Hová tűntek az avarok?

Kancellár,
rendőrminiszter, besúgák
II kommunisták és Trianon
Urak, cselédek, bankárok
A kormányzéhelyettes legendája
 TARTALOM:
Tomka Péter: Hová tűntek az avarok? 3
Sándor Pál: A titkosrendőrség Ma­
gyarországon 5
Kővágó László: A kommunista párt
és Trianon 7
Lengyel István: Béke Breszt-Litovszk-
ban. 1918. 10

ELSÜLLYEDT VILÁG

A magyarországi munkásság német nyelvű hetilapja (Az Osztrák-Magyar Monarchia Gyáni Gábor: Házicselédek 13
munkásmozgalmáról szóló cikkünk a 27-28. oldalon) „Hogyan bánjunk a cseléddel? (Do­
kumentum közlés) 14
Balázs Ilona: Az „úri középosztály"
illemtanáról 15
Varga László: A pénz urai 17

FIGYELŐ

Szakály Ferenc: Lantos és krónikás.

Tinódi 20
Gergely Jenő: Hallgatott-e XII. Pius? 22
Matthaeidesz Konrád: Egy legenda
valósága 24
Urögdi György: A régi rómaiak turis-
táskodása 26

TÖRTÉNELEM AZ ISKOLÁBAN

Erényi Tibor: Munkásmozgalom az

Osztrák—Magyar Monarchiában 27

MŰHELY

Zika Klára: Negyvennyolcas egyen­

ruhák a grafikus asztalán 29

ŐSEINK ASZTALÁNÁL

Választás Magyarországon a két háború között (Lásd cikkünk a 32-33. oldalon) Borús József: A honvédsereg élelme­
zése 1848—49-ben 30

LEXIKON

Hársfalvi Péter:A választójog a pol­

gári Magyarországon
Választók, választhatóság, szavazás 32

SZEMTANÚ
A N i y y t r T ö r té n e lm i T á r s u la t fo ly ó ir a ta
M e g j e l e n ik é v e n t e n é g y s z e r Orbók Kálmán: Kik beszéltek utoljára
S z e rk esztő ség : B ud ap est, I., Ű ri u. S3., l ó i t T e l e f o n : 160-418 L e v é lc ím : Pf. 9. Bp 1í 50 Petőfi Sándorral?
S z erk esztő b izottság: (Közzéteszi: Temesváry Ferenc) 34
F e le lő s s z e r k e s z t ő :
G LATZ FERENC B E N D A K Á LM Á N , B lR Ö FE RE N C NE,
D IÓ SZ E G I IS T V Á N , H A N A K GA BO R
R o v a tv e z ető k : K O V Á CS TIB O R , M OCSY A N D RÁ S, ÖNKRITIKUS
K E R T É SZ IS T V Á N , s í p o s . BA NK I GYÖRGY, SZÁRAZ GYÖRGY
p e t e r
TO K O D Y G Y U LA , Z S IL A K A N D R A S
TÖRTÉNETTUDOMÁNY
SZA K A L Y FER EN C , V Ö R Ö S KAROLY

K iad ja: a L apkiadó V álla lat $1-2., 249 S zolnoki Nyom da Glatz Ferenc: Történetirás és szoci­
B p .. V II., L e n i n k r t . 9— 11., 1073
F elelős k i a d ó : Felelős v e z e tő : ális érdeklődés 35
S IK L Ó S I N O RB E RT ig azg ató GOMBKÖTŐ BÉLA

T e rjeszti a M agyar P osta.

E lő fizeth ető a h irla p k é z b e s itő p o s ta h i v a ta lo k b a n és a P o s ta K ö z p o n ti H írla p I r o d á n á l

( K H I , B u d a p e s t , J ó z s e f n á d o r t é r 1. 1900 k ö z v e t l e n ü l , v a g y p o s t a u t a l v á n y o n )
v a l a m i n t á t u t a l á s s a l a K H I 21S— 96162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m r a .
E l ő f i z e t é s i d i j : f é l é v r e 24,— F t . 1 é v r e 48,— F t . A címlapon:
K ü l f ö l d ö n t e r j e s z t i a K U L T Ü R A K ü l k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t . B u d a p e s t , P f . 149, H — 1389 A Parthenon keleti
H U I S S N 0139— 2409 I n d e r : 25384
K É Z IR A T O K A T N E M O R Z Ü N K M E G ÉS N EM K Ü L D Ü N K V ISS ZA főhomlokzata (cikkünk a 26. oldalon)
(F a rk a s Á rp á d felv étele)

HOVÁ TŰNTEK ÁZ AV AR O K?
S z e rk e sz tő s é g ü n k h ö z m in d tö b b m e g k e re s é s érkezik, a m e ly e k je lz ik : e g y ré s z t a m a ­
g y a r n é p ő s tö rté n e te , m á s r é s z t a P a n n ó n i á b a n a h o n fo g la lá s e lő tt élt n é p e k i r á n t m ily e n
n a g y a k ö z ö n s é g b e n a z é r d e k l ő d é s . E z é r t is i n d í t a s z e r k e s z t ő s é g s o r o z a t o t a K á r p á t ­
m e d e n c e „ö sla k ó iró r* , s ig y e k sz ik o lv a s ó in k elé tá rn i a k é r d é s t k u ta tó tu d o m á n y á g a k
e r e d m é n y e i t , é s e g y ú t t a l v i t á i t , g o n d j a i t is . ( A s z e r k . )
A honfoglalást m egelőző időkről igen
kevés, nehezen vagy többféleképpen is
értelm ezhető forrás á ll ren delkezésünk­
re. Más tudom ányágak (nyelvészet, n é p ­
ra jz stb.) eredm ényeinek összegezése
se g íth et csak az előrelépésben. A „se­
gédtudom ányok” so ráb a n előkelő h e ­
lyet foglal el a régészet, hiszen a fe ltá rt
tem etők, települések, a v iselet és a szo ­
kások m egfigyelhető elem ei, az egyes
tá rg y ak m egléte vagy hiánya, esetleg
p u sztán form ája m egannyi inform ációt
hordoz.
N em véletlen tehát, hogy régész —
L ászló G yula — fogalm azta meg az
utóbbi idők legnagyobb p o rt felvert ős­
tö rté n e ti koncepcióját. A kettős honfog­
lalás elméletére gondolok, a rra a fel-
tételezésre, hogy Á rpád honfoglalása
elő tt m ár magyar (finnugor) nyelven
beszélők éltek a K árpát-m edencében.*
T erm észetesen nem ez az egyetlen
ő stö rtén eti koncepció, am it a m agyar
régészek m egfogalm aztak. V olt olyan
k u ta tó n k , aki a honfoglalás előestéjén
csak szláv népek je len lété v el szám olt.
Volt. aki a késő-avar népesség nyelvi
elszlávosodásávai egyidőben
k u ltu rá lis fen n m arad ását hirdette, sőt
olyan is, aki m ár a korai av ark o rb an
(a 6. század m ásodik felében) m agyar
n y elvű csoportok je len lété t bizonygat­
ta. Egy dologban azonban eg y e té rte t­
te k : a Kárpát-medence nem lehe­
te tt lakatlan a 9. században, Á rpád
n ép ének honfoglalása nem légüres té r ­
be való benyom ulást je le n te tt, és az itt
ta lá lt lakosság (lett légyen szláv vagy
ak á rm i más) összeolvadt az újonnan
beköltözőkkel. A rendelkezésre álló tö r­
tén eti források m inden fa jtá ja össz­
h an gban van eddig a pontig. Ebben r é ­
gész, anthropológus, történész, nyelvész
egyetért.
K ik lakták Pannóniát?
A nézeteltérések a k k o r keletkeznek,
am ikor azt k u ta tju k : ez a 9. századi n é­
pesség m ilyen fejlettségi fokon állt, m i­
lyen nagyszám ú volt, m ilyen nyelven
beszélt, m it adott á t a honfoglalóknak,
m ennyiben já ru lt hozzá a m agyarság
biológiai, gazdasági, tá rsa d alm i, nyelvi
arcu latához. N em régiben tö rténelem -
könyveinkben még az t olvashattuk,
hogy a K árpát-m edencében fe jle tt szláv
állam o k at találtak őseink, am elyek
földm űvelő k u ltú rá v al rendelkező n é ­
peinek leigázása során a la k u lt át dön­
tően a m agyar (nom ád-nagyállattartó)
p ásztortársadalom , e lta n u lv á n a fö ld ­
m űvelést, a letelepült életm ódot. Ez a
leigázott népesség seg ítette a feudális
osztálytársadalom k ia lak u lásá t, az új
* F o ly ó ira tu n k a k ö v e tk e z ő k b e n részletesen
k ív á n fog lalk o zn i a k e ttő s h o n fo g lalás e l­
m é l e t é v e l . (A szerk .)
rendszernek m egfelelő új ideológia, a
kereszténység terjedését, befolyásolta a
létrejövő állam szervezetet. M a m ár — „ N incs semmi m eglepő abban, hogy az
nem utolsósorban a régészet eredm é­
nyei következtében — az egész folya- ‘ eg y k o ri hírad áso k b an nem a köznépre
m atot so k k al árn y a ltab b a n látju k .
Tudjuk, hogy a honfoglaló m agyar
társadalom sok ka l fejlettebb volt. m int
azt koráb b an feltételezték. S a já t föld­
művelő k u ltú rá ja volt, az osztálytago­
zódás igen előrehaladott fo k o n állt. A
régészeknek sik e rü lt felfedezniük a ve­
zérek, a törzsi-nem zetségi ariszto k rácia
magányos s ír ja i és kis sírcso p o rtjai, va­
lam int a középréteg nagycsaládi temetői
m ellett a honfoglaló m ag y ar köznépet,
annak nagy sírszám ú, szegényes tem e­
tőit is. N yilván nem v é le tle n ,, hogy a
„római ö rö k ség et”, a róm ai kori váro­
sok háló zatát csak a honfoglaló m agya­
rok tud ták v állaln i a D u n án tú l terü le­
tén. M ásrészt m a m ár tu d ju k , hogy a
korábban oly döntő fo ntosságúnak ta r­
tott pannon-szláv állam n e m is létezett.
Az avar álla m ro m jain a keleti frankok
(Dunántúl), a dunai bolgár állam (Ti­
szántúl / E rdély) és a m orva fe jedelem ­
annak ség (Felvidék) osztozott, egym ással is
m arakodva. K öztük a h atárv o n alak
pontos fu tá sá t nem ism erjü k . Nem is
lehettek m ai értelem ben . v e tt határok.
Nagy valószínűséggel á llíth a tju k , hogy
„senki fö ld je” választo tta e l őket (ez
azonban nem je le n t la k a tla n területet!).
A mai tö rtén elm i atlaszo k készítői
szim pátiájuk szerin t hol egyik, hol m á­
sik állam hoz tarto zó n ak tü n te tik fel
ezeket a h a tá rte rü le te k e t. Z alav ár, az
állítólagos pan n o n -szláv állam központ­
ja n em volt más, m in t a frank szolgá­
la tb a állott, N y itra vidékéről éppen a
m o rv á k által e lű z ö tt szláv liűbérúr
(.Pribina, m ajd fia, Kocel) birtokköz­
pontja.
A rr a a kérdésre, hogy kik lakták ezt
a politikailag széttagolt K árpát-m eden­
cét a honfoglalás előestéjén, többféle
m ó d szerrel igyekeztek válaszolni a k u ­
ta tó k . Az írott tö rté n eti források eb b en
a k érdésben m ár ellentm ondásosak.
„avarokról” nem beszéln ek sokat — az
figyeltek. Az a v a r állam összeom lásá­
v al érdek telen n é v á lt m indaz, am i ko­
r á b b a n az „avar” összefoglaló név a la tt
szerep elt.
A szlávokról tö b b szö r hallunk, j e ­
le n lé tü k kétségtelen, csak éppen szá­
m u k ró l nem v allan ak a források, és a r ­
ról sem , hogy m ik o r és honnan k e rü l­
lek ú j lakóhelyeikre. Az onogur n épnév
is felb u k k an a 9. század során. T u d v a­
levő, hogy ez a fo rrá sa a m agyarok á l­
ta lá n o sa n h aszn ált m egnevezésének
(hungarus), végső soron a 7. századi
n y u g a ti török onogur törzsszövetség
n ev é v el azonos. N em tu d ju k m in d en
e se tb e n eldönteni, hogy igazi onogu-
ro k a t, vagy m á r m ag y aro k at érte n ek
ezen a néven a 9. századi források. Egy
e se tb e n m inden b izo n n yal nem a m a ­
g y aro k első kalan d o zásairó l van szó: az
o k lev élb en az onogur tartom ány m in t
határjelző szerepel.
Az avar kultúra em lékei
T ö b b akadálya v an a 8. századi á lla ­
p o to k b ó l való k iin d u lásn ak . Az eg y et­
len biztos tény, am it az av ar állam népi
(nyelvi) viszonyairól tu dunk, az az, hogy
so k szín ű volt. T udjuk, hogy szlávok és
g ep id ák m ellett m ás n éptöredékek is éltek
3

A nagyszentm iklósi kincs rovás-feliratai
(Közli: L ászló G yula—Rácz István: A
nagyszentm iklósi kincs. Corvina, 1977.
166. 1.)
közöttük. T udjuk, hogy 670 táján , a du­
nai bolgár foglalással egyidöben újabb
népvándorlás érte el a K árp át-m e d en ­
cét. Az e k k o r beköltöző népelsm ek az
onogur csoportból v áltak ki. Ehhez a
csoporthoz ta rto zta k a d u n ai bolgárok
ősei, a volgai bolgárokéi is, sőt biztos­
ra vehető, hogy bolg ár-tö rö k csoportok
n épesítették be a dél-oroszországi pusz­
ták jó részét is. Ide ta rto z n a k azok a
nyelvek, am elyekből a m a g y ar nyelv
csuvas típusú jövevényszavai szárm az­
nak.
Ahhoz, hogy állást foglalhassunk b ár­
mely, a 9. század tö rté n e té t érintő k é r­
désben, m eg kell határoznunk a 9. szá­
zadra datálható régészeti anyagot.
Abból, hogy a 8. századi tem etők el­
terjedése és a 11—13. századi magyar
lielynévadású területek egybeesnek,
nem fe lté tle n ü l következik az, hogy a
íl. században itt m agyarul beszéltek.
— m int azt könnyen feltételezhetjük.
Hogy ez valószínűsíthető legyen, az
összekötő k apcsokat is m eg kell találni.
A fenti összefüggés legfeljebb a rra elég,
hogy elfo g ad ju k : a 8. századi népesség
nagy töm ege nem szláv n ye lv en beszélt
(ellenkező esetben ugyanis a szláv hely-
névadású te rü letek n ek sokkal nagyob­
baknak k ellen e lenniük).
V ita th atatlan , hogy a 9. század ele­
jének esem ényei (frank h ad járato k , bel­
ső ellen tétek , bolgár behatolás), a m e ­
lyek végül is az avar á lla m bukásához
vezettek, az egész Kárpát-medencére
ható változásokkal já rtak . A lig lehetett
olyan félreeső hely, ahol egy-egy kö­
zösség iteljesen h áborítatlanul: élh ette
volna tovább m egszokott életét. Az á l­
lam b u k ásáv a l járó m egrázkódtatások
valam ilyen nyom át meg k ellene ta lá l­
ni — feltételezzük — a folyam atosan
használt tem etőkben, eddig azonban
ilyesm ire alig-alig van ad atu n k .
L eginkább a tem etők szélén, haszná­
latuk utolsó fázisában fellépő vésett-
poncolt díszű övveretek és a közelükben
előkerült egyéb, viszonylag késői tárgy­
típusok id ő ren d i helyzete ad o tt alkal­
m at v itá k ra. Ezek valóban (tipológiai-
4
lag nézve) m integy átm enetet képeznek
a honfoglaláskori tárgyform ák, díszítő-
m űvészet felé. A honfoglaló m ag y ar d í­
szítőm űvészet azonban n ag y jáb an -eg é-
szében ugyanabból a forrásból tá p lá lk o ­
zott, m int a korábbi, 8. századi késő­
avarko ri m űvészet. A forrást, az össze­
kötő láncszem et keletre, a dél-oroszor-
szági pusztákon, a F ekete-tenger m e n ­
tén, vagy a K aukázus előterében k e re s­
hetjü k , nem is beszélve Közép-Á zsia,
Irá n és Bizánc hatásáról.
M eggondolandó néhány további
(László G yula á lta l felvetett) szem pont.
Igaz. hogy egyre gyarapodik az olyan te ­
m etők szám a, am elyben avarkori és 10.
századi sírok egy helyen, közvetlenül
egymás m ellett (bár néha egvm ás fe ­
lett) találh ató k , de ez sem elég a 8.
századra m egh atáro zo tt tárg y leletek to ­
vábbélő, 9. századi h aszn álatán ak ig a­
zolására. K önnyen lehetséges, hogy a
10. században régi tem etőterületeket
veitek ú jra h asználatba. (A k éső -av ar-
kori tem etők g y ak ran 150 évvel k o rá b ­
bi longobard sírokkal együtt k erü ln e k
elő, mégsem á llítja senki, hogy ez a n é ­
pesség a longobardok leszárm azottja.)
Csak ak k o r nem em elhetünk m ódszer­
tani kifogást a folyamatosság fe lté tele­
zése ellen, ha m egtaláltuk az avarkori
te m etők bizonyíthatóan 9. századi fo ly ­
tatását és ehhez töretlenül csatlakozik
a honfoglaláskori temetőrész. Eddig k e ­
vés ilyen tem ető k erü lt elő.
(Nem k ív án o k bővebben foglalkozni
olyan szélsőséges vélem ényekkel, a m e ­
lyeket tu lajd o n k ép p en sohasem ve tt k o ­
m olyan a m a g y ar régészettudom ány,
még akkor sem . ha m egfogalm azójuk
m ásiránvú m u n k ásság át igen nag y ra
becsüljük. Szórványos leletekben eg y ü tt
előforduló a v a r és m agvar típ u sú k e n ­
gyelekből nyilv án nem következik a k ét
nép találkozása, m in t ahoav a m in d m á­
ig m e g fejted en avarkori rovásírásos
szórványem lékek mai m agyar nvelven
való elolvasása is nélkülöz m inden tu ­
dom ányos alapot.)
Sírok a 9. századból
R égészettudom ányunk fejlődése során
egyre biztosabbak lesznek késő -av ark o ri
datálásain k . E gvre világosabban k ö rv o ­
nalazódnak a 9. századi leletcsoportok,
elsősorban a fra n k hatás alá k e rü lt D u ­
nántúlon. ahol Zalavár és környéke, il ­
letve Sopronkőhida 9. századi tem ető je
a „vezérlelet”. De a frankoktól é rin te t­
len, a m orva érdekszférába k e rü lt Dél-
Szlovákiában is. ahol Pozsony és N y it­
va környékén sűrűsödnek a leletek.
Z alav ár k ö rnyékének egyik legfonto­
sabb o b je k tu m á t a feltáró — a korszak
kiváló szak értő je — a 9. századra k el­
tezte. a közölt dokum entáció alap já n
m ások, valóban m eggondolandó é rv e ­
léssel, kétségbe v onták ezt a keltezést.
A sopronkőhidai tem etőt kezdetben
m in t a S av aria és C arnuntum közti
„av ar rez erv átu m ” régészeti bizonyíté­
k á t értékelték, és a 9. században végig
haszn álatb an levőnek ta rto tták . Az
osztrák k u ta tó k egy sereg hasonló te ­
m etőt d erítette k fel Alsó-Ausztriában;
ők a rra h ajlan a k , hogy ezt a leletcso­
portot a 9. század első felére keltezzék.
N álunk viszont — egyéb m egfigyelések
sorába állítv a — m ár tö b b e n m egfogal­
m azták, hogy a sopronkőhidai le let­
anyag in k áb b a századvégről való le ­
het. A nyitra-lupkai 9. századi tem ető
erős av ark o ri hagyom ányokat őriz,
ugyanez áll a V e l’k y Grob-i (m agyar-
gurabi) tem ető egyik cso p o rtjára is. A
Dél-Szlovákja te rü leté n felrtárt 9—10.
századi tem etők között ta lá lu n k tisztán
10. századi (honfoglaláskori) m ellett
igazi 9. századit (pl. Michal nad Zitavou
— Zsitvaszentm ihály), de o ly an t is, ahol
a 9. és a 10. századi tem etőrész szoros
összefüggésben k erü lt elő (Ondrochovh
Csorna-Hosszúdombon olyan nagyi
avarkori tem etőt ta láltam , am elyhez
9. századi rész csatlakozott.
M ostohább helyzetben v an a 9. szá­
zad k u ta tása a bolgár h atalm i szfé­
rában, az Alföldön. I tt m ég igen sok
m eglepetés érh et benn ün k et. Legutóbb
a régészeti topográfia te rep m u n k ái so­
rán körvonalazódott egy leletcsoport,
am elyről még v itatk o zn ak a szakem be­
rek: az av ark o r legvégéről, a 9. század­
ból vagy m ár a honfoglalás korából
szárm azik-e? Még m in d ig nem k erü lt
nyugvópontra a legjelentősebb késő­
népvándorláskori kincslelet, a nagy­
szentmiklósi kincs k eltezésének k érd é­
se. (Ezt a 23 arany ed én y b ő l álló, v aló ­
ban fejedelm i leletet m ég 1799-ben ta ­
lálták, Szegedtől d élk eletre. Bécsben
őrzik, összsúlya m integy 10 kg. Egyik
d arab ján ak színes fo tó ját közli a H istó­
ria 1979. évi 1. szám a, a h átsó fedőla­
pon.) Az edények egy részén a gazdag
o rnam entikán és fig u rális ábrázoláso­
kon kívül feliratok ta lá lh a tó k (görög
betűs, görög és nem görög nyelvű, v ala­
m int rovásírásos felirato k ezek). Meg­
kísérelték keltezni a tech n ik ai sa játo s­
ságok, az ornam entika, az ábrázolások
tartalm a, az epigráfia, illetv e a meg­
fejthető szövegek és az elő k erü lési hely­
ivel való esetleges k ap cso latu k alap ján
is. A nem görög szövegek valam ilyen
ótörök nyelven íródtak, pontosabb m eg­
határozásuk még v á ra t m a g ára (bese­
nyőnek, vagy b o lgár-töröknek ta rtják ).
A kutatók vélem énye m egoszlik: a 7.
századtól a 9. elejéig a legkülönbözőbb
időpontokra tették készülését, illetv e e l­
rejtését: ennek m egfelelően avar, bol­
gár vagy magyar kin csn e k ta rto tták .
A nélkül, hogy itt és m ost döntésre
ak arn án k vinni ezt a k érd ést, am jyit
hangsúlyoznunk kell. hogy az edénye­
ken alkalm azott díszítő m otívum ok szo­
ros kapcsolatot m u ta tn a k a legkésőbbi
av ark o ri (8. század végi) ötvösgyakor-
lattal.
Hipotézisek, előfeltevések
Az avarkori népesség továbbéléséről,
a felhasznált érvekről és a b em u tato tt
m ódszerekről összefoglalva an n y it el­
m ondhatunk, hogy nem kétséges: az
avarkori népesség utódai találkoztak a
honfoglalókkal, részt v e tte k a magyar
nép ethnogenezisében; k u ta tá su k a tö r­
téneti tudom ányok közös felad ata.
Nagy erővel kell ezt az alap o t szé­
lesíteni, s egyelőre csak hipotéziseket
fogalm azhatunk meg. A hipotézisek so­
rában egyik a kettős honfoglalás felté­
telezése. Csak feltételezés te h á t (ezt
egyébként László G yula m aga is n em ­
egyszer hangoztatta).
 V élem ényem 'sze rin t nem szükséges
a lcéső-avarkori népességben
ro k a t látni. Azok az ellentm ondások,
fin n u g o ­
am ely ek az e lm é le t ím egfogalm azását
k ik ény szerítették , máshogy, m ai ism e­
rete in k n ek jo b b an m egfelelően is fe l­
old h atók.
A 670 körül beköltözött (ú jab b an „kö­
zép av arn ak " nevezett) népességben
onogurokat látok. Ez a népesség ugyan
n e m egységes, hiszen köztük v a n n a k a
k o ra-av a rk o ri népesség leszárm azottai,
bizonyosan szlávok is: úgy tű n ik azon­
b an , hogy lényeges alkotórésze az onogur
elem . Az onogurok m ár régen n em voltak
n o m á d o k ; településeik, tem etőik, tenyész-
te t t állataik, m unkaeszközeik is állan­
d ó a n megtelepült, földműveléssel és ál­
lattenyésztéssel foglalkozóknak m u ta t­
já k be őket. Ez a népesség n em p usz­
tu lt el a 9. század folyam án, legfeljeb b
vezető rétege tű n t el, a szám ára dolgo­
zó nagyobb m ű h ely ek oszlottak fel. k e­
reskedelm i k apcsolataik lazu ltak meg.
ille tv e alak u ltak át. A lávetve, p o liti­
k a ila g széttagolva, paraszti lé tfo rm á ­
ju k b a n régészetileg m ajdnem lá th a ta t­
la n n á váltak, nyom aik azonban m o st a
feltáráso k gyarapodása révén m égis
egyre szaporodnak Bizonyosra v e h e t­
jü k , hogy etnikai tarkaságuk a 9. szá­
za d folyamán m é g nagyobb le tt, olyan
m é rték ű , hogy „ a v a r népről” n em is b e­
szelh etü n k m ár ebben a k o rb an (ezért
n em tud róluk — m int av a ro k ró l
— a m agyar történeti h ag y o ­
m án y). F eltételezhetjük, hogy ép p az
e t n ik a i tarkaság gyorsította beolva d á ­
s u k a t a — b árm ily különböző e le m e k ­
b ől ötvöződött, velü k szem ben m égis
egységesnek tűnő — m agyarságba. E h­
h ez járu lt, hogy a szláv szigeteket kö­
rü lfo ly ó nem szláv, nem indoeurópai
n y elv ű (feltételezésem szerint zö m é b e n
csuvas típusú török nyelvet beszélő)
n épesség nyelvileg m inden n em fin n ­
u g o r nyelv közül a legközelebb á llt a
m ag y aro k nyelvéhez. Ehhez még hozzá­
te h e tjü k , hogy a m agyarok v á n d o r lá ­
s a ik során egész D éí-O roszországban
bolgár-török környezetben m ozogtak;
szám ításb a v eh e tjü k , hogy a m ag y ar
n y e lv csuvas-jellegű jövevényszavai
lö b b nyelvi ré te g re bonthatók, a két
népesség kulturális arculata is közeli
rokonságban volt. Így m ár sem m i m eg­
lepő nincs abban, hogy a m eggyengült
k éső-av ark o ri népesség igen h a m a r asz-
szimilálódott.
A z avar állam h a tá sa alól n em v on­
h a ttá k ki m agukat a szomszédos te rü le -
le k lakói: a szlovákok ősei, M o rv ao r­
szág, az alpesi szlávok, K arintia, Szlo­
v én ia, a délszlávok jelentős töm egei
sem . Ha az av a rk o ri népességnek a m a ­
g y aro n kívül v a la h o l nyelvi n y om a m a ­
ra d t, azt ezekben a nyelvekben k e ll k e­
resn i.
M eggyőződésem azonban, hogy ez a
h a tá s nemcsak kulturális (és nyelvi)
h a tá s volt. A K árpát-m edence későbbi
n ép ei, a mai n em zetek k ia lak u lása m ö ­
g ö tt közös összetevő is rejtőzik. A 9.
sz áz ad és a későbbi történelem so rán
m á sk ép p színeződött avarkori a la p in ­
k á b b összeköti, m i n t szétválasztja az itt
élő népeket.
TOMKA PÉTER
A TITKOSRENDŐRSÉG
MAGYARORSZÁGON
A REFORMKOR KEZDETÉN
II. József császár így jellem ezte
egy alk alo m m al az if jú Ferenc fő­
herceget, unokaöccseinek egyikét: „a
test és a lélek m inden kellem ének h íjá n
van, a k ib e n az érzék etlen ség és a kö­
zöny jellegzetesen k ev e red ik az ügyeket
m eglehetősen jól szervező fő k érlelh e­
tetlen m akacsságával”. Ez a jellenjzés
Ferencről; aki 1792 tav aszán , huszon­
négy éves korában lé p a trónra, lénye­
gében h ely tálló n ak b iz o n y u lt több m in t
négy évtizedes u ra lk o d á sa végéig. A
lelki ridegség, p áro su lv a a szellem fé­
nyeinek hiányával, n á la is, m in t a leg ­
több kisszerű egyéniségnél, ki h atalo m ra
jut, erős hajlam ot fejlesz t ki az em b e­
rek és a dolgok kicsinyes m egítélésére.
Az önbizalom hián y a egyéni félelm eit, a
tehetséges fők irán ti féltékenysége pedig
a nagyfo k ú bizalm atlan ság érzéseit tá p ­
lá ljá k benne. Ezeket a negatív em beri
tulajd o n ság ait az érzéketlenség és a k ö ­
zöny le p le mögé r e jti és a k érle lh etet­
len h iv a ta li k o rm ányzás m ódszereivel
k ív á n ja ellensúlyozni. A bszolutizm usá­
nak p o litik ai irán y á t fiatalk o ri élm ényei
sz ab já k m eg: a fra n c ia forradalom fe­
nyegető tap asztalatai, nagynénje, M ária
A nto in ette-n ek és k irá ly i családjának
halála (1793-ban), m a jd k ét évvel k é ­
sőbb a m agyarországi jakobinus m ozga­
lom és a vele p árh u zam o s au sztriai
összeesküvés. K érlelh etetlen ellensége
m inden liberális és n em zeti fejlődésnek.
A tá rsa d a lm i fejlődést m o zd u latlan ság ra
a k a rja ítéln i s ehhez a z irányhoz ig a­
zítja k o rm án y zásán ak — egyéni félel­
m eitől m o tiv ált — g y ak o rlatát. M aga
köré g y ű jti az olcsó érvényesülés v á ­
gyától fű tö tt, közepes képességű h iv a­
ta ln o k o k a t s ezekből a la k ítja ki titkos
tan ácsad ó in ak körét, az ún. titkos k a b i­
netet. A központi hiv ataln o k szerv ezetet
azért is a lak ítg atja á t m in d u n talan —
1801-ben, m ajd 1814-ben ú jra —, hogy
b izalm atlan ság át érv é n y esítse és bizto­
sítsa sz ü rk e em in en ciásain ak befolyá­
sát.
A h atalm i gépezet ilyen m űködtetése
eredm ényezi a lib e rális szellem től és
m ozgalm aktól való félelem ellenszere­
k én t a titkos k a b in e te t szolgáló re n d ­
őruralo m m egszigorítását, an n ak összes
— a felvilágosodás szellem ét megcsúfoló
— ad m in isz tratív ren d szab ály áv al. A
levélátvizsgáló helyek létesítését, a tit­
kos k ém h áló zat iro d á in a k kiépítését a
könnyen m egvásárolt á lla m i h iv ataln o ­
kokból, városi tisztviselőkből toborzott
titkos levelező g árd á v al, a cenzúra
m egszigorítását, az egyetem ek szoro­
sabb felügyelet a lá v o n ását (1819), a
szem élyes m egfélem lítés különféle m ód­
szereit a Bécsbe ddézgetésektől az állás-
vesztés form ájáig.
A rendőruralom
A titk o s k abinet ja v a sla ta i és dönté­
sei sz á m á ra a bécsi u d v a ri ren d ő rh ató ­
ság (a ren d ő rm in isztériu m ) és az 1802-
től alá ja re n d e lt u d v ari cen zú ra-h ató ­
ság szolgáltat anyagot. Vezetője, 1817
óta, az O sztrák-S ziléziában született, a
h iv atali ra n g lé trá n több m int m ásfél
évtized so rán felkapaszkodott, félm ű v elt
és kivételesen rossz szellem ű S edlnitzky
József.
A titk o sren d ő rség k ié p íte tt h áló zata
egyrészt a h atárállom ásokon, m ásrészt
az egyes nag y o b b m agyar városokban
(Budán, P esten, Pozsonyban, N agyszom ­
batban, D ebrecenben, Sopronban. Te­
m e sv áro d és Z ágrábban) úgyszólván az
egész m agyar po litik ai és közéletet m eg­
figyelés a l a tt ta rtja . F elad ata közé ta r ­
tozik az ú jító m ozgalm ak p ro p ag an d á­
já n a k táv o lta rtá sa . A külföldről beszi­
v árg o tt lib e rális szellem ű könyvek le­
foglalása a h atárátk elő h ely ek en , az itt-
M etternich kancellár
hon m eg jelen tek cenzúra alá vonása, il­
le tv e b etiltása. A m ag y ar v árosokban
létesült és a politikai-szellem i é le te t
m ozgásban ta rtó olvasókörök, a kölcsön-
k önyvtárak m űködésének b etiltása. A
politikai k lu b o k életének m egfigyelése,
a m agánlevelezők leveleinek postai e l­
lenőrzése. A fo n to sab b n ak íté lt szem é­
lyek levélvivőinek k ik u tatása, a Pozsony­
ból Bécsbe g y a k ra b b an utazók m egfigye­
lése, m egm otozása, leveleik elkobzása s
nem egyszer e ljá rá s in d ítása ellenük. A
titkosrendőrség em e lle tt különös gondot
fo rd ít a m ag y ar ren d i ellenzék, illetv e az
1825-től ism ét en g edélyezett m ag y ar or­
szággyűlések m egyei előkészületeinek,
esem ényeinek m egfigyelésére és fonto­
sab b szereplőinek m ódszeres szem m el-
ta rtására. S ed ln itzk y ezzel a fela d attal
az egykori k ato n atiszte t, F erstl Lipót
u d v ari tan ácso st b ízta meg. ö a pozso­
nyi országgyűlési rendőrség főnöke, ak i
k ülön megfigyelő apparátust m ű k ö d tet
az országgyűlések idején, Pozsonyban.
E m bereinek le g tö b b jé t a főpostán, meg
az ellenzéki k ö v etek lakhelyének köze-
5

