Karthagó És A Só

Németh §yörgy legújabb könyve olyan ókori történeteket tárgyal
sajátos nézőpontból, melyek annyira közismertek, hogy szinte

közhellyé váltak. Mindenki úgy tudja például, hogy Karthágót
a rómaiak porig rombolták, majd a helyét sóval behintették, hogy
Drgkón hírhedetten kegyetlen törvényeket hozott, hogly Julius
Caesar, miközben átkelt a Rubiconon, azt mondta: ,,a kocka el
van vetve" és hogr Attilát hármas koporsóban temették el a Tisza
medrében. Es mindenki rosszut tudja!
Ez persze ncm az olvasók, sokkal ínkább az ókori tárgyú
könyvek, tankönyvek, lexikonok, valamint azok szerzóinek
hibája. Az eredeti források a legtöbb esetben nemhogy nem
erósítik meg ezeket a közkeletú vélekedéseket, de
homlokeryenest ellenkezót átlitanak vagy éppen egy szót sem
szólnak róluk. Nem könnyt( tehát kibogozni és rekonstruálni, mi
is történt valójában.
Természetesen a tévedéseksűya, jellege és minősége igen
különbözó. A szakmán belüli következetlen szóhasználat éppúgr
górcsó alá kerül, mint azok a provokatív * néhol már-már
,.szemtelen" - szemtéleti kérdésfelvetések,hogy például létezett-e
egpáttalán az ókori §örögország?
Míndezekre keres és ad seakmaílag kifogástatan válaszokat
a szetző, érdekfeszítő, lebilincselő stílusban.
KORONA xt.eoÓ
1111 Budapest, Bartók Béla út 3O'
Postacím; 1519 Budapest, Pf.: 446.
TeleforVfax: {06- r } 385.8089, 365-4387, $8§-§66 1
e-mail: koronakiado@koronakiado.hu
honlapunk: www.koronakiado. hu
Kor,ryv_ E§ TANKolYYvcE§lTR§M
11l1 Budapest, Bartók BéIa út 5O.
TElefon/fax: {06-1) 386-0201, 466-5169
Jllu!|illl[zuü
NEMETH GYÖRGY
KARTI-IAGO ES A SO
222,
ruÉnnpTHcyöncy
I{ARTHAGo
ESASo
ez ówonrönrBNBr negoNÁ
g
KoRoNA xnoó
BUDAPEST, 2oo2
6 9? 9Lt6 t96 NgsI
zooz 'ÁBJaÁg qleur91..1 6
iaz9{]lt IeI]rcZ v
9Ic94zsnIII9}}Jog
VguoNV dgJHcIu
^Je}9l}Jog
Á,Igcugc Nyauor
e}le}Zsa{Jazs
\gFZzeBI g}eza^l§n ]IosZ eJetueN s9 u9Î §eg :r191aze^ solelad
zooz'Igfc "ryy epuroÁp 1Áueqc9z5 :}ozs9lQ{ s9 sguroÁp
,]J}I esJ9J s9 sppJoJ :s9uzs9{ole ppruoÁp
9p8zuBt 91azel§n leszgr uIIoqIIA IoIoJ u9s9peq V
I998-988,6808-988' L8tb-99t :xeJfuoJ3leJ
,08
ul PI9g {gueg I I I I
,]J}I
9pply BuoJoy e e|pely
TARTALoM
E|őszó l g
Trőja / 15
A phaisztoszi korong / 33
Milyen szinű a Kék fo|yó? l 47
Romulus / 49
Ókori fe|fedezők / 62
Drakón és a drákói szigor / 70
A spártai ape|Ia / 77
Marathón / 81
Milyen jarvány volt Athénban? / 88
Kik voltak a metoikoszok? / 96
Női szerepek az ókori Hellaszban l lo4
Túlülági utazások
' Homérosztól az orphikáig / 113
Családtervezés az ókori §örögöknél? / l2l
Létezett-e ókori
Görögorszáf / 1,33
Karthágó és a só / l37
A Rubicon partján l l43
A zsarnok Nero / l55
Attila sírja / l73
Avérszerzódés / lBl
Minden út Rómába vezet? / |94
Jeglzetek / 2OI
Irodalom / 206
7
g
KoRoNA xleoó
ELoSZo
,r2
,,Hiszen az emberek, még ha sajó-t hazajukról uan is szó,

kételkedés néIküI elhísznek mindent, amít eggmastóI haltanak
a régíi.dőkrőI. .,. Anngíra sajnalja az emberek többsége
aJdradsagot az igazsag Jelderítésére,és sokkal szíuesebben
elfogadjak azt, amit éppen hallanak,"
Thuküdídész 1. köngu 2O,
( Mur akö zg Gg ula
Jor dítósa, )
Az ókortudomány, beleértve az ókortörténetet, szakma, éppú§, mint a

cipészet. Ha egr cipész nem ért a szakmájához, az általa készített cipő
hordhatat]an lesz és csúf. Ha egl hozzá nem értó szerző ír az ókortörté-
netről, könyve hatalmas példányszámban jelenhet meg és népszerúvé
válhat más hozzá nem értők körében. Az elrontott cipó csak annak az
egr embernek okoz kárt, aki hordani próbálja, a szakmailag vitatható
munkák megjelentetése azonban sokakatvezet félre. különösen veszé-
lyes, ha a tankönyvek tartalmaznak súlyos tévedéseket, mert ebben az
esetben még akkor is megkövetelik a tanuiótól a rossz vá]aszt, ha ő vé-
letlenül a jót ís tudja.
Hosszú éveken keresztül vettem részt az ókortörténettel fo$alkozó
általános és középiskolás tankönlvek szakmai minősítésében,és az
összes jelenleg kapható könyr,ről, szöveggyűjteményről, munkafüzetről
és térképről írtam bírálatot. E munkám során találkoztam olyan tévedé-
sekkel, amelyek makacsul ismétlődtek a tankönyvekben, de olykor ké-
zikönyvekben és lexikonokban is. A kötet címéül választott sóhintési
történetet az egyik tankönyvben még le is rajzolják. Római katonák vo-
nulnak karthágó romjai között, és szórják a sót. Nincs glerek, akiben
ne rögzülne ez a kép, noha Karüágót soha senki nem hintette be sóval,
és egretlen ókori forrás sem allítja ezt. Attila Tiszába való eltemetése
szintén nem szerepel a forrásokban, sőt a 19. század közepéig senki
nem is gondolta ezt.
Mindezek a tévedések elkerülhetők lettek volna, ha a szerzők egrmás
könyvei mellett (vary helyett) kezükbe veszik a forrásokat.Igaz, a forrá-
sok jelentős része nincs lefordítva mas/aI nyelwe, ígl a szakemberek-
nek óhatatlanul kell tudniuk görögül és latinul. De ha a német történe-
lemmel foglalkozó történésznek nyilvánvalóan tudnia kell németül, mi-
ért ne kellene tudnia a görög történelemrőI író történésznek görögül?
9
0I
-9^ B ,}€{oze ruvlIzvBIrr1 efigqg:dFeul Zs9J qqBzssoq '{Ipos9lu B '}e{as
-9pe^9} p}ela{zo{ e v|lelBolazsso l€puolu Áu9q9u 9sI3 zV ,q€u11_€ 19qzs9J
{üoJ9q 1alazafa; seÁBe zV ,}a{es?pe^9} B ru§eq m{I9u 9zs >19§o3 ureu
e^seÎo 1anÁuor1 p )ío>19lp e §oq 'Áu91 e zB €J{oJguB} s9 EDI9:pr,{uo1
-u€} e 1o:o1eÁ3lsgtuoÁu ltu9u u_€IE} s9 'sI eq>lergpÁuo{ IBIo{sI ze 1nfia
Áleure 'uaqMuo>1 ueÁ1o ÁFo uorlFatu }zepulru iiaÁlaq >igz§aleqtq ÁFoq
'ure1lopuo8 vJJe 'llozo]I_€A Iues Tluues ap 'Bq9qlq 9pgI}9uIsI s9 sn{
-IdI}E uequlTB}El_€4qru{uo>1uet 9J ul€tlp}nru F}zs3Je{ ue{e^? u9}nlntr
,IuIe^ntü
,zsoplBuIIIIBy '9}Ia{ s9 soJ
1nualalu9Fl peqezs ruau }g{u{€zs uaÁg §g
-9}^riu9{ s9pn} IBIJpuBxe[B ze lu;o.n'e|1e$1o3 1ele>luntu ..Le89IIol" qqas
-9p1 ueÁ1o soJo{9 IEIu E ÁFoq 'ze8t ep '€^J}eI tgqe} ]eq sr ua9dal8eru uaÁ1
-Itul9g ,19|91untu >1osgpn} IJo{9 ze 4qtp'ary?es {€J_e]gzs s9 rle,rÁug{Tz9{
'{ouo{xel 'Ies9pBI{ IB{I]!j{ {eula^rru {9J}}eu9uo} e {o}Fzs9}íIg ,PuIo^
119p9pze{Ie :o>1d9zo4 e ÁEoq 'llgleze ua^9q Iule^}ru Ie {e]pze{ IrEq{E-I
-9}^Áua{ {1odgupue}suo{ s9 Iu9q}B 'tuoure8rad 'IBIJpTIBxe[p ze 1aÁlaue
'etrr{ezs 9}ul{e]pzsst^ BJ1{ltu d8eu ueÁ1o Áugtuopnpo1g ze ftpga
,(IIas
}Ie]aJeIusI slptuullll etu{Bzs ]}ozo{9pu9zs lula^}(u €IB]I_e
ze Ie EllolI1e[es tueu uB9IBû9Î1Áu a|gzsazs 1leru 'Iuu3^ aqz?\ sauapJ9
tueu - Inuena§Bru I919uIe}Je1 - 1an{uo>1 uaÁIl §g ,1aF9suala$ű98l IeuI
-1vzs e efie1l_el u9{zsnq sq Treso}epn} }9I{e} pz?pl zV ,ueq{n|9rrr-ro; sou
-DeI yn!ÁBeqFaur ueso>Igpugzs ueqs9l}pJoJ e }o{eleu g1eqI_EIB} IIpqqB zE
s9 '1ederazs ueqBerrozs upel §a eq '}íunl9uzs€q ueq}eso ze Tl€qqe {€sc
}T1II€ '{BIp soul}B[ s1lodoqlc5 V
,1ug{sllodoqúls }ulJezs s9:119 soÁu
-9ulopn] ,u, ze §en 'p:p9 €ulo^ ueile{ lulJezs sg4seÁlaq I€Ttu9pB{B ze
'Á3; 19nau zsrlodoqln{zs ueq}ez9pl I}ueJ v ,gzs ue^ I9Jp{ '9r auuo| sI Tueu
gs€Îo zB InsgpegJ 'IuJ! }-eIIec-nFV uaq8anozs re§eur euual 39suala1
-Xu9ft lpru{pzs ,eI {9F} upq9ruJoJ eII3c-nFV {€IcuB4 E ]9snIIIeD snlnv
'ueq{p1e e}uoJoues {ozselo ze leêu ugqdouay ,191sgur§a {Iz9qu9l4{
uesgluele| uaqrrlaÁu uJepou solugzs €s9J}19 {3âu IJo{g zy 2tuzlsgBavl
,e:9s9Jrly }{eJlo{
IIe{ }gFIB1e^9u s9JJoJ B ugllî {o{Brp^9u 9}eqI_pIB}
upq{osgJJoJ B }eI{pa{aJoJ sI ruau §1 '1}929{ tuolepoJl{ezs e s9 {os9JJoJ
e 1aB9squop{ zse} tueu lrpglerrugnlp{u 1zs9rÁBg ,pa^9] ozJezs € 'ruezs1{
pg ,,ie|setsz llueu 23 }elqe}J9 ze s9 1e>leÁu9} V - ,{9F} ueddglgzoqugll}{
s! {9{unus9JJoJ ]IpuzspqleJ e d8oq 'IIB^ uuuuo F9squoln1 y ,11aluoÁFa
trreu (,q}s s1lodoq$c5 'eJ}snq}eJEZ 'eueul) es9lzo{ {aâu Is9 9^9I ueq
-8arrozs V, :}o}BlopuoF tqqgp ze lotrBlvIe1 uaqMuoq ;rrazsd9u ua8l ueQ
-{QJg{ soÁuozlq 'ryiBrq TJo{9 ÁBg ,1uor>l!u]o ze s9 193aur9 ze 191s9urÁFa
u}a}zoquog_r{Farl E[pn} tüeu ueolenu_e.l1Áu '}aô{Ie }s?pe^91 uaÁ1 14y
,lg89s+zssoq >1gzFuequ98eu e pp| uer.rrulalr9,§e uoJ{IIuo ze sg e?aulg
ze uaqFo:o.8 B uazslq 'e|:; 1euuol9zs ]9âu uglozs ozJazs Á3a eq 'ue1
-]€1pq]9sJoqF3IN ,ps9J!}9
})íaJJo{ {3neu IJo{9 zB TuntululTu lBIu{Bzs V
gén pedig rövid irodalomjegzék segíti a további tájékozód,ást. Az érve-
lés során bóven idézem a forrásokat, mivel, mint Karthágó esetében lát-
tuk, azok egrszerú elolvasása is elég lett volna a tévedés elkerülésére.
A tévedéseke§ részéta szakemberek már régóta megcafolták, ís/ tá-
maszkodhattam munkáikra. Más részétén próbáltam meg tisztázní, re-
mélem, sikerrel. A tévedésekjellege és súlya igen különbőző. Aztpéldá-
ul könnyú belátni, hogl egl olyan történetnek, amely a forrásokban egr-
általán nem szerepel (például a karthágói sóhintés vagr Attila Tiszába
temetése), egr regényben, de semmiképpen sem egl tankönyvben vagr
lexikonban van a helye. A spártai népgniléstsem hívhatták apellának,
ha a szó nem is létezett.
Jóval nehezebb az olyan szemléleti kérdésekben érveket találni, mint
például a nők vasi a metoikoszok társadalmi helyzete. Az persze nyil-
vánvaló, }log az athéni nóknek volt polgárjoguk, hiszen ingatlant is sze-
rezhettek a polisz területén, amire csak a polgároknak volt joguk, de el
kell választanunk egrmástól a polgarjog és politikai jog fogalmát, amit
sokan összekevernek.
Aztén vannak inkább ízlésbeli,semmint szakmai vitáim is e könyv
lapjain. Nem tartom helyesnek, ha valaki az őkori Görögországról be-
szél, mivel ilyen nevú ország sohasem |étezett az ókorban, de tisztában
vaglok vele, hogl egy ilyen bevett és glakran használt fogalmat akkor is
használni fognak, ha néhányan es/et is értenek érveimmel.
Külön fejezetet akartam egr másik terminológiai kérdésnek szentelni,
de rájöttem, ennek tisztázásához már inkább eg/ monográíiára lenne
szükség, Anakronisztikusnak tartom a párt és az alkotmány szó hasz-
nálatát ókori környezetben. A párt a Történett Jogalmak kisszótá.ra
szerint ,,politikai szervezet, mely azonos politikai érdekeket, nézeteket
valló és ezt véi|aló emberek szervezett csoportja. Modern értelemben
vett pártok a polgári fejlódéssel egrutt jelentkeztek." Ha a középkori
,,köznemesi párt" kérdésébenem akarunk belemenni, akkor megálla-
píthatjuk, hogl a pártok vas/ szervezeti, vagr választási pártok lehet-
nek. A szervezeti pártok a19. században alakultak ki, tagsággal, vezető-
séggel és programmal rendelkeztek, tevékenységük folyamatos volt.
A sokkal kisebb szervezettel rendelkező amerikai váasztási pártok te-
vékenységenagyrészt a választások időszakára koncentrálódik. Ilyen
jellegű pártok az ókorban eg}általán nem léteztek (Meier). A politikai
csoportosulások többnyire egl vezető ember köré rendeződtek, és an-
nak haliála után vagl megszűntek, vagl egy másik vezető köré grtíltek.
A görög és latin nyelvben nincs ís a pártnak megfelelő fogalom. A görög
sztaszísz például eglaránt jelent politikai csoportosulást, üszályt és
zendülést. A latinrfactto szót túlnyomórészt a római nemességen belüli
csoportosulásokra, klikkekre használták (Be5rme 679), A modern nyel-
11
GI
,49ZZ9lZs\ uB9}B}3n{T6euI }s?pJ9{ e l_B{untu IuIIIEJqcS pelry]}oc s9
Joqgc Áuol9n }zs9Js9tu 'I9J939sIrBne}EquB} slzglodq e pzgdFFaur ile{
rues }!{ues uoF9zs:ore.Á3e6lzsg-rdBe IeÎu 'sI }9s9pJ9{ s9]Inupuo{ u_Elu
-oJ-9{9p B uellnJe{le Áfiue.{Bn ,1ada:azs lueu ueq{enduo>1u4 91eqde4
Falualaf e }eI9uIIe ze ze s9 '9{I9zue[e }u1u '{eqq9zp,Áffieur ftpqru F9uI
Ie^J9 II_B^lst útqp:g s9 ez9c Ázcgrouroy EJtuolu_Ezs }JaTu 'Ie^9s9pzdg>1
-Ie s9uuo{o: rer{Beur-letuns E IIIP]Zo{[B13o3 ura6 ,Ies9ztuele ualrr{uo>1 14
>1aupa |:a1 [ueu eDloJQ{eu91 ueÁllu'1ueultua lu9l4eJezs Beur pleza89n
,>1nft9uzseq ue]}ezaulaÁ8a; ueÁloueÁ8n sI
}1esnc1uqce}
snulluJal ÁBoq 'auual 9}EqJ9Î3 'e{IJBuIe}Etu € JuILü 'Áuguropn1 ueÁ1o
uadd9 Áu_euopnpeu9}Jo} V i{u_BulguzseíI l9zs I_EIcueJeJJIp E - uequel
-eu9 ..}1I^19* - paÁlaq 1_er8elur ze >1n|puour Eq 'uBq9{I}ELue}Etu e euzo1o
lJeêz uaÁllru 'Fau 4nftopuoc á}9Jo{s9]uele| uropBo3 ÁBa lua}zsa|-ra}pI
uaseÁu9>1uo uaÁp e-seÁlaq aq ,ua8l uequoze 9pdep uoBofsplozs p '119Ie
LBLI t4eze}gl tueu Áu_euqo{p pallzFor ueqs9Jl 's"llo]JDqc B {Bsc ÁFoq 'p
-IoZSBIB^ {9l{ozs lzu eJJg 1,-r; 19-rÁugur}o{IB r_Blug: ÁBel lu9qlE Ze I>Ie 'Ze
eupe^9l 3u u9IIu Jo{}TV ,Ie }eô}í }s9pe^9} uB9Ipû_BÎ1Áu '1azsaq I9JÁu_BuI
-]o{Ip }IJq € I{BIB^ eg ,eÁu_eur}o{te }}oJ} sculu ftdBu IBuI B {Bu9TutTB]I-Ig
-ÁFeru ,19gg 1dnequqow) ]gnrynsuoJ uI}EI B }ullu 'IuE}lpJoJ >1eu.,{u_eu
-}o{1e ualallaq,{1odd9'>I€}I_puzseq uequrele]Jg s9pe{zepueJaqurell9
§el eu:o;Irrellp 1eÁlaure '1s9za|alr1 op]tlod Fq:p.B V ,Áu_pu4o{Ie }}e]eq
-eI IIIau uerlJezslueleu9 '}}aze}9l u9la za !]Iv 'zepuTl^tr
,Baul4g1zeurpBo;
ueqlourelly 1pseÁBg ze :uaq-LBLI ilugluro{Ip 1}oJl 9sle zV ,19s9la3epue
rlodugur1o>1p IJo{? zv ufolJu! {BusnuzIuoJ{€TIB gJer\ez ueÁlue§n
1161 1an8ny) plguzseq r1g|:e>le eJ9s9leôu >14F9s;r:
-azsdgu 19|es 1-roqg} Iglo{Jnzs € {osn{I]qod saÁBa Bq 'pBJBIu qn141rods
sI Jo{{B qnp11:ods ÁBg ,(s9
,op611o3:snluo}ans) t}aze{}9 sI }}o s9 'l}op
-o>|zglJel ueq9|qnp{ {3pl9z € uB9pIreII_E eJulzs In9pl9d epFlIeJ t9s '}Igzs
-eleq sI Jgzs9sc e -ro>1Á1o oqTelulepzn>1>Ioze Bq'({eploz'{e{9{ '{osoJo^
'{eJgqeJ) {Izo>I}Buo^ EJ{oqnl{}Jods pa.n uaqtuole}J9 TEtu B s1 :o>1rle F9ur
s9za|e11 @11colJ,.1:_ed 1zsnrlJlc" }I_EuzsBq ue-rrledB V ,(089-6Z9 aurÁag)
Eh9I }9J9{ {gII_e 9IIeu I.eJ {Is9uI € e^]a[I '{I§a ze ueq7oJeq 1eulefi9s
-$19uazs gleze^ se§e sn}pues B upq{osepsol-rodosc ueupüe ze ,;.affie
u9 lues soJo{g uapar{Fa lezza Ifeqlroze J9u7 etu 'tre{9 Bl}otr}IuosEq Zoíq,
-{osIlBJeqII s9 zeq{e:arlun| B s9 'upqsanlndod s? uDq47totulldo 1eul
-9J B uo}gl 1e>1o1-rgd uBqgIE^ 39tu uesururolN JopoeqJ 'zs9u9uo}Jo{g se^
-3u p IIBqpEz9,zs,6I V ,IuB}IpJoJeI IIBq{EIe ,,BJ+J_€d 19>1" seÁlaq euuel tueu
pe '(esg1,;pJoJ Joq9c ezulelH) *B}lo}Zsel9l, 1sa1lod s,Dnp ut) eJzs9J 19{
1ed9u se89s§a ze e|pgul zs9Ba {pu_€s9lJo{eÁEruopleq IsnunqTJ} eil9le
,I ,Luoltq
{€uTIB F9ur s9 BpIBq snqcceJc snIJeqTJ" §oq 'e|:1ve fit,6I
ZV) oJeu:c Jo{Iury ,.Ár_"rt '}Ep€IeJ 'I9l 'zsy, asgluela| rlauÁlaure 'Ezssl^
9}eq}aze^ eJgzs (s11lod esn rrlpaB; s.lrrd uqe1 e as9ze|anr1 1.r9d rlel
A történelmi tévedések e§yidősek a történetírással. Nem csoda, ho§
rnár az athéni Thuküdidész is harcot indított ellenük (1. könyv 20): ,,Hi-
szelr az emberek, még ha sajáthazájukról van is szó, kételkedés nélkül
elhisznek mindent, amit egrmástól hallanak a régi időkről: Ígl például a
legtöbb athéni úgl tartla, hog} Hipparkhosz türannosz volt, mikor Har-
modiosz és Arisztogeitón megölték, s nem tudják, ho§ - mint Pei-
szisztratosz legidősebb fia - Hippiasz volt uralmon, Hipparkhosz és
Thesszalosz pedig csak az ő testvérei voltak. S hogl Harmodiosznak és
Arisztogeitónnak a kitúzött napon, az utolsó pillanatban az a ganűjatá-
madt, hogl valamelyik összeesküvó társuk bejelentette a dolgot Hip-
piasznak, s ígl abban a hiszemben, hogl a türannosz mindent tud, nem
közelítettek \,tozzá, de mert elfogatásuk előtt szerettek volna még vala-
milyen emlékezetes cselekedetet végrehajtani, s ú§ várni be sorsukat,
mikor váratlanul találkoztak Hipparkhosszal, aki az úgmevezett
Leókoreion közelében éppen a Panathénaia ünnepi menetének rendezé-
sével volt elfoglalva, őt grilkolták meg. S még sok egléb - méghozzárna
is meglévó, az idő múltával sem elfeledett - dolog akad, amíről a többi
hellénnek is hamis fogalmai vannak. Például, hogr Lakedaimónban a
két király külön-külön nem es/, hanem két szavazattal rendelkezik,
vas/ hos/ van ott es/ pitanéi század nevű harci különítmény, ami a való-
ságban sohasem |étezett. Annyira sajnálja az emberek többsége a fárad-
ságot az ígazság felderíté sére, é s sokkal szívesebb en elfogadj ák azt, arnit
éppen hallanak." (Muraközy Gyula fordítása.)
Nincsenek illúzióim. Egl könyv önmagában nem számolhat le ennyi
bevett, lexikonok tekintélyével is szentesített tévedéssel.De minél
többször ismételjük el egy hamis állításról, hogl hamis, annál valószi-
nűbb, hogr előbb-utóbb talán a lexikonokból is el fog túnni. Ebben re-
ménykedem.
Budapest, 2002
13
Ér
KoRoNA xnoó
TRÓJA
NyoMozÁS Eoy EL sEM TúNT vÁnos os xtNcsBI urÁru
A 19. szó,zad első éuttzedeiben a legtöbb szakember úga uéIte,

hogg a trójai haború története mítosz, tehat Trója sem létezett.
Akadtak azonbon mások, akik pontosan tudtdk, hoga a görög
hagyomdng sohasemJetedkezett meg arróI a településről, amelget
hot Trójdnak, hol pedtg ÍIíonnak neueztek. ÍItonnak, amelg
uarosnéu Homérosz eposzanak, az Íttasznak néuad"ója lett.
Schlie mann sze nzdciós aranylelete, az űg y neu e zett Priamosz-kincs
is szőmos kérdéstuetett Jel, amíg a ll. uiló,ghdborűban el nem
tűnt. A megsemmi"sültnek hitt ktncs azonban etőkerült -
Moszkuaban.
Ha a Kr, e. 5-4. század, forrásait olvassuk, láthatjuk, hogr nemcsak a

történetíró Xenophón tudta pontosan, hol fekszili az Ílrű nevű görög
város, hanem a környékén hadakozó spártú hadvezér, Mindarosz is,
aki nem mulasztotta el, hogl á]dozatot mutasson be a város oltáránál,
Agészilaosz spártai király pedig név szerint Agamemnónnal, a Trója el-
len tárnadó akhájok fővezéréve| hasonlította össze saját magát, amikor
megfárnadta Kis-Ázsia akkori urait, a perzsákat.
A kis-ázsiai perzsákkal szembeszállni egr görög számára tehát olyan
kihívás volt, aminek ósképét, mintáját a trójai háború jelentette, hiszen
az a göíöggondolkodás szerint Európa és Ázsia ősi küzdelmét folytatta
(Hérodotosz 1. könlv 1-3): -A perzsa történet ismerői azt allítják, ho§
a viszálykodás okozói a phoinikiaiak voltak. Szerintük, amikor ezek
ideköltöztek az úgmevezettVörös-tenger mellól a mi tengerünkhöz, s le-
telepedtek a máig általuk lakott földsávon, hamarosan hosszú tengeri
utakra vállalkoztak. Egriptomi és asszüriai árukkal kereskedve sok or-
szégba s ígl Argoszba is eljutottak, mely akkor kiemelkedó szerepet ját-
szott a most Hellasznak nevezett terület városai között. Mint mondtam,
a phoinikiaiak tehát eljutottak Argoszba is, s itt is árulni kezdték porté-
káikat. A megérkezésüket követő ötödik vas/ hatodik napon azonban,
amikor már majdnem minden árujukon túladtak, lement a tengerhez
sok asszony, köztük a király leánya is. A hellének szerint Iő vo|t az,
Inakhosz leánya. Az asszonyok felmentek a hajó tatjára, s kedvükre vá-
sarolgattak az árukbóL Ekkor a phoinikiaiak egrmást biztatva riárohan-
tak az asszonyokra, és bár a leg[öbben el tudtak menekülni, Iót néhány
15
9I
-4J9{ s 't9uloldula}-9u9q}V I.un{I {PIBLu9J € 9[r,l {9ue}Id9 lJ?Zg,uEq9zs
-ode }trr}c slauav sI snIII8JeA '91Ia{ 9u9sJlp ]sn}sn§nv ze nQzQ>I {eqq91
eJ{unIIIBzs 8eur elz|Jo 19Áu9uroÁ3eq {Bll_es9zeuJJezs IB|9J} {€IBuI9J V
,el}e}up{al s1 >1au9,{1aq{Bl
les9 19[es ruaueq
'>1eu9[9scloq dgu IBuI9J e >Iesctueu }9|9JJ u9ze '{esouozB IBÎE}loze|n
-J9ZseI P {€usnInI-snITI€JsV '{eu9IJ zs€IauIV }F{eueuqe 19qg|9:a e s1
-ÁFen '1anles9 z9l{-snqnl € les9,iBoq 'e119l ÁB.,, 11opeFo; eq{9J9 Jeseec
"g ,eryuryzs urn{I
snIInJ 'J9zsqsc snlsnBny ,9}eqlJ9 u.eze?I e>Io zu {euug
IuIlôN ÁFel urn11 }]ozoq 1s9lnpuelleJ }}o}9I Iuau BI{os lryve ep 'u€q
,a ,ryI) s9ilp9l{
-soJ_E^ 3q:p.3 B }}ozo{o 1sg1l1zsnd ,{Feu rreÁFn Jozs9le (9s
,}Io^ (491urarls sa:n) uolqdo]oual pazaneu§r,r sl§el'iloz€ulIel
IBIu9J V
-JE} Lueu }e}senlot{ /i8el l9s:odo>1 a1gJlru[ues }ulJezs {qeleJeluq IFepeI
-e[ uequoze Álaue ']e{9IIueJ!s B {9}{BJp1 uesopuoB le{{eô{ (1snpgped
Tulleu9uo} gpgpze>l lelJopu9s ,{8el\I e {n|^}q ÁB;; ueq:or1 Sn{nZsIu9IIeq
e §oq 'epol1delp8eu s 'B}s9p{ uaq-ZB6I JozsseJo:d paFulqn} uIIBLu
-JJoy pe4uel^tr }u9{q9§e }oqurop V ,{enollsouoze p,ry|:;s zsnaIIIq{V
}1trre 'I_Euqulop g^{eJ uoped:e8ue] € aq }]o}B}nur lolezopv s9 '19|9ra a1
,B}1o}JB}
-seJa{Io.J uequroÁu and9l e:9|pIg.J eIszV-sDI 'u9}epze{ r_es9upgH
{euuelepzpt I}z9{ elszy s9 edgrng sI Jopu9s ÁFe111 19r:oq9q IB|94 V
(,es9llpJoJ pln {c Ázo>1e:n6),.,{euleJeô{ 1Ia}919^9[ slB9ur l9}{os9tu
'ezss$ >l9}pll{ ures 1Áuge1 e s9 '11a191B9Ie }íB}pE ruau treÁFn {9 '{€sJ LugI
,iBoq'rlelzo{}EÎq €l9sglq€Jle elepgl^tr ellns9le}a^9{ uequoze >1ep|9:1 y
,u9s9IqBJ € letreô{ }Ie}91F9le s '19ualaH lJ9{€zss$ Álaure '{auepp{
,}gueleH e}IoqpJle u91
}eF9s}aô}í ÁBoq '>1a11o}u9p ÁB} {eu9lleq B aJJg
-nze §I,{e]p€ Iuas {ozBurB dBoqe lu1u '1up€ }Ia}9}F9I3 Fo; ureu §r,rddg
9 d8oq"ueQ_e8eru a}le}I3J s9 'uoftoqer 1Áuozsse I9qzspIIeH §oq '1peu ,uaq
-9} e^pe{ sI p{eu s '19"rBolop e }]ol[eq zsoJpuexe[V '€IJ zsoulelJd
,g
-9|epl {9pezuau {Iposgul e '- Áu_eruo§eq e efie1,{1o; ÁB; - u_elnzg
,{Bup€ tr-ras
{9 lJgze']lgvs9lqEJ
-1a 91 lzsoFre ze 11a191391a >1elde4 IIIes {9 ÁBoq 'r1911ozsev^ lze vequoze
TrBqzsEIIeH ,19Áuga1 e aftalalorlezssl^ s9 ua|r94 }Ie}9}F9Ie §oq 'eqzse1
-IeH ilgplr_lr1 1e89slalo{ Átg.rpl Tzslq{Ioy p oJJg ,19Áu9a1 ÁI_e:l{ E '}glep
-9l^tr {91loqe:la 'qa11o[ u9IuIB 'u9lzeF9nla s 'zoq9Á1o1 zslzsel{d € 'eq9IV
,aq39.\
IzsIp{Io{ e slueÁFn >1elzg|eqla ug|BI{ +zssoq ÁBg {9ilI^ {eu9lleq
e s1 1oFgsueleilu_E]Igtu {Ipos9ul e trylnzg,}e}3pe{elesc papaJe ze >I9lzou
-ozs1A IB^gIuosBq dd94e {pI€ '{B]Io^ {elel9J{ FeIguIIy
,19d9:ng ']9Áu_€el
Á19rp{ e elloqeJla s 'ueqzsoJnJ IEI}ípIoqd B l]9}9{p{ '{9|pn} Iuau }9êu p
{au{I{E 'u9lleq Áu_eqgu ÁBoq '1u9lro} zE '{IIgseIu }uIIu ' .lnzg"}a{as9p
-a>lseB9suaile so}BzoJos e Ie €t}o}rpu1 za s '>19[;119 {eu9lleq e,§oqe '§;r
,6
ftpad lueu 'eq[uoldtÁBg 1e poln| uop9tu uaÁ11 91,91a3 }ulJezs >1gszrad y
uroldlÁBg 441en >1e1
-zy|Joll^p s 'aqg|aslaq g|Eq € 1a)i9 {9}}Iêg ,{9}IoqBJIe 11ffie Ie^9u s9tII
lötte hatalmas, 9500 néglzetméter alapterületű szentélykörzetet létesí-
tettek. A várhegl lábánál fekvő alsóvárost 3,5 kilométer hosszú fallal
vették körül. A kulturális életet egl kisebb fedett és egr nagyobb nyitott
színház szolgálta. Nagl Constantinus, a kereszténységet elismerő refor-
mer császár először Iliumba akarta helyezni a római biroda]om főváro-
sát. Már az építkezésekis me§kezdódtek, de végül mégsellrr ez, hanem
Konstantinápoly lett az új birodalmi központ.
Az 5, századot követően Ilium csillaga leáldozott, a török korban csak
apró település volt. A hatalmas építmények,az ősi várfalak és különösen
a római kori épületek maradványai azonban nem tűntek el teljesen a föld
szinérőI. Abban tehát nem lehetett különösebben kételkedni, hogr ez a
domb, törökül Hissarlik (varacska) rejtette a görögök és rómaiak által
Trójának, vagJris Ilionnak tekintett települést, legfeljebb abban, hogl ez
azonos volt-e a Homérosz éúta]me§énekelt Trójával. Az európaiak hosszú
idei§ csak i§en nehezen utazhattak a törökök által féltve órzött tengeri át-
jaró, a Dardanellák parMdékére, nem csoda, hogl még az ókortudósok
sem látták személyesen, mi maradt me§ TrójábóL
Ha maga a lelóhely el is volt zárva az elrópaiak elől, a trójai háború
története annál élénkebben élt a haglományban, hiszen az európai iro-
dalom éppen ezzel a hóskölteménnyel kezdódött. Homérosz eposza a
görögök legtőbb olvasmánya volt. Aki csak járt iskolába, sok száz sorát
tudta kívülről, a glerekek uglanis ábécéskönyv híján az Ítiasz és az
Odüsszeía szövegén tanultak meg írni-olvasni, Az egliptomi görög tele-
püléseken előkerült papiruszleletek számos ókori írásgrakorlatot őriz-
tek meg, amelyeken a görög nebulók próbalgatták az írás tudoményát -
s e glakorlatok legnagrobb része Homérosz eposzaiból került ki.
Az eposzköltők Homérosz után újabb költeményekben írták meg a
trójai ostrom előzményeit, és azt is, hoglan tértek haza az es/es hősök
az ostrom után, hiszen nem csak odüsszeuszra vártak még embert pró-
báló kalandok. Ezekbő| az eposzokből állt össze az úgmevezett epikus
ciklus, amely a földjükról elúzött trójaiak menekülését is feldo\gozta,
Aineiasz utazásából nótt ki a rómaiak hagyománya: Aineiasz Itáliába
hajózott, s ő lett Rórna alapítóinak őse. Vergilius eposza, az Aeneis,
amely arról szólt, miként találtak a trójaiak :újhazátltáliában, Augustus
Rómájában legalább olyan fontos és sokat olvasott, tanulmánlyozott
művé vált, mint az Íliasz Hellaszban.
A nyrrgat-európai középkor elfelejtett görögül, a Trója,történet nép-
szerúségeazonban eglaltalán nem csökkent. Ez nemcsak annak volt
köszönhetó, hogr a római költők, vergilius és ovidius Trójáról szóIó
műveit minden latinul olvasó diák kiválóarr ismerte, hanem annak is,
hogr latin fordításban széles körben elterjedt két görög Trója-regéng.
Az egdket áltítólag egl Dares (Darész) nevú phrügiai írta, s a története-
L7
8I
:(Jos ,Z9I-ZüI) ueq9)í
-au? ,Zz Zsplry Ze \IZe>I9Iu]eFeuI sT zsoJeluoH .}s9JJoJ
I9J{eÁIeurB !r{oJ
-9q 9z9qu9l+{ }9{ e vu elvIe}Faur ueqlsEqJBung 9NIaJ eJI9p eJJe}9uIoI
-p1 0I IgplTIJpssIH e §oq '€iloull9 pe ueqgS{untu
+InlJ spzDy pPla
e8eur € JeI[BêI{Je.I 'gzeln elcup4 lpez9,zs .BI ,§g .llQpgzuJ zar1?^gu
u9qeJ}zs {esclueu BseJlsouozp 91e^ Ie^9|9JJ IseqJeung eo .e]}It{ p{uep
-u1u Ev\p{ el|e-r 1oqe 'BuIo^ ]p4{al po e|9:a dFoq .e11o39c uoFueq sal9
se ueJ]ozoJ9}el{ uaq9,rduo>1 u} ueq9lal {IposguI pezezs .I ,e .Jy e snJ
-9:3oa3 ÁFeu e 'ugqeJ}zs ,e]I_BId9l es9pBJItI ugqeJ}zs s9 zsolJ]9ul9q sa8
-9suene ueqIuezs 1e{{Bluoil ze 1e4n8gssce{Bry .19|9JJ luzepaJlal )í9}I?^
ueqlseqJ€ung 9NIoJ e:sg:_e[ /ug:919>1 l91qluop DIlIJessTq e >19 .>1n[9-r
>1elleBlpq luau l€sopn}{Pzs n]3I9IuIeZs sn{I]IDI lBu9{eJ3p pez9zs ,6|
e 3p 'sI ]eul9u Trêu unEJ€J snl1nr §a ftpad uEq-BggI 'JeqceJque>Icg d§a
uaq-ZvBI 'qq9s9{ Ie^truple^ .trg{s }âu ueJB,Ic€W selJeqc §e ueq-66g1
J9Lu }u9{q9dFa epolel 1zeueÁ8n ,}Iolugzs sI 3q lleq}e49Á1o14ezs ltulJ
lDuJnor p46o1oaqcJv ze ueq-gg3I l9J9sgzepeJle.{ .19[9JJ e1l_epl§atu
§oq '11o1n[ e:s9pozgÁffielu p elJB ugfdep - uoldrual-u911ody zE }uItuBI
-E^ 'e]elzs9:,iFe [eJso:9^ sn{nzslugll3q B - Ie}eIeI s9 'uo{IIJEssIH
ilapze{
Iusg }1o-]}I IIEJos s9za>11;d9 zv ,eúes neud9 tez7íl s9 .}9zs9J §e quop
€ e}IoJBsPn sI Feru }9s 'elzepeJl9.J }}9Ie uIIBIIIeIIqJs qcuuleH 9J9]IOJ
19|9JJ e J9Lu upquoze ueÎec {uBJ.{ .IE{IJaIIIB ,ts9trelnzs toBue ,iBg
,4e1lopuoF
- 1aqel zso}nu {esc
sl efieru aÁlequlzs zsolruI Á3g ,{et191etr eJ{eInJ 1er14s 'IgJqIuop-{IIJpssTH
glala§au {Bu9s9JIaI zsoJeluoH p {E}Iolu9zseq TI€Jau s9 '19>19plrq:ed
{9II3IIBpJea B {9u-P[ft39l sfi9ur {p{V ,e|9JJ uBq9le^ e-llezel?I :}u9JI
zB {e}p9l{epJe tueu s 'I_o.J >I9rFoJ ]u9{eseu fen 1u9>1zsouu uequoze
le}eu9uo} V ,BJuI]BI enoupJoJel lgzs?J §a zs9111 ze snluouued snu€{-
.re§eur V ,{B1I9^ 9FBeÁueue] TEIo{sI }9tusl rloásoda zB s .IBzssoJ9Iu
-og ynleÁu 3q.rq3 B }}epe{JetuslFau e:$r edg:ng u9|apl zsuezsaueJ V
,DJLunJoJ
-o6ung D]saD e 11o-ro>1eri§ ]s9}BI{ sgluals| Álaure .}a^}tu saJeo 8aur elze,r
-eu 1ua>leÁueulseÎo cue^pe{ snuÁuouv '{u9J}}eu?}J9} 9slg .sI {n}Bzo}
-1_e,r -re§eur 1p€{B }9s '1}e]epzs rlnsgzoFlopleJ
}eulgu se EIJuB4 soluezs
ueqro4d9zg>1 e ÁFoq' alzala| 19B9s;r:azsd9u Is9IJ9 Áu_eBa-r IoupJoJ BJuneI
}9{ V
,J€IuoJ}so E[gJJ
Ie e}I9selü l9Q9Bozsurezs >1o.Fo:o.3 B ..zsn}{Iq''
.ueq
-9^9 ,tI {Bugs9po{IeJn Jpzsesc oJeN B1I9IE} ueqgf:Js lelgJ{ zsn})iTCI e^J!
€J9Iq9leJ ,{Fe 1alau91:o1 e ÁBoq 'P}}O]III9 1ze e.tozsazs fiuv6a1-o,Dl"r, lls
-9uI V ,Ia }}ase Ie|gJ} Jaze gLg sg BgroF Jeze 9B8 ]ulru qq3saê{ tueu IIEq
-{ocJEq e JuIJ3zs seJBC ,,ffioq'gztlsellaI e:psgzlyl 9zaa191aFeur ]e>laÁu9F
-e:Benol 1-ro>1d9zor1 V iIa ]}esa }leltu Es9InJ9 zselaury JB^ E s ,)ie}}el
r1
^-,(uQ{
ozsouoF u3se}e zs atuJe} §} {p. 3q :_o. F v, el|o ze Jq9 19 qFozsruezs re [9 :1 1a4
19
oZ,
ZSoIqIZs9Zs 'EJ-8BI I (pEZvZs ,9 ,o ,Jy) Zselzs9ly 'BJ-86I I (pvzvzs ,t
,e ,Jy) ZsoIBuIIJ '3J-6ou I (pezYzs,t ,e ,Jy) e}PJII3J B{Iu9J{Áu9^J9Iu IZs
-oJBd nezeêu§Ir Ze'eJ-clzí (pezvzs ,, ,e ,Jy) Zsoq{JEIB{IcI 'eJ-igtI
,e ,Jy ZSI.InCI ,v ,e ,Jy V ,{B}lo}n[ 3JÁu3lupaJe
IZsouIeZs n? ueqpezYzs
s9lu {os9pnl Fqrq.8 s9W ,BJ{eZs9pI 11zo1 .Áu9uesa §a-ÁBa Ze la>I?pez
-ursu Áugq s9 all9pazuau ÁFa lIuIezs }9pua]zsa Áupq pl ffiorq'uzzo>Io ze
4esc 1arla8?squgll{ e '{osBIII ue{os }uFII '{Bugfdep a:ozspuel e}]e}upI
-el lqlezoJos 9]I_e^ 1seru.{Fe {a{gpezuau B zseueq}zso}BJg ,}Joq9q re|9J}
e a111o1|ez ueq-tBI I ,e ,Jy }ulJezs zs?ueq}zsoleJgIpezvzs ,g ,e ,Jx V
,(InJg{ ,e ,Jy) rza.,{1aq uq
OoO1-09ZT
-9YÍezsgpl Fa19: ,11rl e Tíeq9le^ e4esauepupr }!lJoq9q rBbJ} ueZ3Iel9]IeJ B
elF9louo:4 sn{T}IIu glultzo:;l9L1]>1 l9q{e]3u9u9}s9q V,Ie^9uJoJâu uoilI
ze leqe1 ueqleloscde{ aneu e >1auÁlarue '{aul9zsaq I9JIu€II9 lêu €snII^\
§e u9Áleq E|9JJ slueÁFn }ios9JJoJ e}]]}aq sJ9uo{ V ,I9.B9J9.F p {E}IoluoJ
-1soFeru ueqg[p^ ve s9'sol9n;rnau e|gra §a 11azalal ueqJo{zuoJq e :1aq
-e1 1uely{uozlq sI BI{BIB^ ÁBoq 'ueqqe {Ip3{Ie}9{ 'leze^ 1gtcrpadxa Te|9J1
qq€|r] p]9 886I I{E 'JozssaJo:d rueFulqn] uTrEuIJJoy pa4uEIÎ ,e]tro}Is
-ouoze uaqBe1g: ,IIA e 19|9lJ lzsoJ9tlloq e s '11aÁu9lupeJe pla;d:oq e11o1
-}luoulJ '1a4eFal9r 11o§eq InueBa}uTJ9 Ie}I_e {guu€ulallqJs e elp8szpq9
e:|4 11ozor1 Bt6I s9 6961 uaBalg ,./y\ IJBJ ,g}BqI_Bp1 uaq8al9J ,Ir\ e lueu
-€q '}}eZ3{}3I3{ Ireqq9:o1 pirg| Z€ I3ÎuI 'e}}Iq uuEIuaTII{Js ÁEoqe 'uaq8a1
-9J ,II € }eqel rrrau e[9:a }}esaJe{ Ie]I9 ulretuallqcs e .{Boq 'e1lopuoB ÁB4
ple;drgq ,(sogr) leuo]}pJoJ }atuleÁFu gIIe{ sI a:3e19: Iqqg} e Jeu)'}9s9}
-tÁu.esl 1eru{ezs s9}Es9 ze e|gl e}]e49 zs9lyd9 pla;d:gq ulloq11^\ Jo{FIV
,a1:odosa:l?J
}Ia{9IIue {oJo{ lqqgs9{ B 'e}Ia{apJ9 B|9JJ lzsoJeluoq e
,np
{esJ ozsJad 19 19qlaFa19: 9I4u9Il]{I3 qulop 91!a: 1elep; e,iBoq 'irq|
-9J J€IIIBIplBsc s3 ,}IEs9}Bs9 TE|gJ} Faru alpzer1 ueq-IZBI uueulelF{cs
,{IZs{eJ
]}€Ie Ie{9I3tUJo} quop
-{TIJEsslH e e[9:1 s9 '{3up3^9} {os9pn}Jo)ig qqe}}azdg4 p{{os el_€u
e :eslrÁuozlqeq ÁBoq 'ze tueupq 'J}ozsel tues Ie ze IeÎu '19[_uo111 zso:
-9IuoH eftgp1Beru §oq '1opuo8 ilozo1o ze ufeu rgqgzeBl }9q31 {Bu-uuetu
-aIIqJs ;{B}I9IB} Je{oIuoJ u3le}{9]uala[ uazs98e {esJ ueqlseqleung
ueZsIH ,]IE[BJJ9^ sEuI[P}Bq uuEule{qcs ]ultu '{euqq9}eqq {9}}oue] u9
-gr ,e|pnl p1 s ')ig}zodep e:plepe zsol9IuoH sI ]s9pa^?t e 1za sp6en
(,PsgupJoJ Joq9c uesceâo)
,,,zytr 11offiel eqÁl_elslq ]ulu §el '9q 1ulur ftet 'ercdgz
>Iau39| p {BscJ9{B 's_o.^rtt{ uo-tgÁu ezIA {Bu{IsgIu
:4oBug1 e 1euFoqol eq '1s+J 1ullu'z_o§ e eqseBeru B llgzs
3}19I4JQ{ s9 '8o,iBnq lezz\^ so§ue1 sgr:o; ,§g
,JQ}9Ia Es9JJoJ
]9{ zsoJpueu€{zs nÁueuoÁl9tu
ueuuoqe 'zoq]pI nzlldgzs s9}1o>1 E {e]Jeepo sg"
(Kr.e. 3. század) I17l-re, Ephorosz (Kr. e. 5-4. század) pedig 1135-re,
s Sztrabón, az Augustus-kor nagl földrajztudósa neki ad igazat. Szfuni-
tásaik módszere azonban néha naglon is kérdéses. Durisz például azt
mondja, hogr a trólai háború éppen ezer esztendóvel volt Nagy Sándor
ázsiai hadjárata előtt. A párhuzam keresése nyilvánvaló: Nagl Sándor
mint egl új Akhilleusz indul meg a perzsák ellen. Az ezer esztertdő emle-
getése tehát nem kronológiai megfontolásokon, hanem inkább a Nagl
Sándor és Akhilleu sz közti hasonlóság propagandisztikus kidomborítá-
sán alapult.
Az egrmást követő ásatások Trója dombjának kilenc elkülönülő réte-
gét azonosították. E rétegek közül néhány további (a-b-c) alrétegekre
osztható.
TRÓJA I.
(Kr. e. kb. 3000-2500)
A legkorábbi településnek összesen mintegl tiz épitésiszakasza volt.

A falut megerósített kőfat vette körül. A kapu fölé négyszögletű bástya
magasodott. A település nagl méretű, egrmás mellett alló, hosszúkás
alakú házakből állt, A lakosság földműveléssel és állattenyésztéssel fog-
lalkozott, kereskedelmi kapcsolatai kiterjedtek a Fekete-tengerre, Kis-
Ázsiára és az európai partokra.
TRÓJA II.
(Kr. e. kb. 2500-2300)
Korai bronzkor III. szakasz, Schliemann szerint ,,Trója"
Trója ebben az időszakban jelentős uralkodói központ lehetett. 9O00

néglzetméteres beépítettterületével és 330 méter hosszú falával, amely
kőalapokra építettvályogtéglákból állt, meg[évesztette Schliemannt.
Ezért azonosította először az á|ta|a keresett Tróját ezze| az ezer eszten-
dóvel korábban virágzott várossal. Trója II. hatalmas tűzvész 6]dozata
lett, a település romjai helyenként elérik a 2-3 méteres vastagságot!
A város gazdagságáról tanúskodik a több mint húsz kincslelet, közöttük
a vitatott eredetú, schliemann által ,,priamosz-kincsnek" nevezett lelet-
egrüttes. A helyi ipar magas színvonalával ebben a korban csak Egdp-
tom és Mezopotámia vetélkedhetett. A város kereskedelmi kapcsolatai
behálőzták az egész akkor ismert világot. A bronzmegmunkálás jelentős
hadsereg felfegrverzéséhezelegendő fémet állított elő.
2I
ZZ,
e!€a zoqgsvzoJv}1eJ JezsIuIaI9 ze 'llgu B9ssad9u V ,}B{BIBJp9:a 1198
-uorFatu 1g1s9Bus-rplo.J e euo1}^€fir{ F9sso>íel e ueq{ezs9pl rlIIADI.oJIv
uoII }ulJezs ua8alg ,/y\
IrBc 'Jo{s€A eJo{-_Io{zuoJq les9y
(000I-o9ZI ,q{ ,a ,Jy)
,II^
Vf9uJ
,BqIIIoJ a1giu9p s93ua-rp1o,1
;r|a:e seurlp}eq lueupq 'IuoJ
-}so rueu 1o-1,1e|9:a ,}eIeIeTuI_pJa{ I9u9{nu n§gsrÁuuaru sBIuIB]Bq B {Ip
-o>1s;ruB} I9JJa 'IBzssBIIaH l9u9{ntu B {B}Io^ {a{u9l9 releloscde4 ltulap
-e{saJe{ soJg^ V ,{Eus9J}a[ IzsoJ9luoq e 11elal8eru ua}ulzs ze'l1J )íBug]
}3{es9ze{leuel sos9}zse^lueq uaq9|91aura1 s9pdala} V,(,.€[9JJ ;r|e4sc
-9|" e 'a|gzleI zso:9uroH no}n| oqgzse uese}ezs?tuJe} {eupleJd:oq 19:,ra)
eurvzs §eu 4elo1e Fgsuala| |n ,lun19re1 ueqzsellaH TIaqEJo{ e l|ure'ívz
-ze souoze e|9gug:a>lsnxnl gzugln 1elaÁu9paru9; '9snd}} F,1 s?I+dele1 V
,teuuol11 pla;drgq e}}oJ}souoze ,EI ,e ,Jy ,[A BIgJJ
19Fa19-r |pezqzs
,>1eue|de1
1eleBIeJ rl;s qqo,€eu,(8oq '}i9]pJoqle sI ]oquop e 1_eBeur
tueTleq 'eI {9}1o}uoq 1IBIBJ p {Bsolueu :orles9l;d9 4erreruolduretr-9u9Tnv
,IIIA EípJJ. ep 'uolBI{II9 u9dazo4 qtuop e Fa191eqalla3 elopd
V ,}Io^ selal
-etue}9{ qqgtr {+nzgy ,{B}II_E uo{ozseJa} >1alapd9 9^9I upq91eplo qtuop V
,91a; adezo>1 s9pdala1 € pe]ez3^ ,a}p9^ Áuo:o1 ÁBe
}9 {ape-Ieu ueuul 19:
-IBpIo 1nde>19.3 ggÁu eqÁueJl II9p V ,{allnd9 4oÁu-tol s€ur[e}Etl119Ia {B1eJ V
,{BuII9
l9qBat9: e139foÁl9n 1pdg e:depg>i se8eur Je]9Iu §pu 'ptqp ?t
-eJeq 'SeI9Zs J3}9Iu ,p{
9-, {BtBJp9Je lzssoq Je]9uI Z99,Zv F{€IB IIEqZSP{
-ezs v uaqqe Álaure '1uodzo>1 lgpo{IpJn ze ze lelnuJ }ed9{ [n uaglandely
,,B|gJJ" trulJezs plald:gq tuleq1111\'Jo{zuoJq las9{-Jo{zuo-rq gsd9zoy
(09ZI-ooZI ,q{ ,a ,Jy)
,IA
Vf9uJ
,zeêu (uol
-yadn4lqdtuu) >1eugdn{ s9]1e{ zsoda lzsol9luoq e 1a>laÁlaure 'qaÁu9pa
-9^l s9{lzssoq 'rII4J}9l e s9 >1a,,tu9pe SocJE Ze >IgZuIeIIe[ ueqgpugJ3{ V
,91a
19q4aFe}9J 3 1tBJ3{ §a qqafia$el lalelscul{ "II €[9JJ }ultu ']}o}Bl
-nur 1ad9r1 qqasa.,{u93ezs soJg^ V ,IaJazsp9tu pazs939: E^Jnp uueruaqqcs
u9]apz3{ {osg}Bsg zB eJ{uo-} ueqqo§a1{9iia} 1arlaFa19: E ]a{ezg ,{eqq3s
-g{Tlzs {9Jln ze '{al}al {eqqesry >Iezvq,V ,ue}?u4ezftgu OOO BI B au9le
as9pa|:a11>1 'llguFaur s9pdelal V ,qq9ô} }}ap9l|eJ uesoleureÁIoJ ,II BIgJJ
lo{zuoJq 9sd9z9>1 - zsv>Iezs ,JII Jo}izuoJq IpJoy
(oozI-OotZ ,q{ ,a ,Jy)
,^-III
VrouJ
több agyag tárolóedényt használtak. A mükénéi kerámia jelenléte to-
vábbra is erős mükénéikapcsolatokra utal. A várost tűzvész pusztította
el. Minüogr atűzvész a régészekszámára grakran idegen hódítás, ost-
rom kézzelfogható emléke, C. W. Blegen Trója VlI. a-ban |átta az ÍItó"sz
Trójáját,
Trója VII. b-nek legalább két szakaszavo|t, a másodikban nyilvánva-
lóan új lakosság népesítibe a várost. A hódítók alacsonyabb szinten áll-
tak, mint a korábbi rétegek lakossága. A fazekaskorongon formált kerá-
mia helyett durvább, kézze| formált edények jellemzik a réteget, ame-
lyek párhuzamait nem Hellaszban, hanem Délkelet-Európában találjuk
meg. A civilizációs szint minteg ezer esztendőt esett vissza. Ugyanak-
kor e rétegból, nag5{ából Kr. e. 1130-ból szárrnazik a Korfmann-féle
ásatás Legszenzációsabb lelete: eg} luviai nyelvű, nyakba akasztható pe-
csétnyomó, amelyrrek egrik oldalár, e§ írnok neve, másik oldalán pedig
es/ asszonyé található. A luüai írást a Hettita Birodalomban használ-
ták, de az ekkor már összeomlott. TrójaVII. b 2-r'ek erőszak és tíizvész
vetett véget. A legutóbbi idókig úgr túnt, hog ezzel Trója mintegl3-400
éwe lakatlanná vált. Dieter Hertel azonban újravizsgálta a Blegen ásatá-
sain elókerült cserepeket, és arra a következtetésre jutott, hogy Tróját
már röüddel Kr. e. 1O0O után újra benépesítették.A Kr. e. l0-9. szá-
zadbó| származó edénytöredékek elemzése arra az eredményre vezetett,
hog az új lakók aiol nyelvjárást beszélő görö§ök voltak. Ennek a felfe-
dezésnek azért van különös jelentősége, mert ígl bizonyíthatóvá vált,
hogy a mi"ikénéikor után nem szakadt meg teljesen a település élete, te,
hát a mükénéikori hagrományok, í§ például Ilion neve, nem szükség-
képpen mentek feledésbe. A város romjai Kr. e. 95O körül már valósá-
gos ,,régészetiparkot" jelentettek a görög látogatók szárnára,
TRÓJA VIII.
(Kr. e. B. sz.-Kr. e. B5.)
Görö§ kor, Íhon
A kis-ázsiai görögök áltat benépesített Ílion eleinte szerény település, de

Trója VI. hatalmas városfalait kijavítják és újra használatba veszik.
Íliont a Kr. e. III. századtóI szent városként emlegetik, jelentós Athé-
né-szentéllyel, A domb közepén alló Athéné-szentélykibőűtésekor, hogy
a domb tetején levó síkságot megnöveljék, Trója VI. és VII. palotájának
romjait lebontják, és helyét eleglengetik. A domb lábánál déli irányban
alsóváros épül, amit Kr. e. B5-ben a rómaiak elpusztítanak.
23
ve,
{e lnuenal?^ zw e loÎtu 'I!q e}I? ua9}equozso{ {Bu9posJ e {Bsc 'uueul
-aIIqJS e|sy'1zs9ttzrl} I-gJsIJuBJg ues 9loqtuo} u?-b-t sn$ru ,I9BT zV
,anau zs939J
lqq9s?{ e rllzÁuglq 19Jl_p}s[-Ilor1o1o:d F9".9nlr I{gule zV
,€I9J
l}opn} ureu spe§n {gulá ze' lp.ezal?I ue qg,|g1zque1 ullerue{qcs {es J
,u9{
Ie{{oula aJouIIIIJ pJBIII1I s9leBl9zsaq qpJpq s9J9 I9Js9Iü E za 'soN
-IrBq s9 }9pa{seJa}í (se^9 Bz rlesc F9ur Jo}ple -lgq) saÁ191ul{a} B elpeBo;
sI e{oule {ourBITV 11nselFg zv B9ul - }t4Jezs ps9ull_€ - s9 '1oFgsrgfiodrrret
-I9 IB{IJaurB ze elderlBa141 ,qq9s9{ 1:; 1e>loftop se{apJ9 sI I9J{ezs9pI zB
,11el
I9JJg e[911_enzu9d >1gsgÁuere ze u9fepl zglíuese ze 1oqe'}}ozB]n Eq9Iu
-JoJ]py ,Elz_€uoJo{ Ja{Is eJJos }Ies9zo{pll9^ I}eízn s '4anlaÁu e 9r rlelpeB
-eu ,ilal a|o1esprd9>1 §gzssozsoro 4eu939c s '193eur e}}Qpztt{IeJ llesolezo{
-o3 ueqB:nqurep1 p|eru '11p >1sup9Fesso}Ioq Jozs9le r}IJsT{ ,lsJos Áu9Fazs e
'4nfpn1Berrr l9qles9ze{epuaezssl^ }uIW,}uupuallqcs €nB}}gI ueqt4zs so}
-9|es as9l;seqluezs 9IB^ IerpIosgr:o; q9§a ze s9 os?}aâzsso {ezepulhl
,
e [9u_e-rFou oru s oÁuguopn1 9 z:g8elu } etr3lzs 9 l tzle s1el9uo s olu
-9zs ']g>1uezl} s9 '1o391prduu 1}o}9I ueqs9p€I{ 18alozs 9l9]Ie 'qqg} ueq
-91a19 Áleuu' ez|e 4el9uo utIEuIaIIqcs II9 eo{uns9ze{Iepual In^}{uezg,eJ
-93eur }€J9^ u9}ulzs elel7l?zzo>1 >191deu V ,{E1I_€)tIIqnd 1ezgzscue{p{ ues
-ezsso firppapulur 1gq>laÁlarrre 'IeêI Jezeu€rueq ÁBaluITu }ultue[e^ '(}trop
-o>Izglrel uedd9 ueqÁleure '1:J u9l1adu e rleuFgzs:o zB {euue Flpupr)
Bu9}n ]p€JBIu 91deu 1:; pBg:_o.F|r,r s9 1nloÁrreds '1nglcue:; 'p1o8ue 'Ilt
-eul9u '{rrlalor1 cloÁuuazp uezslq '}ppBIaJ sI{ rueu 1ue 'Ie^9sgzoFlople;
,htr ,1yyl3}
>1eug>191eÁBeq uu€ureuqcs {Izo{plFo; E]9 {apezl}^9 JepIBc
-ezQ§Q so1g|es Fgsgp,.r e s9 ]ezs9}IQ{ € sI l3s9za{9ltue€zssl^ Iqq9s?y
,}ze 3ileulure lueu ueqgn,{uoq s9 ueq9{{Ic gru
-gzsÁFeu ftpad ruas 'uaqTeleêl Iuas 'ueq9|91deu ules ]}9Ia 9ZBI 'E}trol|ell
dFgl e z3 uaq9}al9 zs_eFa alul:ezs J9q ÁEoq 'so19|e5 ,plrgsgJglleJ {eu9J
-9^ zsorupl:4 8aru B}}ousg1e^ l9ull9IJo{{aIuJe§ 9 1raru '39s9sle ze 9^Q
}JezB :Ieêl-rg gdelFeur uueruellqJs lozs9le {unzo{p1e] u9Jos elul91od91
-[Bs g óuBq9s9l}so|Jozu E|9JJ B9sgsla zE u3sselil sI }I{ '}]apeJene{ Bq9]I^
saÁl9pa.tuezs u9]n s9pg{rlu4}ffie s9 F9s19"req nepze}i E le^ple ']Ja^[ec
{uEJJ lueu€q ']9|9JJ e1l9let8su p{€ '9sle ze lvq4 }Io^ uuBIIIeIF{cs tueN
,upqJo{ Ie{u9J e
i9s9pgllag e|gJJ
elzolgleqBeu Áu91 e ze s's1 snlsn§ny s9 J€seB3 snlFr 11es9 4eu_e[p91
-Esc BzsslA elleza^ €JsBeuaV ,(zselaury uaso8o:o€) seeuev 'osg snlueu
s? snlnuroti '{aJ{I o1rdep ]9ul9u B EqgIIglI Ir1 ]IoJopue^ uauul }ulJezs
>1pÁu9uro§Bq IeÎu '}9|9JI {9ue]upla} 1eu9|gscloq {I}d9u {EIEIüoJ V
tunlu ulnôN 'tunlu 'Jo{ IEuIgu
(,Zs ,9 ,n ,Jy-,98 ,e ,Jx)
,xI
VrouJ
kerülte szallodáját. az Union Hotelt, D. A. Traill szerint azonban szó
sincs csodáról, sclrliemann uglanis a tűzvészrő1 szóló beszámolóját ko-
rabeli újságokból (legirrkább a sacrarnentói Daily Untonból) másolta ki,
hiszen a tragédia időpontjában bizonyíthatóan nem San Franciscóban,
hanem sacramentóban tartózkodott.
De glarrút keltenek például Schliemann-nak az Iüaka szigetén ,,átélt'
kalandjai is. Mint írja: négl hatalmas kutya rontott rá, és csak úgr me-
rrekült meg, hos/ s/orsan a föIdre lapult. A történetre könnyen ráismer-
hetnek az Odüsszeia olvasói (19. ének 29-31):
,,Meglátták Odüszeuszt az erőshangú ebek ekkor,

nyombarr bősz ugatással törtek rá, de Odüsszeusz
földrelapult ravaszul, botját kivetette kezéből...."
(Devecseri Gábor fordítása,)
S ha esetleg az Odüsszeiából nem jutottak volna Schliemann eszébe

ezek a sorok, tudjuk, hogl kezében volt Murray HandbookJor Trauel-
lers in Greece című könlve, amely idézi ezt a jelenetet. Mindebból a ku-
tatók arra következtettek, hogr Schliemann fantáziáIása meghaladta az
egészségesnek tekinthetó mértéket, és naplói, visszaemlékezései bajo-
san tekinthetók hiteles forrásnak,
Schliemarrn kalandos pályafutása során dúsgazdag lett, bejérta az
egész világot, de allítólagos álmai színhelyét, Tróját még é,,tizedekig nem
kereste föL.Igaz, közben ledoktoralt a rostocki eg/etemen, de, mint Traiil
írja, 1B69-ben megjelentetett lthaka, Peloponnészosz és Tróía: régészett
kutatások című disszertációjátlak Iüakara vonatkozó részei jórészt
Murray útikönyvébőI szétrrnaztak, Ezek wtánigazén nem meglepő, hogl a
trójai ásatásokról szóIó beszénrtolói is számos ellenőrizhetetlen vag5/ ép-
pen légből kapott állítást tarta]maznak. A legszembetúnőbb az úgmeve-
zett Priamosz-kincs megfalátása.lB73. június 77 -ér.. Schliemann leírása
kalandregényszerúenizgalmas. Eppen feleségével, a gorög Szophiával fel-
úglelt a munkálatokra, amikor a kutatóárok széléról hatalmas robajjal
levalt egl nasr földdarab, és lezuhant a mélybe. A porfelhóben megcsil-
lant valami,IdézziJk Schliemann szavait: ,,Megláttam egl rendkívül kütö-
nös alakú, nag réz tárgat, amely anná] inkább ma$ára vonta figlelme-
met, mert úgl láttam, alarry rejtózik nögötte... Hogl munkatársaim kap-
zsiságát kijátsszam, és a kincset megmentsem a tudomárry számá:ra, a
legnaglobb sietségre volt szükség, ezért, bar még nem volt itt a reggeli
ideje, meghagrtam, hogy szóljanak az embereknek... Amíg munkatársa-
im ettek és pihentek, es/ nas/ késsel kibontottam a kincset, de mindeh-
hez a legnagrobb erófeszítésre volt szükség, és a legszörnyúbb életve-
szélyrrek tettem ki magam, mivel a hatalmas eródfal, amely alól kihúz-
25
9Z
aq e}]e}uala| }}o sg 'eqBgzs_roBoJoc o}zs9druascp1 }asJupI V .1u}nI eq9ze{
{a^lezs soIB}BÎq {9JQ1 e le>Ioze afpaFue eu §oq .Iess9}Ise}n ze fezze
'{euclJapeJd '{au9J9^]s3] ueÎec {uBJ.tI }e{a}elel B e}pp{Ia eqo8eurosc
Pq9{scEZ,§e se EqJ9so{ ]Bq ueIIBq '1e>loFgsgleq )i9l9} E I9J9s9ZepeJIaJ
(}IBI9} lu1>IsgIJ9zuazs ÁBerr) solcezuezs eue}Jsau9 lueu uuetuellqJs
,Ie
nQp9pza{ Jo}pIe 4esc 39ur 1gqgzefil uel
-uoze e$azssrpo }aIeI V ,Ie e}zeêu {3u?scupl zsoulelJd .ÁI9:pI }Io^ ruas
-os ÁBa ]a}elal }}opJoqazsso uasaF9sJeJsetu e ^{Foq 'se{ell3tu e}uTzs ftpad
zV ,}}opo{z9lle1 IrBqu9II}V uedd9 '}ulJezs eF9s;rue1 IeIeôI ,erqdoz5 ,aB
-9seleJ'1zsa1 19$uod9p1 4eugs9t_erel8au }aIaI e uuerue{qcs EJJo{IurB,IIpq
-gsnlu4| tZ3I }JauI 'rlu}zsg1e^ qq9nal9J sI u9ze {Esc JeIu zg .I9u9sau
]InJe{Is 19| ÁBa qqo} TIIeu Ba1g1aqalla; - ryr7Iz1lllr.4 gpÁur_ezs .gzo{}B]nul
-Fau st Jozsqqo} uIIBIueTIqJs e^JoIusT - |requoze e}eu9uo1 seTs9q >Ins9I
(
-91ef aru' B]Io J_psg^ uequelepe{selol s1l_e3a111 zB uIIBIua{qc5 1ap lqerep
Áu_eqgu ÁBoq '1aqal }ulJezs ilr,B-IJ J_€q) {enapeJe }9qe} {asJupl e rlnFery
,?zz9>I
}a{9 e]}e] }e}elel sEuITBleq 'ozolJelezsso ÁBa JuIIu s ,1e>leÁFr_e$rrere
gzeulr7zs 19q>le3e19: s9 19qaÁleq qq9l9Jugln{8el e e1>1e:eq,{Ba uan-razsÁFe
§oq 'pt glp-:tl::?z ules zB dBl 'noÁBp,r aJ}eIeIscuDI dBeu uapa,{Fe ueIIEq .Isc
-pI {os Iüeu '}Iescup{ zsoulelJd 'ÁIgJp{ Ie[94 sn{p1ul e 1up1el epe4e 8aru
lJ7Ze s,lzsoJ3luoH €u€{E ruloze8l IEÎBS9}ES9 IlE 'uueluellt{cs .Ia}}eIeI B
lper1e sI |eq qqodBeu IIBquozB l9uug ,eqplgJ e 1a >1911al[al ueqqgJo{ Ia^9p
-uelzse saza qqgleBa1l_eu_ehuodgpr soÁu_eruoÁBeq ;lJoqgq r_p|9J} e ÁB; '1pzs
-9{ IttJQ{ 0otz-o09z ,e ,Jy sl§en 'llozeu]ryZs 19q9Fel9r ,11 e|g-ra rreq
-|Joze scupI V ,zsoul€IJd }uIuI 'sglu }}e}eqel tueu e|gpzeB'gla ]Inla{ I9q}eI
-nd9 plallau ,,nde4IeT_DIzS" e Fe191;1_e ]eIeI E IaÎI^tr .1II_E Eíg1oIBd zsourer:4
DeIIeu Álarrre 'E}}ollsouoze p,rnde4 r_p.re{zs lzsoJ?tlloq e 1nder1 sEuI[BlBq
}1g1e}Barrr IIBJos s9}€s9 ze ffioq'elzodele eJJp }9s9lezd?1lg,Fau elpp1
}IascuT{ pal|a-rla u9|epl luoJ}so ze >Ieuzsoufe1:4 .1eugÁl_eJl{ gslo]n E|9JJ
,§oq 'el9r atpgzg§ 11o,1Faur uIIEIueIIqcs ,{Tze{9I1IIeBau sT Dlazssnpo ze
s? ZSptry ze 1gstípurc'@el:as s9ile{) uol1adn4lqdtuo zsodap peze,rau§4
'rt[bluppl 19{ s9 r-IIBJ}9{ Iqqgln ze '({Esoluurer3 o09 s? gZZ'oZ) azsgsc
tuoryq 'Áu9par,l{e1e qup.8'ry{urs urure:F gg7 'seBeu Je}9urnueJ 9t ,i8a
'g1eêq1q.u 99 '}ugd{o1uoq ÁBa 'ca-redre4 }eI1 '_o,ffi+JugI4J ÁB9u .(nzssoll Je}
-eTunuec I9 {Is9Iu e 'Je]9ull]uec 99 >ITdBa ze ']u_Ed|eJ) u9pelp }3{ :{oqEJ
-Bp qqeso]uolBal V ,1Io^ quoF s9 q9seq 'p{co{ 'e4sco8epsc .;r:9§ sa:e1
-9tu1il1tu Áu_eqgu ezssopupu O9ZB l9qqa ap '1II_E lgqqeJep ttgg uasezsso
,}ürrunleJ
}eIeI V 1alalazd9q uapu1u TrBq9IB^ scupI ,,V.}}ozeêu§ir zy
.,,a}}IÎe s9 elzeÁlaq eq9|9pua4 uaseF9szs9>1 1e>p§-r_e1 ued
-e{9I3 IrrBIe}1e ze I\u'11t{I9u ua89sela; se^pe{ 1uunle BuIo^ IIIE}pn} tueu
Ilequoze }ascupl y ,e:Ál9zsalr e ure1lopuo8 tuau s9 .ua} ?^9JauI{B^ 'BJ_EIII
-gzs hryt:.l.opn} e l{91J9 ÁFeu 1nuel}a}elp9ur eqffiapupr qaÁlarrre 'Bsg}uBI
-11dBau dB-r_Btúuue aq ,palaFaÁua; pssgluoaq rreqlerre1l1d uepul[u .ure}
felfedezését. (Tatán ezért is lehetséges, hogl a lelet megtala]ásának idő-
pontját is megváltoztatta, us/anis bizonyos jelek arra mutatnak, hogl
nem júniusban, hanem már májusban megfalálta a kincs nagl részét.)
A törökök azonnal pert indítottak ellene. A görög hatóságok török nyo-
másra 1874 ápri|isában bíróság elé állították Schliemannt, és lo ezer
arany frank kártérítésmegfizetésére ítélték.Schliemann a kincs értékét
több mint esrmillió frankra becsülte, ezért nagrvonalúan 50 ezer fran-
kot utalt át az isztalnbuli múzeumnak, sőt melléke|t hozzá néhány ke-
vésbéjelentős leletet is, és ezzel a kincs jogos birtokosának tekintette
magát. A törökök sem nehezteltek azután: további két éwe meghosszab-
bították ásatási engedélyét.A feltárásokat Schliemann egl mükénéiki-
térő után 1B7B ban kezdte el újra, és még ebben az évber' újabb, bár jó-
val szerényebb kincsleletre - ékszerekre, s/öns/ökre és feldolgozatlan
aranyrögökre - bukkarft. Az utolsó nagy leletére röviddel halála elótt,
1B9o-ben talalt rá a IL rétegben, ezúttal Dörpfeld társaságáb al. Az űgt-
nevezett ,,L" kincs hét hegyikristály jogarfejet, valamint négl, 30 centi-
méternélis hosszabb díszcsákányt tarta|mazott, az egfik két lapis-
lazuliból, a másik három pedig nefritből készült. Ezenkívül aranytűket
és vastiárglakat is talált, amelyek ebben a korban (a xr. e. 3. évezred
utolsó negledében) rendkívüt értékesritkaságnak számítottak. Nem
tudjuk, hoglan csempészte ki ezeket is Törökországból, mivel ezt rnég
feleségéneksem árulta el. Schliemannon kívúlazonban mások is loptak
az ásatás leleteiből: l873-ban a török rendőrök két, nála dolgozó mun-
kásnál találtak olyan aranytárglakat, amelyek Trója II-ből (Kr. e. körül-
belül 250o-2300), 10 méter mélyről, egl úgmevezett arcos edényből ke-
rültek elő. A török munkások néhány aranytárglat már eladtak, többet
beolvasztottak, de ami előkerilt, az ma az isztambuli múzeumban lát-
ható. A kutatás szátnára a trójai ásatás kincsleletei közül - a sors finto-
ra folytán - az utóbbi ér,tizedekben csak ezek voltak hozzÉférhetők.
Díszítésüküzsgálata alapján nyilvánvalónak tűnik, hogy a
'Pria-
mosz-kincs" ékszerei valóban Trója II. rétegéból kerültek elő. A na-
globb aranytárgyak (csészék, edények) esetében azonbarl felmerült a
ryanú, s ezt F. Calvert közzé is tette a Leuant Herald lapjain, hogl azo-
kat Schliemann es/ aüéni aranymúvessel készíttetteel.
schliemann mükénéiés ürünszi feltárásokró| szóló ásatási beszámo-
lói is legalább olyan fordulatosak, mint a trójaiak, s uglanolyan kevéssé
megbízhatók. Trója felfedezóje vakon bitt az eposzok hőseinek létezésé-
ben, és abban, hogl a bizonltékokat ásójával felszínre fogja hozni. Ám
ha kevésbélett volna megszállott, biztos, hogr Tróját sem tarja fel. A lele-
tek azonban léteznek,.és önmagukban is az emberiség legértékesebb kin-
csei közé tartoznak. Es ne feledjük azt sem: ő volt
-, uú saját költségén
kiásta a bronzkori Tróját. Ezenkívül lehetőséget és pénzt adott arra, hogl
27
8Z
,mlesl^ }i9[FoJ
}9âu 9zoÁu9uopE ZE {aÁIeuE .}Jso]ZIq
la{eluJal oIeIaJFeIu lleqlunazntu pl§9loura 9I+d9 ze eJ9s9lII19p1 ,e|pe§
-o;1s 1:{u9tuelfffi e il9lezo\lelp,{u sopipÎq p{ elpe ug-vz:enrref.TBBI
soIuIIA ,I ,Iess9]elun}pl qqesq ÁFe s9 pB8gs:gftodzsJp IuIIJeq aIuJ9 }]eI
-Ie>I eq ÁFl ,te Bno}IsB}n eIuI9pE{V soÁuguopnl e Blpad
]Tqq9ln Ze '9po>1
-|eJn ze }Tqq9le zv ,lJ?>I1oF9s3e1 IEIuIgpEip soÁu_europn} s9 }epueJluap
-J9 a4J?lu al Jnod aq9Jesc ,uaÁFul uau 'ze31- ]e{asJuDI e el§eq vllqzs
-Jo]eu?N u3q9]al3pue:39rr }Io{ u9-6 :aqueldazs .6ZBI uueluollqJs d§oq
'1zs979s }}eu9s e allalzseFuap1 e:rÁuueÁ1o ,&\oqcJIA s9 .{e}}9}91 1oB9s
-l9Jeq,Fale6 ,uIBs9]Bsg J}a^ 1zseJ s9 .}}oze}n Eq9[9lJ e,r_esgryq8aul uIrBLu
-eIIqJs IIezsBê} 628I lltoqcJ_I^ .Irys9zoJB}EI{Ie uosse}zo]I€rr dFoq .qJIq9J
uequoze.4doqcJIA Jlopnu zs9u9uo}so s9 snFglodoJ}ue zv .IgJ?zs9.J loles
-I^d9{ 1a19 soÁuguopn} e I4:g{ }}o e]}e^ J9{39I seB9suslla ueÁ1o 'a|pl4r1
eqBezs:o1alu9N }Io]elet dfioq 'e: 11opuo3 rueu 8aur Jo}píe uIIBIuoIII{cs
,€quopuo1 u9[3pl
{BuTrB llaze>IJ? {re}n {opue1e{ qqespI
uras a39ssal9 lqq91 lunasnlN I1sI}IJB V .e}apala soÁl_euoq sJuI{ E €ue^
-ez ulerl }a{allJq v ,le\oze pi )í91]o}IIE lleqlunezn61 uol8urssuey q]nos
p loqe 'a}plr_,{ Equopuo.I1eÁu9ualffi pole8o1_en ues
9II_e lgqqeJep 9It7
-ezsso )ieu1o}elel rB|9J} urreuaqqcs .sI
}}eu9s V l9qF9zs:oBo:og 1e4ozv e|
-1eqdolp1'}IelaIaI alzssdruascq 19qfozs:o{gJ9J,iBoqe :euueq Eaur
4elz;q
Iueu uequoze qo.Boro.B V ,{Eu9uII_Bzs eJIIIEII_E Fq-Ip.8 e u9lulzs Ie^91gIBtI
1eÁlaure '1Ie}aIeI olnJe{ole ueq{elqq9s9l B s9 }InJe{9Ie uQpIg.J Fg:o.F e es
-seqlo{oulq ft.a8an ala19 dFoq 'rrleu 4paFua8eru Bq '}3{escuplÁuere ;e[gJ}
e elFeq €JIIIeII-E 3q:p.3 e Fe1l1alapua-rF9,t §oq 'e1o1u-e[elod ,zoqles9}esg
pldrun1o J}aza^Je} s? I9u9{nu lqqgô} p{eu pE loze{ pBqezs Felpel_ro4edB
Álaure 'p41o39s9leq Bo:93 e uossn| e-lsepodelleFeru rreÁ1o 1en9F9slfas
dFoq '1a1 e}1euzsetl EJJe sI ,,]asJuDl-zsoulelJd*V .BIgJ }iBIrBk} }eqqg} I9I4Iu
s9 'ueÁFa1 elu9}pezsoq IrBgpueII_E .,§oq .alleÁu9ft :.r}r{ sI JIq zssoJ e ,Goq
'Elpn} uIIBIuaIII{cS 3p 'uozBIu[BquIoJ 91o3rreqa1 }}ozoq e:Bglprdeu u9:
-os seJEsB ze rle18opÁueJ uedBn {pIE .€q9|9JJ le>Iosgprrl e ellelzeln u9B
-9s}I9{ 19|Bs ,sI {euJ_€zsgsc IIzeJq,e F9ru 19s '}eul9u e s9 {err{ouleJeJzslu
-IIu }IJq e fiuoB-rns ilapl4{ ueqz! qqg} ep 'llozoleJq71 rleuÁprrr1 3q:p.3 e
Jozs9le Jo{es9l_€tel8aur >1o_rlsÁI_erpí I9u9{4uI V .}uupruelrrs9zzoqape1;8
-es el9zJg g1e^ zoquíepleJ B s9 e[lugn I9J} - In^q ules9zepeJleJ sglc9zuazs
- zaqs9Jaluslla zV ,}}apm{ 1o}EJT.A9} ftped IezsesJ soluIIA .II '}elaôl u!
8al;rza>1 19[es rloulaJeJzslullu }IJq euo}sp€Ic .g .16 >1au_eÁBs,tzo ,1pqfiatu
ueq.{1odgp ueq-o6gl Jo{Fry ,}II9 9IIeu uoBgpr zsa§a ze IIEquozB }IIe 1e{
-pllod e s9 91|es e '11eÁu9upe]e uu€luallqcs Ie auetusl Tueu BIu{Ezs V
,11on plaJd:oC
es9zapeJlal qqo,,iBeu8el uTIEIuaIIqc5 :Jdund sBeJpuV
'zsg8gs }etu9u,ffia u9dazo1pez7zs,xX B uessda IoJIIIIEuoIII{JS eu} u9za
u_EIBJ ,1gÁugruopn1 1ezs9B9: uJepolu e a}}elluoJal8aru 1a4rlaÁlerrre '1ar1
-eJezspolu e le>Ioze ezzoBlop14 plald:gq uIIaqII^1, ueJos {os9]Es9 rB|94 e
Még ebben az évben Londonból Berlinbe érkezett nes/ven ládanyi
anyag a trójai leletekből. Mivel a Museum für Völkerkunde építésemég
nem fejezódött be, a kincseket idei$enesen a szomszédos Martin Gro-
pius-épületben helyezték el, amely akkoriban az lparmúvészeti Múzeum-
nak, 1921-tól pedig az Ős- és Koratörténeti Múzeumnak adott otthont.
1B85-ben költöztették át a trójai leleteket a frissen elkészült Néprajzi Mú-
zeumba, ahol maga Schliemann rendezte el a kiallított targlakat. Örömé-
be ugyanakkor némi üröm is vegyült: nem tudta elérni, trog az ásatások
során előkerült kerámiatárglakat is kiállítsák. Kétség[elen,hogl ezek a
kincseknél kevésbélátványos leletek voltak, de régészetiértékük nem ki-
sebb. Schliemann halala után Szophia, a felesége a haglaték további öt-
ven ládányi anyagát küldte Berlinbe - ezek kiállításara végképpnem volt
lehetőség. A következó évek során 7487 duplikátumot (másodpéldányt)
válogattak ki, és adományozták azokat német es/etemeknek és mízeu-
moknak. Berlinben mindössze 9704 táígr maradt a trójai leletekból.
Az egletemi gníjteményekbe került leletek sorsa változatosan alakult.
Századtlnk két világháborúja átrajzo|ta Európa - és ígl Németország -
térképét,az egretemek és múzeumok egl része más országokba került.
Egles gytijtemények súlyos kárt szenvedtek a háborúban. Máshol a
menekítéseksorán túntek el, 1990 októberében a heidelbergi eglete-
men voltam, amikor Schliemann halálának l0O. évfordulóját ott is,
mint számos más német városban, kiállítással akarták megünnepelni.
Az egretemi gnijtemény akkori vezetője, dr. Hildegard Gropengiesser
me§lepetéssel szolgált számomra: az ünnepi tárlatot újonnan előkerült
Schliemann-leletekből állította össze. Kiderült, hogl a Schliemann-dup-
likátumok Heidelbergtren még a második világháború idején egl ládába
kerúltek, majd e |ádát átszáJlították az egletem új épületébe, ahol aztán
megfeledkeztek róluk, és az ókori gníjteményfélreeső sarkában poro-
sodtak é,,tizedekig. A ládát nem nas/on keresték, mivel a háborúban
olyan sok értékmegsemmisült, hogl az eglrszerű aglagedények, még ha
maga Schliemann is ásta ki óket Trójában, nem tartoztak a legsúlyo-
sabb veszteségek közé. Gropengiesser asszony azonban nyugdíjba ké-
szült, és visszavonulása előtt rendet akart teremteni a gnijteményben,
ezért nyittatta föl a sarokban porosodó ládát is, amelyből eredeti trójai
tárglak tucatjai kerültek elő.
A berlini Schliemann-kincsek sorsa ennél is kalandosabb volt. L92l-
ben az őstörténeti gííjteménnyelegrütt a trójai anyagot is visszaköltöz-
tették az Os- és Koratörténeti Múzeummá átalakított Gropius-épületbe.
Az őstörténeü gyújteménytöbb mint 20O ezer darabból állt. A német ha-
tóságok a háborúra készülve 1934-ben felkértékaz es/es múzeumok ve-
zetőit arra, hogl csoportosítsák anyagukat az alábbi három kategóriába:
pótolhatatlan, értékes,es/éb. Az úgmevezett priamosz-kincsek mind az
29
0t
,|aJtelt_e,,{ue:e
§e 1uluep^ 'Jopnpszl_ed fietsode §a s9l_e:ldsÁuere uror
-9q 'Jopnpsz|ed Áue-re 19>1 'zauralíue:e cloÁu opue1l1ueBeu 1nzo{ {a}
-eIeI lBgzsro:e§eur V ,{B}Io^ sI {asJul{ pepaJe r.F_ezs:o-reÁ3eru s9 pzoB
-eJEz 'IscJe{ Ir_uu{ uo{E:9flue,re p|94 qqesoluopel O9z e ueqep9l 9sle
zv ,llozet:ulpue] }e}elel pazs9§g: ,li9u9 ÁFeu gg91 uesezsso pp9l tuoJ
-9q V ,8pTepaa},tg 1alzgl|as uBqIEJ9l{EJ uIneZnW uplsnd P S '{9i}o}!II_Bzs
eq9^{zso6 }9p9I rJIe[ dÎ^tr IuoJEq e ,§oq 'p1 {esJ ]tnJop uBq-t66I
,11nsluruas8aur
u9Jos es9z9qlnoq uIJn]{BIg e ,{1eure '{9]]o}!u9^p(u >1aullazseÎe uPsol
-E]€^1t{ lascupl-zsouelJd 11azenau.{F9 zv ,\+llQzq{ {€ilo^ lueu IIBquozE
1eÁuere -uueTuaTlqJs V, e quIIJe g e : |r,r 4elp:e{ {o}Blosgruzsdrfi ]uIlIIBre^
'{e'iBrg18e§e se -zuoJq lgqBeÁue IB|9J] V ,Ezssp 11ode>1 }o8eÁrre TÁu_Bp
-9I ZB9IuneZlIÎ peu9uQ}EJoy s9 -so FII]eq-}aIa{ V ,}Ia^}IuJoquop s9u
-uo]qqgl :911o-uoureBJad B {tt}}9z9{ '}escul{rltu }IoqpJIe 9llilur I9Js9Iu
§a}u1ur >1euBgzsro]eu?N-}eley rlelle1l_e8lozsezssl.A ]i9z9{ 4e§9s9sp1
saÁl9dauun {ozsoJo zP uPq-896I ,Bqgluqa|rrozs e ellol,!|vzsle 59 e}tBl
-Foyal Farespeg s9J9A € }e{9p9l B le{ezg ,u€qsso[qcslpe}S IuTIJaq e tr.rl
-oq9q B }9 e}IeZS?^ FueI]3}J9s sI ri8} FeÁue ilupppt :o.eígeIIZ9ZsuIoJ9H
,]}op9l9ulJolap FfigsualJe}eqJeulsTlal B eluTzs'tu
-31u3lu {Elpn] pl u_B}n IlJoq9q B IlZ9{ {otuoJ € ]ItuV ,}}ap3ûezs ]E{oJ9{
soÁlqs }el4d9 zv ,tle89le }}€Ie s9pptu9]r391 I€-t JgnlqeJ ,916I ze'Ep9I
z.ezs§gu §a}uur 'ezsgJ ,{Feu rled8-rp} lp€ - I€ { u uaqlalnd9-snldorg y
,1{uueurele^
{9uo} BDIoq
-eJ€p ensopfiel zeq9qozsn>I eqozszseu B se 'I9qleJ9l{e-r e 1arlsfu9pe
-8eÁBe IE[9J] € ,}ie}}al
{9}pJoqlq 1aÁu93a1 V rclezopl9 {ose{ozs l9^n{sa
,Ie
II9qÁIaq B {€I_B} s9 >1ar{u9pa lJo{zuoJq gIezs?Ne }ltJoq9q e sou|e5 {9}
-zaÁlaq ueqsnqe1 B}eIIeru Blepo zB }e{e}elal IB|gJ} se{9u9 9qs9ê{ V
,}e|er]rod
BIuaJeN '9uÁl_erp1 pu
-otdl§e ze sq ygelftrg,r3e:e; -r_e11o-uoure3Jed e Ia >1911al|a: j]I il9z9{ {aqq9J
,1e{9peuau
tlot|n,{u {eul3{9u9 lunaz}tu solugzs IeÎ€IBJ 9§gs8elsen ra1
-9tu 9 s? 'Ie }1nzs9{ Jo>I{E uadd9 Ja{unq se}alalue}9q e zg,l9 {9]1o}!Il_€zs
(urq4elg) aqlapdg 1urp11o391 I]}eIIauI ua{}€ITV zE lfozo1 e-gz s? e-tz
JeqTIIeôu p|€ur ,Ie rlalzaÁlaq ueqg|sozal} qu_€zs sQ-g {IrBB IurBI[V zsoJod
E ]9p9I T)Ie[ _{AJÎ lxoJ9q B u9- I g s9 u?-ZZ J_pnIrB[ , I ?6I ]]BItu 4osrj"_eq,lroq
qqr:orle§ e:ÁBa zry ,1e>leÁuere Ie|9J1 E {91tro}Il_Ezs eqg|:oze:1 IpBIB pI9J
,}IB}n eJl}}eq
1alndg-snldoJc B s9 {g}{eJ Bq{gp9l B Jo{es9Jo}p1 lJoqgq V
-9pze>7 (uInaZ4IN peu9}JQ]€Joy s9 -s6) alqclqcsaBqn:g pun JoA JnJ lunes
-nIÎ B S9upI^9J.{AIî zV,}Io^ SeJe}9II4}uec B7XO9XZ9 Ep9I ,I .{^W ZV
,{e}lal}Zs9{ ,}s9l}s9u!Iu
]9p9l9p9^ uloJ9q el9urYzs {3zg *gpuazJo u€qloz
-a4" B 1a apaÁu oo9l }u1u qqg} I9q9|qBJBp IrBnE]BqIo19d oogt ulnezqrl4
I1euguo}EJoy s9 -s9 zv,{glloJos €q}eôl sa{9u9 ze uednsc }Ie^}tu seÁBa
sueqnu s9 }pueJquleu {ounazr}Iu §9III 8;ru '>1e1l4rar1 eqgr:_o8a]e{ 9sI3
A többi ládában nem voltak trójai eredetú tárglak. A második láda 613
arany- és 678 ezüsttárglat, a harmadik láda pedig 310 egledi társ/at,
119 zacskót és dobozkát tartalmazott, amelyben kisebb leletek, össze-
sen B9B aranytárg}, valamint egl zacskó aranytöredék és 9BB ezüst_
tárgl volt. A tárgrakon lévő szárn és a teltari számuk minden híradás
szerint különböző. Azt, hogl végül ís pontosan mi veszett el és mi ma-
radt meg, csak az eredeti leletek vizsgálata döntheti el.
A ,,Priamosz-kincs" útját Berlinből Moszkvába csak az utóbbi évek-
ben ismerhettük meg. Az orosz zsákmányszerző bizottság 1945. május
26-án foglalta le a berlini Flakturmban a három MVF jelű ládát, amely
júliusban érkezett meg a moszkvai puskin Múzeumba. A szovjet hadi-
zsákmányszerző bizottságtól egy bizonyos Irina Antonova nevú órnagl
vette át a Schliemann-aranyakat. ő az az Antonova, aki éveken át halú-
ni sem akart erról a kincsleletről, noha pozíciójánáJ fogva akkor is is-
mernie kellett volna, ha véletlenül nem játszott volna szerepet a rekvirá-
lásokban, A ma 81 esztendős tudós höls/ uglanis a moszkvai puskin
Múzeum vezetője volt. 1991-ben aztán megtört a jég. Két orosz kutató,
konsztantin Akinsa és Grigorij kozlov több nyugati lapban is közzétet-
te: megtalá|ták azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy
1945-ben es/ orosz repülőgép hét hatalmas láda múkincset szállított a
szovjetunióba, és közöttük voltak azok a ládák is, amelyekben a berlini
os- és koratörténeti Múzeum legértékesebbdarabjait rejtették el, köz-
zétettéke ládák tartalmának Ig4S-ben készült, orosz nyelvú, idei$enes
leltárát. Az MVF 1. ládáé így kezdődött:
,,Trója: 6O55 díszbard / 6056 / 6057 / 6058 / 5862 aranypalack /
5864 aranykupa / 5878 arany diadém / 5877 arany homlokpánt / 5875 /
aranydiadém / 5861 aranylánc..."
Ennek ellenére talán sohasem vált volna bizonyossá, hogy a moszkvai
puskin Múzeum raktárai rejük a trójai kincseket, ha Borisz Jelcin
orosz elnök 1993 közepén, aüéni látogatása során nem ígérirr'eg]názi-
gazdáinak, hogl kiállítást rendez belőlük Athénban. Ekkor már a kul-
tuszminiszternek, Jevgenyij Szidorovnak is el kellett ismernie, hogr a
schliemann-aranyak Moszkvában vannak. Antonova asszony sem taga-
dott tovább. 1994. október 25-én a Puskin Múzeum vendégül látta a
berlini Átami Múzeumok három szakértőjét,Klaus Goldmannt, Wil-
fried Menghint és Hermann Bornt. A három tudós kezébe vehette az év-
tizedek óta elrejtett kincseket, és nagl örömmel tapasztalta, hogy az
oroszok hozzájuk sem nyúltak, nem próbálták restaurá]ni őket.
Ennek pedig azért van küIönös jelentősége, mert az atallytarg5lak mé-
lyedéseiben rnegőrződött annak a földnek néhány szemcséje, ahonnan a
targlak előkerültek. Ha a vizsgalatok e szemcséket trójai eredetúnek mu-
tatják, igazolható, hogr Heinrich Schliemuuln valóban ott találta őket,
31
Zt
ó}3{9 e}zo.,{u9luop€ uaq-6z8I ulrBlue{qcs qJTJ
-uIeH {eu.,{Ieure 'u€qsoJP^ B uBqqe 'u3qullJag i3{n-{Ieq 9}I9tu ..{esJup{
-ZSOIIIEIJd" e Ia {9ftBI8oJ Jo{Iu :Iües {e}$ e \evYvsl} tueu uesoÁu
-ozlq u€quoze loBlop dBg ,1uel;sorJoze Ie^gsnII^& 9lBqI9IB1 u€q{os9JJoJ
B}Iueq E ]uolu ue^9u sgru '19|9:a a-ssÁlaq s9 '{eu}uodzor1 prlape{seJ
-e{ sBuI[B]Bq 9}o{ezsso 19d9:ng s9 }e]eley e 193al9r ,IA B|gJJ a-I}q{atr
uesoBo| uuBIIIJJoy §oq 'pzg}zsp 8aur elpqgrd yze Álaule 'eueô{ BlT^
sptu1e}Bq }s9t}Il_ppl y ,(gpuel|eq ]Io^ ruas IupBuQscIQ{ B9u en4zso6 }e{
-eÁleure 'I+{I9u >1eÁrre:e-uueuallqJs e ueselazs9luJe1) }Ie}aIeI qqpsoluoJ
-Fa1 rleups9}Es9 uueluJJoy B}]p}ntuaq Álaue' alruazsBe:es seIuIB}Bq lpz
-epueJ llequuog s9 ueql:eFl}n]s uaq-I ooz, e 1ulru 'ÁFr,rddg 'gl91eqlozs
-epa8eru ue1 1s9pJ9>1 soÁugtuopn} sotugzs sgtr}II9I{ g ,ueqtunezl6 up1
-snd le'r>lzsotu e {9}lo}}Il9p{ 19}9-9I s111;dg ,966I 'Jozs9le u9}n 9pua}zse
ua^]Q 1ultu qqg} '1e>leÁue:e-uu€uel1{c5 e ÁFoq 's| ze JqIn Tul9,zs {aus9J
-9}]9 sBrule]pH ,{EuIIB^ {nlgu {escupl e :4g|:aurslla §oq '}3{9 Tuua^9J
}}a]aqel tues €JJE Bplepezp,r9 Á8oqe }ulrrr 'eJ9sglelp8lozspzssl^ 4eÁBrg1
-rtul 3 {9}eql}JazsÁu94 ueu ÁBr,rdd9 uequoze {ozsoJo zV ,e}IoqeJle ues
-o,,{1_eqezs ueIIBq' €qg^{zso6 enoull9zs }}9z9{ >1aÁu9urp_r o\ llozylzqg
Beu8o| 'uaqg[a; Ie19}9^9| B lueu }e{ascup1 a B9zssozsor6 :solzlq ÁFg
,
}9slos rleu9Ál9p a8ua Is9}Es9 e^lau' {eu9s9}B s9 glr}Bl{Ios9Á1o;a q 1nuell9z
-e^pe{ Ál_ezsp {oJo}-}atu9u 9uBqqoJI{ }}aIgJ {escupl rB|gJ} e ÁFoq 'efios
-9Á1o1aq sT zB trB9lelu_elp,{u llequoze 1gsgplFols9ll!
,auue1 eF9ssela1o>1 s11
-9JolIIBgzs:o1aur?N ze - e|puoru §ow - }Jeru '>1euB9zs:o{9J9J }e{nzs9J
§a stqqe1e8e1 Á8elr 1e4eÁue:e-ulleluo{qc5 e gqe1l_eFlozsezssp uese^}zs
uIIeuJJoy pe{uBIN 'e|g1azal, s9}es9 r€|94 lFspala| e §oq 'zef1 ,1e4eÁu
-ere p|9:1 e elzoÁugulope >1euFgzsJo}elu9N ualrurlalrgÁBa ueqg}elepueJ
-39,tftpad 9
,{pu-uueue{qcs B]peI3 IIEsII9IIIJoJ '1ass9zF9rr IoJ}q soIB}pÎq
- eqrwzsa1 1urloreFo| s9 1elop_r_eqzs}p ]I_Bpl ueq-O63I ze - 1e4oze §oq
'e19: Fau {un}aqze{peleJ uleu ep '}e{ascupI e 1uzaJezs€zssl^ uasa^}zs
Fgzs:o4oroJ ,{e}I?zseq In9}Ii]oq IIIeueq 'n8q:p.F uleu - ueq9pl ze uaqqe
slqq9pBa1 - {BIE|94 e ÁFoq '{1u-41 ÁBrr u_e|dere Álaure ']o}e_IIIaJ p[9:1 1pez
-7zs ,ZI,e ,Jy ÁBe >1apel9zzo>1lueq7snlcJ9lll 966I B}9IuI 's9^3q {esc sI FaI
-IuqezJ? F9ru sa 'ezoi lrurues Fe13o|zaq{e]alal e >1eufi9zs:oB9:99 ,s9z7y.ll
-{e} {esc ueq9|91e^ zg ,souop|ep1 soBo| e a-Fgzsrolaul9N §en 8gzsroFo:
-o3 'B9zs-ro{9JQJ :uef}e}3lnuopla .ffioq 'peÎ9J s9 'ezzelnle{IB }9ft}tnqe}
sgz|q9pl zB qq9{q ,}npe >Ierua_r uaÁl -ÁFa 19q9za>l p I{ EupB uese^lzs luas
Áu_eru_lo4 zsoJo ze lzs?Js9IN,{B}zor1o ueqglunlalrozs B tIBJos p-roqgqFg1
-1n {Ipos9lu e {e}eul9u p 1e{oJ_€{ uaÁlrrre '1sad9r1 zoqqe s9p9d:9>1 Ál9r1
-esc zepulru 'II9^ dBl ezs9: 9|qo:_eftod zsoJo ze uezslíI 'zoqglc{€ uaÁg §a
,1e>1
uoq}]o IuI9Ip} 1sgle8our_el eupn} u3zallau Áugu:oq zsoJo ze 1zs9-r§g
ru_rgnFtapl 9|Bqru lrBquoze e:-rg ,1eleÁF:_e1'{rre:e ze elude>i euaile{ Bzssl^
>1euBgzsroleu9N zaqa§9z39 t la >1o1el_e8szn g,B}Iluo ueqg |g1ourgzseq IoqB
A PHAISZTOSZI KORONG
A bronzkorí Krétan négdajta írdsrendszert haszndltak:

