Logisztika Alapjai Jegyzet

Forrás: http://www.doksi.
hu
1. A logisztika alapjai
2. Vállalati logisztikai rendszerek
3. Csomagolás, egységrakomány-képzés
4. Anyagmozgató rendszerek
5. Raktározási rendszerek
6. Áruszállítási rendszerek
7. Logisztikai szolgáltatások és irányítási rendszerek
1
Forrás: http://www.doksi.hu
Tartalom
8. EU-konform logisztikai információs rendszerek ......................................................... 1

8.1 A logisztikai információs és irányítási rendszerek feladatai .......................... 1
8.1.1 Vállalati kapcsolatok a logisztikai rendszerekben ........................... 1
8.1.2 A logisztikai irányítás információs és irányítási rendszere .............. 2
8.2 Az adatnyerés technológiája............................................................................ 5
8.2.1 A termék- és rakomány azonosító rendszerek osztályozása ............ 5
8.2.2 Vonalkódos azonosítási rendszerek alkalmazása a
kereskedelmi logisztikában ............................................................ 7
8.2.3 Transzponderek alkalmazása az iparvállalatok közötti
logisztikai folyamatokban .............................................................. 8
8.2.4 Egyéb elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazása ............... 10
8.3. Telematikai rendszerek alkalmazása............................................................ 12
8.3.1 A telematika fogalma, eszközei...................................................... 12
8.3.2 A fedélzeti számítógépes rendszerre alapozott távközlési és
nyomonkövetési rendszerek felépítése......................................... 13
k
8.3.3 A funkcionális és kommunikációs rendszerek műöd
ése.............. 15
8
.3.
4 Ko
rsz
erűi
nfo
rma
ti
kaié
stá
vad
atá
tvi
te
lib
ere
nde
zés
ek
logisztikai alkalmazása.................................................................. 16
8.4. Integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai .......................... 19
8.4.1. Pénzügyi alapismeretek .................................................................. 19
8.4.1.1 A pénzügyi-számviteli törvény ......................................... 19
8.4.1.2 A könyvvezetés fogalma, típusai ...................................... 19
8.4.1.3 A számlatükör és a megrendelés adatbázisok
felépítése ............................................................................ 20
8.4.2 A vállalatirányítási rendszerek kialakulása, feladatai ..................... 23
8.4.3 A vállalatirányítási rendszerek logisztikai szolgáltatásai................ 24
8.4.4 A vállalatirányítási rendszerek alkalmazásával elérhető
2
gazdasági eredmények................................................................... 24
8.5. Szállításirányítási rendszerek ........................................................................ 29
8.5.1 A szállításirányítási rendszerek feladatai a logisztikában ............... 29
8
.5.
2At
éri
nfo
rma
ti
kair
end
sze
rekf
ela
dat
aié
sös
sze
tev
ői...................... 32
8.5.3 Az ellátási és az elosztási mozgások irányításának
informatikai háttere ....................................................................... 35
8.6. Logisztikai szolgáltató központok információs és irányítási rendszerei ...... 40
8.6.1 A logisztikai központi információs rendszerek általános
felépítése ........................................................................................ 40
8.6.2 A logisztikai központok irányítási rendszerének kialakítása .......... 42
8.6.3 A logisztikai alapfolyamatok operatív irányítása ............................ 42
8.7. Elektronikus kereskedelmi rendszerek.......................................................... 46
8.7.1 A logisztikai megrendelések elektronikus kezelése........................ 46
8.7.2 Az elektronikus kereskedelem funkcionális elemzése.................... 51
8.7.3 Az integrált vállalatirányítási rendszerrel összekapcsolt e-
business.......................................................................................... 53
3
8. EU-konform logisztikai információs rendszerek
8.1 A logisztikai információs és irányítási rendszerek feladatai
8.1.1 Vállalati kapcsolatok a logisztikai rendszerekben
A logisztikai rendszerekbe kapcsolódó vállalatok. A vállalatoknak alapfeladatuk

ellátásához és a folyamatos mű köd ésükfen nt
a r
tásáho zn agyszámúk ül
sők apc s
o l
a t
otk el
l
kialakítaniuk. E kapcsolatok nem korlátozódnak a fizikai, anyagáramlási kapcsolatokra,
hanem meghatározó szerepet játszanak a végrehajtásban érintett logisztikai lánc tagjai
(beszállítók, alvállalkozók, kereskedelmi vállalatok, fuvarozó, és szállítmányozó
vállalatok, felhasználók, fogyasztók) közötti közvetlen információs kapcsolatok is. A
felad at
o kl og i
sz t
ikair e
n dszerbenv alók ezelé
seu gyan i
sa ztj elent
i,h og y ak ülső
hatásokat, feltételeket figyelembe véve kell tervezni, szervezni, irányítani az
alapfolyamatokat.
Tekintettel arra, hogy a logisztikai irányítás információs rendszereit szélesebb

területen, meta-, illetve makrologisztikai szemléletben vizsgáljuk, az alapfolyamatokban
érintett vállalatok közül az iparvállalatok középpontba helyezésével tekintjük át a
logisztikai információs rendszerek mű k ödését.I p ar
v á
llalata latto lyant ermelő
vállalatokat értelmezünk, amelyekre mind az anyag-, és alkatrészigény, mind pedig a
g yártottte r
mé k ekv iszonyl
agn agyme nn yis
égeé ss okféleségej e l
lemz ő,é se z
á l
talaz
ellátási, elosztási körzete kiterjedt. A kereskedelmi és a közlekedési vállalatoknak
ez ekbe nak apc solatok b
ane lsőso r
b ank ö zv
etít
ő ,e gyüttműk ödő ,s zo l
gáltatószerepük
van.
Az iparvállalatok logisztikai kapcsolatai. Az iparvállalatok termeléstervezési és

-irányítási rendszere - logisztikai megközelítésben - mi nd
a zok atamű szak i
-gazdasági
folyamatokat magába foglalja, amelyek a rendelés fogadásától kezdve az alapanyag
beérkezésen keresztül a késztermék kiszállításáig és elszámolásáig felmerülnek és a
termelés folyamatát befolyásolják. A vállalatirányítás ennél tágabb fogalomkör, mert
kiterjed a termék- é s t e rme lés fejles z
tés, a v ál
aszték bővíté
s, a v áll
a lat
i
költséggazdálkodás, a piackutatás stb. területeire is.
Av áll
a l
a t
o kk orsz erűé sh a ték on yv e zetés énekmamá rf onto sfe l
tét
elea zin t
eg rál
t
számítógépe sr endsz erkial
a kítás a.As zá mv i t
el
itör
vényel
őírj
a ,hogymi ndenv ál
lal
atn ak
elk ellk észítenieav áll
alat
imé r legé t.Ma g ya ro
rszá
gonazun.k e t
tősk önyvelésirend szer
érvényes. Mivel a legtöbb vállalat pénzügyi rendszerét számítógépeken vezeti, a
pénzügyi r end s
zer mű k ödte t
é ses o ráne l
őáll
nake l
ekt
ron ikusf ormáb ana zoka
megrendelés kezelési adatok, amelyek nélkülözhetetlenek a logisztikai folyamatok
leírásához és irányításához [8.1, 8.2, 8.3, 8.4].
1
8.1.2 A logisztikai irányítás információs és irányítási rendszere
A vállalati számítógépes irányítási rendszer legfő bbp r o

blé
májaame g f
elel
ő
színvon al
úv áll
alatvezetésiin formá ciósr en dsze
rl étreho zása.En nekels
ő d l
egesc él
ja,
hogy a teljes irányítási rendszerben szükséges nyilvántartások adatait aktualizálva,
többnyire naprakészen tartsák, így ezek feldolgozásával megvalósítható az irányításhoz,
tervezéshez szükséges információk ellátása, rendezése (8.1. ábra).
Terme lő Keres- Fuvarozó Szállít- Felhasz-

Bank Vám Bizto-
vállalat kedelmi vállalat mányozó náló
vállalat vállalat vállalat sító
Hálózati
szintű
információs
. . . .
kapcsolat
. . Há lóz at
is z
int
űl og i
szti
kai
. .
irányítás információs kapcsolatai
Vá
llalat
is zint
ű
.
irányítás
Vállalati
.
sz
intű . Vá
llalatis
zintűlog i
szti
k aii
információs kapcsolatai
r
ány
ítá
s
.
információs
kapcsolat . .
. . .
. Ellátás . .
Gyártás
. Elosztás
.
Logisztikai . . . . .
Rakodás, Alapanyag- Gyártás- Készáru- Rakodás,
alapfo- be l
ső irányítás szállítás-
raktár- raktár-
lyamatok mozgatás irányítás irányítás irányítás
irányítás
8.1. ábra. Az integrált logisztikai irányítás hálózat modellje
2
A vállalati irányítási rendszerr

elegys o krét
ű ,szerteágazó alapfolyamatot kell
ke zel
ni.Lo giszti
k ais zemp o ntbólelsődl
ege
sekaf i
zikaie leme k:ab e- és kiszállítás, a
rak o
d ás,a r aktározásé sa t er
me lőü z
eme k benv ég beme nőg yárt
ási,mo zg atási
folyamatok összehangolása. A logisztikai alapfolyamatok irányításához hálózati
kiterj
ed é
sűa nyag ára mlási rán yí
tásátcél
zóin f
o rmá ciósr end sz
erk i
é pí
téses zü ks éges,
ezé r
ta zi nforma tikaib elsői lle
sztésné
lat erme lési
rány í
tás,as zál
lí
tásszervezé s,é sa
készletgazdálkodás alapfolyamati anyagáramlást befolyásoló tevékenységeibőlin d ulun k
ki.
Az ellátási és az elosztási irányító rendszerek feladata a termelésirányítási és

gazdálkodási funkciók, valamint a vállalatvezetési és tervezési funkciók közötti illesztés
a vállalat hierarchikus irányítási rendszerében. Ez arra utal, hogy a közvetlen napi
felad ato ka tme gol
dóterme l
ésirán yít
á s
ir end sze
rf elettav állalatkü l
sők apcso la t
a i
n ak
integ rálts zeml é
let
űösszef
o gásae red mény ezhetiah aték onyme goldást.Mi ndeza z onb an
nemcsak rendszertechnikai, rendszerkialakítási kérdéseket vet fel, hanem módszertani
változásokat is eredményez a hatékonyabb irányítás érdekében. Az ellátási és az
elosztási logisztikai funkció elválasztása csak a vállalat egyedi lehatárolásakor
értele ms z erű,d en ems zabadme g fel
edk eznia rr
ó l
,h ogyr é szintat ermelésirányítási
alrendszeren keresztül, de más kapcsolati formában is szervesen érintkeznek egymással
[8.4, 8.5, 8.10].
A v evőime gr endelésa termelésirányítás szükséglet-tervezésének kiindulási

információja, így áttételesen az ellátási logisztika irányítási folyamatába is beépül.
További szoros kapcsolatot jelent a két logisztikai rendszer között a szállítás irányítási,
rako d ásif eladatokö s
szefonó dá sa,mi vels ajá tj ármű p ark ka
l,d ek ülsőf u v
aro
zó
vállalatok bevonása esetén is a hatékonyság növelése biztosítható a ki- és beszállítások
összehangolása révén (visszfuvarszervezés, rakottan való ki- és beszállítás, konténeres
szállításszervezés stb.)
A k o rsze r
ű e
n f e lép ítet
t l ogisztikai r en dszerek a z RST f olyama tok
ö sszehang olásá tv é gzik ak örnye zetbőls zármazó információk felhasználásával a
me grendelésk ez elé s
,a v álla l
a t
it erme lés,g azdálkodá sc é l
k itűzései
n eks ze me lőtt
tartásával. Ezért az ellátási, illetve elosztási rendszerek a vállalati gazdálkodásirányítási
ren dszerhe zk ötő dv ek épes ekf elada t
uk atme go l
dani. Így a pénzügyi nyilvántartásra
ép ít
v ev á laszth atókl ea z o k af u nkcion áli
s mo dulok,a me lyek mű ködt
eté sévela
log is
z t
ikama g as abbs z
intűö s sz
e hang olót evékenységeé rvé n yesülhet
.A logisztikai
elvek érvényesülésén eka zo n bana l
a pvetőf ontosságúf elté
te l
e , hogy a végrehajtásban
érintett szervezetek (kereskedelmi vállalatok, felhasználók, fuvarozó vagy
szállítmányozó vállalatok) között közvetlen információs, kommunikációs kapcsolat
legyen [8.6, 8.7, 8.8].
3
8.2 Az adatnyerés technológiája
8.2.1 A termék- és rakomány azonosító rendszerek osztályozása
A logisztikai rendszerek alapfolyamatainak irányításához szükséges többek

között az áruk és/vagy a rakományok kétséget kizáró felismerése. A logisztikai lánc
mű kö dt
etésének f elt
é tele t eh át a s zé l
esk
örűen e lt
erje
dt, s za bványo sí
tott
,
újrafelhasználható szállítóedények (dobozok, tárolóládák, rakodólapok) azonosítási
rendszerének alk almazá sa.Mű sza kisz emp ont
b ólhat
ékon
yabbé skedvező bble het
,h aa
tárgyak az információkat magukkal hordozzák.Aze gyi
kk orszer
űé ss zélesk ö rben
elterjedt rendszer az alak- és vonalkód-technika, amelynél a rögzített információk
azonban nem változtathatókat árgy até rőesemé nyeksz
eri
nt.Eztah átr
án ytk üszöbö l
ik
ki a programozható adathordozók. Az általuk tárolt információkat elektromágneses
hullámokkal olvassák, illetve változtatják meg.
Lo giszti
kair en dsz ereká ruk öv et
őa z onosításának má si
kf ej
leszté si iránya a
képfeldolgozás.Mi nde no l
y anesetbe ne l
ő nyö s,ami koro l
va shatóin f
o rmá ció kat,il
let
ve
k özvetl
e nül
,v agyk ö zve tettmó do n,o pt
ik aiú tonj ell
eme zh et
ős aj
á t
o s
s ágo kat( pl.a
tárgyak helyzete vagy térbeli kiterjedése) azonosíthatnak. A kamerás alakfeli sme r
ő
ren dszere
ka l
a pvet
őe lőny eat öbb ia zono sít
ásir endszerre
ls z embena z,h og ye b benaz
ese tbe
na za zo nosí
tand óe szközzels emmi ts e mk elltenni:ar endszerat árg yk ül
ső
megjelenési formája alapján azonosít. A sajátos kamerák és a hozzájuk tartozó
számí tógépese lj
árások aj elen
tősk öl
tség t
én yezőke l
lenéree gyres zé
le seb bk örben
terjednek. Az információs rendszerek technikai eszközei. Az információs rendszerek
technikai eszközeinek, a logisztikai irányítás alapfolyamatait követve, kell a termékek,
jármű vek stb. azonosítóit, az RST folyamat változásait az információs rendszerben az
irán yí
tásszámá r
aö sszeg yű jt
eniésf eld ol
go zni.Azi nformáció sfeldolgozá sif olyama t
ok
mű vel
eteihezi gazodv aak övetkezőinformáció technikai eszközök k ülö nb öztethet
ők
meg:
• adatfelvételi eszközök,
• adatfeldolgozási eszközök,
• adatátviteli eszközök.
Az adatfelvétel szintjén a logisztikai rendszerben mozgatott anyagok, áruk,

alkatrészek, félkész- és késztermékek azonosítói, az adatfelvétel helyének, idejének
rögzítése,ak í
sé rőinformációk( tul
ajdono s,rak omá nyk épzőe szközs tb.)felv i
te l
ek er
ü l
so r
ra.I detartozik as zál
lít
ójármű vekt artó zkodásih e l
yére,t eh
e r
b í
rá sár
a ,á llap otá
ra
(rakott, üres stb.) vonatkozó adatok rögzítése is. Az adatfelvételt támogató
eszközrendszer elemei a különféle termék- és rakományazonosító rendszerek az
az onosítókato lvasób erendezé se
kkelé sa za zok banmű ködős zoftverekk ele g yütt,az
a datrö gzí
tőe sz közöké saj ármű v
e kr
et e lepít
ettfed é l
zetisz ámít
ó gépe k.A termékek,
rakományok azonosításának alapelve, hogy a térben kiterjedt logisztikai rendszerben
ke l
etkezői nformá c
iókatl é
trejött
ükh el
y én,e lektroniku sané se l
len őrzöttmó d onk ell
ö ss
ze gyűjt
en i
.Ha e három elv közül bármelyik is sérül, akkor nem alakítható ki integrált
4
logisztikai információs rendszer.
Az adatfeldolgozás ös
szekapcs
oltszá
mítógé
pekh á
lózat
ánv é
gezhet
ő.Ezekbena
számító
gép e
kbe na dat
báziskezel
őp rog
ramokg ondoskod
n akazö ssz
egyűj
töt
ta dat
o k
rendezé
séről
,re ndszerezés
é r
ől,akülönf
éleli
st
ák,je
lent
ésekelké
szít
ésé
ről
,ésezeknek a
logi
szti
kairendsze rrész
tvevőis z
ámárav a
lóhozzáf
érhe
tőségén
ekb i
ztos
ít
ásár
ól.Ezeka
rendsze
rek g on doskodnak t ováb
bá a z a dat
rögz
ít
ő e szköz
ökkel
, f edélz
e t
i
számító
gép e
kke lg yűjt
ötta d
atokf o
gadásár
ól,arendsz
errőltá
roltada
tbáz
isokkalvaló
a
kapcsoltukme g t
eremtéséről,azadat
okfeldo
lgozá
sáró
l.
A jelenlegi gyakorlatban elterjedt kódolási eljárások adathordozója szerint

me
gkü
lö nbözte
thetők :
• mechanikus kódolási módszerek, amelyek szegecsekkel, bütykökkel vagy
lyukakkalmű k öd nek
• mágneses eljárások (pl. MICR), amelyek aktív mágnesekkel, illetve
má gneskártyákk almű ködn ek
• optikai e ljáráso k, a me lye
k f ényvis
szav erő ma tri
cákkal
, OCR-írással,
színkódokkal, de leggyakrabban egy- éskétdimen ziósvonal
kód o
k ka
lmű köd nek
• elektronikus eljárások,a me l
yekf e l
ülete
nt erj
ed őe lekt
romágnesesh ul
lámo kka l
,
un. mozgó adattárolókkal (MDS) vagy más speciális chip-ekkel
(t
ra ns
zpo nderekk el)mű ködnek( 8.2.ábra)
.
8.2. ábra. Érzékelési rendszerek és információhordozóik
Logisztikai rendszerekben a leggyakoribb azonosítási típus az optikai elven

alapuló érzékelés, mert a jel hordozója ezeknél a rendszereknél alacsony
kö l
tségvonzattalj el
leme zhető,u gyan ak kora zo lv asáss eb e s
ség
eé sb iztonsága
viszonylagma gas.Ak edvezők ódo l
v asá siparaméterekb őla dódik ,ho
gyal
og i
sztikában
af őinformá ci
ó hordo zóavonalkód és a transzponder [8.11, 8.12].
5
8.2.2 Vonalkódos azonosítási rendszerek alkalmazása a kereskedelmi

logisztikában
A vonalkód technikai kialakítása. Az automatikus adatbevitel egyik

legelterjedtebb módja a lineáris vonalkódos termékazonosítás. A hordozott információt
párhuzamos vonalak és üres helyek sorozatává alakítja a rendszer. Az alkalmazott
kódolási eljárás a választott szimbólumrendszer szerint változik (a
szimbólum-rendszerek szabványosított számokat, b etűk et,k ü l
ö n
féle k ara
kter-
k é
szle t
e ketk ülönf él
es űrűs
é gg elje l
ölnek)
.A l egtöbbv on al
k ódjeletk özv e
tlen
üla
csoma go l
óe szkö zö k
ren y
omt atják,ak ís
érőd o kumentumrar ag asztj
á k,il
let
v eö ntapa
d ós
matricával rögzítik.
A lineáris vonalkód ak öve t

ke zőrészekb
őlt
evő
dikö
ssz
e:
• ke zdős z é
lje l
,
• hasznos jelek,
• záró széljel,
• a széljelek melletti nyomatlan terület,
• emberi szemmel olvasható számok.
Magyarországon a legáltalánosabban elterjedt EAN (Europische