A kém hálózat szervezetének v áz la ta 1834-ig
lében helyezi el. Sedlnilzky „ h id rá i" —
akkor így g únyolta az ellenzék a ren d ­
őrség besúgóit, a kilencfejű mondái
víziszörny csúf alak ján ak nevével illetve
őket — felbontják és elolvassák a kö v e­
tek postán küld ö tt leveleit. Azok ta rta l­
m áról. csakúgy, m int íróik p o litik ai né­
zeteiről futárszolgálat ú tján tud ó sítják
Sedlnitzkyt s az ö személyén keresztül
M etternichet. sőt közvetlenül m agát az
uralkodót is.
A beszervezés m ódszerei —
a kém hálózat m űködése
A nagyobb és kisebb stílusú besúgók
beszervezése a történelem ősi szabályai
szerint történ ik . Pénz, hivatali, vagy
m ás jövedelm ező állás, állandó m egfi­
gyeltetések esetében még többletfizetés
is. és egyéb ju ta lm a k osztogatása, m eg­
vesztegetés. ra ffin á lt lé le k v á sá rlá s: ezek
az egyszerű, a jól bevált m ódszerek,
am elyeket a hatalm i gépezet kijelölt
vezetői m indenkor sikerrel tu d n a k al­
kalm azni. L évén m indig kikeresh ető a
társadalom ta g ja i közül az anyagilag le­
rom lott s e z é rt az olcsó k a r r ie r u tán
vágyakozó, a p énzzel-hivatallal, egyéb
jövedelm ező állásokkal m egveszteget­
hető, a hatalom kegyeit elnyerni, h ara g ­
já t pedig elk erü ln i igyekvők hada.
Az u d v arn ak sok fejtörést okozó és
az osztrák abszolutizm us ellen a politi­
kai ..faltörő kos" szerepét játszó W esse­
lényi Miklós b á ró t például m á r az 1825
—27. évi országgyűlés kezd ete óta
rendszeresen figyelik a titkosrendőrség
em berei. Egyik besúgója éppen rokona,
anyai nagybátyja. Cserey őrnagy. A m á­
sik az erdélyi ügyekben já rta s egyén,
aki Istvánffv A n tal álnéven ügyködik.
Ez a besúgó n ap i 5 fo rin tért ír ja róla
jelentéseit a rendőrségnek. W esselényi
írnokát. A n drássv Józsefet is m egvásá­
rolják kém nek. F erstl így W esselényi
m inden jelen tő seb b lépéséről tud. T a­
lán ennek is köszönhető, hogy 1834.
szeptem ber 19-i keltezésű, M etternich
kancellárhoz íro tt levelében javasolja,
f.
hogy W esselényit az őrültek h áz áb a ,
vagy m ás külön őrző h ely re kellen e e l­
zárni. hogy a kitű n ő szervezőkészségről
tanúsk o d ó , a po litik ai klubokban ig en
n épszerű , vezető ellenzéki férfiú t „ k i­
v o n ja " a m agyar p o litik ai életből. E m e l­
lett a bécsi udvari rendőrhatóság te lje s
p o litik ai jellem zést is készíttet az e m ­
b ere iv el az országgyűlési követekről és
a felső táb la tagjairól. Ezek közt h o sz-
szan és k ritik ai éllel jellem zik Szé ch e n yi
Istv á n politikai és m agán tev ék e n y sé­
gét- is. Az 1825 27. évi országgyűlés id e jé n
kelt. egyik titkos jellem zésben h a n g s ú ­
lyozzák róla: „Heves és nyakas e lle n ­
zéki a mágnások tá b lájáb a n , aki s z o r­
g alm asan és fá ra d h a ta tla n u l dolgozott,
hogy a m agyar szónokok, jogászok és
p u b lic isták közé k ü zd je fel m agát, de
még a katonai p ály át i,s otthagyta, hogy
z a v a rta la n u l szen telje m agát m esszire
te k in tő , új alkotm ányos terveinek, a m e ­
lyeket a fejében ta rto g ato tt." 1830-ból
kelt az a másik jellem zés, am ely azt
em eli ki róla. hogy „m inden angol szo ­
kás u tán zó ja". E jellem zések k észítésére
M e ttern ich k an cellár ad titkos u ta s ítá s t
a ren d ő rm in isztern ek . Az akták p ed ig
h a m a r eljutnak az u ralk o d ó kezeihez is,
s o n n an az ő titkos ira ttá rá b a . Az u r a l ­
kodó m ás úton is é rte sü l — sokszor e l­
tú lz o tt form ában — a reform szellem
éb red ésérő l tanúskodó jelenségekről. A
k o rm á n y szolgálatában álló. m ozgékony
W irk n e r Lajos k an c ellista „É lm ényeim ”
cím ű ön életrajzáb an öndicsérően a k ö ­
vetk ező k et írja. A városi postán a lk a l­
S E D L M T Z K Y J Ó Z S E F g r ó f : r e n r t ő r m i n i s z t e r , ill. a b é c s i l e g f e l s ő b b r e n d ő r h a t ó s á g e l n ö k e
S zü leteti: az o s z t r á k s z i l é z i a i i T r a p l o w i t z b a n 177 8-b an. 1 8 1 5 -t ő l v a l ó s á g o s t i t k o s t a n á c s o s .
M e g h a lt a B écs m e lle tt! B a d e n b e n
W E S S E L É N Y I M I K L Ó S b á r ó : • f ő r e n d i e l l e n z é k e g y ik v e z é r a l a k j a . S z ü l e t e t t 1796-ban Z s lb ó n .
M e g h a l t 18 5 0 -b en P e s t e n .
M A J L A T H J A N O S g r ó f : p u b lic is ta , k ö l t ő é s t ö r t é n e t í r ó . S z ü l e t e t t 1786-ban P e s t e n . K é te s
J e l l e m , a k i a b é c s i k o r m á n y b i z a l m a s e m b e r e . A n y a g i g o n d j a i m i a t t 1855-ben ö n g y i l k o s le tt.
A b a j o r o r s z á g i S t a r n b e r g - i tó b a ölte m a g á t .
mazott „egyének", tu d v a a királly al
való bizalm as kapcsolatáról, előre kö­
zölték vele jelentéseik ta rta lm á t. Eze­
ket azután saját észrevételeivel meg­
toldva. fu tá rra l küldte Bécsbe, Reviczky
Adám kan cellárn ak . E zért sokszor meg­
történt, hogy am it a k ényelm es Sedl-
nitzkv fontoskodva közölni ak a rt az
uralkodóval, azt m ár tőle előbb is m eg­
tudta.
A k ém hálózat szálai a legfelsőbb v e­
zetéstől a fizetett besúgók, és az elvei­
ket könnyen felcserélő s ezért megvesz­
tegethető politikai k a rrie ristá k során
keresztül elvezettek a k o n zerv atív szel­
lemű követek személyéig. Ezek politikai
érdekből szolgálnak inform ációkkal az
ellenzékiek titkos összejövetelein és az
országos üléseket megelőző, csak a m e­
gyei követek által látog ato tt, p o litik ai­
lag kötetlenebb ún. k e rü le ti üléseken
kialakított elvi és ta k tik a i m egfontolá­
sokról. Az ellenzékiek azonban h am ar
rájönnek, hogy a bécsi k o rm án y pon­
tos értesüléseket szerez bizalm as t a ­
nácskozásaikról. Ezért m o n d ta K lauzál
Gábor. C songrád m egye refo rm p árti
követe: kém ek mindig a k a d n a k köztünk.
„Inkább sé tálju n k a lig etb en vagy a h e ­
gyek között és szájró l-szájra adjuk a
közlendőket." De a kém ek séta közben
is k ih a llg a tjá k őket és a h allo ttak ró l
jelentéseket küldenek Bécsbe.
A titkos levelezők
A titkos levelező g árd a ta g ja i — köz­
tük a n ém et eredetű p olgárok — so k ­
szor álnevek, olykor csak szignók, ille t­
ve nevük két kezdőbetűjének feltü n ­
tetésével — a ko m p ro m ittálást k erü len ­
dő — g y ak ran névtelenül írjá k je len té­
seiket. Feltételezhető, hogy ilyen nevek,
mint „Vogel". „W achtl", „R eich” — á l­
nevek. Ism erü n k továbbá ,.H. H.”, „C.
W ". „I. H.”. „G. H.” kezdőbetűkkel
aláírt kém jelentéseket is az 1830-as
évekből. A kadnak azonban bizonyosan
azonosítható levelezők is. akik valódi
nevüket használják. Ezek közül a legis­
m ertebbek egyike a pozsonyi országgyű­
léseken résztvevő, k o n zerv atív szellem ű
író és p ublicista M ajláth János gróf,
aki lero m lo tt vagyoni viszonyai m iatt
könnyen az udvar szolg álatáb a szegő­
dik, és aki szinte h iv atásszerű pontos­
sággal tu d ó sítja Sedlnitzkyéket az ellen ­
zéki összejöveteleken h allo ttak ró l. A
megyei ellenzék tag jai sok m indent
m egpróbálnak, hogy p o litik ai tanácsko­
zásaik h ely ét és tárg y át tito k b an t a r t ­
hassák. E zért mindig m ás ellenzéki k ö ­
vet szálláshelyén ta rtjá k összejövetelei­
ket. m egbízható cselédségtől körülvéve.
1855-ben.
 E rről panaszkodik Ferstl egy 1833. ja ­
n u á r 2-i keltezésű , S edlnitzkyhez íro tt
jelentésében. D e a korm ány em berei a
konzervatív k ö v etek és a szolgáló sze­
m élyzet lefizetése ú tján előbb-utóbb ki­
fürkészik a titk o s összejövetelek helyét
és tárgyát. Az o tt elhangzottakról pedig
rövid úton tu d ó sítjá k feletteseiket. T it­
kos jelentések készülnek az alsótábla
különböző sz ín árn y alatú és nagyság-
rendű követeiről. K ívülük a fia ta l Kos-
suthról is egy halom rendőrségi jelen ­
tés gyűlik össze, m ár 1833-ig is. Kossuth
1832-től Pozsonyban időzik. R övid életű
szövetségre lép a pozsonyi újságíróval,
O rosz Józseffel az O rszággyűlési Tudó­
sítások szerkesztése és kiad ása céljából.
K ossuth tevékenységét S edlnitzky em ­
berei éber szem m el figyelik. Sok jel szól
am ellett, hogy a gyenge jellem ű s a h a ­
talom kegyeit kereső Orosz m á r ekkor
is a korm ány szolgálatában áll, havi
150 forint ho n o ráriu m fejében. 1837
nyarától pedig éppen ő a korm án y po­
litik ai szócsövének, a pozsonyi H írnök­
n ek a szerkesztője.
Első jelen tések D eákról
Az országgyűlésre 1833. m á ju s 1-én
újonnan érkező fiatal zalai követről,
D eák F erencről, Sedlnitzkyék ekkor
m ég sem m it sem tudnak. Űj em ber ő,
a k it még k ö v ettársa i sem ism ernek.
Szem élye azonban nem sokáig m arad
ism eretlen a legfelsőbb körök elő tt sem.
M etternich először 1834 á p rilisa táján
figyel fel rá. Az uralkodó jóváh ag y ásá­
v a l parancsot ad a rendőrm iniszternek,
hogy em bereivel őt is figyeltesse. „Ellen­
őrző jelentések” készültek ró la is» „Deák
jellem ző m a g a ta rtá sá ró l” cím m el. Ezek­
n ek a rendőrségi jelentéseknek — azon
kívül, hogy sok érdekes politikai és m a­
gánterm észetű adatot ta rtalm a zn a k
D eákról — v a n egy általános és egyút­
ta l jellegzetes vonása. D eákot éppen
körültekintő m ag atartása, a m inden po­
litik a i előrelépést követő ellenlépés ta k ­
tik u s m érlegelése és az ezzel párosult
elv i állh atato sság a m iatt ta r tjá k „ve­
szedelm es” ellenzékinek a rendőrség
em berei. M ár a legelső jelentések is k i­
em elik „csendes” és „m egfontolt” poli­
tik a i m odorát. A harm incas évek m áso­
d ik feléből k eltez ettek pedig m á r „bá­
m ulatos ism erete i”-ről szólnak, m ert
D eák „m indent tud, am i a m egyékben
tö rté n ik és m in d e n szereplő egyéni jel­
lem ével tisztá b an van . . . m in d en m e­
g yét úgy ism er, m in t a sa já tjá é t.”
A Deák p o litik ai h arcm odorát és sze­
m élyes tu la jd o n sá g a it is jellem zők nem
v o lta k rossz m egfigyelők. K ezdettől fog­
v a felism erték a törvényekkel politi­
záló D eáknak azt a sajátos had m ű v é­
szetét, am elyre nem a dörgő h angú s
h irte len lép tű ellenzéki követek ro h a­
m ozó harci stílu sa, hanem a lépésről
lépésre haladó, állh atato s p o litik ai vo­
nalvezetés s en n e k törvényes eszközök­
k e l való v é d e lm i harca volt a jellemző.
Jól szervezett kém hálózat m űködött
és telepedett rá a mozgásba lendülő
m agyar politikai életre, am ely a h a r­
m incas évek ford ulójától, a reform kor
k ibontakozásától okozott egyre növekvő
gondokat a m egcsontosodott feren ci ab­
szolutizm us ö tö d ik hadoszlopának.
SÁNDOR PÄL
A KOMMUNISTA PÁRT
ÉS TRIANON
A k ét v ilá g h á b o rú közötti hiv atalo s p r o p a g a n d a f ó ru m o k s z á m ta la n s z o r e lm o n d o ttá k , hogy
a k o m m u n i s t á k a n e m z e tk ö z is é g e sz m é jé b ő l k iin d u lv a é r z é k e tle n e k a n e m z e ti m ú ltta l és a
je le n n e m z eti p ro b le m a tik á já v a l s zem b en . R észben az ille g a litá sb a szorított p á r t d o k u m e n ­
t u m a i n a k k ia d á s a i, ré s z b e n a k o r s z a k r ó l k é sz íte tt e le m z ő m o n o g r á f i á k m á r b iz o n y íto ttá k ezen
á llítá s h a m is v o ltá t. A lá b b i c ik k ü n k a m a g y a r n e m z e ti fe jlő d é s e lső v ilá g h á b o r ú u tá n i leg­
é rzék en y eb b kérd éséb en , a békeszerződés k érd é sé b e n v ilág ítja m eg a n e m z e t i é r d e k és
a n em zetk ö zi m u n k á sm o z g a lo m s z e m p o n tja in a k é rv é n y esíté sére tö re k v ő p á r t állá sp o n tjá t.
(A sze rk .)
M agyarországon a nem zetiségi k é r­ P roletárforradalom —
dés az első v ilág h áb o rú után is egyik
központi problém a m aradt. Az ellen - n e m z eti kérdés
forrad alm i rendszer egyrészt n a p ire n ­
den ta rto tta, m in t a szomszédos o rszá­
gokhoz csatolt terü letek kérdését. P ro g ­ A m agyar k o m m u n isták a T anácsköz­
ra m já t a „Nem. nem soha!", „M indent társaság m egdöntése u tán nem változ­
vissza!”, „C sonka-M agyarország nem ta tta k á llásp o n tju k o n a nem zeti k érd és­
ország, egész M agyarország m en n y o r­ ben. S zám u k ra a d em o k ratik u s nem ­
szág!” terü leti revíziót hirdető nagy- zetiségi p o litik a elvi k érdés volt. egész
m agy ar soviniszta jelszavak te rje sz te t­ po litik áju k része. Ő szintén tovább foly­
ték. tatták . tovább k ellett fo ly tatn iu k az
A nem zetiségi k érdés m ásik oldala 1918 őszén m eg h ird etett, nem zeti ön-
a rezsim szám ára a m agyarországi nem rendelkezésre alapozott nem zetiségpoli­
m ag y ar lakosság helyzetének v alam ifé­ tik áju k at, am ely e t a T anácsköztársaság
le rendezése volt. Az első világháború idején m eg k íséreltek a g y akorlatban
végén m indent elsöprő jelszóvá lépett m egvalósítani. E rrő l tanúskodik, hogy
elő a nem zeti önrendelkezés. E jelszó a KM P 1924-ben nem zetközi fela d ata i­
jegyében új állam ok születtek, nagy te ­ ról szóló téziseib en első helyen arró l ír.
rü leti átrendezést valósítottak meg. A hogy a p á rt „az ország egész lakosságát
m agyarországi polgári d em okratikus érin tő nem zeti kérdésnek a . . . m u n k ás­
köztársaság, s különösen a ta n á c sh a ta ­ ság osztályharcával való összekapcsolá­
lom m esszem enő intézkedéseket te tt a sában lá tja a helyes fo rrad alm i u tat".
m agyarországi nem zetiségek egy en jo ­ A k o m m u n isták szám ára a fő harci
gúsága. s ö nkorm ányzatuk m eg v aló sítá­ feladatot ebben az időben L enin n em ­
sa érdekében. zeti és g y arm a ti kérdésről írt tézisei
M indezek u tá n a h atalo m ra k e rü lt e l­ h atáro zták meg, am elyet a K om intern
lenforrad alm i rendszer sem fo ly ta th a t­ II. kongresszusa fogadott el 1920-ban.
ta a nem zetiségi po litik át — legalábbis Ennek központi gondolata volt, hogy a
elein te — ott, ahol az 1918 őszén m eg­ nem zeti k érd ést — a szocializm us és
b u k o tt d u alista ren d szer abbahagyta. az im perializm us v ilág m éretű harcáb an
N em zetiségi m in isztériu m o t létesített. — a szocializm us ta rta lé k á v á kell tenni.
1919. augusztus 20-án k iad ta a 4044/1919 A nem zeti és gyarm ati k érd ésrő l szó­
ME szám ú m in isztertan ácsi rendeletet, ló tézisek a P árizs-környéki békeszerző­
am ely M agyarországot soknem zetiségű déseket a n yugati demokráciák gyenge
országnak n y ilv án íto tta, a nem zetiségek nem ze te kke l sze m beni brutális és aljas
szám ára bizonyos közigazgatási au to n ó ­ erőszakának n ev ezték , s a K om intern
m iá t helyezett k ilátásb a, am iből azu tán a békeszerződések forradalmi szétzúzá­
sem m i nem való su lt meg. sának szükségességét h an g o ztatta. Ez­
A kizsákm ányoló osztályok rövidesen zel egvidőben a K o m in tern az oroszor­
visszatértek a m ag y ar szuprem áciát h ir ­ szági ta p asz talato k alap já n a nem zeti
dető, erőszakos m ódszereikhez. államok föderációban való egyesülésé-
A T anácsköztársaság cs a párizsi b ék ekonferencia
(B író M ih ály p la k átja)
n ek célszerűségét hirdette. Ezek a gon­
dolatok alap jáb an h atáro zták m eg a
KM P nem zeti p o litik áját.
A m agyar kom m unisták kezdettől
fogva kím életlenül leleplezték a re a k ­
ciós rendszer T rian o n revíziójára ir á ­
nyuló po litik áján ak m agyar nacio n alis­
ta, nem zetiségelnyom ó jellegét. A sze­
rin tü k n apirenden levő európai p ro le ­
tá rfo rra d a lm a t á llíto ttá k vele szem be,
m int am ely meg fogja sem m isíteni, szét
fo gja zúzni a versailles-i békerendszert.
Az im perialista békeszerződésekkel te ­
re m te tt helyzetet a nem zetiségi k érd és
szocialista m egoldása v á ltja m ajd fel.
Ez a konkrét m agyarországi viszonyok­
ra alkalm azva — a K M P 1925-ben m eg­
ta rto tt I. kongresszusának m egfogal­
m azásában — a m agyarság nem zeti
önrendelkezésének m eghirdetését je le n ­
ti. „N ekünk, k o m m unistáknak azonban
ezt a jelszót olyan értelem ben kell p ro ­
p agáln u n k — fűzte eh h e z K un B éla —,
hogy a nem zeti önrendelkezés e re d m é ­
nyeképpen ne kis p arc ella állam ok szü­
lessenek, hanem a szabad egyesülés
alap já n nagyobb állam i egységek”. Ez
a nagyobb állam i egység M agyarország
esetében a D una-föderáció lett volna.
E nnek m egvalósítását tűzte ki célul a
K om m unisták M agyarországi P á r tja a
húszas évek eleién, ezt fogadta el a
p á rt I. kongresszusa is 1925-ben, azzal,
hogy ebben a k érdésben még tá rg y a lá ­
so k ra van szükség a szomszédos o rsz á ­
gok kom m unista p á rtja iv a l. A KM P e b ­
ben az időben m egfogalm azott tézisei­
ben az áll, hogy a m egvalósítandó p ro ­
le tá rd ik ta tú ra jelszav a a dunai tanács-
köztársaság kell legyen^ m e rt „m egol­
d ást csupán a cseh, rom án s jugosz­
láv m unkástöm egekkel való szoros h a r ­
ci szövetség, a közös harc m egindítása
a nem zeti s osztályelnyom ás eltö rlésére
h o zh a tja m eg”.
A dunai köztársaságok szövetségének
közös jelszóként való kiadása k é rd é sé­
ben azonban további k u tatáso k k al m ég
tisztázandó okokból nem sik e rü lt egy­
séges álláspontot k ia la k íta n i a szom szé­
dos országok kom m u n ista p á rtja iv a l.
E zért a D una-föderáció M agyarorszá­
gon sem v ált a p á rt akció-jelszavává.
A revízió
és a kom m unisták
A következő években bizonyos ta k ­
tik a i m ódosulás követk ezett be a K M P
nem zetiségpolitikai célkitűzésében. Az
1925-ös locam ói szerződés u tán a K o m ­
in te rn értékelése sz e rin t ugyanis fe l­
fokozott szovjetellenes, im p erialista h á ­
bo rús készülődés v o lt kibontakozóban,
s ezzel szem ben a K om m unista In te r-
nacionálé a h áb o rú s veszély e lh á rítá ­
sá ra m ozgósított.
A z „Új M árcius”, a K M P foly ó irata
1927 júliusi sz ám á b an „T rianon re v í­
ziója — a S zovjetunió elleni h áb o rú je l­
szav a” cím m el közölt cikket. A cikk
élesen e líté lte a te rü le ti in tegritás, az
ezeréves h atáro k visszaállításán ak m a ­
g yar im p erialista célkitűzését, m a jd a
következőkben fe jte tte ki a p á rt n e m ­
zetiségpolitikai á llá s p o n tjá t: „T rianon
revíziójának jelszava m a a S zovjetunió
elleni háb o rú előkészítését szolgálja.
V ajon lehet-e ez ok a rra , hogy a k o m ­
m u n ista p á rt és a fo rrad a lm i m u n k á s­
ság lem ondjon T rian o n (m int a h á b o ­
rú u tá n i im p e rialista békeszerződések
8
egyik láncszeme) fo rrad a lm i össze­
törésének, a nem zetek önrendelkező
joga fo rrad a lm i je lsz av án a k h ird etésé­
ről? Nem. Ellenkezőleg, m inél in k áb b
kötik össze T rianon rev ízió ján ak je lsz a ­
vát a Szovjetunió ellen i háború ü g y é­
vel, a n n á l inkább kötelessége a fo rra ­
dalm i m u nkásságnak a Szovjetunió
m egvédelm ezésének ü g y ét összekötni
T rianon összetörésének forradalm i, a
m agyar nép fo rrad a lm i önrendelkező
jelszav áv al”.
1928-ban a B eth len -k o rm án y ab b an
rem énykedett, hogy an g o l tám ogatással
v aló síth a tja meg irre d e n ta célkitűzéseit.
Erősen fokozta T rian o n revíziójára ir á ­
nyuló p ro p ag an d áját, s e z t a m u n k ás­
ság m egnyerésére is igyekezett felh asz­
nálni.
A k o m m unisták úgy lá ttá k ekkor,
hogy az ellen fo rrad alm i rendszer á lta l
szított revíziós h isz té riá v al szemben h a ­
tározo ttab b k iállásra v a n szükség.
A K M P vezetői elh atá ro z tá k , hogy a
p á rt ab b ó l a célból, hogy h atáro zo ttab ­
ban, egyértelm űbben fo rd u ljo n szem be
H orthyék revíziós jelszav áv al, k iad ja a
„Le a revízióval!” jelszót. 1929 m á ju sá­
ban je le n t meg a K M P ún. revíziós r ö p ­
lapja, am elyben többek között a k ö v e t­
kezők olvashatók: „H ogy a töm egelke­
seredést levezessék . . . közéjük d o b já k
a revízió m aszlagét. A zt hazudjék, hogy
m inden nyom orú ság án ak Trianon az
oka . . . N em a revízió m aszlagéért, h a ­
nem a m ai rendszer m e g b u k tatásáért
Történelem
szóban
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A történelemnek csak egy része rög­
ződik írott, vagy tárgyi forrásokban.
A szóbeli hagyomány a történettu­
domány egyik leggazdagabb, mindez-
ideig nem eléggé kiaknázott forrása
lehet. Ezt a hagyományt azonban csakis
társadalmi méretű „forrásgyűjtés" ké­
pes az utókornak megőrizni. A „Histó­
ria" szerkesztősége most pályázatot
hirdet a gyűjtőmunka ösztönzésére.
Pályázni lehet írásban vagy hangsza­
lagon rögzített, egy-egy helységhez,
környezetünkhöz fűződő visszaemléke­
zéssel. Mivel célunk a szóhagyomány
rögzítése, pályázatunk kiterjed olyan tör­
ténelmi legendákra, nemzedékről nem­
zedékre öröklődő ,,szóbeszéd”-re is, ame­
lyek valótlansáaát a történetkutatás már
bizonyította. Elbírálás alá csak azokat
a pályázatokat bocsáthatjuk, amelyek
oontos adatfelvétellel (hol rögzítették,
kitől származik az információ) készül­
nek.
A pályázat határideje: 1981. decem­
ber 31.
Pályadíjak:
1 db 3000,- Ft-os vásárlási utalvány
2 db 1000,- Ft-os vásárlási utalvány
10 db 500,- Ft-os vásárlási utalvány
A legsikerültebb pályamunkákból fo­
lyóiratunk a későbbiekben közölni kíván.
Címünk:
História, 1014 Budapest, Űri u. S3.
kell harcolnotok! N ém Jaz ország h a tá ­
rain kívül v an az ellenség, h an e m be­
lül! Revíziót ak arto k , vagy felszab ad u ­
lást? A tria n o n i rablószerződést nem az
im perialisták ellenforradalm i h áb o rú ja
. . . hanem a nem zetközi p ro le tá rfo rra ­
dalom fogja összetörni a S zovjetunió
segítségével. . . Le a revíziós m aszlag ­
gal!”
Az új jelszót az „Új M árcius” — 1929
áprilisi szám áb an — részletesen is m eg­
indokolta. A revízió „nem érd e k e a
m unkásságnak — írja —, am ely csak az
osztályharctól és nem a revíziótól v á r­
h atja a nagyobb d arab k en y eret. Nem
érdeke a földm unkásságnak, szegény-
és középparasztságnak, mely a létéhez
szükséges fö ld et csak otthon, csak fo r­
radalm i úton, csak „saját” n a g y b irto ­
kosaitól v eh eti e l . . . B árm iféle eg y ség ­
front az im p e rialista m agyar b u rzso á­
ziával . . . h á tb atá m a d ása te s tv é rp á rt­
jaink p o litik áján a k , erősítése nem csak
a magyar, h a n e m a cseh, a ro m án stb.
im perializm usnak . . . A szlovákiai m a­
gyarok önrendelkezési joga a C sehszlo­
vák K om m unista P árt zá sz lajá ra írv a
forradalm i k ö v etelés; a B e th le n —H er-
czeg-féle „önrendelkezési jog” u g y an ­
azon szlovákiai m agyarok részére az
im perialista h áb o rú előkészítése”.
A Kominternben...
A K om intern VB Elnöksége oppor­
tunista in gadozásként elítélte a K M P
revízióellenes jelszavát. V élem énye sze­
rin t a revízióellenes jelszó „k özvetett
előm ozdítása an n ak , hogy a dolgozók
széles réteg eit a fasiszta h áb o rú s uszí­
tok uszályába te re ljü k ”. M árpedig a
K om intern e b b e n az időben a nem zeti
kérdést és a békeszerződések elleni
harcot is m a x im álisan igyekezett az im ­
perialisták szovjetellenes p o litik áján ak ,
háborús készülődésének b o m lasztására,
m eghiúsítására felhasználni.
A KMP ez u tá n visszavonta a revízió­
ellenes jelszót és fokozta ag itác ió já t az
im perialista békeszerződések f o rr a d a l­
mi m egsem m isítésének jelszavával.
Egyúttal k ísé rle te t tett a n em zeti k é r­
dés m agyarországi helyzetének és az
ezzel kapcsolatos p ártfelad ato k n ak rész­
letes m egvizsgálására. 1931 n o v em b eré­
ben készült e l belső m e g v itatásra egy
tervezet, am ely „A nem zetiségi kérdés
a mai M agyarországon és a K M P fel­
adatai” cím et viselte. K észítője ism e­
reteink sz e rin t Róth V ándor P ál, az
1925-ös R á k o si-p er egyik v á d lo ttja , aki
1930-ban ta g ja v o lt a p árt K ü lfö ld i B i­
zottságának.
A terv ezet m indenekelőtt m e g h atá­
rozta, hogy m it is jelen t a n em zeti­
nemzetiségi k érd é s a K o m m u n isták
M agyarországi P á rtja szám á ra : „M a­
gyarországon a nem zeti k érd é sn ek h á ­
rom terü lete v an . 1. M agyarország n e m ­
zeti függetlenségének és ö n ren d elk ezé­
sének k érd é se; 2. A M agyarországtól
elszakított m in teg y három m illió m a­
gyar kérdése és 3. a m ag y aro rszág i
nem zetiségek k érd é se”. H elyesen á lla ­
pította meg. hogy a nem zetiségi k érdés
a p árt sz ám á ra szövetségi kérdés. A leg­
főbb stratég iai szövetséges — a dolgozó
parasztság — u tá n jelentőségében az
elnyomás ellen küzdő nem zetiségek
harca következik.
A KMP nem zetiségpolitikai terv eze­
te egészében tükrözte a K o m in tern
nem zetiségpolitikai m ódszerének egyik
alap v ető vonását. Az elnyom ott nem ze­
tiségek érdekében nem anyanem zetük
k o m m unista p á rtja lépett fel. Jo g a ik ért
a többségi, állam szervező nem zetek
k o m m unista p á rtja i állta k ki a nacio­
n alista h a ta lm i szervekkel szem ben.
(U taljunk itt ennek a m ódszernek egyik
szép nem zetközi m egnyilvánulására.
1935-ben a K om intern VII. kongresszu­
sá n V iliam Siroky, a legális C sehszlo­
vák K om m unista P á rt k ü ld ö tte nagy
feltű n ést keltő beszédében foglalkozott
a csehszlovákiai nem zeti kisebbségek
sérelm eivel és a nem zetközi fórum előtt
követelte a csehszlovák k o rm ánytól a
d em o k ratik u s kisebbségi jogok m egva­
lósítását.)
A p á rtn a k — sajnálatos m ódon —
nem v olt e re je és lehetősége ahhoz,
hogy a nem zetiségpolitikai tervezetben
m egfogalm azott helyes elv ek é rt a k tí­
vabb tevékenységet fejtsen ki. E rejét
évekig a p á r t létéé rt fo ly ta to tt küzde­
lem k ö tö tte le.
A figyelmeztetés
T rianonnal, illetve a tria n o n i béke-
szerződés revíziójával a p á rt ak k o r kez­
d e tt ú jb ó l fokozottabban foglalkozni,
am ikor a m ag y ar uralkodó osztályok a
fasiszta h a ta lm a k oldalán m egkezdték a
revízió g y ak o rlati m egvalósítását. 1937
elején a K M P m egszüntette a z t a gya­
k orlatot, hogy a hivatalos irre d e n ta
p ro pagandával T rianon fo rrad a lm i szét­
zúzásának jelszavát állítsa szem be.
E helyett erő teljesen figyelm eztetett a r ­
ra a veszélyre, am ely az országra ab ­
b an az esetb en vár, ha a k orm ányzat
a fasiszta h atalm ak segítségével igyek­
szik te rü letg y a ra p ító törekvéseit m eg­
valósítani.
„Revízió igen, de kinek a ja v á ra ? ”
cím m el Rozgonyi Endre aláírással R é­
vai József ír t a F ranciaországban m eg­
jelen ő „Szabad Szó” 1938. novem ber 12.
és 19-i szám ában cikket. „Revízió igen,
— ha ez n em je len t a visszacsatolt te ­
rü letek en élő m agyarság és a többi ott
élő nép sz ám ára jogfosztást. M a ezt je ­
lent. Revízió igen, ha ennek m ó d ja és
eredm énye a D una-m edence népeinek
és országainak a m egbékélését és ezen
keresztül a h áborús veszély európai m é ­
re tű csökkentését jelen ti” — ír ta Révai,
s figyelm eztetett arra, hogy „a H itler
kegyelm éből v ég re h ajto tt m agyar te rü ­
leti revízió H itle r gyarm atává és vazal­
lusává teszi M agyarországot.”
U gyancsak a „Szabad Szó” 1938. n o ­
vem ber 5-i szám ában írt Révai (Roz­
gonyi E ndre) „A trianoni revízió k é r­
dése” cím m el. „Mi azt állítju k — szö­
gezte le —, 1. hogy a trian o n i igazság­
talanság fő bűnösei a Tisza István, m ajd
B ethlen és H o rth y á ltal vezetett m agyar
u ralkodó osztály és a V ilmos császár
á lta l vezetett n ém et im perializm us vol­
ta k : 2. hogy T rian on jelenlegi revízió­
já n a k fő haszonélvezői a H o rth y és Im -
rédy á lta l vezetett m agyar uralk o d ó
osztály és a H itle r á ltal v ezetett új n é­
m et im perializm us. M indkét esetben az
igazi vesztes M agyarország és a m agyar
nép.”
Elképzelések, programok
A m ikor a m ag y ar uralkodó körök a
fasiszta agresszorokhoz csatlakozva a
bécsi d öntésekkel m egszerezték a szét­
d a ra b o lt Csehszlovák K öztársaság egyes 1944 o k tó b er elején, am ik o r rem ény
részeit, Rom ániától fél E rdélyt, e z e n k í­ volt a rra . hogy M agyarország fegyver­
vül K árp át-U k rajn á t, v alam in t jugosz­ szünetet k öt a szövetséges hatalm akkal,
láviai területeket, a K M P előre lá tv a a M agyar K om m unista P á r t Központi
a M agyarországra v áró veszedelm et, Bizottsága „M it kíván a m agyar n ép
m egkezdte a harcot egy m ásik T rian o n a háború befejezése u tá n ? ” cím en prog­
m egelőzésére. E nnek ten n iv aló it a K o ­ ram terv ezetet készített.. Ennek első
m in te rn VB-nek a K M P fela d ata iró l pontjában a népköztársaság m egalakí­
1939—1940-ben hozott határo zatai, s Kü­ tását k ö v etelte, am ely többek között a
lönösen a p árt 1941 áp rilisáb an B u d a ­ nem zetiségi egyenjogúságot és a nem ­
pesten elfogadott p ro g ra m ja h atáro ztá k zetiségi jo g o k at is m egvalósítaná.
meg. E szerint „a p á r t nem ism erte el A p ro g ram terv ezet a továbbiakban
a bécsi döntéseket” és m ás te rü letsz er­ leszögezte, hogy a m agyar állam a te rü ­
zéseket. K ijelentette, hogy a „K M P -nak letén élő összes nem zetiséget gazdasá­
sík ra k ell szállnia a M agyarországon e l ­ gilag, po litik ailag és k u ltu rá lisa n egven-
nyom o tt ukránok, ro m ánok és szlová­ jogúnak n y ilv án ítja. B izto sítja a nem ­
kok önrendelkezési jogáért, beleértve az
zetiségek szám ára a közigazgatásban,
elszakadás jogát is. Be k ell bizonyítania
az állam i élet m inden te rü leté n való
a töm egek előtt, hogy csak ezzel a h a r c ­
részv ételü k et; arányos k ép v iseletü k et a
cal lehet kikovácsolni M agyarország törvényhozásban és v ég re h ajtá sb a n ;
m in d en nem zetiségű m u n k ásain ak szo­
nyelvük közigazgatásban való haszná­
lid a ritását, v alam int csak így le h e t latának szab ad ság át és lehetőségét; a
m egszervezni a m ag y ar m unkásosztály nem zetiségi iskolákban nem zetiségi
és R om ánia, Szlovákia továbbá Ju g o sz ­
nyelveken való oktatást, az ad o tt nem ­
lávia m u nkásosztályának közös h a rc á t zetiség tö rtén elm i és k u ltu rá lis hagyo­
uralk o d ó osztályai ellen , a k a p ita liz ­
m us ellen, hogy az önrendelkezési jog
m ányainak szellem ében, d e ugyanakkor
alap já n , az érdekelt n ép ek között sza­ összhangban a m agyar népköztársaság
bad és békés m egállapodások ú tjá n a dem okratikus elveivel. V égül garanciát
D una-m edencében m egterem tsék a helyezett k ilátásb a a rra vonatkozólag,
hogy a nem zetiségi iskolák, tanerők k i­
nem zeti kérdés igazságos m egoldásának képzése. a nem zetiségi társad alm i és
feltéte leit.” ku ltu rális intézm ények ugyanolyan e l­
A K M P kiadta a k ettészak íto tt E r ­
d ély egyesítésének jelszav át, azzal a bánásban és állam i tám o g atásb an ré ­
követeléssel, hogy a lakosság m aga szesülnek, m in t a hasonló m agyar in ­
döntse el, hová akar tartozni. tézmények.
A p á r t a m ásodik világ h áb o rú a la tt A p á rt illeg alitásb an készült prog­
a nem zetiségek elszak ad ását is m a g á­ ram tervezete új alap o k ra k ív án ta h e­
ba foglaló önrendelkezésének k ö v e te ­ lyezni az ú j m agyar á lla m és szom ­
lésén k ív ü l harcot fo ly ta to tt az ország szédai k özötti viszonyt is. „A népköz-
te rü leté n élő m inden nem zetiség teljes társaság kü lp o litik ailag a Szovjetunió­
egyenjogúságáért. 1943 elején — az a n - val és valam en n y i szom szédos dem ok­
tifasipzta nem zeti függetlenségi m o zg a­ ratikus á lla m m a l békés viszonyban és a
lom felad atait felvázoló p ártd o k u m en ­ legszorosabb gazdasági, társad alm i és
tum — a következőkben fogalm azta kulturális együttm űködésben kíván él­
m eg a p á rt nem zetiségi k ö v etelé seit: ni. Célja a D una-m edence és a Balkán
„T örvény előtti egyenlőséget m in d en népei egyetlen d em o k ratik u s népcsalád-
m ag y ar állam polgár szám ára, n em zeti­ iának m egvalósulása, összhangban a
ségre, fajra, szárm azásra, v allásra és Szovjetunióval".
n e m re való tekintet n é l k ü l. . .
Jogo t a nem zetiségeknek. M inden így bontakozott ki a m ag y ar kom m u­
nem zetiség szám arán y án ak m egfelelő nisták nem zeti p o litik ájáb an az első vi­
v álasz to tt képviseletet k apjon az á lla ­ lágháború végétől a m ásodik világhá­
mi é let m inden te ré n . N em zetiségi ború végéig egy tö retlen — de a m in ­
autonó m iát. Legyen joga m inden n e m ­ denkori körülm ényekhez igazodó — in­
zetiségnek saját p o litik ai, gazdasági és tern acio n alista ív. S züntelen harc volt
k u ltu rá lis szervezetek alak ításá ra .” ez a tényleges m agyar nem zeti érde­
kekért. az im p erialista békerendszer el­
A K M P rendszeresen és következe­ len. a D una-m edence nem zetiségi k é r­
tesen leleplezte és e líté lte a k o rm án y désének m in d en felet kielég ítő megol­
nem zetiségellenes intézkedéseit, így a dásáért. a m ag y ar nép és a szomszédos
legszörnyűbb, az ú jv id ék i razzia név en népek b a rá tság á n ak m egterem téséért.
ism ert töm eggyilkosságot is. Közös a n ­
tifasiszta h arcra m ozgósított m agyaro­
k at és nem m agyarokat. kgvagö i .a s z i .o
E szá m u n k sze rző i
B A L Á Z S IL O N A t u d . s m l s . (M S Z M P K B P T I). B O R I S .JÓ Z S E F k a n d i d á t u s , ind.
m ts . (M TA T T I). E R É N Y I T IB O R a tö rt. tu d . d o k to ra , o sz tá ly v e z e tő (M S Z M P K B P T I),
G E R G E L Y JE N Ő k a n d i d á t u s , egy. d o c e n s (E LT E B T K ) , G L A T Z F E R E N C o s z tá ly v e z e ­
tő , k a n d i d á t u s (M T A T T I ) , G Y A N I G A B O R le v é ltáro s ( B u d a p e s t F ő v á r o s L e v é ltá r a ) ,
H A R S F A L V I P É T E R k a n d id á tu s, (ő isk o lai tan ár (N y íreg y h áza), K Ő V Á G Ó L Á S Z L Ó
k a n d i d á t u s , tu d . fő m ts. (M S Z M P K B P T I ) , LE N G Y E L IS T V Á N k a n d i d á t u s , e g y . d o ­
c e n s (E L T E B T K ), M A T T H A E I D E S Z K O N R A D k u ta tó ( B p .). S Á N D O R P Á L k a n d i d á ­
t u s , tu d . fő m ts. (M T A T T I), S Z A K A L Y F E R E N C k a n d i d á t u s , tu d . m ts . (M T A T T I).
T E M E S V A R Y F E R E N C m u z e o ló g u s (M N M ). T O M K A P É T E R m u z e o ló g u s (.Ionná P a n ­
n o n i u s M ú z e u m , G y ő r ) , Ü R Ö G D I G Y Ö R G Y k a n d i d á t u s , k u t a t ó (B p .), V A R G A L.ASZLÖ
k a n d i d á t u s , k u t a t ó ( B p . ) , Z I K A K L A R A t a n á r , (B p.).
R ö v id íté s e k : tu d . m ts . = tu d o m á n y o s m u n k a t á r s , tu d . f ő m t s . = t u d o m á n y o s f ö m u n k a -
tá rs , M NM = M a g v a r N em zeti M ú ze u m , M TA = M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d ém ia,
T T I — T ö r té n e ttu d o m á n y i In tézet, E L T E B T K = E ö tv ö s L o r á n d T u d o m á n y e g y e te m
B ö lc s é s z e ttu d o m á n y i K á r , P T I = P á r t t ö r t é n e t i Intézet,
9

Béke Breszt-Litovszkban. 1918.
A breszt-litovszki békeszerződés az
első v olt azoknak a békeokm ónyoknak
a sorában, am ely ek az elsp világ h áb o ­
r ú t lezárták. M egalázó feltételei e lle ­
n é r e ez a béke te re m te tte m eg a le h e t-
tőséget a fia ta l szovjet állam szám ára,
hogy időt n y erje n , rendezze so ra it és
felkészüljön a belső és a külföldi e lle n ­
fo rradalom ellen i harcra.
Az első diplom áciai lép ések
B á r a b ék e d ek rétu m h íre rö v id idő
a l a t t szétröppent a világban, k ö rv o n a­
la zv a a szovjet korm ány állásp o n tját
a háború és b ék e kérdésében, e z t azon­
b a n egyetlen k o rm án y sem v e tte tu d o ­
m ásul. A N épbiztosok T anácsa k én y te­
le n volt sürgősen m egtenni a hivatalos
lépéseket. 1917. novem ber 20-án közölte
D uhonyin főparancsnokkal: a k o rm án y
elérkezettnek lá tja az időt, „hogy azon­
n a l form ális fegyverszüneti ja v a sla to t
teg yen az összes hadviselő^ m in d a szö­
vetséges, m ind pedig a velünk h arc b an
á lló országoknak” ; lépjen kap cso latb a
az ellenséges hadseregek p ara n csn o k sá­
gaival, és tegyen javaslatot, hogy h a la ­
d ék tala n u l sz ü n tessék be a h arci té n y ­
kedéseket.
A következő napon, novem ber 21-én,
Trookij külügyi népbiztos jegyzéket k ü l­
d ö tt az E gyesült Á llam ok, N ag y -B ritan -
miia, F ranciaország, Olaszország, S zer­
b ia és B elgium Követeinek, a jegy­
zékhez m ellék elte a békedekrétum szö­
vegét, és kérte, hogy tekintsék azt fo r­
m á lis ja v a sla tn a k az összes frontokon
k ö tendő azo n n ali fegyverszünethez és
a b éketárgyalások megkezdéséhez.
M ivel D uhonyin a fentebb e m líte tt
p a ra n cs teljesítését m egtagadta, a 22-re
v irra d ó éjszaka leváltották; és helyére
K rllen k o zászlós, hadügyi népbiztost n e­
v ezték ki. A k o rm án y felh a talm az ta a
fro n to n álló egységeket, hogy helyi
fegyverszüneti tá rg y a láso k at kezdem é­
nyezzenek.
A ném etek m in d e n t tu d ta k a fő h ad i­
sz állás és a k o rm án y között fo ly ta to tt
beszélgetésekről, am elyeket sz ik ra tá v író n
b o nyolítottak le, m ivel az a d á so k a t ők
is vették. A k a to n a i parancsnokság m eg ­
tá rg y a lta a k érd é st a k ü lügym iniszté­
riu m m al, felv ették a kapcsolatot Bécs-
csel, egyeztették az állásp o n to k at és
v á rtá k az orosz kezdem ényező lépést. Ez
a m a g y aráz ata a n n a k , hogy a m ik o r no­
v em b er 26-án K rllenko népbiztos és
h ad sereg -fő p aran csn o k m egbízása a la p ­
já n V lagyim ir S neur, a kievi h u szárez­
re d főhadnagya p arla m en ter csoport
é lé n 4 óra 20 p erc k o r átlépte a n é m e t
v o n alak at, 6 ó ra 20 perckor m á r a h a d ­
o sztály-parancsnokságon voltak. M eg­
bízólevelüket érvényesnek ta lá ltá k , és
a fegyverszüneti javaslatot to v á b b íto t­
tá k a felsőbb parancsnoksághoz. K özöl­
té k velük, hogy v álasz t elő reláth ató lag
24 ó ra m úlva k ap n a k . A n ém et fő p a­
rancsnokság v álasz a azonban m á r 7 óra
50 perékor m egérk ezett azzal, hogy be­
leegyeznek a fegyverszüneti tá rg y a lá sb a
10
a p arla m en terek írásbeli felh a talm az á­
sában lefe k tetett elvek alap já n .
A négyes szövetség m á so d ik tag ja, az
O sztrák-M agyar M onarchia egyre éle­
ződő belső politikai pro b lém áiv al, eg y re
súlyosbodó gazdasági nehézségeivel
k ilá tá sta la n helyzetben volt. N em
véletlen, hogy a k o ráb b i békekez­
dem ényezések innen in d u lta k ki, m ivel
azonban a M onarchia csak n ém et seg ít­
séggel tu d o tt k iju tn i a k áty ú b ó l, ezek a
kezdem ényezések vagy m á r kezdettől
fogva elvetéltek, m in t pl. az 1916 d e­
cem beri külön b ék e-aján lat, vagy fele­
m ásokká váltak.
Az 1917-es év folyam án az a n ta n t volt
a tá m ad ó fél és offenzíváival felő rö lte
a központi h atalm ak nehezen összegyűj­
tö tt utolsó em b er- és an y a g ta rta lé k ait.
N ém etország és szövetségesei n em tu d ­
tá k tö b b é pótolni veszteségeiket, m íg az
a n ta n t m ögött o tt állt egy részt az egész
v ilá g ra k iterjed ő g y arm atb iro d alm u k
k im e ríth etetlen erő fo rrásaiv al, m ásrészt
az új szövetséges, az E gyesült Á llam ok
m é rh e tetlen gazdasági p o te n ciá ljá v al és
é rin te tle n em beranyagával. Az a n ta n to t
k ato n ailag term észetesen k ellem etlen ü l
é rin te tte az orosz szövetséges kiesése, de
épp en a kedvezőbb lehetőségek m ia tt
itt nem is gondoltak k o m olyan .az im ­
p e ria lista célokat v alam ely est is veszé­
lyeztető békekezdem ényezések elfoga­
dására, különösen n em a fo rrad alm i
O roszország által jav aso lt alapokon.
A fegyverszünet
így a fegyverszüneti tárg y aláso k a
központi h atalm ak és a sz o v jet k ü ld ö tt­
ség kö zö tt kezdődtek m eg. A szo v jet'
delegáció decem ber 3 -án érk e zett m eg
B reszt-L itovszkba, a n ém et k eleti fro n t
főparancsnokságára." E n ap d élu tán ján
meg is kezdődtek a tárgyalások, a m e ­
lyek m egszakítással tö b b napon át foly­
tak. A szovjet k ü ld ö ttség a 'tá rg y a lá s
kezdetekor n y ila tk o z ato t olvasott fel,
m iszerint a fegyverszüneti tárg y aláso k
alap já u l a d em o k ratik u s béke elveit te ­
k inti, és az a célja, hogy m inél előbb
létrejöjjön az an n e x ió k és hadisarcok
nélküli általános b ék e a nem zeti ö n ren ­
delkezési jog biztosításával. In d ítv á ­
nyozta továbbá, hogy a jelen nem lév ő
hadviselő o rszág o k at is szólítsák fel a
csatlakozásra a tárgyalásokhoz.
A ném et k ü ld ö ttség term észetesen k i­
té r t az ilyen ja v a sla to k elől. H offm ann
tábornok, a k eleti fro n t' főparan csn o k ­
ságának vezérkari főnöke, a n ém et k ü l­
döttség vezetője, ism ételten hangsúlyoz­
ta, hogy a központi h atalm ak képviselői
csupán a fegyverszünet k ato n ai k é rd é ­
se it tárg y alh atják m eg és fegyverszüne­
te t köthetnek. M eghatalm azásuk nem
terjed k i arra , hogy a béke kérd éseirő l
tárgyaljanak.
A tárgyalások szünetében, decem ber
6-án a K ülügyi N épbiztosság jegyzéket
intézett Anglia, F ranciaország, az E gye­
sü lt Államok, O laszország, Kína, Ja p á n ,
Rom ánia, Belgium és Szerbia n ag y k ö ­
veteihez. Ebben közm te, hogy a tá rg y a ­
lásokat a szovjet fel ja v aslatá ra a z é rt
szakították meg, m e r t lehetővé a k a rtá k
tenni, hogy a szövetséges állam ok n é­
p eit és k o rm án y ait tájék o ztassák a m eg ­
beszélésekről. A jegyzék ism ertette a
szovjet korm ány elképzeléseit a d em ok­
ratik u s béke rö g zítésére és az általán o s
fegyverszünet kidolgozására, v a la m in t
a központi h a ta lm a k elu tasító á llá s ­
p o n tját is.
A fegyverszünetet n éh án y n ap i v ita
u tá n decem ber 15-én írtá k a lá és d e­
cem ber 17-én lé p e tt hatályba. A m eg­
állapodás érv én y e k ite rje d t az egész
n ém et—orosz és o sztrák -m ag y ar—orosz
fro n tra a B a lti-te n g ertő l a F ek ete-ten ­
geriig, valam int a kaukázusi orosz—
török fro n tra is. D em arkációs v o n alk én t
a front első v o n alait rögzítették m in d ­
k ét oldalon.

