1

11575/M Megoldások

Horváth Péter

TÖRTÉNELEM 5.
munkafüzet

Játékos feladatok
Horváth Péter ötödikes tankönyvéhez

Megoldások

OKTATÁSKUTAÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET• BUDAPEST

 2
11575/M Megoldások

I. AZ EMBERISÉG ŐSKORA.
EGYIPTOM ÉS AZ ÓKORI KELET KULTÚRÁJA

1. Képek az őskori ember életéből

1.
a) A tartása: felegyenesedett (csak hátsó lábait használta járásra).
b) A kezei: egyre ügyesebbé váltak.
c) A koponyája: az arckoponya kisebb lett, az agykoponya mérete nőtt.

2.
1. bot
2. marokkő, szakóca
3. kőbalta
4. lándzsa, dárda
5. íj és nyíl

3.
Melyik földrészen találták a legtöbb ilyen leletet? Afrikában.
Melyiken nem találtak egyáltalán? Amerikában és Ausztráliában.
Vajon miért nem? Ezeket a földrészeket később népesítette be az ember.

4.
Hol találták meg Magyarország leghíresebb ősemberleletét? Vértesszőlősön.
Miért pont Sámuel lett a neve? Sámuel napján találták meg.

5.
Az embert megkülönbözteti az állatoktól: az eltervezett, értelmes munka, a gondolkodás és a
beszéd.

6.
Hány éves volt Lucy, amikor meghalt? Kb. 18-20 éves volt.
Mit gondolsz, halála idején fiatalnak vagy öregnek számított? Öregnek számított.

7. A férfiak főleg vadászattal foglalkoztak (és halásztak). A nők (gyümölcsöket, bogyókat,

ehető gyökereket) gyűjtögettek.

8.
a) A vadászfegyverekben: a mai vadászfegyverek biztonságosak (tűzfegyverek), alkalmasak
arra, hogy a vadász messziről célozza meg és elejtse a vadat.
b) A vadászat céljában: a vadászat ma elsősorban sport és szórakozás, esetleg az étrend-
kiegészítést szolgálja.
c) A vadászat fontosságában: a vadászat az őskorban az életben maradás feltétele volt, ma
nem létfontosságú.
d) A vadászatra való felkészülésben: a mai ember nem alkalmaz mágiát, a felkészülést a
fegyverek ismerete jelenti, a sikert a vadász a technikára alapozza.
 3
11575/M Megoldások

9.
agyar (csont): szerszám- fegyver- és ékszerkészítés (rajzolás)
hús: táplálkozás
szőr: bundázat: öltözködés (hideg elleni védekezés)
karmok: ékszerek és szerszámok készítése

10.
fa: váz, tartószerkezet
ín: kötöző anyag
állatbőr: sátorlap

2. Művészet vagy varázslat?

1. A műalkotások egy része díszítő célzattal készülhetett, más részük a vadászatot megelőző
szertartást (mágiát, „varázslatot”) szolgálta.

2.

3. A barlangfestmények leggyakoribb témái állatok (bölények, lovak), ritkábban emberek.

4. A mágia „varázslat”, szertartás az állatok szellemének a megnyerésére vagy legyőzésére.

5. Az őskor végén a halottakat személyes (pl. ékszerek) és használati tárgyaikkal együtt

temették el. Valószínűleg úgy gondolták, hogy az elhunyt ezeket még használni tudja a
túlvilágon.

6. A vörösesbarna festéket az élet színének tartották. (Így – legalábbis látszólag –

„feléleszthették” a halottat.)

7. A feladatot célszerű a történelemórán megvitatni.

Az őskori ember úgy gondolta, hogy csak varázslat elvégzése után lehet sikeres a vadászat.
igaz – hamis
A varázslatok, szertartások elvégzése után tényleg sikeresebben vadásztak.
igaz – hamis
Valószínűleg igaz, hiszen az ember mindig mindent sikeresebben végez el, ha hisz az
eredményben.
A varázslók nem is hittek a szertartásokban, csak szándékosan becsapták a többieket.
igaz – hamis
Vitatható, de a hamis megoldás járhat legközelebb a valósághoz.
 4
11575/M Megoldások

@ 8. A pozitív kép úgy készült, hogy az őskori művész a festékbe mártott kezével lenyomatot
csinált, a negatív képnél pedig körülfestette a kezét.

Írj példákat olyan babonákra, amelyekben még ma is hisznek egyes emberek!

A válaszok a tanulók előzetes ismereteitől függően eltérőek lehetnek.

3. A termelés kezdete
1. A tűz meleget és fényt adott, távol tartotta a vadállatokat, segítségével megsüthették a húst.
Az őskori emberek életének központjává vált az egyszerű, földbe vájt tűzhely.

2. Az élet minden területén alapvető fontosságú: az iparban (pl. fémöntés), a sütés-főzésben, a

fűtésben.

3.
Melyek a fő különbségek? A vad növények a termesztett fajtákhoz képest kisebb hozamot
(kevesebb szemet) biztosítottak.
Melyik földrész ősi gabonafajtája a kukorica? Amerikáé.

4. Minden, a mellékelt rajzra támaszkodó fogalmazás elfogadható.

(A hadonászó és kiabáló emberek egy kerítéssel körülzárt helyre, a karámba terelik az ijedt
állatokat. A karámba szűk kapun át jutnak be a vadkecskék, és innen már nem tudnak
menekülni.)

5. Ásóbot, (kő)kapa, sarló (csont- vagy fafoglalatba erősített kőpengék), faeke

6. Az őskori kapa a természetben található anyagokból, ágakból és csontból készült.

(Kőből egy szakócához hasonló, de annál hosszabb eszközt pattintgattak. Ezt rostos növények
szárából készített zsineggel egy bot végére rögzítették.)

7. Az élelemtermelő embernek szüksége van minden olyan eszközre, amely ezt az életformát
szolgálja, a földműveléshez és állattenyésztéshez szükséges jó szerszámokra, továbbá a
megtermelt élelem tárolását biztosító eszközökre.
(Más, tanult ismeretekre támaszkodó válaszok is elfogadhatóak.)

8. A gabonatermesztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a gyűjtögetés, mert a megművelt

területen évről évre várható a termés, míg a gyűjtögetés csak véletlenszerűen jár eredménnyel.

9. Az állattenyésztés biztosabb megélhetést nyújt, mint a vadászat, mert a háziasított állatok

húsa, teje, szőrzete mindig rendelkezésre állt, és az állatokat lehetett szaporítani is.

10.
Mi a különbség az agyagedény és a cserépedény között? Az agyagedényt nem égették ki, a
cserépedényt igen.
Miért jobb a cserépedény? Keményebb és vízálló.
Miért kell még mázzal is bevonni? Ha a kiégetett edényt mázzal bevonták, az vízhatlanná
vált, így folyadékot is lehetett benne tárolni.

11. Állatbőrből, állati szőrből, gyapjúból (szövetből), növényi rostokból készült anyagból.
 5
11575/M Megoldások

12. Állati vagy növényi eredetű anyagokból: lenből, kenderből, birkák szőréből (gyapjúból).

13.
a) Miért vésték kőbe a bronztárgyak alakját? A kőbe a bronztárgyak negatívját vésték, ezek
voltak az öntőformák.

b) Mire használták a fújtatókat? A fújtatóval a tüzet élesztették és a hőmérsékletet emelték.

c) A fújtatóból vajon miért csak a csöveket találták meg a régészek? Csak a csövek készültek
időtálló anyagból, a fújtató többi része elporladt.
d) Miért a kemence a legfontosabb bizonyítéka a bronzművességnek? A bronzöntés kemence
nélkül lehetetlen volt.
e) Mi a salak? A salak a fémöntés során visszamaradó anyag (hulladék).

14. A réz a természetben található tiszta fém, a bronz kemény fémötvözet (olvasztott rezet és
ónt összekevernek).

15.
a) Mivel foglalkozott a kézműves? Bronzműves volt, bronzmegmunkálással.
b) Melyek voltak a legfontosabb szerszámai? Köszörűkő, díszítővéső, üllő, üllőtuskó, fűrész,
kalapács.
c) Ki volt az a király, aki 300 bronzművest foglalkoztatott? Nesztór, Pülosz királya.

4. Az első földművelő közösségek

1. Jó (termékeny) termőtalaj, napfény és elegendő víz az öntözéshez.

2. Búza, rizs, árpa, köles, zab, rozs.

3.
a) Mivel érzékelteti az ismeretlen szerző a kapa fontosságát?
Az első kapát maga az Úr (Isten) készítette el.
b) A kapa önmagában nem sokat ér, csak úgy, ha az Úr másra is figyel. Mire?
Az Úr (Isten) megszabja a kapálás rendjét is.
c) A vers melyik részlete mutatja, hogy csak szervezetten lehet termelőmunkát végezni?
Az Úr megszabta a teendőket, meghatározta a mezőgazdasági munkák rendjét.

4. A városok lényegesen nagyobbak voltak, mint a falvak. A városokat hatalmas falakkal

vették körül.

5.
Házépítés
– erdős területen? Fából, gallyakból.
– sziklás hegyoldalban? Kőből.
– sík vidékeken? Vályogból (nedves agyagból és növénydarabkákból kevert építőanyag).

6. 4. (Az első városok) – 1. (Az ember felegyenesedése) – 3. (Csiszolt kőeszközök) –

2. (Pattintott kőeszközök)
 6
11575/M Megoldások

7.
– a csatorna? A csatorna a víz tárolására, vezetésére való (a folyóból a termőföldre).
– a gát? A gát segítségével a víz magasságát, irányát lehet szabályozni, illetve a termőföldet
véd.

8. A fölöslegből csere útján más termékekhez jutottak (a kereskedelem kezdete) és a fölösleg

lehetővé tette a vezetők ellátását is.

9. Az áradás a szervezett emberi munkának köszönhetően kitűnő termőföldeket teremtett. A

földeken sok élelem termett. Az öntözéses földművelés révén (termény)fölösleg keletkezett.

10. A termelő a terményfölösleget más árura cserélhette. A fölösleg révén alakult ki a

kereskedelem kezdete: a csere.

11. Jordániában.

12. A Közel-Keleten a falvak alapítása megelőzi az állattenyésztés és a mezőgazdaság

kialakulását. Európában a falvak gyakran e két tevékenységgel együtt jelentek meg. A három
dolog között azonban szoros az összefüggés: a pásztoroknak s még inkább a parasztoknak
szüksége volt az állandó lakásra.

5. A történelem forrásai
1.
Tárgyi: cserépedény, várrom, szobor, kard, hajóroncs, fénykép, emberi csontok
Írásos: újság, önéletrajz, hivatalos levél
Mindkettő: pénz, sírkő, kőbe vésett törvények
Egyik sem: falevél

2. Mikulás

3. Egyes afrikai törzsek, természetben élő népek a mai napig olyan körülmények között élnek,
amelyek hasonlatosak az őskori ember életmódjához.

4.
tárgyi emlékek: fényképek, ruhák, használati tárgyak, régi bútorok, festmények
írásos emlékek: levelek, képeslapok, naplók, bizonyítványok, igazolványok

5. A választott kutatási témák és a források tanulónként erősen eltérőek lehetnek.

7.
írásos: képeslapok, levelek, újságcikkek, könyvek, számítógépes (digitális) anyagok
tárgyi: mindennapi használati tárgyak, bútorok
egyéb: épületek, gépek, technikai és közlekedési eszközök

8. Ásó, lapát, kesztyű, ecset: a régészeti lelet feltárása, megtisztítása. Notesz, toll, ceruza,
mérőszalag: feljegyzések, vázlatrajzok készítése. Fényképezőgép, videokamera: a feltárás
megörökítése, dokumentálása.
 7
11575/M Megoldások

9.
legrégibb: kő- és csonteszközök
régi: bronzszerszámok
legkevésbé régi: vasszerszámok

10.
az, aki megtalálja – a megyei múzeum régészei – az állam

11. A földrajzi környezetből kiemelkedő dombok, illetve légi felvételek alapján választ a
régész kutatási területet. (Pl. A ritkábban nőtt növényzet foltjai föld alatti romok körvonalait
jelezhetik.)
A régész akkor száll repülőre, ha a kutatási terepet a magasból kívánja megvizsgálni és
kiválasztani. A tenger, a tavak vagy a folyók mélye sok érdekes leletet (pl. elsüllyedt hajókat
vagy természeti katasztrófák során tenger alá került településeket) rejthet, amelyeket a
régészek csak merüléssel tudnak megvizsgálni, illetve felszínre hozni.

@ 12. A tengerek mélyén fekvő hajóroncsokat azért nehéz felfedezni, mert a hajótestet algák,
szivacsok és korallok vonják be, fentről pedig homok, iszap és halürülék lepi el.

13. Lapát, mérőléc, szállítószalag.

6. Az időszámítás
1. Tudni kellett, mikor érkezik az áradás, a hadseregeknek megadott időpontban kellett
gyülekezni. (Más, megfelelően indokolt válaszok is elfogadhatóak.)

2.
Hányadik században volt
a legnagyobb palacsinta: 20. (XX.) az első ingaóra: 17. (XVII.)
az első léggömb: 18. (XVIII.) az első vasút: 19. (XIX.)

Hány évvel ezelőtt volt

az első tv-közvetítés: 78 az első kerékpárverseny: 146
az első motoros repülő: 111 a leghosszabb futballmérkőzés: 52

Hány év telt el
az első ingaóra elkészítése és a legnagyobb palacsinta megsütése között? 333
az első kerékpárverseny és a leghosszabb futballmérkőzés között? 94

3.
a) Hány évvel ezelőtt volt Jerikónak 3000 lakosa? Kb. 9814
b) Ez hányadik század? Kr. e. 78. század.
c) Ha Jerikó városfalait 250 évvel a fenti évszám előtt kezdték el építeni, akkor körülbelül
mikor kezdődött ez az építkezés? Kb. 10 000 évvel ezelőtt.
 8
11575/M Megoldások

4.
895: DCCCXCV (honfoglalás kezdete)
1526: MDXXVI (mohácsi csata)
1458: MCDLVIII (Mátyás király uralkodásának kezdete)
1823: MDCCCXXIII (Petőfi Sándor születése)

5. Javítsd ki a hibáját! MCMX

Az évszám arab számokkal: 1910

6.

7.
A – őskor: láb, bőrszoknya
B – középkor: ágyú, hajó, hosszú szövött ruha
C – jelenkor: farmernadrág, repülőgép, forgópisztoly

7. Az Egyiptomi Birodalom
1. Afrikában.

2. Lásd a térképet!

3.
fáraó: Egyiptom isteni származásúnak tartott (Napisten
fia) uralkodója, királya.
piramis: királysír (síremlék), a fáraók temetkezési helye.
írnok: írástudó hivatalnok.

4. Írástudók nélkülözhetetlenek voltak az állam

irányításában.

5. Hieroglifa.

6. Behatoltak őfelsége csapatai közé, (…) megfutamították

seregeit és harci kocsizóit, s bekerítették őfelsége kísérőit,
akik mellette voltak.