Artikelnumerierung) kódot szabványosították (MSz 20451-85). Ez a kódrendszer -
rugalmassága által - l
ehet
őv étes ziab elsők ód olás irend szers okolda l
úki
alakí
tását,és
ezálta
lal ogi
sz t
ika irends
zerk ülön bözőt erületei
nv a lófelha szn á
lás
á t
.
A fogyasztói csomagolások EAN kódos azonosítása. Az európai kódszámrendszer
(EAN)ak öve tkezőh á
rome lemb őlé pü lfel
:
• az ország azonosító kódja és kódjele (2 illetve 3 hely);
• a vállalat azonosító kódja és kódjele (5 hely);
• a termék azonosító kódja és kódjele (4 illetve 5 hely, 8.3. ábra).
8.3. ábra. Az EAN-DUN-13 vonalkód felépítése
6
Az EAN-kódrendszerrel nyert információk felhasználhatók a készlet

g azdálko dá
sb an, a me g r
end el
ések g épie lő kész
ít
ésében ,a r aktárif olya matok
irányításában, a számlázásban, az áruházak készletének percre kész nyilvántartásában
stb. Az utóbbi években a fogyasztói csomagolásokra felvitt kódrendszer mellett egyre
gyakrabban jelenik meg - elsősorbanar akt
ária n yagmozgatásifolyama t
o kirán yításá
v a
l
kapcsolatos igények kielégítésére - a szállítási- ésg yűj
tő cs
oma go l
ásk ódo l
á sa.Az
EAN-DUN k ó dszám at er
mé k EAN s zámá nak ag yűj
tő cs
o mago l
ástme g ha t
ározó
sz á
mma lval
ók i
eg és
zít
ésévelk épezhető.
Kétdimenziós vonalkód rendszerek. Egyre több területen alkalmazzák a

korszerű k ét
dime n zi
ó s v o nalkód r end szereke t
. A kétdimenziós vonalkódok
poligonokból épülnek fel, általában négyzetes területre rendezett adatcsoportokkal egy,
aza dot
ttípusraj elle
mz ő ,a zo lvasókés
zü l
é ki rány í
tásá tvezérlőj ellel.A j el
ekete g y
kétdimenziós CCD (Charge Coupled Device = töltéscsatol térzék el
ői ntegráltáramk ör)
eszközzelo l
v ass
á k.Ezamó d szertöbbekk özö t
tac soma gküld ős zolgálat
o knálé sa z
egészségügyben terjed.
Míg a lineáris (egy dimenziós) vonalkódok néhányszor 10 byte információt

képesek hordozni, addig a kétdimenziós vonalkódokkal akár több 1000 byte információ
isk ezelhető ,k is( néhányc m2 )f elületen
,lehe
tővét év ea zö ssze
tett
eb bl o gis
zti
kai
informatikai feladatok megoldását [8.11].
8.2.3 Transzponderek alkalmazása az iparvállalatok közötti

logisztikai folyamatokban
A transzponderes azonosítás. A transzponderek olyan integrált MDE (Mobile

Daten Erfassung = mobil üzemi adatnyerés) eszközök, amelyek átlátszó fóliára
nyomtatva tartalmazzák a legfontosabb áramköri elemeket. Áruk ma már megközelíti a
von alkó dét
,é smi vels z
á mo se l
ő nn yelr en del
k ez
nek( pl.több s
zö r
if el
haszn álh at
óság,
érzék etl
enségak ülsőh atás
o kkals zemb en,k ö zvet
lenr álátásnélkü l
i,n agyt áv olságból
valóo l
v ashat
ó ság)a l o gi
sztikaia lkalma zás
o kban( fő l
ega ze l
o sz t
ási
,értékesítési
logisztika területén) egyre több helyen szorítják ki a vonalkódokat. Vannak olyan
megoldások is, amelyekben a vonalkódot és a transzpondert kombináltan alkalmazzák: a
vonalkódot olcsó olvasóeszközzel termékazonosításra használják, és ugyanennek a
matrica hordozó fóliának a hátsó felületén transzpondert helyeznek el, amivel a rendszer
elhag yása(p l
. el
tu l
ajdonít
ás)e l
lenő ri
z hető( 8.4.ábra)
.
7
8.4. ábra. At
ran
szp
ond
ere
saz
ono
sít
ásmű
köd
ésie
lve
A transzponderek f ő bbelőnyei a vonalkód rendszerekkel szemben:

• at r
an szp on ders zenny ez
őd ésea zo lvashatóságo tn em b efo
lyás olj
a( az
azonosítandó tárgy egyenetlen és szennyezett környezetben is mozoghat);
• ad atbi
z t
o nsá g,a me lyat árol
ta datokmi ndenko riolv asásilehe tős
égét jelenti (a
beépített, hibátlan kódot szolgáltatja minden esetben a rendszer);
• a transzponderek olvasásához nem szükséges közvetlen rálátás az olvasó eszköz
felől,e zá l
tall ehe tő vév ál
ikat ran sz
p onderv éde t
th e l
yreh elye zés
e,b eépít
h ető
akár a csomagolásba is;
• a transzponderben tárolt információk mennyisége elérheti a néhány kByte
na gyság rend et( ez eketa za datok a
te lőválogatvak özvetl
e né ri
nté sn élkül
változtatni is lehet);
• af olyama tmű ködé ses o
rána zi nfo r
má ciókmi n di
ga za dottrend sze
rá llapotához
iga zí
tható k( at árg ys ajátma gá nh o r
dozz aar áj el
lemz őin f
ormá ci
óka t,ése z ek
bá rmik orl eké rdezh etők)
;
• at ár
o lta d atokn yí
lt
anv ag yt i
tkosít
o t
tank ez elhetők,o l
vasásu khozé s
tárolásuk ho zj elszór endel
hető( ak ülönbözőt ermék ek revo natk o
zóadattartalom
ésa zokt o vá bb í
tásak ul
cshozk ö thető);
• eg yetl
e no l
v asóe s z k
ö zeg y
sze rretö bbtranszpo ndera d at
aitké p e
sg yűjteni(e za
leh et
ős égn e mmi n d entermékfé leségreállfenn);
• az adatok a különféle csomagolóanyagokon (pl. fa, papír) keresztül is olvashatók;
• ellenállók a mechanikai terhelésekkel szemben;
• különféle médiákkal csereszabatosak.
8
8.2.4 Egyéb elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazása
A felületen való kódolással történő a zonosí

tás
. Ebben a rendszerben
ön tvények,p rése l
ta lk atrészek,e rősens zenny e
zők ö
rnyez
etb
e nmű ködőr észeg ységek
na gyme gbízható ságúa zo nosításav ál
ikl e
h etővé.A t
ech
nológial ényeg e,hog ymá tr
ix
elrendezésben található pontokban az egységet alkotó anyagból kiemelkedések illetve
mélyedések rendszerét öntik, préselik gyártáskor a tárgyba, illetve utólag lézerfény
segítségével égetik a felületbe a mélyedéseket.
OIS-W:f elüle t
ent erje dőhul lámo kkalv a l
óa z onosítás. A technológiát az
amerikai hadsereg fejlesztette ki az 1960-as években fémtárgyak felületén való titkosított
azonosítás érdekében, majd az ezredforduló éveiben felszabadították a technológiát
polgári logisztikai alkalmazások céljára. Lényege, hogy a nyers fémfelületre
gő zölögtet
ne ká r
amk ört
,a me lyben a leolvasó eszköz által keltett nagyfrekvenciás
elekromágneses tér áramot indukál. Ez a váltakozó áram a speciális alakú áramkör
belsejében másodlagos elektromágneses hullámokat kelt, amelyek interferencia képében
keletkezik a tárgy azonosító kódja. A technológia nagyobb távolságról teszi lehető vé
festet
t,ip a
rik ör
ülmé n yekk ö zö t
tmű ködőf émtár
gy ak(k onténerek ,v asútik oc siks tb.)
azonosítását.
Smart kártyás rendszerek: EPC - elektronikus termékkód (electronic product

co de)
.A r e ndszerh aso nlóe l
v en műkö
dik,min
ta t ransz
ponde rme goldások.A
technológiae lőnye,h ogyav on a l
kóddals
zembennemk o r
lát
ozódikn éh ányb yt
e-ra a
tárolh
atói nformá ci
óme n nyiség e ,il
let
veleh
ető
vévál
ikal ogi
szti
k aif olyamá nt árol
t
információk folyamatos frissítése.
Voice Picking rendszerek: Egyes raktári logisztkai alkalmazásokban nincs

lehetőséga r r
a,h ogya za lka lma zottakk é zzelé r
int
sékazazonos
ítanik ívá
ntt á
rgyak at( pl
mé l
y hűtöttá rukt árolása ,a ho la za lka l
ma zo
ttakk es
ztyű
b end ol
goznak).I ly en
körülmények közötti azonosítási feladatok ellátására dolgozták ki az emberi beszéd
feli
sme rő( voicep ickin g)r e nds zere ket. Ek kora d olgozókatf ül
hallgatóvalé s
mikrofonnal látják el, melyek rádiós adatátviteli kapcslatban állnak az irodai
számítógépes rendszerrel. A számítógépes rendszer öntanuló algoritmusok segítségével
azono sí
tjaa zegyesa lka l
ma zo tt
ak até su t
a sí
tá sai
kat.Ehh
eze l
őzőlegar endszertan ulá s
i
funkciójába ns zabvány osu tasít
áso kak ella l eendőfelha
sználókn akismé tel
g etn iük
addig,a mí gb i
zt
o nságg alf elisme rhe tővén e mv áln
ak afelhasználóku tasí
tása i
.Az
azonosítás során a dolgozónak az azonosítani kívánt tárgy nevét, helyét és azonosító
kódját mondja be a mikrofonba. A számítógépes rendszer a felismert adatokat tárolja,
majd visszajelez a dolgozónak. Hibás adatbevitel esetén visszajelez és megismételteti az
adatbeolvasást. A jól beállított voice picking rendszerek megbízhatósága eléri a többi
azonosítási technológia által biztosított szintet.
9
Common Vision Concept: kamerás alakfelismerőr ends ze rek: Logisztikai

rendszereká rukövetőa zono sít
ás á
n a
ke gymá sikf ejles
ztésiirányaaképfeldolgozás.
Mi ndeno l
yane s
etbene l
ő nyö s
,a mikorolvashatói nformá cióka
t,i lletvek öz vet
lenü l
,
vagyk ö zvete
ttmó don,o pti
k aiút o
nj el
lemezhetős aját
o s
ság okat(pl. a tárgyak helyzete
vagyté rbelikit
erjedése)a zon osíthat
nak.A kame r
á salakfeli
sme r
őr end szereka l
ap vető
előnyeat öbbia z
o nosításir en dsz
err
e lszemb ena z,h og ye bb ena ze setbena z
azonosítandó eszközzel semmit sem kell tenni: a rendszer a t
árg ykül sőmegjelenési
formája alapján azonosít [8.11].
As ajá
tosk amerá
ké sah ozzáj
ukt a
rto
z ós zámító gé pese ljár
áso k aj el
e n t
ős
kö
lts
égtén
yezőke l
le
néreegyr
es z
éles
ebbk ö
rbenterjednek.Al o giszt
ikaialk al
ma zá
s o k
ra
ki
fej
les
zte
ttegyikk amerá
sa la
kfel
is
me rőrendszer az amerikai szoftverrel és német
műszak
ih á
tt
érre
lk i
fej
les
ztet
trends
zer,aCVC( Co mmo nVi sionCo ncept) .A r en
d s z
er
i
smeriaz1Dé s2 Dv ona
lkódokat
,aut
o mat
ikusírásj
elfeli
s me rőr end s
zertt artalmaz ,és
ön
tanul
ójell
eggelakülönbö
zők ül
sőme gj
el
enésűtárgyakat is biztonsággal felismeri.
10
8.3. Telematikai rendszerek alkalmazása
8.3.1 A telematika fogalma, eszközei
A telematikai rendszer azokat a rendszereket és szolgáltatásokat foglalja

magába a távadat átvitel és az informatika területén, amelyek összekapcsolása révén új
alkalmazási területek alakulnak ki az anyagáramlási folyamatok, a tervezés és a
szabályozás javítása és optimalizálása területén. Az ilyen típusú rendszerek alkalmazása
nem egyetlen szoftver csomagban valósul meg, hanem ezek összekapcsolásán alapul
(8.5. ábra).
A telematikai rendszerek támogatják az üzemi folyamatok végrehajtását, és

szolgáljáka zá t
fogóé si d őbenk ö zelállós zállítás
ia dat
oknakar end elkezésreb ocsát
ását
belsőc élo kr
aé sa zü gyf el
eks zámá ra
.Eg yo ly ane s e
mé ny,mintami l
ye npl.e gyt er
mé k
elkészülése, bekövetkezését csak egyszer kell a rendszerbe juttatni, és mint információ
azö sszesl ogiszti
ka if olyama tbanr észtvev őp artner( f
ela
dó,l og iszti
kais zolgál
tat
ó ,
címzett) rendelkezésére lehet bocsátani [8.13, 8.14].
8.5. ábra. A telematikai rendszerek általános felépítése
A telematikai technológia a köve t

kez
őcélok e
lér
ésé
ttű
zik
icé
lul
:
• idők öv etői nformá ci
óks z
olgált
a tá
sa;
• rugalmas kialakítás;
• leeg ysz erűsít
etttáv k
özlés
;
• al ehetől e gkorább iigé
nyfeli
sme r
és;
• a kapacitások jobb kihasználása;
• javított biztonság;
11
• k
áttein
the
tők
ölt
ségs
tr
ukt
úra
.
At e le
ma t
ik ahár
omfőfunkciója logisztikai területen:
• az irányítás,
• a küldeménykövetés és
• amű s
zak ife l
ügy
ele
t.
Az irányítás többek között a diszpozíciót, a járattervezést, valamint az adatbázis

kezelést integrálja. Erre épül az információk feldolgozása, amely gyakran további
funkcionális területek közötti adatcserével párosul. A megrendelés kezelés egyik fontos
területe - l egalábbisa k ísé rts záll
ítás
o knál( p l.t eh ergépjármű )- a megrendelési
adatoknak a jármű vez e
tőhözé son nanv isszaak ö zp ontbav al
óe lju t
tatás
a.
A küldeménykövetés segítségével átláthatóvá lehet tenni a teljes szállítási-, illetve

fu var
ozá s
il áncota g yá r
tótó l a me gr
e ndelőig.A f olyama to l
d al
á ró la t e l
jes
rakományoktól a kis csomag küldemé nyekigj e lent
k ez ő mi n de nk ö ve telmé n ya z
a dat
o knaka ut
oma t
iku se l
éré sévelt elj
esíthető( p l.v on a
lk ódo l
v asásá val,i lletve
transzponderek bevezetésével), és a telematikai egység segítségével ezek az egységek
irányít
ha t
ókkáv álnak.Ez eke redmé n yeac sö kkenőrakodási és szállítási költségek,
v al
ami ntarövidülőátfutásiidő k.
A mű szak ifelügy
e l
etaj á r
műá llo
má n
ymű szak
ife
lüg
y e
let
irends
zer
étésazer
re
ép ülőj ármű parki r
á n
yításátjelenti,aj árműésí gyarakományp i
ll
anat
nyiműsza
ki
állapota on-line érhetőel.Ilyena dato k
kéntemlí
the
tj
ükafogyas
ztá
st,afé
kekáll
apo
tát
,a
gumiabroncsok nyomását, a légrugók állapotát, a tengelyterhelést, a futási
teljesítményeket és hasonló adatokat.
8.3.2 A fedélzeti számítógépes rendszerre alapozott távközlési és

nyomonkövetési rendszerek felépítése
Ak o rszerűt ehe rgé

pjá rműv ekbe gyárilag építik be azt az elektronikát, amely a
fenti adatokat a Bluetooth szabvány szerinti formában szolgáltatja. Ennek a
jármű f
e dél
z etii nf ormá ciósr e n
d sze rnekan e ve CAN-busz, amelynek adatait a
szokványos fedélzeti egységek automatikusan olvassák és továbbítják a központ felé.
Ha a telematikai eszközt pl. a vontatott egységbe (pótkocsi vagy félpótkocsi) szerelik,
vagy egy konténerbe, illetve csereszekrénybe építik be, ö n mű ködőr en dszere kr
ő l
beszélünk. Ezeknek a rendszereknek a különlegessége abban áll, hogy a felhasználótól
függetlenül biztosítják funkciójuk ellátását, másrészt viszont önálló energiaforrásról kell
gon doskodn i mű k ödtetésükhö z ( a s z ál
lí
tótart
á lyok u gyanis r endszerintn e
m
rendelkeznek önálló energiaforrással).
A telematikai távközlési rendszerben kiemelt szerepet kapnak a fedélzeti

számítógépek. A fedélzeti számítógép
a)gyű j
tiajárműCAN-buszának adatait:
12
• h őmé rsék letvisszaje

lzől á
mp áká ll
a pota
,
• tengely terhelés,
• gumi abroncsok nyomása,
• akkumulátor töltöttség,
• ak ie séseki nformá ci
ó i
tg y
ű j
tőme mó ri
ak i
olvasá sa;
b) megjeleníti a járatszerkesztés aktuális eredményeit;
c)t ájékoz t
a t
á stn yújtag épko cs
iv ezető nekat erveze t
tútvonal bejárása során térkép
részletek kirajzolásával;
d)le hetővé teszi esetenként diagnosztikai szoftverek letöltését;
e)járműb i
z t
o nság iszolgált
atásokatn yújt:
• üzemanyag szint felügyelet,
• útburkolat felfagyás kijelzés,
• csúszás becslés,
• ú t
b urko l
a tmi nős é
ge,
• balesetek elemzése,
• j ármű veze t
ők iértékel
é se
,
• gumiabroncsok nyomásának folyamatos nyomonkövetése (8.6. ábra).
Aj ármű beé p í
tet
térz
ék el
ő kmé r
ikajármű r
eh atókülön fél
ek örnye z
etih atás
o kat,
GPS helymeghatározó egysége pedig az érzékelt információkkal együtt BlueTooth
illesztésen keresztül GSM SMS jelekké alakítja a tartózkodási hely-, valamint fedélzeti
adatokat, és az rendszer központi számítógépébe juttatja azokat. Az így felépített
helymeghatározó rendszer szolgáltatásai:
• pillanatnyi tartózkodási hely,
• tengerszint feletti magasság mérés,
• f éktár
c sákh őmé r
sékl
ete,
• hossz- és keresztirányú gyorsulások,
• fékpedál helyzetének kijelzése,
• tengely terhelések,
• aj ármű vez etővise
lkedése,
• fekete doboz funkciók,
• útburkolat érdessége,
• gumiabroncsok futófelületének adatai,
• a zú tburkolatd ö
rzsöl
őh atásá n
akk ij
el
zé se.
AGPS/ GSM/ SMSr endszerte

hátk ap csolatt
a rtás
tb i
z t
osí tajá
rműé sad i
szp écser
központ között. A diszpécser központtal a felhasználók interneten keresztül hozzáférési
jogosultságok szerint tartják akapcsol
ato t
,í gyl ehe t
ő vév á l
ikaf el
használóks zámá raa
me grend el
éseikets zá ll
ítój á r
mű vekfolya ma tosk ö ve t
és e.Azi nf
ormációsk özpontok
kezelik a térinformatikai adatbázisokat, tartják a kapcsolatot a különféle közúti
információs szolgáltatókkal (Útinform,Fő v i
n form,BRFKs tb.).Ad isz
pécse rközp onta
jármű i nfor
má cióka la pjánt áj
é k
ozód ikaj ára t
o kt eljesí
t és
éneká llapotáról,a z
útviszony okr
ól,e zértf oly ama t
osanlehetőv év álikak ör
n ye z
e t
iá ll
apotokhozl egi
n kább
ill
eszked ődinami ku sjá r
a tte
rvekös s
zeál
lítása [8.15, 8.16, 8.17].
13
8.6. ábra. Aj
árműn
yomo
nkö
vet
ésmű
köd
ésimo
del
lj
e
8.3.3 Af
unkc
ioná
lisé
sko
mmuni
kác
iósr
ends
zer
ekműkö
dés
e
A központi számítógépes rendszer logisztika modulj aak iválaszt

andój ármű vek
mű szak iad atainakme gadásá valindul
.Ez utáname g ren delésállomá nytarendelk ezé
sre
áll
ój ármű á llománn yalö ss ze
rendeliastatikus járattervezés a minimális üresfutás,
maximális kapacitás kihasználás és legkorábbi ügyfél felkeresés célfüggvényével. Ehhez
at ér
in f
o rma tikairendsz er
b ő legynag y
vo nal
út é
rkép etv álasztl ear endsz
er,ame l
yen a
száll
ítóp a r
tn erhezl eg j
ob b ani l
leszke
d őd isz
po zíciósa lgoritmu ss z
eri
ntk e r
ülnek
kiosztásra az igények [8.18].
Miután elkészültek a szöveges és grafikus járattervek, a központi rendszer

kommunikációs szervere GSM/SMS formában a fedélzeti egységbe juttatja a statikus
járattervezés eredményeit. Elindul a járat teljesítése, amit a nyomon követési rendszerrel
felügyel a diszpécser központ. Ha nem merül fel eltérés a tervezett és a végrehajtott
útvonaltervek között, akkor a diszpécser központ csupán elle nőr
ziaj á
rmű ve kmo zgását,
14
ésa f elhasználóka zi nternetesh ozz áférésseli n formá ciókhozj utna ka zé rk

ező
szállítmányokról. Ha bármilyen oknál fogva (pl. beleset, torlódás, felfagyás, az ügyfél
nem veszi át a szállítmányt stb.) eltérés illetve késés alakul ki, akkor a dinamikus
járattervezés a k özszo l
g álatoka datbázisaib óli l
letv ea zé rkező SMS ü zen e
tekből
kiind ulóan mó do s
ít
jaj á rat
terv eket
,é rt
es í
tiat öb bij á rműve tav á
rhatóe ltérésekr
ől.
Szükség esetén a teljes járat rendszert újra tervezteti a rendszer ast
a t
iku sjára tt
erv
ező
modullal. A módosítási útvonalakról szóló útvonal engedélyeket a rendszerbe
integ rál
ódóe nge dél
y ezésie ljár4ásr övidi d őa lattk iadja,é saj á
rmű vekamó d
osít
ott
útvo n a
lakonf o
lytatj
ákaj áratok at
.Errő lazü gyfeleki stá j
ék ozódnak[8.19, 8.20].
Aj áratt
erv ezé smű k ö
d éséneke leng edhet
etlenf elt
ételeaj ármű ve ké sak özpo nt
közötti folyamatos kapcsolattartás. A rendszert leíró térképi adatbázisból a funkcionális
szerver aj ármű v ekt artózkodás ihelyénekme gfelelőenaj á rat
tervezéss zámára letölti a
térk ép et
,a me lyenan yomo nkö vetés
ia dat
o ka l
ap jánme gj
e le
n i
kaj ár
műt art
ózk odási
helye. A tartózkodási hely lekérése a kommunikációs szerver segítségével történik. A
tartózkodási helyek lekérését a felhasználók is kezdeményezhetik saját internetes
felü l
e tükrő l
.A k ommu niká c
ióss zervere g ySMSi l
lesztőegy s
égs eg ít
ség évelo l
v ass
aa
jármű t artózko dásih elyeketl eíró GSM/ SMS ü zeneteket, me lye
k etf olyama tos
frissítéssel küld fel a központi adatbázisba. Mivel az üzenetekben az egyes útszakaszok
bejárásáról szóló részletes információk is érkeznek, a központi adatbázisban öntanuló
térkép alakul ki (8.7. ábra).
8.3.4 Ko r szerű info r

mat
ika
iés t
áva
dat
átv
ite
li be
rende
zés
ek
logisztikai alkalmazása
A telematikai alkalmazás szolgáltatásban az interneten olyan szoftvereket

kínálnak,mi ntp l
.j ármű parkirá nyí
tás.Eg ya lkalmazá ss zo lgált
atáse léréséhe
zc su pán
olyan számítógépre van szükség, amely internet kapcsolattal rendelkezik. Természetesen
minden ügyfél személyre szabott szolgáltatást kap, így az adatokat a rendszer védi
idegenb ehatolókelő l[8.21].
A telematikai szolgáltatók túlnyomó többsége un. internetes portál megoldást

kínál az adatok kiértékelésére és az eredmények megjelenítésére. Az ilyen portálok
le hetővét esz ikas z ál
lít
ásiláncv a l
ame nnyir észtvevőjes zámá ra az információk elérését,
illetve a szállítási folyamatról szóló állapotjelzésekhez való hozzáférést. Az összes olyan
lekért adat és információ, mint a tartózkodási hely, a járat állapot és a rakottsági helyzet,
valamennyi internetes munkaállomáson rendelkezésre áll. Az internetes hozzáférés
se gítségé velat el
e ma tik
aisz olgáltat
ós zer
v erérőlmi ndezek etaza d atoka tl
el ehetk érni.
A telematikai rendszerek alkalmazásának előnyei:

• al ogiszt
ik aio pti
ma li
zálásie l
jár
ás o ka
lkal
ma z
h atók(já
rműk ih
asz
nál
ás, bejárási
út optimalizálása, JIT-szabályozás);
• aj ár
műé sak özp o ntközöttiáll
and ók o
mmu nikáci óv
alósí
tha
tómeg;
• röv i
dh atáridejűv ál
a s
zadá s,p l
.a f ol
yamatosa n megj
elenőújinformá ciók
15
(he l
yzetadatok,rako t
tsá giáll
apo t
,mű szak iál
lap ot)al
ap j
áneg yesjármű ve kú j
bóli
diszponálása;
• as zál
lít
ásie semé nye kt elj
esá ttek i
nthetőségé nekb iztos
ít
ása( p l
.f ol
y ama tosan
kö vethetőhű tö
ttárus zá l
lít
ásn yil
vá ntart
ás a)
;
• mű szakifelügyelet
:k ölt
ségme gtak ar
ítása ze lhasználódás
ié sk op á
sie lemz ések
segítségével, továbbá valamennyi karbantartási rendszer rugalmasságának
kih asznál
ásá val
;a j á rmű par
ki r ányít
á sf o ntosabbd öntéseineke l
emz ése:
értékcsökkenés, javítási- és karbantartási költségek elemzése, utánpótlás és új
beszerzések vizsgálata;
• az üzemanyag fogyasztás csökkentése (környezet kímélése);
• job bszállí
tásiminő ség[8.14, 8.16].
8.7. ábra. Af
unkc
ioná
li
séskommu
nik
áci
óss
zer
ver
ekműk
ödé
simo
del
lj
e
16
8.4. Integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai
8.4.1. Pénzügyi alapismeretek
8.4.1.1 A pénzügyi-számviteli törvény
Az1 991 .é v
iXVI II.s z.TÖRVÉNY A SZÁMVI TELRŐL " Ap iac
ga zda sá
g
mű k ödé s
é he
zn élkülözhet
etlen,h ogyap i
a csze
re p
lőis z ámárah ozzáférhetőe ndön t
é sei
k
megalapozása érdekében mind a vállalkozások, mind a nem nyereség orientált
szerve zetekvag yoni
,p énzügy iésjö ved elmihelyzetérő lésaz oka l
ak ul
ásá r
ó lala
p vető e
n
a múltbeli adatokon alapuló, objektív információk álljanak rendelkezésre." Logisztikai
szempontból a pénzügyi alapismeretek tehát azért lényegesek, mert a pénzügyi
folyamatok kezelése közben jönnek létre azok az integrált adatbázisok, amelyek a
logisztikai megrendelés követéséhez nélkülözhetetlenek. A logisztikai információs
rendszer alapját a megrendelés kezeléssel kapcsolatos adatok egységes számítógépes
kezelése képezi, amely a pénzügyi-s zámv it
el
it örvén ye lőí
rá s
aitk övetveal ogisztikai
tevék enységetfolyta
tóv ál
lalatokn á
ls zü kségsz
erűenme gvalósul.
8.4.1.2 A könyvvezetés fogalma, típusai
Könyvvezetési kötelezettség: "A könyvvezetés az a tevékenység, amikor a

gazdálkodó a tevékenysége s oráne lőfordul
ó,av agy on i
,pé
nzü
gyi
,jö
ved
elmih
ely
zet
ére
kihatóe s emé nyek ről - e törvényben rögzített szabályok szerint -folyamatosan
nyilvántartást vezet és azt a naptári év végével lezárja."
A könyvelés típusai.A könyvel

ésazé r
vén
yestö
rvény
ielőí
rásokat követve
t
öbb
fél
emó d
onv a l
ósu l
hatme g:egys
zere
séskett
őskön
yvvi
te
l,ugy
anakkorb eszél
ü nk
k
ölt
ség
hel
yvagyk ölts
é gnems z
eri
ntikön
yvel
ésr
ől.
A könyvelés szintjei.Azel
emzővag
yanalitikus k
önyve
lésj
e l
lemz ői:r
észl
etező,
minden adatot kezel és minden munkahelyen megjelenik. A szintetikus könyvelés
össze vo nt,csakat árg y
ies
zk ö
zökér
ték
étk
ezel
iésj ell
emz őe
nfőkönyv is zámoks zi
ntjén
folytatja a könyvelést.
A könyvelés folyamata.A k öny velésl eh eti d ősorosv agys z

ámlasoros
könyvelés. Az i
dősoros könyvelés l
ény eg e,h o gymű k öd tetések özbenk ülö
nfél
enap l
ó k
jönne
kl étre,ame l
yekbő laze gy esesemé n ye kv i
s szak ere shetők.A k ö n
yvel
ésnaplói a
követ
k ezők :
• A banknapló - ab ankszáml á(
k a)té rintőtételek etta rtalma zz
a;
• A pénztárnapló -pénztára(k a)
té rintőt é t
elekett artalma zza;
• Ab ejö
v ősz
áml ákn apl
ó j
a- a szállítói számlák adatokat tartalmazza;
• Ak imenőszámlá knaplója- av ev ős z ámláka data ittartalmazza;
• A vegyes naplók - az egyéb gazdasági eseményeket rögzítik;
• A technikai (passzív) naplók - nyitás, zárás tételeit tartalmazzák.
17
A számlasoros könyvelés s orán af őköny v

isz
áml
ákk
art
onj
ai
raí
rj
ákf
ela
megrendelés kezeléssel kapcsolatos adatokat [8.22].
8.4.1.3 A számlatükör és a megrendelés adatbázisok felépítése
Egy számítógépes könyvelési rendszer elindításához szükséges

törzsállományok: a könyvelési idő szak,ar endsz erp aramé t
e re
ké sas zámlatü kö r
.A
kö nyvelés
ii d őszaka za zi dői
nterv al
lum,a me ly enb el
ü la g azd as
ágie semé ny e
ket
értelmezzük. A rendszer paraméterek a partner törzs (partner azonosítója, neve,
ad ószá
ma ,p énzf
orgalmi j el
z ő
szá ma ,c íme ,f ők ön yvi kapcsolódása) a jegybanki
alapkamat, a kontírtábla ( a z e l
őre k on tír
o zott g az dasági e semé nyek
számlaösszefüggéseit tartalmazza), a deviza törzs, a fizetési módok (fizetési mód kódja
és megnevezése), a napló törzs (
időso r
osk ön yv el
és reh aszn áltn apló kme gadása), és
egyéb törzsállományok (jogosultsági rendszer).
A könyvelési adatbázisok központi része a számlatükör. A számlatükör egy

olyank ód szá m táb l
ázat,a me ly mi ndeng az daságie s emé
nyhezegyér
tel
műene g y
számkódot és egy mérleg készítési mechanizmust rendel hozzá. A számlatükör 10
számlaosztályt tartalmaz (1.: befektetett eszközök, 2.: készletek, 3.: követelések,
pén zügyie szk öz
ö ké saktívidő be lielh a
tároláso k ,4.
:forrá s
ok(pa
ssz
ívá
k),
5.:
költségnemek, 8.: értékesítés elszámolt önköltsége és ráfordítások, 9.: értékesítés
árbevétele és egyéb bevételek, 0.: nyilvántartási számlák).
Ezenb elülmi ndenv állalatas ajá ttev ékeny ségikörénekme gfelelőenb ontj
al ea
szabványos kódokat. A számlatükör adatbázis tehát egyrészt szabványos kódokat és
jelöléseket tartalmaz, másrészt jellemzi is az adott gazdálkodási egységet. A logisztikai
megrendelési folyamat mi n denf ázi
sat eh átme gfe l
elt
e t
hetőv alamilyens záml at
ü körb e
li
k ódn ak,ése ze ks z
erintak ódo ks z er
intig yűjtéseke t
,ke r
eséseket, ös
szegz éseketv ége zve
a logisztikai tevékenységek mennyiségi, pénzügyi, kapacitásbeli stb. vonatkozásairól
k önn yenin formá ci
ók atgyűjthetü nk .
8.4.1.4 A számviteli szoftverek felépítése
A könyvvezetés technikai megvalósítása. A k önyvve zetésa lapv e

tőe
n
kétféleképpen történhet hagyományos (kézi) úton illetve számítógépes rendszerrel.
A számítógépes r end szereke lőn ye i
:
• nem kell papírokat kitölteni és tárolni,
• s zámlaso rosé si dő sorosk önyvel
éshezc sak egy helyen kell a gazdasági
eseményeket rögzíteni (több irányú feldolgozás),
• e gyezős égeka ut
o ma tikusb i
ztosít
ása
:
-t artoziké sk ö vetelf orgal
makö sszegéne ke gy
ez ősége,
-s zá mla s
o ros, i
d őso r
o skönyvelé
se gyez ő s
ége,
- analitika és szintetika egye
zősége,
18
-n yit
ás koraze s
zközésaforr
ásáll
ományegye
zőség
e,
• számításimű ve l
eteka utomati
zál
ása
• ak önyv el
tt ét
e lekvisszakere
sése
,ell
enőr
zése
,ja
vít
ása
,szt
ornózá
sa
• ak önyv el
é stvé gzősze mélyazonos
ít
ása
• naprakész információk gyor sel
őáll
ít
ása
• ak öny velése gyszer űs
ödéseas záml
atük
öré sa ut
omati
zmusok(
pl.ÁFA
számítás) segítségével
• előr
ek o ntírozotttét
ele kkönyvel
ése
A számítógépes rendszerek egyetlen hátránya, hogy a számítógépes programok

használatát meg kell tanulni.
A számítógépes számviteli rendszerek használatának lépései.Aze

lvé
gze
ndő
tevékenységek sorrendje:
• a program telepítése (installálása),
• a telepített program paraméterezése (beállítások),
• törzs állományok (állandó adatok) felvitele,
• forgalmi adatok (tranzakciós állományok) felvitele,
• a feldolgozás eredményeként a kívánt információhoz jutás.
A számviteli programok paraméterezése. A számviteli rendszereknek

alap vetőe nk é tf
élefor
rá sal ehet:saját fejlesztés, ekkor a rendszer a belsői g é
nyekn ek
felel meg, testre szabott; illetve szoftver vásárlás, amikor a rendszer általános célú, a
felha sználóks zél
esköres zá má rak ész ül
,d ifferenciálti
g ényeknekf elelme g,s z
éle
sk örű
sza kma it apa s
ztal
at
raé p ül,é sma ga ss zintűs zakma iin t
e l
li
genciát testesít meg. Az
általános célú szoftvereket paraméterezni szükséges, azaz a vállalati körülményekhez
kell igazítani.
As zámv itel
ip rogra mo katak ö vetkez
ős zemp o nt
o kf i
gyelemb ev ét
elévelk el
l
paraméterezni:
Környezeti paraméterek:
- hálózati környezet vagy egyedi számítógép használata,
- a program által használt meghajtók nevének, típusának (floppy, streamer)
megadása,
- a program által használt könyvtárak nevének (a hozzájuk tartozó útvonalaknak)
megadása,
- ak ötelezőé sau t
oma t
ikusme nté se
kgyakorisága,
- a nyomtató típusának beállítása,
- ak épe r
n yőnh aszná l
ts z
ínekb eá l
lí
tás
a,
- hang ki/be kapcsolása.
Szakmai (könyveléssel kapcsolatos) beállítások:

- könyvelés típusa,
- (költséghely, költségnem szerinti könyvelés),
19
- másodlagos számlák használata,

-k ö lt
ségv i
se l
ő kh asználata,
- költséghelyek használata,
- devizás tételek kezelése,
- érték mellett mennyiségi adatok kezelése is.
A p aramé te rek b eáll

ításau tán kezdődheta z adatbevitel a f ő könyvi
könyvelésben, melynek során a logisztikai megrendelési adatok kerülnek a számítógépes
adatbázisokba. A számviteli törvény értelmében csak bizonylat alapján könyvelhetünk.
Af olya ma to sad atb ev i
tels or
ának övetke z
őadat
okatr
ögzí
tiare ndszer:
- a gazdasági esemény dátuma,
- a gazdasági eseményt leíró bizonylat száma,
- a gazdasági esemény megnevezése,
- af ők öny vis záml aszámaé sme g n
eve
zése
,
- af ők öny vie l
lens zámlas zámaé sme gn
evezés
e,
- a tartozik, illetve követel összeg.
- ag a zdasá g ie semé nyree gyedil
e gje
ll
emzőa da
tok( pl.dátum,bizonylat szám
tranzakciós adatok).
Ap iacs zereplőisz ámá rainformációkra van szükség. Ehhez a számítógépes

rendsze rek kelk ülön bözől i
sták at
,k ere s
éseket(ún.v iew-ka t
,n éz eteket)lehete l
ő á
llí
tani.
Aza da tfeldo l
g ozáss o
rán af el
hasz n ál
óe l
őbbk ivál
a szt
jaame gfelel
őme nüpontot,
el
v égzias züksé gesb eáll
ítások at
,szű réseket(sorr
e ndek,v izsg ál
n ikív ántidőszakk ezdő
pontja,b ef ej
ez őp ontj
a,r en dezésis z emp ont
ok),ma jdk ezd emé nye ziaf eldol
g ozási
fol
y ama to t.Ek özb enk erülso r
r aaza d atoks z
űrése( fel
tétel
e kn ekme gfelel
őv á l
ogatása),
aza da to kr e ndezé se,össze gzé s
e,a me l
yl ehettö bbszintűi s( p éldáu lamé rlegbena
befektetett eszközök, azon belül a tárgyi eszközök, azon belül az ingatlanok összegzése).
A gyakorlatban használt legfontosabb adatbázis nézetek ak ö ve t
k ezők:
-t örzs l
ist
á ke l
ő á
llít
ása ,
- tételek visszakeresése (napló),
-e g yv agyt öbbf őkö nyv iszáml aforgalmán ak,eg yenleg énekl eké r
dezése,
-f ők öny vik i
vo natké szí
tése,
- mérleg összeállítása,
- eredmény kimutatás készítése.
- ki nem egyenlített számlák adatai,
-k ésedelme senf i
z et
őv e vőkk és edelmikama t
ánakk isz ámí tá
sa.
A8
.8.
ábr
aeg
ysz
ámv
ite
lip
rog
ramj
el
le
gze
tesk
épe
rny
őte
rvé
tsz
eml
él
te
ti
.
20
8.8. ábra. Eg
yko
rsz
erűs
zámv
ite
lip
rog
ramj
el
le
gze
tesk
épe
rny
őte
rve
8.4.2 A vállalatirányítási rendszerek kialakulása, feladatai
A vállalatok pénzügyi mérlegének folyamatos követése, az egyes gazdasági

eseményeknek a vállalati mérlegre gyakorolt hatása azonnali nyomonkövetésének igénye
a korszerűs zámí tá
stech n i
kairend szer
ekk ialaku l
ás ána
ke gy i
kf őmo zgatór ugója.Az
elsők ez demén yezésekat ábláza t
ke z
előpr ogra mok (Lotus 1-2-3) voltak, amelyek
lehet
ő vét et
tékat ábláza tos
ant ároltpénzü g yia datokk özö ttimate
ma t
ikaik apcs ol
atok
révén az egyes gazdasági eseményeknek a vállalati mutatószámokra gyakorolt hatásának
közvetlen megjelenítését.
Ké sőbbame gj
elenít
ésres zánta da t
okn övek vős zámami attsz ükséges
sév ál
ta
táblázatosin formác i
ókn akak épernyőkö nv alóme gjelenít
éséhezad at
b evit
elima szkok,
ké pernyőtervekp r
o gramo zot
tk é szí
tés
e .Í gya lak ul
takk iadBase alkalmazások. A
kö vetkezőlé pésab e l
sőu t
asít
á soknakg ép ikódrav al
ól efor
dítá
saan naké r
d ekében, hogy
af orrás
k ódh ozc s
aks z
ak embe r
eké sell
e nőrzöttk örülmé nyekközöttférhessenekh ozzá.
Ennek során alakultak ki a Clipper a lapúa d atbázisk ezel
ők.A v áll
a l
atimű ködés
ug yanakko rs zükségesséte t
te,h ogyav á l
lal
atimű kö déstleí
róa dat
b ázi
so kategys z
erre
több munkaállomásról lehessen elérni. Létrejöttek a számítógépes hálózatokon alapuló
alkalmazások (pl. FoxPro), de az akkori hálózati szoftverek(els
őso r
b anaNo vell)mé g
csak egy-e g y mu nk aá
llomá ss zámá rat e t
tekh o zzáférhetővée gyr ekord ot
.A t öbbi
felhasználós zámár aa za dottr eko r
dn e mv o lth oz záf
érhet
őa d di
g ,a míga ze lőző
felhasználó ki nem lépettareko r
ds zerkesz t
éséből[ 8.22,8.23].
21
Az integrált logisztikai információs rendszer elve ugyanakkor megköveteli,

h ogyal ogisztikaime grend elésa datote gyi
de jűl
e gt öbbf elhaszn áló(p
l.ügyfél
szo
lg álat
i
iroda, raktárnok, beszerzési osztály stb.) érhesse el. Az ellentmondás oka technikai
jell
eg ű:a za datbázi
sk ezelőé sh álóz atiszo ft
ve reka9 0-es évek közepéig nem tették
lehetőv é i n tegr
á l
tl og i
sztik aii nfo rmáció s r e nds zerek k i
al
akí
tás
át.I dei
g l
e nes
megoldásként modulokra tördelt pénzügyi és logisztikai információs rendszerek
születtek meg, és kerültek alkalmazásra. Ilyen környezetben kérdésessé vált az is, hogy
egyáltalán létrehozható-e vállalatokat átfogó logisztikai irányítás.
A 90-es évek közepén jelent meg egy új technológia: az integrált adatbázis