az úggneuezett krétaíhíerogliJ író.st, a ltnearí"s A írást, a ltnearis B
író-st és a Phatsztosz palotajdban talalt agyagkorong küIönleges
írasdt. A lineáris B író.st Mtchael Ventris 1952-ben megfejtette,
A phaísztoszi korong megfejtéséról minden éuben hírt ad
a uilagsajtó. De megfejtették-e már a phaisztoszi korongot,
és eggőltaldn meg lehet-e Jejteni?
A bronzkori kréta három különböző írásrendszerét a brit Arthur Evans

fedezte fel 19o0-ban kezdődött knósszoszi ásatásai során. knósszosz
volt a legjelentősebb és a leghosszabb idei§ fennálló krétai palota. Úgl
hínik, a krétaíírásrendszerek külső hatástól mentesen, a paloták admi-
nisztrációj ának rögzitése céljából alakultak ki. Az első a krétai hieroglif
írás volt, abból jött létre a lineáris A, abból pedig a lineáris B írás. A kié-
tai hieroglif írás onnan kapta a nevét, hogy a nedves as/agtáblábarajzo|t
jelek kis képecskékrehasonlítottak, amelyek egyikét-másikát üszony-
lag könnyű es/es tárgrakkal azonosítani (hal, kéz, fej, csillag, nytl), Az
írás elnevezése félrevezető: a krétai hieroglif írásnak semmi köze sincs
az egriptomi hieroglifákhoz, amelyek nem képjelek, hanem bonyolult
betú- és szótagírást alkotnak, de léteznek benne fogalomjelölő ún. ideo-
grammák is. A mindmáig megfejtetlen un. krétai" hierogllf írásnak keve-
sebb mint 30O emlékétismerjük (Kr. e. 2000-1650):
47 négzetes hasáb vag/ tábla
26 zárjeg vagl pecsétlenyomat
36 medaillon
2 kúp
1 l fazekasáruba karcolt
1 edényre festve
1 kőbe vésve
150 pecsétlőn
Ez összesen 581 jelcsoport és 1555 jel. A hieroglif feliratok túlnyomó
többsége pecsét vag/ lenyomat. Az aglagtáblára írt krétai hieroglif fel-
iratok a képecskékmellett számokat (vonalakat és pontokat) is tartal-
rnaznak, vas/is a palota élelmiszerkészletének leltárát rögzítették.
A szintén megfejtetlel lineó"rís Á írás ismert dokumentumainak szá-
ma mintegl 1450 darab (Kr. e. 1750-1450 k.):
33
vt
-9zI>I s9 uesaF9slGe eBgssoqe1 I}}9Ia {9.F9J_o.3 e}9Jy §oq 'rllze4Jeô{ rueu
I9qqa :}aIuIaÁB_IJ B 9J e}^!qleJ ep 'a}zerulep9 uarr.la.,{u T_BI^nI }sesEÎoBJ B Jze
sou9r B}}etuJPH ,IZeI\eU >IBuSesEÎog: nrrla.fu IB]9II ]eFeôZS llezgpl EIB}I-B
ze gzlezs ruoldl§a zH ,>IeuzIJg llequopuol eu 1a,,{1eure 'uozsn:rded rson
-Jo lpez7zs ,9I ,e ,ry §a gzzoq?qou'uual Jp€JEur ueq8alozs ;q8o-ralq gr
-oldl,iBa IZPFI {Is9Iu V ,]o}eJIIaJ Áu_eq9r >Ie}}3uzsg{ sI {9{EIs9 Ze >|aze'le>|
-ns9Jl}}aq }9[es {9}}elzsel|a3p1 BJ_EluIu IBIcIu9J lq.Bq:_o.B E Jo{nu€ 'up}n
pez.ezs ,B ,e ,Jy e s9 's89ssozo1 Áugqeu {9{els9 ze 1perculleul u_E}9Jy
-}eley ,(IoqzsoJ9JCI 1e}g.tr{ B ,Id) rBlpJTIeJ sos9J}l}eq {9{els9 }I9Irl] }s9}
-Ip9q F9JaF e {l§a zV ,eJ{uns9ze{Iepual 19 eFe.,{ue>13ltue (pIôJ 1n1 ,zeBI)
}9{ F9uI ITl^}{ uos9J} V slJ_€euq s9 p8o:elq e {eu_3^1aÁu >19>1els9 zv
,>1n|reus1 rueu
19nler{u {Bu{IB Bq '}s9J! §a pal|sl§eur uane]eqal
alulzs ap '(sI esg:1 8uo_ro}i lzsolzsleqd e ,iBoqe }ulul) }Io^ es9J} ze Teul:
-9{€Is9 E}?Jy V sIJ9auII e Flpad pultu JqFo:aq Ie}9::{ E pulru,{Boq 'gprr
-u_EÎIÁu 'pa111 19nlaÁu )í9Iq9} p IurV ,el{untu9zs uerusl }uozsn (s9J! s9)
nlaÁu {Is9III e'aqyzfigs ue^ IessEJl }u9^p{ pal|a§aru e e,rlaÁu 4pi§a >1au
-r{laue 'uras 8arrozs ;rnla.,{ul9q slÁFe,r 'svr8utllq ,un uepe§a al{uns9z3r{
-IepueJ II9 tuau §oq'ze Blpad {IpeulJeq V ,{e}I9 ualefilzs e }]9Ie 39sF9:
-9B e >1ple '{EIE}9J{ e >|oze {all9zseq uelleÁu ueÁgu 'EIoJ sculs {unule]
-[as soÁpuroq §oq 'ze puo8 >IIs9uI V ,Iul_Euzseqla; uasaÁualupaJe }eqal
Iueu ueq{n}esa }e{eJazspglu IE{I}BIua}BIu }1ozEIuIB{I€ l9us9][ala[!ar e
dFt ,{ep!rql ül} {o}BJIIaJ e ffioq'ze s9 'Bur9zs sq rresoFgslr,l} {9Iq9}
e +,iBe zV ,9uuene}eqal lzsa} gzafugl i9s9llal8au V sIJ_EeuII V
Torpq
{unpq lues }Ilulues I9J9[IIIB}JP}
4es9zÁ3afte1 ;rBallaf IJ9}IoI lueu E '{B}Io^ {9Iq_B}J_elIeI u9lulzs u_e|dep rlss
-91o1a|urgzs o1da:azs {nuueq B {9Iq9}FB§e p; pssgJJ V sIJ9euII v ,nez
-aâu {eu-g slJpaun sue^g }Itue '9Ie ]IU3{ elq9t u! IeJJeZSpuels9J} 9J
-91Ie SI89tu 3p 'gluosEq ZeíITeZe Sour_ezs 19qlaFe19: }}aze{]ele{ qq9s9{ E}
-o1edpsozss9u{ e }JaIII 'tJ7ze ftpad {eu-V'{eus9J, sIJ9auII ug|dep 9zs
uI}eI Dau]l 4s9luals|.IBuo^, e Ie eJzaâu lJeza sue^g Jnquv '19q191scad
-9{ s9J} Jq8o:sq e {e}pos}JezsÁBe 9}p{BTBuo^ 1ale| sg:; V sIJ9auII V
,qls u_B{sJo.Iqozs (9{) 'uo{or{t!ts g
EÎocJ€{ aqu_al B
uatueleJalndq gl z
e^J} eJg{)in}s 8
a^}sal eryz.e§e§e g
1eloc:e>1-.,{u9pa3eÁ3e 7 g
EIq9} ItuIBpeFoJ g>1 tg
E{IJB{ dBen Fuoro{ ItI
1euroÁuap9scad 2
(BIqg} Áuarlsa1) Elnpou zBB
BIq9} BIt
rólag luvi nyelven beszélt (145). A luviai nyelvet Kis-Ázsiában használták,
és a hettitával á]lt rokonságbarr, vagris indoeurópai nyelv volt.
Mint már említettem, a lineáris B jelei a lineáris A-ból alakultak ki, s
ezen a felismerésen alapult a lineáris A egrik megfejtési kísérlete.A mar
megfejtett lineáris B jelei közül negrvenöt bíztosan, tíz pedig valószínűleg
azonosítható a lineáris A jeleivel. Ha tehát a lineáris B hangértéke alapján
ki lehet olvasni azokat a szavakat, amelyek a már ismert szótagjelekkel
vannak írva, voltaképpen ,,olvasni" tudjuk a lineáris A feliratok egr ré-
szét, Ígl azonban alig kaptak valóban értelmezhető szavakat. Ennek az is
lehet az oka, hogr a betúk vagl szótagjetek még rokon írásokbarr is eltérő
hangértéket képüselhetnek (Chadwick 31), Ha például csupa naglbetú-
vel leírjuk a mas/ar hab szót (HAB), az mas/arul kiolvasva változaflanul
hab, de az orosz írás hangértékeialapján
'nav", ami semmit sem jelent
sem oroszul, sem pedig maglarul. Vaglis a szó helyes kíolvasásílhoz és
értelmezéséheztudnunk kell, hog az maglarul van.
A Kr. e, 1600 körül kialakult, górög nyelvű linearis B írás feliratai
közül jó néhányat Tegley imre fordításában magrarul is olvashatunk
(Németh 1-9. dokumentumok). A lineáris B megfejtéséről a legjobb és
-
legtömörebb - tájékoztatást John chadwick könyve adja magrarul. A li-
neáris B írásos dokumentumok kiadásának legnagrobb vállalkozása a
knósszoszi feliratok gníjteménye, amely 1997-ben eljutott a 7999. töre-
dék közléséig. A lineáris B írásos feliratok kivétel nélkül mükénéikori
palotaközpontokból (Knósszosz, Mükéné, Pülosz, Tirünsz, Thébai és
legújabban a krétai chania) kerültek elő, és gazdasági feljegyzéseket tar-
talmaztak. E patoták közül csak knósszosz és chania fekszik krétán.
Michael Ventris megfejtéséthárom tényező tette lehetővé, Az egrik a fel-
iratok nagl száma, a másik a feliratok nyelvének ismerete (igaz, csak a
megfejtés közben derült ki, hos/ a táblák görög nyelvú feljeglzéseket
tarta]maznak), a harmadik pedig egl már megfejtett, nas/on hasonló,
szintén §örö§ nyelvú szótagírás felhasználása. A ciprus szigetén hasz-
nált szótagírás a lineáris A és B leeglszerúsödött rokona (például nem
használ ideogrammákat, vagris fogalommagarázó jeleket), pontos vi-
szonya a két bronzkori írásrendszerhez vitatott. A legkorábbi ciprusi
szótagírásos felirat, egl név (o-pe-le-ta-u : Opheltau) egl Kr, e, 1 1. vagl
Io. századi nyárson maradt fenn, az utolsó szótagírásos feliratok a kr.
e. 3. században keletkeztek. A leghosszabb dokumentum az idalioni
bronztábla (Németh 101. dokumentum). A ciprusi szótagírást George
Smith fejtette meg a 19. század végén.Megfejtése azért sikerülhetett,
mert a ciprusiak több olyan feliratot is készítettek, amelyek ugranazt a
szöveget szótagírással és görög betűírással is rögzítették. Vagyis Smith
ismerte a feliratok nyelvét és a szóta$elek hangalakját a betúírásosszö-
vegek atapján,
35
9t
DlDplo V 6uoJo4 lzso]zslDud V
A phaisztoszi korong B oldata
37
8t
-QquQItt{ 97 uesezsso uo}eJII3J V ,]}9Ia §:aqualng Ia^^g z,ezsl3{-JezeTuoJ
-9II 9| 1sglelruoÁu s}}eq g1eqleBzou e E}I9I4IaJ e|91;zs9r1 ]eJIIaJ IB}9rr{
e spÁBen ,(ue]Jaa6 ,r JeIuI3t{ ehe}vr 19.,{u9:1 s.e4 ze:9q) eqFeÁBe ze eleq
4gpelruoÁu 91a1 adazo>1 1919rue_rad §uo-ro>1 € }B{o}€JIIa; e ÁEoq '9IBû9^
-1{u ug|dep >1al9scad gzsr]sc e:sguÁBe zV ,}o8uoJo{ B {9}]e39pt p|eur
'Bq91eplo }9{pu1ul FeÁue se^pau F9ru e alaq {g1luoÁu ueq>lep p-rrds 'p>1
-19uroÁul9scad pofier€Jp1 eJ9Ie 1a4ala| 9}Bq]9I uoFuo-ro{ V ,tutu lz-gí
e89s8else,r '\|zoll9^jj9zQ{ lutu 99I s9 B9I 3|9]9uI}9 Fuo:orl8e§e zy
,ftI-T,I ,LL6I xnoqnC) }19ZQ}i 009I-09BI ,e ,Jy ftpad
Buo-ro{ e'(ZtJ ,966I uepoc) InJg{ OOZ1 ,a ,:y 1eruoÁuep9scad 1zso1
-zspqd e '(BüI ,966I uepoc) naze{lale{ I4:g{ oO9I ,e ,Jy pJ_eq TJoIpIoI
-e{J€ zv ,gwwe}I^ Iueu esgzul:uJgzs IB}9J{ fiuo_ro4 e ÁB} 'st ueqsgJ!
V sIJ9auI B 9]BqIgI€1Beru - uBq9uIJoJ }}opos;uezsÁFaa1 - ola| ,{Bauazr1
Buo:o>1 V
,uo}BluoÁua1l9sced
1zsolzspqd ,iBa 491zapaJlal (rls_eJ) }ale| ,I z V
,sI uopJ9q ZuoJq (,9, e s? ,7,Z e)
}I9IB} uBqIJoIpIoIB{JV Ze |rr.pJolgla
,(90u ,066I
9}}e{ uequoze |nzo>I IeIe|Fuoro{ V }Jppoc) llozel;uJ9zs |9q
-Fe19: q{laru ]eIeI E §oq 'gel;souoze uesoluod €lpn] ruau sou|es qq9s
-9{ ep 'zel{JeluJed pÁ33:9i saFeluop>l B }pelezs ue8oploq sg{unu 9}€s9
ze '8uo:o{Fe§e se}ezeêu E ]InJe{9Ie ueq-Bo6I Jo{Iuryuola| }Io^ Iuas
-os l_Eu_Bs9lgpl§aru {a}elel qqeso}uoJ e §; '11orr 9Ie{ u9s9{ uesglaqal§aru
ple 'JeIuJed !FIn,I Zselo Ze Iuse 3JpZe{ ueq-oo6l Jzso}zslBt{d ,IeFFuor
-o>1Fe§e }I9Ie} ueq9[!1opd zso}zsleqd IB}9J{ e 1azÁlaq B s9lu uazs9§g
,l}opn} ru}e}za)ilaô{ sI BJ9III1BpB}
{9IqpJFIe1 e ug|dep 4eurrre:fi
-oapl z€ 'lII9 eJgsgze{IepueJ sr a>191r9Fueq {eu9zs9r ÁEa >1ala| B s9 '}Io^
}JaIusI err.laÁu {9Iq9] p 'eJes?za{IepueJ E ]II9 elq9} Jaze qqo} §oq 'pr,t;1
uozB uelu '1-g slJ9eur1 e pal|elBaul ila}aqpJe{Is sI uezE {euslJ}ue1
,ue,r
F8o-ro.F
uEqgIE^ g slJgeuu nallaJFaur ueq-Z96l ze ffiot1'11oposoÁuo4qaq |ezzg
,zsapod1l1e|Jlezs saqqg} 'zsnd14
mBq.Ip.F Áu9pa nqBIuIoJ9q e dBoqlupr
1 'Áugpe lq9IIüoJ9I{
6 '4aÁu9pa 1tq9luloJgq
:IIIBJIpJoJaI 1}eleq3l B! ve
| 1ez|e: Áu9pe lrqglluoJgq) od-u-ll
|| 1ez|e: Áu9pa lq9ltuoJgq) ep-od-g-11
:IuseÎo }}aleqel }o]BJIIoJ 9ze{}eô{ e uaÁlaure
'BIq9] 1zsolnd Á3a 11n:ar1ola üpq-t96l }9I{3} Jo{IurybZt =l l l l - - ooo
sl§e,r 'paluale| }adFa I e 'lezll - e 'lezvzs o V ,}Io^ n:azs§a rlescue§n
JezspueJluezs lleuzseq uo{9lq9l y ,49|1ozg:qg 1e§:91 }}ope ze rlaíleure
'qg4scoz|e: a:p(uqqo1 rleuurer8oepl zV,eJqs9zoJgleqFaru qeugfi-rod
-oscs9}uele | >1o1:odoscla[ sa§a ze lr-uzseI4 1elguruer8oapl }Jezeêu§4
g sIJ9auII y ,zaqs9lfa§etu B }Io^ s9^3)i B9u za ap '1salala| g sIJ9euII B {Iz
-aÁBa8au uesa}alg{o] }9q Inzg{ 1e§el9zs Bqrp.F rsnrdrc ,{B9uuea1o zy
ző je| látható, amelyek a felirat A oldalán 31, a B oldalán 30, egrmástól
vonalla] elkerített jelcsoportba vannak rendezve, A felirat két oldalán
összesen 242 pecsétlenyomat látható (pontosabbal 24l és egl sérült
rész, ahol eg/ jel hiányzik). A felirat statísztikai elemzése alapján nyil-
vánvaló, hogy csakis szótagírással állhatunk szemben, mivel a betúírá-
soknál egr 242 betús szövegből a különbözó betúk (karakterek) száma
jóval kisebb (242/23), képírásnal(fogalomírásnál, pl. a kínainal) jóval
naglobb (242/I],2, vö. Szalek 42). A 242/45 arány megfelel a lineáris
A és B írás esetében tapasztalható aránynak is.
A phaisztoszi korongjelei szépen kidolgozott képecskék.Ezek nagy
részétkönnyú azonosítani: 1. gralogos, 2. tolldíszes fej, 3. tetovált arc,
4. fogoly (megbilincselt ember), 5. glerek, 6, asszony,7.sisak(?), B.
keszbní(?),9. tiara(?), 10. nyílvessző, 11.útZl, 12. pajzs(?), 13. hu-
sáng(?), 14. bilincs(?), 15, fokos, 16. fűrész(?), 17. fedő(?), 1B. bume-
ráng(?), 19. glalu(?), 20. dolium (csigafajta),2I. fésú(?),22. csűz|i(?),
23. oszlop, 24. rnébkas, kaptár, 25. hajó, 26. szarv, 27. á|latbőr, 28. bi-
kapata(?), 29. macskafej, 30. kos, 31, sas, 32, galamb, 33, tonhal, 34.
méh, 35. platánfa, 36. szőlőtóke, 37. papirusz(?), 38. rozetta, 39. lili-
om, 40. ökörhát(?), 41. kettős síp(?), 42. morzsoló(?), 43. szíirő(?),44.
kisfejsze(?), 45. hullám alakú köteg(?) (Godart 1995. 116), A számomra
nem túl rneg§őző azonosítások mellé kérdőjeleket tettem. A korong
,,megfejtői" es/es jelek esetén számos, még kevésbévalószínú értelme-
zést javasoltak.
Néhány képecske azonosítása mindenesetre ígen ne}:éz, és semmi-
képpen sem egyértelmú.Uglanakkor nyilvánvaló, hogr a jelek egl szó-
tagírás elemei, vas/is bármilyen szépek is a képecskék, nem lehet ,,kép-
regényként" olvasni őket, hanem mindeg5likük egl-egl szótagnak felel
meg, éppús/,mint a lineáris B vagl a ciprusi szótagírás esetén: ka-, ke-,
ki-, ko-, ku-, ta-, te-, ü-, to-, tu stb, A baj csak az,hog nem tudjuk, me-
Iyik jelnek mi a hangértéke, sőt azt sem, hogr a tábla nyelve mi volt.
Minthogr a görögök megjelenése előtti, bronzkori Krétán keletkezett a
felirat, okkal feltételezhetjük, hogl a phaisztoszi korong, a krétai hie-
roglif és a lineáris A írás nyelve azonos volt. Csakhos/, mint láttuk, er-
ról a nyelwől semmi biztosat nem tudunk. A linearis A-t 145O, a krétai
hieroglifet 3OO feliratról ismerjük, mégsem tudjuk megfejteni őket,
minthogl a matematikai módszerek alkalmazásához ennyi felirat (pon-
tosabban jelelőfordulás) kevés. A phaisztoszi korongot, amely es/etlen
felirat (242 jele|őfordulás), ismeretlen nyelven és tartalommal, egészen
biztosan nem lehet megfejteni. Az önjelölt megfejtőket azonban mindez
nem zavarta. Különböző - tudományos és tudománytalan - módszerek-
kel akarták és akarják megtudni a korong titkát. A tudománytalan mód-
szerek esetén vas/ nem lehet megállapítani, milyen módon jutott el a
39
ov
-F{ }a]euezr_r qqBlrl ,uQz9{ J9q]EII_E sourezs s9 {o39JT^ B 'uel B tr9Joq9}
zs9p€^ }?q e p}I9IElFaur s9 '}:aBue] B eu9le try4ezs|9 ze uazg,{Buzs9pe^
,BJ}gq po§eq zsgpe^ dBa
}9q E }}gpln{ ]e}euazrt qqp|n 11rrre '}J9q lqq9^
-o] Á3e s9 'nallatü $Áu gzsgla?el B 1EIB} }p{o}ellg ll9,Faur '}IoJopu9^qq9^
-o1erlezs|91}€IBIIÎ ,}}eilaru dolzsoepllzs gzlafleln zB }IoJopu_E^qq9ô1ep
'I9Jzs9pe^ 19q B u}II §a s1}}oItBH ,lzs9pe^ 19q e 11elBaul s9 'u9q}elp Á3e
Fpru ppt uozsela]g{el ÁBa ÁFoq 'elgr 1ode>l u}q IeÎu '1loJopu9^qq9ô1
s9 }J9qlEII9 ÁBa lppt ,zoq4oÁuozsse zB }ueruqqgô} s9 }BI9} sodel §a sa
,]zsgpe^
19>1a Á3a noFoJ wlnzi4,19}euezn ze aq39 ze LoJ E11o}I_BI{ Jezs}?H
l9q € Bn-BIBl§aur §oq '11ol alaf e{9q E IuIB 'Tezss9pleuoqeB §a 19[r.r e}
-}e],,(IoJ s9 '19Áp{9J ÁBa sa i9>1s ÁBe '}oF9JT^ Áu_eqgr }toBoJ 'I_Epq B u9le tI}Te
'9]ul3la}3{9q I{LBJI{ V ,}lQzg{ J9qlBII9 sotu_Bzs s9 >1o39:pr B 'ual € }gJoq
-9l zs9pe^ }9II E asseJelBatu §oq '1zsgprleuoqeF Á3a ttpr p,rg8eur 1u9r1
-ala[ erl9q B s? 'u_E[iI,t z€ }uatrÎ ,T9Ipq € }J9Ie }pIE 'e}eu9uo} 9}IueJe]e{9q
,eí JJ
IÁI_EJpI V" :Ipza{ IBIIEpIo v ze'?p!I>I I9JI{tIaq,.}s9seÎo" zv }p{opuel
-B{ uoJouou uas9}aqal8au - eJulJezs - Álsure '1o3uoro4 E EssEÎo }u9{
-Áu9Fa:d9>1 u9}ulzs (986I 'so]saDqd uon sn)ís]o Jao) ueey ,r Jo]cI^
,uaq9s9zg.,i8el zsoJne}gul6
{€uzsnezs9qJ }}e}
-;8as ple '9upBIJV 8tped Áu9al 9InJ_E ze 'e|du zsoJnp}gull,tt 'ÁLerp{ zs9uIIN
sn{nFII e JuIIu '}Io^ s9lu ulau }ulJezs {9zsl{Blp6 a|gzsazs I9êI V ..,ueq
-sn}uIJIqBI E IIe{ {a}eu}aô{ 1aÁleure 'trBleuo^}t1 ze }uTIuE[e^ '}Iezs9J}p{
-IE s9 1gzl.esttlal d9B e {e}{au tugpl{Dllg ,F}zseJa{ uosn}uTJlqel e qq9{
-uIFeI s9 '1ala|[o| 19 uereFua} e ueIIBq 'elpda-r uaqgFale1 e ag ,uroÁu_e1
B sou}q V ,{9}InJ9Ie }e{un{ln,{Feu 'ular9^]se} luotdl§g" :eZZeuIIelJel
1gz|ellsal so{}n d9Fgpda: §e Buo:o>1 e ,,{8oq '>1epoln| eJs9]e}ze{}eô{
e EJJe ug|dep zsoJILu-zsoIBpIBCI I€19J{ E s9 '{9]zeullau9lu9>1Áu9Ba-rd9>1
sI {9 }e{ele| V ,9Ie 1;.lv @yzsaú zsl] zso4zsl1 O) zsBululeJpy zs{{IJed
s? zspleJ}ad IInIIBIurug,,1ass9l|e3Felu" qqesnrlpzseluelBel {!{3e zV
,ueq>ln[lrlunur pl8es }e{asa^nupl9.J € Áleure 'unlJepuap{ sasJuT{
':91deu 1figsupzeBgzau ÁEe }uFu 'S9III urau Fuo-ro{ p ÁBl 'Baur psllelaJ
'{ozseleld e 19z|es (sz|ed pupepog ,1eI
4au9d9>1Be1l1sc >1r,rÁlsel.rl e slÁFerr
,ZI) Fuo_ro{ s9Á]}9d}9q B
In9pl9d acue-raruo4 §oq 'I_eFIozs ze 1n,e|dep
..s9z3luleu?" zv ,.,eêq scloun{F 1rgÁu e 'e|deugq ]9{ s9]zseÁFolroq
€ 'eÊI{ s9,zoJql>IeJ s9 s9}EJe ze 'eêl1 {Bu9s9}!JB>{B}eq udsg ze 'E^€q
sgpde>lua1 e 'efdeugq }9>I s9}e^ Ies9{ B 'eldeugq 19{ s?]a^ e 'e|deugq
}9}i }e_Inzs el|e1o zV" iveulIeu9 ÁB} l?zs?J Á3s pp1o v ze v?ze'uoBuo-ror1
p }9I }E{otunlgqtulzs pezs98e1l1sc (9Z6I 'sloqufi5 1oJlluouoJlsy fo uo11
-o1aldlalul uV ,lsl1 so]qDqd aqJ) ecueJeluod uoa1 ,efiocu9}Ie uIaueq
'e§;p:o;e1 ufeu lze By 'g1aqzaruleu9 1u9rle|9r.p:BoeJo{ cu_et §a rueuel{
'1u9lBarrozs lueu Buo-ror1 e ÁBoq 'eflopuoF,.iFr,r 19:1zso 9{EI IIBquo[{ElI
,Faur
IB}9J{ B 'r]êu III^\ ÁFa 'pt[el8aru {dBa zy 1ele3 Lueu {BusgJpÎa 1eru
->Iezs uaÁlluures Jezspglu e §e,r 'zol{s9upJoJ tr}ope EI€}T9 ze ..g1|al3avl'
dött a hét vadásznak és újból továbbvándorolt az utat jelző sziklaoszlop
mellett. Vándorútja során éjszaka újabb megölt állatokat talált a legelé-
sző nyáj mellett, és egl további állatbórt, amit egr vadász haglott hátra.
Az aratás véget ért, de béke lett. Aztán a király éjszaka hírt kapott a hét
vadászról. Egl víztartatlyal, egl áldozati edénnyel és eg} fémrúddalto-
vábbvándorolt. Eg5l virággal, egr ekével és a fémrúddala hétvadász szá-
mára. kezében a ürággal a hírt az égbe kiáltotta. Az lolvashatatlan jel]
továbbvándorolt a hét vadász feleségeihez. Ta|á|t egr kézjelet, egl allat-
koponyát és egl allatbórt, és megtöltött hét uztartályt a folyónál, ahol
még egr állatbőrt talált. A tengerparton hátrahagyta az áIdozatr edényt,
de az ekét magával vitte, hogl a hét vadásznak adja. sok kutyájával el-
haladt a legelészó állatok nyája mellett. A folyónál megtöltötte wztartá-
lyát és megölt egl kutyát, ho§ leglen mit ennie. Aztán hét áldozatí
edénfi hagyott a templomnál. Továbbvándorolt a gabonakalásszal, ami
a béke jele volt a hét vadász felé." Azt hiszem, a B oldal ismertetésétól
eltekinthetünk. A 61. jelcsoportnál, a történet végéna béke hírnöke rá-
jött, hogl lekéste (?) a hét vadászt.
A korong nyelvét us/an nem ismerjük, de azért joggal feltételezhet-
jük, hogl azt csak olyan nép beszélhette, amely a bronzkorban az
Egei-tenger térségébenélt. A különféle modern és e térségben sohasem
élt népek nyelvén történő tudománfialan ,,megfejtésekre" is szép számú
példát találhatunk. A. Gleye (Krettsche Stud"ien, 1912) a Kis-Ázsiában
élt lelexek nyelvén akarta a korong szövegét olvasni, ami nem is lenne
baj, bár lelex nyelvemlékeink száma igen csekély, az azonbarl problema-
tikusabb, hogy Gleye szerint a lelexek nyugati finn (l) nyelvjárásban be-
széltek. A kusza megfejtés három alapelve az, t.og a feliratot középről a
pereme felé kell olvasni, az es/es jelcsoportok felváltva, hol jobbról bal-
ra, hol balróljobbra olvasandók és ajelek nem pusztán szótagokat, ha-
nem hol szótagokat, hol betúket, hol pedig fogalmakat jelölnek. A jelek
hangértékéta szerző finnül vagl észtül adta meg. Mindez szabad, kezet
adott Gleyének, aki az A oldalt a következőképpen olvasta ki: ,Á kopasz
fagl, a gonosz, e|iizi a nyarat, a kopasz fagr. Eszakra akarok evezni, el
a kedvesemtől. A ködnedves szalma hevesen zizegnikezd. A hideg elűzi
a nyarat. A szalma hevesen zizegni kezd. A nyáj villámsebesen elmene-
kül onnan, mivel vonzza ót a hadifogságba esett ápolónő (!) aház lyuká-
ba, a panaszkodó úrnő." Azthiszem, nem kell túlságosan elmélyedni a
nyugati finn nyelvjálrás tanulményozásában ahlr'oz, hogl úgr érezzik, ez
a fordítás nem sikerü|tigazénjól. Amús/ is nehéz elképzelni, mit is ke-
restek volna a finnek a Kr. e. IB. századi Krétán.
F. G. Gordon baszkul olvasta ki a korong szövegét, abban a megglő-
ződésben, hogr a bronzkori krétaiak baszkul beszéltek (Through Bas-
que to Mtnoan, 1931). Önkényes és kusza olvasata ígl hangzik: ,,Az úr
4I
7,v
-og s9 ueq9{IJaury-d?zqy >{el:9| {EI€]?J{ IJo{zuoJq e ,§oq 'e491;Áuo4q
E {€uue rue '1o8gsuo{oJ {pu]Elnlu pss9J! >Iglze ze lalalFuoJo{ E e}uIJ
-ezs,(686I'zsou]oJplllryDJ) }IgFIozs zslplulJe}e{g zsI}BJ{gzS uequoze
,}€{€Êzs Fq:q39 soFe191;119 zB Io.J IJaIu
Ie}}al9tule qq9lzsad941a3e1 y
-sl glle;8aur e {esc ueq9s9l|a§eu sos9J}}}aq {euI{E 'aslzglodlq (Z66I)
}oJuaIqO {J3o up1e}dep s1 lJ?zg,s9qlq ueglarrdep 'euueq seJe{ ]s9J}
-d94 a1911urelB^ u9}au '}s9J}}}3q Álarrre 'sglfa§au ueÁ1o uepulru 'E^J} ue^
pssg:l8elgzs Fuoro{ e Á8oq 'rulozeBl ]InJe{Is Fepe>111zsllels §oqlqry
*,{euu€^ }}o {esc
>1a,,{1arrre 'pupu '9IeJ 89 zB {€ulnpJo; r1911dtuezs 9J}s ,ueÁFaq E }B{gJ
-{ugJ E lreqqglo{ lupu 'p339spe:91 saJ3zs}e{ 'uen ueqF9 zB }soru e{IeI
,ueq9pJe
E {eup{B '>1o1gBlozs 1-ro>1§a '1erl_elrgÁugBzeJe elpJol{epo neus
,efilozs
-ezs?J ueq}ele}zsl} B {EuuB^ ueqgp9l ÁBe ;eÁug,tp€JEIN }I9^ 9uual
,}II9 u9I9
-}e{IeI '}Jo}}gzs §a :gru >1o1gpFlozg {3Jeqlua-sg-r:o1§aq e a1
,{9.tr{al ueqJo{ '1afipzonpn
-]9Ia s9 '1ul_eBlozs }e{a}n sadgrl ulau J9Tu I{V
>1und9u 'T] '{9§l3J uaqJoy" :41zBueq §; as9l|alfiau zglBl?zselad IBpIo V
zV ,q}s ,zs, a>l9p9Bueq Ie| e lleze 'o4ozs 1nz9,sB9 '(g{unq :uepoc) eq
-uroF Ia| ,tI V ,.e, e191:9FIrBq I3| B lJ?ze']lsJuD 1nzysB9 ezpoqe 'IozqJq9
,eI Ba}p
qo1gl1rczpoq ÁFa (sz|ed }ulJazs }J€poc) p| ,Zí E JuIJezs qcslqez
-_ro3 1al.a39s1,17as sglgzs z4-rB ÁFa 1srlalafe s9 'efi;souoze lo^ÎaÁu -r9ql plu
-gdslr{ e sg zgsB e 1oFzselad e {IBquozB qcslqaz
,zso}]9qe{nl 'zsoq}ulJed
'zsot{}ulJoy }ultu 'u3q{anau,{1eq ueÁ1o In9pl9d 'uaqlrlaÁu Fq-rp§ E {eu
-zel1l sI €tu puroÁu Bzselad V ,u9trelnJa} zs€IIeH }I9 {+]}9Ie Áleure '1ad9u
,ueqÁu9le atr}eusazs9: 1alleÁu Fzse1
e lze >Iglze,rau 1eu8zselad 4oBo:o.8 V
-ad e 14e'(toor 'JauQ7 np aqcrlldg alq:1-1Js!Jaql:sDdoJng aqcolds
-Jn Jaula DunlassnplJsJug al1 ,v nau11) qcslqez ueqJeH 9I9 uBq9
-IJ}zsnV zv ffi,l TueN ,ue{e}aJa{ 9}€IU9Îa l9q}uodruazs IEIu{ezs B peJelu
,sgpnl geBI ÁFr,rue uopJoc sn:Á3 ,.,ueq9urolduIe} EpeH
Inlaq a}3lJ9sp1
}EIIIgluo{BI sII9nlIJ uepaBaru - Dp-Du-aTnq]q p,1 ,-adlzs" :(8-6 g)
aI ,,upJoJ" 1o1:odosclef 194 >1esc (996I 'a]aJc uDoutry puo c171ltl611)
uopJoc sn:Á3 ,,,a|:9qa3 4osg|o1e - 9sla3Fa1 'e|9zo[u9ulope {9Ic9J9:d e -
,eF9sp9Fua§
9sIeJ8eI 1enezs 9plzse8vr e - 9slal3a1 'e3e1l1sc {ou94 seru
-Ie}Eq e '39suals1 - 9sleJ3e1" :qqg{u1 puTre ,,es9l|alFau" zsolndolzslly
,}ieus9qlq uaglaldep
{Iu}} sI uleu s9lazd9rlle ze ze §y'(ueqJo{zuoJq
B lueu ,zeai ?l9a9quBy 191sn:d13 g}Eq}B}ntuI>I )itl}9luela| S9 ,{3}I9Zs
-eq uerrlaÁu ltu9s {eIBIcIuo.J V ,}o8uoro{ B e}}a}upIe} {ourÎaÁu 1u9s
zsolndolzsny ,C ,y s9 (066I) unuev IIe|y '(996I) uopJoc sn-rí3
..",1gltug}soJoq E e§ysgzs
-p1 'uaÁugnso g}nJeqJo{ e {Ipo{zsede>11o.; '}€{9sJo{sezl^ v IuJr_lp{ IB^gq
,91Álerue 'e&n{ e 'eÁln>1 gporlzsede4le; uaÁu9nso zB '9loqezs€{ (-]eFIaJ
-BI{Izs dFE^) -J9q9I B 'J+ ze :uoBgllt gz9pul ze gloqezserledgc 'alqo so{
-91|e1 >1azp B '9loqezselBe1l1sc e 'uaÁua.lso sepuosc e 1epd91 ueseÁu:ezs
líviában. L972-ben Columbus város múzeumában megvizsgáltak e€y in-
dián feliratot, amelynek a jelei közül nyolc nagr hasonlóságot mutat a
phaisztoszi koronggal (2., 7., II., 12., 13., 27.,29.), csak azt nem sike_
rült megglőzően bizonyítani, hogl az indián felirat nem hamisítvány.
A tudományosan megalapozottabb megfejtési kísérletek az akrophó-
nikus elvet képviselik. A szó görög eredetú, és aztjelenti, hog 'szókez-
dő'. A módszer lényege az, hog egl adott nyelven kimondják a képecs-
ke álta] ábrázolt tárgl nevét (pl. kutya), és ennek az első szótagja (a szó-
kezdet) lesz a jel hangértéke: ku. Ha lerajzolnak egl kalapot, annak
hangértékeKA lesz. Ha ezek után újsütetű szótagírásunkkal le akarjuk
írni a kuka szót, le kell rajzolni egmrás mellé egr kutyát és egl kalapot,
aminek összeolvasott hangértékenem 'kutyakalap', hanem KU-KA lesz.
A hangértéktermészetesen attól függ, milyen nyelven olvassuk ki a ké,
peket. Ha példánknál maradunk, angolul a kutya dog, a kalap hat, va-
s/is szótagértékük DO-HA, franciául (chi"en* chapeau) SI-SA, ógörögüt
pedig (küón+píLosz) KÜ-PI lenne. Ennek alapján nyilvánvaló, Áog-az
akrophónikus megfejtések esetében meghatározó jelentőségú,milyen
nyelvet váJaszt a megfejtő olvasata alapjául, és az adott képecskéket ho-
gyan azonosítja. zebitsch a l2, jelet bodzavirágként azonosítja és grúzu|
olvassa ki: A, Godart pajzsként (hangértéknélkúl),Otto korongként
(görögül, igaz a helyes diszkosz helyett thtszkosz alakban): DI, Varga
Dénes és Botos István a görög nag;r théta alapján To/Do, Knutzen nem
tudja görögül megnevezni, de hangértéketad neki: JA, Szalek §örö§ül:
KTE, Daüs 1961., minószi: KI/KE, Davis 1967., hettita: HE, Georgijev
1976,luviai: MU.
Ha minden jel hangértéke ennyire különböző az es/es megfejtések-
ben, érthető, ha a megfejtések tartalma is naglon eltér egrmástól, Mivel
a kr. e. lB. században a görögök jelenléte tökéletesen valószínűtlen kré-
tán, a lineáris B ihlette görög megfejtések nagl valószínűséggel hibásak.
Ha áttekintjük a fordításokat, e sejtésünk csak erősödik. Varga és Botos
megfejtése egy rituá]ís szexuális beavatási szertartást rekonstruál, en-
nek tartalmát inkább nem ismertetem. M. Corsini (görog szótagírás):
,Á oldal: Keftiu [=Kréta] na€5/ úrnője nas/ Athénának , az a]latok uralko-
dójának, az Iraphiótészek kipusztítójának, Rontész, Danaosz fia meglo-
csolta, Rontész keftiu templomában meglocsolta a fát. Menaphitész, az
üs/es pap, kipusztította a fertőzött állatokat, és az igazságos Rhada-
manthüsz megkes/elmezHéra istennőnek. B oldal: Héra Egnatia hozta
létre Minószt szeretetre méltó tekintettel, Minószt, a mennyei Héra le-
származottját, [Héra] a szent Egnatia. Minósz anyjának, Hérának folyé-
kony élelmiszert áldozott, és a papnő könnyedén lecsillapítja a földren-
gést. Turanavize úrnőjének, aki felbecsüli a gatlyacskák alakját, Mana-
ész önkívületben szent páfrányokat küldött."
43
vv
-nI sos9JrFel9zs ,^
I+zQ{ {as9l|eJ8eu nÎeÁu Fqr_o.B lueu V
êft8Joec
,.,I9q9J9^ >1eu_eledesc sp1 {B}lozoqepl ze
,uo|
wuezzoq }o]Bzopp l9^+{se }9{ ÁBoq 'ulatrJ9le ,il9:p1 *ezopv ]utIN
-1npt4 €qgeuleN 1zs1loFre ze 1gqzsoly-ea5 a:gzBeÁueru € 'IpzsIo.J ens4J
eq 'r11Á1o1 aJpI9.J € eJa^ lr.;zop11g ze e|tr §oq '1eÁB_IJ ueqglazo>1 e§uel-req
,uBq9íEüeIJeq
9uI }]ezeêuBaru V 9uI aJgêu ep5r Bueq E {Izsn{se leôJa
ÁFelrl ,rreq9[Buel:eq gul {Izo{plFoJ p44os93zotup1o.19II9 u9q9zsn{ e ue
,uB^
-gpuEII9 '{Tzo]JB} 9zo{ {eue}q zu I9q,I{p 'uezaêuFaur V ll9z94>I9z
-apue^lo ze ,Ie^?ze>I19|es 4ellr_u{eueule 19qsg3roq9q B zsozssgTrx ,le>{
-vuq eJq1?Jy }]gpl+{ zsopu€p 4os Á16 ,{e}I9 }}9Ie €s9}I1zsnd s9Buarp1o.;
B {p1e '9{EIe}9J{ e '99FsÁu9I {ozsol]Iereftelmd e '1s93uerpl_o.J B {9}I9
{rt} )íI{E 'g>Ioze'99}epaJe s9z9{ {€u_Es9zBIu J9zs \elel9:1 e Álaue '}eplg,J
,eÁle-rq
e 8aru ppl9 'zew{aue1sl z€ sg]I9l{^pn ze ue.,iFe1 'oIe1eJ {ozsoT}
-ppFptpd € 'oIe[BJ :Ieplo y" :(s9-r;Fel9zs 3o:9F "686I) o1}o Jatunaq
.,,Bo1 pei;Bes 'zseJe{Ieqy 'Áp:p1 E €t{ ']p{9{Iq {n>I
-19u eft qqolBel e 91póaur € '}E}loZopI-EIeJ B }u9{Ilu 'sI }e{9{Iq I[t{I9u
e8l 'ÁFr,rueÁBn g1prrBeTu B s9 'EJI9{Iq }}o}|eq eqgft ue}sl uapu1u 's9Je
s9 '}}gI_o,J €soJ9^ zsoIIE}I }osJos B {9}puorup{ 'zsgIBJ '1eu_eÁleue}sl 9zeu
-Iepg^ E s9 {eur{eue}sl zB '}€posoJ_E^ B ']zsoTIB}I Iu3p9^ poFo; Faur 1asgq1
ezs9J?u 9}I9,r3aur P 'e] BH :tPplo g ,gsazsaelu lue}sl ze 'zsolzsyeqd
-9H Bq '{eJg}i ]Iue 'ure|de>{Feu §oq '11zo>1zselq ded 1ue}sl ze eq'TrcI
-pq efre4e }u9led € EInq}Ia[g eq '14eBlpq po3o1Faru eq '1euo39su9rr;r1
pleFleq poFoy Beur uase.Á8e{ 'zsolzsl€qd?H 'e} Eq 'Iu}e8l1eq zsFo; 8eur
eq '1euroF9su9^pl sezsso 1uellsafia1 poJB{B eq 'zsoJ9pol sBuIIB}€q 'el Eq
,IuBIIBq
{EuJP{B [Zsnuullq] 1uplod {9 Bq 'IIepueJIe uasar{Fa1 {Bu{ozs
-dolop e 911_enBaru B Bq '}}ou Joq |ezzuoJq B s9 9}I_enBau e s9 zs9tpJ
1rre}sl ze eH" :(peleq 191a1 uarad e 's9r,r8el9zs Fg-rg.B "ü86I ) 1epzg
'7
,IrpqgulJoJ
1e§el9zs el§eqFeur'Iuzeurlau? ]}op
-nJ III3u uOZ]nTIy 1erler{laue '1eqo1:odoscle|e le>IoZV,,iFaru ps}I_E^ '(a)]}I
{euesculu qeuaÁ1 Eq s9 ']e{9u 9Îqugqe} gze>IJ?epl zv ilgqfiu9paÁue-re
|9ffil 'gzJgBaurlelg 11e4oÁuozsse 9^}q9se Ze veqzsunJlJ pI ps]}J9zs
'19qÁu9paÁueJe ze I_BÁBI '}olul€qtulc € pIIEH 1tr{u9paÁueJe ze 8aur rlesc
pp€FBJ 'sEuIIB}Bq 9 'Ieppeze{ V izsJeê{ I9q9}|€J §9u e:gurgzs 1aÁlarue
'uoq s}IoJ ,air1l:azsÁu9{ 1Io^ Ir;lv wz9IeÁF al9ypr 1glzsnez eI9JIuI 'e^seJ
-ar1lguoqdeJed ps9l 'eÁue serule}BH ,}9|Bq }]o}!Joq pngBle 19{ 1u1u 'Bry
;rllstu,,iFeu '}9{|Bp dBa 1ulu 1e>Ioze rln|peBe-r8a6 :Tpplo g 1ueÁBa1 pues3
,eÁue ,e|Áue u€.&\o1' 'BlV't9uII-9{JIx E
{9}}a1
11ala:ezs 'BT_V 1uaÁ3a1 puesc
_;safia1 {azseêzsldofia6 E 'ET_V ,9{JI}I BT_V '9{eI uaqÁlgtu e Ftpulu '9{Jry
ery o|-n1 EIV }]eJeJezs '9{Jr_y BTV '1F9IIÎB1pI9.J] u9111ll4 9zo4e| uaqÁlgru
8lpupr 'Áu9lala1 EepzeB'ery 'e[!rl|ep {aue}sl 'eJ9Ilryzs zsouelnzsJo Ery
ou-e{-pI (,-uzs-ab ely 6-ed-7?-3lY\ '9u 9zallllep9^ n1-1nb-7 €T_V ils9}I_eH e
pIIBq ,PTV }]3s3Jey :IBpIo y, ;1s9r;3el9zs Bo:oE ',t,L6I) uez]nuy 'H 'c
viai megfejtése komoly tudományos apparátussal vezet tévútra.Az á|Ii-
tólagos luüai szöveg mas/ar fordítása:
'A oldal: Amikor Ijara elindult
eme Lilimuwa ellen. amikor elindult és megbukott, Ijaramuwa eltávolí-
totta Ót, a keglencet, és megsemmisítette Lilimuwát. Tarhumuwa mind_
azonálta| úgr határozott, hogl Ijarának pihennie kell, Tarhumuwa ezzel
a Lilimuwával veszekedett. Tarhumuwa mindazonalta] úgl határozott,
hogl Ijarának az udvarban kell megpihennie. Áttorte szandapi országá-
nak határát, Pupimuwa elmenekült. Upparamuwa üs/ében dühöngfem,
ús/ talált rám, de Runda erővel meggyőzte őt, majd eltaszította magától.
Eközben Szarmasszu elmenekült Ijaramuwához [vagl előle?]. B oldal:
szarma azonbar: gondolkodik, és merészen tervet sző, majd felbujtja a
többieket. Wilusza [Trójal buzdítja ót, de én óvakodom, Az Apaszara
dühös Szarma érdekénekmegfelelően dönt. Wilusza buzdítja őt. Ijarinu
mega|ázására Jaluszuba ment, sziklasúlyos adót vetett ki, elégtételt
vett : Megvakíttatta, maj d vissz atért Kazenba. Ám a megaláztatás miatt
haragra grult Ijara összegyújtötte a gabonát, biztosítja számomra a jólé-
tet, esküt tesz, majd azt mondja: ne keveredjek harcba, mert ez megfelel
az ő érdekének. Szandatimuwa."
Mint látjuk, Georgijev egr politikai tartalmú levelet kerekít a korong
szövegéból, amelyben luviaiak, hettiták és trójaiak szövevényes üg}eiről
olvashatunk. A megfejtők egyik mentsvára, és Georgijev munkája ennek
iskolapéldája, hogl az érte|mezhetetlen szavakat eglszerűen neveknek
tekintik. A levél ezért hemzseg a luviai hangzású nevektől. A másik
módszer ennél jóval kevésbérokonszenves. Ha valamelyik szóban egl
olyan szótagra lenne szükség, amelyrrek a jele, sajnos, nem szerepel ott,
akkor a megfejtó feltételezi, hogl ez az írás uglanazt a szótagot több,
különféle jellel is leírhatta. olyasmire kell gondolnunk, mint a mas/ar-
ban a j és az|y, amelyeknek (ma már) uglanaz ahangértékük, mégis két
különbözó jelet használunk e hang jelölésére. E módszer ülágcsúcstar-
tója kétségtelenül a dél-afrikai Simon Davis, akinek 1967-ben közzétett
megfejtésében a a5 jel közül 32 (|) más jellel is kifejezhető. Davis egléb-
ként két különböző valtozatban is megfejtette a korongot. I961-ben szó-
tagírásos minószilhettita palotaalapító dokumentumot látott benne:
,,A oldal: En, Nokeul, emeltem e paótat, e|Ltatározásomnak megfelelően
emeltem ezt az épületet, én, Nokeul, esküszöm, ho§ felajánlom ezt a
felajánlást, e hosszú ajánlást, wa,ri én ajánlottam. Ajánlásom mi-va én
ajánlottam föl, a terjedeimes felajánlást wa-ri felajánlottam, e terjedel-
mes felajánlást u-ra-a-sza én, Nokeul ékesítetteme terjedelmes felaján-
lást, ezt itt. B oldal: En ajánlottam föl eg} épületet, e§ újat, eztitt, erós
fával, szertartásos italokkal, italáldozatokkal én ajánlottam föl, én ön-
töttem friss italáldozatot, adtam áldozatomat, a-mi-li, új ékítményeimet
elkészítettem, teljesen én emeltem, én készítettem,én építettem, én épi
45
9v
,
{un}Bqln{o Feguel:azsp9tu
ftpad lgq{9{untu (ueleua{Ts u_e) pozodepBeru Feleunlezs p '{9}e]zo{
-e Jgzs uellozo J9lEq eq9u' {9}tl€zssoq J9q'{os9zo{I9q9-rd uep1,{ugur
-opn} y ,saFalso1o.; urasB9ru as9]ul{e}}9 {alelJ9s!{ 1sgl|el8erl y ,pal|e;
-Beu 1eqe1 lueu 'elIunsaze{IepueJ II9 rues F9suBas (ryrlaÁu194) sIA8uTuq
Ins9pe9J '(}}e}eqel ug|dep rl9urure:8oepI ze s9 4aÁ8a|ur9zs e I_Em{9I
-qgu9llel e ,1d uedBoI{E 1ultu) {uqeq}e}ze{laô{ urau 19qÁBe| 9sln1 ueÁ1
-1tulues EJgtuIEue] '>1n[:aus1 rueu ]9{9u9Bueq 1elaI s9 19l1aÁu >1euÁlaure
'}eBeôzs pI^QJ uad[ ÁBa Á8oq 'urelle}nlu9J J9Iu lu1u 'v1o ze ze }7au
-u3 s9 'es9zellll3ue glel8nÁu8atu 3uo:o>1 1zsolzspqd e Fau J}alelnzs ruau
B9ru ftppa Á8oq 'uras9zJ9 ze zp lua{ou eÎgzs u9]ulzso ,ze uueu ueso,{u
-ozlq ualtJazsrueleu9 lqqg} E 'seÁlaq 1aqa1 §a qqenaJ8al F_rzg{ {os9t}p
-JoJ ua}auarusl ueq{eTBlppe ze §oq'>1n§eql;dell93aur e,rp18o3azssg
,uetr}s9ulru IuouBÎ{ ureu ,(s7d3-1c5 cltldtll6o1c14
}sgup:o; e 1_e3e6
puD V JDau!,I uooulq aul f,o 1uaulaqdlcaq aqa) ueqFJnqseullBqor, }oF
-gp,rdeu ilo}9l uBq9s9pBI}í sseJd Álls:anpn pu€sJe}e^q116 e n{uo>1 y
-9scedler1o'eruoÁuaq,uralza3"n,"o,ófrllfiu,T:.1';ffjH."#:fi ,T";l";
-3q'IuB]IuoÁuaq'uralze8aÁl9q'ruelruoÁueq'IIIBJIuo.{uoq'tuelze8aÁlgq
1a>lel9sced' pull9z3a[l?q,' w>7vtzsn'1p{o}€ruoÁu e ureluoÁueq'}B{B}
-1oruoÁuaq'1a4al9scad e urelruoÁueq'ua]Ie}9scad 1a>le:otuo}'}BIuIB}€Iu
-odu ureltuor{uaq '}E{os '1a>laBaÁl9q lua}Ialescad 'ureluroÁuaq 'ue}Ie]9sc
-ed :Ieplo ,g ,1a>la8aÁlaq '1elod§€u ']a{e]9scad '1e49zBaÁl9q ualla}lzs9y
,1a>laFaÁl9q '1e>lal9scad '1e>1o;erlds '1a>lalgscad rue}Iel9sced '1elodFeu
'1elal9scad lua]Ie}9sJed'1e>lesoletueÁ1o3'1a>lelgscad rue}Ie}9scad'1e{
-oÁBeu '1arlalgscad '1arlaFaÁl9q e le1eza '1a>lel9sced 'ue}Ie]9sJed 'urslla1
-9sced'uralza8aÁl9q }e{e}9sced'rueluroÁu 1pleuoÁu rulsl9scad'1a>le§aÁ1
-9q'ure}uoÁueq 1a4as9z3aÁI?q']e{319scad :Ieplo V" :uel}e}€qzo4o1 e|9
-Iuglouoru Barrozs V ,}iel g1aqza!ay>1 s1 1ellaI sgur a>191:93ueq 1sI zt E '{n]
-}9I qqe}ueJ }ulru 'ap '1ndep epan 1enleÁu el$}eq e sgl|elBaru sosg-r;Belgzs
,1sad9>1 zaq9s9l|a§eu se-Z96I
{Ipos9lu g lturues uequoze zapuIIN ,B}
-1o11uop|eln1 1a491:_a3lreq p 1zeueÁBn s1 rlaula| qqg} sIÊCI §oq 'g1aquozs
-9{ sI {euup rure 's9p9R9IusI ze euueq {os 'uo}ouollI 9ssl{ §a,rozs y
..,}o}Bzopl9lr'1;1 ze rua}}o]uo u? 'urel}e}Idg u9 '1o.3 ure11o1u_e|e
u9 'tua}]a}Id9 ug 'u9 uIa}}a}rzs9ri 1e>loFlop sBtűIB]Eq 'ure}Ieure u9 'Iuaua]
MILYEN SZINU A KEK FOLYO?-
Az iskolat történelmt atlasz szerínt Kína két nagy Jolgójat

Huang -hónak, u ag y is Sár g a-Jolg ónak és J ang cekíang nak, u ag g is
Kék-Jolgónak híujó,k, A Huang-ho esetében az atlasz nem ís téued.
De lrcgy híujak ualójában a Jangcét? Es mttgen színű igazabóL?
Kínának, mint Salát Gergely írja, több mint ezerötszáz folyója van, de
ezek közül a 6300 kilométer hosszú Jangce és az 5400 kilométer
hosszú Huang-ho a legielentősebb. A Huang-Éo, vagyis a Sárga-folyó völ-
gle volt a kínai civi|izáció bölcsóje, itt alakultak me§ az e|ső kínai álla-
mocskák, amelyekrrek fontos feladata volt a zabolátlan Sárga-folyó sza-
báJyozása. A Sárga-folyó hatalmas mennyiségű sárga löszt hoz ma§ával
Eszak-Kína löszfennsíkjairóI, inrren is kapta nevét (Salát 2).
A Jangcekiangnak azonban má,r a neve is problemaükus. Li§eti Lajos
könyvében számos a]akban találkozunk a folyó nevével: Csangcsiang
(407. old.), Jangce, Jangce-kiarrg, Ta-csiang (420. old.). Az egrik problé-
mára, a -kiang, illetve a -csiang végzódéskülönbségére a könyv azt a ma-
g;rarázatot adja (4O2. old.), hogl a -kin§ és a -kiang haszná]ata archatzáJó
forma ,,a föIdtajzi nevek között, pL a Pekíng, Nanking, Csungktng város-
nevek (Pejcsing, Nancsing, Csungcsing helyett), a Jangce-kiang, Hetlung-
kiang folyónevek és a -ki"ang'folyó'utótagli nevek (Jarigcecsiang, Heilung-
csiang, -csiarrg helyett)". Csakhogl a Jangce hivatalos kínai neve Csang-
csiang, ami azt jelenü, lrogl Hosszú-folyam (csang = hosszú, cstang = 1c,-
lyam). Az egész folyót a kínaiak, Salát Gergely szerint, egrszerúen Csiang,
nak is nevezik (vagyis ,,a Folyónak"), sót olykor Ta-csiangnak, vagris
Nagy-folyamnak (Balazs 449). Uganakkor a folyó egles szakaszainak kü-
lön nevet is adtak a helyi lakosok, A felsó folyás egl szakaszát Csinsa-
csiangnak, vag}ris Aranyhomok-folyamnak hívják, míg a folyó legalsó,
Narrking alatti szakaszát Jangcénak. A Jangce a nevében őrzi az ősi Jang
fejedelemség emlékét, ameiynek fővárosa Jangcsou (Jang-varos) volt, í§
a folyó a Jang ország grermeke (Jang-ce) nevet kapta.
Martino Martini t654-ben aztirta a Jangcéről, hogr neve annyit tesz:
a Tenger fia. A tévedésabban áll, hogy a Jang fejedelemséget jelöló írás-
jel kiejtése azonos az us/aírcsakjang olvasatú 'tenger, óceán' jelével, és
Martini e kettőt keverte össze a hangzás alapján. Vagyis kevésen múlott,
' E fejezet megírásához Salát Gergely sinológus nyújtott segítséget.
47
83
,,,'ZQ>I uesculs ZeqIeA3u leupl IuBÁIoJ e F9uI - ueq]9}ueile lE^9c8u€íl B
- Ins9pB9J '}peFa]Ie I}] tuas uBq}BI_BuzSeqgZs IZ)>I}}ZIJJéIu P :elule}J9 IIu
-IuaS sculu ueqJB§BTu e uequoze Teuvlel9uzsPq s9zeêula 9ÁIoJ-{9y V
,€]|pl lu}€lzolv^ euuel seFalsala; '}I9^
9]}eêq uasefie1 - 1n^p{ u9u
-Iy - eJ9uI uequoze,rau ecFuer y ,elpdep ues9u9all9J dFa u9lulzs ueq
-9}esa ac8uep B :Bftguzspl{ 13êu (Brrelsc-8ues3 e Fapase; acBtrep B ueq9
-%66 {a}ese Ze uoIBpoJI [9Zo{IBlFoJ plguly] ptF9louls lzo{leztu3u V
,lvle|quzseq IuInJe{Ia
4auzarieÁ8l sI ue{eÎaÁu e ua{eza r191unru 9du
-9ft soÁugruopn} B s 'uaseÁu9rluo uasefts1 '1ada:ezs uaq?zsal fi6a 1an4u
,6I € ue{airlaÁu up€I|+ ze {EsJ
1uale§aru elg pezqzs (,st-zt e Fallasa;
s9za|a314 e '>1eu9Á1o;-{9y }E{nueÁ1o; rilzalau uleu {€1eup{ e :solzlq ÁFe
3J}esauapultrÎ" :}IBÊzs Ále8:ag }9IBs ul9uz?pl |gJg1eIBuzsBH,s9zeêu
-1a gÁ1o1-rl9y B eq }I4Ja{ I9q9^Áua{ f,zc,91u9l4 pqzs€I}e Tluleu9uo] V
I9}9Q-FuenH r-rulzs eB:gs u9}ulzs
B {9sseJzoquopl8aru ueÁFoqeprr §oq 'ygze ua;rJezs§e Blpad ÁBen
'(rrreu {aur{9{ {Esc '9}aqzeêu }Io^ {euuepu;ul eulzs 9Á1o1 B uezslq) I9q
,BI
-Áur,rF §en 'e:Buelsc-Fues3 B 9J {9]}o}zsefies (r191psza| Ipez9zs }uIJ
-ezs ,plo ,btL ,I assnoJr'l e) rlosg|eq pdgrne }s9za^3ula 9Átol->t9y e luIJ
-ezs {ouo{ge1 1oÁueds s? zselo 'Elcue4 y ,paÁlaqe rueseqos s9 '}]ellatu
ac8uep e Ftpultu ep '}o{ple^gu Irr,zv oru B 8lpad >1oloÁueds E 'oJJnzzv
eTunTd e 4g|ryuzseq sI {ozseIo ze'rre:rleÁB sI tueu €I{ 'Jo)pI€IIBriBn
,9:
{Izo{}Euo^ ueqqgrpl:Fel 9}aqal e JaalJ anlq e ueq1o8ue ze E;t;o'e:Buelsc
-Bues3 e 1s9za|a;r>I nalg aanayf e uEqqBJ{eÁB8a1 4gftguzseq {glJue{
€ 'uBqgIpA ,}}epala BIcuB4 s9zeêule 9ÁIoJ-{9y e ÁBoq 'ss9zÁBa§aur
tlzc91 91I9Tu e:rueladBu,pJ{unu9zs e}]eu{oJ9.3aur al9Bulrer{ ssnBJJs
uIIBqor >1auuaÁlure 'ueÁ1o Blpad luau 'e{Jnzsso4zsld ^Gerr eureq qq9{uT
sI {u9unq {9{ Ilu e 'zeBI'eB:gs ruau€q '{9{ Iueu }9r{e} 8uelsc-fiues3 y
.,,191dezs1 zE e^}seJ ue^ eJ?4gzs eI9} ezssetu tuaIIBq 'u€qglelo{ro1 9Á1o1
E {Esctueu :a8ua} e IaÎIu 'gal {II11 rueu ue§n{€sc eJ9}eIo{Jo] Fuepi-azc
-Buep e ,9ÁIoJ rlayu pode{ I9}{9IcuE4 V ,{Bup9sotule 8lpad >1oÁuo1
-9z1oLuoq^9ugnalBaur e '{auza{]ala1
4alaFlzs{ouoq [1r 1s9,r,,{1o3 '>7lzolv^
uesolerrreÁIoJ elelo}iJo1 9Á1o3 v" |(6ZI) Feru 11uala| puso|e1 [zc91 sozs
-91a uo8gzs:o:eÁFery }ulJezs u4elaJelusl es9za^3ule gd1o1->19y (acBuep e
'soluod uasefia1 ruou lgq '{Izs}a} ueqqo| ÁF.,r eq ÁFen) Fuelsc-8ues3 y
,}s9zeêula ecBuep e s9 Fuels3 e uaq>l1elÁug}i
{9ft9u
-zseq E^}I_€ÎaJe}Iuoc e,I s9 lccr,u oa}]EIN 'IuI1:eIÎ ouI}JeIÎ ,1d '>191;-191 e1
-Insza| IIeqBJo}i € IeÎu '}}eze{}eô)íeq TIBqpBz9zs ,LI-9I e JgIu zepuIIN
,acFuer ÁFoq 'lg1de{ ]zspl_E^ e ve ueqglen '19Á1o1 e pa 4,e|tllq ueÁEoq
'eJs9pJ9{ € BJJB IoI{E '{E}zo{I_EIB1 Ie^glBIo{Jo} 9ÁIoJ E Jozs9le - uopgul
9}aWJ? - qosg|eq oze>IJ? 1g::aBua] E uozslq '{euu€ >{9r}Iq qepdg:na ze
,il_€
{Bsc 'aneu 9.,{1o3 safia1 B }Io^ Tueseqos 19qa1 acBrrer V s9]IpJoJ (se^9})
,,9Á1o1-e13 :eBuaJ" B luau EIu naII3Iu ac8uef E IIBqzsBI}e 1elo{sl ze ffiot7
RoMULUS
Az európaí hagyomány eggík legjobban ismert története Romulus

