Kiadja a Corvin Kiado Kft,. De,.

ARIT'VIETI KA ES ATC E BRA

"
lgazgat6: Varga K6roir
I. Szdmhalmazok
- term6szetes szimok halmaza:
Szim it6g6pes m unkf latok:
N = {0, 1,2,3, ..., n, ...1
Ambrus Ddna, N*= {1, 2,3, ..., n, ...} = N \ {0i
BarabSs Pdter - eg6sz sz6mok halmaza:
az X-net Kft. Kolozsv|r tdmogat6s6r a1
a= {...,-n, ...,-3,-2, -1,0, 1, 2,3, ..., n, ...}
Z*= Z \ i0)

A szerkeszt6s6g cime: _ racion6lis szimok halmaza: o = {4 lr.l,n.rl

330065 Deva, Str. Gh. Bariliu, nr. 9.
Lev6lcim: 330190 Deva, o.p.l., c.p. 138.
Tele r : 0254-23.1500
Fax: 0254-234588
E-mail: offi ce@corvinkiado.ro
Ln I )
. A racion6lis szdmok fellrhat6k v6ges tizedesf6d alakban,
vagy v6gtelen szakaszos tizedestiid alakjdban
- irracionilis szimok a v6gtelen nem szakaszos tizedes
tortek, ilyenek:
Jz =t,+t+213..., tr :3,141s926..., tJs, rJ6, stb.
- val6s szSmok halmaza: a racion6lis 6s az irracion6lis
sz6mok egyiittesen.
Q = Q u {irraciondlis sz6mok}.
AkozottUkfenndll6 bennfoglal6sirel6ci6: N cZcQcp

Descrierea CIP a Bibliotecii Na{ionale a Rominiei

BAR.{BAS ZSUZSA
Mindentud6 matek/ Barab6s Zsuzsa- Deva: Ediru::
Corvin.200l
96 p.l 15 cm
rsBN 973-8192-56-0
 Kiadja a Corvin Kiado Kft,. D:.
ARIT'VIETI KA ES ATC E BRA
"
lgazgati: Varga K6roir
l. Sz6mhalmazok
- term6szetes szimok halmaza:
5z6m ft6g6pes m unkf latok:
N = {0, 1,2,3, ..., n, ...1
Ambrus Dina, N*= {1, 2,3, ..., n, ...} = N \ {0i
Barab6s Pdter - eg6sz sz6mok halmaza:
az X-net Kft. Kolozsv6r t6mogatds6r al a= {...,-n, .-.,-3,-2, -1, 0, 1, 2,3, ..., n, ...}
Z*= Z \ i0)

A szerkeszt6s6g cime: _ racion6lis szimok halmaza: o = {Z lr.t,n.rl

330065 Deva, Str. Gh. Bariliu, nr. 9.
Lev6lcim: 330190 Deva, o.p.l., c.p. 138.
Tele r : 0254-23.1500
Fax: 0254-234588
E-mail : offi ce@corvinkiado.ro
Ln I )
. A racion6lis szdmok felirhat6k v6ges tizedesf6d alakban,
vagy vdgtelen szakaszos tizedestdft alakj6ban
- irracionilis szimok a v6gtelen nem szakaszos tizedes
tortek, ilyenek:
J2 =1,a1a219..., tr :3,141s926..., tJs, tJ6, stb.
- val6s szSmok halmaza: a racion6lis 6s az irracion6lis
sz6mok egyiittesen.
Q = Q u {irraciondlis sz6mok}.
AkozottiikfennSll6 bennfoglalSsirel6ci6: N c Z c Q c p

Descrierea CIP a Bibliotecii Nalionale a Rom6niei

BARABAS ZSUZSA
Mindentud6 matek/ Barab6s Zsuzsa - Deva: Ediru::
Corvin.200l
96 p.: 15 cm
ISBN 973-8192-56-0
 A halmazokkal v6gzett mfiveletek
ll. Halmazok
A halmazt megadhatjuk: Mfivelet Ertelmez6s P6lda 6s diagram
1. elemeinek felsorol6sival (ilyenkor a fe s:-: : e :-:.: '' -L--"'
kapcsos zArojelbe irjuk 6s vessz6vel Ia as:-. _. 3 :. -- Egyesit6s Aw B= {xlxeA vagyxeB}
(uni6) (x legaldbb az egyik A'----?'q:i='-_B
egym6st6l.)
u T
P6lda: A={0, 1,2,3,4,5,6,7,8, 9i Jele: halrnaznak eleme) AwB:{a, b, c}
2. az elemek egy kiiziis tulajdons6g6nak re;a:as-,:
(ami csak ezekre az elemekre idbrrE6).
P6lda: A= {xl xszSmjegyi
Metszet
Jele: n
AaB={xlxeA6sxeB}
(x kozos elem)
n- 4i' -,
I 3. a Venn-Euler diagramm se- AraB:{b\
gits6g6vel (ahol egy z6rt gor- A\B={xlxeAdexeB}
Kiiliinbs6g
(x csak az els6 halmaznak
,-s a b:c
A,/--\b
b6ben felsoroljuk a halmaz Jele: \ lr8:{a} -^
Brl={c}
eleme, a mdsodiknak nem)
elemeit)
- Az a halmaz, amelynek nincs egyeflen eleme sem, i.jres [,\ ( t,.ri r],) I
halmaz, je,e A.
Descartes-
szorzat
Axbl(x, y)l xeA 6s y€8)
(x az A-b61, y a B-bdl [r,l
v- I
i,. tr e, b) ))xB
Az elemek 6s halmazok kozotti rel6ci6k: Jele: x vett elem) "r/ a-"-!-*--J2
-----_--;_\
A x B= {( a. b)l
(b, (b,
a, c): b) : c)}
i16sa Kiolvas6sa P6tdek
€ eleme vagy hozzdlartozik
nem eleme vagy
2eM, M ={_2,0,2}
4
nem tartozik hozz5 3eM

A halmazok kozotti rel6ci6k

i16sa Kiolvas6sa P6tdek
= egyenl6 {0; -2;2}
= {2'. C, -2
{0; 1} I {-2; a, z'
I
nem egyen16
C,C r6szhalmaza vagy benne van {0; 2} c {-2, c 2
d nem r6szhalmaza {0; 1ia{-2: -
l mag6ba foglalja {0; 2} = {0',
.b rem foglalja magdba {o;2} t.-2 t
Egyenl6 halmaznak nevezrink ket ol;.,a- -. - =-
amelynek azonosak az elemei.
lll. Term6szetes sziimok (N) - egy h6romjegyfi term6szetes sz5m felbont5sa:
abc=a. 100 +b. 10 + c (a+0)
. A term6szetes szdmok sorozata v6otelen - hasonl6an egy negyjegytj szdm:
- A szSmok 5br6zolhat6k a szemegyenJsent abcd =a. 1000 +b. 100 + c. 10 + d (a *0)
1 -_
1li+ \ 2. Kivonis: a-b (a kisebbitendci, b kivonand6)
d,o ',-i 3.Szorz6s: a- b (a, btenyezok)
| , , , ,
'
01234 Tulajdonsdgai (a, b, ceN)
(az A ponl koordindt5ja 4) kommutativ (felcse16lhet6):
-
. Egy a null6t6l ktllonboz6 term6szetes sza- -;:: ::: :
a-1, rdkovetkezSje a+1 .
-
Wr;1
asszociativ (csoportosithat6):
Az a-1 . a, a+1 egymdst kovetci sz.6rrok.
. A term6szetes szdmok lehetnek: a szorz6s semleges eleme az 1:
- pdros sz6mok, 6ltal6nos alak. 2," -
- pdratlan sz6mok, dltal6nos alak. 2.-'
o K6t tetsz6leges a 6s b term6szetes szdmia ? ^ I, i--. =il - a szorzds disztributiv (sz6ttagolhat6) az dsszead6sra
relSci6k egyike lehet igaz: a<b, a=b. a>b 6s kivon5sra n6zve.
(Haszn5ljuk m6g a <, > rel5ci6-jeleket.) @
Mfivetetek N-ben
6s fa'0=0t'=d
A krizcis l6nyezi5 kiemel6se a disztributiv tulajdonsdg
Osszead6s: a+b (a 6s b tagok)
1. forditottja: @
Tulajdons6gai (a, b, ceN) 4. OsztSs: a: h (a osztand6, b oszt6)
- kommutativ (a tagok felcser6lhet6k):
I a :o-rtelmetbnl E
I a.b=b.a I 0 : 0 eredm6nye b6rmilyen szdm lehet.
- asszociat[v (a taqok csoportosithat6l, - A marad6kos oszt6s t6tele:
. B6rmely a es b (ahol b + 0) term6szetes sz6m eset6-
-az q 6s r term6szetes szam, amelyre
ben letezik olyan
l;
igaz az = b 'ATdegyenloseg, ahol r < b.
A term6szetes szSmok felbont5sa S. Hatv6nyoz5s: --t-la hatvdnyalap, n kitevo)
Minden term6szetes szdm felirha:o ke: ,,ag;, :c!D
m6szetes sz6m osszegekdnt.
:i,- f;?l1 I lf=A n'-=tl lo7-= ol
[7r=
A^ 0"
^t) nem 6rtel ,rezett.
-
Felbont6s:
- egy k6tjegy( term6szetes sz6m felbont6sa:
aO=a- 10+b (a+0)
- Miiveletek azonos alapf hatvSnyokkal:
w. a,-:vr;1
l@ 'b)-tr;;rr 'b|r
ww\,
l@'(d\'W
- A rn0vel,etek sorrerdje:
Primsz6mok 6s risszetett szamok
M0veletek Rendle Elvegzesuk sorrendje . Primsz6mok vagy tdrzsszSmok azok az 1{ol ktllcinbd-

.
osszeadSs, kivonfis
szorz6s, osztas
hatv6nvoz6s
I
II
ilt I
Az azonos rendij miiveleteket a leir6s sorrendj6ben
z6 term6szetes sz5mok, amelyek csak 1-gyel 6s 6nma-
gukkal oszthatok (nem valodi oszt6k).
- A2 az egyetlen p6ros primszam, a tdbbi p6ratlan.
. Relativ primsz6mok (viszonylagos tdrzsszdmok): k6t
vegezzflk el.
(vagy tdbb) olyan sz5m, amelyeknek csak az 1 a k6zds
Ha a miiveletsor zdrojeleket is tartaknaz, el6bb az azokban
levri rnfiveleteket vegezzUk ei. oszt6ja. Pelda: 8 6s 9 relativ primek.
sorendie: -I,erek zar6jel: ( ).
A z5rojelek
. Osszetett szSmok: amelyeknek 1-en 6s onmagukon
kivril m6s oszt6i is vannak (val6di oszt6k).
- szogleies z6rojel: [ ],
- kapcsos zhr6jel { } Tcirzst6 ny ez6kr e bontis
Oszthatosdg N-ben P6lda: 120 25 . Minden osszetett sz6m
. Egy a term6szetes sz6m oszthato a b term6szetes 12 2 felirhato primsz6mok 6s
6 a azok hatvanyainak szorza-
sz6mmal, ha l€tezik egy olyan c term6szetes sz6m. 2 3 takent.
amelyre E= il;l 1
Akkor b oszt6ja a-nak 6s a t<lbbszdriise Fnek. 120=2335
Jel6l6sek: b I a (b osztoja a-nak vagy b osztja a-t) Egy sz6m osztoi sz6m6nak meghatarozesa:
a i b (a oszthat6 b-vel); ela (e nem oszt6ja a-naki
Oszthat6sSgi szab6lyok - a sz6mot primszdmok szorzatak6nt irjuk fel;
termeszetes sz6m oszthato - a hatv6nykitevok 1-gyel novelt er.teket dsszeszorozzuk.
Pelda: - a 600 felbontott alakja:600 = 23 3 52
ha utolso sz6mjegye pdros
ha sz6mjegyeinek osszege oszthai: 3-*:
- a kitevoket noveljUk 1-gyel es a kapott sz5mokat
osszeszorozzuk:
ha utolso sz6mjegye 0 vagy 5 (3+1) (1 +1) (2+1) = 4 2 3 = 24
ha utolso Tehdt a 600-nak 24 osztolavan.
ha a sz5m ket utols6 sz'mjegy6b6l alkotott Altal6ban, ha egy sz6m felbont6sa: ar . bv . c' alaku,
sz5m oszthato 4-gyel akkor osztcinak sz5ma: x+1 1 z+1
ha a szdm oszthat6 2-vel 6s 3-mal
ha a sz6m utols6 h6r^m jegyeb6l alkototi K6t sz6m legnagyobb k6z6s oszt6ja 6s legkisebb
sz5m oszthato 8-cal k6zds t6bbsz6r6se (a,be N eset6ben):
ha a sz6mjegyek osszege oszthat6 $cel - a ln.k.o. (a; b): csak a kiiziis t6nyez6k, az el6fordulo leg-
ha a k6t utolso sz6mjegyb6l alkotott szSm kisebb hatv5nyon (6s dsszeszorozzuk):
oszthat6 25-tel - a lk.k.t. la; b): az cisszes t6nyez6, ai- el6fordulo legna-
ha a k6t utols6 gyobb hatvSnyon (dsszeszorozzuk).
I
r
I
SzSmrendszerek
I
1. A tizes alap0 sz5mrendszer jellemz6i:
-
lgaz 6llit1s, hamis dllitiis lit6letefl
i
'10 egys6g alkot egy magasabb rend( egys6get A bennfinket kortilvev6 6l5l6nyekr6l, t6rgyakr6l, fogal-
(pl. '10 egyes alkot egy tizest) makr6l, alkotott kijelent6 mondatot iillit6snak nevezzfi k.
-- 10 sz6mjegy van, ezek segits6gevel irjuk fel a sz6mokat. Egy Sllitas (kijelent6s) igaz vagy hamis. Az ilyen 6llitds
Ezek a sz6mjegyek: 0, 1,2,3, 4, 5, 6, 7, 8, 9. egy it6let.
- A sz6mokat a 10 hatvdnyainak segits6g6vel ,,bontjuk fel". Az it6leteket a p, g stb. kisbetUkkeljel6ljrik. (Nem csak
abcd =a 103 +b'102 + c'1 01 +d10o= ezekkellehet!)
A matematikdban is vannak iteletek. P6ld6ul:
=a103+b.102+c.10 +d p: A p6ros szSmok oszthat6k 2-vel. (lgaz it6let)
2. A kettes alap( (bin5ris) sz6mrendszer - jellemz6i:
q: Minden term6szetes sz6m p5ratlan. (Hamis it6let)
K6t alacsonyabb rend( egyseg alkot egy magasabb ren-
Ha egy it6let:
drit (2 egyes alkot egy,,kettes'-t, ket kettes alkot egy,,n6-
gyes"{, ket negyes egy,,nyolcas'-t stb.); -igaz, akkor logikai 6rt6ke igaz fiele I)
Ebben a sz5mrendszerben csak k6t sz5mjegy van: - hamis, akkor logikai 6rt6ke hamis fiele H)
Haszndlatos m6g:
a 0 es 1, ezekkel irjukle az dsszes tobbi szamot.
(pl.: 1011012). A 0 6s 1 bin6ris sz6mjegyek - azigaz it6letek jelol6s6re a2,,1";
A sz6mokat a 2 halvAnyainak seg{tsegeve bontjuk fe .
- a hamis iteletek jelol6s6re a ,,0".
(igy irjuk a 10-es szdrmrendszerbe islr
drt Osszetett it6letek
pi.: fOf 1O1z = 1 25 +0.2o + 1 2'. 1.2' - a2 . 1 ): = Ha k6t it6letet osszekapcsolunk az "6s" vagy a ,,vagy"
= 25+ 23+ 22+ ^C
l=
kot6sz6val, vagy egy it6letet a ,non" sz6val tagadunk, iissze-
8+ 4+ I| - /C
=32+ -+J tett it6leteket kapunk. Ezek szint6n lehetnek igazak 6s ha-
Tehat 1011012= 45 (45 a mi 10-es sz6mrendszertinkben). misak. Vegyiik 6ket sona:
3. Egy tetsz6leges p alapri szimrendszerben: 1) ,Es'. A 6s f osszetett itelet a 6s ,d' egyszerfi
Annyi sz6mjegyet haszn6lhatunk, amennyi a sz5mrend- "p "p"
iteletekb6l k6pezhet6.
szer alapja (p).
- A,,p 6s g" it6let csak akkor igaz,ha a p is 6s a g is igaz.
- A legnagyobb sz6mjegy 1-gyel kisebb, mint a sz6mrend- 2)
"Vag/. A,p vagy fl 6sszetett it6let akkor igaz, ha a
szer alapja. p vagy g igaz (ha legaldbb az egyik igaz).
- Egy aOca negyjegyri sz6m felbont6sa (6s 6tir5sa 10-es 3) ,,Non'. (Neg6ci6 - az iGlet tagaddsa). Ha egy it6let
igaz, akkor a neg6ci6ja hamis, 6s forditva, ha az it6let hamis,
a neg6ci6ja igaz. Csak az egyik lehet igaz!
4) ,,Ha ... akko/' (lmplik6ci6). Ha a p 6s g igaz it6letek,
Egy 10-es szdmrendszerben adott sz5m 5tir5sa tetsz6le- akkor a ,ha p, akkor {'osszetett it6let igaz;
ges p sz6mrendszerbe - sorozatos oszt6s alapj6n tdrt6- (Az implikdci6 logikai 6rt6ke csak akkor hamis, ha p igaz
nik (felirjuk az utolso hiinyadost 6s a marad6kokat fordi- 6s g hamis, m5s esetekben igaz.)
tott sorrendben).
10 11
i
 3. Szorz6s 6s oszt6s
lV. Eg6sz sz6mok (Z) Mindket m6veletn6l az alkalmazzuk.
Az eg6sz sz6mok elhelyezkedese a szdmegyenesen: - V6zlatosan: a b a'besa:b
,\4 1N (a, bet) + +
A'A +
.. -s -,1 -l -2 _l O+l+)+3+4+j
negativ egesz sz6mok pozitiv eg6sz +
sz6mok
+ +
termeszetes szamok (\)
-Az eg6sz sz6mok szorz5sdnak ugyanazok a tulajdonsdgai
egesz sz5mok (Z) mint a term6szetes szamok szorzasenak.
. A nulla sem nem negativ, sem nem pozitiv! Az eg6sz szSm oszt6i: a szSm pozitiv 6s negativ oszt6i
l= {...,-3, -2, -1, 0, +1 , +2, +3, +4, ...} egyr.ittesen
Ellentett szimok (ellentetes sz5mok): ket olyan szam, 4. Hatvinyoz6s
amely csak el6jelben kUlonbdzik. (Peld6u{: 2 es -2 egym5s- o Pozitiv sz6m minden hatvdnya pozitiv.
nak ellentettjei.)
o Negativ sz6m q/ Fiiros hatv6nya pozitiv
p6ratlan hatvdnya negat[v
Az eg6sz szam abszolut 6rt6ke (modulusa) -
. Egy eg6sz szdm abszohit 6rt6ken a 0-t6l valo t6volsdrg5t (-a)'*- a2 , mert
(-")'=(-a).(-a)= s2"
uka -6'=-(a.a) =-a'
- "@
Bdrmelv eo6sz szdmra 6rv6nves. hoov:
6s l-ffi]
Tulajdons6gok: A hatvinyokkal v6gzett mfiveletek szab6lyai azono-
sak a tenn6szetes szSmoknSl tanultakkal.
1. lal > 0 (a modulus nemnegativ)
2. l-al = lal (ellentetes sz6mok modulusa egyenl6) A mfiveletek sonendje 6s a z5rojelek haszndlata
ugyanaz mint a term6szetes szSmokn6l.
Mfi veletek eg6sz sz6mokkal
1. Osszead6s: felbontjuk a z6rojeleket.
V. Racion6lis szSmok (Q)
- Tulajdons6gai azonosak a term6szetes szamokn6l
tanultakkal.
o:
2. Kivonds: azellentettel valoosszead5s: a- b= a+ (-b)
- Ha egy zSrojel el6tt - jel van, akkor a zArolel felbonta-
- A raciondlis szdmok Q halmaza:
{# l*,r,, . "'}
sakor a benne levo szamokat ellentetes elojellel irjuk Ie: -ac es
Az- tortek egyen6rt6kfiek (ekvivalensek), ha
a-(+b) =a-b a-(-b)=a+b bd -
a.d=b'c.
12
13
rr
A racion6lis sz6mok halmaza magdba foglalja: 2. SzorzAs 6s oszt6s
- a pozitiv es negativ eg6szeket (peldaul: 0, !1 , t2, . .)
- Az aracion6lis sz6m, inverze (forditottja, reciprot<a1 I
a
- 1 t
23 1
l
a pozitiv 6s negativ kozons6ges torteket (pf : t I