A z orosz küldöttség a breszt-litovszki béketárgyalásokon. Ü lnek b alró l: K am enyev,
Joffe, Bicenko asszony. A linak nairol: Lipski százados, S tuteska, Trockij k ü lügyi
népbiztos és K a ra c h a n
A béketárgyalások kezdete
A fegyverszünet m egterem tette a fel­
té te le k e t a béketárgyalásokhoz. A szov­
je t küldöttséget Jo ffe vezette. A ném et
delegáció élén K ühlm ann k ü lü g y i ál­
la m titk á r állo tt, az O sztrák-M agyar
M onarchia m eg b ízo ttjait gróf Czernin
külügym iniszter irányította.
A tárgyalások első szakasza decem ber
22-től decem ber 27-ig tartott. A szovjet
k ü ldöttség m egkísérelte, hogy érv é n y e­
sítse az annexió nélküli, dem o k ratik u s
b ék e elveit, a ném etek részéről pedig
eg y re világosabban m u tatkoztak m eg a
hó dító célkitűzések.
Az 1917. d ecem b er 28-tól 1918. ja n u á r
8-ig tartó első tárgyalási sz ü n etb en a
h ely zet bonyolultabbá vált. Az oroszor­
szági polgári és kispolgári p á rto k a h á ­
b o rú fo ly ta tásá t kívánták. A k o rm á ­
n y on lévő bolsevikok és baloldali esze-
r e k túlnyom ó többsége elfogadott volna
egy általános, dem okratikus b ékét, de
a m ik o r k ezd ett világossá válni, hogy
e rrő l a ném etekkel és szövetségeseikkel
n e m lehet m egegyezni, a bolsevikok
egyrésze és a balo ld ali eszerek a fo rra ­
d alm i háború fo ly ta tása m e lle tt tö rte k
lándzsát.
J a n u á r 4-én a ném et és az osztrák -
m a g y ar k üldöttség vezetői először ültek
le tárgyalni az ellenforradalm i u k rán
központi h atalm i szerv, a Rad a k ép v i­
selőivel. A kisp o lg ári nacionalista R ada
m egbízottai a központi h atalm ak szá­
m á ra m egnyugtató módon k ifejezésre
ju tta ttá k szovjetellenes nézeteiket, sze­
p a ra tis ta szán d ék aik at. K ijelentették,
h o g y a N épbiztosok Tanácsa á lta l kö­
te n d ő béke r á ju k nem lehet kötelező
erejű . U krajna csak olyan b ékét ism er
el. am elyet az U k rá n K öztársaság k ép ­
viselőivel írn ak alá. B ejelentették, hogy
az élső plenáris ülésen jegyzéket a k a r­
n a k átnyújtani, am elyben követelik,
hogy a tárgyalásokon U k rajn át önálló
á lla m n a k te k in tsé k , sőt azt szeretnék,
h o g y a központi h atalm ak n y ila tk o z a t­
b a n ism erjék el önállóságukat. A n ém e­
te k rendkívül elégedettek voltak. R á jö t­
te k . hogy az ö n k é n t felajánlkozó u k r á ­
n o k b a n olyan eszközt kaptak a k ezük-
( É r d e k e s Ü j s á g , 1918. f e b r u á r 7.)
be. am ellyel nyom ást g y ak o ro lh atn ak
az oroszokra, és h a szükséges, a M o­
n a rc h iá ra is.
A ném et követelések
A tárg y aláso k 1918. ja n u á r 9-én k ez­
dődtek ú jra. és a m ásodik tá rg y a lási
szakasz ja n u ár 19-ig ta rto tt. A szo v jet
k ü ld ö ttség et ekkor m á r Trockij k ü lügyi
népbiztos vezette.
A tárg y aláso k azzal kezdődtek, hogy
a központi h atalm ak küldöttségeinek
vezetői hivatalosan és nyilvánosan el­
v e te tté k az annexiók és hadisarc n élk ü li
béke elv ét. M ásnap pedig a Rada ..ön­
kéntes ro h am c sap a tá t-’ dobták h arcb a.
G olubovics á lla m titk á r k ifejtette m in d ­
azt. a m it a ja n u ár 4-i értekezleten m á r
elő ad ta k kívánságaikról. A ja n u á r 12-i
p le n áris ülésen C zernin a központi h a ­
ta lm a k nevében e lism e rte ..az u k rá n
k ü ld ö ttség e t m int ö n álló küldöttséget,
és m in t az önálló U k rán K ö ztársaság
te ljh a ta lm ú képviselőjét”. U krajna ö n ­
álló á lla m k é n t való fo rm ális elism erését
a békeszerződésben tervezték. Ezek
u tán elk ezd ték a k ü lö n tá rg y alá so k at a
ren d k ív ü l ingatag helyzetben lévő R ad a
k üldöttségével.
A tárg y a láso k n ak ebb en a szakaszá­
ban ja n u á r 17—18. ho zo tt drám ai fo rd u ­
latot. 17-én Trockij közölte, hogy 7 n a p ­
ra P etro g rá d b a kell utaznia. M ásnap.
18-án H offm ann tá b o rn o k b eielen tette.
hogv csak a B reszt-L itovszktól észak ra
te ried ő terü letrő l tu d nyilatkozni, m e rt
a délebbi területek so rsáró l az u k rá n
küldöttséggel folynak m ég a tá rg y a lá ­
sok. E zek u tán az a s z ta lra te ríte tt egy
té rk é p et, am elyen k ék vonal jelezte azt
a te rü le te t, am elyet a n ém et m ilita ris­
tá k k ív á n ta k elcsatolni a volt orosz b i­
rodalom tól.
E szerin t m egszállás a la tt m arad t v o ln a
az ún. K ongresszusi Lengyelország.
K urlan d . L itvánia. L ettország egv r é ­
sze. a M oonsund-szigetek. jelentős b e ­
lorusz és u k rán la k ta terü letek , összesen
több m in t 150 000 négyzetkilom éter. A
közvetlen területveszteségen kív ü l ez
an n y it jelen tett, hogy a n ém etek kezébe
m ennek át O roszországnak azok a b alti­
tengeri kikötői, am elyeken k eresztü l a
tengeri szállítás jelentős része, a kivitel
27 százaléka és a behozatal 20 százaléka
bonyolódott, le. R endkívül m egrom lott
volna P etro g rád stratégiai helyzete m ind
a szárazföldön. mind pedig a tenger
felöl.
Ezután a tárgyalásokban ism ét szü­
net következett, am ely ja n u á r 19-től
ja n u á r 29-ig ta rto tt.
Vita a bolsevik pártban
A m ikor ism ertté v áltak az annexiós
béke feltételei, a bolsevik p á rto n belül
kiéleződtek az ellentétek a h áb o rú és
béke kérdésében. H árom állá sp o n t k e­
rü lt szem be egym ással. Lenin abból in ­
dult ki. hogy a fo rrad alm at m in d en ­
képpen m eg kell m enteni, hiszen E uró­
pában is érlelődik a fo rrad alm i helyzet.
Szovjet-O roszországnak viszont nincs
katonasága, m e rt a régi hadsereget
tö n k retette a háború, az új fegyveres
erő kiépítése pedig m ég ép p en hogy
m egkezdődött. A töm egek, am ely ek bé­
két ak arn ak , nem érten ék m eg a k o ráb ­
bi h áborúk és a forradalm i védelm i h á­
ború közti különbséget, és ez feltétlenül
a forrad alo m buk ását eredm ényezné.
Ezért nincs m ás megoldás, el kell fo­
gadni a kényszerű békét, m ég ilyen sú ­
lyos feltételek m ellett is.
A ..baloldali k o m m u n isták ” csoportja
abból az elvből kiindulva, hogy a szo­
cializm us fen n m arad ása egy országban
úgyis lehetetlen, valam int m egrészegül-
ve a belső fronton elért, sik erek tő l, el­
u tasíto tt m indenféle kom prom isszum ot,
és a fo rrad alm i háború fo ly tatása m el­
lett. kardoskodott. Ennek a csoportnak
B uharin v o lt az eszmei vezére.
A h arm a d ik álláspontot T rockij a la ­
kította ki. T rockij. am en n y ire beszédei­
ből meg lehet ítélni, k o ráb b an szintén a
forradalm i háború m e lle tt volt. d e am i­
kor B resztbe utazott, lá tn ia k ellett, hogy
am íg ném et részről az arcv o n al sé rte t­
len. orosz részről a front m á r lényegé­
ben nem létezett. A k ato n ák elin d u lta k
hazafelé. E kkor lem ondott a fo rrad alm i
háborúról, d e képtelen v o lt elfogadni
a Lenin á lta l javasolt kom prom isszu­
mot. és k ia lak íto tta a sa ját, kezdettől
fogva illuzórikus, m eg v aló síth atatlan ,
..sem háb o rú , sem béke” koncepcióját.
Az irányzatok erőviszonyaira jellem ­
ző. hogy am ik o r a K özponti Bizottság
ja n u ár 21-i kib ő v ített ülésén szavazásra
k erü lt a sor. a ..baloldali k o m m u n is­
tá k ” csoportja k ap ta a szav azato k felét,
a szavazatok fennm aradó része m a jd ­
nem fele-fele arán y b an oszlott m eg a
lenini és a tro ck iji állásp o n t között. A
III. szovjetkongresszuson és a Központi
B izottságban k ia lak u lt v itá k n em já rta k
egyértelm ű eredm énnyel, e z é rt Lenin
m int a k o rm án y elnöke a z t tan ácso lta
T rockijnak. hogy húzzák a tá rg y a láso ­
kat. am eddig lehet, és csak a k k o r írja
alá a békét, h a a ném etek u ltim á tu m ­
m al álln ak elő.
Ja n u á r 28-án B erlinben sz trá jk tö rt
ki. am elyhez rövidesen több m in t egy­
m illió m u n k ás csatlakozott, k ö v etelv e a
békét. Ez v o lt a ném et m u n k á sság leg­
nagyobb m egm ozdulása az I. v ilá g h á­
ború idején. S noha a p ro le ta riá tu s még
nem v o lt képes gyökeres v á lto z á st elő­
idézni a h atalm i helyzetben, a m u n k a -
U
beszüntetés jelezte az erőviszonyok el­
to l ódásáfc.
M indez szintén a r r a ösztönözte a n é­
m e t korm ányt, hogy gyorsítsa a tá rg y a ­
lá so k a t a R adéval, am ely a h ark o v i
k ö zp o n ttal m űködő ukrajn ai szovjetek
csap a tain a k tá m a d á sa m ia tt eg y re szo­
r u lta b b helyzetbe k e r ü lt H a m a ro san k i­
t ö r t a felkelés Kiijevben is, és a felkelők
fe b ru á r 8-án a sz o v jet c s a p a to k k a l
e g y ü tt felszabadíto tták a várost, a R ada
k o rm á n y a V o lhiniába m enekült. K öz­
b en B resztben párhuzam os tá rg y a láso k
fo ly ta k az orosz és az u krán k ü ld ö ttsé g ­
gel, s m in th a m i sem tö rté n t v o ln a , a
központi h a ta lm a k feb ru ár 9 -re v irra d ó
é jje l aláírtá k a bókét a R ada k ü ld ö tt­
ségével. Trookij tiltak o zo tt ez e lle n és
rá m u ta to tt a rra : n em sokat ér egy olyan
küldöttséggel a lá ír t béke, am ely nem
ren delkezik nagyobb területtel, m in t a
breszt-litovszki szobája. A központi
h a ta lm a k viszont k ita rto tta k te rv ü k
m e lle tt Czernin cinikusan jegyezte
m eg: „E lism ertük az ukrán R a d a ko r­
m á n y át, következésképpen a m i szá­
m u n k ra létezik”.
Valószínűleg ezek az esem ények in­
d íto ttá k T ro ck ijt a rra , hogy m e g sza k ít­
s a a tárgyalásokat, m ég m ielő tt a n ém e­
te k u ltim átu m m al á llta k volna elő, és
m e g p ró b álja a le n in i tervvel szem ben
a sa já t, eleve rem énytelen „sem háború,
sem -béke” koncepcióját érvényesíteni.
F e b ru á r 10-én a külügyi népbiztos nyi­
la tk o za to t o lv a so tt fel, am elynek a vé­
gén kijelen tette: Oroszország az an ­
n ex iós béke a lá ír á s á t m eg tag ad ja, a
h ad iállap o to t m egszűntnek n y ilv á n ítja
és leszereli hadseregét. A b ejelen tés
a n n y ira abszurd volt, hogy az é rte k e z ­
le t résztvevői sokáig szótlanul ültek,
m a jd K ühlm ann m egpróbálta összefog­
la ln i a hallottakat.
T rookij lépését — m in t k ö zism e rt —
a n ém etek ü rü g y ü l használták fel arra,
hogy felm ondják a fegyverszünetet és
m egin d ítsák a tám ad á st, am i halálos
v eszély t je le n te tt a forradalm i O rosz­
o rszág szám ára. E zután k e rü lt so r a
m áso d ik fegyverszüneti k ére lem re és az
ú j, az előbbinél so k k a l súlyosabb béke­
feltéte lek á tn y ú jtá sá ra . E szerint O rosz­
o rszá g n ak te lje se n le -kell sz e re ln ie a
Németország és a Monarchia küldöttei Breszt-Litovszkban. 1. Lipót bajor herceg,
2. gróf Czernin, a Monarchia külügyminisztere, 3. Hoffmann tábornok, 4. Csicserics
altábornagy, 5. gróf Mensdorff
12
hadseregét, á t kell en g e d n ie a ném etek­
nek az egész B altikum ot, Belorusszia
egy részét, h alad é k talan u l ki kell v o n ­
nia a csapiatokat U k ra jn á b ó l és F in n o r­
szágból, b ék ét kell k ö tn ie az U k rán
N épköztársasággal, v ag y is az elű zö tt
burzsoá nacionalista K özponti R adával,
am ely b eh ív ta U k ra jn á b a a ném et csa­
piatokat Az utolsó p » n t előírta, hogy
a „fe ltétele k et 48 ó rán b elü l el kell fo­
gadni”.
A m in t várh ató vol-t, ezek a feltételek
a k o ráb b ia k n ál is élese b b v itá t v á lto t­
tak ki a bolsevik p á rto n belül. A m ikor
a K özponti Bizottság fe b r u á r 23-án ösz-
szeült, n em egészen eg y n a p állt re n d e l­
kezésére a döntéshez. A pártvezetésben
válságos volt a h e ly z e t M ár az előző
napon, m ég m ielőtt az ú j békefeltételek
m egérkeztek volna P etro g rá d b a, a K öz­
ponti B izottság n éh án y ta g ja és a n é p ­
biztosok egy csoportja n y ilatk o zatáb an
a nem zetközi burzsoázia előtti k a p itu ­
lációval vádolta a K özponti B izottsá­
got. K ijelentették, a la p v e tő felad atu k ­
nak ta rtjá k , hogy széles k ö rű ag itáció t
foly tassan ak a p árton b elü l a K özponti
Bizottság utóbbi id ő b en fo ly tato tt p o li­
tik á ja ellen. A re n d k ív ü l éles h an g ú
n y ilatk o zato t Lomov (Oppokov), U ric-
kij, B u h a rin és B ubnov központi b i­
zottsági tag o k és m áso k ír tá k a l á Joffe,
K resztyinszkij és Dzserzs-inszkij k ije le n ­
tették, hogy a béke kérdésében hozott
h atáro za to t ők is h ely telen n ek ta rtjá k ,
de n e m csatlakoznak a nyilatkozathoz,
m ert úgy vélik, hogy a p árto n belül a
Közpxmti Bizottság tö b b ség e ellen foly­
ta to tt agitáció p á rtsz a k a d á st ered m é­
nyezhet.
A K özponti B izottság ülésén, m iu tá n
S zverdlov ism ertette a n ém et békefel­
tételeket, Lenin b ejele n te tte, hogy „a
fo rrad a lm i frázis p o litik áján a k vége.
H a e z t a politikát fo g já k m ost is fo ly ­
ta tn i, a k k o r ő kilép a korm ányból és a
K özponti Bizottságból is. A fo rrad alm i
h áb orúh o z hadsereg k ell, hadsereg p>e-
dig nincs. Ez azt je le n ti, hogy el k ell
fogadni a feltéte lek e t”. A „baloldali
k o m m u n isták ” to v á b b ra is szilárdan k i­
ta rto tta k állásp o n tju k m ellett, de eg y e­
seket m eggondolkoztatott Lenin h a tá ro ­
zott fellépése. T rockij m o st is eléggé
felemás á llá sp o n to t foglalt el, d e nem
csatlakozott a „baloldali k o m m u n isták ­
hoz”, habár az ú j feltételek elfo g ad ásá­
val nem é r te tt egyet.
A b éke m érlege
Lenin következetes állásp o n tja, ren d ­
kívül nehéz h arcok árán végül is győze­
delm eskedett. A n ém et békefeltételek
azonnali elfo g ad ása m e lle tt szavazott
Lenin, Sztaszova, Zinovjev, Szverdlov,
Sztálin, Szokolmyikov és Szm ilga. Ez
azonban m ég kisebbséget je le n te tt vol­
na, de Trookij, D zserzsinszkij, Jo ffe és
K resztyinszkij tartó zk o d o tt a szavazás­
tól. K ijelentették, hogy a b ék e elleni
szavazással n e m a k a rjá k elősegíteni az
esetleges p ártszak ad ást, d e n em tu d n a k
a békére sem szavazni. N égyen szavaz­
tak Lenin jav aslata ellen : B uharin,
Urickij, Lom ov (Oppokov) és Bubnov.
A béke ellenzői a szavazás u tá n le­
m ondtak m in d en fontosabb p á rt- és
korm ánytisztségükről.
A békét ezek u tá n m árciu s 3-án a lá ­
írták, d e a „b alo ld allal” m ég súlyos
harcokat k e lle tt vívni a bolsevik p á rt
VII. rendkívüli pártkongresszusán, m ajd
a ratifik álásh o z összehívott IV. ren d ­
kívüli szovjetkongresszuson is, ahol
1232 k ü ld ö tt közül 795 v o lt bolsevik, 283
baloldali eszer, a többiek an arch ista,
m axim alista, jobboldali eszer, m ensevik
és más p o litik ai irán y zato t képviseltek.
A kongresszus a békeszerződést 784 sza­
vazattal ra tifik á lta , ellen e szavaztak
261-en, tartó zk o d ta k 115-en.
Egyes szám ítások szerin t a szovjet
köztársaságtól 780 000 km 2 te rü le te t sza­
kítottak el, kb. 56 m illió lakossal. Ezen
a területen v o lt az ország v asú th áló ­
zatának eg y h arm ad a, i t t á llíto ttá k elő
az ország v asterm elésénék 73% -át, itt
term elték k i a szén 79% -át. H a ehhez
hozzávesszük az 1918 n y a rá n a lá ír t k i­
egészítő szerződések ren d k ív ü l súlyos
anyagi (6 m illiá rd m á rk a h ad isarc k i­
fizetése) és m ás feltételeit, lá th a tju k :
Oroszország súlyos á r a t fize tett a bé­
k é é rt
A központi h atalm ak vereség e u tá n
a szovjet k o rm án y a breszt-litovszki
szerződést 1918. novem ber 13-án sem ­
m isnek n y ilv án íto tta.
Breszt-Litovszk értékelése a m a r­
xista tö rté n e tírá sb a n eg y értelm ű és v i­
lágos: a fiatal, szovjet h atalo m n oha en ­
gedm ényekre szorult állam án a k te rü leti
integritását illetően, viszont lélegzethez
jutott a n eh éz katonai, b elpolitikai
helyzetben. A polgári tö rté n e tírá s é rté ­
keléseinek lényegét W. B ihl, a k é r­
dés osztrák szakértője fogalm azta
meg legpontosabban: „A központi h a ­
talm ak látszólag győztesek v o ltak —
befolyási övezetük m ost F innországig,
Narváig, U k rajn áig és a K aukázusig
terjed —, jó lleh et a lab ilis viszonyok
m iatt a k eleti hadseregnek csak egy r é ­
szét tu d tá k átdobni a n y u g ati fro n tra .
Végső soron azonban a bolsevik rezsim
volt a győztes: a breszti szerződés m eg­
adta a bolsevik rezsim szám ára a s ü r­
getően szükséges lélegzetvételnyi szü­
netet, és ez a konszolidációs lélegzetvé­
telnyi szü n et fontos feltéte l volt az
orosz bolsevizm us v ilághatalom m á való
felem elkedéséhez”.
LENGYEL ISTVÁN
 E L S Ü L L Y E D T V IL Á G
Házicselédek
A kap italista korszak városai E uró­
p a-szerte, így h azánkban is, je le n té ­
k en y szívóhatást gyakoroltak a vidék
elszegényedett, fő k én t p araszti népes­
ségére. Az ip a ri term előüzem ek városi
m egtelepedésével az ipari m unkásság
u tá n p ó tlását a falu ró l kapta. A tőkés
polgárság vagyoni m egerősödése, szám ­
sz erű m egnövekedése egyúttal a szol­
gáltatás szektorának a kibontakoztatását
sü rgette, s e n n e k m u n k aerejét ugyan­
csak a p araszti népességből szerezhet­
te. A városi polgárság felső és középső
sz in tje in gyors életform aváltás zajlik
le: a vagyon puszta felhalm ozása m el­
le tt e rétegek életében idővel szem m el
lá th ató an m egnőtt az igény an n a k m i­
n él láthatóbb m ódon történő elköltésé­
re. A fogyasztás köré szerveződő élet­
m ód történelm i m in tájá t a feudális
uralkodó osztály gyakran ténylegesen
is továbbélő p éld ája n y ú jto tta, m ely­
b en köztudottan m indvégig kom oly sze­
rep e volt a közvetlenül a szem élyes k é­
nyelm et, k ö zv etv e pedig a tá rsa d alm i
rangot biztosító szolgaszem élyzet á lla n ­
dó jelenlétének.
„A szem élyes szolgálat” m odernkori
újjáéledése, am ely egyaránt m egfigyel­
hető m inden polgárosodó, egyszersm ind
iparosodó eu ró p ai országban, term észe­
tesen nem egyedül a cselédtartás utáni
m egnövekedett igényekből szárm azott.
A lehetőséget az adta, hogy a népesség
m eghatározott és igen szám ottevő h á­
nyadában szükségessé vált a női család­
tagok átm en e ti foglalkozásvállalása. A
polgári gazdagodás k eltette igény,
ugyanakkor az alsóbb rétegekben k i­
alakuló szükség h ív ta életre a női házi-
cseléd intézm ényét. M indez végered­
m ényben az egyik legerősebb ösztönzője
volt a nők tá rsa d alm i m éretű polgáro­
sodásának.
Az aláb b ia k b an B udapest — az or-
ság egyetlen valódi nagyvárosa — pél­
d áján igyekszünk bem utatni a házicse-
lédréteg b efu to tta sajátos társadalm i
m ozgáspályát.
„Menek Pestre cselédnek”
A 20. század első három évtizedében,
am ikor a házicselédek M agyarországon
a legnagvobb szám ot érték el, a városi
női házicselédek átlag fele volt fő v á­
rosi. 1880—1910 között, m in t legnépe­
sebb női foglalkoztatottsági te rü let, a
házicselédek alk o tták Budapest kereső
nőnépességének a 40—45% -át, arányuk
ezt követően sem esett 20—25° n alá, és
alig v alam ivel m a ra d t el az ip a ri nő­
m unkásság létszám ától.
A házicselédség az állan d ó m un k aerő ­
tú lk ín álat következtében szem élyi állo­
m ányában viszonylag rövid időn belül
is jócskán á ta la k u lt anélkül, hogy össz-
létszám a vajm i kevéssé v áltozott volna.
Egy 1927-es kim erítő, még a további­
akban is idézett cselédstatisztikai fel­
m érésből k itű n ik , hogy a cselédek fele
m ögött sem állo tt öt évnél hosszabb
szolgálati m últ. Ha ehhez m ég azt is
hozzávesszük, hogy az összeírás ugyan­
akkor a cselédek több m in t a felét az
első, legföljebb a m ásodik szolgálati
Csclédkönyv
helyén találta, v alam in t, hogy a réteg
k é th a rm a d a az éppen adott szolgálati
helyén kevesebb m in t egy éve á llo tt
alk alm azásb an — ta lá n érzékelhetőek
v alam en n y ire az e foglalkoztatási ág ­
b an olyannyira jellem ző személyi m o ­
bilitás m éretei. „O lyan polgári család,
ahol m egöregedett a kiszolgált cseléd,
ezer között ha egy a k a d t” — em lékezik
a váro si úri középosztály életm ó d ját
közvetítő író, M árai S ándor az „Egy
polgár vallom ásai”-ban.
E nnek egyik oka k étségtelenül az,
hogy a városi házicselédkedés a nők
fiatalkori életciklusára korlátozódott:
in d u lt a szülői családból való k iszak a­
dással (15—20. életév) és zárult a férj-
hezm en etellel (20—30. életév). Ez m a ­
gyarázza, hogy v izsg ált p eriódusunk­
ban a réteg közel három negyede ta rto ­
zott a 30 év a la ttia k (nagyjából a fele
a 25 év alattiak) k orcsoportjába, és hogy
m in teg y 8 5 " „-uk volt hajadon.
A házicseléd-réteg állandó m o b ilitá­
sát fokozta a fővárosi házicselédm unka
idény- és vándor jellege. Nem a tartó s,
hanem az időszaki, g y ak o rta csak a téli
honlapokra szorítkozó kereseti lehetőség
vonzotta a fővárosba a vidék fiatal nő­
népességét.
De vessünk egy p illan tá st a rra : m i­
lyen társadalm i osztályokból n y erte á l­
landó és folyam atos u tá n p ó tlá sát a cse­
lédség?
A budapesti házicselédeknek, a h ú ­
szas években, közel fele az agrárprole­
tariátusból k erü lt ki. A falusi p ro le ta ­
riá tu s m ellett a sü lly ed ő alsókispolgár­
ság képezte so rre n d b en a m ásodik leg ­
szám ottevőbb házicseléd-kibocsájtó tá r ­
sad alm i elem et: k ö rü k b ő l szárm azott a
réteg közel negyede. Ezen belül tú ln y o ­
mó részt a falusi kisiparosság lán y ait
ta lá lh a tju k meg.
A fia ta l és h ajad o n leányok elszegő-
dése-elszegődtetése városi cselédnek
elsősorban tehát az anyagilag elesett ré ­
tegekben v ert gyökeret és vált m in d en ­
n ap i szokássá.
„ II fizetést meg
mindig hazaküldtem,,
A női családtagok tömeges városi
szo lg álatra adása a falusi kisiparosság
illetv e a legszegényebb fö ld m ű v es-ré­
teg e lő re h ala d o tt felb o m lásán ak volt a
kísérőjelensége. K örükben a család
hagyom ányos — gazdasági-term elési
alapokon nyugvó — közösség jellege
nagy átala k u lá so n m ent á t: a család,
m int gazdaságilag zárt, term elő és ön­
ellátó egység nem létezett többé. Az
anyagi elnyom orodás u g y an ak k o r k i­
k én y szerítette a gyerm ekek m u n k a ere­
jének leh ető legkorábbi k ia k n áz ásá t; s
e rre a család gazdasági szerepében idő­
közben bekö v etk ezett változások, a gaz­
dasági h an y a tlá s folytán m á r csak a
család k e re te in kív ü l k e rü lh e te tt sor.
Fokozottan érv én y esü lt ez oly esetek­
ben, am ik o r a család pu szta fen n m a ra­
dását a csalá d fe n n ta rtó szülők egyiké­
nek, esetleg m in d k e ttő jü k n ek a hiánya,
ren d szerin t korai elh alálo zása (ami
szintén e rétegekben a leggyakoribb) a
legkom olyabban veszélyeztette. Bizo­
n y ítja ezt, hogy a húszas években a fő­
városi cselédeknek m in teg y a fele k e­
rü lt ki csonka családból, olyan család­
ból, am ely részlegesen, rosszabb esetben
teljesen szülő nélkül á llo tt. A városi
cselédsor v állalásán ak az egyik állan ­
dó m ozgató rugója te h á t a szülői csa­
lád anyagi teh erm en tesítése, tám o g atá­
sa volt. A fővárosi cselédeknek például
a 40°n-a tám o g atta rendszeresen á lla n ­
dó pénzküldem ényeivel a h átrah ag y o tt
családot.
V alam iképpen szin tén a családdal
függött össze az elszegődés egy további
indítéka, a hozom ány á rá n a k elő terem ­
tése. „N ovem ber elején felm en t P estre
a m enyasszonynak való, hogy újévig
m egkeresse a ru h án ak v aló t” — olvas­
h atju k egy paraszti visszaem lékezés­
ben. H ázicselédként e r r e különösen
kedvező lehetőségek adó d tak . A húszas
évek végén p éldául a B u d ap esten átlagos
35 pengős havi készpénzbér m arad ék ­
talan u l m e g tak a ríth ató volt. A házicse­
lédnek la k á sra és önm ag a élelm ezésé­
re. de g y ak ra n még ru h ázk o d ásra sem
kellett k ö lten ie: ez, m in t term észetbeni
járandóság, m egillette.
„a gazda és családja házanépének
tagjává vá lik”
A házicselédnek elszegődés nem csak
gazdasági szám ításból következett, h a ­
nem ab b ó l a felism erésből is, hogy a
13

