Professional Documents
Culture Documents
világháborút
(forrás: origo, Keisz Ágoston, 2014.09.01. 10:07)
1939. augusztus 31-én este a rendkívül feszült nemzetközi helyzetben bombaként robbant a
hír, hogy lengyel támadás érte az akkor Németországhoz tartozó Gleiwitz város
rádióállomását, és több más német célpontot a lengyel határ mentén. A kortársak nem
tudhatták, hogy valójában a németek álltak a provokációk mögött, amit Németország
közvetlen háborús okként használt Lengyelország ellen.
A német hírügynökség további jelentéseiből kiderült az is, hogy hasonló incidensre került sor
a hochlindeni vámháznál és Pitschenben, egy erdészeti központnál is. A német jelentések
szerint összesen 21 határincidens történt augusztus végén, amiért kivétel nélkül a lengyeleket
tette felelőssé a német kormány. Másnap hajnalban Hitler – egyebek mellett – a „lengyel
agresszióra” hivatkozva indította meg Lengyelország elleni hadjáratát.
Stukák Lengyelországban a II. világháborúbanForrás:Wikimedia Common
A lengyel-német konfliktus
A Német Birodalom számára 1938 a sikeres hódítások éve volt: márciusban Ausztriát
csatolták a birodalomhoz, szeptemberben pedig Münchenben kötöttek olyan egyezményt,
amelynek eredményeként Csehszlovákia németek lakta területei kerültek Németországhoz. A
németek mindezt fenyegetések és ígéretek révén úgy érték el, hogy egy puskalövés sem
dördült el. Hitler következő célpontja Lengyelország volt. Miként azt a Wehrmacht
tábornokai előtt május 23-án kifejtette, tisztában volt azzal, hogy Lengyelország legyőzése
csak háborúval lehetséges, az Ausztriával és Csehszlovákiával szemben alkalmazott
módszerek nem hozhatják el a „békés hódítás” kívánt eredményét Lengyelország esetében.
A háború előkészületei
1939 tavaszán és nyarán már nagyban folytak a Lengyelország elleni német háború
előkészületei. Hitler már április 3-án utasította a német véderőt, hogy a Lengyelország elleni
katonai tervet oly módon kell előkészíteni, hogy „szeptember 1. után bármikor” végrehajtható
legyen. A katonai előkészületek mellett természetesen a diplomáciai tárgyalások is folytak,
amelyeknek fő célja az volt, hogy a többi nagyhatalmat Németország távol tartsa a lengyelek
elleni háborútól. Anglia és Franciaország esetében erre vonatkozóan nem sikerült eredményt
elérni, ám a Szovjetunió jóindulatú semlegességét biztosították az augusztus 23-án megkötött
német-szovjet megnemtámadási egyezménnyel, amelynek titkos függeléke a szovjet és a
német érdekszféra elhatárolását is tartalmazta.
A színjáték előkészületei
A Gleiwitz szélén álló rádióállomás elleni támadás egy nagyobb terv része volt. Az SD
vezetése olyan, a lengyel határ közelében fekvő, elszigetelt objektumokat keresett, amelyek
kiváló célpontjai lehetnek a színlelt lengyel támadásoknak. Így jelölték ki a hochlindeni
vámházat, a pitscheni erdészeti központot és a gleiwitzi rádióállomást. Az előkészületek a
legnagyobb titokban zajlottak, ugyanakkor arról is gondoskodtak, hogy a támadások legalább
részben sikeresek legyenek, aminek érdekében még néhány határőrző Wehrmacht-alakulatot
is máshová vezényeltek az akció előtt.
A Gleiwitz-i rádióadóForrás: Origo
Hányan hallhatták?
Azt nem tudni, hogy bárki hallotta-e egyáltalán az üzenetet, ugyanis egy olyan speciális
vészfrekvenciát használtak, amit csupán árvizek és más természeti katasztrófák alkalmával
aktiválnak. Hamarosan meghozták az előzetesen injekcióval elkábított Honiokot is, akit aztán
néhány lövéssel megöltek, mintha harc közben esett volna el. Ezt követően az egész alakulat
távozott, az akció nem tartott tovább negyed óránál.
Eközben lezajlott a másik két akció is: a hochlindeni vámháznál a lengyel katonának öltözött
németek összecsapást színleltek a német rendőröknek öltözött SS-katonákkal. Nagy
felfordulás közepette a levegőbe lövöldöztek, földúlták a vámházat, majd otthagyták a lengyel
uniformisba öltöztetett és kivégzett bűnözőket, hogy az erőszakos támadást bizonyítani
lehessen. Hasonló támadás zajlott az erdészeti központ ellen is.