- a v6ges es szakaszos tizedestorteket

(peld6ul: !0,2, !1,(3); t0,4(6))
ffil
Alkalmazzuk az elSjelszab6lYt!
b,c,d*o

Fenndll akdvetkez6bennfoglal6si rel6ci6: \: Z: C

- K6t tizedest6rtet fgy szorzunk, mint a term6szetes sz5-
A tcirtek 6talakit6sa 6ltaldnosan: mokat, majd a szorzalban - jobbr6l balra - annyi sz6mjegyet
vdgunk le, ahSny tizedesjegyet a t6nyez6k (egyUttesen)
- v6ges tizedestcirt: -:a'.b
L
b=O tartalmaznak, 6s alkal mazzu k az elcijelszab1lyt.
- Tizedestortet eg6sz sz6mmal ugy osztunk mint a term6-
- ha (a,b)=1, akkor irreducibilis tort (nem egyszerusitheto). szetes sz6mokat, csak amikor a tizedesvesszohdz 6rUnk, a
f, h6nyadosban is kitessztlk a vessz6t.
Tiszta szakaszos Vegyes szakaszos - Tizedestdrlet tizedesttirttel rigy osztunk, hogy az osztan-
tizedestort: tizedest6rl: d6t 6s az osztot is megszotozzuk a 10-nek olyan hatv5ny5-
A
aO-a val, hogy az osdo eg6sz szdm legyen, ezut5n az el6z5 sza'
o,(a)-l 0€(tL) b6ly szerint j6runk el. Alkalmazzuk az elcijelszabalyt.
90
anc-a - Ha oszt6skor a k6t tizedes sz6m kozril legal5bb az egyik
u,(aD): 0G(bc): szakaszos tizedestort, akkor 5talakftjuk kdzdnseges tizedes
-ab -99 990 tdrtt6 6s igy v6gezzLik el az osztSst.
0.(abc):
abc abc
Orb(c): .*
ab 3. Racion6lis szSmok eg6sz kitevSjfi hatv5nya
999 9UU
A hatv6nyoz5s szab6lyai, ha az m 6s n hatvdnykitevok
- - term6szetes sz5mok:
Mfi veletek racionelis sz6mokkal
a' '. an = a^ n vagy
a'n
a' at*';
1.6sszead6s, kivon6s an =
7
- Ha a k6t tort nevez6je egyenlci: (a')n = a'n (a b)" = a' b"
a , b a+b a ( b) a b a-b
__tt_t r^tfl ^ll
mmm m l'*)-,
m m fa:b)'= l9l -1- = 6n .6' aa = 1

ib.l b'
- Ha a k6t tort nevezdje kiil6nboz6, elobb kozos nevezore
hozzuk oket:
acI
bd
ad *bc
ha (b,d) = 1
bd
-
1, a , 1 " .
a_,= aa'a' -",a -
1
Urm
Ha a hatvanykitev6 negativ sz5 m, akkor 6talakitjuk:

14 15
 A miiveletek sorrendje: el6bb a magasabb rend0 m0- Egyenl5 arinyok sorozata: egyenl6sdgjellel osszekotott
veleteket v6gezzrik el. tobb

Ar6nyok 6s ar6nyp6rok ahol blO, d*0, fiO.

- Az a 6s b sZmok arinya ,= f t,irt (ahot b = 0). a c e a+c+e (bto, d*0, f*o)

- Tulajdons6ga:
b d f b+d+f
- Az a 6s b az ardny tagjai. Egyenes 6s forditotr ardnyoss6g
- Az ar6ny 6rt6ke: a kapott hdnyados (amit egyszeriisit6ssel r Egyenesen arSnyosnak neveziink k5t, egym5st6l fiigg6
vagy osztSssal kapunk).
vSltoz6 mennyis6get,''hA az egyik valah6nyszoros nove-
- K6t ar5ny egyenl6, ha 6rt6kilk egyenl6.
ked6s6vel a m6sik mennyis6g is ugyanannyiszor n6 (6s
- K6t sz6m ardnya egy racion6lis sz6m (tort), tehdt b6vithet6
az egyik valah6nyszoros csokken6s6vel a m6sik ugyan-
6s egyszerUsithet6.
annyiszor csokken).
- Az arAny tagjai is lehetnek racion6lis szSmok. Igy jeloln6m:
A16nype5gygnl6s6gjellel osszekotott k6t egyent6 ardny.
r-
I ;:- ^lL a 6s d -kriltagok, b 6s c -beltagok. -
ha xt, akkor y1, vagy ha xJ, akkor yl (ugyanannyiszor!).
Az {a, b, c} es {d, e, fi k6t halmaz kozott egyenes az ar6'
lb dI f- D "l
Alaptulajdonsiig: az ardnypdrban a kriltagok szorzata nvoss6o.hal
ld-:-:=e t
l.

egyenl6 a beltagok szorzatAval. E;-fr] I

Az arAnypSr is me retl e n ta gjii n a k kisz6m it6sa :

. Forditottan ar5nyosnak nevezrink k6t egym6st6l filgg6,
vdltoz6 mennyis6get, ha az egyik valahdnyszoros ndve-
vagy d. : b.c
b'"
- kultaook: , : o .
a
ked6s6vel a m6sik mennyis6g ugyanannyiszor csokken
-'a.d (vagy: az egyik valahdnyszoros cscikken6s6vel a mdsik
a'd ugyanannyiszor novekszik).
- beltagok: b: a
, vagy c -
b igy jeloln6m:
Szdrmaztatoft ar6nyp6rok lehetnek: -. ha xt, akkoryJ, vagy ha xJ, akkoryt (ugyanannyiszor!).
- azonos tag[ak: -M {a, b, c} 6s {d, e, t} k6t halmaz kozott forditott az ar6-
a.:.-:c aranyparDol
.... a bdcbd
bdc dbaac
- megv6ltoztatott tagfak, p6ld6ul:
a.k c a:k c a+b c+d a-b c-d
b.k d' b:k d' b d' b d' Atr : olyan feladatokndl al-
acaca+ba-b kalmazhat6, amely egyenesen vagy forditottan ar6nyos
nyis6 geket tartal mazn ak.
a+b c+d' a-b c-d' c+d c-d stb. m en
Alkalmazdsukat k6t pelddn mutatjuk be:
16 17
 1. Egy egyenletesen mozg6 test 5 ora alatt 80 km-t tesz meg.
H6ny kilometert tesz meg 9 ora alatt? az ut6bbit sz6zat6kos ardnyk6nt is irhatjuk
Megoldas: -
e H
..
5 ora
,. 80 km . A sz1zal6kos feladatok hdrmasszabdllyal is megoldha-
9 ora .. . x (km) t6k.
5 80 ahonnan , 9
:
-azaranypafi g:; - i44 ftm )
5=80
Egyes esem6nyek val6szlnfis6g6nek
2. Egy j6rmUnek bizonyos t6volsagot kell megtennie. Ha
l, 50 kmlh sebess6ggel halad,12 ora alatt 6r celba. Mennyi id6t kisz6mit6sa
vesz igenybe az [rt, ha 75 km/h sebesseggel halad? Ha egy kis6rlettel kapcsolatban az esem6nyek sz6ma
t
Megoldas: f v6ges (n), 6s minden elemi esem6ny bektivetkez6se egyen-
50 km/h ............12 6ra l6en val6szinfi, akkor
I
75 km/h .. x (ora) . az A esem6ny val5szin0s6g6t tigy hat6rozzuk meg,
75 1? 50 hogy az A esem6nyt alkot6 kedvez6 esetek sz5m6t (k)
-5Ux - ahonnan x
12
- az arAnypAr: U (ora)
t

Sz6zalekok
- A #0 tdrtet ,,p szAzallk"-nak is nevezzuk. Jeloldse: p%
l
- Egy a mennyiseg p%o-a annak {-
4 orrrrd^
1oo
,urr",
ruDZU [ " 2'1oo I
l I

Tipusfeladatok:
I a) Keressuk az a szAm p%-61(vasyis, o-,1, ol -,301
I
r
b) Keressrik azt a sz5mot, amelynek p%-a b (ez az a szam):

t c) KeressUk, hogy az a sz5mnak hiny %-a a b szAm (ez a p):

I
:

'18 19
 a jobb oldali 4 al6 leirod a k6tszeres6t (8-at) s megn6zed,
Vl- Val6s sz6mok (A) -
ez h6nyszor van meg a 24-ben (3-szor); az igy kapott sz6m-
jegyet a 8 ut6n irod, s ezt a k6tjegyfi sz6mot (a 83-at) meg is
N6gyzetgydkvon6s szorzod vele (83'3 = 249)i
. Ha aza szbm n6gyzete b, akkor a bsz6m n6gyzetgyii- - a kapott szdmot kivonod a bal oldali sz6mb6l. Ha a mara-
ke lal. d6k nulla, akkor a megfelel6 szdmjegyet - a 3-at - felirod a 4
Vagyis: ha a2 = b, akkor JO : ,tr' :pt, mell6 s a kapott 43 lesz az adott sz6m n6gyzetgytike.
Ez azt jelenti, hogy az 1849 is teljes n6gyzet.
i:---'i
terrat
I Ja'
: lal l, ha a > 0. TehSt: J849 :43 . Ellen6rzod: 432 = 43'43 =1849.
- Teljes n6gyzet: valamely term6szetes sz5m negyzete. . Ha tizedestortb6l kell negyzetgycik6t vonnunk, akkor a
Ezek: 1, 4,9, 16,25, 36, 49, 64,81,'100, 121, 144,shb. tizedesvesszdt6l balra 6s jobbra kfipezzilk a ,,kett6s cso-
A teljes n6gyzetb6l ketf6lekeppen vonhatunk n6gyzet- portokat' (sziiks6g eset6n a ,,csoport" O-val kieg6szithe-
- t6). Ha a gyokvondsban a tizedesvessz6hoz 6riink a
gy6kdt:
gyokben is kitessztik azt.
Tiirt 6s szorzat n6glzetgyiike:

J*b:G.Jb (a>0, b>0).

b) negyzetgyokvondssal (a gydkvoniis algoritmusdval)

ffi(b>o,a>o);
Hatv6ny n6 gyzetgyiike :

A n6gyzetgytikvon6s eljSr6sa (algoritmusa)

Egy egyszerrli szampeld6n kovesd figyelemmel a n6gy-
- Ha a hatv6nykitev6 ouro", [El (a>0, neN)
- Ha a hatvSnykitev5 p6ratlan:
zetgydkvonds menet6t!
* Az adott sz6mot jobbr6l balra JPa :JF J;:an.Ji (a>0, neN)
16 183'3 =249 ,,kett6s" csoportokra osztod (ah6ny
249 csoport van, annyi szdmjegyb6l 5ll a
24e sz5m n6gyzetgydke!);
I

- az els6 ,,csoport" egysegnyi pon-

tossSggal megkdzelitci gyoket (a
4-et) felirod jobbra, a vonalra, s ennek negyzet6t kivonod
az ,,elsd csopor.tbol" (18 - 16 = 2);
-a krilonbseg mell6 lehozod a kOvetkezo csoportot (lesz
249), ebbol,,levSlasztod" az utols6 szamjegyet (igy 2ail;

22
21
lrracion6lis sz6mok Valos sz6mintervallumok
o A nem szakaszos v6gtelen tizedestdrteket irracion6lis 1. Zeft intervallum: [a; b]
sz6moknak nevezzlJk.
P6lddul a Jd irracion6lis szdm, mert nincs olyan racio-
.['i]:) A"B
n6lis sz5m, amelynek n6gyzele 2. -oo;b+*
lrracion6lis sz6mok: A, Ji, J5, J6, J7 stb. 6s ezek la;Ol={xeQl a<x<b}
- azilrt intervallum larlalmazza a v6gpontjait: a,bela; bl.
ellent6tesei (vagy ellentettjei) -J2,- J5, - J5, - J6, -J7 is. 2. Nyilt intervallum: (a; b)
- Az irraciondlis szdmok halmaz5nak nincs kUl6n betfijele. ArB
. Egy gyakran haszn6lt irracionSlis sz6m egy kdr keriilet6- -r-r

nek 6s 5tm6rdj6nek ar6nya. Ez az arAny 6lland6 6s rc

-@ a b
(olvasd:,,pi") g6rdg betfivel jel6lik. @;fi={xeQl a<xcb}
- a nyilt intervallum nem tartalmazza a v6gpontjait:
A z krizelit6 6rt6ke: Tc = 3,14159265.. .
ae@; b) 6s be.(a; b).
Valos szemok 3. F6lig nyilt intervallum: (a; bl es [a; b), a < b.
o A raciondlis 6s az irraciondlis sz5mokat egyuttesen - az a es b vegpont0 balrol nyilt, jobbr6l zart (f6lig nyilt)
intervallum:
valos sz6moknak nevezzUk, 6s Q-rel jekiljrlk.
Val6s szemok abszohit 6rt6ke (modulusa)
. Pozitiv a szdm 6s a 0 abszolrit 6rt6ke maga a sz6m, (a;bl={xeQl a<x<b}
negativ sz6m abszol0t 6rt6ke az a szAm ellentettje. ahol: a e.(a', bl es b e.(a;bl
f a. ha a>0 - hasonloan, az a es b vegpontu balrol z6rt, jobbrol nyilt
I I :l
lal
ha a<0 intervallum:
[-a,
. B6rmely a szemru: llFI
P6ldak: l3l= S, l-71= -(-7) = 7, l0l= o [a;t;={xeQl a<x<b}
o Ellent6tes (vagy sz6mok modulusa egyenlo: ahol: a ela; b) es b e [a;b).
A [a; b], (a; b), (a; bl, [a: b) korl5tos intervallumok' Ezek-
nek a sz6megyenesen egy-egy szakasz pontjai felelnek meg.
Es
Nem korl6tos intervallumok azok, amelyeknek a sz6m-
egyenesen egy-egy f6legyenes pontjai felelnek meg.
tzek a kdvetkez6k:

22 ZJ
a. a v6gpont0, jobbr6l nem korlStos intervallumok: 6s {xlx e a,lxl>a}= (-oo,-a)u(a;+oe)= p-[-6;+6]

-@a -aa +co

la;+m)={xeQl x)a} vagy -a > x>+a
Mfiveietek intervallumokkal: a halmazokkal v6gzett
-@ mLiveletekkel azonosak:
i +co
(a;+m)={xeAl xra} - az A 6s B halmazok egyesit6se:
b. a v6gpont6, balr6l nem korl5tos intervallumok:
AwB={xlxeA vagy xeB};
- az A 6s B halmazok metszete:
AaB={xlxeA es xeB};
-oa+@ - az A 6s I halmazok kiiliinbs6ge:
(-oo;a]={xeQl x<a} A-B={xlxe A de xeB].;
-- T -t > M fi veletek n6gyzetgycik<ikkel
-ooAfi
1. Osszead5s, kivon5s eset6n az ,,egynev( tagokat" 6ssze-
(-oo;a)={xeDl x<a} vonjuk. (,,Egynevfi tagok", amelyekben ugyanaz a sz5m van
- A val6s sz6mok halmaz6t igy is szoktuk jeltilni: a gyokjel alatt.)
(-m; +m), tehrit D = (-m; +m).
Az intervallumokkal 6rtelmezzisk a kovetkezd moduluso- petda: Ji - sJl + 16 :|.'' -, *1lO : -2 12 - -sJl
kat tartalmaz6 egyenl6tlens6geket:
3l.3J33
a) Fontos: Osszeaddskor 6s kivon6skor a sz6mokat nem
lxl<a, lxl<a, vihetjUk be kozds gydkjel al5l
Haa>0,akkor {xlxeQ 5s lxl<a)=[-a;+a]
vagy -a < x<+a Ji+Jn*G+b 6s v? Jn=G-t
6s ixlxeQ 6s lxl<a)=(-a;+a) 2. SzorzAs 6s oszt6s eset6n a gy6kjel alatt levo sz6mok
vag} ;a < x<+ a bevihet6k egy gyokjel al5 s ott elv6gezzuk a mtiveletet.
b) lxl>a, lxl>a. G tE: 'l; b (a,b ) o)
Ha a>0, akkor
"6:"6:.16n
{xl x e l), lx I 2 a } = (-m; -alv[a; +m) = r(-a; +a) vagy Ji, Ju:9Jo- .E
!b
(a>0,b>0).

- A gydkjelen kivril levo sz5mokat ,,kivr-il" szorozzuk, a gy6k-

-aa +oo
-a >x>+a
24 25
 n szdm eset6ben: ot, oz. ot. ... a. sz6mtani koze-
pet 0gy szdmitjuk ki, hogy a szdmok osszeget elosztjuk
az osszeadandok szam5val.
VI I. Algebrai szflmit6sok
Mfi veletek betfi kkel iel<ilt valos sz6mokkal
1. Osszead6s, kivon5s (iisszevon6s)
2. Srilyozott sz5mtani A val6s sz6mok 6sszead6s6t (6s kivon6s5t) elv6gezhetj[k:
. Az \, x2, ... , xp sz6mok m"-sel jeidlt srilyozott a) megk6zelit6 sz6mitSssal (bizonyos tizedesjegyig),
sz6mtani kozepe, ha az egyes sz5mokhoz tartozo silyok p6ld6ut: Jz + Ja : 1,414...+2,828... : 4,242...
b) csak ,,k'rjeloljtik" az osszeget (vagy kUlonbseget):
G+e (igYmarad)
vasy Ji +
"la
: J1+zJi : zO
3. Harmonikus 6s ebben az alakban sz6molunk vele.
- Ha adott a 6s b ket, zerotol kUldnb6zo valos szSm 6s Az cisszead6s tulajdons5gai
kiszamitjuk az 1 ris ] szamot sz6mtani k6zep6nek in- 1. Kommutativit6s (a tagokfelcse16lhetosege).
a b 2. Asszociativitis (a tagok csoportosithatos5ga)
3. Semleges elem a 0.
4. Minden val6s szdmnak van ellentettje:
- Az aeQ ellentettje -a 6s forditva;
- az (a + b) ellentettje: -(a + b) = -a - b.
Atgebrai tisszeg: betfikkel jeldlt sz5mok 6sszead6s6t
6s kivon6s5t tartalmaz6 m0veletsor.
P6lda: 3a + 4b2 - 2ab algebrai dsszeg vagy tdbbtag0
algebrai kifeje4es (polinom).
4. M6rtani kdz6p: ms - a 3a, +4b', -2ab az algebrai osszeg tagjai, ezek egyta-
g0 kifejez6sek (monomok)
. K6t pozitiv szdm m6rtani kcizepe a k6t sz5m szozatdnak
n6gyzetgyrike. Az a 6s b szdmok eset6ben: - a-2ab kifejezesben -2 egyUtthato, ab betfir6sz;
- a P(n = 2* - 5f + 4X-3 egyXv5ltoz6s harmadfokti
polinom: 2, -5, +4, -3, a polinom egyUtthatoi.
- a P(n polinom foka a benne szerepl6 X legnagyobb
Az a 6s b szdmok koz6p6rtekei kozott fennall a kovet-
hatv6ny(itevo1e.
A P(X) = 2* - 5ft + 4X - 3 polinom helyettesit6si 6rt6ke
a>0, b>0. azX=a(aeQ)6rt6kre:
P(a)=222-5a2+4a-3
28
29
 Egynev0 tagok: azok az egytag0 kifejezesek, amelyek Z--=-}"
(a + b\U + V\ = ax + 2y + fiY + fiy
csak az egytitthat6jukban t6rnek el egym6st6l, a bet[ir6szrik ' !/ I
'-7
oedio azonos.
iretoi, -2a2b, azb, 0,5a2b egynevfi tagok P6lda: O* Al<x * i-z)= ax + ay- az+ bx + by- bz
t Az algebrai osszegben az egynevfi tagokat <isszevon- . Ha a egy valos sz6m 6s neN - {0; 1i, akkor
juk. lgy a kifejezdst ,,egyszerfi alakra hozzuk". an=a'a'."a
Ha a kifejez6s zdrojeleket is tartalmaz, alkalmazzuk az eg6sz
n tenyezo
szdmokn5l tanult szab6lyokat:
H
1) ha a z1rqel el6tt ,,+" jel van, akkor a zd,rgel felbontdsa- 6s ao=1,ha a*0 6s-.-
a1=a.
I kor a benne lev6 tagokat a saj6t el6jeltikkel irjuk Ie; u-":), (a+o)
A negativ hatvSnykitev6 6rtelmez6se:
2) ha a zAr$el el6tt ,,-" jel van akkor a zArqel felbont6sakor
a benne lev6 tagok el6jele megv6ltozik.

i 2. Szorzds 6s hatv6nyozSs
Ha lr':1,al'
n=1''l ha n =r,W
'l a-l
(a+o)

a) Egytagti kifejez6s szorz5sa egytag[val 0gy tort6- Peld6k: ts*l ' : (Gf' :
nik, hogy ktilon osszeszorozzuk az egyritthat6kat 6s ktilon a *; #:;
bet[r6szeket a kovetkez6k szerint:.
- figyelembe kell vennrink az el6jelszabdlyt, R<ividitett sz6mit6si k6Pletek
- ha tortet kapunk, egyszerfisitjtik (ha lehet), 1) K6t sz6m 6sszeg6nek 6s kiil6nbs6g6nek szorzala
- a betfir6szbe minden betfit egyszer lrunk le a meg- r K6t szSm osszeg6nek 6s kUl0nbs6g6nek szorzala
felel6 kitev6vel (az azonos bet0k kitevSit cisszevon-
juk), es 6b6c6 sorrendbe helyezztik r5ket. egyenl6 a sz6mok n6gyzet6nek kUl6nbs6g6vel'
b) Tiibbtagf kifejez6s szorz6sa egytag[val - a diszt- a+bxa-b)=a'-
ributiv tulajdons6g alapj6n tortenik, vagyis a tobbtagri kifeje- 2) K6ttag[ kifejez6s n6gyzete (binom n6gyzete)
z6s minden tagjat megszorozzuk az egytag0val: . Osszeg (vagy kUl6nbseg) n6gyzete egyenl6:
+b).x= x.(a+b)=ax+bx - az els6 tag n6gYzete,
Hasonl6an (a+b-c)x:ax+bx-cx - plusz (vagy minusz) 2-szer az elscl 6s mdsodik tag
szorzata,
c) Tiibbtag ( kifejez6s szol':zesa ttibbtag 0va I - olusz a mdsodik tag n6gyzete
(polinom szorzasa polinommal) @esl(a - b)'= a'-2ab +
o Tobbtag0 klfejez6st tobbtagri kifejez6ssel rigy szorzunk, 3) H6romtagri kifejez6s n6gyzete (trinom n6gyzete)
hogy az egyik kifejez6s minden tagjdl szorozzuk a mdsik
kifejez6s minden tagjSval. (Azutdn, ha lehet 6sszevonjuk (a + b + c)' : a' + b2 + c2 +Zab +Zbc +2ac
az egynevU tagokat.) (a-b+ c)':a'+b2 +c2 -Zab-Zbc+2ac
31
30
J6 tudni: Ha az egyik tag negativ. akkor dLl a tagot oszt6sa
tartalmaz6 k6tszeres szorzatok is negativak. A marad6kos oszt6s t6tele:
4) K6ttag[ kifejez6s kiibe Ha P 6s Q k6t polinom, akkor l6tezik olyan C 6s R
polinom, amelyekre felirhat6, hogy
P=Q.C+R ahol gradRcgradQ
Az oszt6s algoritmusa (elv6gz6s6nek m6dja)
5) Hasznilatosak m6 V6oezzrik el a kcivetkez6 osztdst:
- (3X'-5X'+ 4X-1): (X2-x+ 1)
P-osztand6 Q-oszto
Q - oszto
3x3-5x2+4X-1
3. Oszt6s 3X-2
a) Egytagf kifejez6s osztSsa egytagfval rigy t<irt6nik, C - h5nyados
hogy elosztjuk az egyiiithat6kat, 6s a betfir6szt is (a megfele- +ZKz-2X+2
15 kitev6ket kivonj^uk egym6sb6t). I - X+ 1 =R (maradek)
P6lda: 6a' : (-2a) = -3a'i
Polinom osztesa (X- a) binommal
- Ha az egytitthat6k oszt5sakor nem kapunk eg6sz
B6zout t6tele (olv. ,,Bezu"): ESy P(X) polinomnak az (X-a)
sz6mot, akkor ,,kijeloljiik" az oszt6st (ami azt jelenti,
hogy tortk6nt irjuk fel az egytitthat6k hdnyados6t). binommal val6 oszt6si marad6ka P(a). (P(a) a P polinom a-
val val6 helyettesit6si 6rt6ke.)
- Ha az osztds tortk6nt irjuk fel, akkor egyszeriisittink,
. Egy P polinom akkor 6s csak akkor oszthat6 (X- a)-
ha lehet.
- Ha egyszeffisit6skor a nevez6ben gyokmennyis6g val, ha P(a) = g.
maradna, akkor gyoktelenitjiik (vagy racionalizdljuk) a . Egy r szAm akkor 6s csak akkor gyoke a P(X) polinom-
tort nevez6j6t. nak, ha P(X) oszthat6 (X- r)-rel vagyis ha P(r) = g.
. b) Tttbbtagri kifejez6s oszt6sa egytagfiva! [gy tort6-
nik, hogy a tobbtag0 kifejez6s minden tagjdt rendre elosztjuk T6nyez5kre bontds
azegytag0val: (ax + bx) : x= (ax) : x + (bx) i x = a + b . A t6nyez6kre bont6s olyan elj6r5s, amelynek sor6n egy
- Ha egy kijelolt szorzatot elosztunk az egyik t6nyez6- algebrai osszeget szorzalll alakitjuk.
vel, h5nyadosul a m6sik t6nyez6t kapjuk. A szozattd alakitds m6dszerei a kovetkez6k:
- El6fordul, hogy kozos t6nyez6 kiemel6s6vel alakitjuk
szozaltd az osztand6t, hogy aztdn az egyik t6nyez6-
j6vel eloszthassuk.
- Ha hatv6nyozott kifejez6st kell osztanunk, akkor a
hatvdnyokndl tanult szabdlyok szerint jdrunk el (a kite-
v6ket kivonjuk).
32 33
 Ha (-1)-et vagy negativ szdmot emelUnk ki egy osszeg 5. Egy tag hozziadisa 6s kivonisa
-
tagjaibol, akkor a zSrojelbe a tagokat megv6ltoztatott el6jellel - Az adott algebrai dsszeghez hozzAadjuk 6s kivonjuk
irjuk. ugyanazt a sz6mot (vagy monomot), ezdltal az dsszeg 6rt6ke
lly modon egy kulonbsegben a kisebbitendo 6s a kivo- nem v6ltozik, csak mds atakban irjuk.
nando ,.helvet
,+ cse16lhet" (ez a kJ'onbseg el entettje) - Ezut6n csoportositunk, vagy keplg[et alkalmazunk stb.
I Pelda: f +{+1=x'+t' +1+d -x.=
"+b=-(-a-bt I

=xa+2f+1-f=
I es a-o=-i-a*or=-ro-ar I
=(t-1)'-*:
2. K6plet alkalmaz6sa =(4-1-x)(1- 1+x)=
- a binom n6gyzete: a2 + Zab + 62 = (a + b)2 -({-x-1fi.t'+x-1)
a,-Zab*b2_(a_b),
6. Els5fokri t6nyez6ket keresikrk
- ket negyzet kUldnbsege: a' - b'= (a + b)(a - b) eg6sz szdmok 6s a legmagasabb
- ket kob osszege: a3 * b3 = 1a + b)(a2 - ab + b2) - Ha a polinom egyUtthatoi
fok[ tag egyUtthat6ja '1, akkor megpr6biilhatjuk a polinomot
- k6t kdb kUlonbsege: a' - b' = (a - b)(a2 + ab + b2) elosztani (X - a)-val, ahol a a polinom szabad tagj6nak osz-
- hasznSlatosak m6q: t6ja. igy a h5nyados foka m6r 1-gyel kisebb lesz, mint az
a' * b' + J + 2ab + Zbc + Zac = (a + b + c)2 adott polinom6.
a3 + 3a2b + 3ab2 +b3 - 1a + b;3
a, - 3a'b + 3ab2 -63 = 1a - b;3 K6t (vagy trjbb) polinom legnagyobb
3. Csoportosit6s k<izris osztoja 6s legkisebb k6zcis
-* csoportositjuk a tagokat, tSbbszcirdse
kiemeljuk a csoportokban el6fordulo kozos tenyezot;
- majd 0jra - most mar az eg6sz kifelezesbol - koz6s tenye- - A polinomot t6nYezSkre bontjuk.
zot emelUnk ki; r ln.k.o.: csak a kdzos t6nyez6k, az el6fordul6 legkisebb
hatv6nyon (ezeket Osszeszorozzuk);
- szUkseg eseten kepletet alkalmazunk (esetleg tobbsz6r is)
o lk.k.t.: az dsszes t6rryez5 az el6fordul6 tegm4yobb
Peldak: ax - a + bx - b = a(x * 1")+ b(x_ 1) = (x _ 1)(a + b)
t:ZY* f = V * 1)' - f = U - Y + 1)(x + Y +'l) hatv5nyon (ezeket osszeszorozzuk).
4.Egy tag felbont6sa kett5 dsszeg6re Betfikkel jeltilt valos sz6mokbol alkotott
- Meg kell tal5lnunk azt a tagot, amelyet megfelel6 ket tag
6sszeg6re bontva csoportosithatunk, majd kozos t6nyez5t
ttirtek (racion6lis algebrai t<irtek)
emelUnk ki, vagy k6pletet alkalmazunk. tdrtben a,beQ 6s b+0
Peldak: a) I -- Sx + 6 = I -2x -3x + 6 = x(x - 2)- 3(x
-Az- b
- 2) =
= * -2\k -3\ - Ha a tort sz6ml6loja 6s nevezoje a P illetve Q poliruom es
b) f + x- 6 = l + x-' 4 -2= f - 4 + x-2=
2) = (x - 2)t(x + 2)+11= O . 0, akkor u | ,on raciondlis algebrai tdrt.
= (x + 2)(x - 2)+(x - O
=(x_2)(x+3)
35
34
 A tcirtek bcivit6se: a szamta or |E--F-R] e_ n
Vlll. Fiiggv6nyek
0{olkUldnbozopolinommal' lo oRl o=0 . Adott az A 6s B halmaz. Ha valamilyen eljdr6ssal az 4
A tcirtek egyszer(sit6se: a szamldlot es a nevezot halmaz minden a elemenek megfeleltetjuk a B halmaz
elosztjuk ugyanazzal a polinommal (ami koz6s oszt6ja a egyetlen jol meghatiirozott f(a) elemet, azt mondjuk,
sz5ml6lonak es a nevezclnek) hogy az A halmazon egy f fuggvenyt 6rtelmeztunk,
. A szdrml5lot 6s a nevezot elcibb IE Lil . amelynek ertekei a I halmaz elemei.
szorz6t6nyezcikre bontjuk csax I n - Altal5ban az f liggv6ny <isszetev6i:
azutitnszabadegyszertisiten' lu u ^l )l I i'y
S'0 '1
) ertelmezesi tartomiiny (,4),
M[veletek 2) ertektartomany (B),
1. fuszead5s:
3) megfeleltetesi szab6ly (f) - ami lehet keplet
vagy
mas osszefUgg6s az Ahalmaz egy x 6s a B halmazbeli,
l'P R
t-1_
P+Rl PR S P*Q R neki megfelelo f(x) ertek kozdtt
lo'o* o
I
- (Q,S+ot
I
OS QS Jel6les: f: A-sB, xeA, x-nek megfelel f(x)eB (olvasd f
2. lGvon6s: fuggveny az A halmazt lekepezi 8-re )
PR - Haszndlatos az y = f(x) jeloles is
ls - E: r.El S P_Q R
loa ol O S:
-ERl
QS
(QS*0) Elscifoki fiiggv6ny
Azf D-+Q, f(x)=a,la+b alak0
l-E-R friggv6nyt (ahol a 6s b val6s sz6-
3 szorz6s: (es-o)
h ; ;;l mok) line6ris fiiggv6nynek nevez-
zuk.
- Ha lehet egyszerfisitLink.
- A linedris fUggveny grafikus kepe
4. Oszt6s (azinverzzel valo szorz5s)
egy egyenes.
Egv
R s 1 Ha b=0, akkorafUggveny: f(x)=sv (ahol a*0)
--S tort inverze az R
.

