You are on page 1of 2

6.

tétel Bartos Ágoston - 1/2 -

Egyenlet-megoldási módszerek, ekvivalencia, gyökvesztés, hamis gyök:


Másodfokú, vagy másodfokúra visszavezethető egyenletek (BÁ)

Alapfogalmak:

 Egyenlet: Olyan egyenlőségjellel összekapcsolt kifejezés, mely ismeretlen (ismeretleneket)


tartalmaz.
 Másodfokú egyenlet: Olyan egyenlet, amelyben csak az ismeretlen második- és első
hatványának többszöröse, továbbá konstans szerepel.
 Ekvivalens: Két egyenlet ekvivalens, ha gyökeik azonosak. Ekvivalens átalakítással lehet
ezeket egymásba átalakítani. (+_*/)
 Hamis gyök: olyan megoldás amely nem gyöke az eredeti egyenletnek.
 Gyökvesztés: Egy átalakítás során olyan műveletet végzünk, mely az átalakítandó egyenlet
megoldásaiból valahányat eltüntet.
 A másodfokú egyenlet gyöktényezős alakja 0=a(x-x1)(x-x2)
 A másodfokú egyenlet általános alakja ax2+bx+c
 Hiányos másodfokú egyenlet, ha b v. c=0

Egyenlet megoldási módszerek (csak a másodfokúra visszavezethetőeké):

 Az értékkészlet, és az alaphalmaz vizsgálata segíthet a (x-3)2+(y-4)2=0 típusú


egyenleteknél.(Ekkor (y-4)2=0 ill.(x-3)2=0 )

 Grafikus módszer: Az egyenlet mindkét oldalát 1-1 függvénynek tekintjük, egy


koordináta rendszerben ábrázoljuk, majd az esetleges metszéspontok (x koordinátáját)
leolvasása után ezeket visszahelyettesítjük az eredeti egyenletbe. Hátránya, hogy pontatlan.
Előnye, hogy könnyen megvizsgálható vele, hogy van-e megoldás, ha igen hány, és nagyjából
hol van ez. Ez azért lényeges, mert egy magasabb fokú egyenlet megoldásának kulcsa
gyakran az, hogy néhány megoldást felismerünk, ezekkel leosztunk (kiemeljük, azaz
szorzattá alakítjuk), majd elég alacsony fokú egyenletet kapunk ahhoz, hogy, megoldjuk,
vagy igazolható, ezzel a módszerrel, hogy nincs több megoldás.

 Egy másik lehetséges módszer az egyenletek megoldására a mérlegelv sorozatos


alkalmazása, melynek végén.
- Ha ebből ax2n + bxn +c alakú egyenletet kapunk (ide értve a nem transzcendens
egyenleteket is pl.: sin, log) ahol n<>1, akkor d:=xn helyettesítve egyszerű másodfokú
egyenletet kapunk, ezt megoldva, és ennek gyökeiből n. gyököt vonva kapjuk x lehetséges
értékeit. (megfelelő kikötések, esetszétválasztás, Ell.)
- n=1 esetén a megoldó képlettel kaphatjuk meg a megoldást.
 b  b 2  4ac
x1 , x 2 
2a
6.tétel Bartos Ágoston - 2/2 -

a; b; c constans  R a  0 x  R
c
ax 2  bx  c  0 /  a -
- A megoldó képlet levezetése: a
2 b c b2
x  x   / 2
a a 4a
2
 b  b 2  4ac
x    /
 2a  4a 2
b b 2  4ac b b 2  4ac
x  x 
2a 2a 2a 2a

A következő lépésben adódik a megoldó képlet. (A fordított levezetés könnyebben


megjegyezhető, ott jobban adódnak a lépések.)
- A másodfokú egyenletnek acsa. van gyöke, ha D>=0 (diszkrimináns)
 D  b 2  4ac Nyilvánvaló, ha ez negatív akkor nincs valós megoldás
b
Ha D=0 akkor 1 megoldás (+- miatt) 
2a
Ha D>0 2db. megoldás
- Áll: x1+x2=-b/a ill. x1*x2=c/a elnevezése: Viete-formulák: A másodfokú egyenlet gyökei
közti összefüggéseket adja.
 b  b 2  4ac  ( b  b 2  4ac )  2b b
x1  x 2   
2a 2a a
 b  b  4ac  b  b  4ac
2 2
x1  x 2    megj. (a  b)  (a  b)  a 2  b 2  A viete-
2a 2a
b 2  b 2  4ac c
 
4a 2 a
formulák akkor hasznosak, ha a gyökök összegére/szorzatára vagyunk kiváncsiak, így
gyorsabban megtudhatjuk ezt mintha megoldanánk.
 A másodfokú egyenleteket már nem lehet mindig csak ekvivalens átalakításokkal
megoldani, így megoldása során nem mindig csak helyes megoldásokat kapunk, ill. nem
kapunk meg minden helyes megoldást, ha nem vagyunk elővigyázatosak.
x2 4
- Hamis gyököt kaphatunk pl.:  egyenletnél (x=+-2), de x=2 nem megoldása.
x2 x2
Elkerülhető, ha kikötést teszünk (x<>2), vagy ha a nem ekvivalens átalakítások után több
esetre választjuk szét, vagy ha ellenőrizzük a megoldást.
- Gyökvesztés: Pl.: x3+2x2=x –nél mielőtt elosztunk x-el meg kell vizsgálni a megoldást adó
x=0-t.
Elkerülhető, ha ábrázoljuk az eredeti függvényt, és megnézzük hány megoldás várható,
vagy minden nem egyértelmű lépésnél megvizsgáljuk az esetleges egyéb eseteket.

Alkalmazások:
- Az élet minden területén: matematikai: Pytagorasz-tétel, geometria, egyenletek megoldása,
szöveges feladatok, függvények ábrázolása
- Fizika mozgások, elektromosság, atomfizika…
- Kémia

You might also like