7.
a) Látható, hogy a fáraó fontosnak tartotta a kőbányában
dolgozók munkáját. Vajon miért?
Ha nem lenne bányászat (nem tudnának dolgozni a
fémművesek) nem lehetne kőépületeket emelni.
b) Milyen foglalkozásokra utal a szöveg?
Földműves, halász, kertész, fazekas.
 9
11575/M Megoldások

c) Miért nem rabszolgák dolgoztak a kőbányákban? Mert a fáraónak ügyes kezű, hozzáértő
munkásokra volt szüksége. (Kevés rabszolga volt Egyiptomban.)

8. A Kr. e. XIII. évszázadban.

8. Egyiptomi hétköznapok és ünnepek

1. kővázák, kőszobrok, agyagedények, szövőipari termékek

2. orvostudomány, csillagászat, matematika

Például: A csillagászok kiszámították az áradások pontos idejét, ezzel segítették a
földművesek munkáját (fel tudtak készülni a munkákra).

3.
hasonlóságok: Az orvosok feladata a múltban és a jelenben is a gyógyítás és a fájdalom
enyhítése.
különbségek: A mai orvosokat az orvostudomány korszerű műszerekkel és gyógyszerekkel
segíti, az ókorban tapasztalatok, hagyomány és mágia alapján gyógyítottak.

4.
orvostudomány – a halottak bebalzsamozása
csillagászat – öntözéses gazdálkodás
matematika – építkezések, földmérés

5. Például: kőfaragó, szobrász, kőműves, festő, földmérő, mérnök.

6. Festő.

7. Az egyiptomiak hittek a túlvilági életben, és úgy képzelték, hogy a halott a másvilágon

hasznát veheti annak, amit mellé eltemettek. (Más, hasonló tartalmú megfogalmazás is
elfogadható.)

8. Voltak például ügyességi játékok, a gyerekek babákkal és bábukkal (macska, krokodil

bábu) játszottak és szívesen labdáztak. Az egyiptomiak szerették a sportot. Kedvelt sportjaik
az ökölvívás, a birkózás és a céllövészet voltak.

9. 2202 + 1050 = 3252

10.
a) Hány évig élt? 485 - 425 = 60 évig.
b) Hányadik században élt? Kr. e. V. században.
c) Hány évvel ezelőtt született? 2014 + 485 = 2499 évvel ezelőtt.

@ 11. Minden, az olvasmányra támaszkodó igényes rajz vagy megfogalmazás elfogadható.

Az ősidőkben Ozirisz uralkodott Egyiptom felett, nővérével, Ízisszel együtt, aki a felesége is
volt. A boldog korszaknak összeesküvés vetett véget, melyet Ozirisz rosszindulatú testvére,
Széth szőtt bátyja ellen, akinek trónját meg akarta szerezni. Széth titokban mértéket vett
Oziriszről, és egy megfelelő méretű pompás ládát csináltatott. Egy lakomán kijelentette, hogy
 10
11575/M Megoldások

azé lesz a láda, aki pontosan kitölti, ha belefekszik. Mikor Oziriszre került a sor, rácsapta a
fedelet, és a ládát a Nílusba vetették. Ízisz megtudta, hogy a ládát a tenger a föníciai
partvidékre, Büblosz városába sodorta. Büblosz partjain egy hangabokor nőtte körül a
koporsót, és a növény csodálatosan megvastagodott törzsét a város királya palotájába vitette,
és oszlopként állíttatta fel. Ízisz elutazott Bübloszba, beállt dajkának a király udvarába. A
királyfit halhatatlanná akarta tenni, s tűzbe tartotta éjszakánként, de az anya megleste, és így
megfosztotta ettől gyermekét. Ízisz ekkor felfedte kilétét, elkérte az oszlopot, és Egyiptomba
vitte. Széth azonban ráakadt a holttestre, feldarabolta, és szétszórta. Ízisz megkereste a tetem
részeit, és Egyiptom különböző városaiban sírhalmokat emelt férjének.

9. Az „ígéret földje”
1.

2. A parti síkság termékeny a sok eső miatt, így kedvez a mezőgazdasági tevékenységeknek
(keleti része sivatag). A Földközi-tenger a kereskedelmet lendítette fel.

3. Az Ószövetség és az Újszövetség.

4. Zsidó nép.

6. Az, hogy a zsidó vallás egyistenhitű.

7. A Paradicsomban (Édenkertben) az Ördög csábítására ettek a tiltott fa, a tudás fája

gyümölcséből.

8. Isten és az emberek, élőlények közti szövetség jele, amely szerint Isten megfogadta többé
nem törli el vízözönnel az életet a Földről (víz nem válik többé vízözönné).

9. Mózes vezetésével.
 11
11575/M Megoldások

10.

11. A mózeskosár csecsemők hordozására alkalmas hosszúkás, kétfülű kosár.

Mózesről kapta a nevét, mert a Biblia szerint Mózest édesanyja egy kosárban tette, majd a
Nílus szélén növő sás közé rejtette, így menekült meg a biztos haláltól.

12. Dávid és Salamon.

13. Jerikó a régészek által feltárt egyik legrégibb város, építése körülbelül tízezer évvel ezelőtt
kezdődött. A várost magas falak vették körül. (Kilenc méter magas és átmérőjű tömör
kőépítményű kör alakú torony is állt a fal mellett, amelynek tetejére 28 lépcsőfokon lehetett
belül feljutni.) A városban gabonatároló nyomait is feltárták.

14. Isten megparancsolta a zsidóknak, hogy hat napon át mindennap járják körül, a hetedik
napon hétszer kerüljék meg a várost. Közben a papok kürtöljenek hatalmas kürtjeikkel. A
hetedik napon Jerikó falai leomlottak.

15. Károli Gáspár a XVI. század végén.

@ 16.
bálvány: Istent vagy szellemet jelképező tárgy vagy kép, istenként tisztelt faragott fa-, fém-
vagy kőszobor, amelynél mint oltárnál áldozni lehet az égieknek, a fensőbb hatalmaknak.
zálog – az adós hitel fejében valamilyen vagyont zálogba ad a hitelezőnek, ha a tartozását
később kiegyenlíti visszakapja, ha ez nem történik meg elveszíti (Ingó vagy ingatlan vagyon,
melyet az adós biztosításul hitelezőjének átenged addig, amíg az adósságát le nem törleszti.);
tárgy, melyet a kártevőtől az illető birtokos, a kár megtérítéséig lefoglal.

10. Ókori keleti örökségünk

1. MEZOPOTÁMIA

1. Ázsiában fekszik Mezopotámia.

2. Az agyag.

3. Az Egyiptomi Birodalom.

4. A csillagászat és a matematika.
 12
11575/M Megoldások

5. Ékírással.

6. A király kiválogathatta a számára legértékesebb árucikkeket. A távolsági kereskedelem

államügy volt, tekintély kérdése.(Vámot szedhetett a kereskedőktől és szabályozni tudta,
milyen árukat hoznak-visznek a kereskedők.)

7.
a) Vajon miről szól a vers? Az uralkodó (Gilgames) a népét városfalak építésére
kényszerítette.
b) Milyen falakat építettek ekkor? Uruk város falait.
c) Miért volt olyan fontos a városfal az ott lakóknak, hogy ennyi fáradság és szenvedés árán is
felépítették? A falakat azért építették, hogy megvédjék a város népét az ellenségtől.

Valamikor réges-régen az emberek egy nyelvet beszéltek. Elhatározták, hogy építenek egy
égig érő tornyot. Isten gőgösségük miatt azzal büntette őket, hogy összezavarta a nyelvüket,
így mindenki más nyelven kezdett el beszélni és ezért nem tudták folytatni az építkezést.

2. AZ ÓKORI INDIA

8.
1. Indus
2. Gangesz

9. Indiában nem kizárólag a folyók vizével öntöztek. A termékenységet az időjárás, a bőséges

csapadék biztosította (három hónapos esős évszak, amelyet a monszun idézett elő).
A nagy folyóktól távol víztárolókat építettek.

10. Lélekvándorlás (reinkarnáció).

11.
a) Kik kapjanak földeket? A szellemi vezetők, papok, szent könyvekben jártasoknak
(Védákban) felügyelők, írnokok, állatorvosok, orvosok, futárok.
b) Miért? Hogy megélhetésüket biztosítsa. (Ők nem termelnek, hanem más - a közösségnek
fontos - munkát végeznek.)
c) Kiktől vegyék el a földeket? Azoktól kell elvenni, akik nem művelik meg.
d) A szöveg erődítmények és víztárolók építését is nagyon fontosnak tartja a birodalom
számára.
 13
11575/M Megoldások

3. AZ ÓKORI KÍNA

12.
1. Sárga-folyó
2. Kék-folyó (Jangce)

13.
a)
gabonaféle: rizs
gyümölcs: szőlő, szilva, datolya, dinnye, bogyó
zöldség: saláta, bab, mályva, lopótök
b) A tilolás a kender megtisztítása, megtörése. (A kender szárának apróra törése, a fonás
előkészítéseként.)

14. A rizs termesztése igazán csak akkor eredményes, ha a földet hosszabb időre elárasztják
vízzel.

15. Iránytű, papír, selyemszövés, porcelán, lőpor, bronzöntés.

@ 17. Minden, az olvasmány szövegére támaszkodó megoldás elfogadható.

Az emberiség őskora. Egyiptom és az ókori Kelet kultúrája

(Összefoglalás)
1.
A vadászat, halászat eszközei: 1., 2., 5., 7., 9.
Termelőeszközök: 3., 4., 6., 8., 10

2. Barlangban, sátrakban, fából, kőből vagy vályogból épített házakban.

3.
vadászat – halászat – szobrászat – lakóhelyépítés – eszközhasználat – temetkezés –
közös (csoportos) tevékenység – a felesleges élelem raktározása – beszéd

4. Fazekasság, szövés-fonás, kovácsmesterség.

Minden, a tanult ismeretekre építő értelmes megfogalmazás elfogadható.
 14
11575/M Megoldások

5. Arany, réz, bronz (vas).

6.
élelemtermelés, falvak: Az élelemtermeléssel a történelem során először a falvakban
letelepedett emberek foglalkoztak.
fölösleg, első államok: A fölösleg lehetővé tette az első államok kialakulását.

7. Öntözéses földművelés először a nagyobb folyók mentén jött létre.

8.

9.
hieroglifa: Egyiptomi Birodalom
ékírás: Babiloni Birodalom (Mezopotámia)
ecsettel papírra festett jelek: Kína
betűírás (hangjelölő): Fönícia

10. (sorrendben balról jobbra): mezopotámiai ékírás, kínai írás, egyiptomi hieroglifák

11. 2. (mezopotámiai ékírás); 1. (egyiptomi hieroglifák); 3. (kínai írás)

12.
Egyiptom: papiruszkészítés, mumifikálás, fáraó
Izrael: egyistenhit, Biblia, Salamon
Mezopotámia: téglaégetés, Hammurapi
India: lélekvándorlás, monszun
Kína: papírkészítés, iránytű, selyemszövés
kakukktojás: barlangfestmények
 15
11575/M Megoldások

II. AZ ÓKORI GÖRÖG–RÓMAI VILÁG

11. Mi lesz abból, ha három istennő összevész?

1. Mítoszok érdekes történetek (istenekről és emberfeletti képességekkel rendelkező hősökről)
és egyben fontos történelmi források is, nem egyszerűen csak mesék.

2. „Athéni (Thészeusz) királyfi a labirintus belsejében legyőzte a krétai király torzszülött fiát,
Minótauroszt; majd a fonal segítségével szerencsésen kijutott a labirintusból.”

3. A monda szerint: Thészeusz athéni királyfi egy istennő segítségével legyőzte a

Minótauroszt (krétai király szörnyszülött fiát).
A valóságban: Görög harcosok lerohanták és elfoglalták a szigetet. Természeti katasztrófa
(vulkánkitörés és földrengés) is közrejátszott az eseményekben, amely során a krétai flotta
megsemmisült, így Kréta védtelen maradt.

4. A monda szerint: Parisz (trójai királyfi) Aphrodité segítségével szerelemre lobbantotta

Helénát (spártai király feleségét) és megszöktette, majd Trójába vitte. A spártai király
segítséget kért a többi görög királytól, és nagy hadsereggel megtámadták Tróját.
A valóságban: Görögök hadjáratot indítottak a gazdag Trója ellen (igazi oka a kereskedelmi
érdekek ütközése, célja pedig a zsákmányszerzés volt).

5. A hős neve: Odüsszeusz.

6. Ki volt Akhilleusz? A legvitézebb görög harcos, akit anyja csecsemőkorában belemártott a

csodálatos folyó vízébe, így sebezhetetlenné vált a teste. A sarkánál azonban, melynél fogva
anyja a vízbe merítgette, sebezhető maradt. Itt találta el Parisz mérgezett nyílvesszeje.

Brad Pitt világhírű színész játszotta Akhilleuszt a 2004-ben készült Trója című filmben.

7.
Leleményes görög király a trójai háborúban. ODÜSSZEUSZ
Görög főisten. ZEUSZ
A „legszebb nő” a földön. HELÉNA
Az istenek lakhelye. OLÜMPOSZ
Az alvilág istene. HÁDÉSZ
A trójai háború történetét megörökítő költő. HOMÉROSZ
Az istenekről szóló mítoszok összessége. MITOLÓGIA

Miről híres a „megfejtés”? Delphoi ókori görög jóshely volt.

8. Minden, tanultakra támaszkodó igényes rajz vagy megfogalmazás elfogadható.

 16
11575/M Megoldások

12. A görög vallás és az olimpiák

1. Poszeidón (tengeristen), Héphaisztosz (kovácsisten), Zeusz (főisten), Pallasz Athénné
(bölcsesség és művészetek istennője), Hádész (alvilág ura).

2.
Hasonlóságok: görög istenek ember formájúak, gyakran veszekednek.
Különbségek: az istenek halhatatlanok, nagyobb hatalmúak, mindig frissek és egészségesek.

3. „...miután megszerezték a világ feletti uralmat, sorsot húztak, melyikük mi felett

uralkodjék. Előzőleg meg egyeztek, hogy a föld mind hármuké lesz. Zeusz-nak jutott az ég,
Hádész-nak az alvilág, Poszeidón-nak a tenger.

4. Pallasz Athéné

5.
c) Városállam, a város környéki földekkel és a kikötővel.

6.
Az időben visszafelé: 776 + 2014 = 2790 év
A térben délkelet felé: kb. 1300-1500 km

7.
Milyen tényezők erősítették a görögökben az összetartozás tudatát?
Közös nyelv és írás; közös vallás; katonai szövetségek.
Milyen kapcsolatban állt a vallás a sportrendezvényekkel?
A versenyeket az istenek tiszteletére rendezték meg. (Az olümpiai játékok Zeusz tiszteletére
rendezett versenyek voltak.)

8. 776 + 2014= 2790 évvel ezelőtt.