6s a fuggv6ny grafikus kepe 6tmegy a koordin6tarend-

P szer kezdopontjan.

Isv
tF R PsI o:t.R-r s 2. Ha a = 0, akkor a fUggv6ny' f (x) = b, (b + 0) grafikus

lo's- o nl,
vasv
I e's eR
S
kdpe az Ox tengellyel p6rhuzamos egyenes
Ez 5llando (konstans) fuggveny.

ahol Q,R,S+0
3 Ha a-b-0, akkorafuggveny: f(x) =0 Ennekgrafi-
kus kepe az Ox tengely.
. f (x) = 0, vagy y = 0 az Ox tengely grafikus k6pe;
Hatv6nyoz6s;
5.
ffi (O+0) x - 0 az Oy tengely grafikus kepe.
Az f(x) = ax + b, f Q->D fuggv6nynek a tengelyekkel
valo metsz6spontj5t a kdvetkezok6ppen kapjuk:
36
 f(x)=b vegyb y:b -Aa Abrazolluk a fuggv6nyt, meghat6rozhatjuk a keletkezett
-ha x=0 = A(o;b)
-ha y=6 = f(x)=O = ar+D:O= = AOB h6romszog teruletet:
5_
= x:-b -B -c
aa : -'- oB.oA- ,'5 25
2 2 -L--
4
Teh6t
-azOy ordin6tatengellyel valo metszespor: A'3, c) (Ha a tengelYeken felvett
1 cm, a t6ru-letet cm'-ben
-azOxabszcisszatengellyel val6 melszesoor^: I I Ol "gyreg
a) kapjuk.)
Az f(x) = ax + b fuggv6nyrdl meg6llapithato, hogy
- szigoruan ncjvekv6, ha a > C
- szigoruan csokken6, ha a < 0 lX. Egyenletek 6s
- 5lland6 (konstans), ha a = 0.
Az els6fokti fiiggv6ny felir6sa, ha ismerjrik a grafikus egyenletrendszerek
k6p6nek k6t pontj6t
P6lda: Hat6rozzuk meg azt az els6fokti friggveny.t amelynek
grafikus kepe Stmegy az A(-2,+1) es 8(0,+5) ponton Az egyenl6stigi rel6cio tulajdonsigai
- Az f(x\=sy+b fuggvenybe behelyettesitjuk az A 6s B koor- az P halmazon
din6tait:
I

f(-2\:-2a+bl o Ha adott 17?5.]egyenlSs6g, akkor fenn6llnak a k6vet-

-2a-b:1
I

'-._.
f(0): +b. I
i

ahonnan kapjuk a kez6 tulajdonsdgok:

I
-11.
I
U-J
Ad egyenl6s6g mindk6t oldal6hoz hozz6adhatjuk
egyenletrendszert; ezt megoldjuk: (vagy kivonhatjuk) ugyanazt a c sz6mot, az egyenl6seg to-
[-2a+5:'t
{<+{<+.1 I-Za: -+ fa:z v5bbra is fenn6ll.
I b:5 [ b:5 [b:5 E.G+.cl 6s
fZ. nz egyenlet mindket oldal6t megszorozhatjuk (vagy
- Felirjuk a f0ggv6nyt: W) = Zx + 5, f : Q-+D eloszthatjuk) ugyanazzal a 0-t6l k0lonboz6 c szdmmal, az
A tengelyekkel val6 metsz6spontok: egyenl6seg fennmarad.
Ha(x)=2x+5, f:Q-+D,
- az OytageByel val6 metsz6spont: W-b.cA 6s f--"--Tl
lc cl
hac#o
x=0 + y=5 :+ A(0;5);
. Ha adott k6t egyenl6s6g la = 61 6s lfl, akkor az
- az Ox tengellyel val6 metsz6spont'
el6bbi tulajdons6gok a kovetkezSk szerint m6dosulnak:
y=O + 2x+5=0 + x:-5*al-!,
2 l2') ol 39
38
 Tl .A k6t egyenl6s6g megfelel6 oldalel osszeadhatjuk
(vagy kivonhatjuk egymdsb6l). az egyenloseg tovdbbra is Els5fok0 k6tismeretlenes egyenletek
fenn5ll. Altalanos alakja:
E. c dE-l iuetue ahol a, b,ceD 6s a+0, b+0.
T2. A k6tegyenl6s6g megfelelo oldal6t osszeszoroz- Megold6s:
hatjuk (vagy eloszthatjuk egymSssal), - ha Gt6l k0l<inboz6 Az egyik ismeretlent kifejezzuk a m5sik f0ggv6ny6ben:
sz6mok - az egyenl6s6g tov6bbra is fenndll.
a) ax + by * c = 0, ahonnan x:-by^-c, akkor a
a
E."d;] 6s
|-P} ahor c,d#0"
-" yl, r.sy hasonloan
megotd6s [-o'
(a) ,
Els6fok0 egyismeretlenes egyenlet
a{-cl
Az els6fok0 eSylsmerellglgg egyenlet ittatiinos atakja:
"L v: -ax-c,
b)
b '-"'- - -"----l' {x, b
akkor a mesold5s aratu
Ex+b=fl' ahol a;eo
sz6mp6r.
J

Megolddsa:
- Az egyenlet megold6sai sz6mp5rok, amelyeket egy koordi-
ax+b=0<+ax=-b +) x:-b, ahola+0. n6ta rendszerben 6br6zolva egy egyenest kapunk.
a
- Az egyenest meghat6rozo k6t pont lehet a tengelyekkel
Meootd6s: M = I-!l val6 metsz6sPont.
* Ha A a megold5sok egyenes6nek az Ox tengellyel valo
IrJ metsz6spontja, ennek ordinat6ja 0, az abszcissza pedig
Ekvivalens egyenletek: k6t olyan egyenlet, melyeknek
ugyanaz a megoldSsa. felirhat6 az egyenletbol:

Egyenletekkel megoldhat6 feladatok ax+by+c=o6sy=o

' r x- "a - Al iol
\a )
- A feladatok megold6s6nak l6p6sei: - Hasonloan, ha B az egyenesnek az Oy tengellyel valo
1. a feladat sz6veg6nek meg6rt6se (mit tudunk, mit metsz6spontja, ennek abszcissz6ia 0, ordin6taja pedig:
nem);
2. az ismeretlen megv6lasztSsa (amit x-szel vagy m6s ax+by+c=06sx=0 - y- ? o(n c)
betfivel jeloliink);
' b+ "t"'b)
3. az egyenlet fellr6sa (felirjuk az adatok kozotti ossze- - Az AB egyenes lesz a megold6sok egyenese.
frigg6seket; minden adatot felhasznSlunk!); - Ha k6t egyenlet megold6sainak halmaza azonos, akkor az
4. megoldjuk az egyenletet (6s ellen6rizztik!); a k6t egyenlet ekvivalens (egyenertekii).
5. 6rtelmezzilk a megoldSst 6s vdlaszt adunk a feladat
k6rd6s6re,

40 41
Els6fokri k6tismeretlenes b) ha b=0, akkor al+ c=0
egyenletrendszerek Megold6s: af + c= 0 <+ f + 9= A
A ket line6ris, k6tismeretlenes egyenletbol allo egyenlet-
-na 9> 0 , akkor nincs val6s megoldds, M : @'
ahol a,b,a',b'e f egyutthatok, a
c,c'eQ szabadtagok,
-*" e, ,, : -nE.
- Egy (u, v) szdmplr az egyenletrendszer megold6sa,
ha kielegiti mindket egyenletet (vagyis behelyettesitve mind-
Z<
o, akkor *,,:
fi ": {"8
- Ha c= 0, akkorl = 0 6s x1= Y2= Q.
ket egyenletbol igaz kijelent6st kapunk).
K6t egyenletrendszer ekvivalens (egyen6rt6kii), ha A teljes m6sodfokti egyenlet 6ltaldrnos alakja:
megoldSshalmazaik megegyeznek. +fiy+g=Q a,b,c + 0
Megoldisi m6dszerek Megold6sa: L,= b2 - 4ac (az egyenlet diszkrimin6nsa)
a) Abr6zol6s m6dszere: krll6n-ktll6n isbrdzol)uk az egyenle- a) ha A<0, az egyenletnek nincs valos megold6sa,
tek meg<-rld6sainak egyenes6t 6s ezek metszespontjdnak M:@
koordin6tdi adj6k az egyenletrend sze r m egol d6s6t. b) ha A=0, a megold6sok egyenl6k (egybeesSk)
b) Behelyettesit6s m6dszere: az egyik egyenletb6l kifejez-
zitk az egyik ismeretlent 6s behelyettesitjUk a mdsikba.
xt=xz= -!,
2a'
M:l-!l
I 2a)
c) Az egyen16 egyiitthat6k m6dszere: megkeressLik az c) ha A>0, a megold5sok kul6nbdzok:
egyik vSltozo egyUtthat6inak lk.k.t.-6t 6s beszorozzuk
mindket egyenletet [gy, hogy az egyUtthatok csaR el5jel- x,:_;, -b - Jl
-o-r "6 xr=_
ben kul6nbozzenek, majd osszeadjuk a k6t egyenletet. za ,

Ha a b pdros sz6m, akkor a megold5sban alkalmaz-

Feladatok megold5sa egyenletrendszerekkel :
hatjuk a ,,feles" k6pletet:
- ah6ny ismeretlent vezetunk be, annyi egyenletet kell felirni.
MSsodfokf egyismeretlenes egyenletek -hab=2p, akkor p:+,
2
l':p'-ac6s
Aftal5nos alakja: +fix+s=g , ahol a+0 -pr.{o'-ac -p+JF
Hi6nyos m6sodfok6 egyenletek: ;,":
'' a a
a) ha c=0, akkor af + bx = 0
MegoldSs: al + bx = A x'(ax+b)=0 Az (x+al{x+b)=0 alakri egyenlet megold6sa:
X+a=Q, ahOnnan X1= -4
ahonnan: Xr=0, xz= -L nz:{o
a t -!Ja) 6S X+b=O, ahOnnan
- Xz= -b,

42 43
 A megoldds felir6sakor figyeiembe vesszuk, a sz{m-
halmazt. amelyen megoldjuk az egyenlotlens6grendszert'
X. Egyenl6tlens6gek - Ha a ket intervallumnak nincs ,,kozos r6sze", akkor a meg-
old6s tires halmaz(A).
Els6fokri egyen l6tlens6gek P6lda: Hat6rozd meg az Ahalmaz elemeit:
- Altalenos alakjai: et | * -2.2' 1.
ax+b>0, ax+b>0, ax+b<0, ax+bSO, a=l*
t- | - 3 - r+r]. I
ahol a 6s b val6s sz5mok.
Az egyenl6tlens6gek megoldasdban a kovetkezo tulaj- Megold5s: - a k6t egyenl6tlens6g ,,egyidejUleg" kell igaz
donsigok segftenek: legyen, teh6t felirjuk a kovetkezci egyenl6tlens6grendszert 6s
T1. Az egyenl6tlens6g mindk6t oldal6hoz hozzdadhatjuk megoldjuk:
(vagy kivonhatjuk) ugyanazt a sz5mot, az egyenl6flens6g [ ^ -zx-t
tov6bbra is fenndll.
T2. Az egyenl5tlens6g mindk6t oldaldt megszorozhatjuk
l'-'= 3 *'o fax-o <2x-1 o- Jx<5
-.., " lz*-l<3x+s lx>-+
1zr-t <x+l
(vagy eloszthatjuk) ugyanazzal a pozitiv szdmmal.
T3. Ha az egyenlStlens6g mindk6t oldal6t megszoroz- I a
zuk (vagy elosztjuk) ugyanazzal a negativ szdmmal, az Mivel az x 6rt6keknek eg6sz sz5moknak kell lenniitk,
egyenl6tlens6g iriinya megvSltozi k. ,,leolvassuk" a (-4; +5] intervallumban l6v6ket'
t; lgy A = {- 3, - 2, - 1,0, 1 ,2,3, 4, 5}.

2- -J, <o
Pelda; - Vo
* <+ -&,
2
.-' Jz
J2,l-€l
x> + - 2J3
x>__
\ 2) 3

lrhatiuk:
' ,,. [-38 ,**J
t3
EgyenlStlens6grendszerek
r Ha k6t egyenl6tlens6gnek ,,egyidejiileg" kett tetjesritnte,
azok egyenl6tlens6grendszert alkotnak.
Megoldisa: - pdrhuzamosan megoldjuk mindk6t egyenlcit-
lens6get, igy kapjuk az /r, illetve /2 megoldds-intervallumokat.
Az egyenl6tlens6grendszer megoldSsa e k6t interval-
lum metszete (11 o 12) lesz.