és Remus uőrosalapítasa. Az íkreket csecsemókorukban kítettéka
Ttberis partjdn, majd egg angqfarkas szoptatta őket, míg uégül
egg pasztorJelneuelte aJtúkat. A uó,rosalapítas sordn azonban
összeküIönbözött a két testuér, és Romulus megöIte Remust.
AJorrasok nagaon eltéró adatokat őríztek meg arróI, hogg mtnd,ez
míkor is történt. De élt-e eggaltaló"n Romulus és Remus?
A tudomdnytörténet eggík legjobban megfogható modern mítosza
született meg a két tker histórtó.jó"nak értelmezésébőI.
Romulus és Remus grermekkorát Titus Livius, az Augustus korában élt

törteneüró örökitette meg számunkra (1. könyv 3-6): ,,[Proca] fia volt
Nur*ltor és Amulius; Numitornak, legidősebb grermekének hag,ta örö-
kül a:Silüus nemzetség ósrégi t<irilyJágat . Az erőszak mégis legnírte az
atya végak ar atát és az élsósÁrott.eg iogát: bátyj át e|űzvén, Amulius ke-
rült a trónra. Bűnt bűnre halmozott; bátyja fiúglermekeit megölette, le-
ányát, Rhea Silviát a megtisztelő kitüntetés ürüglén Vesta papnővé avat-
ta, s eképpet7 az örökös szüzességi fogadalom révénelvette tóIe a gler-
mekszülésnek még a reményét is. 4. A sors azonban, úgl véiem, kedve-
zett egl ekkora város alapításának, s olyan hatalom kibontakozásának,
rnely az isteneké után a legnaglobb a ülágon. Erőszak áldozatául esve,
ikerfiakat szült a Vesta-szúz, és akár jóhiszemúen, akár mivel a bún is
tisztességesebb, ha egl isten a tettes, a glermekek kétséges szárrnazását
Marsra fogfa. De sem az istenek, sem elz emberek nem mentették meg
az anyát és a kisdedeket a király kegletlenségétőI. Amulius a papnót bi-
lincsbe verve bebörtönöztette és megparancsolta, hogl a fiúcskákat a fo-
lyóba vessék. valamely végzetszerű véletlen folytán csendes ál]ówz ön-
tötte el a Tiberis két partját, s a kisdedeket vivő szolgák, bár a folyó va-
lódi medrét sehol meg nem közelíthették, mégis remélték,hogl a cse-
csemők a mégoly lanyhán folydogáló vizben is majdcsak megfulladnak.
Is/ hát, mintha a királyi parancsot teljesítenék, az áradás szélén,ott,
ahol most a Ruminalis-fügefa áll - úgl mondják, eg5ikor Romularis fá-
nak hí,"ták -, kitették a két fiúcskát. Tágas pusztaság volt akkoriban ez
a vidék. Máig fönnmaradt a híre, hogl a kis sajka, amelyben a s/erme-
keket kitették, előbb libegni kezdett a folyón, majd amikor aviz üssza-
húzódott, fennakadt a szárazon; akkor akörnyező heglekból a csecse-
49
o9
-eII eJedezo{ ]3z3{eln]iF P 'e^9ÎnJo>I I9]9FeJes '![I 19{ V ,3|9ZJaZs uIIa]
-Je zv eFeru 9 {euue}.,(1aue '}9s9}al9Baur {ouJesz e pB9l '1e{9 I_oJ euelu
-st uaddgllrrr '{e}pe{Ieêu ]u9{Iru 'e:Bgln e {3I9| uedBoq 19svzeulJvzs
I9{oun 9qq9ô1 '}9u}q ile}eô{Ie ueqluezs ele^ {eu9sJc9 {4u9la eu9}
-I_o.J s9 '1ad9u E E$!q aqs9l1§ uequoÁu '3|9IeJ
{Ipolazo{ 3J9s9lzo^p{,r lh
194 e dFoq 'u_p^]9l u_aFgl s9p{9pl9 ze :1g?gsg,|y, €qIV B}}o1}I9zsepo I9q9ft9c
eullop9^ sa:e,r§a; s9 esglgzsBau :g.r8alleJ B s9 '19}olpd tÁI_erp{ p eJpBIu
-9}3eu se 'EqsoJB^ e uo}eq 89sualla ze §oq'e}}epJIqI{ uglepze{ Jeêz
-JrLze JgIu JoJIIunN ,9 ,útg:pt e >111o.3aru v7ve Áfi ,nÉas8eu p^zo^B] Igq
-9z9íI Jo]IuInN ppedesc {Is9uI dBe 8lped sn-ag :il19:pl e e|peu_el§aur
'91a elopd úp.rq E lepueJ }B{oJo}zsgd sgru 'uo{B}n eI.eJuQIn{ TueIrBq
'- serrr1e{[B JIo^ Iueu a.rs9d9l1a3 sareldFa; ylÁu ze ueIII - plgledesc 1e[;
ze ufeu'snlntuou ,ualla Áp:rq p {au9zs }Iesc I9IeJuapuFI ]soru sg ,}snru
-au auatusqo.J luau{€sc s1 e§eu JgIu-J9Iu elp9l_e8sz1^ qq9ô] Ía>191ua
{Bul9{oun 1}eIu9JIeJ uoq9{Iel 'eJsezeulJezs p§lozs {EIIBII€^ ules 9qs9^
-arlFal §oq 1uprele^ '}E{nJo1 u9,rle3a1:9tu s9 '{aJ9^lseua{I {!IJ e ÁFoq
'e11o1pq3eu sI eFeru 'lsntuell B]}ouE} ueqFgsFo; pIB 'Jo]Itun5 ug1,{1o;
uenel-3^ ,{BusnInIIIoH teÍB+ Ze ev9lloJ E^lB}}IpuT I9}9uIeI-eJ v?Zg ,gIe
,efioscue:ed F9srlnzs e ÁBen tuoIE{IB oze^pel Bq
trIIg Fgs>Inzs e 1u?{9slg
>1esc '1o31op p ruua} 1JJ,!qzo>I e1}9le {au9pl BpB{E luau ep !1eÁuueuasa
ze poFg.rreqd8e '1ei9 e1l_epfaur uaqÁlaure '1uod9p1 z€ s 'Je{otuescesc B
{9}}alp{ e:escue:ed ÁI_e_rpi e ÁFoq 'speÁBn B}pnl :ueq?zqll1enau 1erlel_res
ilt_e:pl,{Foq 'ellal[as eaBoJ l9nepze{ J_eLu snF}sneg ,Faur essalunq §oq
'{g}pe eJgza\ Jo}ItunN u9{azepul141 ,11o1e3o1zso3 e-r9[p9ur 89sualla '1r,r§1
1edesc r§eu dBa ugl\t| tlBazsso }}o s 'eJ?]eInJe} Jo}IuInN uo}eq-eq J9^]se}
194 e ÁFoq 'r1911aBeltua }zE lug{au}q qq_o,JBa1
,{ellozseuedaq '>1euÁl_e:p1
sn{nurv ug,rle1l_e§lozspl s9 'r{9r3o1a }snweu ep ']}eze{epe^ uesoJe snl
-ntuou :1a{9 {9]peugl8aru IIBsoIuo}JeIE {9IqEJ soBe-req }}etul ese}Zse^
-1a 1n,{u9ur>I9sz e Jo{Iu ", 'tuop8vr € 1II9 ... uadBaq runI}EIBd V .9 .{B}
-JJoJezsso u€qzssoJ-tleqq| ft pad p,rgledesc 9nIeôu e:deu-1g:deu >1e[1
ze '1ppZQ>I >1o-rolzsgd B {9}1o}zso}9zs s9 '}9p9Jd B {ttl9} {9neÎ3 'sI }B{
-9IqEJ po>1er8eur pÁuugtu4gsz e {9lppurglfiau uIeTIpq 'e1 4914r§ }p{o}
-BII9pE^ E >I€sJIuau JBtu :{n{I3l-{n}se} Bau popos9Je I9}}g ,}9pJe ze Ins
-B{-F}zseJe{ aq >191:9|elzs9p€^ ruaIIEt{ '}}elletu €qJelu e ÁFen ueqglT_Blsl
ze rla119.{ueq tuau '{a}Fp_Ies grp{B[I ilIaqtur s '{r,ITJ E }9q {e}pe4lanau ÁF1
'{a]]epzs ÁF1 ,riauleu9trJo} sgposc B e}epaJe ze ze :>Ielzarreu 1rrdn11 >1eu
-sE{JBJ Áualsgu >1orolzsgd B }plp '11o.,r Ál9urezs el|e;zsso: ellua:e1 §oq
'p|pn} ÁBl qe 'uBA ,1e)i9 afia,rau1o: ÁBoq '>1eu_enueJe,I '>1au9F9sela3 elpe
-}9 s9 'eq9|9qÁun{ B }o{e{oul:a§ e a1}$eq a7ve 9 :{9}^}q {eusnF}sn€d
dBoq 'lphl1v ve I9JI{ - e:o1zsgd tgíu rÁprp1 e rln|g-r ]I_eE ,i§l :}e{9{
-sJltIJ B a}pza{ psoppÁu uepgBuoÁB p|eu 'qlqau e11o1|r,rÁu }I9IuIe uep1
-ezs 'en1ofeqal s9 :sp{JBJ Áu9ls9u se|urozs ,iBa pgpglaÊpo eJBs9JIs {olu
tol, s királyként köszönti naglapját, mire a sokaság eg}etértően követi
példájukat, s megerősíti Numitor címétés királyi hatalmát. Átengedvén
Numitornak Alba kiralyságát, Romulus és Remus lelkében kívánság éb-
red, hogl a környéken, ahol kitették és felnevelték őket, várost alapít-
hassanak." (Kis Ferencné fordítása.)
A két testvér nem tudott megeglezni abban, melyikük nevét viselje az
új város, és melyikük uralkodjék fölötte. Madárjósláshoz folyamodtak,
és Remusnak hat, Romulusnak pedig valamivel később tizenkét saske-
selyú jelent meg az égen. Es/lkük az égijel megjelenésénekidőpontja,
másikuk a madarak naglobb száma alapján követelte magának a hatal-
mat, és az íg keletkezett dulakodásban Remus életétveszítette. Egr el-
terjedtebb hagyomány szerint - írja Livius -, Romulus nyerte el az alapi-
tás jogát, és testvérétazért ölte meg, mert az gúnyolódva átlgrotta az
épülő falakat.
Maga Livius nem tartotta történetileg hitelesnek az alapító ikrek tör-
ténetét.Múve előszavában egyértelműen fogalmaz (6-7):,,Mindaz, amit
a hagromány általában a város alapítása elótti idókról vagr az alapítás
közvetlen előzményeiről tud, ezeket az inkább költói kitalálásokkal szé-
pített (poeticís mag ts decor a Jabulrs ), semmint hamisítatlan történelmi
bizonyságokra támaszkodó dolgokat sem erósítgetni, sem cáfolni nem
szándékozom. A régiségkivaltsága, hogl a városok kezdeteit az isteni és
emberi szféra elegyítésévelmagasztosabb színben tüntesse fel, és ha l,a-
lamely népnek meg kell engedni, hogl szentségbe burkolja és isteni
ősökre vezesse vissza szátmazását: a római népet olyan hadidicsőség
övezi, hogr ha éppen Marsot hirdeti ósének és alapítója atyjának, akkor
az emberiség visele ezt uglanúgl zúgolódás nélkül, mint ahogl fennha-
tóságát viseli." (Borzsák István fordítása.) A történetírás történetének
talán legcinikusabb sorai ezek. A történelmet a gróztesek írják, a veszte-
sek pedig viseljék e| a glőztesek által átírt múltat, még ha az mesék,
aho§ Liüus fogalmaz, fabulák alakjában jelenik is meg. De hát akkor
honnan származtak ezek a fabulák? Livius igen múvelt férfiúvolt, töb-
bek között kiválóan ismerte elődeinek, a görög történetíróknak a mun-
káit. Ahol a római haglomány túl hiányos, túl szürke vas/ jellegtelen
volt, bátran kiegészítettea görögöktől vett fordulatokkal. Meg[ehette, hi-
SZen a korai idők történetét maga is fabulának tekintette. Természete-
sen e módszert nem ó találta ki, római elődei éppú§ a]kalmazták, mint
maguk a görögök és a késóbbiekben a középkori krónikások, péIdául a
mi Anonyrnusunk.
Nézzük meg, honnan is meríthetett Livius motívumokat Romulus és
Remus fabulájához. Hérodotosz a következőképp ábrázo|ja a perzsa bi-
rodalmat megalapító Nagl kürosz történetét. kürosz veszélyeztetett g}e-
rek volt, hiszen naglapja, a méd király jóslatot kapott: lányának fia, a
51
Z,9
>iue au 'uaÁBal 3Jeqlua {Ir{I3urep^ Zs98en}ZsV eSo{F,{F
e ap 'uaq9{epJ9 eB9suo]Zlq urB8etu B elulPq ila{ 33Iu {eu{atuJ3§ V á}3uI
-Iapezse^ qqo§EuFel e ]ultu 'aJIu3|eJ {9u]eqJ9^ }eqedBa IIu u€§n 'Iu9uI9
-8aru 1sotu u9 }9IJ e {3up1€ '{{9J9 eÁu_ea1l_eFgsÁl_e:r4 u_E]n EI_€pq p|eur eq
s ,€|pgln +IJ uesculu s9 'J_eur 3a:9 zs9Fenvsv '9luouo{oJ s1 ruarlau §oq
'In^pluozv ,}otuesoesc u 1za ?aul luafiQ au dBoq '9-I IIBA luo{o soru_Bzs
,rreqBgsso111§ e uaqqe sezs9Jurtq ,}solu
{ezsel ruau s9 'rrlau >1allFes ruoN
1upu 'Fo; peBuo|-rg qqg{q JezsJeze s9 'qnp ueiepl9J e sr e|peFe:la eq 39u
'- zsoFedreH €}IozsEI_p^ - Joscllered e urallsafia1 tueN< >elezsal 9^9}Itu
,}gsJueJed zsgBenlzsy
}solu s9 'oN< :a]zep:918eur Áuozsse zV 1au9B9sala3
3}I9saule uase}elzs9J 8lped u9rrzar1:9Fau '}1npulezet{ €^J}s s9 ']9luescesJ
,60I
ueuzslpleJ 'lu9zs BJI_ETeq € e}}3^19 pleur 'zso8edreg e1lozsel_E^ ]zg
,1uasllsafta} uoJ9uepulru 1epo|eqg ÁFoq 'ua§9ssalelo1e ze lua{3u '3Iu
-u9]J9} 11a>i 8au qauue ÁFoq 't9rrgrugp §} el Blpad €H ,ueqTueB9ssala1o>1
}9qlq Ie {essaô{ as uaqgno| e ÁBoq '>1oBo3 ruz.vffiw s9 'uoFgsu€I}9l9q
I91}3qJ9 luau pqos '- zsoBedrcH a}IaIeJ - ruoÁl_e-rr_y< >,poJE{B §oqe '§+
,alad, zzaBatt 'pppeBeur ppl^ 'pFoJ :e>lerureÁF
Ia.pseul3} Ftped uYlze 9uep
-uPtrÎ ue^ }]I ,]BLIZPuJ9ZS uelepezso^ /i8eu qq9s9{ I9qqP ualu 'p9uz!q
eJs9lu 1es9l[eqar39^ €q 'sI Iezze I9vzo|4 aqlezÁleq soÁlr,rs uaBt ep '14ual
-1ellsefie1 zsleqÁ8eq ureu 1eÁlarue 'p9J 1ozlq,1o}EpeleJ ueÁ1o 'zsoBed:ellu
:ezzolI11ozs ÁE; s9 '}Io^ a:9F9sllBas uoquepulu rrle '1zsoBedreg '19:
-equa 1]HFaru qqeseulezlqFal e}ten,lq zoqgBeus'11alalnzsBalu - zsoJny
,1eBF9sr9
- 1arura,{F e ftpad Jo{TIÎ I4J9{ ene}9^ lJ9za l9II'}u9J} p{1g'rpt
e allaÁlaq 1e p|eu e|plBo; e|:es >1eugÁu_eel ÁBoq '>191zg-re§eur íBl lpl|al
-tuol9 ze srue§n }gs9}9ltuotv ,11aloFaur 1e>laru:a§ opua}epzs e,iBoq 'e1
-gpwzs p }Io^ ze lJeuJ'9IIau 1}o}lII9 }a{9J9 '11aze>1:9Bsru .,{uga1 B Jo{IW
,Igq9lszJed a}Iopual zoqgBeul 19Áuga1 s9pu€J9^ pleu'1aur191|eyuo19
ze e}puorula sI 19IuI9 ze lzg1v§zy zs93a efiol9Áu-r9eq Álerue 'H }|BI-I e}i
-9l9l9zs I9q9I9 eÁu_eel ÁFoq 'elpou]Ig ve:}Io^ Es9}9lurol_e qqe|r,r qeuzs9F
-Bn}zsv ueq9^9 osla rleu_eFgssez9q zs9zsnquey s9 9u€pIrBIÎ ,B0I
,}ap9tu
!r8ue: sadezor1 §e -l9>1e 1ulur
'}}ou€} aJqqese^3>I ep 'JJetusI {euJeque }}3ZS9IIIJa} sepuasc '9IE^ Igq
-p9lesc 9 i tpp' zoqgsz rcd nêu zs9zsnquley ffie elpvgzzoq - Igl;,luol9 ze
eÎ9J - tueueq '}3F9J 9IIIqzzo|tr rreqBue-r )iBu9uEpuBW l}o}zsel9^ sI Tuau
'1InJe{ pqJosgpele Áu9a1 p Jo{Ilu '}}BIIug ,1pur9-rBaur uoÁBeu '19s9luale|
Eui[9 l{eu 4g1zgsef.eurBaru Jo{Iu 3p '{€uTesn8gru g1ie;uol_e e}Igserule
,efi;:oqla zs93e IuauEI{ ']9soJ9^ {Esctuau Álarue 'pe>1
19s9]9ItuoIV ry§zy
-BJ s9JJoJ ueÁ1o l9q9}se} §oq'e[de E}pouIIg ve |7JI>Ia'eÁuga1 |âu 9uep
-uery ÁBa }}a}alnzs {euug 1|vzs eJ9lJ zseJexe+y 'eszs9?unlzsv uIoIE}Eq
IÁI_eJH V,Z0I" :(III-BOT 'I zso}opoJ9H) }9 e}Ieêulal (efiny p:eÁBeur)
91edzg 'a89selal s9 s9,{1nF §a ap 'pelpzsnd B}JB{e I3 }zsoJny 9luescesc
E gpo{IEJn p9lu V ,}9tuIBJn {ep9u e rualuopBaru e§o; zsoJny esz:ed
l10. E szavak után nyomban elküldött Asztüagész egrik gulyásáért,
akiről tudta, hogl a célnak legmegfelelőbb helyen legettet, a vadiállatok
közt, a heglekben. Ezt az embert Mitradatésznak hívták, és feleségével
élt odakint, e§ rabszolganővel, akinek gorögül Künó, médül pedig
Szpakó volt a neve, mert a médek a kutyát a szpaka szóva|jelölik. Ez a
gulyás a csordáját Egbatanától északra, az Euxeinosz-tenger felé le§el-
tette, mert Médiának ezt a szaszpeirok földjével szomszédos vidékét
részben erdőkkel borított nas/ és meredek heglségek, részben síkságok
alkotják. Mikor a gulyás a hívásra nas/ sietve megjelent, Harpagosz ígl
szó|thozzá: >Asztüagész azt parancsolja neked, hogl fogd meg ezt a cse-
csemőt, és tedd ki a legelhas/atottabb helyen, hogl minél előbb elpusz-
tuljon, Azt is üzeni, hogl ha valamiképpen kijátszanád a parancsát, a
legszörnyúbb halállal lakolsz. Engem bizott meg vele, hogl ellenőriz-
zem, vajon kitették-e a s/ermeket.<
1 1 1. A gulyás pedig, miután végighallgatta őt, fogta a csecsemőt, s
us/anazon az ítton, amelyen jött,hazatért. Felesége, aki már akkor min-
dennap várta lebetegedését, valamilyen isteni végzet akarata szerint ép-
pen akkor szült, mikor férje a városban járt. Mindketten naglon aggód-
tak eg,rnásért; a férfi a szülés miatt féltette feleségét,az asszonyt pedig
az aggasztotta, hogy Harpagosz ilyen váratlanul hívatta magához aférjét.
Mikor a gulyás hazaérkezett, először a felesége szólalt meg - mert erő-
sen félt, hogl sosem látja üszont férjét-, s megkérdezte, ugyan mit
akart Harpagosz. A gulyás ígl válaszolt: >Bizony, asszony, a városba
érve olyasmit kellett látnom és hallanom, amit bár sose láttam volna, s
ami bár sosem történt volna meg a mi urainkkal. Harpagosz egész háza
zengett a s/ászos jajgatástól, úglhogl magam is rémült voltam, amikor
bementem. De hát beléptem, és egl kapálózó, sivalkodó csecsemőt lát-
tam ott feküdni arannyal és díszes ruhával felékesítve. Mikor Harpagosz
meglátott, rám parancsolt, hogr tüstént fogjam meg és vig}em magam-
mal a csecsemót, s teglem ki a heglek között, ott, ahol a legtöbb vadál-
lat jár. Azt allította, hogl ez Asztiagész parancsa, és súlyos büntetéssel
fenyegetett, ha nem teljesítem. En aztán felemeltem és elhoztam a s/er-
meket, abban a hiszemben, hogl valamelyik szolgáló szülte, mert ki
nem találtam volna, kik is lehetnek a szülei. Bár azon csodá,lkoztam,
hogr arannyal és szép ruhával ékes, meg azon is, hogl Harpagosz házá-
ban akkora volt a sírás-rívás. Csak késóbb, rnár tltközben tudtam meg
egl szolgától, aki kikísérta városból, és ott átadta nekem a csecsemőt,
hogl ennek a kisgyermeknek az anyja Mandané, Asztüagész leánya, apja
ped|€ Kambüszész, Kürosz fia, s Asztüagész rendeletére kell vele végez-
ni. Es most íme, itt van,<
lI2. Azza| a gulyás kitakarta és megmutatta a csecsemőt. Amikor az
asszony meglátta, hogl a glermek milyen szép és fejlett, térdre borult,
53
v9
'3}}9Ie >Ie}ueleÍFeu u3}}e{pulul Jo{IW ,u?9IJ P 59 tJ?s9ÁInB e popp>l1e
v?Ze '|reu94eru:a,{B zs9Jequ3uv }Insceq e:ÁBeu BIe}I_e ze uosselp8lozs
pBeszeBl,ffioq '1zs9Fe4}zsv {eila}zs9{ e-rre ,{u_e49l B s9 .9I
{€^€zs V I
,l9lvq eg ellelnuBolu s uueqgFgs1lop
-
-o{eZIqIe lupa{3lesc trZe e}Jelu B_IJ E {Bupos9.,{1nB {I§a ze .4eupgFlozs
a] V - ,e]puotu - ituo,{1_e:ly< ,alupeû3zsle }}3IIa{ 1oBgsuep$ue1l9u uaÁ1
-1ru ,{Foq 'e1lozseuedla s 'sI 1e4aruraÁB anp plg8etu '1zs9FenJzsv a}seJ
-e{IeJ ueqg§ereq ueIeuII{ zs9Jeqlue}ry ,esgÁlnB zs9Fenlzsy efde ze 4au
-11e '}IJ e ze ieIoJ Elpuotu }zB lueueq '{9}^}q ÁB1 ruau 39u :o41e psur
'e}]e}!FIIe ueêu e ueze TIIeu ezsled ,zsoJny ele^ }]etr 11ur ÁBoq 'e}Iozseu
-edle s9 }}e}els eqsoJ9^ e ueqruoÁu 'r191paFuale Jo{Iu s .ele^ {B}u_€q Inu
-ep§gszeBt dBoq 'elzeJg ÁBlr lg V ,e}}E}zoJolsoFaur uesodep s9 epe3o3a1
Ie{{elqqg} B zsoJny '}9s9l}se}n ellellsalle1 luau .EIJ zsaJBqIIIalJV ,p9ul
9Ia{9Ia ÁFa '>1aur:effi 9zopezs}9[ ll§a ze :uequoze Jo{IurV .}9]EpBIeJ
e8eur E e]]o}zsol{ {auDluepulu prrgzsÁBa ']g}zsn {guJlq e rl9sl;safie1
{elqq9} e 'etuezs ÁI_erpl e 1:odosc {IpEtIIJeq e 'ua§al J9trse} {nzs9J s9lu
'uaslld9 wz7íI {nzs9J ÁEa ÁFoq '}3{9 e}}o}zso|e uelze O .>B_IJ sgÁpB eu
:{9}^lq,i34 rlesc uequoF{s9lu ep'4euÁl_e-rp1 8aru >1911oi zsele^l9 I9q{9]
-p| r9u y ,11ozs19| u9c}n ze sI9 pnÁBa pnresp|ed '{ElIo^ I9II9}sI
{9qJEu
B IoI{B 'u€qnIBJ V ,€poscpl ueqglopn Á8oq '9-r }}al}Jep ilu9J sg .]u9u9}
Jase oze{le^g{ B Jo{IIIIE '>1aur-ra§ E u9| ueq9^9 {Ipezn e JqIN ,bII
,B}^}q
{BuzsoJny
Tueu 'pIeu uopB Jeâu sEtu :3Jleâula; e39sale1 s9ÁpB E }P{IsEIu e s
'4aurrsÁB B za €qJIs }I+Je{ ÁB1 ,19>1au_ra.,{B sg.,{1nB B >I9]}eure}le p|eur .491
-z?u?eus {I{e '}IeJ9lsa1 qqerr;fu8al e}pp{Bpo zsoFedreH eJJg .}9]se11loq
9luescesc e u}p]nru E|pq Faru ÁFoq 'alleluala| IoqE 'BqsoJB^ p }uarueq
s9 'E}z!q esg|gBlozs ffie 191azlso z_Eq e '}pr]{al }uI{ efdeu uloJ_€q J9uI {etu
-re,§ e u7lze Jo{TuIV ,uaÁlaq qqglzsnd8al e ei}elT{ u9z9{ >1eriFaq e pleru
'elzoq }e{Is9ul e uaq4,{1eue 'e]lel eq9Ál9d p EqqE 19Áulscp1 }1oIBq 19[
-e5 ,e/Beq a:9F9salal ftpad }€{Is9Iu B 'e}}IÎe 1a>latureÁF }}oIBq V .uepe{
-elesc sl ÁB; uequoÁu s 'escgue1.,íuozsse ze >Ieuse,,(p8 e l}ezs]eJ .tI I
>.}9}eI9 Ie l}Izse^ urau 8lpad 9I? ze .{I}3Tü
-3}I3 less9larue1 1,{1_e:1{ pleur 1e>laursÁB }}oIBq V ,InzssoJ 4un:9| es IIü
s 'I9}}e}9^ uelle peJn dBoq 'el|e_r 4eude1 uas pa391 ,{B1 .eulorr >1un19[es
e eqlu1u '§l tel >1nllanau ftpad 19>1au:aÁB e >1eu9ÁugŐl zsgienlzsv 'lze
p{ }9tI ppeJ ,Iue}1nzs }e>{su:aÁB ]1oIEq ap 'ura}}3l eÁue s1 ug .uadd9>1
-9ze{}eô{ e |pa>lalasc 'Iuoloscpue} }ze '}e{aur:e§ e peuueJ IIa{ pI uoJg
-uepuTlu s9 '{eneqz9ÁF rueu 8au :gru eH< :llozs ÁFl 'rp|r_al aI neql9zseq
uau,,{8oq 'p}}9laq Áuozsse zB Jo{Iury ,9J Jv^ I9IBq se^Jasar1 '1oscue-red e
q;safia1 trreu pq s' 4azz9uBeur r§oq' tqB|ozs zso8ed-reg qeuFo; ruuo| 1-ra61
,}ug{S9ul
}aqp3{el3sc tues eJ}3se IIüIueS ,i8oq 'sllale! lzv 9 3CI .]IscpI
e p1 aÁBa1 as dde>l1tuuras ÁFoq ']gJn a}pze{ pIeIJ9{ }}9z9{ >1aÁuuo4 s9
Asztüagész Küroszra szögezte szemét, és r:íförmedt: >Te, egy ilyen senki
ember fia, hogl mertél oly gaJénatosan bánni ennek a tiszteletre méltó
férfiúnaka glermekével?< kürosz e szavakra ígl válaszolt: >uram, azt
cselekedtem, amihez jogom volt. Ha eg/szer a falubeli glerekekkel egrútt
játékból ő is engem választott királyrrak, bizonyára ő is engem talált rá a
legméltóbbnak. A többiek aztén mind engedelmeskedtek is parancsaim-
nak, ő azonban nem fogadta meg szavamat, s ezért kapta ezt a büntetést.
Ha úgl véled, hogl ezért büntetést érdemlek, tessék, itt vaglok.<
1 16. Miközben a fiú beszélt, Asztüagésznak az az érzésetámadt, hogr
valahonnan ismeri. Arcának vonásai és öntudatos válasza mintha őt
magát idéznék,és úgr becsülte, hogr a kitett grermek is olyan idős le-
hetne, mint a fiú. Emiatt jó idei§ döbbenten hallgatott, majd mikor nas/
nehezen visszanyerte lélekjelenlétét,ígl szólt Artembarészhoz, akitól
meg akart szabadulni, hogl négrszemközt kivallathassa a gulyást:
>Artembarész, űg fogok eljarni, hogy sem neked, sem fiadnak nem lesz
okotok pÉrnaszra.< Miután Artembarészt elküldte, s parancsára szolgái
Küroszt is elvezették, egyedül maradt a gulyással, és nekiszegezte a kér-
dést: honnart szerezte a s/ermeket, kitől kapta? A gulyás erre azt vála-
szolta, hogl a fiú a saját glermeke, akit felesége szült neki. Asztüagész
azonban megfenyegette, hogl nem jár jól, ha kínvallatásra áhítozik, s
már intett is testóreinek, hogl üs/ék. A gulyás pedig, mikor odavezették
a kínpadhoz, e|ejétől a végéigelmondott mindent, az igazságnak megfe-
lelően, és irgalomért esedezett.
ll7. Asztia$ész, miután a gulyás bevallotta 2z i+azat, már nem na-
glon törődött vele. Annál jobban megharagudott Harpagoszra, akit test-
őreivel ínagához rendelt." (Muraközy Gyula fordítása.)
A két történet szá,rnos szembetúnó hasonlóságot mutat föl:
1. A hőst csecsemőkorában kiteszik.
2. A grilkossággal me§bízott szolga nem pontosan hajtja végre a pa-
rancsot.
3. A csecsemót egr kutya vas/ farkas szoptatja.
4.Eg pásztor neveli fel a glermeket.
5. A pásztor feleségének a neve Farkas vagy Kutya (az eredeti mítosz
kései racionalizálása a történetírók által).
6. A felserdúlt hőst a király elé hurcolják.
7. A nagrapa, aki király, felismeri unokáját,
B, A hős egl birodalom (perzsa, ill. római) alapítója lesz.
Hérodotos z a történetet feltehetóleg perzsa elbeszélésekből, úgmeve-
zett óperzsa novellákból merítette. Nagl Kürosz (uralkodott Kr. e. 559-
530) srermekkora us/anis egláltalán nem volt ilyen fordulatos. L Kam-
biszész, Parszumas, Ansan és talán Perzsia királya valóban urának,
Média királyának, Asztüagésznak a lányát vette el feleségül, és ebből a
55
99
-oÁ8eq esz:edg ze dFoq>les3 ,,,allal;B9laq 1u9:eÁFa 11ela139s>lnzs
{ntrel9
IuaIIeZs sa 11aÁu93l sII9Jn}In{ YqFq:o€ e IIEqJo{ € ueqqe uadd9 esgpeBoJ
-eq {eu9}ioJ nepze{ s9J!]aue}Jo} B ]ultu >1auílarue .11ozo>1pld9}
I9q|BJrtlu
IIuIEpoJI esz-rado s{_eJo gz$g:l,tueqpezg,zs.9 .a .Jy e d§a l9uzso}opoJgH
aF9suala| gll9lr]ped8e }azse^nulell3ôu IueJI zv Á8oq 'plalza{Jeô}í EJJB
o§IaJuaz9{ §I ,}pe-reruuua1 ft9F9.,r Jo:119 ze e|9ur:o; e ze {eusgl9zsaqle
ze s '1ueuleqBln ueqrol esz:ad.o ze J7Lu 9}pl1lJozso{-Blleôu qqoXar"
-gpgloscde{azsso {9lleôu B s9 Bs9p9I_EIuJoJ 9{}iglleôu >saze{ellue< "" z€
§oq'e |1;Áuozlq sI lze ellaôu-Jlsep Iv ze }]ellerug, ..4ozeueÁBn ueqBIIa^
-ou }9{pulru >1alazÁleq V" :(I9) }}o}n[ 3ls9}e}za{]e^9{ Tqq9IB ze s? ,íe^9I
-Ieôu-Jlsepry esz.red e }alau9uol-zsoJny lzso}opoJeq E a]}e}eâzsso
sou9r B}JBIIIJBH ,}9sJos sopuB[B{ (IVZ-qZZ.n .Jy }}opo{IBJn) >ieug|91;d
-EIB uIoIEpoJIq Eplu_€zsezs B 'JJSEpJV '9po{IBJn eszred ÁBa e_nlunruezs
Batll alzlsgIuoIBpoJI eszsaddgzo}i V ,{e}qop eq9.{1o1 zsnadlug zE 1a{I{B
'}zsnel9N s? }zselled }uIuI€IB^ 'eq9Á1o1 zsoqJuBIIIn Jg ze }a{pl€ ,}a{aJ{I
IeIpE{Je ze 'Jzso|zsBqJJEd s9 }zsolzse{4T }ultu 'Áfurdd9 191au91-1o1 1§9s
-}eôzso 1aru-ra§ }I9leÉau ugfi:ed snllN B 'sazglÎ {unuueq naqz9plleJ
F^pI uosnrueu s9 uosnlntuou eilep s9q }}o1zsBI9^pI .}]a}I{ e:9Á1o1y
('esgllP:o, ez9c Ázc9:oruoYlur.o
.,{uozlq JB}.I }]e,n IuoJIo^ zs.uay
,ure8ua ,H{V
}}e} 9^9zsel:a>1 Áuozrq'gl!Jeun}^ e
'ruaBua }IaâuIeJ '11ope3o; 9^9|J .77!JIIIIaI^ e ,11yv
'ape}JJeur9le }9Jpe^ Jo{Iu ,}Ieu3I{ 'olIJeInZ!^ P .pl{V
'lll^ zqLIgllJeLLIz!^ B 'zoqpplv 'gÁtoJ e ruafiue uoposl3
'1a 11ada1 rueu Álatue 'uraBue }}a}e^ eq9Á1o3 e
'}9lapeJ III€JEso{ eI eu9,z IE)pIoJnzs '11azaÁlaq eqJ9so{ 9IE^ Ioqs9s
'u€q{o}n uraFue 1pzsFau 'uraFus 1ue3o3 .tu9r{ue 'run}Iug
,{Izs}ieJ ueh:ed zs9le4ng ze Álaul'nug4rdnzy
IuosoJBA
,{IleJezs
1a§aq B IaJe^Jsa} ru9dv
'Iua}Jarusl ruau ruede 'u_eÁrre zB lun}Iug
,eÁp:p1 ape8y 'ÁIg:p{ s7Je ze'1oÁ3en
uDlnJJBs,.
:1ozs ÁF1 {!i8e zy ,ZeLIeêu € uopgloscderi 1eu9l:Q} s9p
-ue3a1 solugzs uaq{olqq9s9{ V ,8aru e11o1;dep eÁl_e-rrq epe8y .up{nJJES
}euIIEpoJIq p9)i{€ ZE íreqpezvzs ,vZ ,a ,Jy V ,ezssl^ }}o}upla] EJ}I4III
lzssoq Jo}i{3 JEIu u3}eley IJo>I9 Ze ueqIJoZE e}eu9}Jo} }Tau9Ie}9}I{ 9Ie^
}u9{{euIJaÁE 9po4p:n opua,rol V ,Faru a}}a} }9u€]eq{g 9^9so J9^.oJ ]Ü9JI
11al;sedBa zes? 1ery|deÁBeu }ueq uese§e{ gpo{Ieln |+ zv.pasa eq939s
-Fo; zso.1ny sa '}peJEtuInIB sI IrBq9}BsJ }9{ ap '§qpez9le 1ue1|o31a BJJe{E
,p.,{1p:p1
I€}p{BzsgJe ÁIg:pI p9lu V Iu9IIqEq plpu-lqeN ualla zs98e1t}zsv
lleze>7teôzs ZsoJny
,(B0I uBulqsJlqc) ZsoJny
}}e}elnzs {pqB9ssezgq
mányrrak is megvoltak a mezopotámiai előzményei, ahoglan ezt sarru-
kín történetében láttuk.
A kitett vagl más eszközökkel megolni szándékozott, kiválasztotthő-
sök sora a mitológiából a történelembe nyúlik. Gerhard Binder nem ke-
vesebb, mint l21 esetet jegrez föl az antik, a keleti és a mesés haglo-
mányból, E'zek között 36 görög, 6 római, B ókori keleti, 7 ószövetségi,
11 perzsa és 17 indiai történetet találunk.1
Csandragupta (uralkodott Kr. e. 320 k.-290 k,) története a Kr. u, 5.
századbó| maradt fönn (Binder 198), amely szerint isteni parancsra fel
kellett áIdozni a gyereket, Anyja kitette egr rizsesedényben egl szentély
kapujába, A gyereket először egr pásztor nevelte, késóbb pedig es/ va-
dász. Gyerekkorában királyosdit játszott a falusi glerekekkel, és őt vá-
lasztották királynak. Amikor parancsot adott, hogl a bűnösöknek vág-
ják le akezét és a lábát. csodálatos módon vissza tudta aztra§asztaní.
Ezt meglátta egr brahman és magához vette (Iustinus L5. 4. 13-25;
Plutarkhosz: Alexandrosz, 62). Iustinus szerint, amikor Csandragup-
tának menekülnie kellett Nanda király elől, és fáradtan elaludt, ízzad,sá-
gát egr oroszlán nyalta le.
Mint látjuk, a kitett grerek irodalmi toposza nem számított igazán rit-
kának sem a görög és a római, sem pedig a keleti hagrományban, és mi-
előtt Itália földjén elóször megfogalmazór]ott Romulus és Remus törté-
nete, a keleti és görög irodalom már bőséges példatárral szolgált a ró-
maiak szátnára. A kitett grermekeket glakran különféle állatok táplál-
ták, amelyek között a farkas is többször feltúnik.
Zelsz: kecske
Daphnisz: kecske
Télephosz: sZarvas
Aszklépiosz: kecske és kutya
Iamosz: két kís/ó táplálta mézzel
Linosz: birkák
Milétosz: íarkas
Hippothoón: kanca
Küknosz: hattyúk
AigiSZthoSZ: kecske
Antilokhosz: kutya
Atalanté: medve
Küdón: kutya vas/ íarkas
Melampusz: kecske
Parisz Alexandrosz: medve
Aiolosz és Boiótosz: tehén
Lükasztosz és parrhasziosz: farkas
phülakidész és philandrosz: kecske
57
89
-rttu ]uozsn {I{B 'BJuIocuI.I ecnJg s? '{IZo{lBÎq BJ9.{u9uIInTIB} s9-9Z6I
Ie^qnd ueÁIeq e epBIIg ,,,tB}pl9Iu9FoIuZo{ FdoJneopul ZP l3{asglel
-a}8aul soÁuozlq {Buqnurr>I {9]€]n{ e se 'uel}BleqpeFe1 B1Io^ Iso ,TuBp
-uouFaur zal4eu 'BuIo^ 4911eryz8o: {3zs9u9}Jo} 9sle ze ]lglalLu '>1e1lon s1
rlaueÁltu les9lnsopgtu }u9{_oJ ep 'E[9IF9IouoJ{ ÁugruoÁBeq 1el§9louur a
Á3og ,19s9pe{Ietü3 9r{il_e:pt snlnuot{ s9l9s9lelnzs§aru d9u reug-r E sIÁF
-en '19|9lo| Boploq soJp^ e efilsol4q snrueu }}ozopl9leJ ugÁlaq Blu9tl V
,IzQ-r>{r_l}
]o}BzopI_B snlluoForuzo>1 I}ep3Jas9 9sndp-ny-ue4'-JIuIÁ
'-BsnJnd e vsvzoplqleJ snlueu ,puala| 19s9p9urslBeul s9}Tu3Jal§glp e s1
,966I EFI
111 sgl;depsoJ9^ e 'ueqÁuguoÁBeq sgru $uueFeu }uuÎ" :(06 )
]e{EIqq9Ip ze etzo>IleÎq aJ9}aI9IuIa laÎ{nd uaq9,ríuo>1 gslo}n ep€{g
,eJzo>I
{e}pQ{rttu {eJ{I 91tdep 19u.,fleure
'1esnlzsaB {eu9s9}IueJe1 39II^ e ezzoueln lresn{nltu esnlzsa§ 911depso:
-9^ sntlleu s3 snlntuou sIdBB^ ,(Bt ,t66I epEIIg) ..}9s9}LueJet 39In e 'lat
-epe{elasc plu_o8ourzo{ }pueJ9sla ze lll9tuslBaur s9}o{IE seÁBa uepulu"
|@BZ ,LB6I ) }íIZol}eÎq aJZs9u9uo}S9I[B^ |§9ZP-IIIJ9ZS IIEuIoJ 's3êu e
11I le^qnd s? 'ep 'eJzo1 {e}pQ{Itur l9u9s9}uleJe} F9II^ E lueupq 'I9u9s
-9udete tuolBpoJlq §e dBerr soJ_p^ §a urau {elqqQ} B s9 JIIu^,{Boq 'zeF1
zv,ftg,L86I) p1 1pe|:es 1gqÁuguro§eq e e|>1ep snlueu s3 snlnulotl
s9 'Bzsoutu ..{eJ{I gudelp" ze 7lezelg|ueqÁuguro§eq pdgrneopq Is7 ze
§oq ,1nt eJs9}e}ze{}eô{ E er:e ug|de1e es9zulele >1eu_e|rlep BuIIr Iu_EJI
ze se euíer sn{Ipg^ e 'o}slnJ ugure8 e 'JIIrrÁ uerure8 I{Ezs9 ze lelqnd
,}iE}Io^
{eJ{I >191;dep zv §oq 'ze ufeLrel1'}e{9 Bl}B]dozs sa1:€J s9
{9ne}H 1e191;dep ze §oq 'run^}}oru qqesoluo;Bal >Il§e ze ze wau 1eu_es
-91;dep plü9t{ ,1eurlaÁFg B IaJ B}^rq BJJB uequoze le^qnd ueep ,1oFeÁuu
-s:aÁu >1ellelleftozs {ozsoJllu }IoJosIeJ ueq{eTqq9la JguI e zaq>laÁlaure
'1eÁugruluroJe] sn{plul s9J}}au9}Jo} IEIII9J e lueueq '>1aÁl9uazs lurleu9}
-JoJ luau pÁl_e_rp1 9sle Blugu STÁFBA (,plo ,6t) ,,,uescde>l esgpo4p:n Á19:
-pI tuol9q gs1.e ze urau e:gÁuo4q 'soN ,Ia{9IIüa rlaÁu91 so§gsgp,t e eq9|9
-1clzoduro>1 rl9pueFa1.{19Jl}i I1elugJ] E lulo}eqaq {alpze{ uo>1o1uod Álaur"
§oq '1uel;de1lgFau z9í4eu 1ulJezs IIz9unC saFroag eq 'eposc IueN
sPs :Zs3ueIuTEq}íV
4oqurepF ;zsnueJIIu3Zs
sIJ3I1 :poJIIIIN
cnp-tgd :9Ieq4y
{€qe{sce{ :ZSI}}V
e{sce{ :snuEÎIs
se^Jezs :(azsoqdel9a)e[91;depende3
se{JBJ :snIII3u se snlnluou
Ie^9J9^ {eF4J elpldq ses |J?lgzs zsol€tueloJd
|ezz?In {91I9Id9j {eq9lu :uoJeIH .II
eÁ]n{ :zsneI9N
veikben Eliadét idézik. T. Wiseman hívja fel arra a figyelmet, hogy
Puhvel bizonyítékaivalójában nem léteznek (21. old,). Az á|tala említett
ősi indoeurópai történetekben us/anis nem szerepelnek ikrek. Ymirnek
még testvére sincs, Tuisto neve (Tvisto=Twin) jelenthet ikret, de neki
sincs testvére, Jamának uglan van es/ ikerhúga, de őt Puhvel kicseréli
egl fiútestvérre,Manura, és végi| az iráni Jimának szintén nincs testvé-
re. Puhvel és Eliade elmélete valójában egl modern mítosz, amely úgl
keletkezett, hogy a két szerző a források helyett egrmás hipotéziseit
idézte (Wiseman 18-25). Ezek után rnár az sem meglepő, hogl az o|va-
sónak fel sem túnt: Romulus és Remus nem eggütt alapította Rómát,
hiszen a városalapító egyedül Romulus volt.
A sok mitológiai, irodalmi és valódi ikerpár közül feltúnően kevés
volt, amellmek legalább egyik ta§ja megalapított valamit.2 Az öngrilkos
Büblisz fivére egledül alapította meg Kaunoszt, az Argoszból elűzött
Proitosz Tirünszt, Néleusz pedig Püloszt. Az egletlen eset, amíkor
mindkét ikertestvér alapított egr várost, az az es.mással ellenséges
Krisza és Panopeusz megalapítása Kriszosz és Panopeusz é/ttal, de eb-
ben az esetben nyilvánvaló, hory a meglévő városokhoz ,,fabriká|tak" a
késóbbiekben alapítókat. persze a többi említett alapító is csak a míto-
szokban létezett. Megállapíthatjuk, hogl a görög-római ókorból ismert
ikrek nem szolgáltatnak jó párhuzamot Romulus és Remus történeté-
hez. Eg biztos, e haglományokban sincs nyoma az alapító ikrek állító-
lagos ősi mítoszának.
Róma alapításának dátumát jól ismerjük a tankönyvekből. Az persze
nyilvánvaló, ho§ eg} mitikus alapítás időpontja is csak a fantázia ter-
méke lehet, bár Rómának valamikor létre kellett jönnie. Itt most nem
szeretnék a régészeti adatok értékelésévelfoglalkozni, csak a Kr. e.
753-as alapítási dátum létrejöttének folyamatát szeretném röviden be-
mutatni. Titus Liüus nagl történelmi összefoglalásának címe A rómaí
nép története a uó"ros alapításatól, vagds az egész mú kiindulópontja
az alapitás éve. Csakhoglr ezt az évet minden szerző másként és más-
ként számolta ki. A görög Timaiosz szerint Rómát és Karthágót, a két el-
lenséget uglanabban az évben alapították, Kr. e. Bl4-ben. Ennius és
Naevius szerint a helyes dátum Kr. e. BB4IBB3. Cincius Alimentus Kr. e.
729/723-ta tette a vá,ros alapítását. A kettős évmegadás annak köszön-
hetó, hogr a római szerzők a görög olimpiai évek alapján számolták ki
saját évszámukat, a görög év azonban nem januárban, hanem nyáron
kezdődött, így e§ római év két fél görög ér,,nek felelt meg (ebben az eset-
ben januártól a római év közepéig 729/728, nyártól december 3 l-ig pe-
dig728/727). Akét szélső értékközött százödrenhat év telt el. Nézzük
meg, ki melyik évet tartotta valószínűnek (Havas 244):
59
o9
,a ,Jy ug|dele Bs9po{so{o oJJe^ sIqq9IeB3I
§en erFolouoJ{ sn{qllu B
,[B^9lo{
i9III9u eH {eu9s9z3)i}ale{ }EJIIaJ-NI,I1g ze FgrreqÁFa a_lrÁuuaur
E:}EpE zsoq{Je}nld ÁBoq '91ue>1>19q8aur sl§9ru ze'l?p|J9lJo] soIII9zs {os
-9q g}IdEtB }JauIsI u€uuoqselu e e^9^}9 'a{9ulJa} {€ugzsoulu sgl;depso:
-9n e 1n[4eIE s9 '}]eze}9l Iueu uBoleûeÎ1Áu snura5 se snlnulou l9g
,,,11on aB9srlnzs {pu{e[l gtalgta eJII[e
'}z€pulrrr s9 '}s9seÎo-s9J! ze Baul {g}Inu€] j}o ')i9}}1A eqIIqBc ]o{eul
-:aÁB t9>I y ,1ale§9s1lo{ Is9}a}Iaêu E 3}zepal ueq{o]I] s9 '1g-rfiolop E }}op
-n} JolIuInN §oq ,- {auqq}u!zs9l€^ {Izs]e| ze s - r1g|puotu sI }ze J9q '3]
-pn zoqgBeLu ueq{o]I1 qqoÁFeuBol € snln}sned 'elo}zsedguzsrp snlpury
ia}i3pepspl V" :(,9 'sn?nluou :zsoq{Je}nld) }sg13^rl}3q E 8au elpue1
u€qlTq€c snluad sa snlnulog elulJozs uezslq 'l}o]JE} >1aualo1elraursr
-8eru plprl RJ}}In{ Bq:_o§ e sI zsoq{Je}nld 1aÁleure 'uBqsoJB^ e rreq
-qe uadd9 ins9pe9J 'uEqIunI}B,I 1uela§aru 1191a esglldep8aru soJ9^]€u
--re§ 3o;g3 rcII9}I gsle ze l3{{apazn^9 sgJ} 3q:q3 e ÁFoq ,9uTqIeJ eJ}ase
-uapul6 ,(t(u9pa zE ,I] '|Joq 9| : tZSo]NIong dBen 11opq B ,I} .oôzs
g| : lzso]Nl.Ins) es9zeulau9 lultu 'uepfuozrq Álodd9 (NIong ÁBen
NITng) e}€S€Îo }eJIIoJ V
,(B97-t9v IZZnJad ,o^) IuI_€]Bp }eqol aJInJo{
oLL,e,Jy ueso}uod uoÁFeu }4s V ,eÎooJe{ arÁu9pa }s9}Izs9{ titaq 'll
-€1e u€I}e{ozs §e 'ueqg|:;s 9u ÁBe 8sur rlelpp1 uaqg|o1arua} 11qpc pII9}I
ze 1aílaule 'IB}}eJlIeJ sQuQIn)i §a 8eur qun|paq:aursr u9F9,r }3u9}Jo} V
,91}Jetrrsl uesouEIB}I9
lI9^ ze lJeze s9 'I3 elpeBo; }ze sI snJJpId snIJJeA
'esnF91o1g saÁ191upla1 {€u9Jo{ snlsnBny ]uIluBIe^' aloz sazs elBglorro-rrl
}Ieuzsetl uEsou9I€}I9 9sle zE 'snJI}}V s? oJeclc ep '(sn4ptlu sI Btun}9p
sglldep sn{I1lu e '>14|palel eu) 9{elqqo} e }u!ru 'qqezssoJ ÁFel qqo|11on
Iuas le^trulues Elu9zsê oJJE^ ,4911o11dep uodeu u ueze ]9ul9tl sl§en
'l9pz9Ieq 9}9IIe uesnllFgru }9tul3p9^ so_I9^ e Fau B}uo^ rradauun pIIIJed
'v?-IZ sql:de ,ggL,e,Jy snlnruou }9qa} a}ulJazs ,rrI B}Iou_€zs oJJB^ snl}
-uaJal snJJeW 'BJo}zsIqIIodpezgzs,I ,a ,Jy e }orun}9p uatusl €tu V
8ZL/6ZL,a ,JN :sn}ualul[V snlculc
LvL/BvL,a ,Jy :Jo}JId Snlqed
BvL/6bL,a ,ly :Sequv SnIJefe^
6rL/oqL,a ,Jy :snuEIJunuJoc
jqL/IgZ ,e ,Jy :ZsoIqnIod
: ZsoIZsnuolCI IzsozssPuJP{I[eH
í9Ll7,9L,e ,Jy
ZqL/8qL,a ,Jy :rur1o1tdu3 pseg
b9L/99L,e ,Jy :oqI,I
B9L/69L,a ,Jy :oSId
qLL/gLL,e ,Jy |ugIJ?Z lzsopoqJ
üI8 ,3 ,Jy :ZsoIBIuIJ
,a ,Jx ;snq1§-ran
túB ,a
,Jy :snIAeBN/snIuug
8BB/üBB
753-ban alapították, akkor az alapítók gyermekkorukat a Kr. e. 77O
utáni években élték,vasiis éppen akkor járhattak iskolába Gabiiba,
amikor ott már valóban ismerték az irást. Az EULIN-felirat előkerülésé-
ig Plutarkhosz történetén mindenki csak mosolygott: a sosem volt hő-
sök az ItáIiába még eI sem érkezett írást nem tanulhatták meg Gabii-
ban. Ma azonban nyilvánvaló, ho§ igenis létezett görög írás Kr. e. 77O
körül Gabiiban.
A mítoszok számos olyan adatot őriztek meg számunkra, amelyek-
nek volt történelmi alapjuk. Csak az a baj, hoglr az olyasféle leleteket le-
szální6ra, mint az EULIN-felirat, semmiféle eszköz nincs a kezünkLren,
amelynek segítségévelbiztosan meg tudjuk különböztetni eglmástól a
mítoszok szövegében a mesét és a valóságot. De az reménnyel tölthet el
minket, hogl néha egy-e§ helyesen értelmezett új lelet olyan fénysuga-
rat vet a múlt homályába, amely a mítosz árnyai közül kiemeli e§-egy
történelmi személyiségvilágosan kivehetó arcélét.
61
Z,9
-{epJ9 V|eJdgu B 3^nlu geu9}Jo} ZsolopoJ9H lI9Ileqpez?zs .9 .3 .Jy V
,S9u93au '}9s 's9pgp{epJ9
I}u9JT {ose{ozs S9 {o89zsJo ueF3pl Ze ellol
-I9Î3J uBsoJBIIIEI{ }euIeI9J 9IB^ I9}}Ted9u s9 I9}{B|91 uepa:arusr ze srÁFel
'1leÁurozs Dlazssnpo ZV ,ueqpez9zs ,L-B.e ,Jy P (uEq9Í!u:o; 1eloscde>i
lulepe{seJe{ qq91e3a1) al9pale| 1_o.Bq:p.8 B o}Bq}€}nup1 §elpezsqBgs
ua4eÁlaure '{9}BqI9IEt ua{e}elnJe1 rreÁ1o {Esc eJulzs raurzsÁlaq 9}Bl{ils
-ouoze elezssnpo zy ,1a>l1ad9u IIo^91 E ueqe}ze{le^9{ {euue s .pssgzgI
-eq 139s1o,r9} e Feur }}ape{Jerusl Fq:qF qqo1 a:Á8a :ya}zoJ{n} 1e4e,{Be,r sr1
-9eJ ueoJa^dep s139ru psglepeÁueq zsnezssltpo '1e{alau9uo] e {9}1IqIe
u€q9IB^ ug[e} 3]ulela 191eftpq 4ozsode ze Jq,g.319sglozg:q9 g1eBuoz:oq
{e{9pl^ g8aszuaq I9}{eu9JIzs'I9}9IIn)izs'Io}zsIpqnJBIDI .I9}}Ios9IJ9
}ruazsdFa'1914aÁu:ozs lleqesalu {eupgzo{oJ ue,{Boq >1eÁl9zsal IpgI€^
9:9[ p,r9>11uqca} Is9zg|eq I[eqBJo{ e ÁBoq 'BI9J {Ipo{InJ9 uaÎq zsoda
zv ,DlazssTlpo ze 'ezsoda zsoJ9luoH e}T9IuIe 9sI3 {eu9s9zapaJleJ 4ad9u
s9 {e)i9pl^ uel}eJalusl ze 'sgzelnBgll^ V ,lpe[e] BI9[^9s l}ueru 1:ed Áuer1
-se{ P}iI{V-{BZsg 8lpad 9I3J I9p 'ftp|t:ed F9zs:oelcuEJ.{-I9CI s9 F9zsJo
-1oÁued5IEIu e 9fal leBn(u 'ft9t9pvrt:ed :a3ual-ala{a.{ e .atál lelarl eÁu_e,r1
_9J lüoJgq s9}JsoleIIIJeÁ8 v
,(6zt qtaur9p) >1elrgfsq J9ru uBqqEJo{ }tos9|
-Bq u9lleq e 1arleÁleue 'Beur 4elpadelal ue{a}elnJel B uo{ozE >191;depso:
-€^ e s 'q rle1loz|e: reledesc {osoleluJeÁB uasa:azspueJ .}1plur asapasad
-9ullr] >IosoJg^ B 'e^pza{ ,a ,Jy p
^}}BIaJ
Iglpez9zs,B lgq{ozsllod Fo:93 y
,lnuolJo]uod
1ullazs 4unsppn] 1oul azsJad - 4p1lotupzsl4
q ]?]alnJa4 sv 1pn6ns n 4aufrlauJD 'qluo6 fi6a u)auDl! '6uolo4
sodol uau p:rci o fi6oq '4p]J}q s! Jozsqqo] 4?Lqa qqDs9pn] D
uDqpDzqzs ,9 ,a ,JX D Jpul yau '9dal6atu s1 ]J?zD sglazdg4la zD zg
,a69a 6pln D uDa
lnJ uozsouoa47 zo fr6oq '4plpn1 fi6v
4o6olo6 D JJauJ 'lxas JJazD 4rsJ Jp"lx 'aq?zsa golnfulas 4au!4uas
lusaJa4 pOplla ftt fi6a uppplotl}] s '1u6pal4au 4DuzsouDa4o zV
,@g ,t zsoJopoJ..H) zsouua4o zD 'n6ual uDl]D]Dl-tlo]DuÍ9
zD aqJo4 nap ]u?4luofilotualaldva btpad ]a4azs?Jplof V
,
(['zsnazsaul :zsoq4JD]ryd,1a6ua1 no]}Joq placupd62f'
fi 6o a',.9z au6v { ol11l>1zs" fi 6o a',pl7t so 6D fr 6o pa{al' fi 6o a
',3lfufruo1 no]Dllppoa 'Ooyoqs uap]z}a 4rs) 'srlx sJulu lnJ uazg''
:4DuJ7 p4asvzfrda[bau ap{safr1 aJ?l?zs 41adv4lg1 'ozs 4!sa
y9JlDb] noap] sa ualJaJauls1 plp.d D Jo4tulD '>19l1zfolp1oluo49 zy
)'lozgog-{,Ig-{ nroy9
lődés és leírás elsó hosszabb emléke az európai irodalomban. A gö-
rög-perzsa háborúk történetírója részletesen bemutatja azon népek
(egyiptomiak, babilóniak, szkíthák, perzsák) szokásait, ameiyek vala-
milyen módon belekeveredtek a görögség és a perzsák hadakozásaiba.
Bármilyen megl.pó is, sem gyűIöIet, sem pedig türelmetlenség nem oI-
vasható ki soraiból, még akkor sem, ha éppen a nas/ ellenfél, Perzsia vi-
szonyait tárgralja. Sót, varrnak olyan történetei, amelyekben kifejezetten
a perzsáké az erkölcsi fölény a §örö§ökkel szemben. Es/ ízben leírja
például, hogl Dareiosz perzsa uralkodó meglepve értesült róla, milyen
eltérők lehetnek a birodalom nyugati és keleti felén éló népek temetési
szokásai (Hérodotosz 3. könyv 38). Udvarába hívja hát a kallatiaiaknak
nevezett indiaiakat és a l ión parMdéken éló görögöket, s me§kérdezi az
indiaiaktól: - Hajlandók lennétek-e máglyán elégetni halott apátokat?
A kallataiaiak elborzadva felelik, ho§ sohasem tennének ilyet, hiszen
mindenki tudja. hogy elhalt apjukat me§ kell enni. Ekkor Dareiosz a gö-
rögöket kérdezi meg, hogy hajlandók lennének-e megenni epjukat, de
ők felháborodottan kijelenük, hogl ilyen bűnre senki sem vehetné rá
őket, mivel a ha_lottakat el kell hamvasztani. A történet nemcsak népraj-
zi adaléka miatt érdekes (Hérodotosz szerint us/anis több népnél,í§
péIdául a masszagetáknál, a padaioszoknál és az isszédónokná_l is dí-
vott a rituális kannibalizmus, vö. t. könyv 216.,3. könyv 99., 4. könyv
26,), hanem azért is, rnert Dareiosz viselkedése arra tanít: nem biztos,
l;,og az az egredül üdvözító szokás, amit a görögök glakorolnak.
Ugranakkor Hérodotosz nyilvánvalóan senkit sem akart rábeszélni a
kannibalizmusra.
Hérodotosz gondolatai rendkívül korszerúnek számítottak a Kr. e, 5,
században, s es/becsengtek a szofisztika filozófiai relatiüzmusával.
A szofisták irányították rá a figyelmet arra, hogl az emberi törvények vi-
dékenkéntkülönbözók, s naglon kevés olyan törvényt ismerünk (pl. a
szülók tiszteletét, a vérfertőzés tiltását), amelyeket általános érvényú-
nek, vagyis az ő szavaikkal szóIva isteni törvénynek tekinthetnénk. Ezt a
fajta nyitottságot és toleráns érdeklódést más népek és szokások iránt
éppen a hajózás, a kereskedelem és a glarmatosítás során felhalmozott
tapasztalatok ültették el a görögök gondolkodásában, s a görög kultúra
és civilizáció hihetetlen dinamizmusa többek között ennek volt a követ-
kezménye. Nem csoda, ho§ a konzervatív gondolkodók, mint például
Platón éppen azért léptek föl a hajózás és az idegeneknek a §örö§ poli-
szokba va]ó szabad beutazása és betelepedése ellen, mert ezek idegen
szokásokkal fertőzik meg a górögók Ielkét (Töruéngek 7O5a): ,Á tenger
szomszédsága ugranis, ha csak a mára §ondolunk, kellemes, de valójá-
ban nagron >sós< és keserves szomszédság. Mert a várost a nas/- és kis-
kereskedelem útján a nyerészkedés szellenrével tölti meg, s ígl állhatat-
63
v9
,
(9v'DluDuJac :sn]IceJ)
{Bu){B[ {Ouorxo 59 {osnlsnlleq }}sa] qEII9 'rlcJB lJequa Ze {PsJ J9tu Ir]}
,sJuls )in)i9l|€q F9ur
{n}ieu }raur '{Bu€zs1e uQpIg.J B s {euzse }a^nJ (Iasg
>1odde1 p lueueq '{euulJ B uleu Be1g1eqellaJ) >1osnuua; E }ulJezs sn}Ic
-PJ ,{auqqaseû3zsuo{oJ 3I {I}SaJ lues {BIBlu9J B }€{ulEuo{otl ,(Zt,n)
{Etr>{EI {EJepEruJJllB gzsgÁueJe s9 {aJaqTue nruazsdBa 'JuIJazs es9l9zs
-eqla )igq}l1zs e'ugl9zs I{Ezs9 zsoJqeploJ v ,GZ,ü) zaq89sBQJ_o§ E Ie }}o}
-ni erlq r191ezs|9 pI9pI^{Jes e nl Ftpad '(}9{eJaqura ,rq9la{sJe{ p ]u1u
'{auqqaualla}eqlq sIÁFB^) e[r4 {auuene}eqlq }9s9lr_lse}J9 lqqg}n za zsol
_opoJ9H ,e4ezs|9 ze uel ftdeugq 1Bq lgnlpíe '4oueÁ1o Blpad 191 rlnlfe:
')ieul9 {aJeqrue |qgl3{sce{ eJ1ezs1 {+I9J ,GZ ,il eleq sculs {oullgu
e B9ru '{IJ3Inzs uozsedor1 adgu 11oFuou ugIB}) >1ozsopdureB:o zy ,177
.lr{uQ>{ ,7) 1a}i9 {IZQpIr] e,tuelled eDInôI p|eu '1erlnlvzop|9 eI >IYZZ?I
-/u pzo1 4e39 ze s '{EuZs9pE^ E^ZS9III e:e.; (a>loroBn) {g)iJnl Zv ,eLZ
Á13:9Á9) }9IJgtuJoJu1 gdafiaru Áugqgu pn} sI IoI{e}eInJe} 9NiaJ BJ{Bzs9
,Ie
Ig}9lq}pizs E zso}opoJ9g Flped:9I^J {unzslq 1oFgsesJJnJ qqaseê{ IE^
-9[ JgIü 1gqad9udde§zs s9 :o8nuug B 'I9I{uIas9 }9|€S ,ueq9|eslaq suau
-nuo)i e}e{eJ € BI{E[B^ 8aur 11alequ9u9} ÁBeir 1aqu9uo} uapulru 1u 'e|pn1
q 'Fgsuepiduozlq e Fo31a sI }e)iunuuaq 39ru '{unseÎo I9J9{I{V BH
i(I6I^Áu9{
,7) >1aÁu91
}Iglp}pí lueu {eze 'e|r; zsolopoJgH ueÁEoqe s9 '{nTuezs e
uB^ uo{nlloru e {eu{I{B '{Bu{pI {aJaqlua TI4r{I?u |aJ lgs 'n|ayeÁlnr1 1oqe
'1sad94 z3q9{9p1^ )i9pJ3s9 ze B9slruues uequoze z3pul6 ,(9gr rrÁuqrt
,7)
{pugupeÎol3 {Bzgq9s p Jo{{e JJeIII '9sa zE {Isa ruau ueqfiele,tls
e ÁFoq 'efip{uozlq sI za s '{Bu>I€I ueq1ezgll}Ir_ld9 l9q9s rled9u l8elenls y
,1gg1 nÁuo{ ,ü) esgBeJJIc
{eJoâuep E 1ulrr 'ue.Á1o ep9zsaq s '{Izse 1B{
-o{!iB s9 ie49Á3p1 d9u g>1elFrrelJeq V ,{Ir^JBzs B {9upgJnzs aqplo.J B IrBI
-BJunpulu '4au9ula3e1 eld9la:91e 1e||al polfeqel Eq §oq 'ue,r {n^]ezs eJ
-o)pIB IeÎw '4euzs9le§al eûeu 9IaJBJ}9I_I leueqa1{ozsoJuelue_refi e §oq
'In9pl9d >1ntpnl3a61 ,I}uHa} qausa§9sleqel B^peIEq 9IeJ el9zs d91:91391
-n IIoqBJo{ p 'uB} {BuIIEI}€]eqpeBol1e sI ueq{ozsode ze B9ul '19s 'ueqgB
-911,1 19|es TugzJezs 1a4aÁlaure '1e>1o31op e le>|oze ÁFoq '9dat8aru sr§9ur
'\a,eawqzv:eÁFeu sI laturuelel_al 9IB^ Ig]ual}aJetusl zp se pngFgsue1
-elÁuozlq le]Epe'Ie^9sgpuourloÁBeu IEJo}9IuJoJuI ]zapull41,Dlazssnpo
zE Jultu 'eq loTu9zs 19.r4oFlop sn{nzse]IreJ ued1o ureupleru 'aq e[e1
-nu 11ad9u lepJes9 sg l8e}e,rTs '9sa aJI9p Ig}{eTeIqI e {Eu9{I{V Jo{IurV
,1e3B9sFo:o.B e
{€]II9 ueqleloscd€{ soJozs qqgpFe1 >1eÁlarue ,,iBe,r 11o1e3
-o1913eu sI eFeru 1a>laÁleue 'p1 1pe|:e1 anlad9u e eJy1oze rlesc ueqg|gpn
es9leFa1:9ru sII9uoIcEJ {euIB]Bpe silFel'ay.?zJ? IB{I}II{ zso]opoJ9H
,ueq{gpo}ilopuo8
9}apJlq }a{alez9u
a191se.,{1 Ze ll]lwl'ueq{n]el9u{9}J9 19|es qelzlq ueqqo| {pBq;p€ e ÁBoq
'escueJezs F96 ..,eq>la{Ial € l9}ugld ]e>IosJIo{Ja lrBl}p}eqz}q3aur s9 uEI
II. Nekósz eg5/iptomi fáraó (Kr. e. 6l0-595) szerette volna fejleszteni
országa indiai kereskedelmét, s emiatt hozzáíogott, hogl felújítsa a már
Hatsepszut (Kr. e. 1488-1468) idejében is létező csatornát, amely a Ní-
lust kötötte össze a Vörös-tengerrel. Munkálatai során értesült róla,
hogl a föníciaiak szerint körbe lehet hajózni Afrikát, vas/is fölösleges
megépíteniea csatornát. Megbízotthát néhány föníciai hajóst, hogr ha-
jőzza körül Afrikát a Vörös-tengerről elindulva, s a Gibra]tári-szoroson
keresztül, nyugati irányból érkezzen vissza Egliptomba. Bár Hatsepszut
is indított már expedíciót a fekete-afrikai Punt országba (feltehetőleg a
mai szudán területére). az űj hajőzási útvonal megnyitását cé|zó ne-
kószi terv az elsó ismert, kereskedelmi indíttatású, tudatosan megszer-
vezett, nem a széljárás véletlenétól függő felfedező út. A föníciaiak
hosszabb pihenőket iktattak be útjuk során, egl ízben például gabonát
is vetettek, s megvárták az aratást, az elindulásukat követó harmadik
esztendóbcn azonban valóban nyugatról érkeztek vissza Egyiptomba,
aho6} ígérték.Hérodotosz nem tartja elképzelhetetlennek Afrika megke-
rülését,de azt nem hiszi el a föníciaiaknak, hogl keletról nyugat felé ha-
józva jobb felől sütött rájuk a nap (4. könyv 42). A perzsa uralkodó, Da-
reiosz is utánozni próbálta Nekósz expedícióját, de az általa küldött
Szataszpészt ann5ira elcsigázták a hatalmas távolságok, hogr néhárry
hónap után visszafordult. Mielőtt a nas/ király karóba hűzta volna őt,
beszámolt róla, hogl az óserdókben pálmalevél ruhákba öltözött embe-
rek laktak, akik a perzsák láttán rémülten menekültek a bozótba (4,
könyv 43).
A karthágóiak a Kr. e.5. széuadtól kezdve esre délebbre hatoltak Af-
rika partjai mentén (északi irányban pedig Írországiglutottak el), de ők
az ottali népekkel kereskedtek is. A néma kereskedelem úgl zajlott le
közöttük, hogl áruikat kirakták eg} afrikai öbölben, majd füstjeleket
adtak, és visszatértek hajójukra, Az óslakók, miután megg}őződtek
róla, hogl az idegenek kellő távolságban vannak, előmerészkedtek, s a
karüágóiak árui mellé letették azt, atnit cserébe adni szándékoztak,
majd eltúntek a fák közt. A karthágóiak megint partra szálltak. s ha
megelégedtek a felkína]t áru értékével,elvitték azI, ha nem, visszatértek
a hajójukra, s megvárták, hogl a bennszüiöttek még valamit felajánlja-
nak. Igl kereskedtek anélkül, hogy eglszer is látták volna eg,.rnást (Hé-
rodotosz 4. könyv l96).
Fennmaradt egl görög nyelvú leírás a karthágói Hannó Kr. e. 6/5. szá-
zad fordulóján szervezett expedíciójáról, amely Afrika nyugati partjai
mellett haladva elért egl hatalmas hesrig. Mai napig vita folyik róla,
hogr ez a hegy a Kakulima (Sierra Leone), vag az attól délkeletre fekvő,
4O7O méter magas Kamerun-he51.. Ez utóbbi értelmezésmellett sző| az,
hogl Hannó a hegy tetején tüzeket látott. a Kamerun-he§ pedig tűzhá-
65
99
-{g ,}9 uod€u }o 'uglueTu }Jed B {un}Zg[Eq qq9ôl 'IeJ {un}}a^ lézw u9l
-nIW ,Fau {unuo}Ilell1d 1a>lazn1 qqoÁFeu Ioq 'qqesH Ioq '9uelll^1al e:|4
Faur e:[r,r }u9>Iuozo{9p1 soÁuozlq 'e>lezs|9 ueuuoqe 'I3 InJe189srl;s seru
-IB}Bq uezseJ II9IaJ pl_o.JzeJ9,zs e >1euug ,{u4u9 zaq9s9paÁl9uaq sEIII1e}
-eq :aFua1 e enzg|eqpJ9{ }1e1p deu 19>1 1aqe§aq V ,}Io^ r-lu}zsr{os s9 so1
-elg eFe.Áue {_EJ V ,I{ {u4}}91o>1 19ula§eq E}]o}IJoq 9p]o 'seFeu uodeu
gslo}n zV ,{9uaulsl ulas {9}IXTI oêl {unlan e F9u 1eqnaleÁp ,Ie {eln{
-auour }e{utru B^JB^ ruas fieru {I{E 'i9]{e1 rlodgpa 1o1-red V ,}Tun]}o}JB]
9IeJ I9p 19 uodeu }9{uezn u9}ueru }:ed:aBua} B p|eu '4unlzg|eq Bl9teftzs
auJey BÎnpJoJPZssI^ }9uIsI ,Ie{{eôilZ!^ s9 l€{{osn[po{oI{ }Io^ eÎe}
,{1au '>1un1:9 eq9Á1o; sal?zs se dFeu {Is9tu ffia enoleql{ ueuul ,{unsseq
-Il9zsq lgq}iul9|€q Á8oq '8aur 491zoíppe{€ pss9lgFl|Eq9l {pI€ .I3{{aJ
-equepe^ }19zQ1I9 eqloJ9qlell9 IIa} '{Ipa{Ielua 39sÁ3aq sBIuI€]eq ]}9I9.J
Álaru '4unlJ9 zeq?Iqg 9slaq 6" 9r e u9]n s.ez9|et7 rdeudBa p|eur '11zs
-rlal 1aF;zs qqodFeu l9u9uJay 'uIoJ9I{ uaqÁlau '>1un11o1n[ ftgl §a enzgl
-Bq 9IeJIeJ u9,,{1o3 sBIuIB]Bq }êu ZS9JaJIDI E ueuul ,8l9teftzs euJey ueu
-q }ulrrr ,l, ze e:orplerreÁBn Fplodolzso ze 191o§9quey slue§n 'IE^9F9qr
-JBy {Izs{eJ uequezs uedd9 }a8lzs e Á8oq '{n]Ioru_ezs§I ,Ia {un}zalau
{eu9uJey s9 {unile}Idalalaq 1aÁleru '{un}I9IB} }a}eFtzs ,t}alnJe{ uolpe}zs
,Faur rlunlle]
}9 §a}uur 'Áulscp1 u9Ál9ru I9q9 {rlzs d§a u }Eln rdeu§a
Tqq9ô} eÎnpJoJ 9IeJ }ele{ }9uIsI p|eu 'u9lueu 1red so8ele,rls e ueqÁu9:1
,{B
II9p {un}zg|eq 8ldeu }g{uezn '{r_rl91 >1unlde>1 ]B{osJ9tulo} ug}nlry
-}s9lnJ qqes-roÁB sI I_eDI€ôI € 1ulJezs esglzo{ {gilx{ p {I{E '{eul9 {91Ip
-o1Fo-q e '{eJaqTua |}iep ssBapoln>1 uo>1o1elseBeu V ,paJe 9Á1o3 zsox11
e 19qrla.,{1aru 'F_tJg}í {Izsa^ 4eÁ3aq s9 FepzeB 1e{{Bpe^ a|pl_o.J E {au}iezg
,{eul9 >1od9pa gIgIrLiB ,{un}]al tuau
1aqeuaBap1 qqeftaq ÁFoq '>1nlpnlBe6
,1e>lp[!Áu >19pella3a1
{o}9JBq Flu :>1unlp€Jeul {BI3^ ftdeu qqgJ {9}Ix]I
p9luou ug]ueru }elo{Jo} V ,{u4}J9 zot19fi1o1zsoxT,I sBuIIe}EI{ o1uo aqraF
-ueJ E I9q94qT,I E B^p€I€t{ qq9ô} sI ueuul ,]ZSnqIuBJV s9 t9}}IIeW '}9J)iV
'}9n4c ']zsoq{Ial uo{Ircy }ulJezs '{un}}ellse1?I 1adala1 qqQ} uo}
-,red:aFue} B lr9]n sgzg|eq tdeuÁFa §a}upu ^9u 'err§eqle }€^€l V ,>1alle3e1 s1
,{u{tu9 Zoqgl E}]ouJ
{Bpe^ s9tu 9zoqu9l{,{ s9 {e}I9 sI {o}u_PJeIe J9uI l}I
-oq pgu }Jr/s s? 11ou erseFeu 'glrr{al ezsselu tueu lg}u€d-refiual e d8a 3;u
'fiaru rlunlle1 }€1n 1deu191E^p€pq 9IeJ lela{ }9uIsI ,>1un11o11dep 1d191uazs
aJ9]ele}zsn ugplezsod IoqB'{un}za{J9 zoqg>1o;dBaq }}apeJ 1erlrleF9s
-9pJa 9}zsEIJ er_rql1 'z3l{zslaolozs B^peIEq 91a3leFn,{u ueuul ,1a 1p-ra139s
-{}s sEIuIe}€q }]3II3uI Álaure '}uoI_I9]BTtunqJ '}soJ9^ osle ze >1n11o1;dep
-Feru '>iunvg|eq a::aFua} 11;íu e s9 1n/Beqla ]e>lodolzso ze u_E}nlntr
,Iass9laJezsla; q9§a s9
IeIuueIeI9 'Ie^9u s9 IeÎJJ9J
JazocultuJ€q ÁFa}utru 'p^g|Bq solosozeâ}Q 'IrB^}Eq ]9qel }1npullg ,El9Iu
-9zs {EIBIc}uaJ 9I9 uBq9lqI.I e }E{osoJe,qeu:eÁ3 uoslldep s9 'updolzso
zs9pl€J9H 191uozzgleq ouu€H Á8oq 'rla11oluQp ,iB| 1el9F9qi:er1 y" :oÁu
kor egl nagl öbölbe értünk, melyet tolmácsaink szerint a >Nyrrgat szar-
vának< neveznek, s melyben es/ nas/ sziget, azon pedig egr tengerszem
volt, ebben pedig egl újabb sziget. Erre kilépve napközben semmi egre-
bet nem láttunk, mint az erdőt, éjszaka azonban több tűz slulladt, és
fuvolák, húros hangszerek hangját, dobok zúgását és hatalmas üvöltést
ha]lottunk, Félelem fogott el bennünket és papjaink azt tanácsolták:
hagrjuk el a szi§etet. Gyorsan továbbhajózvaforró párát gőzölgő partvi-
dék mellett haladtunk eI, ahol túzfolyamok ömtöttek a tengerbe, s így e
vidékek a hőség miatt már lakhatatlanok, Innen is grorsan, ijedten ha-
józtunk et. Úlann nég,rrapi út után a parton ismét úzek tűntek fel, s a
szárazföId belsejében egl, tatán a többinél is magasabb, égbe nyűIó tűz-
csóvát pillantottunk meg, Nappal kiderült, hogy a fény egy magas hegl
csúcsálrr lobogott. A bennszülöttek ezt a heglet az >Istenek lakhelyének"
nevezik. A túzfolyamok mellett elhaladva háromnapi út volt, amíg elju-
tottunk a "Délvidékcsúcsau elnevezésű öbölhöz, Az öböIben az e|sőhöz
hasonló sziget fekszik, melyen eg/ tó is van. Lakói vademberek - több
nő, mint férfi -, akiknek testét sűrű szőrzet borítja, s a tolmácsaink sze-
rint gorillafélék.Üldözőbe vettük őket, de a hímek közül, minthogr
glorsabbak voltak nálunk, könnyen rnászták meg a meredeket és kőha-
jigálással védekeztek, es/et sem tudtunk elfogni. Három nősténl,t azon-
ban elfog[unk, bár harapással és rúgásokkal védekeztek a foglyrrtejtés
ellen. Elejtettük őket, és lenyúzott bőrüket visszaüttük Karthágóba. Mi-
vel élelem híján voltunk, utunkat nem tudtuk folytatni." (Gloviczki Zo|-
tán fordítása.)
Az ókor legkitartóbb felfedezóje a küzikoszi Eudoxoszvolt, Valamivel
Kr. e, 116 elótt a Vörös-tengerről kiinduiva Indiába bajózott egl hajótö-
rött indus tanácsait követve, s jelentós kincsekkel megrakottan tért
haza. Második keleti útján Aithiopia partjainál egl gadeirai kereskedő
hajójának roncsára bukkant, s ebből arra következtetett, hogl a hispá-
niai hajó megkerülte Afrikát, ígr jutott el Aithiopiába. Hatalmas expedí-
ciót szervezve indult neki harmadik útjának, ezúttal nyugat felé, átkelve
a Gibraltári-szoroson. Három hajóján ütt magával zeneértő lányokat,
orvosokat, művészeket, továbbá elegendő élelmiszert és vetőmagokat.
Eleinte a nllt tengeren hajózott, de társai betegsége arra kénys zeíítette,
hogr a part menténitor|ázzon. Amitől félt, bekövetkezett, hajója megfe-
neklett és elsüIlyedt. A roncsokbót tudott építeniegl ötven evezős bár-
kát, de vissza kellett fordulnia. Mindenesetre olyan messzire jutott ezen
az ítján, hogr déli irányból elért egy olyan népet, amelyet aithiopiai uta-
zásakor észak felől már felkeresett.
Hazatérése után megszervezte újabb, ezuttal negledik expedícióját,
amely es/es források szerint valóban célba ért, más források szerint ü-
szont nem. Akármi is az igazság, Eudoxosz méltó óse volt a nagr föld-
67
89
-oyzse IIeqEJo{ e Fgur BJo{}ieIuB '1oBgsÁFeu u we eqg|g.qqgô] }}ape{
-zsa|:a1 ulau ueln (B8I-/I1) -rgzsgsc snuBIJpeH uoIBpoJIg IBuI9u V
,fi ,b ,7 'o41qdol
^dug}i.pI9.J
-69ac :uoqe:lz5) azsso }II9 l9q9)í9Jeê{ z!^ e s 9Bane1 B e Álaure
'8eÁue nJezssJeÎzs aI9J1uIBIB^ IuaIIBq 'p,8ana1 tuas .raFua] tues ,pIo.J
tuas uasculu J9III u9{9p1^ ?InqJ 'El{ezsa Io}€Iuue}IJg d8oq .ruau Á8el
a-ze?I ÁFoq 'sr §apultu lfq]ze ÁF1 ,4au9ulaqlualaf sI BIIBI€^ }Ie}9êqgpe
duuatue }ulur 'qq9FgJp le>1l{os eÓ9l-rq el119zs3au s9 esgplFona larpp1n
uaÁy zy ,(9T I ,B ,g ,7 'o41qdolbgag:uoqe:lz5) plau >1euefieuzseq §oq
'zoqIle >1adu9§azs s '{EuEs}J€ }íBu9ul9u ÁBoq 'zoqqe >193ua§ I9{BI }JeuI
'pplFol1a saBalso1o.; Ingpl9d l9IuIrB}IJg ,sI ueleu9u9 ueIIBq .uele}{epJ9
{esclueu ze 'lpeJeul 1n^p{ uleJ9}eq ItuE s 'lle}elnJe} qqese{9}:9Ba1 B9gl
B el}otpgq8elu JgIu - JuTJezs u9qe4zs - uoIEpoJTg Teulgu y .19-u1o1uod
,ulezs 11ez[uetnsoy B eÎ9zseq sI IuaN ,uela}{apJ9 sI eJetuezs Áugurop
-nl e F9ur '{Ipgz;rq el{Ezs9 ÁFerr a:l9p I9}}E lrue '1uzo>1p13o1 saTuapJa IE^
-9s9J}eI }eln]a1plo.J }1o{BI tB}I9 {aJequla ze >1esc ÁBoq .ssgz§a§auJ e ze
gdalBau sI u9zg ,1Io^ uBIl9I:o>1edBg,ts9pn} '{u9uu|qve s .19d9u 11?1zs
-ro 1Áuuatuep.rr Bglyr ueIIIsI zs98a ze e|s,pluoqg4lqdol69ag B 'uaqe^nlu
s€rule]Bq BsJEuo{ sn}sn8nv s9 J€see3 'sn;g:FoaF ÁBeu e 'ugqeJlzs
(IoI ,9 'D!Jo]
-s!q s]/DJnlDl\ú) eq9lpq IoquoIBpoJIq e {IIuIEJ9 snlue}ses oIIIIIIIua^]o
, ,n ,ly E snIuTId
F_tIeqI4Jg{ e}ue^9 ÁFoq '3o:o q9q uoze u9dazo>1 pez9zs I
qq3s9pl,{Foq 'eposc lueN ,{el}eZ_IJ ueq}snze s9 ueqÁue:P u9{e}pIlclrod
-uJI ze {eletu9J B s9 >i939:93 y ,1euq)ieJp 0OO9 - uo}IrBIe} 1) 11_e1:od
-r-rrl ]o}uosc]u_EJala }l9u9 EIuq{BJp 9299 uo}uElel 9L s9 (EuIWIEJp
0097
uo}u€[B] 9L e>I?lJ?) }snpJ9u rzseFueF J_Eso{ 09 {u9pe{seJoy .(96I uos
-s€c) }Zugd e lulazlse,Zssu Pu€{e uPqBIJpuexaIV l9quozsellu 59 'uBq9lp
-uI IaJ }}e^ ]uosJlo{ EJs9IJ9s9^nJ9 I{p 'uBqzsIJIznW }}9}9{ gzolplgn Bo:
-9.F }I9 ueqpez9zs,I ,n ,JN ÁBa 1lure 'sapozJezs §a }InJe{ 39:rua5
,(tg BugJnu) >1apal;d9 s1lotuoldual-snlsnBnv,iBa 91a
F9ru IoqB '}Io^ 1a:oue8
-uBJc eur) zsglzn6 IBIpuI-I9p e >1nhuodzo1 qqasoluala§a1€ 1n^}{ uorrr
-elnrlue8ly s9 unpeue{IJv ,}9ullepe{seJe{ EIpuI s9 uroldl§g sn}íI}zslu
-?11eq e >Iezzé^JezsFeru ÁFoq 'ueq9lpuJ }íp1}o}rÁu 1a>laleles6d9r1 ltulepe{
-SeJe{ s1 ua,{1eq qq9r {9pe{seJ3{ 8qrpD ,31ele1o>1-ro1 zsaFueg e uazs98s
19rl9pyq:ed pele{ plpul qe}Jeursr p|eru 'B^pBIpq 9IaJ I9p lg}uo{IJ€qJpg
,(86 .^\)
9,rr{eJ I9u9}EIo{Jo} snpul zE ]e{9}o{I{ IBIpq ze efiorosla.{ 93les
le>lgzellr eq9lpul ze 1e ehvl p{)iosJ9ue} souzseq Álaure 'ospzgfoqlruo4
,}Io^
n6uaysolo,r1 e 'l,{uorlp4 ;r,rleÁu 8q:qF dBe 1pe:eru sI uued B}eIJo{
-eÁB 1anaq {ope{s3J3>t Bq-r_oB B J9III sgzg|vt4 9IB^ Bq9lpu1 19::a3ual-so:
-o.A B uequoze uBqpEzvzs ,I ,n ,Jy ,(00I-86 ,ü ,g .Z ugqeJ}zs)
V
1aÁlarue 'Zel4?êu e
Iule}9ursrFeul {Bupn] qq9s9{ Ie^^? z?zsleIlJeze 4esc ^Áu9{
>1lpgz|E Áu9tul;sella1 ueÁ1o
s '{Burlosgleq lt9 TIpq€Jo{ {es9zepeJlalp|vs
zökkel valamennyire is áttekinthetó és kormányozható volt. Hadrianus
kora tehát tökéletesen ma§áévá tette Sztrabón tanait, s a világ Rómán
kívüli részéremint hódításra alkalmatlan, haszontalan üdékre tekin-
tett, A hódítások megtorpanása Appianosz szerint nem a gyávaság vagy
a gyengeség, hanem a bölcsesség jele: ,,A császárok a korábbi népek
után még újabbakat is hatalmuk alá hajtottak, a lázadókat pedig lever-
ték, Egészébenvéve, bölcsességük folytán, inkább a birtokukban lévő
legértékesebb szárazföldi és tengeri vidékeket akarták megoltalmazni,
mintsem birodalmukat a végtelenségi§ kiterjeszteni a nyomorult és
hasznavehetetlen barbár rrépekig, akiknek a követei közül láttam néhá-
nyat Rómában, amint kérték,hadd lehessenek [a birodalom] alattvalói,
de a király [ti. a római császár] visszautasította őket, hiszen semmi
haszna nem lett volna belőlük." (Appianosz: ELőszó, 7. Németh GyörEl
fordítása.) A rómaiak meglepő közönyössége, különösen, ha Eudoxosz
mindent legniró tudásváglával hasonlítjuk össze, a Birodalom belső
problémáinak következrnénye volt. Ha a Birodalom saját válságát nem
tudja megoldani, miért is érdekelné,mi talalható ThulétóI északra? S az
idók változása kúlönben is ellenkezó irányú fejlődést indított el. Bár a
rómaiak egrre kevésbéérdeklódtek a birodalmuk határain túl éló bar-
bár népek iránt, s nem is rokonszenveztek velük különösebben, azok
egre tömegesebben tódultak az országba, növelve annak amúgr is fe-
szítő problémáit. Hiába fogadták azonban őket barátságtalanul, ponto-
san tudták, hory ebben a fejlett országbarr jobban élhetnek, mint saját
vidékükön, A népvándorlás népei felfedezték mn§uknak új hazájukat, a
Rónrai Birodalmat.
69
oL
,]Io^ u9ze)i .{n}
{ese^3{ pI9J P s9 '{oIuIaIaJ ilella{ Ie)p{nÁI9uezs
-}e]rlule }uTlu 'Blpad u9{oF9ss9pe Zv,9 ,tueleJ9s 4|EJ nes3 eJguella Áu9^
-Jo] {ilIeu ÁBoq 'epe4p]nluT}í s9 ']19Ie Esc€up} zso8edzsoleJv ze ile]aq
-IaTue }Bp9^ '}}epeûezs ]ouIIeJ9s I{V ,{eu€zzoÁugru:or1 }ulJezs 4aÁu9uo1
e §oq 'eJ{9les$}zq1 e 11aÁBn ze s 'eJo >1aÁu9n:o1 B }Io^ esc9IIE} zso§ed
-zsoIeJV zv ,v ,nerez_IJ }s9]a}unq euq{BJp Á3a 'zs9l1§nez eq'el;uq{eJp ]9{
'11on 3elo1 Bq 'BIuq{EJp uloJ9q '}Io^ s9J9ulzyzslg eqr{Foq '1s9uala§aur e
e}}o}ZsBInIuIe [B^9tu[e{p s9p.,{Bd9u,iFen s9InSJ9Ir4 Ir_lZQ{ {oBe}sc9lrB} e
,]s9IoSJoS E
I{BIB^ BH {9}pza{ I9JIoIe }9IusI Jol{B :}[nJe{ Iueu Jos aJI{
-uapu1u }]9leltu 'elulasn }eFgs}zsq Jezs}9{ {euupu€'{Bn peqezs }Io^ ruau
s '{e}IosJos }e{a{nleJ ueê cuIIuJBq e:rla8gslzs! Iqqg} € puul 'eqsJ9II€} B
puIW ,H {B]IosJos IgqFgsJ9BIod e 1a>114e '11oir e§e1 §azgzs§gu {Busc9u
-e} V ,€ ,{e}Io^ {ozsolT{Jeddlq s9 >1ozso891e:lzs e 1oqÁleu'19o,[1e7zso9pe
ze |gqqevedBn >1elde>1 }saze{ ÁB9u Á8oq 'ÁB;r '191uzele}9{ 113IIa{ EJ_es9p€
B9ssaze>i ftp|epl s9peul_€zs e }E{ozsoq4reddq s9 }e{ozsoF9}e:}zs 'tnlaq
uoScEIIB} e r1o3e1 139s1lozlq1 JD4oZsluDJT}Jd I^9 9Z9p Ze {3lr{azg .I9}F9s
-ale; sa.,{u9^Jo} '{e1lo^ {I3{aIuJeÁF saÁu9,r:9} 'qqes9pl I9u^9 zp {eur1p1e
s9 'TIr}e}nIuIeJ {B]pn} 1uorffien se}uelllJeq3} euJlu ZeZs lu]Jn 'qqaseê{ tuau
{p{E 'I+Z9{ >1oze ftped [{ousclrBJBd lBgssenoll ]D4ozso1l4.nddlq s9 [{ou
-scuered rcuole{] 1o4ozso6vJDJ}zs e '1a::a,rrffie; IuleJazs }e>ln§eu {g]pn}
IaJ {p{B 'InzQ{ }ioze 19les6zs! qqasl{ 'Iqqa} e '}Io^ {nuoÁBerr seJualu
-Jeqa} IEuIII{EJp 00I : Bu}III Il Du}u zll lulul'qqaseê{ Iueu {eu{I{E
'{9}}o}ZsBI_€^ I4Z9{ {oZB }e{o{ouJ9]scupl e s? rygq4JD cue[{ V ,IuIeJ
-ezsleJ }e>in8eru {g}pn} 1a.r:an{3a3 {I{B ']Io^ uoq9ze{ {ozB ürBII_E zv,Z,ltol
-v ueq>Ioze{]e^9{ e leze^Jezsurell9 Te zg,l1eÁu9uo1 e8eur e e1lorlpBaur
u9{BJC 'u9|apl eBgsugq{re Zsouq{IB}ZsIJV 'IB^9}IrtuIe opl {os lueu
'u_Eln {ezg ,psguondep pueJurell_e
QQ1B9:BaI € }9qe] {E]Io^ {azg ,AI,,
:
{9}^lq {EuZsoIuq{IB}zsIJV
19!u9q>l-re ze ,iFoq 'eh119 ve uellozoJvleq elp_rFouow ?ur}c ulDl
-lp !u?LI]D ^?ZV lpeJeufuueJ ltrEIP e^3u ZsaIa}o}zsIJV 'ueze{}el3{ uaq{3ê
sE-OZt ,a ,Jy B uazslq 'u9I{{JE }Io^ rueu uesoÁuozlq ueq^9 ze ueqqa
,uequ9qly ,e ,Jy u9{eJo
9zoq.{u9uo] V 11eÁu9nr91 Bau elzoI1 ueq-IZ9
a1g4afruvaJQ] s? Dl9J 4unpn] ]llu 'uptDllpfr1g 2gzoqfiuqnlo1
tu?1l]D 'tDJo4 D za JJozol1p4afiuvalo1 nlo0tzs uofi1o uDqgpry
,]lpn pssosppuoluzoy st uaqapfiu lofr1otu o lo61zs
t94pJp V
uocIZS loyvuo V Sg Noyvuo
v. Ilyen Iévénaz államszervezet, és mert a tömeg a keveseknek szol-
gált, a nép szembeszá]lt az előke|őkkel. 2. Minthogy a üszály erős volt, s
hosszú időn át állottak egrmással szemben, közös e|határozással Szo-
lónt döntóbíróvá és arkhónná viálasztották..,
vII. szolón megállapította az áIlamrendet és más törvényeket hozott
úgr, hogl a Drakón törvényeit a gyilkossági törvény kivételévelnem
használták többé." (Ritoók Zsigmond fordítása.)
Az idézett híradás több szempontból problematikus. Először is mí-
náról és drakhmaról beszél, noha Drakón idején Athénban még bizo-
nyosan nem volt pénzverés,hiszen azt peiszisztratoszvezeti be a város-
ban. Ez az ellentmondás azonban még feloldható azza|,hog az eredeti-
leg marhában vas/ gabonában megadott értékeket Az athéni allam eg-
szerűen átszámolta drakhmába, hogl olvasói pontosan értsék,milyen
értékhatárokat szabott meg Drakón.
Másodszor is a törvény szövegében szerepel a szolóni timokratikus
reform három vagroni kategóriája, az ötszázmérős, a lovag (hi.ppeusz)
és a zeugttész, méghozzáhuszonhét éwel szolón törvényhozása előtt!
Az ellentmondás a hippeuszok és zeugitészek esetében könnyen felold-
ható, A hippeuszok nyilvánvalóan azok a gazdagok voltak, akik lovat
tudtak tartani és a hadseregben lovasokként szolgáltak. Számuk na-
glon kicsi lehetett, eglrészt mert Attika sziklás, hegles üdéke nem iga-
zánkedvezett a lótartásnak, másrészt mert az általunk ismert athéni lo-
vasság a Kr. e. 6. században mindössze 96 főből, Kr. e. 477 után 3OO fő-
ból allt, és csak Kr. e. 445-438 között emelkedett számuk ezer főre
(Spence 15). A hippeuszok esetében tehát bizonyosan olyan vagyoni ka-
tegóriával állunk szemben, amely egyben a polgár hadseregben betöltött
szerepét is meghatározza. A Kr. e. 7-5. századi görög hadseregek alapja
azonban nem a lovasság, hanem a nehézfegrverzetii glalogosok, a hop-
Iítészekphalanxa volt. Ha ez ígr v€ül, a drakóni (és késóbb a szolóni)
reform idején a zeugitészek csakis a hoplitészeknek feieltethetők meg.
A zeugitész szót tévesen ökörfogatosnak szokták fordítani, pedig Plu-
tarkhosz pelopid"asz éIetrajzában eg}értelmúen a zárt hadrendben, a
phalarrxban harcoló nehézfeg,verzetű glalogosokra használja a kifeje-
zést (23): ,Á spártaiak tudatos harcművészettel képeztékki magukat
arra, hogy ne maradozzanak el egrmástól, és soraik soha fel ne bomol-
janak, hanem összezárkózva tárnogassák egrmást (khrómenoi paszi
pantesz episztatai.sz kai zeugitatsz), ahol a helyzet veszélyessé válik, s
ilyenkor tudatosan helyreállítsák a rendet, és eg,tnáshoz minél köze-
lebb harcoljanak." (Máthé Elek fordítása.)A zeugitész természetesen a
zügon - 'iga, járom' szóból származlk, és az ökröket va]óban zügonba
fogták be, de már Homérosz összehasonlítja a hoplitészek phalarrxát az
igába fogott ökrök mozgásávat Űttasz, 13. 701-708):
7I
ZL
-9ssafu9{uo {o39s9J}q E}EIIo}zsIJe ze lurzsBeru IB^9s9tB13o3 eqsg:; >1aÁu
-9^J9} e ÁBoq'ÁF4 l1edu9n:o1 vlo1tzs ug{eJq >19:yr,{uo>1rre] s9
{ezs9u9tJo]
IBIu {9]}eqladauun uedFoq 'uoze IIIB]po41opuoB Jozs{os '(}u}zs9[B^ tueu
'{níBoJ IIr}9I }ulru) urau ÁEel sela}Iq E]op{eue ze ffioq 'I9}}e InuonaBBng
(,BsgupJoJ {3Ig 9q19IÎ) ,,.}eqqesoÁps 1pp1 uau Flpad
eqeqqo.ÁBeu B '}s9}e]ur.rql9leq e >11prap:9Fau sI {gu}q sI{ B e}ulJazs
ÁBoq 'allaleJ W Betqln_e u9{BJQ '1s39s19l rlos Á1o Iess9}e]unql9pq uot
-|9s 1-t9ltu 'alo} {9}zap:91Faur Jo)ililtr ,1re.,{u9,^r:o1BJJI IeJJe^ IuaIIBq ,Ie^g}
-un rrreu ug{eJq ÁFoq '191epJ}q zs9pplu91>I?lz?v Jozs{os qq9s9y .{os
-o{MB e s9 {glqe-rruoldura1 E }ulru 'Ie {e}peûezs }sa}e}unq ueÁloue§n
>1olen1o1sclgtun§ s9 -B9sploz e '49|nJe{B{unu e ÁBt .sr 1e4aÁu9u
-{elesJu}q qqaÁl9rlascBe1 e 1911o1|r.rs 1ess9lalu+qlglel{ u'aq9rule1:9 1aÁu
-?^J9} Iu9{eJp V ,8aru e7iBeq }s9}3}unql9leq 9J9| 1-r9§gsso>111§ e rlesc
'}]BIuI e8gssoÁg,rs {as9le]unq }}oqezsl{ e s9 >1n39s9:oFtzs epalJuelelÁuel
-r9l1aÁu9lJol ug{eJCI }]9le{áuepultu Iuolozs]'. :(ZI ) ueqgzleslap uolozs
eJ{unIIIBzs Beru zsolp1Jelnld 1eÁlaure 'es9In{BIBI{ € {Bug}op{eue
ze >|evlre gpqzgse§etn ^J9
|ezzg,la>laÁu9uo} Iug{EJp l}apeJe ze elJeIn
-sI rrres D{ues ryu ueqg|gle^ ug}n uglozs §oq .qualal lze zg .Ie^?Ia}9^
-p1 du9n-rol IS9Io Je qlue ze 19 tlug ttso1 $uuarrrelB^ u9{B J0 a}Io Jo]Ie ugIoZS
,§oq '1zsalvzzoulsl }zB uBquoze u)rllD tu?tl]D zV ,Iul9>I{€]{ozs zoqu_IoJ
-eJ Iuolozs e 1a4aÁleure '(4azsv1l6naz '4ozsnaddlq; p>1>191:93ale>1 lur1ep
-EsJg] e le{{oze ueq€Jox ug{€Jo luapze{ }Iru 1}opn} vJeIJ. ozJezs e ÁBoq
-]ultrr 'eq8eôzs B 3q }InJe{ uplrito: es9pa^9} 4eu9|gzsazs Luallp lu?LtlD
zy ugttltÁu s9ze[e3p1 {osoJ9luz9zs1o glde:szs lzo}11efu9,r:o1 ug{BJo V
,]a4azs?u] € 'tre{eJeque peqezs
9ze{IopueJ larurualepelol qqasp1 I9u9J
-?uJ oo7,e gzQ>I >1o:931od e euaâq }uIIIIBIB^'1e>191:9Fale>1 ruoÁFen saÁFa
zB a}}o]o{ zoq{9J9III ftped uolozs ,(}}933r_u I9}939ssed9{ sgl3sl^Jeqa}
r.Fe,,tue ze uesalezs9uJa} IruE) etr}a}upia1 1ade-razs ]}o}Io}aq uaqFa:espeq
e >1eug|dele 49r:9Fele{ ruI[epEsJ_B1 e Álaure 1uuI '91ol{z3tulaue ,i§rr tpq
-e] s9pe{zeJequIBII_B llQzrJ zaq?êu u9{pJo y .1u9>1so§opri§
,r}az:aM§e;
-z?qeu pI s9 ]u9{seôl IocJEq I{ '1}aIIe{ {nlupn] 4eur1o"r_eFlod e s9 '>1eu
-u?WV 11ol aFgs>lnzs sI u9le uglozs JpuI ue9IEû_BÎIÁu arFe:aspeH
(,EsgupJoJ Joq9c lJesceêo)
.,,}lolleru €FpIo sgurÁFs 1sour >1ald91 ueso-rozs Álr
ilepz9Jeqe >I9zzrq 3rua:ad-p1o.J E e^za{er§l B;ur
'I}Iu9IB{ 1uo6nzl ruo:9[ 1ppÁBH 19| e >1esc 1a4n[allar1 s
:Jo}9Ie TIBq{o{€}€d $gspezzt ze ueq1ôl B^Jpzs s
'e^FzsaJplgu 'Ia^^}zs ÁBa '19>1a ÁBeu 11osc919|
Iozsuo^ e{Iq 9[ nulzsJoq 19>1 uo:eBn }u?{1ul epul9
:IoIIeu BIEpIo ze 4eug|rcs uotupleJ .{Euzs9ry
zsgry'e_r; s:oÁB zsneilo 1}01}39} ues 1addosc s..
ge, és ez adémosznak kedvezett. A §ondolat mö§ött az a téves elképzelés
húzódik meg, hos/ az ekkor még igen nehezen definiálható ,,démosz" (ne
feledjük, a thészek még meg sem kapták a polgarlogot) a Kr. e. 7/6. szá-
zadbarl valamiféle ,,osztályharcot" folytatott az arisztokrácia ellen. A ko-
rabeli politika valójában különféle arisztokrata családok és tárnogatóik
hatalmi harcát jelentette ebben az időben, és a népg,.tilés,ha es/álta]án
összehívták, csak azt a célrt szolgálta, hogy tájékoztassa a polgarokat e
küzdelmek állásaról (például hogy ki vezeti éppen a poliszt).
De képzeljúkcsak bele magunkat egl lebukott athéni zöldség[olvaj
bőrébe Drakón állítólagos törvényei elótt és után. Drakón előtt a bíró-
ságnak meró önkényből jogában állt felmenteni vas/ kisebb büntetésre
ítélnia tolvajt, ha éhezésemiatt vas/ srerekei táplálására tulajdonított
el élelmiszert, Drakón állítólagos törvénye után viszont kötelező lett vol-
na halálra ítélniegl salátatolvajt, Szeretném látni azt a démoszt, amely
eztpozitiv fejleménykéntfogta volna fel, és azt mondta volna, hogl ,,vég-
re megszűnt az arisztokrata bíróságok önkényeskedése"!
Drakón szígorát azért neveztem állítólagosnak, mert egl Kr, e. 409-
ben készült feliraton fennmaradt Drakón emberölési törvényének egy
része. Ez az a törvény, amelyról mind Az athéni allam szerzője, mínd
pedig Plutarkhosz azt irta, hogl Szolón nem fosztotta meg hatályától.
Ennek komoly oka lehetett. Nézzük meg a törvény fennmaradt szövegét
Ronald Stroud olvasata alapján:
'A Phrearrioi Diognétosz jeglezte.