9. Minden, tanultakra támaszkodó igényes megfogalmazás elfogadható.

(Például: „Zeuszra esküszünk, hogy az olimpiai játékokon becsületesen, a szabályokat
betartva veszünk részt, hogy nemes versengéssel növeljük poliszunk dicsőségét és szolgájuk a
sport ügyét.”)

10. gerelyhajítás, birkózás, futás, diszkoszvetés, távolugrás. kocsiverseny

11.
ókori: diszkoszvetés, gerelyhajítás, távolugrás, futás és birkózás
mai: lövészet, vívás, lovaglás, úszás, futás

13.
2012: London (Nagy-Britannia)
2016: Rio de Janeiro (Brazília)
Néhány ismertebb magyar olimpiai bajnok: Balczó András, Darnyi Tamás, Egerszegi
Krisztina, Fuchs Jenő, Gerevich Aladár, Gyarmati Dezső, Janics Natasa, Kammerer Zoltán,
Kárpáti György, Kárpáti Rudolf, Kásás Tamás, Keleti Ágnes, Kulcsár Győző, Papp László,
Storcz Botond, Szécsi Zoltán
 17
11575/M Megoldások

14.
Olümpia – az ókori sportrendezvényeknek helyet adó település neve (kisbetűvel az ókori
rendezvény neve is)
olimpia – az újkori rendezvények neve
Miről híres hajós Alfréd? Olimpiai bajnok, úszó, az első újkori olimpiai játékok kétszeres
bajnoka, építész, a róla elnevezett Margit-szigeti sportuszoda és a debreceni Arany Bika
szálló tervezője.

15.
„Van bizonyos Kréta, sziget ez, közepén a borszín
tengernek, szép dús partját a habok körülöntik. (…)
és Knósszosz nagy vára, kilenc évig hol a legfőbb
Zeusszal társalgó Minósz gyakorolta hatalmát,”

Mi volt a neve Minósz szörnyszülött fiának? Minótaurosz

13. Hétköznapok Athénban és Spártában

1. görög törzsek bevándorlása [1.] / a görögök legyőzik a krétai uralmat [2.] / a trójai háború
[3.] / az első olimpia [4.]

2. Például: Hellász partvidékét számtalan öböl, sziget és félsziget tagolja, s ez a tagolt

partvidék sok kikötésre alkalmas helyet kínál. A görög településekhez közel van a tengerpart.
Ez kedvezett a kereskedelem fejlődésének is. (Más, hasonló tartalmú válaszok is
elfogadhatók.)

3.
„S jöttek a bárkák Lémnoszból, jó lémnoszi borral, (…)
Bort mind onnan vásároltak a fürtös akhájok,
volt, aki rézen, mások meg ragyogó vasat adtak,
más ökrök bőrét, más élő ökröket adva,
más rabszolgákat; s csaptak viruló lakomát most.”

4.
a) Hellász felszíne hegyes-dombos, nincsenek nagy folyók öntözte síkságok. Nagyon kevés a
csapadék, a vizet hegyi forrásokból nyerték.
b) Görögország, Törökország (kis-ázsiai sávja).
 18
11575/M Megoldások

5.

6. Egyiptomból Athénba tartott.

7. A bal oldali rajz a hadihajó, a jobb oldali a kereskedelmi hajó.

A hadihajót több evezővel szerelték fel és döfőorral látták el. A kereskedelmi hajókat viszont
magas oldalfalakkal alakították ki úgy, hogy rakterükben minél több árut tudjanak elhelyezni.
(Más, jól indokolt válaszok is elfogadhatóak.)

8. Amfora.

9.
Eladok: Olajbogyóból préselt olajat, bort, mézet, amforát.
Veszek: Gabonát.

@ 10.
Athén neve Pallasz Athénétől származik. Régen a királyság korában hirtelen megjelent egy
olajfa, és víz tört fel a városban. Az uralkodó megdöbbent ezektől a csodajelektől, és elküldött
a delphoi jósdába, megtudakolni a jelentésüket, és azt, hogy mit tegyen. Azt a választ kapta,
hogy az olajfa Pallasz Athénét jelenti, a víz Poszeidónt, és a polgárok döntik el, hogy a két
isten közül, melyikről nevezik el a városukat.
A király ekkor szavazásra hívta össze a polgárokat. A férfiak Poszeidónra, a nők Pallasz
Athénére szavaztak. (Akkoriban ugyanis azon a vidéken az volt a szokás, hogy a nők is részt
vehettek a nyilvános tanácskozásokon.) Mivel a nők szavazata eggyel több volt, Pallasz
Athéné győzött.

11.
szabad polgárok (spártaiak)
körüllakók
őslakók (helóták)
 19
11575/M Megoldások

12.
Helóták száma kb. nyolcszor annyi mint a spártaiaké: 120 000
Körüllakók száma kb. háromszor annyi mint a spártaiaké: 45 000
Ezek szerint egy szabad spártaira 11 szolgaságba vagy adófizetésre kényszerített ember jutott.
Hogyan tudták a spártaiak uralmukat fenntartani? A spártaiak egész életükben
legfontosabbnak a katonáskodást tartották (nem végeztek termelőmunkát), ezzel biztosítva
uralmukat.

13.
Nem utazhattak. Cél: Ne ismerjék meg más országok (városállamok) szokásait, mert ez
veszélyeztetné a spártai rend állandóságát.
Az egyén nem azt tette, amihez kedve volt. Cél: Az állandó katonai készenlét nélkül nem
tudták volna uralmukat fenntartani, főleg a helóták felett.
Sötétben tértek haza a közös étkezésekről. Cél: A katonás egyszerűséget, a bátorságra
nevelést szolgálta.

14. Spártában megvetették azokat, akik nem nősültek meg és nem születtek gyermekeik (nem
alapítottak családot), így nem gondoskodtak arról, hogy az állam megfelelő számú katonához
jusson a jövőben.

15. A gyávaságot.

14. A görög–perzsa háborúk

1. A perzsák legyőzték és adófizetésre kényszerítették a kis-ázsiai görög városokat. (A perzsa
uralom sértette a görögöket.) A perzsa (és perzsa szolgálatban álló föníciai) hajók
akadályozták a szabad kereskedelmet, így a görögök nehezen tudtak árukat beszerezni.

2. 776-490 = 286

3.
a) Hogyan nevezi Hérodotosz a perzsákat? Barbároknak.
b) Futást színleltek. – Bekerítették a perzsákat. – Csak a perzsa hajók megtámadásával
törődtek.
c) Mi szükségük volt tűzre a görögöknek? Felgyújtották a perzsa hajókat.

4. Kb. 60-70 km.

5.
maratoni: Erre a történetre emlékeztet a maratoni futás a mai olimpiákon.
marathóni: A marathóni síkságon a görögök sáncaik mögül figyelték a perzsákat.

6.
a) Ki mondta? Dareiosz szolgája mondta.
b) Kinek mondta? Dareiosznak, a perzsa nagykirálynak.
c) Miért? Azért, hogy ne feledkezzen meg a bosszúról. Athén segített (20 hajóval) Milétosz
polisznak a perzsák elleni szabadságharcban.
 20
11575/M Megoldások

7. Ki volt?
Dareiosz: perzsa nagykirály.
Milétosz: kis-ázsiai polisz.
Miltiadész: athéni hadvezér a perzsák elleni győztes marathóni csatában.
Hérodotosz: görög történetíró, a „történetírás atyja”.
A kakukktojás: Milétosz, mivel nem személy, hanem polisz..

8.
Személyes célja: ne maradjon el dicsőségben elődei előtt, méltónak lenni az elődeihez.
Perzsa hatalmi célok:
1. gyarapítani a birodalom hatalmát
2. termékeny földek szerzése
3. bosszú

9.
Miért kötöttek katonai szövetséget a görög poliszok? A görög poliszok azért kötöttek katonai
szövetséget, mert együttes erővel nagyobb eséllyel tudták felvenni a küzdelmet a perzsák
ellen.
Miért Spárta vezette a szárazföldi hadsereget? A görög sereg vezetésére Spárta tűnt a
legalkalmasabbnak. A spártaiak egész életükben legfontosabbnak a katonáskodást tartották, s
ők voltak a leggyakorlottabb, legbátrabb harcosok..

10.
a) Ha ők is visszavonulnak a sereg többi részével együtt? A perzsák ellenállás nélkül tudtak
volna délebbre vonulni. (Gyorsan Athén falaihoz értek volna, s a város lakosai esetleg nem
tudtak volna elmenekülni az egyik Attikával szemben levő szigetre.)
b) Ha megpróbálják ellentámadással visszaverni a perzsákat? Felmorzsolódhatott volna a
teljes görög sereg.

11. A görögök mind a két esetben kihasználták a terepviszonyokat. A perzsák sem a szűk
Thermopülai-szorosnál, sem Szalamisznál (szűk tengeri tengerszorosban) nem tudták
kihasználni létszámbeli fölényüket.

12. A Nemzeti Tankönyvkiadó történelematlaszának 5a térképe alapján.

13.
Hányadik században voltak a görög–perzsa háborúk? Kr. e. V. században.
Ennek a századnak az első vagy második felében? Az első felében.

14.
A csaták Melyik állam
A háború éve Görög hadvezér
helyszíne győzött?
első háború Kr. e. 490 Miltiadész Marathón Athén
második Kr. e. 480 Leónidasz Thermopülai Perzsa Birodalom
háború Kr. e. 480 – Szalamisz A görög poliszok
 21
11575/M Megoldások

15. Az athéni demokrácia

1.
arisztokrata: gazdag földbirtokosok
démosz: köznép (iparosok, kereskedők, parasztok)
demokrácia: népuralom
politizálni: részvétel a közügyek intézésében

2.
Minden polgár a saját nevét írta a cserépdarabra, és dobta az urnába: sorsolás
Más nevét írta fel, és ezt dobta az urnába: szavazás

3.
Melyik volt az a tisztviselő, akit egy év után újra lehetett választani? A hadvezér
(sztratégosz).
Vajon miért pont ez a tisztség volt újraválasztható? Ebben a hivatalban volt a legfontosabb a
szaktudás, tapasztalat és a tekintély.
Ki volt a leghíresebb ilyen tisztviselő? Periklész.

4.
a) A jogosultak körülbelül hányad részének kellett megjelennie a cserépszavazásnál?
A szavazásra jogosultak 15 százalékának. (Kb. egyhatodának.)
b) Mi volt ennek a jelentősége? (Miért nem volt elég például száz jelenlévő?) Száz résztvevő
nem képviselhette volna 40 000 teljes jogú athéni polgár érdekeit.

5. Nem vehettek részt a népgyűlésen:

– Hetvenhárom éves athéni rabszolga.
– Athénba látogató idegen asszony (a korát nem mondta meg).
– Harmincéves athéni férfi, akinek az apja Korinthoszban született.
– Huszonkét éves dúsgazdag athéni nő.
– Tizenkilenc éves athéni férfi.
– Tizenkét éves fiú, Periklész unokaöccse.
– Athénben élő gazdag milétoszi polgár.

6. Minél műveltebbé válik egy polgár, annál inkább képes tudatosan politizálni. A színházi
előadások a vallási ünnepekhez kapcsolódtak. Mivel a szegények is látogathatták a színházat,
az nem vált a gazdagok és jómódúak kiváltságává és erősítette a közösségi érzés.

7. A háborúkat követően mindig megemelkedett a rabszolgák száma, mert a háborúban ejtett

hadifoglyokat dolgoztatták rabszolgaként.

8. Délkelet felé.

9. Rabszolgapiacról.
 22
11575/M Megoldások

16. Periklész korának műveltsége – tudományok, művészetek

1. Athén leghíresebb épületei: Fellegvár (Akropolisz), Athéné istennő temploma, Dionüszosz-

színház.

2. Írás-olvasás, számtan, költészet, zene, testedzés.

3. (Balról jobbra): dór, jón, korinthoszi.

4. Például: Minden embernek, akinek van ízlése (tehát nem szamár) tetszik Athén, és
lehetőleg nem megy tovább (mint egy bamba öszvér). Athén kiemelkedett a görög poliszok
közül.

5.
Különbségek: a nézőtér félköríves lejtő, fedetlen, (az előadásokat napfénynél tartották),
hatalmas befogadóképesség (több ezer néző), kerek színpad, kizárólag férfi színészek, álarc,
ingyen látogathatták a szegények, vallási ünnepségekhez kapcsolódtak az előadások, egyben
verseny is, természetes akusztika, 8-10 órán át tartottak az előadások, a nézők ettek-ittak,
fütyüléssel és gyümölcsök hajigálásával fejezték ki nemtetszésüket az emberek.
Hasonlóságok: szórakozás, hangos tapsolással fejezték ki a nézők tetszésüket.

6.
a) Kit neveznek így: „a történetírás atyja”? Hérodotosz
b) Piramisépítés, görög–perzsa háborúk.
c) Nézz utána, mi volt főművének a témája! A görög–perzsa háborúk története.

7.
a) Hogyan tudnád egy szóval kifejezni azt, amiről a vers szól? Demokrácia.
b) Mit jelent az, hogy a népnek „évente változik feje”? A hivatalviselés időtartama egy év
volt. (A vezetőket választották.)
c) Nem igaz. Athénban nem volt mindenki egyformán gazdag, viszont a nagykorú, szabad
athéni polgárok azonos jogokat élvezhettek, vagyis a gazdagoknak és szegényeknek egyenlő
jogaik voltak.

17. Nagy Sándor birodalma

1.
a) Athén és Spárta között.
@ b) Az athéniak hatalmának megnövekedése aggodalmat váltott ki a spártaiakban.
c) Melyik állam lett az igazi győztes?
A háború végén Spárta diktálta a békét, de valójában egyik se győzött, mert a háborúban mind
a két városállam kimerült.

2. Észak felé.
 23
11575/M Megoldások

3.
Haszna: Megszűnt a görög poliszok közötti viszálykodás, a makedón szövetségben erősebbek
voltak a görögök.
Kára: Makedónia egy új államformát erőltetett a görögökre, sérült a szabadság és a
demokrácia kora véget ért.

4.
a) Hány évvel ezelőtt kezdett uralkodni Nagy Sándor? 336 + 2014= 2350 évvel ezelőtt.
b) Hányadik században? Kr. e. IV. században.
c) Az ókori görög időszámítás hányadik évében? 440.
d) Hány évig uralkodott? 13 évig uralkodott (Kr. e. 336–323).

5. A görög falanx továbbfejlesztett változata. (Szorosan zárt, egymás mögötti sorba

rendeződtek a harcosok. A pajzsok védték az embereket. Támadáskor az első sor
előrenyújtotta lándzsáját, a hátrább állók pedig az előttük harcolók vállaira támasztva tartották
előre fegyvereiket.) Harci alakzat volt: 16 sorból állt és a katonákat hosszú lándzsákkal
szerelték fel. Mozgó lándzsaerdőre emlékeztetett.

6.

Nagy Sándor birodalmának fővárosa Babilon volt.

7. Keleten, illetve a meghódított tartományokban elterjedt a görög műveltség.

( A meghódított területeken sok görög telepedett le, köztük tudósok, művészek. A görög és
keleti műveltség összevegyült, és a tudományokban, művészetekben csodálatos alkotásokat
hozott létre.)