kezelés rendszere, amelyben nincsenek a törzsadatokat mutatókkal (pointerekkel) leíró
index állományok, hanem az adatbázis kezelőb e
lsőtran zak ci
ó stáb lákkalb i
ztos í
tj
aa
felhasználóks zámá raa za da
tokh ozv alóe gyid e
jűh ozzáférést.En nekat echn ológ i
ának
kö szönhetőenv áltlehetővéazin tegrál
tl og is
z t
ikaiinfor
má c i
ó sren dszerekme gszül e
tése
,
ame lybename grendelésa d
atok( szerző dé sbenl é
vőp art
n ereké sat e rmé keka zon osí
tói
,
ha t
ári
dő k,á r
ak,s zál
lítás
if elt
é t
eleks t
b .)v a
lame nnyil o gis
z t
ikaip a r
tn ers z ámára
eg yi
dejűlegh ozzá f
érhetőek.Az i l
yena datbázi
sk ezelőkreé pülőv áll
a lati
rán yí
tás
i
rendszerek ap énzügyie l
őír
á sokna k me gfe l
elő mű köd t
e tésih átt
é rrela l ogis z
tik
ai
információs rendszerek számára szolgáltatják a megrendelési adatokat [8.22, 8.23].
8.4.3 A vállalatirányítási rendszerek logisztikai szolgáltatásai
Az i ntegrá ltv á
ll
alat
ir
án yít
á sir e
ndszereke lsődlegesf eladataal ogiszt
ikai
informá ciósr en dsze r
e k műkö dtetéséhez szükséges megrendelési adatok on-line
elérésének biztosítása. A megrendelés adatok alapján lehetséges a hatékony beszerzés
tervezési, készletezési, komissiózási, térbeli elosztási stb. feladatokat irányító
algo r
itmu so
k mű köd t
e t
ése
,é se zá ltalal o
gisztikai partnerek számára a logisztikai
folyama tokh atéko nyl ebonyol
ításáho zs züks
égesi nfo r
má cióke l
ő ál
lít
ásaé sap artnerek
számára való hozzáférésének biztosítása.
Ak o rszerűv ál
lal
ati
rány ít
ásir e nd szerek ben mű kö dős za bvá
nyosa d at
n yerési,
adatátviteli,tele ma t
ik aitech
n ológiákal o gisztikaip artne r
eks zámá raegysze r
űé sg yo r
s
ad at
h ozz áféréstb iztosítana
k,a mi hezab elsői nformá c iósre nd s
ze rüke
till
es zt
v eat elj
es
kiszolgá lásif olyama tv ál
ikin t
eg rál
ha t
ó v á.Az tmo nd hatj
u kt ehá t,hogya ze l
sős orban
pénzüg y ia lapo kras ze r
v e
ződőv áll
alatirán yí
tá siren dsze r
ekaf őb i
zt
osít
éka iak orszerű
integrált logisztikai információs rendszerek létrejöttének, és egyúttal a logisztikai elvek
gyakorlati megvalósításának feltételét is jelentik [8.24, 8.25, 8.26].
8.4.4 A v áll
ala
tir
ányí
tás
ire
nds
zer
ek a
lka
lma
zás
áva
lel
érhe
tő
gazdasági eredmények
A komplex logisztikai szoftvere ktőle lvá r

h ató,h o
gyat elj
e se llátásilá ncot
,a
rendszer- és vállalati határok átlépésével fogja át az információk átvitele és feldolgozása
területén. A logisztikai ada tátv i
tel
ié si nf
o rmá c i
ósr endsz
e re
kf on tosi s me rt
etőjegye
22
éppen a logisztikai lánc átfogó integrációja. A logisztikai szoftvereket "a megrendelés

kezelés folyamatát - av állalatstratégiaite rvez
é sét
ő lav állalatfejles
ztésená t(azár uk
belépésé tőla ze losztásig) egészen a küldemények követéséig - á tte
k i
nthe
tőené s
rugalmasan kell kialakítani".
A l og i
sztik a
is zoft
verek mű kö dés é
neks aj
átos
sága,hogye
gyi
dej
ű l
egt öbb
fel
h aszn áló,av á l
lal
atvez et
ésk ülön bözőf unkci
óib
a nh a
szná
lj
aarend
szert
.En nek
lehetőv é válásával nemcsak gyorsabbá, hanem egyúttal megbízhatóbbá is válik a
rend szerekmű kö dtet
ése.Azi lyenmó dons ze
rve
zettrend
szer
eke
tne
vez
zükintegrált
vállalatirányítási rendszereknek (8.9. ábra).
A diszpozíciós adatoknak a logisztikai lánc mentén való intenzív cseréje

• ler
öv i
d ítiazá t
fu tásiid őt,
• csökkenti a készleteket és
• növeli a szolgáltatás színvonalát.
Azak o rs
ze rűinf
ormati
kaire
ndszer
,amitlogisztikai adatbusznak nevezünk, a
logiszt
ikaire nd szertte
tsz
őlege
spart
nerekk
elképe
sösszekapcsolni. A
termelővállalatoké sp ar
tne
rei
kd i
szp
ozíci
ósk apcsolatbanv ann a
ke gy má ssal.Az
eg ymássalh a t
á r
idő tegye
ztet
őö ná
ll
óü zl
et
tár
sakszélesc sopo r
tjá
b ólvirtuális vállalatok
alakulnak ki [8.27].
8.9. ábra. Az integrált log

isz
ti
kaii
nfo
rmá
ció
sre
nds
zermű
köd
ésé
neke
lve
23
A l og i
szti
k ais zo f
tverek ke le lér
hetőv e rsenyelőnyökt ovábbn öv elhet
ő ka
ko r
s ze r
űi nformá ci
ó s- és adatátviteli technológia, különösképpen az adatbázis kezelés1,
az adatnyerés2 és az OLAP3 eljárásaival. Az ilyen rendszerekben az áruk tényleges
szállításae lőtth al
a dv égiga zi nfo rmá ciósr end szere
nav á r
h atóé rkezésii dő pont
,a
mennyiség és a küldemény típusa. A feladó a szállítandó árukról szóló adatokat távadat
átviteli rendszeren, EDI segítségével vagy inter ne t
enk özlias zállít
óval.Aze l
őjelent
és
alap j
á nv égezh et
őe laszállítások diszpozíciója, és a folyamatos adatfeldolgozás során a
rakodási helyeken is t erve z
he t
ő vév á likar ak odóg ép-é smu nkaerős zükséglet. Az egyéb
raktározási és rakodási célpontokról i ll
etveas z ükségesk özben sőtá r
olásii gényrőlis
tudo má stszerezar ends zer
.Aze lő jel
entésneke zar endszereat ováb bid iszpozíci
ós
tevé ke nységhezé smu nkaerőf elha sz nál
ást erve zéshezist ámp o ntotn yújte gészena
címzetthez való kiszállításig. A számlázást és a szállítói szolgáltatónak való információ
átadást is magában foglalja az adatfeldolgozó rendszer. A saját eszközzel lebonyolított
szállításoknál járat
s zerke sz
tőprogramok tervezik meg a bejárandó útvonalakat.
A logisztikai rendszerekben található elemek nagy száma, kapcsolódásuk

összete t
ts
ég eésar endszersok r
étűb e
lsők apc so
lat
a ile
gtöb
bszörnemteszi
kleh et
ő v
éa z
eleme ks zá má naké smű k ödésip ar
amé tereineke gzakt
,a n
ali
ti
kaieszközökke lvaló
meghatározását, a rendszerek paramétereinek hagyományos eszközökkel való
optimalizálását. Ugyanakkor a mai mérnöki tervezési gyakorlatban egyre inkább
jell
emz ővév álika zRST-f olyama t
okt ervezésrefor d
íta
ndóidőcsökkent
éséneki génye
[8.28].
Eg yr
enö vek vőszerepetka
p naka zokaszimulációs programok, amelyek a valós
folyamatok viselkedésének imitálására alkalmasak. E problémák megoldásának
hatékonye s
zközeag yakorla
tbaniseg y
reszé
lesebbk örbe
nt e
rje
dőszimulációs technika.
Ug yanennekat ec hni
kánakú jfejl
emé nye,hogyav ál
lal
atimű köd
ésmu t
atósz ámain a
k
előreme ghat
ározo ttér
tékeinélame g fel
el
őf el
h as
ználókatf i
gyelmezt
etiar end szer(pl.
4 5 6
ORACLE Alert, SAP EIS , SAP EC illetve SAP Cockpit )d ön
tései
kv ár
h at
ój övőbeli
következményeire.
A logisztika összehangolja a gyártás és a kereskedelem közötti együttmű ködést.

Döntőszere
p e,h ogyal o gi
szt
ika iinformá cióks egítségévelazértékal
k o tá
sif oly amatban
re
jl
ől e
hetőségek rerámu tat
.Mi n denv áll
a l
a t
n akv ane gy" veszél
yesz ó ná"-ja e funkciók
t
alál
kozásipon t
ján( av áll
alat
imű köd é
sip aramé t
erek,p l
.a zerőfor
ráso k kapacitásadatai
ér
tel
me zé
sita r
to má nyánakp eremt erül
etén :túlterhelődés,kihasznál
atla nság,t orlódások
st
b.)
.A lo g
isztikaak ül
ö nböz
őmó dszere kk ö zött
ik apcsolódásipon tok ath oz zalétre.
Szer
epeszerveze tiésv égre
hajt
á sijell
egűe gyszerre.
Az IT7 fontos v er senyelőny t jelent üzemzavarok és hirtelen változások esetében

az ellátóknak ilyen fajta integrációja által. Például képessé teszi a kereskedelmi osztályt
arra, hogy átgondolt és komplex tevékenységeket dolgozzon ki nyugodt és biztonságos
körülmények között (beleértve a vámolási és jogi szempontokat is), amennyiben
rendelkezésre állnak a pontos és rendezett beszerzési, termelési és elosztási
24
ka pacitásokró lé sh elyzetrőls zó l
ói n f
o rmációk.Mi nd e
zn emk é
pzel
het
őeli
nte
grá
lt
vállalatirányítási rendszer nélkül. Összegzésképpen azt mondhatjuk, hogy az IT
go ndo sk odi
k mi ndenv ezé nylésii nformá ci
óról,é se zá
lta
lleh
etővétes
ziaf
orr
áso
k
állandó optimalizálását és sikeres akciók lebonyolítását.
A logisztikai szoftverek alkalmazásától várható legfontosabb eredmények a

k
öve
tke
zők benf og lal
h at
ó kö ssz e:
• a gyors és biztonságos termékazonosítás,
• az üresjáratok kizárásával a bejárási útvonalak optimalizálása,
• ar aktárgaz dálkod ású jj
á szervezé sévelidőme gtakarítá
sa,
• a ügyviteli ráfordítások jelentősmé rt
ék űc sök ken ése,
• a kézi adatbevitel kiküszöbölése,
• az áruk érkeztetése és kiszállítása közötti on-line párbeszéd kialakítása,
• jelentőster me léken ység inö veked és
,
• a munka végrehajtási körülményeinek javulása,
• amu nk aerők épzettségi színvonalának emelkedése,
• a munkahelyi ügyviteli helyszükséglet csökkenése.
25
8.5. Szállításirányítási rendszerek
8.5.1 A szállításirányítási rendszerek feladatai a logisztikában
A szállításirányítási rendszerek kialakításában a logisztikai szemléletmód

g
y ak
orlatime g valós ítás
átak ö vetke zőlépésekben lehet összefoglalni (8.10. ábra):
a) ame g lévő ,h a gyomá nyosi r ányí
tásiegység e kbő lö s
szeállóe losztási rá ny
ításna k
és az ideálisnak az összevetése. Általában az ideális integrált irányítási koncepció
ma r
ad ékn élkü lnemü l
tethe tőátag yakorlatb a,íg yme gk e l
lh atároznia zokataf ő
mé r
ős zámo ka t,a me l
ye ka ze l
v irendsze rg yako r
latime g valósít
h atóságának
korlátait megszabják;
b) rendszerterv készítése. A rendszerelmélet közös kiindulási pont a komplex
kapcsolatelemzés és egy elosztási rendszer részrendszerei közötti összeköttetések
megvalósításának metodikájához. E fázis célja, hogy a szervezeti kérdéseket, a
vezérlést és az irányítást, valamint a rendszer inputját és outputját közös
összköltség célfüggvénybe állítva optimalizálja az egész rendszert. A rendszer
struktúrájától, a célfüggvény és az optimalizáló algoritmus finomságától függő en
rendkívül szerteágazó modellfajták lehetségesek;
c) az alvállalkozók, az elosztási rendszer szintjei szerinti irányítási területek
lehatárolása és definiálása. A komplex értelemben vett elosztási irányítás
magában foglal minden olyan tevékenységet, amely tervezési, diszpozíciós és
adminisztratív síkon az anyag-, eszköz- és áruáramlás területén a fizikai és az
információs szférában zajlik. Ezért a modern elosztási irányítás alapos
fü ggetlen ségv izsgálat
otk öv e
tel
,me lybenf ig yele mb ev ehető ka ze gye selosztási
szintek érdekeltségei, céljai;
d) a gazdasági érdekeltségnek, mint újfajta irányultságnak a gyakorlatba ültetése.
Na p
jain kb anat udomá ny bané sag y ak orlatbank ieme lk ed
őj e l
entőségű
kutatási-fejlesztési objektumok (pl. távadatátviteli rendszerek) jelennek meg a
felerősö d ők on kurenciah arck öve t
kezté
b en
- al ogis zt
ikaié sa zö ss
zk öl
tségf
üg g őp iacku t
atások( ap ia ck ör
z et
ek re
osztása);
- a vállalkozás-kutatás;
- a szállítókézség növelése;
- ar acio nali
zálásilehe tőségekk i
aknáz ás aé rdekében;
e) a logisztikai konstrukció céljainak lehatárolása. Az elosztási irányítási
ren dszere kf őc é
ljaias zolgá l
tat
ó ,atermelőé sa ze losztásire n dszerekb el
sejében
és között az optimalizált készenléti és szállítási készség stratégia megvalósítása.
Ebben a fázisban kell vizsgálni az elosztási rendszerek elemei rugalmasságának,
megbízhatóságának és biztonságosságának fokát is;
f) af őf e l
a dato knaké saf e jl
esztés
eks úlyp o ntj
a inakk i
jelölé se.Egy logisztikai
szempontú elosztási irányítás funkcióelemzése ésc éli
rány oss ág ané gyf őp ontban
foglalható össze:
26
8.10. ábra. A központosított elosztási irányítás információs rendszere és kapcsolata

az alapfolyamattal
- a ze gye se los
ztá
sis zi
nte
ks a j
átosl o g i
s zti
kaic é l
k it
űzésein e
kf el
adat
illesztése;
- a ze losz tá
sir ends
zere leme irev is
s za vezethetőf elel
őssé gvál
la
lás
ok
rögzítése;
- problémamegoldásra egyesített szervezeti struktúra létrehozása;
- ac él
k it
űz ésekegy
ért
elműtisztá zása.
27
Va l
ame nn yie l
osztórend szer
b ene lőté
rbená l
la z információs rendszerek
kiépítése.Aze loszt
ásiirán yí
tásir en dszere ksaját
o sp rob lémá i
rajell
emz őad ön té
si
feladatok túlsúlyba kerülése (beruházási koncepciók, stratégiák, elosztási járatok
összeá l
lí
tása)
.Er endsze
rek r
ej ell
emz ő,h ogyn agyszá múi n formációá t
te
kintés
ea l
a pján
nem csupán matematikailag tisztázott algoritmusok szerint, hanem számos heurisztikus
jell
egűe l
em b evonásávalk ella d ö nt
é seke
t me gh ozn i.Így az adatfeldolgozó
rend s
z er
ektőln emv árh
atóe laz, hogyk észd öntés
ek etho zza nakált
alánoss
ágban ,ha nem
ho gy ad öntése lőkész
ítéshezn yújtsan a
k me gfel
előens tr
u kt
úrál
t,stat
iszt
ikáz otté s
vizuálisanátt
e ki
n t
hetőadatokat[ 8.
2 9, 8.30].
Az irányító algoritmusok gyakorlati felhasználására azonban csak napjaink

elosztási rendszereit irányító számítógépes, távadatátvitellel integrált automatizált
alrendszerekben kerül sor. Ezeknek a módszereknek az alkalmazásához egyrészt
naprakész, on-line információk (igény- ésk é s
zsé gadat
ok )
,má sr
é sztna gyme nnyiségű
háttéradat (költségek, tarifák, topológiai adatok) szükségesek. Ezt pedig csak napjaink
na gyteljesít
mé n yűtelematikai rendszere iteszi
kl ehetővé.
Az elosztóközpontok hardware rendszereinek legmagasabb szintjét képviselik

azok a megoldások, amelyekben az anyagmozgató- és szállító berendezések fedélzetére
speciális számítógépeket szereltek. Ezek az elosztóközpont központi számítógépével on-
linetáv ad at
á tvit
elikapcso l
atbaná llnak.Ak ap csolatk i
terjedag épkezelőknek, gépkocsi
vez et
ő kn eks zólóu t
as í
tások me gj
elenítésére,a zu tasításokt el
jesí
tésé r
ő ls z óló
visszaje l
zé s
e kt ovábbí
tásá r
a,a g ép k
ez el
ő ké sa k ö zpo ntk öztiinformá ciól eké rés
biztosítására, akadályok felmerülésének közlésére és operatív utasítások vételére stb. Az
elosztó közp on tközpontis zámítógép eebb ena ze set
b ena zü gyf el
eknéllévők ap acitás- és
igény adatokat nem duplikálja le az operatív irányítás céljaira, hanem azokat mindenkor
aa za datokf o r
ráshel
yérő lgy űj
tiö ssze.Eb b ena ze se t
b ena ze losz
tóközp ont központi
számí tóg épec saka zirá nyít
óa l
go ri
tmu sokt á r
o l
ásá r
aé smű ködt
etésér
ek orlátozó dik,
amilyenek pl.:
• készlet optimalizálási eljárások;
• j ára t
sz erkeszt
őa l
g orit
mu sok ;
• kapacitás allokációs eljárások;
• j ármű pa r
kg azdaság ossá
g iszámítások;
• költség- é stelj
esít
mé n yelemz őe l
járáso k;
• topológiai modell állományok.
Ak orszerűe l
o sztókö zpon
tokgyakorl
atánakme gfele
lőena zi nfor
má ciót
echnikai
alrend szere szkö zeittek i
ntv eszámít
ásbavehet
ő kar ádiótel
efono s
, mű h ol
dasr e
ndszerek,
továbbá az anyagok, szállítótartályok állapotának, helyének automatikus közlésére a
vonalkód technika és a mágneses kód olvasó berendezések. Ez a technikai megoldás a
legma gasab bb e ruház ási gé ny
ű,azonbane gyútt
alal e gma gasabbf okúa utomati
zálást
teszi lehe tővéa za z zalj á r
óa dat
biz
tonsá
gié s-elérési szolgáltatások legmagasabb
szintjével [8.31, 8.32, 8.33].
28
8.5.2 At
éri
nfo
rma
tika
ire
nds
zer
ekf
ela
dat
aié
sös
sze
tev
ői
Az e losz t
á sii rányít
áse gyikf őt evékeny ségeaze l
oszt
óhál
ózat
hozr e
nde
lt
g
ügyfelek szállítási igényeinek minél alacsonyabb költsész
int
entör
tén
ők i
el
égít
ése
.
8.11. ábra. A szállításirányítási rendszer modulcsoportjai
Ezaf o l
y a
ma tszo r
osa
nk apcso l
ó di
kab el
sőn yi
lván ta r
tási
,raktároz
ási,fenn tar
tási
és finishing tevékenységek irányítási rendszeréhez: a szállítandó anyagok készletezése,
n yil
vá ntart
ása,me gfelel őelőkészí
té seaf el
tétel
ea nna k,h ogyas zál
lí
tásirányítás
zö kken őme ntesené so p t
imál
is
ano ldjame gf eladatait.A t erme l
őtőlaf elhasz nálói
g
terjedőlogisztikai folyamat h at
ékony ságátek apcsolódásif e lül
etekmi nőségejelen t
ősen
befolyásolja (8.11. ábra).
As zá
ll
ít
ási
rányí
tá
s,mintatel
je
sfolya
mat
rend
sze
rk i
emelk
edőfont
ossá
g úel
eme
ö
nál
lóa
nisjel
entő
stőkel
eköt
ésűal
k ot
óré
sz.Avé
gter
méká r
ánakjel
ent
ősré
szétpe
diga
b
eép
ültsz
áll
ít
ásiköl
ts
égekal
kotj
ák.Etényez
őksz
eme l
őttt
art
ásá
valál
lí
tha
tj
uk,hogya
29
szállítási folyamat költségei befolyásolják a terített termékek árát, ezen keresztül a piaci
viszo n yok até sat eljese losztórend szermű ködésének gazdaságosságá t
.A k o r
sz er
ű
elosz tásis zál
lí
tásir
á nyításir end szerta k öv etkező c élkitűz ések szerint kell
megvalósítani:
• as záll
ít
ási
rán yítás
ir end s
ze r
b enf u va rozó( sz áll
ít
ó)járatokö sszesfu t
ásaal eh et
ő
legkevesebb legyen;
• a szállítójár mű v ekal ehetőleg ke vese bbetf uss ana
kü r
e sen;
• as zá l
lít
ójá
rmű v ekk ap acit
ásk ihaszn álásaal eh et
őlegnag yob bleg yen;
• a járatok az ügyfeleket olyan rendszerben keressék fel, hogy egy-egy járaton belül
az utolsónak kiszolgált ügyfél elérési ideje a lehet
őlegk oráb bilegyen .
E c él
k it
űzések nek e l
e gett evő száll
ítá
sirányí
tásir endszern ek a za lább i
követelményeket is ki kell elégítenie:
• operatív feladatok megoldása esetén az elosztóközpont nyilvántartásából kell
hogy átvegye a fuvarigényeket;
• l ehetővék el
lt en ni,h o gyad is z
pécserad-hoc beavatkozásai szerinti optimalizált
járat
oka tle
he ssene l őáll
ítani;
• l ehetővék el
lt e nnie ,h ogys tra t
égia
ij e
ll
eg gel
,mi ntegys z i
mu lációst ech ni
ká val,
h os
szabbt ávras zólóf i
xj áratterveklegyeneke l
őállí
thatók;
• a járatok strukturális paraméterei tekintetében rugalmasnak kell lennie, azaz az
eloszt
ó közpon tt el
e p í
tésih e l
y e,ak iszol
gáltk örze
t,aj ármű vekk a pacit
ása,a z
u t
olsónakk iszo l
gá ltü gyf élelé ré
siidej
e,aj árműá tlagosmo z gásis ebes s
ége ,az
átla
g osr akodás iid ő kar ends zerszámárab ármiko rv áltozt
atha t
óp ar
a méterek
legyenek.
A járattervezésnek egzakt, matematikailag tisztázott globális optimumot adó