Cselédkorzó Budapesten az 1930-as evekben
m u nkába lépő falu si leánynak házicse­
léd k én t kellett legkevesebbet v á lto z ta t­
n ia azokon a tevékenységeken és é let­
m ódon, am elyek hagyom ányosan m eg­
h atáro zták a falu si asszony m indennapi
életét. A házicseléd m unka és in té z ­
m ény végeredm ényben a nők korábbi,
a polgárosulást megelőző korszakban
k ia la k u lt társad alm i és m unkam egosztás­
beli helyét é lte tte tovább. Ahogy k o rá b ­
b an a női m unkavégzés döntően a g y er­
m eknevelésre. -gondozásra, v alam in t
á lta lá b a n a h áz ta rtá si teendőkre sz o rít­
kozott, úgy m ost a házicselédek m u n k á ­
já t is jobbára ez a tevékenység tö ltö t­
te ki. Idézzük fel a házicseléd egyetlen
átlagos hétk ö zn ap ját, „Reggel 6 ó rára
kelek. A gyerm ekek iskolába já rn a k ,
reg gelijüket 7 ó rá ra kell elkészíteni. Az
„HOGYAN BÁNJUNK A CSELÉDDEL?”
A századelőn s z á m o s k ia d á st m e g é r t h á ztartás i k é z ik ö n y v jellem ző en m u ta tja he: m it
v á r t a n a g y sá g a a házicseléd tő l, m ily e n b á n á s m ó d o t ja v a s o lt a s s z o n y tá r s a in a k a cselédekkel.
B e s z é l j e n m i n d e n k o m m e n t á r n é l k ü l a k ö n y v s z e r z ő j e , e g y f ő v á r o s i ú r i a s s z o n y . . . (A s z e r k . l
. . . Az ú jo n n a n b e lé p ő c seléd d el n a g y o n
ó v a to s a n b á n ju n k . N e a d ju n k n e k i előlc-
ges u ta sításo k a t. M u ta s s u k m eg n e k i a k o n y ­
h á t, a szo b ák at és á llíts u k m u n k á b a . E n n e k
k é t e l ő n y e v a n . E l ő s z ö r is a c s e l é d c b i z a ­
lo m k e ltő n y u g o d t v iselk ed és által m e g tis z ­
telv e érzi m a g á t s ig y ek szik a b iz a lo m n a k
le g jo b b te h e tsé g e s z e r in t m e g fe le ln i. M á s o d ­
s z o r a háziasszony cse n d e se n m eg fig y elh eti,
m it v á r h a t az ú j c seléd lán y tó l.
M in t leg fő b b et, m e g k í v á n h a t j u k tő le a tis z ­
t a s á g o t , s a j á t s z e m é l y é r e is . S a z é r t n e v o n ­
j u n k m e g tő le ez i r á n y b a n s e m m it. A z ú j a b b
la k á s o k b a n m in d e n k o n y h a m ellett v a n egy
kis szo b á c sk a v a g y k a m r a , ahol a c se lé d n e k
á g y a t, szek rén y t, m o sd ó k ész le tet le h e t e lh e ­
ly ezn i. Ü g y e ljü n k , h o g y e szobát n a p o n ta
k i t a k a r í t s a , á g y á t m e g v e s s e és m o s d ó a s z t a ­
lá t h a s z n á la tb a v e g y e . A cseléd a m u n k á ­
b a n jo b b a n izzad, m i n t m i, az a n y a g c s e r e
t ö b b te sté b e n , és a z é r t jó l, s o k sz o r k e ll m o s ­
d a n ia egész te stb en , n e m c sa k a k ezé t és a r ­
c á t m e g m o s n i. S o k a s s z o n y időt s e m h á g y
c s e lé d jé n e k a tisz tesség e s tisz tálk o d á sra , p e ­
d i g d e u t á l a t o s a p i s z k o s c s e l é d . H o g y is
t u d jó ízlésű e m b e r m o s d a t la n , fé s ü lk ö d e t le n
c seléd et szo b ájáb a b eereszten i?
N e m sza b a d a c se lé d a lv á si id e jé t m e g r ö ­
v id íte n i, de n e m s z a b a d őt e llu stu ln i h a g y n i
s e m . M in d e n r e n d e s h á z n á l k e lje n fel a c s e ­
léd té le n h a t, n y á r o n fé lh a t ó ra k o r. N e m
k e ll n e k i é b re sz tő ó r á t a d n i, azt v a g y e l­
ig a z í t j a , v a g y m e g is á l l h a t az ó r a és v a n
k i f o g á s ; h a n e m m e g k e ll tőle k ív á n n i, h o g y
m a g á tó l feléb red jen , m e g sz o k ja a p o n to s s á ­
g o t . E s t e a z u t á n l e f e k h e t i k , d e f e k ü d j é k is
le tíz ó ra k o r. N y o lc ó r a i a lv á s n y á r o n , n y o lc
és fél ó ra i té le n n a g y o n elég p i h e n ő , b á r ­
m e n n y i t d o lg o z ik is, b á r m i l y f á r a d t l e g y e n .
A m ily e n e m b e rte le n s é g a cse lé d e t t ú l t e r ­
h e ln i a m u n k á v a l, é p o ly szív tele n ség tő lü k
az ételt m egvonni. S ok h áziasszony c su p a
U
ú r 1 2 9 órakor reggelizik, a nagyságos
asszony 11 órakor, az ágyban. H áro m ­
szor kell reggelit főzni — ta k arítás köz­
ben. Az ebédet 2 ó rára készítem el. M o­
sogatás, k o n y h aren d b eh o zatal követke­
zik és m ég alig végzem el, m ár uzson­
nát kell készíteni, aztán vacsorát. H a
közben véletlenül m a ra d valam i idő,
akkor kism osást kell csin áln i és vasalni.
A vacsora sem megy egyszerre. A gye­
rekeknek 8 ó rára k ell készíteni, de a
nagyságos asszony és az ú r este sétálni
m ennek, vagy elm ennek m oziba és v á r­
ni kell őket meleg vacsorával. Sokszor
10, 11 ó rak o r v acsoráznak és ha még
aznap a k a ro k m osogatni, akkor csak
éjfélkor kerülök ágyba.”
M ár e beszám olóból is kiviláglik, hogy
a cselédet m ilyen kapcsolatok fűzték
t a k a r é k o s k o d á s b ó l k é l - h á r o m n a p i g is e l t e ­
szi az é te lt c s e lé d je r é s z é r e é s m é g r o m l o t ­
t a n is o d a a d j a n e k i . A z i l y e n e l j á r á s m e g ­
bosszulja m a g á t, m e rt k ü lö n ö s e n a m á r m in ­
d e n b e n k i t a n u l t c s e lé d l e l k e t l e n n é lesz é s
s o k b a n m e g k á r o s í tja g a z d á já t, m á s úton ve sz
m a g á n a k k á rp ó tlá s t. H a p e d ig jó le lk ű le ­
á n n y a l t ö r t é n i k ez m e g , a k i a m e lle t t s z o r ­
g a l m a s is, a z n e m t ű r i e l a z ily e n b á n á s ­
m ódot és felm ond. A zért b izony sok h á zi­
a ss z o n y s a j á t m a g á b a n k e r e s s e a h ib át, h a
m in d ig ro s sz cseléd ei v a n n a k . . .
Soha sem szabad m eg en g ed n i, hogy a c se­
léd az é te lt e ld o b ja és a h á z i a s s z o n y e n g e ­
dőim é n é lk ü l elaján d é k o z za . A szem étre n é z ­
ve p ed ig le g jo b b , h a a tű z b e d o b ju k , ú g y
s e m m i r o s s z s z a g és k i g ő z ö l g é s n e m lesz a
k o n y h á b a n . Ez áll k ü l ö n ö s e n a c s o n th u l la ­
d é k o k ra , z ö ld sé g m a ra d é k o k ra és általában a
főzésnél e ld o b o tt szerves a n y a g o k r a , de c él­
s z e r ű a s ö p r é s b ő l g y ű l t s z e m é t r e is. L e g ­
eg észség eseb b a lakás, h a a szc m é tlá d áb a
csak is h a m u g y ű lik . B iz o n y e r r e b ajo s a
cseléd ek et m e g sz o k ta tn i. N e k e m egyszer egy
leány egész s zé g y en k ezv e m o n d ta : „K érem ,
én s z é g y e n le m , hog y c sa k h a m u v a n a sz e ­
m é tlá d á n k b a n ; a vicéné azt k é rd e z te : talán
m e g e sz e m a s z e m e te t? ” „ É d e s fia m , — felel­
tem neki, — úgy-e, Jo b b an szégyelné, ha
b o g a r a k k a l v o ln a tele a l a k á s ? ”
. . . A c s e lé d tö r v é n y é r t e l m é b e n a cseléd-
le á n y n ak k im e n ő je , azaz azon joga van,
hogy m in d e n m á so d ik v a s á rn a p d élután, m i­
helyt az összes eb éd u tán i, k o n y h a i m u n k á t
elvégezte, az o z so n n á t e lk é sz íte tte s e zu tán
az e d é n y t is m é t e l m o s o g a t t a , e l m e h e s s e n ;
este 8 ó r a e lő tt h a z a k ell J ö n n ie , to v á b b c sa k
a g a z d a e l ő l e g e s e n g e d e l m é v e l m a r a d h a t ki.
H a ezen k im e n ő k óráit m e g s z á m lá lju k , k i­
tű n ik , h o g y az egész h ó n a p b a n eg y etlen egy
te lje se n s z a b a d n a p ja sin cs a c se lé d n e k . A
m unkaadójához: a cseléd a m u n k aad ó
családjában u g y anolyan a lá re n d e lt és
személyében függő, jogilag is ö n álló t-
lan, „gyám olított” személy, m in t a f e ­
leség a feudalizm uskori p a tria rc h á lis
családon belül. És ez a viszony vég­
eredm ényben ugyancsak a nők m ú lt­
béli helyzetét é lte ti tovább a házicse­
léd intézm ényben.
M indezt az elszegődök vagy szegőd-
tetők, a régtől a d o tt életkereteiből még
éppen csak k ilép ő b en levő réteg ek ol­
daláról nézve: éppen a fe n t e m lí­
tett hagyom ányok m egszentelte női sze­
repek m egerősítése tette an n y ira v o n ­
zóvá a nők v áro si cselédm unkáját. A
szegényedő falu si rétegek lán y ai (és a
szülők) szeme e lő tt ez egy k ív án ato s,
az eszm ényekben még tovább élő női
szerepre k észített elő, m integy előis-
kolája volt a hagyom ányos, a férfi csa­
ládfővel szem ben aláren d elt pozícióban
élő Jeleség-anya-háziasszony” nőtípus
kiform álódásának. A gazdasági á t a l a ­
kulás — a m in d nagyobb igény a n ag y -
vagyonosok szem élyi kiszolgálására,
egyidőben a falu si alsó rétegek pro le-
tarizálódása — eg ybeesett a tá rsa d alm i
folyam at k ét pólusán létrejö tt sa játo s
szem léletbeli találk o zással is: a v árosi
gazdag polgári réte g személyi k én y e l­
me, társadalm i presztízse m eg k ív án ta
a házicselédség intézm ényesedését, fel-
duzzasztását, a falu si szegénységnek
pedig a női m u n k a erő egyfajta k ih a sz ­
nálásával, p én zk eresetet b iz to síto tt;
anélkül, hogy fel k ellett volna ad n i h a ­
gyományos életfelfogását. A k a p ita liz á ­
lódó M agyarországon így á llh a to tt v i­
rágjában több m in t fél évszázadiig a
női m unka sa játo s form ája, a városi
házicselédség.
CYAN! GABOR
v id é k i v iszo n y o k m é g is k e d v e z ő b b e k s b á r
a z ottani m u n k á k n e h e z e b b e k , m é g is tö b b
szabadságot en g ed é ly e z n ek . Ebéd u tá n m i n ­
d e n v a sá rn a p , a m u n k a elvégeztével e lm e g y
a lán y b a rá tn ő iv e l s é tá ln i, n ég y ó r a k o r is ­
m é t otth o n v a n , m c g v a c s o r á l s a z tá n t á n c o l­
n i m e g y é s 11 ó r á i g e l m a r a d h a t . A h é t k ö z n a p
e s t é j e is a z ö v é , l e g é n y l e á n n y a l s é t á l n i m e ­
h et, vagy a k a p u b a n , v a g y k e ríté s e n á t e g y
kis b e szélgetést fo ly tath at. L áth ató teh át,
h o g y rsokkal j o b b d o l g a v a n a v i d é k i c s e l é d ­
n e k , m int a v á ro si le á n y n a k , a k in e k az egész
h ó n a p b a n csak oly k e v é s szabad ó rá ja v a n .
M inden e g y éb fo g lalk o zás a c sa lá d já b a n ,
o tth o n á b a n v aló id ő z é st e n g ed é ly e z i a n ő k ­
n e k . A fő v á ro si c se lé d s e m az e g y ik k e l, s e m
a m ásik k al n e m bír. A v idéki le á n y h o z z á ­
tarto zó i re n d e se n u g y a n a z o n falu b an la k n a k
s h a nem . ú gy v a n n a k b arátn ő i, k ik h e z e g y
p illa n a tra á ts z ö k h e t e g y b iz a lm as s z ó ra . E ste
a z tá n ta lálk o zn ak , e lb eszélg etn ek . A v á ro s i
cse lé d h o z zá ta rto z ó i le g ritk á b b e se tb e n l a k ­
n a k u g y a n a z o n v á r o s b a n s h a té n y le g o tt
la k n a k , úgy a tá v o ls á g o k n ag y o b b ak s egy
k is bizalm as b e s z é lg e té s re c sa k az e g y v a ­
s á r n a p i fél d é l u t á n m a r a d — m i n d e n k é t
hétb en . R endszeres h étköznapi p ih en ő
n i n c s . H a a n a g y m u n k a el v a n v é g e z v e , a
l á n y n a k a k o n y h á b a n k e ll ülnie s h a i l y e n ­
k o r m eg en g ed jü k , h o g y m a g á n a k v a rrjo n ,
v a g v olvasson, m á r i s s z e rfe le tt h u m á n u s n a k
ta r tju k m a g u n k a t. C sa k kisebb v á ro s o k b a n
en gedik m eg a c se lé d n e k , hogy e sté n k in t az
a j t ó előtt k is sé b e s z é lg e s s e n , v a g y b a r á t n ő ­
jé v e l sétálh asso n . K é p z e ljü k m a g u n k a t m i n d ­
e zek u tán egy v á ro s i c se léd lán y h e ly z eté b e ,
m é g pedig e g y j o b b m ó d ú ú r i h á z b a n .
V aló b an n e m irig y le n d ő sors, a n n á l k e ­
v é sb é , ha m in d e n n a p á lla n d ó a n m a g u k előtt
l á t j a az u ra s á g l e á n y a i n a k v id á m , g o n d n é l ­
k ü l i életét, m in t é l n e k s z ü lő ik és m i n d e n k i
á lta l szeretettel ö v e z v e , k a c a g n a k és b e s z é l­
g e tn e k , d o lg o z n a k és p ih e n n e k k e d v ü k s z e ­
r in t . Az a lá n y , k i ily k ö r ü l m é n y e k k ö z ö tt
haso n ló t nem ó h a jta n a , nagyobb szab ad ság
v á g y á t nem táp láln á, n e m em ber, h a n e m
élettelen tárg y v o ln a . . ,
(R észletek : F ay ln é, H en taller M ária: A
h á z ta rtá s kézik ö n y v é-b ő l)
 9 Í9 2 3 „ „
A z„uri
középosztály”
illemtanáról
Egy kor tá rsa d alm i viszonyainak s a ­
já to s tü k re az em b erek között u ralk o d ó
szokások rendszere, am elyet íro tt
v ag y íra tla n form áb an egy-egy tá r s a ­
d alm i réteg tagjai egym ás között elfo g a­
d o ttn a k tekintenek.
A k é t világháború közötti időszak ún.
úri középosztályának illem szab ály ait
g y ű jtö tték össze a H erczeg F erenc á lta l
sz erk esztett lap, az „Üj Idők” m u n k a ­
tá rsa i, és ad ták közre a harm incas év e k ­
ben (Budapest, 1937. S inger és W olfner
írod. Int. Rt.). A n n ak az ú ri középosz­
tá ly n a k viselkedési szabályait, am elyet
a k é t világháború közötti időszakkal
foglalkozó tö rté n etk u ta tá su n k a tá r s a ­
d alo m középosztálya felső rétegének te ­
k int, am ely jövedelem , vagyon, k é p z e tt­
ség, szárm azás tek in tetéb en közel áll a
tényleges uralkodó osztályhoz, s a m e ly ­
nek — nem utolsósorban — tipikus v o ­
n ása, hogy tagjai n em fizikai m u n k á b ó l
élnek. E réteg sz á m á ra ism ertették az o ­
k a t az illem szabályokat, am elyeket e
polgári-nem esi in d ítta tá sú csoport ta g ­
jai önm agukra nézve kötelezőként fo­
g ad h attak el. Ily m ódon az illem kódex
n em csupán a szokások rendszerét m u ­
ta tja be. hanem e réteg sajátos gondol­
kodásm ódját is.
A kiadvány szerzői ezer p a ra g ra fu s­
b an foglalták össze a társasági é rin tk e ­
zésre vonatkozó jótanácsokat. Ezek k ö ­
zül kiem elünk n éhányat, elsősorban
azokat, am elyeket az egész k o rsza k ra
vonatkozóan jellem zőnek te k in th e tü n k .
flz öltözködés
Az öltözködéssel kapcsolatban m eg­
jegyzik: „ha lélekben nem v agy unk ú r i­
hölgy ek”, akkor „P atou egyesegyedül a
m i szám unkra k é sz íte tt m odelljei sem
tesznek bennünket azzá”. Ahhoz, hogy
m űveltségünket kifejezésre ju ttassu k ,
eleganciára, jó ízlésre v an szükségünk.
K evés pénzből angolosan, vagyis egy­
szerűen akkor tu d u n k ruházkodni, ha
ism erjük a szab ály t: „nincs siralm asab b
látvány, m int egy olcsó anyagból k é­
szült, de rosszul szabott cifra r u h a ”, ép ­
p en ezért „am i olcsó az bizonyul d rá g á ­
n a k ”. Minden esetb en — fo ly ta tjá k —
k erü ln ü n k kell a feltűnőt.
A férfiak — a m egfelelő alk alm ak k o r
— szm okingban m utatkoztak, kem ény
inggel és szim pla gallérral, később se­
lyem ingben du p la gallérral. A fra k k
„Társaság", 1935. augusztus 18.
/ ársaságbeli úrihölgy
anyagi befektetés nélkül állandó jelentékeny jö*
vedelmet biztosíthat magának előke'ő belvárost
női divatszalónban megrendelők ajánlásával,
esetleg mint direktrice. Ajánlatok »Arisztokrata
összeköttetések« jelige alatt a kiadóhivatalba kéretnek.
csak este viselhető. K ivétel e szabály
alól, „ha a pápához, vagy állam főhöz
megyünk k ih allg atásra". E b b en az eset­
ben n ap p al is felvehetjük, de csak fe­
kete m ellénnyel. A szalo n k ab át, ill. a
„ferenc-jóska” ekkor m ár k im en t a di­
vatból, h ely ét a „zsakett”, vagy a „cut
aw ay”, a „zakó” vagy a „bo n zsu r” fog­
lalta el. Fontos kiegészítő a kesztyű.
T ársaságban szm okinghoz glacé, utcára
szarvasbőr. Utazáshoz, k irán d u lásra
színes kézvédőt h asználjunk.
Étkezés, dohányzás, köszöntés
Az étk ezésre vonatkozó tudnivalók
közül több végeredm ényben az általá­
nos u d v ariasság követelm ényeit fogal­
mazza meg. Figyelem re m éltóak azon­
ban az „ap ró ság o k ra” összpontosító in ­
telmek.
A sztalnál helyet foglalni csak akkor
szabad, h a a hölgyek m á r ülnek. Rend­
kívül fontos a helyes te stta rtá s. „Melled
az asztaltól legyen k ö rü lb elü l egy te­
nyérnyire, felsőtested d ő ljö n előre, kö­
nyököd sim u ljo n testedhez. Kezed, ha
üres, az asztal szélén p ih e n h et.”
A dohányzással k ap cso latb an meg­
jegyzik: hölgyek nyilvános h ely en (u t-
cán, ü zletb en stb.) ne dohányozzanak!
É tterem ben „m ár” b ev ett szokás, hogy
ők is rág y ú jtan ak ebéd vagy vacsora
után, de az ú ri nő „ezt is m érséklettel
teszi, s nem pöfékel sz ü n telen ü l”.
T anulságos a b em u tatás, köszönés,
megszólítás szabályait b em u tató rész.
N eveletlenség idősebb em b erek et tiszte­
letteljes köszönés h ely ett könnyed fej-
bólintással üdvözölni. Jegyezzük meg,
hogy „sikeresebben s e m m i sem egyen­
geti u tu n k a t az em berek között az ér­
vényesülés felé, m int h a szívesek, elő­
zékenyek és szeretetrem éltó ak v a­
gyunk”. É ppen ezért köszönjünk b a rá t­
ságosan. F érfiak nőknek kezétcsókolom -
ot. v elü n k egyenlő ran g ú a k n ak m ond­
junk „jó n ap o t kívánok” -o t; m agasabb
ra n g ú a k n a k : „van szeren csém ”-et, n a ­
gyon m ag as ran g ú ak n ak : „alázatos szol-
g á"-ját; de ne „ a já n lju k ” m agunkat.
Férfiak a k alap ju k a t n e csak megbil­
lentsék, h an em vegyék le tisztességesen,
ahogy illik. V annak, ak ik túlzott u dva­
riasságból földig lengetik kalap ju k at, s
kétrét h ajo ln ak . Elegendő, h a a kalapot
egy ara ssza l em eljük le a fejünkről és
szem ünkkel keressük az üdvözölt em ­
ber te k in te tét.
Cfmek és rangok
M agyarországon nagyon fontos a cí­
mek és rangok ism erete, m ert sokan
m egsértődnek, ha m éltóságos asszony
helyett nagyságos asszonynak szólítják
őket — m o n d ja illem könyvünk.
A folyóirat címoldalán . , . (1929)
A h aszn álatb an lévő cím zések :
Szentséges: a p áp a (pl. ő szentsége XI.
Pius), m egszólításszerűen: Szentséges
A tya!
Felséges: a k irály , királynő, k irály ­
né (őfelsége a k irá ly ; Felséges úr!).
Fenséges: a k irály i család m inden
m ás tagja.
Főmagasságú: a bíboros (ő em in en ciá­
ja, Em inenciás uram ), a m áltai lovag­
rend nagym estere.
Főméltóságú: a korm ányzó, a herceg-
prím ás, a herceg és néhány m ed iatizált
grófi család (m int pl. a Schönborn-
Buchheim grófok).
Nagyméltóságú: az érsek, a valóságos
belső titkos tanácsosok, az első osztályú
érdem kereszt azon tulajdonosai, akik k i­
tü n tetésü k et a m. kir. titkos tanácsosi
cím létesítése e lő tt kapták, a m iniszter,
a M agyarországon ak k red itált külföldi
rendkívüli követ és m eghatalm azott m i­
n iszter; (a m ag y ar követnek csak k ü l­
földön já r az excellenciás cím , belföl­
dön akkor, ha a második fizetési osz­
tályba tarto zik ): a felsőház elnöke: a
K úria elnöke: a Legfőbb Á llam i
Szám vevőszék eln ö k e: a tábornoki k ar
tag ja altáb o rn ag y tó l felfelé.
Méltóságos: a püspök, a képviselőház
elnöke, a követ, a kúriai bíró, a köz-
igazgatási bíró, a vezérőrnagy és az ez­
redes. az á lla m titk á r, a m iniszteri osz­
tályfőnök, és a m iniszteri tanácsos;
B udapest székesfőváros főpolgárm estere,
a főispán, az alispán, a tö rv én y h ató sá­
gi joggal felru h áz o tt város polgárm es­
tere, a fő k ap itán y és fő k ap itán y -h ely et­
tes, a ta n k erü leti főigazgató, n7 ítélő­
tá b la elnöke, és az ítélőtábla* ta n ác s­
elnök, a koronaügyész és a korona-
ügyész-helyettes, a pénzügyigazgató,
m indazok a főiskolai tan áro k és köz-
tisztviselők, a k ik a III., IV. és V. fize­
tési osztályba tartoznak, pl. a főigaz­
gató. a M Á V -igazgató; a posta és a tá ­
vírda igazgató stb.. a cs. és kir. kam arás,
a gróf, báró, a volt főrendiház tagjai, a
felsőház tag jai, az udvari tanácsos, a
korm ányfőtanácsos, az igazságügyi, k e­
reskedelm i, gazdasági, egészségügyi fő­
tanácsos.
15
 Nagyságosok: a plébános; az alezre­
des és őrn ag y ; a m iniszteri o sztály tan á­
csos; az íté lő tá b lá i bíró; az országgyű­
lési képviselő; a királyi tanácsos, a kor­
m ánytanácsos; az igazságügyi, kereske­
delmi, gazdasági, egészségügyi tanácsos;
általában v év e m indazok, a k ik a VI. fize­
tési osztályba tartoznak. A vitézi rend
tagjai: a nem zetesek (pl." N em zetes és
méltóságos). A katolikus p ap : főtiszte­
lendő (pl. Nagyságos és főtisztelendő
úr). A refo rm átu s, evangélikus lelkész:
ha p aro c h iája van: n ag y tisz tele tű ; ha
segédlelkész: tiszteletes; ra b b i: tiszte­
lendő.
A m agyar ú ri társaságban — hangzik
a szabály — a nők a fé rfia k a t — a papo­
kat és lelk észek et kivéve — vezetékne­
vükön szó lítják és nem u razzák . Férfiak
a lányokat keresztnevükön szólítják
(nem kisasszonyozzák), az asszonyoknak
viszont m e g ad já k az őket illető címet:
nagyságos asszony, m éltóságos báróné,
kegyelmes asszonyom stb. A k ét nem
között á lta lá b a n a m agázás a megszo­
kott, de a szerzők szerint szebb lenne,
ha az „ön” és a v kegyed” is (a kegyel­
med elkorcsosult alakja) szerepelne a
használatos form ulák között, m ég akkor
is, ha az szertartáso sab b vagy látszólag
elavultabban hangzik. Csak az egy ré ­
tegbe ta rto zó k tegezhetik egym ást. Ä
mágnás nem tegezi a gen try t, a gentry
nem tegezi a polgárt, a k ato n atiszt nem
minden esetb en tegezi a képviselőt. Ez
a tegezési szokás, am elynek p á rjá t sem
N ém etországban, sem A ngliában, sem
A m erikában, de F ranciaországban, vagy
Itáliában, de m ég az északi országokban
sem ta lálju k , csak ezeken a társadalm i
csoportokon belül szabály.
II „v izite lé s”
A tá rsa sá g b an a k ap c so la tta rtás k ü ­
lönféle m ó d jai voltak ism ertek , ilyen
volt a látogatás, am ely több funkcióval
bír. B em utatkozó látogátást az tett, aki
valam ely h iv a ta lt elfoglalt, vag y alcit új
állom áshelyére helyeztek át. Ezek arra
Gáláns katonatisztek és elegáns úriasszonyok a gödöllői Hubertus ünnepségen
1933-ban
szolgálnak, hogy létrehozzák az ism e re t­
séget. K oráb b an azonban búcsút k e lle tt
ven n i m indazon családoktól, a k ik k el
előbb érin tk ezett, de volt elöljáróitól is.
V an olyan láto g atás, am elynek cé lja a
jókívánságok kifejezése. Ezt a jó h ír
vétele után 8 n ap p a l legkésőbb meg
k e lle tt ejteni.
R endkívül fontos, hogy vigyázzunk
a rra , m ennyi időt tö ltü n k el egy-egy is ­
m erősüknél. F igyelm eztetnek: h a ra g a sz ­
kodu n k az etik etth ez, délelőtt tizenegy
ó ra előtt és d é lu tá n fél kettő u tá n n em
szabad sen k it felkeresnünk. A m en n y i­
ben a házigazdát v életlenül nem ta lá l­
ju k otthon, a k k o r hagyjuk o tt n é v ­
jegyünket, am elynek szélét szokás b e ­
h a jta n i, hogy m ás n e használhassa fel.
E nn ek sokféle m ó d ja volt, sajátos é r te ­
lem m el. H a az alsó sa rk á t g ö rb íte tték
be, ak k o r ak in él a látogatást te ttü k ,
m agasab b ran g ú , a felső 6arok le h a jtá sa
ellenkező esetben tö rtén t. M eg h atáro ­
zott alk alm ak k o r elegendő elk ü ld en i
csupán k é t betű felírásával. Pl. p. r.
(pour rem ercier) köszönöm, p. f. (pour
féliciter) g ratu lálo k , p. p. c. (pour
p re n d re congé) búcsúzom, p. c. (p o u r
doléance) részv étem et nyilvánítom .
H a felkeresünk v a la k it lak ásáb an , a
képeket, a b ú to rt, a berendezés egyéb
tá rg y a it nem illik m egbám ulni, m ég k e ­
v ésb é a vendégeket.
Milyen az eszményi ember?
M elyek te h á t az „úri középosztályba”
ta rto zó k jellem zői a viselkedés te ré n ?
— te h e tjü k fel a k érd é st sok évtizeddel
később olvasva az „Ü j Idők” úri közön­
sége részére k észü lt illem könyvet. 1.
S zokásaikban a tényleges uralkodó osz­
tá ly t utánozzák, m iu tán függnek tőle
m in d e n b e n ; m ásfelől a nyugati országok
u ralk o d ó köreit- 2. Ily módon szokás-
ren d szerü k m egm erevedett, a h agyo­
m án y o k kínzóan pontos ápolása és m eg ­
őrzése révén. 3. E zt segíti elő a m u n k a ­
helyi és a m a g án é let esem ényeinek szo­
ros összekapcsolódása, a tá rsa d a lm i
Hirdetés, 1941
ranglétráin elfoglalt hely a szórakozás­
ban, köszönésben a hétköznapokban is.
4. Ennek következtében a te k in tély tisz­
telet e réteg legjellem zőbb tu la jd o n sá­
gainak egyikévé válik, am ely segítségé­
vel rögződik, átöröklődik egyfelől a
szárm azáshoz és ranghoz, m ásfelől a
hatalm i ap p a rátu sb a n elfo g lalt pozíció­
hoz való görcsös ragaszkodás, s am ely
ugyanakkor zár az alsó tá rsa d alm i r é ­
tegek irányába.
összességében — azt hiszem nem tú l­
zás állítani — : az illem kódex egy m e­
rev, h ierarch ik u san m o zd u latlan ság ra
törekvő társad alo m viselkedésform áit
fogalm azza meg a k é t v ilág h áb o rú kö­
zötti m agyar társadalom belső bázisa,
az ún. úri középosztály részére. V isel­
kedésform ákat, am elyek a m in d en n ap i
érintkezésben ta lá n tú l is élték azt a
gazdasági-társadalm i alapot* am ely lé t­
rehívta, é lte tte azokat, m in t a tö rté n e­
lem ben a n n y isz o r. . .
BALÄZS ILONA
 A pénz urai
A közvélem ényt m indig erősen fog­
la lk o ztatta: kik a társadalom leggazda-
g ab b jai és m ekkora lehet azok v ag y o ­
n a. A kérdés igazi politikai sú ly t csak
az első világháború éveiben kap o tt,
am ik o r széles néptöm egek szó szerin ti
elnyom orodásával párhuzam osan a gaz­
d aság csúcsain n éh án y an nem csak egy­
szerű en „m egszedték m ag u k at”, han em
v aló b an hadim illiom osok lettek. Ez a
vagyon mesés volt és a legendákban
m eg is sokszorozódott. K ülönösen azok­
hoz ta p ad tak ilyen legendák, akik te v é ­
kenységük révén kénytelenek voltak
v állaln i a nyilvánosságot. Ezen esete k ­
b en a gazdasági befolyás önm agában is
g yak ran keltette a korona-, vagy később
a pengő-m illiók m ítoszát. T udjuk, a
m illiók nem jelen tettek feltétle n ü l
fényűző életm ódot, vagy hosszas sem ­
m ittevést. A vagyon nagyon könnyen el
is úszhatott: ugyanakkor bizonyos „kö­
telességekkel” is já rt. Ilyen volt — k ü ­
lönösen a háború éveiben — a jó té ­
konykodás, am i je len th ette ingyen le ­
ves osztását, h adikórház pénzelését,
vagy ak ár a m űvészetek pártfogását,
azaz ösztöndíjak, alapítványok stb. fi­
nanszírozását.
A mítoszok és a legendák között még
a történész is nehezen igazodik el. Nem
te h e t mást. m int sa já t szám ításai és
k orabeli becslések alap já n m egkísérel
legalább nagyságrendileg pontos képet
rajzolni az adott kor vagyoni tagozódá­
sáról. A földbirtokosok esetében v i­
szonylag könnyebb a helyzet, hiszen a
fö ldbirtokok nagysága, fekvése és a m ű ­
velési mód ism eretében k ö vetkeztetni
le h et a vagyoni helyzetre és a jöv ed e­
lemre.* N ehezebb azonban m indezt
m egtudni az üzleti élet h atalm asairó l.
N ehezíti a történész helyzetét, hogy a
„vagyon" k ö rü lírása is nehezebb, m int
a z t első p illan tá sra gondolnánk. K o­
m oly vagyonnak — gyakran a k im u ta ­
tások alap ján ak — szám íth ato tt például
a sa já t tu la jd o n b a n lévő gyár. De
ugyanakkor tu d ju k , hogy enn ek „ é rté ­
k e ” rendkívül rela tív : az é p ü le te g y ü t­
tesekben. felszerelésekben nyugvó m il­
liók csak korlátozottan voltak m obili-
zálhatóak, s forgalm i értékük ki volt té ­
ve a m indenkori gazdasági helyzet in ­
gadozásainak. A kadályozza a nagy v a­
gyonok felm érését, biztos k ö rv o n alazá­
sá t, hogy a pénzügy jellegéből k ö v etk e­
zően, egyes csoportok, szem élyek (csa­
ládok) rendkívül gyorsan em elk e d h et­
te k és még gyorsabban zu h a n h a tta k is.
K ülönösen a különböző politikai és gaz­
dasági változások — háborúk, válságok
stb. — vezettek gyakran a csúcson is
helycserékhez.
A továbbiakban tek in tsü k ala p n a k a
félszázaddal ezelőtti helyzetet, vagyis
azt az utolsó pillanatot, am ikor a gaz­
dasági világválság még nem rendezte
á t a tőke sorait.
I piramis csúcsán: iparbárók
A m agyar tőkés társad alo m é lé n ig a­
zából m indössze három -négy család
állt. Ide ta rto zo tt a csepeli W eiss csa­
lá d (30—35 m illió pengő), S chiffer M ik-
* A leg g azd a g a b b fö ld b irto k o s o k k a l k ö v e t­
k e z ő s z á m a i n k b a n fo g la lk o z u n k . (A sze rk .)
Gömbös Gyula miniszterelnök a Gyáriparosok Országos Szövetségének vezetőivel
1933-ban. (Balról: Vida Jenő, Fenyő Miksa, Gömbös Gyula, Hegedűs Lóránt, Chorin
Ferenc, Bíró Pál, Hirsch Albert és Budai Goldberger Leó
sa (25—30 m illió pengő), a szeszgyáros
F ellner H en rik (25—30 m illió pengő),
a Pesti M agyar K ereskedelm i Bank el­
nöke, a GYOSZ elnöke, és feltétlenül
ide sorolható a H atvany-D eutsch csa­
lád is a m ag a m integy 20—25 millió
pengős vagyonával.
Weiss Manfréd (1857— 1922) sajátos
finanszírozási, tőkebefektetési stratég iá­
ja révén k apaszkodott fel m integy h ar­
m inc-negyven év a la tt a tő k e középme­
zőnyéből a csúcsra. T erm énykereskedő­
ként kezdte, d e volt építési vállalkozó,
m alom részvényes és ingatlantulajdonos
is, m íg végül sa já t iparválllalatainak
Hatvány Lajos és felesége Berlinben
1931 januárjában
m eg alap ításáv al létrehozta a m a g y ar
ip ar legnagyobb ó riását, a csepeli g y ár­
telepet. M ár a századfordulón övé v o lt
az ország legnagyobb konzervgyára és
a legnagyobb egyéni tulajd o n b an lévő
fém ip ari v állalat, am ely hadianyaggyár
volt. Biztos ta rta lé k o t jelentettek a h a ­
talm as ingatlanok, am elyeknek egy ré ­
sze a M argit-híd pesti oldalán te rü lt el
és enyhe túlzással m ajdnem egészében
m agába foglalta a Lipót (Szent Ist­
ván) körút. Pozsonyi út- K atona József
u tc a és a mai H egedűs Gyula u tc a által
h a tá ro lt terü letet. A világháború évei­
ben a sa já t v állalato k jelentős bővítése
m ellett a családi vagyon újabb k o n zerv ­
g y árral és 10 000 holdas Csongrád m e­
gyei urad alo m m al egészült, ki. így ösz-
szességében m integy fél m illiárd koro­
nás érték et tu d h a tta k m agukénak. A
háb o rú s összeom lás (1918). a rom án
m egszállás, (ami a gyár teljes leszere­
lését jelentette) és a békegazdálkodásra
való áttérés költségei m iatt a W eiss-
féle vagyon átm enetileg erősen m eg­
csappant. Weiss M anfréd 1922-ben be­
következett h a lá la után a vagyon nyolc
részre oszlott, d e változatlanul közös
kezelésben m arad t.
Az in g atlan tu lajd o n o s Schiffer M iksá­
nak W eissékhez képest sokkal inkább
sik erü lt a h áttérb en m aradnia, n ev e is
kevésbé ism erős. Viszonylag szerény
m érnökként házassága révén le tt tá rs ­
tu lajd o n o sa a G rünw ald—S eh iffer-féle
építési v állalkozásnak és vagyonát nagy­
stílű vasútépítésekkel, közszállításokkal
és telek v ásárláso k k al alapozta meg.
1910-től önálló v állalata élén gazdago­
d o tt tovább, m íg a húszas években m ár
az ő tu lajd o n áb an voltak többek között
a P alatín u s h ázak (a Pozsonyi ú t n y u ­
gati oldalán álló 1911-ben ép ü lt b é rh á ­
zak). v alam in t a M argit-híd és a P a r­
lam ent között elterü lő telkek. Számos
nagyipari v á lla la tb a n volt érdekelve.
Végül vagyonának egy részét ő is b ir-
to k v ásárlásra. az ercsi m intagazdaság
m egvételére fo rdította.
Reb Eisig Deutsch a helyi viszonyok­
hoz képest, gazdag polgárként le tt az
arad i hitközség elnöke. K özben fia.
17

Dreher Antal martonvásári kastélyának könyvtárszobája, 1896
Deutsch Ignác m egalapította saját, il­
letve a család vállalkozását a D eutsch I.
és Fiai céget, m ajd 1852-ben P estre köl­
tözött. A term énykereskedelem m ellett
mind a k tív a b b a n foglalkoztak bank-
és biztosításüzletekkel, vasútépítéssel
és egyéb ép ítőipari tevékenységgel is.
(A többesszám ot itt az ért is kell hasz­
nálnunk. m e rt a család különböző ágait
szorosan összefogta a m á r-m á r feloldha­
tatlan családi vagyonközösség.) Ők épí­
tették m int fővállalkozók a kassa—oder-
bergi és a m unkács—beszkidi vasútvo­
nalat. Az 1873-as gazdasági válságot
követően a Concordia G őzmalom szinte
teljesen a család tu la jd o n á b a került,
m ajd D eutsch Sándor a cégbe gyakor­
latilag b eolvasztotta a jónevű K ohner
Adolf lés Fiai. valam int a B rüll H enrik
és Fiai cégeket, Ezekkel együtt alap í­
tották a nyolcvanas évek elején a nagy-
surányi cukorgyárat, a szegedi és tem es­
vári szeszgyárat, részt v ettek a Tisza
szabályozásában. 1889-ben H atvanban
alap íto ttak c u k o rg y á ra t és m alm ot,
m ajd ezt követően a garam völgyi és sá r­
vári cukorgyárat. A család a kilencve­
nes években 27 százalékkal részesedett
a hazai cukorterm elésből. K iterjesztet­
ték érdek eltség ü k et a vidéki m alm okra,
ugyanakkor a család budapesti m alom ­
érdekeltsége e lé rte a 4 m illió koronát.
Szerepet játsz o ttak a Hazai Bank, a
M agyar Ip ari és K ereskedelm i E llenőr­
ző Bank. a P esti M agyar K ereskedelm i
Bank irányításában. A családi vagyon­
közösség csak 1933-ban. H atvány Béla
halálával bom lo tt fel. Üzleti és családi
kapcsolatait, befolyását tek in tv e a csa­
A nagy vagyonalapítók alkották az első generációt. A húszas évek végére ők már
kihaltak vagy kiöregedtek. A második generációra maradt a vagyon elherdálása
vagy jobb esetben a már m eglévő vagyon megőrzése.
18
lád m indvégig v etek ed ett a csepeli
W eissekkel. H árom ta g ja a m űvészetek
terén v ált nevezetessé: H atvány L ili
színm ű író és k ritik u s. H atvány F erenc
festő, de m ind en ek elő tt az iro d alo m tö r­
té n etb ő l jól ism ert későbbi K ossuth-
d íjas akadém ikus H atvány Lajos, A dy
jó b a rá tja , a N yugat és a haladó m a­
gyar irodalom legfőbb pártfogója.
A második lépcső
S zorosan a H atv an y ak nyom ában t a ­
lá lju k — m integy 20 m illió pengős v a­
gyonnal — a sörgyáros D rehereket és
H aggenm achereket, a szeszgyáros
G sch w in d tek et és az ú jp esti bőrgyáros
W olfnereket.
A Dreher család dal M agyarországon
először 1862-ben találk o zu n k , am ik o r
D reher A n tal schw echati sörgyáros
m egv ásáro lta a K őbányai Serház T á r­
saság üzem ét, a B uda pest-kőbányai
sö rg y árat. A család később jelentős
u ra d a lm a k a t és budapesti in g atlan o k at
szerzett, m ajd részt v á lla lt a K ereske­
delm i B ank igazgatásában. A h áború
u tán i gazdasági visszaesés éveiben h a­
ta lm a s koncentrációt h o ztak Létre a ko­
ráb b an k o n k u rren s H aggenm acherékkal
és ezzel nem csak az üzem ekben felhal­
mozott érté k ek e t sik e rü lt átm enteni,
hanem egyes felszabadult gyárépülete­
ket m ás célra is felh aszn álh attak . 1933-
ban végül m e g ala k u lt a D reher—H ag­
genm ach er Első M agyar Részvényser-
főzde Rt., am ely a D reh er A ntal se r­
főzde, az Első M agyar Részvényserfőz­
de, a H aggenm acher K őbányai és B u­
dafoki S örg y árak Rt. és a D reher—
H aggenm acher T extilm űvek egyesülésé­
ből jött létre.
Haggenmacher Henrik S vájcból v án ­
dorolt be, kezdetben a m alo m ip arb an
tevékenykedett, két m alm a volt, ebből
az egyik le tt az utolsó egyéni tu la jd o n ú
malom B udapesten. Főrészvényese volt
az Első B udapesti G őzmalom Részvény-
társaságnak és egyik alap ító ja a „F ló ra”
Első M agyar S tearin gyertya- és Szap-
pangyárnak. 1867-ben á tv e tte a b uda­
foki F ro h n er-féle sörgyárat, m a jd részt-
vett az Első M agyar Részvényserfőzde
alapításában. A családi vagyon az ip a ri
érdekeltségeken tú l kiegészült h atalm as
bérpalotákkal és nagy telek k o m p lex u ­
mokkal. Így többek között n égy házuk
volt a Lipót k ő rú tn ál, u g y an azo n a kör­
nyéken, ahol a Weiss családnak, hét
házuk az A ndrássy úton a Nagymező
utca és a N agykörút között.
Az újpesti W olfner Gyula m in t m ű ­
gyűjtő vált nevezetessé tőkés tá rsa i kö­
zül. Elsősorban festm ényeket gyűjtött,
így Székely, Szinyei Merse, M unkácsy,
Mednyánszky, P aál, Mészöly, Lotz, M ar­
kó, B arabás stb. képeit, m a jd g y ű jte­
ményét m ag y ar népies k e rá m iá k k a l és
hímzésekkel egészítette ki. (Ezeket
1924-ben az Iparm űvészeti M úzeum k ü ­
lön kiállításon m u ta tta be.)
Bankmágnások
A közhiedelem m el ellen tétb en a b an k ­
vezérek vagyona elm arad t az igazi ip a r­
bárókétól. N evük szerepelt u g y an szá­
mos pénzintézet és ip a rv á lla la t élén,
de gazdagságuk nem volt arán y o s be­
folyásukkal. E nnek legalább részleges
m agyarázata az, hogy a pénzszakm ában
— eltekintve az egyre ritk u ló m ag án ­
bankoktól — a fen n m arad ást elsődle­
gesen nem a vagyoni helyzet biztosí­
to tta, hanem a szakértelem és rá te r ­
mettség. így p éld áu l Lánczy Leó, aki a
századfordulón valóban gazdag b a n k á r­
n a k szám ított, viszonylag jelen ték telen
term énykereskedő fiaként k ez d te p ály a­
futását. F iatalon vezérigazgatója le tt a
M agyar Á ltalános Földhitel R t-nek,
m ajd 29 évesen azonos m inőségben á t­
m en t a Pesti M agyar K ereskedelm i
Bankhoz, s en n ek később eln ö k e lett.
Jövedelm éről valóságos leg en d ák te r­
jedtek, hiszen a világháború elő tt m in t­
egy 20 vállalkozás igazgatóságában fog­
la lt helyet és igazgatói ju ta lé k a m egkö­
zelítette a félm illió koronát. V agyona
azonban m ég így is m essze e lm a ra d t a
leggazdagabbakétól, m ajd 1921-ben b e­
következett h a lá la u tá n a L ánczy v a­
gyon — m iu tán a családban n em foly­
ta tta senki a b ankszakm át —, az in f­
láció következtében szinte te lje sen el­
úszott.
A bankm ágnások közül leg in k áb b az
itth o n kevésbé ism ert Klein család „ug­
ro tt ki”, kereken 10 m illió pengős v a­
gyonnal. Jellem ző: a pengőm illiók és
K lein Gyula bankpozíciói m ö g ö tt az
ip a ri érdekeltségek álltak , alapozásként.
A rendkívül változó K lein-vagyon az
infláció éveiben é rte el te tő p o n tjá t,
am ik o r a k o rtá rsa k szerin t a 100 m il­
lió aran y k o ro n át is m eghaladta, vagyis
tú lszárn y alta m é^a■ csepeli W eiss család
gazdagságát ás. A húszas évek m á so d ik
feléb en azonban a K lein család zöm m el
k ü lfö ld re k ih e ly e z e tt részvényei nag y ­
r é s z t elvesztek. M ég így is h a ta lm a s
részvénypakettekkel, (az a részvény-
m ennyiség, am elynek b irto k lása bizto­
s ít ja a társaság közgyűlésén a szav azat-
többséget, és ezzel a v állalato k irá n y í­
tá s á t) és kereken 30 berlini házzal r e n ­
delkeztek.
A kor bankvezérének k étség k ív ü l
W eiss Fiilöp — a K ereskedelm i B ank
é lé n Lánczy Leó utóda — szám ított. A
világháború k itö ré se elő tt ő is k ere k en
20 v állalat igazgatóságában szerepelt.
B efolyása a la p já n a húszas évek végén
az ország egyik leggazdagabb e m b eré­
n e k tekintették. V agyona a bank, illetv e
a b an k érdek k ö réb e tartozó v á lla la to k
részvénypakettjein, valam int egy felv i­
d é k i és egy alföldi kisebb b irto k o n a la ­
p u lt, de így is „m indössze” 6—8 m illió
p en gőre tehető. (Hozzávetőlegesen h a ­
so n ló nagyságú le h e te tt a b an k sza k m á­
b a n Éber A n ta l és H orváth L ip ó t v a ­
g yona is. K ereken 5 m illió pengős v a ­
gyonnal szerepelt Fleissig S ándor, S tern
S am u , M adarassy-B eck M arcell és az
U llm ann család. H a gazdagságukat nem
is, d e m ú ltju k at és befolyásukat te k in t­
v e feltétlenül az utóbbi kettő a je le n ­
tősebb.)
I nagyvállalatok vezérei
A fejlettebb nyugat-eu ró p ai o rszá­
gokkal összehasonlítva a m agyarországi
tő k é s fejlődést, feltűnő, hogy a k ia la ­
tm í
A Tőzsde épülete, 1900-as évek eleje
kuló és m egerősödő n ag y ip ar n álu n k a
n y ugatin ál sokkal in k áb b rász o ru lt a
bankok bábáskodására, pénzügyi tám o­
gatására. Az ip a ri részvénytársaságok
hatalm asságai en n ek következtében szo­
rosan összefonódtak a b ankm ágnások­
kal, esete n k én t ugyanazok v o ltak m in d ­
két helyen vezető pozícióban. A k o ráb ­
ban m á r ism ertetett ip a rb á ró k tó l az
ipari részvén y társaság o k vezérei éppen
abb an különböztek, hogy m íg am azok
függetleníteni tu d tá k m a g u k a t a bankok
befolyásától, em ezeknél a banktőkének
m eghatározó szerepe volt. •#
A nagy ip ari részvénytársaságok k i­
vételesen te tték csak lehetővé — m in ­
denképpen ritk á b b a n m in t a bankszak­
m a — az egyéni felem elkedést és az
ezzel eg y ü tt já ró m eggazdagodást. A
nagyvállalatok élén — legalábbis a v a­
gyoni h ie ra rc h iá t te k in tv e — a pozíciók
nagyrészt azonban öröklődtek, sőt sok
esetben az igazi „fe lfu tás” és az ezzel
párosuló „nagyság” az a p á k nem zedéké­
hez kötődött. így ifj. C horin Ferenc,
K ornfeld Móric, vagy a k á r Bíró P ál
esetében. V alam ennyien m integy 5—10
m illió pengős vagyonnal rendelkeztek.
Bíró (Brüll) A r m in kim agasló kép v i­
selője v o lt k o ra n ag y ip ari burzsoáziá­
jának. A századfordulón több m in t tíz
n ag y v állalat ig azgatóságában szerepelt
és egyben vezérigazgatója v o lt a Rim a-
m urány —S alg ó tarján i V asm ű R t-nek.
Fia, P ál ezt az u tóbbi te rü le te t v ette
át és a H orthy k o rszak b an korm ány-
párti k épviselőként v o n u lt be a politi­
kába is.
Az 1909-ben elh u n y t Kornfeld Zsig-
m ond Csehországból k e rü lt a H itel­
bankba, am elynek később igazgatója
lett, s így a b ank nagy em elkedése is az
ő nevével kapcsolódott össze. A H itel­
b an k révén szám os jelentős ip a rv á lla la t
ig azgatásában v e tt részt, így a G anz­
ban, a Fegyvergyárban, az E rdélyi Kő­
olajfinom ítóban, a Brassói C ellulózé­
ban stb. M óric fia m indvégig kom oly
tényező volt a m ag y ar gazdasági é let­
ben, am it részben házasságának kö­
szönhetett. m iu tá n feleségül v ette Weiss
M anfréd egyik lán y át.
Bizonyos fokig eltérő a helyzet Weiss
M anfréd m ásik vejével, ifj. Chorin Fe­
renccel. A pja — a dualizm uskori poli­
tikai életnek is m ark án s egyénisége —
a S alg ó tarján i K őszénbánya m ellett
szám os b án y a-, ip a r- és közlekedési
v állalat, ille tv e pénzintézet eln ö k e volt
és a G Y O SZ-ban a m egalakulástól
kezdve szin tén elnöki funkciót tö ltö tt
be. Az ifja b b C horin a századforduló
u tá n kapcsolódott b e a gazdasági életbe,
fokozatosan á tv e tte ap ja funkcióit. Ez
egészült ki W eiss M anfréd h alála u tán
a m ag y ar gazdasági élet legnagyobb
családi érdekközösségének tényleges
irán y ításáv al. A W eiss vagyon örökösei
a H atvany-D eutschokhoz hasonlóan —
h a n em is azonos nívón — fontos m e-
cénási szerepet is betöltötték. így Cho­
rin és K ornfeld eg y arán t finanszírozták
pl. a H orthy k o rszak vezető értelm iségi
folyóiratát, a M agyar Szemlét.
A n ag y v állalato k vezetői között k ét­
ségkívül Vida Jenő (10 m illió pengő)
á llt az első helyen. Külön érdekessége,
hogy szegény családból szárm azott, p á ­
ly a fu tásá t egy kisebb szeszgyárban
kezdte, innen k e rü lt 25 évesen a M agyar
Á ltalános K őszénbányához (MÁK). Mi­
u tá n v ég ig járta a hivatali ran g lé trát,
tizen h ét év a la tt e lju to tt a vezérigazga­
tóságig. M eggazdagodása te h á t ak k o r
kezdődött, am ik o r a többiek elsődleges
célja a m ár m egszerzett vagyon m eg­
őrzése volt. Évi jövedelm e e lé rte az egy­
m illió pengőt, igaz, hogy u g y an ak k o r a
MÁK volt ta lá n az egyetlen n a g y v á lla­
lat, am ely m ég a világháború u tá n Is
jelentősen n ö v elte vagyonát.
A gazdagok listája lefelé tetszés
szerin t bővíthető. Az utóbb em líte t­
tekkel alap v ető en azonos szin ten (5—
10 m illió pengő) volt a G u ttm an n
család, a K o h n er család, a Herczog
család, a S chossberger család, bár
közülük n éh án y an a korábbi időszak­
b an nem csak jelentősebbek, de gaz­
d agabbak is voltak. Őket követi n é­
h ány tex tiles, így a K ram m er család
(5—6 millió), a G oldberger család (4—5
millió), a L éd erm an n család (3—4 m il­
lió), vagy a gabonaszakm ából a S trasser
család (3—4 m illió pengő). E m líteni le­
h et még a W eiss család m ásik ágát,
Weiss B erthold örököseit (6—8 m illió
pengő), vagy a k á r az elúszott vagyono­
kat, a W ah rm an n vagyont, a M egyeri
K rausz vagyont stb.
A néhány évtizeddel ezelőtt még va­
lós h atalm at képviselő nagy vagyonok
urai, a késői történész m u nkáiban,
tankönyvekben m á r csak m in t elvont
fogalm ak (finánctőke. nagyburzsoázia)
jelen n ek meg.
VARGA LÁSZLÓ
19