Dioklész arkhónsága alatt (Kr, e. 4O9)
A tanács és a nép tlatározatot hozott, az Akamantisz prütarreiája
alatt, Diognétosz jes/ezte, Euthüdikosz elnökölt, Xenophanész tette a
javaslatot: Drakón emberölésre vonatkozó törvényét írják fel az anagra-
pheuszok [törvényfelírók], átvéve a törvényt a baszi"leusztóI íaz eglk
arkhón], a tanács jegrzőjével egrutt, es/ kőtáblára, és állítsák fel a Kirá-
lyi Csarnok előtt. A pólétészek adják ki a munkát a törvény szerint, a
költséget a hellénotamiaszok lszövetségi kincstárnok] utalják ki.
Elsó tábla.
Es ha valaki szándék néllrül ölt, menjerr szarnűzetésbe. A baszíLeu-
szok fvtzsgálóbírák] vizsgálják meg, hos/ búnös-e gdlkosságban, kezé-
vel ölve vag/ felbújtással, az ephetészek íbírákJ pedig ítélkezzenek.
A tettes kieglezést köthet, ha él az atya vagl a fivér vagy a fiak, nrind-
eg}ikükkel, vagy pedig az ellenkező fél, gőz a perben. Ha ezek közúl
egyik sem él már, és az emberölés szándéktalan volt, és az ötvenegl
ephetész meg is állapítja a szándéktalanságot, a tettes hazatérésétmeg-
engedheti a phratrta [nemzetségl tíz taga, ha akarja. Ezeket az ötven-
eglek választják ki, előkelóségük szerint. Azok is, akik korábban követ-
73
vL
{Eul€zopl_e 7n eq,'ve e7zel;.l1eBJozs sI Jo{{e ÁFoq '1s9ze§a8eur E enouB}
,pssgurÁFe
{Euso}uoJ e:lÁuue ug{€JC luzar€aFau uE{B urau ,ffien pop
-n1 rrreu e|pgpsc lezopv ze s9 soqlÁ8 e Eq '}e]al9v |I7ve }}ozoq }e1n}se}
u9I4{ s9 'so{9pu_Ezs tuau ,§en a-11o,t so{gpu_Bzs sgloJeqlüe ze §ot4 ,e1
-p8szp }e1n}se] ugllty ,I3 u9[ ue9}ul{e]Fro>1 uoriFe5 ,rupe EIJe>IB eq9ze>1
e >1err_eB9s9J}q uIBII_B zB }e)ieÁBr_r r8gsso4pffi B s9 'Iuue} 9^9}etna]unq qq9IB
-3a1 ÁBen g4alunzs8aIu BuE{e (,,19F9ssala1o{ }uazs" 19s) }_€3o| lzssoqJ9^
e '1oFofsgrlozs 1ftppe zv ug1eJq,I_p1et{ ele19} Is9}alu4q p {auIIIIB 'Ie }e^Q{
,I1)
}s9loJeqlua so{9pu_Ezs §; '11o:o4e§ 19zssoqJ9^ Izsa1 upso{9pwzs
tI_BÎIÁu 1ze '1so41pffi dBa 1o.3eu I{BIe^ eq ,§oq 'Áu9tlo1 e e|puoulr1 s,: lze
'so}uoJ uodBeu ze s9 'Jo{{euedBn ,B9s9:;q B 13}eI9}! zoq Jo}pIB 'IB^9s9pB
-l9 eqJEuI1o qnfpuoru }9}eI9 tg|es §au e§eq1l_e,t uau so>1g§ e slÁBerr 'ua1
-1a s9za.,§a1{ € {Izo{B}II1 (..I_aJ 9za{uafia m") e[7el4r,Á3a Fgsuo{oJ qqel}zs
e pq {€sc ,Ie^9se]]e} s9loJeqlue so{?pu9zs luau e ruza§apl :uen efio| ÁFa
>1esc 4eu_eBgsuo{oJ lezopv ze uequoze uaq9uIleu9 eÁu9n:o1 u9{eJC
,{eu9ull9
}!tzssoql9^ TueuEII '8aur a-l1asa Inuepel9^
§en ueso>19pugzs FgssorllrdB e Á8oq '8aru 4gupBszpr urau slued8n pu
-o{oJ lvzoplg zv ,eq1ze1 p§elpgpsc }€zopl9 zB uassaqlnle{ au so{[Á8
e ÁBoq 'lJ?ze:InJepI{ Igq{Elqq9ô} V ó{nlup{euerule }ulJazs Áu9,t:o1 e
,reÁu
}}eIIa{ u9IuI aq }3}eI9 '_raÁu 19p1 I}í€ }lalu '>1alleq:aÁu 1elnr9Ba
sl lasa]}e] {es9loJeque }}e}3ô{Ie le{{9pu9zs 11o1uol3alu eJole ze §l'l;1q
ueso{9pu9zs g ÁFoq 'pe 1gsgaeul e}}oII€^ Iues plues ugnp,{u ,eF9s9laq
-eI s9ln{euetu e 1II9 p^]úu €H ,eJpIo.JIr_l{ uQfi4{euetu '}JeqTIIa dFa 193sru
I{B 'IBII9IEq uofto>1e1 '}9}9IEs ÁBa dol1e Die :}}ozo}í es9z3{Iapue-r Áu9rr'ro1
e s9 :oBlzs I9{9Jp soBe1911119 Ze 4urll9l }s9puou}ualle souoFy ,eJpI_o.J
-1r.t{ '}eqel eq 'Ie uofinrlauaru '(üBJos s9pe{aJa^ §a 4n|puou) ]I9^ gsso{
-11§ puepeJe{e 1>IB sTÁFel'eqs9}ezrtul9zs se}u9{uo ualuetu '}I9 I(t{I9u
1>1V
,}e{ultulla§U e,rgFeur e|nlqla;
{9pu_€zs }Epuolu os1a ze uQ]Bgu
(,ps9}!pJoJ sougr Ápe>l:e5) ..,{Ip9l{u}q le^9seJ3zs}9{ J9{ E 9teô{I3
ze uequoln>1 '>1nl|e-r 1uel|eqeq 1oBgs:lqzugd as 'Iuzelule}u9q ]eqal tueu
ap 'u9{B|pI9.J }9|es pFoJ 1eqa1 1e Á8el IuIo }eqal Faur 1erioso{Fffi V ,t>I
,Beu
1glpuour 1azs9laqde ze teloI?l, W tlq tr98lod lugq]B ÁBa 11e 1ulu
'{Ise 9IB s9191;Fatu ueÁlorreÁFn '191>1aÁ191uazs [89sleaozs }]o}o{ aJ9uI
lep9^ >1eÍ191uazsl lDluon]4lqduo ZB s9 191{0>1919|Áuas:e^ B 'I9}9JoBe ze
}_e8eru efire1lon4 I{e '{Eu9I9IBq zsol erio ÁBen l_o.8aur }so{11§ dFe qepn
ftped €q """"", ,
4aÁBeue.qg ze """"
eseua} s9loJaqlue IBFq e1:1e_rqd e s9
>1os9de ze'>I9^ B 'IE_IJ {eJ9^]se}e{our. ze'{aJ?^}s3]e{oun zB lreqsglopg^
-eq B {3u]aqe^ }ZS9J :Inleq uoFgsuorloJ lt{oJpos9ur e 1pso§o| pluapulu
uelle eseu3} s9loJeqlua Ze ÍlezJorlÁ191uazs s9 :91celd1 wgloOo ZB IuIeTue
,{auessa
}ep9^ 9p eÁl_eleq e qau,.{uglJo} B {auua ']s9loJaqtue Ia {e}
nem is éItek hozzátaftozói. Ilyen esetekben a kisebb nemzetségek (ge-
nosz) fölött álló naglobb, összefogaló nemzetségek (phratría) tiz tagtra
tárgralhatott a grilkos rokonságával. A vérdíjösszege megallapodás tar-
gla lehetett, és nyilván megfelelt a két csa]ád arryagi hetyzetének. Erde-
kességképpenmegiesiezném, lr.og az iráni parlament 1999-ben(!) rögzí-
tette a grilkosság esetén az á]dozat családja szírnára fizetendő vérdíjfel-
ső hatarát. A legmagasabb természetbeni értékek;
100 teve vagl
2OO tehén vagl
1000 birka vagl
2OOO selyemruha vag/
1000 aranypénz.
A kioltott női élet az iréri parlament szerint feleannyit ér, mint a férfié.
A szándékos emberölésre vonatkozó törvény szövege nem maradt
fenn, de egyrészt plutarkhosz rnegegyzéséból, másrészt a felirat vér-
bosszút tiltó rendelkezéséból, harmadrészt pedig eg} különös anekdo-
tából arra következtethetünk, hogz Drakón ezt és csak ezt valóban ha-
lálbüntetéssel sújtotta. A Thaszosz szi§etén játszódó anekdota arról
szól, hogr Drakón nemcsak az embereket, de a tárglakat is kivégeztette,
ha elvették egl ember életét(Pauszaniasz 6. 1 1. 6): ,,Miután elhunyt, egl
ember azok közij.l, akik életébensîlölték, éjszakánkéntodament
Theagenész szobrához, és megkorbácsolta az ércet, mintha magát Thea-
genészt bántalmazná. A szobor azor,.ban es/szer rázllhant, és ígl vetett
véget a sértegetésnek. A meghalt ember fiai pedig glilkosság vádját
emelték a szobor ellen, A thaszosziak a tengerbe süllyesztették a szob-
rot: ezze| Drakón nézetétkövették, aki a gdlkosságra vonatkozó törvé-
nyeket alkotta megaz athéniak szárnára, és ezeket kiterjesztette az é|et-
telen tárgrakra is, ha valami például lezuhan és megöl egr embert,"
(Sarkady János fordítása.)
Drakón számlára a vérbosszúüldözése feltehetőleg aktuális politikai
tartalommal is bírt. Kr. e. 632 körül (a pontos dátumot nem tudjuk,
csak azt, hogl egr olÜmpiai év volt) a sztadionfutás Kr. e. 64o_es athéni
olümpiai bajnoka, külón apósa a megarai türannosz segítségévelelfog-
la|ta az aüéni Akropoliszt, és meg akarta alapítani saját türanniszát.
A megarai Theagenész azért támogatta külónt, mert Athén és Megara
hosszú ideje ádáz harcot folfiatott Szalamisz szigetének birtoklásáért.
Ha külón megszilárdította volna athéni uralmát, hálából apósa támoga-
tásáért nyilván átadta volna a szigetet Megarának. Az elókeló Alkmeó-
nida családból származó arkhón, Megaklész azonban körbezárta az Ak-
ropoliszt, és megesküdött rá, hogl a puccsistákat hagmi fogja szabadon
elvonulni. Amikor azonban Külónék elhag,ták a fellegvárat, ostromlóik
sokakat legrilkoltak közülük. E vérbúnvérbosszúkláncolatát indította
75
9L
,{un}Bqpuoul lues
}IuI
-íues - ug[t{ {os9-IJoJ - Blped 19:9:oBlzs rleulaÁu9,r-ro] }}azseÎe 'Áuen-ro1
uJapou uoÁ8eu 19qluoduszs {os Juozsn 'r,r:oFlzs tuau eÁusnJo} }peJetu
-uueJ ual}a§e ze'ugrpiJE }Io^ III3u u9{EJC ÁBoq 'rin§eql;delp8aur elp1
-3o;azss6,eurp§o; }}e}aqel IIIas {euzs9le}o}zslJv,{Fen 1euzsot{{Je}nld
JguI op '{un{au {EscTIIeu 19:9:oBlzs 4oze '19Áu9a_ro1 1ÁuuaIIIB[e^ u9{
-BJq e}IoJo}Ie le^9lat9np1 Áugn:ot sauelle|zssoqJ9^ B uglozs d§oqlur6
,{9J}}3u9u9} F9J_o.3 E I{
{?lzeu}zs le>1{otun^}}oru sn{npu sI ]Ia]}e]
,IuI9tlIJoJ
4gzotlÁugttJo} IBJo{ gzelgl e B9u ]9qe} ÁBI 9ppueJ sed9q 11a1
-eqel IBJJoftzs sgplgd {BsJ }elo1odelp uefazapual lqq9Jo{ p ']ILp ug1eu
-o^J9]EI{ Sn{T}IIII F9sseÁu9ruQ} P s? F9sualelu9^Jo} E loqPp^ ozoqÁugtt
-Jo} IeJo{ e §oq 'Izslq }zB pl€p^ Eq oCI ,1allaluala|
1esezeup§o;}9 uoq
-1asa Áugqau '}9s9JIeI Bo|sg4ozs 7zelgl ueqq9Jo{ e >1aÁu9n:o} }}oJI 9sle
ze lJeIn'zuFr urau azs:ad zg ,qeÁu9lJo} {B}Io^ tueu }]9Ia 9zoqÁu9n-ro1
gsle zu :1o3o:93 E {91lopuo3 Á3t, ueq{oJo{ Iqqgs9{ e §oq 'u3q9Je}}9q
e llv Ze >1eu:oBlzs 11azd9rila ZE {auug ,(gzz-tzz ,666 I WatII9N) {E]I9ZS
19-rg:o31zs sII9]nJq 49zoq/ru9t:Jo} IBJo>I e s-4Áuqqo} {9}op{euB ze >IeZe
s9 '{a}}al les9q {9}op{3u€ 'llozovel sI ug{EJo 9z9{ {I{B '>19zoqÁu9uo1
IpJo{ oza}íIepueJ lueu la}}eu9uQilel9 sele}Iq '}9|es eJ9uJ9zs Jor1g}n zV
,Ie
}1nsaJ}q 1g:gFgs;rroftzs 19rl9rp ueq91e^ BJ{nuI
-qzs ug1eJcl 'uQ{+J9q 19!Bs y.gveJ? 191asprd91 rleulaF9slazuleu qqgla{
-91a3a1 u9I{}V ueqJososla 19:oBlzs Áu9rr-ro1 e ÁFoqlu1141 ,]|zssoqJ9^ B E}lo}
-1pBeu uen:o§Izs }u9{osle ueq9dg:ng Jo{TIue 'png:o§lzs Áu9uo1€ IuE}
-bsal }JB{B ar-ra ueddg }9qe1 u9{BJCI ,1z9{ re§gslazure:u oleza^ u9WV 13
A SPÁRTAI APELLA
A spartai népggűlésttankönguetnk és a legtöbb

szakköngu szerínt apellanak híutdk, De melyikJorrá.sban
szerepel ez aJogalom, és maguk a spartatak hogg híutak
népggűlésüket?
Az a?,igazság, hogy eg}etlen ókori forrás sem nevezi apellanak a spártai

népgailést,sőt az apella szó egles számban sohasem fordul elő sem
feliratokon, sem pedig más forráiban (de Ste Croix 347). Többes száma
(apetlaí) csak Hészükhiosz Lexikonának egl megjegrzése szerint jelent
politikai gnílést,éppú§, mint a székoi", ekklésztaí és arkhaireszíai..
?,zt azanban Hészükhiosz sem állítja, ho§ spártában létezett volna
apellat nevű népgnílés.Az apellazetn (vagyis az apellazó ige fónévi ige-
névi alakja) címszó ugyanebben a lexikonban ígl néz ki: ekklésztazetn.
Lakónesz, vag}ris: 'népgyúlésttartani. Lakónok'. Lakedaimón, vagds a
spártai állam területén, a spártaiak kikötővárosában, Gütheionban léte-
zett a római köztársaságkorban egy vallási ünnep, amit nagl apetláknak
(megalai apellai) hívtak, eztkét felirat is megórökítette (Inscriptiones
Craecae, V. 1. 1I44,Kr. e. B0 k., 1146. Kr. e.70 k.). Az elnevezésen
nem kell csodálkozni. Több poliszban, ígl spártában is Apellaiának
hívták Apollón ünnepét, és Epidaurosz, Algosz, Hérakleia, Taurome-
nion, kalkhédón, kürénéés olusz naptárában bizonyosan létezett Apel-
laiosznak nevezett hónap (Sarkady t04-106). Fontos azonban me§je-
glezní, hogy a §ütheioni felirat csak annyit ír dór dialektusban: ,,ígl ha-
tározott a nép (damosz) a nas/ apellákon" (edoxe tói d,amóí en taísz
megalaísz apellaísz), vag}ris magát a gyúléstd,amosznak, nem pedig
apellainak nevezi. Ez megfelel más poliszok szokásainak. Athénban a
népgnilésihatározatokat ígl kezdik: ,,ígl határozott a nép" (ed,oxe tói
démóí), noha a népgnílésneve, mint közismert, Athénban ekklészi.a.
A két gütheioni felirat a gütheioni Apollón-szentélyjótevőit örökíti meg,
két gütheioni és két római polgárt, vagris egyik feliratnak sincs különÓ-
sebb politikai jelentősége, ráadásul nem spártából, hanem Gütheion-
ból, és nem a klasszikus korból, hanem a római köztársaságkorból
származnat. Í§ e feliratoknak a Kr, e.7*4, századispártai viszonyokra
nézve semmiféle bizonyító erejük nincs.
Az, hogl Hészükhiosz a'gnílésezni' igét a lakónokna], vaglis a spár-
taiaknál apellazetn alakban ismeri, visszavezethező arra az ősi törvény-
77
8L
lzv ,G ,L9 ,I) ilezesgln Jo{pIoqIIe} 'JeZS§e E}uoêq s9l}dBd9u lqJ9ds
e ÁFoq 'tzÁFaíFaur Je}ueluluo{ IJo}í9 }JI zeqle^,{uo{ neu?uo} zs9plp
-r_l{nqJ Á3g as9lrl6d9u ÁFoq '}zB e}]eq}uala| Luau ffi s '11aze}9l uleu
gzs DnadD ze ElI'ulazDlladD ze luep| 11u ,,{Boq 's9pJ9{ B {Ip9laÎoJ
(,EsgupJoJ ÁB:orig ,.tvt t§aH) ,,,Iess9}uop E eqluazs 1auefin8azs (zsD]
-a0ot14lo) {oÁl_e:p1 e s9 ;e[Fe1 sc9II€} E 'eue}uop pualsfiaq (zsolxDp)
d9u e Bq aC" :]pJ]9qJ e I{ {?l}e}}zs9Be pq4€Iqq9le ze >1oÁp_rq zsodtuod
-oeqJ s9 zsoJ9pnlod '}3{9 eû^9qp{ e^lem 'a4lppo-rFeul '}B{o}Blserr.eIe
e}1o}!zJo]Io s9 epeB-ro;D1 €uo{e§ (1o11od) Bgserlos E IeÎu 'qq9s9>1ÁEoq
-)psc 1uzol1 }s9}u9p 11o,1 e8o| d9u e |gJ\eze ap '(zsnaryzsDq) >1oÁ19:r1 e
sg ({au?^) 4ou9-1a6 p {Bsc '}el{o]elseê| eq 11aleqlzsa|:a1 lueu s9lu l{ues
uesgp_r§dgu e dBoq 'vu#zzoq 3p- (g ,9) zsoq{Je}nld ,ruel|a§arrr >1nl
-pn} tuau JeIu eul l?zs7J.{Fa rleuue dBoq 'eqq 1,{uue eqFa,tozs E ]]a}eqlnj
-a>|u9ze'{Bulosglu }Iru '{91}equ9 luas l9losgtu 1:o>1d9zorl pJ]gqJ uJ ueq
-s9:g|,tladu J9p 'r,lsnu}s sel§9-r In^Jqpual V ,{l]aq e {eue}uala| sl lttu '{t}
-J9 IIIeu ÁFoq 'rllzla| 1azza l9pepl uJ3poTu 8arrozs e }JaIu '}}9z9{ (XnJJ llaz
-a,nau§q) }zsaJe{ }9{ II_p 1:9ze 8alsrrdBa}}aq 9}BqI_Etp1 u939n DJ]?11J v
,.,paJ4 {aus9trIo} ÁFa ftpad ig{nq€g '4eu9Á1o3 ÁBe 1ugl1erry
ftped zs9le}o]zslJv 'BIu {Izeêu >Ieuzsnulo }u9l{Buy s9 ", }gr{nqeg"
:(ü ,9) Iire]Jsouoze rresoluod e|pn1 tuas zsoq{Je}nld J9Iu }9{4qpg s9
,iplBIBI{ BsoJB^ ep9d5
}u9p{Euy 9I9IeÍFeu 19ÁIaq s9l;r,i8d9u V I9q9s9IT.Is
-e.{Ba (reqlz_IJ tueu ap; r3olrlaÁIeure '{unuau9II3{ 1rep1nury a^]em '}9ue}Id
'}eJnzsounx '}9ozseW ']IButuI.I '}P{€ÎEJ }J3zeêu 4Du4pluq4 qq9s9{ €
,1o1nqdrrred s9 zselreluno 'zsI3I
le>Ioze Fa191aqallal pep s9za|sg>l4pq9 zy
-Ir.lH )iry\eu '{Buzo{Jeuo^ aJszJo} Jop tuoJ9q e 4?tT}ud V ,1e}n EJ{n]Io^
ua]slpeq u_BIe} eIIrBIIp{zS e^}eilI 'zso1reun{zg e 'elozlal eugrnv s? zsnaz
,
IuBuB} 11s9gr,€d9u sl6en) ]plzs?l44a :1uale | 1{uue Blpad ulazola do' (lu
,leuzseq {91{ozs eq9l;depsoJ_E^ s9 al{eue}q uequgl4{ lgzs e) Feru 4eu
-1ale; 1euÁl_e:r4 sr,ffie^'4DuzsnallzsDq }9{ B {ozp d§oq 'e|:1§al;u 19J4ozs
-o1a6nq4.m zV,(ures eBeru gB?u: la>lp{laru9u) {eqequ9 tueu IosEÎo ]IIIE
'zeu]Ievel lerupBoJ ueÁ1o souI_Ezs EJ]9qJ e ÁBoq 'IJauIs{e zsoq{Jp}nld
(,Psg]p
>>
-ro3 r§:oÁ9,1tr lÁ8ag ;,,, z solo J4 lrr4 u ?lu?uo1 l o 6u opgtuo 6' tuuo^Bzssl^
s9 1ualzsa|_ra}ola }otelse.te|,{u9rr.ro} }eqel ÁB1 :11ozor1 u9l{euy s9 e{4q€g
(ulazol1ado) 1s9pdBd9u s}J€J eJ9pI I9J9pI u9^1lII_EIeJ 1erzsn-ra8 r,r§e] culur
--req pn§a le)plozse}eFeq>l:e ze'u?^zapveJ Bq)i9qg s9 aq{9llqd 1ad9u e
,ug,qldep
][elezJo{]fI9}ueZS {Eu9IuPnn{Zs 9u9q}V se {BuZSoIIrBII4iZs
zsnez<< :rllz8ueq Á31 ,{euz3âu 4DupJ]?11J l!u]e '1gqloqdlaq ]}ozoq
(Dla]uDLu) 1o1els9| 9zo{}Buo^ e:ra Á3e ÁBoq '(pqryJD) {eusg}ezaûfelIe ze
,g zso6ln4n? :Zsoq>IJB}nId)
lIa}ueZS ]3tuIaÁBU ÁBeu Á1o zso8:n>ln1" |(Z-I
Ig}9lq]nd e ueqloqdlaq 11ode1 9zoqÁu9n:o1 pl-rgds sgpusBe1 e 'zsoF
-Jn{4,I eFeur lulJozs zsoq{Je]nl4 1eÁlaue 'DJqJ]?L1J 11aza,teu§+ ze 'eJ
ug/an nem tudjuk, hogl ez a rrap Apollónnak volt-e szentelve, de ha a
gütheioni feliratra gondolunk, láthatjuk, hogl ott a népgnilés(damosz)
valóban Apollón ünnepén (en tatsz megalaísz apellatsz) gnilt össze.
A gnilésezést,a gnílésösszehívását igei alakban tehát akkor is nevez-
hették apellazónak (főnévi igeneve apellazeín) Apollón ünnepéről, ha
magát a gyűlést másként hí\,ták (de Ste Croix 347).
De hogran nevezték a spártaiak népgyúlésüket?Thuküdidész ötödik
könyvében szó szerint, méghozzá a spártaiak által használt dór nyelvjá-
rásban idéz eg spártai népgyúlésihatározatot (5. 77, 1): ,,úgy határoz a
lakedaimóniak ekklésztaja" (kattade dokei tai ekklésziai tón Lake-
daimoni-ón). Teljesen valószínútlen feltételezni, hogl az idézet többi sza-
va az eredetihatározatot követi, csak a népgyűlés nevét vaJtoztattavolna
meg a tudós történetíró apellaról ekklészíára. Az a Kr. e. 5-4. század
fordulóján élt athéni történetíró, Xenophón, aki a lakedaimóni állam te-
rületén telepedett le, ígl minden történetírónál jobban ismerte a spartai
viszonyokat, kétszer is ígl fogalmaz Helléni,ka című könyvében: ,,úgl
határoznak az ephoroszok és az ekklészia" (3. 2.23.,4, 6. 3). A legelsó
általunk ismert történetíró, Hérodotosz, a történetírás atyja eglszer sem
nevezi apelldnak a spártai népgnílést,de ekklészianak i§en (3. t+Z.
2). Minthory ő a dór nyelvjárást beszélő Halikarnasszoszból szárma-
zott, nem jelenthetett volna szátnára gondot a dór alakok hasznáJata,
bár művét ión nyelvjárásban írta.Igaz, Hérodotosz (7. I34. 2) eggrszer a
halié szőval jelöli meg a spártai népgnilést,de ezt más görög államok-
nál, sőt a perzsa Lrirodalom esetében is megteszi (1. 125. 2). A legfonto-
sabb azonban az, hogy Xenophón egl ízben,,a kicsinek nevezett ekk-
IésztaróI" ír Spartában (Hellénika, 3.3. B), amiből arra lehet következ-
tetni, hogr létezett spártában egy ,,nasmak nevezett ekklészía" is, ami
nem volt más, mint a spártai népgnílés.A kisebbik ekklésziáról sajnos
nem tudjuk, mi is lehetett pontosan, uglancsak xenophón több ízben
ekklétoszoknak nevezí azokat a személyeket, akik részt vesznek a spár-
tai népgyúlésen(Helléntka, 2. 4. 38, 5. 2. 33,,6. 3. 3). Minthogr az
ekklétosz szót Athénban nem használják, ebben az esetben csak a spár-
tai.fogalmat idézheti a szerző.
osszefoglalva elmondhatjuk, hogy a spártai népgyúléstminden ókori
szerző majdnem minden esetben ekklészianak nevezi, ráadásul a Thu-
küdidész altal idézett spártai népgyLilésihatározat is ezt a szót használ-
ja. A modern történetírásban úgl született meg ez az ókorban nem léte-
ző szó, hogl kikövetkeztették az ,,Apollón-ünnep idején gnílésttartani"
jelentésúige tövéből, és a szó jelentésétfélreértették.
A spártai népgnílésrólmég eg} könnyen tisztáuható félreértésbuk-
kan fel a tankönyvekben és a szakkönyvek egy részében.Eszerint a nép-
gnilés munkájában minden 3o. életévétbetöltött spártai polgár részt ve-
79
08
,{eupE uleu
]9Ic
-9IuJoJuI eI9JItIIues {uIPs9JJoJ }9qa} IgJ9J9lEqJo>I 9sIB {9â^ Jzsel uas9l
-ffid9u ppgds V ,I9Js9pJ9{ e I9JJa JI tueu ugplpÁ3a Flpad uaÁlaq sgu
,rlorg8lod p1:9ds e Faru
9zJezs sg141 {eu]equele| anpzar1 l9uo{ serr9 Áugq
uas9grÁFd9u e dBoq 'I9JJE puoIII Tues }Ilulues uaÁlaq e UeZe Zsoq{Je}nld
§oq 'rlunuel;de11g 1a>1 Bau '- eq BuIo^ tloJ9sg^ p1:9ds }}a}Ia} uleu 3q
}9^91eI9 {IpEJuIIuJeq Á3a Á8oq'eu1o^ lle1 ze uaddg4uepupu a.,{u9upa:a
zp {euIIIB 'erceld B BuIo^ ugpl4>I 1pl-rgds sa^9 ZI ,{Be 1upazsa :9Blod
plrgds seâ 6Z B trgqe} 'qqeh uadd9 {Bsc '}Io^ .r_eFlod p1:9ds ua}ulzs
a|g1erezsr,rg rgFlod re1:gds e sTuedFn - s4ueÁB uasglaqel8elu BIuIeue]9Ic
-9uIJoJuT }epuoru e.{Boq 'Igt}E InueI}3FBn.{ (,esgl;p-lo;{elg 9W9IÎ) ..,)í9}
-Z!q a J[IgleJeZs9tJ s9 PJ{IPuo{oJ ]9s9zJozseq qlelelF9srln Zs Is?lJev9lq
:e-rceld e 1elrgI lueu Eqos {eTJJ9J }19}19} uleu aq 1a{p\9}3l9 {IpecuIIuJEq
e rreqglrgd5* :rlnfi_ep1 ]e{9ze{laô{ E írequoze ueq}ppuoTu nez1pl zV
,Faru
4p;lur a 19z|u sla19 z s o 6 ln4n1 zsotpue}nld' IBD{ns91III9 ]s9zo{}e^
-II{ eI9JTuIEp,r >pupeFeul ugtB}I9ÁFa 4qe '{ezs9u9}Jo} B {ozv ,(Züt xToJc
els ap) 1ada:azs rues IIBqs9:.lo; uapa§a sgl;de1l_eFelu gzo{]Euo^ eJ^9
cuIIIIJBq e ap '{n1uual ualle{ {Eu{e!uo{§eu ÁFoq 'nulzsgle^ s9 'ues
-9grdBd9u e Faru {e}}equele| rlor_eFlod pp9ds >1esc §oq 'ze7l ry ,}}e}eq
MARATHoN
Létezett-e a marathóníJutó? Nem ualószínű. Hana perzsa

esett eI Marathónndl? A uőlasz tgen eggszerű: 6400,
hiszen ezt írja Hérodotosz, a görög-perzsa haborű
történetét megörökító történetíró. De honnan tudta,
hogy éppen ennyt perzsa dldozata uolt az ütközetnek?
Kí szamolta rneg a perzsa halottakat?
A görög történetírók szerették a nas/ számokat. Hérodotosz például azt

írta, hogl Xerxész serege nem keveiebb, mint hárommillió perzsa har-
cosból állt, vaglis ennyien támadtak Kr, e, 48O-ban a Thermopülai szo_
rosban a Leónidasz spártai király áLltal vezetett háromszáz spártaira és
szöveloégeseikre, arni tizezerszeres túlerőt jelentett volna (7. könyv 228):
,Ár,elesetteket, továbbá azokat, akik akkor haltak meg, amikor Leó-
nidasz még nem bocsátotta el a többieket, ott temették el, ahol hósi ha-
lált haltak. síremlékükön a következó felirat áli:
Szép Peloponnészosz földjéről négyszer ezer hős

vítt harommilliós hadsereg ellen e helfi."
Igaz, ugranő korábban kissé szerényebben adja meg a perzsa sereg

létszámát (7. könyv 59-6o): ,,Xerxész eközben Doriszkoszban ellenőriz-
te a sereg létszámát. 60. A hadsereget alkotó csapatok létszámát nem
tudom megmondani, mert erről nincsenek adatok, de az egész száraz-
földi sereg egrmillió-hétszázezer főból allt. A létszámot a következőkép-
pen ellenőrizték, Amennyire lehetett, összezsúfoltak egl helyre tízezer
embert, majd egl kört húztak köréjük. Amikor ezze| elkészültek, el-
küldték az embereket, és a kör vonalán köldökig érő kőfalat emeltek.
Ebbe a körbe aztán újabb meg újabb csapatokat tereltek, amíg csak
meg nem számlálták az egész sereget. A létszám ellenórzése után az
es/es népek szerint osztották fel a hadsereget."
Teljesen nyilvánvaló, ho§ es/ több mint egrmilliós hadsereget lehe-
tetlen naglobb távolságra elvezetni, már csak az é|elrnezésés vízellátás
nehézségeimiatt sem. Ha egr katona eg/ nap csak 2 liter üzet iszik meg,
az I 7OO 0OO fós hadsereg szárnára akkor is 3 40O OOO liter, vagris
34 oo0 hektoliter üzet kell biztosítani avízben szegény Hellaszbarr (Do-
nald Engels 125). Ennyi vizet sehol sem találtak volna a perzsák, ma-
81
Z,8
'{BuIrB^ ueqq9l lE}l{os {p{B 'Ie{{ep9III B Je}aZo{Jn Ze IululZ?>IJo{Feu
peqezs tuau §oq '}}opo{Iopuo§ §l {nzs9-I §a :aÁu9uel9^ B }}olzso
-Feu 1aulaJgzo^pel{ Iu9I{1p zv ,60I ",{+u9 {pl1elle^ 1oBgs8eluozsl^ s9
]eqJe} >Ios sI ftppa {Elu9q}e ze s9 '1e4n§eur >191za,,(1aq 9IE eullep9^ u9I{1V
upqq9Jo{ J9tu {eIEIEleld e {azg ,sI >1eppleld e 4n$zzoq rlalza>1:gfieru
s 'te{ns9llgpeq Ie {9}IEI8oJ IBJQ)1 ed191uezs zs9I{eJ9H {BIu9q}E zu ueq
-zoy,eulv ze eJglr'^ }I9^ §I ,iBoq 'e1lopuoB \ze 1eqa1 zselddlg ,961 ",e:
-Fgs>l;s lugq}eJelü e le1vszJed e allszalle E_IJ zsoleJ]zslzsled 'zselddlg
ueqzoy ,}9}Ig}plot{ e rlgpg,t8aul }9q ffit,zot ,e}Ig}ploq sculu F9ur uazslq
'eqpeq {Eu}eqFpul tuau - {9}puour §; slqq9p8a1- uodeu {IpeJueII{ B
Blpadrgu 'e|deu {Ipecue[>I deugq e slue§n 11orr. deuzy ,1Áual-rol e {9u
-8ezs8eru Jo{{e uatu 'I€uuoze {Eu]Eqlnpul Luau 3p '1aF9s1;3as e ue§n
{9|pe8aru §oq 'rlapg}uQp dBlr 8lpad {BIu9IüIBpe{BI E 1eleuezt lloz
-!q9J e }9q B}puoula zs9plddlplaqd >,JsoJg^ so}uoJ Á3e Da}zsaÎe sIJ9Iu
zs€IIeH ÁFI ,nolnt e:s-roseBlozs Jg,|n EIJ}eJg ,\ezzq7lq {oJ9qJ€q E }soJ
-9^ u9lleq qqlsg8el e ÁFoq 'muel}9} \elgzzgu au s9 'aqnB9s1;8as p {a}es
-sals ÁBoq '{31eI9} {IJ9{ lzp {€Iu9qle zv ileIJJaJ luouppa{B.In :E}puotu
ve 'le>IgJ9fiola ze ua^seJe{Ied ,}}3ze{J9 sI 8eu :etu uodeu lu_p]n Es
-9lnpq 9Ie^ Igqu9qly ze s 'eqp:gd5 {9}plr_l{Ie 'IBuuBd 11ozo>1pp1 §oq
'e1}otr}Il_e lze r1e '1zs9plddlplaqd B ve l9IIq {eJ?za^peq V ,9oT ",es9zo{
-tBI8oJ e }Io^ sI ze s9 'Iu}ry }}opn} uesror{E uo§eu pie ']IJJ9J Iugqle }êu
zs9plddpler{d ÁEa :eqgpgd5 {e}pp{ }e]aô{ '}soJ9^ B pulo^ {9]{BBI_I
-Ia {eJ9Za^pEq E ]]9IaTIÎ ,90I ",]}aI eJ9ze^peq {€Iu9q}€ Ze'uYíeq P e}InJ
-e{Ie sI Jezs}9{ ueqzo{]lt u9]nltu s? 'IgJzsozseuozsJeqy e 1azerlr9Baur
1soul zs9ppI}IIW e zg,3oI ",€_IJ zs9}pJ>lodd41 'zsoleJlzs|zslad l9qu9q}V
evuwzs 191; zse:oFezs?lzs'}uguII}I '}9!(}e {eupIe 'zs9pBI]IrW e ze llo^
{IpeZ[ E ']e{9 Jeze^pe|4 Z}J ,{E}Inuo^ zoqugq}EJBw ueJuIZs eJ
-9JIq s9p3lezo>IeszJad"lleze^ e rlelu9qle zv" :(961 aíuo>1 ,9) zsolopoJ9H
}9}Bsc
e Fau eile}ploJo sI ueÁBoq uesoluod §oq ':ozs9l3 Feur \nzz7u eo ,Ie>{
-{otIIBzs € ue^ leq sl I_Eu9s9J}aI B}psc Iu9q}eJEIu lqq9lo{ p^^? z9 V
,ueqIII3Zs
{r_lle^ {+/il9se qqesouoF{ ile}eqel Iuau {eu{ns:_e1911Fas rszs
Áugq9u ftpad luas '{Bulelrgds z9zsu]oJg,I7 e lues s9 'tuezs}9l sEIuIe]Bq
sr za 'rur§eq IIa{ Fatu rgq 'I9up.J Jazez9zsl}>| qqodFBu }]e]eT{al ueso|eq e[
-eJepeq Ip|oJzvJqzs >19sz:ad B JuIJezs {es9lsceq TEuI V ,ueqeluezs Jo{91n
ze >19|qq 4euqqoÁBeu l_puue {nIepBTp §oq '19tu9zs]9l {nIeJueIIe }]oz9§
-eI ueq{g}J9tu uepe}aqq uaÁg 1e3 >1g1iol;ÁBev lJeze ugnl{u lt_o.Fq;p.F v
,
19:9 fpuoF s9}9IIe-JezsFuIeI9 zv \unl1gzsaq rueu
u9p1l_e.,iBe 39ur :orl4e sg ,{r_uuul^ BuIo^ }}eile{ p>plnfieru q }ezn sa39s
-{4zs zoq_€s9}9II3Z!^ {o}BII_€ Zu {eu\ercuezs 59 {3u>IeJe^Zso lqq9ô} u3q
-Jese zB uaqqe ÁBoples3 ,eulo^ 1}eIIe{ Jgufezs ÁFen:9nzso ooo üt zoí79s
-glIlvzqa >1auÁlarue '89slnzs eulo^ }}eI eJz!^ {ugp:oq OOo 89 zoltrsql9l
-pz,!^ rdeuí8a {esc uezslq 'EuIo^ )t9}pn1 urau dd9rlB9^ Blped ruu1l p>l1nF
más részük, Miltiadésszal az élen, ragaszkodott hozzá. Ez a két nézet
alakult hát ki ahadvezérek között, és már-már a rosszabbik kerekedett
felül. A tíz sztratégosz mellett azonban tizenegyedikként annak az athé-
ni polgárnak is szavazati joga volt, akit babszem húzásával polemark-
hosznak választottak [ősi athéni szokás szerint ugyanis a polemarkhosz
ahadvezérekkel azonos szavazati joggal rendelkezett], s ebben az idő-
ben az aphidnai Kallimakhosz volt a polemarkhosz, akit Miltiadész fel-
keresett, és ígl szőIthozzá: >Tóled függ, Kallimakhosz, hogl rabszolga-
sorba taszítod-e Athént vagy pedig megőrzöd szabadságát, és akkor em-
lékedet az utókor naglobb dicsőséggel fogja övezni, mint Harmodioszét
és Arisztogeitónét. Aüén us/anis fennállása óta még sohasem forgott
ekkora veszélyben. Ha meghódolnak a médek elótt, sorsuk megpecséte-
lődik, mert Hippiasz kényére-kedvéreelbánik velük. Ha üszont ők
gyóznek, Athén lesz Hellasz első városa. Elmondom hát most neked,
hoglan történhet ez meg, és miért éppen a te szavad a döntő. Mi tízen
vagrunk hadvezérek és megoszlik a véleményünk: eglesek a csatát java-
solják, mások ellenzik. Ha nem vívjuk meg most ezt az ütközetet, tartok
tóle, hogr akkora eglenetlenség támad az athéniak közt, hogl zavaro-
dottságukban átállnak a médekhez. Ha azonban vállaljuk az itközetet,
még mielőtt az athéniak teljesen meghasonlanának egrmással, akkor az
igazságosztó istenek segítségévelmegszerezhetjük a gőzelmet. Mindez
csak rajtad áll. Ha az én véleményemhez csatlakozo|, bazád, rrregőrzi
szabadságát és Hellasz elsó városa lesz, ha üszont a csata ellenzőinek
oldalára állsz, annak a sok jónak, amit felsoroltam, az e||enkezójét fo-
god ránk zúdítani.<
1lO. Ezekkel a szavakkal Miltiadész végtil rneggőzte Kallimak-
hoszt, a polemarkhosz szavazata pedig eldöntötte, hogr lesz ütközet.
Ezután azok a hadvezérek, akik a harcra szavaztak, ahogl az egrmást
követő napokon rájuk jutott a fővezérség, sorban átengedték Miltia-
désznak, Miltiadész ezt eI is fogadta, de az ütközetet addig nem kezdte
el, amíg egrébkéntis rá nem került volna a fóparancsnokság sora,
1l1. Amikor aztán rákerült a sor, az athéniak felsorakoztak az ütkö-
zetre, mégpedig a következó hadrendben. A jobbszárnyat Kallimak-
hosz, a polemarkhosz vezette, akkoriban uglanis az volt a szokás az
athéniaknál, hogl a jobbszárnyat mindig a polemarkhoszra bizták. Ő
állt tehát az élen, s mö§ötte sorakoztak fel egrmás mellett, meghatáro-
zott sorrendben a phülék, legvégül pedig a balszárnyon a plataiaiak
álltak. Ez óta az intközet őta az athéniak négzévenkénttartott na€xi ün-
nepén az áldozat bemutatásakor az athéni hírnök nemcsak az athénia-
kért fohászkodik az istenhez, tânem a plataiaiakra is áldást kér. Az
athéni csapatok Marathónnát úgl helyezkedtek el, hogy arcvonaluk ép-
pen olyan hosszú volt, mint a médeké,a középsó részre azonban csak
B3
vB
11ese J9qJpqz7zsffi9u-Jezeleq ÁFa}uTur ueq}ezo{}n Iugq}BJ€Iu v
,LíI
,eq9IsZY
{e}ppuIBZeI{ IIEquozE E^}eue^sp{'le}
-]e}e^ fuoF:oq }}o '3|9}9)ip{ {Blu?q]e ze l|o^ ze uEqIJo{}iB ualu 'aJ9Ie
,uoq9}
11nuoÁu Fruo:9pq4 peqg|Bq JgqJBq V {e]Je^ 19uÁleluazs-zs91
-)íEJ9H psa§sezsoutD1 B s9 {eug| 1ol1aluazs-zs9l{BJ9H Iugq}BJ€lII V
,1p{oJ9qJ€q E
{npz9le§eru sI }InJa{Is s9 'Inuele}p9,r uofip au {ns
-o:9,r dBoq 'BzsslA {B}uBqoJ {o[uoq-l}BÁueq ftpad {EIu9InE zv ,gíí
,}uopnzs e {9}InJe}iFeru 4gsz-rad e 's1 11on .{Eoq:g>1y
,{€]Ilgzs plgleq J_EIü Jol1u '{Eu{oJgqJeq e
11a| rlelpe 1eszz|ed 1leura
-1a3,ÁFa s9 'Ie{{gsz_rad e >1elplleda1 {p{e 'Ie^9selezsepI e {g}]ouslu
^Jetr
-edB 1e{9plu9au{[V zB {elu9q}€ zV ,le{nsoJ9^ p {Izsaleq s9 ']e{elu9q]E
ze 41zgpBaru Á8oq 'e^z!q ueqqe '1o>1o3,,iBaq-uoTunzs e 491z9|eqeqJ9{
s9 ,{g],i§Bq 1e4oÁ13o1 IBI4ala ze loqe'a4aBizs e €JJe {a}Je}Ezssn {ol9q
-Jeq B laÎqqg} V ,}}oln| 9|eq }9I{ uopgul uaÁ11 algza{ {€meq]e ,zv ,gII
,JIo^ socJeq
Iu9I{}e ;uazs§eu rlos 39ur }}9z9{ {e]}asala zy
,elpe?es
-8aru 1gzslp_rro 9[eq §e :o>11tu 'pJ9q rc:eq ÁBa llze\ e eJ}azs}erule :sI BIJ
uglroqdng'zso_rraFl€uny }}eselg,BIJ ZSgEInZseJqJ'Zsge|Izs}lzs [tZQ{
{eJgze^pBq B }uTurP[B^ '1err9F9ssels9q }urr}p{ ElF9,tpultu pI€ 'ZSoq{JPIu
-alod e 'zsoq{eTull1ey e]}3]zs3^ }9}eI9 uaquIalapzn{ e ueqqg ,7I I
,}B{g|eq e ,{a]
{9}petu-€tFeru - luellJoq eqz|l rrgrrl_eqgrdBeul - IoqB
-J9 rueu zeq:a8ua1 e F;ure '}e{9 {g1loqezse>I ftppe s9 {a}paJe eq4nrrroÁu
e {9 '{a]I4{3uelu 19szrad y ,4a7z9ffi {BIu9In€ zB sI }1I ,uos€}esc lu9tne
ze 1?lJQllq ued9zo>1 lreqqgJo{ {p{B '9J }peurn eJ>Io7n s9 1psa§e íu4ezs
19{ B '{9]§eq luF{eueur 1aB9sualla pol;ureln§3lu e ueq{nlezÁleq soÁu
-9Ig ,11IeJ {e}pe{eJe{ >p;epleld e s9 {Blu9qle zv tfequoze uoÁury,zs ]?}í B
'tre{eu9lleq E IIIBlIJozs {9}pza{ 91el e|aslaq plgJzuryzs B'}pIBuo^cJB u9lleq
B u9^Jo}}B s9 'uaqÁu9l_oJ {p}Io^ {oJgqJeq p '{p]IocJBI{ {9}iezs B s9 }í9sz
-:ad e >1n8eur 1oqe 'uad9zQy ,I9uugWeJeIN\ev1sn1 ftep1 nzssoH ,8I I
,}a{eu9llaq e
1e e13o; }a1nlxgJ
sI eJ9s9ulue elzsnd {eu9êu {ep9u e 8lppe uezs9Fe }JaIN ,eJ_E}]9I {I9Ias
-I^ s9 {9IInJ p9lu e Faru {e}pe[ Tueu {p{E sg 'a-r89suaile ze {e}pEIü9} Ieru
-IuBtIoJ {I{P ,{eu9IIaI{ 9sle Ze {ell]^ {9 }ulJazs {uns9ulopnJ ,{B}IocJeq
1eFF9ssalsgq s9pl9d s9 '{Bllnuo^ ueqpuaJelusc lJgz lrequoze {EIu9q}E
ze ,>IoJqqJEq E q9}Iopuo8 lzo ,{BupBuIg} {n|9J I4{I9u rloseno1-4ozsg§
'1aBBa:es s11 uaÁ1 Á8oq '4euuel{oJ eq{n}zse^ B s9 rlalp:o€eu >1€Iu9q}€
ze Boq')i9}}Iq In}u3zs ueqzo{ ap 'BJs9II9ue||e ze {e}Inzs?{IeJ s9 '}B{
-EIu9q}E 9pelezo{ €^]nJ e >{9}}9tBsur rl9szred V ,F9s1olr91 p }Io^ uolpp}zs
cloÁu ÁFe}ultu ]}9zQy Fa:as }9{ V ,zoq{oJ9qJeq B {e}palezo{ ueqs9d
-9I9}nJ s? 'lellnpul BJLIIBqoJ )1EIu9LI]B ze'slello^ {aoze^pe{ sl rlela|g1a 11
-ezopv ze s9 '1a>lnÁIaq ilgla|p{ e >191p13o11a s14o1edesc B Jo{IurV ,ZT I
,1Ir]J9tlI91 esfiusgzs
t9{ B >14|e-re s 'rlnfiuod
qqg}aqzeqas8a1 e 19qa} }Io^ zg ,Jeqlue }]o}n[ ueqB9sÁl9u -ros Áu9q9u
el, athéni viszont csak százkilencvenkettő; ennyi volt tehát a két fél vesz-
tesége," (Muraközy Gl.ula fordítása.)
Az idézetból jól látjuk, ho§ a tankönyvekben (és a sporttörténetben)
oly glakran felbukkanó marathóni futóról Hérodotosz, a görö§-perzsa
háború legkorábbi krónikása mit sem tudott. A hősiesen romantikus
történetet a Kr. u. 2, században jes/zi fel Lukianosz és Plutarkhosz.
A szónok és író Lukianosz az Egy köszöruéskor elköuetett ngelubotló,s-
ról círnű írásában emlékezik meg a marathóni futóról (3): ,,A haglo-
mány szerint elóször a marathóni s/őzelem hírétegész napi futással
meghozó Philippidész hasznáJta ezt a szót [ti. azt, hogt khairete : ör-
vendezzetek!], amikor a körben üló és a csata kimenetelét fontolgató
arkhónokat,,örvendezzetek, győztünk!< felkiáltással üdvözölte, s az
üzenet átadását követő pillanatban meg is halt, ús/hog a khaíretével
egrutt kilehelte a lelkét." (Bollók János fordítása.) Plutarkhosz azt is
hozzáteszí, hogy a történet végső soron a Kr. e. 4. században élt pon-
toszi Hérakleidész írására me§ vissza (Moralia 347C): ,,A marathóni
CSatáról eglébkéntaz erkhiabeli Therszipposz hozta meg a hírt, aho_
glan arról pontoszi Hérakleidészbeszámol, a legtöbben azonban azt á|-
lítják, hogl Euklész teljes nehézfeglverzetben futott a harctól kimele-
gedve, és a kapunáI az első embereknek, akikkel talalkozott, csak
annyit mondott: "Üdvözöllek titeket!< és uÖrvendezzinkl.,,, aztán nyom-
ban kilehelte a lelkét." Az ,,örvendezzünk" szót néhány szövegkiadó
Lukianosz beszámolója alapján ,,győztünk"-re javította át, de a kézira-
tokban neín az szerepel, Míndenesetre attól függetlenül, ho§ mit mond-
hatott a marathóni futó, mielőtt összeesett és meghalt, felvetódik a kér-
dés, miért is kellett volna neki 42 kilométert tűző napsütésben teljes
fegrverzetben, futva megtenni (Kertész 1996. I57)? Ha Miltiadész hírt
akart adni glőzelméról, küldhetett eg} futárt vas/ éppen eg, lovast
Athénba, Nem véletlen, hogl a marathóni futó meséjétkőz\ő források
még a futó nevében sem tudnak megegyezni; Philippidésznek, Ther-
szipposznak vagl Euklésznek hívták? A Philippidész névalak minden-
esetre nag/on emlékeztet a legenda egdk lehetséges forrására, a Héro-
dotosz álta] említett athéni futár, Pheidippidész nevére. Csakhogl Phei-
dippidész két nap alatt elfutott Athénból Spártába, és nem halt bele a
255 kilométeres távolságba, miért ne bírta volna ki a 42 kilométeres tá-
vot? A legenda másik forrása viszont nem es/ futó, hanem a teljes athé-
ni nehézfegruerzetű glalogság hőstette lehetett, hiszen ók, mint láttuk, a
fényes glőzelem után pihenés nélkül, teljes fegrverzetben átvonultak
Athén déli partjára, Phaléronba, ami legalább nyolc órás eróltetett me-
netet jelenthetett.
A marathóni csatában g}óztes athéniak létszámát Hérodotosz küIö-
nös módon nem adja meg, de Pauszaniasz, a római császárkorban, a
B5
98
-so{o uegzo{uelle dd9 {ns9JJoJ ÁBa ÁBel zsplu€zsnpd .zsoq{Jeln14 ÁBoq
'se89slaqa1 sI ze 'zeBI ,{unJelusl l9qqos9lJoJ sgu 1arleÁIeue ,}io}ep€
ze >Ioze 4euuoftq uese]el9>Io} u_e|de1e :9d.{u9:e ze §oq.zE {Bsc ,)i9}
-tÁuo4q s9lu sJulu 'e-}]opo{so{o dB} ueq9p^ zsoJopoJeH ,{Foq ,e:ry
(etu_pzs}9l {9szJed E) o0O Oot _
(Elugzsl9l {plu9q}p zB) 0006
oo79 Z6I
:(,plo ,Z9I) 1Io^ EJo{{eue§n
uaq9}ese I9J }9{ B pulru 1sad9r1 zaqFeraspeq safia1 e eÁue,re {o}Bzop
-l9 ze dBoq 'e,rzale}9]IeJ 'rrI Bllotu9zs 1an9B9sl;Fes {euue l9ulqzs {olpzop
-l9 ze s9 'i:9d,{ug:e .{3a }}ouIIgIeJ ua4_razsd8e zsolopoJ?H ÁBoq 'pt tppul
,I{ues Fagru;zsgpn
I9qs9ê}IeJ e lgqqe uequoze eqJEqe.I seln1' e}B{e}
-iopq saBgsualla zv eíloury,zsBaru ÁFoq '1oF9spe"r_e3 B e}la^ pI eC .IuInJe{
{9ue{E 1a i.{ugn:g| E IeÎu '({9uo}zsoJl{ a1}9I3 s9) >1gparualla u9l1Áu
]€{E}}oleq V óIe l}ese eszred Áugq ÁFoq 'e}pn] ueuuoq eo .e}}eqJelüsl sI
zso]opoJgH ]9âu {€ule}Bzopp Bq:qF E]Esc Iu9LI}BJBIu V ,}9Ies9I{ luoqgli
-Fgtv, ,II s9 ,I zB IIBq{B^p; :eÁFeru B lulru 'ÁB9r,i8oqele^ 'le{nêu {9}1e}
-?Zz9>7 uo}PJIIaJ s9 '}e{e]lesela Ze {eulezsso u€}n P}esc uapullu {€Iu9q}B
Ze IeÎu]'9}eqpuou {Puso}ZTq }€p€ gzo{}Euo^ BJ{eIu9tI}€ Zv .p )ia]sa
ue-Oo?g 49sz_rad e 'ue-u6l {BIu9I{1€ ze :elpeFeu uesoluod ]9u9zs {eu
-wlezopv e}esc E '{n}}9I tuIW ,}e{9 luelzsoBaur IBÎgseÎo euE{e IIIau
}JgItuEIe^ ep '{eulu;zs9te^ B}loue} ]B{o}epe ze le1eze sI 9 '{u}} ÁBrt
slÁBen 'I9q9[9{unlu oleqseÎop{ sI89uI uJezs seJzezezslnoJ9t{ s9 seJze
-cua[{ }}euFIIa tueu [B]I9 zso}opoJaH e ÁBoq 'sgu9lBy ,}r_pIe}BId nza ze e|
-IouJYzsYzzoq uerlJezsdFe zoqsocJeq Iugq}e Jazecue[{ e zseIuezsned s9
'{eilaqel ueJze qqa[eJ8el >1eppleld gIoJJBq ugl€plo {EIu9I{}e z€ :sepa^
-9] rrrau rorlleueÁBn Eluezs seJzezpt >1au9,rÁuor1
4pa§au zseluezsned
,I9zseq
IgJIu9qlB Jeze
-cueu{ s? (ugpqJnlu D]uo4DtJ]) IgJvsz]ed sazazezsuloJ9q Álaue ,(ggot
DllDJoW) sI {9pe-Io} }peJeluuueJ u9z9{ Io^rttu zsoq{Je}nld B FeIu T}
-ls9Je }zg ,Tues dd9>11uuas {auFe.rrozs 8o:oF e ap '1alalBaul qq9{ul Inuel
-e]39sl?{ >1euBgsgpa e IIu€ 'pedleq Jezaz?,zsufoJ9q = culruJeq JszsJeza
-z! sldBel 'D]uo4DtJ] zsapDlJnlu Bqrp.8
e 1ada:azs JezecultuJ€q u3se^9}
aJ}esauepultll ueqs9perr1 :eÁFeu V (,esgupJo; eln,{9 Ázo>1ernry) ,,.Baur
{a}}e}Jsllutuas 1a§a:as p9tu spJ Jezez9zsu]o,rgq d§e p>lrln[_euole>1 Jezez!]t
FW lpte 'sI ]9}}a}s9li Iugq}eJBuI {Blu9q}e ze ueq4n8eu {9}z9pIIa.tI" :(9
,
9Z, n' t:strJ al 1pzslo 6o log) ua vazgzsuIoJ_Btl }u1lezs zselu€zsned e{9u
-o1erl sa89suelle ze {B]Io^ ueÁugq eC (,es9}lp:o; eln{9 Ázo4e:n6) ,,,Baru
4alualaf leJJeque JezeJuel!{ qqefteJBal - e^lluJ9zsaleq sI 1erlg§lozsqe"r e
s9le{ouel}etule{te erlel_e8lozs IEuo}B{ p - {plu9l{le ze vuu9q}pJBIÎ" :(Z
,Oz,0IlospJ}q 6ozslo6olog1 zeu4efiol,G,;
9zeln }I9 upqpEzgzs, Z,n,Jy
kodott. Ismerték az áldozatok szárnát, továbbá aztahagományt, hogl
az athéniak 9OOO-en voltak, és a perzsák|átszérnát a 64O0 halott alap-
ján számolták ki:
I92 6400
9OOO
= *
Az x rnegadja a perzsák feltételezett |étszérnát. Akármelyik módon

számoltak is a forrásainkat alkotó szerzők, arra mindenesetre figyel-
meztet módszerük, hogy óvatosan kell bánni az általuk közölt számok-
kal. A perzsák |étszáma uglanis biztosan sokal kisebb volt, mint amit
Pauszaniasz vag! Plutarkhosz megad. A Kr. e. l. században élt római
Cornelius Nepos jóval visszafogottabb a perzsák |étszatnának megbe-
csülésében (Mtlttades 5): ,,Datis usian látta, hogr katonáinak nem meg-
feleló a hadszíntér,de csapatai szárnábanbízva mégis mindenáron meg
akart ütközni, annál is inkább, mert úgr találta hasznosnak, hogl addig
mérkőzzön meg, amíg a lacedaemoni segítségmeg nem érkezlk. Ezért
csatasorba állította százezer glalogosát és tízezer lovasát, s elkezdte az
ütközetet. Ennek során az athéniak annyival különbnek bizonyultak,
hog szétzűzták a űzszeres létszámfölényben lévő ellenséget, s úgy meg-
rémítettékőket, hogl a perzsák nem is táborukba, hanem hajóikra ro-
hantak vissza," (Havas Lász|ó fordítása.) A százezer gyalogos azonban
még mindig kissé eltúlzottnak tűnik, nem is beszélve arról, hogl Héro-
dotosz szerint a perzsa lovasság részt sem vett a csatában.
Ha meg akarjuk becsülni a perzsa sereg valódi létszfunáI, abból kell
kiindulnunk, hogr Hérodotosz szerint a perzsák hajón érkeztek Mara-
thónhoz, és hadsere§üket hatszáz hajó szállította. Mivel a s/alogosokon
kívül lovakat is szállítottak, még};iozzá olyan mennyiségben, hogr a lo-
vasságnak kelló harci értékelegzen, legalább 2O0 hajót a lovak, 400-at
pedig a s/alogosok szallítására tarthattak fenn. Egl csapatszállító hajó-
ra legfeljebb 6O gralogos katona fért fel, ígl a perzsa s/alogság létszáma
400x60=24 00O fó lehetett. Az újabb becslések ezt az adatot fogadják
el. 9-1O OOO athéni és plataiai számára gyózelmet aratni es/ két és fél-
szeres túlerőben lévó ellenség fölött még ígl sem lehetett csekélység, de
legalább lehetséges volt.
Osszefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogl a marathóni csatában
részt vevó perzsák |étszáma nem háromszázezer,legfeljebb 24 OOO fő
lehetett. A perzsa halottak szárnát feltehetóleg eg/ es/szerú aránypárral
számolta ki Hérodotosz. Az önfeláldozó marathóni futó pedig csupán
p ontoszi Hé rakleidé sz fantáziájáb an létezett.
87
88
-}p}ntrr ]zo{ {€Iu9rtrle ze Jo{ITu 'uBq9{I]}V {Blpo{z9up1 efdeu Ár_eq9u
>1esc F9ry ,zoI{9sgIIlpIaJ )i9pl^ e >pfios,ezzoq e^Jn }JoqH s 'Ieêse}eze^
Á19:pl FouIepa{EI zsoueplq{Jv 'E_IJ zsoTueprrnaz eq9{I1}V {euo]aq
Ie:ü]űoze'qq9lnFa1 {BscJ9{e'Ie^9Zs?J pBTuJeq}9{ {nBeJespBq S9 I3{{Ies
-e8gslerrozs '{Blzsozs9uuodoled E '{Bzsgpl 1:9Áu e eq ]}o}uozsg{ 8I[B ea
,sT e^? gslre ze
{eultJoq9q e {euua p9 1aF9n Ie^?s9zepue:Beru s 'uBq{Bzs
-9pI II9} B ueqqe s9uEu3zs Is9}e[ue] e a1 pollez §t,zv" :ftg-Lv ,d gwq
-spÎo uaq9aÁuo4 {Ipos9üI zs9pTpn{nqJ s9Jlel se}elzs9j '9z3{}eô{ V
(,Bsg}lpJoJ Blndc Ázorle-rn61) .,,{e]za{}uelet pnÁBe pqru {eza
ueqlJoqgq E ueqqe ]soIN ,(zsozsou zs?p9lulol qq) líugtt:gl gpeFe-rla
ueque QQ9Éal B s ozo{o 1sgplzsnd qqoÁBeuFel e InF9l s >1eFgsulq? 9J9|
ueqqnuroÁu e s >1oÁl_ezse l8eu 1peur91 ue{e{9pyr seÁFa ze 'rlell;snue1
>1oÁu9uro§eq e §oqe 'ueql9pl t39: e ]upu '9Ie {p}InpJoJ ueqqe:led§
IB{{os 1eÁlaue'{os9zo{}EdBo3deu e'1as93uerp1o.1 9|a:a ÁBeu gnplpua:
purlllsJezs§a 'gpa|:a}pI aJ9zs9J ÁEeu p1o.J e pgpl9d {e]Io^ 4aua.,{11
,>1elpduozlq
{eu9}el{Iqla ]sotu
'11ozuBl u9{}IJ 1eplzsedq e }e{IIIIe ep ')íun}JeIuSI I9qS9uIoIIBq {Bsc
8lppa }e{Itue '{oFlop ueÁ1o S ,uaq9}za{le^9{ {ocJEI{ 9slaq E ueqzseJ
'lJoq9l{ e Inual}e^zo{ ueqzs9J 'Joqlua 1Áuua 19}aI9 Ie e}Ja}zse^ d§en 9rr91
-nJugpl_oJ }I_E^ tuau eqos 396 ,39sso>1e1€ }}op9l9Jescl{ uezs9§a u_eln se1
-1gzsBau e uaqleÁlallle 'sI rloueÁ1o {B]Io^ :{eIeJ gIocJBq e qn8eru 1zs9:
-s9ul '{oJ9qJeq E 1zs9-r§a }solg^ t{uue Ie {E}}ou}zsnd s9 >1elplfio; ruau
eqos F96 ,}}BIB 9pI rÁuua 19 }I9 uleu Bqos Jo>Is9ru 11Áuueure 'EJzseIIeH
}}ozoq ]sgpeûazs p,{uue S 'l}opgzltqle Fl9}ios In^pIpueJ }uozsplí_r:a€|pl{
Iup}sorrr e zg,lgzo.}+ IpI_oJzBJ .ezs s? I.1eBue} }?{ ang}uQpla rres:o§lsl 19s
-Jos B {euue ep :qqope{lauapl8al e }IoA lJoq9q pguI E ltlzg{ {e,{u9ruess
pol|eza1 uaqqe89: V" :(,tZ ,1; 1aB9sFalaq B p;Itua uaq9,rÁuo{ 9sI3]§eBuI
Jozs9lg ,uaB9sBelaq e }]esa19 s1 efieru I{E '{Izeu Jvzs lglzs?plplplnqJ
'I9}9J}}eu9}Jo} Iueq}BsJ9uo{ E Es9J}aI salellq uapa§a Áu_eug| IuglT}€ zV
l'
4uoso 6o p,4!z a aau 4auspsad
uol4ofi0 1frupnlpfy ,sl zs?l4!Ja4 'afg1azaa u?ll1v nasa
lnpzoplp 4ausqzgllalD s? 'up4^l11y fiOva ygdgs frupalpf
uaqtaa? 7sp (tot-tet ,a ,J;;.) TJoqpu lzsozs?uuodoyad ]]oa!
n7z.on laJazspual 16vslaaozs 4Dlu?11]D zD s? 4nlnl.rgds y
eNVgNqHJV
J,IOA ÁNVAuVr NSÁ,IIW
kozni kezdtek a járvány (hé noszosz) elsó jelei, Mint mondják, ez a ját-
vány (loimosz) korábban már több helyen pusztított, ígl Lémnoszon és
es/éb üdékeken is, de emberemlékezet óta sehol sem volt olyan súlyos,
mint Athénban, és nem követelt annyi emberéletet áldozatul. Az orvo-
sok sem bírtak vele, hiszen kezdetben a kór ismerete nélkül próbálkoz-
tak kezelésével, s éppen közülük haltak meg a legföbben, mivel ők érint-
keztek a legglakrabban a betegekkel. De nem segített semmiféle egléb
emberi beavatkozás sem. Igr teljesen hatástalannak bizonyult a szenté-
lyekben való könyör§és, a jóshelyek felkeresése s minden efféle cseleke-
det, úg}hogr végúl,összetörve a csapások súlya alatt, nem is próbálkoz-
tak ilyesmivel.
48, Mint mondják, a járvány először az Egliptom felett fekvő Aithió-
piában tört ki, azután elérte Egriptomot, Libüát s a király birodalmá-
nak jelentős részétis.
Athénban váratlanul tört ki, s elóször a Peiraieuszbarl támadta meg
az embereket, úgrhogy itt még azt is feltételezték,hogl a peloponné-
szosziak megmérgeztéka viztárolókat (mert azon a helyen akkor még
nem voltak források), később azonban a város felső részéreis átterjedt,
s es/Te több embert ragadott el. Ám fejtse ki erról a járványról ki-ki -
orvos és nem orvos - a maga véleményét,hogl mi lehetett a valószínú
eredete, s hogl nézete szerint milyen okok hozták létre ezt a nagr ford,u,
latot, s tették képessérá, hogr a helyzetet ennyire megváltoztassa. En
megelégszem a betegség leírásával, hogl ennek alapján bárki olyan tájé-
kozott legren, hogl a kór, ha újra kitörne, ne leglen a szátnáta ismeret-
len, s úgl számolok be róla, mint aki magam is átestem rajta, és máso-
kat is láttam benne szenvedni.
49, Abban mindenki eg}etért, hogl ez az év különösen emlékezetessé
vált arról, hogy alig fordult elő egléb betegség, lta pedig korábban glö-
tört valakit valami baj, az is mind ebben a betegségben végződött. Áta-
Iában azokná|, akik e|őzőleg teljesen egészségesekvoltak, minden előz-
mény nélkül, a fejben támadt erős forrósággal s a szemek kivörösödésé-
vel és grulladásával jelentkezett a baj, majd belúl a garatjuk és nyelvük
vérvörös sziníivé lett, s leheletük szokatlanul bűzössé vá|t. Ezek után a
tünetek után tüsszö§és és rekedtség jelentkezett, majd rövid idő múlva
erős köhögés kíséretébena mellre is átterjedt a kór, később pedig be-
vette magát a glomorba, ezt feiforgatta, s az epeömlés minden olyan
neme bekövetkezett, amelynek a nevét az orvosok csak ismerik, még-
hozzá roppant fájdalmak kíséretéberr.
A legtöbb beteget eredmény,telen hányinger is kinozta, erós görcsöket
okozva, s ezek egleseknél mindjárt a tünetekkel egrutt, másoknál csak
jóval késóbb szúntek meg. A test külsó érintésrenem látszott túlságo-
san melegnek, s nem volt különösebben sár§a sem, hanem vöröses,
89
o6
]pluapu1ü ílgBel B 'Iues B]B{I€tsa} a8uaÁB §el sg:a {euI{EIB^ 1a39squo1
-n{ nütues palualaf ulou ugle}I9§a s ,{Bu{Is9uI e }]ou9 ze 'ua4l§a ze
]1al;Bas TuIE }JaIII :ile{ BIuI9uzsEq Inuen?l\eJe^zel;u[e{Ip riBoq 'Flepuotu
BuIoA }}3]eqel 1a 1grr{leure ']pE{e uas :azs§g§ ueÁ1o ÁBaualledFe s
,}a{9
Ir_tJg{ al}a^ sgpo>1sopuoB qqo.{Feu8a1 e §oq 'oJ9ueIIa {Buue Beru >1os
-9ur 'Baur {el1eq }leltu eÁugrq sglod9 ze 1aseÁBg ,nqp9z3?1\ uaqF9sFalaq
B ueqqe sI zp '}InpJo;g1e |eq el|e; q9§e IuIBIe^ €q s 'IeJ ned9l rues >11§a
,{a}ze{]uel
Ir]z9{ >1aB9sBslaq q9riBe sos9>Iozs B IIBq{ezs9pI zu ueqqg
-a| ueqgu_roJ 9z9qu9ln4 19urleBalaq saÁBe ze >1aÁlaure 'I9DIeleun} soFgs
-}9[Es e eÎozs sI tuau 'ed9l sou_Ble}I_p F9sFaleq e 1Io^ ueÁ11
,19
lgJ>loze
,{eul9
}}elleur Jeque ze >Iaza IaÎu '1ulaÁFg8eru }}e}eqel uo>19fin>1 € ues
-9u9lp1 }s9}Eq V ,}e{9 Iu}9I]}a}eqel luau I4J9{ {BuoIBI{ B Iues 'Ioqs9ul
uras ÁFoq s9 '}}ozo{}e§ol3au uBglBI{}9I Ietuluazs r-uf9zs rle:epeu el|e;
ueÁ11 ze,{Foq 'sr ze e|1yÁuozlqvg,{elInpJoJI3J '{nl9leq >1alle slB9ur eq
s '4n|gzzoq {aileul3zo{ sT tueu >1esc Fgur '1nuol}e}eru3}I3 ueôq ]}oIBtI
1Áuue EI{ou 'zaq{atua}a} TJeque ze rulqÁu {B}{ozs .ezzoq >1aÁleue 'rle
-r,lq9l§9u s9 {BJBpBIu e >Iozv,t9139sBareq qgÁBe uepuTtu zE ]}ozoquoln{
uopglu IF^!{pueJ uaÁllur ÁBoq 'e§1{uo4q s1 epl9d 9ze{leô{ e 39ur ap
'IuIes$Ia elpnt lueu }azs9lu-Ia] IJaq{ua 1ze ÁBoq '9J tp€Iü9] Ia^9Je ue,{1o
vJ9lezopIg sadBa ugpu1u uetu 'Tues ueze {esc rgu '19d9r1 IzeBI ze >7eu
-[agl.:g|e {euua 1uloz|er8au BuIo^ sad9>1Álaure 'sgJlel B zp sculN ,09
,{9poscT{ ÁBoq 'tptpn} Iueu
I9J{I9zo}-Iel9zzoqes '19rrln8eru as s9 'Faru
pade1 F9sÁue>lepaleJ ug}n >1ns9p,{B9ÁFIeJ ll}uane^zo}í }e{os9lN,e]}e}
-zseÎe sI lgluezs p{B 'sI ueÁ1o }Io^ ap 'Baru >1alp{auaTu u9J9 es9}zseÎe
qaza uE>Ios :}IB[Tn q9I B s9 Z9>I v S }3{ezseJIIIeJ9IueZs B E}pBuI9]Baur st
-ueÁBn zg,l1et;uofiu gpuepeJeul J9{ e e]pJoq uo sI zB up§elF9l '}rczse{
-ezs qqlÁu:ozsBa1 sI a}I9I!t} HB E9uI s '19.,{ue1 }]o]n Jozs9l3 Ioq€ 'ua|el e
a^pza{ 'uelsa} zsg?a ze FgsFaleq e ft89rr }p€IBq ,iBI ,Faur {elpq ueqs9ln8
-uadFla }ppul9} ueq9}ze{}eô{ {3uu3 ze 1n'!9n ueqqol§e1 e §; '1a3 }}ad9l
seuatuseq gu+zs luau s '{en9u r1o1eueFep §eu 1oqe '§aru elperu9l lgzs
-9J gsle {4}sa} F9s8eleq p '>I9}I9IItl lgpl zu lza elH,la>ln|a:e Ie {9}}elzse^
urau 39ur ÁEoq 'Fgs9JJoJ 9slaq e uodeu {peleq e dBerr {Ipecue[}í e llez
-Bql ÁB+ IaQQq1Bat e ÁBoq§r.r '{Bu{EuI[ppFJ B }IIguaIIe uop9ul gdel8aur s
'azsso J}ese rueu 'euueq }I!tp I3^9Je safta1 :94 B uaqzo{Itu '{n}seJ ,}e{9
a1:o19.{3 Fgsuepeurp s9 Fgsue1BÉrrriu gpaFue ruau Bqos 1s9uaqld 'gpuel
-I9 InlaJuazg ,Áu9urpe Je ze llo^ zeue§n '1aseê{ J9{E '{p}tl ]E{os Jg{P
3p '€q{gloJvlZ!^ e uaseus,{Fa rp11o:Fn sT aleq e^zo|n>I1gfgsr,r|urozs IIBI
-1eleql;de1llsc B '>1el§eq InuanezlJ9 ]e{pIe 'I+zQ>I{oze ue{os sg ,}e>lnB
-BuI eulo^ {9ltra}a^ aqz;l Fepq ueqqese^}zsBe1 e s 'pI {9tJlq l+uela}zau
{Bsc s9 'uo{nBeru {9url} tues }9JBYE} ]InZs9{ Igquozs9^ qqeruoug8e1
ÁEen 1gqlanozs Áuo19,n e ÁFoq '\eyeJ? 1oF9s9::o; 91eB9 ueÁ1o IIBquozB
ueq>lnfeslaq 1aFalaq y ,1a >191del l3s9le{ s9 {es9}nl{ spl s 'rlulzstuolg
egrformán elragadott, azokat is, akik valamennyi s/ós,.rnóddal megpró-
bálkoztak.
Az egész bajban a legszörnyúbb azonban az a levertség volt, amely el-
fogta az embereket, ha észrevették,hogl megtámadta őket a betegség,
mert átadva magukat a reménytelenségnek, gondolatban már eleve le-
mondtak az életikről, és feladták az ellenállást, s mivel ápolás közben
érintkezve egyik a másikat fertőzte meg - s éppen ez okozta a legna-
globb pusztulást -, úgl hullottak, akár a juhok. Ahol viszont a félelem
miatt óvakodtak mások meglátogatásától, ott magukra haglatva haltak
megaz emberek, és sok }.ázból. a lakók teljesen kihattak, mert nem volt,
aki ápo§a őket, Ha pedig felkerestek másokat, ez okozta vesztüket, kü-
lönösen azokét, akik nemeslelkúségből segíteni akartak, s nagylelkúen,
nem féltve az életüket, meglátogatták barátaikat akkor, amikor össze-
törve a sok csapás súlya alatt, maguk a legközelebbi hozzátartozók is
belefáradtak abba, hos/ jajgatva g}ászolják az eltávozottakat. De a leg-
nagrobb szánalmat a felglógrultak tanúsítottáka haldoklók és betegek
iránt, mert ők jól tudták, mit jelent ez a betegség, és mert biztonságban
érezhettékmagukat, mert másodszor senki sem kapta meg a bajt, leg-
alábbis nem olyan mértékben, hogy belehalt volna. sorsukat mások és
maguk is irigrlésre méltónak tartották, túláradó örömben éltek, s azt a
hiú reményt táplálták, hogl ezután ta]án semmi egréb betegség sem lesz
képes végezni velük." (Muraközy Glnrla fordítása,)
Nem ez a.görög irodalom elsó járványleírása. A Kr. e. 8. században élt