8. A pharoszi világítótoronyról.
 24
11575/M Megoldások

18. Róma: királyságból köztársaság

@ 1.
Aeneas trójai hős volt, aki a város pusztulása után elindult új hazát keresni.
Didó karthágói királynő volt.
Itáliában.
Latinus királynak tetszett a trójaiak bátorsága, ezért leányát hozzáadta Aeneashoz.
(Kétfajta hagyomány maradt ránk: az egyik szerint Latinus vereséget szenvedvén, békét
kötött, majd rokoni kapcsolatot létesített Aeneasszal; másik szerint pedig a csata előtt Latinus,
elbeszélgetett Aeneasszal és elcsodálkozott a népnek és vezérének bátorságán, ezután
szövetségre lépett vele, majd feleségül adta leányát Aeneashoz.)

2.
Időben visszafelé: 2767 év (Pl. 2014+753).
Irány (a lakóhelyed felől): délnyugat
Távolság: kb.1200 km (a lakhelytől függ)

3.

4. 23 év (776 –753 = 23)

5. 2767-es évet írnak a város alapításától számítva. (Pl. 2014+753=2767))

6.
a) nagybáty
b) farkas
c) Romulus és Remus

7. 2. (úsznak egy kosárban a Tiberisen) – 1. (egy anyafarkas táplálja az ikreket) – 3. (épülnek

Róma falai) – 4. (Romulus dühében agyonveri Remust)

8.
a monda szerint: Romulus és Remus.
valójában: latin földművelők és pásztorok.

@ 9. A monda szerint a galloknak egyik Róma elleni éjszakai támadásakor az ellenség által
felriasztott ludak ébresztették föl gágogásukkal az alvó őrséget.
 25
11575/M Megoldások

10.
Róma nemzetségi arisztokráciája: patríciusok
Előkelő nemzetségeken kívülálló köznép: plebejusok

11. A szenátus tanácsadó testület, amelynek tagjai az előkelő családok vezetői közül kerültek
ki.

12. A közös munka megszervezése, ellenőrzése és a béke fenntartása volt a legfontosabb

közügy.

13. A rómaiak kihasználták az ellenség egymás közti viszálykodását (vagyis megosztották

őket). Hol az egyik, hol a másik ellenséggel léptek csalfa szövetségre. Ahogy ellenségeik
meggyengültek, mindig Róma kerekedett felül rajtuk.

14.
Jupiter – Zeusz
Pallasz Athéné – Minerva
Mars – Árész

19. „Hannibál a kapuk előtt”

1. Rómának kevés lakosa volt az alapításkor. Bár befogadták a máshonnan érkezőket is, de
így főleg férfiak jöttek, ezért a családalapítás gondot okozott. A szomszéd népek pedig
lenézték a rómaiakat és leányaikat nem akarták hozzájuk adni.

2.
Mucius Scaevola mondta.
A Rómát ostromló etruszk királynak mondta.

3.
A római–pun ellentét fő oka Szicília birtoklása volt. (Rómának elsősorban mezőgazdasági
adottságai miatt kellett a sziget.)

4.
bányászat, mezőgazdaság: Gazdag ásványkincsekben (pl. kén). Jó minőségű termőföldje van
gabonatermesztés és állattenyésztés számára.
katonai jelentősége: A Földközi-tenger központi helyén van.

5. A rómaiak a hajóikat hosszú csapóhíddal szerelték fel (a végén vaskampóval), s ezen

keresztül átrohantak az ellenség hajóira és közelharcban győzték le a punokat.

6. provincia: Itálián kívüli, fegyverrel megszerzett, adófizető tartomány.

 26
11575/M Megoldások

7. Pirossal Hannibál, kékkel Scipio útját rajzoltuk be.

8.
a) A második háborúról.
b) A Pó egy folyó Észak-Itáliában.
c) Hannibál az Alpok hegységét tekintette Itália falainak.
d) A punok nem tudták bevenni Rómát.
e) Hannibál meglepetés erejével kívánta legyőzni Rómát és a Földközi-tengeren már Róma
volt az úr (a tenger felől már nem lehetett támadni).

9.
264 –146 = 118 év

10. A megoldások tanulónként eltérőek lehetnek.

11.
A harci elefántot.
Ijesztő méretei miatt. (Ormányával felkapta az ellenséges katonát, és a rajta ülő harcosnak
nyújtotta. Hatalmas erejével, kihegyezett agyaraival szinte „utcát vágott” az ellenséges
hadseregben.)

12. Pulbius Cornelius Scipio Afrikában (Karthágó közelében) győzte le Hannibált, ezért kapta
az Africanus nevet.

20. A köztársaság gondjai

1. A győztes hódító háborúk során rengeteg hadifoglyot ejtettek, őket rabszolgaként
dolgoztatták.

2. A kalóz szó jelentése: tengeri rabló.

3.
jobb helyzetben: képzett rabszolgák: szakácsok, zenészek, színészek, rendőrök
rosszabb helyzetben: a bányákban, a földbirtokokon dolgozó és a gályákon evezők
gladiátorok: vadállatok vagy egymás elleni élethalálharcra kiképzett rabszolgák
 27
11575/M Megoldások

4.
a) Spartacus
eredeti „foglakozása”: Szökött katona, akit eladtak gladiátornak.
b) Capuából
Rómától délkeletre
c)
– Alpok: Először az Alpokon keresztül akart átkelni Spartacus serege, de végül nem merték
vállalni.
– Szicília: Spartacus Szicília felé is megpróbált menekülni, de a kalózok becsapták, tutajjal
pedig nem tudtak átkelni a tengerszoroson.
d) Spartacus csatában elesett.
e) Kr. e. I. (első) század. A századnak a második fele.

5. A kisbirtokos parasztoknak nem voltak rabszolgáik, akik a földet művelhették volna, amíg
a tulajdonos katonáskodott. Ezért a kisbirtokos parasztok gazdasága a háborúk alatt évekig
megműveletlenül maradt és tönkrement.

6.
a) polgárháború
b) diktátor
c) Rómát erős kézzel kell összefogni, és egységesen kormányozni.

7. Rabszolgafelkelések, sok kisbirtokos paraszt tönkrement, gyakoribbá váltak a Róma-

ellenes külső támadások, a politikusok belső (néha fegyveres) harcai és a kalózok
tevékenysége.

@ 8.
a) A Rómáért harcoló kisbirtokos parasztoknak nem volt saját földjük.
b) Javaslatot tett egy régi törvény megújítására, amely szerint az állami közföldekből senki
sem bérelhet korlátlan nagyságú területet. (A törvény meghatározta a bérelhető földterület
nagyságát. Az e feletti részt el kellett venni a gazdag birtokosoktól és szét kellett osztani a
nincstelen parasztok között.)
c) Ellenfelei a népgyűlésen megölték.

21. A császárság
1.
1. „Az ijedt szenátus megszavazta neki az élete végéig tartó egyeduralmat.”
2. „Uralma véget vette a belső harcoknak, de a köztársaságnak is.”

2.
Hasznos intézkedései: véget vetett a véres belső harcoknak, földhöz juttatott sok kiszolgált
római katonát és római szegényt, korszerűsítette a római naptár.
Uralmának veszélyei: élete végéig egyeduralommal uralkodott, korlátozta a szenátus
hatalmát.

3. Gallia, Hispánia, Asia

4. a hónap közepe latin kifejezéssel

 28
11575/M Megoldások

5.
1. SPARTACUS
2. HANNIBÁL
3. JANUS
4. ALPOK
5. TIBERIS
6. SZICÍLIA
7. JUPITER
8. ELEFÁNT
9. MARS
10. ROMULUS
11. COCLES
Megfejtés: SHAKESPEARE

6. Az erős, jól kiképzett zsoldoshadsereg (Augustus volt a főparancsnoka), a szenátus, az

államkincstár.

7. 41 évig.

8. A veteránok leszerelt katonák (földet igényelhettek, amiből megélhettek életük végéig).

9. Augustus idején rendszeresen ingyen gabonát osztottak Róma város lakóinak és cirkuszi
játékokat szerveztek szórakoztatásukra. Így gondoskodott arról, hogy a városi szegénynép
elégedett legyen.

@ 10.
a) Sokszor viselt hadat belső és külső ellenség ellen, minden kegyelmet kérő polgárnak
megkegyelmezett, idegen népeket nem irtott ki, a szenátus feje volt, személye szent és
sérthetetlen volt, életfogytig viselte a (nép)tribunusi hatalmat.

b.) Augustus a katonákat és a népet adakozással megvesztegette. A szenátus, a hivatalok és a

törvények fölötti rendelkezési jogot a kezébe vette. Ellenségeivel leszámolt. Uralma alatt a
szolgaságra hajló nemesség tudott gyarapodni vagyonban és méltóságban.

11. Caesar üzenete Rómába egy Kis-Ázsiában vívott győztes csata után.
 29
11575/M Megoldások

22. A Római Birodalom

1.

2. A katonák (a légiók) új célállomásaikra való eljutáskor, a kereskedők áruszállításra

(Hispániából, Galliából érceket szállítottak, északról bőröket, prémet, borostyánkövet) és az
utazók (kedvtelésből felkeresték a Római Birodalom nevezetességeit) használták a birodalom
fejlett úthálózatát.

3.
légió: több ezer (kb. 6000) katonából álló római katonai egység.
veterán: leszerelt római katona.
limes: erődrendszer a Római Birodalom határain (őrtornyokból, földből, kőből és fából épített
végeláthatatlan sánc).
prémek: szőrmének feldolgozható szőrős állatbőr, kereskedelmi árucikk az ókori Rómában.
borostyánkő: kereskedelmi árucikk az ókori Rómában, megkövesedett ősi fenyőgyanta. Főleg
a Balti-tenger partvidékén fordul elő. Szép színe és csillogása miatt ékszerkészítésre
használták.

4.
a gabonát: Egyiptomból, Afrikából (Africa provinciából), Szicíliából
az érceket: Hispániából, Galliából, Germaniából, Britanniából
a borostyánkövet: északról (a Balti-tenger vidékéről)
a prémeket: északról
a fazekasárukat: Galliából, Afrikából (Africa provinciából)

5. A provinciák lakói részt vettek a kereskedelemben, használhatták az úthálózatot. A hódítás

elősegítette a városiasodást: birodalom szerte vízvezetékek, cirkuszok, színházak, fürdők,
kövezett utcák épültek.

6. A lehetséges irányok: átkelés az Adriai-tengeren a Korinthoszi-öböl felé, kikötés, majd az

utazás folytatása a szárazföldön, esetleg átszállással újra tengeri úton tovább Athénba. A
másik lehetséges útvonal a Peloponnészoszi-félsziget megkerülésével végig tengeri úton
eljutni Athénba.
 30
11575/M Megoldások

Miért tartották fontosnak az utazást? Róma átvette a görög kultúrát, ezért a művelt rómaiak
fontosnak tartották megismerni a görög föld nevezetességeit.

7. A római kereskedők (a római áruk) még India déli részére is eljutottak.

8. A Vezúv tűzhányó Kr. u. I. századi kitörését.

9. Még a végveszély előtt elmenekültek. (Az állatvilág megérzi a természeti katasztrófák

közeledtét, aminek magyarázatára a tudomány még nem tudott pontos választ adni.)

10. A megoldások tanulónként eltérőek lehetnek.

23. Az „Örök Város”

1.
– kocsiversenyt akarsz látni: Circus Maximus
– gladiátorviadalt szeretnél megnézni: Colosseum
– egy régi iratot keresel: Forum Romanum (levéltár)
– kérni szeretnél valamit az istenektől: Pantheon

2. Róma volt a birodalom központja. A város lakossága a császárkorban meghaladta az

egymilliót. Az itt élő népesség elhelyezésére szükség volt bérházakra.

3. Az ókori római ház központi helyisége, egy nagy, négyszögletű terem, tetején négyzetes
nyílással. (Az ókori római ház közös tartózkodásra szolgáló csarnokszerű középső része.)

4. A megoldások tanulónként eltérőek lehetnek.

5.
Historia est magistra vitae. – A történelem az élet tanítómestere.
Non scholae, sed vitae discimus. – Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk.
Carpe diem! – Használd ki a napot!
De mortuis nihil, nisi bene. – Halottakról semmit, csak jót.
Repetitio est mater studiorum. – Ismétlés a tudás anyja.

pl. A történelem az élet tanítómestere –A megtörtént dolgokat vizsgálva elkerülhetjük azokat

a hibákat, amelyeket mások korábban elkövettek.
pl. Nem az iskolának, hanem az életnek tanulunk. – Az iskolában megszerzett tudást az
életben fogjuk majd felhasználni. (Nem csak azért kell tanulni, hogy jó jegyet szerezzünk,
hanem, hogy boldoguljunk az életben.)
pl. Használd ki a napot! – Élj a mának! A jövő bizonytalan.
pl. Halottakról semmit, csak jót. –Tiszteljük az elhunytakat!
pl. Ismétlés a tudás anyja. – Tudásunkat állandó ismétléssel tudjuk rögzíteni. Ismétlés szüli a
tudást.

6. Róma több mint ezeréves fennállása, a tisztségek és intézmények folytonossága kedvezett a

jogtudomány fejlődésének. A birodalom kormányzása elképzelhetetlen lett volna fejlett
jogrendszer nélkül.
 31
11575/M Megoldások

7.
Livius: Róma történetéről (például: Hannibál támadásáról Róma ellen)
Vergilius: Róma dicsőségéről
Plinius: Vezúv tűzhányó kitöréséről

@ 8.
a) Cicero és Pompeius
b) Cicero szónok volt, Pompeius hadvezér
c) A fényűző, ínyenc fogásokat is tartalmazó étkezésekre használjuk a lukulluszi jelzőt.

@ 9. Kalács- és kolbászárusok, cukrászok, kocsmárosok (árusok) kiabálásai, a tovarobogó

kocsik , az ács és a kovács munkájának a zaja.

24. Pannónia provincia

1. Elsősorban a Duna miatt. A folyó volt Pannónia északi és keleti határa (természetes határ).
Nagy volt a jelentősége a határvédelem (dunai limes) és a kereskedelem (olcsó vízi szállítás)
szempontjából egyaránt. Az egyik legfontosabb kereskedelmi út, a Borostyánkőút is
Pannónián keresztül vezetett át.

2.
Pannóniából: Gabonát, állatbőröket, vadállatokat, prémeket, borostyánt (Pannónián keresztül).
Pannóniába: Kerámiát, üveg- és bronzárut, római kézműves termékeket.

3.
katonailag: Természetes határként védett az északi barbár népek betöréseivel szemben. A
limes a Duna partján épült fel. A folyami flotta hadihajói állandóan a Dunán cirkáltak.
gazdaságilag: Fontos volt az olcsó vízi szállítás miatt.

4.
Augustus császár.
Savaria – Szombathely.

5.
Augustus halálának éve: 14
Claudius uralkodásának kezdő éve: 41
Kr. utáni évet jelöl.

6. amfiteátrumok, fürdők, templomok, katonai táborok

 32
11575/M Megoldások

7.