FIGYELŐ
LANTOS ÉS KRÓNIKÁS. TINÓDI
Ez év j a n u á r 16-án S á r v á r o t t ü n n e p i
ülésszak o t re n d e z te k T in ó d i L a n to s Se­
b e s t y é n h a l á l á n a k 425. é v f o r d u l ó j a a l k a l ­
m ából. A lá b b az e m lé k ü lése n elh an g zo tt
e lő a d á s s z ö v e g é t a d j u k k ö z r e . (A s ze rk .)
„Tinódi Sebestyén, rá u n v á n im m ár a
földi m uzsikára, m egtért a m ennybéli­
ekhez, hogy ott. az angyalok között an­
nál sokkalta jo b b a t ta n u ljo n ; [tetem ét]
e hónap utolsó előtti nap ján a s á ri atyák
ham vai m ellé helyeztem . H aldokolván
még rám parancsolt, hogy én se sokáig
m arad jak itt, hanem gyorsan kövessem,
hogy én is m egtanulhassam az égi m u­
z s ik á t ' E kként tudósította u r á t 1556.
ja n u á r 31-én N ádasdy T am ás nádor
egyik „főem ber szolgája” T inódi L an­
tos Sebestyén S á rv á ro tt bekövetkezett
h aláláról és a közeli Sáron tö rté n t elte­
metéséről.
Tinódi afféle lyukas zsebű, örökkön-
ö rökké száraz tork ú , de bohókás kedvű
V ándorlantosként él tö rtén eti köztuda­
tu nkban, ak i n éhány jó fala t és kupa
bor rem ényében h o zta-v itte a tö rö k há­
ború h íre it az ország egyik végéből a
m ásikba. E képet az énekm ondó sa já t
sorai is alátá m a szta n i látszan ak :
„L a n to so k , h e g e d ő s ö k , k ik n e k a b o r a lelkök,
C s a k b o r é r t is e l z ö n g e tn e k n é h a s z e g é n y ö k "
— írja a Sokféle részögösről cím ű v e r­
sében.
E felületi hasonlóságok d ac ára T inó­
dit m ind az á lta la kivívott tá rsa d alm i
rang, m ind pedig a m ondanivaló igé­
nyessége te k in te téb e n világok választot­
tá k el a kocsm ák környékén élődő,
„borlelkű” hegedősöktől és m ás, k ülön­
böző rendű s ran g ú énekes m u la tta tó k -
tól, akiknek a jk á n persze úgyszintén
gyakorta felhangzottak értékes infor­
m ációkat hordozó históriás énekek is.
(Liszthy János veszprém i püspök pél­
dául egyenest úgy ta lá lta , hogy azok a
hősénekek, am elyeket a 16. század kö­
zepén az erdélyi ivókban hegedősök­
től h allo tt, „messze m ásk én t és ig a z a b ­
b a n ” a d já k elő az 1479-es kenyérm ezei
ü tközet lefolyását, m in t a tudós h u m a ­
nista, A ntonio B onfini la tin nyelvű k r ó ­
nikája.) B ár Tinódi sokszor zsörtölődik
verseib en a m é lta tla n bánásm ód m ia tt,
am ely b en egyes u d v aro k b a n részesü lt,
v a ló já b a n a m agyar társadalom m e g ­
becsült tag jak én t é lte le életét; szó b a
á llta k vele az ország n ag y jai is, s 1554-
ben ép p en „az éneklés m űvészetében és
a h istó riá k n a k m ag y ar nyelven r itm u ­
sokba való ékes fo g lalásáv al” sz e rz e tt
érdem ei elism eréseként kapott n em es­
séget.
K rónikás történetíró
T inódi 12 000 v ersso rra terjedő, h a ­
talm as életm ű v ét m á r rég en beható v iz s­
g álat a lá v ette az iro d alo m tö rtén et­
írás. A sok jeles részeredm ény d a c á ra
olykor m égis az a benyom ásunk tá m ad ,
hogy a v ele foglalkozó kutatók z a v a rt
bizonytalansággal á lln a k életm űvének
egésze előtt. K ényszerű elism eréssel
adózn ak ugyan an n a k a férfiúnak, a k i
a 16. század legnagyobb m agyar n y elv ű
o e u v re -jé t létrehozta, d e kénytelenek:
m egállap ítan i, hogy versezeteinek k ö l­
tői szín v o n ala n em éri el az éppen a k ­
k o rtá jt kibontakozó m ag y ar irodalom
java term ésén ek átlagszínvonalát.
V aló igaz, Tinódi kevés átütő költői
te h e tsé g re valló sort h ag y o tt hátra, v e r ­
selése n em elég din am ik u s, s m űveit l a ­
pozgatva általáb an is az az érzésünk,
hogy erőszakkal v ersso ro k ra tö rd e lt
prózát olvasunk. M indez azonban n em
Tinódi képességeit kérdőjelezi meg. h a ­
nem azt, hogy vajon jól helyeztük-e el
m u n k á sság á t a 16. századi m agyar k u l­
tú ra h a ta lm a s — és évtizedről évtized­
re to v á b b színesedő — p alettáján. A
hiba alig h an em o tt van . hogy T inódit
olyan verselőnek te k in te tté k , aki a k ö ­
rülm én y ek nyom ása a la tt leginkább
tö rté n elm i esem ényeket v ett a to llára,
ahelyett, hogy olyan krónikásként é r ­
tékelték volna, oki történetesen verses
form ában ddTgozta fel kora történeti
esem ényeit.
Ezt a n n á l Inkább is joggal teh etjü k ,
m ert T inódi így vall m unkálkodása cél­
iáról a m u n k ái gyűjtem ényes k iad ásá­
hoz — az 1554-ben K olozsvárt rpegje-
lent Cronicahoz — íro tt előszavában:
..Ez jelö n v aló könyvecskét szörzeni
nem eg y éb ért gondolám , hanem hogy
az hadakozó, bajvívó, v á ra k -, várasok-
rontó és v árb a n szorult m ag y ar vitézök-
nek len n e tanúság, üdvességes, tisztös-
ségös m egm aradásokra, az pogán ellen ­
ségnek m im ódon ellene állhassanak és
h ad a k o zjan a k . . . És azt meggondolván,
és lá tv án , szegín M agyarországban m ely
csuda veszödelm es h a d a k kezdének
lennie: ezöknek m eg írására, hogy k i
lenne vég em léközet, se n k it nem h a ll­
hatók. M indezök m eggondolván és
u raim n ak , b arátaim n ak errev aló intésü­
ket g y ak o rta h allv án : kénszörítetém
önm agam at az szegín eszöm m el ezök-
J*
nek gondviselésére foglalnom és az egy­
néhány h istó riá t rrlegírnom, öszveszed-
nöm és az községnek k iad n o m ..
E célkitűzésből következik, hogy
Tinódi nem a n n y ira a m egform álás tö­
kéletességére, han em az esem ények h i­
teles és részletező leírására helyezte a
hangsúlyt. M ár az 1540-es év ek elején
írott, első h istó riás énekeibe is elősze­
retettel ik ta to tt olyan részletek et (név­
sorokat és egyéb felsorolásokat), am e­
lyek egy elő ad á sra szánt m ű b en kölönc­
ként h atnak, s idöh alad táv al a részle­
tezés szenvedélye olyannyira e lh a ta lm a ­
sodott ra jta , hogy énekei h elyenként
akta-, zsoldlajstrom- és várleltár-kivo­
natok egyvelegének tűnnek. A z 1553-
ban befejezett Eger vár viadaljáról való
énekben csak n em 200 sort fo g lal le a
„vártáknak le írá sa ” és a v árv é d ő sereg
ism ertetése, és az 1552-ben k eletk ezett
Érdéit h istó riáb an is gyakorta o lvasha­
tunk ily fajta részeket:
„R ém ö ltek m a g y a r o k az sok a p r ó v á r b a n .
Sokan k iszö k é n e k , h a g y á k p u s z ta s á g b a n ,
C sak T e m e s v á r á lla az n a g y b á t o r s á g b a n .
K ikben m e g n e v e z ő k v á r a k b a n , k a s té ly o k b a n :
A z Becse, B e c s k e r e k e , G á lád , A r a c l a ,
B esenyő, N a g y la k , F e lla k , E g rö s és C sály a,
C sanád, P á lé lé se , B o d o rla k , Z á d o rla k a ,
E p e rjes, H o r o g s z e g , C sá k , K is S o m l y ó ,
Iládla.”
Megannyi olyan vonás, am i egy króni­
kának csak dicséretére válik, a verses­
énekes előadásnak azonban szárnyát
szegi.
Kortörténet magyar nyelven
A krónikaíró Tinódit fe le tté b b elő­
kelő hely illeti m eg az éppen a 16. szá­
zad dereka tá já n terebélyesedni kezdő
m agyar tö rté n e tírá s p an th eo n jáb an .
Noha az a k k o r m á r csaknem száz esz­
tendeje folyó m ag y ar—török h áb o rú s­
kodás tálcán k ín á lta a lejegyzésre és
értelm ezésre m éltó esem ényeket, a Mo­
hács előtti M agyarországon nem igen
akadtak p ap jai Clio m úzsának. Mi sem
jellemzőbb a helyzetre, m in t hogy a
mohácsi csatá b an résztvettek közül is
mindössze egyetlen férfiú, B rodarics
István szerém i püspök érezte szükségét
annak, hogy ta p asz talata it p a p írra ves­
se. Az országot é rt sorozatos közvetlen
csapások nyom án — am elyektől egy­
ará n t szenvedtek a társadalom csúcsain
és mélyein élők — csakham ar felpezs­
dítették a tö rté n e tírá s irán ti érd ek lő ­
dést. Idő h a la d tá v a l egyre tö b b világi
és egyházi szem ély — főúr, főpap, köz­
nemes, polgár és értelm iségi — rag ad o tt
tollat, hogy az u tó k o r szám ára m egörö­
k ítse a lakóhelyét, annak közvetlen
környékét vagy, ritk áb b an , az országot
é rt m egpróbáltatások v é g e lá th a ta tla n ­
n a k tetsző so rát. S csak h am ar ak ad t
egy olyan férfiú is, aki ezt a szétszórt
és töredezett m unkálkodást egy m e d er­
be terelni és célratörőbbé te n n i igyeke­
zett. Ez V erancsics A ntal egri püspök
volt.
A 16. század közepéről rán k hagyo-
m ányozódott csaknem valam ennyi tö r­
ténetírói próbálkozás V erancsics ösz­
tönzésére k eletkezett, és az ő p á r a tla ­
n u l értékes irath ag y aték áb an m a ra d t
fönn. A m indig is külön szín fo lto t k é­
pező német városi krónikások m ellett
T inódi Lantos S ebestyén az egyetlen é r ­
dem esebb tö rtén etíró , aki nem á llt k a p ­
csolatban a m ag y ar tö rtén etírás felien -
dítésén fáradozó tó p a p körével. S a sors
különös játéka', ft&gy am ire a nagy be­
folyással bíró. m egfelelő anyagi eszkö­
zökkel rendelkező, m ű v elt és világlátott
püspök csak vágyakozott, azt a szegény
lantos deák a m aga ere jéb ő l m egvaló­
sította. Míg ugyanis a V erancsics-kör
írói „m indössze” szem élyes hangvételű
és szubjektív szem léletű em lékiratok,
nyersanyagszerű esem ényfelsorolások
létrehozásáig ju to ttak , ad d ig Tinódi lé ­
nyegében teljes egészében és nagy rész­
letességgel feldolgozta h az án k 1541 és
1552 közti tö rténetének — k iv á lt a M a­
gyarország b irto k áért folyó háborúnak
— csaknem valam ennyi lényeges m oz­
zanatát.
A V erancsics-hagyatékban ugyan
van olyan ko rtö rtén eti m u n k a — Szeré-
mi György atya színes, ám de csapongó
em lék ira ta —, am ely vélhetőleg Tinódi
énekei előtt k eletkezett és terjedelem ­
ben is felveszi a versen y t az utóbbiak­
kal, m égis bízvást állíth a tju k , hogy
olyan terjed elm ű és olyan igényes k o r­
tö rténet, m int am i T inódi m unkáiban —
igaz, 17 egységre tag o ltan — m egtalál­
ható, eladdig nem készült M agyarorszá­
gon. S k iv ált nem m agyar nyelven, h i­
szen m ind Brodarics, m ind Szerém i
krónikái latin nyelven íródtak. M indez
nem je len t kevesebbet, m in t hogy a
m agyar társadalom nak a csapások nyo­
m án feltám ad t tö rtén eti érdeklődése T i­
nódi m unkáiban n yilatkozik meg a leg­
k o rábban, és egyben m in d já rt a leg-
letisztultabb form ában, a m agyar n ye l­
v ű történetírásnak pedig egyenest ő az
első igazán jelentős képviselője. Ügy is
m o n d h atn án k : ő a m agyar nyelvű tör­
ténetírás atyja.
A „jelenlevő” tudósító
K ölcsey Ferenc ek k é n t értékelte T i­
nódi históriás énekeit: „N agy nevek r a ­
gyognak azokban, de T inódi és egykorúi
nem tevének egyebet, m in t az tenne, ki
ú jságleveleket foglal v ersek b e”. Nos, az
u tá n a következő történész-generációk,
úgy tűnik, felettébb jó vélem énnyel vol­
tak em e „versekbe foglalt újságlevelek -
rő l”. A felkészültségben és form ai igé­
nyességben m essze-m essze Tinódi fölött
álló m agyar h u m a n ista tö rtén etíró k —
igy pl. Forgách F erenc és Istvánffy
Miklós — fejezetszám m e ríte tte k a Cro-
nicoból, s m indeközben többnyire csak
an n y it válto ztattak azon, hogy a lantos
göcsörtös m agyar so ra it zengzetes és
elegáns latin prózába ü lte tté k át.
Eger korabeli ábrázoláson
' Ügy tűnik, jó l tu d tá k : tiszta forrásból
m erítenek. S valóban, T inódit nem csak
kezdem ényezésének jelentősége, hanem
közléseinek pontossága is a m agyar
krónikások á tla g a fölé em eli. M aga a
Cronica előszavában így vall in fo rm á­
ciószerzési m ódszereiről: „sokat fá ra d ­
tam , futostam , sokat es költöttem . Igaz­
mondó, já m b o r vitézöktül, k ik az dol­
gokba jelön voltának, érteköztem , sem
adom ányért, sem b arátság ért, sem féle­
lem ért h am isa t be nem írtam , az mi
keveset írtam , igazat írtam , ha valahol
pedig vétők v o ln a benne, azt ne én vét-
kömnek, h an e m az kiktől érteköztem ,
tu la jd o n ítsáto k ”. S valóban igazolható,
hogy „Sebők d eák ”, ha egészségi á lla ­
pota engedte, m indig ott forgott, ahol
valami fontos készült vagy történt. Alig
takaro d o tt el 1552-ben a török had Eger
alól, Tinódi m á ris felb u k k an t a rom ok­
ban álló v árb an , hogy a várvédőket é l­
m ényeikről am úgy m elegiben k ifag g at­
hassa. Nem csoda, hogy az élm ények
hatása alá k erü lv e m indent igyekezett
m egörökíteni, am it ott hallott, s végül
nem á llta meg. hogy m agát is be ne
lopja az ének szereplői közé:
„ V a l a K u l c s á r I m r e , k i ió b o r r a l t a r t a .
S áfá r Istv án eleven csu k á v a l tarta .
B en ed ö k k o v á c s lo v a m a t m eg p a tk o lta .
S z a k á c s B a lá z s , ig az, ag eb ö l t a r t a . ”
É nekelt történelem
Ha. végezetül, úgy vélekednénk, hogy
Tinódi p u sztán m egszokásból vagy pró­
zai előadó készség h íján ragaszkodott a
m ondanivalójával eg y re kevésbé össze­
egyeztethető verses-énekes előadási
módhoz, alig h an em nagyot tévednénk.
Igaz. m ű faji m in ták u tá n k u tatv a, his­
tóriák m a g y ar nyelvű feldolgozására —
legyen az b á r széphistória, bibliai tö r­
tén et vagy m ás tö rtén elm i elbeszélés —
m ást. m in t énekes fo rm át nem igen le l­
hetett, s így bízvást gvanakodhatnánk
beidegzettségre is. V alószínűbb azon­
ban, hogy Tinódi, a v árh ató nehézsé­
gekkel szám olva, tudatosan folyam o­
dott ehhez a feldolgozási módhoz. Első­
sorban ny ilv án azért, m e rt csakis íev
rem élhette, hogy m unkái azokhoz is e l­
jutnak. ak ik h ez C rontcajának előszava
szerint elsődlegesen szólni k ív á n t: a vég­
vári vitézekhez, akik könyvek fo rg atásá­
ban ugyan n em jeleskedtek, de az énekes
előadást, úgy tűnik, szívesen h allg atták
a pihenés óráiban. P h ilip Sidney, a 16.
század végén hazán k b an já rt angol
költő legalábbis úgy tap asztalta, hogy
M agyarországon nagy k elete van az ilv-
Tinódi Lantos Sebestyén címere
t'ele ének ek n ek : „m inden lakom án és
ilyen összejövetelekkor — írja — olyan
szokást láttam , hogy őseiknek a vitéz­
ségéről enekeik vannak, am elyekről ez
a nagyon katonás nem zet a z t gondolja,
hogy a oerék vitézség legfőbb lá n g ra -
lo b b an tó i”. G ianm ichele B ru to pedig,
aki az erdélyi fejedelem udvari histo­
rik u sak é n t vetődött el hozzánk, az t írja.
hogy a m agyarok őseik dicső te tte irő l
d alokat készítenek, s azokat la n tk ísé­
rettel én ek lik ; „ezen szabatos id ő ren d ­
ben, m integy évkönyvszerűen szer­
kesztett énekeket m ár gyerm ekkoruktól
úgy em lékezetben ta rtjá k , hogy ezek
m ost a legbiztosabb em lékei a m agyar
m ú ltn ak , am ióta á [török] felégetvén a
királyi v árat, a történeti em lékek n ag y ­
részt elp u sztu ltak ”. M ivel a B ru to á l­
tal h a llo tt dalok inkább Tinódi m ű v ei­
re. sem m in t a ránk m a ra d t korábbi h is­
tóriás én ek ek re em lékeztetnek, m egle­
het, hogy az olasz historikus m ár m a­
gyar „kollégája" folklorizálódott énekeit
h allotta. A kárhogy is van, e két egybe­
csengő híradás meggyőzhet b ennünket
arró l, hogy ha valaki a 16. századi m a ­
g yar közvélem ényre hatni ak art, köz­
lendőit a legcélszerűbb volt dallam
szárn y aira bíznia.
A véletlenszerűen rán k m a ra d t ko­
rábbi h istó riás énekek tö rtén eti a n y a ­
g u k at te k in tv e m ind igénytelenebbek,
szerkesztésük lazább, s enn ek következ­
tében könnyebben előadhatóak. m in t
Tinódi — h atalm as név-, helynév- és
esem ényanyagot höm pölygető — opusai.
Ugyanez áll a délszláv n ép én ek ek re is,
am ely ek et gyakran em legetnek — alig ­
ha helyesen — Tinódi előképei között.
..Sebők d eák ” végtelen hosszúságú v er-
sezetei mégis h allatlan n épszerűségre
v ergődhettek a korabeli M agyarorszá­
gon: egyfelől azért, m e rt olyan esem é­
nyekről szóltak közérthető form ában,
am elyek m indenkit é rin te tte k és é rd e ­
keltek. m ásfelől pedig azért, m e rt T i­
nódinak a históriás énekekhez kom po­
n ált — színes és gazdag — d allam ai
valósággal szárn y u k ra k ap ják az o lv a s­
va bizony szürkének h ató szöveget.
Lehet, hogy Tinódi L antos Sebestyén
végül is „sokkalta jobb m u zsik át” ta n u lt
„a m ennybéli angyalok között", de szá­
m u n k ra evilági dallam ai is igaz gyö­
nyörűséggel szolgálnak. S k ív á n h a t-e
m agának ennél m arad an d ó b b dicsősé­
get olyvalaki. aki végül is elsősorban a
m egtörtént dolgok hűséges k ró n ik ása­
ként a k a rt szolgálni so rsv erte népének?
SZAKALY FERENC
21

Hallgatott-e XII. Pius?
A p á p a s á g s z e re p e n a p j a i n k v ilá g p o litik a i h e ly z e té b e n s o k a t és so k i r á n y b ó l v ita ­
tott. A k ié le z ő d ö tt n e m z e t k ö z i h e ly z e tb e n m in d tö b b e n e m l e g e ti k p á r h u z a m o s j e l e n ­
sé g k é n t a m á so d ik v ilá g h á b o r ú alatti és az u tá n a k ö v e tk e z ő é v e k tö rté n e té t. A k é r d é s :
h o g y a n viszonyult a k a to lik u s egyház a világégés k ö z ep e tte a szem b en álló feiek h ez . . .
(A s z e r k . l
1939. m árcius 2-án a pápaválasztó
konklávé harm adik ülésének végén fe­
hér füslj.— a sfum ato — s z á llt fel a Six-
tinábol. A tábornoki k ar doyenje. G ra-
nito di B elm onte m egjelent az Áldások
Erkélyén és a hagyom ányos szavakkal
fordult a Szent P éter téren összegyűlt
százezres töm eghez: A nnuntio vobis
gaudium m agnum ! H abem us Pontifi-
cem! (Nagy öröm et h ird etek nektek!
Van pápánk!) Az új pápa Eugenio P a-
eelli bíboros á lla m titk á r lett. Az egy­
ház hagyom ányai sz erin t á lta lá b a n nem
választják egyházfővé az előző pápa
á lla m titk á rá t aki m ár szem élyében egv
adott politikához kötődött. Pacelli ese­
tében viszont a konklávé ta g jain ak ép ­
pen az volt a fő célja, hogy m egválasz­
tásával kidom borítsák elődje. XI. Pius
egyházpolitikájának fen n m arad ását és
folytatását. Az sem véletlen, hogy P a ­
celli bíboros a XII. Pius (1939—1958) ne­
vet választotta, ezzel is a szellem i és po­
litikai folyam atosságot k ív á n ta hangsú­
lyozni elődje. XI. Pius (1922—1939) po­
litikájával. A nnak a XI. P iusnak a po­
litikájával. aki a két v ilágháború között
több m egértést ta n ú síto tt a konzervatív
és an tidem okratikus rendszerek, m int a
polgári dem okráciák irán t, de fellépett,
a fasiszták, főleg a nácik egyházellenes
intézkedéseivel szemben.
Habem us papain
Eugenio Pacelli régi róm ai főnemesi
családból szárm azott, aki pápaként is
arisztokratikus stílu sb an korm ányzott.
1901-től a K úria hiv ataln o k a volt. m ajd
1917-től m üncheni. 1920-tól berlini nun-
cius. 1929-ben lett bíboros. 1930-tól ál­
lam titkár. ízig-vérig politikus pap volt.
aki életéi az. egyházi k ü lp o litik a szolgá­
latának szentelte. Pacelli bíborosként,
m ajd egy évtizedes á lla m titk á ri m űkö­
dése a la tt döntően m eghatározta a v a ­
tikáni politikát. Így 1939-ben olyan po­
litikai tekintéllyel rendelkezett, hogy
m egválasztását m indenki biztosra vette.
Pacelli — elsősorban tizenkét évi n é­
m etországi tartózkodásának hatására —
két évtizedes pápasága idején kétségte­
lenül ún. n ém etbarát m a ra d t: ném etek­
kel v ette m agát körül a V atikánban is.
E zért nevezte a ko rtárs közvélem ény is
őt. a tőzsgyökeres róm ait ..német p áp á­
n ak -’. Rokonszenve term észetesen első­
sorban a ném et nép nagyszerű k u ltú rá ­
ján ak szólt, sem m int az. ad o tt ném et po­
litikai rendszernek.
XII. Pius pápa h atáro zo ttan ..önkény­
úr" egyházfőként korm ányzott. Felele­
v en ítette a k ortársak szem ében nagy
visszatetszést szülő középkorias nepotiz­
m ust is. Főleg gazdasági és pénzügyi
dolgokban engedett nagy befolyást ro ­
konainak. P olitikai eszm énye a konzer­
v atív m onarchia volt.
1940-ben Franciaország összeomlása
után a V atikán elism erte P étain fasiszta
rendszerét. (Ld. erről Boros Zsuzsa cik­
két a H istória 1980 2. szám ában.) Az új
22
francia állam k ato lik u s-k o n zerv atív vo­
násait XII. P iu s m esszem enően helye­
selte, mivel ezeket az „új keresztény
Európa" felé te tt lépésnek tekintette.
Mindezek h o zzájáru ltak ahhoz, hogy a
francia püspökök — kevés kivételtől el­
tekintve — k o llaboráltak a vichy-i
rendszerrel.
Gdansktól Sztálingrádig
XII. Pius m ásodik v ilágháború alatti
m agatartása a háború főbb szakaszai­
ban változott.
K ezdetben erkölcsileg és eszmeileg is
igazolva érezte m ag át: a bekövetkezett
katasztró fáb an m indkét háborús fél a d ­
digi p o litik áján ak büntetését látta. 1939-
ben a ném et—lengyel k o n flik tu s id e­
jén diplom áciai k ísérletek et te tt a v á l­
ság politikai eszközökkel való m egoldá­
sára. 1939. m á ju s 3-án a n ag y h atalm ak ­
nak a (Szovjetunió kivételével) jegy­
zékben tett ja v aslato t egy nem zetközi
konferencia összehívására, H itler és
Mussolini azonban ezt elvetették. M ajd
igyekezett a lengyel korm ányt is enged­
m ényekre — G dansk átengedésére —
bírni.
A m ikor 1939. szeptem ber 1-én m eg­
kezdődött a II. világháború, a francia és
az angol k o rm án y a rra k érte a pápát,
hogy N ém etországot nyilvánítsa agresz-
szornak. XII. P iusz ez elől elzárkózott,
azzal az ürüggyel, hogy a V atikán k ö z­
vetlenül nem avatkozhat a nem zetközi
konfliktusba. A szigorú semlegesség és
a minden áron való béke hangoztatása
objektive az agresszort bátorította, neki
kedvezett. A róm ai katolikus egyház
érdekeinek, és ezen keresztül az ún. k e­
resztény civilizációnak a m indenek
előtt való védelm e! — ez volt X II. Pius
háború alatti politikai m ag atartásán ak
is m egnyilatkozásainak célja. Hogy m i­
ként igyekezett elérni, s m iként é rte l­
mezte ezt a „term észetes" feladatot, azt
legjobban h áb o rú alatti, k o ru n k b an ko­
moly figyelm et keltő karácsonyi rádió­
beszédeiben fogalm azta meg.
XII. Pius 1939 karácsonyán E urópa
elm últ, lib e rális korszakát b írálta,
am elyet sz erin te „az elkereszténvtele-
nedés" jellem zett. Az 1940-ben elh an g ­
zott beszédben pedig azokat az alap e l­
veket jelölte meg. am elyeken az új eu ­
rópai rend felépülhet, A tényleges, tö r­
ténelm i és in te g ratív európai szellem a
katolicizm us — m ondotta —. és ennek
őrzője, letétem ényese Róma. L átta
azonban, hogy a ném etek á ltal m eghó­
dított fél E u rópában a politikai rendet
a fasizmus jelentette, amellyel nem volt
összeegyeztethető az ő felfogása szerinti
keresztény erkölcsi rend. A nácizm us
és a katolikus keresztényi rend ellentéte
húzódik meg beszédében, am ik o r arró l
beszél: az egyéneket és a nem zeteket
egyaránt kötelező isteni törvény any-
nyira általános, hogy táa teret és sza­
badságot enged a legkülönbözőbb poli­
tikai form áknak, am ennyiben nem
m ondanak ellen t e törvénynek. Az á l­
3
lásfoglalás önm agában véve is jelentős,
m e rt a term észetjog elism erte az egyén
au to n ó m iáját és a polgárok szab ad sá­
gát, am it a fasizm us m egsem m isített.
X II. Pius viszonya az olasz fasizm u s­
hoz kezdetben zav arta lan . A pápai d ip ­
lom ácia Olaszországot távol a k a rta t a r ­
tan i a háborútól. A m ik o r ez nem sik e ­
rü lt, a pápa ez esetb en is a szigorú se m ­
legesség állásp o n tjára helyezkedett. B ár
az olasz hadbalépés korlátozta az egy­
házi diplom ácia lehetőségeit, szabad
mozgása nem szűnt meg. Így pl. a V a ti­
kán és A nglia viszonya kiváló volt.
C hurchill korm ánya állandó k ap cso la­
tot ta rto tt a pápával. Az am erik aiak
viszont elégedetlenek voltak a V atik án
semlegességével. M iu tán az Egyesült
Á llam ok is belépett a háborúba, a V a­
tik án és az USA kapcsolatai ren d sze­
ressé váltak. Ciano olasz külügym inisz­
te r elérte M ussolininél, hogy a V atik án
— a háború kellős közepén — fogadhatta
Roosevelt elnök szem élyes képviselőjét.
M yron C. Tylort, ak i az örök v áro sb an
m arad t a felszabadulásig.
A ném etek S zovjetunió elleni agresz-
sziójának kezdeti gyors sikerei 1941
őszén láthatóan m egkönnyebbülést
okoztak a V atikánban. Ekkor, a szov­
jetellen es háború első, a fasiszták szá­
m á ra sikereket hozó szakaszában tű n t
a legteljesebbnek a hallgatólagos egyet-
é?tés XII. Pius és a ném etek között.
Ezt bizonyítja pl. X II. Pius m a g ata rtása
az A tlanti C h artáv al szemben. A C h a r­
tát — am ely angolszász kezdem énye­
zésként rögzítette 1941. augusztus 14-én
a fasizm us elleni következetes harc, a
h áború utáni béke és a d em okratikus
világrend alapelveit, s am elyhez c s a tla ­
kozott a Szovjetunió és további 23 o r­
szág is —. a pápa m ég elutasította.
Az 1942-es karácsonyi rádiószózat
m á r a békében rem énykedve, a h áb o rú
u tán i társadalm i fejlődés ú tjá t is k e ­
reste. Most m ár n em csak a béke le h e t­
séges alapvonalait vázolta, hanem a f a ­
sizm us veresége utáni átrendeződés
katolikus alapelveit is.
1943. feb ru ár 2-án a ném et seregek
S ztálingrádnál k ap itu lá lta k . Ezzel a f a ­
siszta h atalm ak ra nézve kedvezőtlen
fo rd u lat kezdődött a h áb o rú m enetében.
M ájus 13-án a ten g ely hatalm ak A frik á ­
ban harcoló csapatai is letették a fegy­
vert. Jú liu s 10-én a szövetségesek p a r tr a
szálltaK Szicíliában, s ezzel a h áb o rú
Itália földjére ért. Az antifasiszta k o a­
líció tényleges k ato n ai eg yüttm űködé­
sének a kibontakozása után, és m iu tán
nyilvánosságra k erü lt, hogy a nácik a n ­
tiszem itizm usa töm eges népirtáshoz v e­
zetett. a pápa nem v á lla lh a tta többé az
el nem kötelezettséget.
A Vatikánba bezárva
1943 nyarától a V atik án a háb o rú s
cselekm ények közelébe k erü lt. 1943. jú ­
lius 19-én sor k e rü lt az első am erik ai
légitám adásra Róma ellen. 1943. jú liu s
25-én m egbukott M ussolini fasiszta d ik ­
ta tú rá ja . A változott viszonyok h a tá s á ­
ra XII. Pius h o zzájáru lt ahhoz, hogy
de G asperi, a fasiszták á ltal szétzúzott
Olasz N éppárt egykori vezére — aki
1929—1943 között belső em igrációba v o ­
n u lt és a V atikáni K ö n y v tár alk alm a­
zo ttja volt — létrehozzon egy a n tifa ­
siszta, dem okratikus katolikus g y ű jtő ­
m ozgalm at, a D em ocrazia C ristiana-t. A
e