algoritmusa nincs. Ugyanakkor a vázolt célok és kritériumok közül néhánynak az egzakt
optimumot adó megoldása lehetséges.
A s zál
lít
á si
rány í
tásir endszertc él
sze r
ű modulárisan felépíteni, ahol az
alapinformációs rendszer moduljai (térképen való mozgás, járaton belül az optimális
ügyfél felkeresési sorrend) matematikailag tisztázott eleme kb őlá l
lna k össze, ezekre
pe di
gp araméterezhetőe n,ag yakorl
atbanj ólmű k ödőheurisztikus eljárásokkal, építjük
rá a járatok összeválogatásának a korlátozó feltételek szerinti döntési rendszerét. Az
előzőe ka l
apjána ze losztás
iirányít
ór end sz
ers zá l
lítási
rányításia lr
end szereak ö vetk e
ző
főmo dulcsoportok bólépíthet
őfel[8.34 ,8.35,8 .
3 6].
1. A fuvarigények összeállítása modulcsoport. A j ár

ato
k megt
er vez
é s
étv égző
további modulok számára településenként összegzi az igényeket. A fuvarigény
adatokat a modulcsoporth árom, alapjáb ane lt
érő, fo
rrás
bólgy
űjt
he t
iössze:
- az elosztóközpont nyilvántartási rendszere;
- diszpécseri ad-hoc beavatkozás;
- s t
ra t
égi
a ij
á rat
tervezésh osszabbi dőszakrav onat
kozóf
orgalmiad a
tai.
A modulcsoport kimenetén a településenkénti aktuális fuvarigények jelennek
30
meg.
2. A térképi információs rendszer modulcsoport. Feladata a kiszolgált földrajzi

körzet térképi viszonyainak olyan modellezése1, amely segítségével a települések
közötti elemi mozgások a minimális befutott távolság célfüggvényével állíthatók
elő ,ug yan akkorl eh et
ő vék e l
lt enn i
e,h ogyat ováb b
io pt
imal
iz áló mo dulok
szá máras züksé gest ávo l
sá g( i
ll.e l
érésiidő-)má trix okb á
rmikor,t etszőleges
cso po
r tosít
á s
b ane l
ő áll
ítható kl e gyenek.A t ováb bia kba
ne zta mo dell
e zés
t
topológiai modelln ekn ev ezz ük.Be me nőa dat
bá zi
sai:
- a települések földrajzi elhelyezkedésének adatai;
- az úthálózat gráfjának adatai;
- at elepülésekhe zt artoz ó,ar endszerv égkime neté
nme gjelen ől ist
á kon
feltüntetésrek erü l
ős z öveg esá l
lomá ny( af elk er
esendőü gyf elekn ev e
,
címe stb.).
A modulcsoport kimenetén a térképi információs rendszer adatbázisa jelenik
meg.
3. Az útvonal optimalizálás modulcsoportjának feladata egyrészt a topológiai

modellezés eredmény adatbázisának bevizsgálása, másrészt a diszpécser által
kijelölt ad-h ocj árat
o ko pti
ma lizálá saami nimá l
isö s szfu t
ás( i
ll.e lér
ésiid ő)
célfüggvényével. A diszpécser által bevitt település azonosítók által definiált
térkép ip ontokrav o natkoz ólagak övetk ezőt ípusú( str
u ktúrájú )járat
ok at
szerkeszti meg a rendszer:
- a települések optimális felkeresési sorrend szerinti összekapcsolása járattá;
- a települések felkeresése a diszpécser által megadott sorrendben;
- at elepülé s
eko pti
má liss orren dűfe l
k eres é
seú g y,h o gyak iszo l
gál
ójármű
a feladat végrehajtás után a kiindulási telephelyre jöjjön vissza;
- a települések megadott sorrend szerinti felkeresése, és a járat végén a
kisz olgálójárműt é r
jenv i
ssz aak iind ulásitelephe lyre.
A modulcsoport a diszpécser által kijelölt ad-hoc járatok menetrendjeit és a
járatok grafikus megjelenítéseit szolgáltatja.
4. A járattervezés modulcsoportja beolvassa a fuvarigény-, a térképi információs

rendszer- ésaj áratko rlátoz óf el
téte l
e ka dat
bázis ai
t.Le hetővét esziad i
szpécser
számára - elsősorban stratégiai járattervezéskor - forgalmi és/vagy térképen való
elh e
lyezke dés(esetl
egmi n d ket
tő)s zemp ontj
áb ó lrésztar
tomá ny(
o k)k ij
elölését,
ma j
dazí g yk i
válogatottt ele pülésekre( ak orl
áto zóf el
tétel
e ketfigye l
emb ev evő ,
heurisztikus elveken alapuló algoritmussal a minimális összfutású és
mi nimálisü resf
u t
ású,a zü g y f
eleke tal eh et
ől eg korábbanf elker
es ő,ma ximá l
is
ka paci
táskihasználássalf utó)j árat
o ka tál
lítössze. Enn ekme g fel
előenl ehets
ég es
- valamennyi szállítási igény járatba vonása;
1
a térinformatikai modell elkészítése
31
- térképi elhelyezkedés ill. forgalomnagyság szerint összeválogatott

résztartomány járatszerkesztése;
- előszö ra n agyfog yaszt
ókt erítőj
á rato kka l
,ma jd af e nnma radó k
naka
nagyfogyasztókból kiinduló (satellit-) járatokkal való kiszolgálása.
A modulcsoport kimenetén valamennyi aktuális járat menetrend listája, grafikus
me g
jel
enítése,é sa zö sszesj árat
rav o n
atk oz óg lobá
lisö sszegzől isták,v ez
ető
i
információk jelennek meg.
5. Az információ szolgáltató modulcsoport a térképi információs rendszer

adatbázisáté s a z ú t
v on alo pti
ma lizál
ó i l
l.j áratt
e rvez
ő mo d ulcs
opo r
t
kimeneteként kapott bejárási útvonal adatbázist olvassa be. Ezek alapján az egyes
szo mszédo s f el
kerese n
d ő t elepü l
ések k ö zött a mi ni
má l
is ö sszf
utás
célfüggvényével megtervezi az elemi útszakaszokat, listát készít a járat
azonosítójával, a járat által befutott útvonalról, az egyes települések között
be j
árandóu takh ossz áról
,a ze ltel
tid őkről,ak i r
a kandóme nnyi
sé gekr ől,ajármű
pill
a na
tnyit erhelés
é ről,va lamintme gjelení
tiat e l
epü l
é s
e khezr en delt szöveges
információkat minden rakodási helyen.
A modulcsoport az elosztóközponthoz tartozó körzet térképén grafikusan

megjeleníti az adott járat által befutott útvonalat is. Az ábrákon a rakodási helyek
azonosítóit külön feltünteti a rendszer.
A modulcsoport ezeken felül a járattervezés során keletkezett összes járatról

vezet
őii nfor máci
ószol
gál
tat
ól i
stákat készít, amelyekben az összes járatra vonatkozó
globál
isj e llemzőke
tg yűj
tié sö sszege zi( ezek:ö s
szfutás
,ö s
szesi dő s
zü kség l
e t
,
szüksé
g esj á r
műveks zá
ma ),v alami ntl istázzaaj á r
atokk o r
látozóf elt
ételeine k
paramétereit.
8.5.3 Az ellátási és az elosztási mozgások irányításának informatikai

háttere
A központi ügyviteli rendszer automatizálásának irányítási szempontjai. A

elosztórendszerekben a legfontosabb integráló elem az összes résztvevő s zámára
h ozzáférhe t
őin fo
rmáció
sé sk ommu ni
kációsh áló zat
.En ne kfunkcióit az alábbiakban
jelölhetjük meg:
• a elosztóközpontok ügyfeleit egymással és a központtal összeköti;
2
• ae loszt
ók özp
ontokate gymássalhálózatszerűenö ss
ze ka pcsolj
a ;
• a fi zi
kaiá r
ufol
yamo tme gelőzőenk í
séri
.
A e loszt
ó r
endszerekben l étesítend ő i nformá ciós- és kommunikációs
összeköttetésnek lényegében a teljes logisztikai láncot át kell fognia. Az információs
2
logisztikai hálót hoz létre, megteremti a virtuális vállalati szövetségek kialakulásának feltételét
32
h
átté
ráltalkielégít
e ndőkövetelményeket az alábbiakban foglalhatjuk össze:
a) as zál
lítá
silá nce l
eme iszámá raaszük ségesa datokid őben ire
ndelk
e zés
reál
lí
tá
sa;
b) a za datokatr övidid őközök b enésszin tefolyama tosanaktu ali
zál
nike l
l;
c) az adatok az összes jogosult számára lehívhatók legyenek;
d) ak í
sérő dokumentumokat és fuvarleveleket racionalizáltan és egységesen a
számí t
ó gépesr endsz eráll
ítjae lő
;
e) af el
ha sz
n álóks zámá r
aá t
tek inthet
őé sa ktuáli
sk ö l
tségada to
kr é
vénme gal
apozot
t
dön t
ésise gédletetállít
sone lőar e
nds zer.
A központi információs rendszer tartalmazza az ügyfelek és az áruk törzsadatait,

ar ends zerbel épői gényeka d at
ait
,ak i
szo lgál
ós zemé lyzeté sag ép ek,b erend e
zé sek
mű kö désip aramé tere
it
,törzsad at
aiteltekintvea tt
ól,hog yaza d at
b ázisokk öz pontosít
o tt
vagyo s zt
ottf elép í
tés
űek.Ez eka zi r
á nyít
ó ks zámárah ozzáférhe t
őe k,te t
s zől
ege sen
rendez ettmó do nl e
kérhetőkl i
stákf ormá jáb
a n,i l
letvee gyese leme i
kk éperny őn
me gtekin t
hetők .Er rea za l
api nformá ci
ó sr endszerreé pü lneka zoka ze gzakté s
heurisztikus algoritmusokra alapozott programmodulok, amelyek a vezénylési listákat,
me netren deketszo lgál
tat
ják( minimá li
ss zállí
tásiidők,JITt erme lés,op t
imá lisrendelés i
időkö zöké ssz ál
lítóité
tel
n agyságok ,
k észletezésist
ratégiák)
.
A térinformatikai rendszerek általános felépítése
Ho
zzá
rende
lés
,sor
rend,me
net
idő
k,é
rke
zés
iidők
Ügyfél címe, Hálózati Hálózati Kezdeti Végleges

megrendelés típusa Koordináták összefüggések mene t
idő k útvonalterv útvonalterv
Központi Sorrend-
Geokódolás Potenciál- Útvonal-
számító- meghatározás
mátrix szerkesztés
gép
Ügyfél helymeghatározás Topológia, Útvonal

sebesség
Korlátozó feltételek
Címjegyzék (pl.i
dőabl
akok, kö ltségek, túl
óra,
)
Grafika Járatterv,
térkép-
készítés
Földrajzi adatbázis:
-utca-topológia Járatterv,
-címjegyzék térkép
-grafika
Diszpécser,
sofőr
8.12. ábra. A térinformatikai rendszerek általános felépítése
Kapcsolatrendszer az ügyfelekkel és a szállítmányozókkal.

Ama
iko
rsz
erű
elosztóközpontok gyakorlata azt mutatja, hogy a feladó, az árufogadó és a
szállítmányozó állandó információcserében áll egymással. Az igénylisták, a
33
bizo ny l
atolás,ajár
mű foga dás stb. naponta, gyakran óránként
• telefonon,
• telefaxon,
• telexen,
• közvetlenül modemen keresztül vagy
• interneten, e-mailben
3
cseré lődneka zá r
u ár
aml áss zervezőik ö zöt
t . Ezek a kommunikációs csatornák
kétirányúak, mivel nemcsak rendelésfeladásról van szó, hanem a rendelésfeladásban a
szállításih atá
ridő
ke gy eztetésérő lis.Ez u tó bbi
ta e l
o s
ztókö
zpontv ég zi
,é sa
me g vá l
tozotth at
ári
d őkr
ő ltájé koz tat
niak e l
la zü gyfel
eketé sas z
áll
ít
mány ozókat.Az
újbó lie gyeztetésutánr ögz í
th etőas záll
ítá s
ih a t
ári
dőá l
lomá ny
,a mel
yv égü lak ülső
szállítások ütemezésében csapódik le.
Af entiekbenv ázol
tp robl
éma e l
sősorba n technikai jel
leg ű.A f o l
yama tos
kapcsolatt
art
ást echn ik a
ih át
ter
ema g asb eruhá zásiigényűf ejl
esztések kelv al
ó sí
tható
meg. A nyugat-európai gyakorlat mégis azt mutatja, hogy amennyiben egy
kommunikációs rendszer kiépítésével, legyen az bármilyen drága is, biztosítható akár
európail éptékűi nfo rmációse lér
és ,n em t örő dveat őkelekötésselv áll
aljáka
beruházásokat a szállítmányozók és a logisztikai cégek. A beruházások megtérülése
ta
lánk özvet
lenü lne mi smé rhető,d er e
n ds
z ermé r
etűh a
tásai
bani gen :af elesleges
üresfut
ásoks z ámána kc sökkené
sében ,av á
ra kozásii dőkc sökkené sében ,as zál
lí
tói
készség növekedésében - v égsősoronal og i
sztikairendszermű köd ésip aramé t
e r
eiben,
megbízhatóságában [8.37].
Ko r
sze rűinfor ma ti
kaié st áva datátvitelibe rendez éseka lkal
ma zá sa. Az árut
kísér
őa d at
forgalo
mma lk a p
csolatbanan yu gat
it ap asz
talat
o ka ztmu tat
já
k ,h o gya záru k
nyomon követésének ki kell terjednie a pillanatnyi állapot ismerete mellett az eddigi,
üzemen belüli és logisztikai rendszerben betöltött korábbi történetének nyomon
követésére is. A gyakorlat azt mutatja hogy sok esetben technikai szempontból
hatékonya b
bé sk ed vező bb,h aat ár g
ya k az információkat magukkal hordozzák,
semmint, hogy erre a célra egy kommunikációs hálózatot alakítsanak ki. A probléma
megoldására egy összetett megoldást javasolnak, amely egy alak- vagy vonalkódból és
egya ztk iegészí
tőp rog ra
mo zha t
óa d at
h ordozó b
ólá ll.Ez utóbbi mágneses jelek
formájában hordozza a mozgatott anyag történetét.
Aze l
osz tásii
rányí
tór endsze
rh at
ékonymű ködés é
hezele
ngedh
etet
lena feladó,
4
fogadó és szállítmányozó állandó információcseréje .Azonbanak i
vit
el
ező,a zaza
gépkocsivezetőé saj
árműl egtöbbszörk i
maradnake bb őlaren
dszer
ből
.Azü zeme l
tető
k
ma gukr
ah agy jákő ket
,é st el
efonhívásoklebo nyolí
tá s
áravanna
kk énysze
rít
v e,h a
3
u
az utóbbi esetben elektronikus kereskedelmi felület (e-bsi
nes
s)mű
köd
ikar
ész
tve
vőkk
özö
tt(
e-logisztika
kialakulása)
4
virtuális vállalati formák kialakulása
34
információkat vagy utasításokat akarnak kérni a központtól. Ennek bizonytalansága,

fárasztó mivolta, kiesései ésszu bjektí
vj el
legev ol
takd ö ntőindít
ék aio l
ya nberendez ések
fejleszt
é s
én ek,a me lyaj ármű v e
k et,rakod ó
g épeketé sk ezelői
ketn e mc sakfel
ü gye l
ié s
ellenőrzi,h anemb ei sk ap csolj
aő ke tak ommu nikációsh álózatba.A j á
rmű v ekbe,
rako dógép ekbes ze r
e l
he tő fedélzeti számítógépek a j ármű vek mű sza ki
,a r en dszer
mű k ödéséne kl og i
sz t
ikai,s zállí
tmá nyoz óiadataitk épesekg yűj
ten i
,t ovábbál eh et
ő vé
teszik az utasítások real-time megjelenítésétaj ár
mű k ezelőf
ü lkéjében,v al
a mi nta
jármű vezetők éré seinek,j e
len t
é s
eine kreal-t
imeá tvit
e l
étae losztóköz pontba.Ak o rszerű
típusok aj ármű mű kö désik ölt
s éga dat
aitf olyama tosan,t á
b lázatosank ez eli
k ,a
csatlakoztatható nyomtató, monitor és vonalkód olvasó segítségével pedig a menet
k özbenf elme rült,ar end e
s t
ő leltérőá ll
ap ot
ok jelzésére és központba való juttatására
alkalmassá teszik. Ezek az eszközök a nemzetközi távadatátviteli láncokba is
b ekapcsolhatók( rádiótelefono k,t elekommu ni
k ációs mű holdak),l ehet
ővét év ea
nemzetközi forgalomban is a nyomon követést és információ szolgáltatást, továbbá a
feladatv ég re
h ajtásbana zo p erat
ívd öntéshozat
a lme g valósí
tását.Ez ekal ehetőség ek
v ezeti
kal egtöbbk o r
sze rűe losztókö z
p ontv á
llal
atota rra,ho gyama gasb er
uhá zásié s
ü zeme l
tetésik öltségeke ll
ené reisa l
kalma zzákek orszerűt echnikai vívmányokat. Ezt
hozza a piacgazdaság, az egészséges versenyhelyzet létrejötte, amely megoldásaiban a
legk orszer
ű bbe szk özök etves zii
g ény be.
35
8.6. Logisztikai szolgáltató központok információs és irányítási rendszerei
8.6.1 A logisztikai központi információs rendszerek általános

felépítése
A logisztikai központok, mi n tal ogiszti

kaif ol
ya matö sszehangolásátv égző
rendsz e
releme kfe j
le sz t
é sénekc éljaag yűjtőhelyeká l
talgyűjtöttme g ren
delésekk ötegelt
5
feldolgozása mind RST , mind pedig informatikai szempontból. A központi logisztikai
fun kci
ókk özö t
tk ieme lk edős z erepet játszik a logi
szti
ka ikö zpo ntb el
sőh á lózat
aés
annak elemei. A beszerzési/értékesítési/elosztási folyamatok rendszerezett kiszolgálását
támogató központ pedig kulcsfontosságú az átfogó logisztikai szolgáltatások
kiépülésének folyamatában. A logisztikai központok hálózatának létrehozásához
kombiterminálokat, raktárakat, finishing, bank, biztosítás stb. szolgáltatásokat kell
me gv al
ósít
an i,ame ly ekk özötte lsődlegesk érdésami ndezek e
tö ss zekapcs
o l
ó ,pénzü gyi
alapokra szerkesztett, logisztikai szolgáltatásokat magába foglaló információs rendszer.
Eze gyútt
als zűkk ere szt met
s zetetisj elent,h i
sze nate l
epítet
ts zoftvernekal ogis
ztikai
tevéke nységkö rtelje skö rűt ámo gatásame ll
etti l
le
szkedn i
ek ella zo r
szágp énzü gyi
rendszeréhez, ugyanakkor csatlakoznia kell a bekapcsolódó vállalatok lokális
információs rendszereihez [8.38, 8.39].
A logisztikai központba telepített információs rendszer legfontosabb feladatai a

nyilvántartási és az operatív irányítási funkciók (a logisztikai központ törzsadat
nyilvántartása, elszámolási, alapszolgáltatási és kommunikációs funkciók); a logisztikai
hálózatba bekapcsolódó kis- és középkategóriájú vállalatok integrált
vállalatirányítási/gazdálkodási funkciói; a helyi nyilvántartási és a globális logisztikai,
távadatátviteli feladatok ellátása; ezek megvalósulásával az Európai áruszállítási
folyosók magyarországi hálózati pontjain adódó információtechnikai feladatok
megoldása, igazodva a hazai elszámolási, mérlegkészítési és adórendszerhez.
A k ülönböző integrált vállalatirányítási rendszereket (pl. SAP R/3,