Homérosz lliaszó"nak elsó énekében Apollón bünteti ra§állyal a Tróját
ostromló helléneket. A dögvészt (loimosz) Apollón nyílvesszői terjesztik:
,,Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra

lőtte hegles nyilait, de utána magára a népre:
szűntelen és súrúntetemek mág|yái lobogtak."
(1. ének 50-52. Devecseri Gábor fordítása.)
A betegség fizikai tüneteit Homérosz nem részletezi, Az mindenesetre

kiderül, hogl a betegséget, amit lotmosznak nevez, a háziállatok, öszvé-
rek és kutyák is megkapják, valamint az emberek közül sokan halnak
meg a s/ors lefolyású kórban. A Kr. e. 420-as évek elején írt Oidipusz
kíraly címútragédiában a szerző, szophoklé sz rnár az atbéni járvány is-
meretében fogalmaz. oidipusz, Thébai királya tudtán kívül szörnyű bű-
nöket követett el. A várost Apollón isten ragállyal figrelmezteti arra,
hogl búnös él falai között (27-30):
91
Z,6
{euze)ilale{ {o}BuBFBp u9Zs9J 9sIB }se} e -
eq {Ize{leô{ uod€u ,6 ÁFel ,L e ,vp-q e -
Fgsuepeurtp'Bgsuepr§rrr{u -
>IeuzeJ? 1oBgsg-r"ro; 9sleq 4e8aleq e -
{es9I3Y '{as9ltlH -
Z9I sculu -
:e8u$u9q -
sgluroade -
S9F9q9)i -
Fgslpe>la:'s939zssn1 -
}elaqal sgz}q -
soJo^ irlaÁu e s9 1e:eB e -
es9posoJoÎ>1'esgpelp,{B {eTuazs -
F9s9::o3 s9Je 1pewg1 ueq|a; -
:}e{eze ezsso rlesc 1nfielFog ,a:lelaun1
s$sad p {Eue}lluoseq uoÁBeu I3]eun} F9sFalaq u}el IB}I9 zs9plpn{nqJ
e }JeIu 'lJ?ze u9I€J aza \qhrlI9 uodep uaÁ1111 ,1}eI B}€zopl9 sl}sad e
zs9pllJed s? '}1o}!1zsnd spsad u€qu9q}V ÁFoq 'pssgl1delpFaul e fezze
)Tunzo{I9p1 uouroÁu-ualdg1 slF96 ,F9sFaleq ÁFoq '}tÁuue ftpad l9Jzsozs
-ou e 'Áugugf 'zs9óqp §oq'nlozsfrOou lofr0otu-6QJQD v 4 1{uue
{psc lleso}e^g yoJzsou4ol e InzQ{ gzs :}9{ l}oz€tu1e{Ie s,r§gs§eleq y
,u_E}tr9l elp
-pBe:1 9p9zsl9| uBqIBq9I{J € {e}JeIusI €DInsJos Tqq9Jo{ IB{{os ruau '19|
-es pÁuuozIq\gz?u lu9lne zv 1nlezopl9 {e}se >|aJze s9 }I9 uelal-rq '1:9|
|ezz.e| B9s8alaq e}ulJezs s9JIeI e '1,tl_eFe: e eJze,êu 4Duzsolulq 'zsoJ?tu
-oH ]uTIü 'ÁB9dd9 'zsgploqdoz5 ÁBoq 'p1 l(tJep IÁuue {Esc l9qqepuu^tr
(,BsgUp]oJ Ápwlti slTqeg)
..,1e)p{9tul se^Jasa{ aa8o-ro.,{uo4']E{BuIIezJoq
n-,{u-rozs e SI }]ourB 'sI }]I InJo{ J9}Io
{t8pÁu ,I9Á": snq }InJoqeqzs9 '{ese^}IH
u€I}EJIs elnq n8ezs.{p,Fe: e
l?zsalJezs uqpl_o,J e "raneq ÁB1
,{unsoJ9^
}u9{ueJze rlrzsarr §1"
:(98I-6ZI ) 1n$eqselIo lze 39ru qqgsgy
(,BsgupJoJ Át_equI s}Iqpg )
,,,p8epzeB pssgleF|e|'IpssBJ}s zs9peH
ele>IeJ e s 'p-rn8eul ez9lq zsotupey s3
'íZso1utoll l9req39p pe^ € 'ue}SI 91|niB v IVZZ?I
}Iam/iB ilgln ][Et{"
- hasmenés
- szeméremrészekgruIladása
* kéz- és lábujjak elvesztése
- vakság
- feledékenység
- macskák és kutyák is elpusztulnak tőle
- tömegesen halnak meg a betegek
E tünetek közül HomérosznáI aháziáúlatok pusztulása és a tömeges
halálozás, Szophoklésznál viszont csak a tömeges halaJozás található
meg, hiszen a Szophoklésznál említett lázróI Thuküdidész es/értelmú-
en azt írja, hogl a betegek teste nem lett forró. Milyen tüneteket okoz
a pestis az orvosi szakkönyvek szerint (Gergely lBB)? A pestist a Yer-
sinia pestis baktérium okozza, amely rágcsálókról, főként patkányokról
terjed harapás vas/ bolhacsípésútján az emberre. A pestisben a patká-
nyok is tömegesen hullanak el, de egér, mókus és macska is hordoz-
hatja a kórokozót. A pestis három klinikai formája a bubópestis, a
septikaemiás kórkép és a tüdópestis. Tünetei: lás/éki nyirokcsomó
ínegdl7zzadása és gennyes beolvadása 2-7 napos lappangási idő után
(bubópestis). További nyirokcsomók beolvadása után kialakul a septi-
kaemiás kórkép. A kórokozó a tüdóben is gennyes g3rulladást vált ki, és
nag/ mennyiségben ürüI a köpettel. Ez rr'ás betegeket megfertőzve a tü-
dőpestis kialakulásához vezet A bubópestis halálozási arátnya a mo-
dern antibiotikumok feltalalása elótt 50%-os volt, a tüdópestis pedig
szinte minden esetben halálosnak bizonyult. A bubópestis további tüne-
tei: nyugtalanság, delírium (pl emlékezetzavar), zavartság, a máj és lép
megnaglobbodása. A tüdőpestis tünetei: láz, hidegrázás, glorsult szív-
verés, súlyos fejlájás, erős köhögés véres köpettel. Szövődményei során
hasi fájdalom utal a nyirokcsomók megbetegedésére, ritkán aglhártya-
grulladás alakul ki.
Mint látjuk, a thuküdidészi leírás és a modern orvosi kórkép között
figrelemre méltó eglezéseket találunk, például a háziállatok megbetege-
dését,a tüsszögést, rekedtséget, köhögést, nyugtalanságot, álmatlansá-
got, feledékenységet, a test alsó részéntalálható nyirokcsomók megduz-
zadását. Ezek mellett azonban figlelemre méltók a különbségek is.
Thuküdidész, aki maga is átesett a betegségen, hangsúlyozza, hogr abe-
tegek nem lázasodtak be. Begrulladt a szemük, hasmenésük lett. Akéz-
és lábujjak leestek, néhányan pedig megvakultak. E lényeges eltérések
miatt az athéni járványt - tünetei alapján - már számos más betegségqel
próbálták meg azonosítani, többnyire sikertelenül. Ezek között felsorol-
nám az influenzát, a spanyolnáthát, a fekete himlőt, sőt, az AIDS-t és az
ebolát is (Holladay 1979,, Vanotti, Scarrow). Ahory Holladay kimutatta
93
ú6
'}9pl9d nullau9§a ÁBa e_r:a 8aulTunzzgN ,{l,.luella essTunTuIIII
{Ip^ uaq
-)i9}J9tu uaÁllur Áugtgt9 9zopJoq 7e>I9 ze ÁFoq '>1eul_eBea-r sI BJJE Luaueq
'1euzollg^ 1gplnFeu {esc uleu ,iB1 'rlaupo{s9l9 uBq{o}eII9 ze s9 >Iul}u
-ueq {ounIJ9}{Bq e Ins9pe9u .9{aJeque ze }u1u '1eqqes:oÁF uasaBe.,{u
-eI {IBsgzo}I_B^ 9 ze §!'1seruÁ8a {9nI_B^ }1pIB )í9J9 lueueq .{epezl}^9 tuau
Irequoze rorcereua8 {ounlJ9}{uq v,lezerr aqaFgsqugltl{ g]Eq}€}nurp{
s9 sglusle| JBuI s9J9}Ie {?pezueu Jeze Áu_eq9u ep 'uo{orunlJ9}{Eq B luos
'ue{eJaqlue ze ules 1otuo,,{u so,,{u_e491 ÁFeq ureu ues3lazseulJe} saJe}
-Ie gIJ9JeuaF Áugq9u '^9 Áu_eq9N ,{EuzoJ[e^ e_IoIJBJeue319:91cg:aua§ pB
-gsuop|ep} {e}eze^Jazs 9I? zg ,qqgzoffiau F9u a^J9 {ls9lu Áepe11o11
,(0Iz puourelq)
}ped€
EJ9IIIIu 9'I loq9|§Eu eJ-BI9I Btu9Zs{3I91 >1eup|uglpul g{Ixani s9IIIFu
-zs4q ,{Ba}ultu Baglepara ze §oq'}]ozo{o 1,{ug,r:9| soÁy,rs ueÁ1o rreq9{
-IJeurV oJeIusI ruau 1efi9s§e}eq e o1tulqÁtrergq 91I_B^pí }e{e}eunl Á19>1esc
ueqgdg-rng ze §oq'8aru {nfiopuoc ,}}o BuIo^ 11o1pzsnd J€tu ueqq9J
-o>1Á8oq '{BuIIE sculs eruoÁu lrutues s9 '1ed9:ng Io a}J9 veqpvzvzs ,lI e
rlesc spsad e §oq '{Iurll §} sd8en ,ueqluazs lass9z9ueJ e 1o8eÁueuelle
11ozBIuIBuB1 J9Iü >Inleze^Jezs IeÎu 'aI9} Feur {q1eI{ ueqqaseêq arÁBe
'u9}ezss1^ sI Jozsqqol ueqpezgzs ,ZI-9I-91 e spsed B Jo{IurV .EuIo^ B}
-1o]bs sI ueqqgJo{ JgIx B9s8slaq E Bq ]u1uI .1a 1plzsnd uaqBetuo1 qqoÁB
-Bu le{qos }J9za 'sg}Iunluull Tueqlllazs le§B9s8aleq e euueq pl }F{E1B
uau dBI 'e^pozolJeJ}9 ele^ }Io^ tueu 39ssole1 B Ins9pe9u .(s9l!se}u3ul
-Bqloq ,sg1:$ugrped ,1d; }s9ze{ep9^ 9IB^ eueile ze Btped rues .}9{o zB
ruas '1e89sFalaq E lues {9]Jetusl IueN ,eu? Fuele}p9^ uese}el9{olle>|oze
ÁBoq 'aqed9u redg,rne zv eí podesc ÁBl, tgqat sllsad lpvz7zs.üI V
,(11o111zsnd gng-7,vg .n
,ry Áleue'pzorlp18o;,,1an9srlsad9qnq.. snIIBIuIJsnI }}9z9{ ureu
{ou_€^pí }sotu)
Fau 11o 1redo:na olllltuzsr]q ÁFa}upr ngzq{ ogtl s9 g7g1 Áug,t:9| v
,aq
{9}IocJnq 19:1e3lzsl.eJ Iu}Jy P 9ôqP 'ueq9lllJlzs Faru 1ueleIueq-Z3tI
'I9J9{9pI^ ?epze7 u€q{e^B} etszy-dgzoy BJ9n1r 91}p9q39II^ }1npul ueq
-BttI '}ulJezs {uIe}aJeIIIsr tFepala|'sqsad e ÁFoq 'ze 8tpad eu9lqo:d
,,,l19p9zB9n uaq89sFe]eq
{Is9Iu v E uaqqe sI zB ']InpJoJ9Ia |Eq el[e; q9.4Fe
IIIIEIB^ Eq s 'I3J ued9l ruas rlrÁ8a [rz9{ 4aBgsBaleq q?ÁFe sos9{ozs € ueq
-{Bzs9pl zB ueqqe" Ia^FI 'tlo^ qqesaF9szs9Be8al E lgqghuodurazs {e39s
-Faleq s9lu ze ze ffioq 'rz§a§eru ]zs9Js9Tu 'elzo>Io 89sBalaq e zeueÁFn
^9
19u3slaq uepullu }e{e}aun} e }e{ezepulur .,{Foq 'e|r;a1 ua;rrulalrgÁFa ple
'Zs9plpn{nqJ 'ltuBlTuezs P puotutuelle u€quoze {euug .]e{a}eun] 9J9}
-1a ueÁ1 {B]}€ q zo{o ,{3; 'e:u9qlv 9J u9} a_r:azs§a 39s3aiaq qqQ} ueq-Ot7
,a ,Jy 'e}zele}9}IeJ Á8oq 'ppplwg
Iezze elpqg-rdBalll g}E}ruI Áu_eq9u
}zg ,{eus9J}el Izs9plpn{nq} E {eugulalaJ8au, Ie}3un} e >1au.,{1eure 'uras
tafigs§ataq ueÁ1o uanaÁBa {qI9IB} uau §ryupulru ÁBoq 'ze >11§a W .Baul
{Ip9zeuIIBFo; erualqord 19>1 uaqe}ese {os9}Jsouoze ze ,(Bs6I ,6L6I)
A szifiliszt Kolumbus hajósai hurcolták be Amerikából Európába. Ami-
kor az első európai 1495-ben megbetegedett vérbajban, testét fejétól a
térdéigelborították a gennyes hólyagok, arca beesett és hónapokon be-
lül meghalt. l546-ra azonban az eurőpaiak átfertőződtek a kőrokozó-
val, s ezzel egütt maga a kórokozó ís megváltoztatta tulajdonságait, ís/
a s/orsan öló betegségből lassú lefotyású kórrá vált, amely csak évek,
évtizedek után vezetett a halálhoz (Diamond 210). A grors lefolyású jár-
ványok uglanis önmagukat pusztítják ki az emberek elpusztításával, hi-
szen a kórokozó csak az élő szervezetben élhet meg. ,,A mikroorganiz-
musok s/ors terjedése és a tünetek glors lefolyása azt jelentik, hogr egr
adott emberi populációban rövid időn belül mindenki megfertőződik, és
hamarosan vagr meghal, vagl felépül és védettségetszerez. Nem marad
életben senki, akit továbbra is megfertőzhetne" (Diamond 2Oil. Ígr az-
tán a krónikák tele vannak olyan betegségekkel, amelyek már azelőtt el-
túntek, mielőtt a modern orvostudomány kidolgozhatta volna a fertó-
zést okozó mikroorganizmusok azonosításának móds zerét,Ilyen volt az
angol izzadó kór t4B5 és 1552 között vag/ a l7-1B. századí francia
Picardy-veríték (Diamond 208).
Ha tehát figlelembe vesszük akórokozókvá]tozását, amely az emberi
immunreakció kialakulásával párhuzamosan ha]ad, azt kell monda-
nunk, hogr vagr azért nem ismerünk ma az athéni járványboz hasonló
betegséget, mert a betegség mára mar eltúnt, va§ mert az európaiak
annyira hozzászoktak kórokozójához, hog az ma talán még egl megfá-
záshoz hasonló tünetet sem okoz. Az mindenesetre biztos, hos/ igazat
adhatunk Holladaynak: semmi okunk sincs rá, hogy a Periklész halálát
okozó athéni loimoszt pestisnek nevezzik.
95
96
-Áleq s9la8l9zsaq e dBoq 'BIgJ ]}eze{pale33aur e:leuelld ÁFs Fe1g1eqslla;
ug]Eld ,BJIeêzs ]}3]}ItIIa ]ueJ E}leqII€{J€s llgzJ? tu9JI I9}9I
-F9puan € luau ÁBoq 'gprruenl1Áu dfi '1zsopqday ûezsuelle
s9pl ze ue}zsn 'nnsJeq
e-rÁFeu ualleza|a14 zs9}eDI9zS ÁFoq '1p:eppl l9q9^Áuo{ 9sle uDnv Iu
- .e
p z s nle Ín z s
9]€ Id V, n aBal |eJ ue q9 z .ely { o z s o{I o] e us ?ep ze7 \s9 ze:ulJ zs
e 'zsopqdey s9 zsoq{J€Iue1o4 uadd9 }zepu1tu zs9}BJ{9zs §oq 'Fgsue1
-}plJe^pn so{sp^ uvquoze ze 'gdalBau euuel ruau §9ur ueqg8etuug u9le1
zg ,uodeu ÁFa 111lrue prylgBlozsqer e Flped ugqdouay-opnazsd 'Ie{{o}BI
-vIz7II B ugleld }e{ozso{Io}3tu E ÁEoq '1eqa1 zB qqg{q 9ur_qled ,Iolíeu
-a8apl g19 11n§a {r]Ie^ e 19Áugrrre19,r 1o:_eFlod p9qle zE >IIzoJ>Iyl} ue^}q
qqg{ul '{euselet9Î{ {euurl} tuau ug[B}IgÁBa 19qa1 IEAezs zs9}BJ{gzs
,(zr-or '1) uaquazs IB{{OJ
-p8tod B >Ieu{ozso{To}eu e Flpad pultu 'uelle {opeq€zs B 1enlgBlozsqe_r
e pultu 491zaÁl9pe3ue sI (}s9l9zs uopeqezs) ]plJo6?zsl zeBgtu ÁB; '4eule
-lu?q1e ze lle^>1n39s>lnzs eqe89sralse{u }IoJo{ed8 4np1l_e ze lJeln'lJ?ze
8lpad Jozspos9lu '1g1rlorgFlod e 1sr19 lu]e}zoquop_r{Fau so|eq ug|dep
{n}ez9qnJ )LJeuJ 'u?ze sI lozsole 'le)iozso{lo}etu B s9 11gBlozsqeJ {os9ul
ruzeuqadFa;Beru 1ess9laBal1n p€qezs ulou upqu9q}V §oq'>11po4zseued
e-r:e Blpad ugqdousy-opnezsd ,p14o:gFlod e 1e4nBeul1IzJ? 4au9lua§a
sT {ozso{ToJeIII B E9ul 1zo41oÁuozs1.1 sn{IqcJeue a191seÁ11 ze iloJ>Iozs
-o{Io]eu e zsal lsgzÁBe§aru sal9 ep 'pl^Ql ÁBa uglnza zs9}BJ{gz§ ,o}eq
1a§r,lFaur sI uaq9sgpe{Iasn (4ereuezs '{eAoI '{9Á}n{) >Io}eII_ETz_EII e }os
'IrPqp9IBsc E lueuEq 'Ie {po{IBJn ueqtuazs I3Î9]eZe^ IüBII9 ZE >[Bsctueu
B9suepszaule.{Fa; V ,Ezssn Ilaze^ eqoÁuozsn sn{IqcJetre ;g1+qlaÁB
-,.JFa.l, ueq9lc9Dlotuap E ueqJososle le>Ioze s ']IE{o lauqllóI_bn9li zs1u
-upJn} B Tla}letusl (Eggg-ezg9) uaqe^Áu9>I,B LuDltV tugleld e a§9}€J{9zs
.;;
é4olzso4loJal,u D 4onoa uofiupq 'ug7o1ofi6a sg
éaJ9pa4saJa4 s? o.1solod1 ua6ap1 1fiuua 4DusoJDa9pa4saJa4 fr6a 1oa
a69s4nzs uDqglDa uofoa aQ ,4D]lD]fi1ol p6asfiua4?0a] 9pa4saJa4 s?
solnfi 4ozD JJau) ']D4ozso4loJalu ozo4?pupzs rylndayap1
Dq4nsoJqaô 4911tl5otup] yJ?zD 4Dlu?LllD zD JulJazs nfiuo41zv4 sq
nfruo4un1 qqaúq V ,a4?l nafpq?p]?]azsso 9zs zso4lo
1lsqlua1af pp4ul 'zpu, D s? D]ala 6olo6 rysgyualaf,yaa-/loa-, D 4naaN
,4n6o[lp6lod qoa utau uasalazs?lxJal 4au4l4D '4?]zaaau p4aua6ap1
qapadalalal uDs9]JD] uDq4ozs1lod 6olo6 D 4Du4ozso4lop6
L)JOZSOYIOJSW V YVJ,IOA YIY
színe athéni metoikoszok háza, akik barátsággal inütáták me§ Szók-
ratészéket, és tértől és idótól elszakadva azt írta, amit gondolatmenete
me§kívánt. Vagyis a metoikoszok társadalmi rétege , bár az athéni had-
seregben és flottában, a leíturgták (adószerú pénzügyi szolgiáltatások)
teljesítésében,sót, a polgárokkal ellentétben az adózásban nélkülözhe-
tetlen feladatokat látott el, egészébena nem polgárnak kijáró megvetés-
ben részesült. Hangsúlyozom, nem eg/enként, hiszen Szókratész és Pla-
tón személyesen nas/ra becsülte Kephaloszt vagr éppen fiát, a kiváló
szónokot, Lüsziaszt.
De térjünk csak üssza röviden Pszeudo-Xenophón megfogalmazásá-
hoz: az athéni államnak szüksége van a metoikoszokra a nagr csomó
mesterség meg a hajózás miatt (I , 12). A metoikoszok szerepéról a mo-
dern összefoglalások is hasonlóképpen vélekednek. Jochen Bleicken
1 994-ben ezt irta az athéni demokráci ár óI sző|ó könyvének 86. oldalán:
,Á hivatalos politika már a Kr, e. 6. századbarr több izben bátorította az

idegeneket, hogy telepedjenek le Attikában. Ennek célja mindenekelőtt
azvo|t, hogr minél több hozzáértő kézmúvestszerezzenek. A kézműves-
ség mellett a kereskedelem is a metoikoszokra jellemző foglalkozás
volt." E sorok olyannyira jellemzik a szakirodalmat, hogr szinte bárme-
lyik összefoglaló munkából ugyanezeket írhatnánk kL Az athéniak báto-
rítják a metoikoszokat, hoglAüénban telepedjenek le, mivel szükségük
van nas/ tömegú kézmúvesre és kereskedőre.
Eszünkbe jut az öreg Kephalosz, akit személyesen Periklész beszélt
rá, hogl telepedjék le Athénban (Lüsziasz L2, 4). A peloponnészoszihá-
ború idején bekövetkezett háborús konjunktúra segítségévelKephalosz
az apja által kissé leapasztott családi vaglont jelentósen meg tudta nö-
velni (Platón: Az dllam,33Ob), pajzsglárukból a harminc zsarnok a há-
ború végén,Kr. e. 4O4-ben 7OO pajzsot, I2O rabszolgát, nagy mennyisé-
gű ezüstöt, aranyat és rezet kobzott el, de még ígl is 3 talanton ezüstöt,
4oo küzikoszi aranyat, száz dareikoszt és négl ezüstcsészéttaláltak ott-
hon Kephalosz fiánál, Lisziasznál (Lüsziasz 12. |I). A család külföldön
befektetett vas/ona azonbarl lehetővé tette, hogl az emigrációba vonult
Lüsziasz a lázadó demokratákat 200O drakhmával és 2OO pajzzsal tá-
mogassa (Plutarkhosz: Moralia, B35F). Egr pajzs 20 drakhmába került
(a Kr. e. 3. sz. kezdetén Keószon, vö. Inscrrptiones Graecae XII,5, 647,
28-3I), vaglis a 2OO pajzs 4OO0 drakhmát tett ki, tehát a kifosztott
Lisziasz által a demokratáknak nyújtott támogatás összesen l talan-
tonra (6000 drakhma) rúgott. Ez az összeg meges/ezett például Szeri-
phosz, Mükonosz vas/ Imbrosz szigetének a déloszi szövetségbe befize-
tett eg/ évi adójával Kr. e. 44l-ben. Ennek alapján beláthatjuk, hogr a
le€azdagabb athéni metoikoszok tókeereje eglenként is bőségesen
me§haladta a déloszi szövetség tagállamainak többségéét (a tagállamok
97
86
:{E}loudelB lues Fetu F9u .e .J];1-l?zs?J ÁEa >1ar{laure 'rrBqu9q]V
1191e oo7
ueqqesaÎzsFa1 >1e1>1el IB_IJ >IosoJ9^ IZo{}aZUJeu 'sBIuIB}eq B IIeqJo{
TEtugJ s9 sn{qZSIu9IIeq V
,P/"9't)
Igq-Lgt,L e {unJelusl }eâu Ztt ezsso
-puITII Blqfigl pezvzs ,9 ,e ,Jy y ,1a>leueBgpI ze u9q}V eJ}ozuo^ ueq{9u9tlI
9zgqugllt{ uaÁprrr s9 I9J{a]aInJe} 9zoquoln1 uaÁgur ÁBoq .9u}}Ia.{
,pgla aF9l ,zs ,g,e ,Jx
B {e1I9 ueÁugq {nnzg}i.{Foq 'sl }zE IIIoTIEq '1ua{uosoJg,t Baur ruope }glu
-ezs 1auaBepl lugq}e ozelnJvzs 1oqes9pdale1 seÁ8a zB {EsJtuau ueq{€
-Iqq9IB ze lJeze'e[e13o1 ueqgFeru sI uo{ IBIII9J s9 sn{qzslu9llaq p euo{
-rxel^9u euJoqso ,(4euzeussgzs Igquonly Á8oq '>1n|pn} Iueu I9J{DIB '}íeu
-1ada:azs {eruonp1 e 4oze {esc }]ozo{ rlelzso,rdn>1 e ,1d sr§el; 44|reur
-sI lu3u }E{o}BpE qqesoluod e eq 'Faru {Izaêu Jo{{B >1esc 1ala39sd3e
I]aInJel qqoÁBeu e lJeze' uaq9tÁuor1 {9-euJoqso >1aulada-razs 1u9>139sd§a
,1d
9II_Eu9 rlaÁlaure '(}uo11ly zso:dny 1upr) rleuplBo; ueqlnBeur sI }B{
-osoJ9^ soÁuozlq :o>1Á1o uaseJezseluJa} {eJeInJe} V ,{EuzewIJezs I9J}aI
-nJe} 3^1anl 'IgqsoJg^ 9zQqugl{r{ o3t {aue8epl 9{EI Ireqg{I11V zy .aÁlaq
IsgzeulJezs e uuo.J }peJ€Iu uesa{9peJol §lpad {Bu-tZ lqqgô} '>14|:aru
-s1 s1 19,{1aq9lr.lzs so{EI ZgtZ {4lr_lzg.y ,(966I au_rÁg-auroqso .o^) }Io^
e8lozsqe: IoupeqpzsleJ dFB^ eFlozsqe: '(zso4!o]alu) n}epaJ3 ueFep1 qe
'{uns9ulopnJ uE^ IgJso{BI Ie{I}}E uer{1o 60Z8 }uIJaZs {uIeJeJeIIIsI Ieni
el9J939sÁua{9ê} 1o1e$1o3 uequ9q]V s9 19:9Álaq 1s9z
-eu;.razs {ozso{IoJeur sadBa zB In^J{ uo8gssougle}I9 De1l1ua ]u3J e lupn}
]eqol lIW el9}{IesJ9}rg§lod qqeÁu9Fazs >1euefinpeqezs8aur ,§oq 1esc
'(d3le1 1euo]E{) Dq4plu4nJ?t4 e s9 (soJ9^]pur-reÁB) oq4pl41odo gluos
-eq ZoLI9eJg e ,,l9}I91rodxa" l|aJze {ezs9qtr JO{IIIIB 'Iu€uqBsc Eq{nurPI
-I9 }9pe{seJa>l s9 1so-redl ÁugFezs 0OO7 a-}Io^ ozuo^ ueÁ1o uBqgIB^ EJ9Tu
-9zs {BIu9IIle ze dBoq 'ses9p-I9y ,{€qqe?epze? {B}Io^ rues laulazs?111
Iu9q}e 9za{IapueJ lueu laltrez:e,rriBaJz9qeu e F9ru ep '}1eze{IepueJ Iueu
o/o
puuo.,6en 91eI{J9uI Zoq}Zs oleqday ÁFoqru eu >Irt- Lg sl§en' }Io^ so- % t }
Inleq uglc9pdod zso{IoJeIII sefta1 e eÁue-re rla;rlaz_reffie; elqdoq e
'{unloulgzs lezsso{Io}eu 0o0Z eH,ftLv ue{clalg) lguI7zs {ozso{Io}eu
Iu9rI}E ze >Irzsel eJ-oOgZ ÁFa}u1u u9|epl |Joq9q lzsozs9uuodolad e {es
-9lsJaq V ,(I '06 'v :t'It'Z Zs9plpr]{nqJ)
I9u91}oU e s9 }u9{Ttlaz:a,r§a3
-}íuuq>{ 4elp8lozs ue{os 3p ']Io^ _oJ Ooos euJ9zs {ozso{Io}eul gIocJEtI
,3 ,Jy ,(cztz'9 zsoleu9q}V)
1u9rlzs9111dol{ B uaq-Itü ltotn| zso>Ilo}ou
ooo oI e:-r_eFlod (OOo Ig dBe,r) 0Oo Iz }uIJezsB s'uequ9l{1y a:B9n
}1o}|eq ls9l_Ellu9zsdau pozo>1 ZOt s9 LIt, ,g ,Jy zsoIJ}9IlI9C lugJ91eqd
,uequ9q}V
}I9 zsoilo1aur Áugq 'uesoluod {n|pq rues JzE }9s '{es9}
-eqa1 9qs9ê{ p s9 >1o8epzeFslp 9}eqJ9ul zoqzsopqd3y e ]lozo{ {ozso{
-IoJ3Iu e {E]Io^ ueqÁu_e,re uaÁllru '{unpn} tues }Itulues uequoze I9JJV
'(g71 acl-t4
,o^ '}oqqesanaq
-uo)qN ÁBen 1uo}IrBIB} I }u9{9pe sluedBn }}e}ezlJ e-"/oIL
Város öszesen Kr, e. 6/5. sz.
Milétosz 2012 7
Hérakleia 618
Antiokheia 558
Róma I46
Anküra I24
szalamisz 113 6
Thrákia 109 B
Alexandria 105
Szinópé 103
Laodikeia 97
Thébai 93 ;
Megara 87 7
A Kr. e,6/5. században más sorrendet, igaz, más arányokat is talá-

lunk:
Város Kr. e. 6/5. sz. összesen

Keósz 15 25
Plataiai L4 7B
Szamosz 11 44
Thrákia B 109
Milétosz 7 2012
Megara 7 B7
szürakuszai 7 31
Thaszosz 7 19
Aigina 6 79
Toróné 6 10
Karia (vidék) 6 7
Míg a hellénisztikus és római korban a metoikoszok fontosabb anya-

városai Eszak-Afrikától Kis-Ázsiáig, sőt Itáliáig helyezkedtek el, a Kr. e.
5. sz. földrajzihorizontja elsősorban a déloszi szövetség tagállamaira és
Athén közvetlen szomszédaira (Megara, Korinthosz stb.) korlátozódott.
A legtávolabbi település Szürakuszai volt, de tudjuk jól, hory Athén a
Kr. e. 5. században fontos kapcsolatokat ápolt Szicíliával. A déloszi szö-
vetség (volt) tagállamaival még akkor is szoros volt Athén együttmúkö-
dése, amikor a szövetség már régen megszűnt. Ezt tanúsítja az is, hogl
az athéni idegenek nem kevesebb, mint I05 olyan településről érkeztek,
amelyek korábban a déloszi szövetséghez tartoztak.3 Minthogl a déloszi
szövetségnek fennállása során összesen 349 tagállama volt, mega]lapít-
hatjuk, hogl e tagallamok 3oy"-ának a lakossága nagrobb hajlandóságot
99
o0I
euo}B{ _IJoJd luluJ zsoJgpollody 1zso>11z[D{ E s9 zseueq}zsoupqd lzsoJ
-pue zV ,1oFo[:_e3lod rugqle ze elde>lFaur §oq 'uelnzu rlesc ,zeBI ,llesllr
lTB}BÎq solu9zs ftpad zs9plep1eJ9H leuaulozep{ p ']Io^ efg§r,rseq {ouJesz
cuIIuJEI{ E zsoq{eJ}Pg IZsoaJg Zv ,ueq-gtv/gvy ,e ,Jy }]esele s9 .}]opo{
-s9uo}e{ uequgq}V }u9{zso{Io}eu ugTq}nd Te:eFau V ,9l Zt 1pBlozs 19u
-9}}oU V ,}Io^ snJ9rBI{ zsoIEuJeH luo}dlÁBa >{Is9Iu E 'sJeô{ zsoulzsozs
runl-ro8 E 'glou9{lt|deÁF zseluelary lzsozseJe ze se zsol€IuJag 1uoldlÁ8e
zV ,Bsouopteln1 Áleq;ru o1}zs9{szled 1rezsn{E-Inzs) p_IJ uIoJ9I{ se zsol
-eqday '11ol zs9l;d9 zsotuppoddrg 1zso19llur V,{e}ze{J9 {pFe.repl s9 {91
-seJ '(}9 ues3zsso) >IoZs9JqoZs qq9{ul tIBuuoI{sBIu '(,t .9I 'zso6ln4n1
"Z ,I 'zs?pD!q!4lv :zsoq{Je}nld ,9^ '9}eqloJos epl sI eípllep zs9pelq
-I{Iv 'Ep{ttury rei:gds e Fal;ru;zsole^ s 'I9J9]9Jy 'I9q9II{}n{zs .I9q9Iu
-gpe{e6' I9q9Ip+1' IgqgIJBy'I9q_ep{9JqJ) {e}zo{]g 4gFlozsqer lleuuoqe
,{a}ep-Ie] sn>l1dp upquoze ,ltuI€IB^ ueqpezgzs .g/g
{B}Io^ {unpn} Flp
,e ,Jy B ,uaq>laFe}9J s9tu
IgJgsvzo{tBIFoJ >1auaFep1 zy }uITu '{nIIIEzs e
11ol qqo.,{Feu uasaFa.,{ug1 Fa1g1aqa}IeJ }i9z9{ {aJequezu9d s9 4gpa{seJe{
B '- {e}}aqzeJezs as 1uop|ep}plp.J ÁB} '1uepeBu1 §oqlupu - ap '{nft91e}
-8aur uaqFe}9J Is9zo{Ie18o; uepuru ueupfeu ue§n }p{ozso{Io}au V
,GLZ?'LuDllY :ug}Bld) uo{PI uaq9pa§au [ulepe{se]a>1 seup8:o;
u9I[V 'IleqzsnepJTed zso{Io}e[u s9}eqe} e 'zsoq{Jptualod eg zsopqday
§oq 'soÁuo4qzv,(OzI J4qJ,) {B]{EI lozso{Io1eu ueq9zs9:,,{Ba >1oze sl
-qq91e8al §el
ueqpz_eqsnd;1 }I+zs9{ up |dere,tra1 se89sr§e {BuzsneIBJIed
'4eu9padBau9}9{I{ ugWV .{8oq'g1aqlezdgrllg,}IeJ9q }s9{BI 3e191aqalla1
'ilaleqel tues ez9q 19|es 4euzso{Io}au e §oqlq6 ,e:919zdBe| {ozso{Io]
-atu B lzso{Io}eu e efie:;1a; ueqgzsolu9p }g|Bs I\e '(zs?]D7zsold1 eyle1
-zsev,^ 1eu9[91asprd9{ l3o|1a>1 1r_e§lod ÁBe '19|padel31al (39szo{ ,]elnJa{
Iu9qlB) u0qzsoluap >1fiarrreplr ,§oq 'zoqqe s9 '1uop|elnluepe8u1 lerIZeJ
-ezs Tueu ueqzs1lod B zso>IloJelu V ,u€qzsqod e >1eupo>1zoJe} ueseuatftepl
'1u94F9pua^ {€sJ {pIE '(zsouax) Igp1euaBapt padd94uop|epl e {nne}
-zgqugl4{Baul }p{ozso{Io}eu V ,}g{IeI {oJgFIod e >1gsluo-r8etu le{{nu
-e[ezs J-€tuIB{ ,{Foqau '{lluz9}I9{ BuIo^ neile{ 1s prlrlnuodFe^ EIIB]n '}9s
-9po>Izglrvl {ozso{ToJaTu P lrBq9ureil_e s{_Pepl BuIo^ evol9lJo>I eJ^9 zs4q
(qog8 '4afiuaana) u9}BId ,(DlZsDl?uaX) 1a>laua8apl Ze {9uo]IT}Tl aJ9pI I9J
-9pI ueuuot{B 'Eu_Eds In9pl9d Jultu '{oIIIBII_E {e]Io^ ,}3{9 {91^}q 4Duzso4
-lounzs ffien 4ouzso41oda :o>1Á1o ep '{ozso{Io]ew {e1I9 sI ueqlozs1lod
s9tu In^J{ uou9IDV,{B}Io^ {g8lozsqeJ }1oupeq€zsla; ÁEen 1aueFap1 papad
-ole}al 'o19 pnÁFa uesgue} pry1o-ryftod e rreqzs1lod §a 4ozso4to]au V
,(e-"/ot'L7, us8ap1 n}epeJe
uelu
-sI sezsso ze IgqzsolegÎ InpaÁFa 'zeB| 19qreure1l_eFe1 1:o>1ÁBa Fgsla,tozs
v llezg>lJ? so{BI IgBt uesezsso 'e-o/oZg slueÁBn 4euuaFap1 lu9q}€ ,r}ap
-aJe uelusl LqtLv,al9,qlndBa Tg{eI u€II9 Iqqo1 sezsso ze }ul[u 'a-rs9pad
-ele}el o[B^ uequ?qlv ze sI u9ln as9u}zs8aur F9slarrozs lzsolgp B uo}e}nru
sztratégoszként szolgált, miután az athéni polgarjogban részesült. A za-
künthoszi Timotheosz és a kha]kiszi Münniszkosz szinészként szerzett
hírt magának. Drámaíróként kereste a kenyerét a müsziai Akesztór, a
megarai Szuszaríón és a phleiuszi Dioklész, paródiaköltő a thaszoszi
Hégémón, rhapszódosz (énekmondó) az epheszoszi Ión, szónok volt
a szürakuszai Lüsziasz, a milétoszi Philiszkosz, Iszokratész tanítványa,
valamint a khalkiszi Iszaiosz. A khioszi Ión költő és polihisztor, a
poszeidóniai Asztüphilosz pedig jós volt. Aulétész(aulosz nevű fúvós
hangszeren játszó zenész) volt az argoszi Arisztón, a thébai Khairisz és
Pronomosz, kttharaműuész a hermiónéi Epiklész. Filozófusként vált
közismertté az abdérai Prótagorasz, az éliszi Phaidón és a klazomenai
Anaxagorasz. A korinüosi Khrüszilla (és számos társnóje) hetatraként
(prostituáltként) szerzett népszerúségetmagának. A üaszoszi Hippiaszt
és a kurioni Xenophónt g5lilkosként végezték ki. Az athéniak végezetül
három bérglilkost is importáltak, a megarai Apollodóroszt, a kalüdóni
Thraszübuloszt és a tanagrai Arisztodikoszt.
E felsorolásban az értelmiségiek erősen felülreprezentáltak. Ennek két
oka van. Eg}rrészt nem tudhatjuk, hogl mivel foglalkoztak azok a metoi-
koszok, akiknek csak neve és szárrnazási helye maradt fenn a sírköve-
ken, másré szt az es/éb haglományban (pl. szónokokná], történetíróknal)
említett személyek nyilvánvalóan a szellemi, politikai vag gazdasági elit-
ből kerültek ki. Megfontolandó azonban, hogy Kephaloszról, a dúsgazdag
pajzsgrarosról sem gazdasági tevékenységemiatt tudunk, hanem azért,
mert fia, Liszíasz, a közismert szónok megemlékezett ró|a és a harmin-
cak álta] elpusztított másik fiaról, Polemarkhoszról, és azért, mert Pla-
tón, aki talán éppen Lüsziaszon keresztül ismerte meg Kephaloszt, örök
emléket rillított a bölcs öregnek az ÁUam első könyvében.
Még ha figrelembe is vesszük a fent említett bizonytalansági tényezó-
ket, vagyis I) az értelmiség szükségszerú felülreprezentáItságát, 2) a
tengerészek magas szárnát, amely es/ tengerészek nevének listáját tar-
tal.mazó felirat (Inscriptiones Graecae 13 IO32) véletlenszerú előkerülé-
sének köszönhető,3) az adatok hiányát az iparosok és kereskedők ese-
tében, 4) nagrszámú rabszolga megjelenését a vaglonelkobzási felira-
tokon, akkor is érdekes lehet az adatokat kategóriánként összesíteni.
Foglalkozás szám száza|ék

Kereskedő, iparos: 7 9,2"/o
Katona, tengerész: 33 43,4o/o
Művész (zenész, színész,szobrász, festó): 14 LB,4%
Ertelmiségi (szónok, iró, fi|ozófus, politikus, jós): 16 20,0%o
Hetaira, bérgyilkos, Éyilkos: 6 7.9"/"
76 t0o,o%
1o1
Zo1,
-Iod }9{ ,q{ u9lepl zsoIJJeuIecI IuoJaIEqd .{n}}gl }u1u .trJelu .Ie}9êq
}B
-9sgluala! gzosgpq?etu sI uezB zg.llozoqlle}9êq uo}ue1e} ool-oz .(}ie1
-aqluala|}sg)í€I e^}eIII 'pz9L| OoO oI-Z z3 Ins9pBgJ) }B{IBsg{eI {g}peq
{I{p '{Bu{o-r_e3lod lu9qte ze zu'l|oÊIuq{EJp 9 T^Bq {Esc - ueso8epg s9
E^]}ul9zs uaÁu9:ezs - [p uet:?qsg>1el B pH .]}a}eqel rueu >1nrrelleBu1 19[es
Á8oqlulur'{el{BI ueq;4iez9l69q {ozso{IoJelu V .uaqs9]aa89srtqt IurBII9
ze pI }]a} }uo}ue[B} oZ w? ueq9]es3 zso{Io}eu 000 0I .]uo]uPle} üI I^9
ueq9}ese zso{Io]eTu OooZ gpe g1aq:alFaur uesoFgsg,q sI luau eJeuJezs
}íozso{Io}aul e 'rlnfilur9zs sI rueu }a}íou 9ze{Iepual le]}aseJe{ o|vuo ze
eH ,(9I 'tOZ ugneJ>lod-Ieg '{9paJQ} - ,ZB uBqq9Jo{ - .9B zsolnqng) 11ol
EIuq{€Jp g 8lpad ueq9}ese {9u 9II9u9 'etuq{EJp ZI I^? ueq9}ese {BIJJ9J
aFazsso rlauÁlaure '(uot4lo]alu) {np}ezg }]eIIa{ }9pB - ueq}9}uelle IB{
->1o:gFlod Iu9InB ze - >Ieu>lozso{Ioleu V .uBq{nuBII_E {9HeI zso{Io}aul
}Ie}9}azsso sadBa,r uaÁp 'r.r8aruo1 uaÁ11 ÁBoq '>1eulelu9q}e ze ueq9{ep
-J9 }II9 ]J9IuI ÁBoq 'puepelozsepnBau JpEJBtu s9pJ9{ e ze 1nleza3q6
,uequlezs p>1>1o:g§lod e
1a>l1a4ap:9 8aur 4ezzeusle?o; uasozo>1 ÁFoq
'pssgurÁBa rud91 e:B9sleôzs eulo^ rlalla:9spl8eu sI BI{B[B^ {ozso{Io}eTll
e dBoq 'elgl {unpntr Tueu u9ltu 'Izso] 9^9]aq}J9 zepulw ,{{.l}]9z9{ }Io^
ueqluezs sDI {esJ Bg:o3 uleu Jgq '}}gzgquQl+{ sI {n,ilaq Is9zEIIIJ9zS
,191sgurÁBe
u9}Ie uasgluala| aulapelo| Áu_epuo:o I919{I{ B s9 9lou9{
-4[dedB e 'sJ9ô{ e 'p}s_IJozs e 'so:gÁBsz|ed e pgpl9d ÁFoqlulru .}Io^ }I9Ic
-ueJeJJIp a-qÁuua qqgp§a1 rlnlazÁleq uoÁBe1 .1Io^ tueu >1nFoI IsazJezsuel
-}eFul ,i8oq}ulu 'e^}rIII9zseI uasa}ezsalllJa1 }s9le^}rupl_o.J e .4?lzu }€{os
-gzo41el?ol qq9l_aJual+>13a1 e {ozso{Io}eru V .9{oJ931od e 1urru .11o,r 11o3
-e1 ue,,{1oueÁ8n plaq uougl{}V eIuIEpBsJe} )iozso{Io}elu e .{Iur.q dFn
,G,g-L eIqIC ,o^
I9_D{eueFap1 r.rsgzelnJezs 8q:qF rueu 9I9 uaqugl{]V zB)
1e>ln8eru {91}aqzel9 4auue8ep1 - s1 1u9>1:_eFlod ru9qle 89- - uequ9q}V
,iB; s '4a119 ugplp.Jlr]{ €}9 {9lc9Jaua8 :9ur Fepase {p{e 'IeJze {EIugq}B
ollueJEezsspn 1qedala} T_euo}B{) l9J4Dlll4nJ?lry lu9q}e Zu >lelzo>Iepesc 4n|
-gzzoqu9$ ,voi ,e ,Jy s9 '}}atraqal qqeseBeur uesa8aÁu91 l9uue >1n{ugre
,(}I1.r{eueul ,BOü .e .Jy .Id) e$rod
9 zV 9lleze>|J? ug}n lgquol}uez4g E
-osc {e]In{euelu rc4111od lleze>IJ? Bqugqlv ueJos r]Joqgq e za :1t?e1lltes
BJ9{o s9po{Z9}Je] 9IB^ IrPqu9qlv ZE ep .(ZE sI uleu uozslq) }ue{sgzo{
-plBo; Io.J lue}]e^ rueu uoln{ 1aÁleue '4aulaua8apl 9I9 lrpqu9q]V ze e|9
-r-r9Fele4 §a F9ur }IoA ,sI tra{ozourtq s9 ]E{9JIB}eq E '}e{eruela s3]9{ p e}
-lozuo^ ezsrlodorle* F9ua IIeqeJo>I B 'u9q}V §oq 'uas ze s? '(ZI .I .I9u
-g}}ou e {B}}ozs}9l1ade;azs so]uoJ {ozso{Io}aur e §oq 'uaq9^}tu r-ltulc
luDltp lu?ltlD zv lllpue ugqdousy-opnazsd) eur9zs se8eru rlazs9:eFua1
-epl lJoq9q Izsozseuuodolad e ÁFoq '91Bq}9I3q sI Jo{{E .(rln|:arus; l9s9z
-o1pfioJ e >Ieu-o/og'LZ silBel '{€u-t6 {esc Fzo{ ua8apl }}epeJa }JeIusI
LtEe) }I€Bgsuete}Áuozlq {o}BpE I}uaJ B {nzsse^ sr aqurale§IJ }9qe] eH
gárrajutott egl metoikosz, va$/is polgáronként átlagosan 28,5 drakh-
mát tett ki a metoikoszok lakbére akkor, amikor az át|agos napidíj fél
drakhma volt, ehhez jött az általuk befizetett adó, az általuk teljesített
leiturgiák összege és a hadsereg l/s-át kitevó kontingensük védereje.
Ugl tűnik, nem is annyira a kereskedő és iparos metoikoszok hasz-
nos tevékenységejelentette az athéniak számára a vonzerőt, hanem in-
kább a belólük húz}:ató közvetlen haszon. Ráadásul, rnint azt xeno-
phón hangsíIyozza a Porotban (BeuételekróI, 2, 1), a metoikoszok nem
kaptak napidíjat, míszthoszt semmiféle tevékenységükért, mint az athé-
ni polgárok. A leiturgtat |eszárnítva évi minimum 84, maximum 12O
talanton bevétel, amelyért az athér:i polgároknak valójában semmit sem
kellett tenniük, elegendő volt ahhoz, ho§ belássák: megéri, ha a metoi-
koszokat nem verik meg az utcán, sőt még az iszégoricit is megadják
nekik. Lehetséges, hogy a fentiek alapján jobban megérthetjük az athé-
niak Thuküdidész által is magasztalt vendégbarátságának, phtloxenta-
janak okait.
103
voI
Falpuallazs s9 8elp>l1zg'>1eqq9Fua§ uaqrl$FepuFu :oryleueÁBn }ulJezs
snJgzoITJ e §oq '>1n[eqlJdell_eBau '{BIJJ9J B eJIuIB 'er39sdua49ê} uep
-uruI {pseluleilp sI Falluallazs ap 'Fep>l1zIJ {esc ureu {9u e d8oq 'tgt
-elelopuoF glrul9zs {Bu[9 IreFuIBpBJJoJ ug}€Id {uquple}Ie BH (,esgup
-JoJ u9^]sl Ásou_ep ,p997 'LuDllp zy :uole16),,,qq9Fu9d3 uaJeJ uepulul 9u
B {€sc '_IJJ.eJ E }IIue '}9uDIEzs eIuBpulul neqzT,t - luIJeZs a}ezseulJeJ - 9u B
sa 'uaqtueu ]9)Tpultu 19Zs }top9]zso u9ur:o3r§a Fgsseurp{IB sa}ezs9ul
-Ja} B ueupq '{eIJJ9J uolu '{B_IJJ9J {esJ §en '49u }Jetu '{EsBuIIB{Ie {Eu
-9ulo^ {ou {EsJ 3e19l9zt4 a-rÁlaure 'ueqIuEII_E ze s9zo41e13o3 ueÁ1o uesc
-uru" ÁFoq 'enrll9 lze - lleêzs B^pe eqg|gzs zs9leJ{gzs - t{B '}9huods91
-I_B u9}eld qqeIe}EIJ prrorcgreuaF ÁEa 19uzs9l>íIJed B }íunuua^ equeled§IJ
se[uapJ9 ap 'sa§9sleqe1 a{4F9seIeJ 1ultu '{B}Io^ {eqqenezpe s9 {eqqas
-9Je uBq9p}Ig {€IJJ_aJ e ÁBoq 'lze lrylzsnd e}e)í9u e 1zuralla| ug$1o3 1ezs
-9luje} ,{1erue 'ueB9saBue§ e uoze zs?I{IJed il3u9 11ur 'ezs-red s9pJ9y
,oJII{ sJulu
ugp1l_eÁFa €q 'eJ!q 9[ uerr Jo}ple 4euÁuozsse dFe SI§BA ó{TzotrJel eJ
-9|sg1 Áuozsse z€ sl{Esc eleletusl >1eÁlaure '1eqsÁu9:e ze le1oze {B_IJJ9J B
{I}eqJeuIsI uBuuoq uazsTq 1:aru 'ueqFgsEsJ9]IJJ_aJ 411eB:9sclp sr 1reÁu9:a
zB {EscJg{e 1eu.{uozsse §a Bq 'B]]ouE} {EusoupI se '3}zeêu 4eu9fiueÁF
e,r3o1 I?u{n]ezs9ulJ3} }e{9u B eqou '19s9zd3a§eu pIôJ {eu_psru{nll
-od gsla u9q}V uo>|oz {9}}e^ Iuau {ou e Blpad tues '{EIJI9J E lues 3a191eq
-ella; uodeuzsg§ V ,u_es9]Jeyazszsg§ {T.tF.eJ 1,{unqle ueJe}€}Bsc B üBq
-u9qlv >1eilffiazssQ u_€}n e^9 9sI3 r]Joqgq Izsozseuuodolad E {FIE.,,í.üsttll.
-rloÁuozsseriBeazo ze zoí1>Ioze zs9I{IJ3d ueq-otü ,e ,Jy lInpJoJ prylerr
-ezs g (,BsgupJoJ EInÁc Ázo>1e-rn141 ,g? 'Z 'TJoqpl4 lzsozsauuodp1ad y
:Zsaplpn{nqJ) ..,{lse pgzseqgzs qqesaneqFa1 e 1u9:eÁ3a 1o:4o1reQ61 s9
19qellaÁu9J3 }lozo{ )íBIJJ.aJ E Bq s 'ye}el9} e|u_enplFau ]ezs9tuJa] e.ÁFoqe
}uTuI '{eqqe8uaÁ8 {e}zsel rueu Bq 'eqaleBgsgsclp ÁBeu p|eul pBto,zs zv'
,i
éa]1.onQJQ a4alulafi6 1o 6o flo 61od 4au14o
'qoa lnOyod qua61 fi6o1 a1o6o{ 1o41117od st 4D]pa luau r1,1
'9u fi6a a-noa qo1zsolbof uDqglDa aq ,ry7a6allua 4p]4ozs
]p]Jpds ]u?41al?at4 nnpafi0a ,uDq4oluDllpsoJpa 5olo6 D 4an?
]u?44D11o1zsolbo[ pnfida p44ozso4loJalu D s? 1Dq4p6lozsqot D 49u
6olo6 o fr6oq 'yafruuat-ualaa D lDzzD 4unzo41p1o1 uol4ofi7
NVgZsVl,IgH nroy9 ZV
ygdgtlazs IoN
is. A két nem közötti különbség nem minőségi, hanem fokozati. Néhány
ér,tizeddel később Arisztotelész a nők képességeit a rabszolgákéval és a
glerekekével hasonlította össze, és arra a következtetésre jutott, hogl ,,a
rabszolgának egláltalán nincs megfontoló képessége, az asszon5mak
van, de nem teljes értékű,s a s/ermeknek is van, de még nem kifejlett".
(Arisztotelész: Poltttka. 126oa. Szabó Miklós fordítása.) Ebből eg/ene-
sen következik az, hogl a családokat a férfiaknak kell vezetni, míg a
nők és a gyerekek a férfiak glámsága alatt kell álljanak. A kisfiú, ha fel-
nőtt férfi lesz, kikerül apja glámsága alól, míg a kislány, ha felnó és férj-
hez megr, apja grámsága alól férje glámsága alá kerül. Vagris a nő kor-
látozottan jogképes, egr mérő gabona értékénél nagrobb üzletet §ámja
vas/ jogi képviselője nélkül nem köthet (Iszaiosz 10. 10.).
periklész beszéde azonban nem a valóságot ábrázolta, hanem a poli-
tikus (és férfitársai) elvárását az á|ta]'uk ideálisnak tartott nókkel
szemben. Maga Periklész éppen nem tartozott az általa is hangoztatott
szabály követői közé: második felesége, a milétoszi Aszpaszia híres,
sőt hírhedt volt az athéni férfiak körében éles esze és nyelve, valamint
a nyilvánosság előtt való szereplései miatt, ígr nem pusztán a férfitár-
saságokban emlegették glakran nevét, hanem Arisztophanész is kipel-
lengérezte komédiáiban, sőt istentelenség vádjával még bíróság elé is
citálták.
A filozófusok közül Platón szintén nem kora valóságából indult ki,
hanem egy a korabeli (és talán a mai) olvasók számára me$ehetősen
sokkoló utópiát alkotott az áltaJa ideálisnak tartott államformáról, és
könyvében í|em az asszonyok értékeléseingerelte a leghevesebb ütára
olvasóit, Arisztotelész is filozófus, és az ő csa|ádmodellje is szükségsze-
rúen a múve egészének alárendelt áltatánosításokat tartalrnaz. Ariizto-
telész a családot a királysághoz hasonlítja, amelyben a családfó szerepe
családjával szemben az uralkodóénak felel meg alattvalóival szemben,
Ebben a felállásbarr természetes, hogr a feleséget mint a férje alá rendelt
személyt jeleníti meg. A fent említett források tehát, bármennyire is kor-
tarsak, ráadásul gondolkodásunkra nagy hatást g§lakorló történetírók
(Thuküdidész) és filozófusok (Platón, Arisztotelész) alkotásai, csak kor-
látozott mértékben alkalmasak arra, hogr megismerjük belőlük a görög
nőknek a családban és a társadalomban valóban elfoglalt helyzetét.
Egr bizonyos: a görög nóknek (ritka kivételektól, pl. az egriptomi
Kleopátrától és Arszinoétól) eltekintve politikai jogaik nem voltak, ígl
nem lehettek sem választók, sem választhatók. Ez a he|yzet azonban
egráltalán nem a görögök sajátossága volt: Európában Finnország volt
az e|ső, amely a nőknek megadta aválasztójogot a parlamentivá|asztá-
sokon, de ez is csak lg06-ban történt. Vagris a XX. századigsehol sem
beszélhetünk arról, hogl nóknek (fiúsítottkirálynőket leszámítva)
105
90I
,e ,Jy) sÁu9rr.:o1 rBotr_eftod zsal{TJed ,ruau ÁBen e-}}a}epzs 1919krc 9z
-e{IapueJ pFFoFpBtod '1gqFgssez_eq saÁu9l:o1 1e-radB §e §oq 'ze 11ozs19|
,1n8o|-rgftod
1sda:azs se3eÁu91 s1 uo§eu s9 '}Io^ 11oa uIau {eu{gu e §oq
,e^f,Bz
'plp8ns ]zB s9p3^9I }Io^ H
l9q3o| saFaÁu91 uepurru - Iregluos€q
zaq4auaFepl 9{EI rreqzs1lod e s9 zoqr198lozsq€J e - Áleure '1aloÁuozsse
9I9 IIBqzsEIIeH IJo{gze ryg4Ba19: ue,{1o eq9u >19fioz9Jq9 ugllu Boq'pe
u€quozB {9fto{opt4 lues T,Bs9zo19IJo{ ]IoJosIaJ qqe}ueJ >Ieure8o[ {9u V
Vcofuyc,Iod y9N V
(,esgupJoJ elcgJc fiu9:ey)
,,,}r,rJozso{ ueÁ11 1eqp:oq u9|a1 p{ 'u9 rlo§el 9u
uepa§a uEqzs€IIaH zs98a:}oJqozs e B}IB}uIIB
B}izspny an:aÁu te[p rerre8o; n[_edl_reds:oÁ3
,Jsolu sI uIeJ9^ s 'rul9Ále
{B}Io^ pÁl_e:rr1 el.rgd5"
:allalrrloroFau
sI ueq}eJlla; §e 19urlaz9Á9 ,}Io^ B{zslutly 9 s9 'I{ {9}}epJq 1gsouop|e1
-n1 1eBo3 B IueTIBq '191|eqlsco>1 E IIIeu }u9{ese}z9dF Áues:enTsco{ e §oq
,Faur palequg}Jg} ffi|,g,ueq9}9llo^91'ze?I'fues:allscor1 pldurn1o ze
al:aÁuFeu e{zsluny 'duglÁp_44 plrgds € rreq-96t ,e ,Jy eJ9ueIIe tuo1el
-p e.,{8oq 's3{epJg ,a|guded e:9g 'a:ÁuesJa^ e }Io^ soIB}eÎq llequoze 9u
uepeÁFg ,1a>lnFgsalal ,,rul9rulrlBalu" {9uB{P lg},iu-e^}9l a rla|r9J E s9 '{e}
-}9pz1}{ InuEI]9qnJ >191o1:ods e ÁBoq 'fugl e ze lulln '4g1zg:e§etu {o{o
sII9n}IJ e-4Áurre Tueu Jzg ,I9J9s9}uplelFaur 4aÁuas-ran reldurn1o ze Irr9p
-19d 1ultu 'e^Jgz }í€}Io^ pI sI l9J{aÁu9ruasa sougnl{u soÁuozlq )i9u V
,{u9u}aq}up{e}
{eusale}9Î{ Je}ese ze,ffioq'I9uuE
qqes9}uelef p4rlos Áugre ze zg,]Io^ ueq9zar1 >1oÁuozsse§anzo e-o/otZ
snJe}z9l{ BtI ueIIIsI I9QB9szql V ,9u 9IIgI+p3dBe }}a}oze^ }s9}JE}
-z9I{ {os uagdel8au uaqB9szo>1 sI{ }]o}zsBÎoaq (elszv-sly) equol1§a
}ulJazs eFgsr,rue1 }eJIIeJ lpezezs
,? ,a ,Jy §g ,iai9 eulo^ euequo^ 9Ie
eBgsrugÁF I{E '{nuo{oJ IJJ_oJ ueÁ1o }Io^ Iueu §oqlultu '4ausadglFo| {9}
-}eI{JeIusIIa uesoFe1g1eBlpq '{B]Io^ ue{os 1r,r1 uaq89ssQzQ{ spl -.iBa ]}e
-Irrr {o{o q9Á33 §e.a. q9:oq9q pq uesouoln{ '1e>loÁuozsseÁBarrzo zv ,4el
-1nseÁu9,tr9 IIIas {o}9IJo{ 1Áu9uo1 e 89ur rorlÁ1o 8lped ueqlel-rorleÁB y
,Iulop9^
IBFB9sl}oppJpuIe uozllt} leqel rues ueq]e}up1e} 3 }p{os9}i
-ozs Fo-roF V ,I4{I9u esgz§afua11e {4F9J rri rieua§al4zugd n9I9J J9}Eq
-{91J9 soÁuozlq 19qn|91rugzs{ueq 19|es ÁFoq 'eJeIIIezs rle89sela; e 9^9l
-eqel {91}3} u9}n r,r:oqgqBglp ,II
e {Esc u€qc|gls ftped pultu 'ueq?gzs
-JopIcuBJd pultu'uaqleÁF4 lFgsepzeB pa111 19B9ssad9lBo| ]}ozo}9lJo{
,{eurIBIJJ9J p
{9u B IIüV }ultu '€ulo^ )ie}}el qpFo[ pr11111od ueÁloueÁ8n
45I/45O) kimondta, hogy csak a polgar apától és anyától származó utód
lehet aüéni polgar. Ha valaki polgarnak adja ki m€át, noha egyik szű|ő-
je nem az, eL kell adni rabszolgának. Amikor a törvérryt érvényesítették,
csaknem ötezer embert adtak el külföldre rabszolgának (Plutarkhosz:
P er iktész, 37 ) ! A polgarj og telrát hatarozottan me§különböztette egrmás-
tól a rabszolgákat, az idegeneket és a nőket. A másik ugrancsak alapvető
különbség az ingatlalszerzés joga volt. A poliszbarr tartósan megtelepe-
dett idegenek (metoikoszok) nem szerezhettek sem házat, sem földet, a
rabszolgákról és a felszabadított rabszolgákról mar nem is beszéIve.
A metoikosz és a felszabadított rabszolga csak bérlakásban élhetett, föl-
det is csak bérelhetett a polgarjoggal rendelkező tulajdonostól. Sőt, a pol-
garoktól, de nem törvényes hazasságbóI származő utódokra is ez a sza-
baly volt érvényes.ŐX meg az örökösödésból is ki voltak zárva. A görög
nők esete azonban sajátos volt. Ha volt fiútestvérúk,abban az esetberr a
fiú örököIte az ingat|ant, a lányoknak pedig az ín.lárryrész jutott, amit
legkésőbb hazasságkötésúkkör, hozományképp megkaptak. Ha azonban
nem volt fiútestvérük, ugyarrúgl örökölték a földet, mint a férfiak. A bir-
tok igazgatása általában férjükre vagy fiukra maradt, de a glakorlatban
éppúgymaguk is intézhették a gazdasági ügleket, mint a spartai nők,
akik - férjük távollétében - egledül vezették a családi gazdaságokat.
A naglobb értékúszerződések érvényességéhezazonban egr férfi s/ám
aJűrására volt szükség. Az örökösnó halála után törvényes glermekei
örökóIték az ingatlanokat. Nyilvánvaló, hogy a gazdagörökösnó helyzete
a családban a férjévelszemben es/általán nem lehetett olyan alárendelt,
mint ahogyan azt Arisztotelész sorai sugatlták. Az ingatlanörökösödés
joga mindenesetre ugyancsak a polgárok közösségéhez kötötte a nőket,
és megkülönböztette őket a nem polgárok (idegenek, felszabadítottak,
törvénytele n szátmazásúak és raLrszolgák) tömegétól.
A BEZART ASSZONYOK
Az is gyakran olvasható, hogl a nók a világtól e|zárva éltek a lakóbázak

női (többnyire emeleti) szobáiban, és mégaz utcára is csak külön enge-
déllyel, férjük vas/ allami tisztviselók ellenőrzése mellett mehettek ki.
Mbizonyos, hogl tisztességes nók nem vehettek részt a férfiak lakomá-
in, ezért furcsállották a görögök, hogr az etruszk feleségek férjük mel-
lett hevertek a lakomákon. Több forrásban is olvasható, hogl például
Szürakuszaiban nófelüglelők ellenórizték, nehogr az asszonyok szolgá-
lóik kíséretenélkül menjenek ki az utcára (Athénaiosz 52lb).
uglanakkor nyilvánvaló, melyik társadalmi réteg engedhette meg ma-
gának azt, hogr az asszonyokat ennyire elzárja - még a munkától is. Az
I07
80I
,ua{eJeJceld
11o;r,rsz E ile}eqel Fzo{I9I4 p'rp§e1 Fa19: prppesJ9}
1Áuueurep^ I9quleu ]g{pu1u s9 '{eIJJ9J B }ulru '{9u € >|elzolJelezzoq
§r.rdd9 19qa1 zaqdg{ec}n Fq:qF V ,]]a]uele| as9ledlc {9sJo{ II3] E }Itue
'1oBgspe:_e; E }zB e}}e}lqÁua 9sspl IIIB '>1apaluale| sI }sgJJoJ9Ic9tuJoJuI
sodeuuapuyn eJquI9zs {9u E {B]n{s9JJoJ g ,lezl^ e ueq>laÁu9pe8u§B
ezeq >I9llol!I|9zs p§elgu p91esc e ftped 19ulaqqaÁu9Fazs e 'r1o,(u91
-9I_eFIozs 'rlgueFlozsqer a:lÁuqqQ1 lgqe}n{ V ,Bq{ezgqug8eur e ufeu'lez
-T^ ssl4 e elleze^Bq{qn{s9JJoJ sou9Î1Áu 'a:rlara} s9ul §err e-n1g:oBe ze
ze ep '1?lazg^z!^ 11ol"rreÁ8n ueq{osoJ_e^ Fq:qB V ,1Ie{9uIJa} Iupela EJ9J
-o?e ze ua|ueula ÁBoq 'ueqqe vzzolglJo>I1aÁBalzo ze §oq 'Iuas zB u_E^
,1a e§:e1
{TÁu s9 'e8o| auua1 eu zeqqe ÁBoq '11o1n[ uas eqezse {auDlues
Ioqs9uzsg{lJozso{ 1rerleu:a§ ple 'ÁuozssedBarrzo §a,}Io^ 1ada_razs TIEq
-9[9lp9uIo{ (agv-gvt 'adauun 49u V) zsglreqdolzslJv €{unul I9u
sI s9}Jzs9>1nlozso{ V ,{9J9| erceld E {E}IoJgs9^,r 1911oÁuozsse le{9uJe}
-|et 'toFg-rn 'láz?uJ'lgsclourn§ '1e89sploz Bq '}Io^ se}ezs9tuJa1 uasaftaa
,4oÁuozsseeJo{ E s9 {_BJo{ € {€}InJg ueileru sgul,§a s1 uo>1oceld y
(,BsgupJoJ erur1 1e;depp11-{u9scueJJ
,gov '4odou s? 4p4unr4J :zsopolzs9H) ..,lgJ{Q Ilre}ugzs s Jozsgla zoq
-pez7ll zzotq 1Áuozssv' :9}I9{1zsered IEI}9Ioq E 'zsopolzs9H Baur vzzeuJ
-pFol ÁFl pn_eFgslgÁu uapaz9pue{ e8eur e lzg,ueqF9lr,r pzse:ed € nozs
,ue{aploJ B
-19| 1eda,rezs soJuoJ 9lee{unlu I9u V {ello^ }}eII3uI {{rF9J
ueQ9plFolop >1oÁuozsselzse-red v ,Telnr"zzo8top lrn§a Ie>I{+F9J sI {9u E
ÁBoq 'er.re {B}InJozsgr >1a§al9r IuIIEpBsJ9} souo.{Bel 9qs9ê{ p Ins9p€gu
,u9c}n ze gle?1919s ppaÁFe B},iFBq ues pddeu 39ur
19F9salal ÁFerr 19Áu_EI
p I{€IB^ eq '>1euF9sso}Bl9 T+ozIy|l }equrq Tueu '{e}I? I9qulelepelsa:erleF
-IozsqeJ uadd9 }uIsEtuIE>lIB {I{B 'I3)p{9pe{seJe{ s9 le{{ezs9:aFua1 ua8
-epl ele] '}Io^ so-r.e^919{I{ 9ze{IepueJ puruopF:oJ {u9I9 1so:_eaíBeu Bor
-_o.F qqqtFel B }uIuIEIp^ 'u9qtv s9) Tezsn{ernzs §oq '{nzsse^ eq}elul{e}
,Ial}aJ9s;r1
ftped pH 91ala§au - e}Jo}JB} {ry\pe{ {Bsc _BôI{B s9 'eqgletu
-al e 'aq>leÁI9}uazs e 'e-rceld e {a}}eqeurla deuuepulu s1 >1oÁuozsse 9urr}
>IaulJ9zeqe F9ur }9I{aJ ,}za neqa} tuau 1n{I?u e]eJ9spI (UJ.oJ uo{o: ÁFel)
Áuglgl-?lozs slGen 'ppaÁ8a ÁBoq '1ze Tueueq 'BJ9J}n ze pqd9l tueu 9u
e ÁFoq 'pI {9]puouJ lze ures rla,,(u9^Jo} TBzsn{€Jnzs qql:oftzs8a1 e B9u
,191Bgs1:9zaq E uaqq3souoln{
Insgpegu {e}]eqpaûezs Tueu rlou e ÁB1
'}E{9)íunu {r_tJQ{ z9II e 491zaB9t uesozo{ {9uBFIozsqEJ B s9 {oÁu_BIp9I
-esc B '89salal e '11oÁuozsse.,§e.tzo '1oÁu91) {ouo{oJgu 9I9 uoql}o ze'e[
-Áue |:93 y ,1ulazd9>11a 1u9rlFgsl1etBoJla soÁu_eFeur eI9JIuIBIe^ p€qezs luau
1ze ÁFoqqesc,}9pI zB {9nepul le>I{9{unu IsqlJalzeq'Iess9uoJ-Iass9^
-gzs IBlu{ ues9leêu{a-ra,{3 E s9 '{elln uoqilo ueqgle^ u_enlÁu 1e39sala3
(>1osouop |elnfieq;rur'{ope{saJe{ ) {oJ98Io d BepzeB B s9 {g}eJ{o}zsg€
XÖLIÓNÓX BS gÁBAASSZONYOK
Voltak olyan munkák, amelyeknek elvégzéséhezfeltétlenül tudni kellett
írni-olvasni. Azok a nők (és férfiak), akik e tudással nem rend,elkeztek,
egr tulajdonjogi perben éppolyan védtelenek voltak, rnint az üzleti élet-
ben. A leg[öbb görög polisz esetében semmiféle forrásunk sincs arról,
hogyan és mire tanították a lánygyerekeket (igaz, a fiúkról sem tudjuk,
hiszen az oktatás magánüs/ volt, amit ki-ki maga biztosított glereké-
nek). spártában a lányok ugranolyan fizikai és szellemi képzésben ré-
szesültek, mint a fiúk, de ott a szellemi képzésta fiúk szétmára sem vit-
ték túlzásba. A spártai nők mindenesetre tökéletesen irányítani tudták
a családi gazdaságot, és ehhez az iráson kívül más ismeretekkel is kel-
lett rendelkezniük. A leszboszi lányok, legalábbis az előke|ő réteg nótag-
jai, lányiskolába jártak, Az egrik ilyen intézményben tanított Szapphó
(Kr. e. 7/6. sz.), az ókor egrik legnagrobb költő(nő)je. E lányok a kora-
beli férfiak átlagélhoz képest kiemelkedó nevelést és oktatást kaptak.
A Kr, e. 2. századi Teószból ismerünk egl feliratot, amely a Polüthrusz
által alapított alapítványi iskola múködését szabá}yozza. Teószban az
elemi oktatás, vagyis az írás-olvasás megtanítása a fiúkon kívül a lá-
nyokra is kiterjedt. Az iskolázott nők szinte bármilyen szellemi tevé-
kenységet végezhettek. A leszboszi Szapphó korántsem az egyetlen, mú-
vei által is isrnert görög költőnő volt. Tileszilla (Argosz, Kr. e. 6. sz.),
Praxilla (Sziküón, Kr, e. 5. sz.), Mürtisz (Anthédón, Kr. e. 5. sz.), Erinna
(Télosz, Kr. e. 4. sz.), Nosszisz (Lokroi Epizephúrioi, Kr. e. 31O k.),
Anüté (Tegea, Kr. e. 3OO k.), Moiró (Büzantion, Kr. e. 3OO k.), Korinna
(Boiótia, Kr. e. 200 k.) és Melinnó (Kr. e. 2/l, sz.) példája mutatja, hog5l
bármelyik üdéken és barmelyik időszakban találunk költőnőket, akik
múveltségükkel legalább koruk legkiválóbb férfiköltőinek színvonalán
álltak. Mé§ a mai napig a szinte kizárólaga férfiak területének tartott fi-
lozófiában is találunk neves nőalakokat a kr. e. 3oo k. élt cinikus
HipparkhiátóI, Kratész feleségétől a Kr. u. 41S-ben a felheccelt kereszté-
nyek által agronvert alexandriai Hüpatiáig, aki platónikus filozófusként
nyilvános előadásokat tartott, és nem kisebb tanítványt nevelt, mint
szünesziosz.
Afllozófia iránt természetesen a nók (és férfiak) csekély töredéke ér-
deklődött, de volt olyan foglalkozás, amit csak nók tölthettek be, megfe-
lelő ismeretekkel és glakorlattal kellett hozzá rendelkezniük, és amely-
nek glakorlása feltéte|ezte a szabad mozgást a városban akár éjjel vagr
hajnalban is. Ez a foglalkozás a bábaasszonyé volt. A bába, görögüt
maia a terhes nók segítője, a szülések levezetője (és glakran a nem kí-
vánt terhességek megszakítója) volt, aki tevékenységéértdíjazásban ré-
szesült. A bába élhetett házasságban (mint pl. Szókratész anyja, Phai-
109
0II
,IrBqgIJrt]I}soJd B s9 (Fgserl|ep's9pJoqzp's9uoJ-seôzs)
ueq{9{untu
II4JQ{ z9íI e :{B}zetu1e{Ie ue}elnJa} j9>I qq9{urFa1 1arl9rre8lozsqe: y
,1e4oÁuozsse
'1e>loÁu_el {unlgl€} sl uaq§a19-r lqqg] E uese}ezs9lllJe} 3p 'p88o|_rgftod >1a1
-}eqze{IapueJ sI {9u e '{n}19I }uII^ ,{oJ9ftod s9 ({a}s9lalnzs uale$ua,r
--r91'>1931ozsqeJ }1oupeqezsle;'>1auaFepl) {9za{Iapuel ruau pBBo|:gF
-1od rle1lon 1p9zQ;4. {opeqezs V ,{opeqezs e Ftpad {nnal_o.J '>1gueBlozsqe:
s9 1931ozsqeJ p {e1II_E pp3a1 ,eJzseJ ruo_Igq eilo}zso l€uoô}zsBv^lloz
-oJ9leq }9{ }eIuIBppsJ9} V ,{e}s9}olnzs ualafiu9rug} s9 {gBIozsqBJ 1}o}Ip
-EqezsleJ 'rleueBep1 9{EI ueqzs1lod e '{98IozsqBJ s9 {opeqezs euueq {E}
-1on ,e39pr {BIJJ9J e }uFu '11op9zoBe1 §rrueÁFn ezseJ Iou tuolepesJ9] V
y9N9,IsZyuV^ sq }IVJ,IynJIJSoud
,1a4rolasrad9{ uaso]
{nneql_EplFeru sI ueqt{a Irueilazs {lzs
-aqalFau B '{n}}gl }u1u 's9 '{€IJJ.aJ so8epg ze 1u1glu'uelulzs qqeÁuoscep
,{un]pqseÎopI
{€]II9 urau Ba1rruailezs }9q3} {9u FqrqB V l9q{unsgJJoJ
Iqqg] ]Iure }u1u 'zaIe}9]IeJ }s9}B})io9u IIueIe qqalpef:alla p{{os ftped zg
,IuseÎo-IuJ}
{qpn} '{a}ze{}uelei a:s9zd9>1€q9q {I{e slqqgpBe1 '{9u €
Á8oq 'allarr {eu}}ope zsouBJozs 1ze spiBen ,19d94elulru €q9q salel9{91e
{9}}3}!Iezo{3aru qqepFel qpie 'sr 4orreÁ1o {B]Io^ ue{os esg1iuoztqs9 '}IeI
-aJBa- B Q9 Q xÁBepulur' ]JoJzsBIIIE l e JeuJezs {9ê^ ]zs 9 J ue qs 9zdg4u q9 q
e 1e>la,{1eure '{3urIaIe19]IeJ e {Eu{oze ffioq'euueq >Iun}aI{aI >1eso.,(uoz
-Iq '}J} 1alr,{uo4rz9>1 rÁuguopn}so^Jo qel-rorleÁB luaueq '}9ldgin leugzo1l!
Iueu zsoue:gz5 ÁBoqluIW ,ueq{ozsnqgdzsruIgll sn{r.figur e Baur >Ieuez
-z!qau 11aÁlaq s9leza{ Iso^Jo sTr{Bel 'u€q{guoqeq e rlauaÁ8FILI 3u se (}sg}
-plezs3etu39ssal{Ja} ygzu9d a_rBgir >1euesl|eq su s{8en) {oJ9^gszuad >1eu
-a§a1 3u '}9{}B {IaBe}oq Beus >19zzlso 'ueq9Je o[ >{auaÁEe1 'ueq>1o1euellrd
sn{I]IJ{ e 1erlnurp8nÁu Feur >I9zzIJg'>1aurlnBalaq €-I9J9{ Itu s9 BJ€uzseq
}iII9^ Itu 'uel;delp {9|pn] Faur 'uaqlazsasazsffigÁF e se ueq]azs9qes
e' ue qÁuguropnls9zo{Igld9} e >Ieuezza>Ilapue J ppe1:o4e.,{B }uIueIE^' Ier1
-{e}eJeulsl neI9uIIe Á8oq 'zsouesgzg e|sgttla l9}{9q9q qqgl_elqFa1 y
,sg-ra
391a s9 (eq>lez9l{u_p3eul B
so}BJ9|eq uazslq) IuB}JEJ }o{}n pn1 'pzoFlop }3JaZs 'a8gslaqalgzo{9lule
ze 9| 'quoilazs {u9I9 'IuseÎo-IuJ} pn1 pIE '1aq3l ze 'e|s,l }unu 'Eqeg ,eJ
-9s919IIe }EpEIaJ a {ou€netu1e{Ie }iI{B 'BJ9sguIrB} 1oÁuozsse ueÁ1o 19p1
ze 1v|IoJuzed au ueqs9zd9rleq9q B ÁFoq '1e>1o1elopuo8 a IrBqs9JI 11.tz39l
lJgzv,Bq9q qq9pll4Fa1 e ueÁlru 'lze Fpad ueq{Ts9lu E 'u3ssaqel 8q9q
pielp^ dBoq 'zoqqe ile{ Iru 'e1 e|:; 1ze ueq>l/Fe zV ,p}ploíuozsseeqeq e
>11zoqplFo; sI ueq9]aze|el l9lt 1eug|gqunru rlezsgÁBgÁFgu (zs ,zfi,n ,Jy)
zsoueJ9zs rzsozsaqda zV ,sI uope|eq J9)iE ep '§enzo }le}eqal '(91aJBu
A legtöbb örömlány, különösen a számos olcsó, kikötői porné közülúk
került ki, de a polgárral kötött házasságra nem számító, törvénytelen
szárrnazású lányok is prostituátódhattak, A rabszolganók, különösen a
családokhoz kötődő dajkák, glakran elnyerték szabadságukat, de az
önálló keresettel rendelkező rabszolganők keresményuk segítségével
meg is válthatták azt. Fe|szabadított rabszolgaként belekerültek a pol-
gárjoggal nem rendelkező szabadok rétegébe.Az Athénban lakó idege-
nek, metoíkoszok adót fizettek, amelynek összege férfiak esetében évi
12 drachma, önálló keresettel rendelkező nők esetében pedig 6 drach-
ma volt. A törvény tehát eleve számolt az önálló nők rétegével,
van még egl tevékenység,amelyet a szépirodalmi művek glakran
kötnek az asszonyokhoz: g rnáEia. A thrák asszonyok - legalábbis
forrásaink szerint - akár a ",Holdat is te tudták igézni az égből, és ha kel-
Iett, a halottakba is visszavarázsották ideig-óráig a lelket, hogl segítsé-
gükkel megtudjanak valamit a túlvilág titkairót és a jövőrő| (nekroman-
teia). AvarázslÓnők állítólag madárrá is át tudtak vá]tozni, és értettek a
mágikus ryóryító szerek és mérgek készítéséhez.kirké, a homéroszi
OdÜsszeia varázs|Ónője disznóvá vá|toztatta a szigetére látogató férfia-
kat. A kolkhiszi királylány, Médeia sárkányok által vontatott szekérrel
emelkedett az égbe, miután méregbe mártott kendőjével elpusztította
férje uj feleségétés megölte közös glermekeiket. Mások a szerelmi va-
rázslatok terén mozogtak otthonos€ul.
különös, hogr egészen más képet mutatnak a ránk maradt ókori má-
§ikus papiruszok. Az Egriptom száraz homokjában megőrződött görög
varázsszövegek számos receptet tartalmaznak a láüatatlanná válástól
az emlékezótehetség fej le szté séi g, a v ar ázsszell em megigéZésétóla mági-
kus glóglkezelésig, de e receptekben semmi sem utal rá, hogl felhasz-
nálóik között több nó lett volna, mint férfi. oppen ellenkezóle g, bizo-
nyos eljárások eglértelműen férfiaknak készültek, hiszen kifejezetten
abban segítettek, hogy használóik elnyerjék egl lány vagl asszony sze-
relmét. Ugl tűnik, az irodalmi művek ok nélkül allítják be úgl a2 asszo-
nyokat, hogy ők glakrabban fordultak mágikus eszközökhöz, rnlnt a
férfiak.
Tudunk arról, hogy olykor egész városok nyúltak a mágia eszközé-
Itez. A kürénéiekpéldául Kr. e. 600 k. ús/ tettek esküt, hogl viaszbabá-
kat vetettek tűzre, és megfogadtatták a férfiakkal és a nókkel, a kisfiúk-
kal és a kislányokkal, hogl ha nem tartják be az eskü elóírásait, olvad-
janak el, mint a viaszbabák. Ebben az esetben nyilvánvalóan a város
elöljárói, vagris férfiak eskették meg a polgárokon kívül a polgárjoggal
rendelkező nőket és glerekeket is, Ha az irodalmi múvekben mégis
többször találkozunk szerelmi mágiát aIka]mazó nókkel, mint férfiák-
kal, az azzal rnagyarázható, hogr a férfiaknak céljaik eléréséresokkal
111
ZIí
,eIuIe}Ie
}}alla}i {eu
-^9 ootz qq9pBel F9u ftgteRza{ {Bu_Es9psgpóeur §oq '1prÁuozlq {Bu
-1elopuoB uJepou ue,{1o ftpad zg,qulel4Jgzp1 19qF9sÁua>19,re1 n1z|} 1r;ll9
>IBIJJ_oJ e 'Álaur-rgq }e{9u e Álaure 'sJulu F9squopr1 ueÁ1o eI9JIuIues iloz
-9>I teB9ssedgl >tgu s9 {BIJJ.aJ §oq 'ugleld 8eur elzeurpBo; ueq8gg,l Fo-r
,soFe1
-o€ e uaqqa uadd9 Flpad }zV .{n]lopuoF rreqqgJo>7lze §oqe 1ultu
-gryzI>Is9 gzoJ9leqFeu }Io^ 9qs9ê{ p{{os IIBquozB s9lnuql+{Ie ze zg
,ueqe{unru € s? ueqzsn]F{ e ftpad pu1ul 'ua>laÁlaq sou9l11Áu B s9 ueq
-zvqu'Belpqlzr1 pupu l9Ja} {9u s9 {€_IJJ9J e 191s9ur.{Fe eua}luoprlla 3D{
-9u9ul soÁuozlq 'uoTepesJ_eJ uJepoue:d uapulu 1ulur 'Fglyr §9:93 V
,rupsgp,r8eur
{9sl;Eas IBss9lsz9ren 1e>lp§gn Á8oq '>1e1
-p:azsÁu9>igJ,{3l {p{€ '{eu}í9u B lultu 'aJ{ns9ze{IepuoJ 1II9 zo{zse qqo}
TULVILAGI UTAZASOK
HoMERoSZT ól- ez oRpHlxÁtc
A haldlróI úgg gondojuk, ha mar úggis el kett jönnie

értünk, jöjjön el mtnéI később, hogy touőbb éluezhessükJöIdi"
napjatnkat. Ezt olyan természetesnek uesszük, ltogg meglepőd"ünk,
ha kiderül, nem mindenki gondolkodik ígg. A görögség
az archatkus és a klassztkus korban például egészen másként
Jogalmazta meg, melgik életkor a legjobb a haldlra,
szophoklész az oidipusz kolónoszban című tragédiájában azt ál]ritja,

a leg|obb az, ha meg sem születünk, de ha mégis meglátjuk a napvi-
lágot, akkor vagrunk szerencsések, ha minél hamarabb me§halunk
(1224-1227):
,,Nem születni a legnagrobb boldogság, de a második

Megszületve hamar megint
Visszasüllyedni ahonnan jövünk. "
(Babits Mihály fordítása.)
Az öregséget, a megöregedést uglanakkor a legnagrobb csapásként

írják le a görög költók. Tithónosz története ezt a véleményüket foglalja
össze tömören. A trójai királyfiba beleszeretettEósz, a hajnal istennőie,
és Zelsztól örök életet könyörgött ki szerelme számára. Csakhogl örök
fiatalságot elfelejtett bozzá kérni, ígr Tithónosz es/re öregebb, eglre tö-
ródöttebb lett, és az é|et súlyát már alig tudta elüselni, A halál azonban
nem válthatta meg szenvedéseitől, hiszen halhatatlan lett. Végül teljesen
összezsugorodott, és hangja is ciripeléssé fakult, ígr, különös kegrként,
megszabadulhatott emberi léténekterhétől, és kabócáv á változott Mim-
nermosz a Kr. e. 7. században eglértelmúenkijelentette:
,,Tithónosznak örök glötrelmül Zeusz az öregkort

adta, de szörnyúbb volt élete, mint a halál."
(Franyó Zo|tán fordítása. )
Az öregségtól még Szókratész, a filozófus is félt. Amikor a Kr. e.