XII. Pius megválasztása után áldást oszt
n ác ik azonban nem nézték té tle n ü l a
fejlem ényeket, h an e m bevonultak Ró­
m ába. S zeptem ber 13-án ném et fegyve­
res őrség vette k ö rü l a V atik án t, s a
p á p a gyakorlatilag a ném etek foglya
lett.
1943 végén tanácskozott T eh e rá n b an
S ztálin, C hurchill és Roosevelt. XII.
P iu s 1943-as karácsonyi rádióbeszéde
érth ető en ennek a történelm i je le n tő ­
ségű konferenciának a hatása a la tt állt.
A pápa ekkor is m ég csak közvetve, bál
félreé rth ete tle n ü l ju tta tta k ifejezésre a
szövetségesek irá n ti rokonszenvét, és
gyors győzelm üktől várta a béke m eg­
valósítását. M ag ata rtásá t n ag y m érték ­
b e n befolyásolta, hogy az an tifasiszta
ellenállási m ozgalm akban — különösen
a komoly kato n ai sikereket is felm u tató
olasz ellenállási m ozgalom ban — k a to li­
k u s szervezetek, tömegek is rész t v e t­
tek. Egyik vezető ere jü k éppen a k eresz­
ténydem okrácia volt.
Pápa és
kereszténydem okrncia
1944. július 5-én a szövetségesek be­
v o nultak az Ö rök Városba. X II. P ius a
Szent Péter té re n elm ondott im ájával
ad o tt hálát az Isten n ek a felsz ab a d u lá­
sért. Róma felszabadulása u tá n a h á ­
b o rú azonban Itá liá b a n még m ajdnem
egy évig ta rto tt. É szak-O laszországban
nagyarányú a n tifasiszta nem zeti felsza­
b ad ító mozgalom bontakozott ki. X II.
Pius visszanyerte te lje s mozgási sza­
b adság át.
Az 1944-es karácsonyi beszéd a d e ­
m o k rác ia felé tett fo rd u la t d o k u m en tu ­
ma. A lap h an g ja: a szövetséges h a ta l­
m ak erőfeszítéseinek egyértelm ű és
nyílt elism erése. A népek — állap íto tta
m eg a p áp a —, a dem okráciában a k a r ­
n ak hatékonyan együttm űködni az
egyén és a közösség sorsának in tézésé­
ben. Az egyház — m o n d o tta — eg y et­
len po litik ai és társad alm i ren d szert
sem k árh o ztat m indaddig, am íg az a
közjó (bonum com m une) előm ozdításá­
ra képes. M iután a népek a d em o k rá­
ciáb a n kíván n ak élni, az egyháznak k ö ­
telessége, hogy ism ertesse az au ten tik u s
k e re sz té n y erkölcsi n ézeteket a d em o k ­
rá c iá ró l. ,.Az egyház nem tiltja a m é r­
sé k elt dem okratikus rendszert — je le n ­
te tte be a pápa —. ha nem küszöböli
ki a közhatalom ered etérő l és g y ak o r­
la tá ró l szóló kato lik u s ta n t." XII. P ius
te h á t szak ítv a a h áb o rú előtti v a tik á ­
ni állásp o n ttal, am ik o r az egyház ro -
konszenvvel k ísérte a polgári d e m o k rá­
ciák válságából kinövő konzervatív h i­
v a tá sre n d i rezsim eket —. az adott h e ly ­
zetet nem csak tudom ásul vette, h an em
— tegy ü k hozzá, átm enetileg — b á to ­
ríto tta is a k áto lik u so k at a d e m o k rá ­
cia m egvalósításában. A dem okrácia
a la tt term észetesen k eresztén y d em o k rá­
ciát értv e. ..V ilágpolitikai tá v lato k b an "
gondolkodva XII. P iu s egyre inkább az
erős és győztes E gyesült Á llam okban
lá tta azt a tényezőt, am ely a fasiszta
h atalm ak kiesésével k eletk ezett ű r t ki
tu d ja tölteni, és ellensúlyozni képes a
Szovjetunió m egnövekedett nem zetközi
k ato n ai-p o litik ai ere jét és tek in tély ét.
E k ü lpolitikai „v áltásn ak ” b elp o litik ai-
lag teljes m értékben m egfelelt a k eresz­
tény eszm éket integráló an tifasiszta pol­
gári dem okrácia elfogadása, m ajd pedig
tám ogatása a dem okrácia szocialista
erői ellenében.
Mai viták, feltevések
összegzésként elm o n d h atju k : XII.
Pius a keresztény h it h u m a n ista elvi
alap já ró l h o zzájáru lt ahhoz, hogy a
katolikus papság, az egyházi in tézm é­
nyek és a hívők is el nem hanyagolható
és le nem becsülendő h u m a n itá riu s se­
gítséget n y ú jto ttak az üldözötteknek.
(Az an tifasiszta ellenállással foglalkozó
m arx ista tö rté n etírá s még hazánkban
is adós enn ek a tevékenységnek a fe l­
tárásával és kellő értékelésével.)
Mi az mégis, am it okkal ró h at fel az
utókor a p áp án ak ? E lsősorban az, hogy
nem határolta el az egyházat ün n ep é­
lyes és nyílt tiltakozással a fasizmus
embertelenségétől, a népirtástól. A pápa
nyilvánosság előtti h allg atásá t azóta is
többféle módon ítélik meg. többen —
érthetően — cinkos egyetértést, b o trá ­
nyos erkölcsi vétséget vetn ek az egy­
házfő szem ére. A k u ta tó történésznek
azonban be kell ism ernie: m egnyugtató
módon csak a rövidesen k u ta th ató v á
váló v atik án i levéltári források d ö n t­
hetik el, vajon szót em elt-e a pápa
akárm ilyen form ában a zsidóüldözés, a
nép irtás ellen. A ku tató k többsége m ár
ma állítja, hogy erre sor került.
Ez utó b b iak állásp o n tja szerin t — s
ezt osztjuk a m agunk részéről is — b i­
zonyosra vehető: XII. P iu s a nyilvános
és ünnepélyes tiltak o zást — pl. a n á ­
cizm ussal szem beforduló kem ényebb
enciklikát — értelm etlen n ek ta rto tta .
Ezzel — szerinte — sem m it sem v álto z­
tato tt volna meg. és u g y an ak k o r attól
ta rto tt, hogy fellépésével — am it H itler
a konkordátum (1933) m egsértéseként
m agyarázott volna — a ném et k ato lik u ­
sok további üldözését v álto tta volna ki.
A vita végleges feloldásának nem k ív á­
nunk elébe vágni. N agyon valószínű,
hogy a pápa m egfontolásait igazoló d o ­
kum entum ok fognak szép szám m al elő­
kerülni. Azt azonban, hogy a V atik án t
m ennyire nyom ja az erkölcsi felelősség,
az bizonyítja, hogy a II. V atikáni Zsi­
nat (1962—65) ..Nostra ae ta te" kezdetű
deklaráció jáb an m esszem enően igyeke­
zett eloszlatni a félreé rtése k et: h an g sú ­
lyozta. hogv a zsidóságot és a k eresz­
ténységet szellemi kapcsolat fűzi össze,
közös szellem i kincsük a B iblia. E líté­
lendőnek és fájd alm asn ak ta rtja a zsi-
dóüldözé""ket és az antiszem itizm us
m inden m egnyilvánulását. A do k u m en ­
tum Pál apostolra h ivatkozva u ta sítja
el az em berek közötti különbségtételt,
m ondván, hogy a kereszténység egyete­
mes testvérisége m inden d isz k rim in á­
ciót kizár. S ez a deklaráció, a valóban
tis^te’e tre m éltó és em elk ed ett álláspont
lalún jobban segíti az egyházat m eg-
szab n d u 'n i a m últ teh ertételétő l, m int
a titkos dokum entum ok.
GERGELY JENŐ

Egy legenda valósága
A n aptáron ez áll: 1942. augusztus
20. A Szent Jo b b körm enetben a kissé
an akronisztikus, de festői, testőrségének
so rfala között o tt halad m a g a a kor­
m ányzó, vitéz N agybányai H o rth y M ik­
lós is. S zám ára m inden valószínűség
sz erin t kellem esnek ígérkezik a nap.
A korm ányzóhelyettes
H a itthon len n e a nagyobbik fia, I s t­
ván, a nem rég m egválasztott k o rm á n y ­
zóhelyettes, m ost az apja m e lle tt h a ­
la d h a tn a a körm enetben. De H orthy
Istv á n az ünnepi napon is a „ h a z á t vé­
d i”, valahol U krajnában. Az egész o r­
szág tu d ja — a lapok gondoskodnak
ró la —, hogy a korm ányzóhelyettes
„igazi hős”. M egfelelő m agyar h a d iflo t­
ta h íján ugyan nem fo ly ta th a tja apja
tengerészeti hagyom ányait, ő a levegő­
ó ceánt járja. V adászrepülő.
A m ióta az első világháború h a rc té ri
tap asztalatai tak aro d ó t fú jta k a lovas­
ságnak, a légierő lett az elit-fe g y v er­
nem . T erm észetesen a H o rth y -d in asztia
rem énysége is ide került. H orthy István
fiatalo n otthonosan mozog m á r a h a n ­
g árok között. Még 1926-ban te tte le az
alapfokú pilótavizsgát, és e ttő l kezdve
a nyilvánosság rendszeresen nyom on
k ö v eth ette brav ú ro s repüléseinek k ró ­
n ik á já t. A k ö rü lö tte csapott h írv erés
term észetesen a k k o r érte el te tő p o n t­
já t, am ikor ifja b b H orthy k ik e rü lt a
fro n tra : „ ...k o rm á n y z ó h e ly e tte s u ru n k
vaságyon, sá to rb a n alszik, ép p úgy,
m in t annyi hős b ajtársa, távol az o tt­
h o n m e leg é tő l. . . ”
A korm ányzó valószínűleg n em nyug­
ta lan k o d o tt különösebben fia s o rsá t il­
letőleg. A frontszakasz m eglehetősen
biztonságos volt a vadászrepülők szá­
m ára. A szovjet légierő á lta lá b a n a tá ­
m adó ném et ékek körül vetette be bom ­
bázógépeit. M ásfélezer k ilo m éterrő l
azonban m indez sem m it nem to m p ít a
„hősiesség fényén”.
A korm ányzóhelyettes augusztus 11-
én néhány napos szabadságot k é r t és
k ap o tt. E lutazott U krajnába látogató
feleségéhez K ijevbe. Auguszltus 19-én
je len tk ez ett újbóli sz o lg álatté te lre pa­
rancsnokánál, Szabó M átyás százados­
n ál. Ekkor k a p ta Szabó azt a p a r a n ­
csot, hogy alak u latáb ó l adjon k ísé re te t
a felderítő század gépei m ellé. Szabó
tu d ja , hogy a 25—30 percig ta rtó re p ü ­
lési feladat teljesen veszélytelen, e z é rt a
S voboda térségébe induló feld e rítő gép
m e llé kísérőnek beosztja H orthy fő h a d ­
n agyot és N em eslaki Zoltán ő rm estert.
A végzetes bevetés
A p ilótákat paran cs szerint 4 ó ra 15
p erc k o r ébresztették. A szállító g ép k o ­
csi 4 óra 30 perck o r á llt elő. Szabó szá­
zados ekkor külön is u ta síto tta a g ép p ár
m á sik pilótáját, N em eslaki ő rm estert,
hogy m inden tu d á sáv a l vigyázzon a
korm ányzóhelyettesre. A R eggiani R e—
2000 (Héja) típ u sú repülőgép m űszaki
előkészítése m in d e n bizonnyal k ifo g ás­
ta la n volt. A m űszaki szem élyzet — k i­
h aszn álv a a korm ányzóhelyettes tá v o l­
lé té t — teljesen átvizsgálta a gépet, e l­
végezte a szűrők, gyertyák és faro k o rsó
cseréjét, a kipufogó egyik b e re p e d t vé-
gét is m eghegesztették. A repülés e lő tti
szokásos ellenőrzést is különös fig y e­
lem m el h ajto tták v ég re.
N égy óra negyven p erckor Tóth J á ­
nos törzsőrm ester m o to rp ró b át c sin á lt
a V—421 szám ú H é ja gépen. U g y an ak ­
kor a század h an g árm estere. B o d n á r
A n d rá s főtörzsőrm ester is elvégezte az
utolsó ellenőrzést. M in d e n t rendben t a ­
lá lta k . V itéz N agybányai H orthy Istv á n ,
M agyarország korm ányzóhelyettese m a ­
gabizto san hely ezk ed ett el a H éja ü lé ­
sén.
P o n to san 5 ó rak o r indultak. A z id ő ­
já rá s ideális volt. A látótávolság 50 k i ­
lom éter, 600—1000 m é te r között, e l­
sz ó rt felhőzet, szélsebesség 10 k m /ö ra
volt. H o rth y gépe h am aro san 300 k m /
óra sebességre g y o rsu lt fel. P iló tája é le ­
sen v e tt b alkörrel szándékozott a k ís é ­
rendő felderítőgép m ö g é kerülni. E z a
m ű v e le t sokkal (inkább (em lékeztetett
egy tap asz talatlan p iló ta életveszélyes
kap k o d ására, m in t a r r a a sok szép p r o ­
pagan d a-tu d ó sításra, am elyet a k o r­
m ányzóhelyettes rep ü lő tu d ásáró l o lv a s­
h a to tt a nagyközönség. A nála jó v a l t a ­
p a szta lta b b őrm ester, em lékezve a p a ­
ran c sra , riadtan p ró b á ltá követni őt.
A p roblém a pontos m egértéséhez é r ­
dem es idéznünk B á n h id i A n taln ak a
m a g y a r repülés k iv á ló tervezőjének és
p iló tá já n a k e cikk szerzőjével k ö zö lt
vélem én y ét a H éja típ u sró l: „H a a
gép sebessége a m eg en g ed ett alsó h a ­
tá r felé közeledik, h ajlam o s jo b b ra d u ­
góhúzóba perdülni. A gépnek ezt a t u ­
la jd o n sá g át a rra k e ll visszavezetni,
hogy a három ágú d em o rtu p lik ált lé g ­
csav ar nagy töm egéből eredő p erg etty ű s
h a tá s (nem forgónyom aték) k ieg y en sú ­
ly o zására a gép k o rm án y felü letei n em
v o lta k elegendők. A b a le se t is e z é rt k ö ­
v e tk e z e tt be.”
B á n h id i m aga is k e r ü lt ilyen f o rd u ­
lóval dugóhúzóba, d e szerencséje é s t u ­
dása rév é n éppen úgy ú r r á tudott len n i
a gépen, m in t N em eslaki őrm ester, a k i
te h e te tle n ü l volt k én y tele n figyelni,
Horthy István H éja típusú repülőgépe
hogy „ . . . a főm éltóságú, ú r gépe teljes
bedöntésű fo rd u ló n ál egy p illan at a la tt
jo b b ra á tp ö rd ü lt, egy p illa n a tra h á t­
helyzetbe k e rü lt és o n n an o rrá t leadva,
bal dugóhúzóba oerd ü lt. A gép m integy
m ásfelet p e rd ü lt gyors ütem ben, m ajd
egy felet lassúbb ütem ben, m elynek
végén a p erd ü lés csaknem m egszűnt.
Ezután k ö rü lb elü l 70 fokos szögben
földnek ü tk ö zö tt és fe lr o b b a n t. . . ” A
b alesetről készült egyik jegyzőkönyvből
idéztünk, a H ad tö rtén eti In tézet L evél­
táráb an szám os ilyen dokum entum ot
őriznek.
Egy m ásik szem tanú. B ánlaki G yörgy
főhadnagy is látta, hogy „H orthy gépe
400 m éter m agasból dugóhúzóba k e rü lt
és le z u h a n t. . W agner K ároly zászlós
szeri nt „ . . . a repgép heves sebességgel
v ég reh ajto tt, tú ld ö n tö tt és) tú lh ú z o tt
fordulóval k e rü lt dugóhúzóba és lezu­
hant . . . ” A felderítőgép lefényképezte
szerencsétlenül já r t k ísé rő jét a m ag as­
ból, és je le n te tte az e se te t a rep ü lő tér­
nek.
A gép roncsaihoz Egerszegi József fő­
hadnagy é rt oda elsőnek. M entésről
m ár n em le h e te tt szó. A H éja eleje te l­
jesen összetört, szétszórt d arab jai, g y ű ­
rött sz árn y ai a k iö m lö tt benzintől lo­
bogva égtek, s a lángokból sű rű fekete
füst sz á llt az ég felé. „ . . . oltás lap áto ­
lás közben a gép ülésén egy fej h ajas
ré sz é t.. lá tta Egerszegi. „ . . . a fejen
fekete h a j v o l t . . . ” A te tem et és a m eg ­
m aradt szem élyi tá rg y a k a t dr. H án
László orvos-százados irán y ításáv al
Horváth F eren c te stő r törzsőrm ester
em elte k i a m ég m indig füstölgő gép ­
ből. A szem élyi holm ik azonosítását
F arkas G yörgy ta rtalé k o s honvéd,
H orthy Istv á n k o m o rn y ik ja végezte:
.......k ró m n ik k e l sto p p eró ra, leállt 5.07-
kor, bolgár, finn, olasz, k itü n tetések
m iniatűr k eresztjei, 37M m m -es F ro m ­
m er pisztoly elég ett nyéllel, reptiszti
váliap, összeégett vitézségi jelvény . . . ”
Dr. H án százados jegyzőkönyve sze­
rin t: „ . . . a tetem A lexejev k átó i észak­
keletre 3 k m távolságban . . . összeégve,
ülőhelyzetben, szétterp esztett és térd ein
felhúzott lá b a k k a l. . . ” k e rü lt elő az
ülésből. „ . . . az égéstől csak a törzsön
és a v állo n felism erhető rep ü lő ru h a-
( W in k le r L á s z ló g y ű jte m é n y é b ő l)
____
fo szlá n y o k ... a géptől két m é te rre
jo b b ra 2 db gyerm ekkézfej nagyságú
és 2 db köröm perec nagyságú agyko­
ponyatető, rajtu k v ér és agyvelő eg y ­
szeri beszáradása é s z le lh e tő ...’- E g yéb­
k é n t: „a halál oka agyhűdés, am ely a
rep ü lőgép föLdreérésének p illan a táb a n
a koponya szétroncsolódása á ltal jö tt
lé tre ..
U k ra jn á b an m ás időszám ítás van, két
ó rá v a l előbb já rn a k az órák. A b e a v a ­
to tta k m ár a kö rm en et a latt su tto g ják
eg y m ásnak a tö rtén tek et. T erm észete­
sen senki nem siet az esemény tr a g é ­
d iá já t az apával, H orthyval közölni. A
korm ányzó a körm enet végeztével m ég
bem egy a szobájába m egkérdezni ü g y e­
letes szárnysegédjét, van-e még valam i
elin tézn i valója, m e rt indul c salá d ja
u tá n Gödöllőre. A szobában azonban
o tt ta lá lja K eresztes-F ischer belügym i­
n isz te rt és Szom bathelyi vezérkari fő ­
nököt, akik éppen azon vitatkoznak, k i­
n ek a kötelessége tu d a tn i a fájd alm as
h ír t H orthyval.
A m ikor aztán m egoldódik az e lső b b ­
ségi problém a, az u ra k előadják az u k ­
ra jn a i hírt, H orthy neveltetésének és
m ú ltjá n a k m egfelelő form ában veszi
tu d o m á su l a tényeket. S zéttárt k a rra l
rá b o ru l az asztalra. Szom bathelyi kellő
stílu sérzék k el m egcsókolja a kezét. Ezek
u tá n H orthy fehér ru h á já t kéri és b e­
je le n ti: feleségével ő közli m ajd a hírt.
P erce k en belül elin d u ln a k Gödöllő felé.
H o rthyék propaganda gépezete m ég-
eg y szer m egpróbál rem ekelni, jelen tik ,
hogy az elhunyt H orthy István au g u sz­
tu s 18-án — m in t tu d ju k ekkor K ije v -
b en volt feleségével — „a túlerővel ví-
A kormányzóhelyettesi intézményről
szóló 1942. II. t. c. elfogadása után
1942. február 19-én Horthy Istvánt az
országgyűlés közfelkiáltással kormány­
zóhelyettessé választotta. — Horthy Mik­
lós kormányzó fiával, Horthy Istvánnal,
annak kormányzóhelyettessé választása
után távozik az Országházból
vott hősies harcban D avidovka térség é­
ben. m iu tán több gépet egyedül meg­
futam íto tt. lelőtt egy L agg—3 orosz v a­
dászt . . ."
A ..h in tap o litik át'- folytató K állav-
korm ány m eg p ró b álta — suttogó p ro ­
paganda segítségével — úgy beállítani
a tö rtén tek et a közvélem ény előtt, hogy
a korm ányzóhelyettes m erénylet áld o ­
zata lett. a m e rén y letet pedig a ném e­
tek készítették elő.
Ám a közvélem ény nagy többsége
leginkább an n a k a szintén felbukkanó
m agyarázatnak ad o tt hitelt, hogy előző
este italos Istv án -n a p o t ültek a b a jtá r ­
sak és ezért tö rté n t m ásnap a k atasz t­
rófa. Ezt a v erzió t nem lehet teljesen
kizárni, H orthy esetéb en bizonyára e l­
tekintettek volna a biztonsági rendsza­
bályok szőrszálhasogató ellenőrzésétől,
de az is igaz, hogy egy valóban illu m i-
n ált állapotú H o rth y Istvánt, Szabó M á­
tyás a sa já t b ő rét féltve sem engedett
volna felszállni.
H orthy fő h ad n ag y n ak egyébként sem
volt különösebb oka a szabálysértésre.
A H orthy család férfitag jai p ro testán ­
sok. az Istv án -n a p o t nem augusztusban,
hanem decem berben ta rto tták . ..
Tehát sem a hősi halóit halt katona,
sem a ném etek áldozata, sem a v irtu s-
kodó m agyar d zsen tri legendája nem
igaz. A valóság száraz és d rám aiatlan .
Egv rossz, ehhez a géptípushoz nem értő
elkényeztetett p iló ta ügyetlenül m anő­
verezett és lezuhant. E ttől még el lehe­
te tt volna gondolkodni a Szent István
napi derült égből figyelm eztető villám -
csapáson. Ám ak ik M agyarország ügye­
it intézték, nem voltak babonásak. Még
fél évük volt Voronyezsig.
MATTH AEIDESZ KONRÁD

Korunk embere mind türelmetlenebbül törekszik annak a hatalmas műveltségi

anyagnak rendszerezésére, amelyet maga, illetve elődei hoztak létre. A történettö-
domány területén is mind gyakrabban hangzik el az igény: mérjük fel pontosan
meddig jutottak el a korábbi nemzedékek kutatói egy-egy korszak bemutatásában.
Erre a rendszerező, áttekintő feladatra vállalkozik a Gondolat Kiadó a

TÖRTÉNETÍRÓK tara
sorozat megindításában.

A korábbi, 19-20. századi történetíróink színes írásait adja közre a sorozat a

Gondolat Kiadó gondozásában. A honfoglaló magyarság életviszonyairól, gazdálko­
dásáról, kiemelkedő királyokról, egyszerű mesteremberekről, az egyetemes történelem
részleteiben kevéssé ismert eseményeiről tudósítanak a kötetek. Szerzőik történet­
írói munkásságát érdemleges bevezetések világítják meg.
A sorozat köteteit a történelem iránt érdeklődő széles közönség figyelmébe
ajánljuk.

Eddig megjelent:
Domanovszky Sándor: Gazdaság és társadalom a középkorban
(370 lap: 49,- Ft)
Szabó Ervin történeti írásai
(713 lap: 81,- Ft)
A sorozat évente két kötettel jelentkezik. Megjelenés előtt:
Rómer Flóris—Ipolyi Arnold—Fraknói Vilmos: Egyház, műveltség, történetírás
A Huszadik Század történeti publicisztikája
Marczali Henrik: A történelem sodra. Válogatott írások
Felvilágosult történetszemlélet Magyarországon
Hajnal István: Társadalom, technika, kultúra
A Történetírók Tárában a későbbiekben sor kerül - többek között - Bél Má­
tyás, Eckhart Ferenc, Szalay László, Tagányi Károly, Márki Sándor, Szekfű Gyula és
Molnár Erik írásainak, a baloldali és a konzervatív történeti publicisztika, a törté­
neti kritika legjobb termékeinek kiadására

25
 A régi rómaiak turistáskodása
N em rég k erü lt a k ö n y v p iacra Ü rögdi
G y ö rg y H o g y a n u ta z ta k a ré g i r ó m a i a k cim ü
kö n y v e, a m e ly a tu rizm u s v ilá g m é re te k b e n
fellendülő év tiz ed e ib e n h ív ja fel fig y e lm ü n ­
k e t: a világ o t lá tn i a k a rá s m e n n y ir e h ajtotta
m á r a k é te z e r esztendővel e ze lő tti e m b e re ­
k e t is . ( A s z e r k . )
„Az em b er az új m egism erésére és
u ta zá sra v ág y ik ”, állap íto tta meg az
idősebb C. Pldnius, a term észettudós
tengernagy. K o rtá rsa L. Seneca, a böl­
cselő és állam fé rfi, hasonlóan véleke­
d e tt: „O lvasom , hogy ném elyek szerint
valam i s z ü le te tt izgalom fű ti lelkünket,
hogy la k ó h ely ü n k e t válto g assu k és
szüntelen m ásh o l és m áshol vegyünk
szállást”. M indketten az i. sz. első szá­
zadban éltek, am ikor az u ta zá si kedv
b irodalom szerte e lte rje d t A polgárhá­
borúk ko ra elm últ, a békés viszonyok
m egszilárdultak. L étrejöttek azok a tá r ­
sadalm i és gazdasági feltételek, am elyek
a turizm ust lehetővé te tté k : a róm ai
birodalom egysége helyreállott, a köz-
biztonság m in d szárazföldön, m ind te n ­
geren m egerősödött, a polgárság és a
birodalom szab ad lakossága vagyonoso-
dott. V alu táris nehézségek n em voltak,
a róm ai pénzt m indenütt elfogadták. A
nagy m ű u tak , ső t kisebb bekötő utak
m entén is, a kiseb b és nagyobb váro­
sokban fogadók létesültek, így viszony­
lag kényelm esen lehetett utazni, akár
gyalog, a k á r öszvér vagy ló hátán* akár
kocsiban vagy hajón.
Nagyon érd e k e lte az ókori ró­
m ait a m essziföldek nevezetessége,
b ár még az otth o n iak at sem ismerte.
Az ifjabb P lin iu s egyik levelében így
ír errő l: „V állalni szoktuk az utazást,
áthajózzuk a ten g ert, hogy o ly asm it lás­
sunk, am ire, h a szem ünk e lő tt van,
ügyet sem v e t ü n k . . . B árm i is le h e t az
oka, sok m in d e n van v áro su n k b an és
környékén, a m it nem csak hogy nem
látu n k de m ég hallom ásból sem ism e-
rünK. De ha m indez Görögország, Egyip­
tom, Ázsia vagy más, annyi csodálatos
jelenséggel teli és vonzó ország földjén
volna, h a lla n á n k és olvasnánk róluk, s
m e gbám ulnánk m indegyiket”.
A róm ai v ag y itáliai tu r is ta hajóra
szállott, hogy felkeresse Görögországot,
ahol szám os csodálatos, n ag y h írű m ű­
em lékre, helységre volt kíváncsi. Már
i. e. 167-ben L. A em ilius P aulus, M ake-
d ó n ia m eghódítása u tán , kis k ísé re tte l,
ló h á to n ú tra kelt, hogy kora ősszel „ b e ­
u ta zz a G örögországot, s m eg tek in tse
az o k a t a látványosságokat, am ely e k et a
h ír an n y ira fel m agasztalt, hogy h allás
u tá n nagyobbnak gondoljuk, m in t
am ek k o rán ak a szem ünk valóban lá tja
ő k e t . . . ” A tu ristá k követték a k itű n ő
hadvezér és állam fé rfi ú tjá t; h a O stiá-
ban vagy P u teo lib an kezdték el a h ajó -
ú tju k a t, hogy e lju ssa n a k G örögország­
ba, ak k o r előbb S zicíliát is é rin te tté k ,
és így m ó djukban á l lt az o ttan i h íres
tem plom okat, m ű k in csek et m eg tek in ­
te n i. G örögországban a hagyom ányos
tu ris ta u ta t te tté k m eg ; Delphi, A th én ,
K orin th o s, E pidauros, Olympia, S p árta,
H a a tu risták ezeket a vidékeket b e já r­
tá k . hajón e lu ta z ta k a szigetekre, k ü lö ­
nö sen kíváncsiak v o lta k D elosra, ah o l
a nevezetes A pollon-tem plom volt, m eg ­
n éz té k Rhodos szigetét, ahol m ég lá th a ­
tó a k voltak az ó riási bronz H elios szo­
bor — a h ét világcsoda egyikének —
ro m ja i. Nagyon érd ek elték a tu ris tá k a t
a tö rtén eti, vagy m on d ái nevezetességű
folyók, híres csataterek . Különös é rd e k ­
lő d é sre ta rth a tta k szám ot a N agy S án ­
d o rra l kapcsolatos helyek, épületek, h i­
szen ekkor m ár sz in te vallásos tis z te le t
övezte a k irály em lékét. Persze, a h ír ­
neves m űem lékeket is felkeresték, ösz-
szeg y ű jtv e esetleg n éh á n y tem p lo m b an
lá th a ttá k őket, m úzeum ok még n em
v o ltak . K isázsiát is felkeresték a tu ris ­
ták , a róm aiakat különösen é rd e k e lte
az a vidék, ahol a tró ja i háború le já t­
szódott. M eglátogatták az egykori T ró ja
ro m ja ira ráé p ített ú j várost, IHonit, s
m egdobbant a szívük, hiszen úgy tu d ­
ták , innen költöztek Itá liá b a a ró m a ia k
ősei Aeneas vezetésével. Élelm es id e ­
genvezetők m in d en nevezetes h ely en
b irto k b a vették a tu ristá k a t, hogy jó fi­
zetség ellenében m egm utassák a h o m é ­
roszi eposzok rév én híressé vált h e ly sé ­
geket, tájakat. E lvezették az u ta s t
A chilles sírjához, egy tem plom hoz, ah o l
a hősök fegyverzetét m u ta ttá k meg.
A kisázsiai tartó zk o d ás során f e lk e ­
re sté k a neves görög alap ítású v áro so ­
kat, Ephesost, S m y rn át, H alikarnassost,
K olophont. M in d en ü tt volt valam i n e -
Ephesos
vezetesség. K isázsia belsejébe azonban
nem ju to tta k el, így B abylont sem k e­
resték fel.
K isázsiából hajón E gyiptom ba u ta z­
tak, a k ikötőkben szin te m in d ig le h ete tt
h ajó t ta láln i, am elyik A lex an d riáb a
m e n t A nagy forgalm ú kikötővárost
még alig p illan to tták meg, figyelm üket
azonnal lefoglalta a P h aro s szigetén
épült világítótorony látv án y a, szintén a
hét világcsoda egyike. A lex an d riáb an
bőven volt m it m egnézni: Nagy S ándor
sírját, S erapis híres szentélyét, a nagy­
hírű M useiont, a tudom ányos k u tatás
székhelyét, ahol még á lia tk e rt is volt.
A lex an d riát főként görögök lak ták , de
m int nagy kikötőváros, jellege mégis
nem zetközi volt. A város h atáráb a n
egész m ulatónegyed épült, a Kanopos,
ide m inden tu rista elvetődött. H a azon­
ban v alaki az igazi Egyiptom ra, re jte l­
mes v áro saira, a hírneves piram isokra,
szfinxekre v o lt kíváncsi, h a jó ra szállt,
és a N íluson dél felé utazo tt.
Sok em b ert, a birodalom számos sza­
bad lak o sát pedig Róma vonzotta. Nem ­
csak azért, m e rt itt m ű ködtek a császári
hivatalok, ahol ügyes-bajos dolgaikat el
leh etett intézni, d e felk eresh ették a
hírneves fü rd ő k et is, elb allag ta k a fó­
rum okra, m egnézhették a pom pás bazi­
likákat. F elm entek a P ala tín u s h alm á­
ra, ahol m egnézték azo k at az em lék tár­
gyakat, am ely ek et R óm a alap ításáv al
kapcsolatban m utogattak. H a olyan
időpontban érk ezett a tu rista , am ikor
íppen látványos küzdelm ek folytaki az
am phiteatrum ban, a circusban, vagy
szinielőadások a színházakban, akkor
szerencséje v o lt
A turistásikodás te h á t sok élm énnyel
gazdagította az em bereket az ókori világ
egnagyobb birodalm ában, R óm ában is.
\h o g y terjeszk ed ett az állam , a bizton­
sági feltételek jav u ltak , úgy éb re d t fel
íz igény m ás k u ltú rá k m egism erése
ránt.
ÜRÖGDI GYÖRGY
 TÖRTÉNELEM AZ ISKOLÁBAN
Munkásmozgalom az Osztrák-Magyar
Monarchiában
A H absburg-birodalom ban viszonylag
k o rán kibontakozott, és rövid idő alatt
jelen ték en y re növekedett a szocialista
mozgalom.
Az O sztrák-M agyar M onarchia szo­
cialista m unkásm ozgalm ának kiinduló­
p o n tja : Bécs. A császárváros a m últ
század h atv an a s éveinek végén m ár
m unkásváros is. M unkássága jelentős
külországi, főleg cseh-m orva bevándor­
lása m ellett is, ném et jellegű. Ez ön­
m agában m egm agyarázza azt a nagy
elmélteti h atást, am elyet N ém etország
szocializm usa te tt az au sztriai ném et
m unkásm ozgalom ra. így v á lh a to tt pél­
d áu l az ausztriai m unkásm ozgalom k i­
alak u lásán ak első központi figurájává
az a L assalle, ak i az ú ttö rő osztrák
(1867), cseh (1868) és m agyar (1868) szo­
cialista egyletek m egalakulásának ide­
jé n m ár évek óta h alo tt volt. Az au szt­
riai szocialista m ozgalom kezdem énye­
zői F erdinand L assalle n ev é re esküd­
tek, benne lá ttá k a nagy férfiú t, az igazi
m unkásvezért, aki egy egész új tá rsa ­
d alm i osztályt h ív o tt fel töm örülésre,
érdekei védelm ére, ' em b eri életre,
„em ancipálódásra”, m egajándékozva
egyben a p ro le ta riá tu st a tö rté n elm i el­
hiv atottság büszke tu d a tá v a l is.
Az „állam demokratizálása”
A szocialista m unkásm ozgalom zász­
lóbontása a D una m entén — hosszas
előkészítés u tá n — 1867 novem berében
k övetkezett be, H erm ann H artu n g asz­
talos, H einrich O berw inder újságíró és
K on rad Gross nyom dász vezetésével e k ­
k o r alak u lt m eg a Bécsi M unkásképző
Egylet. Az 1868. m ájus 10-i bécsi m u n ­
kásgyűlésen elfogadott h atáro za tb an az
au sztriai n ém et szocialisták program ot
Vándorkönyv, am elyet fiatal iparossegé­
dek használtak hagyományos, többnyire
külföldi vándorútjaikon
is adtak. Erősen érződik ebben a las-
salleán u s h atás: a vezérm otívum az
állam „demokratizálása” — az á lta lá ­
nos, titkos választójog kivívása révén.
Ez az előfeltétele an n a k — m o n d ják —,
hogy a m unkások a parlamenti úton
m eghódított állam hatalom segítségével
véget vessenek a term elési eszközök
m a g án tu lajd o n á n ak , elérjék gazdasági
és politikai felszabadulásukat.
Mi az oka a n n a k , hogy a k ialak u ló
N ém et B irodalom és az O sztrák-M agyar
M onarchia m unkásm ozgalm a ilyen nagy
m é rtékben a választójogi küzdelem je ­
gyében in d u lt? M indenekelőtt a polgári
dem okratikus szabadságjogok h ián y a
m in d k ét birodalom ban. Sem a császári
N ém etország, sem A usztria—M agyaror­
szág politikai berendezkedése n em érte
el a polgári d em o k ratik u s szintet, a po­
litik ai életben erő teljes k o n zerv atív ­
au to k ra tik u s vonások érvényesültek.
M indkét helyen küzdeni k ellett azokért
a jogokért, am ely ek a fejletteb b n y u ­
gati országokban a 19. század utolsó
h arm a d áb a n m á r érvényesültek.
Birodalmi vagy nemzeti úton?
A h atv an as évek .végén még nem
foszlott szerte a n ém et és az osztrák
szociáldem okraták nagy álm a egy h a­
talm as, d em o k ratik u s, az egész euró p ai
fejlődést m eghatározó N ém etországról.
H am arosan k itű n t azonban, hogy a tö r­
tén elem nem ezt az u ta t já rja. 1871 ja ­
n u á rjá b a n k ik iá lto ttá k a bism arcki N é­
m e t B irodalm at, és m ár azt m egelőzően,
1867 végén a H absburg-birodalom k e ­
retéb en lé tre jö tt a szintén k o n zerv atív
politikai rendszer, a kettős O sztrák -
M agyar M onarchia.
A usztriában a k o rtársa k közül még
sokan úgy vélték , hogy a gazdasági, és
bizonyos szem pontból politikai egységet
is alkotó O sztrák-M agyar M o n arch iá­
ban lehetséges központi irányítással
m egalapozni a birodalmi jellegű, e g y­
séges szociáldemokrata szervezkedést.
A nnál is inkább, m e rt a kiegyezés u tán
b á r egyenlőtlen, de gyors ip a ri fejlő ­
désnek in d u lt M onarchián belüli k ü lö n ­
böző nem zetiségű m unkások között á l­
landó és rendszeres volt a kapcsolat. E
kapcsolat alap ja i az ip ari fejlődés k i­
v á lto tta vándorlások, áttelep ü lések vol­
ta k Ez a te rv azon b an m egvalósítha-
ta tla n n a k bizonyult. Az 1867-es kiegye­
zés dualizm ust, k ettő ség et érvényesített.
Magyarország, Bécs h atalm i ren d szeré­
ben helyezkedett el, de m int k ü lö n á l­
la m te rü le t; sok szem pontból sajátos
gazdasági, társadalm i és politikai v o ­
násokkal. A szocialista mozgalom sz er­
vezeti egységét m á r enn ek k ö v etk ezté­
ben sem le h ete tt létrehozni. A m ag y ar-
országi szocialista m unkásm ozgalom a
h atv an a s év ek végén ausztriai h a tá sra
a la k u lt ki s in d u lt el a következő év ti­
zedben azon az úton, am ely 1880-ban
a M agyarországi Á ltalános M unkáspárt,
teh át a k ü lö n m agyarországi szociálde­
m o k rata p á rt m egalakulásához vezetett:
de ez az ú t m á r külön, a m agyarországi
viszonyok á lta l m egszabott ú t volt.
Célok, követelések
Az au sztria i szociáldem okrácia tö rté ­
n etében m indinkább k ét kérdéscsoport
vált különös jelentőségűvé. Az első:
hogyan lehetséges az új társad alm i osz­
tály érd ek ein ek érv én y re ju ttatá sáv a l
a szocialista társadalom m egterem tése;
e m ögött en n ek alárendelve a m ásodik:
a nem zeti-nem zetiségi problém a. A m á ­
sodik hely azonban k o rán tsem jelen t
járu lék o s szerepet.
A tőkés átalak u lás ú tjá t járó b iro ­
dalom tu catn y i nem zetből-nem zetiség-
ből tev ő d ö tt össze. Ezek vagy teljes egé­
szükben a M onarchia h a tá ra i között h e­
ly ezkedtek el, m int pl. a csehek vagy
a szlovákok, vagy pedig csak a nem ze­
tet alk o tó népesség egy része tarto zo tt
a M onarchiához, m in t A usztriában a
lengyelek, délszlávok, u k rán o k stb. K ü ­
lön s tá tu s a M agyarországhoz tartozó,
au to n ó m iáv al rendelkező H orvátországé
és a későbbiek folyam án B osznia-H er­
cegovináé. (M indkét országban — en ­
nek m egfelelően — külön szociálde­
m o k rata p á rt működött.) A régi A uszt­
riáb a n a lakosságnak csak 30%-a n é ­
met, M agyarországon pedig alig 50°o-a
m agyar. (Vö. N iederhauser Emil cikké­
vel, H istó ria 1980 4. 9— 10. 1.)
Soknem zetiségű m aga a m unkásosz­
tály is. A cseh-m orva terü letek ip aro ­
sodása az alpesi tarto m án y o k év al vagy
egyidős, vagy még azoknál is régebbi.
A m u n k ásság soraiban a ném etek, cseh-
m orvák, m agyarok, m agyarországi n é ­
m etek és a szlovákok szám a a legm a­
gasabb. De ez még n em m inden! Az
au sztriai ném etek, a főváros és az a l­
pesi tarto m án y o k lakói v ita to tt n em ­
zetiségűek; ném etek-e vagy pedig oszt­
rákok, v a n -e egyáltalán osztrák n e m ­
zet? teszik fel m ár a k o rabeliek a k é r­
dést.
Az O sztrák-M agyar M onarchia szo­
ciáld em o k ráciáján ak nem csak az egye­
d ü lálló an bonyolult n em zeti-nem zetisé­
gi p ro b lém áv al k ellett szem benéznie,
hanem a birodalom részben a u to k ra ti­
kus, részb en korlátozottan liberális b el­
ső szerk ezetév el is.
Az 1874 tavaszán A u sztria és M agyar-
ország h a tá rá n N eudörflben (L ajta-
szentm iklós) m eg tarto tt kongresszuson
az „O sztrák-M agyar M onarchia egész
szo ciáld em o k ráciája’) n ev éb en p ro g ra ­
m ot a d ta k ki, am ely az 1869-es ném et,
Bebel— L iebknecht-féle, m a rx ista je l­
legű eisen ach i program a la p já n készült;
h a tá ro z o tta n kim ondva, hogy a szociál­
d em o k ra tá k az osztályuralom m egdön­
tését k ö v e te lik és a n e m ze te k önrendel-
27
 kezesi jogának elvét vallják. A z akkori
idők európai viszonylatban is legjobb
szociáldem okrata p ro g ra m já n ak k ib o ­
c sá tá sá t azonban nem követte a m oz­
galom érzékelhető fejlődése. A belső
k üzdelm ek időszaka ez: „m érsékeltek”
(vezérük H einrich O berw inder), „ ra d i­
k áliso k ” (A ndreas Scheu) és a ném et
m in tá jú an a rch isták egym ással szem ­
benállása, valam int a hatósági zaklatás
g átolta, hogy az 1874-es h atározatok é r ­
telm ében lé trejö jjö n egy rendszeresen • narchiában lezajló pozitív gazdasági és
m űködő szociáldem okrata párt.
Az első szociáldem okrata p ártp ro g ­
ram o k b an a kifejezetten p o litik ai-v á­
lasztójogi követelésekhez k u ltu rá lis­
tá rsa d alm i célok já ru ln a k . „Teljes v a l­ zött. „A m ióta figyelem m el kísérem — ír ­
lásszabadságot” — olvasható m ég az
1868. augusztus 22-i bécsi program ban.
„Az egyházat e l kell választani az á l­
lam tól, az iskolát az egyháztól” — ír­
já k a neudörfli pro g ram szerzői.
Sok szó esik term észetesen a gazda­
sági követelésekről, a m unkásvédelem ­
ről, szociálpolitikáról. Ebben a te k in te t­
ben tö rté n t is bizonyos előrehaladás.
F erenc József császár és bécsi k o rm á ­
nyai nem csak ren d ő ri intézkedésekkel,
h an e m enge dm ény ekk el is igyekeztek
a m un k ásság ra h a tn i: 1870-ben a L a j­
tán tú l biztosították az egyesülési és
gyülekezési szabadságot, valam in t a
sztrájkjogot. Az 1885-ös ip artö rv én y
több m u n ká sv éd e lm i intézkedést ta r ta l­ ciáldem o k ráciája az évtized végén a
m azott. Ezzel egyidejűleg azonban — a
m onarchiabeli lib eralizm u s felem ás je l­
legének m egfelelően — többször k e rü lt
so r egyletfeloszlatásokra, lapbetiltások­
ra, tüntetések szétverésére.
A marxizmus és a Monarchia
A m ozgalm on belüli küzdelm eket az
1888 decem ber végén, 1889 elején H ain-
feldben m e g tarto tt kongresszus zá rta le.
H ainfeld a m ozgalom m a rx ista jellegű
irá n y z a tá t erősítette. A ném et p éld át
követve, erős szociáldem okrata töm eg­ vá”, tov áb b á kim ondja, hogy: „egy és
p á rto t akart, am ely az alapelveket te ­
k in tv e M arx és Engels ta n ítá sait köve­
ti, jóllehet, ta k tik a i m eggondolásokból,
a legalitásnak k énytelen bizonyos en ­
gedm ényeket tenni. A H ainfeldi N y ila t­
kozat kim ondta: „a m u n k á sp ártn a k am a
törekvése, hogy a m unkaeszközöket az
összesség közös tu la jd o n á b a átvezesse,
nem csak egyértelm ű a m unkásosztály
gazdasági felszabadulásával, hanem
egyszersm ind olyan fejlődési m ozzanat,
am ely történelm ileg elk erü lh etetlen b rünn i kongresszus egyik következm é­
szükségen alapszik. Ezen fejlődés k é p ­
viselője nem lehet m ás, m int a m u n ­
kásosztály, az osztálytudatos és p á r t­
k é n t szervezett p roletárság".
A program ot, Engels ú tm u tatá sain ak
figyelem bevételével, V ictor A dler és a
II. In tern acio n álé vezető teoretikusa, az
u gyancsak a M onarchiából szárm azó
K a ri K autsky készítette. (Vö. Je m n itz
Ján o s cikkével, H istó ria 19811. 16— 17.
1.) A dokum entum h atáro zo ttan állást
fo glalt a tőkés m agántulajdon társadal­
m i tulajdonná változtatása m ellett, és
— ezen túlm enően — hangsúlyozta azt
is. hogy a m unkásosztály felad ata a po­
litikai hatalom meghódítása. L énye gé­
ben e n n e k alapján k é szü ltek el az 1901-
es bécsi és az 1903-as budapesti p á r t­
program ok is.
Nem indokolatlan felh ív n u n k a f i­
gyelm et arra , m i v o lt ezekben az évek­
ben a tudom ányos szocializm us m egal­
kotódnak vélem énye az O sztrák-M agyar
M onarchiáról. A d in asztia hatalm i po­
litik á já t term észetesen élesen b írálták
(ezt eg y éb k én t az au sztriai és a m ag y ar
szocialisták is m egtették), de elism er­
ték em ellett a dunai birodalom bizo­
nyos létjogosultságát, te k in te tte l az erő ­
sebb és veszélyesebb, k o n tin en tális h e ­
gem óniára törekvő császári N ém etor­
szágra és a cári O roszországra. Az sem
lényegtelen körülm ény, hogy Engels a
kilencvenes években n y u g tázta a Mo-
társadalmi változásokat, am elyeket a
„gazdasági fo rrad alo m ”-ra v ezetett
vissza. Az ausztriai m unkásm ozgalom ­
hoz k iv áltk ép p en nagy rem ényeket fű ­
ta 1893. o k tó b er 11-én V ictor A dlernek —
országotokat, nép etek et és korm án y za­
totokat, eg y re világosabbá v ált szám om ­
ra, hogy ott m i egészen különös sik e­
reket a ra th a tu n k ”. És egy m ásik, u g y an ­
csak A d lern ek küldött, 1894. július 17-i,
az au sztriai szociáldem okraták v álasz­
tójogi k üzdelm ét m esszem enően e lis ­
m erő le v é l: ....... nek tek az európai p ro ­
le tariátu s élcsapatává k e ll változnotok”.
Megoldható-e a nemzeti kérdés?
A usztrián ak a kilencvenes években
megerősödő, parlam en ti erővé váló szo­
nem zeti kérdéssel a k o ráb b ia k n ál jóval
sürgetőbben k erü lt szem be A nem zetek
önrendelkezési jo g ára hivatkozó (s
egyébként a II. In tern acio n álé 1896-os
londoni kongresszusának h atáro zatáv al
teljes összhangban levő) korábbi á lta lá ­
nos elvi állásfoglalás m ár elégtelennek
bizonyult. Részletes és k o n k rét n em ze­
tiségi p ro g ra m ra volt szükség!
A sü rg ető követelm ényeknek igyeke­
zett eleg et tenni az 1899-es brünni
program, am elyet V ictor A dler fogal­
m azott meg. E program szerin t a p á rt
célja: „A usztria á ta la k ítá sa a nem zeti­
ségek d em okratikus szövetségi á lla m á ­
ugyanazon nem zet összes ö n k o rm án y za­
ti terü letei képeznek eg y ü tt egy egysé­
ges nem zeti szövetséget, am ely teljesen
autonóm m ódon intézi sa já t ügyeit”. Ez
utóbbi p ro g ram p o n tra az ért volt szü k ­
ség. m e rt tudvalévőén az O sztrák-M a­
gyar Monarchia nem zetei-nem zetiségei
az esetek jelentős részében nem voltak
területi határokkal elválaszthatók; így a
kizárólagos terü leti autonóm ia önm agá­
ban alig h a volt m egvalósítható. A
nye az au sztriai szociáldem okrata m oz­
galom föderalizálása volt. A 20. század
elején m á r erősen fejlődő — az oszt­
rák u tá n a legerősebb — cseh, továbbá
a lengyel, szlovén, olasz stb. szociálde­
m o k rata p árto k a t csak laza kap cso la­
tok fűzték a „központi” osztrák-ném et
párthoz. A m agyarországi szo ciáld e­
m okráciáb an — az itte n i nem m agyar
m unkásm ozgalom viszonylagos gyenge­
sége és m ás tényezők következtében —
ez az önállósodási folyam at nem k ö v et­
kezett b e; itt a p árto n belül alak u ltak
nem zetiségi szekciók. A b rü n n i p ro g ­
ram n em csak a nem zeti k érd é st illetően
útkereső jellegű, hanem fo rrad a lo m -el­
m életi szem pontból is jelentős. A „nem­
zetiségek dem okratikus szövetségi álla­
m a" m egfogalm azás bizonyos átm en eti
k ateg ó riára u ta l: olyan polgári dem ok­
ratik u s állam ra , m ely m a jd idővel to ­
vábbfejlő d h et a szocializm us irányába.
Az Í907-es ausztriai széles körű v á ­
lasztójogi reform, am ely a szociálde­
m okratákat erős parlam enti tényezővé
tette (négy és fél m illióból több m in t
egy m illió szavazattal) kettős h atású
volt. Egyrészt m egkönnyítette az á lla m ­
ügyek fokozottabb figyelem m el k ís é ré ­
sét, bizonyos — a bécsi parlam en t k o r­
látozott jogköre következtében gyenge
— szociáldem okrata irán y ú befolyáso­
lását. M ásrészt — ak á rcsa k a korábbi,
az uralkodó és környezete á ltal is ösz­
tönzött választójogi reform ok — táp o t
ad o tt a reform izm usnak, a parlamenta­
rizmussal kapcsolatos illúzióknak is. Az
előbbinek h atása és eredm énye je le n t­
kezik abb an a küzdelem ben am elyet a
birodalom szociáldem okrata p ártjai, a
velük szoros kap cso latb an levő szak ­
szervezetek az életszínvonalat la s ­
sanként em elő, a gazdasági és az
állam polgári jogokat kiterjesztő po­
litikai és gazdasági in tézkedésekért
vívnak. Az első v ilág h áb o rú előtt m á r
m integy félm illió tag o t szám lál az
ausztriai szakszervezeti mozgalom. Ez
idő tá jt M agyarországon is m ár 100 ezer
a szervezett m unkások száma. (A m a ­
gyarországi szociáldem okrácia a p a rla ­
m enti választásokon azonban nem m é r ­
hette le ere jét, m e rt a m agyar vezető
körök elzárkóztak a m unkások jelentős
részének is szavazati jogot biztosító v á­
lasztójogi reform tól.)
A századelőn — a m ozgalm i fejlődés
és az általán o s szellem i pezsgés légkö­
rében — az au sztriai szociáldem okrá­
cián belül új csoportosulás keletk ezett:
Otto B auer vezetésével 1903-ban Bécs-
ben „Jövő” elnevezéssel „ausztro-mar-
xista" politikai kör jö tt létre. Sorra je ­
lennek m eg tudom ányosan képzett é r ­
telm iségiek: O tto B auer, K arl R enner,
Max A dler, Rudolf H ilferding és m ások
nem zetközi jelentőségű filozófiai, tö r­
téneti és közgazdaságtani m unkái. Az
ausztriai m unkásm ozgalom sajátos vo­
násaihoz leginkább B au er m űve k a p ­
csolódik. T erjedelm es elem zéssel, tö r­
téneti okfejtéssel m u ta tja ki a nem zeti
és szociális tényező társad alm i je le n tő ­
ségét, összefüggéseit és a m egoldást lé ­
nyegében a brünni p ro g ram alapján, s
egyben a birodalom h a tá ra in a k lehető
m egőrzésével képzeli el. 1914 n y arán a
M onarchia szociáldem okráciája „hon­
védő" álláspontra helyezkedett.
Az 1918-as év nagy töm egm ozgalm ai
során azu tán m ajd k itű n t, hogy a m u n ­
kástöm egek elégedetlenek ezzel a poli­
tikával. 1918 őszén az O sztrák-M agyar
M onarchia m unkásm ozgalm a nem zetileg
m ár mélységesen és visszavonhatatlanul
megoszlott. Ennek következtében m in d
az ausztriai, m ind a m agyarországi szo­
ciáldem okrata p á rt k o ráb b an is m á r
veszélyeztetett egysége teljesen m eg ­
szűnt; n em ze ti alapon külön m u n k á s ­
pártok alakultak, m iközben az egész
szociáldem okrata m ozgalom ban az
alapvető elvi kérdések tekintetében is
a k o ráb b in ál élesebb elhatárolódás kö­
vetkezett be. M egerősödött a fo rrad a l­
m i baloldal, m ajd so r k e rü lt kom m u­
nista p árto k alak u lására.
E kkorra azonban az 52 m illió lakost
szám láló O sztrák-M agyar M onarchia a
háborúvesztés, a töm egeknek a háborús
nyom orúság k eltette radikalizálódása, a
nem zeti és szociális fo rrad a lm a k m a g a ­
sab b ra csapó h u llám a következtében
m ár a m ú lté. A m unkásm ozgalom nak
új helyzetben, új fela d ato k k a l kell szá­
molnia.
ERÉNYI TIBOR