mySAP.com, Oracle Applications és LIBRA4GA) számos, a logisztikai tevékenység
kü l
önbözőf ázis
aibané rdeke l
tk özremű kö
dők is- és középkategóriájú vállalatnál
alkalmazzák a pénzügyi alapfolyamatok k
ülönbözős zint
je
iné sformá i
b an. A komplex
logiszt
ikaii
nfo r
má ciósrend s
z eraköve t
kezőalr
end s
z er
ekbőlál
l:
• A logisztikai központ (mint komplex logisztikai irányítás) eszközrendszere. Ennek

feladata a logisztikai központ alapfolyamatainak: az ügyviteli bizonylatkezelésnek
(adatbáziskezelés); a raktárirányításnak; a kiszolgáló gép irányításnak; a kombinált
árukezelésnek az irányítása, továbbá a vámkezelés, a bankelszámolás, a biztosítás
szolgáltatások végzése. A logisztikai rendszer által kezelt anyagok és gépek adatainak
felvétele adatrögzít
őb er
e nde zésekk eltörténi
k ,a me l
yek he zinter
face-ek, valamint az
5
rakodás, szállítás, tárolás
36
azonosít
ástv égzők ód ol
v asób erend e zésekcs atlakozn ak.A kommunikációs számítógép
atávad at
átvit
elih ál
ózathoz,amű ho ld a
sa dóv evőb erend ezéshezésal okáli
sr en dszere k
számítógépeihez kapcsolódik, kezeli továbbá a telefon/telefax/modem rendszert [8.40].
• A lokális számítógépes hálózatok eszközrendszere a vállalati raktárak és a

termelésirányítás információs rendszereihez illeszkedik. Az adatokat helyi azonosító
rendszere kbő lg y űj
tik.A szállítási tevékenység információs eszközrendszeréhez
járműv ekret elepít
etta datrögz í
tőb er e ndez ések,f edélz etis zá mí t
ó gépe
ké s mobi
l
terminálok tartoznak. A központi információs rendszerekhez való illesztést a
távadatátviteli hálózatok bázisállomásai, interface-ek, és a telefon/telefax/modem (GSM)
rendszer végzi.
8.6.2 A logisztikai központok irányítási rendszerének kialakítása
Az alapfolyamati tevékenységek operatív irányítása. A logisztikai

központokban kialakítandó integrált irányítási rendszerek funkcionális tevékenységi
t
terüleeiakövet
k ezők :
• Az o peratívh e l
y zetn yilv ántartásir e ndszerf u nkcio náli
sa nb eh
atár
olhat
óf ő
ös sz
etevő i:ar aktárin yil
v ánta rt
á s
ia lren ds
zerek ;ak o mb iná ltszá
ll
ítá
se s
zközei
t
(konténer, csereszekrény stb.) nyilvántartó alrendszerek; a szállítójármű é s
rak odógé pn yilvá ntar
tásia lren dszerek;af ennta rt
ás i
,j avítómű he
lyn yi
lvá
ntar
tás
i
alrendsze r
e k;ak ü lönbözős zo lgált
atót evékeny séggelk apcs olat
osn y
ilvá
ntar
tás
i
alrendszerek.
• Az alapfolyamati tevékenységek operatív irányítási rendszerei: az operatív
he l
yzetny i
lv ántartór endsze r,a zRST,af ini
shin gé saj avítá sir
ányít
ási(t
ervez
ő)
rendszer;
• A v áll
al atij elleg űi rán yításir ends zer:a p énzü gyi-, az elszámolási, az
esz közgazd álko dásié se losz táss zerv ezőr end szer;amu n k a
erőg azdá
lkodás
i
rendszer; a vállalatvezetési és tervezési rendszer (8.13. ábra).
37
8.13. ábra. Al
ogi
szt
ika
ikö
zpo
nto
kba
néskapc s
olód
óre
nds
zer
eik
benmű
köd
őte
chn
ika
i
megoldások
A rakodásirányítás, a raktárirányítás, a javításirányítás és a "finishing"

tevékenységek irányítása részben a központ helyi munkafolyamatának befolyásolását,
részben a logisztikai célú összehangolási feladatok optimális megoldását célozza. A
szállításirányítás (szállításszervezés) összetett tevékenység, mert az irányítandó
6
folyamat túllép a központ területén. Az anyag, az áru (a jármű )követése , operatív
h e
ly zetny i
lván t
art
ásai ttn em e lsősor
ban al ogi
szti
kaik ö zpon
tf el
ada t
a,h anem a
közlekedési vállalatok, vállalkozások információs rendszereibe integráltan kell
megoldani [8.41].
8.6.3 A logisztikai alapfolyamatok operatív irányítása
Al og iszt
ikaik öz pon tb elsőmo zg ásai
nako p erat
ívi rány í
tá s
áho za l
a pv etőena
szállítóeszközök, gépek, tároló- és rakodóhelyek stb. helyének és állapotának adatait kell
ismerni. A nyilvántartási adatokat a térben szétszórt elemek egy központba való
informatikai bekapcsolásával kell megoldani. Erre az ad atbáz
israé p ít
veaf őb bi rán yít
ási
feladatok a szállítóeszközök optimális feltételek közötti (minimális szállítási
teljesítmény, legkorábbi feladat végrehajtás, maximális kapacitás kihasználás) eljuttatása
a rendeltetési és felhasználó helyekre, a szállítóeszközök állásidejének, tartózkodási
6
pl. EutelTracs, i-Cell rendszerek
38
idejének minimalizálása és központon belüli RST folyamatok optimális lebonyolítása, a

rako d ógé pek,s záll
ít
ójármű veko pt
imá l
isk i
haszn álásaé rde kébe n
.A l egfontosabb
logisztikai optimalizálási területek, amelyekhez a logisztikai információs rendszernek
is szolgáltatásokat kell kínálnia, a készletgazdálkodási funkciók és modellek; a
b eszerzé sif olyama ttámo gatása;ak és
zletekv árhatóf og yásá te lőr
eje
lzőf unkcióké s
mo d ellek ;a t evékenységekh a
táridőz
é sétv égz ő mo dellek ,a k ülsőé sb el
ső
szállításirányítással kapcsolatos modellek. E feladatok megoldására ma a piacon
szabványos programcsomagok állnak rendelkezésre egyrészt vállalatirányítási
rendszerek (pl. SAP R/3, mySAP.com, Oracle Applications és LIBRA4GA), másrészt
tervez őr ends zerek( pl
.TOUROPT 3 .1,Ar cLog i
s t
icsRo ute,Ar cVi
e w)f or
má jában
(8.14. ábra).
8.14. ábra. A logisztikai központi vállalat irányításának funkcionális területei
Mindezek megvalósításához a központon belüli rakodások és mozgatások

irányítási rendszer
ének mű ködtet
ésé
hez s zükséges mi nden mo zga
tot
te gység
tartózko dá
sihelyén
ekbárme lyp i
ll
anat
banvalóisme r
ete,ak isz
olgálójár
mű ve
kmo z gás
i
39
pályáinak és a tárolt rakományok lehetséges tartózkodási helyeinek egységes kódoláson

alapuló térképi információs rendszerben való tárolása, a nagyszámú, viszonylag kis
mo z gatásitáv ol
sá ggalj ell
eme zh et
őmo zga t
á sifel
adatau toma tizáltbe vit
ele ,automa ti
kus
a dat
rö gzítőé s-átviteli rendszer kiépítése, és a központ teljes területére vonatkozóan az
7
irányító személyzeté sak iszol
g álójár mű ve kk özött
ifoly ama to sad atcsere rendszerének
kialakítása [8.42].
Ama ik i é
lezettp i
ac iv ersen yhelyzetbene gyret öbbv állalatmű ködé
ses o rá
nk erül
előtér
b eame grende l
ő kmi n élma g asabbs zínvonalúk iszo l
g álás aé rdek é
benal ogisztikai
8
funkciók teljesítésének fontossága (ECR -stratégia). Ez az igény megmutatkozik a
termék eké l
e t
ci kl
us ánaká llan dór ö vi
dülésében,a ze gy r
es zéle sebbk örbe nt erjedő
megrendelésre való gyártás kiteljesedésében, a globalizációs törekvésekben, a gyártók, a
kereskedelmi és szállító szolgáltató vállalatok információtechnikai és szolgáltatási
összefo nódásáb an.Eg yrei nk ábbo lyanj övőképr ajzolód ikk i,a me l
ys zeri
n ta
megrendelés közvetlenül a gyártáson és a készletezésen keresztül a beszerzés
információs rendszere i
b ene g yidejű leglépf el,eli
n dítvae zz els zá mo so l
yana lfunkc i
ót,
ame lyete zekar en dszereks zo l
gá lnakk i( pl.beszerz és,g yár tásterve zé
s,hatá ri
dőz és,a
készletek optimális szinten tartása, a kapcsolódó be- és kiszállítási folyamatok irányítása,
optimalizálása).
Ek omp lexf elad atokc s

a ke gyj ólmű kö dő,ö sszeh angolti nformációsr endszer
keretei között oldhatók meg, amelynek súlyponti kérdése a logisztikai központokban
kialak í
tásrak e rülői nf ormá ci
ósr en dszerek.Ez eka lapjáulin t
eg ráltv áll
alat
irányít
ási
rendszerek szolgálnak a megrendelések összehangolt kezelésével, az átfogó
vállalatvezetési szolgáltatásokkal és a szabványos adatfeldolgozási technológiákhoz való
alkalmazkodási készséggel [8.43, 8.44, 8.45].
7
EDI, Electronic Data Interchange, elektronikus adatcsere szabvány
8
Efficient Consumer Response, az ügyfél igényeire való hatékony válaszadás
40
8.7. Elektronikus kereskedelmi rendszerek
8.7.1 A logisztikai megrendelések elektronikus kezelése
Az internetes technológia megjelenésével új értelmezést nyer az adatátvitel, az

i
on-lnejármű - és küldemény követés, a kereskedelmi logisztikai tevékenységet pedig a
me g
rendelést
ő la s zámlá z
ási
gk épesi ntegrál
ni.Az i n t
ern etest echnológiáraé p ülő
el
ektroni
ku sk e r
e skedele
mn ekk ülönb özős zi
ntjeialak ult
akk i,e zeká t
alakít
óh a tása
fi
gyelhet
őme gav állal
atiésak er
e s
ke delmil ogisz
tikaitev éken ységmi n de
n napjaiban .A
te
rületal
ap vetőf ejl
őd éselőt
táll
,a me lyneks oránamo biltech noló gi
a,ag lobalizáció ,a
logi
szti
kais ze mléletmó dá t
al
a kulá
sak övethet
őn yomo n.A 8 .
1 5.á braat ávközlési
te
chno l
ógiákf ej
lődésén ekfőbbállomá saitmu tat
jabe[ 8 .
4 6]
.
8.15. ábra. At
ávk
özl
ésit
ech
nol
ógi
ákf
ejl
ődé
sén
ekf
őbbá
ll
omá
sai
Internet, multimédia, elektronikus kereskedelem és más hasonló fogalmakat a

mé diákv isszha ngo
z zákak ülönb özőh íradásokban, a nyomtatott sajtóban, a rádióban és
a televízióban. Minden ezirányú fejlesztésnek a logisztikában való alkalmazása az
elektronikus ügyvitellel áll kapcsolatban. Az elektronikus ügyvitel az üzleti
folyamatoknak információs hálózaton belül való végrehajtását, információ technikai
41
e
szk
özö
kke
lva
lós
záms
zer
űsí
té
sété
sop
tima
li
zál
ásá
tje
len
ti.
Ef ejl
es ztése kne kag ya korlatbanv a lóa l
ka lma zásáté ve kó t
ak ül
önbö zőá gazatok
mu nkacso portjaiv é gzik.Azu tóbb iidő kbe nu gyan akk orv alame nnyialkal
ma zottformát
a mindenki által való hozzáférés szempontjából vizsgálják, ami az internet és a
mu l
ti
mé diah a tásk öréb et artoz i
k.En neka lapjáulmi nd ene kelőttazs z
olg ál,h ogya z
internet hoz záfé réseks zámae rősenn övek vőt ende nciátmu tat
. Mamá rafejlettországok
iparában1 00v e zetőv állal
atk ö zül8 0s ajátwe bo ldalonj elenikme g.Azá r
u forgalomé s
al og i
sz t
ikat e rületé nmű ködőv á ll
alatoki n ter
ne th ozz áféréseineks zá
mai sá llandóan
növekszik. Természetesen nem minden internet felhasználó jelent egyben lehetséges
vásárlót a szállítási és a logisztikai szolgáltatások területén, és a multimédia szektorában
ne mmi nde nfe jlesz t
és tk el
la zo nosé rdeklő déssels zámo nt artani[8 .
47 ].
A web ma már az egész világot átfogó óriási bevásárló centrum, amelynek

hatalmaz piacán bármilyen áru és szolgáltatás megvásárolható - kényelmesen,
sorbaná l
lásn élkül,o tt
hon r
ól.Sz ámo sha
gyo
mány osk er
esk edőc éga zi n
ternet
es
üzletkötésekre külön kedvezményt kínál.
A we
baf
elh
asz
nál
óks
zemp
ont
já
bóle
gyi
dej
űle
ghá
romk
ülö
nfé
leigényt elégít
ki:
1. információ forrás;
2. kommunikációs eszköz;
3. kereskedelmi szolgáltatás.
Ah agyomá n yosl og i
sztikaime gren delésk e
zel
ésifo l
y ama te lsős zaka szában
(igénya zon os
ít
ás,t ermé ké ss z áll
ítók ere sés,ma jdk ivá
las
z t
á s)a zi nt
ern etene lérhető
elektroniku skatalógu sn yújttámo g atást,mí game g rend
elés
tőlas zállí
tásoná taf izetés i
módok támogatásáig közvetlenül az interneten keresztül bonyolódik az információk
cseréje. A folyamatban jól kidolgozott funkciók összessége átfogó alkalmazási
megoldást biztosít az ügyfélkapcsolatok kezelésére (CRM9) ,me l
y nekc élj
aal ehető
10
legna gyo bbv evőime g el
ég edettsége lérés e( ECR ). Az internet, mint a megrendelés
kezelési folyamat elektronikus felülete, által nyújtott l
ehet
őségek et egyre több logisztikai
tevékenységgel foglalkozó vállalat veszi igénybe üzleti, adatátviteli célokra [8.48, 8.49].
Ak ülö nbözőp artne

rekközöttr
en dkí
vüls ze
rteágazóü zl
etifo l
ya ma t
okmű ködn ek
a logisztikai információs hálózatokban. Az áruforgalomban és a logisztikában ilyen
üzleti folyamat okt öb be kközö
ttas z
olgált
atásikínálatme gjel
en ít
ése ,at őke-, emberi
munka, anyag beszerzés és szolgáltatás, a beruházások végrehajtása, a készletezés, a
szolgáltatások megrendelése, a karbantartási szolgálatok, valamint a stratégiai és
operatív vállalatvezetés.
9
Consumer Relationship Management
10
Efficient Consumer Response
42
Ak ü lön bözőp a r
tne r
ekk ö zöttk ial
a ku l
óü z let
ik ap csolatokba nv a
lame nnyi
11
v i
szo nylatnaks aját
osj ellemz őiv an na k.Azü zleté sa zü gy félk özö t
tik apcs
olat arra a
kérdést veti fel, hogy ki az áruszállítási illetve a logisztikai szolgáltatások megre
n del
ő j
e.
A szolgáltatási kínálatban el kell határolni azt a területet, amely kizárólag iparvállalati
ügyfelekre vonatkozik, valamint azt a kínálatot, amely végfelhasználóként a
magánszektort célozza meg. A 8.16. ábra az elektronikus kereskedelmi rendszerek
felosztását mutatja be. Az üzleti szektoron belüli alkalmazás, a Business-to-Business, a
B2 B a ze l
ső e lektron i
k usk e resk e de l
mi s zolgáltatáso katv alósí
tot
ta me g
.A
magánszemélyek és az üzleti szféra közötti alkalmazás, azaz a Business-t-Customer,
B2C első so rba nb iztons ágtechnika ip ro blémá kme g oldás ánaki g én yétvált
ott
ak i
.A
ma g ánszféraé sa k ülönb özők ö zs zolg áltatáso kk özö t
tia l
ka l
ma zások,a Pu b l
ic
-to-
Cu stome r, P2 C f őké nti ngyen e sk u lturáli
s,u tazási,e gé s
z ségü gyii nf
orma t
ikai
szolgáltatásokat hozott létre. Végül a Business-to-Public, B2P megoldások pedig a
vállalkozások ügyviteli, engedélyezési, pályázati, elszámolási stb. tevékenységét
támogatják.
8.16. ábra. Az elektronikus kereskedelmi rendszerek felosztása
A kereskedelmi üzleti terület kapcsolat rendszerét az üzletek közötti12

technológia fedi le. A helyi13 é
savil
ágméret
ű14
hálózatok saját vagy közösen bérelt
rendszereka lapjáu lszolgálna kagy
akorl
at
banh osszabbi dőó ta.Azi nter
nete zekhez
11
Business-to-Consumer
12
Business-to-Business
13
LAN, Locale Area Network
14
WAN, World Area Network
43
sokoldalú kiegészítést nyújt. A 8.17. ábra az elektronikus kereskedelem szintjeit

szemlélteti [8.50].
Jelent
ő sa l
kalmazási terület az elektronikus illetve távszolgáltatások. A
távszol
gáltat
áso k a
ta zü zle tme n e
tk ülönb özős zint
jei
beé pít
ikb e.A l ehe t
sé g
es
alkalmazások a távfelügyelet, a távdiagnosztika és az üzem közbeni állapot követése.
8.17. ábra. Az elektronikus kereskedelem szintjei
As zállítá
sic i
k lusk ölts
é gc s
ö kkentéséne ke g y r
ena
gyobbj
ele
ntős
égemi
at
ta z
üz eme ltet
őkne ka ze l
ek tr
on i
k usü gyvit
e l
lelk ap csolat o
sal
apk
övet
el
mé n
yeajövőb
eli
fejlesztésekkel kapcsolatosan különösen fontossá válik.
Az üzlet és a közszolgálati rendszerek közötti15 alkalmazások nemcsak a

közvetl
enk eresk edelmitevékeny sé
gett ámo gatór endszer
ek .To vább il
ehe t
ő ségeki s
vannak a kínálatnak az elektronikus hálón kereskedelmi céllal való megjelenítésére.
Ezekk özétartozn akak ö
vetk
ez ők:
• az információs választék megjelenítése, pl. nyílt rendszerekben a beszerzési
akciók kiírása;
• ak i
telepíthetőr ak
tár
ozásisz o
lgált
atások,v agy
• av ál
lalatoks zá már
aelérhetőszáll
ításil
ehe t
őségek.
Az egyes szakterületek, mint amilyenek pl. a veszélyes áruk szállítása, különösen

szigorú követelményeket támaszt a pillanatnyi helyzet változásával kapcsolatos
információkkal szemben, egészen az on-l i
n ed oku me ntumo ke lő ál
lításáig.I de
csatla
k oz
n ak ak ü l
ön bözőo ly
ant árs
a ságoké se gy esület
e k,a me lye k a me gfel
elő
terüle
tekrőlszólói nfo r
má ciókatag azda s
ágé san yi
lván osságt ud omá s árah ozzák,és
15
Business-to-Public Authorities
44
ezekhez az új médiákat alkalmazzák [8.51].