399-ben lefolytatott perében halálra ítélték,azt mondta, hogy bár hetven
évet ért meg, szerencsére a legjobb egészségnek örvend, ha azonban to-
113
vII
B 'uBq9l8glo]Itu 8qrqB E sT {EIEI_PIBq g1pzsnd '{Is9uI §e uequoze 11on
,{9fi9}n sI
{eua]sl ze Bgul }9 s9 'uB^ lgqz?J e}íIeI 'I9q
-sB^ eÎzs zsoleueqJ 'sep9z9ul 3s9]uIJ9 zsoudn11 $ry ,rln[g.r azze§1loan
-|9 ze'1o1ode1l_e gluospq zoíIvIeq e dBoq 'v7ze ftped zsoudn11 '}3{9 E[
-IocJnq erF9lplr,r1 e ÁFoq 'lJgze Zso]EuBqJ :eJ{eJ3qTue ZB {euJo} e>lezs|9
s9 '{Bu{BI ueqzsoJeuea e 'u9Ál9ur F9IWe ze ÁBoqlulur 'Áu9;deu IJ9 tues
-os }e{aJ{I ze t€'otl'ezzotílrys?ueq uBqpBzgzs ,L,a,Jy E zsopolzs9H ,{?s
-seq}aua]Ia u9]I9tu po §oq 'eqqryzeq 1a rlp;dor s9 I9JpI_oJ E IeJ {Ileue
V ,91pqI_EIE] ueq9>Ieu9
{9 'u€qJJeq E ilesela u9]nlu '1u9p9d:ezs IEI{+I ,eJ9^}s3]-re41
,gI zsplu ze as9}lltue 9sle -r9dra>1 sa}etulel.eJ V zsoudng
sl§err 'űory seÁu_tgzs qescrreÁBn zu 'erJ xr.p sp{Bel 'erlezsfg zu 'zsoleu
-eqJ '{€IBIJigtr, seÁu:gzs §a a|g1;selsel8au '}rueutu}q I4F9JÓ.F I9IeI{ V
,1aBF9suepeleq
-e} s9 1eFF9seBua§ 'pB89srr.r-r '1aFF9sBeJo ze }eI9 ,lzssoq l}o}}Il9eqruazs
ela^ B 8;ur 'pBFgsJo]9q s9 pFF9sse13_r93 '1a339sd9zs 'pFB9spleIJ {oJo zE
,{e1I9IB1
11aluale| 1ar§e ppq IEJo{ € ueq{ns9po{Iopuoc {euqqgzuo^
19u39s3e:o ze'I1ule|? r,lzssoq e 1eÁlaure 'IgI€q ueÁ1o llezal?| s9 '91zsaft
,uaq{e{eu9
11ol e[lurroJ uepu1u ureu lgleq e ]9qe} eJvuuqzs lq8q:q§ V
Is9q e uua; uo|peJ€III aêu ep 'ueqg]Esc € uoIB}eIJ Ie uessa qqe{uT :r]tu
-1alr9r{Be es9lzse|9^ s9q V ,zsnel[q{V ]Io^ sI p{ 'Tupn} e§oJ tuas pIues
uequoze ueq}ese {Is9uI '99s9q qqo.,{Beu8el 1rJoq9l{ Ie|94 e trulur 'Fo;
,ueq9lo>I e|pgpsc Baur :a
IuI9 9{{919 3J!q u3q]ese r{I§a ze ,{Boqrles3
1_ro>1Farg d9zs s9 ÁBeurezeq §el 'uaqtualepzn{ Is9I{ B {Isele s9 ueqr,lJ
-oq9q IB|gJ} B pBJBTu}]o §e,t ;sglzs€Ig^ p polepeBeur {EuzsneIIIq{V
(,esgupJoJ Joq9c lJesceêo ,9I?-0Iü '6)
.,{€up1pq p JgIII alaőgt I3 J9 sI ureu ues-ro§ s9
'{IF]du BJnzssoq ure}I9 IIIau€q 'trraJ}I{ ,{Beu zssrrla
'1ellurqzel1 eJ9|pI9.J }}e}elazs {e-r?lFaur BI{ aptu9
:tueJ}q B }BqpB^Jeq luesos ep 'IuB}n€Zssn ZseÎe
'e^pa{eJe^ {opBJBIII }}I I4J9{ :9l p[9:1 e eq.,iBog
,>IBuI9IBI{ e J9,^ alaz?gl s9}]e{ uraBua ÁBoq 'elpuour
'Áuozsse Fe]sI'zspeqJ lq9psnza zv'uryítlesapg*
,rororrrrrrzsoJ?Iu
-oH I9JI9IBq B puoru zsneIIF{{V gIocJBI{ pep e|9:a B lltu€ 'z€ gluoseq
uoÁ3e5 ,Baur palp l3{eu9^ e lueu '}B{B[I ze I9Ieq Is9q E ele^ s9 F9sgsc
-Ip lcJeq 'qq9le Ia {Ise socJeq g,|eqzs9,{Ba eq'selape§
V,{Bh zeluyl
-?zs lulJezs 9}Ig{IBpJe>1 plr9ds |pez7zs ,L ,e ,Jy B 'zsoleuna ,a-rqqolFa1
e {9}Ie{9u9 ]9I_EtBt{ Is9q {B§I 9,191 ueq9fia} {n|a:a ze {qBq-Ip.8 e '{1urt}
ÁFn ,tglrtas9peû3zs a }9 )i9}IglupIFaur :ele^ {e]}3} 19| 4gzerczs aJ?]eI
-91! soppq e §y'guzou;q F9sBalaq B s9 39s3a-ro ze esg,íuoztq 'eul9 qq9^
nónemú Kér. Az ő je|zője harpaxandrosz, vagis férfiútelragadó. Több
Kér is volt, a csatatér mellett ólálkodtak, karmukat belevág$ák áJdoza-
tukba, kiitták vérüket és lelküket elhurcolták az alülágba. Érdekes,
hogl uglanezek a kérek édesanyaként jelennek meg, ha glermek lelkét
rabolják el. A kisglereket mellükhöz szorítják, úgl szállnak át vele a túl-
világra. A nőket glakran szélvészképébenrabolja el a haliál, Az athéni
Erekhtheusz király leányát, Óreithüiát Boreasz, az északi szél ragadta
eI, amikor a leány az Ilisszosz folyó partján sétált. Odüsszeusz felesége,
Pénelopéazt'rtkör:yörö§ a szűz Artemisz istennőhöz, hogl nyi|azzale őt
vas/ küldjön érte viharos szeleket, ragadják el azok a túlvilágra, mert
ott találkozhatna halottnak vélt férjével(Homérosz: Odüsszeia, 20,
61.). Könyörgésében Pandareosz lányaira hivatkozik, akiket szintén a
szelek ragadtak el. A spártai Menelaosz király felesége, Helené is azt kí-
vánta, bárcsak szélvihar hurcolta volna el, és ne vált volna a trójai hábo-
rú okozójává Úttasz,6, 345.). A nőkért tehát vagr istennó (a nyilazó Ar-
temisz), vag5r szárnyas szélvihar, vag/ eg} Kér jön el, míg a harcosokat
többnyire Thanatosz röpíti a túlvilágra. A glerekek halála a nőkére em-
lékeztet: óket is es/ Kér viszi el. Us/ túnik, a görögök számára a halál-
nak volt eg} férfi és egy nói aspektusa.
Csakhogl a férfiakat is fenyegethették nói haláldémonok, ez azonban
legtöbbjük szá.rnára nemkívánatos elmúlás volt, Oidipusznak a Szphirrx-
szel kellett megküzdenie, és a Szphirrx oroszlántestú, szárnyas nóalak
volt, Odüsszeuszt, mint ahogl a többi hajóst is, a csábító hangú Sziré-
nek várták, akiket a görögök madártestű asszonyokként képzeltek el.
De Kirké varázslónóben is egrfajta haláldémont láthatunk, hiszen ó
a férfiakat disznóvá változtatta, megfosztva óket emberi létüktől. Az
Odüsszeuszt szelid kényszerrel fogva tartó Kalüpszó nimfának pedig
már a neve is árulkodik: kalüptó annyit tesz, mint elrejteni, befedni. Mi
a közös ezekben a női hala]démonokban? Akit kirké elvarázsol, annak
sírja sem lesz, de annak sem, akit a Szirének felfalnak. Nyomtalanul
túnnek el az emberi közösségból. Uganíg} járt volna a távoli szigeten
élő Kalüpszó szerelme, Odüsszeusz is, ha ottmarad. A nimfa elrejtette
volna az emberek elől. A homéroszi hósök azonbart, mint ezt Akhilleusz
választásáná] is látlrattuk, nem bánják a halált, ha általa híres hősök
lesznek, és emléküket messzi korok is ápolni fogják, mert nevüket dal-
ba fűzik. A ha]ál nói aspektusa éppen ettől, a hírtől fosztja meg a férfia-
kat. Aki hosszú ideig él családja körében, lehet boldog nagypapa, de
nem szól majd róla hősi ének, és a Kérek fogiák elvinni magukkal a név-
telen elmúlásba. Ezért harpaxandrosz, vas/is férfiútelragadó a Kér,
A nók és a glerekek számára a hírnévamúgl sem adatik meg, gondol-
ták a görögök, őket tehát elviheti a nói halál, vagl elhurcolhatja magával
a semmibe eg} hatalmas szélvihar.
115
9I I
zV ,1e{au3êle ze >1g§eqle8olJ }u9{]eu9spl s9 'eJpIgJ B {eu]eqJ9lBzssp
Jo{IIuJ9q 4oze ,ffi; 'e:gfi:ed 9sl;q 9Á1o1 ugJeq{V g}zspl9Îe I9}{9I9
zu 1e4eíus9 zE l9 IzsI^ Tuau ezs7^gJ 8pulre ze 'ugJeII>I'{9]I9seu qq9s
-9{ luTIü 's1reÁFn }E{B}Ioq uel}a]eura} V ,l]9z9{ {B}Ioq e 1eurppoFn {u
IgtB} Iueu {eI9I B uaquop{ 'a:g1eFlzs 9{JI}I J9}Bzss$ }ultue 's9q B }9
,e[g[eq zsnazssnpo
Ie esseruel '}}9B:9Áuo>1 rgu9dlg }uTuI 'er89grrlr,rl u 1:9
qq9le e{IaI dB} 'elJ91 i9{BÁN ,I9J9}3} E }Ilpqnzel s9 ']pBIJIoJ uequoze elg|
-ez >Ieírysqlnpq 9|BII V ,Ie }pnIE u9|ala1 z7IIe uaFazs9: s9 'po84raq ugln
esgzo^gl zsnazssnpo §oq 'e}I9seule r9u9dlg ,ilu_el ze elle^ 9IeJ ELu
-IepoJIq {e1}oleq e p,rg|g|eq s9q e Jo{IIuE '}I9 39tu :9u9dlg uazslq '}lop
-gdelFau zsnezssnpo ,u9J9]€q B9rnp ze 19elpeBoJ a{IaI -r9u9dlg ,1u}etu
-e} ile{ I3 }}9z9{ >1aÁu9rup-ro{ uapulru ]€ { euopq e ÁBoq 'BJJB :aJIIuBIEA
,u-I9} uo|pnl ezeq §oq
F9ur efi;uelFau uequoze svzo1l9lp} uEI]€J9^,iBg
'11on aFgs>lnzs aJIIue'trzepulur lg}zselzseJlat e|pnlBe[u zsnazss4po
(,Bsg}rpJoJ Joq9c 1.tasceleq)
,,,>1e|pe-reru erulepafa; 1loq uall9Je sezsso ze dFoq 1upr
'F9s4o:o Eepze? }II_Ezs lueu eJp1 'sI }9}InJoluoÁu §a
']9|pIp,J e {€us9lu uI9uJ4} ueqqesallzs rreqtu_ezsdep*
:(167*68ü'II)p1 p€{EJ §; eÁu:9 zsn3IIIq{V
'sgq Fg:oB qqo§eu8a1 y ,1Fueq.,iBe s9 ualeltug]g F9IIÎ+} IzsoJ9luoq V
,s9le}unq
ftpad luas 'Iuolelnl uas sculu ug]n I9Ieq p '}n[ epoue^{Fn 1u9>i
-Á3a eng,iB s9 s9q 'uBI}ElJ9 s9 sou}q ÁFoq 'se>lepJ9 lry\p{puag ,e::e 8atu
eJJe sopll_Ezs {psc 'zsoJ9tuoH e|puour 'd94ruop §a }uTur 'ueÁ1o erlla1
,eze>I E
{E}]oIBq V Io{JElu eqlunues E 'IuIeIo e|:e4e Bsur s9q E Jo{IIuE
ep '}Io^ ueq9lel9 1p19,1 ueÁllure 1ulru 'ueÁ1o eJ9sln{ ple 'Ie^9ulallazs e|
-Árresap9 {Izo{I_pIB} zsnezssnpo ,I9qJ9^ B {IzsI eq 'pze{ Iulgzseq sl Áu:9
Iqqgl e 'ze7t,l?\?Iue IpIp,J 1Áuuaurepn apaqzr:gFaur p{e 'uo1eq uapodBa
ze sper{Bn }Io^ ZseIZseJIeJ ,JB{B Iu€IIBq zsn3zssnpo ]IIuP 'JZPpuItu
e|puouqa 'I9qIB}I 9lsoJo^ E {IzsI Jo{IIuE 's9| qen V ,I9qJ9^ B B^pB {eu
-ZsBIZseJIel l{lpar{Fa '1e{eÁu-rg 91ffiepo esaezssgtr e na8asssqle IEppJB{
}uo^p{ pfeu '1arr9-r9n qn|eÁue e]3{eJ ÁBa s9 so{ a}e{eJ,.{Fa nlolFeru lze's9
19Jp9.F '(9ôqes EIuIpzs9IB IIo>I ulau sp,{§err) >7|z9|eq sI Bpo zsnezssnpo
,}u9aJ9 ze
1IJ?Ia zso}n{gy € s9 u9lI}a8spdl-rn4 B 'ugJaq>IV ze '49[1o1
tBglyrp ze |ow'ug§:ed zsollee)io ze'uv^ uo{€zs9 Bptvttlrl v LezvIleu
-1eqln| 1u9qlru 'uo391I^B} p Eaul azzep:9>1 1919.,{u_t9 zselzseJleJ 's9| sclgq
e .,{Foq '{Buzsnezss(lpo }oscgue} e pe e|pe 9{Jry ,{nfi9le} ueq9}ieu9
,II DlazssT]po ze $91ozgJq7-Bpuntlt se}alzs9J 9sla zV
,grroqepl uad
-doqe {requoze {aI9I € 'FqFeru ]se} B ÁFoq '>1allalr9lsdBe uequoze u€qqv
,eJ{es9pJg{ € eJ{eze
{B}pe }E{oZSBI9^ 9l91I3 9ssl{ ueq{oJo{ 9zoquoF{
{pFq:q§ V eu9}n I9IBI{ B aJ{eJaqlua ze J9^ 1141 1,pqFeu 1qe '1n| 9rrog
eposzköltő tehát az odüsszeusznak adott tanáccsal figlelmezteti az
eposz valamennyi hallgatóját: a halottak eltemetése isteni törvény, aki
ezt nem tartja be, az istenek ellen vét, ráadásul kiteszi magát és környe-
zetét a kísértetek látogatásának. Alapvetően ez a gondolat fogalmazódik
meg Szophoklész Kr. e. 442-ben bemutatottAntigonéjdban a hósnó és
az elvakult thébai király, Kreón konfliktusában is.
A Kr, e. 5, századra valtozik, differenciálódik az alvilág képe. A hő-
sök, a hérószok árnyai Pindarosz eg} töredéke szerint a Boldogok Szi-
getére kerülnek, ahol napfényben fürdő tigetekben, illatos virágok kö-
zött tanyáznak, és ki-ki azzd, foglalkozik, amit életébenlegiobban ked-
velt: lovaglással, társasjátékkal, zenével. A többi halott a sötét, lenti vi-
lágban sínylódik, aho| az éjszaka folyói örök homáIyt párállanak.
A Kr. e. 4. században, Platón Gorgtasz című dialógusában minden
igazságos és jámbor lélek a Boldogok Szigetére jut, az igazságtalan és is-
tentelen lelkek pedig a sötét Tartaroszba, hogl ott vezekeljenek bűnei-
kért. A kisebb búnök elkövetői előbb-utóbb kijuthatnak onnan, de a ke-
gietlen zsarnokok örök idókig ott fognak szenvedni. A lelkeket az aJvi-
lág bejáratánál harom bíró, Minósz, Rhadamanthüsz és Aiakosz üzsgal-
ja meg, ők jelöli ki helyüket búneiknek vagl erényeiknek megfelelően.
A lélek halhatatlanságába vetett hit összekapcsolódott az evilági tettek
túlvilági jutalmazásának vagr megtorlásának etikai i§ényével.
A legösszetettebb túlvilágképpelPlatónnak a Kr. e. 3BB körül szüle-
tett Az dllam címúírása tizedik könyvében találkozunk. A fílozófus itt
elmeséIi a pamphüliai Er túlülági utazását. Er megsebesült egl csatá-
ban, és tiz napighevert a csatatéren. A tizenkettedik napon halotti mág-
lyára helyezték, de ott, csodálatos módon, magához tért a tetszhaláltlól,
és elmondta, mit látott a másvilágon. A letkek, testüktól elválva, először
egy olyan rétre jutnak, ahol két hasadék tátong a földön, és fölöttük
uglancsak kettő az égen. A hasadékok között bírák Ítélkeznekarról,
hogl földi tettei alapján kinek merre kell távoznia. Az igazságos lelkek a
jobboldali hasadékon szállnak föl az égbe, míg a búnösök a baloldali
hasadékon át indulnak a föld mélyébe.Ezer esztendeig tartózkodnak a
lelkek ígl kijelölt hetyúkön, majd annak elmúltával a másik hasadékon
át újra kilépnek a rétre. Ernek megadták a lehetóséget, hogl járja végig
az alvil.ágot. A búnösök minden eg/es búnükértűzszeres büntetést
szenvednek e|, ezért is tart ezer évig vezeklésük, hiszen az emberi élet
legfeljebb száz évet számláú. Platón megemlíti, hogl a csecsemók, akik
még sem búnöket, sem jó tetteket nem követhettek el, külön eljárásban
részesülnek, de ezt sajnos nem ismerteti. Dante alvilágában majd elkü-
lönített helyük |esz az ilyen lelkeknek. A kegletlen zsarnokok azonban
Platón szerint sohasem tisztulhatnak meg. Ha ók akarnak kiszabadulni
az a|wlágból, felbődül annak kijárata, és goromba, tüzes lények ragad-
L17
8II
,1pe:etu uad9 azs
{€}ugzs ureu {EJ]o]E^Baq E }IIIIB 'lze |e {nneqseÎo §1
-9: ÁBeu scJe{e}^.,tu9{ B ep 'ergÁlFgtu {?nete^ pffie fan9lsaploq l}o]eê
-aq.ÁBa 1e,r-{uor1 v ,zeuuIeuB] ]E{oJ9]uauuo{ 11o:r zaqÁu9ule]Io{ue} sn{
-1qd-ro |pezqzs ,? ,e ,Jy Á3e zsn:rded 11epasauezsBaur 1I_EI4 ueqlue^Jecl
r.B9zs:oFq:9B->1ezs9 zV ,}oBgszsouo8 Iu9}I} E s9 }9[ Iuelsl ze ueqe.Beul g
-;ssÁBa 'JuIJezs }au?uo] e 'Álaue 'Fgsl:equra ze 7leze>Ilela{ Igq9IuJo{ {*}
-se} s '}€{ou_€}IJ e allaF9 BJI9IBq Ie^9Iü9IIT^ zsnez,{oug}IJ }}ozuouoqaq
s9 11oz9§al uBqqgJo{ € {9}IeJIeJ s9 r1911o1g'ffiFeur }9 ep '}eIuIE]eq, e l9
a}}e^ ZsoZs+uoIC uB}n (BtuI€Ir. Zsnez pfeu 'zsouoJy 'zsoIIB:n) 191cg:au
-aF soÁu_euro,{Feq {eue}sT ze luíJazs es9lazdgrlla qq_o,J8al e>l1qd:o zv ,|I9
auelsl Joq € 'zsozsnuolq tuelreq 'o uleu uequoze ueq9l1uodd?zo1 zsrrl
-Iru{ B '19êu elde>1 lgJ{oupp sn>II}Itu B 'I9Jzsneqd-r6 e4lqdJo zH,B{Iqd
-Jo ze ftpad za 'lleuel qqesoluo§e1 4nfiaq:ausl8eru ÁFI '1pe:euruuaJ
'u9úIoJ {eue11elg^ s9scuaJezs 'Áu9q9u I{tzQ{ Ia{9IuIe 4arrÁlaure 'zsnlln{
ueÁ1o ÁBa uequoze ]IoA ,{unpn] }esaê{ BelÁuozsn u?ze lgJlesgl}up} sgl
-IEÎunIJ9}zslru qqol8al V ,Ie {p}]eqlnJ9 Lues {euT{ues u9}ze 1e>laÁlaure
'eq{oue} a aq {9}}e^€ 1}9zQ{ Ia}eJe{ {osgupuezs 1ploÁuoq ]Ie^}q {otu
-nlJ9lzslru ,sI
V {I€ s 9l;ue1 19|es }íenaqel >1eu1o1-rodosc seÁBe In^Di ules
-g1azd9qla-Eprrrpl s9 -Igleq 1pe|:alla ueqJo{ qqasel9zsBa1 F9s8o:oF y
,
1erln |gÁl_ed}al9 B]tolzse1gl >1nBeur {gssnJeq
|rylze dBoq 'uaqlsal §a g||4 >1aulalnzs s9 aJpI9J e {BuTIEI{nz ueqgFur:oJ
,]a{tllal9 lqq9Jo{
{oFBIIIscgIInH {TpeIeJIe s? 'I9q9zn oÁ1o3 zs9leIIJV ze
,}9l€uoJsJos opue^
{Buzsl loqe '{Bu]n[ e:gFgs>lJs 9q]9,I e u9lnzs {e{IaI V
-a| {eI9I e e[uolBau ftpad zsodorly 'tre{3s9}uop e 1al9scad§eu 9q}9T}I
,4eu_eFeu
}]o}zsB[B^ eFeru 1aÁlaure 'TI9 }e]el9 ze lze Díuepu1ru 'IIB^ ueq
-{unza{ t9|es e '}ulJezs ug}eld '}gqe} {unsJos y ,1erlnfieur urau '49fie1
-zv qll plazB9 t B s 9 lsglos Jos p' {ns 91uop rg | 1arlrleÁu9urza>l}e^9{ uaÁllu
Á8oq'4gsseÎole wve Jo)íIntr ,{9rIeIR^ sl le89s:aqtnazeB B Jg{e oq9Jesc
pgFgsBepzeB B s9 'equreleÁBg {Izsa^ 1a>loÁugla so8elozs19l p {Bsc 'aJ
-qallalzeF qqesouop{ IüotB{IB 1}ozo{I_EuI{ urau ÁF; '1I9 uequlop8nÁu s9
ueq9{9q {nurPII_B uelu '}e{ou}q I3 {e}}eô{ I]J')IülJ?Ze qq9{W }ullü 'l}B
-1ur >11eÁu9:e e:p{uue lu3u {I{€ '>Ioze ap '{EuBlzsEI_E^ 1lru '>1gftoluo§aul
19[ lgsaurrq r-rol,i8a zV, ueq{n}el9 9pueôI zse1 >1nlezB9^ uena}aqlnJa{Ia
'{euo]zsEl_€^ lIIuP 'sJos E u3tII 'uB}Jopo{JEureqle {aues}u9p au '}a{ei
-IaI E I}a}zeuIeÁBIJ zslzsaq{B.I ,sI t9{o}EII9 ze s? l?>IáJeqlue ze '1g1,luozsse
ze 'l?|.!Ja) B '}9Jeqrue se}apscaq € s9 }9{ouJesz e '4eup13o3 wQn§eru
}osJos seF9s}eqel uapufiu {9}ultu}el9 ze >I"zg,{4q9le p{ }}Ja1 }9}ulru}el9
,{Eu
;rF9sp{uuatu spuI[B}BI{ s9 '{+}]9z9>I T{ }zso loluezsJos zslzseq{B,I
{nJg[ 91a zsodo-r]V s9 zsIzsaW{B,I '9I{19t}I 'ouue}sTsJos luoJ9q € {e{IaI
91|9zs9íe u_B}n Jáze 1gqa? ze Ba191a111 't191I91eI J9Iü }e{ns9p9qu}q V
,p>Ig ^9
\qnlzs€} BqzsoJeue1 e 'e:gÁl9ru Bpurrre ze eÎozsuo^ }9 uo{
-oJ{oq sesTôJ pfeu '41zg}9>I3aur '4gzz9Áu?aur '}e{IeI sQu}q e Faur >19|
avatatlan szemeknek. A Kr. e. 5-3. századi krétai és dél-itáliai orphikus
aranylemezek versei, előírásai a va]lási közösség túlvilághitébe nyújta-
nak betekintést. E lemezeket részint a halottak kezébe adták, részint
pedig szájukra helyezték. E halotti lemezek tematikailag két csoportra
oszthatók. Az elsó csoportba tartozik a hippónioni aranylemez, amelyet
egr fiatal nő sírjában találtak l974-ben. Az aranytábla a Kr, e. 5. sz. vé-
gén keletkezett, és hasznos útmutatóul szolgál a halott túlvilági űtjához.
,,Mnémosszünének ajánlott vers. Meghalni ha készülsz.
Aidész jólépült házában jobbra fakad fel

egl forrás, mellette fehér ciprusfa magaslik.
Itt húsölhet a holtak lelke a mélybe leszállva.
Ám te kerüld el e forrást, és ne siess oda hozzá!
Hogrha tovább mész, Mnémoszüné tava ott kibocsát egl
hús patakot, mit jól körülálka w§áznak az őrök,
s ígl szóInak hozzád, kérdezve, okos szavaikkal:
- Mit keresel te a glászteli árnyai közt Aidésznak?
Mondd: - Földnek vagrok én a szülötte, s a csillagos Egnek,
szomjúság aszal engem, a vég közelít, ha nem adtok
hús vizet innom a tóból, mnémoszünéipatakból!
S ók szólnak hozzád, engedve a lenti királynak,
s ők üzet adnak a tóból, mnémoszünéipatakból.
Es miután ittál, szent úton menj tova onnan,
hol híres müsztészek s bakkhák jártak elótted."
(Németh Györgr fordítása.)
A beavatott lelke nem ihat az e|ső forrásból, mivel az, a Léthé,örök

feledést hozna rá. Ha pedig elfeledi mindazt, amit beavatottként tanult,
elveszíti az előnyöket, amelyekkel, hite szerint, a beavatottak rendelkez-
nek a beavatatlanokkal szemben. Mnémoszüné, az emlékezésistennője
azonban megajándékozza a lelket az örök emlékezésse|, Az emlékezés
patakjából azonban nem ihat akárki, csak az, aki tudja a patak óreinek
kérdéseireadandó vá|aszt. A lélek, miután kiállta a próbákat (bár
szomjas volt, nem ivott a Léthéwzébő| és helyesen válaszolt az őrök
kérdéseire), elindulhatott azon az úton, amelyen csak a misztérium be-
avatottai, a müsztészek és Dionüszosz hivei, a bakkhák jartak előtte.
A beavatott tehát megszabadu| az ezerévenkénti újjászületés kényszeré-
től, és halhatatlan lelke, mivel beavatottként a titkok tudója volt, örök
boldogságban fog élni.
A második típusúaranylemezek az eleusziszi Démétér-kultuszhatá-
119
oZT
,]1eu4 .Iqq9s9{ F9sr{u9lzsa-ra>1
]]ol1e^ I9JIo{od se l9JÁuueur
e {91}euzs9{9la ueq>191r9rudBeu s9 '}}BIB pez9zsâ §9u 11alle eJo zsoJ
-9luoH e >Ievolv^ ]B{os uo.,{8eu >1as9lazd9>1le-39ll^F,t1 8q:p.F y .qualaI es
-9uqeq {Eul€se_nole zsn}1n{ B s9 Bs9ue]Jezs s€}e^Baq e Frpad 1sllq zeflt
ze 'sg| {eu{er]}Iq zeBI ze >1esc FgzsroÁuuaur V ,}Io^ eft1o1erreeq e>l1qd:o
ze eq'Jo{{e {esc lueuer{ 'Feru e|de>1 }u9{Eullelnf Áu9:a ze '4alp:a1 9|
E luau 1o89sFoploq {9J9 ze 1,{unqla ze ep'ueq9s9ln{ep safi9s]aq3l {eu
-9sJos lFpr.trq {eI9I E {euzse} 1aB9squop{ {Ia^}q §oq ,ueÁBn ze71 ,4eu
-po{InJg Io4elgltuezs 9}zs3)ieJl{ s9 gzuo uesglaqa18olu {ozsnJln{ g
,IZSO]
9uue}
-sT l9qJequre }e{B]}o}E^peq B (e|9loy {ounlJ9}zslul Izslzsnela ze) eÁu
-9I J9}9uI9o 'auoqdazs-red ,uB} zeq939sela3 {Bu9Jn 39gnp zB '(uBI]E}Bq
-}9,I silFen 'zs9plv ueqluladu9lue}I9{) {EuzsgpeH uasaue6a a>Ilel tuou
-€q '11929{ {os9JJoJ e EIuE}ZSBI9^ IIe{ IIIeu {€ullolBq V .{euII9 ]]BI€ Bs
CSALADTERVEZE,S
Az óKoRI cönöcöt<NBLz
Sokdig tartotta magó"t az a nézet, hogy az tpari tórsadalmak

és a modern oruostudomó,ng ki.alakulása előtt minden csaladban
annyí ggerek szüIetett, ahdny terhesség csak kialakult,
és a tűlnépesedést csak a rendkíuül magas csecsemőhalandósag
akadáIgozta meg, Forrásatnkból azonban űga tűntk, hogg
a görög családok nem uoltak túI népesek (uaggts rítka uolt
a tíz-tízenkétggerek, arni a 19. szazad uégi Maggarorszag
paraszti közösségetben nem tűnt kíuételesnek).
Ha azonban létezett a görögöknél csaladteruezés, kérdés,
hogy ezt milgen eszközökkel értékel?
A túlnépesedésbólfakadó feszültségeket a görög poliszok lakói két szin-

ten kezelhették: az egtén és a család, ilietve az egész közösség szintjén.
Az egténi és a családi körben alkalmazott feszültségkezelő módszereket
mikroszociális, a közösség által alkalmazott módszereket makroszo-
ciális stratégiáknak nevezzil'k (vö. Németh György: A polisok u íIőg a. Bu-
dapest, 1999). A mikroszociális stratégiák közé tartozik az eglkézés,az
örökség nélkül maradt i{ak zsoldosnak állása, illetőleg az öregek meg-
ölése. Az egkézést több módszerrel szándékoztak megvalósítani. Ezek
között voltak preventív módszerek (házasodási életkor kitolása, megeló-
zés, homoszexualitás, prostituáltak igénybevétele, zoophilia) és a már
megszületett g}ermekek kitétele, illetve eladása rabszolgának.
GYEREKKITETEL
A magzatelhajtásnál kevésbévolt veszélyes az anyára nézve a csecsemők
kitétele. Korántsem csak Spartában grakorolták ezt a szokást, sőt meg
kell jegleznem, hogy a spártaiak bizonyos szempontból még embersége-
sebbek is voltak más államok lakóihoz képest, Spártában ugranis csak
az éIetképtelennek ítéltcsecsemőket tették ki, és ehtrez is a phüIé
(törzs) véneinek engedélyére volt szükség. A csecsemőt különben nem
ledobták a szikláról, hanem csak kitették (apepempon) a Taü§etosz-
hegr Apothetai nevú helyén (Plutarkhosz: Lükurgosz 16). A többi po-
liszban azonban a szülók döntötték el, felnevelik-e újszülöttüket, és ha
L2l
ZZI
-qzs Beu {e{eulJe§ E.{Boq 'EhIn pueJsg{ozs B }uozsn - FIaâuIo.J peq
-Bzs lueu le}}opzsscJo{ elgJlulures §oq 'Áu9uo1 v 49|pa4z9}ul ÁB1r ftp
-ad 19:9s913êulo.J ÁBen 1o:as_aire}p{ {englnzs|p. zv" :(qgttI Dryll]lod) }s9{
-ozs e }ze {9}IoJo>1e§ s1 Jo{{a 39ru 4oFo:o.8 e ÁBoq '{un}eqle}ze{}eô{
EJJE l9q9s9zÁ8aÍFau ep 'E{o ze s9pasad9ullt} B uelzsnd {puup Eq ,uel
-I3 es9ê}I{ >1e>lera§ e d9n_o.1 J9Iu uEqpBzqzs ,v ,e ,Jy B zs9la}o1zslJv
,e|qep
ltTueu9u zsna4loa e ftpad ra4loa e '8au
lIapJ 4Du?919tau plrgds e alazÁleq zsna4lon le19:ri e §oq 'ila{ 1upn}
zaq9s91:93aur Falozs V (,EsgupJoJ eJIuI ÁaÁBea s9 u9^1sl Águglldey ,96
,v_vb ,g ,4afruvaJoJ runJJoD;
.,,uaÁBa1 ercpzefl IaJ9ÎJ 'I9 tueu e!§e Blped
eq 'uaÁFe1 99|9pzeB >1eu9|Ále ou E )íeIuJeÁF e '1nzs s9 {Ise eqleqe} 'sez9íq
rrreu p{E 'Da4!on ueÁ1o BH ,]e{euraÁB e lzse}T{ eq 'uaÁBe1 uene}unq '{9}
-}9I Lueu }9 ÁBe,r '{9ÁFIÎa gôqe '[{euUJ.eJ] E vzvq sculu EH ,}o}ouozsnq
Flpad ygg|gBlozsq€J E ']J?]D]zs ue^}9 uassazlJ 1r9>1au-ra§ peqezs 'r19|
-1,;Áuo4qgs Eq ']ulJezs s9J}9Ia ze efielnuraq n9IaIuI '1eqaur:aÁF 9uue}pl
F9sale; }I_eÎe EH
,ueqn{sa ze
1,{ugla >IeuezzaÎ9 uequoze {!uB} p '[]e{eru
-.raÁF e1 31}IÎa 1oIe'ze'uaÁ3a1 ?qrvpze7 zsna4loo e >1eu:aÁB € 'Ia^_IJ]9J e
1ezzeue§n d91 e:Fgssezgq l9uIsl }}9Io e}Iatre1 ze EH ,?q\pze? oa4loa
^?
e ua§e1 rlaur-re,{B u '1e e|peFoJ lueu eH ,v ,u9le !uB} 194 zot19|gpze7
,e}laÎa ple '>1eu9|r_eJ
[1a{etuJeÁ8 e] {9§I^ 'ín;zs r,a4lon ]I9Î3 eH 'e-{9}
-}I^Bpo ÁFoq '>14ue} e s9 {ouo{oJ B uaqn{se ze 1Áugp llequoze 1euezze^
-I9 ,]9 luue}I{ J9{B 'IuIeâuIeJ l9{e uaÁFa1 {IBq9uIE}eq 4eugÁue zu ,1a e|
-pe3o3 lueu EH ,n9le }uB1 uloJgq eq7zvItr a|-r.a; 11a>latu:aÁB e1 l9dBn 'Erzs
Áuozsse }I_eÎe BH" :InJo{ o97 ,e ,Jy u€qunuoc IB}9J{ e pgplgd 1ultu
'ale^ {a}]aq19 s1 >1oÁuozsse,{3alzo ]}oposez9qeJ|r] ze dd9>1_o;'4.etlue ze
uaq{e}esa so19[es ser{Ba ep 'JIo^ eBo| >19de ze ueqv1alv 1e191rrpla-ra.,{F y
..,sl FepzeB eq F9ur 'ilupt ÁFa zselrr1 ep 'sT Áu98azs eq E9ur
'1r,tIJ §e IeâuIo.J pIuapulntr" :es9z§a§elo: U 'LL 'tuntdaplolc :zsoleq
-olzs, 'pez?zs ,t ,e ,Jy) 9}I9}íBIp9tuo{ zsoddlplezsod IE]n a;:g ,Feu
{B1}ou€l leÁBa qqa|te;Fe1 uequoze Inzo>| >1a4a-ra§Áu_el E '{9llaêul_o.J 1€{
,>1e1lozs19|
-r,tIJ V 1ade;azs Ál9rlasc ({B}Io^ {eseqJe1 ueqeÁB }JeLu s9) }}e
-ttu {ntun{rzr1 qqgFua'{E qgu B (,q}s ueqs9po>1Jolzsgd B 'ueq9s9l|eq a4a
ze ,ld) uaqsglzsgÁuenell_B 'ueqFgsepzvBgzaul B IeÎu '{pBq:_o.B € pJ{os
,rlenln§eru Baur rlgpeqpaFue ureu
{g}Fscaq rues ÁF4uB 19{unu I9u V
{op9IBsJ qqaÁu9Fazs v lza ep '{+Ie^ 1upe ]]eIIa{ 1du9urozoq Jo{Bsgus
-ez9í|I>7 >IoÁu9I B IaÎu '8aru >1elppeq€zs 1gplarlaradBÁu_Bl E u€qqe-opÁE
-Fet v (,1e{9 >tgltolloÉalu }uIZsaJ '{9l}o}[oJ aqzr^lulzs9r '>I9}I9.Fau ueq
-9pn -ro>1.,{Io {requozB }e{e{auJaÁB popzszJo} V) ,}e{9 {9le1l:azsÁu9>1
Tueu EJglcr,l}nsord ÁBe,r r191pe tueu Ie B;ure 'FlRRe }e{9 {9lleâu s9 ezsso
{91pezs rlosouopfelnfigp:oq Á8en 1gpa4se-re>leBlozsqeJ }ulzs9J'}e{9
IeJ {9]Ieêu {op9IBsJ ueleJ{eure§ 1urzs9J IeÎu 'I_BrBq e }Io^ u9{}IJ
BsJos >1a4aru:e.Á3 }131I{ y ,1alaraÁ8 € {91}e}1>1 'urau ÁBoq 'rlepoluop ÁBr,r
ma miatt akár es/etlen újszülöttet is kitegrenek. Inkább a szülések szá-
mát kell csökkenteni." A grerekkitétel grakoriságát jelzi az is, hogr a
tragédiáktól a komédiákig számos esetben jelenik meg a górög színpa-
don a kitett glermek motívuma. A gzermekkitétel mindamellett koránt-
sem görög sajátosság. 393 vizsgált kultúrából, amelyek a Föld legkülön-
félébbpontjain virágzottak, 179-ben gyakori és 29-ben idólegesen alkal-
mazott szokás volt a gyermekkitétel, és mindeglikben a lányok kitétele
vagl megölése adta az esetek túlnyomó többségét (Golden 31B). Ígl a
glermekkitétel inkább szabály, semmint kivétel volt az emberiség törté-
netében. Ezért aztán semmi okunk rá, hogr ezt rituális okokkal (pl. első
termés feláldozása) próbáljuk magrarázni, amint azt a problémakör
egyik első feldolgozója tette (Tolles 89).
EGYKEZES
A görögök jól ismerték az egrkézést,bar forrásaink nem mind,en eset-
ben árulják el, milyen módszerrel értékel azt, hogl a családban ne ne-
velkedjék esrnél több glerek. Az eglkézésegrik legkorábbi és legeglér-
telmúbb megfogalmazása a Kr. e. 7. században, Boiótiában élt Hészio-
dosz Munkak és napok címútankölteményében olvasható (376-378):
,,Egletlen glermek leglen, az gondozza az apja

házát, benne a gazdagság ígl egne növekszik,
és ha ez is megöregszik s meghal, hagrjon utódot.''
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása. )
Eberthard Ruschenbusch (1991,376) véleménye szerint az egkézés

feltételezi a férfi szexuális önmegfartóztatását. Ez azonban meglehetó-
sen aggályos elképzelés,mivel egrrészt aférj szérnára a prostituáltak és
a rabszolganők ,,szolgáltatásainak" igénybevételéntúl ott volt még a ho-
moszexualitás, sőt a zoophilia lehetősége ís, Ígl nem kellett különöseb-
ben megtartőztatnia magát még abban az esetben sem, ha történetesen
nem hiált a feleségével;másrészt az egyutthálásnak voltak a görögök ál-
tal is ismert olyan módozatai, amelyek nem vezettek teherbe eséshez,
A leghíresebb eset Peiszisztratosz nevéhez fűződik, aki feleségülvette az
Alkmeónida Megaklészl'ányát, Koiszürát, ám Hérodotosz (1, 61, l) sze-
rint ,,nem a szokásos módon" (u kata nomon) élt házasé|etet a fiatal-
asszonnyal, hogr ne szülessen tőle glereke. Erre peiszisztratosznak jó
oka volt, mivel előzőházasságaiból (sőt egyéb kapcsolataiból is) már fel-
nőtt fiai voltak, akik mellé nem óhajtott újabb örököst, és különösen
trern az örök rivális Alkmeónida nemzetségből. A ,,nem a szokásos mó-
L23
vZ,I
,1s9{9J9 saÁu.e^Jo} uaneÁBa u9]I4zs u_B}n eFeur nolBq,{BEII 9 ,{Boq '19zs
,Es9I_EuZsEqlal saÁlaq uodBen
uailetr'r qeurrar{Br,rg B sI ZV 11azsezsaavl€ ST]§
-B^ 'JIo^ svlrcv,eLIp E}BpeIeJ {9u B 8;ur '19>1unu 1FgsepzeFozeuJ,g1;dered8
1uoÁBen >1alzaF9.t {EIJJ9J B {Bsc }ulJazs sÁu9rua19,r IaÎu '11opuoB e§lelu
-.ra,{Fr,rg rueuel{ 'a-qaraÁF uBq9Ip}Le rueu 9}Io{ E :{un}eq}e]za{leô{ eJJB
'uoÁBerr B {Izs{eôu 1914e:aÁF uepadFa ze §oq 'Igqq€ s9 1gqgzle| (zsqua6
-ounu) polnzsÁBa ze ap 'Árrg1 §e,l, ltIJ 13qal - uagFF+J l9tola^9u }Iuauou
§e,t -ur;q - 1rup 'p1 1za|a3 [B^9zszslod € zsopolzsgg rreÁ8n 1e>laraÁF y
(,BsgUpJoJ a:u1 1a3depp^\-piu9scueJJ)
Lu_p
,,,eh;de:eÁE 29{ qqg} '{nlen :9| puo8 qqg}"
1uod8en B
:(OBt ']íodDu s? 4p4unI4J) u3zslq '{EuzssoJ
I4uaR9trIeJ lues }e{au:aÁF qqq} e e§rel uleu eJleseuapulTu zsopolzs9H
,leluleJ3zs e
lg}{nJn r191uorr8aur pÁuozsse 19p
-o{sr,tJoq9q e ÁBoq '- u_epedu;zs elp9ulo{ p {psc soufes - p{ a}]auJazs
-Ár9r{ Iezze l?\?qe vQ>l e1:9dg s9 u9q}V p1e 'E|9l39]e:ls rleu_ef9}eJ}zslzs
-n,I zs9u€qdolzslry IalJe{Is BuIo^ 1rgI uau uequop{ 'ls9ze^J3]p9[esc
el|e3saÁ11 ze eq eulo^ {9}1o}JE} uez3qeu s1 >1e|-r91 p {n§eru uo^g} r,rzssotl
.{Boq 'a,nlgzsaq sI luau JeIu I9JJV ,19:n 9BezsF?ssele}o{ 8au elleqla8aÁue;
IBss9I9^ uaÁuuor1 B9sele; pol;q:oscFaur ueqp8o| e dBoqlu1u 'eJezspglu
qqr:o>1e,{FFel S9 qqesBtup>lp8a1 B }}e}eqal tlleu s9po{ZglJel9IB^ I9}1eI9
-sezgl.1 e {eus9z9{ffia ze,iBoq '>11u;rt ri34 uequoze ug|delp {euuepuT6
,(Ig}9s9zaIuleu9
{Bu_€Jos gslo]n srel e 3343
ueqdFeu 91cgla:d-relu| ze) I9zseq (sgpsozo{ 11o1;rlezs§aus) 1osnldnl
-JaJu! sn7]oJ IeFF9s|u}zs9TB^ §pu ,,{1aure 'zsn:lded-zsoq{o[q{Jv ze \Ip
-o}is!u€] I9JJg ,{9uaulsl sI {nBeu 1aB9sualaIe uezslq 'yeuuep}urzsglr'^
}un} rrres s9zetuleug {Is9III E eJvlnqzs lq8q:qB e '1a39suala1-.{u9.n:o1 e a1
-1aluala| s9I_eI{ r-uau 11nÁFa z€ ueqJasa zB ueqqa lgg,zev4eBoJ uanrulalJe
-}9{ 9ssq zso]opoJgH ÁBoq 'uequoze uenel9^ IuaN ,1alaF9sala; }I9q .}uIJ
-azs Áuarr:o} E" tueu sl§e,r '}s9J}9Ia seÁu9a-ro1 e allal;safial lueu - }in}]9l
}upu - ÁF; 'prrg:nzsloy ]a]eI9sEz9I{ }I9 uleu ugp1l_er{Ba zsoJeJ}zslzsled
}uI-I3Zs es9lnsau9 (I '9I) luDllp lu?ulv Zv
,@Z u9lozs ;Zsoq{JB}nId)
1oBgssez_eq B {g}lo}uoqleJ '9zs 1Io^ I9J9us9{9J9 eI{ 'uesouop{ 'ueq}asa
9ze{ue[a 'Ie^939seI3J BIuI_Bq 1}eIIe{ pnd§e JozstuoJ9q qqgIB8eI B]uo^
-eq 1au[:_al e ÁBoq 'aÁu9,r:o1 uglozs 11ol ueqÁua^J9 ueq9Jo{ zsotrBJJzslzs
-Ied FIpedJ9uI '(s9{ozs 'Áugnrol - zsolxou) ,,1ul-rezs Áu9uo1 B IIIeu"
§oq 'psqluela| s1 1ze slueÁFn uoluou D]D4 n zV ,]3u9uo} B l9zs I9JJo
urau §oq 'vequoze 1aqal ueÁuugy ,eI e}]e}seJ >1au|:93 zsattsed oleuzsBqpI
19Bgsuepel-rg a89sala; IEleIJ e IuaIIBI{ '{Buglesc p4111od 9zs]9[{ }B{gp
-Iu9eull1y ze'1resafigsJeôzs }}e}ns|r,l uen:azsÁBe lueu }Zso}eJ}ZsIZSIed
ÁE1 zs9u9p9} s9 9]IpJoJ qq9}Bel B 'l}e]3q}uale| ]uapullu {os ezs:ad ..uop
Platón (Töruények, 930c) megjeg/zi, hogl egl családban legalább es/ fiú-
és egl lánygyereket föl kell nevelni. Az egrkézésveszélyeire Polübiosz
(36, 17.) eglértelműen felhívja a íiglelmet. Polübiosz szerint apénzvág
sarkallja arra az embereket, hogy csak egy, legfetjebb két glerekük le-
gen, aztán ha a két grerek közül az egriket a háború, a másikat a beteg-
ség üszi el, a család kihal, és egész vidékek néptelenednek el.
A görögök az egkézésnek a házasélet megvonásán kívül természete-
sen más módszereit is ismerték és alkalmazták.
A HÁZASOnÁSI PLBTKOR KITOLÁSA
A születendó glermekek számának korlátozására szolgált a házasodási

életkor kitolása is. A Kr. e. 7. századi Hésziodosz szerint legatább har-
mincévesnek kell lennie a vőlegényrrek (Munkak és napok, 695-699):
,,Jókor kell asszony-feleséget hoznod a házhoz,

harminc esztendőt ha megértél,nem kevesebbet
s nem sokkal többet, legjobb nósülni e korban.
Erett nó négz éve leglen már, és ötödikben
menjen férjhez, szűzen, hogl te tanítsd a helyesre."
(Trencsényi-Waldapfel Imre fordítása.)
Hérakleitosz szintén harminc évben határozza meg a házasodási élet-

kort férfiak szárnára (Plutarkhosz: Moralta. 415D). Hérodotosz adata,
miszerint }:'árorr'száz emberöltő éppen tízezer évet tesz ki, szintén arra
látszik utalni, hogr szerinte a férfiaknak 30/33 éves korukban született
glerekük, us/anis csak ígl |ehet száz esztendó éppen három emberöltó
(Hérodotosz 2, L42). Alig néhány évtizeddel Hésziodosz után a Kr. e. 6.
század elsó ér,tizedében Szolón már a harmincöt éves kort javasolja a
férfiaknak a házasságra (Gentili - Prato 23. töredék 5-6):
,,ötször hét évet számlálva a férfiu, nászra

gondoljon, s fiakat nemzeni kedve leglen!"
(Kárpáty Csilla fordítása. )
A szexuá]is érésazonban nyilván már a §órögöknél is bekövetkezett

15-16 év között, vag}is az Lfjaknak,,nemzeni kedvük" volt, csak éppen
nem tehették. Energiáikat többféle módon vezethették le, ezek közé tar-
tozott a virágkorát élő prostitúció, a homoszexualitás és akár a zoo-
philia is. Ami aházasodási életkort illeti, Platón már kissé homályosab-
ban fogalmaz (Átlam 46Oe):
I25
9GI
B '}o89ssez9q {au}g)t ueqJo{ E ueqqa sIIrB§n €H .eJ§9ssez9q {aud9l
ueq{nJo{ qq€IBt€_IJ laÎruplp^ I9uue ÁBel sarra ]9L{cuIIuJBr{ ftpad {B_IJJ_aJ E
'u9|9l {41\9 {TpecloÁuuezp e 4oÁu_ee1 e eq .saÁlerle ze T9zg.{Tpe{eôu
luau Jetu l;elr.ze p11 uaÁlarue.ehuodgpl
llozoJ9leqFaur dFa uerr. sI {euue
lJelu 'uB^ ueq9pe)íeôu F9u >1n|e:egr_al lo{ILuB .131eI9 llueu {3uI9 Jo{{B
J9Iu Bq '19us9p9l[e3 B {IposoJer1 'Belgzsigl 'sI a}eza^lezs I1s3} )TeIJJ_aJ €
eC ,{euzsel {eqqeuelep19J .ie}al?sez9I4 B {Ipze{ uo1e]plJ Bq uelu ,zaq|sg1
>1auefuau ueqJo{ qqe}}eJ9 9sspi >1o.{ug1 e dFoq .sol€u_EÎ{ s1 1gqg§uod
-Iuezs 3,esuezg| e uequolny ,gzs }Io^ I9Js9}IJP{E}eq€ u oqe3 B IIIOS}IIEJo{
:zeq|ryl {euuelu uo1e}elJ so39slr,4 {TB,(u_EI }JeIu .sBzoI_EtBTI B
{n}zo{ lJo{
-e§ Á1o }J9zB {Iluupnt ÁBor{ 'ilozo{}Buo^ aJJe sr elelsgl seJlq {BIu?zIoJJ
e JuIJezs >1ase.,iBa
:eleq {euleq sT uaqqo} s9 .]3{9u IE}eIJ B rlesrn8aru ueq
-qo[ s1 sglnzs € '}9s ,9:de
s9 uepel|e; .Es9posez
}lnuepunu }€ { IE}sa} B }1o
-BI{eZsso 4oÁu-ee1 s9 >1e,{u9Fel IE]B-IJ ueBI ze ue^ uBqs9{ozs
{BSc uEquI€I
-I-EsoJ9^ Áugqe §oq '8gsÁuozlq eJlg ,sI
l9u{eJeqlne ze Ze IIe^ ÁF1 uepr
-ezsBgs{nzs 19qe} :>1a,{ulscp1 sI BJ{BIB s .{4I9} {Balnzs Áu9ls9u qqg{ul
s9 '{euenefal plezBeul {9lnzs pleg uoÁFeu e ueqgfe; uepulru >1aÁu91919
ze :soJe>I1gqgfiuoduezs sezuleularu:a§ B espposo:gd rloplelJ y,
{a}
:sI }íeu{ou e tueIIEq '{eu{BIJJeJ B {Bsclueu - }]gZQ>I
-a:e{ rBr8ololq nopB 29 - filped89u 'pd91 es?gssezgq qq9s9{ Igultu IIe{
u9ltu 'el1o4opurFelu ueseJeIZS9J (Bgtt I) uDqp4nnod e zS9I3]o}ZsIJV
('es9l1P:o3 seu9.I IPueôY)
...B1loupr-req 191
-cuIIuJBq ftpad eJeuJ?,Zs {eIJJ.eJ 'pa|-re1 ftzsr,rr{ Ig}Jo)í seâ JEque ZIl eJ?uI
-gzs 4oÁu_el - er\llulgzs 19pI qqezssoq8el e - EJg]pqJo{ gzFeÁuaur y,
;rupsgu8aur ilell3>1 }}9z9{ Jo{ se^9 }ocuIIuJBq s9 culluJeq sT
-tre§n JI[Jezs tqLBD 4afrugaloav .BÊzs gslo}n ze llo^ze tues
{Buugleld
>1eu_eFeur ep 'J9lBI{Jol 9sIB Áuoscep ue9dal8au 1sed91 zeqlalftppe ze zg
,Izsal ,99 s9 ,9z E
?zo4 ]s9lns9u B ueq9}ese {BTJJ.aJ P ugleld uBqpPZ
^9lel9
-vzs ,b ,e ,Jy € ]9qa} '9Z = 0s-99.,§oq .4unleqel {Bso}ZIq IrBqqE ''lF 3q:
-9§,i8e ueqqes:o,ffiBel }}o}nJ sI Jo{Iu 'uesoluod rln|ieqpn1 uueulze r1a
(,esg]rpJoJ sgpIIW 9qezs)
*,{euureLp ze lal.trzl:.l.eu Fl-ro>1 se^9 loue^]o .uoIueJI qqeseqasFe1
B IIE^ I!,} J9tu uBqs9}nJ e §oq 'e^pZe>1I9}lE 8lped IJJ9J e 'Tew]rcIv Ze
uofnzs 8ry-ro{ san9 uen§eu I9}9Jo{ sa^9zs!q Áuozsse zv izs?leJ>lgzs
ele^9 ze >Ieze >1aÁleru s :u9{nelc
.zsr,lq
á^9 cuIlIIJBrI ftpad I9u{BIJJ_aJ B l9ur{9u e EuB]JE1 soFep9 {3u9F
-9ssefia1 gJe}al9 ze,ffioq 'ueqqe luele^ e-zsal,r9la§e 'soN :zs9}EJ{gzS*
testi erő is még teljes, és a nemzési képesség megszűnése szempontjá-
ból is kedvezően, es/szerre érnek al.hoz a bizonyos korhatárhoz; vi-
szont a nemzedékek egrmásra következésénél,ha a grermekáldás, mint
várható is, mindjárt a házasság első idejében megjön - az űj nemzedék
éppen akkor jut ereje teljességére, amikor a régibb nemzedék, melyben
az éIeterő már kialudt, a hetvenedik életévkörül lesz."
(Szabó Miklós fordítása. )
Arisztotelész soraibót több fontos következtetést is levonhatunk. Ha

eltekintünk alapvetően nőgnilölő megjeglzéseitól, miszerint a fiatal szü-
lóktől elsősorban satnya utódok és lányok születnek, illetve a korán
férjhez ment nók féktelenebbek lesznek, megállapíthatjuk, hogy a görö-
gök nem kényszerítettékférjhez |ányaikat túlságosan hamar. A tizen-
nyolc év mint a lányok szárnára ideáIis férjhez menési életkor végső so-
ron már Hésziodosznál kikövetkeztethető. Ha a szexuális érés13 éves
korban következett be, ahhoz képest az ötödik év (,,érett nő négl éve le-
glen már, és ötödikben / menjen férjhez") valóban a 18. éIetéweesett.
A férjnek azonbart nála már harminchét évesnek kell lennie. A férfiak
(elvárható, de nem mindig betartott) nősülési életkora tehát a fentiek
alapján így alakult:
évszázad nősülési életkor

Kr. e. 7. sz. 30 év
Kr. e. 6, sz. 35 év
Kr. e. 4. sz. 37 év
A fenti táb|éaatot a csontstatisztikák teszik érthetővé. A sírleletek

csontáLllományából meg lehet állapítani, hogl a vizsgátt ha]ottak nas/já-
ból hány éves korukban hunytak el. Azt is meg lehet továbbá becsüini a
nói halottak medencecsontjait vizsgálva, hogy nag|ából hányszor szi|-
tek (Grmek 148-152):
Atlagéletkor:
Idószak FérfVév Nó/év
Korai bronzkor 33,5 29,6
Középső bronzkor 36,7 31
Kései bronzkor 39,3 32
Vaskor (Kr. e. 12. sz.) 38,8 30,4
Klasszikus kor 42,6 33,7
A koponyák vizsgálata alapján megállapították, hogl Kr. e. 651-150

között a 46-66. életéveta férfiak |oo/o-a, a nőknek üszont mindössze
I27
8Z,I
-8eu e Iezseq 1eFB9ssalazs9lllJe} 9p9}eu9 l9}_eFeur (cI9} 'Luolly) u9}EId
,uaile 39ssaq:a1 so}Eu_E^p{tueu e
{eJze{ap9^ Ie{{eJezspgur uaÁlpr >19u
8q.rp.Fe ueqqesoluod '>1o.Bo:o€ e ,§oq 'IgJJB {unpn] Jeseâ{ FelÁuozsr4
SyJrVH,ISJVZOVW V sg sgzQ,IgcgW V
-.{Fe §1 Bgstepze|B s" ,u{oJo 9 }o{o}Jlq zsa§e ze'zsel"r, É"r"*"j§,.§j
eH ,u_e}n e8eu riFeq (§a ,Q{ 'Beru
1eqqeseê{ 1srpla-ra§ 1u9>1ua^9}9{) oI
,}Io^ Ál_eqezs
I4s9u ueqgJo{ se^9 9t tueuel{ '9I luau I{e 'IJJ9J V Is9I9Ir,l}
IuauBq 'IscIo{Je lu3u €s9Io]I{ Jo{}3I9 IS9pos€Z9q V ,(gzs 'I66I qJsnq
-uaqJsnu) I9qlel9 ze §eul 9I3JI{ Jgtu e>IgpazlJJau >1o1nzs§eu B Jo{IIuB
'Faur rlauesselnzs Jo)p{e {9{oun zB s9 'uo{oulq p uozeue§n }u9{}}9uleJ
uafi9 ftepl qqepl^gJ I9uIIu eIJ s9 ede ze §oq'ze - }}alleur Es9zo}glJo{
tu9zs{etuJaÁB e - Blped 9s9posez9q T3s9{ e ']}9z9{ {9s9l9J9 ze luel
-zso8aru uafile>1 3u ]o{oulq e §oq 'llo^ ze efi9c s9z9>1§a zv ,ru19 11n§a
3o3 pgpsc 9^9I u€qgpo-rodezs ]9{ uo{oulq sp{ sI ,{F!rue ze §oq'tllgzs
-eê ze 11alaFa.,{ue3IIIeu se '11apaFa-rgFelu JBuI >1n|de Jo{IIuB 'Feur >1allaq
-I+s9u Jo{{B {€_IJJ_aJ e dFoq '>1puala[ pe 19qe|§eu eJ{unu_ezs 'I9}{os9u
-EqoJpI (g1op§ou) un1ozsltu e erq;lzsp8aul'IEJos I}ueJ zs9le}o}zslJv
,(9T seJel1es Bn€i1n
I 1gsgl;del_e8aul J_Eq "87I {eulJg) 11o1n| .rr9
ssd9>19pzs ZI dBa}upu qqeftg.Fel 'ueq9]3Je{usl {os9{ozs Is9uetu zaq|se1
€ 'eJ){9u E uelu '9}equ9 sI lJ?Zv Zg (,eogi 'ljUDllY) ST ug}Eld s9 (969 'rlod
-Du S? 4p4unw) ZsopoIZS9H '(t,'I 'DluDtlp 4Dlu9luppa4q y) ugqdouay
€}I_EJ!q ]s9{ozs g ,ls9lT1euoru {B_erlsur:erffi seFeur e evgplglg sI Es9posBz
-9q T_pJo{ uesoF9slr,q {9u € 1ulJezs (egggt 'rr4l1llod) zs9le}o1zslJv ,1}o}n[
s9lnzs g'7 rreso8eng 3J9u Á3a '}ul'razs {9{I}zs$e}s}uosc e'ueqpaz9zs ,9-6
,e ,Jy E upqJol
Á8oq 'eposJ lueu'Feur 4elpq TeleTJ ueft {9u e,{Boqlu1141
iuo{ }19uIaJ Ie}e_IJ e Baur
eu9 ilopzs|r,r >11pos9tu uapulru {esc sI ÁB 8pu ap 'gzs §eu prrqB9s}9{
Ze 'uPqs9]I[B}Jotu B s9ue>I{osJ %9 ,ue{{osc eJ-o/oL'6v ueqzsotnunlo
,39s9p
IJo{ sn{Izssel{ B za 'J}s{eru_raÁB e-7ogg {Bu{oJJs IJo{ I9u9>Inru y
-uepqeÁue s9 ->1aur:aÁB € trIo^ qqr:o4eÁB I9uuE 'g1cgpdod ÁBa 11on qqe1
-pldglpp I9uIIu s9 ']Io^ r-DI9}J9lu glzseq - 11n{Ba p8F9sgpuepq>lerura.ÁF
e - s9}ItBuolu I9u E IIEq{euIBp€SJ9} SII9IJ]Zsnpula:d V 'pI {qIn{PtB
e}9 eJo{ cgufi ssIa^\IeuIIueS lgq9|dFeu 'e,{1r,rsp1 Ilequr_pzs {9u E r}Iule}
--r9ÁBa IIBqlo{ qqes9pl ze uaq>laÁlerue 'pÁugJe Ietu EJ IJo{}aI9 IJaqIue zV
,(ZZt uaploc)
}9Jo{}eI9 {9u € {9}Insceq9le Ie^^9 z,q qqgpBq ueq{e}ese
se§e ÁBoq 'e:-re I_Eu{oJo{}eI9 1lnsceq ug|dep slqnd so ze uesouoln}í
'{o}uosJ I9u B 1eurlaÁ8tJ E >I9}^lqIeJ uaq9pt lqqgln Zu J9q'ezzeseffieul
e.fug_re Á8eu ua8l Fgsgpuepq ilBgrlaru-ra§ e }zepulw ,Feru ev? e-o/ol,t
zatelhajtásról, anélkül, hogl ezzel kapcsolatban bármiféle morális ellen-
vetést megfogalmazna. Likurgosz és szolón csak a kései haglomány
szerint tiltotta a magzatelhajtást (vö. Plutarkhosz: Lükurgosz, 3), Lú-
kurgosz azonban ebben az esetben inkább halott fivére, Polüdektész,
mintsem a magzat érdekeit védte. Polüdektész felesége ugranis terhes
volt, de férje halála után el akarta vetetni a mag7atot. A becsületes
Lükurgosz, ahelyett, hogl a trónt akarta volna megkaparintani, trónra
se§Ítette testvére utószülött fiát.
Hasonló jelenséget figyelhetünk meg Liúsziasz töredékesen fennma-
radt beszédei közúl a lo,-ben, amelynek címe is je|lemző: Antigenész
ellen az abortusz üggében. Eszerint csak akkor tiltották Aüénban az
abortuszt, ha a férj meghalt, nem maradt örököse, de a feleség már ter-
hes volt. Ebben az esetben nyilvánvalóuül nem a ínagzat, hanem az el-
hunfi apa (és családja) érdekeit védték.Arisztotelész (Politíka, 1335b)
már árnyaltabban fogalrnaz:,,Ha pedig valahol ennek ellenére mégis fo-
garnzik grermek, mielőtt érzésés élet kél benne, el kell hajtani arrrAg"a-
tot; hogy ez megengedhetó-e vag/ nem, csak az döntheti el, van-e a mag-
zatban érzésés élet." (Szabó Miklós fordítása.) Feltehetóleg a magzat
megmozdulása jelentette számára az ,,érzéstés életet". Erdekes szem-
pontra hívja föl a figlelmet Sarah Pomeroy (2O7. old). A görögók ús/
gondolták, a fiílma+zatok 40, a|ánymagzatok go nap után mozdulnak
meg, a fiúk jobbra, a lányok balra fekszenek (Arisztotelé sz: De gene-
rati,one qnimalium, 775a; FIA 5B3b). A lányokat már rnagzat korukban
elhajtották, de ha tévedtek, és a várakozás ellenére fiú helyett lány szü-
letett, kitették. Ezze| sikerült olyan aránytalanságokat elérniük a ne-
mek között, hogr egl adott közösségben, Milétoszban Kr. e. 22B-22o
kÖzÖtt 214 glerek közül 168 fiú volt és csak 46 |ány (22o old.). A mag_
zatelhajtás specialistái minden korban a bábák voltak, A legeglszerúbb
módszer a heves ugrálás volt. Hippokratész (Kr. e. 460 k.-37O k.) nem
javasolja a magzatelhajtást, de indokolt esetben, az anya életénekvédel_
me céljából megengedhetőnek tartotta. Ismert egr borókafenyóféléből
készítettkivonat, amelyet szájon át alkalmazva abortuszt idéztek eló.
Hippokratész további receptjei (694,377,II. 555. p. ed. Kühn): ,,Veglél
eS/ bÜkkÖny naglságll sztlphtonú és a közönséges kerti zsázsa (kard,a_
mon) masát finoman összetörve keverd össze borral va€5/ kutya tejével
és add inni. Ez még a r,nlgzatot is elhajtja. Abortuszt e|őidéző anyag:
alaposan keverj össze boglárkát (batrakhton = Ranunculus asiaticui,
ill. sardous) és közönséges magrusót (elatéríon= Ecballium elaterium)
ecettel és ig5la meg. Us/anezen célra egr vékony káposztatorzsának
(krambé) a hegrét kend be íezze| az arlyaggal] és dörzsöld vele a terhes
nő méhét.Ha a menstruáció nem áll be, kend be terebintus (termin-
thosz) griimölcsével, áztasd borba és vízbe, szúrd át, add éhglomorra
I29
otI
§oq '1s>loÁuq>1{+q e eqg|g,zs ppal '}9{9q 9I9 §a ,{Bqn ,}a{o aq ps]!s
-a^peu ueqg[lul8el ou p 'Ie^9J9^ s9lc9nJ]suelu 9u gl9nllsuoul eq psuse^
-peN ,}sgse eqJeqe} e FInJe{ poJe{B 1e Bn9 Árpq" '}iuqry{r]q duue ÁE9n
,uoFggrr e
t
1ppaÁFe' 9u93s9zureBo11 uold alunzsy' :e l1oserre [ }e{ozo{zse
}}o}elzoqJ9{ IB}I9 zsolleJgzs e Álaure '(ttt-Z7t,'g2 aoq6ny1 aDJaDJc
yfrdnfl zsnrldedszqJe^ lpezqzs ,v ,í|,Jy ÁFa JppJeIIIuuaJ InueI}aI9A (,Bs
-9}IpJoJ sou9f {9IIog) ..,rleulnÁuozlq {3uuelalÁu9upara IIBquoZB >IeIaI
-nure ze {ezg ,Ie^9^1a eraqledrlue ze {euueul eJ{os ÁFoq 'u9nrq WE 'l9|
-JlsZInJ J9^Zso,{Fel '1g|qeJBp q9uJJ9^Zso In9pl9d §; 'pl_euzs€q {B})lozs
sI }e}la}}elnluB {I{P '{€uue^" §oq 'lzÁFaÍFeul (sg '6T 'T) zsorre:gz5
,8aur eulon
{9n€qzoq 4os9:9fta srullFgru nozBuIIB{Ip e]]eileü e qqafia§e1
uequoze }9S9}eI{ {euue 'sr 191rrer§ }J3^3{ IeZZ?vl >1alzaÁleqleJ aqq9ul V
,1gse§zoul
{oulnllüJads e rlgfiol_eB ueq91e^ qoFeÁue ze 1ezg..,1n| gpuo ze
,l?Zs?Je
9ôqP ve \euq+u e eq {Iu3{ pfieloe,tl1o '(uol1anulzsd; 1asccgu
-3{ soull9 '(nqJpa4 uo 1a) pfelosn:p9c §oq ,ezze 1sgzrrreFo; e >llz
-g1aBau rlaseÁBg" :ehdacar íZZ et89 tunllDluluD DlJo]s]H) zs9le}o]zslJv
,e^Jeê{
1auu9[tuo1 J?qeJulol9 '11ol 1alndBe^ (IoI4I^sel ÁBen) JJ1z?J uet
-a>1 eqlgpeÁIoJ 'n}epeJe rsn-rdrc IurB '(,toI '1 '1ozspfiOofi6o51 :zsgleqod
-dq11 nzqru '|elosnrpga '[elou.q1o 1e}aqel >19peÁ1o1 g ,eqq9tu e 1alzaÁleq
}oqEJBp€]]e Tplelz? eqrlgper{1oJ prcrrurads }u9{ulnlJ_€zssed,{9ÁuBp9I
-Esc JoquI_E|ê 1a >19peqlnue] ueqrI9u?lu uaÁgur ]e{IeJezspgru '>1n$eqpn1
Lueu J_Bq '{9]zetu1al1e {E}I_Bn}nso:d e )i€sJ qq9{ul }oulnlJgzssed y
,{9ueulsl sI ueqJo{
sn{IBqcJ€ zE JvuI (sI uozsp9ru--rgldeu e ugIB} s9) 1Tqq9}n za §oq 'I9IaJB
}aqel tu3u {uT.IB9s}9{ Illlulos '}}eze{}ele{ IIBqJo{J9zs9sc IBIu9J E e^ntu
Jgq s9 'sT ]s9lnsozo{ ]]o}!{Ezseql.eJ e F9u plpraFaur zsolleJ9zs ,1auleÁF
-1y e e|n;qls; e.,{ugurpue} eulpg F{o^pEJc eJJe JuIurB '}}e]upIe} {euqqes
-o8gsuolzlqBal € zsoller9z5 1a>leÁIeue '{9u B eqJeqa} qqgiulF3l {e}]eq
-sa uorlodeu € uo{ozB uedd9 s9 '}}e}eze^ a:Áu9urpe:a se}9}ualle 1esso}Etl
-9Î4 u uedd9 BsgzBIu[piTB Jezspgtu a u9l1o1 as9pe^9} {oso^Jo Fq.rqF e
3p '€ulo^ 11e1 9| uadd9}ie}Io^ ial}g zV ,(z I v=gt 'I :o7, V= I g 'I ) }p{odeu
Iu_qn s9 I]19Ia 9!c9nJ]sueu e rl9fin:a{ I9q9ft9c s9zgle8au §oq 'efiose,te|
lze s9'lp|deu uane{9ulJe1 s9 Áua>lgtuJe} {ou e 191s9ur,ÁBe pe}zoquop{
(
-fiaur elzorl}BÎq zsgla}o]zslrv' zs9ler4oddlH ) BDlo}eplzsude1 lqq9Jo}t
zsotlEJozs ,(,o9 'I) Izaâu 4Duuonoq4a 1s9l9]e^ }13z9pt9l3 lEss9l€ I {eq
,{euJe^3{ezsso lle{os elur-rezs
Te>IIzlJ IIIaIIEI{ '1a::azsdBgÁ8 ureu V 1a.,{1
( (
-atlrE' u ou ou]u d) 1s9l teqlale zBeus E s 9 u ol)í o ]D) ls?zgleBaur e 191s9urÁFa
,7, ,n ,Jy
no]zoquop{8aur ple 'zsotleJgzs lzsozseqde 1I9 lreqpez9zs V
,>I9}ZBIu[B{IP
}9J3zsp9lü qqQ} sI {aus9ze{ap9^ IueIIe sgse 3qJeqe] V
(,Es9upJoJ guer JaI}}ES)
..,!uW e:roruoÁBqg rleu8alaq B u€qJoq (zso4l4tutoqd) 1o8eureÁ1o1ep pfpe
a:9sgl;Fesgle 9lc9nJlsueu V ,ueq4^Faleu 1aFalaq e 8sur psepJnJ s9 IuuI
nyelje le azokat, és élve ereszd szabadon a békát ott, ahol fogtad, vedd
bolondító beléndek magvát, nedvesítsd be lótejjel, végr tehéntaknyot, és
árpamagokkal egütt tedd szarvasbőrre, kívülről kösd át (ménlótól és
anyaszarnártól származó) öszvér {burdon) bórével, és akaszd a nyakad-
ba akkor, amikor a fogló hold női csillagjeglben (en théIikó zódió) á]lr,
Kronosz vagy Hermész napján. Az árpát keverd össze eg} (ménszamár-
tól és anyalótól származó) öszvér (mula) fülzsírjával." Ennél kevésbé
gusztustalan, de nem kevésbé hatástalan lehetett az a számtalan mági-
kus gemma, amelyet bárki megvásárolhatott, és méhénekkulcsaként
használhatott. Ezek a gemmák polipszerű alakban ábréno|ták az anya-
méhet, amelynek szájáná| egl kulcs volt látható. E kulcs, megfelelő va-
rázseljárások segítségével,alkalmas időben nyitni-zárni tudta a méhet,
legalábbis a hívők szerint. Nyitni azért kellett, hogr meginduljon a
menstruáció, zárni pedig azért, hogy elálljon a vérzés.Ha a nó nem
akart teherbe esni, a kulcs segítségéve|zárva tartotta a méhét,ha azon-
ban meg akart foganni, kinyitotta. Miután megfogant, újból be kellett
zárnia a méhét,nehogy elvetéljen. A méh kulcsáról is fennmaradt egl
mágikus szövegünk (Papgrí Graecae Magícae 36, 283-295): ,,Eréki-
s z íphthéar arkhar aé phthís z tké r e . P hüs z ikle ídi"o n vagina kulcsa . Vésl
I ]
egr varjútojást és egl varjúláb növény (korónopodíu botanész) nedvét.

es/ folyami rája {narkasz potamtasz) epéjét,keverd össze mézzel, és
keverés közben, valamint aközben, hogl bedörzsölöd vele a szemérem-
tagodat (aoidoíon) mondd az igét: >neked mondom, e nőnek (tész d"ina
= tész deina) a méhe, nyílj ki és,fogadd be e férfi (tu d"etna) magvát és
iarphe arphe erőtlen magvát! (Írjad!) Szeressen engem e, u iő (né
detna), míg csak él, ahogl Iszisz szerette osziriszt, és maradjon szá-
momra tiszta, aho§ Pélenopé(:Pénelopé)Odüsszeusz számáta, Te pe-
dig, anyaméh, emlékezzél rárr', életem egész ideje alatt, minthogl én va-
grok Akarnakhthasz!< keverés közben ezt mondd, és akkor is, amikor
bekened a szeméremtagodat, és ha ígl közösülsz azzal (a nővel), akivel
akarsz, egledül csak téged fog szeretni, és soha senki mással nem fog
közösülni, csak egledül veled,"
A legelterjedtebb megelőzési módszer a szoptatási idő elnffitása volt
(Sallares I37-I4o). A szoptató anyának u€5/anis jóval késóbb jött meg a
szülés utáni első mensese, az ovuláció nem következettbe. A meddő pe-
riódus 3 és 24 hónap között változott (Livi-Bacci 27). A görög anyák -
részint csecsemőik védelmében, részint a nemkívánt terhességet elkerü-
lendő - igen hosszú ideig szoptattak. Khrüszipposz (F 733. ed. von
Arnim) hároméves szoptatási periódusról beszél, s ezzel eg}beesik a
Bíblidból ismert adat is (2. Makkabeusok 7 , 27), valamint Galénosz ta-
nácsa (Hügieinón logosz, 1. 9). Galénosz ezt az inforrnációt azza| is ki-
egészíti,hogl helyes, ha a szoptató anya kerúli a szexuális életet.
131
Z8,T
,{e1I9
le}}e}eJezs9le sI {ou Fq:p.F B J9Iu le^9Jezspotu ..F9sseq:e1
qqeseâ)T - seleldozs }zssoq.. 11o:o>1e§ F1I9 F?slraqrua zs93a ze §ot1
'19qe1 qn§eql;den_€8elN ,(Iuse eqJeqe} 3o3 tues§r,r §oq .ueqe}Bpn}
{Eu
-ue u_enllÁu - 193eru Baus e|lelzgup} I91IJJ9J uapu1u lueu ueq}ese l1a}!1ula
zu 'ze?i I919F_aJ {Izste ugt4)t s1 u9[ap1 sgleldozs 9p9z}qle ze 39u e1r:rrc
ze tffioq 'IgJs9{ozs B IoJJe low9zseq ftpad (.0I-6 .I) zsplzsn'1 .aqJal{a1
{eusa Iueu {ou B s9 'sesuelu E Ezssl^ Ja} Iueu 11ep sgleldozs ,{§oq 'pua1
-e[p1 ua;rrulapgÁ8a (,9I-üI vLLL .LunllolxluD auolyDJauaT ao) zs9l3}o}
-zsIJV ÁFoples3 ,I9J}íos9{ozs s9 I9JYelaJeuIsI Ipez?zs,9 ,a .Jy e
Ia InJ9
Jesaâ{ FelÁuozsrn azs:ad zepulntr .(oü7 seJEIIBs) eq {pulolu9zs lgJsnp
-91rad se^9 }e{ }í€sc Jo{{Eue§n >Ies9pozJezsp{|Bp ueulsl l9q9lu9l{ V
tgrEzETT_E óxonI
CÖnÖGORSZÁCZ
Sztnte ualamenngi" történelemkörugu meg emléke zík

az ókori Görögorszó,g történetéről. De uajon létezett-e
egyáttalán tlyen neuű orszdg az ókorban?
A górög szó a mas/ar nyelvben latin eredetű, a graecus-ból származik.

Graecí.a a rómaiak szárnára ug§/anazt jelentette, mint a görögök számá-
ra HeILasz: a görö§ök (hellének) áItal lakott földet. A graecus szó
ugranis eredetileg egl Nyugat-Hellaszban lakó törzs tagjait jelölte, görö-
gös formában graíkosznak hangzott. A hetlénekkel az Adrián átkelve ta-
|áJkoző római hajósok tévesen nevezték el e törzsről az egész hellén föI-
det Graeciának. A hellének sohasem nevezték magukat graikoszoknak,
sőt éppen ellenkezőleg, Kr. e, 264/263-ban különlegességképp jegrezték
fel Parosz szi§etén egl márványtáblába vésett krónikában, ho§ az ad-
dig gratkoszok (grai.koi) nevet üselő nép allítólag elóször Kr. e. 152O
körül vette fel a hellén elnevezést (A. 6). Ennek alapján megállapíthat-
juk, hogr Görö§ország nevű ország már csak azért sem létezhetett az
ókorban, mert a görögöket helléneknek hívták, és az általuk lakott terü-
leteket ók maguk Hellasznak, a rómaiak pedig hol Hellasnak, hol Grae-
ciának, hol pedig Achaeának nevezték. A másik probléma maga az'oí-
szág' szó, amelynek jelentése a Maggar Ertelmezó Kéztszótdr szerint
,,egy fejedelem és eg} törvény alatt álló terület, tulajdonképpen allam".
Ettől persze nyugodtan lefordíthatnánk maglarra Hellaszt Görögország-
nak, hiszen a helléneket mi - még ha római mintára is - görögöknek
hívjuk. Ha a franciák országát Franciaországnak nevezhetjük, miért ne
tehetnénk ezt a görögök országával? Tesszük is, hiszen Görögország
(saját nyelvükön Ellasz, ami az ókori Hellasz szóból származik) ma is
Iétezik. De vajon mióta?
Az IB2|. március 25-én kirobbant törökellenes felkelés az év végélga
mai szárazföldi Görögország területének nagr részétfelszabadította, és
lB22, január 22-én Epidauroszban összeilt az elsó görög Nemzetgrtí-
lés. A független Görögország nemzetközi elismerésére azonban még vár-
ni kellett. I327-ben az ango|, francia és orosz flotta Navarinónál meg-
semmisítette a török-es/iptomi hajóhadat, s a szultán lB29-ben, a dri_
nápolyi békébenkénfielen volt elismerni Görögország függetlenségét,
atnit az 1B3O. február 3-án aláírt londoni jegyzőkönyvben Nagr-Britan-
133
vtI
{uauJel{zeâu p33o|1er{lerue 'nezelg| ulas IIIEII9 ueÁ1o ues3trezselu:ar r{BI
,ueII9 sa89sÁFe eJ}?I1}9| uauBlpe4zs ,b ,e,Jy B u9lelnJa} zsBIIaH 'nel
-a; eB9s9119uQ 1}9p9{J9 ueÁua>1911_a3 Álaure '}Io^ urel1e 9II9u9 F9s}e'rgzs
-szJo1 uepulru s9 zs1lod uepupu §oqlur6 ,ftq§ql pezvzs,9 ,3 ,Jy B aJ}9I
11o| zs1lod z?zsl?q ÁBaluru uesozsso ua4as9lndala] rleu:er{8 11oz|e-rp1
ueuuo ze e^]eIII 'u9lelnJe} zseIIeH }ulJ3zs {ule}aJalus1 IBIÎ ,94>1ozs1lod
sI luau eq F9ur '{e}I9^ E{{oIuBII9 9II_Bu9 u9}ulzs Á8; '>14rr:ezs ozoqsgluop
p>111qod'rlns9p§'>1nhuodzo{ Is9IIB^ }Io^ {eu{eÁlaure'1a>laB9slangzs
-szJo} paza.rrauÁE4 eJ}eI {B}zoq l9{el 1as9lndala} sEIsnIeJ (upqgIpB{JV
Izsozsglluodoled e ÁBurr IrBq9IuBuJB{V'uEq9IIg}r,V'ueq9l[BzssaqJ In9p
-19d) ue>la>l9pl^ s9ul ep '{ozsllod e 1allal {aza 'eJ}9I {e}zoq }9}iscouIEII_E
,{olglp
9II9u9 'qqasp1 s9 1o1uodzo{ sBIsoJeA sotu9zs u9}alnJe} zsBIIaH
s9 {oJ9p '11e4nBeu {e}zeêu {BDI9{eIso Insce>IETu {9 J9q) {ougl 9l9zs
-eq }s9J9[^1aÁu g-r9l1a 9ssl{ I9}s9ur§a ze 'ugln 4o|9q4e ze eJ9lelnJel zsBI
-IeH {elza{:9 >1o1:odoscd9u 9l9zsaq 14FqrqF qqB|rl ,Jo{s€^ € }1n{€IBI{
ugÁlaq Jo{zuoJq E uBqIEJEI{T^ {Eu_Es9IJopu9^ >1ed9u l:eFua} e '11nlzsndla
azs9: §eu >1o1uodzo>1elopd IJo{ I9u9{!.ITu p lrcqpezvzs ,ZI ,3,Jy V
,>1eu39zs:o39J9c ruau
{g}}Eq^}q ualu
'{91nlq sI lueu pu 'Bgzsso saF9s,{Fa 1Io^ urau u9lalnJe1 zselleH ÁFoqlu161
,1491zl,:9Baur
BpIopezPzs^? u_B}n s9}lpgq Fq;qB e F9tu 1a>lmleÁu Is9 {I{€
'pJ{eIE}9Jl 11ozg§a1 e 1ngpl9d >1unftopuoB) {e]{pl {a8q:o§ sI lueu ftped
u)zs?J s9Iü '1}o}aqal ueI}B{€I ezse.r €a >1a>lepra sEIIIIe]Bq gInJe}Ia 1}9zQ{
4o1uodzolelopd e '}9s 'uIEII9 saF9sÁBa nezel?I tuau u9]olnJel zsEIIaH
ueqJo{ I9u9{nur y ,sl §9:o3 sal8e: uo.{8eu ÁFe eq 39ru '11on Bq:p8 enla,{u
,siJ]ue1
{9Iq9} I9ug{nu V IaBqJIIN pelfal8aru ueq-u96T }Itue '}-g slJ9au
-II B '{B}I_Buzseq 1sg:l§elgzs so19l,es lq§qr_o§ IJo{ I9u9{nru y ,1erlrelluod
-z9>I I\ {g1}ou{Ete upq9lueqJ 9NIaJ ugfi-red neBn-{n{ezsg 1aBlzs e s9
ueqzsozssouy IoqB'}9}9Jy'}3)inJ3}saTu9uue} Iqq9Jo{ >191plBol1a InJg{
ogvI ,a ,Jy {o|gq{e ze slÁBen '{_o.8qr_o,8l9u9{ttur V ,ueqzso}ilol }uIuIEIBA
'uBq€Ic s9 uEqIEq9qJ 9,rr{al B_D{ezso eI91 E 'upqu9qlv 1I4s319I 1uodzo>1
,EJg^ zsunJIJ, s9
I?u9{nIÎ 9u9{r_rhl ftpad u3{9pl^ I}ale{{€zs9 ze 'e|91
-opd zsolnd }p4{eJ ugfi-red lle8nÁu pBqsI?J-Izsozsauuodoled V ,{E]Io^
ueq{pJg^ s9 ueq{91opd seurpleq phuodzQ{ Jo{ I9u9{4Iu y ,e[grr,qln>1
IJo{zuoJq {oílLpIB g{pl ugpl9.JzeI7zs p lupu 'selu ulau TuIe 'pJ|}In{ I9u
-9{4u 11azaleu.{Br.t zB uay9pl^ El{eI {oí!q{B ze }In{BI€I{ eJgsg}eq {pIB}
-9J{ 9l9zseq 1anlaÁu Fq:_o§ ureu 'qqei]al|e; e vJpez9zs,9I ,e ,Jy V ,eJg}el
-n:e18gzs,roFq:gc IeIü E 'e:la3tzsl_eJ-u9{Ieg E eq {€lpluoÁu p:o>1 6666
,3 ,Jy ,>1eu|9ple qq9{W lueueq '{euu9llaq Blpad ulas '{Euzso>{p_r3
ruas {e}^}q ruau §9ru Jo{{a }e{I{E 3p '{a}Igzseq n8q_r_o.F J9Tu {I{E
'1as9 >1oFor_o§ y au9lalnre1 39zsro3o:o9 ueqq9Jo{ llo^ TtlI Jo{{e 3o
,uI€II9 ytleu
,E9zs_ro3o:og, §a _rozsgle eJ]3I }1Q[ Jo{
-{e u3qlueleu9uo} V ,uel}se}uazs sI 39zslozsol6 s9 Bgzs,ro€IcIIBJd 'elu
Görögországnak. A hellének lakta terület viszont jóval naglobb volt,
mint a mai Görögországé, hiszen magába foglalta a teljes kis-ázsiai (ma
t9rök) parMdéket, a Fekete-tenger partvidékét északon és délen is,
Eszak-Afrikában Kürénétés üdékét, Hispaniában Emporiont (ma Em-
púries), Dél-Franciaországban Massziliát (ma Marseilles), Antipoliszt
(ma Antibes), Nikaiát (ma Nice) és Monoikoszt (ma Monaco). Szicília
nyugati részétés Dél-Itáliát is görögök lakták, el is nevezték Nagr Hel-
lasznak (Megalé Hellasz), amit a rómaiak Magna Graeciának fordítot-
tak le. Megalé Hellasz a dél-itáliai görög glarmatvárosok összefoglaló
neve, amelyek lakóit görögül italíótészekként, vagyis görögül itáliaiak-
ként szokták emlegetni. Megalé Hellasz területe a Tarentumi-öböltől
nas/jából Nápolyig (Neapolisz) terjedt, bar valójában csak a tengerpart
sávját tartották kezükben a görögök. Sztrabón a Megalé Hellasz me§je-
lölést Szicíliára is kiterjesztette. A Kr. e. 5. században Krotón, Szüba-
risz és Kaulónia kezdeményezésérea dél-itáliaiak szövetséget hoztak
létre, hogl hatékonyabban tudjanak védekezni a helyi ita]iai törzsek tá-
madásai ellen, Ezt a szövetséget I. Dionüsziosz szirakuszai uralkodó
oszlatta föl Kr. e. 3B9 körül. A legtöbb dél-ítáliai gorög város Kr. e. 3OO
körúl már Róma védelmétkereste, és a Kr. e, 3-2. században fennható-
sága alá került.
A görögség sorsa kicsit hasonlóan alakult a Balkán-félszi§eten. Make-
dónia, a Hellasz északi területein kialakult birodalom, amelyrrek vezető
rétegéta göröggel kőze|i rokonságban álló nyelvet beszéIó, de a górögök
által még a kr. e. 5. században is barbárnak tartott makedónok képez-
ték, II. Philipposz (Kr. e. 359-336) korában sorra leküzdötte ellenfeleit,
és a khairóneiai győzelem (Kr. e. 33B) után egész Hellasz szövetségbe tö-
mörítette, amelyrrek fővezére II. Philipposz lett. Meggrilkolása után fia,
III. Alexandrosz, vagris Nagl Sándor (Kr. e. 336-323) került Makedónia
trónjára, és hódításaival világbirodalmat hozott létre. Utódai, a dia-
dokhoszok felosztották egrmás közt Makedóniát. A három egrmást kö-
vető makedón háborúban meggrengült országvégét utolsó uralkodójá-
nak, Perszeusznak püdnai veresége (Kr. e. 168) hozta el.
A rómaiak Kr. e. 148-ban szervezték meg a Római Birodalom része-
ként Macedonia proünciát. Minthog} Makedónia területe nem esett egl-
be a mai Görögország területével, ráadásul a makedónoknak spártát
sohasem sikerült igazán alattvalójukká tenni, az akháj szövetség pedig
szinte állandó lázadásban állt, ebben az időszakban sem létezett egl Gö-
rögország nevű allam. Ami |étezett és eglségesnek volt mondható (még
ha területe idóről időre változott is), az Makedónia volt. Akhaia (latinut
Achaea) területe Kr. e. 146-ban Róma kezébejutott, de Achaea néven
csak kr. e.27-ben szerveztek belőle provinciát. központja korinthosz
lett, szabad városai pedig Athén és Spárta voltak. A provinciát évente
135
9tI
,uele]ÍIeq uBq9{Pzs9pl (Jo{d9zo{
}9s'IrPl}Elo{opq
B s9) Jo{9 ze eleIquzseq B {€ u tuop8o; e {auue ÁF; 'rrrelp 9aau §9zsro
-8q:qc ffia 1aze19l LIIosBqos u9}alnJe} zsEIIeH IJo{9 ze :elplBo;ezsso
,uIBIIp prreu
Bgzs:oFq:gc nezel?I tuau ueq9{ezÓ,gp1
LuoIBpoJIg {QJQJ e ftped tues 'Icu€ztg B lu3s 'TeuIoJ}eIáy B ules '1euIgg
B Iues ,ugpe{Elî E luas ,iBoq '>1n$eql;del9Faru ÁB1 ,l9rzede{ }ezseJ LuoI
-epoJlg {9J9J e Ft-t691 uazs9Fe alpze{ Io}}e {a}eln:at F9:p.3 V ,Ie }}ase
ueq-tg?I Álodgulluelsuoy ,1pa[ralp1 sI eJ{9pI^ }}o{€I Tel19 {_o.Bql_o.B urau
sourezs s9 'puFgzs:oFq:99 IeIu p 11on qqo§eu uaseBaÁu9l ftpad aJeInJ
-e] ']Io^ Álodeurluelsuox efiuodzo4 luotepoJlg |cugzlg V ,(ü zsBIIod) B1
-ezol1e^ qqa1l1q8eru 'qqeual}3^z9{ gzs Fq:q8, B sl BIu 39u e[lrurol E9:o3
-[n zsoprug-r e srÁBel 'zsolvxoJ e §oqe TIgn'\9lzaêu ypuleurg: slÁ8err
'4DuzsolDutg: 1e>lnBeu '{a}I9zsaq ltrBg:_o.F ryq '{ETBtu9J]oIe}í V ,]I4Je{
zoqulo[Bporrg rcIugJ}aley € }elnJe} Bqrp,8 uepulur s9 D]Ju?no.rd eaeqcy
Jo{es9}zsol3J s9-96t uIoIBpoJIg letug11 V ,a}}eze^ 1nsuocold }IosJos
KARTFIAGO ES A SO
Ha a mai oluasónak ggorsan ra kellene uó.gnia, mí ís történt