MŰHELY ______
Negyvennyolcas egyenruhák a grafikus
asztalán
Idealizált honvéd-ábrázolás a század­
előről
A z 1848-as szabadságharc történel­
m ü n k egyik legism ertebb eseménye. K i
gondolná, hogy m indeddig n e m készült
képes feldolgozás az akkori hadsereg­
ről. Ezt a hiányt akarja pótolni Somogyi
G yőző grafikusm űvész, am ikor m e g k í­
sérli valósághűen rekonstruálni a ho n ­
védeket: egyenruhájukat, felszerelési
tárgyaikat. Eddig m integy 300 színes
rajz és többszáz vázlat készült el.
— M i in d íto tta a r r a , h o g y é v e k e t s z á n jo n
tö rté n e lm i k u ta tá s o k r a , és e rre a z ú ttö rő
m unkára?
— Láttam, hogy még napjainkban is
m ily e n téves ábrázolások je lenne k m eg
a honvédekről bel- és külföldön, újsá­
gokban, k ö n y v e k b e n és film e k e n e g y­
aránt. Még a történelem iránt é r d e k ­
lődő hazai közönségnek is szegényes,
leegyszerűsített k é p e van: hallott a vö-
rössipkásokról, a huszárokról — a k ik e t
piros csákóban és k é k m e n té b e n k é p ­
zel maga elé —, pedig ilyent csak a 18.
Attila-huszárezred viselt, akiket n e m is
ve te tte k be a harcba; honvéd u tá sz k a r­
ról, halálfejes n é m e t légióról, vagy
m o n d ju k a 60. sorgyalogezred fehér
fra k ko s szlovák gyalogosairól m it sem
tu d u n k . A forradalom idején n e m volt
lehetőség öltözködési szabályzat kiadá­
sára, csak a nem zetőrrühát határozták
m e g még a szabadságharc kezdetekor,
és fennm aradt n éh á n y — a részletekre
vonatkozó — hadügym inisztert rendelet.
(Megtiltja például a tiszti rangok je lö ­
lését gallér-vonásokkal és a csillagok
használatát.)
— M l le h e t a z o k a a n n a k , h o g y e n n y i r e t é ­
v e s e k a z e m lé k e z e t e in k b e n é lő k é p e k ?
— A z egyik ok az, hogy nem v o lt m ód
1848 hőseinek, tárgyainak hiteles képi
-bemutatására. 1867-ig az osztrák ható-
\ valy közzétett lengyelországi adatok új
sác/ok pusztították a forradalm i em lé­
k e k e t, tiltották gyűjtésüket. A bécsi
K riegsarchiv anyaga 1918-ig zárva volt
a k u t a tó k előtt. A kiegyezés utáni h i­
vatalos politika azután az ellenkező
végletbe esett. Kizárólag a magyar
n e m z e ti dicsőség szem pontjából néztek
1848— 49 történetére, ezért a romantikus
ábrázolásokat részesítették előnyben. A
kor tip iku s term éke 1898-ban a Jókai
Mór, B ródy Sándor és Rákosi V iktor
sze rke szte tte nagy album , am ely m e g ­
különböztetés nélkül közöl eredeti csá­
kót, h ú s z évvel későbbi tarsolyt és k é p ­
ze letszülte csataképet. Gondot okozott
az is,, hogy az egykorú ábrázolásokat
olyan rajzolók készítették — bécsi, n y u ­
gat-európai, jobb esetben pesti illuszt­
rátorok —, akik színét se m látták a tá­
voli fr o n to k o n küzdő katonáknak. A té ­
m ához n yúló kiváló és m értéktartó m ű ­
vészek, m i n t Strassgschwandter, Petten-
koffen, B a c hm ann-H ohm ann, akik az
osztrák egyenruhát pontosan ismerik, a
h o n v é d e t bölcsen k ö p e n yb e burkolják
rajzaikon, vagy csak csíászári hadse­
regbeli huszárokat ábrázolnak. A z ú j ­
ság k ép e k, röplapok, népszerű ábrázo­
lások p edig fantázia szülte egyenruhá­
kat kö zö ln ek , felvonultatva m inden be­
ty ár-csikós rom antikát és díszmagyart.
E té v e d é se k e t mások is á tvették úgy,
hogy m é n Gracza G yörgynek a szabad­
ságharcról írt nevezetes ötkötetes m ű ­
vében is csak hamis egyenruhákat ta ­
lálhatunk .
— Akkor m ily e n forrásokra tá m a sz k o d h a ­
to tt?
— Elsősorban fel ke lle tt kutatni, le­
fé n y k é p e z n i és lerajzolni a fennmaradt
tárgyakat, ruhákat, fegyvereket. A z or­
szág m ú ze u m ra k tá ra i m e lle tt fontos le­
lőhely a bécsi Arsenal és nagyon sok
tárgyra b u k k a n ta m családi ládák m é ­
lyén, itt h o n és Erdélyben. Kritikusan
el kelle tt választani a valódi 48-as tár­
gyakat azoktól, a m e ly e k e t csupán a
családi h agyom ány tartott annak. Sok
értékes e m l é k pusztult el az aradi m ú ­
ze u m b a n 1919 után, és a budai hadim ú­
ze u m b a n 1944—45-ben, például Görgey
híres hadizubbonya. Időközben új tár­
gyi e m l é k e k kerültek elő. Közismert,
hogy a honvédsereg zászlói csak 1940-
ben k e r ü lt e k haza M oszkvából. Kézdir
vásárhelyen nem régiben ásták ki az el­
ső, eddig ism ert Gábor Áron ágyút,
H urkás ágyún utazó tüzérek
(S o m o g y i Győző
am ely most Bukarestben látható. A ta­
képet adnak a 48-as lengyel légióról.
Kiderül, hogy a gyalogság n e m fehér
kabátot hordott, hanem sötétkéket, a
lovasság ku r tk á ja is ilyen színű volt,
nem pedig világoskék, mijit eddig h it­
tük.
A források m ásik csoportját azok a
korabeli hiteles ábrázolások adják,
am elyeket eddig nem v e tte k fig y elem ­
be. Ilyenek például Than Mór vízfe st­
m ényei a Történelm i Képcsarnokban,
vagy a N em zeti M úzeum kézirattárában
levő G aul-gyüjtem ény rajzai, am elyek
Klapka tábornok közlései alapján k é ­
szültek az emigrációban. Különböző
helyeken több tucatnyi feldolgozatlan
dagerotípiát találtam, am ely ek az ak­
kori honvédtisztekről készültek. Igen
fontos közve tett képi forrást jelentenek
az osztrák hadseregről 1840— 60 között
készült fén yk ép e k. Ezekből szép szám ­
m al dolgozott fel két alapkiadvány:
Die österreichische A rm ee von 1700
bis 1867, W ien 1895 és Sechzig Jahre
W ehrmacht. W ie n 1908. Bizonyos fegy­
ver- és ruharészekkel kiegészítve a m a ­
gyar honvédek képe ezekből rekonst­
ruálható.
Hasonlóan használhatók a Néprajzi
M úzeum korai felvételei, főleg a haj-
és bajúszviselet, illetve a n em ze tő rru ­
hák terén. Űjra el kellett olvasnom —
ilyen szemszögből nézve — az egész
1848-as memoárirodalmat a hadvezé­
rektől a közem berek naplójáig: m ag ya ­
roktól és ellenfeleiktől egyaránt. Á tn é z ­
te m a hadrendeket, jelentéseket, csata-
leírásokat, s ezekben meg kellett
találnom azokat a m ellék m o n d a to ­
kat, am elyek az egyenruhákról kö­
zölnek valamit. Például G örgey Ist­
ván könyvéből derül ki, hogy a 23. zász­
lóalj csákó h elyett pörge kalapot viselt,
s a hatvani csata leírásánál egy m eg­
jegyzésből, hogy a 9. Miklós huszárez­
red újoncai n e m szabványsárga, ha­
nem piros zsinóros ruhát kaptak. Olch-
váry: A m agyar függetlenségi harc a
Délvidéken c ím ű könyvében va n egy
utalás arra, hogy a felső-bácskai n e m ­
zetőrség fekete, a bajai piros sapkát
hordott. Kevéssé ismert ifj. Móricz Pál­
na k 1901-ben Szegeden kiadott, öreg
honvédek elbeszélései alapján írott
könyve. Ebből kivehető, hogy a 33. zász­
lóaljat „ködm önösnek” csúfolták, hogy
a 2. huszárezred pótszázada a szabad­
ságharc végén barna zekét kapott a sza­
bályos világoskék helyett és, hogy a
Bocskai-huszárezred egy százada nem
világoskék, h anem fehér viaszosvászon­
nal húzta be a csákóját. Ilyen „kisze­
m e z e tt” apró adatokból áll össze —
kritikai összevetés után — egy-egy csa­
pattest képe. E zeket rajzban rögzíteni
grafikusi feladat.
ZIK A KLÁRA
re k o n stru k ció ja)
 ŐSEINK ASZTALÁNÁL J

A honvédsereg élelmezése
1848 — 49-ben
Á llítólag N apóleon m o n d ta v alam i­ Az 1848 őszén-telén létrehozott s z e r ­
kor: „A k a to n a lehet halott, de jó lla­ vezettel sik erü lt b izto sítan i az e g y re
kottnak kell lennie.” Nem sz o ru l bő­ növekvő szám ú honvédség élelm ezését.
vebb m a g y aráz atra e m ondás helyessé­ 1849 ja n u á rjá b a n a T iszántúl, a F első -
ge; a harcoló, életét kockára tevő k a­ Tiszavidék, a D una-T isza közének déli
tona teljesítm ény e nagy m é rték b en füg­ része és E rdély egy része m arad t a to ­
gött és függ az élelm ezéstől. vábbi ellenállás bázisa, s jóllehet, e te ­
rü leten a több tízezres létszám ú h o n ­
A szervezett ellátás voltak ép p en egy­ véd h ad testek en k ív ü l nagyszám ú m e ­
idős a hadsereggel, és szám os hadse­ n e k ü lt is tartózkodott, élelem h ián y se­
regben a legkisebb szervezeti egység hol sem lép ett fel. Időnként, e lső so r­
nagyságát a főzőedény m érete h atáro z­ ban visszavonuló honvédalakulat.oknál
ta meg, az a körülm ény, hogy h án y em ­ je len tk eztek átm en eti ellátási n eh ézsé­
b ert tu d tak e llá tn i egy üstből vagy bog­ gek, m elyek a rossz, go n d atlan sz e rv e ­
rácsból. A szabadságharcban eleinte, zésből, a szállítóeszközök h iá n y áb ó l
1848 őszén, a századoknál 12 em berből adódtak.
álló „főzési o sztály”-okat h o ztak létre,
választott szakáccsal. A k atonaság ily en k o r aztán úgy s e ­
g íte tt m agan, ahogyan tudott. A. H o n ­
M inden k a to n án a k já rt n a p o n ta té rí­ védelm i B izottm ány ism ételt sz ig o rú
tés nélkül k é t font (1 font = 0,56 kg) rendeletek b en u ta síto tta a polgári és a
kenyér; a közhonvédeknek 15 k rajc ár, k ato n ai hatóságokat a kenyér, a hús, és
a tizedeseknek 20. az ő rm estereknek és m ás, a kato n aság n ak k iszo lg áltato tt
zászlótartóknak 30 k rajc ár zsold. Ebből élelm iszerek, ta k a rm á n y és fu v a r d í­
a pénzből ö tnaponként m in d e n k i 20 já n a k készpénzben való m egfizetésére,
k ra jc á rt ad o tt a szakácsnak, ak i a 12 hangsúlyozva: „N ekünk a nép sym pa-
em bernek n a p o n ta négy fo n t h ú st fő­ th iá ja még akkor is szükséges, h a az „Csikós”
zött meg, em ellé „táoláló v astag étel”-t csak szavakban m u tatk o zik , ne h ag y ju k a 13-as Hunyadi huszárezredből
(főzeléket) vagy tésztát. teh át, hogy az te tte k b en m utatkozó a n - (S o m o g y i G yőző re k o n s tru k c ió ja )
tip a th iá v á változzék á t.” megyében egy font m a rh a h ú s 5 3/5
Az osztályszakácsok a főzéshez szük­
séges nyersanyagot a lakosságtól vásá­ V isszaélés és hanyagság te rm ész ete­ k rajcárb a k e rü lt, n ovem berben m á r or­
sen előfordult, a legszigorúbb ren d e le­ szágszerte 13— 14, m árciu sb an pedig 16
rolták, készpénz ellenében. Egy-egy k rajcár volt az ára. Egyes m egyék az
tek elle n é re is. A tiszaro ffiak 1849. á p ­
század vagy zászlóalj ilyen m ódon való rilis elején p anaszkodtak, hogy a m á r ­ árak at szab ály o zták ; ak ik e n n é l többet
ellátása, különösen az első időben, nem cius 6-án és 13-án a tisza fü red i r a k tá r ­ kérnek vagy „ham is m é rték k el m ér­
jelen tett p ro b lém át; am ikor azonban ba k ü ld ö tt több szekér k e n y é r á rá t m ég nek. rögtön a vétség fokozatához képest
m ár több ezer vagy több tízezer k a to ­ nem k ap ták meg, n o h a „a n ép a m ag a meg kell b ü n te tn i”.
náról k ellett gondoskodni, nehézségek sz ájá tó l elvonva a d ta a k ato n asá g n ak Az árak em elkedése részben a lakossá­
tám adtak. a k e n y e re t”. got terhelte, részben pedig az állam h áz­
tartást. Az 1848 őszi élelm ezési rendszer
Az Országos H onvédelm i B izottm ány Még súlyosabb p ro b lé m á t je len tett, tudniillik időközben úgy m ódosult, hogy
m ár 1848. o k tó b e r 3-án h árom képvise­ hogy a k ereslet n ö v ek ed ése az árak a honvédek n ap o n ta a k ét fo n t keny éren
lőt nevezett ki élelm ezési biztosul a em elked ését vonta m ag a u tán . A m íg kívül 10 k ra jc á r zsoldot és fél fo n t húst
1848 szeptem berében P est, P ilis és Solt kaptak. Ezt a csap ato k n ál k ia lak u lt
Bécs felé m enekülő Jellasicsot követő
fősereghez. A rra is gondja volt, hogy a Hu.szár teljes menetfelszerelésben
szükséges élelm et a sereg ne rek v irál- (S o m o g y i G yőző re k o n s tru k c ió ja )
ja vagy n y u g tá k k al fizesse ki, ezért
Csányi László országos biztos ren d e­
letet k a p o tt „az élelm iszereknek
készpénzeli kifizetésére”. N ovem ber­
ben és a következő hónapokban m aga
Kossuth is ism ételten szem élyesen
intézkedett a dunántúli gabonafeles­
legnek a had sereg részére tö rté n ő fel­
vásárlásáról, g ab o n a rak tá ra k létesíté­
séről, s nem utolsó sorban e z é rt u ta ­
síto tta novem b er 10-én a pénzügym i­
nisztérium ot, hogy n aponta 2500 db
százas b an k jeg y et készítsenek a pénz­
sajtókon.
A szabadságharc politikai és katonai
vezetőinek n em volt ta p a sz ta la ta sem
seregszervezésben, sem a katonaság
élelm ezésében. Sok területen, így az
élelm ezésben is rögtönözni k ellett, — de
a hetek, h ó n apok m úlásával sik e rü lt fo­
kozatosan k ia la k íta n i a m egfelelő szer­
vezeti k ere tek e t. Csányi ja v a s la tá ra az
ország n y u g ati h a tá rá n álló h a d te stn é l
tábori biztosságot állíto ttak fel, ennek
élére a H onvédelm i B izottm ány in te n ­
dánsul D anielis Ján o st nevezte ki, ez­
redesi rangban.

30

Huszár tiszt rajthuzliban (bő, szürke
lovaglónadrág), zsinórozott spencerrel
és csurapéval (attila hosszúságú prémes
kabát
(S o m o g y i G y ő z ő re k o n s tr u k c ió ja )
g y akorlatot a H onvédelm i B izottm ány
1849. feb ru ár 6-án elfogadta és á lta lá ­
nossá tette. E m ellett a h a d ra k e lt sereg­
n ek ingyen dohány és bor is já rt. A la ­
kossághoz beszállásolt k ato n ák az in ­
gyen dohányban és b orban nem része­
sü ltek , viszont szállásadójuk főzött r á ­
ju k . Ennek ellenében a főzésért, v a la ­
m in t a só és a főzelék á rá n a k té ríté ­
sé ü l m inden k ato n a u tá n n ap o n ta 3
k r a jc á r t kaptak, a szállásdíjon kívül, az
á lla m pénztárából.
Az ellátási szervezet m űködésének és
a járandóságoknak legrészletesebb le­
ír á s á t V etter A n tal altábornagy, h ad se­
regfőparancsnok 1849. m árcius 21-én,
T örökszentm iklóson k ia d o tt p arancsa
tartalm azza. E szerint a h adsereg élel­
m ezését a főhadbiztosság, szem ély s z e ­
r in t Baudis József őrnagy vezeti. A fő-
in te n d a tú ra H alassy K ázm ér korm ány-
biztoshoz tartozik, ő gondoskodik a te r ­
m észetbeni járandóságok beszerzéséről.
M indegyik hadosztálynál önálló inten -
d a tú rá t kell szervezni, sa já t mozgó
a n y a g ra k tá rra l, és húsüzem m el.
„A term észetbeni járan d ó ság k im é re­
te : Egy em bernek n ap o n k in t egy adag
k en yér, fél font hús (tiszteknek egy
fo n t), h a t lat (kb. 10 dkg) szalonna, egy
itc e (0,848 1) bor, vagy egynyolcad itce
p álin k a. L ovanként egy n a p ra egy adag
zab, vagy á rp a (csak a szekerészlovak
k a p n a k m ásfél adag zabot), egy adag
széna, egy la t gyertya.
Szalonna, bor, vagy p álin k a csupán
az előőrsön levő, vagy táborozó csapa­
to k nak, só azonban csak a táborozók-
n a k osztatik ki.”
Az ellátás ren d je a szabadságharc fo­
ly am án többé m á r nem változott. A
honvédsereg létszám a egyre g yarapo­
d o tt, a készletek viszont fogytak, ezért
folytatódott az á ra k em elkedése, növe­ 3or A legkem ényebb, sőt h alálo s
kedtek a nehézségek. M ind gyakoribbá b ü n tetéssel sú jta tik m indaz, aki az é le l­
vált, hogy a korm ánybiztosok egym ás m ezés b á r m in em ű tárg y ait ú ton ú t­
elől vásáro lták fel a gabonát és a vágó­ félen le tartó z tatn i m erészeli, vagy ab ­
állato k at, felem elt árakon. Ez aztán b an hivatalos m egbízás nélkül b á r mi
nem csak azt eredm ényezte, hogy vég­
eredm ényben egyik állam i k ik ü ld ö tt szín és ürügy a la tt avatkozik.”
vagy szerv íg é rt rá a m ásik ra, hanem 1849 n y arán a honvédseregnek n e m ­
azt is, hogy az élelem nem m in d ig oda csak k é t európai n agyhatalom tú le re jű
ju to tt, ahol legjobban k e lle tt volna. tám ad ásáv al k e lle tt m egküzdenie, h a ­
1849 áp rilisáb a n p éld áu l a Z em plén m e­ nem a m in d in k áb b súlyosbodó élelem ­
gyei nagym ihályi vásáron D anielis ez­
redes az ért nem tu d o tt v ág ó m arh át h iá n n y al is. Az előző évi term és m á r
venni, „m ert m egjelentek o tt a D ebre- elfogyott, az ú jn a k a b e ta k a rítá sá ra p e­
czenből m a g u k at korm ányi biztosoknak dig nem volt elegendő m unkáskéz, de
nevező vevők, felv erték az á r t, s több­ lehetőség is kevés, m iv el egyik o rszág ­
száz d arab o t összevásároltak D ebreczen rész a m ásik u tá n v á lt h ad szín térré. A
s z á m á ra .. h o nvédek és tisztjeik éheztek, sokszor
Az ilyen term észetű, az á llam n ak fe­ ö rü ltek , ha éretlen gyüm ölcshöz vagy
lesleges k iad áso k at okozó visszaélések ub o rk áh o z ju th a tta k , esetleg k u k o ricá t
elkövetői ellen term észetesen e ljá rá st sü th e tte k . Ez viszont különféle b eteg ­
in dítottak . A rra is jócskán a k a d t példa, ségeket idézett elő, elsősorban a m in d
hogy az élelm ezési tisztek h anyagsága vészesebben te rjed ő kolerát.
vagy éppen h űtlensége m iatt a kato n á k
hiányt szen ved tek, és erőszakkal, rab­ A lakosság in k á b b a honvédeknek
lással szereztek m a g u kn a k élelm e t és a d ta am ije volt, vagyis az egyszerű e m ­
fu v a rt. 1849. jú liu s 16-án K ossuth ezért b erek még nem te k in te tté k elv esz ett­
szigorú ren d eletb en u ta síto tta a h ad ­ n ek a nem zeti k ü zdelem ügyét.
seregfő p aran csn o k o k at az élelm ezésnél
és a fu v aro zásn ál elő fo rd u lt visszaélé­
sek m egszüntetésére. A rab lá so k ért a BORÚS JÓZSEF
zászlóaljparancsnokokat szem élyesen
te tte felelőssé a korm ányzó.
1849 n y ará n a tiszai h ad sereg n él úgy
szabályozták az élelm ezést, hogy k ét
napi k en y eret szekereken sz állíto tta k
az ellenség elé vonuló csapatok u tán , a
tüzérségi ta rtalé k lő sz ert vivő kocsik
m ögött. A v ág ó állato k at a tá b o r szom ­
szédságában k o rán reggel k e lle tt lev ág ­
ni, m ajd a h ú st pontosan kiszolgáltatni.
Perczel M ór tábornok, h ad sereg fő p a­
rancsnok A bonyban július 22-én ek k én t
szabályozta az élelm ezést: „ lö r M inden
dan d árn o k és z.alji paran csn o k o d a u ta -
síttatik , m iszerin t d an d á rság a v. z.alja
részére egy élelm ezési tisztet nevezzen,
ki az egész élelm i szereket a fő élel­
m ező h iv a taltó l á lta l vevén, kisebb
részletekben k iosztandja, azo k ró l szo­
ros k im u tatá st viend . . .
Székely közhuszár menetöltözetben
(S o m o g y i G y ő ző re k o n s tru k c ió ja )
i
 LEXIKON

A választójog a polgári Magyarországon

A z e lm ú lt év i o rs z á g o s v á la s z tá s o k u tá n tö b b m e g k e re s é s é r k e z e tt h o z z á n k , tá jé k o z ta tá s t
k é r v e a p o lg á ri k o r s z a k v á la s z tá s i v is z o n y a ir ó l.
Ez in d íto tta a r r a s z e r k e s z tő s é g ü n k e t, h o g y H á rs f a lv i P é te r e le m z é s e m e lle tt m e g k is é r s e lje tá b ­
lá z a ts z e r ű é n ö s s z e fo g la ln i a v á la s z tá s o k r e n d s z e r é n e k a la k u lá s á t a f e ls z a b a d u lá s ig . (M u n k á n k ­
b a n a M a g y a r T ö r v é n y tá r k ö te te i m e lle tt e ls ő s o rb a n C s iz m a d ia A n d o r k ia d o tt ta n u lm á n y a ir a ,
B ö lö n y J ó z s e f , R é v é s z T a m á s , K a r d o s J ó z s e f , H á r s f a lv i P é te r k é z i r a to s ö s s z e g e z é s e ire tá m a s z ­
k o d tu n k .) A v á la s z tá s o k s ta tis z tik a i ö s s z e s íté s é n e k a la p ja : H o r v á th R ó b e r t: A m a g y a ro rs z á g i
v á l a s z t á s o k a s t a t i s z t i k a t ü k r é b e n , Á l l a m é s I g a z g a t á s V . é v f . 7 —8. s z . , 379. o ld . (A s z e r k . )

A választója lui/.a; tö rté n e te lénye­

gében a r r a is a d h a t választ: m ilyen v olt
a m agyarországi polgári korszak politi­
kai ..teljesítő képessége”.
választók, vAiaszthatós Ag, szavazés
Ism eretes, hogy hazánkban a népszu­
verenitás. a népképviseleti rendszer pol­
gári eszm éit m ár a fran cia forradalom 1848. évi V. te.
időszakában, többször is felvetették, kö­
zöttük a kellően ta lán nem is m éltányolt V A L A S Z T Ö JO G O S U L T S A G
jakobinus Szabadság és Egyenlőség T á r­ N em esek és v á ro si p o lg á ro k , a k ik m á r k o rá b b a n v á la s z tó jo g g a l r e n d e lk e z te k ; a ty a i,
saságának K átéja. A K áté felszólítja a g y á m i. g a z d a i h a ta lo m a l a t t n e m á lló . 20. é le té v ü k e t b e t ö l t ö t t m a g y a r á lla m p o lg á r o k , h a
feudális előjogokból k irek esztett em be­ a v a r o s o k b a n 300 e z ü s t f t . é r t é k ű h á z v . f ö l d . a k ö z s é g e k b e n n e g y e d j o b b á g y t e l e k (6 h o ld )
reket. hogy form áljanak ..polgári tá rs a ­ tu la id o n o s a i is a já t g y á r r a l v. ü z le tte l v . le g a lá b b 1 s e g é d e t fo g la lk o z ta tó m ű h e lly e l r e n ­
d e l k e z ő k . s a i á t f ö l d b ő l v a g y t ö k é b ő l e r e d ő le g a l á b b 100 f o r i n t é v e n k é n t i , á l l a n d ó é s b i z t o s
ságot”. m elynek tagjai küzdenek ..egy­ jö v e d e lm e t k im u ta tn i k é p e s e k ; é r te lm is é g ie k . N ő k n e m r e n d e lk e z te k v á la s z tó jo g g a l.
m ásnak term észeti jussaiért., m int a sza­
badságért. a tu lajd o n ért, az éle té rt és
v a l a sz t h a t o sa g
az. egyenlőségért”. A polgári társaságot
törvények ú tjá n kell fen n ta rtan i, s a V á l a s z t ó j o g . 24. é l e t é v b e t ö l t é s e é s m a g y a r u l t u d á s .
törvény nem más. m int .,a népnek az
ö közönséges és legfőbb a k a ra tja ”. A S Z A V A Z Á S M Ó D JA
törvénynek m eghozatalánál valam ennyi
polgárnak jelen kell le n n ie ..vagy sze­ N y ilv á n o s : az e g y e s t ö r v é n y h a tó s á g o k d ö n t é s e a la p já n ti t k o s is le h e te tt .
m élyesen kinek-kinek. vagy pedig a
m agok m egyéjéből v álasztott küldöttek, l e b o n y o l ít á s r e n d je
képviselők á lta l”.
M in d e n v á la s z tó k e r ü le t 1 k é p v is e lő t v á la s z to tt. A já n lá s i r e n d s z e r : 1 v á la s z tó a já n lá s á ra
v o l t s z ü k s é g . S z a v a z á s i m ó d : h a l e g a l á b b 10 v á l a s z t ó s z a v a z á s t k í v á n t , e l k e lle tt a zt

fl reformkortól 1918-ig re n d e ln i.

A refo rm k o rb a n a cen tralisták (Eöt­ 1874. évi XXXIII. te.

vös, Szalay. T refort, Lukács. Csengery,
K em ény stb.) ju to tta k a legm esszebbre V A L A S Z T Ö JO G O S U L T S A G
a polgári szabadságjogok, a törvényho­ A t y a i , g y á m i . g a z d a i h a t a l o m a l a t t n e m á l l ó . 20. é l e t é v ü k e t b e t ö l t ö t t m a g y a r á l l a m p o l g á ­
zás polgári átalak ításán ak , a népképvi­ r o k . a k i k v á r o s o k b a n h á z a d ó a lá e s ő l e g a l á b b 3 l a k r é s z e s h á z . v . o l y a n f ö l d t u l a j d o n o s a i ,
seleti rendszernek és a választói jognak a m e l y r e 16 f r t t i s z t a j ö v e d e l e m u t á n r ó t t a k k i a d ó t. k ö z s é g e k b e n p e d i g n e g y e d ú r b é r i
t e l e k v . 105 f r t é v i j ö v e d e l e m u t á n a d ó z n a k : é r t e l m i s é g i e k . N ő k n e m r e n d e l k e z t e k v á l a s z t ó ­
a követelésében. H atározottan sü rg e t­ jo g g a l.
ték a rendiség m egszüntetését nem csak
a törvényhozásban, hanem a helyi, köz­
VA LA SZTH A TO SAG
ségi és városi, főként pedig a m egyei
korm ányzatban is, erélyesen sík ra száll­ V á la s z tó jo g é s 24. é l e t é v b e t ö l t é s e .
tak a nem esi előjogok eltörléséért. De
a ce n tralistá k közül a legkövetkezete­ S Z A V A Z Á S M Ö D JA
sebbek sem képzelték el a választójog
cenzus nélküli m egadását. Eötvös József N y ilv á n o s , é lő s z ó v a l.
is azt hangoztatta, hogy a képviseleti
rendszer, a m odern „országlási tu d o ­ l e b o n y o l ít á s r e n d je
m án y ” legnagyobb vívm ánya, de k ite r­
1848. V . te . s z e r i n t , d e e g y v á la s z tó ír á s b e li a já n lá s a s z ü k s é g e s .
jesztésének van h a tá ra , s a h a tá rt úgy
kell m egszabni, hogy a társadalom ban
zavar n e tám adjon, meg kell ak a d á­ 5985|1919 ME. sz. rendelet
lyozni, hogy a ..közállom ány vezérlete
értelm etlen töm egekre bízassék”. V A LA SZ T Ö JO G O SU L T SA G
A m ikor 1848-ban a népképviseleti
F é r f i a k ; 24 é v e n f e l ü l i e k : l e g a l á b b 6 é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k ; l e g a l á b b f é l é v ó t a u g y a n ­
rendszer és a választói jog a politikai a b b a n a k ö z s é g b e n l a k n a k , v . 24 é v e n a l u l i a k , h a 1918. n o v . 1. e l ő t t 12 h é t e n á t a h a r c t é r e n
g y ak o rlat kérdésévé vált, a cen tralisták a rc v o n a lb e li s z o lg á la to t te lje s íte tte k .
v álto zatlan u l k ita rto tta k a cenzus a lk a l­ N ő k : 24 é v e n f e l ü l i e k ; l e g a l á b b 6 é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k , b á r m e l y i k h a z a i é l ő n y e l v e n
ír n a k - o lv a s n a k . le g a lá b b fé l é v ó ta u g y a n a b b a n a k ö z s é g b e n la k n a k .
m azása m ellett, b ár elképzeléseik sze­
rin t a választójog m egadásában m esz-
szebb is el le h e te tt volna m enni, m in t VA LA SZTH A TO SAG
az új törvény, az 1848: 5. te. tette.
1848-ban Jókai és Táncsics szem élyé­ V á la s z tó jo g és 30. é l e t é v b e tö lté s e .
ben a k a d t párto ló ja a cenzus nélküli v á ­
lasztójognak is. Táncsics például így S Z A V A Z Á S M Ö D JA
fogalm az ism ert alk o tm á n y terv ez eté b en :
„Az országgyűlési követet m inden ön­ T itk o s , k ö z s é g e n k é n t.
álló lakos vagy polgár közvetlenül v á ­
lasztja. s m indenki választath atik , sem ­
L E B O N Y O L ÍT Á S r e n d je
mi m ás m eghatározott képesség nincs,
csupán a közbizodalom teszi a képes­ M in d e n v á la s z tó k e r ü le t 1 k é p v is e lő t v á la s z t; 1 je lö lte t le g a lá b b 500 v á l a s z t ó n a k Írásb an
séget.” k e ll a já n la n ia .