44 45
 A t6r'fogatm6r6s
j, :erogat mertekegys6ge a kcibm6ter, jele: m3.
,!lERTAN , r ""r' .egy kobmeter) annak a kock6nak a t6rfogata,
a-e irei.< hosszris6ga, sz6less6ge 6s magass6ga 1 m.
l. M6rt6kegys6gek . ::., s .r,noen ele '1 m.)
A kUl6nb6z6 m6rt6kegys6gek megnevez6sekor el6ta- - : tom6ter t6rtr6szei: dm3, cm3, mm3.
gokat haszn6lunk, amelyek azl iel6lik, hogy hdnyszor kiseb_ - A kdbmeter t6bbszdrdsei: dam3, hm3, km3.
bek a t6rtr6szek, vagy h6nyszor nagyobbak a tdbbszoros6k A v6lt6sz5m:103.
az adott alapm6rt6kegys6gn6l. Ezek az el6tragok:
tirtartalom-m6r6s
k)
- kilo fiel6l6_se: jelent6se: 1000-szer nagyobb
Az Urtarlalom m6r6s6re haszn6latos mertekegyseg a liter
h)
- hekto (jelcil6se: jetent6se: 100-szor naglobO
Jele: l.
- {ef9.09!.iit6se; da) jelent6se: 1O-szer nagyobb l liler az0rtartalma az1 dm3 t6rfogat0 kockdnak.
- deci (el6l6se: d) jetent6se: 1O-szer t<isebU
- centi (el6l6se:c) jelent6se: 1O0-szor kisebb I-]'dffil (ah6ny k6bdecim6ter, annyi liter!)
- milli (iel6l6se:m) jelent6se: 1000-szer kisebb - A liter t6rtr6szei: dl, cl, ml.
- A liter tdbbszdrdsei: dal, hl, kl.
A hossz0sdgm6r6s A v6lt6sz5m: 10.
. A_hossz(s6g hivatalos 6s nemzetkdzileg meg6ltapitott
alapm6fi6kegys6ge a m6ter. Jele: m. A trimegm6r6s
A v6lt6sz5m: 10 A t6megm6r6s m6rt6kegys6ge a kilogramm. Jele: kg.
A m6ter . 1 kg a tdmege 1 liter 4'C-os h5m6rs6kletfi viznek.
t6rtr6szei t<ibbszcir<isei - A kg t6rtr6szei: hg, dag, g, dg, cg, mg.
1dm=0,1 m ldam=10m - A kg tdbbszdr6sei: - a mAzsa, jele: q (1 q = 100 kg);
1cm=0,01 m thm=100m - a tonna, jele: t (1 t = 10 q = 1000 kg)
A v5lt6sz6m: 10.
1 mm = 0,001 m 1km=1000m
A terfiletm6r6s Az id6m6r6s
A teriiletmdr6s m6rt6kegys6ge a n6glzetm6tEr. Jete: m2. Az id6 m6rt6kegys6ge a m6sodperc. Jele: s
. 1 n6gyzetm6ter a tenilete egy olyan n6gyzetnek, amely-
Egy6b id6egys6gek a m5sodperc tdbbszdrdsei:
nek minden oldala 1 m. - a perc (jele: min), 1 perc = 60 m5sodperc;
- A n6gyzetmdter t6rtr6szei: dm2, cm2, mmz. - az 6ra (jele: h), 1 6ra = 60 perc = 3600 mdsodperc,
- A n6gyzetm6ter tobbsz6rdsei: dam2 (dr), hm2 thekterl, km2. - a nap (ele: d), 1 naP = 24 6ra;
(1 ha = 100 er) Haszn6latosak nagyobb idSegys6gek is: a h6t, a honap
A v6lt6szCm: 100. 6v, 6vtized, fvsz1zad, 6vezred.

46 4i
 ll. Sfkm6rtani fogalmak Sz6gpk 6s m6r6stik
Alapfogalmak: pont, egyenes, sik. . A sz6g az a m6rtani alakzal, amelyet k5t, koz6s kezdo-
Egyenes, f6legyenes, szakasz ponti f6legyenes alkot.
. Az egyenes v6gtelen. A szog alkot6elemei:
A f6legyenes az egyenes egy darabja, amelyet egyik ve- - az O a sziig csricsa
gen egy pont hatarol. Ez a pont a felegyenes kezd5pontja, \ - azlOA 6s [OB a szdg sz6rai
Jelril6se: trdB vagy AOB<
OA I

(kdz6pen a cs0csndl lev6 betfi!)

(OA - nyilt f6legyenes
A szog jelol6se tobbfeiekeppen t6rtenik. Peldirul:
IOA - zArt f6legyenes ' r h6rom bet0vel, vagy a lZ) ugy gci169 betrlivel
[OA=(oAu{Oi
. A.rakasr a pgy"n".nek k6t es6 r6sze.
,4
A szakasz lehet:
nyilt szakasz: (AB) - amely az egyenes A es I kdzotti
pontjait tafialmazza, de az A 6s B v6gpontokat nem;
zarl szakasz: IAB) - amely az egyenes A es B k6z6tti
. pontjait tarlalmazza, az A 6s I vegpontokkal egy0tt; vagy ilFN c? (o gordg bet0)
lrhatjuk: [AB)= (AB) u {A; B} v MPN
balrol z6rl es jobbrol nyilt szakasz: [AB)
),,index" seg.its6g6vel
[AB)=(AB)u{A}
balr6l nyilt es jobbrol z1rl szakasz: (AB)
(ABl= (AB) r: {B}
- A szakasz hossza: AB (az A 6s B pont kozotti t5volsag)
-A szakasz felez6pontja: a szakasz belso pontja, amely
egyenlo tavols5gra van a szakasz ket vegpontjatol.
# AAIB
l ([oa, [ob)< o,,o,
I
(olv. az
[Oa 6s [Ob f6legye- (olv. O egy szog, O kett6
- Kongruens szakaszok: melyek azonos hosszris6gtak. nesek 6ltal bez6rt sztig)
szog) (1, 2 index)
- Kolline5ris pontok: ugyanazon az egyenesen elhelyezke- A szcigek m6r6se
d6 pontok (A,B,C kolline5ris pontok).
- . A szOgek m6r6s6nek m6rt6kegys6ge a fok (jele: o).

lBC 10 = 60'; 'l' = 60".

- A szOg m6r6s6nek eszkiize a sziigm6r6.

48 49
r Kongruene sztigek: k6t olyan szog, melyeknek m6rt6ke r I :s,:ss::gek kongruensek (mert ugryanaz a kiegeszit6
egyen16.
. Eglmis melletti sz6gek: ket olyan sz6g, melyeknek
A sztigek osztelyozAsa :s-:sa <cz6s, egyik sz5ruk k6zds, nem k6zds sz6ruk
Egy szog m6rt6ke szerint lehet: :e. ! a kdzos sz6r k6t kUl6nb6z6 oldal6n helyezkedik el
1) hegyessz6g 2) der6ksziig 3) tompasziig ' Egy pont kortili sz6gek m6(ek6nek Osszege 360o.

OA
Dl
t\
hs_
PCFE
c\ Sz6gfelez6
. Sz6gfelez5:
an"reiy a
a
az a f6legyenes,
szog cs[csAb6l indul ki 6s
szoget k6t kongruens r6szre
- mert6ke kisebb a 90o - m6rt6ke nagyobb a
- m6rt6ke oszt,1a. (6,=4 )
der6ksz6gn6l der6ksz6gn6l
m(idB) <soo m(Fopsso 4FE;> ooo . A szog kiils6 szogfelez6je; adott o

- Ha a szdg k6t szAra egybeesik, akkor a sz6get

.
szdg kiegeszito szOgenek szbgf elezoje.
A sz6gfelez6 bArmely pontja egyenl6 t6volsiigra van a
nutlsz6gnek nevezzrik (m6rt6ke 0').

ffi
-Ha a szdg k6t
[3df:13,',"?='""-
szAra egymAs meghosszabbit6s6ban tal6l-
r
sz6g k6t szdr{tll,
Ha egy sz6g belsej6ben egy pont egyenl6 tdvols6gra
van a szdg kbtszdrltol, akkor az a pont rajta van a sz6g
szdgfelez6j6n.
hat6 (vagyis a szArak ellent6tes f6legyenesek), akkor a sz5-
get egyenessziignek vagy nyrijtott sziignek nevezziik (m6r- Mer6leges egyenesek
t6ke 180"). r K6t egyenes egym6sra mer6leges,
ha 90o-os szdget z{rnakbe.
aLb 6s b.]-a
B o
P6tsztigek: k6t olyan sz6g, melyeknek
. Egy kUls6 P pontb6l adott a egyenesre egyetlen mer6le-
ges h0zhat6.
osszege 90o (,,kip6tolj6k" egym6st 90o-ra).
'Kieg6szil6 sz6gek: k6t olyan szog, melyeknek osszege /' rA P pontnak az a egyenest6l m6rt
180o (kieg6szltik egym6st 180o-ra). /I t6vols6ga a pontb6l az egyenesre
// It
bocs6tott mer6leges szakasz hossza.
Cstcssztigeknek nevezztik /'\
a kdl sz6get, melyeknek >><+ ///B . - d@,a)=py
azt
- -/' \, AP pontb6lh0zott bdrmely PN ferde
hosszabb a PM mer6legesnSl, (PMPM)
;',8'.?r:?'ffi'"meshosszab B,

50 51
 (et egy'enesnek egy szel6vel alkotott sziigei:
A szakas z lelezSmer6l e gese - :e s: , a :cszogek, kiilsti valt6szogek, megfelel6 sz6gek.
. Egy szakasz felez6mer6legese | -? <et egyenest metszunk egy
az az egyenes, amely felezi a sze 3!'ei 6s a keletkezett belsci
szakaszt 6s rd mer6leges. A
. a :oszcgek, kirlsS vdrlt6szogek "* r\/
dLAB 6slAM= lMBl
.a;'i rnegfelel6 szogekkdzul az
eg;,,ik szogp6r kongruens, akkor t"
a <6t egyenes p6rhuzamos.
T. Egy szakasz felez6mer6leges6nek bdrmely pontja egyen- -z t:i akkor a llb.
lci t6vols6gra van a szakasz krit v6gpontj6t6l. - -a K6t egyenes mer6leges egy harmadikra, akkor a k6t
el., enes egym6ssal p6rhuzamos.
Pirhuzamos egyenesek
r K6t, ugyanabban a sfkban fekv6 kiil6nb6z6 a 6s b egye- lll. A hiromsziigek
nest, melyeknek nincs kozds pontjuk, pdrhuzamos
egyeneseknek nevezziik. o A hdrom nem egy egyenesen l6v5 pont valamint azbket
a Jel6l6sek: a ll b, 6sszekot6 szakaszok 6ltal hat6rolt sikidomot hSrom'
anb=O sziignek nevezztik.
(metszettik ures halmaz) A hiiromsziigek oszt5lyoz6sa :
Ha k6t egyenes, p6ld6ul c 6s d nem pdrhuzamos, igy
jeloljfik: c.ff b.
C1
I \atfoso
or*uL,,,"\
A -piirhuzamossegi axi6ma (Eukleid6sz ll'l .:
Delogo
\B

axi6mdja)
r Adott egyeneshez adott kills6 ponton 5t egyetlen p6rhu-
zamos h0zhat6. Ez Eukleid6sz ax6mdia. b) oldalai szerint a hargrn!4999E19!91l9k:
- A p6rhuzamossAgi axi6ma k6vetkezm6nyei: SltalSnos A eqyenl6 sz5r0 A eqven16 oldal( A
a) Ha k6t egyenes p6rhuzamos egy harmadikkal, ak- ,4
kor egym6ssal is p6rhuzamosak.
Ha a ll c 6s b llc, akkor a llb.
A*
b) Ha k6t egyenes p6rhuzamos, akkor minden olyan u/ *\. E

egyenes, amely az egyiket metszi, metszi a mSsikat k6t oldala egyen16 oldalai egyenl6k
cldalai
is. <Llionboz<5ek m(E\:m(F1 n(fr\:m1fr;=m1F1
Haallb 6san c*A, akkorbnc*A.
52
 A hilr omszdg keri,ilete: a hiuomszlg o|dalai hossz6na k bocs5tott merSlegest a hdromszog
6sszege. magass6g6nak nevezzuk.
K=AB+BC+CA -A h6romszog h6rom magass6ga
vasy WZ aiETTl egy pontban (H-ban) metszi egy-
C m6st; ezt a poniot magass6g-
r A h6romsz6g kiils6 sz6ge: a pontnak vagy ortocentrumnak ne.
h6romszdg egyik oldal6nak vezzlk.
meghosszabbit6sa 6s a szom- -A derekszryfi h6romszog k6t magassSga egybeesik a
sz6dos oldal Sltal bezdrt sz6g. Oetugokkal.
- A h 6 rom szos oa i, l'ri ro'".%gen 3k m6 rt6 ke Ssy" n ri'.
r

Akunszdg szdgfelez6i
nem mellette fekv6 k6t "rvif
bels6 sz6g m6rt6k6nek osszeg6vel.
- A-::e'
Mromszog h6rom bels6 szog6nek szogfelezbje egy
A h6romsz6g nevezetes vonalai :: n:etszi egym6st (/), Ez
A h6romsz6g oldatfelez6je A
: -e:sz6spont egyenl5 t6vol-
. Egy :?l-3 ,an a hdromszog harom
hSromszdgben egy oldal
telez6ponljAt a szemk1Ai cs0cs- /\ - -=
.
a-l
Ei)' hdromszogben a
ponttal 6sszek6t6 szakaszt oldal-
szrgfelez6k metsz6spontja
felez6nek (vagy s0lyvonatnak) //*\
B
..ul .\ \ hdromsztigbe irt k<ir kti-
nevezzlk, I)
=
ppontja.
z6
A h5romsz6g oldalfelez6i 6ssze-
fut6 egyenesek, ezek G metszdspontja a h6romsz6g s0ly. A hiromsztig oldalfelez6 mer5legesei
pontja, r ,A hdromszog h6rom oldal6nak lelezlmer1legese egy
- A s0lypont az oldalfelezlt 2:1 arilnyban osztja k6t r6szre. pontban metszi egymdst (O).
AG2AG2 Ez a metsz6spont egyenl6 t6vols6gra van a hdromszdg
Gt:7' A!=i - a-cr cs0cspontj6t6l.
- Egy der6kszdg( h6romsz6gben az ilttogohoz tartoz6 oldal- A h6romszog oldalfelez6
felez6 hossza egyent6 az 6lfog6 hosszdnik fel6vel. -eiclegeseinek metsz6spontja a
n6romszcig k6r6 irhat6 ktir kii'
;-A h-6rom916g egyik otdalfetez6je a h6romsz6get k6t egyen_ z6ppontja.
16 terUlet( h6romsz6gre osztja. B

A h6romsz6g magass6ga A h5romsz6gek egybeveg6s6gi

r A h6romsz6g egyik cs0cs6b6l a szemkdzti oldalra (kongruencia) esetei
. K6t hdromszog egybev5g6 (kongruens), ha megfelel6
oldalai 6s szogei p6ronk6nt kongruensek.

54 55
Kongruencia esetek: - :s:: -:-:.:erekszogLi h6romszogben az atfogok
1. eset: Ha k6t h6romszogben ket-k6t oldal 6s az 6lta-
.: :- --: :=':l: ..lngruens, akkor a k6t h6romszog kong-
luk kozrez5rt szogek kongruensek, a k6t hdromszog kongru-
ens. l1a m(A) = m(A') = 90o
Ha lABl=lA'Bl

.N.
[8C] = [B'C]
[BQ = [BC] \\
lABl = [A'B')
c 6s 6=6' -

+ ABCL: A'B'C'L (oldal - szog - oldal) (OSzO) + ABCL,: A'B'CL (Stfogo + befogo)
2. eset: Ha k6t hdromszogben egy-egy oldal 6s a rajta
fekvri k6t-k6t szog p6ronk6nt kongruens, a k6t h5romszog Arinyos szakaszok
frEtszdrasz ar6nya
Ha [BC] = [BC] Az ibrfn AB = 4e, CD = 6e, az e szakasz a m6rt6kegyseg.
l+iB A k6t szakasz aranya:
E=e,
c' 6s e=e' D AB __4e _t_?
CD6e63
+ ABCA,: A'B'C'\, (szog - oldal - szog) (SzOSz) ,:. szakasz a16ny5n a hosszris6guk a16ny5t ertjuk.
3. eset: Ha k6t h6romszogben az oldalak pdronk6nt .:.:'. szakasz arSnya nem fugg a v6lasztott mertekegy-
:=-lJ

-a <et szakasz arilnya 9 (u,O.r es b I 0), akkor van

b
: .,an szakasz (e), amely az elso szakaszban a-szot a
+ (oldal-oldal-oldal) (ooo)
ABCL,= A',B',C',L *ascdikban b-szer van meg
A der6ksziigil h6romsztigeknek saj6tos kongruencia j'anyos szakaszok
esetei is vannak: . '.egy szakasz ar6nyos. ha a hosszusagukbol ar6nypdr
1. eset: Ha egy der6kszogfi h6romszogben az 6tfog6k 'e cezheto.
6s egy hegyesszdg kongruens, akkor a k6t h6romsz6g kong- I :alaban: Az ffuB1l, lAzBzl, [AzBs], .. es [A'rB'r], [A'zB'z],
ruens. - ,:._ szakaszokal ar6nyos szakaszoknak nevezzuk,
Ccl -: : "osszaikbol egyenlo ar.lnyok sorozat6t irhatjuk fel:
t-.." >v
Ham(A)=m(A')=90o
!4 .48-- A"B,
-..-k
,1=, X*[_'\,
[8C]= [B'C]
m(A)= m(e') A,,8,, A,,8,, A,,8,,
- - a'anyoss6gi tenyezo).
+ ABCL = A'B'C'L (5tfog6 + hegyesszog)
56 57
Szakasz feloszt6sa adott ar6nyban
IH= tibl6rek forditott t6tele
. fla egy egiyenes a h5romszdg k6t oldalSn ardnyos szaka-
A B Azdbrdn
AM3 a szokat hatlroz meg, akkor ez az
M MB4 egyenes p5rhuzamos a h6romszog
harmadik oldalaval.
Ha egy lABl szakaszt ar6nVban akarunk felosztani, a AD AE
f DB EC
szakaszt a + b egyenl6 r6szre osztjuk.
Aleomsz6g kdz6pvonala
K6t olyan pont l6tezik, amely azadott [AB] szakaszt Ib . pr haromszog k6t oldaldnak felezopontjat osszekoto
szakaszt a h6romszog k6z6pvonal5nak nevezzUk.
ar6nyban osztja: egyik a szakasz bels6, m6sik a szakasz Egy h6romszog kdzePvonala P6r-
krils6 pontja. huzamos a harmadik oldallal, 6s egyen-
lo annak fel6vel.
. ,1a szakaszt
A szakasz felez6pontja ] aranyban osztja.