16
Aj övőbenama g ánsze mélyekk özötti kereskedelmi szempontú információcsere
mást fog jelenteni, mint eddig. Az alehetőség, hog yazi ntern etenk ü lönb özőf órumo ké s
csoportok egyenrangú információkat cserélhetnek, gazdasági szempontból akkor
jelentős,h ae zekac sop or
toka za dotttermé kv ag ysz olgá ltatá
si rá nté rdek l
őd nekAz
esetlen reklámok e felhasználók számára nem mondanak semmit. Részben maguknak a
csoportoknak a tagjai építik ki a kapcsolódásokat17 as ajáté rd eklőd ésüks z eri
nt.Ez ena
mó d onmá sé rd ek l
ődőkf i
g ye l
mé tisf elkel
th et
ik.Ez értk ülönö senav a súttá
rsaság ok
honlapjait keresik fel és a menetrendek iránt é rde kl
őd ne k.A mó d szern emj elentia z
üzlet központi részének feltétlen növekedését. De a vállalati arculat kialakításában és az
eg yesv áll
alatokk ö zi
sme r
ttév álásábane zeka zin for
má ciósl eh et
ő sége kn emh agyh atók
figyelmen kívül.
A hagyományos eszközök mellett egyre szélesebb körben alkalmazzák az

elektronikus rendszereket. Számos ilyen rendszer széles körben alkalmazható és a
gazdasági gyakorlatban nem jelent ismeretlen eszközt (pl. telefax, saját és bérelt
adatátviteli hálózaton való adatcsere). Számos fejlesztés, mint amilyen pl. az SCM18
vagy az ECR19 e ls emk épzelhetőak ors
zerűi nfo r
má ciósé stávk özl
ésir endsze
rek
nélkül. A 8.18. ábra az Internet segítségével lebonyolított megrendelés kezelés
folyamatát szemlélteti.
Az igény Termék keresés Szállító keresés Ajánlattétel: Megrendelés Szállítás Fizetés

azonosítása szállító kiválasztás
ELEKTRONIKUS KATALÓGUS INTERNET
8.18. ábra. Az Internet segítségével lebonyolított megrendelés kezelés folyamata
Az elektronikus ügyvitel alkalmazása és hatásai. Az elektronikus ügyvitel

alkalma zásánaké sh at
ásaina
kj e l
lemzőis oke setbe
na zi nt
ernetest evékenységb ől
szárma ztat
h a
tók,ennekeredmén yeiat öbbifo
rmá r
ai sát
vihető k
.En neka zal ehetős
éga z
alapja, hogy gyors,ta
karékos,mi nő sé
g i
legjobbé sa kt
u ál
isi nf
ormá ciókn yer
hetőka
rends zerből(i
nformati
kaiszolgáltat
ások )
,egyénil
egl e
h etas egít
ségéve lko mmu nikálni
16
Private-to-Private
17
Links
18
Supply Chain Management, ellátási lánc irányítás
19
Efficient Consumer Response, az ügyfél igényeire való hatékony válaszadás
45
(t
á vkö zlé
sis z
olg
ált
at
ás)é
svi
rt
uál
isá
ruh
áza
késk
ata
lóg
uso
kép
íth
ető
kfe
lbe
nne[
8.4
6,
8.47, 8.48].
A k övetke z
őé vtize dben me galak ula zú n. globális on-line gazdasági
ökoszisztéma: az egyes vállalatok termékek, szolgáltatások és folyamatok szerinti,
virtuálisanö s
szeka pcs
olód ós zöv etség e
.Há ro ms tr
atégi
aii gényre
nd szerk ielégít
éséb ő l
kell kiindulni:
1. A tudásmenedzsment av á l
la l
atonb elüli
,i ll
etvea z onk í
vüle l
érh et
ői smere t
e k
k ezeléséth i
vat
ottj ó lsz erve zet
té sá ttekinthetőr e ndszer
kén th aszno sí
thatóv á
tenni.
2. Az ügyfélkapcsolatok kezelése a k ü lönb özőü g yfélkapcsolat
ip onto katt esz i
sokol dalúé sa v evői gén y é
h e
zi gazod ók is
zo lgálásié sa já nl
atk észítés i
felületekké.
3. A globális értéklánc egy teljes ellátási lánc elemeinek egymással globális
mé ret e
kbenö sszeh angoltmű kö dése:av i
lágszert
et evékenyk e
d ős záll
ítóké s
v evők s zo r
osi n forma tikai kapcsolódása. A felhasználói megrendelések
v égigfutnakat el
jese ll
átásilá ncon.Al á nce l
ejénlé vőv ál
la
latokav alósi génye k
alapján tudják megszervezni termelésüket. Ehhez olyan informatikai rendszer
k el
l,a me lyamá rf olyama tb anlé vőme g r
end e
lés ekv á
lt
ozásait, a marketing
akciók bevezetését, a gyártási kapacitás változásokat folyamatosan tudja kezelni.
A 8.19. ábra. Az elektronikus kereskedelemnek a globális értékalkotási láncban

elfoglalt helyét szemlélteti.
8.19. ábra. Az elektronikus kereskedelem helye a globális értékalkotási láncban
8.7.2 Az elektronikus kereskedelem funkcionális elemzése
Az elektronikus kereskedelem központi része ak ö

vet
kez
őel
eme
kbő
lál
l:
• webes keresési felület (Web Commerce Storefront);
46
• a vállalat vezetés és az alkalmazottak közötti intranet (Business to Employees

Intranet);
• webre felkészített ügyfélszolgálat (Web-enabled Call Center);
• a megre n del
ésk ez elésh átterébe nmű köd őinteg r
áltv ál
lalati
rá nyításirendsz e r
;
• számlakészítési és -beszedési rendszer (Bill Presentation & Payment System);
• elektronikus szolgáltatási infrastruktúra (Electronic Services Infrastructure).
A Non-Stop e-business megoldások a k öve tk

ezőh ál
ó za t
ii n f
rastru k
túr
a
k
eret
ébe nmű k öd nek:
1. Internet hálózati szolgáltatások (Internet Network Services) rendszere
g ondosko d i
k ame g f
e l
elői n formá c i
óv al
óh ozz áfé
résről( fize t
és,h an g ,k ép,
levelezés, csoportmunka, üzenet közvetítés, e-mail, fax).
2. A hálózati szállítás rendszere (Network Transport) biztosítja az alkalmazások
me gfelelő mi n őség ét( Qu alityo f Service;ú tv onalv ála
s ztásé sk a p c s
olá
s
technika). Ellátja a hálózatos tároló rendszerekkel kapcsolatos feladatokat is.
3. A biztonsági szolgáltatások (Security) következtében a hálózaton csak az arra
jogos ul
takd olg ozh at
n ak.Al ka l
ma z ásilehetőségek :tű
zfal,e xtranet,singlel o gon,
PKI (publikus kulcsú infrastruktúra).
4. A menedzsment szolgáltatások feladata a teljes vállalati és távközlési rendszer
mű kö dtet
é sea n na k mi nd enr ész érek it
e r
jedőe n( elem,h álózat,a lka lma zá
s
tárolóeszk özv a gye lőírás- policy).
Az alkalmazott operációs rendszerek közül az NT és a UNIX játsszák a központi

szerepet, amelyet a hagyo mány osren dsze r
ekv elükk ompati
bili
s,k övetkezőg eneráci
ó s
változatai egészítenek ki. A hardver platformok szintjén meghatározó elem az Alpha, a
má sika zI nt
e l2 000k ö
zepétőlme g j
e l
e nő6 4b itesI A-64a r
ch i
tektúrája.A k özel
jöv ő
fejl
e s
ztés eineka lap vetőc él
kitűzéseah a rdve
ré ss zoft
verrends zer
ekmi nélma gasab b
szintűe g ysége s
ítése,h ogyaf elhaszn áló- teljesítményen kívül - más változást ne
érzékeljen [8.47, 8.48].
Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások megvalósítása f e lév ezetőú t

on
aze lsőlépésa ze gyszerűe lektro n
i kusv
ásá
rlásifelül
et,a ze-bolt kialakítása. Az e-bolt
létrehozásánake ls
ől épé s
ep edi
gaweb oldal kidolgozása. Az on-line bolt funkciói:
• bemutatja a termékeket,
• szerepelteti a kiárusításokat,
• akciókat tart,
• rendelést vesz fel,
• fogadja a hitelkártyás fizetést,
• kiszámolja az adót, és
• elindítja az áru postázását.
Az így kialakított e-bolt szoftvere

ka l
apv
etőfunkciói:
• Tervezés:e lőreg yárt
o t
tarcu
latva
gyamá rme g
lév
őho
nla
pal
apj
áne
lké
szí
tia
nyitó lapot.
47
• Katalógus:at e r
mé kekl eí
rásaé sh ozzájukme ll
ékeltk épek bőlál
l.At ermé keke
t
többszintes hierarchián lehet bemutatni segítségével. A termékhez megadható
rövid név, rövid leírás, azonosító szám és ár.
• Bevásárló kocsi: az áruház bejárása során a kívánt termékre kattintva az bekerül
a bevásárló kocsiba. A vásárlás végeztével a pénztárhoz lehet menni.
• Hitelkártyás fizetés: valamely kereskedelmi banknál vezetett számla és a
b öngész őkb iztonsá gi,titkos
ításif unkci
ó ia lapj
ánmű k ödi
k. A web-bolthoz külön
folyószámlára van szükség. A rendszerek megengedik a hagyományos telefonos
azonosítást és a mobil POS terminálon való fizetést is.
• Biztonság: az SSL20 azonosítás és kapcsolat gondoskodik a hitelkártya szám, a
jelszavak és más szemé lyesada toktit
ko sí
to ttát
vét
elé ről.
• Kézbesítés és adók: a költségek számítása darabszám, súly, illetve szállítási mód
(Federal Express, UPS stb.) alapján. A termékek adómentesség szerinti
o sztál
yo zásaé sk e zelése.Eg ye ss zof
tvere kl e
hetővét es
zika zeladási adatoknak
számlázási programokba való átvitelét (pl. SoftCard-ból az adatok exportálhatók
QickBooks-ba). Ekkor a kiszámítástól a könyvelésig, adó- és kézbesítési zónák
figyelembe vételével automatikusan fut a folyamat.
• Vásárlók követése: ki látogatta a boltot, honnan érkezett, melyik oldalakat
látogatta meg és mit vásárolt.
• Kereskedés: a kciók ,k ülö
n l
e ge sa j
á nlato kk e
ze lé s
e,b i
zonyosv ev őkö r
nek
különleges ajánlatok tétele.
A fenti elvek szerint kialakított e-bolt szoftver környezet teremti meg az alapot a
vállalatirányítási rendszerhez kapcsolt elektronikus kereskedelmi felület
megteremtéséhez [8.52, 8.53].
8.7.3 Az integrált vállalatirányítási rendszerrel összekapcsolt e-

business
Az internetes megrendelés lebonyolítás lehető vét eszia rendelés lebonyolítás

követését(p l
.as al
e s
c ockpitsegítségév elmi nd e
nkork ény elme sá t
tek i
n t
ésn yerhetőa
vevőkke lápoltkapcso l
atok r
ól).Le het
ő ségett eremt:
• új piacok megcélzására;
• s e g
ítségévelcsök kenthet
ő ka zérték esít
é siéspiacibevezetési költségek;
• ú jk apcsolat
o ké pí
thetőkk iav ev őkk elé sas z
állí
tókkal;
• a vállalat beszerzési folyamatainak rendszerezése;
• mi ndena rraf el
ha t
alma zot
tmu n katársna klehetőségev a ná r
u ké ss zolgáltatások
önálló beszerzésére közvetlenül a saját web-alapú és felhasználó barát felülettel
rendelkezőmu nk aáll
omá sról;
• bekapcsolja a beszerzést az áruk és a pénz áramlásának összvállalati folyamatába.
20
Secure Sockets Layer
48
Az e lektronikus ke reske de l
em műkö désimo dellje azt mutatja, hogy a
megrendelés kezelésén e
kh agyo má nyosl épéseie bbe na
ze s
e tbe
ni smű köd nek,dea
megrendelések felvételét, visszaigazolását és a kapcsolódó pénzügyi tevékenységeket az
elektronikus kereskedelmi felületen lehet végrehajtani.
Ez a s z olgált
atá
sif orma l eh etővét eszip l
.k i
sv áll
alkozások számára a
szolgáltatások bérlését, ugyanakkor a beszerzési forrásoknak és az ügyfeleknek az
ad atbázisaibab e tekint
ves ajátb el
sőf olyama taite gyszerű sí
ti,g yo r
s abb áé so l
csóbb á
teszi. Ebben az esetben pl. alkatrész ellátó esetében raktárra sincs feltétlenül szüksége,
h aneme l
ege ndőame gf
elelőa datbáziso knaka zinternetenv alóe lérhe tősé gétb i
ztosí
tani
(ld. Közös EAN alapú integrált adatbázis21), és a megrendeléseinek beérkezésekor
ez ekb őla za datb á
zisokbólf e dezik észletezését
.Ez á l
tala k ölt
s ég es raktározási
k apac i
tásoki sc sö kkent
he t
őv év álnakak i
s- és középvállalkozások számára. Az ilyen
mó do nl ét
rehoz o t
tv á
ll
a l
atirányításir end szerekj e l
lemz ő j
eah a gy omá ny osz árt
rendszerekkel (pl. mySAP.com, Oracle Applications, LIBRA4GE stb.) szemben nyílt
ren dszer ek,mive ln eme l
őreme gh at
áro zo t
t,szigorúv áll
a l
atis t
ru kt
ú rátk ö vet
v ek ezel
ika
vállalati adatokat, hanem rugalmasan, nyílt rendszerként, a beszállítók, az ügyfelek stb.
adatbázisait felhasználva, mintegy virtuális vállalat logisztikai adatbuszát kiépítve
mű kö dnek.
A vállalaton belüli hatások ame g v ált

oz ot
tinformá cióss zerv ezet
bő ls zá rma zna
k.
Ad igi
tálisi
n formác i
ókr e ndelk ezé sr
eá ll
á saak ere
sked el
eme gyeslé pcsőfok ainl ehe
tővé
teszi új, hatékony szervezeti felépítés kialakítását. Az internetnek az elektronikus
ü gyvit
elrev alóa l
ka l
ma zá sátag yo rsanv il
á gmé ret
űvét erj
e szked őh álótesz il eh etővé
.A
hagyományos formákhoz képest ennek az aktualitása és a gyorsasága a hagyományos
rendszereknél jobb. Ez biztosítja a globális versenyben való sikeres részvételt is. A kül
ső
hatások k özülak orszerűe losz t
á sik oncep ciókt ar
tósh at
á saj el
e ni
kme g,mi n d en e
kelőt
t
azá r
u kf elépít
ésébő ls zárma zóh atáso ke rősödése. Az e lektroniku sü gyvit
el
k övetkezmé nyek éntak omi ssió zór ak t
ára ke setébenv árható ,h ogyaj ö vőb e ne ze
kből
közvetlenül a magán ügyfelekhez fognak történni a kiszállítások.
Az elektronikus kereskedelem hátterével szélesebb értelmezést nyer a küldemény

követés, a szállítási börzék rendszere, az elektronikus árjegyzékek szerepe, továbbá a
piacok és a szak n évsorokj elent
őség en ö vekszik.A h ál
ó zatinfras
truktúrájánako lcsó
rendelkezésreá llá saa zelektroni
k usad atcserétiss zél
e se
bbk ör
b enteszihozz áférhet
ővé.
Emi at
ta ztmo nd h at
juk ,hogyame g f
e l
e l
őt echn ológiá kbi
rtoklásaav il
ág mére tűverseny
egyree rősebb differenciálódásához vezet [8.54, 8.55].
Az integrált vállalatirányítási rendszerek elektronikus kereskedelmi

szolgáltatásai. A fenti elemzések eredményeit az alkalmazási területek szerint
21
ilyen pl. az Ecodex@Lite EDI kisrendszer
49
összegezve az e-b usinessfe

lül
et
én ak
öve
tke
zőf
őbb szolgáltatásokat biztosítja a
vállalatirányítási rendszer:
1. megrendelés kezelés:
• katalógus:at e rmé kekl e í

rásaé sh o z
zájukme ll
ékeltk épe kbőlál
l.A t
ermékeket
többszintes hierarchián lehet bemutatni segítségével. A termékhez megadható
rövid név, rövid leírás, azonosító szám és ár;
• a megrendelések felvétele (keresés témakörök, termék funkciók és a raktárban
való térbeli elhelyezkedés alapján, bevásárló kocsiba rakodás, bevásárló kocsi
elmentése, bevásárló kosár megjelenítése a cikk azonosítókkal, a cikkek
leírásával, mennyiségekkel, árakkal, módosítás, törlés, linkek segítségével
további alternatívák felkínálása);
• biztonság:a z SSL ( tűz f
a l
,e x trane
t,s inglel og on,PKI )a zonosí
tá
ssalé s
kapcsolattal a hitelkártya szám, a jelszavak és más személyes adatok titkosított
átv ét
e l
ér őlv al
óg ond osko dá s
;
• ame gre nde l
őügyfél adatainak, a megrendelt terméknek vagy szolgáltatásnak
a datbázi ss zi
n tű kezelése, az árképzés, a szállítási feltételek, a szállítási
h atári
dő zésr ug alma sk eze l
ése;
• elő zet
ess zá l
lítási értesítések és reklámanyagok küldése, üzleti megkeresések
indítása;
• az interneten használt alaprendszer l e hető vét esz i
,h ogy a me gr
endel
ők
áttekinth esséka zelőrejelz éseket, me gál
lapo dás o
kat, száml áka
tésk i
fi
zet
ések
et;
• készletdiszpozíció, ak árab eszállítókk észleteibőlva l
ód i
szp o
ná l
áss
al;
• kiszedési listák készítése, kiszállításonkénti optimalizálása;
• EDI formátumú megrendelés, szállítólevél és számla kezelés;
• beszerzési megrendelések e-business-en való automatikus feladása;
2. pénzügy:
• ame grend elők likviditásánake ll
enőr
z éseame grendelő ia dat
ok ,v alami nta
kapcsolódó banki információs rendszer alapján már a megrendelés pillanatában;
• on-line kapcsolat létrehozása kihelyezett banki terminállal;
• hitelkártyás fizetés valamely kereskedelmi banknál vezetett külön folyószámla
segítségével a hagyományos telefonos azonosítással és a mobil POS terminálon
v al
óf izetéslehe t
ő vététe lé
vel
;
• b eé
rk ezős zá l
lí
tóiárajánlatok termékenkénti és partnerenkénti nyilvántartása és
on-line grafikus megjelenítése;
• a beszállítók automatikus mi nő s
ít
éseaz e-business-en érkezett megrendelések és
azokk i
e l
ég ít
ésiid őadata ial
apján;
• a megrendelések kiszállítási útvonalainak on-line követése transzponderes
technikákkal;
3. általános logisztikai szolgáltatások:

• levelezési és tárgyalási/konferencia t
art
ásil
ehe
tős
égb
izt
osí
tá
sa;
50
• értékesítés utáni v evőszolg álat,a t elep íte

ttt ermé k nyomon követése, a
sz ol
gá lt
atásis ze r
ző désekk e zelése ,a s zo lgál
tatásii gén ye kn yil
ván t
artása, a
visszaküldött áruk elfogadása és a javítások végrehajtása;
• at ermé kmi nőséga l
a kulásánakk öve téseé se l
emz ése ,me g ren delőknélat ermé k
mi nős ége r
e dmé nyek éntjelentk ezőh atásokf el
mé réseé ssta t
isz t
ikázása;
• n agys ebességűh ozzáférésa k ritikus üzleti információkhoz az ü zl
etkötők
számára, az értékesítés átfutási idejének csökkentése a termékleírások
lekéré sével,termé kmi ntáke lk üldés évelé sa ze l
ő r
e jelzésekn oteboo kr
ó ltörténő
aktualizálásával;
• marketing irányítás ami nősítettl eh et
ő ség ekmegcélzásával, a kereslet teremtés
irányításával, a reagálás hatékony feldolgozásával és a kampányok
hatékonyságának nyomon követésével;
• piaci terjeszkedés tá mo gatása,av á rhatóé samá rme glé vőü gyfeleka datok a
t
k ér
h etnekl eat er
mé kekről,me g ren deléseket adhatnak fel és a szolgáltatásokra
vonatkozó igényeiket is bejelenthetik;
• átfogó, koordinált tervek az ellátási lánc, a termelés irányítás, az anyagszükséglet
tervezés, a rendelés nyilvántartás és a készletgazdálkodás összekapcsolása
alapján.
Az áruszállításban és a logisztikában is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák

azo katalehető sé geket,a
me lyeke tazú jmé diákf el
kínálnak.Maú gytűn i
k ,hogya züzlet
i
folyamatok elektronikus végrehajtási eszközeinek megválasztása attól függ, hogy mely
üzletif olyama tok mi lyenr és ztvevő kk ö
z öttmű kö dnek.Az i nternet
rea lapozot
t
elektr
o ni
ku sk e reskedel
em a l
k alma zá s
ánake l
őnye i
t a fenti elemzések alapján a
kö vet
k ezőképp e n f og l
alhat
juk ö ssz e
:a z e lektroni
kus k er
esk edelem g lobál
is
ko mmu nikáció sl ehet
őségetk ín ála vállalaton túlnyúló üzleti folyamatok számára,
lehetővét esziá ltal
ánosane lf
o g adottt ec
hnikais zabv ányoka l
kalma zását,e gysz
e r
űé s
rugalmas rendszer használatot biztosít a felhasználók számára külön képzés nélkül, a
rendsz e
rl ehe t
ő v ét es
zie rőforrásg az d
álkodásv ál
lalat
ont úlib ővítését
,v al
aminta z
üg yfé
lleltörtén ők özvet
len,szemé lyesk ommu nikáci
ó t
,továbbáal o giszt
ikaik ölt
ségek
csökkentését jól célzott és fokozottan integrált marketing-, értékesítési- illetve
ügyfélszolgálati tevékenységgel [8.56].
Azi nter
netak ereskedelmip i
aconaj elenlegife j
lődés
iten denc iákatfi
g y
elemb e
v évev árh atóank if og j
as zor
ítan ia c soma gküldős zol
gálatoke g yr észét
,é sa
h agyomá ny oskeresked ele
mb őlisk ifoghasítanie gysze let
et
.Jelen l
egs z akembereke g y
része azon dolgozik, hogy az e-business utáni világ körvonalait rajzolja meg. A teljes
elektron i
k usk ínál
athozu gyanisaze l
ektr
on i
k usf elül
etneklehetővék e
llen etenni
e,h og y
a felhasználó belenézhessen a könyvbe, belehallgathasson a CD-be stb. Ehhez azonban
ma még az internet lassú. Ugyanakkor az internet olyan sokoldalú támogatást nyújthat a
termékhez az e-b usi
n esss egí
tségév el(pl
.leírá s
,mű köd ésszi
mu láció,k apcsolódásmá s
termé kek ke l,ré
szlet
esé spontosmű s
zakiad atoks tb.
),a melyszemé lyesk apcs
olat
tal,a z
értékesítési személyzet képzésével nem valósítható meg.
51
1.Data Warehousing = adat raktározás
2.Data Mining = a
datb
ány
ász
at(
lén
yegk
isz
űré
s)
3.On-Line Analytical Processing = on-line elemzési eljárás
4.Enterprise Information System
5.Enterprise Controlling
6.A vez et
őid
önt
ése
lők
ész
ít i
ést a tárgyalóterem falán on-lneme
gje
len
íte
ttv
áll
al
at
imű
köd
ésia
dat
okk
alt
ámo
gat
ó
rendszer
7.Information Technology
52
Irodalom
[8.1] Tokodi J.: Theoretical Issues of Integrated Logistics Information System. A