– Útvonal: Sopianae – Savaria – Scarbantia – Vindobona – Arrabona – Aquincum – Gorsium

– Sopianae
– Szükséges idő: kb. 10-11nap

8.
Savaria – Szombahely
Gorsium – Tác
Sopianae – Pécs
Scarbantia – Sopron
Arrabona – Győr

9. Hordozható bronzorgona maradványait találták meg.

10. Mivel Pannóniának az éghajlata hidegebb volt, mint a Római Birodalom legtöbb részének.

11. A megoldás a tanulók lakóhelyétől függően eltérő lehet. Római kori lelőhelyek keresése
az interneten: http://asatas.lap.hu/romai-kori__leletek/22639624

25. A kereszténység kialakulása és elterjedése a birodalomban

1.
A kereszténység alapítója. – Jézus
Ebben a provinciában halt meg Jézus. – Júdea
A zsidók zsarnok királya. – Heródes
Jézus édesanyja. – Mária
A római helytartó Júdeában. –Pilátus

Ki volt a megfejtésben olvasható személy? – Júdás: Jézus egyik tanítványa, aki pénzért
elárulta Jézust (hogy hol tudják a katonák elfogni őt).
 33
11575/M Megoldások

2.
Az evangéliumok a Bibliában olvashatóak.
Az evangélium görögül jó hírt jelent.
A történeteket azért nevezik evangéliumnak, mert a Megváltó – vagyis Jézus – eljöveteléről
adnak hírt.

3.

Rómától délkeletre kell elindulni.

Az itt lakók vallásának legfontosabb jellemzője az egyistenhit.

4.
a) Jézus az egyszerű embereket szólította meg.
b) Meghirdette, hogy bejuthatnak Isten országába.
c) Nem a földön, hanem a mennyekben kell kincseket gyűjteni.
d) Jézus tanításai szerint a tisztaszívű ember nemcsak Istent és a barátait, de az ellenségeit is
szereti. (Újdonság: az ellenségeinket is szeressük.)

5. Lázárt, a koldust halála után az angyalok Ábrahám kebelére vitték. A gazdag ember pedig a
pokolra került.

@ 6. Étel-ital csodák: pl. borrá változtatta a vizet, kenyérszaporítás. A tengerrel kapcsolatos

csodák: csodálatos halfogás. a vihar lecsendesítése, Jézus a vízen jár. Halottakat támasztott
föl. Csodálatos gyógyításokat vitt véghez (pl. lepra, vakság, némaság, bénaság).

7. Pál apostol célja az volt, hogy kapcsolatot tartson a keresztény közösségekkel és tanácsokat
adjon a keresztényekhez méltó életvitel kialakítására. A keresztény vallás terjesztése: az egész
emberiség közös kincsévé kívánta tenni az új vallást.

8. A keresztények nem ismerték el a pogány (római) isteneket, köztük a császár istenségét.

9.
karácsony: Jézus Krisztus születésének ünnepe.
húsvét: Krisztus feltámadásának ünnepe.
pünkösd: Szentlélek eljövetelének és az egyház megalapításának ünnepe.
Mi az advent? Advent jelentése: eljövetel – az ünnep tartalma várakozás, felkészülés Krisztus
eljövetelére (megszületésére). Az advent négy hétig tart, első napja a karácsonyi ünnepkör
kezdete.
 34
11575/M Megoldások

Mi a nagyhét? A nagyböjt utolsó hete virágvasárnaptól nagyszombatig. Napjai a nagyhétfő,

nagykedd, nagyszerda és a húsvéti szent három nap.

26. Róma bukása

1.

2. Meggyengült a császári hatalom. A hadsereg gyakorta beleavatkozott a politikába: a légiók

új uralkodókat kiáltottak ki, akik egymással háborúztak a hatalomért. Csökkent a rabszolgák
száma. A mezőgazdaságban munkaerőhiány lépett fel.

3.
A barbárokat is bevonta a hadseregbe: Erősítette a hadsereget (növelte a létszámát).
Emelte az adókat: A növekvő állami és a katonai kiadások miatt az adók növelésére volt
szükség.
Új fővárost építtetett: A birodalom megnövekedésével szükség volt egy új, jobban védhető
keleti fővárosra. (A keleti területek fejlettebbek voltak a nyugatiaknál.)
Engedélyezte a keresztény vallás gyakorlását: A keresztény vallás alkalmasnak látszott arra,
hogy a birodalom egységét megerősítse. (A keresztények is támogatták a császári hatalmat.)

4. A hunok fő fegyvere az íj és a nyíl (messze hordó, nagy erejű) volt.

5. Az állítás hamis. A hunok sokféle népből álló, sok nyelven beszélő törzsszövetséget
alkottak, azok tartoztak bele, akik engedelmeskedtek a hun uralkodónak (hadba vonultak az ő
oldalán).
 35
11575/M Megoldások

6.
a) Az Etna egy tűzhányó Szicília északkeleti részén.
b) A hadsereg sorait barbárokkal töltötték fel.
c) A Római Birodalom korábbi egysége felbomlott. A betelepülő barbárok gyakran zaklatták
az addig ott élő lakosságot.

Az ókori görög–római világ

(Összefoglalás)
1.
Ki mondhatta? Zeusz
Kinek? Hérának, Pallasz Athénének és Aphroditének

2.
Héra – Zeusz felesége
Árész – a háború istene
Héphaisztosz – a sánta kovácsisten
Pallasz Athéné – a bölcsesség és a művészet istennője
Aphrodité – a szépség és a szerelem istennője

3. Kr. e. 444-ig 83 olimpiát rendeztek. 776 – 444 = 332 : 4 = 83

4.
Athén (Kr. e. V. század): demokrácia, cserépszavazás, Akropolisz
Spárta (Kr. e. V. század): helóták, királyság, körüllakók

5.
Kr. e. 490-ben a marathóni csatában a görögök (athéniak) győzelmet arattak Miltiadész
vezetésével a perzsák (Dareiosz serege) felett.
Kr. e. 480-ban a szalamiszi szűk tengerszorosban a görögök döntő győzelmet arattak a
perzsák felett.
A szalamiszi döntő győzelem utáni évben a görög sereg a szárazföldön is győzött. A perzsák
nem próbálkoztak többé Hellász meghódításával.

6.
Hérodotosz
Homérosz
Periklész

7.
Homérosz: trójai háború
Hérodotosz: görög–perzsa háborúk
 36
11575/M Megoldások

8.

9.
Megoldás: Poszeidón
Miért? Poszeidón a görög mitológiai egyik alakja, a tenger istene, a többiek pedig valós
személyek.

10.
személyek: Themisztoklész, Periklész, Mürón, Dareiosz, Homérosz
történelmi helyszínek: Trója, Olümposz, Spárta, Marathón, Athén, Szalamisz
istenek: Héra, Árész, Hermész, Zeusz

11.
a)
provinciák / utak: A jó minőségű utakon a hadsereg és a különböző rendelkezések híre is
gyorsan eljutott a provinciákba.
latin nyelv: A latin nyelv az egész birodalomban elterjedt.
városok: Minden provinciában építettek nagy városokat.
más népek vallása: Róma elfogadta más népek vallását és isteneit.
b) 753 + 476 = 1229. 1229 évig állt fenn a római állam

12.
1. az első olimpia: Kr. e. 776
2. a görög–perzsa háborúk: Kr. e.490–Kr. e. 479
3. Periklész kora: Kr. e. V. század közepe
4. Nagy Sándor uralkodása: Kr. e. 336 – Kr. e.323
1. Róma alapítása: Kr. e.753
5. Julius Caesar halála: Kr. e.44
6. Augustus uralkodása: Kr. e.27–Kr. u.14.
7. a Nyugatrómai Birodalom bukása: Kr. u. 476
 37
11575/M Megoldások

13.

14.
szenátus: tanácsadó testület.
konzul: külképviseleti tisztviselő.
barbár: műveletlen, durva ember.
veterán: idős, érdemes ember, valamilyen mozgalom harcosa.

15.
szabinok, punok, etruszkok, germánok, barbárok, hunok
A barbár nem népnév. A régi görögök és rómaiak barbárnak neveztek minden idegent, aki
különbözött tőlük, és nem vette át a görög-római műveltséget.

16.
a) Julius Caesar
b) Hannibál
c) Mucius Scaevola

17.
Ki írta? ifjabb Plinius
Milyen eseményről? Vezúv tűzhányó kitöréséről.
Ki írta? Augustus császár
Milyen eseményről? Pannónia meghódításáról, a provincia megszervezéséről.
Ki írta? Cicero
Miről? A gladiátorviadalokról.
 38
11575/M Megoldások

@ 18.
1. a gízai piramisok
2. Szemiramisz függőkertje
3. az epheszoszi Artemisz-templom
4. Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobra
5. a halikarnasszoszi mauzóleum
6. a rodoszi kolosszus
7. a pharoszi világítótorony

19.
személyek: Spartacus, Néró, Augustus, Julius Caesar, Scipio
városok, provinciák: Pompeji, Aquincum, Pannónia, Szicília, Africa, Júdea
istenek: Minerva, Vénusz, Jupiter, Juno
 39
11575/M Megoldások

III. KÉPEK A KÖZÉPKORI EURÓPA ÉLETÉBŐL

27. Európa új arca

1.
a) Állapítsd meg, melyik betű jelzi az időszalagon!
A Nyugatrómai Birodalom bukását: B Amerika felfedezését: (1492) : E
b) Az 500 és 1500 közötti szakaszt kell kiszínezni (476–1492).
c) 1016

2. A Duna észak-déli vonalának „meghosszabbítása”

Fővárosok: Nyugatrómai Birodalom: Róma; Keletrómai Birodalom: Konstantinápoly

3.
Nyugatrómai Birodalom: 1., 2., 6.
Keletrómai Birodalom: 3., 4., 5.

4.
A zsinatokon határozták meg, milyen vallási tanokat követnek. (igaz) 4
Justinianus a VII. században uralkodott. (hamis) 7
Bizáncban az egyházi tanácskozásokat a pátriárka hívta össze. (hamis) 6

5.
476-ban a Nyugatrómai Birodalom megbukott (felbomlott).
A Nyugatrómai Birodalom területén germán királyságok alakultak.
Az elfoglalt föld a király tulajdona lett.
Hűséges híveinek jutalmul földbirtokot adományozott.
Róma örököse a Bizánci Császárság, melynek élén a császár állt.
Fővárosa Bizánc , egyben a kereszténység keleti központjává is vált.

Oldd meg a totót, s a helyes válaszok szótagjainak összeolvasásával megtudhatod,

hogyan nevezzük a földbirtok-adományozáson alapuló középkori társadalmi rendet!

1. Mit tartott bal kezében a barbár harcos?

FE – pajzsot
2. Mit kellett adni a megölt harcosért cserébe?
U – büntetéspénzt
3. Hogy mondják latinul: szakáll?
DA– barba
4. Mit szállítottak a bizánci kereskedők?
LIZ– borsot
5. Ki volt a Bizánci Birodalom leghatalmasabb ura?
MUS – a császár
Megoldás: FEUDALIZMUS
 40
11575/M Megoldások

28. Az uradalom
1. A tankönyv szövege és magyarázó rajza alapján húzd alá pirossal a jobbágyokra, kékkel a
földesurakra és zölddel a mindkettőjükre vonatkozó állításokat!
Lakóhelyük az uradalom.
Terményadóval tartoznak.
Robotmunkát végeznek.
Ők ítélkeznek.
Lakásukba lefelé vezet a „lépcső”.
Házhelyet, kertet kapnak.
Gabonájukat a malomban őrlik meg.
Elődeik felszabadított rabszolgák.
Lakótoronyban élnek.
Majorsággal rendelkeznek.
Az uradalmat birtokolják.
Tüzelőjüket az erdőből szerzik.
Ajándékot adnak.
Kandallóval fűtenek.

2. Adj címet az ábráknak!

kétnyomásos gazdálkodás háromnyomásos gazdálkodás

nyakhám szügyhám

3. Nevezd meg a rajzokon ábrázolt földművelő szerszámokat!

KAPA FAEKE
SARLÓ
BORONA KASZA
VASPAPUCSOS
NEHÉZEKE
ÁSÓ

4. Számítsd ki, mekkora területet művelt meg a 36 holdon gazdálkodó jobbágy évente
a kétnyomásos gazdálkodás idején: 18 hold
a háromnyomásos gazdálkodás idején: 24 hold

5.
1. Az uradalom gazdája a földesúr. A munkát a rabszolgákból és a harcosokból kialakult
jobbágyok végzi.
2. Az uradalom részei: a földesúr saját használatra fenntartott majorsága,
a házhelyből, szántóból, veteményesből álló jobbágytelek

„Ki mit tud” az önellátó gazdálkodásban? Írd be a számokat a megfelelő helyre!

asszonyok: 1., 5., 9. kovács: 2., 7., 8. fazekas: 4., 6. molnár: 3.

1. birkagyapjút mosni 4. cserépkorsót készíteni 7. lovat patkolni

2. sarlót készíteni 5. szövetet szőni 8. fogat húzni
3. lisztet őrölni 6. agyagtálat készíteni 9. fonalat fonni
 41
11575/M Megoldások

Oldd meg a keresztrejtvényt, és megtudhatod, hogyan nevezték a középkori vár egyik

fontos részét, amelyben a „lábon járó” élelmiszert tartották!

Gabonaféle. BÚZA
A középkorra jellemző település. FALU
Főleg ezzel arattak a középkorban. SARLÓ
A gabonaszem lekoptatott héja. KORPA
Az egyházi szertartások helyszíne. TEMPLOM
Pihentetett föld. UGAR
Itt „makkoltak” a disznók. ERDŐ
A mezőgazdasági eszközök készítője. KOVÁCS
A földesurak jellemző fegyvere. KARD
A jobbágyok kötelező ingyenmunkája. ROBOT
Megfejtés: BAROMUDVAR.

29. A középkori keresztény egyház

1. Oldd meg a tankönyv 119. oldali feladatát!
(föntről lefelé) pápa érsek püspök plébános

2.
Főpapok: pápa, érsek, püspök

3. Sorold fel, mi mindenhez kellett értenie egy papnak!

keresztelni, esketni, temetni, misézni, olvasni, énekelni, bűnről és erényről tanítani, betegeket
vigasztalni

4. a)
„Isten tulajdona”: szent Kézzel írott könyv: kódex
A szerzetesek lakhelye: kolostor A „nép papja”: plébános
Szentek visszamaradt emlékei: ereklye Vasárnapi és ünnepnapi szertartás: mise
Szentek életéről szóló történet: legenda Vértanú: mártír
Az egyház tanításaival szembehelyezkedő ember: eretnek
Asztalszerű templomi építmény, ahol a pap a szertartást végzi: oltár

b) Olvasd össze a „maradékot”, s magyarázd meg!

TIZED: A jobbágyok termésük egy tizedét adták az egyház fenntartására és a plébános
fizetésére.