Az egyen16 kdzii pArhuzamosok t6tele

Vagyis 1) DEI 8C zt or 2lac
r Ha t6bb p6rhuzamos egyenes egy szel6n kongruens - -=-:-sz:gnek h6rom koz6pvonala van
szakaszokat hatAroz meg, akkor ezek a p6rhuzamosok
b6rmely m6s szel6n is kongruens szakaszokat fognak - a'omszdgek hasonlos6ga
meghatdrozni. : - :scnlos69 alapt6tele
Thal6sz t6tele ::..3res a h6romszog m5sik ket oldal5val az eredeti h6-
. Egy h6romszog egyik oldaldval pdrhuzamos egyenes a
m6sik k6t oldalon ar6nyos szakaszokat hatSroz meg. Ha DEllEC, akkor ADEA - ABCL
A
HaDE"',fu%l o
lA<
1' loa-ecl :
K6t h6romszdg hasonl5, ha szdgei
p6ronk6nt kongruensek, oldalai pe-
dig ar6nyosak.

BC
\ ADE< = B<
AD DE AE :n I,
Thal6sz t6tel6nek m5sik k6t alakj6t kaphatjuk meg az ha AED<=C< es
AB BC AC
alakb6l a A< kozds
- - .i atanyok erteke = hasonlos6gi arSny)
Hasonl6s6gi ar6ny: k6t hasonlo h6romszog megfelelo
-:- a nak ar6nya. (Ez egyenlo a megfelelo magass6gok 6s
- :z'e ezok ar5ny6val is.)
58 59
 A h6romsziigek hasonl6sigi esetei
1. hasonl6s6gi eset: Ha k6t h6romszogberi k6t-k6t A der6kszogLi haromsz6g atfogoJa-
szog rendre kongruens, akkor a k6t h6romszog hasonl6. hoz tartozo magassdg m6rtani ko-
A
.HA z6par5nyosa a befogok 6tfogora
eso vetuletenek.
/\i,AA' -+ ABCL- AIBICIA
/\/\ A \
tsCB'C'
B-B'
2. hasonl6s6gi eset: Ha ket h6romszog ket-k6t oldala A der6kszdgri h6romszdgben
ar5nyos 6s az 5ltaluk kozrezdrt szog kongruens, akkor a k6t bSrmely befog6 m6rtani kdz9p-
hdromszog hasonl6. ar6nyos az dlfogl 6s az illet6 be-
,a\ Ha fogonak az 6tlogora es6 vetUlete
/ \ t' A'B' A'C'l '
,/ \ /\
AB
_l

- A'B'c'\ - -- '-( kozott

Bp BdesVdZ oc- ad
1
i<td,eSAA
\ [\ AC | - ABCA WEZ
Fitagorasz t6tele
3. hason l6sigi eset: Ha k6t hdromszog megfelelS r Birmely derekszOg( h6romszogben az 6tfogo negyzete
oldalai ardnyo sak. akkor a k6t hAromszog hason16. egyenlo a k6t befogo n6gyzet6nek
Ha osszeg6vel
A' A,B, BlC C'A,
/\/\
i
l*
AB BC - CA-i /
BC2 -- AB2 + ACz
/\
tsC
/\
B' C' c vagY I a-'o-+c-
a' -b'lc'
= ABC^ - A'BtCtL
|

l
i::: az osszefrigg6sb6l a derekszogrl hdromszog k6t
Metrikus osszefiigg6sek a der6ksziigfi obal6nak ismereteben kisz6mithato a harmadik oldal:
h6romsziigben a:Ji'+c' b:.[a'-c' ":jr'4
i -": sz t6telSnek forditott tetele
: f, ra
=
MerSleges veti.iletek egy egyenesre . -. e3y hdrromszogben a leghosszabb oldal n6gyzete
,nB ' EgY Pontnak egY egYenesre es6
-;.:^ o a m6sik k6t oldal negyzet6nek 6sszeg6:vel, ak-
,/ jr .
mer6leges vettilete egy pont.
':- a raromszog der6kszogul" (A derekszog a leghosz-
,/ Egy szakasznak egy egyenesre es6 ::::: oldallal szemben levo szog.)
A A-"-- - E c vetrilete egy szakasz vagy egy : :-,goraszi szimok - amelyekrerfennall a Pitagorasz-t6tel
i
, Pont' ' ,. ::gse:
:='- x' + J/ = t
d
I
r A vetiilet hossza: A'B': AB.cosa j- peldaul a (3,4:5) iz6mn6rmas
. es ennek tobbszo-
i
A B' ", i: . 8 10), (9;12',15) ... \3k,4k',5k), vagy (5; 12; 13)es
i
-- '2-' 13k), ahol ke N .stb.
I
60 ti1
 A trigonometria elemei a - 3'3 r.szogek teri.ilete
Sziigfiiggv6nYek
6t;#i, s2os szosfussv6nYei:
-/1'l,
A
Abra Tertilete
sina, coso, tgo, ctgo.
-/
der6ksz6gfi h6romszog
Pc. ABC J - ah
-{
C hegyesszog6nek szogfuggv6nyei a CT

r\
A I
kovetkezSk:
!eto99 r: $1p a1ip - t11p - ci,
stnu: a szoSgqglgrnlgni
^,^A
6tfog6
+ sinO:9;
a a b,c K
/\ ahol D
22
a szog melletti befog6
^ ------------.:
COSU:
:9;a a c sin6
attogo ".'re t_
2
.
rvv
a szooqel szembeni befog6 toO :9; a.b.sirrC b c sinA
- a szog melletti befog6 D
/\ .a
ZL
befog6
utvv
^r^V -
a szog melletti
* - c
a szoggel szembeni befog6 "tqO:9
t\,
[\ u.h
[fi
- A p6tszogekre fenn6ll:
cosa o = sin(90o-o
o) ctgoo=tg(90o-ao)
A 30o-, 45'- 6s 60'-os sztigek sztigfiiggv6nyei
-A ,_b"
'" 2- 2'\"ln_9j\
a)

dh.^ ur6l
- a'Ji =l'1"-n)
\x
A szogek szog- szoofiiqits-
szog
30' 45" 60'
/ \ '-- 4
I
fuggv6nYei konnYen sin x ! "E
.,6
levezethet5k az a 2 2 2
,, '-a'
befog6jti egYenl5 ar6 ,D ! ' Egy h6romszogben b6rmely oldal 6s a hozzd larlo-
cos x
szAr1 der6kszogfi I 2 2 zo magass6g szozala ugyanaz.
haromszogb6l, illetve .16 - A hdromszog terulete egyenesen ar6nyos az alap-
az a oldalhcssz0- tgx 1 ./5 pal 6s a magassdggal
s6g[ egYenl6 oldal[
3
j Ket hasonl6 h6romszog terulet6nek ar6nya egyenl6
hdromszogb5l. ctg x 6 1 "6 a nasonl6s6gi ar6nY n6gYzet6vel"
J ! Az egyenl6 szdrri h6romszognek eqy, az egyenl6
. Egy der6kszogfi fraromszoget megoldani azt
jelenti' oldal0nak pedig h6rom szimmetriatengelye van'
hJgy kisz5mitjuk olOalainak 6s szogeinek m6rt6k6t'
i

62 63
lV. N6gysziigek Trap6z: az a n6gyszog,
melynek k6t oldala pdrhu-
A n6gyszogek lehetnek: zamos, a mdsik kett6 nem

"r\'
- konvex (dombort) n6gyszogek; pdrhuzamos.
- konk6v (homorf) n6gyszogek.
AzAbrhn ABCD konvex n6gyszog.
l;':.rszogrl a lrapez, ha egyik

n
keriilete: az oldalhosszainak osszege. : ::,_-::-3s oldala mer6leges
onrrhan , a magassaga
AB
o A konvex n6gyszog szrigeinek risszege 3600. i;.,=- o sz5r0 a lrap6z, ha

' : --: - S:{

Sajatos paralelogrammak -: :=.:^: szdr[ trap6z egy-egy
N6qvsztiq Oldalai Szoqei Afl6i : .'- .-':-..c k6t szog kongruens. A
Paralelogramma - szemkozti oldalai - szernkozt szogei - felezik egymest - -: =;.:- c sz6r[ trap6z 5tl6i kongruensek.
perhuzamosak es kong rue nsek I trap6z kriz6pvonala a lrap5z nemp5rhuzamos
I kongruensek

- szemkoAr oldalai
parhuzamosak es
- az egymds
melletl ek kiegeszito
szooek
minden szoge
kong ruens
- felezik egym6st
' '.
: = - -. szarainak) felez6pontj5t osszekot6 szakasz.
C A trap6z kozepvonala
- kongruensek
kongruensek minden s/oge
szomszedos de16kszog
AB+DC
oldalai egymdsra EF_
me16leoesek
Rombusz - szemkdli oldalai
parhuzamosak
szemkozll szogei
kong ruensek
- felezik egymast
- me16legesek 5tfrri:
-' minden oldala az egymas egymasra A ket afl6 a koz6pvonalat
kongruens mellettiek kiegeszit6
szooek
szogfelezdk
Eun l6sae osztja, ahol:
N6gyzet szemko21i oldalai - minden szoge --felezik egymiisl AB- DC
pdrhuzamosak kongruens kongruensek
minden oldala minden szoge - mer6legesek
tt kongruens derekszog egymasra
- -:3yszogek szimmetriSja
ll sromszedos
oldalai me16iege-
sek eqymesra
- szbgfelezok
- - ::'alelogrammanak van szimmetria-koz6ppontja, es ez
.: .' .i ^letsz6spontja.
- -:-l?-vesen szimmetrikus n6gyszogek: a teglalap (2), a
: -: -:z i,2), a negyzel (4), az egyenki sz6r[ trapez (1).
64 65
A n6gysziigek terUlete u', A kor
- . :' : : 3:on Oontjainak osszes-
Megnevez6s

Paralelogramma
ry
Abra Teriilete

T--a.h
Keriilete
K:2a +2b:
:2(a + b)
. . : -:'.-

,
^elye), amelyek az O
- . -= - .an.: Vannak.
.
G
Kcirlap (korong): a kor pontjainak 6s
a belso tartom6ny ponijainak osz-
T6glalap T : a.b K:2(a t b)
- [ElErlongruens, ha sugaruk egyenl6.
Sgelq hfrok, ktirivek, 6rint6k
N6gyzet
F T:a2 K:4a - A-ffpponti szrig:
- csicsa a kor koz6ppontja
- sz5raisugarak
/-*
/( / \
X--..-l
_ d,.d"
- nr6rtSke: egyenl6 a szlrai koze \\-/" t A

Rombusz
2
K:4a dEiYmert6k6vel: m(iOe): m(TB)

n
d|, d2- ell6k

- Eriileti sz6g: /-;

- csricsa a kordn van / f\\
- lA+a) h - cz56i[[;pel1 kciz6es6koriv \ i/
K = az oldalak
Trap6z
2 risszege ),
- nr6rt6ke: aszlrai \//
ffiterek fele: m@Fa1:
*rfid
A

A kdr koz6ppontj6bol egy h[rra hfzott / \B

nrer6leges felezi a h0rt es ahozzdlar- /A
hzd kririvet. \ ;/)
-Ha OMLAB > lAAl)=lMBl.
- A forditottja is igaz.
\1_/
,4

A kongruens h[rokhoz kongruens /'><\c

tV
k6rivek tartoznak (6s forditva).

- Ha [AB] : [CD], akkor TD =6D . l;/)

\_// l)

bb 67
 P5rhuzamos h0rok egyenl6 k6riveket r :' | :' (o csoncis helyzete
:K)
/ / \,1
hat5roznak meg a kor6n. -'->,!
-Ha AB ll CD, akkor Td =60 .
\_-/ Kiils6 6rint5 kiircik
/'-><
A koz6pponttol egyen16 tdvolsSgra ,7\r,
l6v6 htrok kongruensek (es forditva). (\ ,N/) \c'

-Ha dt:dz = lABl=[CDl. \- _/-,'//

Az a egyenes a kor 6rint5je,
ha egyetlen kcizds pontja van a
kdrrel.
Az erintS mer5leges az 6rint6si
/x--
(,
---<
- -,. ' :::S
_-> J-r
pOntlUk
- van egy kozcis pontjuk
d=R+r
Bels6 6rint5 kiir
pontba hfzott sug5rra. (OA L a)

Egy kUls6 pontbol egy k0rh6z ket

,,1

erint6 hrizhato 6s ezek kongruen-

sek: IPA)=IPBI
- IPO a. TFA szdgfelezdje.
re\7',
\\'\-y'8\oz
rm k6t kdzds pontjuk - A koz6s pont (kcizos 6rintd)
R-r<d<R+r d=R-r

I
A felkorbe ift keruleti szogek der6k-
sz6gek. ,m, \' /
3e so kor (a kicsi) Koncentrikus kcircik

tt//
!i
z------l
?/4\\

\\\1
n,t'.
\ \ ./ I
I Egy korben az ugyanahhoz a k1rivhez
ie\ -
\/
\\---l/'/

w:
lartozo kerLlleti szogek kongruensek. kozos a koz6ppontjuk
- a kis k6r benne van a
nagyobbikban, (Or=02)
lrt[el
I

m(F)- m(P,)- m(P,) - - nircs kiizds pontjuk

I

2 d<R-r - nincs kozos pontjuk

I
d=0
i
I

69
68
t
K6t kiir ktiziis 6rint6je
.,r. d:'":;.i haromszdg, n6gyszog
dt, dz- kuls6 6rint6k €t, ez- bels6 6rint6k , I :.-:-
' : :- -:-:^.szog korbeirhato.
*: -:: a "aromszcig: csricsai egy
, -- 1"4a.

. -=:=<enek felevel.
. A felkdrbe ir1 hdromsz6g der6k-
szdgtli.
A ktir keriilete 6s tertilete ..:\ . A der6ksz6gtli hSromszog kore irt
k6r koz6ppontja az atfog6 telezS-
Megnevez6s Abra K6plet Megjegyz6s pontja.
r x3J4 AO oldalfelez6 egyenl6 az 6tfogo
K:2rR fel6vel (mert sug5r).
A kor keriilete K R-akor rcir& irt n6gysz6g
sugara
. -(.K6fre irt n6gyszdg (hrirrn6gyszdg) az a n6gysz6g, mely-
a-^ . nR.no r'-os a korlvhez rk cs0csai egy koron taliilhatok.
A kiiriv hossza
Q!. ' 180
tartoz6 koz6p-
ponti szog
. dz egy koron tal5lhat6 n6gy pontot konciklikus pon'
bkrak nevezzUk.
kdrbeirt negyszog szemkdzti szogei
A kor teriilete
T:rR2 R-akor ' A,
egym6snak kieg6szito szdgei.
(kcirong) ("), sugara
m(A)+m1e ;: tao'
A kiircikk nR2 .n" n" - a koz6p-
-. n6gyszdg szemben fekv6 sz6- ij -
-t\c ponti szog
teriilete (.)" a6o
=?l
.. akkor a n6gyszog korbeirhato.
m6rt6ke =.--,-egeszito. szogek,
R-anagykor A korbe irt negyszog 6tloi a negyszog
A kiirgyiirfi //\ * )lr.
i{ Tun, : n(R' r')
sugara k6t szemkozti oldalSval kongruens
tenilete r-akiskor szdgeket alkotnak.
Vks! suoara - Ha egy n6gyszcig Stloi a negyszdg ket
szemk6zti oldaldrval kongruens szdgeket
alkotnak, akkor a n6gysz6g kdrbelrhat6.

70 71
 tffie irt szab6lyos soksz6g oldala,
Vl. Szabflyos soksz6gek nlfrnriF 6s tertilete
Konvex soksziig br*rr: a szab5lyos sokszog k6re lrt kdr koz6ppont-
d5lou a .il=-"g oldal5ra bocsatott meroleges szakasz.
A sokszog konvex, ha b6rmelyik
g\ C oldal tart6egyenes6t meghosszabbli-
: ,!::-: I O (apot6ma) f (teriitet)
va, az eg6sz sokszog ennek egyik
oldal5n helyezkedik el (6bra). R 3R'vE
;i ;z
A\. B 4

k n (>4) olda[i konvex sokszog 6tl6inak '(T3) .