32
 2200|1922|P iM I. rendelet Az 1848: 5. te. a feudális világbóL á t ­
m e n te tte a z ú j viszonyok közé a nem es­
V A LA SZ T Ö JO G O SU L T SA G ség választójogát, eltek in tett a cenzus
F é r f i a k : 24 é v e n f e l ü l i e k ; 10 é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k ; 2 é v ó t a u g y a n a b b a n a k ö z s é g b e n re á ju k való alkalm azásától, s m integy
l a k n a k ; az e le m i n é p i s k o l a n e g y e d i k o s z t á l y á t s ik e r e s e n e lv é g e z té k . K o r h a t á r n é lk ü l, h a
v i t é z s é g i é r m ü k v . K á r o l y - c s a p a t k e r e s z t j ü k v o l t V, f ő i s k o l á t v é g e z t e k .
kiegészítette a rég i választók tá b o rá t az
N ő k : 30 é v e n f e l ü l i e k ; 10 é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k , 2 é v e u g y a n a b b a n a k ö z s é g b e n l a k ­ új jogosultakkal. Igaz, az új jogosultak
n a k , e le m i n é p i s k o l a h a t o d i k o s z t á l y á t s i k e r e s e n e l v é g e z t é k , v . e l e m i n é p i s k o l a n e g y e d i k szám a több, m in t három szorosa le tt a
o s z tá ly á t s ik e r e s e n e lv é g e z té k és le g a lá b b 3 g y e rm e k ü k v a n , v . s a já t jö v e d e le m m e l v a g y régieknek, azaz a m eglevő 200 000-hez
k e r e s e t t e l r e n d e lk e z n e k é s ö n á lló h á z t a r t á s t v e z e tn e k ; k o r h a t á r n é lk ü l, h a fő is k o lá t
v é g e z te k . több, m in t 600 000 új szavazó tá rsu lt,
ak ik ko ráb b an n em vehettek rész t a
v Ala szth ato sag törvényhozásiban.
V á l a s z t ó j o g é s 30. é l e t é v b e tö lté s e .

s z a v a z á s m ú d ja
Nagy h átrá n y a volt a m agyar p a r la ­
B u d a p e s te n , a B u d a p e s t-k ö rn y é k i v á la s z tó k e rü le tb e n és a tö rv é n y h a tó s á g i v á ro s o k b a n m en táris ren d szern ek is, hogy a tö r ­
t i t k o s a n , a tö b b i k e r ü l e t b e n n y ílta n . vényhozás k étk am a rá s m aradt. A fe lső ­
l e b o n y o l ít á s r e n d je
ház összetételét nem befolyásolták a
M i n d e n v á l a s z t ó k e r ü l e t — k iv é v e B u d a p e s t e t é s k ö r n y é k é t — 1 k é p v i s e l ő t v á l a s z t . választások, de a felsőháznak nagy súlya
m a ra d t a törvényhozásban 1848-ban is,
s szinte az egész polgári korszakban,
1925. évi XXVI. te. a felszabadulásig.
V A LA SZT Ö JO G O SU LT SA G Az 1848-as választójogi törvényt a k i­
F é r f i a k : 24. é l e t é v b e t ö l t é s e , 10. é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k . 2 é v e u g y a n a b b a n a k ö z s é g b e n egyezés u tán i viszonyok közé az 1874:
l a k n a k , e le m i n é p i s k o l a n e g y e d i k o s z t á l y á t s i k e r e s e n e l v é g e z t é k ; e g y e t e m i , f ő i s k o l a i v é g ­ 33. te. em elte át. E törvény nem volt
z e tts é g ű e k é le tk o r u k tó l fü g g e tle n ü l.
N ő k : 30. é le té v b e t ö l t é s e . 10 é v e m a g y a r á l l a m p o l g á r o k . 2 é v e u g y a n a b b a n a k ö z s é g b e n m ás, m in t a 48-as tö rvén y által a b ir­
l a k n a k , e le m i n é p i s k o l a h a t o d i k o s z t á l y á t e l v é g e z t é k ; e l e m i n é p i s k o l a n e g y e d i k o s z t á l y á t tok, jövedelem és foglalkozás cenzusára
e l v é g e z t é k é s 3 é l ő g y e r m e k ü k v a n . v a g y s a j á t j ö v e d e l m ü k b ő l v . k e r e s e t ü k b ő l t a r t j á k el a lapított választójognak adócenzusos v á ­
m a g u k a t ; e g y e te m i, f ő is k o la i v é g z e tts é g ű e k , é le tk o r tó l f ü g g e tle n ü l.
lasztójoggá való átalakítása, am i azt je ­
V A LA SZTH A TO SA G le n tette: m indazokat, akiknek b árm i
V á l a s z t ó j o g é s 30. é l e t é v b e t ö l t é s e . okból adóhátralékuk volt, kizárta a vá ­
SZA V A ZÁ S m ó d ja
lasztójogból.
L a js tr o m o s k e r ü le te k b e n titk o s , e g y é n i k e r ü le te k b e n n y ilv á n o s .
A z 1918-as polgári dem okratikus fo r­
L E B O N Y O L ÍT Á S R E N D J E radalom győzelme u tá n vezették be M a­
B u d a p e s t. B u d a p e s t k ö r n y é k e , az e g y n é l tö b b k é p v is e lő t v á la s z tó tö r v é n y h a tó s á g i jo g ú gyarországon először a valóban á lta lá ­
v á r o s o k a r á n y o s k é p v i s e l e t i r e n d s z e r s z e r i n t l a j s t r o m o s a n (46 k é p v i s e l ő ) , t ö b b i v á l a s z t ó -
k e r ü l e t b e n á l t a l á n o s t ö b b s é g i e l v s z e r i n t e g y - e g y k é p v i s e l ő (199 k é p v i s e l ő ) : a j á n l á s i r e n d ­
nos, egyenlő, kö zve tlen és titkos vá la sz­
s z e r : a v á l a s z t ó k 1 0 % - a . 10 009 v á l a s z t ó n f e l ü l 1000 a j á n l ó í r á s b e l i a j á n l á s a . tójogot.

1938. XIX. te. B választójog az ellenforradalmi

V A LA SZT Ö JO G O SU LT SA G
( F é r f i a k n á l é s n ő k n é l , l a j s t r o m o s é s e g y é n i k e r ü l e t e k b e n e g y a r á n t ) : a 30. é l e t é v , l a j s t r o ­
korszakban
m o s k e r ü l e t e k b e n f é r f i a k n á l é s k ö z é p i s k o l á t v é g z b t t n ő k n é l a 26. é l e t é v b e t ö l t é s e ( e g y é n i
k e r ü l e t b e n m i n d k é t c s o p o r t n á l e z e n f e l ü l m é g á l l a n d ó f o g l a l k o z á s i s ) , 10 é v e s m a g y a r
Az ellen fo rrad alm i állam h atalo m 25
á lla m p o lg á r s á g . 6 é v i e g y h e l y b e n la k á s é s a z e le m i is k o la h a t o d i k o s z tá ly á n a k e lv é g z é s e . éves fennállása id ején összesen négy
K o r h a t á r n é lk ü l v o lt v á la s z tó jo g u k a f ő is k o lá t v é g z e tt f é r f ia k n a k és n ő k n e k . I s k o la i v é g ­ választói jo g szab ály t a lk o to tt Ebből
z e t ts é g n é lk ü l v o lt v á la s z tó jo g u k a z ír n i- o lv a s n i tu d ó és c s a lá d f e n n ta r tó f é r f ia k n a k , h a
v ilá g h á b o r ú s io g c ím ü k v o lt v a g y h a ö n á lló ip a r o s o k v . k e r e s k e d ő k v . m e g fe le lő fö ld b ir to ­
kettő, az 1919-es és 1922-es nem tö rv én y
k o n g a z d á lk o d ó f ö ld m ű v e s e k v o lta k , ú g y s z in t é n a z í r n i - o lv a s n í tu d ó le g a lá b b 3 g y e r m e k e s volt, hanem k o rm án y -, illetve m in isz­
nőknek N ő k n é l a z a la p f e lté te le k m e lle tt to v á b b i f e lté te l: s a j á t jö v e d e lm é b ő l t a r t j a el terelnöki ren d elet. Az ellen fo rrad alo m
m a g á t v a g y a f é r jé n e k v á la s z tó jo g a v a n . A h e ly b e n la k á s f e lté te lé t p ó to lja a k ö z é p is k o la i a „finom abb”, „törvényes”-n ek tűnő,
v é g z e tts é g és á lla n d ó la k á s v . fo g la lk o z á s . alkotm ányos m ódszerek alk alm azásáv al
V A LA SZTH A TO SA G is igyekezett — az a n ta n t, általáb a n a
V á l a s z t ó j o g . 30. é l e t é v b e tö lté s e és é le th iv a tá s s z e rü á lla n d ó fo g la lk o z á s . külföld szám ára is — bizonyítani, hogy
SZA V A ZÁ S m ö d ja
h atalo m ra ju tá sa a p arlam en ti já té k -
T itk o s . szabályok b e ta rtá s á v a l történik. K ét
törvényalkotás is jelzi ezt; az 1925:26.
L E B O N Y O L ÍT Á S R E N D J E
M i n d e n t ö r v é n y h a t ó s á g 1— 1 l a j s t r o m o s k e r ü l e t — k i v é t e l P e s t m e g y e (4 l a j s t r o m . B u d a ­ te. a választói jogról, s 1926-ban a fel­
p e s t 3 l a j s t r o m ) — í g y v á l a s z t o t t a k 125 k é p v i s e l ő t ; e g y é n i k e r ü l e t e k 1—1 k é p v i s e l ő t v á ­ sőház visszaállítása.
l a s z t o t t a k , v i s z o n y l a g o s t ö b b s é g g e l , d e a l e a d o t t s z a v a z a t o k l e g a l á b b 40 " , - á v a l ; í g y v á l a s z ­
t o t t a k 135 k é p v i s e l ő t : a v á l a s z t á s o k o n c s a k a z a j á n l á s s a l r e n d e l k e z ő k i n d u l h a t t a k . É r v é ­ Az 1925. évi tö rv én y ind o k lása —
n y e s a i á n l á s h o z e g y é n i k e r ü l e t e k b e n 500. l a j s t r o m o s k e r ü l e t e k b e n 1500 v á l a s z t ó s a j á t k e z ű tö b b ek között — elm ondja, hogy m ik é n t
a l á í r á s a v o l t s z ü k s é g e s ; b i z t o s í t é k : e g y é n i v á l a s z t ó k e r ü l e t b e n 2000 P . l a j s t r o m o s b a n k é t 1848 a polgárságot ó h ajto tta beem elni az
k é p v i s e l ő i g 3000. m i n d e n t o v á b b i u t á n 5 0 0 -5 0 0 , d e l e g f e l j e b b 5000 P b i z t o s í t é k o t k e l l e t t
le te n n i.
alk o tm án y sáncai ba^ úgy most, 1925-
ben „az általán o s választói jo g o t k í­
v á n ja kódexünkbe ik ta tn i az ip a ri és
V á la s z t ó j o g o s u l t a k A té n y le g e s A m e g v á la s z to tt
szá m a sza v a zá sb a n je lö lte k r e e se tt
m ezőgazdasági m u n k ásság nagy tö m e­
V á la s z t á s i L a k o ssá g
év szám a részt v e v ő k s z a v a z a to k szá m a geinek b ev o n ásáv al”. Nagy h ib a v o lt
m illió b a n ezrek - a n ép esség ezrek- a n é p e ssé g ezrek - a n ép esség — szól tovább az indoklás —, hogy a
ben 0’n -á b a n ben % -á b a n ben % -á b a n
48 óta eltelt hét évtizedben nem tö r­
té n t ilyen irán y ú jogkiterjesztés, pedig
1848 11.2 800 7,1 — — — — „társad alm i viszonyaink és állam i re n ­
1869 13,2 922 6.8 — — — — d ü n k sok m eg rázk ó d tatástó l m en tesek
1874 13,5 846 5,5 — — — —
1881 13,7 821 6,0 — — — — m a ra d ta k volna, h a időnként teszü n k
1884 14,3 842 5,9 — — — — egy-egy m eg fo n to lt lépést a v álasztói
1887 14,6 847 5,8 — — — — jog k iterjesztése te ré n ”. V alójában az
1892 15,3 870 5.7 — — — —
1896 15,9 890 5.6 424 2.0 260 1,6 1922. évi ren d e let és az 1925. évi tö rv én y
1901 16,8 1025 6,1 501 3,0 205 1.8 a korláto záso k at oly m értékben em el­
1905 17,6 1057 6.0 492 2.8 317 1,8 te. hogy az általán o s választójog fo g al­
1906 18.0 1085 6,2 355 2.0 519 1.2 m ától teljesen eltávolodott.
1910 18,2 1162 6,4 670 3.7 402 2.2
1920 9.0 3133 39,7 2132 26.7 1302 16,3
1922 8.1 2382 29,8 1051 23,9 1089 13.7 Az utolsó polgári választójogi tö r ­
1926 8,2 2229 26,6 1129 13,8 839 10,2 v én y t 1938-ban a lk o ttá k a polgári k o r­
1931 8.1 2533 29,4 — — — — szakban. Ez a tö rv én y végre felad ta a
1935 8,9 3003 33.8 1966 22.0 1326 14.9
n y ílt szavazás m egszégyenítő fo rm á já t.
1939 9 .1 2760* 30,3*
1900*• 20,9** -
• H iv a ta lo s adat
•• B e c s lé s ha rsfa lv i Péter

33
 SZEMTANÚ
Kik beszéltek utoljára Petőfi Sándorral?
A M a g y a r T e le v íz ió tö b b r é s z e s , P e tő f i é le té t fe ld o lg o z ó f il m s o r o z a ta is h o z z á já r u lt a n n a k
az é r d e k lő d é s n e k a m e g n ö v e k e d é s é h e z , a m i a m a g y a r k ö z ö n s é g b e n m a jd m á s fé l é v s z á z a d a
m e g m u ta tk o z ik P e tő fi h a lá lá n a k k ö rü lm é n y e i I r á n t. S z e r k e s z tő s é g ü n k h ö z tö b b „ m e g o ld á s i”
j a v a s l a t is é r k e z e t t . A l á b b e g y k é s ő i , e d d ig i s m e r e t l e n s z e m t a n ú ^ l e í r á s á t t e s s z ü k k ö z z é a még
e z u t á n is n y i l v á n v a l ó a n s o k k u t a t á s t , t i s z t á z á s t i g é n y l ő e s e m é n y r ő l . (A s z e r k . )
Ha jól em lékszem , egyik napilapban
olvastam v o lt egy kis közlem ényt, hogy
Petőfi S án d o rn ak az állítólag feltalált
porait 1902-ben S zékelykeresztúron ün­
nepélyesen eltem ették. U gyancsak e
közlem ényben volt em lítés té v e arról
is, hogy a se b esü lt nagy k ö ltő t két hu­
szár k ísé rte fel a fehéregyházi csatatér­
ről S zékelykeresztúrra. Hogy e közle­
mény adatai m ennyiben felelnek meg
a tényeknek, az t nem tudom , de nem
is kutatom , én kizárólag csak a két hu­
szárról k ívánok némi felvilágosítást
adni és pedig arró l a k ét huszárról,
akik P etőfit 1849. július 31-én estve a
fehéregyházi csatatérről — nem Szé­
k elykeresztúrra — hanem H éjjasfalv ára
vitték az öreg Cseh József udvarába.
M iután a lu líro tt, e két h uszár név
szerint H egyi Fodor Já n o s és Szali
G ergely Istv án m indkettő héjjasfalvi
(N agvküküllő megye) m ag y ar em bert,
szem élyesen ism ertem s m iu tán előbbi­
vel. m int szom szédunkkal többízben
volt alkalm am szem élyesen is beszélni,
m egkísérlem Fodor Já n o sn ak P etőfire
vonatkozó elbeszélését a lehető leghí­
vebben leírni.
Az 1880-as években a székelvkeresz-
tút'i u n itá riu s gym názium ban, m int kis
deák o lvastam egy kéziratok — valam i
jegyzőkönyv-féle lehetett, — am elyben
Petőfi S ándor h alála és h olttestének ku­
tatása volt leírva. Ezen iratb ó l olvastam
azt is. hogy Hegyi helyesen Fodor János
es Szali G ergely István h éjjasfalv i lako­
sok voltak azok a huszárok, ak ik leg­
u to ljára lá ttá k P etőfit és ők beszéltek
leg utoljára a h alh ata tla n költővel. H a­
tározottan nem állítottam , de úgy em ­
lékezem. hogy ezen k é z ira to t nekem
Kozma László osztálytársam . — Kozma
Ferencz ak k o ri székelykeresztúri áll.
tan ító képezde igazgatójának a fia —.
m u ta tta meg.
Nagyon m eglepett a k ézirat tartalm a,
m ert az ab b a n em lített, a k k o r még élő
két em ber falum beli volt, s m ind k ettő t
szem élyesen is ism ertem . A lig vártam a
szünidőt, hogy hazam enjek és ezekkel
az em berekkel beszélhessek. A pám nak
ki kocsival jö tt utánam , m ég útközben
elbeszéltem a dolgot s kértem , hogy hi­
vassa át Hegyi János bácsit s kérdezze
•K ö rö si O rb ó k K á lm á n az e r d é ly i H é jja s fa l-
v a e g y k o ri fö ld b irto k o s a , a k i b a r á tja , a d é v a i
G ró z a ü g y v é d (k é s ő b b á lla m e ln ö k ) ta n á c s á ra ,
anyagi ja v a in a k h á tra h a g y á s á v a l 1 9 2 2 -b en
D é v áró l — c s a lá d já v a l — M a g y a ro rs z á g ra
k ö ltö z ö tt s o k m in d e n t ír t, d e í r ó v á s o h a n e m
le tt. M u n k á it m e g s e m m is íte tte a z id ő , v a g y
a v á la s z to tt té m á k é rd e k te le n s é g e . P e tő fire
v o n a tk o z ó n é h á n y o ld a la s , s a j á t k é z é á lta l
ja v íto tt ír á s a a z o n b a n f e n n m a r a d t (M a g y a r
N e m z e t i M ú z e u m U . D . G . 1981/17.). A m i k o r
m a a já n lo m a z o lv a s ó n a k , f e l k e ll h ív n o m a
fig y e lm e t a r r a , h o g y n e a f o r m á t , a m e g k e ­
s e r e d e tt e m b e r k if e je z é s e it v e g y e b ír á la t a lá ,
h a n e m a z t a tö r e k v é s t, a m e ly az e se m é n y e k
h ű v i s s z a a d á s á r a i r á n y u l t . (T . F .)
34
meg tőle. hogy igaz-e az, am it ebből az
iratb ó l olvastam s hogy beszélje el n e ­
k ü n k is ezt a dolgot. A pám öröm m el
te tt eleg et k érésem n ek s hazaérve á th í-
v a tá az öreg Hegyi F odor Ján o st h oz­
zánk, ak i a következőket beszélte el n e ­
k ü n k ; ,,Én és Szali G ergely P ista e g y ü tt
v o ltu n k F eh éreg y h ázán ál a m u szk ák
elleni csatában, m in t közhuszárok. F e ­
héregyházán belül a réte n állo ttu n k . A
falu és a N küküllő között. Bem k o csi­
já t az n ap többször is lá ttu k s lá ttu k
azt is, hogy P etőfi a kocsiban ült. D e
hogy az őrnagy u r a t hol és m ikép se-
b esítették meg a z t nem láttuk, m e r t
am ikor a m uszkák Segesvár felől az
erdőbő l leereszkedtek; nekünk k ia d tá k
a parancsot, hogy v issza kell m e n n i
S zékely k eresztú rra, d e nem H éjjasfalv a
felé az országúton, h an e m a Buni h íd o n
á t S á rd ra és o n n an Ü jszékhelyre, m e r t
a kozákok a H é jja sfa lv á ra vivő o rszág ­
úton m á r erősen közeledtek. Én G erg ely
P istá v al a lo v ak at eleresztv e b ehúzód­
ta m a K üküllő p a r tjá r a a füzesbe, s o tt
egy m agas p a rt a l a tt m egbújva b e v á r ­
tu k , am íg a m u szk ák elhúzódnak. K éső
estve, m ikor m in d en elcsendesedett; b ú ­
vóhelyünkről k ijö ttü n k és hazafelé in ­
d u ltu n k , hogy o tth o n szétnézzünk, s a z ­
u tá n a csapat u tá n m enjünk. H azafelé
a czapai báró (Szentkereszthy) r é t ­
jé n jö ttü n k át, s o tt az úttól n e m
m esszire, egy szalm ak azal tö v éb en
fájd alm as nyöszörgést hallottunk. O d a ­
m en tü n k és lá ttu k , hogy Petőfi ő r ­
nagy ú r fekszik o tt véresen. A zt k é r ­
dezte t ő lü n k ... H ová m e n te k ? ... H é j­
ja sfa lv á ra m o n d tu k . . . Vigyetek m a g a ­
to k k a l .. . Nem tu d o k j á r n i . . . L e sz ú rt
a k u ty a k o z á k . . . É n és P ista d e ré k ­
s z íja in k k a l és szalm a gúzzsal két k a r ó t
összekötve a r r a sz alm át te ttü n k s az ő r­
nagy u r a t rá fe k te tv e elv ittü k H é jja s­
falv a végéig, ah o l m egpihentünk, m e rt
a falu b a bejönni n em m ertünk, m iv e l
m uszk ák v o ltak a falu b an . Itt azt k é r ­
dezte az őrnagy ú r ; V an -e m agyar u r a ­
ság a faluban ? . . . V an több is, fe le ltü k
mi .. . V igyetek a legközelebbihez . . .
Az épp itt v an a fa lu végén, szó ltu n k a
Cseh József ú r u d v a r k ap u ja előtt m e g ­
állva. A kkor te g y e te k l e . . . M agam
m egyek b e . . . K öszönöm . . . Isten á ld ­
jon . . . Jó f iú k . . . S azzal az ő rn ag y
u r a t a k ap u elő tt le tettü k . Be is a k a r t
m enni az u d v arb a, d e nem b írt já rn i a
nagy vérveszteség m ia tt, m ire én és
P ista b ev ittü k őt Cseh József ú r b ére s
b író já n a k a la k á sá b a és ott h ag y tu k ,
m e rt féltünk, hogy a m uszkák elfo g n a k
s m e r l a z őrnagy ú r gyenge volt; h o g y
to v á b b “'n e m b írta az u ta t. Mi b e se m
m e h ettü n k a faluba, m e rt az tele v o lt
m uszk áv al s az éj sö tét lenle a l a tt a
fa lu t m egkerülve ú jb ó l a K üküllő m e llé
hú zó d tu n k a L u n k czán á t s a g y u lai
m a lo m n ál a vízen á t Ü jszékhelyre m e n ­
tü n k . Hogy ezu tán m i tö rtén t az ő rn ag y
ú rra l, a z t nem tudom , de a fo rrad alo m
u tá n hogy h az ak e rü ltem — m o n d ta
Lovas nemzetőr
( S o m o g y i G y ő z ő r e k o n s t r u k c ió j a )
Hegyi F odor János — h allo tta m , hogy
a Cseh u d v a rb a n ak k o r az uraságok
nem v o lta k otthon. Az o lá h béres bíró
pedig, a m i eltávozásunk u tá n a faluból
hazatérve m id ő n m eg látta la k ásá b an a
m agyar tisztet azon szav ak k al, hogy
„Pusztulj innen, m ert te is m ag y ar k u ­
tya vagy” az őrnagy u r a t k ik e rg e tte a
házból. E ddig ta rto tt Hegyi Fodor János
elbeszélése. Ezek voltak a h a lh a ta tla n
nagy k ö ltő n k utolsó szav ai „Köszö­
nöm . . . Iste n áld jo n jó fiú k ” . . .
Hogy ez u tá n Petőfi hová le tt a z t nem
tudja m egm ondani senki. S okan m ond­
ták, hogy P ető fi a Cseh József k e rtjé ­
ben h a lt m eg, azon éjjeli, m ik o r a lel­
ketlen o lá h őt a házból kiűzte. Sokan
állítják , hogy S zékelykeresztúrra vitték.
Sőt arró l is hallottam , hogy Hátszeg
m ellé ö raljab o ld o g falv ára k e rü lt volna
a gróf K endeffy b irto k ára, s o tt volna
eltem etve, d e m indez csak feltevés. —
Tény az, hogy K ozm a Ferencz volt
székelykeresztúri áll. ta n ító képezdei
igazgató, a k i héjjasfalvi Cseh József
földesúr u n o k áján a k a férje, hosszas k u ­
tatásokat fo ly tato tt ezirán y b an , sőt h a
jól tudom , H éjjasfalv án a Cseh József-
féle k e rtb e n ásatáso k at is végeztetett,
— de a m in t hallottam , a to v áb b i k u ta­
tás pénz n em léte m ia tt ab b am arad t,
m e rt az a k k o ri kultu szk o rm án y nem
sokat áld o zo tt ilyesmire. K ozm a Ferencz
saját költségén pedig n em tu d ta a k ö lt­
séges ásatá so k at befejeztetni. P edig k á r
volt; m e rt köztudom ású dolog, hogy
H éjjasfalván igen sok 1848/49-es honvéd
alussza ö rö k álm át közös sírokban, —
am it igazol a faluvégen em e lt em lék­
oszlop is —, am ely pedig nem m esszire
van a Cseh József k ertjétő l.
De hogy K ozm a Ferencz helyes ú ton
indult k u ta tá sa iv a l igazolja az is, hogy
a nagy beteg költő orvosi segély n él­
kül végelgyengülésben n em is b ír t vol­
n a ki egy 10—12 kilom éteres u ta t Szé-
kelykeresztúrig. S így v alószínűnek lá t­
szik az. hogy koszorús k ö ltő n k ham vai
H éjjasfalván a Cseh József k ertjéb en
porladoznak.
K ö z z é te s z i:
TEMESVÁRY FERENC

ÖNKRITIKUS TÖRTÉNETTUDOMÁNY
Történetírás és szociális érdeklődés
A H i s t ó r i a e s z á m á t ó l f o l y a m a t o s a n K ív á n
c ik k e k e t k ö z ö ln i „ E L S Ü L L Y E D T V IL Á G ” c.
r o v a tá b a n a le g ú ja b b k o ri m a g y a r tá rs a d a ­
lo m t ö r t é n e t é b ő l . (A s z e r k . )
A m a g y ar tö rté n e tírá s tö rté n ete tá r ­
h áz a a jelenéhez kötődő — és nagyon
is k ö zvetlenül kötődő — történetírói
m unkásságoknak. Az, hogy állam i, e t­
n ik ai, nem zeti, tá rsa d a lm i fejlődésünk
félo ld alasság ait több századon á t cip el­
tü k m ag u n k k al felo ld atla n u l, a p o liti­
k ai gondolkodás figyelm ét ú jra és ú jra
a tö rté n e le m felé fo rd íto tta : író és ol­
v asó ja joggal érezte úgy, hogy a jelen
k o n flik tu sa i a m últból értelm ezhetőek,
s jo g g al v á rta azt, hogy a jelen-problé­
m á k ra a m últtal foglalkozó tudom ány,
a tö rté n ettu d o m án y a d jo n m eg- és fe l­
oldási iránym utatást. E z is m agyaráz­
za, hogy régi tö rté n e tíró in k m űveit fo r­
g atva, m indegyre visszacsengenek a z o k ­
b an az aktuális k o rk érd ése k hangjai. A
re fo rm k o ri nem zeti és polgári követe­
lések h a tá sá ra nyúl H o rv á th M ihály,
S zalay László a pór nép, a m agyarság
k árp átm edencebeli elhelyezkedésének
tö rté n eté h ez , és ugyanígy példázzák a
m a g y ar történetírás á lla n d ó jelenérzé­
k en y ség é t az osztályharc politikai re n d ­
sz erek e t form áló e re jé n e k aktuális k é r ­
d é s á llítá s á t a középkori vagy 19. száza­
di tö rté n elm ü n k b e n vizsgáló m a rx ista
Szabó E rv in tan u lm án y ai a századelőn,
M o ln ár E rik könyvei a felszabadulás
u tán . . .
A késői történész m a jd a m agyarság
tö rté n e té n e k utóbbi h ato d fé l évtized­
nyi szak aszát áttek in tv e, nyugodtan á l­
líth a tja , hogy újkori fejlődésünk folya­
m á n a legteljesebb, a társad alo m m in ­
den ré te g é t m ozdító szociális á tre n d e ­
zés m e n t végbe, sokszázados társad alm i
osztályok, rétegek tű n te k el a társadal-
m i-p olitikai-gazdasági élet színteréről.
A v áro si, falusi e m b er m in d en n ap jait,
érin tk ezési, viselkedési szokásait, n o r­
m a tív á it átgyúró változások zajlottak le
— m égpedig, gyakran e rő s hangú p oli­
tik ai csatá k közepette. Egy egész világ
sü lly ed t el egyazon generáció szem e
lá ttá ra . — Mi az oka — te h eti m ajd fel
a k é rd é s t napjaink tö rté n e té n e k késői
k u ta tó ja —, hogy e n a g y szociális á t ­
rendeződések koráb an a tö rtén etírás
m égis kevés kíváncsiságot m u ta t a t á r ­
sad alm i v áltozásainkban m unkáló, és
u g y an csak több év századnyi távolság­
ból ö rö k ö lt feszültségek irán t. Megsza-
Kadt v o ln a talán a tö rté n ettu d o m án y
jelenérzékenysége ?
A z e lm ú lt évtized k ö rö ttü n k végbe­
m enő történései is ú jb ó l rá kell hogy
éb resszék napjain k tá rsa d alo m tu d ó sá t
— fű zh e tő tovább a m a jd a n i vissza­
te k in tő k ritik u s eszm e fu ttatása — : v i­
lá g p o litik ai szerepet já tsz ó technikai,
k ato n ai, gazdasági a p p a rátu so k sem
csu p án valam i világot-rendező felsőbb
elv sz e rin t mozognak, han em a m ö­
g ö ttü k álló, azokat lé treh o zó cselekvő
gondolkodó em berek m ozgatják azo­
k a t; lé tü k , m űködésük végső soron a
tá rsad alo m tó l, „az egyének tá rsa s
eg y ü ttélésén ek ” fo rm á já tó l függ. M eny­
n y ire fedezhetőek fe l e ko rtö rtén eti
ala k u lá so k visszhangjai tö rté n e tírá su n k ­
ban, m en n y ire k észültünk fel ezen em ­
beri, tá rsa d alm i tényező döntő szere­
pének m e g m u ta tásá ra a tö rtén elem b en ?
T ö rtén etíró i term ésü n k et e te k in te t­
ben nag y ító a lá helyezve, azt lá tju k :
igaz, tö rté n e ti összefoglalásainkban,
egyes esetek b en tankönyveinkben, r it­
k áb b an o k tatási te m atik án k b a n eln y er­
té k h ely ü k et a „társad a lo m tö rté n eti”
fejezetek, n éhány intézm ényünk k u ­
tatási terv éb en m egjelentek a „ tá rs a ­
dalm i szem pontok”, d e tö rté n e le m lá tá ­
su nkban m indm áig h á tté rb e szorul az
újkori tö rtén elem leg k itap in th ató b b sa ­
játossága, különbözősége a koráb b i év ­
ezredektő l: a történelm i cselekvés szo­
ciális, töm eges szintű, tá rsad alm ias je l­
lege.
Hosszú fejteg etések et kív án m ajd a
késői történ észtő l azon okok részletes
m eg világ ítása: m ié rt m u ta to tt tö rté ­
n etírásu n k m indig is kevesebb érz é­
kenységet a szociális k érdések irán t,
m in t m ás, a m agyarhoz hasonló fe jle tt­
ségi sz in te t m u tató történetírások.
Egyik — ta lá n éppen a döntő — ok­
k ént jelöli meg m ajd valószínűleg a z t a
g yakran m in d e n m ás érd ek lő d ést fé lre ­
toló fogékonyságot, am ely a nem zeti
kérdés ir á n t m utatkozik nap jain k ig . A
tudom ányosságunkat, szellem i életü n k e t
ö n k ritik u sa n vizsgáló k u tató k elő tt a
jelenség m á r m a is ism ert. A közgon­
dolkodás, a társad alm i érdeklődés fe ­
szülten figyel, h a a le v éltári k u ta tá s a i­
ból a széles közönség elé lép ést v állaló
történész a tö rtén eti M agyarország szét­
eséséről, n etán a h ajd an a m agyar á l­
lam hoz tarto zó terü letek rő l, szom szé­
dos országokba szakadt kisebbségekről
ad elő, d e lohad az érdeklődés, h a az
előadás rég m ú lt korok term elési e ljá ­
rásaiból, a régi világ társad alm i é le té ­
ből veszi té m áját. T u d ju k ennek m a­
g y a rá z a tá t is: a m agyar nem zeti fe jlő ­
dés k étarcú ság a — egyrészt a nem zeti
ö n álló ság u n k ért fo ly ta to tt h arc a
H absburg-birodalm on belül, m ásrészt a
19. század közepétől éleződő szem ben­
állása az o rszág h atáro n belüli m ás
nem zetek k el — szükségszerűen ta szíto t­
ta a tá rsa d alm i érdeklődés és tö rté n e t-
írás közép p o n tjáb a a nem zeti kérdést.
S ne fele d jü k : e nem zeti konfliktusok
éppen azok b an az időkben, a m ú lt szá­
zad végétől tetőztek s k öveteltek m a ­
guknak elsőbbséget a közgondolkodás­
ban, a szellem i életben, am ik o r E urópa
m ás á llam aib a n a p o litik ai m ozgalm ak
töm egessége, a m odern politikai in té z­
m ényren d szerek , m á r nem csak az u r a l­
kodó osztály, de a társad alo m egészé­
nek fig y elm ét a szociális p ro b lém ák ra
fo rd ítják . S a z t se feled jü k : a nem zeti
kérdés irá n ti érzékenység ú jratö ltő d é-
sét „b izto sítja” n ap jain k ig az a tö r té ­
nelm i tén y , hogy századunk térség e­
ket, h a tá ro k a t átszabdaló, átrajzo ló
összeütközései — m ind az első, m in d a
m ásodik v ilág h áb o rú n yom án — to ­
v áb b ra is rán k h a g y ták m agyarok és
nem m agyarok együttélésének á lla m i­
nem zeti gondját.
De h a lá tju k e bizonyos m érték ig
k én y szerp ály án m ozgást rá n k kénysze­
rítő tényezőket, m ié rt nem igyekszünk
legalább figyelm eztetni a közgondolko­
dás féloldalasságának veszélyeire? —
szegezhetjük im m áron m a g u n k n ak a
kérdést. A következő évtizedek k u ta tá ­
sai d eríth etik csak fel e rre a választ.
A v álaszt arra, (vajon m ennyiben függ
össze e „b izo n y talan ság u n k ” érte lm isé­
günk feltöltődésének u tóbbi évszázad­
beli társad alm i-etn ik ai, vallási sa já to s­
ságaival, és a polgári k o r egész tö r té ­
netében m agas színvonalú értelm iség
szociális és nem zeti tu d atb eli z a v a ra i­
val. Nem csak a r r a k ell m ég fén y t d e­
ríteni, hogy a n em esi-d zsen tri gondol­
kodási hagyom ány m en n y ire m u ta to tt
érzék etlen ség et a „társad a lm i”-v a l
szem ben, és az asszim iláns középosz­
tály m ié rt kíván m in d en k ép p en n em ­
zeti buzgalm áról m in él h arsán y ab b an
bizonyságot tenni; d e a n n a k elem zésére
is v állalkozni kell m a jd : vajon hogyan
k ényszeríti az „etn ik ai h o v atarto zás”
boncolgatásának p ro g ra m já ra az é rte l­
m iséget a k elet-eu ró p ai tá rsa d a lm a k
zá rtság a; az, hogy a társad alo m széles
rétegei és a középosztály közötti m o b i­
litás lehetősége ú jra és ú jra elszűkül, s
a középosztály a tá rsa d alo m egészéhez
— a szociális h iá n y áb a n — az e tn ik a i
azonosságtudat szálaiv al igyekszik ho z­
zákötődni. ..
És h a tudom ányosságunk, v a la m in t
közgondolkodásunk m ire-érzék en y ség é-
nek e re d ő it keressük m ajd , nem á llh a ­
tu n k m eg a polgári k orszak rá n k h a -
gyom ányozódásainál. H iszen m ár m a
is lá tju k , m ennyire — tegyük hozzá:
szükségszerűen — o p tim istá k vo ltu n k ,
am ikor a z t h ittü k : a régi tá rsa d alm i
s tru k tú ra összetörésével, m odern tö rv é ­
nyek, ren d eletek (földreform , állam o sí­
tás stb.) ú tjá n a társa d alo m b an m a jd
au to m atik u san végbem ennek az ú ja t te ­
rem tő, s a régit m egsem m isítő v álto zá­
sok. N éhány évtized m ú ltá n n y ilv án v a­
lóan m ég világosabb lesz: a gazdasági,
p o litik ai rendszerváltozások u tá n m ég
igen hosszú ideig v an n a k jelen, v agy
term elő d n ek ú jjá olyan társad alm i v i­
selkedésform ák, életfelfogások, am ely
felfogásokat szülő réteg ek gazdasági-
lag-politikailag m á r év tized ek óta m eg­
szűntek. S mi túlságosan is ráh a g y v a
m a g u n k at a z au tom atizm usokra, n em
ösztökéltük eléggé a közgondolkodást, a
h u m á n -tu d o m án y o k at a tá rsa d alo m tö r­
tén eti, a szociális szem pontok m élyebb
átgondolására.
N em is olyan régen őszinte felin d u ­
lással u ta síto tta volna vissza b árm ely ik
tö rté n e tíró a k ritik u st, h a az a tö rté ­
nészi m u n k ásság a és a je le n „a k tu ális”
k érdésfeltevései között kapcsolódást m u ­
ta to tt v o ln a ki. A m ai tö rté n etíró — e l­
táv o lo d v a e k o ráb b i felfogástól —
vallja, hogy tu d o m án y án ak haszna vég ­
ső soron a korához szólás igényében
rejlik. T u d ja : m ú ltszem léletü n k és je ­
le n lá tá su n k között folytonos k o rre lá ­
ció, k ö zv etlen k ap c so la t áll fenn. A
„szociális”, a „ társad a lm i” irán ti é r ­
deklődés növekedése a tö rtén elem szem ­
léletb en m agával v o n ja a jelen ü n k k el
szem ben tá m aszto tt igényeinkben az
em beri, intézm én yes, tárg y i kö rn ye ze­
tü n k k e l való törődést, a z azokon fo r-
m á ln i-a ka rá st, h a kell, vá lto zta tn i-a ka -
rást; közéleti d em o k ratizm u sra ösztön­
zést, a d em o k ratizm u ssal éln i-tu d ást,
egy ú jf a jta hum ánközpontúságot. S oha
ki nem teljesed ett hag y o m án y a ez h a ­
zai k ö zg o n d o lk o d ásu n k n ak ...
GLATZ FERENC
História Ára: 14 forint

Ismeretlen művész plakátja a Tanácsköztársaság idejéből (Cikkünk a 7 9. oldalon)