5. Tervezz a „tanulatlan szemlélő” okulására képregényt, melynek témája: „Szent Bonifác

templomot épít”!
Egyedi megoldások.

Fejezd be a vázlatpontokat!
1. Európa népei felveszik a kereszténységet.
2. A kereszténység erősíti a király hatalmát, mert a hívektől engedelmességet követel.
3. Az egyház felépítése: pápa, érsekek, püspökök, plébánosok, hívők.
4. A hívők között tevékenykednek: világi papok (plébánosok).
5. Kolostorban gyakorolják vallásukat: szerzetesek
 42
11575/M Megoldások

„Imádkozzál és dolgozzál!” (Ora et labora!) a Szent Benedek alapította bencés rend

jelmondata. Értelmezd ezt a hitvallást!
A lelki életet, a szellemi és fizikai munkát egyaránt gyakorolni kell, fizikai munka végzése
közben is lehet imádkozni.

A helyes betűjelek bekarikázásával és összeolvasásával megtudhatod, hol épült az első bencés

kolostor.
A bencések legnagyobb próbatétele a virrasztás volt. – (igaz) M
Életüket a pátriárka irányította. – (hamis) O
Ebédnél egyféle étel került az ebédlő asztalára. – (hamis) N
Naponta több alkalommal imádkoztak. – (igaz) T
A kolostor élén az apát állt. – (igaz) E
Az idegeneket fiatalabb szerzetesek fogadták a kolostor kapujában. – (hamis) C
A szerzetesek közös hálóteremben aludtak. – (igaz) A
A kolostorban iskola is működött. – (igaz) S
A szerzetesek életükben egyszer házasodhattak meg. – (hamis) S
A szerzetesek ápolták a környék betegeit.– (igaz) I
A kolostorokban éltek a plébánosok. – (hamis) N
A „regula” szó jelentése: szabályzat. – (igaz) O
Megoldás: MONTECASSINO.

Nézz utána, hol működtet iskolákat hazánkban a bencés rend!

Például: Pannonhalma, Győr, Budapest

A középkori emberek ünnepeit és hétköznapjait szigorú egyházi törvények szabályozták.

Megünnepelték a vasárnapokat és egyházi ünnepnapokat, megülték a templomok, a falu, a
város védőszentjének ünnepét is. E napokon tilos volt dolgozni. Számítsd ki, hány munkanap
maradt az évre!

Magyarország: 52 vasárnap és 62 egyéb ünnepnap, 251 munkanap

Anglia: 52 vasárnap és 50 egyéb ünnepnap, 263 munkanap
Franciaország: 52 vasárnap és 20 egyéb ünnepnap, 293 munkanap

Melyik stílus jellemzőit ismered fel a rajzon? román stílus

Magyarázd meg az elnevezést! Az ókori római építészeti hagyományok felelevenítése.

30. Az iszlám
1. a) Az iszlám időszámítás kezdete: 622
b) Hány év telt el a középkor kezdete és az iszlám időszámítás kezdete között!
622 – 476 = 146

2. Töltsd ki az Arab-félsziget„adatlapját”!
Felszíne: sivatag
Lakói: arab pásztorok
Fő foglalkozásuk: nomád pásztorkodás
Kereskedelmi központjuk: Mekka
Leghíresebb „kereskedőjük”: Mohamed
 43
11575/M Megoldások

3. Miért tartotta fontosnak Mohamed egy közös vallás megszületését?

Hogy megszűnjenek az arab törzsek közötti háborúk.

4. a) Megoldás a történelmi atlasz alapján.

b)
Az iszlám központja: Mekka Mohamed futása: Medina
Sziklamecset: Jeruzsálem

5. Hibakereső. Javítsd ki az alábbi állítások hibáit!

A mohamedán szó jelentése: „Isten akaratában megnyugodni”. Helyette: iszlám.
Mohamed a medinai Kába kőnél beszélt az új vallásról. Helyette: mekkai.
Minden igaz hitű iszlámhívőnek életében egyszer illik Jeruzsálembe zarándokolnia. Helyette:
Mekkába.
Az arabok meghódították a mai Franciaország területét. Helyette: Spanyolország.
Az Arab Birodalom fennhatósága az Atlanti-óceántól Kínáig terjedt. Helyette: Indiáig.

6.
1. Az iszlám vallás születési helye: Mekka.
2. Alapítója Mohamed, egyedüli istene Allah , szent könyve a Korán.
3. Hívőinek öt alapelvet kell követniük.

Játsszunk a számokkal! Az alábbi nyolc szám mindegyike kapcsolódik az iszlámhoz. Mi jut

eszedbe a számokról! Írd be egy-egy szóval a téglalapokba!

egy az Isten, Allah két lepelre cserélik ruhájukat a Kába-

1 2
vagy zarándoklat Mekkába kőnél
irgalmasság (a jómódúak jövedelmük három alkalommal kereste Gábriel
2,5 3
2,5%-ával támogassák a szegényeket) arkangyal Mohamedet
naponta öt alkalommal kell
4 négy felesége lehet egy muzulmánnak 5
imádkozniuk
354/ 40 éves volt Mohamed, amikor
a holdév napjainak száma 40
355 Gábriel arkangyal felkereste

Fejtsd meg a titkosírást, és fordítsd le magyarra!

KIRATLEBEGLA = GEBEL AL TARIK = GIBRALTÁR

Készíts arab–magyar értelmező szótárt!

mecset: imaház
müezzin: kikiáltó, aki imára szólítja a híveket
minaret: a mecset melletti torony, innét szólítják imára a hívőket
ramadán: a szent hónap, amikor böjtölni kell
 44
11575/M Megoldások

31. A nyugati keresztény császárság

1. Miért koronázta a pápa császárrá Nagy Károlyt?
Birodalmának nagysága csaknem elérte a Római Birodalom nagyságát, a meghódított
területeken terjesztette a kereszténységet.

2. a) Az ábra címe: Hűbéri eskü

A nagybirtokos hűbéresévé fogadja a kisbirtokost. Földadományt és védelmet biztosít
számára, cserébe a megadományozott hűséggel és katonai szolgálattal tartozik. A
megadományozott középbirtokos birtokának egy részét tovább adja kisbirtokos hűbéresének.

b) Hűbérúr és hűbéres egy személyben (csillaggal jelölendő): az első kép térdeplő és a

második kép ülő alakja.

3. Nagy Károly hatalmát biztosította: katonasága, főembereinek hűsége, az egyház.

4.
A Frank Birodalom leghíresebb uralkodója Nagy Károly volt.
800-ban császár-rá koronázták Róma városában.
Székhelye Aachen-ben volt, itt palotát és kápolnát építtetett.
Hatalmának támaszai: a katonaság és főembereinek hűsége.
Birodalma helyén két fontos új állam alakult: a Francia Királyság és a Német-római
Császárság.
A XI. század közepén a kereszténység két részre szakad: katolikus és ortodox (keleti
keresztény.

Az igaz állítások betűinek összeolvasásával megtudhatod, ki volt az a frank király, akinek

földadománya lehetővé tette a pápai állam megalapítását.

K Nagy Károly négy tucatnál is több nagy hadjáratot vezetett.

G Minden földbirtokos egyben hűbérúr is volt.
I A kereszténység a XI. század közepén két részre szakadt.
S Nagy Károly Aachenben kápolnát és palotát építtetett.
E A frank Birodalom katonai sikereit gyalogos hadseregének köszönhette.
P A hűbérbirtokot a hűbérúr adományozta híveinek.
R A katolikus szó igaz hitet jelent.
G Nagy Károly bőrövön viselte aranymarkolatú kardját.
I Bizáncban görögül imádkoztak.
P Aachen ma Németországban található.
LY A hűbéresek földadománnyal bizonyították hűségüket.
P A nyugati kereszténységet Rómából irányították.
I A Lengyel és a Magyar Királyság körülbelül egy időben született.
N Nagy Károly birodalmát unokái felosztották.
A király neve: KIS PIPPIN
 45
11575/M Megoldások

32. Lovagi életmód, lovagi erények

1.
lovag: nehézfegyverzetű, nemesi származású lovas katona. /vagy: Földbirtokos, aki
nehézfegyverzetű lovasként katonáskodik.
lovagiasság: udvariasság, segítőkészség, kegyelem a legyőzött ellenségnek.
lovagi torna: rendezvény, amelyen a lovagok megvívnak egymással, a vitézség „szelíd”
kifejezése.

2.
A – sisak; B – páncél; C – lábvédő páncél; D – nyereg; E – kengyel; F – pajzs; G – kopja; H –
kétélű, egyenes kard

3.
A hét fontos lovagi készség: lovaglás, úszás, nyilazás, vívás, vadászat, sakk, verselés.
A hét fő lovagi erény: mértékletesség, állhatatosság, hűség, erkölcsösség, bőkezűség,
becsületesség, bátorság.

4. Egyéni megoldások. Jó, ha a címerben van valamilyen címerállat, vagy a vitézre, illetve a
lovagi erényekre utaló jelkép (rajz).

5. Miért
nevezték szentföldnek Jeruzsálemet és környékét? Mert e terület Jézus életének színtere volt.
hirdette meg a pápa a keresztes hadjáratokat? Vissza kell foglalni a Szentföldet a
hitetlenektől.
vonzottak rengeteg embert a keresztes hadjáratok? A vallásos érzület, a hírnév, a
meggazdagodás vágya, a kalandvágy miatt.

A keresztes lovagok hozták be Európába a Franciaország jelképének számító illatos virágot,

amely nevét valószínűleg az 1137–1180 között uralkodó VII. Lajos francia királyról kapta.
Fejtsd meg a keresztrejtvényt, s megtudhatod, melyik virágról van szó!

A legyőzött lovag szabadságának ára. VÁLTSÁGDÍJ

A lovag fejét védte. SISAK
Az énekmondók hangszere. LANT
A kereszténység keleti központja. BIZÁNC
Az iszlám szent könyve. KORÁN
Bundájáért vadásztak rá a lovagok. MEDVE
Megoldás: LILIOM

@ „Öltöztesd fel” a lovagokat rendjüknek megfelelően!

A templomos rend lovagja: fehér köpeny, vörös kereszt.
A johannita rend lovagja: fekete vagy vörös köpeny, fehér kereszt.
A német lovagrend tagja: fehér köpeny, fekete kereszt.
 46
11575/M Megoldások

6. Karikázd be, hogy a százéves háborúban melyik hadviselő félre vonatkozik az állítás!
A háború kezdetén fölényben voltak. (Anglia) K
Katonái számszeríjjal harcoltak. (Franciaország) I
Királya elsősorban lovagi hadsereggel rendelkezett. (Franciaország) S
Egy csatában 1500 katonát veszítettek. (Franciaország) Á
Embermagasságú íjakkal támadták az ellenséget. ( Anglia) Z
Jeanne d’Arc-ot (zsán dárk) boszorkánynak nyilvánították. (Anglia) S
Megszállták ellenfelük országát. (Anglia) I
Fosztogattak, raboltak. (Anglia) A

33. Élet a középkori városokban

1. Igaz vagy hamis?
Minden céhmesternek gondoskodnia kellett a háza előtti járda tisztításáról. (hamis) V
Az azonos mesterséget űzők egy utcában árulták portékáikat. (igaz) Á
Sok legény pénztelensége miatt soha nem lehetett céhmester. (igaz) S
A várost vezető polgármestert a király vagy a földesúr jelölte ki. (hamis) Á
„A városi levegő szabaddá tesz” mondás szerint a városlakók nem adóztak. (hamis) R
Megoldás: VÁSÁR. További fogalmak pl.: távolsági kereskedelem, városi kiváltság.

2.
A polgárok jogai: vásártartás, egyösszegű adófizetés, a városi önkormányzat választása.
A polgárok kötelességei: adófizetés, a város védelme

3. Hogyan
biztosították a céhek a termék jó minőségét? szigorú céhszabályzat, „kirakatban” dolgoztak
lehetett valaki mester? inas  legény remek készítése  mesterré avatás  mester

4. Mit készített a TAKÁCS?

Válasz: ruhakelmét

T eretnek (Az egyház tanításával szembehelyezkedő ember.)

A polgár (Városlakó.) C
K egyetem (A városi iskolából kialakuló oktatási forma.)
Á kallózás (Tömörítés.)
C ferencesek (Barna „egyenruhás” szerzetesek. )
S kontár (Céhen kívüli iparos.)

5. Mi mindent vásárolhatsz az alábbi cégéres boltokban?

csizmát – páncélt – szerszámokat

6.
1. A városok elhelyezkedése: forgalmas helyeken, folyami átkelőknél, hegy és síkság
találkozásánál.
2. A városok lakói, kiváltságai: polgárok, egyösszegű adófizetés, vezetőválasztás.
3. Fő foglalkozások: ipar és kereskedelem.
 47
11575/M Megoldások

Piros: étkezés; kék építkezés; zöld ruha

ébenfa, rozs, faszén, komló, szurok, méz, viasz, szőrme, só, hering, tőkehal, fókazsír, olaj,
sajt, sós vaj, lenvászon, kender, sör, állatbőr, liszt, réz, faggyú, üveg, ezüst, ón, borok, vas,
gyapjúszövet, selyem, olívaolaj, datolya, szőnyeg, mazsola, tégla, fémáruk

34. Támad a török

1. Egészítsd ki címszavakkal a török hadsereg felépítését összefoglaló vázlatot!

MŰSZAKI
SZPÁHIK JANICSÁROK TÜZÉREK
ALAKULATOK
Lőporkészítők, aknászok,
Jól képzett lovas katonák, Fegyelmezett gyalogos Szakképzett, a falak
utászok, tevehajcsárok,
akik szolgálatukért katonák, a szultán iránti töretéséről gondoskodó
kordélyosok,
földbirtokot kapnak. hűségükről híresek. keresztény zsoldosok.
katonazenészek stb.

2. a–c) Megoldás a történelmi atlasz alapján.

d) Hódító Mohamed 1432-ben született, számítsd ki, hány éves volt az ostrom idején! 21

3. Töltsd ki az Oszmán Birodalom „adatlapját”!

Lakói: törökök / oszmán-törökök Uralkodója: a szultán
Vallása: iszlám / mohamedán Fővárosa 1453-tól: Konstantinápoly (Bizánc)

@
Tartományi bíró. KÁDI
Ennyi lófark illette a főmuftit. HÁROM
A szultán tanácsadó testülete. DIVÁN
A szultáni palota. SZERÁJ
A pénzügyek intézője. DEFTERDÁR
A szultán helyettese. NAGYVEZÍR
A bég vezette területi egység. SZANDZSÁK
Iszlám jogtudós. MUFTI
A legnagyobb közigazgatási egység. VILAJET
Ennyi lófarok illette a nagyvezírt. NÉGY

Az utolsó bizánci császár: KONSTANTIN.