RJi
RJ,
2#
"=irn., 2
2
Egy n oldalt konvex soksztig sziigeinek iisszege
(a sokszoget hdromszogekre bontjuk): RrE sR'?v5
R
S, : (, - 2'l 180' 2 2

.=_ 190" _ 190. l-a, tra-

Szab6lyos soksziig :.: -: /d Sln- H.cos- 22
o Szab6lyos a sokszog, ha minden oldala 6s minden szo-
_.n n
/K - keriilet\

AI I o
ge kongruens. llyenek:
JtEffsr ln - az R sugar0 kdrbe irt n oldall szab5lyos
sokszdg oldala,
.. - az n olda[i szabdlyos sokszog apotem6ja

egyen16 oldalI szab6lyos

n6gyzet
h6romszog hatsz<ig

a Bdrmely szabdlyos sokszog kiirbeirhat6.

a Az n oldalf szabdlyos sokszog egyik szog6nek m6rt6ke

(n -2).180"
an :
n

72 73
-
 +: - i:a-3zasa
Vll. T6rm6rtan - -:* <:rne6ris
- : .' : =':: :3, SikOt,
pont

Pontok, egyenesek, sikok Iil = Lr

K6t ktll6nbdz6 ponton ke- d - - : -:-r :s egy rajta kivul

resztUl egy 6s csak egy ----L--
B
--- .^^^^.:
'i:^aratoz egy sl-
egyenes h0zhat6.
a Ket pont meghat6roz egy egyenest.
--1f- I - -t,(
:: , :::: slnttal rendelkezo
a Egy sikban adott egyenesen kiviil - =, -:tszo)k6tegyenes
. -=
levo ponton keresztUl az egye- ------, . =---.nvqikgt.
neshez egy es csak egy pdrhu- ( :. 02) = 6
cl

zamos huzhat6. ' : ::-i,zamos egyenes / ---'

Ha adott h5rom, nem kollinedris . ".' =' .- -: egY sikot. r'4-/ ---1/
pont, akkor letezik egy 6s csak C,i : 9)=a (L 6-/ /
egy olyan sik, amely ezeket a
pontokat larlalmazza. :g-- .8- , * i;.,:res k6lcscin6s helyzete a t6rben
B6rmely sikban l6tezik 3 nem kollineSris pont rD ff
Ha k6t kUldnbdzo pont ugyanab- gorf,*
egyenesek
van)
(egy kdzds
J v

ban a sikban van, akkor a ket ./ _/- Bl a.,b+A, aab={4

, d>-/-
pont 6ltal meghat6rozott egyenes 'ea1
dsszes pontja a sikhoz tartozik.

Ha ket kulclnboz6 siknak van ,r&:>

- pflnzamos egyenesek
Espontjuk)
allb, aab=Q,
(nincs
-n>
egy kcizds pontja, akkor van -b ,/
m6g egy kdzds pontja, teh5t v
. lIrS egyenesek (nincs ktizos u _--/ \-
van egy kdzds egyenese. pnliuk 6s nem pSrhuzamosak) vagy
,.D actb=A 6s a+lb
L6tezik negy olyan pont,
-b \_>/-'--\
(!----/
amely nincs ugyanabban a
slkban (nem koplan6ris). : ; "e-es es sik k6lcscintis helyzete
aA -: :l;ienes minden pontja benne van a sikban.
- -:
-=s
:Svenesnek egy k6z6s pontja van a sikkal (az egye-
retszi a sikot).
74 75
3. Az egyenes p6rhuzamos a sikkal (nincs kcizds pontjuk) ,j,, : :.i.-cs helyzetelehet:
. Ha egy egyenes parhuzamos - *n :-- - :z-rzamosvagy egybees6.
egy sikbeli egyenessel, akkor -: -: :: : :?-UZamOS ggye-
pdrhuzamos a sikkal (vagy ben- :: =:,-asl c-ben met-
- = .: )r^uan
--: ^ir-L feksze-
ne van a sikban).
Ha bll a es aco, akkor bll u. : :' . .' : az a-val 6s b-vel
. :: - --a-aS
K6t egyenes sziige a t6rben
x r --
- Ha a k6t egyenesnek van egy k6zds pontja, akkor az -z.arnoss6g a t6rben
egyenesek egy sikban vannak es szog0k meghat5rozhat6. r fuagyenes pSrhuzamos egy sikkal, ha pdrhuzamos a
. A t6r k6t egyenes6nek szrig6n minden olyan 90.-n6l rt egytr egyenes6vel.
kisebb, vagy legfeljebb azzal egyenlo szdget 6rtUnk, , = = -- egyenes parhuza-
amelyet a t6r bdrmely pontj6ban az adott egyenesekkel * -: ::." r sikkal 6s a d-t tar-
p6rhuzamos egyenesek alkotnak. . - =:: : sik metszi az a si-
Mer5leges egyenesek . 1'..1 a k6t sik g met-
::::.:-e a pdrhuzamos d-vel.
A t6rbeli a 6s b egyeneseket mer5legeseknek nevez- *
= =;. s:kban van k6t olyan
zUk, ha az adott egyenesekkel egy adott ponton keresz- , ..--'-:: egyenes. amely p6r-
trllpdrhuzamosan fektetett egyenesek mer6legesek -.-:..:s egy m6sik sikkal, ak-
egym5sra. -. : -e: sik p6rhuzamos egy-
Sikra mer6leges egyenes
-::-ra
. Egy egyenes menlleges egy sikra, : : *- p6rhuzamos szakaszok
ha az egyenes mer6leges a sik- -::-ros sikok kozritti
ban fekvci k6t metsz6 egyenesre.
r Ha k6t p6rhuzamos sik k6t
p6rhuzamos egyenest metsz,
o Adott sikra mer6leges egyenes a akkor azokon kongruens sza-
sik minden egyenes6re mer5leges. kaszokat hatdroz meg.
K6t egyenes ktiz6s mer6legese AzAbrAn: haoll9 6s dll9,
o Ha a es b ket kiteni egyenes, A_- akkor [4D] = [BC]
akkor l6tezik egy 6s csak egy a,---"1'
-\a ]flrddsz t6tele a t6rben
olyan egyenes (d), amely mindk6t . -r,6bb pdrhuzamos sik k6t tetsz<ileges egyenest metszve
egyenest metszi 6s mindkettrlre bf rdnyos szakaszokat hal{roz meg ezeken.
mercileges. (dLa,dLb) D

77
76
H6rom sik kiilcsiiniis helyzete * *,,i *e16leges t6tele
": -
A hSrom sik kiilcsiiniis helyzete lehet: - ,, -- ::. a-cs mer6leges d
, '. :: : - -ek talppont- '',
1. A h6rom sfk metszi egym5st egy ' : - , -:-: egest hlzzuk c
kozos egyenesben. : :: : =;l,enesre, ak-
onBnY=of : -- :: :^.s tetszoleges A
-
a
b

. - .'-.- -ascdik merole-a P

2. A h6rom siknak van egy kiiziis : ; ::::t aval

pontja.
cr,nBnY={4
3. A hdrom sik p6rhuzamos (nincs kozos pontjuk).
o ltp tty
..
o Ha ket ktilonboz6 sik pdrhuzamos
egy harmadik sikkal, akkor mind- /B
hiiom sik p6rhuzamos. f-
4. K6t sik p6rhuzamos 6s a harmadik
metszi ezeket.
. Ha k6t sik p6rhuzamos egymdssal,
bSrmely sik, amely metszi az egyi-
ket, metszi a mSsikat is 6s a met-
sz6si egyenesek p6rhuzamosak.
r,--: :.;i,"n"a meroleges b-re.
. t^u={A}, bca, AP=a, aIb,
: ahol Med, MP=c.
I- -' i : - -:'oleges t6tel6nekforditottt6telei
.
_^ ^ ^^ 1-\
_
.-- =.al-))dll)
/ i - -= : u., ac cr, b ca 6s c1 b, akkora-L b.
-
- = - -= : - a, aI b, cI b, a c-a,b c cr, akkord-L u.
r '- : - ',' 'e raszn6lhato a 31T? Peld6ul:
- - ='::;esseg bizonYitds6ra;
: - ::-t 6s egy egyenes kozotti t6vols6g meghat5ro-
.::
I : * 3'es es sik szoge
= =-. . egyenesnek egy sikkal alkotott
(vagy a sikkal
::::: szog6n az egyenesnek a sikra es6 vetUlet6vel

,1
HaollB,yno=a = ynP=b 6s allb.
efobtt szdg6t 6rtjUk.
5. A h6rom sik pironk6nt metszi d,.
egym6st.
. Ha az a, p, 1 sikoknak nirrcs ,/ // ..-"
kdzos pontjuk 6s pdronk6nt u. st /
\u
A' B'
2- u/ CJ.
metszik egymSst, akkor a h5rom
metsz6si egyenes p5rhuzamos. -: -- az cr sikkal alkotott szoge u
Ha crnpnT=A 6s
::
=^ azlABlszakasznak
onB=3, Fay=0, o6y=c = allbllc : -:. :-:l ','etuiet6nek hossza: A'B':A8.cosi
78 79
 Lapsziigek
.
futiertani testek
Ha a ktilonboz6 cr 6s B sikok egy d egyenesben metslk
egymdst, a k6t siknak a d egyenessel hatdrolt egy-egy r::s testek
f6ls ikj6b6l 6116 alakzatot lapsziignek nevezzrik. I : : - a, a:3s
A -4\ d egyenes a lapsz6g 6le. Felszin T6rfogat
/\ a k\ Haatapszog6t6nt6v6
\---\ I l" I p pontban mer6tegest 6ili_ F.= 2(ac+bc)
f!- Tatlla
V :7".h
X ,\ ad
lr,s-{ | tunk mindket f6tsikbanj-rd)' F,= 2(ab+bc+ca) V : a.b.c
v-a t-\l ":1"n":'." i:rd 6:
akkor a keletkezett (a, b)
..//' TestAtto: A:uE A A
-- I
szoget a lapszog siksziignek (hajlissziignek) nevezz0k. Fo= 4a2
V=a3
Ft = 6a2
Egy sokszrig vetiilet6nek terijlete
. Egy ABCA B sikra es6 A BC' Testittlo: d : av3
vettllet6nek terLilete: : .... -^^;L
F, = oldallapok
Te,a,c,: Ior".cosi terr-ilet6nek
;r
Ez a k6plet bdrmely m6s sok- osszege V= T^1^p h
szogre is alkalmazhat6. Fo= Knnr'h
F1 =Fo+)f.tu,

Mer6leges sikok
F, = oldallapok
. Egy y sik mer6leges egy cr
sikra, ha tartalmaz egy olyan A
terulet6nek
osszege
v:1r
3 ""u
n

d egyenest, amely mer6leges

az a sikra. (d mer6leges az
o sik k6t metszd egyenes6re,
pl. a-ra es g-re.)
.4:L-
/tL/
/aW
<a gfia
-:: ----.
F1 = Fo+ f^^,

F, = oldallapok
teriilet6nek v:5 fr+t+Jr
h,
ri
'| -/\ osszege
r K6t sik mer6leges egym6sra, ha A .; Ft-Fo+T+t
kozre.
90"-os lapszoget zdrnak A) L- test szab6lyos, ha

^@ol 90" . L-H

o rp vagy B ra, ha - ahpja szab6lyos sokszog;
- rmagass6g6nak talppontja az alapsokszog koz6p-
V ryrtflla esik (grildk).
81

I
 Gcirbe fel ti letfi testek (forg6stestek)
Megnevez6s,
-rnors t6,bl6zatok
Felszin T6rfogat fimmlllil1ffi)-ig
6bra
Henger 709 811 907
F*tx, :ZtrR G : -:: 271 359 443 541 619 719 821 911
:7". - '_:- 727 823 919
m"
tlI
tr
't -'p
tr L) T
Ft :2rR(G + R)
V
V :1TR2G
h _
:
r
::
-
'aa
211
.)3
277
281
283
293
367
373
379
383
449
457
461
463
547
557
563
569
631
641
643
733 827 929
739 e2? 937
743 839 941
t- rEJ
:: 22t 307 389 467 571
647
653 751 853 947
Egyenes kcirk0p -' 229 31 1 397 479 577 659 757 857 953
1
:- 233 313 401 487 587 761 85S 967
A v --T .h 661

ll\
(Fj
Fp - rRG
fi-rR(GrR) V
J
1-
- -.;rR'
a
h
,5
:r!
',-
--
' -:
':'
i
241
251
257
253
331
337
347
349
419
421
431
433
499
503
509
521
599
601
607
613
677
683
691
701
769 863 971
773 877
787 881
797 883
809 887
977
983
991
997
Csonka kcirkIp
r'- T7 Fo: rG(R + r) . rr -:::ii3S sz6mok n6gyzete 6s n6gyzetgycike 1-t6l 100-ig
/,1 \o CEtl v :+F' - r2 + Rr) 2
n' n
2
Ji
i - ttr\
tt-tPlt tL n ^16 n 'tE n

\-/ 676
729
5,099
5,196
51 2 6U1
2704
7,141
7,211
76
77
5
5
776
929
8,718
8,775
.. 4rRj ta 784 5,292 53 2 809 7,280 6 084 8,832
F - 4irR2 841 5,38s 54 2 916 7,348 79 6 241 8,888
J 80 6 400 a 944
900 5,477 55 3 025 7 .416

A gombov 6s gombsUveg felszine: 961 5,568 56 3 136 7,483 E1 6 5tt1 9,000

o24 5,657 3 249 7,550 82 6724 9,055
F - 2trR. h 089 5,745 58 J JO4 7,616 83 0 889 9,1 10
tf,o 5,831 59 3 481 7,681 84 7 056 9,1 65
,14 225 5.916 6n 3 600 7.746 B5 7 225 I,220
J6 tudni: 36 296 6,000 61 3 721 /,6',r u 86 7 396 9,274
Az risszefiigg6seket a 37
38
369
444
6,083
6,164
oz
63
3 844
3 969
7,874 87
88
7 569
7 744
9,327
9,381
csonka k0p es az 5t szlrmaz- 39 czt 6,245 64 4 096 8,000 89 7 921 9,434
tato krip elemei kdzdtt: 40 600 b, Jz5 65 4 225 R OA? 90 I 100 9,487
41 681 6,4U3 66 4 356 8,124 91 6 261 I,bJ9
x- a kis k0p magass6ga, 42 6,481 67 4 489 8,185 92 I 464 9,592
g - alkot6ja, 8 649 9,644
849 6,557 68 4 624 8,246 93
r - sugara. 936 6,633 69 4 761 8,307 94 I 836 9,695
VO'A'A es VOAA hasonl6 43 025 6,708 70 4 900 I 357 95 9 025 9.747
4b 116 6,782 71 5 041 6,426 96 I2't6 9,798
hiromsz6gek (O'A' llOA): 209 6,856 72 5 184 8,485 97 9 409 9,849
X 48 304 6,924 73 5 329 8,544 98 I 604 9,899
49 401 7,000 74 5 476 8,602 99 I 801 9,950
x+h 50 500 7.O71 75 5 625 8,660 100 10 000 10,000