közép- és kelet-európai országok áruszállítási logisztikája - Németország,
Lengyelország, Magyarország részvételével. Workshop a Golden Tulip The New
Yorker Hotelben Deutz-Mülheimer Straβe 204. 51063 Köln, 2001. november 29-
30. p. 7.
[8.2] Tokodi J.: Common research fields in information architecture for management
of intermodal transport. A közép- és kelet-európai országok áruszállítási
logisztikája - Németország, Lengyelország, Magyarország részvételével.
Workshop a Maritime University (Wyzsza Szkola Morska) szervezésében, Waly
Chrobrego Street 1. 70-500 Szczecin, Lengyelország. 2002. május 6-8. p. 6.
[8.3] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. SAP
Konferencia, 2002. Tihany. mySAP Transportation szekció ülésén elhangzott
előad ás, Tihany, 20 02 .s zeptember2 5 .p.44 .
[8.4] Tokodi J.: A logisztikai tevékenységek informatikai támogatása. IIR (Institute
for International Research) Certified Logistic Manager Course konferencián
elhan gz ottelőadás. Hotel Mercure Budapest, 2003. október 16. p. 51.
[8.5] Tokodi J.:I n te
lligen sj árműf el
ügy e l
eti
,sz abályo
z óé st ávközlé s
irend s
z er.Best
Urban Freight Transport (BESTUFS) IV. Conference. Sharing Good Practices
from East and West. Hotel Diplomat Prague, Czech Republic, November 13-14,
2003. p. 29.
[8.6] Tokodi J.: Az Erasmus Mundus EU-projekt logisztikai képzési tervének
koncepciója. Université de Technologie de Troyes, Franciaország, Január 23-24,
2004. p. 20.
[8.7] Tokodi J.: EU-konform - A magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása.
SAPINFO.HU, Budapest. 2003. 1. sz. p. 18-19.
[8.8] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása.
Loginfo, 13. évf. 5. sz. Budapest, 2003. szeptember-október. p. 4.
[8.9] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. I.
rész. Tranzit, V. évf. 9. sz. Budapest, 2003. november. p. 30-31.
[8.10] Tokodi J.: EU-konform magyarországi logisztikai infrastruktúra kialakítása. II.
rész. Tranzit, V. évf. 10. sz. Budapest, 2003. december. p. 36-37.
[8.11] Pr e zens zkiJ .(s zerk )
:Lo giszt
ika( Be veze t
őf eje
z et
ek ).Mé rnö kiTo vább képz ő
Intézet. 2003. p. 488.
[8.12] Tokodi J. - Prezenszki J. - Gál Gy.: Logisztikai informatikac .t ant
árgyk ib őví
te t
t
órav ázla t
a.Ak kreditálti sk ol
arendsze rűfelsőfokús za
k ké pzésta nanyaga.Ké szü l
t
a PHARE támogatásával a HU-94.05 "Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak
erősítése "c .p rogra mk e re
tében,a BME TUBMEN 0 201- L004 - 07 sz.
szerz ődé sealapján.
[8.13] Tokodi J.:I n t
elligen sjá rműf el
ü gyele t
i,s
z abályozóést áv közlésirendszer. Best
Urban Freight Transport (BESTUFS) IV. Conference. Sharing Good Practices
53
from East and West. Hotel Diplomat Prague, Czech Republic, November 13-14,
2003. p. 29.
[8.14] Ha szonjá r
műf orga l
o mi rán y
ításaf e délzeti- és távinformáció felhasználásával.
NKFP Projekt. F-7 Logisztika menedzsment alapjai: Az optimális útvonal
me gha t
á rozásaaj ár műi ndu lá
sae l
őtt;F-10 Logisztika menedzsment kidolgozása:
Dinamikus járattervezés (a szállításirányítási feladat megoldása).
Rendszerkoncepció és rendszerterv. Budapest, 2003. szeptember. p. 190.
[8.15] Le ia
ck er,M. :Mo b i
la datgy űj
tésselk orszerű sí
tetta l
k atré
s zk i
sz ál
lí
tás.OMI KK
Mű sz
a kiGa z
da ságiI nformá ció,Lo gisz t
ika, 19 97.3 .sz .p.38 -42.
[8.16] Br uckma n
n ,U. ;Ul l
rich,G. :A v ezetőn élkü l
is zállí
tó re
nd sz er
ekú ja l
k a
l ma z
ási
lehetőség ei
.OMI KK Mű sza k
iGa zd aságiI n f
o rmác i
ó ,Lo g i
sz t
ika ,199 8.3 .sz.p.
61-64.
[8.17] Gapp, K. P.: Információs és adatátviteli technikák a szállítási logisztikában.
OMI KKMű szakiGa zdaság iInfo r
má c ió,Lo g i
sztika,1 999. 4. sz. p.60-64.
[8.18] Jansen, R.; Krabs, A.: Transzponderek alkalmazása többszöri felhasználású
szá l
lí
tásis e
g édes zkö z
ö k o pti
má l
á is d i
s zpozíciójá hoz. OMI KK Mű szaki
Gazdasági Információ, Logisztika, 2000. 1. sz. p. 32-37.
[8.19] Kr umb ac h,V. :Aza datátvite
li n t
egrá ltir
á n yí
tása.OMI KK Mű szakiGa z d
asági
Információ, Logisztika, 2000. 1. sz. p. 38-41.
[8.20] -:Te lema tikaas z áll
ít
má n yozás isz oftvere kben.OMI KK Mű s zakiGa z d
asági
[8.21] Hormuth, M.; Steinhoff, I.: Váltás a szállítási logisztikában: PDA, a kézbe vett
irányít
ás .OMI KKMű szakiGa z d as
á giI nf
o rmá ció,Lo gisz
t i
k a,20 02.6 .sz .p.52-
56.
[8.22] Pé nzügy iéss zámv iteliszoftverekü g yintéző kne k.Pe r
fe ktKi ad ó, 1999.p .2 10.
[8.23] Tokodi J.: Elméleti logisztikai informatikai kérdések. A Magyar Tudományos
Akadémia Marketing Bizottság Logisztikai Albizottság "Logisztika és
Informatika" ülésén elhangzott elő ad ás.Bu da pest
,1 9 99.má r
ciu s31.ORACLE
Hungary, Déli Point Irodaház, 1123. Budapest, Alkotás u. 17-19. p. 12.
[8.24] Tokodi J.:A l ogisz t
ikaiin for
ma ti
k ae lmé letik érései.A Bá nkiDo n átMű szaki
Fő is
ko l
aJ ubileumi Tu do mány os Ül éssza ka.Ko nf er
encia kiadvány. ISBN
9637154035. Budapest, 1999. szeptember 1-2. p. 297-299.
[8.25] Tokodi J.:A k eres kedelmime g rende lésk e zel
é slog i
s zt
ika imű ködésimo del
lj
e.
"Gl obalizáció é s f elsőoktatás a z e zredford ulón". A Ke r eske del
mi,
Vendéglátóipari és Idegenforga lmiFő i
sko lat udo má n
yosü l
éss zakaaMa gyar
Tudomány Napja alkalmából. A globalizáció kereskedelmi aspektusai:
bevásárlóközpontok és a fogyasztói magatartás változása c. szekció. Budapest,
1999. november 3. p. 10.
[8.26] Tokodi J.: A hazai közlekedési info rma tikah elyze t
eé sav ár
hatóf e jl
ődési
irányok. Vo lán Sz akma I nforma tika i Ta lálkoz ó. Re n d ező: Mi k ro Vo lán
Elektronika Rt. 2000. május 31. Balatonvilágos –VOLÁN Hotel. p. 12.
[8.27] Tokodi J.: Gazdaságosan komplex rendszerrel - A logisztikai informatika
54
elméleti kérdései. Logisztikai Híradó, IX. évfolyam, 3. sz. Budapest, 1999.

szeptember, p. 5-7.
[8.28] Tokodi J.: A logisztikai informatika elméleti kérdései. Supply Chain
Management, Budapest, IV. évf. 11. sz. 2000. december. Magyarul: p. 24-25.,
angolul: p. IX-X.
[8.29] Tokodi J.:Sz á ll
ítá
sir
án yításaze l
o s
ztásilog i
s zti
k ába n.Fő i
s kolaijeg yz etfejezeta
Ke res ked el
mié sVe nd églátóipariFő iskol
aKe reske delmiLo gisztikac . tár
g yáho z.
Budapest, 2000. december, p. 21.
[8.30] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai/áruforgalmi központok
telematikai támogatású szállításirányítási rendszerének felépítése. XI.
Nemzetközi Szállításszervezési Szakkonferencia, Balatonvilágos, 1996. október
18. Balatonvilágos
[8.31] Tokodi J.: A térinformatika szerepe a logisztikai információs rendszerben. Logi -
Tech 2000; Logisztika a Gyakorlatban Nemzetközi Szakkiállítás. Logisztika
térinformatikai támogatással címűwo rksh op one lhan gzotte lőad ás.Bu dapest,
2000. szeptember 19-21. Budapest, SOTE Nagyvárad téri Elméleti Tömb, p. 13.
[8.32] Tokodi J.: A térinformatika és a vállalatirányítási logisztikai fejlesztési projektek
ütemterve italáru nagykereskedelmi vállalatoknál. Készült a Borsodi Sörgyár Rt.
megbízásából. Budapest, 2003. június. p. 22.
[8.33] Kürten, F. - Richter, S - Frank, R.: A gyártási logisztika optimalizálása intelligens
szállításirányítási rendszerrel az MTU-n á l. OMI KK Mű s zaki Ga zdaság i
[8.34] Park, C.; Song, J.; Kim, J-G. ;Ki m,I .:A s záll
ításih a
táridőme g ha t
á r
oz ását
támogató rendszer - k or
e aie set
tanulmá n y . OMI KK Mű szak i Ga zdaság i
[8.35] Wolf, M. G.: Küldeménykövetési rendszer - k orszerűb eszáll
ítóin yilvá n
tartás.
OMI KKMű sza kiGazd aságiI nf
o rmá ció,Lo g isz
tika, 200 1.1. sz.p .60 -64.
[8.36] -:Sz áll
ításop t
ima l
iz
álása zinter n
e t
en.OMI KK Mű szak iGa zda ságiI n formá ci
ó ,
Logisztika, 2002. 2. sz. p. 56-58.
[8.37] Zapp, K.; Hertz, S.: 4PL, LLP vagy inkább beágyazódott szállítmányozás?
OMI KKMű sza kiGazd aságiI nf
o rmá ció,Lo g isz
tika, 200 3.2. sz.p .55 -58.
[8.38] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai-áruforgalmi központok irányítási
ren dsz erénekö sszet
ev ői,a s z ámítógépe si rányításir e
n dsze rk i
a lakításának
leh et
ő ség ei
. Lo giszt
ikaiÉv könyv ,199 4.p. 81-98.
[8.39] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai központok irányítási feladatai, az
integrált irányítás fokozatos megvalósításának elve és módszere. Logisztikai
Évkönyv, 1998. p. 95-101.
[8.40] Prezenszki J. - Gál Gy. - Tokodi J.: Logisztikai központok számítógépes
irányítási rendszerének fejlesztése. Közlekedéstudományi Szemle, Budapest,
1997. 9. sz., p. 331-343.
[8.41] Tokodi J.: Logiszikai központok információs rendszerei. Supply Chain
55
Management, Budapest, V. évf. 2. sz. 2001. február. Magyarul: p. 9-10., angolul:

p. V-VI.
[8.42] Tokodi J.: Logisztikai központok információs rendszerei. Spedinfo 2000 -
Szakmai Nap "Az árufuvarozás informatikai támogatásáról". 2000. december 13.
MTESZ Székház, Budapest, V. ker., Kossuth tér 6/8. p. 20.
[8.43] Tokodi J.: Az országos logisztikai központok hálózatának és a kisáru logisztika
informatikai rendszerének összehangolt fejlesztése. 1. sz. melléklet. Az
informatikai rendszer megvalósítási javaslata: architektúra meghatározása,
erő forrássz ükségleté sk ölt
ség ek.Ké szü l
ta zMM CARGO Kf t.me g bízásából.
Budapest, 2000. augusztus 31. p. 38.
[8.44] Tokodi J.: A LIBRA4GA Integrált Gazdálkodásirányítási Rendszer logisztikai
szolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelem,
azonosítási rendszerek, logisztikai központok információs rendszerei. Készült a
BME Közlekedésüzemi tanszék és a Mikro Volán Elektronika Rt. közötti
Eg y üttmű kö d
ésisz er
ző d é
sk er
e t
éb en.Bu dap est
, 200 1 .j
úniu
s3 0.p.148 .
[8.45] Möller, Ch.; Kaczmarek, M.: Áruforgalmi központok bekapcsolása az integrált
ellátásilánc okba.OMI KK Mű sza kiGa zd aságiI nfor máci
ó,Lo gi
szti
ka ,2 001.2 .
sz. p. 33-42.
[8.46] Tokodi J.: A kerekedelmi megrendelés kezelés információs logisztikai
folyamata. Logisztikai Tudományos Füzetek 2. sz. Budapest, 1999. szeptember,
p. 66-83.
[8.47] Tokodi J.: Az elektronikus kereskedelem alkalmazása a logisztikában.
Logisztikai Évkönyv, 2000. Magyar Közlekedési Kiadó, Budapest. p. 129-139.
szolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelem.
Készült a BME Közlekedésüzemi tanszék és a Mikro Volán Elektronika Rt.
k özöt t
iEg yü tt
mű k ödés iszer
ző désk eretében .Bu dap es
t,1999.decemb er2 0.p .
206.
szolgáltatásainak kialakítása. Fejlesztési irányok. Elektronikus kereskedelem
bevezetésének ütemezése. Készült a BME Közlekedésüzemi tanszék és a Mikro
Vo l
ánEl ekt r
onikaRt .k özött
iEg yütt
mű köd ésis zerződésk er
eté
b en.Bu dapest,
2000. június 30. p. 137.
[8.50] -: Elektronikus kereskedelem - a virtuális logisztika világa. OMI KK Mű s
za ki
[8.51] Niebuer, A.; Streichfuss, M.: Elektronikus kereskedelem - A me gfel
e l
ő
stratég i
ák.OMI KK Mű szakiGa z daságiI nformá ció,Lo giszt
ika
,2 000 .4 .sz.p .
45-50.
[8.52] Darkow, I.-L.: Mennyi b ek e
rüla ze le
k t
ro ni
k usk eresk edel
em?.OMI KKMű s
za ki
[8.53] Rainer, A.; Schmid, B.: A logisztika és az elektronikus kereskedelem - két,
eg ymá stk ö l
csönö senk i
egésztők on cepcióp ersp ekt
vái
. OMI KK Mű s
za ki
56

[8.54] Pawer, K. S.; Driva, H.: Elektronikus kereskedelem az ellátási láncban: egy
kut
atá sg y akor
la t
ia lka lma zá
sa . OMIKK Mű szaki Ga zd aság iI n f
o rmáci
ó,
Logisztika, 2001. 1. sz. p. 23-39.
[8.55] Bri
x ius,W. : Lo g isztikaé se l
ekt
roni
kusk e resked el
em.OMI KK Mű s
zaki
[8.56] Engl, M.; Finke, P.: Küldeménykövetés: az elektronikus kereskedelem alapja.
OMI KKMű s
zakiGa zd aságiI nf
o r
má c
ió,Lo gisztika, 2001. 6. sz. p. 54-59.
57

Logisztika Alapjai Jegyzet

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Logisztika Alapjai Jegyzet

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Forrás: http://www.doksi.

8. EU-konform logisztikai információs rendszerek ......................................................... 1

8. EU-konform logisztikai információs rendszerek

8.1 A logisztikai információs és irányítási rendszerek feladatai

8.1.1 Vállalati kapcsolatok a logisztikai rendszerekben

A logisztikai rendszerekbe kapcsolódó vállalatok. A vállalatoknak alapfeladatuk

Tekintettel arra, hogy a logisztikai irányítás információs rendszereit szélesebb

Az iparvállalatok logisztikai kapcsolatai. Az iparvállalatok termeléstervezési és

8.1.2 A logisztikai irányítás információs és irányítási rendszere

A vállalati számítógépes irányítási rendszer legfő bbp r o

Terme lő Keres- Fuvarozó Szállít- Felhasz-

8.1. ábra. Az integrált logisztikai irányítás hálózat modellje

A vállalati irányítási rendszerr

Az ellátási és az elosztási irányító rendszerek feladata a termelésirányítási és

A v evőime gr endelésa termelésirányítás szükséglet-tervezésének kiindulási

8.2 Az adatnyerés technológiája

8.2.1 A termék- és rakomány azonosító rendszerek osztályozása

A logisztikai rendszerek alapfolyamatainak irányításához szükséges többek

Az adatfelvétel szintjén a logisztikai rendszerben mozgatott anyagok, áruk,

logisztikai információs rendszer.

A jelenlegi gyakorlatban elterjedt kódolási eljárások adathordozója szerint

8.2. ábra. Érzékelési rendszerek és információhordozóik

Logisztikai rendszerekben a leggyakoribb azonosítási típus az optikai elven

8.2.2 Vonalkódos azonosítási rendszerek alkalmazása a kereskedelmi

A vonalkód technikai kialakítása. Az automatikus adatbevitel egyik

A lineáris vonalkód ak öve t

Magyarországon a legáltalánosabban elterjedt EAN (Europische

8.3. ábra. Az EAN-DUN-13 vonalkód felépítése

Az EAN-kódrendszerrel nyert információk felhasználhatók a készlet

Kétdimenziós vonalkód rendszerek. Egyre több területen alkalmazzák a

Míg a lineáris (egy dimenziós) vonalkódok néhányszor 10 byte információt

8.2.3 Transzponderek alkalmazása az iparvállalatok közötti

A transzponderes azonosítás. A transzponderek olyan integrált MDE (Mobile

A transzponderek f ő bbelőnyei a vonalkód rendszerekkel szemben:

8.2.4 Egyéb elektronikus azonosítási rendszerek alkalmazása

A felületen való kódolással történő a zonosí

Smart kártyás rendszerek: EPC - elektronikus termékkód (electronic product

Voice Picking rendszerek: Egyes raktári logisztkai alkalmazásokban nincs

Common Vision Concept: kamerás alakfelismerőr ends ze rek: Logisztikai

8.3. Telematikai rendszerek alkalmazása

8.3.1 A telematika fogalma, eszközei

A telematikai rendszer azokat a rendszereket és szolgáltatásokat foglalja

A telematikai rendszerek támogatják az üzemi folyamatok végrehajtását, és

8.5. ábra. A telematikai rendszerek általános felépítése

A telematikai technológia a köve t

Az irányítás többek között a diszpozíciót, a járattervezést, valamint az adatbázis

A küldeménykövetés segítségével átláthatóvá lehet tenni a teljes szállítási-, illetve

8.3.2 A fedélzeti számítógépes rendszerre alapozott távközlési és

Ak o rszerűt ehe rgé

A telematikai távközlési rendszerben kiemelt szerepet kapnak a fedélzeti

• h őmé rsék letvisszaje

AGPS/ GSM/ SMSr endszerte

A központi számítógépes rendszer logisztika modulj aak iválaszt

Miután elkészültek a szöveges és grafikus járattervek, a központi rendszer

ésa f elhasználóka zi nternetesh ozz áférésseli n formá ciókhozj utna ka zé rk

8.3.4 Ko r szerű info r

A telematikai alkalmazás szolgáltatásban az interneten olyan szoftvereket

A telematikai szolgáltatók túlnyomó többsége un. internetes portál megoldást

A telematikai rendszerek alkalmazásának előnyei:

8.4. Integrált vállalatirányítási rendszerek logisztikai moduljai

8.4.1. Pénzügyi alapismeretek

8.4.1.1 A pénzügyi-számviteli törvény

8.4.1.2 A könyvvezetés fogalma, típusai