 48
11575/M Megoldások

35. A humanizmus és a reneszánsz

1.
humanizmus: szellemi irányzat a középkor végén, lényege az emberközpontúság. Az
embernek még e világon kell teljes emberi életet élni. Eredete: a latin „homo” (=ember)
szóból.
sajtó: szőlőpréshez hasonló „sajtoló” szerkezet, amellyel a kiszedett szöveget nyomtatták a
papírlapokra. Más értelemben a nyomtatott kiadvány neve.
reneszánsz: „újjászületés”, művészeti stílus, amelynek jellemzője az ókori művészeti stílusok
felelevenítése.
teológia: „theosz” (=isten) és „logia” (=tan) görög szavakból eredő fogalom, a keresztény
vallási tanokat értelmező tudomány.

2. Magyarázd meg a humanisták gondolatát: „teljes emberi életet kell élni”!

Élvezni kell a mindennapok örömeit, az alkotó munkát gyönyörködni kell a természetben.

3. Miért volt szükség egyre több könyvre?

A tudományok fejlődése és a tanulók számának növekedése miatt kevésnek bizonyultak a
kézzel írott könyvek, illetve szóbeliség.

4. Ki volt a reneszánsz legsokoldalúbb alkotója? Nevezd meg legalább három képzőművészeti

alkotását!
Leonardo da Vinci. Alkotásai pl. Mona Lisa, Utolsó vacsora, Sziklás Madonna, Angyali
üdvözlet.

5. Milyen ókori elemeket használ a reneszánsz építészet? kupola, oszlopok, timpanon

6. Egészítsd ki!
1. Önsanyargatás helyett teljes emberi életet kell élni.
2. Középpontba kerül az ember földi élete.
3. Újjáéled az ókori műveltség és művészet  reneszánsz.
4. Fejlődnek a tudományok, nő a tanulók száma  könyvnyomtatás.

7. a) A számok beírásával állítsd párba a tantárgyakat!

A–2; B–4; C–5; D–7; E–3; F–1; G–6

b) Aláhúztuk azokat a tantárgyakat, amelyek a mai órarendben is szerepelnek.

8. A több területen kimagaslót alkotó egyéniséget POLIHISZTOR-nak hívják.

H A ferences szerzetesek kódexeket másolnak. 5.

I Írásba foglalják Nagy Károly törvényeit. 4.
I Gutenberg ólomból öntet betűket. 6.
L Athénban cserepekre karcolják a száműzendők nevét. 3.
O A föníciaiak feltalálják a hangjelölő írást. 2.
O A szöveget tartalmazó táblát befestékezik, és papírra sajtolják. 9.
P Hammurapi fekete kőoszlopra véseti törvényeit. 1.
R Megjelenik az első nyomtatott Biblia. 10.
SZ ólombetűkből összeállítják az oldalakat. 7.
T A kész oldalakat fakeretbe szorítják. 8.
 49
11575/M Megoldások

9. Adj címet a rajzoknak! Számozással állítsd őket sorrendbe!

Gótikus stílus [2.] Reneszánsz stílus [3.] Román stílus [1.]

10. Az „eddig jöttem” latinul: VENI ETIAM

Az áthaladásért fizették a kereskedők. VÁM

Az első szerzetesrend. BENCÉS
Le nem települt, állataival vándorló nép. NOMÁD
Európa 100 000 fős városa. BIZÁNC
Általában a főtér közepén áll. TEMPLOM
Csúcsíves építészeti stílus. GÓTIKA
A szentháromság tagja: Atya, ..., Szentlélek. FIÚ
Ennek a tengernek a partján van Velence. ADRIA[I]
Építmények kicsinyített másolata. MAKETT

Képek a középkori Európa életéből

(Összefoglalás)
1. TOTÓ
1. Melyik mai országra terjesztették ki hatalmukat az arabok?
Spanyolország Olaszország Magyarország Dánia
2. Melyik fogalom került tévesen a feudalizmus jellemzői közé?
tized robot rabszolga lovag
3. Az uradalom mely része volt közös terület?
templom malom majorság veteményeskert
4. Mi volt a jobbágy tulajdonában?
szántóföld borona legelő házhely
5. Mit adományozott a hűbérúr?
hűbéri láncot hűbérest kolostort hűbérbirtokot
6. Mi mindenről írhatnak egy középkori város krónikájában?
vásártartás bíróválasztás céhalapítás járdaépítés
7. Melyik tevékenység nem tartozik a szerzetesek munkái közé?
kódexmásolás bíráskodás gyógyítás tanítás
8. Mi nem tartozott a jobbágy kötelességei közé?
robot terményadó ajándék katonáskodás
9. Kik nem alapíthattak céhet?
takácsok kontárok vargák csizmadiák
10. Melyik találmány sokszorozta meg az állatok teherbírását?
kasza nyakhám nehézeke szügyhám
11. Ki volt a nép papja?
plébános pátriárka apát szerzetes
12. Melyik fogalom kapcsolódik az Arab Birodalomhoz?
karaván janicsár eretnek kaloda
13. Melyik építészeti stílus elevenít fel az ókori hagyományokat?
román gótikus reneszánsz ókori görög
13+1. Keresd meg és húzd alá az igaz állítást!
Mohamed Medinában született. A hűbéri lánc élén a nagybirtokos állt.
A szentek életéről szóló írások az ereklyék. Jeruzsálem három vallás szent helye.
 50
11575/M Megoldások

2. Foglald egy mondatba a megadott szavakat, adatokat!

a) pápa, Jeruzsálem, keresztes hadjáratok: A pápa keresztes hadjáratot hirdetett Jeruzsálem
visszafoglalásáért.
b) polgár, önkormányzat, város: A polgárok választhatták meg a város önkormányzatának
tagjait.
c) kézműves, minőség, céh: A céhekben dolgozó kézművesek ügyeltek a jó minőségre.

3. „Rendetlen” keresztrejtvény. Az alábbi rejtvényben megadtuk a megoldást és

összekeverten a megoldáshoz beírandó szavakat.
a) Fejezd be a szólást! „A városi levegő szabaddá tesz.”
Magyarázd meg! A városi polgárok mentesülnek a személyes függés alól.
b) Illeszd a helyükre a fogalmakat, majd tömören fogalmazd meg a meghatározásukat!

URADALOM Földesúri birtok, gazdasági és igazgatási egység.

LOVAG Nemesi származású, nehézfegyverzetű lovas katona.
JOBBÁGY Földhasználat fejében szolgáltatásokra kötelezett földműves.
ROBOT A földesúr földjén ingyen végzett mezőgazdasági munka.
MAJORSÁG A földesúr saját használatú földbirtoka.
ISZLÁM A mohamedán vallás.
PIAC A kereskedelem színhelye.
FALU A középkor jellemző települése.
SZERZETES A kolostorok lakója.
VÁR A földesurak megerősített lakóhelye.
KÓDEX Kézzel írott könyv.
POLGÁR Városlakó.
ERDŐ Az uradalom egyik közös használatú része.

4. Mi történt az alábbi időpontokban? (Ha megfejtetted a római számokat, segítségül

megnézheted az időrendi táblázatot a tankönyv végén.)
a) DCXXII – Mohamed futása, az arab időszámítás kezdete (622)
b) DCCC – Nagy Károly koronázása (800)
c) MCCCXXXVII – a százéves háború kezdete (1337)

5.
a) Mi mindent biztosított számukra az erdő? Építőanyagot, tüzelőt, szerszámok alapanyagát.
b) Hol nevelték állataikat? A legelőkön, erdőszélen.
c) Mi mindenre használták az állatokat? Igavonásra, étkezésre, ruházati alapanyagként.
d) Milyen gabonaféléket termesztettek? Búzát, árpát, zabot.
e) Mi biztosította étrendjükben a fehérjét? Állatok, zöldségfélék.
f) Mit ittak a felnőttek, és mit a gyerekek? Sört, vizezett bort.
g) Milyen ruhákat hordtak? Növényi és állati alapanyagokból készülteket.
 51
11575/M Megoldások

IV. A MAGYARSÁG TÖRTÉNETÉNEK KEZDETEI.

AZ ÁRPÁD-HÁZ

36. Vándorlás a pusztán

1.Milyen hasonlóságokat találsz a római és a magyar eredetmonda között?
Szilvia álma – Emese álma, Romulus és Remus – Hunor és Magor, harkály – turul

2.
a) Kik a történet főszereplői? Hunor és Magor
b) Hogyan nevezi a nőstény szarvast a krónika? szarvasünő
c) és a vers? szarvasgím
d) Alsó tagozatban biztosan olvastad a verset. Ki írta? Arany János

3.
Melyik országban laknak ma a székelyek? Románia
Milyen nyelven beszélnek? magyarul

4. Még egy részlet a Képes Krónikából: „Az Úr megtestesülése utáni négyszázadik

esztendőben a magyarok, vagyis a hunok, a rómaiak szokása szerint, egyetértő akarattal
királyul emelték maguk fölé Attilát…”
a) A nyelvtudomány szerint milyen tévedést tartalmaz ez a szöveg?
A magyarok finnugor nyelven beszélnek, így nem lehetnek rokon nép a hunokkal.

b) Mit jelent az első hat szó? Kr. u. 400 évvel (Az Úr megtestesülése = Krisztus
megszületése.)

5. Hunor és Magor Ménrót fiai voltak.

6. Csaba királyfi Attila, hun fejedelem fia volt.

Milyen hőstettet vitt véghez? Legyőzte a hunokra támadó ellenséget. Sok-sok év múlva a
Tejúton visszatérve megmentette a székelyeket.

7. Miben laktak őseink?

nyáron: jurtákban;
télen : veremházakban

8.
a) Sorold fel a jurta építéséhez fölhasznált anyagokat! (Legalább három anyagnevet említs!)
nemez, fa bőrök
b) Mi az összefüggés a félnomád életmód és a jurta között?
A jurta könnyen szétszedhető és szállítható lakóhely volt.
c) Egészítsd ki a következő mondatokat!
A jurta kör alaprajzú, sátor formájú építmény volt. Megépítése az asszonyok feladata volt. A
tűz a jurta közepén égett.

9. Mit jelent a félnomád pásztorkodás fogalma?

A nomád állattartás mellett földművelésből és vadászatból is éltek.
 52
11575/M Megoldások

10. Válaszolj a következő kérdésekre!

Mi a nagycsalád? Gyerekek, szülők, nagyszülők (3-4 nemzedék).
Mi a nemzetség? Több, egymással rokon nagycsalád.
Mi a törzs? Több nemzetség.

37. A honfoglalás
1. Hogyan nevezik a dél-oroszországi füves síkságot? Etelköz.

2. „A magyarok pedig a törököknek az egyik fajtája.” Milyen ellentmondás van az idézett

szöveg és a nyelvtudósok véleménye között?
A nyelvtudomány szerint a magyar nyelv a finnugor nyelvekkel áll rokonságban.

3.
a) Kik a magyarok szomszédai a forrás szerint? A szlávok.
b) Milyen „árucikkről” esik szó a forrásban? Rabszolgákról.
c) A forrás vevőként a rómaiakat említi. A Római Birodalom mely része létezett akkor,
amikor a magyarok Etelközben tartózkodtak? Keletrómai Birodalom.

4.
Álmos azért kapta a nevét, mert a születését álom jelezte előre.

5.
Az indiaiak vallásában él a lélekvándorlásban való hit.

6. Mi a turul? Ragadozó madár, sólyom vagy kerecsensólyom.

Turulszobrok Magyarországon: Budapesten a Szabadság hídon, a Várnegyedben, a XII.
kerületben; Tatabányán; Szikszón; Ópusztaszeren. (További jó válaszok is lehetségesek.)

7.
Mi a közös téma? A könnyűlovas harcmodor, a színlelt megfutamodás, majd a
szembefordulás az ellenséggel.

8. Válaszolj a kérdésekre! Milyen katonai jelentősége volt

– a visszacsapó íjnak? Hatalmas erővel lőtte ki a nyílvesszőt.
– a kengyelnek? A lovas biztosabb támaszkodását segítette, lehetővé tette a hátrafelé
nyilazást.

9. Milyen előnyei vannak a Kárpát-medencének Etelközzel szemben?

Katonailag: A szorosok elzárásával jól védhető.
Gazdaságilag: Legelői alkalmasak az állattenyésztésre.

10. Hány év telt el a honfoglalás kezdetétől máig?

2014 – 895 = 1119

11. Kik a székelyek?

A monda szerint: Attila hunjainak Erdélyben maradt töredéke.
Egyes történészek szerint: A kabar nép utódai.
Más történészek szerint: Az avarok leszármazottai.
 53
11575/M Megoldások

12. Megoldás a történelmi atlasz alapján! Kelet felől érkeztek.

Etelköztől az Alföldig kb. 1000 kilométert tettek meg.

13. Mely Kárpát-medencei tájegységek nevét jelölik a számok?

1. Erdély 3. Felvidék
2. Duna–Tisza köze 4. Dunántúl
A számok milyen sorrendet mutatnak? A betelepülés időrendi sorrendjét.

14. „Akié a föld, a fű, a víz, azé minden!”

a) Ki mondta ezt a monda szerint? Árpád követe
b) Hogyan következtethetsz a mondából a magyarok életmódjára?
A magyarok lovas nomád, állattenyésztő nép voltak.

15. Árpád-szobrok Magyarországon: Budapesten a Hősök terén, a Parlamentben,

Ópusztaszeren, Ráckevén. (További jó megoldások is elképzelhetők.)

16.
a) Sorold fel, milyen anyagokra írtak az ókorban? Agyagra, kőre, fára, csontra, papiruszra.
c) Egyéni megoldás.

38. Az ősi magyar hitvilág. A kalandozások

1. Egyéni megoldás.

2. Magyarázd meg, honnan származik a BŐSÉG szavunk!

A honfoglalás kori magyar társadalomban a gazdagokat nevezték bőknek, vagy bőségnek. (A
szó tehát egy társadalmi réteget jelölt.)

Mit találtak a régészek a honfoglalás kori sírokban?

B – tarsolylemezt Á – szügyhámot T – számszeríjat
Milyen madár segített a vadászoknak?
V – turul Ő – sólyom R – sas
Hogyan nevezik más népek a magyar táltoshoz hasonló különleges képességű személyt?
S – sámán P – totem R – plébános
Hol halt meg a monda szerint Álmos?
U – Levédiában Á – Etelközben É – Erdélyben
Melyik mesterséget nem gyakorolták őseink?
D – szíjgyártó G – üvegfúvó L – fazekas

3. Miért kalandoztak őseink? Zsákmányszerzés, szomszéd népek megfélemlítése, szövetségesi

szerepvállalás.

4. Miért nem kalandoztak kelet felé? Nem voltak gazdag országok keleten.

5. Elemezd a történelmi atlaszod kalandozásokat bemutató térképét!

a) Hányadik században kezdődtek a kalandozások? IX. század (899)
b) Melyik volt a legtávolabbi mai ország, ahová eljutottak a kalandozók? Spanyolország
c) Nevezz meg három folyót, melyen átkeltek őseink! pl. Rajna, Elba, Szajna
 54
11575/M Megoldások

d) Melyik mai országba kell utaznod, ha látni akarod

Sankt Gallent? Svájcba
Augsburgot? Németországba
Bizáncot? Törökországba

6. Miért értek véget a kalandozó hadjáratok? Nyugaton kiismerték a magyarok harcmodorát,

megölték a vezéreket, összefogtak a kalandozó magyarok ellen.