KarthagóuaL miutdn Kr. e. 146-ban elJoglaltó"k a rómaiak,
bi.zonngal az lenne az első, ami eszébe jut, ltogg Scipio lerombolta
a uó"rost, és a romjatt behintette sóual. Van olyan tanköngu, amely
szerint azért kellett a romokat sóual behtnteni, hogg Karthó.gó
területe a jöuőben terméketlen leggen. Egg ilyen bosszúhoz
azonban jókora menngiségű sóra lett uolna szükség. Mít írnak
minde r r ől a Jo r r ós atnk?
Az ókortörténet alapvető kézikönyvében, a Cambridge Ancient His-

torg-ban (1930, 484, old.) a következóképpen írják le Karthá§ó buká-
sát- A karthágóiak iránt ,,a rómaiak nem ismertek keglelmet, s amikor
Scipio szemébe könny szökött a lerombolt Karthágó láttán, nem könyö-
rületet érzett, hanem valamiféle különös fatalizmus ragadta el, megjó-
solván, hogl egr napon hasonló vég fogja érni Rómát. Az épületeket és
a falakat földig rombolták, eke hasított végig a terúleten és sót szórtak a
baré;zdákba." A jeles szerzők néhány sorral lejjebb újból utalnak Kar-
thágó romjainak besózására, csak arról feledkeznek meg, hogr lábjegl-
zetben hivatkozzanak arra a forrásra, amelyből információjukat merí-
tik. Karthágó történetének legalaposabb, mas/ar nyelven is hozzáíérhe-
tó leírásában a sózás kicsit visszafogottabb formában jelentkezlk: ,Né-
gül a föld színéveltettek eglenlővé mindent, ami még állt a városban.
Scipio ünnepélyes formák között átkot mondott a romhalmazra; ekével
baréudát vonatott, abba sót hintett annak jelképéül,hogl a hely örökre
lakatlan pusztaság marad." (Warmington 233.) Természetesen War-
mington is adós marad forrásának megnevezésével A történet olyan
közismert volt számára, hogl eszébe sem jutott, miért kellene az antik
szerzőket citá]ni e helyen. Pe dig jobb lett volna, ha nem bagatkozik az
iskolákban hallott történetre. Az ókori források us/anis hallgatnak ar-
ról, amit ma olyan természetesnek tartunk: az utóbbi évtizedek kutatá-
sai kiderítették,hogl egletlen olyan forrást sem találunk, amelyben
Karthágó romjait sóval hintették be.
Bármilyen meglepó, a legföbb összefoglaló történeti munkának el-
vesztek azok a fejezetei, amelyek Karthágó pusztulását (Kr. e. 146) be-
szélik el. A leghíresebb római történetíró, az Augustus korában alkotott
Titus Livius 51. könyvét csak tartalmi összefoglalásokból ismerjük,
I37
8tI
,8aur >1nll9p1 ,AI)
Gol-ogn {3u9
uaqaslauav snIII8JaA ]a]eu9uo1 V ,seeuev .etuleJezs t9 e}/i8eqla Jo{Iur€ 'e:9d139u 193
-€tue]la]e^ u€q9l€ugq lluleJazs JuIJezs ,{u9uroÁ8eq e e|911dep gBgquey .9u,{pr11 oplq
-BJDI InZo{ IBIuJe{ {epul9J B ]€{nsoJE^ {9}pq lu3u J€Iu Pq ÁBoq .}e{
-IBluoldlue} S9 ]e{IEZ9q Ie {9]}olzseJ9 {ound E >lnFeu IaÁII3tuE ,IuBÁIoJ
-Fugl e lupedela uopn} Flp s 'llozzl l9 uodeu }9quezg ueq9]dloJÁFg .zse^
-zrle 1Z9{ IPteJ ]IoqIIIo] 8ry>Ios ua.,{1rru,§oq '>1nfia{I9}lBeru sI lgqqB '(}íoJ
-B{e Iu}PFIIEq IgJFoIop lqqa} B) Jo}ple Beur 1pslurlues soJB^ EJo{{eu
ÁBoH ,gr ,}9|9pl9d _guÁtg:pt g1}de1B }939r11:ey B e^]3ô{ fiI'grq\{o8u_€I
e 193eru e}}3]e^ IgJglpllzqIl B '}e{auJeÁ3 tpl B^lIJozs zoq??elN.a39sela1
Jezeôl e gzzoq1gul '9u ÁBa uequoze }Io^ qqasals9q lgu{nlÁuuepurry .21
,}93eru eipeFeru Jaqlue JezaleqculruJeq
laêsaleze^ [eqnJpseH - }eqal
Fl1e st IuuTqIe B9ru - se '{nsJos e ngp9la]9scadFaur st e-rg[1o1n acl ,9T .IeJ
desc FugI FuelleJg^ 19qg|nrueq zrq }le]etue}eq e lo{ITue 1ultu .9Ie 1II9
1edesc [n 1oq>la:aque nezselle Jetu e s '{e}}e}!d9 1arledgFlpeq b .}B}9B
-9}9{I{ [4 a191ruep^ 'e^9] g1eddeu 1|9 'uaqzo>19pl uetu .}e}í9 BuIo^ i9}
-IosZ9JB^€po {BSc Bq}ulul 'uel3ulq 9Ia {B}lo}uoJ u3uul u9ze 'IuJo} }eq
-eI p{ I9qÁu9JI ze Igqqe §oq 'Faur InpJoJ ureu ueq_eÁBe zE {euplues,{Boq
'Iezze {E}IotIIBzs ,91 ,rleuafinleuaula §oq'p9ze tuau ep .{E}sg }9}9{I{
qqpb dFe u9zs9-r {Is9ur soJ9^ € uequoze {9p9^ y ,a:9Álaplapeuelu 9s
-Io}n 'BqJ9óalle; e 1aB9sualle ze e^JIJozsBzssI^ ']9}9{I{ e >I9]J9zIa sI I9IoJ
:aBual e J9Iu {erctu9J V ,üI ,pssoJ9^ oIIE Inuana1:9s F9u e }u1u '{un|
-Bq B il;rriB8au lrBqqo| s1 prrgFgqlJEy }IoquoJel BTI-aJ e 'Iuual {eqqes
-o1_epqBa1 E {E}{ozs psgde:eq ]eII9pB^ 9p9l39p e ÁBoqe eC .tI .I9J9u
-Izs pIg,J e 1a efio:o1€{oun ze'Beul allal8aure-r edeÁBeu e }IBpJ 4auÁleure
'}soJ9^ e d8oq 'e.n:rFaru uaq9l,,{uor1 sJos E l|o^ ze paur .e:9B9sgscp a3
-9s}ezlu3u eq{9J9 1o elpeBo; BIJ snu€cl:3v dBe5 sa-r;q B s .}Io^ a4au:aÁB
sncluopece6 snlned Jeq{ue ze zg,{eurlJoq9q e 1a39rr {euessa^ ÁBoq 'a1
-Ie}eô{ 1ze FgsesrgvQ1e'}I4Ja{ eq?za1 o1dlc5 ÁFa tqqfr,r esgl;Áug4 ure1
-v ze srued§n Jo{FrV ,pzfigl, E llo^ a,tau 49rdlc5 e s139ru - >1rzs191 ÁBr,r
-,u eJel]Iezs e{I{V '{9}IoqluoJ}ezs ueu{esJ JgIu Jo{{a 19F9quex _r_eg
I ,EuIo^ soJ9^ {Ipos9ul{Fa eqluru 'pi ]}oue} :9a3ella3 nêu BzsJng
e uednsc s 'sI IoJJezspuaJIEJ {IpBuIJBq e J_EuI }9s '{Iposgtu B .osle zB
}e{9p9^ e >lelJaêzsslA '}a{91o{I{ e {9u9ZIg.TI .uaz|^ se uoZeJYZs tIIoJ
-}so zB Beu 1ppur 1affi9ssa,req safia1 u7lze le^9s9]eze^ Insuoc snuIcIIEW,,
:Fau {1rheqJelusl 19qgs9plBolezsso grrleÁu uIJBI snJolg 91o>1p u9d
-ezq>I pezqzs ,Z ,n ,Jy e 191eplFo3 pIôJ {Bu_Es9JleI snTÎ.I .BJ{unIuBzs
]1ezseÎa sI ze ap 'uaqalÁuor1
,Bt
{eug^rltu sEIuI€}eq E}JIaI 1a}ie}uguo]
E s9 'I9ugsglnlzsnd soJ9^ B }Io^ uelal a:elseu Fo_ro.8 snupl1rluav ordlcg
,I9J9s €
9plFol1a }9Fgql:ey e 'zsolqnlod {Ise lues 9zs uequoze uaq{aza
gadni, Iegalább az ő diadalmenetüket is elhamvasszák." (II. könyv 15.
10-1B. Havas LászIó fordítása.)
Florus elbeszéléselehetőséget ad rá, hogl közbevetóleg tisztázzunk
egy másik, szerencsére kevésbé elterjedt tévedést.A Karthágót elfoglaló
hadvezér, teljes nevén Publius Cornelius Scipio Aemilianus Africanus
Minor nem volt sem a fia, sem pedig a vér szerinti unokája a Hannibált
Zamánél, Kr. e, 2O2 kora őszénlegőző Publius Cornelius Scipio Aírica-
nus Maiornak. Karthágó elfoglalójának apja Aemilius Paulus Macedoni-
cus volt, aki melléknevét (Makedóniai) azért kapta, mert Kr. e. l68-ban
a püdnai csatában legrőzte Perszeusz makedón királyt. Scipio Aírica-
nus Maior legidősebb fia, Publius Cornelius Scipio még Kr. e. 168 előtt
örökbefogadta Aemilius Paulus fiát. A Karthágót Legőző Scipio nevében
az Aemilianus emlékeztet a hadvezér eredeti családnevére, Az örökbefo-
gadó apa nem a politikában vas/ a harctereken, hanem, amint Cicero
említi (Bruúus 77,), az irodalombarl szerzett magának hírnevet.
Visszatérve Karthágó ostromához, |egrészletesebben a Polübiosz
mára már elveszett 51. könyvét követó Appianosz számol be róla a Pun
haborúk 19. fejezetében: ,,128. Scipio célja a Búrsza elfoglalása vo|t. Ez
volt a város legjobban megerősített pontja, amelynek ide menekült leg-
több lakója. Az agora irányából három út vezetett föl a Bürszába, anre-
lyek mindkét oldalán szorosan egrmás mellé építetthatemeletes házak
magasodtak. Ezekből lőtték a rómaiakat, de ők mégis elfoglalták az első
épületeket, és azokból támadtak a következőkre, Amikor azok is kezúk-
re kerültek, pallókat, deszkákat vetettek át a szűk átjárók fölött, és e hi-
dacskákon keltek át, A harc egrik része fent. a tetőkön, másik része pe-
dig a szúk utcákban folyt azokka]. akik csak ellenállást tarrúsítottak.
A halfltusák változatos sóhajai, jajgatásai és üvöltései mindent betöltöt-
tek, hiszen voltak, akik kézitusában haltak meg, mások élve zuhantak le
a tetőkről az úttestre vas/ a mások kezében lévő, magasba tartott lán-
dzsák, dárdák és kardok hegyébe. A tetón harcolók miatt eleinte senki
sem gyújtott föl semmit, amíg Scipio el nem érte a Bürszát. Ekkor fel-
grujtatta mind a három szűk utcát, másoknak pedig megparancsolta.
hogr tisztítsák nreg az utakat minden éghető anyagtól, hogl a sereg aka-
dálymentesen vonulhasson fel. L29. Ezutárl újabb borzalmakat lehetett
látni, Mindenütt fellobbant és tovaterjedt a tíiz. A férfiak nem egyenként
rombolták le aházakat, hanem eg/szerre valamennyit. A recsegés-ropo-
gás egrre hangosabb lett, és a kövekkel egrütt rengeteg halott zlhant az
utcák közepére, Mások még éltek, különösen az idósebbek, az asszo-
nyok és a gyerekek, akik aházak belsejében rejtőztek el, Eglesek megse-
besültek, mások félig megégtek, de mind tlorzalmas hangon jajongtak.
Mások kövekkel, gerendákkal és lángokkal együtt zuhantak le a magas-
ból, és szétszagatott tagjaikkal borza]mas halmokba keveredtek össze.
139
07I
-ouop re{nl papaJe B}}e1l_e3lozsezss!^ ft ped le)íescq{rl uI gzeln ryzs 19 q{os
-o:_en 3q_r_o.3 TEIIlcIzs E 'eq9ulgu e}p1r-tryzel{ fu_euq_eszlpeq V ,{nruurrrle
peqezs JIo^ tueu }Iescupí 4ouroldure] E s9 ]9}s4za '1eÁuere zp {€sc ')ípu
-I_Euota{ paza,{19paBue ]s9IqEJ peqpzs ordlc5 ue]n Es9[elFol1e so-rgrr y
(,Bs9}IpJoJ §:oÁ9
I{}euI9N) ,.,}E{€^BZS a 1a; alza§al sa epoleq eFeur zsolqnlod ,t8I ,0Z
,]ze e}le}I9J 'en19l
1e8gsgpuefiJoJ sJos ueque zB le^[u 'Earu alzarreu }9|
-9ze\19[es ue}urlalrgÁFa }9s 'uozglo{}_I] rueu o 'rlelpuoru lultu s ,IB1\€zs
{puzo{}€uo^ eJIuI 'el9l elzepJ9rí sl Feu u4{IÁu 'aJeJseul € 'zsolqnlod
(,Bs9llpJoJ Joq9c TJescaêo)
>,{Buzso1IIBr:4 saÁle-re§g| e ad9u Fatu zsourelJd s9
'zseÎa uoql }Ia}uazsFaur uoJo{IIu 'deu e uofia"
Qlz?p|}IEÊzs zsoda zB e^}e^Bpo §elultu >1esc
Jg{p 'ue1lo1uo§eu ry>1-r-'u'_eve's1 efozsro 9IÁu_3J {ou9pa{Etu u deulur
E s9 '€IuppoJTq qqps€upleqFsl rlgsz-rad E )ínu_E]n s9 {ep9ul e '{ollzsse
zB ]tro{nqle 'sI uoIIJ 'soJ_€^ 8oploq ro4ÁBe zu T9r §; uazslq '{eu{aJeq
-ua sa.{Ba ze lulln'EsJos p eÎ9l! IIE^ BJsp{nq rreÁlouelFn {eutuolepoJlq
1Áuuaurep,r s9 4aurlad9u p '{Bu}TosoJ_B^ e lBoq 'elrlopuoFBlF9lr 'rreqgFeur
,lIeIaJuaIIe eperls§errr ue}Ilu s9
}}9p9ur]} IIBzssoH }}opze{ pzeÁuuo>1
'{9[puoru ]utlu 'Bqsgplzsnd 9s39n € llrBqnz au9 ieF9a pÁurozs ueÁ11
'1eFB9sulq9 ze s9 IB^|Joq9q a aquazs tlnFazs l9 ugpuevse IuoJ_Bq slB9ur
- enlzso§aru 1919ran§eJ s9 l9}9[9[eq p,{uuaurep,r - Álerrre s9 '}e{9 e}p€l
-Bq sI 1;rl le^glfiIpad uaq39szs9{e4}a} s9 rreqFgsro}9q '{Blu1epo{q qqoÁB
-euBa1 B lulur 'ueq{escup1 p s9 lreq{o}u_€J3le ze 'ueq4gl.eq e 'uaq{aJe^
-d3a1 e ilepa{Ia^9q e:IÁuue '}]opo{IBJn ilQI_o.J :a8ua} s9 1aFlzs 'pIg.J IÁuuE
s9 '11ozBgst^ 19 u9pualzse zezslqq e^pze{ 1919s9l;dalsleq Álerrre 'lsoJ9^
e B^]9I 'ftpad o1dlcg" |(Ztl ,6I ) u_EuloÁu zsoTqnlod eq lolu_Pzs zsouelddy
sI l94euele| sa:;q B I9JJg ,}InpJoJ zoqzsolqnlod s9 'ngle {ouo: 9ft9ls41
e 111_eBaru oldlcs '1plzsndla JpLu soJB^ B Jo{Fry (,Bsg}lploJ d3rqÁ9 qlaru
-?N) ..,{a1e} }IurB '{9}}e} p{{9pu9zs}u_Bzs ures {g}I}zsnBaur lelr. zel{Foqe
}urtu 'lze elzo>1o F9s]ats B {Bsc 'r{Fl aprrele iIBsBôI tueu J9q '}e{n[al
-aaÁBe zB s9 lB{nJ rc ze 4gqeffiezsloJ {eôl gppFgzs V ,Igq}se1} ze v|W
{+[aJ € s9 '€JIn[e ]I{tJe{ {nq9l e {pu1os9ul'4elzgleflagr 39ru a:p{uqqo1
s9 'I9qpI_o.J e {e1II_BI{ ftped {IEq9I 'eqs9}I91B elaq 1allel;dg 91s3el lafel lsr1
-I{B '{e1lo1 ,1a1o-rpoB E I9.J {9i}allQ1 le}pleJequa lE; 'e,qeF-roJ3a,rr 1ertrtt
-eury,zslezsse,r l3e^ BÎozsuoÎe '}e{eô{ B s? }B}T9puera§ e 1ulur 'ÁBr,rddg
'eqrasgpeÁl9tu pI_oJ B }B>1gpIopIBT{ e s9 }BIB]1oIBq e >1911o19delaq IB{{r_B|
-pJ9q s9 le{{j9zs|a; '1erlgcln ze >Iwoll1zsffieur s9 ,}}o11nq pDIB}n ze |ure
'{9]1o1}Je{B}Ie lzepulur p>{{gÁp19sJ s9 le{{opJgq '1arlrl9zs|e; {He '{9p
-azsleJ }e{eô{ 11oilnqal ,aF9n
V {Ias9peûezs 1a 1io[ tues lazza B9u eq
saiknak. A rómaiak boldogan ünnepelték grőzelmüket. Appianosz ígl
folytatja a történetet (2O. 135.): ,Á senatus tíz legkiválóbb tagját küldie
Libüába (vagris Esza-Afrikába), hogl Scipióval egrutt rendezzékel a dol-
gokat Róma érdekeinek megfelelően, Ók ekendelték, hogl ami csak ma-
radt karüágóból, scipio rombolja le, és megtiltották, hogl barki ott lak-
;ék. Átkot is mondtak {epéraszanto) különösen a Bürszí kornyékére és
a Megarának nevezett területre, de azt nem tiltották meg, hogl barki e
földre lépjen. Elrendelték, ho§ valamennyi várost, amely tartósan eg}rütt-
múködött az ellenséggel, le kell rombolni. Azoknak a városoknak pedig,
amelyek a rómaiakat táínogatták, zsákmányolt területeket juttattak, elsó-
ként uticának, a várostól egészen a karthágóig nyuló földeket, a másik
irányban pedig u§aní§ Hippónak. A többi területre és az ott élőkre, fér-
íiakra és asszonyokra pedig egraránt adót vetettek ki, és évente praetort
küldtek ki Rómából}:rozzájuk " (Némeü Györgl fordítása.)
karthágó elpusztításának részletes leírását olvasva csak annyit talá-
lunk a forrásban, hogz a romok fölött átkot mondtak ki: e helyen a jövő-
ben nem lakhat senki. Az átok kimondásához us/an hasznáIhattak vol-
na rituális sószórást is, ez azonban, mint látjuk, egzetlen forrásban sem
szerepel, sőt, az egész római haglományból ismeretlen a szertartás.
A problémára azonban csak néhány évve| eze|őtt mutatott rá R. T.
Ridley. l986-ban írott cikkében azzal fordult a szakmai közvélemény-
hez, hogr segítsenek kideríteni, ha a források egláltalán nem említik
karthágó sóval való behintését,ma miért véli mindenki úgr, hogl ez tör-
tént, és vajon honnan ered ez a tévedés?A történet legelső írott említé-
sét P. Visoná találta meg L. Bertrand 1905-ben keletkezett cikkében.
Bertrand azonban úgl beszél a sózásról, mint amiről mindenki tud.
vagris az iskolarendszeren belül szájról szájra terjedt a történet, és
amire Hallward, Charlsworü vagl Warmington elvégezte az egletemet,
az ókortudomány közismert közhelyévé vált. Ettől kezdve senki sem
vette a fáradságot arra, hogl ellenőrizze, mit is írnak a források karthá-
gó elátkozásáról.
s, T. stevens a sóhintést mint az átok részéta bibliai Bírdk köngué-
ben (9,45) találta meg, és feltehetóleg az Ószövetség közvetítésével is-
merkedett meg Európa e keleti szokással (amit a Btblia is csak e helyen
említ konkrét formábarr): ,,Abimelek egész nap ostromolta a várost
[Szichemet], s el is foglalta, Lakóit lemészárolta, a várost magát lerom-
bolta és beszórta sóval." A bibliai szerző nem fűz hozzá megjeglzést, mi-
ért is kellett Szichemet beszórni sóval. Nyilván egrértelmúvolt számára,
hogr olvasói ismerik Mózes Töruéngek (29, 22) megfeleló helyét: ,,Kén
és só, az egész föld csupa üszök, nem lehet bevetni, nem terem semmit,
nem nő rajta még fú sem, akárcsak szodoma és Gomorra, Adma és
cebojim elpusztulásakor, amelyeket az Úr hara$ában és indulatában
L4l
ZbI
,sculu e|dep
Fulauguo} JI9J:TIüIuaS §J '1adarezs tueu zepu1u ueq
-{uIBs9JJoJ IJo{g §oq 'soÁuozlq ze ep 'Ie^9]eu9uo] s9lulqaq 9rp^ I€^gs
E }9sBloquo:a1 _oBgqlrex ezsso 4911oscda1 Jozs9le uaqÁleure '}e{unlu E
ve WvIq {n[FoJ Faur:azsÁBa Á8oq ']aqe'I ,]pda:azs {aIeuIqV 1a epozs]gl
s9 'ueq]eu9u9} e Baur 1uala| }u?{eJo}so _o89qr:ey sgu}q e }9q3} o1dlc5
,}9}eJB{E Jnzv
ilasprd9>1>{ilIaur s9 sou}q B soJ9^ {úIeur uEq9cJEq q§prn
-J€y s9 eűqu ÁBoq 'sa39s]9)í ue]al{a1 uas89u eJ7uryzs gzJazs,{uglzsa:
-a>1 '1:o1d9zoq ,§a '}InieIB ru3s I{ 89sÁu9lzsaJa{ B uazslr{ 'Áualzse;a1
urau (8lapt o|) 39ru Jo{{a eul9u 'ze7l,zsa1,gssoÁlgs8rreq uesouoln{ Btpad
.e
Bs9{ozs {o]Bzopl_e{eru:e.,{B e' z rc tffieur ueqgBeruu9 J_etu zsn}F{-Igeg
p 1IIIIB ']Io^ soJ9^ sQu}q 1gqluodurazs .,{uglzsera1 _oFgrp:ey ,uglpJ }totu
-or e o1dlc5 }lo}Bqpuotu }o)í19 eI9JIuí 'EpE{B IuzaulaiJ9 I{Bp^,{Eoq 'elau
-9}J91 s9zgsaq 9]e^Q{ }s9loquIoJe1 e 1pede1 §ry zotqo8eqiJey ,etrIapueJle
JD ze 1za ueÁBoqe '{llup9qurtq ua{ dB4 4enlosoJg^ s9ur.}q v ,1pnqta e
{9uausl 19|}i9JF{IuoII e uezspl 'ueq{9{Iug:r{ e 9J ]IrJa^ alazflgn Lueqc
rzs eJgIIqIII^tr s9 eJgnped ,(Zü puosl1) ueq-ZglI eqezz9s,n*,,6 fto
-ad saÁBl-rg EssoJeqJeg '19nped eq 3}}e]uq re^gs s9 €}IoquIoJeI uaq-Zg?
eJo}so ua}sl 'EII}}v ,§oq '{II9^ Iupn} {9{Iu95{ 1:o>1d9zo>i V ,a]eu9uo}
spz9seq e 1pedq Inuene^zo{ rueu lrequozv zolrys9|nlzsnd 989rlrrey
,e^zo>Il9la
s9 eÎoquoJel }}eI uaolala;8aru {euue sI uIaqJIzS 'a:Fglr epolfeq ]e}eJB{B
Jn ze {eIouIIqV €H ,}9[pI9.J {osoJg^ sgu}q ]IoqIuoJeI eIB]I_E ze 9tlozo>Ilg
eue1 lp^gs sIJn ze s9 'zse} 9uu3l}e)í9ulja} 9s e sp§en ..,]IoquIoJeI FpI_o.J
A RUBICON PARTJAN
Mit mondott /ulius Caesar, mielőtt Kr. e. 49-ben atkelt

a Rubiconon? Azt, hogg ,,a kocka el uan uetue". De uajon
maga Caesar tudott-e erről? Hoggan írta le a neuezetes
átkelést saj dt uísszaemléke zései.b en?
Kr. e. 49. jarruar lo-én vas/ 11-én Caius Iulius Caesar egletlen Legiójaual
átkeit a Gallia Cisalpina provinciát Itáliától elvá]asztó hatarfolyócskán, a
Rubiconon (ma Fiumicino), s ígl a senatussal és Pompeiusszal való ki-
egyezés helyett a polgarháborút választotta. Kényszerhelyzetben volt. In-
dulni akart a consulválasztáson, de Pompeius ujra életbe léptette azt a
törvényt, hogl minden hivatalra páJyázőnak személyesen meg kellett je-
lennie Rómában. A városba azonbal a törvény értelmébencsak magán-
emberként, vagris fegrveres kíséretnélkül lehetett belépni. Ha azonbarr
Caesar proconsuli imperiumát letéve, magánemberként megjelent volna
az örök városban, politikai ellenfelei szabad prédájává vált volna: az eI-
múlt évtizedben uglanis annyi visszaéléstkövetett el, amelyeknek egl tö-
redéke is elé§ lett volna ahhoz, hogl bíróság elé állítsák és etítéljék.Cae-
sar tehát inkább kihasználta a senatus és Pompeius felkészületlenségét,
és betört ltaliába, majd elfoglalta Rómát, lefoglaita az államkincstárat, le-
verte Pompeius hispaniai seregeit, és kineveztette magát dictatornak a vá-
lasztások levezetésének időtartamára, l l napi dictatura elég volt ahhoz,
hogl kr. e. 48-ra publius servilius Isauricus mellett caesart valasszák
meg consulnak. A válság megoldódott, a pompeianus ellenallás pedig a
pharszaloszi csata (Kr. e. 48. augusztus) és a üapszoszi gőzelerr. (Kr. e.
46. februar) után jelentósen megs/engúlt. Caesar akadály nélkül láthatott
hozzá Róma ügreinek,,rendbetételéhez" .
A történet a határfolyó átlépésévelvette kezdetét. A folyó nevét külön-
féle formábarr szokták megadni, és ezek mindeglike helyes. A folyó neve
a latin ,,rubico", vörösre festek igéből származik és latinul hol Rubico,
hol Rubicon alakban használták. A görög szerzők, például Plutarkhosz
múveiben a Rubikón alakkal találkozunk. A legtöbb tankönyv tartal-
fnazza Caesar híres mondását, ,,a kocka el van vetve" (alea i.acta est),
amely akkor hangzott el. amikor a politikus a Rubicon partján arra az
e|határozásra jutott, hogl megtámadja Itáliát, Csakhogl Caesar ultimá-
tumát rr.ár 49 január l-én felolvasták a senatusban, és Caesar ekkor
már egl legiójával Ravennában á]lomásozott, várva a választ. Valószí-
I43
vvI
'I9J_P}EIn3IrBq oze^pe>I {9uo}B{ P }}op9zg.€ F etu Jo}íIIu '}9qe} JEsaBc .B
,
>{Tp 9l8aru ualle F_esueprBps
-zeBI uapuITII }B{osnunqr_qdgu p s9 }e{nJ9ze^peq ÁBoq '{gtto}I_BpI }u9{Jeq
-rua ÁBa - Faur {e}zelJ9 uau Bau uequoze {alqq9} B '}}oÎqeq Jo{esgJo}I{
Ápzsptlaq B }e{p1€ - IBsocJEq otfial ,ux _o,1aluale| V ,{9}}o}1p9q3aur 19p
-9luJec }r4ure1e^ '}9IIIB9 zs93a sg '8eul 4eyr4 }a}ezo{}n }Ie}3ualüp1 s9sc
-ueJezs soru_ezs '1o39sesr_elz9>I e 4glp§lozs alepualzse Jualp1 uoJeIuIuI
pep eFgs>louscuered uazslq :}e]eFsceq s9 t9âuJ}q g| 4nryzangs I9}{439s
-ualle zeBeus }t9[p9^ '}a{o E]}o}!pznq eJJV ,uglTp{ }Inuo^ uras d9u B s9 '1e{
-osgpd8:_q 1add9u B {e}pze{ rueu 'lo1elsele|Áu9uo} 9Ie {eua}zsaf:el ure5
,e_r4o§lop gluos€q >1e1lopuoF q luau '}u9u9} prseÁl luau ,e}}a}9^
Jsolu eC
-9[ J9tu Bs9{nq {osnqJceJc B s9 snl4uJn}Es 1l_ppl9d eI.eJJe {9pI }Iltrula zB
dFoq '}]o}e}nIu_EJ JEsaBc ,1e4o1elseFeul s9 }p{otuoldrua1 e e1l_ezs§eru s9
d9u e Jlnuoûoln{ Jo{IIIB ÁBe,t 'pruuro1eleq Isnunql4 E {a]Ieezss$ .eq
4epalzsal:a1 1a>ladugn:g} setuleue Jo{Iue 'pI {9}puotu :o>1ueÁ1o 8lpuur
- Qandoc Tua7xlJ]ap ocllqnd sat plnbau] *3F9 au seposoJ9}í ltutues
1o89ses_r_elzo{ e §oq '>{osn}er}slBeu e >1eusfier{Bn" - }olpzoJ_B}Bq IsnJeues
,sI
9n;q eq:al§al lad9u 1etugJ V }e{9^sl8eu ueqq9Jo{ B9u e lzseÎa 'Je>I
-oF9s1l_elp1 }}ezseÎe ze 9IrcT1ryr;zssl^ ELI]uItu 'zse} l§} qe 'snledruo4 ,e1
-§eqFau 1gBgspeqezs s9zo{B}In e ap '1919Fo|uepulu }EIutB}Bq Isnunql4
e e11o1zsolBaru ueÁBn BIIns ,{9|uorr8aur Inp9IBB 1e-rralr.ÁEa; }solu 'Ezssrlr
TelzeJezs 1e-r:errdBal uaq{a^9 }Ir,tu{a ze 1aÁleurc 'tpFo| IS9Zo{B}II} {osnu
-nql4 B :IeJ lurl] 89suala| |r,r uaq9la19 F9ses:91zo>1 e ÁBoq '}]opo{zseTlBd
,allallFas s9 e1lop_ed o uadd9
19Á191uqe1 s9 19êuJ}q snlsdtuo411o1oq '1eB
-39sÁua>la1191s9leFB9sÁ8r:r pepu e89sgsclp JBseBc e 1_epoluorBe[u s9 'eI9}
r1911elJue8eprla 1snladuro4 .,{8oq 'pozor1l_eufes :euella Ie {eileô{ 1e4o§
-gsueplBgszeBl sl Btpulu 1aF9sualla Á8oq 'alz9pl aq{n}eze{9lulg
,zoq{9u
-o}e{ e }}ez9}ul ]ep9zseq '1gqoftop e IgJ>Iaze }1nseu9 }t4llre 'Jeseec ,Z
,191>1ad191uezs B
Ia {e]pazs s9 l9q{osoJ_e^ p{9pl^ E 3q }íe]}o1[eq 1zu9d
'{e}Iepu3J 1:a,rÁFa; '{e}zoJoqo} }9uole{ 'el1o;_ec8eu 1oBo| l:aqure s9 Iu
-e}sT uepulur 'upqgll9i1 zs93a ,1e>laÁl9uazsugFeru {e}J9sl{ {oJo}c{ 'eJ9u
-elle r{u_euo§eq 1sg uepuTTu 'uounqol1dBc e s9 IIEqsoJ9A V ,I9qsoJ9A P
}Tetrzo^9tle - 9Ie ]InpJoJ Iuespqos 8lapl ze pu1u TIIIB - {opsuoc V", ,9
",l9ÁB+ e{9q e a-gaqluau§aur
eBgssoFgsze§1 rle,{u9qgu uo|el §ot4' pe s9' 3JIes9Ial3^9{ 11a49s:9ru ue8l
vseI9^ e e}J9^ t}o s9 '}Io^ LrBq9uue^Btl ueq9pl Z€ ueqq3 JBsee3 ,9"
:at{uo>1 ul I9Jr,uoqgqr_eftod B {EuJBseB3 }ultu
'sgtu tueu '>11zo>1plFol1e>l4aÁu9tuese zB le)í{eze Álaure 's9JJoJ ueÁ1o 9sla
ZV ,uBq{uI€s9JJoJ 9]PqsBÎo rur I9qqepuFl s9 'JBseBJ ]lopuou S9 ]I_Eu
-IsJ 1ltu 'I9uuoclqnu e ueqg|gp^ ]u9lJo} sI IuI 's9pJ9{ B {Ip9}eÎo.J ueq
-}ese zp ueqqg ,u9J9}Bq eII9}I s9 elcupord B ale^ }Io^ 1nuel}e19l rlesc e[9
-l8al ÁFoq s? 'BJsgllselnle sa89sleqal.§a I_o.J €ulo^ }14zs9{ au.ÁFoq 'u3l}r_lu
legiójával Ariminiumba vonult, és találkozott ahozzá menekült néptribu-
nusokkal." (Caesar: A polgdrhaború, 5-B. Ürögdi Györgl fordítása.)
Megfiglelhetjük, hogl Caesar meg sem említi a folyó nevét, sem azt,
hogr átkelt rajta, ígl a híres szállóigét sem említi. A Rubicon abban a
mondatban lapul, amellyel a B. caput kezdődik: ,,Legiójával Ariminium-
ba vonult." A Rubicon us/anis Ravenna és Ariminium (ma Rimini) kö-
zött folyik, vas/is caesar csak úgl vonulhatott Ariminiumba, hogl köz-
ben kereszteznie kellett a Rubicont. Miért nem említi caesar a határfo-
lyó nevét? Amiért azt sem, hogl átkelt volna bármiféle határon. Kerüli
annak említését,hogl Ravennában korábbi felhatalmazása alapján még
jogosan tartózkodott (Gallián belül bárhová vezethette hadseregét), de
Italiában már jogtalanul. caesar megfogalmazása egyértelműen a sena-
tusra és Pompeiusra hárítja a felelősséget a polgárháború kirobbantásá-
ért, így múvébensemmi olyan döntésnek nincs helye, amely magát Cae-
sart tehetné felelőssé. A szállóige, már ha eglaltalán valaha is elhang-
zott, nem Caesar könyvéből került az emberiség közkincsei közé.
Talán meglepő, hogl a következő forrás, amely a polgárháború vizs-
gált szakaszáva| foglalkozik, csak Kr. u. 3o-ban, Marcus Vinicius con-
suli évébenkeletkezett. A szerző, velleius paterculus Tiberius császár
(uralkodott 14-37) odaadó híve volt, aki számára a világ története azzal
teljesedett ki, hogl egl olyan kiválóság került Róma trónjára, mint
Tiberius:
,,Lentulus és Marcellus consulsága alatt, 7o3 éwel a város alapítása
után és hetvennyolc éwel előbb, hogl te, Marcus Vinicius consullá lettél,
tört ki a polgárháború. Úgl látszott, lnog az egrik vezér üg}e igazabb, a
másiké erósebb; itt minden fényesebb, amott szilárdabb; pompeiust
a senatus tekintélye (senatus auctorttas), Caesart katonái hűsége (mití-
tum Jiductal támogatta. A consulok s a senatus az állami főhatalmat
nem pompeiusra, hanem az üg}re bizták. caesar nem mellózött sem-
mit, ami a béke megőrzése céljából megkísérelhető volt, de a Pom-
peius-pártiak semmit sem fogadtak el, mert az eg}rik consul kelleténél
elkeseredettebb volt, a másiknak, Lentulusnak pedig nem volt kilátása
boldogulni más módon, csak a lázadás által (tudniillik adósságainak
naglsága miatt). végre Marcus cato azt mondta, hogl meg kell inkább
halni, mintsem hogt az állam fogadjon el olyan feltételeket, melyeket
e€yetlen polgár szab. Egl ósdi szellemú férfi (uír antíquus et grauts) in-
kább Pompeius üs/ét magasztalja, míg egl elórelátő (prud.ens) inkább
Caesárét követné, arnazt dicsőnek, ezt fenye§etőbbnek tartaná. Amikor
caesarnak, aki meg akart elégedni egl legióval s proünciája címének
megtartásával, minden követelését megtagadva azt határozták, ho§
mint magánember jöjjön a városba, s vesse alá magát a consulság kéré-
sében a római nép szavazatának: caesar jobbnak látta a háborút s ha-
I45
9vI
IIBquInI}B.I Je}IdnI'{BusnulJlno B{u} }}oIqPJ
'seleu3d 'I9p9^ FÁ:qd >Ieu7zqltr {osn{nl
'}p>1u;elpJJ9^ I9Jg|gI}tIzs >1eugrad-rea
poz_EÁBI^ pl 'Jrl o8:opÁuuelÎ *< :]IelgzsFaur u7lzv .96T
,etzgBlel1g8gslpeqqlsz ugfi_red
9Á1o3 e 11p
'J9uI ulq as pd91 '}pezJoq e|eq'sgzatt e 1peru:apFau
ueq9lelnura5 rlfieru [1_e 1sour'pp§o|'1u9q:_efilod
'po}J€]aq eq§og e[BIuIüosBs IJJ€q zs9lu gôq 'IJI9J
Lle zsle>| eôq 'ppuoIN -<< :ezzoq ilgzs uoFueq s9J!s s9 ,06I
'11on zsednsc e[:e4 '}II9 u9Joulozs 1a,rlafi:ry ]}ad9J
,}lolruo e|eq zsg '11ozdesc
I9J9|oJ elzvuoJo>|J9^
'efiep sa39sue3 uo3or6er}u s1 ualelos rle
'Iu8etua.r enqI lqr7zeq e :da>1 pel|asle;
'§e
"" ,i;*f
r3:#';,ixx1;{,l:lj*t,fi1ll ;:
;>1nllaqsa:an uaqFgs
-l[tzseJ I}}qzg{ oJaN so snuBJn,I B }9{o {auug ,,rpeBeu uallaze|a;11 ueq
-uoze es9le{9u9 Jesee3 '1zsoda ze ervqre {€uoJaN ue.§n snuecn1 ,pa|
-ra] Bplocreq IBIJpEx?TB zE I9]s9Ia{}_B 9IB^ uouoclqnu p a{eu9 z,11 Áu9ul
-a}Ig{ V ,Ietutu}J DllDsJDud lgJ9uIlepznr1 snleduod s3 Jpsae3 1:1 1zsoda
e§9:eq lJo{lh oJaN s9 asccop{oun EJeueS snJgzoIIJ B '(99-6t ,n ,Jy)
snTrBJn,I snT€c ,_ro4es9191;3aru >1au9§9sÁue>l9na1 sn{nl FetrsI ze >|ellel
-nuI qqe}Ie{9sJ?tu ,sI >IozJezs ueÁ1o
}s9pese{Ial {I{E uuquoze {B}IoA
,J€se€c e8eur 1uul 'Ileqgs9}ueq
-qoJI{ 4:oqgq:gFlod e 1939ss9IeIaJ Jesepc e}}e}eÎe errÁuue qq9p3s1 9
Iezzg,11o,r seÁlaq alale ']}eleze^zolqelnleJn J€zsesc e Áleure 's9d9l ueÁ1o
uepul6, B]EI9p os c §u_p JI snl Je qIJ elz o sgleqBeur uegla,tdep 19 fi uodgz9u
snIaIIaA ,snIJaqIJ 'J_Ezs9sJ n:azs§eu u 'e[9,ra19|B9sl:aqura zB eu}Bqpo{
-[BJn luau ueq9Jo{ snlncJeJpd snIeIIaA 'luoJlqnu € }e pulo^ ald91 urau
eI{ }JeIu ,}}9]u9p uaseÁlaq uoJos 9sF9,r s9 'I{ alla1l:azsÁue{ sn]puas e }T
-e}]eJ ,leuuoclqnu e Ie llozoJ9leq ules }IuIIIas '}}e] Iues JITu(ues uadd9>1
-€}Io^ Jpseec ,9leqlJ9 e§uodsglly ,1ada:ezs rues BI_Bu aBlgll_ezs seJ}q E
ap 'r1l1ua8aur ueriBn }9êu uoclqng V ,Izeêu {Eu9}9I3J9Ia }9Jese€c '{eu
-rttueilezs lpsg snlellan 19§uods919 snladulod,B}}o}!sB}nIa }9s9la]3ô{
uepu1u snlpuas € ep '{B]Io^ {9traqllseftet sg 1aÁu9:azs las9J9y ,na}eqe]
Iues IgJIlIIIues eJuIZs JPsae3 }uIJeZs eS9IoZYJqv snlncJeJed snIeIIe^
(,esgl;p:o3
:
cueJad Áur9ÁBloz5, 6v' Z' a]au?] Jo] "0lu9d snlncJe}ed snlellen) ..,Bquop1
-€IUlnO rlelz9|eq19 s9 '}9II_E}I u7lze '}soJ9A E {9]§pqle 3zs9J qqoÁF
-€u sn}euos e s {olnsuoc E 'snleduro4 sneeuc ,1oclqnu e ald9pg IB^9p
Albának magasán, és Vesta-szüzeknek a lángja,
2OO, szent nevü Róma, a kezdetnél keglesen te segítsél!
Nem rontok rád Fúriaként! Gyózelmet arattam
tengeren és földön, s lennék én itt is az őrződ.
O, aki ellenségeddétesz, lesz csak a bűnös."
Ekkor, a harcba sietve, a felduzzadt üzen átkelt
2O5. harci sasokkal a kézben. Mint a kopár Libyában
zsákmányára leső vad oroszlán földre lekushad,
s vár, felkorbácsolva haragját, és dühe duzzad,
mert, korbácsként, szörnyú farka csapásai sújtják,
felborzolja sörényét, s tátott szája morogva
2lO, bódül, amint egl mór könnyú lándzsája beléá[,
vagl széles mellét a gerely megsebzi, de vastól
átvert súlyos sebbel mit se törődve továbbmegr.
Kis forrásból támad, a víze csekély a folyónak,
bíborszín Rubiconnak, hogrha a nyár heve izzik,
2l5. Völg}eken át e folyó ahatár, hol fut kanyarogva
Gallia és Ausonia szántóföldjei mentén.
Ekkor azonban a tél felduzzasztotta, s a Hold is,
mert már harmadnapja esőt zűdít le a szaíya,
és havat olvaszt Alpesek ormán métr a meleg szél.
22O. Elsőként lovasok géno|nak a vtzbe, s az árját
gátként állva törik meg. Könnyebben vonul ígl át
badseregük, meggrengített rohamán a folyónak.
Atkelt már Caesar is az örvénylő habok útjan,
s Hesperiának a tiltott földjén állva ekként szólt:
225. >- Elhaglom itt a lenézett törvényt, s véle a békét.
Fortuna, |ég vezetőm! A szövetség messze leglen már,
bíztarn benne elégszer. A harc ítéljenügünkben!<
Szólt a vezér, s csapatát sürgette az éji homályban,
s oly sebesen mentek, mint eg} baleári parittya
23O, s/ors köve, vagr parüus nyila, hátrafelé kirepítve.
Legközelebb Arimínium állt, fenyegetve elérte,
s míg Hajnalcsillag ras/ogott, falait lerohanta."
(Lucanus: Pharsalia, IB3-232.
Németh Györgl fordítása.)
Amikor Caesar elérte a határfolyó partját, megjelent a haza (patría)

szelleme, és könyörgött neki, hogl ne lépjen Itália földjére, rnert ezzel
áthágja a törvényt és szörnyú háborút idéz eIő. Caesar azonban nem
hallgat rá, és nekiindul a folyónak. Ekkor maga a Rubicon |énad fel elle-
ne. Habjai felduzzadnak, és meg akarják akadályozni a polgárháborúba
L47
83I
-lQ s9 lgqs€ ^ ol ZY,ZSU]OI9íI ezssopulul u3q9pl ze uaqqe JEsaec" ,zt
:ola E|pB u3q
-qese}elzs9 J ueq9zÍ.vJ}ele-JBso€3 Zsoq{JP]nId }e]eu9uo} P lzelrel§n
(,Bsgtp
-JoJ {elg ?q}9IÎ ,09 ,sn]aduod ;Zsoq{JElnld) ..,}]e}eTs Zoqsnleduod IBu
-uoze sn}eues zs?Be ze '!lg11ezu €qos F9ru ueÁIltue }ultu 'Ie e13o3 1alnu
-9J s9 JeêzJnz ueÁ1o }9ul9u sa ,}]eza{J93aur s9pEJ}II osle zB Jo{Intr
,19§a:aspeq a}}3ze^}9 s9 '1n3o:o€
1eu
-l9II9 e1]9I4J9{ E Bpo puo}Igpí - (zsoqT]4 gqyqd1llauoj >elco1 e a^}e^
-1a uadBalu ,aJlualepezsa^ 9J9A g: e 11opuo3 rueu s? '}9ruezs € e}{nsJaq
']_efieru I}a^ eq{9pe{ezs Ál9tu 9Buo19} I{e 1urru '8tpad p|ent ,lgFgs§err
}iEu9s9zo{IBII9^ zseJaul alrlaFa1:9ru']}e8ua:do} s9 119Faur uoqpuesc
'}Io^ BJ9]Bq Áugtuo1.1e1 }}ope l{au e Álerrre '}}eza{J9 zoq9[1o1uoclqnu
E Jo{urv ,3Js9lnzse{leJ e r14|ap1 uoÁFa1 su §oq '1TaF9suella lupelu
-9]Fau Bu€{e InueI]eJ9^ s9 tIaIo}JIt{ qq9{ul }JeuI '}e{9 8aru e1:9n ureu
s9 'el§eq gr1 uorlodly Ze l9zs9J IqqQ} aFoJespEq :IeJ }Inuo^ Ieêuo]e{
soflopr§ Jezelo s9 lesseô1 zezsl;uoJqlq {€sc uelu 'zeBr 11ol TIIeu zg ,Inu
-o^ u3IIa €ul9u uasaua§a 1ang§a:aspeq zs9Ba s9 }9soJ9^ §eu >1r§a er1
-9}I '1orunIuItuTJV eipfiol1a Jpseec dFoq 'a4q e 8au tr}eze{J9 Jo]i)íg"
:}}ola s9le}i}e salezeôu E JaZe^pBq
e Be191;11,e }lopuotu ]Fu 'es}Iture8aur rozs9la zsoq{J€}nld 'g_I}]au9uo]
8q:qB ÁFa §oq 'zoqIle IuJ_€^ }}a11e{ treê ual}o B1IN,Tetrezs soFe191Jlp :es
-aec IeJ alza§a| ruas I{uas }1E1e ,}gzsoda €}4 ug}n s9le{}9
OI I g 9IB^
uouoJlqng ú I3^^9 OI I snuEJn,I^9,e^}a^ uel Ia E{Jo)i e :p?to119zs }JeIu
-sI ze >IqzzwnlevE} luau s9 '1aulnde BJIBluIrÎ}ouI p9zseq uelusl JgIu
I9q9Î"lru JBsaBc E u€quoz€ renezs 'eule>I}9 tr}9IaIIu '}ap?zsoq prnor §a
sI }Jq s9'(ezuíq e) s9uelafÁBa a1191a 1pala§eur'ugftred 9Á1o1 e il_eBaur
JBseB3 JuIJazs zsoda ze §oq'1n§eql;deil9Fey{ ,EJeuaS 'e|§gqÁFeu
}ulur '}m{euelu eqBgsso{ildFuq ÁB}dd9 sg 'eqs9^n{s33zsso eI9J-osId
e }}epeJeê{aleq (InuOI}eI9^ ulou) qq9s9{ snuBcn.I ,Faur 1ueleI veq-tg/Zg
,n ,Jy o{eu9 uloJgq osla {eu9zsode snuecn1 ,9J 11a1 Áua>191191 sdac
-ul-rd e '}}o}BJe }Ja{Is Álouroq 1a,r9Áu9rua1l9{ s 'u9{9}9|Áuas_ran BIuoJaN
e 11ed9l1al u€q-og ,a ,rx u9}nlru ep '}Io^ e§greq oJeN a}ulala snuBJn.I
no}eqpo{TeJn
oJeN {ouJ€sz s9 }InJ9 ze 1u94e|rcs 4au.{1aure '}InJa{ 3q9ze{ EI}zsEuIp
ueÁ1o §a eur9g ÁFoq 'sr lJgze uoJos osF9,t Á3; s 'sgleleJ e Jesaec ]J9!Joq
-gqJg8lod V ,es9}uop JEseBc ua9urlap9Á8a §; s9lar1}9 9Ie^ uouoclqnu V
,F9sualla luoueq 'lezop1g tueu 's9q tueu ,aB9suella ezeq
]9I{e} lesaec
e ze 'pez9IIeJ sI 9Á1o3:91eq e F9ru uo11e I{e s9 'pBuI91 el9|9zeq rrIe :nlu
-1al-r9ÁBa e[uods9119 snupJn,I sl§el ,ualle zsneilIqlv aJguIIap9A e[9-rt
,IZ Zs9lll
Io{ zsoJpuPIIIB{zs }pPZZnpIeJ ueIe}JIq e (gnróIz) ueq9{eu9
ze 'llutr:.Îloln ,19s9la419
lzsoJ9luoq 9Á1o3 9p?^ l7r7zeq V Ba:es gueqoi
ezer s/alogos katonából álló haderővel rendelkezett. Hadseregének töb-
bi részétaz Alpok túlsó oldalán hag,ta, hogz majd kellő időben kúld ér-
tük. Úgl látta, hogl a kezdet kezdetén naglobb sikert ér el, ha a lehető
leggrorsabban cselekszik. Azt gondolta, minden könnyebben megy, ha
váratlan és meglepetésszerú támadással félelmet kelt ellenfeleiben, és
nem ad nekik idót felkészülésre. Megparancsolta tehát csapatvezérei-
nek és centurióinak, hogr csak kardjukat veg5lék magukhoz, eg}ébként
minden más fegrver nélkül foglalják el Arimíniumot, Galliának e nagl
városát, úgr azonban, hogr minden zavarkeltéstól és vérontástó| tartóz-
kodjanak. Ennek a csapatnak a parancsnokává Hortensiust nevezte ki.
O maga nyilvános helyeken töltötte a napot; nézte a gladiátorok edzó
glakorlatait, késő délután megrürdött, felöltözködött, Iement az étkező-
helyiségbe, és elbeszélgetett meghívott vendégeivel.
Mikor besötétedett, felkelt az asztaltól, és vendégeivel néhány szót
váltva, kérte őket, maradjanak ott, és varják meg, míg visszajön, majd
eltávozott. ElőzőIegnéhány barátj ával már megbeszélte, hogl különbözó
irányból kövessék. Bérelt fogatra szállt, és először más irányba indult,
majd megfordult, és az Ariminiumba vezető úton ment tovább. Mikor a
folyóhoz érkezett (a folyó neve Rubicon), mely az Alpokon inneni Galliát
elválasztja Itália többi részétől, mély gondolatokba merült. Mind köze-
lebb és közelebb jutott uglanis a félelmetes lépéshez,és eglszerre kéte_
lyek lepték meg, mikor arra gondolt, milyen végzetes vállalkozás elótt
áll, Lépteit meglassította, majd a többieknek is szólt, hogl álljanak meg.
Hallgatásba merülve hosszasan mérlegelte a jövő esélyeit, és nem tudott
választani a két lehetóség között, hol erre, hol arra a döntésre hajlott.
Mellette álltak barátai - közöttük Asinius Pollio -, velük is közölte aggá-
lyait. Azokra a szenvedésekre gondolt, melyeket a folyón való átkelésé-
vel az egész emberiségnek okoznia kell, valamint arra, hogl miként fog-
ja az utókor me§ítélni tettét. Végül, mint mikor magával ragad va|akit az
indulat, és nem töródik tovább tette következményeivel, hanem rábizza
a jövőre, bármi jöjjön is, olyan szavakat mondott, mint sokan mások is
kétségbeesett és elóre ki nem számítható döntéseik pillanatában: >Le-
gren elvetve a kocka!< (anerrtphthó kübosz), és grorsan átkelt a folyón.
Majd sietősen folytatta az űtját tovább; még mielőtt kivilágosodott, meg-
érkezett Ariminiumba, és elfoglalta a várost. Mondják, hogy e|őző éjsza-
ka szörnyű álma volt. Azt almodta us/anis, hogl vérfertőzést követett el
tulaj don édesanyj ával.
33. Ariminium elfoglalásával szélesre tárult a háború kapuja minden
földrész, minden tenger ellen. A tartomány határai megszúntek, és meg-
szúnt vele a törvény és a rend uralma is az államban is. A múltban is
me§történt már, hogl férfiak és nők a rémülettő|űzve menekültek Itália
eg}ik részéből a másikba; most azonban mintha egész városok váltak
I49
09I
sdFel '..e{co{ E e^JeÎa ue§a1" '€}puoru 12€ }ulJazs zsoq{Je}nld Jo{
-{B ,]IuIEIe^ }}opuoru ugplpd§a eq 'Jeseec §or{ 'so]zlq uequozu zv
,19lo1cgru:o;ul gzo{}€uo,t e:9Bt9119zs e
a-euauJetu eI9} upq9le^ zsoq{Je}nla ÁFoq '>1nheqpn1 ruau dEI ,}}ezsaÎe
uequoze a^r_lu '1raÁu9urase ll}Qz9{ 87 s9 09 ,e ,Jy 9:oqgqr_e8lod e e1:1
-Faur s1o{Iod snIuIsV ,1s9leln IoÎ{ ]le} pJqeJep-zsoJplreua6 e ]}9Ie {ns
-9le)i}9 JBseec Eq 'B}}eqIIBq I{B '}uana§a ze']oIIIod snlulsv'}9s9JJoJ 9s
-F9n saF9slaqe1 aBl9ll_ezs e atyeu?elu Jo{{€ueÁFn zsoqrl:Elnld ,gIeJ EJ91
-pq BII_e}I 1air9Ba:as }1npulle §oq '19s9luop elzoqFeul llg|eze Jgtu IoJIIIIB
'I9JJB uosluop Jo{{E s9 ]1o r6oq '9: }Io^ Iuas e}ío lullues ÁB1 'zoqsnleues
e 1;oz?pl }orun}9lul}In J_€Iü pddeu cueil{ }}9Ia s9lay}e ze JeseeJ,uen;ru
-!zsg[B^ ueselel9{o} gIJ9n}Izs V ,tuau eq 'Iur s9 '19Á1o1 E ld9n9 eI{ 'zsal
Irrr '{po{IopuoFle an-r9 e:gh:ed uoclqng B JEsaB3 ÁBoq '1ntrgllze ueq
-9F^ ueq9}eu?uo} zsoq{Je}nld ,zsel IuIe 'zsel 'l9{co{ B IJaÎe sl§err ']p]
-zp4Jo4 }soru ep 'llo^ u3q9ze4 9 ze ftppa €{Jo{ V ,}s9}u9p e vzzot$aul
,W ze Á8oq '11uels[lze ..e4co{ B e^]eÎa uad8al" y ,uofinsguBetu §oq '191
4E (€I) ,sg:ausr
l9n9Jeq qqp1elelJ B|^9 (V) 9IJJ9J qqes9pl ÁBg 1azÁleq y
(,Bs9llpJoJ ÁFroÁg q}aru9N)
,,", 1peBeur ps}uetu s '1e pÁ8eq vg iv
i[ZsoqT!4 o"t4lqdulauD] Ie {nsse^ 19{co{ v
,§n Ze J9lüI1]9]u9plg :g
,9zs e 19
1ltu 'ruopn} I9r l9I{ 'rloÁ8el sgu ug
ile pE|ÁBBq au pe]el9 tE9: 'ueqpa|eJ
B9tu uerr zs9 eqÁFoq 'fils9u au Ba1711 :y*
:uuo.J }pBJEu ueq9,tÁu9{ ,ltu}J (p 699) 4asqQq gzpluo4DT zsol€u
-9q}V Álaure '(Iaq1ey) {?peJQ} ,69 ze >IIzeulJqzs IgqqBJBpuIzs nezseÎe
zv ,e|qIpgulo{ r-lullJ fiupsoloan{o frOoao '9u glnuoayaf uaqlauaurJo4 V
zsoJpueuery esgJJoJ 9sF9^ (}}ez9pl 7n6olo6 Jesepc }ulJezs zsoq{Je}nld
,d{})
}aÁlaure) a8l9II_eZs (ia^leÎa ua,{Bel e{co{ V ,.i}9{co{ e I3 {nssa^" V
,ailalld9qqgô}
lulJezs >Ia^Ja1 |4 1otuoldua1 uapeze|a;aq upqq9Jo{
e 1aÁllaure 'aq9s9l;d9la1 Á191uazs-uolaldun1o Iu9I{1B ze 11oBolaleq (gtT
-Z I I 1]opo{IEJn) snuEIJpeH 4Boq 'eq alza|a1llgpze Bglo: pa §oq 'prep
,,,Ie
-p1 (,Zt) 1oqz[e:la19-u9lozs V }Ie} opue}zsa zvzsl?4 uraupfeu" (9B ,e
,Jy)
I9}91€sc lzsouetuolp>IJo ze,iBoq'qzor1 ftd íIeq9z|e:la19 D?lns IeÎu
'Bu} }]ozo{ 9II s9 9OI ,n ,tyylozfn.l]al? soluDznuJpd zsoq{Je}nld
(,Bs9upJoJ
9q}9IÎ sta
,tt-zt 'JDsaDc :zsoq{Je}nld) ,,,ll9pezsso sI l9t9Feur u_e[q{alg
ueqJeêzJ|}z s9 ueqJerl$ ÁBeu p ueqq3 soJ9^ e s9 '1p.,{uozlq {EugIe^pqg
-rq 1rrg:e§e Bs9l9zsse{9 {o{ou9zs B s? aÁ191uplal r1o39s9leq V,{o]F{au
-etu 9ze}íJ9 lgq}íosolg^ gzeÁu-lo>1 € {9}lopozole pFFgsgIB^ }9lü9tl ,Er>IIs
-9uI e I9Jr{Ieq rlr§a 4elrrel{oJ e^}Zsa^|al >1a_raqure Ze '9^9lrl!uQpl_o.J eulo^
plutarkhosz (és a szatlóige) caesart ruházza föl a döntés felelősségével:
a kocka az ő kezében volt, elvetni is csak ó vethette. Plutarkhosz görög
olvasóközönségre számított (múvétgörögül írta), ezért el kellett mas/a-
ráznia olyan fogalmakat is, amelyek a római közönség szárnára ismer-
tek voltak. Ezért írja le részletesen, ho§ a Rubicon Itália határa. Vagris
plutarkhosz ábrázolásában a Rubicon említése nem kritika, hanem a
gorög olvasó szarná:a fontos közlés. Van azonban e§ másik motívum,
ami már inkább plutarkhosz caesartól való elhatárolódására utal.
A Rubiconon való átkelés elótt ugranis Caesar álmot lát: vérfertózést kö-
vet el saját édesanyjával. Ez a történet Suetonius Caesar-é|etrajzában
nem a Rubicon-kalandhoz, hanem Caesar hispaniai tartózkodásához
kötődik, végkicsengésepedig pozitív: ,,(7) Másnap éjjel megzavarta őt
eg/ álom (azt á]modta uglanis, hogl tulajdon anyján erőszakot tett), de
az tlornfejtók a legvakmerőbb reményeket szították fel benne, álmát a
földkerekség feletti uralomnak értelmezve, hiszen anyja, akit maga alá
gyúrve látott, nem más, mint a föld, mindnyájunk édesanyja." (Kis
Ferencné fordítása. ) A motívum jelentése eredetileg azonban korántsem
volt ilyen pozitív, A Kr, e.5. században alkotott Hérodotosz uglanis eg}
zsarnokróI, az Athénból elúzött Hippiaszról mesélte el ugranezt, aki
azért kalauzolta saját hazájába Dareiosz hadseregét, hogy a perzsák se-
gítségéveljusson üssza trónjára. A marathóni csata előtt azonban álmot
látott (6. könyv IO7): ,,Közben Hippiasz, Peiszisztratosz fia elvezette a
perzsákat a marathóni síkságra. E|őző éllel azt álmodta, hogr saját any-
jával hál egriitt. Ő ezt az á/imot úgy magrarázta, hogr amikor majd
üsszajut Athénba, újra megszerzi a hatalmat, és öregkorában ott fog
meghalni. Ilyen következtetést vont le tehát almából. Másnap elszállítot-
ta azEretriában ejtett foglyokat a sztüraiak birtokában lévő Aigileia szi-
§etére, a hajóhadat Maraüónba irányította, és ott lehorgonyoztatta, to-
vábbá elrendezte a partra száJ|ó hadsorokat. Intézkedésközben eslszer
csak nagrot tüsszentett és heves köhögés fogta el. Benne járt már a kor-
ban, úgrhogl a legtöbb foga lazavolt, s most a heves köhögéstól kiköpte
az eggik ilyen me$azu|tfogát a homokba. Mindent tűvé tett érte, de hiá-
ba, s ekkor Hippiasz felsóhajtott, és ígl szólt a körülötte áúlókhoz: >>Ez a
föld nem a miénk, és soha nem fogjuk tudni |eigázni. Amennyi nekem
járt belőle, azt a fogam megkapta.<" (Muraközy Gyula fordítása.)
A Rubiconon való átkelés legrészletesebb és legismertebb ábrázolása
Hadrianus udvari könyvtárosától és levéltárosától, Suetoniustól szár-
mazik:
,,Mikor tehát jelentették, hogl figlelmen kívül hagrták a tribunusok
tiltakozását, s ók ma§uk is eltávoztak a Városból, hogr glanút ne kelt-
sen, előreküldte cohorsait, maga pedig megtévesztés céljából megfekin-
tett egl nyilvános látványosságot, gondosan megvizsgeJta eg5l építendó
151
Z9I
,..B{Jo{ e a^Je^ uE^
Ia" 'Jsa DalD DJJ?9| iaaloll9zs ualust Ze lnunr? JoZs
-9Ie Ia 41zFueq Jo>I{e s9 '19Fe:os ]}e}áze^ 1e}I_E s9pplef ruels1 zB IJaAo{ Jps
-eec ,zel{s9Ie\lv ze pe }Ie[.,iFoq uadda nftr rualsl ze 'lJeze^peq E lueue}
e|-re>le ezssl^ etueilazs nl4pd e B;u :r_rla[o1a 9za{ueue 3p 'Iz9pI yqbtlDs
-JDlld snuecnl s9ualaf IueJsI zv ,nezal?I ueqq|qlzv}ueJ snluo}ens {Esc
p}q Da}IItua zv §!'ule)í}p reqq9l zeJqzs 11ol fuuo{ ulaô{ qeudlaue
'erlsc9Á1o; s14 ueÁ1o ueqglgp,r uoclqng B eo ,]}eIaJ gÁ1o1 1pvzznp8eur
€ 19 eulo^ 1I3{ uoplq.,{3e 8a.raspeq E eq 'I9q989s1eu_erp ezsode snuecn-I
eulol }la}Izse^ 1iluuaru '1a rlnflopuo3 ,11ozÁu_elq uosa]ela{o1 loq{os9Jlel
,u9Á1o1
Iqq9Jo{ e Áloue 'tl9uzseq ]p4sJDpltl ÁBa zaqs9le\ry zv e Io{}9 Bq
'9lq| e zoq }Itu '}}opo{Iopuo31a s9 '}IIgFeur ugfi:ed uocTqnu V ,1_a8e-ras
Io]n e}J9 uol:ed9Á1oJB {esJ s9 'ipe^9}Ie 'e}BoJ lTaJ9^zso u9{uosclo{ tuol
-Éru sop9zsluozs e eqgftseo1 'zoquoclqnu e }}epaJeê{ Inual}ele^ a}ulzs
,e}}e}ua{{9sc ueq{9}
JuIJ3zs Esgloz9Jq9 snluo}ans JBseBc §oq 'gupllal
-r9u§eu }oBgs9}el{z}Q3aur a ase^{aJo] 9IB^ €lse}EJzo{Bl9zs B s9 e^pe{
919s3tu ozJezs e ap 'ene] 9^9wq4q3eul }9^}lu za 'lglttÁuo{ E s9 J9]I9âI
IJ9zs9sc e }II9 e_I?s9ze{Iepuau ,aq alzafa; 1]9Ie e^9 )i€u9s9}Ipzoule 9IB^
,n ,Jy (snlpno?c
I9q9F9s9}I9ul IolazeêIJEIIecuE{ sl.ÁFen 'ZZI §ett IzI
'o1n6log 'snlJaqltr 'snlsníny 'losao3) 19zle4a191Q 9sTe snpo}ens
(,esgupJoJ aucueJed SI,J
,tt-It 'snllnl ]ua]s] zV;snluo]ons) ,}9s9lBBouI9} I9uo}e{ eu9{ e^JJs'B^
-]e8FezsBeu u9lleru }9|9qnJ ftpad 9 '{a]}e^ }zs9J sI {osnunql-I} }Iniaueur
qzzoqe ueÁleru 'aq§e }]o^}q 1s9gr§ 'u9Áio3 e }9Fares 3/q3ze^}9 |ezze s,
,fisa oaln D]JDI) a^]an IIe^ e{co{
Ie V ,IeJ3ze^ e39srre1
-eűqszeBl ulaF9sualle s9 es_€pelaf 4auals1 ze eJJeIlre '19q 1u4|uepq -
:Jesaec e}puou ]ze Jo)pIg ,}}ou€} 91a1 1.red 9slll e '1ala[elesc
e e,r|4;Faru laôJe seru1e}eq s9 '}uel{ozs e"rl:edgÁ1o; e '}9}J4{ e e,rpeF
-vJI\ Igq}ze{ {n{ilFe Eeul ze '{9s9}Jn{ {+}zQ{ :1arlradlaq:g ugrr§eqla
'sI {9uo}B{ Iueueq '4gsseFlpq §oq '9:or1 rlalgrÁ8 4o-rolzs9d {psclueu
:119FootrJ u3qlazo{ e eir|r,r; 1od;spgu I{€ 'e}}9I3 Faur 1uelal Jaqrue
d9zs ,seBeur ueFI ueIeuIH ,}}o}9I }ala|eposc '}}ozoq€q §i ueqzo4rli 'r}aulJe}
,I3 ,qunÁBeuqg
{eue]uop >1aran,{8a1 B }ueptll[u
u9{sJeplq e ueze eq ep '- ]€ puoul - {unl€qlnpJorezssln 39ur 1so141 -
:}InpJoJ ZarIgpZ
-aÁu:o4 'llozoy.rr'Ilv^ eJIIu 'enlopuoF8eur 19[ s 'uoup} 1ouaqrd pTôJ 'u9J
-gpq elluguloue} '19ugÁ1o3 oclqnu e 1pledesc e^J9lo}n ,11o3opÁEqq9ô1
ua>laÁu9nso s14 Áua>lse{ s9 '}I9IE} eJ7lazet ueq|g1pu|eq a-rF9l F}ur 'no§
-uoÁloq Fry{os s9 'I9Jjr,I ze }pe^9ial 'B}}p}loq }E{9ÁI>1_BJ e uequoze §oq
-}ulur :]FpuI {€ u ]r] I31}3J9sr{ Áuarazs 'ueq{o}I] §eu se '}Iale^zso tuol
-etrr sop9zsluozs B €qlsco{
§e elleFo;equglze lel9}8nÁudeN ,sl ugruo{
-e1 sad9u §a 39ru ua^ lzs?J }ulJezs Bs€{ozs s9 '19z|e:,lre} €Io{sIJo}9IpEIB
Suetonius nem említi, ho§ a szólás forrása Menandrosz komédiája, azt
is elhallgatja, hogl Caesar (legalábbis Plutarkhosz és a későbbi Appia-
nosz szerint) görögül idézte e szavakat. Nemcsak a szállóige nyelve, tar-
talma is megváltozott. E megváltozott tartalom azonban híven követi a
Suetonius álta| fekázolt helyzetet. A folyón való átkelést az isteni jeladás
kezdeményezi, Caesar csak követi az istenek akaratát. A kockát nem ő
veti el (mint Plutarkhosznál), hanem az istenek. Caesar csak belenyug-
szik az isteni akaratba: a kocka mar e| varr vetve, amikor átkel a folyón,
nem ő vetette el, hanem az istenek. Suetonius szöve§ét es/es filológusok
ki akarták javítani. Iacta alea esto,,,leglen elvetve a kocka", javasolták
a görög változatnak megfelelóen, E javítás azonban tévedésenalapul.
Suetonius nem véletlenül változtatja meg a szál|óigét: az ő ábrázolásá-
nak ,,a kocka el van vetve" felel meg.
Az ígazsághoz hozzátartozik, hog5l ismerünk még eg} leírást az átke-
lésről, Appianosz művét, amely Kr, u. 150-160 körül keletkezett: ,,Legi-
óinak centurióit néhány különösen vakmerő katonával polgári öltözék-
ben előreküldte, hogy hatoljanak be Ariminiumba, Italiának a galliai ha-
tár melletti első városába, s azt rajtaütéssel foglalják el. Ő maga estefelé,
rosszullétet tettetve eltávozott a vacsoráróI, otthagzva társait, hogl csak
étkezzenek, majd kocsira szállva Ariminium felé hajtatott, míg lovasai
távolrói követték, Száguldó íramban érte el a Rubicon folyót, amely Itá-
lia határa. Itt megailította a száguldást, s a folyó izére pillantva elgon-
dolkozott, megfontolgatva magában mindazokat az eljövendő bajokat,
amelyek a folyón való fegrveres átkelést követni fogiák. Majd visszanyer-
ve hidegvérét,ígl szőIt ajelenlevőkhöz: >>Barátaim. ha lemondok az át-
kelésról, ez számornra lesz a bajok kezdete, ha pedig átkelek, mindenki
szálnára... Ezeket mondta, mintegl isteni sugallatra, majd elszántan át-
kelt a folyón, ezt a szólásrnondást idézve: >Legren hát elvetve a kockalu
(ho kübosz anerriphthó),Ezután s/ors iramban elérte és hajnalban el is
foglalta Ariminiumot, majd tovább is előrenyomult, az alkalmas helye-
ken órségeket helyezett el, s az űtjába eső városokat vagl erőszakkal,
vagl barátságos úton elfogialta." (Appianosz: A rómaí polgárhaborúk,
2. 35. Hahn István fordítása.)
Appianosz a már Suetoniusból és Plutarkhoszból megismert motír,rr-

mokat rendezi újra. szerepel benne az, hogl caesar eltávozik a vacsorá-
ról, ezúttal rosszullétet színlelve, szerepel a kocsi, amellyel a folyóhoz
hajt, igaz, ebben az esetben nenr kell kölcsönvenni sem a járművet, sem
pedig a szomszédos malorn öszvéreit. Caesar nem téved el, hanem egre-
nesen a Rubiconhoz száguld. A folyó partján megall, elgondolkozik, de
aztán összeszedi magát, és kimondja a görög szallóigét (ez esetben ter-
mészetesen görö§ül, hiszen Appianosz egész múvétgörögül írta). A fo-
153
v9I
,eJIZea|Ze lu:JJJ'}Io^ eF9s{r_rzs qqoÁFeu eJJ€se€c Isnluo}ens
E {eu9d9Jng '{1u}1 ÁFn ,t19n ?^9sJup{zo{ 9IJ9ZIII^Tc pdg:ne zv vqJos
lepeJz3^9 ze [1eurr- 'ze elezolIg^ Isnluolans aftglpzs E s9 ps9l9ul:o§eur
,u9ltJoq9q
lsnluo}ens lau9lJo} e uedd9 eJ9uaIIe {euue Á8oq 'souoFy
-:931od E s9talal Luau Jps3€3 :>1rpoze31 zoq_e|gpn1llepuoTu s91ozg,Iq7 ze
uegp,tu_el{u e§ep Tsnluo}ens eftglpzs V ,sI19{sJEpIq 9IaÎ}9 ug>lscgÁ1
-oJ € s9 (pndBa Ia}pIeJ9^Zso JleûosJIa{ e) 1s93Ála,r91 p>lezslg Ze |]űeu
-eq 'Faur >1n§aqzala|op:94 1.a89speu9trJo] sgpele| 1ue]sl zB {escluaN ,rtu
-rzsglv,^ 9qs9na4Ba1 E Inzg}i 1Áuuaureprr Álaure 'zv es91oz9lq9 snluo}ens
ÁBoq '4nherp;delpBetu '19s9p9l|a;uo >1oumlJoIII € qnt:9splBt89^ eH
,1els| qeu pp
4ü] Iue}sl ÁFa ÁBel
'eu9le Faqe1 atuallezs ezeq v 1:au ,{8e,r '{Ipo{Iopuo31e 1:aur 'uol:udgd1
-o3 e 1gBeur Jeseec e(zsoq{Je}n14) eqÁu9Jl oze{uelle ze Ia }Inpu; gpue}
-zsal91Feu lP{os9lu 1esc,§el (snluo]ens) }pe^9]Ia JeseBc,19s9zetul3u9
-e_r[p '19sgpuzzr.p {otun^}}our soÁuozlq '19s9p9l|epo }3u9uo} e ehe]nur
uesoFgüir Banozs 19q V ,{el}o{Ie lgl{ol_€zs9sJ B s9 19:39s:9zs9sc e 1aÁ1
{
-eIuE' eu{nrtu9ura 19l e {BuIIE 1alaJFaur uese}3l9{o l esYlozY Jq9-uoclqnu
>IozJezs sa§a zv ,vp;t uleu }gI€Îu]a^pI íunuas ueqgue1 J€sa€c 9l\zs?1
-9Ie ]9IüIBJn snIJeqIJ e'Ealgzalualle uedd9 snlncJeled snIeIIeA ,pez?Iel
s1 gÁloyrgleq e B9u ueIIá pí€ 'eF9sualla eze|tre Jeso€c
,er9|u9:1 elu9u
}aq
1n oJeN }IníIoq9} ÁBa uaqÁlaure 'eIaJ JazspueJ € 9IoJB s 'zoq_Esg{nq Fgses
-J9lz7>l e s9d91 osle zB 3s9le{}9 Jesaec :ruza|a31>1 efreqe 1ze 1an9s_aF_roÁu
-9{ tBuI9Jp ezeq gJerIe ylevelezssl^ u9ze^pELI € snu€cn1 safi9suele
]u_BJI oJaN B 'IIBq9s9}upqqoJI{ 4roqgqr_eBlod e 19F9ss9IeIaJ esuqq3sp{ sI
,et
1azze ffioq ']uocTqnd B ll}Itue uras 8aur J€saeJ Blnt 11op9zsi9| uadd9r1
-el_aJ}?q ueqvlezolv^s?I9zsaqle l?í4 7zJezs }€q s9le{19 9pl u9Á1o1 y
,{€ultJoq9q:9ftod B s9
{Bu9s
-9ptFoJta BII91I pIau BgnvelozoJ9lel{ s9 ueso]€pn1l9c JBseec lzsoueTdde
zV ,trres e{scep1{ pl8as ruau ep 'sgppJ9
lllzelqeu tu3u }s9la{19 9p,r u9Á1
A ZSARNOK NERO
Nero csaszdrróI (akinek a neuét nem írhatjuk Nérónak,

az ugyanís ega kutganéu) mindenki tudja, hogg őrült uolt,
Jelggújtotta Rómdt, és nemcsak megöLte anyjaL hanem előtte
szerelmi ui.szongba i"s került uele. De jóI tudjuk mi"ndezt?
Kr. u. 65-ben, eg/ kora nyári estén Nero Claudius Caesar Augustus
Germanicus római császár, rövidebb, de ismertebb nevén Nero, túl ké-
són ment haza. Kocsiversenyen volt, s ott könnyen elszáll az idő, külö-
nösen akkor, ha valaki olyan szenvedélyes versenylátogató" mint Nero.
Ráadásul a versenyt, nem véletlenül, éppen Neroniának hívták (Tacitus:
Annales, 16, 4-5). Nem is lett volna baj a késésből, ha a viselős, s így a
szokottnál is ingerlékenyebb Poppaea Sabina, a princeps rajongásig
szeretett hitvese nem árasztotta volna el szidalmaiva] Nerót. De sueto-
nius szerint ezt tette, s az érzékeny,múvészlelkúcsászár feldühödött,
és belerúgott az asszonyba. Poppaea szülése me§indult, és nemcsak
gyermeke, hanem ó maga is belehalt a vetélésbe (Suetonius: ]Vero, 35).
Nero nem tudott napirendre térni az eset fölött. Pazar temetést rende-
zett az asszon5mak. Testét bebalzsamoztatta, és az Iuliusok mauzóleu-
mában helyezte örök nyugalomba (Tacitus: Annales, 16, 6). Temetésén,
amelyen a glászbeszédet maga Nero tartotta, Arábia egy esztendei töm-
jéntermésétfüstölték el (Plinius: ]Vaturolis historia, 12, 4I, 83; Ürögdi
l92), Ez a luxus már életébenis kijárt Poppaeának. Nero nem keve-
sebb, mint ötszáz szamárkancát hozatott neki, hogl szépségápolásához,
fürdőihez mindig elegendó szamártej álljon rendelkezésére (Plinius:
Iúoturolis historia, 11, 238; Dio Cassius 62, 28). Öszvéreinek patájára
arany papucsot húzatott (a rómaiak még nem ismerték a patkót), hogy
méltóságának megfelelóen mutatkozzék utazásai során (Dio Cassius 62,
28).Ez különösen akkor feltúnő, ha Suetoniusnak elhisszük: Nero kísé-
rete szerényen beérte azzaJ, hogl csupán olcsóbb, ezüst védőpapucsos
öszvérekkel vonuljon ki (Suetonius: Nero, 30). Persze az is lehet, ho§
itt uglanannak a túlzó haglománynak, a nemesfémből készült lrrxus pa-
tavédónek kéüéletovábbélésévelállunk szemben,
A rajongást Nero Poppaeától született kislányára is kiterjesztette.
Elsó glermekük, Claudia 63. január 2I-én született. A boldogságfól re-
pesó princeps azonnal megfette lányát és feleségét Augustának. A sena-
tus Poppaea méhétaz isteneknek ajánlotta, templomot szentelt a Ter-
155
99I
§oq '9url1l3_{ ,(09 'oJaN :snluo}ans) }9JeN 3}]elua}I3 u_eln eF9sso{II§
-u9 s9 '1a>ln{uuaIIIEIBA a}I9llt} §oq 'palaqJ9le }Irrrp 'qqg}Fal e ]|o^ ze
eJeIrezs 9 ,zv ,gq?ullapzr_l{ elÊlco s9 eaeddo6 'eulddl-rFy ueÁlouo>1
eloq uotrBt{Iozs tuau sedFg 9ze{Iapual lp{{o1e1e}zsede1 sBtule}eq IIBq
-{oBlop IIuIeJezs V ,qqnJozsr§aFa1 € }Io^ e}asa a}cv ,IB^9}oV }]o}!peqezs
-1a1 e '1an9|oJeJezs sdacul-rd e s9 le^9ulddt:8v 'p,t9[Áue oJeN 'BssEqu€J
ueq9za{ B uesa}el9{g} 19JaN §oq 'aluepzn>l8eru }]3II3{ pÁuuozsse 1911
F9u >1eugaeddo4 'ze81 ,elgs91}IT9aJI9J EIÊ}co ]}ozs }a{a^Je} eJBSJ9IIEJ
Áuozsse z€ s9 'aq9lulaJazs eaeddo4 ]InJeluoleq ueqqo| effis o:e6 ,ueq
-8gssezeq ueplFoploq 119 p,rgÁug| Jvzs.esJ snTpnelc 'IB^9IÊ}co uesole}
-BÎq oJeN B;ure '89s>lnzs }Io^ Flppe {esc uequoze enele|g81ozs oq16
,(6I 'DqpJ:Zsoq{Je]nld :t 'oqto
:snluo}ens :7,'Ill'19 SnlssBc oIC :tI 'I'aDlJo]s?H:sn}IcPJ) luozsse
-d9zs e tuzalazs$etu pu€{E 1al9fi9sl;Bas 1eugfi9:eq ueuI 'i9 IeJ epol|nq
o:aN ÁBen '(9ü 'tI 'salDuuv:snltcea) B]ile{J€s eIuIeJeZs ]u€qqolleJ ual
-e]JIq IJJ9J e ÁBen ergsg}lq9scle eeeddo4 }9q}o ,zoq9q}o }uaur 1nFgselsJ
s9 '(}91aI9 zeBeul e}}3}u3lu ze Falsallaur {aupie) 1I9Îa sI I9}9F9J ]9S 'Iu{I9
-uelle uE{B SI luau ep 'l}opn} Iueu 'p{eu ]lepza{ IuloJe^pn oq}o '_I9zs9s3
Iqq9s9{ e 'efi9req r,r§rÁue-re oJeN uequoze Jo)iurv ,zoqsnurdslJ3 snIJ
-;ng rpua:8eôl E Jualuuzzo|I }}9z9{ I9 s9 2p líuozsse zy ,p,rg|deÁBeu
1ulu 'e4Áutle ale^ }13}aqpa}il9{zsnq ruau eaeddod §} '(BB-9B {IIsueH
:gv 'tI 'salDuuv :snlrcea) 1r99Fgs19:eq }Iod9 lBzssnueles 'yoao{,o1l
-opnld snlcafaold nze{ seJ9^ s9 ltlule]Bqfia1 snl:aq11 'sdaculld cuolnr1
B }}elez.IJ Ie^9}eI9 }}9Ia as9J9la >1o39s9119ru qqesg}ualeIe 39ru snIIIo sn}IJ
'e[de 1anlur 'Io,J e]}a^ Jeâu 9 ze a^loI|I 'e}IgyQJg lg}snulqes snaeddo4
snpc }Insazs9J sI ueq}au3ru1ep€Ip 1l99uspzgffi ruaIIe {o{gJq] B 'I91
-9tdeÁFeu pÁue ]9êN ,1}929{ Zt s9 0t ,n ,Jy 1}e]epzs ueqp9lesc ?epzu7
e,,(ug1 €uTqes eeeddo6 qqas9pl'11ozs leq eqFgsso>1p{Bug Ip}I9 BuIIessaW
ueq-Li'rl]ol9 soÁue4oq e s9 snIIIo sn}IJ ,Ia }}alaô{ Iueu }1rue '}Io^ u}q
ueÁ1o s9ê{ llalvze s 'F191opd IJ_Ezs9sc e aq 1-rgl }e}n soJBI{I^ s9 r,lzssoq
Áuozsse gqLu9zs r1 eu9F9sd9zs qqas 3 J}qFa1 e:o1 Ie^9 |Eq 1u1 zsu_e,{1so-ro q
e zg,\euvlgleq {a}zepue^Jo qq9{q ue)ios }}e1ul eB9suapadBa>1 s9 a39s
-uale]sclo{Je ,}9s 'e1lozsg.Á8 p{uepuTlu ruau 19aeddo6 1ul-razs sn]TJBJ
,@Z'Z9 snlssec o1q) Faur
{9trzep
-uoJ }]9Ie Fgssouglrp,{u qqoÁ8eu8al 9}eqal E }9^n{se zV ,In§9seleJ 3}}aÎ3
1nsgp9d-rg>1 p|eru'elle}I9J}zse{ 1sn:odg,a:9§9sala; lunqle 1asdacul:d
€ e}}e}ze{9lule Ireqqol39ul 3p ']Io^ r,rg ue§n ple 'pJsnJodslpp19: p|eu
'Iupgle}ZseFln tBq9:d ele^ s9 'zotryBeul }}o]Pzoq fuozsse g}lluos€q
FlsgplgzsFeI;o zolleeeddo6 Á3e ueq{9pl 9sla zV ,Ia }F,lIu luau uequoze
aluleJazs o:e111 ,1aB9n ]}3}3^ s_eF;r: so1,e1eq e 8lpad >1au9B9ssaq,ra1 qqe|4
eaeddo4 '1'{unqla ueqgJo{ sodeugq ,{B9u uequoze eJsnBnV BIpn€Ic ,eJ
-9}ale}zsl} dauun ze Baul 1elzeêzs 1erlor1919|ÁuasJa^ s9 '1euF9sÁua49ur
u€yanilyen véget ért Kr. e. 403-ban a görög világot lángba borító gátlás-
talan politikus és hadvezér, Alkibiadész is: őt, királyok, helytartók és
vezető politikusok eglkori barátját, a Fötdközi-tenger leghatalmasabLr
flottájának volt parancsnokát is áglasa, a mellette az utolsó pillanatig
kitartó v olt hetaira, Timandra helyezte végsó nyugalomba Plutarkhosz
( :
Alktbtadész, 39).
Agrippina 59-ben esett áldozatul vérengző fiának, s ekkor már csak
otho és octavia állt poppaea és Nero szerelmének útjába. othót a
princeps a távoli Lusitaniába küldte helytartónak, ahonnan csak 68-
ban, a császár halála után tért vissza Rómába, octavia könnyú prédá-
nak bizonyult. Mindössze tizenhárom éves volt, amikor Nero 53-ban fe-
leségül vette. A fiatal asszonJmak nem lehettek illúziói. Apját, Claudiust
Agrippina mérgezte meg 54. október 13-án - nyilván Nero tudtávat, hi-
szen ígr nyílt me§ szárnára az út a császári trón felé -, testvérét,Britan-
nicust pedig, aki claudius fiaként jogot formálhatott volna a princepsi
címre, Nero tette el láb alól 55 februárjában. octavia és Nero ]názassága
- ez talán kevéssémeglepő ezek után -, nem volt harmonikus, és nem is
kísértegrermekáldás. Ennek az is oka lehetett, hogl Nero figlelme túl-
ságosan is megoszlott Acte és poppaea között, octaviára már nem jutott
ideje, az asszony pedig nem valószínú, hogl túlságosan kereste volna
családja kiirtójának társaságát. Nero tehát arra hivatkozott Octaüa fél-
reállításakor, aminek nagnészt ő volt az oka - octavia meddóségére
(Tacitus: Annales, 14, 60). Nero állítólag többször megpróbálta megfoj-
tani a fiatalasszonyt (Suetonius: Nero, 35), de miután nem járt sikerrel,
elvált tóle és eltávolította az udvarból. Nero tizenkét nappal válása után
feleségúlvette Poppaeát.
Az íj asszonynak azonban nem volt elég elődje félreállítása: poppaea
ötletére hazasságtöréssel vádolták meg Octaviát. Először egl alexandriai
fuvolást tettek meg allítólagos szeretójének, de octavia szolgái ellent-
mondtak a képtelen vádnak. Ezek után jobban előkészítettéka rágalma-
kat. Anicetust, a misenumi flotta parancsnokát kértékfel rá, hogl bizo-
nftsa: ő volt a szeretője Octaviának (Tacitus: Annales, 14, 62: Sueto-
nius: Nero, 35). Anicetusnak nem volt veszíteni valója. ó ha;totta végre
annak idején az Agrippina elleni merényletet. Ha nem akarta, hogl a
princeps e$/szer csak Őt kia]tsa ki egledüii vétkesnek, teljesítenie kellett
a paíancsot. voltaképpen jól jart. A princeps volt feleségénekállítólagos
elcsábítójaként Szardínia szigetére szárlűzték, ahol késóbb természeles
halált halt - és ez nagr szó volt abLran az időben. Octaviát azorrball szárn-
iizték campaniába, majd pandateria szigetére, végül pedig sajátos öngyil-
kosságot rendeztek neki. Lekötözték, felvágfák az ereit, s mivel a sokkos
állapotban lévő, mindössze huszonkét éves octaüa ereiből alig csordo-
gát a vér, a forró fürdó gőzével fojtották meg. Fejét poppaea parancsára
I57
89I
:}snlpnBlc '19[p9le oJaN 3}IoIrLiB uelu 'sI
}J9zB {Bsc l_eru 'u_E}n Es9}n| eJIIIo[B]Eq oJ3N }}o}E1ÁIoJ }9pueBedo:d-:o>1
-Árrere Áuor191eq 'uleu Jer1e 'I9lzrl1 {B}Io^ JB{E 1zseJsgu .Fa191a1II
}9s9p
-o{[eJn arlau-radF nuefiazs }I-eId9} }glzlm soIIIBZs IrBqgIe^ 1zs9:ÁFa a[91a,t
-au oJeN 'Ecaues,§oq 'sa89slaqel sI Zv .ÁwLeq,IrBBeu9 }}e}eq3l ules Jo{
-{e J_eIu oJeN €Jeur9zs ?I?[llpzs qqesoBelp{8:pl e dB; .rllsa eJ^9 }9 ze eJJe
s1 esg1o11ffiaru eurddr-r8v ]os .sncTuIIE}IJ€J .snlpnelf, dBoqrles3 .{9rlo}
-Éu_el{op€sc9IIB} se}apI9ugul s9 scloq }Ie}ial }os .{ouJesz 9I{apI9lqq9s
-9}T B el9leq T{ }|r]q ureu sr,Á8e,t '}II_B }}EIe Esg]pq snJJng
{ousclleJed-rolse1
E s3 Ecauas snJ9zoITJ e 'a|g1a,tau F9ru .roryle o-reN §or{ .>ll}up{e] }zp IIB{os
{eu-€{o >1p§a s9zurelle| al]rzod g (,esgl;proJ s9JpIrV q}9^loH ,g 'uDq[?u
-9lp Luapu?lJQI:Jo}cIA snIIeJnV sn}x3s) ,,.}}p.8qur e^9 }Q osla oJeN pEJBtu
-1e sdacur-rd uapupu Á8oq 'ueqeíB Á1o apeBelura
ry}I9tu snuepra dBoq
'u9Je} es9l;dereÁF soJ_B^ e }u9r19J .Ie 1.r9 1a>laÁu9urpe:a,{Eeu ueÁ1o }trele
1o" :19}epze{ lpu_ps9poi[BJn o_IaN e}}e}Isgr4u 3a19-re}Ie lg]snzuazsuo{ 1ru ^9
-Ieu9uo} B 'IIpqBJos {oJ_€ zsgsc rEIu9J p gllpgq Á8eu gs1o1n ze .snIIBIBJú
6eaeddo4
8aur 1pq lJ9ltu Jo{>IB aq ,89suale}d9{ so39s9p,r zg 6zotry|g_qÁuozsse
Feur :e1 Jo}TItu '1raÁuazsso 1e[p uepupr Balsellau IoqE .19qo>1919| 1d
-3uun 11o}1dep p1l_e e8eru ]_e[es e dFoq .19:,re eluloruezs }}eIIa{ eq {Bu9J
-a5 :sa89sleqal u9IE]I9§a ÁBel ,ezuítr 7J? qq9s9{ 19u1l9zsaqF3tu € Joy
-rrrre '1an9B9seleJ opolo}Josz sdaculrd B ezsso 1}o}pqpe{B pualla19l qqat
teÉatrreqglopd rfuzse:so:g^ g ,1lo{pl ueqeÁusgzs }1nzs9{Ia JeIu peJnv
sntrroo e Fa1g1eqalleJ oJeN uqln (LZ-BI snII|[.79) asp§p Eulgu .(,Bs
-91}pJoJ ug^]sl {9szJog ,9v 'tl 'salouuv :snlrcea) .,.llozo{}€]nTu uozs
-eq ueuuoqp '1.e39sp{9zs9 e17o1,1.tu9Jl Bpo :1gFeur eI e}zala}o}í lueu {eu
-IeTIIIezJe s9lu € uas 'e8etu B lues* I{B .{unpn1 19:Áuozsse uEIBlsgI}9F
'+[aFepq B IoJJe t;rule 'Ie,zze ezsso o1aqlalzaÁBe uezeq3u 8gssolrgszgq
r:_e8lodspl e zg (,esg}rpJoJ ?ucueJed s1y .9t .oJal\ü :snluoJens) 6..1o:Áuas
-JeÎsco{ e ezeIl u?} u9s9{ uoÁBeu rezsÁBa Jo{Iu 'Ie EuolzseJ9 IB{{eu
-IBpIzs.Áuozsse 8aleq 'solasn e" ,{Boq '1ze 1ulezdg{ a-]3qel 1a 1greaeddo4
eCI ,JaJezs ueqqo§a1 B 1I{B 'BqqE uo[Br,rraleq I4{I9u sgpo{IopuoB
'iBoq
'zo|$le eF9s{l9ruezs B }Io^ z:o1 9ffi9p .zaq9Fgsela; popo>1zse8eJ sI eJ
-1Áuuaru:g4e'{puoJeN,ueqleloscder1 1allaÁu9ullr_tJg{ }}e}auelusl {BugI
-9pq eeeddo4 >1euleqpeulg} >1ulaF9s19>1 uequoze u_e|dep {elftppa zV
,ploze8r }íBlrezsl9l
1s9.,i1o1eq e lza 4alu9u9} P ep '(62I
{ezlc) 1il_€ l}BtB esgÁ1o;eq E {eu{Dle 'rloÁuozsse zu >y9lzol:11eq8aru ueq
-IJo{{e }Ie}epe{alesc oleN §oq '49|uol aqF9s194 {I{B '{BuIreA .{eu{eu
-a]sl zB ]1oue] ls9pepl_Eq s9 '8aru llozeêzs }e{o{gpu_E|e qeurloruoldura1
B snJeues y 11ozo§ eaeddo4 ,ftg 'il 'salDuuv :snlrcea) euueq l98eur
alpo>1:o,Áuo.dBp1 rresodep 9us:qÁ191a^ B IoqB '{911I^ eq9lu9tl s9 r1913_ena1
,,csakhos/ Apollo
íg5l szólt: >Hag{átok, hadd gőzze az emberi kort le:
szépségérehasonló hozzárn, s arca se csúnyább,
éneke, lantszava sem. Boldog kort nyújt a törődött
népnek, s szóra fakasztja a néma jogot meg a törvényt.
Mint amilyen Lucifer; minden csillag fut előle,
s Hesperus: ó amikor kel, a csillag mind kijön újra,
s mint amilyen - ha a rózsás Hajnal a fényt bebocsátja,
és a homá|yt szétszórja - a Nap: szétnézavilrágon,
és korlátja közül kirobog ras/ogó kocsijával -,
így jelenik rrreg az új Caesar, s most Róma ilyennek
látja Nerót: ras/ogó fény pírja fut át szelid arcán,
s dús haja fürtökben hullik szép karcsu nyakára.o"
(Seneca: Apocolocynúosis, 4,
Szilágri János Györgl fordítása.)
Uglancsak a senecai-nerói propaganda hatására vált a Caligula után