ol B3
Sziigfiiggv6nyek 6rt6kei Matek kisszotir
f sln x cos x tqx xo srn x cos x tqx ' 3 T d n-magyar, magyar'rom6n)
1' o,017 1,000 0,017 46" 0,719 0,695 1,036 I
0,035
0,052
0,999
0,999
0,035
0,052 48"
0,731
0.743
0,682
0,669
1.072 I
1,111
Rom6n - magyar
0,070 0,998 0,070 49' 0,755 0,656 1,150 I
I
;-- sz: ssza comparare - osszehason//fds
5" 0.087 0 996 0,087 50" 0,766 0.643 1.192 I ':::sas z1rojel compas - kdrzo
b' 0,105 0,995 0,105 51' 0,777 o,629 1,235 :::ze ad6s @n - knp
0,122 0,993 0,123 52' 0,788 0,616 1,280
: : i.tml,. concluzie - kovetkezietes
0,139 0,990 o,141 53' 0,799 0,602 1,327 eijeres) concurenta - metsz6s
9" 0,156 0,988 -: t6< condilie feltetei, kbvetel-
0,158 0,809 0,588 1,376
10' 0.174 0,985 0.176 - 3zzAtarloztk mAny
55" 0,819 0.574 1,428
11" 0,19 1 0,982 0,194 5b- 0,829 0,559 '1,483 171t t td2an congruent - kongruens
12' 0,208 0,978 4,213 57' 0,839 0,545 1,540 - egkozeliies conslante eiland6
13' o,225 0,974 0,231 58' 0,848 0,530 1,600
- _ rJ.iV construc-tie szerkesztes
14" 0,242 0,970 0,249 59' 0,857 0,515 1,664 :a rilet coordonate - koordindta
15' 0,259 0 q66 - r -.calfelszin corp de rotalie - forgdstest
0.268 60" 0.866 0,500 1,732
16- 0,276 - -.,-'\.ln corp geometric m€ftani test
0,961 0,287 61' 0,875 0,485
17' 0,292 0,956 0,306 62' 0,883 0,469
,804 - a50ni osag cub - kocka
18" 0,309 0,951 0,325 DJ 0,891 0,454
,881
rcngelY curbe - gdrbe
o,326 0,946 0,344 64" 0,899 0,438
,963 _ sz.mmetria_ data - adat
2A' 0,342 0,940
,050
tengelY de impe(it - osztand6
0,364 65" 0,906 0.423 ,145
21" 0,358 0,934 u,364 66' -- i:' szemegyenes definilie meghateroz1s
0,914 u,40t 2,246 , demonstratie bizonYit(ts
0,375 0,927 o,404 0,921 aiap
0,391 2,356 depinde -
0,391 0,921 0,424 68' o,927 0,375 2,475
: - szogfeleza fAgS
24' 0,407 0,914 0,445 69" 0,934 - szemifis descdzut - kisebbitendd
0,358 2,605 descompunere in - tdzst6nyez6s
25. o 4?a 0.906 0,466 70" 0.940 o 342 - szAmibetok ki
2.747
. :.: - gombslveg factori primi felbonfts
zo 0,438 u,699 0,488 71" u,946 0,326
27" 0,454
2,904 h^f^^^ desfdgurare - lefeitds (a sikra)
0,891 0,510 72' 0,95'1 0,309 3,078 determinare
28' : kongruencia- - meghalarozits
,oo
0,469 0,883 0,532 73' 0,956 0,292 3,27'1
-i -
. esetek diagonale eil6
30.
0,485
0.500
0,875
o_866
0,554
0,577
74'
75'
0,96
0,966
1 0,276 3,487
r -:': - legnagyobb k6zos diametru - etuero
0,259 3 7A2
ri ::--- diferenld - kalonbseg
31' 0,515
0,530
0,857
0,848
u,601
0,625 77"
0,970 0,242 4,011 - *:: aszt6
diferit - kiil1nbozd
0,974 0,225 4,331 tegkisebb kozos dimensiune - m6ret
0,545 0,839 0,649 78' 0,978 direct propo(ional
0,208 4,705 - egyenesen
?4"
35' o 5.74
0,829
0,819
0,675
0 700
79'
a0'
0,982 0,191 5,145 ._: tcib b szcircis
dt dt tyei
0.985 0,174 5.671
- kdz6ppont distanla - EvolsAg
.to 0,588 u,u09 0,727 81' 0,156 | divizibil
0,988 6,314 - oszthat,
0,602 0,799 o,754 82" 0,990 o,roo | 7,11s kiiz6PPont divizor - oszt6
38' 0,616 0,788 0,781 0,993 0,122 8,144 m -k6r domeniu - taftomenY
39" 0,629 0,777 0,810 84' 0,995 0,105 9,514 DEErrEf,rb - kdrtilidkdr dreapt6 - egYenes
40" 0.643 0,766 0,839 85' 0,087 | dreapta oblici
0,996 11,430
rrc-EiE - beiftkAr - ferde egYenes
41' u,65b 0,755 0,869 drepte -
42" 0,669 o,743 0,900
ub- 0,998 0,070
o,r52
14,301 !illf - szAmiegY
concurente
metszo
0,999 19,08'1 aifrUtr - hengar egYenesek

44'
o,682 0,731 0,933 88', n ooo 0,035 28,636 {r-.-e - osddlyozas dreptunghi - teglalaP
0,695 0,719 0,966 89' 1,000 0,017 57,290 udl - h(rr echer derekszdgd
45. 0,707 o-707 1,000 vonalz6
- ogyAfihatb

84 85
 echivalent - ekvivalens isoscel - egyent1 szeru :--i:-os regulat szabelyos
ecuatie - egyenlet Iatme - szc/ess6g :: ::as: rela!|e - dsszefrggds
element - elem lature - odal relatii metrice - metrikus ossze-
eroare - hiba linie mijlocie - k6z6pvonal :a a:as caralelog' fAgg6seK
exerciliu - gwkorlat loc geometric - m1dail hety '. - ^ak rest mared6k
exponent - hatv4nykitev1 lungime - hosszrisdg reuniune - egyesifds
exterior - kalso mesura - m6,l6k :a-.e rczolva - megoldani
factor - t6nyezd mediane - oldalfetez, :a:': a:es zeqel rezolvare - megobes
factor mmun - kAzds ftnyez1 mediatoare - telez1 metdleges ridicare la patat - newetrc emelcs
figura plane - sikidom medie (aritmetica) - stityozoft Gzem- ,:'=- 'arotel ridicare la putere- hatvAnvoz,s
formuld - k'plet ponderata @ni) kozep rigla, liniar - wnalz6
formule - rbviditeft kaptetek medie aritmeticd - szemhni romb - rombusz
prescurtale kozdp@renyos) :.,es negYzet rotalie - forgates
fraqie periodice - szakaszost,rt armonica -
medie harmonikus k6zep '.E /szdg scedere - kivon4s
fra4ie subunitara - val6dit6rt mediegeometricd m6rtani
'.'be irhat1 scezetor - kivonandi
fraclie supra- - ettbtt koz6p@renyos) ndgYszdg scoatereafacto- - akdzdst6nYez6
unitare metodd - m1dszer '."Jlet rului comun .kieme16se
fraqie zecimala - tizedes tiitt metoda reducerii - egyenl1 egyijft- -aAlada.
seca nta - szel6 (metszo
funclie - fiiggv6ny hat6k m6dszere ewenes)
generatoare - alkoto metoda - behelyettesit6s :.x sec,tiune - metszet
geometrie - m6rtan substituliei m6dszere - sokszog seciiune axiale - bngelYmetszet
graficul funqiei - afiiggvdny multime - halmaz . szabelyos secior circular - kAITikk
-'- -
gnfrkus kgpe multiplu - tdbbsz6r'6s sokszdg segment - szakasz
gregeali - hiba necunoscutd - ismereilen . - relyzet (de dreapl6)
grupare - csoportositiis notalie - jel6l6s neghosszabbitds semidreaptai - felegvenes
hexagon - hatszdg notiune - alapfogalom - hasdb sfere - gdmb
impd(ire - osZAs numdr - szem simplificare - egyszerfrsitas
impd4itor - os46 numar compus - dsszefeftszdm szezabk sir - sorozat
inelgme - magassag numerfractionar - ldiszem - szoruat sistem de - koordineta-
incluziune - taftalmazes num6r impar - perailan szem :--:a- - Descaftes-szoftat coordonate rendszer
indice - index numerintreg - eg6szszAm - vevlet sistem de ecualii - ewenle_trendszer
inecualie - egpnl1uenseg numir irafional - inacionefis szem '. aren|Per sistem de - egyenldtlens6g'
(pl. x-1<3) num6r natural tem'szetes szdm - "..- ... inecualii rcndszer
* egyenlatlenseg - szermaztatott
inegalitate numir par - percsszem arenYPArok sistem de - szemrendszer
(pt.2<5) numir prim - primszdm, ':. numeralie
-tulajdonsdg
infinil - vagtelen tdtzsszem , pont solulie - megoldes
inmullire - szorzes numar ralional - ncionelis szem ."-.'. -egyegyenesen spaliu - t6r
instrument - martanieszkdz numer real - valdsszem l6v1 Pontok submullime - reszhalmaz
geometric numer zecimal - tizedes szem 'r ::.-.:: - k1lonb6z6Pontok sume - osszeg
interior - bels6 numaretor - szem6li ',:.:.i - n6gYzetgYdk suprafa,ta - feliilet
intersecteaze - metszi numitor - nevezd , - gY6k1et) tabel - t()dezat
intersectie - metsot numitor @mun - kiiziisnevezd - aranY tangen€ - 6rintd
inlerval - interuallum oblici - fede -: sz6gmdr6 leorema - t6tel
invers - forditoftan operalie - mlvebt : --:1 teorema catelei - befog,t5tele
- anevez1
propo4ional arenyos opusul unui - egyszem gy'ktelenitdse teorema celor trei - a herom merdle-
inversul unui - egy srtm foditott numar ellanteftje
rf perpendiculare gestqtele
numdr 6tt6ke ordonaro - rendez4s - flger teoremaimpa4irii - amarad6kos
ql - szabelr 6ble
ipotenuzi - effogd ordonala - odineta lfffU - egrszenih,rmas- cu rest osdes
ipobze - feftev's origine - kezdapont szabelY
86 - 87
 teorema inellmii - magasseg btele unghi diedru - lapszog fiigg - depinde
teoreme - tr E*e ooliniare
- forditofttatet unghi drept - der,kszdg filggveny - functie
reciprocd unghi ederior k,ls6 szijg.. - q.Ed unui fitggvdnygrafikus graflculfuncliei
teorie eimdlet unghj inscris - kerdleti szijg ilrner kdpe
'in
terme n - tag cerc - inversd unui gOmb - sfere
termen liber - szabad tag unghi la centru k6z6pponti szog nrner g1mbiiv zona sfericd
transformare ebbkites unghi obtuz - *eapte giimbsUveg - calota sferice
- tompasz^g
iriunght - hdromsz1g unghiuri egymes mellettt - dre{ipl'P' onal giibe - curbd
triunghi - dereksz6g1 adiacente szogek g(tla - piramidi
dreptunghic haromsztig unghiuri alterne - veft6sz6gek - eGralie gyakodat - exercitiu
triunghi egyen16 oldali unghiuri cu laluri - pdrhuzamos - sisle{n de ecualii syokAet) - radical
echilateral hdromszdg paralele szari szijgek - metoda reducerii halmaz - mullime
lriunghi isoscel egyenl6 szdri uoghiuri opuse la csrcsszdgek harmonikus - medie armonice
heromszdg vA rf - tiunghi kdzep
triunghiuri - hasonb herom- unghjuri - kieg6szit6 szbgek ecfrilateral herom met6le- - teorema celor trei
asemenea szogek suplimentare - isccel ges tdtele perpendiculare
triunghiuri - kongruens valoare absolule - tiunghi isoscel heromszdg - triunghi
congruente
- abszol1t 6tt6k
hdromszogek (modutus) hasdb - prisme
trunchi de con csonka klp logica -
valoare bgikai 6rt6k - inegalitate hasonb herom- - triunghiuri
trunchi de csonka g1la valoarenumerice srtm6ftek sz6gek asemenea
piramidi - inec{alie
v6rf csrics hasonbseg - asemenare
unghi - szdg variabild - vdltoz6 - sislemde
hatszdg - hexagon
unghi ascutit hegyessz{rg virguld zecimala tizedesvessz6
inecuaJii
hafuenykitev6 - exponent
unghi - p6tszdg volum t6iogat hafuenyozes - ridicare la Putere
complementar zona sferici - reuniune
hegyesszdg - unghi asculit
- g6mb6v
- urEhiuri
adiacente
helyzet - pozitie
henger - cilindru
- regule de trei
hiba -
Magyar - roman simple
hiba -
eroare
greqeali
absz6lssza abscisa behelyettesitds -metoda - simpli{icare
hosszrisdg - lungime
abszollt 6t16k - valoare absoluti m6dszere substilutiei - coeficient
hozzetaftozik - apa(ine
(modulus) bein kar - cerc inscris - ecfiivalent
h1r - coarda
adat - date bels6 - interior - element
index indice
alap - bazd bizonyit,s - demonstralie - teorie
interuallum - interual
alapfogalom bdvites - langenti
noliune amplificare irraciondlis szdm numar iralional
algoritmus - algoritm csonka gila - trunchi de - problem5
ismeretlen necunoscuta
- semidreap6
alkalmazes - aplicatrie piramidd jel6l6s - nolalie
alkot6 - generatoare csonka k1p - trunchi de con - mediatoare
kapcsos zer6jel - acolade
6iland6 - constantd csop orfosit6s - grupare - condilie
kdplet - formuld
ettad fraclie csrics kerek zdr6jel
- vdrf paranlezd
supraunitara csrlcsszcigek - unghiuri opuse - ipoieze
rolunda
areny - raport la v6rf - suprafatS
ker1bt perimetru
- oblici
ardnypdr - propo4ie derdkszog - unghi drept
dreapta oblice
kedlleti szdg - unghi inscris
etabkihs - lransformare de16kszogA - triunghi - in cerc
dtfog6 - ipolenuza heromsziig dreptunghic - ieorema
kezd6pont - origine
reciproce
eil6 - diagonale derdksz6gd - echer kieg6szit6 szogek - unghiuri
etmOro - diametru vonalzo - invers
suplimentare
propo4ional
befog6 - catetd Oescarles- - produs cartezian
corp de rolalie
kisebbitendj - desc6zut
betog, tetele - leorema catetei szozat - kivonand1 - scizetor
egesz szAm * num5rintreg - rotatie
88 89
kivonds - scddere megoldani - I zolva - rnghiuri cu laturi szimmetria - centru de simetrie
kocka - cub megodes - tezolvate paralele kiiz6ppont
kongruencia- - @zui de megoldds - solulie szimmetria- - axe de stmetrie
eselek congruenli rndret - dimensiune
- nuner par
tengely
kongruens - congruent me6leges - perpendicular
- Purct
szorzes - inmullire
kongruens - triunghiuri m6dan - urqhi
produs
- geomelrie cornplementar szotzat
heromsziigek congruente m6ftani - medie geometn= - ruEner Prim s26g - unghi
koordineta - coordonate k6zdp@renyos) r . -,Tdr ralional szAgfelezd - bisectoare
koordineta- - sistem de mddani eszkiiz - instrument - crdonare szo,,e16-s zerojel - paradeza
rendszer ooordonate geomelric -, r slbmullime dreaptii
k6r - cerc medani hely loc geometric ' - 'cmb sz5gm6rS - raportor
kdrbe irhat6 - patrulater m,ftani test .- corp geometric ..::. icrmule ftAezat - tabel
negyszAg inscriptibil mdr16k masure Prescurtate tag - termen
kiircikk - sector circular metrikus 6ssze- - relatii metrice r' :a-aeograme taialmazes - incluziune
kiiriv - arc de cerc fdggesek ' Padiculare
tudomeny - domeniu
kor1lin kdr - cerc circumscris melsz6s - concurenle
- plan ftvobeg - distanF
k6rz6 - compas metszet - interseqie
- figutE pland t,glalap -* dreptunghi
kdvetkeztet6s concluzie metszet -* sectiune
- poligon teglatest paralelipiPed
kozdppont - centru metszi intersecteaza
-9k dreptunghic
kdzepponti szdg - unghi la centru metsz6 - drepte
-art teties felszin - arie totala
k6z6pvonal linie mrjlocie egyenesek concurente ' ::-' edie (aritmetice)
medig teijes ndgyzet - Patrat Perfect
kdzos nevez6 - numilor comun mddszer - metodd ponderata tengely - axa
koz)s tdnyez1 - factor comun mlvebt - operalie - termen liber tengelymetszet - seqiune axiale
kdzds Enyezd scoaterea facto- negyszog - patrulater reguld tenye26 - factor
kiemel€se rului comun negyzet - petrat - regulat tdr - spaliu
k1p - con ndgyzetgydk - rddicina petratd - poligon regulat tafogat - volum
kilonboz6 - diferit negyzetre emel's -ridicare la pdtrat termaszetes - numar nalural
kil6nbdz6 pontok - puncte distincte nevezd - numitor - segment (de szem
kAl6nbs6g - diferentd nevezd - rationalizarea dreaptd) brAbt - afle
kib6 - exterior gyoktelenitese numitorului - fraclie periodica tetel - teorema
k[b6 sziig - unghi exterior oldal -
lature - numar tizedes szem - numer zecimal
lapsz(tg - unghi diedru oldalfelez6 -
mediane axa numerelor tizedes tdtl - fraclie zecimala
lefejt1s (a sikra) - desfegurare oldalfelszin -
arie lateral; valoare numerica tizedesvess26 - virguld zecimal6
legkisebbkiizds - c€l mai mic ordineta -
ordonate mlcul tompasz0g unghi obtuz
tdbbszdtbs multiplu mmun osdelyozds - clasificare calculali tobbszoros - multiplu
(c.m.m.m.c.) osztand6 -
de impe4it cifrd bdszem - numdrfractionar
legnagyobb - cel mai mare oszrds -
imp54ire - numarator tiirzstenyezOs - descompunere in
k6zAs osd1 divizor comun oszthat6 -
divizibil felbon6s factori Primi
- sistem de
proprietate
*
(c.m.m.d.c.) oszto -
divizor numera,tie tulajdonsdg
logikai 6nak valoare logicd oszt6 -
impa4ilor val6di torl - frac.tie subunitare
- medie aritmeticd
magasseg - inellime dsszeadds - adunare valos szem - numer real
magassag t'tele - teorema indllimii ctsszefrggds - relalie propo(ii derivate velbszdgek - unghiuri alterne
maradak - rest 6sszeg -
sume vdltoz6 - variabile
maradekos - leorema fmpe4irii -
dsszel,asonlitds comparare - procent vegtelan - inflnit
osztes lattele cu rest ,sszetottszem - numercompus vetulet - proieclie
itime
meghaarozAs -definilie panmdter - parametru , secanlS vonalzO - rigle, Iiniar
meghaterozes -determinare peratlan szem - numdr impar zdrojel - garcnlezd
-
meghosszabbit1s prelungire perhuzamos - - paralel construclie
megkdzeli6s - aproximare

90 91