7. Mit tett Géza fejedelem az ország békéjének megteremtése érdekében? Szomszédaival

békés viszonyt alakított ki, fiát megkereszteltette, térítő papokat és szerzeteseket hívott az
országba, fiának Gizellát kérte feleségül, Pannonhalmán bencés kolostor építését
engedélyezte.

Melyik helyszín jut eszedbe a rajzokról? Augsburg

Húzd alá a forrásban, hány országgal került a fejedelmi család rokonságba!

„Legidősebb lányát Vitéz Boleszláv lengyel uralkodóhoz adta, második lányát a bolgár
trónörököshöz. Fiának, Istvánnak II. Henrik bajor herceg húgát, Gizellát nyerte meg.
(Esküvőjük alkalmából küldte III. Ottó császár a koronázási paláston és az ezüst dénáron is
látható aranyozott lándzsát!) Harmadik lányát Orseolo Ottó velencei dózse vette feleségül.
Legkisebb leánya Aba Sámuel felesége lett. Öccse, Mihály (feltehetőleg) bolgár hercegnőt
vett feleségül.”

39. A keresztény magyar állam megalapítása

1. Milyen méltóságot viselt István
997–1000 között: fejedelem
1000–1038 között: király

2. Kivel kellett megküzdenie a hatalomért? Koppánnyal és Ajtonnyal

Miért? Koppány, István rokona a pogány öröklési rend alapján követelte a hatalmat, Ajtony és
a lázadó törzsfők nem akarták elismerni István hatalmát.

3. István tettei közül húzd alá azokat, amelyek a keresztény vallás terjesztését szolgálták!
Bevezette a tizedet. – Legyőzte Koppányt. – Feleségül vette Gizellát. – Elrendelte,
hogy tíz falunként építsenek templomot. – Vármegyéket szervezett. – Királyi koronát
kért a pápától. – Földet adományozott a kolostoroknak. – Ezüstpénzt veretett. –
Püspökségeket alapított. – Megvakíttatta Vazult

4. Egészítsd ki a hiányos szöveget!

Az állam megszervezése érdekében az országot vármegyékre osztotta fel, melyek élére
ispánokat állított. Az ő feladatuk volt a törvények kihirdetése, a bűnösök elítélése, az adók
beszedése. Háború idején ők vezették a hadsereget.
 55
11575/M Megoldások

5. Hibakereső.
Pogány szokásai miatt megvakíttatta Vajkot. Vazult
Elrendelte, hogy mindenki minden nap menjen a templomba. vasárnap
Veszprém-völgyben latin nyelvű apácákat telepített le. görög
A király aranypénzének mindkét oldalát kereszt díszítette. ezüst

6. Megoldás a történelmi atlasz alapján.

István megkoronázásának helyszíne: Esztergom.
a) Karikázd be a „kakukktojást”! Ki nem volt I. István kortársa?
b) A felsorolásból húzd alá pirossal I. István támogatóit, kék színnel ellenfeleit!

Géza, Gizella, András, Béla, Gellért, Koppány, Péter, Vazul, Bulcsú II. Szilveszter

Párosítsd I. István udvarának főméltóságait feladataikkal!

nádor C (A király helyettese, a legtekintélyesebb ispán.)
országbíró S (A királyt segíti az igazságszolgáltatásban .)
főpohárnok A (Az italellátás, a királyi pincék felelőse.)
főtárnok N (A királyi kincstár vezetője.)
főkáplán Á (A király jegyzője, az egyházi ügyek intézője.)
főlovász D (A király hadseregének, hadi paripáinak felelőse. )

Kit hívathatott az uralkodó,

ha templomépítés ügyében akart dönteni? főkáplán
50 új harci paripára volt szüksége? főlovász
lázadót akart megbüntetni? országbíró
a befolyt királyi jövedelem nagyságára volt kíváncsi? főtárnok

István király (Stephanus rex) kézjegye. Pl. I, S, T, R, E

40. A Magyar Királyság megerősítése

1. a) Megoldás a történelmi atlasz alapján.
b) Jelöld be I. (Szent) László hódításait vonalkázással, Könyves Kálmán hódításait
pontozással! Vonalkázás: Horvátország; pontozás: Dalmácia.

2. a) A keresztény magyar állam létrejötte: 1000

b)
I. István1000–1038, I. László 1077–1095, Könyves Kálmán 1095–1116.
c) Számítsd ki, hány év telt el I. István halála és I. László trónra kerülése között!
1077–1038 = 39 év

3. Miért nevezték
I. Lászlót „lovagkirály”-nak? Magas termete, vitézsége, példaadó magatartása miatt.
I. Kálmánt „Könyves”-nek? Műveltsége miatt (tudott írni és olvasni).
II. Bélát „Vak”-nak? Könyves Kálmán megvakíttatta.
 56
11575/M Megoldások

4. Kinek a törvénye? Írd a neveket a törvényszöveg utáni vonalra!

Az egyház megerősítése érdekében megparancsolta, hogy minden tíz falu építsen
templomot. I. István
A templomból távolmaradókat verésre ítélte. I. László
Megtiltotta a vasárnapi és ünnepnapi munkavégzést. I. László
Elrendelte a tized fizetését. I. István
Szigorúan büntette a pogány módon élőket. I I. László
A lopás meggátolása érdekében elrendelte, hogy
aki 10 dénárnál többet lop, akasszák fel. I. László
Aki egy szarvasmarhánál nagyobb értéket lop, akasszák fel. I. Kálmán
Aki libát vagy tyúkot lop, vakítsák meg. I. László
A lopásért meghatározott számú tinóval kell fizetni. I. István
Az ország rendjének biztosítása érdekében
vármegyéket szervezett. I. István
Megtiltotta a kóborlást. I. László
Elrendelte az országhatárokon a vámok fizetését. I. Kálmán

Az uralkodó és az udvartartás ellátását a szolgálófalvak biztosították. fejtsd meg a

szolgálófalvak nevét, s tervezd meg „mesterségük” címerét!

KULCSOD SZEKERES SOLYMÁR HALÁSZI

LOVÁSZI SZAKÁCSI ÜLLŐ VADÁSZI

Keresd a sorrendet!
„KUTAK MELLETT ÁLDOZNAK, VAGY FÁKHOZ, FORRÁSOKHOZ ÉS KÖVEKHEZ
AJÁNDÉKOT VISZNEK.”
A fogalom (Kik ők?): A pogányok.

41. A tatárjárás
1. A tatárok közeledtéről egy domonkos rendi szerzetes, Julianus hozott hírt, aki a keleten
maradt magyarokat akarta felkutatni.
Az évszámrejtvényből megtudod, mikor telepedett meg a domonkos rend hazánkban.
A muhi csata éve. 1241
Az Aranybulla kiadásának éve. 1222
Zotmund hőstette 1052
Könyves Kálmán halálának éve 1116
Megoldás: 1221

2. A közeledő mongolokkal II. András fiának, IV. Béla királynak kellett felvennie a
küzdelmet. Milyen országot örökölt apjától?
Gyenge az ország, üres a kincstár, a bárók szembehelyezkednek a királlyal.

3. Egyéni megoldások.
 57
11575/M Megoldások

4. Döntsd el, hamis vagy igaz az állítás!

II. András üres kincstárat hagyott fiára. igaz
A bárók támogatták a trónra lépő IV. Bélát. hamis
Az új király birtokadományokkal igyekezett a főurakat megnyerni. hamis
Az országra támadó tatár sereget Batu kán vezette. igaz
IV. Béla serege a Sajó partján ütött tábort. igaz
A muhi csatára az MCCXLII. évben került sor. hamis
(A helyes évszám. MCCXLI)

5. Megoldás a történelmi atlasz alapján.

magyar sereg: szaggatott fekete nyíl
tatár sereg: vastag fekete nyíl
VI. Béla menekülése: pontozott nyíl

A mongol törzseket II. András uralkodásának második évében, tehát 1206-ban egyesítette a
rejtvény megfejtésében szereplő személy, vagyis: Dzsingisz kán.

Esztergomnál keltek át rajta a tatárok. DUNA

Pénzért harcoló katonák „fizetése”. ZSOLD
„.......” ének. Rogerius krónikája. SIRALMAS
I. István szentté avatott fia. IMRE
A tatárok életmódja. NOMÁD
Itt lehet gyalogosan átkelni a folyókon. GÁZLÓ
István király fiához írt műve. INTELMEK
Görbe, egyélű kard SZABLYA
Pozsonynál hajtotta végre hőstettét a németek ellen. ZOTMUND

42. A második honalapítás

1. Mennyi ideig tartózkodtak Magyarországon a tatárok? 2 évig
Miért vonultak ki az országból 1242-ben?
Valószínűleg Ögödej kán halála miatt. Batu jelen akart lenni a kánválasztáson. (Vagy
későbbre tervezték az ország megszállását.)

2. Egyedi megoldások.

3. Mit tett a visszatérő király az ország helyreállítása érdekében? Foglald mondatba a

megadott szavakat! Például:
kunok: A tatárjárás után visszahívta és letelepítette a kunokat.
kővárak: Kővárak építése fejében birtokokat adományozott.
városfalak: Elrendelte városfalak építését, hogy a városok jobban védhetőek legyenek.
birtok: Meghatározott feltételekkel adományozott birtokokat a földesuraknak.
telepesek: A külföldről hívott telepeseknek kedvezményeket biztosított.

4. Milyen jogokkal rendelkeztek a szabad királyi városok polgárai?

a) vezetőválasztás, bíróválasztás
b) évente egyszer, egy összegben adóznak a királynak
 58
11575/M Megoldások

5. Mit tartasz IV. Béla legnagyobb érdemének?

Újjáépítette az országot a tatárok kivonulása után. Tanult korábbi hibáiból, legyőzte önmagát,
korábbi politikáját képes volt megváltoztatni.

6. a) Az időszalagon színezd be az Árpád-házi királyok korát! 1000–1301

b) Írd be az évszámokat az időszalag megfelelő helyére!
1. I. (Szent) István koronázása: 1000
2. muhi csata: 1241
3. az Árpád-ház kihalása: 1301

7. Számítsd ki, hány év telt el

a honfoglalás kezdete és az Árpád-ház kihalása között! 1301 – 895 = 406 év
a keresztény magyar királyság megszületése és az Árpád-ház kihalása között!
1301 – 1000 = 301

A tudósok az Árpád-kori templomok alaprajzából következtetnek a korabeli falvak

lélekszámára. Számítási módjuk a következő: 1 m2 területen elfér 4 felnőtt vagy 6 gyermek. A
falu lakosságának 2/3-a felnőtt, 1/3-a gyermek. Misére jár az itt élők körülbelül 80%-a (a
többiek öregek, betegek, vagy tűzőrzés miatt maradnak otthon).
Számítsd ki, hogy megközelítően hány lakosa volt annak a falunak, mely 33 m2 alapterületű
templomot épített!
A falu lakossága megközelítően 190-195 fő lehetett. (22 x 4 = 88 felnőtt + 11 x 6 = 66
gyermek, összesen 154 fő, ez a 80%)

A magyarság történetének kezdetei. Az Árpád-ház

(Összefoglalás)
1. „Rendetlen” keresztrejtvény.
a) Fejezd be a törvényt! „Minden tíz falu építsen templomot.”
Magyarázd meg jelentését! A kereszténység terjesztése érdekében 10 falunként egy-egy
templomot kell építeni.
b) Ki hozta a fenti törvényt? I. István
Nevezd meg még legalább három intézkedését! pl. vármegyék szervezése, ispánok
kinevezése, tizedfizetés elrendelése.
c) Illeszd a helyükre a fogalmakat, és írd le a rövid meghatározásukat!

VÁRMEGYE A király hatalmát képviselő közigazgatási egység.

ISPÁN A vármegye vezetője.
KALANDOZÁS Zsákmányszerző hadjárat.
DÉNÁR I. István pénze.
FEJEDELEM I. István apjának méltósága.
POGÁNY A „régi” vallás követője.
JURTA A honfoglaló magyarok nyári lakhelye.
BÍRÓ Ő ítélkezik a bűnösök felett.
TIZED Egyházi adó.
FÖLDVÁR Földsáncokkal védett erődítmény.
KRÓNIKA A ország történetét elbeszélő írásmű.
KANCELLÁRIA Írásbeli ügyeket intéző hivatal.
ARANYBULLA II. András függőpecsétes oklevele.
 59
11575/M Megoldások

2. Mi történt az alábbi időpontokban?

a) DCCCXCV A honfoglalás kezdete (895)
b) M I. István koronázása (1000)
c) MCCXXII Aranybulla (1222)
d) MCCXLI Muhi csata (1241)
e) MCCCI Az Árpád-ház kihalása (1301)

3. Foglald egy-egy mondatba a megadott szavakat!

a) kalandozások, Augsburg: Az augsburgi vereség véget vetett a kalandozásoknak.
b) államalapítás, egyházszervezés: A magyar állam megalapítása, a keresztény egyház
megszervezése I. István érdeme.
c) pogánylázadások, német hódítók: I. András királynak a pogánylázadásokkal és a német
hódítókkal is meg kellett küzdenie.
d) oklevél, kancellária: III. Béla elrendelte, hogy a birtokadományokról a kancelláriában
oklevelet állítsanak ki. (vagy: Az oklevelek kiállítását végző hivatal a kancellária.)
e) bárók, köznemesek: A köznemesek sokat szenvedtek a bárók hatalmaskodásától, ezért a
királyhoz fordultak segítségért.

@ A térkép Árpád-házi királyaink házastársainak származási helyét mutatja. Jelöld a

térképen azonos színnel az azonos században létrejött házasságokat! Segít a tankönyv
időrendi táblázata is.

Adelhaid–I. László; I. István–Gizella; III. András–Ágnes; Gertrúd–II. András; II. András–

Beartix; normann hercegnő–Kálmán; III. Béla–Anna; IV. Béla–Mária; II. András–Jolánta;
I. András–Anasztázia; Kálmán–Eufémia; Margit–III. Béla

XI. század
XII. század
XIII. század

Néhány érdekesség a korszak újdonságai közül. Nézz utána melyik királyunk idejére tehető!
A szolmizálás (dó-ré-mi) kezdete. (1026) I. István
Megkezdi működését az első orvosképző. (1030) I. István
Megkezdődik az oktatás a bolognai egyetemen. (1088) I. László
Megindulnak az első gondolák Velencében. (1094) I. László
Regensburgnál híd épül a Dunán. (1145) II. Géza
Villát is használnak az étkezéseknél. (1180) III. Béla
Felépülnek az első üvegablakos házak Londonban. (1185) III. Béla
Elkészítik az első üvegtükröt. (1280 ) IV. László
Megjelenik a spagetti az étlapon. (1295) III. András

Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

A kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgató
Raktári szám: RE11575/M
A megoldókulcsot készítette: CSEPELA JÁNOSNÉ és KALÓNÉ ROMHÁNYI ILDIKÓ
Felelős szerkesztő: Pálinkás Mihály