romokban lévó római gazdaság szanálója és felürágoztatója, a biroda-
lomszervezó Claudius poziűv uralkodóból hibbant, testi hibás, vér-
szomjas pojácává, hiszen az aranykor beköszöntésének egyik alapfelté-
tele az, hogl előtte vaskor legren. Ha Nero az új aranykor megferemtője-
ként akart tündökölni, elődjének emlékétminél jobban sárba kellett ta-
posnia (Hahn L6-I7; Némeü 1996, 129). Kérdésazonban, bogt ez a
propaganda önmagában elég lett volna-e az első öt neroi év Traianusig
fennmaradt idilli emlékének fenntartásához, ha a princeps cselekedetei
ezzel szögesen ellentétesek lettek volna? Az elsó öt esztendőben valóban
számolhatunk Seneca irányításával, de a filozófust nem Nero ötödik
évében,59-ben, hanem 65-ben, a Piso-féle összeesküvés leleplezése
után kergették halálba. Tacitus szerint seneca befolyása csak 62-ben
szúnt meg (Tacitus: Annales, 14,52),
A jó Nero és a gonosz Nero közötti korszakhatárt 59 márciusában
Agrippina meggrilkolása jelöli ki. Tacitus azonban nem tesz ilyen kü-
lönbséget a princeps uralkodásának elsó és második szakasza között;
6l-ben például kiemeli a császárnak egl büntetóperben hozott ember-
séges ítéletét,62-ben azt, hogl a Nero ellen gúnyverseket író Anicetus
üs/ét a princeps a senatusnak adja át, és nem tesz semmit a felmentő
ítéletellen, de a történetíró az uglanebben az évben elhunyt testőrpa-
rancsnoknak, Burrusnak, Nero eglik volt nevelőj ének megmérge zéséve|
vádolja a császárt - igaz, csak bizonfialanul (Tacitus: Annales, 14,
45-5I). Uralkodásának utolsó éveiben természetesen túlsúlyba kerül-
nek Nero gonosz cselekedetei, de a Senecánál és Aurelius Victornál
megfogalmazott kezdeti aranykornak nyomát sem találjuk. A senecai
159
09I
(Lt) va^]el
}9sgloFuecJBtII}eZs {aJeqlue
9I?'letqBerrr ]DIuepunu (zI) sI }9}eI9 >1o:o191pelF B II9tIIpl
(gt) p[Bel
Gn :Lt) snJeues E {3u}eq3l tueu {Buoup
}snlpuas B IuEtrJI e|-rnle 14 -eqpzslal 'l9F9s9le19le snJeues e Ip9^
(97) u_es9p39:p
euoqeF E sepe{zse:aÁu (I I-oI ) selzsoJezslu{el9,euoqe8uaÁBur
(ut) Bsg}pBJoJI{ {e}olapua:39n (ZI) eulep9^ {eu9{]I1 qalelapuer89n
{vt) esgzeurpln[Baur
BepzeB >t9B4saq (61) as9lua{{Qsc 1eagsgze|yp {98lsaq
(ü7) {gpeu9ln{
9puelez_IJ ueqJsnze (0I) 3s9IJo}Ie S9 es9]ue{{osJ {gpP
(BZ) pz|zs (Zil zoLl lÁu9n:o1
-B}seA Á3a 1o>1ezsg:eBaru oza^pe{ >|au4eznzs-E}se^
(9I ) €Jgsg}JB]3q {es9pa{Z9lul9p9^
11azs9l1d9 ln ze y94q Etu9t{ Izela}o{
(Bt) ]9lu9tl e§[rl€1a; 'zoq le{osgJlgla lulep9^znJ oJaN
urala nlleBeu urale r\ptzod
:(}IEIII9zs}ndec z|e:la1l Ze IJüoIZo1 usqla [o:
-9z) InpJoJ eqg}9}uelle e8euuo ]1e19| uepullu slueÁBn ueqalaueru s9l9zs
-oqle zV ,(Zg uoueg) ueq9^rru ezzoÁlnsuella lpêlug-rr ualleÁBa{ sI 1Ie}
-}a}9| 11azÁFafta; ueq{oseJlo; e 39ur Á8oq '1919s9q noBÁIozs4 e-rlÁuue
9-r1
-zles7a19 ze:Turl §n ,eft9c B }Io^ rru le{}iez3 s3 '{BuoJeN snluoJans }}o}
-1uop|eln1 }e{e}epe{alasc,rrlrzod uaÁlu r§oq'pslu1>1a]}9 soBgslnuea
,>I?lp>I?zJ?
}ug{pueJ 1ot6o7ouol4 JvIn ueq9Jo{ Jo]cIA snII
-aJnV qq9s9{ se snueIBJJ 19s9zapueJla s]lpJnpínJ]s zle4a19 Isnpo}ans
e ÁBoq 'ze 11ozs19| 1adarazs so}uoJ ueq9s9ln{epp1 d9r1-oJeN lqq9s9{ B
ÁFoq 'se89s}aqe1 (,EsgupJoJ auJueJed sr,y) ,.,ruoulgzs IIe)í 1g:8aladu-rozs
e ueq{Blqq9ôl E :IoJ9po{IeJn ze 1{uug" :e-rehndec .77 4vuezl.e4a19
elnftFc 'sdacul_rd 9Fu9|:9 {IS9uI e }e]Ze{elue u3soJe ZapuqÎ (.Psgup
-JoJ eucuaJe.{ sDI) ,,,Iul9zsaq {oJe{e ll7lrrza 1oqeÁlarue .I9}Ie]3pa{el3sc
sgu}q sa zsouo8 Je{o luBzssel9Îa ÁEoq 'azsso }]I ule}pJotllJ?ze }Ie}]e}
sa}aJesclp ua§l }ulzs9J 'g}BqIos9FoJpI ruas uadd9>1pruas }uTzseJ e ]3)i
-ezg" ie|elsgz 1e44uêzs e 1o1ndec ,61 e p|eru .}Ial}al tttltzod rleu9sgq et
-1;so1:odosc a:9|ele z|v:la19 ze - lulJezs Ese{ozs - snluo}ens .e}eza{Jezs
4eugzleslale snluoJens ze s9 '{euse a:939n {BuIIe 1zsg-rguroÁupl 8rpad
1epa1 lJleBeu 'e-I9IeJ 9sla leu9s9po{IeJn Ie}epo{elesc .,rplzod oreN ÁBor{
'yeusgzelal9}IeJ € {Buup }eqel es9JJo; dBe B9u u9p1 gr1 uepueBedo:d
rendeletet ad ki a tékozlás csak a pazarlás
korlátozására (16) boldogította (30)
testőreinek kiadott jelszó: ga\ázza és megöleti
,,a legjobb anya" (9) anyját (3a)
levágott szakállát díszes tokban kifosztja a szentélyeket (32)
fogadalmi ajándékkénthelyezi el a levizeli az istenszobrot (56)
Capitoliumban (12)
gondos, igazságos bíró (15) hamis vádak Octaüa (35) és
a senatus ellen (37)
suetonius szerint Nero bűnös vas/ megyetendó cselekedeteinek je-

lentős részétmár ósei is elkövették, ís a princepsnek ezek mar való-
sá99d a vérébenvoltak:
ősök tettei Nero tettei

ükapja öngrilkos akart lenni, nem mert öngrilkos lenni (49)
de glávának bizonyult (2)
nagyapja, Domitius szenvedélyes Nero szenvedélyes
kocsihajtó volt (4) kocsihajtó v o|t (22-24)
Domitius előkelőket léptet fel Nero előkelóket léptet fel
a színpadon (4) a cirkuszban (l2)
apjának utcai verekedése (5) Nero utcai verekedései (26)
vérfertőzés nővérével, Lepidával (5) vérfertőzés anyjával (2B)
suetonius megjesrzi, hogl Nero elismerően nyilatkozott caliguláról,

arról a princepsról, aki talán még rajta is túltett búneivel (3O). Azt is lát-
tuk, hogl mind a két zsarnok életrajzának struktúrája meges/ezett egl-
mással: a rövidebb, pozitiv szakasztó| mereven elvált a hosszabb, ne§a-
tív, ígr az olvasó a mű végéreérve már csak az utóbbira emlékezótt,
noha a történetírói ,,objektivitás" igényeinek megfelelóen a pozitiv tettek
is meg lettek örökítve. Nem érdektelen összevetni egrmással azokat az
általában elítélendó tetteket, amelyeket Suetonius szerint mindkét prin-
ceps elkövetett:
941igula é|etrajza Nero életraiza

pazarlás (37) pazarlás (30)
senatusellenesség (49) senatusellenesség (37; 43)
családja kiirtása (23) családtagok kiirtása (33-34)
16l
Z,9I
,tuTrÎJoIu
tr}elP eêu Zs9Ie}o}ZsIry Zv ozopJoq }e{9}J9 tues]ullu
'^.|l|zod qqg{uT uBq9IE]I_E ze §!'(pIs€u-JE ^!}EBeu
unJeH 'ÁI9:l{ sgÁ}glÎ) algla
4eule8lpqle leJeqlue TJe^pn 1e>laÁleure '1pzseued {Buu€ etpnlBaru d8oq
'1upgloF_ro; }]o{ozs 1J?ze ueq.eIE}I9 ueq9Jq{ dgu e gpo{pJn s9qnJl9
zV,uaqulazs {unl[9 plgÁu9uqgle} snpo}ens tueu fty'Gz'tI 'salauuv)
g1BqI9Ie}FaIu sI f€usn}IJBJ - ueq9]aso oJeN - tuaueq 'ueqz|e-rla19 Isnpo}
-ens }9{ E {Escluau In9pl9d s9z_Elusco{ s9qnJl9 zV ,-Io{es9loz9Jq9 {o{
-ouJesz E }}euJeul IgqJevoy.zsa ze lgqqprreÁBn (9Jl}eu9uo1 41sgur Áu_eq
-9u s9) snluoJens ÁBoq '19::e ÁBe,r '1gpftIec ewouPln uBsoJEpnJ o-IeN
ÁBoq '9zs 19qe} }eqal 19::e §en ,9p9]e}J9 I9}9Feu uas}ueJo{ s9 9luos
-pq uesnueÁB uequoze {nzs9J s9ul ',,zall9}euetuulezn sII9lIIJou.' >lgpo{
-IeJn l{ouJesz e >IlzolJulqzzo|tr azs9r ÁFe {a1epe{elesc a 'rlnhgl }uurv
(o7) {BIEq e \9ZZoqIel
pleru 1rascupI }]ezs3^ aqzl^ fi d lv|vlopd zs9le:rln1o4
:a:g[n:n§ zs9}€Dlnlod I€}n IzsoIIIBzs e rualld9 e|:e>le 9|t4
(6I) }gxueleqd :opugs ÁFeu
efildepe:|r.r : (9z) Bqglu9tl
eq Fuo^ u_ellscoq snlsn§ny ftq ryngJ:u7d ropugg §ep rzserrle;
(tZ) 8uo:ozs (Ig) 8uo:ozs
(ge) tpuqu eft|4ÁFla; (It) eJzs9^zyl e 41§9l'
@Z) \|zvuJsco)i u€q9qnJl9 (I I ) {Izgtusco{ uBq9I{nJI_B
(99) as9}aA83TII {eua]sl (I9) os9]e^8eur {eua}sl
(
9Z ) I_e{oô:d 1sepa>la:eóeuo1 (9u ) I_E{oôrd 1s9pa4a:e43auro1
(Zt :6I )
a^JaJ euJoJESc Izsouq}zsl (IZ) e^Je] eu]o}esc IZsoIuqJZsI
(It) {es9ze{}ld9 e39:p (Lt) \es?Za{Ud9 eFgJp '1IlJ9
(Zt) esg}B}
-1oFuec-reu}?zs Jeqlue 9I9 @Z- La esgle11o8rrecJeull9zs JeqIIIe 9I9
ftZ-7,7) da:ezs 91feqlscoq (vg) dasazs_rol9rpe18 s9 -91[eqlscor1
(99) Iuzaêuu1 e[:e4e
ftZ) wp9UJIgI 1}oZIl'} ellnsuoJ }9ôI '}ep9uIIgI ]}ozvl}
(8Z) Ie^g|riue s9z9JJaJJ9^ (7Z) Ie^TeJ?^gu s?ZglJeJJ9^
(6Z) {Ipo{uepl|eJ p}HII_IJ (
gs ) {tpoarrepl|e; 1elp{r]IJ
(8Z) esguqgscle
rloÁuozsse sa|:91 (9t :9Z) esguq9scla rloÁuozsse se[:9;
(gg) 1ze§:9ruFau
}9|p9le :pezseq9zs 17| pa7 :9ur8aru }9|p9le
fennmaradt Athéni allamból (16, 6) például me§tudjuk, hos Peiszisz-
tratosz athéni türannosz meglátott eg/ parasztot, aki köves földjét ka-
pálgatta a Hüméttoszon, és megkérdezte tőle, mit hoz neki a föld. A pa-
taszt, nem ismervén föl a zsarnokot (álruhában volt vagl csak rangrejt-
ve?), ígl felelt: csak bajt és keservet, s ennek tizedét kellene inkább be-
szolgáltatnia peiszisztratosznak. A türannosz, meglepő módon, nem
büntette ry:eg az atyafit, hanem elengedte adóját. Nem is csoda, hogl a
szerző hozzáííizi:a haglomány szerint Peiszisztratosz uralkodása való-
sággal kronoszi aranykor volt. Az áruhás uralkodó toposza tehát általá-
ban pozitív, caligula és Nero esetében azonban ez is éppúg} visszájára
fordul, mint ahogl Nero valamennyi pozitiv tette. Ami a zsarnokábrázo-
lás rhétorikus toposzait illeti, azokat már régebben felfedezték a szó-
nokiskolák eszköztárában (Barton, Dunkle, Fairweather, Gwyn), s ki-
mutatták, hogr bizonyos pozitív vas/ negatív motívumok már korán
elszakadtak a konkrét történelmi szereplóktől, ígl szabadon vegJrítve
hozzátapadhattak bárkihez, akit a szónok vas/ a történetíró pozitív vagl
negatív hősként akart ábrázo|ni. Az általános megállapítást számos
konkrét példával támasztották alá. Jelen esetben azonban a poppaea-
glilkosság hátterét nem a szónokok, hanem a történetírók múveiben
kell keresnünk, éppen ezért a Nero-kép összetevőinek kialakulásakor
üssza kell mennünk az időben a római császárkor, sőt altalában a ró-
mai történetírás elé, és meg kell vizsgálnunk a történetírás atyjának, Hé-
rodotosznak jellegzetes zsarnokáb r ázolásait.
A korinüoszi Periandrosz (uralkodott Kr. e. 600 k.-560 k.) megítélé-
se már az ókorban ellentmondásos volt. A hét böIcs egrikeként szolón-
nal és Thalésszal sorolták egl körbe, de türannoszként a legvérszomja-
sabbak között tartották számon. Apja, Küpszelosz, a korinthoszi türan-
nisz megalapítója egl sánta asszony, a királyi családból származó Lab-
da fia volt. küpszelosz hérodotoszi történetében megjelent a kivételes,
pozitiv hősökre jellemző motír,rrm: a hőst glermekkorában el akarták
pusztítani. A kitett vagl más eszközökkel megölni szándékozott, kivá-
lasztott hósök sora a mitológiából a történelembe nyúlik: Mózes, oidi-
pusz, Perseus, Romulus és Remus, Kürosz, Sarrukín, Krisztus stb.
küpszeloszt Labda rokonai, a Bakkhiada család ta§jai akarták megölni.
FeltűnÓ, hogl a veszélyeztetett glermek motívumát Nero esetében is
megtaláljuk: ,,Azt beszélték, hogl Messalina, Claudius felesége embere-
ket küldött, hogy fojtsák meg a déli szunyókálás közben, mert verseny-
társává nőtt Britannicusnak. A történeüezhozzátartozik még, hogl pár-
nájáról es/ hatalmas kígló emelkedett fel, mire a grilkosok rémülten el-
menekültek. Ez a mese (fabula) eglébként onnét származik, hogz egl-
szer e€y kí§ó vedlett bőrét tatálták párnája körül az ágyban; ezt anyja
kívánságára sokáig arany karperecbe zárva, jobb karján viselte." (sue-
163
v9T
:lIozseI_EA Á31 Áuozsse zV ae-EzssIIeIN IrBqgTB^ 9 §oq '1oJuellezs B }J9{ }o{
-911tíuonq zsoullpJnJ V ,uoF9IIÎrl e noz1l ueul 'u9{ }E{9IInJ aluala§eur
{puzsoJpIIEIJed s9 '1eup8n-{u 1ra,{u uau altat 'rpqBarrr Áuozssv m u1l
-nIW ,}Io^ BÁugI zsouTIEJn} 1sorneplda ze,t\e'}9zss{e6 '}_eF9sala; a11o.3aur
zsoJptIBIJod (o9 't) JuIJazs zso]opoJ9H ,1}929}í BsJos >1eu9F9sala3 {ouJ€sz
Izsoq}ulJo{ E s9 BIpIBq eaeddo4 Ig.J {u4}eqIe.{FU Brrrreznq.r_ed 9u}}Ie,tI
(9t 'oJaN ft6'9:09 ,t ,J9H :ü6 ,I
,}ans) ,1 zs9ueFolC) r9B?satal seqfal IIQBau
t939sala1 sJqJa} II9Faur
n 'LI zsorueq}Jed :96 'I ,,I
(BZ 'oJaN,lans) pq png|Áue zs9uaFolq :zsoddnzslJv) I9q pnglÁue
(61 'olaltr
,trens) as9pzal8aur
4au9s9l;d9 (66 'I ,1 zs9ua8olo) a^J3}
euJoJBsc IzSoIut{}ZsI >1eu9s9l;d9 BuJo}€sc lzsoluqJzsl
(Lt'oJaN
,}ens) as9z39l14 >1o:gFlod
1eloBeur t!{uapqu ft6'g,:9g)
(zE:nn 'oJaN
,lens) es9}zsoJpl qo:gftod (96 'I ,1 zs9ua8olc) }a)iTaJ3Zs{9
'esgle1l_e8lozseq ]snzo lu9Jseweu lzseÎa 1911orgBlod
(27'olap (ZI Zsoluelnftd
,}ens) :Z6'9 ,J9H) {II9^ 9}plouJEsz
{II9^ 9}p{ouj€sz
(61 ,o.1alJ ,}ens) s9}ue{{osc9pE (0u ,IH) s9}ue{{osc9pP
(91 'o.rap (za't ,1 zs9uaB
,}ens) ualla s9z9.,{u_eJ B oJeN -oIC :oz ,IH) ueile sgzr;Áua.l e d9ls1
(1'9 -tolcn (Z,6'9 ,J3H) {Ip9pze{
snIIaJnV) l;11zod 1o9sle lezsse{ezs nrllzod Es9po{[eJn
^?
oJeN zsoJpuETJad
,feÎBs
-qlozvJq9 oJeN TuB1}II9 Bqlueznq:gd sauepJ9 sI 1IBTuIl^J}oTu seÁBa {eu91
-eu?uo} zsolpuelJed '€IJ lü3u€q 'zsolezsdny izsoq}ulJo{ E {escrueN
,(t 'B 'oZ 'a]aua]Jo] 49p!sz y) {Tze{gpleBeu sT snIÊIJ
snqdasop l9J9s9Jneu9}lo1 sn{I}zslpue8edo ld' gzeullgzs lgqJe^pn Il9zs
-9sJ B {eu9leN ,sI I9uzs9pIEJ9H 9ulascesc B J9III 'letuluotpue} 41eFeu
'ze$l 'los '(?6 'sn]sn6ny :snruo]3ns) I_Eug[Áue sn}snFnv '(z 'zsoJpuDx
-alv izsollrl:eln14) I_eu9[r{ue Jopu9s ÁFeNI ,1d qnftgp18au }gullr^poul
qÁFq n}apa-Ia lue}sl '_o,3:a4a1 ugurgd y ,1gsgpFedord rleug39s11o1zse1
-9Î{ oJeN s9 ]9s9}EJ9|a1 eulpssa1g elryBpzs ar:azsÁFa s9 :Ilzeau9zs
IgqJ€^pn lJ9zs9sc B lr€9leû9,rgÁu '11s9ulul (DFqD§ {áueseu s! snuo}
-an5 eBeur 1aÁlaure '}eu9uo} V (,ps9upJoJ 9ucueJe.{ sly ,9 'oJaN :snluol
- Hideg kemencébe vetetted a kenyeret. E rejtvény megfejtését csak a
zsarnok tudhatta, hiszen más nem látta, hogl halott feleségével (hideg ke-
mence) szerelmeskedett (Pellizer). Ekkor Periandrosz es/ ünnepség ör-
vén összehívta a korinüoszi lányokat és asszonyokat, majd testőreivel
körülvéve arra kényszerítetteóket, hogy |evetkőzzenek. Az összegnijtött
ruhákat elégette, s e hatalmas áldozati túz ellobbanása után Melissza töb-
bé nem jelent meg a zsarnoknak (Hérodotosz 5, 92). Melissza halálaról
még többet tudhatunk meg a Kr, u. 3. század végénalkotott Diogenész
Laerüosz múvéből (1, 94-1oo). Diogenész szerint Melissza állapotos volt,
amikor a türarrnosz vag. megrúgta, vas/ es/ zsámollyal megütötte felesé-
gét, aki elvetélt. Diogenész arról is beszámolt, hogl mi vriltotta ki Perian-
drosz haragját. Hitelt adott ágyasai közelebbről meg nem határozott rá-
galmainak. Miután haragjából kijózanodott, a bajkeverő áglasokat meg-
égette. Melissza esetleges terhességének valószínúségétmindenesetre je-
lentósen csökkenti az a tény, hogl halálának pillanatában Hérodotosz
szerint legkisebb fia is elmúlt üzenhét esztendós.
W. Ameling (507) további párhuzamokra hívja fel a figlelmet. Philosz-
tratosz a Kr. u. 23B előtt keletkezett Szophtstak életében(2, 1, 8, 63)
Herodes Atticust, a Kr, u. 101-ben született dúsgazdag athéni szophistát
is azzal vádolja, hogr Kr. u. 160-ban viselós feleségét,Regillát a hasára
mért ütéssel me§ölte. Már Herodes nagrapjáról is azt állították, hogl
türanniszra tör Athénban, és magát Herodest is olyan vonásokkal ru-
lnazták fel, amelyek egrébkénta zsarnokábrázo|ások eszköztárába tar-
toznak, például Korinthosznál át akarta vágatni azIszthmosz földszoro-
sát, hogy csatornával kösse össze a Korinthoszi- és a Szaróni-öblöt
(Ameling 5oB). Lehet, hogr e terv emberfölötti volta ingerelte a történet-
írókat arra, hogl azt rendre az embereknél hatalmasabbá váló zsarno-
kok nevéhez fűzzék, de az is lehet, hogy a víz istenek által meghatáro-
zott természetes futásának önkényes megváltoztatásában látták az elbi-
zakodottság búnét(mint például a római királyok korában a csatorna-
építő Ancus és Tarquinius Superbus esetében, Köves-Zularf 19B). Az
első, akihez az iszthmoszi-csatorna tervét fűzik, Periandrosz (Diogenész
Laertiosz 1, 99), aztán Démétriosz Poliorkétész(Sztrabón 1, 54), Caear
(Suetonius: Az istení /ulíus, 44), Caligula (Suetonius: Calígula, 21) és
Nero (aki más csatornákat is építenikezd; Suetonius: Nero, 19; vö. 16;
31), valamint a már említett Herodes Atticus.
Ameling a terhes feleség megyilkolásának őstípusát a háborodott el-
rnéjű perzsa uralkodó, kambüszész rémtettébenismeri fel. Miután
kambüszész megölette öccsét, szmerdiszt, és feleségül vette hűgát, az
asszony a kényúrszemére vetette, hogr maga Kambüszész tett a legtöb-
bet családjuk, a perzsa birodalmat megalapító nagl Kürosz leszárma-
zottainak foglatkozásáért, Erre,,Kambiszész szörnyű haragra lobbant,
165
99I
zso{T]uod zs9pIeI{BJ9H {IZo{}€Îq Jo{es9ultua EZSs{eW eJlasauep
-uTIü ZsoIlJeB-I zs9ueFoTo ,eq9}eu3uo} ZsoJpTrBIJed - Zsodo} IZsouuBJn}
SDIIdn lullu - llr]Ja{ I9qz[BJ]áI9-oJeN € uedd9 .,eJ9s9^JI{" loureznqJ9d
q9Á3e zE F9sso{I$EF9sa1oJ ,t}epeJa lzs9zsnqule{ I9uoJeN e §oq '91aq
-1azd9>ile'{unl91e} }seuo^ gluospq soru_€zs ueq9sgloz9lqe zsojpuelJod
s9 oJeN uvquoze ÁBoqlur141 ,1n[eqrgz1{ }9I9Ieq s9 19s9paBaleq8aru 9pl
ueq§9rlaur:e§ ezssllery Áft 'zeqaêu zsoJpIIeIJe6 1pede1 ueqpezezs
,t ,n ,JN B Jozs9la aF9ssaq:a1 F9sala; e 'zsodo1 Izs9zsnqIIIE4 y ,19-r9F9s
-seqJ31 Áuozsse zB sJuls ozs ueq]eu9]Jol nepole ze Llezs1rl '19p es9loFeu
Bzsslletr{ I_o.J {nnaq}uaru ueso|eq }zsoJpupl-re4 uadd9 'ulezslq }zV ,(BO9
Bullaury1 r>1 11oposoÁI9}slJ}i ueqgzsodo] {€ugs9sop8nruo§e 39sela1 saq
-:al e p39l Álaure '€puotuepu3tll e ]Inpul8aru sr IgJ9I9Ipq rln§9sala; §oq
'}Io^ >1n4q zssoJ ueÁ1o e'r3o3 l9urTo{o eI9JugI+{ rleur14|r_al e ap '(]InpJoJ
-oI3 ueJ{B§ ua8r ueqIJo{{B za) Bauu {€}Ieq ueqdFg4eru:e.{F >1oÁuozsse
zp rueIIBq '19B9sala; s9lesn Beu a11o sT ulau sapoJáH se oJeN 'zsoJpuell
-ed'zs9zsnquey ÁFoq 'poln| a:s9lalzalle^9{ e eJJe ,ninffio;1.1rn*
-au 1a>laÁlaTIIB '{Bu{ozsodo1 ozurslla| EJ{ozsouue-In} e 1eu>Ioze arlpGe
4esc Bgsso>ltúF e ÁFoq 'gzuralle[ e-rso41ffigsalal ]}eultua rllÁBapurur
uequoze Zv ,Iljev! ueq{elqq9le Ze J9uf lgJ9sgl-ozvJq.e uel0rulzsglP^ {Bu
-9s9p9Îc TsJ9}sBz9q eaeddo4 s9 oJeN ,uaqleÁu9tuzg1p s? u€q9{o 9}I_EÎq
F9ssol1r§ e 1a§a {eu3u9 IIIas Ies9JJoJ zsolopoJ9H J_ptu ep '}Io^ seqJa]
ue§n aB9salal zs?zsnqllrey ,eleq {e}InJe{ qq9s9}I ue9IEû9Î1Áu aqlau
-9}JQ1 l}ape]e ze '>IgIe^ aqÁu98a-ru9J sn{uueruo_r uesnlldp >1oseÁFg 11o1
-zseÎ[eqle upÁÉpru qq9s9{ s9 '9po{sep9^ ueulrue 1e]p zsoI]JeB,I zseu
-aBo;q V ,pn} lues }nü zsolopoJ9H '€s9r1lu9§I osle F9ssolilÁF e uequoze
I9]{e]elzs9: e - 19B9sale3 solode1l_e uo§e al:an pÁ11ol;u9sz ÁFa §en 'B}B;rJ
-Faur ÁBen 19uzs9uaBolq zsoJpuelJed,>1unl9let }€{osgpuoulueila 91eI{
-pIoIeJ uazoqeu upq9s9J}el Bgssorilr§BgseleJ rÁuuaruelel'1nfi91 1ulp11
,(Z0I_I0I {9szJog)
IIe{ {unuloul€Zs
uaq}ase qqes;rueÁB uepullu Ia^9Ie}9^}9 4ozsodo1 e Á8oq 'sglualaf ueÁ1o
eulgzs {eu1erunÎlour ,rlape:e eszrad ueqqesoluod 'pslar1 {osgloz9Jq9
-{ouJesz lptugJ s9 F9ro.3 V ,eq9|9IJ9}sIq zsoJpuelJed .,19 11oF:9nrzs* 1oq
-91au9uo} zsgzsnqluey rrsdd9'1aqal8aru'Álaure'elun^qolu >1eu9s9sode1
-Fau Áuozsse zB s9 Fgssaq:e1 e Baru 4ualaf lpuzsol}Jee1 zs9ua8o1q {esc
ueqg}asa €zssllal^tr §oq 'uauzo§e| 11a>1 Feu uequoze lzv ,p ll9zseq IEI
-IBpIo Áugq9u }}ole €s9J}eI {Bu9I_€IeTI pzss{elÎ 's39sala3 zsoJpIIEIJed }ze
-pulur zso}opoJ9H ,}IEÊzs 1pÁuozlq >1ausalazBg,r r>1 apal|a u9^zou9q 19}
-9ps,,iBe uadd9 §el ugnlul }9ullepzn{ {a,{I9{u9lzsoJo ÁBa s9 -e§n4.,iBe
eF9sala; zsezsnqTuey ÁBoq '}aÁEa {aueu? Tu3s IBsBJlo; 1ruoldp§e s9 u9I
-Iaq zso}opoJ9H J9tu uequoze ueqqv (zt 't zso}opoJ9H) ,.,lJeqFsu ueq
-s9lnzseJo1 l}Blrue ple 'luozsse 9^3[ ueqlodelp }1opI_B ze elsopBnJezsso
A kormangzásról szóló múvére,azt azonban nem árulja el, pontosan
melyik motívumokat meríti belóle. Ha Melissza terhességénekés halál-
ra rugdosásának összekapcsolása Hérakleidész Pontikosz mára elve-
szett múvébenmegtörténik, úgl Kambüszész története már a Kr. e. 4.
században átsugarzott Periandrosz alakjára. Talán ezzel is magrarázha-
tó, hogl Platón törölte Periandroszt ahét görög bölcs kánonjából (Pla-
tón: Prótagorasz, 343a).
Erdekes, mivel indokolják forrásaink, ho§ az eleinte szelíd Periand-
rosz mitől vált vérszomjas zsarnokká. Hérodotosz szerint apja halála
után uralomra jutva nem tudta, hoglan is keli uralkodni, ezért követet
menesztett ahhoz a türannoszhoz, aki már legrégebben volt hatalmon
egész Hellaszban, hiszen neki ismernie kellett annak a titkát, miként le-
het megőrizni a zsarnoki uralmat. Íg érkezett meg Periandrosz követe
a milétoszi Thraszübuloszhoz (Hérodotosz 5, 92). Thraszübulosz nem
vá]aszolt a követ kérdésére,de a gabonaíöldek mellett sétálva botjával
lecsapdosta a legmagasabbra növő kalászokat. A követ csalódottan tért
vissza Korinthoszba, és elmondta, hogran viselkedett Thraszübulosz.
Periandrosz azon.ban megfejtette a jelbeszédet, és megértette: ha hosszú
ideig akar uralkodni, meg kell öletnie a város legkiemelkedóbb és leg-
gazdagabb polgárait. Ígl vált uralma zsarnoksággá. A mesét a türannis}
antik meghatározásának tekinthetjük, amely nem is törekedett rá, hogy
igaznak lássék. Küpszelosz Hérodotosz szerint harminc esztendeig
uralkodott, és uralma elején ő is sok polgárt száműzött, me§öletett, még
többet megfosztott vagronától. Periandrosz apja mellett nőtt fel Korin-
thoszban. Vajon miért Thraszübulosztól kellett volna megtanulnia azt,
amit már apjától is megismerhetett? A történet azonban kiválóan alkal-
mas volt arra, hogl bemutassa, hoglan múködik a zsarnokuralom.
Ezért találkozunk vele Titus Liüusnál is, igaz, náIa az uglancsak rossz
emlékúTarquinius Superbus ad hasonló, néma tanácsot Gabiit meghó-
dító íiának, Sextusnak (1, 54).
Az tehát nem volt kétségesa történetírók számára, hogz Periandrosz
zsarnokká vált, még akkor sem, ha az ennek okát keresó első maglará-
zatok kissé erőltetettnek túntek. Volt azonban egy másik, későbbi törté-
net is Periandrosz színeváltozásáró|. Korinthosz ura igazságosan ural-
kodott, mígnem anyja, Krateia bűnös szerelemre nem ébredt iránta.
Nem merte azonban bevallani fiának, hoglan érez, hanem azt mesélte
neki, hogl eg/ asszony szeretett belé, aki nas/on széglenlós, ígl csak
sötétben mer vele találkozni. Periandrosz eleinte visszautasította, hogy
belemenjen eg} házasságtörésbe (hiszen nem is sejtette, tulajdon anyjá-
ról van szó), de Krateia rábeszélte: az asszony belepusztul, ha fia nem
áll kötélnek. Íg aztán létrejött a találka a sötétben, és Periandrosz való-
sággal beleszeretett a titkos látogatóba. Súrűn ismétlódtek az éjszakai
I67
89l
-n - uaq9Áu9lueJ s9po{IBJn ze - veq7Jo{Áugel p{B .I{ a}Iazse p tsqftal
-9}T ei[BJb ze Éoq'1}ozs}9l {euqqg}eqlq Jg>Ie 'Fgsp.,{u:ozs e ze ueqgdBe
eulddl:§y luBFoJ8aru ueÁBn4esc J9{B '{II|eq aJJe sI J}q E s9 .sI ozJezs
Iqq91 e yl uegzeffia lBzssnnnl3 3CI ,}9zs l}olelzsol eB.eszs€êJ B {eu9u
]lo}9scoq uopBqBzs e >1auuaue,,{Bn }IurB .R}ItIIa 19,iBgl sgu}q oJeN lullu
ruaueq 'eulddl:§y }ulru rueu }ze sncnsnu snlq€J .]9ul[eJn sdacur:d
9:o1B9sluazs B lulnJ }ígíBoJluau {9uo}B{ B ep .ele^ >11zs>lasclp eÁue
ze lJaul 'Il9zseq $uozsrn ozglJelJa^ B l}íuepuTtu :asluelef elpg§Fe pe
-Itu Bs9lulo:Baur 4au9J!q oJaN pulur 'asglalzeÁlgzsen e§eur e pupu l§oq
']B]}o]9scoq uopBqEzs E '}9}cV e}p[t{eq s 'eJseJe{ ueq9u }9JeZsueIIe
s9l}q9sc _rÁuozsse ze BJeues 'a:les9le8zacaqgzgpBloulolezvIer{B e s9 er
e
-{o)ígsc ueneruJelu3zs {e}IeÁBgtal :9ru re§q 1aza.{u:orl B Jo{ITu s :}íBu
-9IJ se}]I iloZo{I9u}{I3J sI Jozsqqo} uezs?{ eJs9z9uoJJ9^ s9 e^ZeuloJIJ
_IaJ '1I(v\eqIeJ
lg19tuo{el B s9 lguoq e oJeN Jo{1rlr€ .ueqb}I9p,§oq .1uau
8rypo eulddl:Fy ueqgÁBgn >1eugsggelBeru ruoIB}Bq E }ulJezs snT^nlc..
:(Z 'salDuuy1 1o31op e BhgI }u9{sgtu uequoze sn}Ic€J .>Ieugleqzlq8eur
uasafte1 EfiJB} tues eFetu lglc9luJoJul ze Jqq'ezzete§eur prr_eFgslJolluoJ
s9 plgBgselnq ora5 }z3pulur snluo}ens rBZ 'oJaN :snluotrens) ...u_€|
-gqnJ {€]pBJpIu >1otuoÁu gpo{InJ_B I9Js9z9ueJJeA B s .ela^ ]}eze{JeJezs
'llozeln ueqglu;qFopdB sozor1 IB^9|ÁIre -rozsfu_eqeplr .uaqqaF9: §oq
'§ lze {9tlnl9 uB{os" :}In{eualu eq{os€zeTupFol8aur uep1,{uozlq ueÁ11
sT snluo}ens F9uI sg ,iu9ulopuo8 1gqgz|e:lalg snpo]ens 1ze ue§oqe
'nulal_r9,iFe ueÁ1o JIo^ tlles eleloscde>1 gpgzT}l zotry|Átre JEZS9SJ oJeN
,(11aÁleq €sc9Tle} zsoFq
-nzspJI{J aTuleJezs gpgzrg zoqglíue .peÁlaq Fgssoqlffi9seleJ n:azsÁBa
ze esgsopFn:uo.,{Fe F9saleJ seqJe}) p{{ouln^J}olu }JozuosJl9{ Ig}{os
-9uI sI u9ln €I9IEq 1e}plopezezsl9 Fgu e|g:tr:od {ouJesz e popo8epzeB
ue.{8oq '{nn9,I ,sI lezss9l{ollqd 'Ie^gzoqÁuauo1 BpeTq{{Bg §a ruau
-et7'eÁuozsT^ }Io^ prrgfÁrre {escrueu (evzzt 'D4t1lloa }ulJezs zs9le}o]
-zsIJV Gzz,a,Jy) {Euzs9I{oTCI salzg,i§ pldun1o zB :B9suala[e uapa:eu
-sI }Io^ tueu lleqelpepsc {gpe1q}i{pg e 'ze$1 .zaqs9l9zseqle-zsoJpuel-I
-ed € l}ozou€J luau F9ru e:laseuapulu IrBq9Jo{ zso}opoJ9H 1eloscde>1
sll9dlpg zv ,Q,Zs ,7 ,e ,Jy) }}op9Jl uBqq9Jo{ rueu e[!11u9qÁue:loq
g]Bql9lep uezatleu zsoddrlzslry soFeIgtJII_e }]e}nure IE}I9 zsolueu.I zs?u
-eFolq E {esJeq'zaq9treu9tJo} zsoJpTIEIJed }}op9loscde>1 ueqgfg1arrou
SeuIIaJeZs zsoluaquBd'Ileqpezvzs ,I ,e .Jy B Blulr^!}otu S9z9ueJJ9^ V
,(go 'r zsoluee,J zs9ua§olq :I 'LI '1gl4afr1vpaauazs
llulaJazs y :zsoTu
-eInJEd) el9leq nel {ouJ€sz gzBualg^ e^pze{ I9}}e s9 .}InJoqIa Jo}ple
a|gula zsoJpuelJed ,nel so{Il§ug s9 }In{euaule eIe]EJy ep .IuIg EIJB{€
Beru rozsolg ,e:9[Áue }g[Bs 9J uelusl ue}uaqqop uaq9Áu91 s9 .1sedur91
ne}Jzs9{ppo al9le §a poznq9le [Bultuo1e{1e {ilFg .Áuozsse so}Ez{o}
-I} B }eqal u1 '3esrscu_eÎ{ E €]pp:n; ueqqo| e:Á8a 1r3:a; e s? ,>|9zo{I9IB}
szonyt kezdett Lepidusszal; hasonló váglában egészen Pallas kedvének
kereséséigaljasodott, és naglbátyjával kötött házasságában grakorlatot
szerzett minden gaIázatra." (Borzsák István fordítása.) Cluüus és Taci-
tus tehát inkább Agrippina kezdeményező szerepét és bűnösségét emeli
ki (vö. a Periandroszt elcsábító Krateiával). Aurelius Victor (Történelem
dióhéjban 5) eglaránt búnösnek tekinti anyát és fiát, bár magáról a
búnről ó is úgl ír, hogr ,,sokan ús/ tartják". A vérfertőzésről a források
alapján tehát csak annyit mondhatunk el, hogl beszéltek róla, de bizo-
nltani senki sem próbá|ta.Igazából egl ördögi kört hoztak létre: a vér-
fertőzés bizonyította (volna) Nero romlottságát, és romlottsága bizonfl-
totta azt, hogl vérfertőzést követett eI.
A feleséggrilkosság motívumánál már vizsgáltuk a perzsa birodalmat
me§alapító Nagr Küro sz fia, Kambüszész történetét. Az eddigiek ismere-
tében azonban érdekes még eglszer összefoglalni Hérodotosz informá-
cióit e csa]ádról. Kürosz veszélyeztetett glerek volt, hiszen nas/apja, a
méd kiraly jóslatot kapott: lányának fia, a perzsa Kürosz fogja megdön-
teni a médek uralmát. A méd uralkodó a csecsemó küroszt el akarta
pusztítani, de egl gulyás és felesége, Szpakó (magrarul KuWa) felnevelte
(Hérodotosz 1, 1O8-1 1 1). Ezen a ponton felhívnám a figrelmet Romulus
és Remus liviusi történetére, ahol a kitett ikreket felneveló pásztor fele-
ségét,Larentiát - kikapós természete miatt - Lupának (Farkasanya,
tkp. Ordas) is nevezték, talán egy ósi totemállat racionaliziált emléke-
ként (Liüus 1, 4). Küroszt, Romulusékhoz hasonlóan, végül felismeri és
rnagához veszi nag}rapja, s az ifjű perzsa va]óban megdönti a médek
uralmát. Kürosz bölcs uralkodása után az órjöngő Kambüszész került a
trónra. E történetben is megfiglelhetó a bölcs és józan alapító, valamint
az erőszakos és zsarnoki második generáció ellentéte, mint pl. Peiszisz-
tratosz és Hippiasz vagt Küpszelosz és Periandrosz esetében. Kambü-
szész további tetteit párhuzamba állíthatjuk Nero cselekedeteivel:
Kambüszész (Hérodotosz alapián) Nero (Suetonius atapián)

a kiraly álma Kürosz sorsáról (1, 1O8) baljós előjelek (6)
apja veszéIyeztetett glerek (1, 1OB) veszé|yeztetett grerek 6)
(
fetlép a bíráskodás tisztességéért, igazságos bíró (7; 1O9)

megnyúzatja a megvesztegetett
bírót (5, 25)
pénzt szőr szét katonái között (3, 13) adományokat oszt szét
katonái és a polgárok között
(10-11)
ellenségénekholttestét szadista glilkos (37)
rnegg|aJélzza (3, l6)
169
oLT
DpquJDl Bq:p.F sn{pqcJe ze [1aurc'}g$qlq nse} gluoseq epqel 'e|Áue
zsolazsdny s9 zso{epqe,I 'elde§eu zsndlp16 lletuapl }ueuJa1 ,d-,f
6lplt>t zsndlplg
sgl}pJoJ :eÁBeru € {esc) zsouuDJnJ
{oZsouIrBJn} zsndlplg :alulJ 4eug|9u9:p
zsoJpuplJed s9 zsolezsd+y ' Izeêu {Buzsoutle:n1 zs911oqdoz5
{ouJ€sZ 1au_eB9sual}9scueJezs EsoJ9^ €{o
png|Áue s9z9lJ3JJ9^ plg|r{ue s1zglJeJJ1^
(608 JazIIIed)
19Áu9nl|a: BssIIeIÎ n|aJFeuI
'19Áu94|ar zsopqnzs€JqJ
11|a}8eur zsoJpTIEIJad 19Áu9nl|e: xrrrqdzs e p|a;§aru
rle-ra§
11alalza [19 zs en zsolezsdny >1a:aÁB 11elezaíl9zsa tt
p}ugs eFeru 9
P}u_ES P 'saza{Ieq e 'zso1e1 e|de
'Bpqe,1 p|ÁuB zsolazsdny '€}u9s € 'zso{Epqe,I e|de§eu
}9IuIeJn {9peIwl{EB €
nugp8aur zsolezsdny :1els9| 19tde qoBau :1els9|
>19pllazsdny zsndlp19
:1efelsrlzsodo1 (zso:puelJad s9 zsolszsd4y) {9pllesdÁy e sa zsnd
-IpIo azsso {nsse^ ,1gq9zsndlplo 'eleq }I+Je{ 19q9z|e:la1;) zsouueJn}
IEIF9Io}Iu '{Is9uI §a aq9lau9}Jo} Izsoluaql:ed s9 1zsoddllzslJe zsoJ
- pIrBI Jed, llozeu] Jqzs
l9}zs olueq}rcd d§en 191zso ddllzslry Inu aR9]IeJ ulau
Tulr^!}oru g ,11n{uozrq {euso}uoJ ua8t uaqglase oJaN Bqou 'ozlualle| 11on
ureu a:d9>1-zsoJplrelJad IBJo{ sp6e,r 'Tzso}opoJ?q E lues 'elzs9zsnqllley
IIIas }Eloscder1 slpdlpg ze ÁBoryles3 ,]II9 u3zs9{ [BuzsoJopoJgH J9uI
arrrela aQ9}Ba1 z|e-rla19-o:aN B '{lurl] §9 '4nzzatuala 19[!1s1l-zsodo1 91
-}poseq3zsso oJaN s9 Zs9zsnquPy }uItu€IPA 'oJ3N s? zsoJpuelJed EH
(99) 19aeddo4 (Zt,t)
seqJa] e essopBnJ eJI9IBI{ }9F9sale1 seqJe1 essopBn: eJI9IBq
(sz) p^p|Áue s9z9}JeJJ9^ (Is 't) pap8r]q s9z9uaJl9^
(tt) }sncluue}IJg ll_o.Faur (0t ,e) }zslpJeulzs '}9J9ÎJ ll98aru
(zs 's) paFgla
(99) IIoZTâI ]oJqozsue}sl ZB 'ezzgleffieul }E{o_Iqozsua}sl ze
'pe.t8eur }e{eue}s] '(6Z 't) }9{Iq-sIdV Ze {Q8aur
betű eglenlótlen száraira utalva csak a sántaság lehetett (vernant 19).
Hérodotosz egrértelműen sántának nevezi Küpszelosz anylát, Labdát
(5, 92). A francia szerző felhívja a figlelmet a kürénéialapító uralkodó,
Battosz dadogására és egrik utódának, uglancsak Battosznak sántasá-
gára (Hérodotosz 4, 161), Laiosz balkezességére(laíosz azt jelenti: bal),
Oidipusz sántaságára, s a sort kiegészíthetjük a farkaslábú lucanus ki-
rállyal, Lamiszkosszal (Hérakleidész Lembosz 48) és a sánta tenedoszi
kirallyal, Amauross zal (Hér akleidész Lembosz 23 ). Hérakleidész Lem-
bosz szerint a Bakkhiadák névadó királya, Bakkhisz is .,sánta volt és
elónytelen meg|elenésú" (Hérakleidész Lembosz 19). A testi hiba ebben
ez esetben a kivá{asztottság isteni jele, mint pl. Héphaisztosznal. Csak-
hogl a testi hiba glakran párosul más anomáliákkal, pl. a szokásostól
eltéró házasságokkal vagl vérfertózéssel. Labda Bakkhiada előkelő volt,
férje, Eetión viszont csak egr ,,másodosztá1},ll" lapitha. Oidipusz és
Periandrosz {ta]'án éppen az Oidipusz-történet hatására) saját anyjával
köt házasságot vagl szerelmeskedik, Kambüszész pedig húgait teszi fe-
leséggé. A kiválasztottság a társadalmilag szentesített szabályok, a pol-
gár és polgár, férfi és nő, testvér és testvér, valamint apa és fiú közötti
kapcsolatok normáinak felrúgásával megszüli a zsarnokságot, a türan-
niszt, amely nem más, mint egy sánta királyság (Iimping kíngshíp,
Vernant 30).
Mint láttuk, Nero suetoniusi történetének toposzai visszavezethetők a
hérodotoszi történetírási§, sót annak keleti és mitológiai forrásaiig.
Nero zsarnok volt, de nem mindegl, milyen zsarnok. Kérdés,mit köve-
tett el valóban a neki tulajdonított rémtettekból, és mi az, ami csak a
történeti és rhétorikai zsarnoktopikából rakódott alakjára. Láttuk. hogl
anyjával elkövetett incestusát voltaképpen eryik történetíró sem tekinti
bizonyítottnak, de olyan glakran idézik a ,,szóbeszédet", hogy az olvasó-
ban az ödipális Nero alakja rögzül, Poppaea halálra rugdosása is bizo-
nyíthatatlan, jellemző, ho§ a történet jelenlegi formájában rögzülte elótt
az is felvetődött: Nero méreggel tette el láb alól a szeretett asszonyt
(Tacitus: Annales, l6, 6). Amérgezésés az aslonrugdosás következté-
ben keletkezett tünetek jelentósen eltérrrek egmástól, annyira minden-
esetre, hogl a halál beállta után meg lehetett állapítani, melyik volt való-
színúbb.Ha azonban eg;rik sem történt meg, bármelyiket el lehetett
híresztelni. A fizikai bántalmazás meséjétPoppaea terhessége híl,ta elő,
hiszen ezzel a Kambüszésznél megjelent és Periandroszra is átszárma-
zott, jóI bevált toposzt lehetett alkalmazni a zsarnokra, Az anyag5rilkos-
ság és testvére halálának okozása Nero előtt már a szicíliai Dionü-
sziosznál is összekapcsolódik (Aelianos: Varía htstoria, 13, t5) a temp-
Iomok kifosztásával (Aelianos: Varia historta, I, 20: Nerónál Sueto-
nius: Nero, 32; Tacitus: Ánnales, 15, 45). Ahogy a terhesség a fizikai
17I
ZLI
,eIgJJe
I{ouJBsz zsoJpu€TJed s9 Zs9zsnquey 'zsndlpTo ]}el|es
-IaJ ueqlBpuo^Jo{ {Bu9}í9ÁuJ9 oJeN ,19[9:1-rod ueluslzo{ sdacugd pBuql
-J9 ze pzeÁlaq ila}eqal Eq{o1EI^9l IuIIBpoJIûIeu9uo] qqo§eu uoluod
Átrgqgu'11eÁu9tupJo{ sele}Iq {eu_EI_€IBq eaeddo4 1uzouroÁu1{ }ILue{
-Is trres 1el9F9s1;3es >1ozsodol B J_Eq ÁBoq '>19polÁuo4qu_Blq {epueJ V
,sI
}Ep9^ ualaldg>1 v pa Bgul {9neus}u!zs9le^ u€q
-uoze lau}q q9ri8e oJaN '(8E 'ZsoJpuDxa?y :zsoq{JB}nld :I_o.J ellffi 1zs11
-odezsra4 uleueq '}9soJ9^ 19|es uau ,1d zsorpuexalv) ueq{eÁugualfiu{F
-zsodo1 e sn>l1d11 lueu zsouue:n1 g1[r,rri8leJ }9soJ_E^ }g|Bs V ,sI BJeurezs
g1loq sedazo4 §a }Io^ 9§IeJuaz94 uezeBt eureznq:ed ezeq lBs1uele| e
s? Isg ze'ellugá 9Io8u_EI e s9 e|9:a 9IoBu_EI e.{3; '1_e8eur ellulzel;uJ9zs Igq
-9!9:r uoJos 9s39n €I}zs€ulp snlpnelc-snunr € :{unlopuofieleq pq 'Iueu
Jo{lB uesouoln}í '}gBgssou}q sdacqrd e e|yÁuozlq tueu F9ur efiuodgpr
polzsep,r8eu InuoIeJs9IZ} IBp V (,EsgupJoJ u9^]sl {gszJog) ,,,IeJ e^}el
-un1 >1eug[:gd 1a89sualJgscueJezs 1uep|Bt{ e 1s9desc IJo{{E z€ 'e}Ie{eu9
}gs9lqzsnd e[_ora s9 1ad9l1a1 ugpedulzs II9II9 '}}oII_€ ueq>loFug1 soJ_EA
€ ueqzo{Iu ÁBoq '1pa|-re} oJII{" '1a39s1;3as B s9 }s9luour e sdacur:d e Faru
elze^f,ezs eq9IH (,6E-Bt 'gI 'salDuuv) ,,,zolryl91opd ]}apalezo{ z|l e
Jo)illu {esc 'eqsoJ9^ e ezss$ }Je} tueu s ']}opo{Z9ue} uequInl}Trv oJeN
ueq9pl z€ ueqqg ",(491zoÁ:r,euroÁBeq >1ozJezs l9ile{ e pulru ueul) uEI
-ieleqllde1l_eBaur'I9q9F9ssotuo}}€p sdacul:d e r{Ben e-FueI}eI9^'sgdesc
B {Ize{}eôy* ;qqeso]B^g sn}IcpJ ,Ig.J epolffi oJeN }9ul9u ,iFoq 'Izse^
Elsolzlq snluoJens ,(I I 'oJaÎ :snruo}ens) uopedulzs v lez9Il §e rle1loq
-BJ sI I{ }9s '>1e11o1$.aFIeJ ueq9l€^ u9Jos 1auÁleue '1elqerep urÜflc Zs?a
-zTI sn1nrc4v Etr}€}1e]nlueq n9z9{ 4eB9s9slru1 sodu9491 JezsesJ e §oq
'enalJs;lulzs9p^ qqgô} }9|p9^ >1eu_es91|9dBleJ soJ9^ V ,(Bt) 11ep r.ttulJ
asv6v p[.olt € o}Ia{aug Jo{zssoJ Fe1g1eqslle; oJaN sa '9I3 e}leu}e^ }9|p9^
Bgsso4gÁFeÁtle ze IuIe '(IZ 'oJaN:snruolans) sa7saJo so411fi6ofruy ze
11ada:azs lreJos;tru >1escueÁBn 'l9í!lueÁE 1eloscde4 sII9dIp9 zv ellelzseJ
-qgleJ ueq>191e3lpq E lure '(17 'ola7l:snluo]ens) pnQpag 4o114oaday1
e e}Ie{eu9 ue-r4eÁB sdacul:d y ,1zsodo1 se }ep9zseq9zs lqq91 E I9uI91
{BulBIBp cue^pa{ oJeN {9]}EI{zuoA ffi|'ellozuorr 1gzsodo] sgz€tu1elu9q
ATTILA sín.le
Ha barkit megkérdezünk Maggarorszagon, hoggan temették eI

a 453-ban elhungt Attila hun kiralyt, azonnal rduó.gja: harmas
koporsóban, a Tisza medrében. Arra azonban már senkt sem tud.
ualaszolni", mindezt mílgen JorrdsbóI tsmerjük. Nem uéletlenüI.
Ilgen Jorrás ugyanís níncs.
Gárdonyi Géza A ló"thatatlan ember című, lgO2-ben megjelent regé-

nyében a világtalan fópap, káma megkérdezte a hun szellemeket, ho-
€§ran temessék el Attilát.
-,Tegrétek őt hármas koporsóba - ez volt a felelet. Az elsó koporsó le-
€yen arany, mint a napfény, mert ó a hunok napja volt. A második ko-
porsó leglen ezüst, mint amilyen az üstökös csillag szárnya, mert ő a ü-
lágnak ústökös csillaga volt. A harmadik koporsó legren acélozott vas,
mert ő erős volt, mint az acélozott vas." A temetés helyét íg/ jelölte ki
Káma: ,Á Tisza tele van apró szigetekkel. Esrik helyen, a keskenyebbik
mederról térítsékel a vizet. Ott ássák meg a sírt mélyen, és szélesítsétek
meg a medret, hog az legren a naglobbik. Azután ha el van temetve a
király, bocsássátok vissza avizet.Idó múltával s/öngül az emlékezet, az
iszap is belepi a koporsót: senki sem tudja majd, hol van Atilla eltemet-
ve." A regény hőse, Zéta csak Almád lantos énekéból tudja meg, hoglan
is zajlott le végül a temetés:
,,Tetemeit tettük hármas koporsóba.

lgl ,.itttit föld alá, föld alá, viz alá.
Ijak húrja pendül; nyílvesszők suhognak:
Hú szolgáid ottan körüléd borulnak...
Tisza árja indul lassú zuhogással.
Elborítja a sírt csillogó hullámmal."
vaglis a kincseivel eltemetett hun uralkodó szolgáit, akik eltemették,

Attila testórei lenyilazták, majd a sírra visszaeresztették a Tisza wét.
A történetet hasonlóképpen mondja el Jókai Mór is Az atga nytlai, cimű
írásában, amely aHölggfutár cimű folyóirat 1B54. é,,folyamában látott
napvilágot (Jókai 396-397): ,Áttila három fia pedig, amint atyjuk meg-
halt, elment a nemzet főtáltosához, aki tanácsokat szokott adni, és kéi-
dést tón nála a temetkezés felől: hoglan történjék Attila eltemetése.
L73
vLI
-rJeu] 4gfilo!'4DaDJ '4ospJJofv' :}e]eu9}Jol ueulslFeul lg}{oJ}dazs E
{n|
-]eqseÎo'ueq}eze.,{uJo{ soÁu_ptuopn} JeIuIur'ueqíIeTue,Dbt1olotllfitu
lofr6o141 pIouJV {1od1 19qgprrro,,{u p pI }InJa}í uaq-7ggl >1escue§n
*,}1EIB z!^ s9 }1EIB pI_o.J 9 {9i
-pnp s 'zytte es|9,9: uol1otuo ppEII 'pse}uoJle }9uIsI 1el_e3 e s 'IeppIo.J }zE
E^zlqeq e:|9 '19[9s:odo4 ÁI_e:p{ B Ie pseue] €qqe s '}JIs Álgur ep 'ÁI9ru
Epo sses9 'I91]o}n| zeqJepeu elzsnd e u9lze Jo{IW ,p1l_e ua|ueru €q
-{Is9tu P pqtll zytte ffioq 'IB}]9F s9Je Ia pso}Zsa{eJ tp8p }{I§a 9Á1o1e 119
,zad941ala§rzs
}ulJezs E s '{II9^ 9I3J}9{ uaÁlaq §a Áleure 'zss9 zoqg|lrcd,
,19|9s:odor1 ÁI9l>1 e pppeBetu pppr
9Á1o3 ÁFeu §a 8;rue '|uaru ftppv
s 'IBqqeJ zuzsl?>I a rugfilozs q[ |uanr -" :(Ioü) 8su alze,tau lueu ,{?}}etu
-e1 1gs:odo)i sBtuJ9q e aqÁleure '}9ÁIoJ V ,Ietululc (ro1 qlopq) rclotuoz y
Fau e1:1 Ileq7uf9zs 9ze{]3ô{ .ryylft6l9g E IB{g1' }s9}etu31 e 1_e8ery
..,eu9 1u1o3aru elpnl sI }_EF
-Etuuo 't i1,e:pt E eJ}eJezs eq s '1erl_efiIozsqeJ e 8aur afia IJJ9J peqezs e ,J?z
-a^ e e^]eIua} up^ Ie EI{ 'e}}oJezs uo§eu }9 I{B '}IJJ9J peqezs §a u_elnze
s9 '{91}aJezs uleu 19 {I{€ 'Inz9{ Iep9lasc e1plv 1eqgBlozsqe: Áug4lq
ola ssaJe{ 'Ie e}]erua1 9ôq 'e}]etue}Ie pIB 'psspqpuoru as ze F9ur,§og
,ppoFn{u Bo1 ueq>loze BIII]V s9 'erlezsla
}9}9s e zseI ze 'Igqs€^ Áugru
-e{ }E>IIp€u:eq ':_e8nsploq e zsa| zv 'I9q}snze }E{Is9uI 'r_e8nsdeu E zsel
ze '1go,íuese }a,iBa '19s:odo4 l{au zs]B]I_EuIsc eH e}}e}etua}Ia ze ruual Bo;
1;eIE zr^ se 1}pIB pIo.J epureu 'po}9scoqel }9uIsI lez|ê ftped g,eJ,zsezs9,
uJs u9)iaueJ {euIIE s? 'zslIJozspI l9q9Jpaur 1ezpr9Á1o1 d§a Eq 'etul -
,e[91al19 sI ÁBoq 'aÁF8rq u]euell '1pqBeur e|Áue
}sotu 1ze lze 1ur:ársrur
'gupn] eu §oq 'IoJ?^rzs ,|Jl zu }9IIIIEpI_BJ 13z3{9lula zp a}}aÎe urcv zv
,IlJ9{ eta; p§BgssoFglpr }snza'IE^gI{nJ}snza'1erylpq}snze'(Áuozsse
1_oF
r_r|a:e soir;rq) eutun_IlIr- ze e7l9p 1uale§aur '}pn1e u9pur 'eriezsl9 sg
,ueq9ô] Á8eq-e>lq1
E 'l}Etp g>1 r_rlelBgzs§9u dFeu 'ueqrls e rllzsBnÁu }}o ple 'nopo{zs9l{oJ
zoqglÁuesep9 Bqesc ,1ess9puour e pln8oploq ulq uras sIÁBa ap .e:Fgs
-tJ8es ep;q 1B{gpInJp 19B e :npulzn :{eu{eJ?ze^B gpuotule Jqzveu\g
,l9z9>I plef eply Bsg]zs€Ig^ zsal
{Euue 'I}aIue}Ie JuIJezs€
1tJeza^ e s 'efi_ep11{ }9ulleu9 s9puou B {glnzQ{ rlr,{1arue d§oq 'gpuol;l lzv
So}I9}-oJ e Ftpad ,el[e: >1alpa>lue:do1 Eq9II{ 'Iuau9 uefila>1
]1tu 19qqe ÁFoq
'Etpn} uras rllÁBa :IezssEIB^ B B^pe{B {€1Io^ Feur uo§eu qer.lÁl_e-rp1 y
ia}]euel EôI{ '€ssEqpuou es 3}JaIIIo}I3 I{E
eBe61 ,eqglezs.|9 e}a{al 'eq:g8nsploq 'eq:_e8nsdeu '9p zl^'9Ie pla.{ -
,I9II}}V
Ia {gsselu3}
ue§oq :eJs9pJ9{ uoze {pl3u }}ope }zsBI_Bl uaÁ1 '}}9Ie {eIlI9JpI B eûal
-a§aru deupeu:eq s '1a{os9pn1 11al|a: Ireqgs9zo}Ig^ {9qIeJ e s uaqgsgF
-asceJ {BJBpBIu € a]zs9{JnJp{ '}IB{}n s9}Io.^nsp{:e; r_eriezs|9 ze v1r.Blwq
-Faru 'eq8uelJeq 191os §a }93eru eu9zeq ftdeu uIoJ9q so}I9} u9^ V
tében vannak temekezést helgetk is, - s talán magában a folyó medré-
ben, mint Attiláról egr haglomány van tudtomra, mely szerint hasonló-
an mint Alarik (Jornand. 29), ő is a folyónak leeresztése után kincsei és
fegrvereivel annak medrébe temettetik, miután a hullámok ismét föléje
eresztetnek." (2OL. old.) A hivatkozásul megadott ,,Jornand." rövidítés
hibás, helyesen Jordanes De orígine acttbusque Getarum, vag}ris a Gó-
tok (getdk) eredetérőI és tetteiről címúkrónikájára utal, amelyet a jeles
gót vagl alán szerző 550 táján írt kezdetleges és hibás latin nyelven.
Mindenesetre Gárdonyi leírásában van két elem, amely bajosan szár-
mazhat Ipolyitól, nevezetesen a hármas koporsó és a holttest Tiszába
való temetése. Ipolyi us/anis fentebb idézett művének 567. oldalur, í§
ír: ,,A vtztiszteletnél (VII) szólt még a rege, hogl Attila is kincseivel a lé-
eresztett Duna medrébe ásatik el, s a víz fölébe eresztetik, hogl kincsei-
hez ki sem férhessen." Gárdonyi közvetlen forrása tehát nem Ipolyi volt.
Jókainál viszont 1854-ben eg/ meg nem nevezett folyó szerepel Attila
sírhelyeként. Tatán Jordanes munkája volt a Tiszába temetés ihletője?
Bajosan. Az AttIIa udvarában járt Priszkosz rhétór leírását híven követő
Jordanes ugranis ígl fogalmaz (49. fejezet): ,,Miután ilyen siralmas pa-
naszkodással elsiratták, sírhalma (tumulus) fölött roppant ügasságlal
Úgmevezett strauat (vagyis halotti tort) tartottak és eg§rmással ellentéies
dolgkat eg}bekötve, örvendezéssel vegles g}ászünnepet ültek, majd a
földbe rejtett holttestet éjjel és ti.okban előbb arany, másodszor ezüst,
harmadszor vas coperculummal (szemfedóvet) borítják , ezzeljelölve vi-
lágosan, hogl mindezek kijártak a leghatalmasabb királynak: a vas, mi-
vel népeket igázott|e, az arany és ezüst, mivel mindkét (római) biroda-
lom díszjelvényeit elnyerte, Hozzáteszik még az ellenségek levágása arán
szer zett fegrvereket, mindenféle drágakövektől csillogó ékességeketés
különféle dísztárgzakat, az udvari fény&zés kellékeit. Es hogr távol tart-
sák ennyi kincstől az emberi kíváncsiságot, a munkára kirendelteket
kárhozatos fizetésképpen legyilkolták, azaz a halál az eltemetőknek és
az eltemetettnek esrszerre jött eI." (Rimócziné Hamar Márta fordítása
alapján,)
Megállapíthatjuk, hogl Jókai és Gárdonyi Jordanes leírásából fel-
használt mindent, amit lehetett: a g}ászünnepet, a három coperculumot
(hármas koporsóvá alakítva), a három fém értelmezését(igaz, átalakít-
va), a kincsek eltemetését és a szolgák legrilkolását. csak éppen Jor-
danes sem a Tíszára, sem a Dunára, sem pedig másféle folyóra nem
utal. A holttestet földbe rejtik, ráadásul sírhalmot (úumulus) is készíte-
nek, ami tökéletesen megfelel a régészetileg kimutatható hun szokások-
nak. Akkor hát Jókai és Ipolyi találta volna ki a folyóba való temetést?
Bizonyosan nem. Jordanes is megemlékezik egl ilyen szertartásról,
csakhogl az neín a Duna-Tisza közén, hanem DéI-Itáliában. nem 453-
175
9LT
3}}eq}eô{Ia sI Jo{es9upJoJ {€u_P|9IouI_EZsaq F9J9.3 zso{ZsTJd gZJaZs glv
uoq9llpeq le^ÎeÁu u1]el B 'ze?1 ,pp eJ9paJluazs eI9JltIIBtp^ qqg{q - pu}
s9Jpuv Ásc9141 §oqe - lueTleq 'gsrodo>i ÁFoq 'puela|lze ulau ulnlncndoc
,>Ialele^z9J s9 -]snze '-Áuere )TB1Io^
}I9uzsEI{ IB}I9 seIIEpJo| B eG
u_e|gs:odo1 }I4zs9{ I9q9I 'uallafr1a egly dFoq 'qqnulzsg1e^ IB{{os ,19s
-:odorl ]F_tzs9{ I9quI.aJ 39ru >1elpp} rues ueqÁ8e IIBquozB lr]z9{ {oJ}s unq
B 'IgJs9{ozs a19;saÁ1}}o]EqIIeq Igplounq p J9}?qJ zso{zslJd sl6en 'I9J9s
-:odolserr s9 -}snza '-Áuere ze y1lza\?Iul.e3au aserudgu 1oBuour Is9 lFg
,(BBI ,t661)
1a 491zaÁlaq rreqgp9l setule{Ie e:gsgpeFo;
-aq {o{9pug|e 'qqoÁBeu,ÁFa 19s:odo>1e3 e ftpad ueq4su_eF:n>1 1p-uo|ou
u,(1Z,I86I)}e{aulepa|al ellrlzs IlIpEsEq s9 IB}{en}'rrln:nzed € Ie {9}
-}3tua1 ueqgsrodo{ IeppeJzang §a }}9Ia BII1}V ,l-role,§ uellaza|a3p1ftped
TIBqJo{zuoJq e 'e^pze{ Iguo{9\|r.| ze 9}Bql4ntupl s9za{}etue} 9Ie^ Eq
-9s:odor1 }Iosc9 lgq9{zsep dFerr 1[elr4 I9qszJo]BJ V ,e}IoJ9c ue1}ozoJ9}€q
ueq-t66T s9 ueq-I86I u9^1sl Eu9g }s9pe^91 g ,}sgze{}aue1 s9srodo4
B {9uetusl luau {ounq B (}uIJeZs ?uIzc9IIIIu ugruoÁu s9) alul_rezs (,68Z
,096I
) .,,{qloqruop }oluIBtI o[9I9.J s9 Ie >I9}1eu3] uo}gqgl }9d9d 9e1 ÁFe5
ÁFoq 'p-repp{ €q 'Ie uezslq Jo{{e {esc 1zp :I9u9z eq9srodo>1 uop9ul
Áu9lzse:a>1 iltp.rpt unq B dFoq s '}s9seJe{-p[llv ze tuoup} >1uuFolop ue1
-elÁuguropn} ueq9Jeul ug" ,€Juo^ sq39s191 sI }s9]eura} eqgs:odo>1e 39u
üeq-8Z6T 'e|gp?zeil urnaz4u lpe8azs B }9s '}Io^ sr zs9F9: uleueq 'gJI
,096I Plghtr)
{esctueu I{E 'cueJad eJglî (,uoü ..,}uuezs s9>lozs I}3ZIueu
unq 'eqplo.J IueIIBq'>I9}}atue} eq9Á1o1tueu }gII]}V ,1aloza>lualle ze uadd9
Iueueq 'eIoA {eu}Bpuoru 1pre 'efpuolnlze rueu 's9{ozs 1uzo{}BÎI{ eJIIuB
'sgJJoJ l1eu9uo] uapeÁFa zv' ,eu|o^ }I9I4 lueu }9r{IoJ ueÁgurures '11a1
-Ie{ Blupq sI pleu }zB }ultu '}}o uazslq 'eposc sI IueN ,uleu Flped Qaze|
-eJ ,6?) esgleza|al s9}euretr-€11llv ze '(1ezala; ,6Z) >IIzo>peÎI{ BJgul_Bzsleza|
-eJ s9}eue}-{IJBIV ze fiodl §oq 'gzurailar ,31}e}pí9:9Faur seu€pJor }ze
ueÁ8oqe '§l 'lp alle,t 19[pgru {eu9s9}alua} {IJBIV uarrulap9ÁFe '}e}ntu_EJ
uaq-7g6I Bu9l^tr JBIIIeH 9uTzJgtulu p|eru '(ueq-t66I s9 uaq-I86I 'ueq
-896I) u_ea+sI eugg u_euror{u 9 Ze s? cuaJad eJ9IÎ ueq-6z6l eJJe IuITIIE
'tr9qe} Leu_Bsgllel {au9s9}eue}Ia BIII}V J9I^tr IB{9r s9 pIouJV {1od1
(,u_B[dBIp Bs9l}pJoJ Bu9l^tr JEIupH eulzcgIulll '1aza|a1
,671
,.,{9}sgpIQaI pulTu }B{os9{unur e 'a|:aursl eu IeJ 1eÁleq e plues eqos ÁFoq
,errpaFuaezssp eq{nJpeu
}e{ezyr e p|eur 'pniFa IescJuI{ {os ]o{IJ€[V
{I}eue]Ie aqr9p9.3 e eqqe s9 '{EuJ}s B {Eus9 1aÁlaq '}9Fa:as qoÁ13o3
E {9}IeJe}azsso u_B}nlru 'u9dezor1 {eu9Jpelu 9Á1o1 e }9qe} '- pp1eq }}oileul
soJ9^ B I9q9^Q} ÁBeq e 9Á1o1e z3 IeÎIu - {e]}aTIIe} eqgÁ1o; o}uesng ]IaJe]
-Ia I9q9JpeIu e ]}eIIeTu esoJ_€^ €upuesuoc 'errlozs9Á8 ueq{n]e}eJezs llez
-J9 e}TryJI '}I{V ,I9qF9II^ IpI9.J e }}ozo^9]Ie ueIe}JIq a,rza49Áu-ro>13aur 1o1
-I9Ieq uBI}Bl_B^ 'uedBa} 1pu ÁBoq 'elle31o1uo3 >1IJBIV F;6" :a1 no1.ez u9s9}
-etual Átg:pI {IJeIV lgBlzlty e uIaTIBq 'BII]1V tueu s9 'ueq-OTü TueTIEq ueq
ezt ahibát; a koporsót szemfedőnek fordíthatta (Bóna 1993. lBB), Erre
azonbal nincs semmiféle bizonyíték. A harom coperculum korábbi, hi-
bás értelmezése alapján eg}ébkénta nas/ angol történész, Edward Gib-
bon már l788-ban leírta, hogl Attilát három (arany, ezüst és vas) ko-
porsóba zárták, és a sírásó foglyokat mególték. Jókai pedig, amint erre
novellájában szövegszerú eglezések mutatnak, nemcsak ismerte Gibbon
múvét,hanem használta is (Szakács Béla, 71B-72l. o|d,).Igaz, a folyóba
temetésnek nyoma sincs Gibbonnal. Bóna István mindenesetre talalt egz
szerzőt, aki már lpolyr Arnold és Jókai Mór előtt olyan módon ábrázo|ta
Attila temetését, ahoglan ezt Gardonyinál látjuk: petőfi sándort. petőfi
1848. február-márciusban papírra vetett, töredékben maradt Lehel ue-
zér cirnű epikus múvénekelső énekében a következőket írja:
13
Tőlölt napn},ugatra - így szó| a hir szája -
Fekszik Attilának eg}kori országa,
Szörnyú Attilának, isten ostorának,
A maglar nemzetség dicső ósapjának.
Fölkeresik, abban állapodtanak meg,
Fölkeresik, akármeddig tévelyegnek,
Es ha ráakadnak, visszaszerzlk aztat,
Hogr a maradékjok leglen boldog s gazdag.
I4
Volt közöttök egl bölcs józan ember, Ámos,
Ezt sző|itották fól: vezess minket már most,
Józan okosságod vezéreljen bennünk,
Ha lehetséges, a kívánt földre mennünk,
Mint a darusereg az e|ő|járóját
Ugl követünk téged ország-világon át,
Míg nem látjuk magunk a Tisza folyóban,
Hol Attila alszik három koporsóban.
A versben egrütt van a romantikus történelemszemlélet minden szok-

ványos eleme: a mas/ar-hun rokonság, a honfoglalás mint az ősi föld
visszaszerzése, a Tiszába temetés és a három koporsó. Ki volt Petőfi for-
rása? Nem tudjuk. Bóna István mindenesetre joggal hívja fel rá a figzel-
met, hogl az l846-barl megindult Tisza-szabáIyozás tápot adhatott an-
lrak az elképzelésnek, hogl a hunok elterelhették aTiszát vagl akár a
Dunát is (1993. 189).
Foglaljuk össze röviden, mit tudhatunk Attila temetésérőI az ókori
források és a hun régészetileletek alapján: Attilát semmiféIe folyó med-
177
8LI
ueq9Jpeu 9Á1o1 e ÁBoq 'a:s9êlleJ 11ozeurpFolBalu TIBqq9Jo{ J9uI treq
-uIoIBpoJI{ezs Vo>|lezulau B eJJe 9,J }}o}e]nur u9^]sJ {eszJoa ,1e49Flozs
gz&y }e{o1el9{untu p >IglloJ9zs?tuel s9 '}9ÁIoJ §a >1alle:a1lo üBq9p^
Jo{es9}alue} yIJeIV lBoq 'salazs?IuJa} ueÁ1o rues}u9lo{ ueqlroze zv
,ug|dep seu€pJor
- eq }InJo{ I9q9s9]aul3] {IJBIV
4escs139ru eqÁu_eruoÁ8eq -re§eur e esg1o41{Bal rl9Flozs e dB} ':l tueu uEI
-elp§a IoJJa ueq9lese BII}]V aJ}eseuepulu seuppJor (,es9up"ro3 eln,{9
Ázorlernry) ,,,\euzo^9l1a pfeu 'IBJQ{ JIs € IeJ {BuptJII_E 1e>loselo1 uaÁ11
,eq9{n{I pltJ
u!tzs}9 uolol e {nzsellleqlze'zs?J r§a n_ept 1nlp l9q9u
-zgd e l9qqe 'u9]ueur ecupe§lgq E ]9 {euJr}zs Ie^,e,uzgd seueÁFa Fryr{eÁu
e uazs98a ]a}sa]}Ioq uepupu ÁBoq 'dBrr 'e:91 §a-,Ga {ne}In9J t€[I no}
-|o§eur ue^]g ze v9lrvg,{tt}zflgr 1erlrla§ozs s9 '{I}!zsal aIaJeJ9Ie leJgzs
-Jg}uB{ E '{auzsa} u9lupl s9l91qez BJ{€ôI e p|e6 ,4euB91 ueqg§ana1 e
Flped {€q9I 9s}9q B s? 9sIlaIII e '1g:oduro} B s9 }9seq B gsln]Bq e '19§nzs
91e e[:e1 )i9J3{ I9J 9sl1rla ze ffioq 'uopglu Á1o 'aqe>leJa{ I9J E }e{9 {Izs
-allal p|eru 'FpleÁu e uazs98a ]9 {€uJ|zs }BpnJ §a-lBe ueqgzssoq }9 uo^
-oI uepu1ü u9lzv,]e{os 39ur uopgur uaÁlrue.,{Bn s9 EJ{TsBIu ÁBa 1a4a:a>1
,eJpI9.J e a1 ua|,rg au lBoq 'ÁBl 'rytlsg sa elguzgd
I9J {Isgtu V }9{ }9IeJ {9J
-ar1 ÁFa uelnzg,4g|rrenazsso s9 p,rg,r,{tad nltgr8eru '{I}!JnI{ '{9íF9ÎaJ
]€{ns€q '}eôl qqazs8a1 ua^}g ze >1qo.Faru uelulzs§n ,1eu4[o;FeTu }eu
-arqo (tpFIoZS ]}e^ uazu9d {euesJutu {nl_Éu }JeTu '}}azela1o>1 e-4eleFlozs
Á19-rpI E le{pIe '{gq]n{zs ]]e}opzs uep{uuaurepl) pzo>1 ryFlozs 1per
-eruFaur ÁI_erpl ,{9fi9ulsc e F9ul u9lze ug}I;ltu ffig ,ZL
V }9ze{}eô4
,ua§a1 qqeseFeur ^?
I9uIIu ÁBoq '1aue8uesJa^ uoze
s '9I_o.J JIs E {euleue }our1eqpl_o.J Is9IJ9 '4alzaB9tl,IozzepvIuJ eH ,{€ul9u
-zse|7 ureu lu9pe9Î zuoJq ules 'Jsnze ules JJeuI '1erlgdnrlÁuere s919|93
-uesz S9IuJe} P '}B{BôI uequoF{Iueu '- erq|oJ8aur azs:ed ]epuTul - ]9{
-quJlq'19 fgzop:oqszfed'19:alsaluzseôl']9 [9FoHe}9'}g{ouJgqod 9qq9,r
-o1 '19seÁB9 >IlriFa d19-rq e >11zaÁleq 3q9zs9J {Is9tu §o:n4s dFeu y ,1eppgu
,eqpl_o.J E
llp9.Jaq 1azs9Ba ze 1n3gl'eq}ZseJa{ {eu{BJ 1eqeFg eJ>loZE 9I
-Iaru {euJlzs 1e{9szpu_€I }pplo19{ '{T}31{oJ e:§9 }}o{EJ lgq{oqtuol ueq
-JIs e }enolBq v- |(,TL,rÁugr{ ,7) I9J9S9IgFaur 49Flozs e Zso4zs1:4 ryrlaÁu
-eÁue Fq:_o.8 'gl_eBlozs In9s9J_IoJ e §en seTlepJor 1]a}eqFseu9 sI I9q9s
-BJ}aI IZSo}opoJ9I{ }T€uI€s9{oZs >I9l!>|Zs V
,}IEs9{oZS
{EIBup{ E {9ue{usl
IoJIezo{ s1 uo§eu {ounq € s9 ']sglgfia 91uoseq {unJeulsl l9q9ury IJo{9
ze ffioq'>1unuze§a! 1a>1 Faur lzE ep '1eso.,{uozlq TIIIIuas {un}eqpuotu
ules ,1adarazs sI uaqg]eu9}JQ} BII}}V s9
I9JJa }9I{aJ {IJBIV esg1o>11§
,I9qtu9J al_eJugl1r{ uIoJ9rI
-a1 rl9Flozs gzBgn }s9}oura} V {B}Io^ IeleJe^ {eu
-.(1errre '{9}}arue} eqgs:odoqe; ÁBa ]9IIpV lBoq '91aq}}sr]ulzs9leir ug|dep
s9ze{}eua1 sgs:odoleJ E s9 ÁugtuoÁFeq 1o8uour E ap '{E}I€uzsEI{ Iuau
ugp1l_eÁFa 1el9s:odo>iul9J 'Eq9s-rodo1 tuoJeq {e}ze{}aura} Iuau {ou
-nq V ,B[III9 IgJ{IJ€IV 4esc slue§n sauepJor lze 'Ie {9}1auret lueu 3q9J
való eltemetés a zsidó-keresztény-arab hagrományban a kiválasztott
ember, a próféta alakjához kapcsolódik. Dániel próféta sírját a 6. szá-
zad őta es/ Szusza melletti folyóban keresték, sőt, egy IO. századi arab
történet szerint a holttestet hármas koporsóba rejtették. A középkori
zsidó haglomány szerint József maradványait márványkoporsóban a
Nílusba temették. Alarik us/an nem számított se szentnek, se prófétá-
nak, a gót nép szérnára azonban a g}ózedelmes ősök egrik legkiválóbbi-
ka volt, íg örókölhette meg a gót (vas/ alán) Jordanes krónikájában
Dániel és József temetésénekmódját.
De már Dániel és József sem az elsó volt a sorban. Attila és Alarik te-
metésénélláttuk, hogy hatalmas kincseket tettek a halottak mellé, és a
folyót azért engedték rá a sírra, hogl ne lehessen azt kifosztani. A kin-
csek folyóba való elrejtése azonban már a Julius Caesar korában élt
Diodórosznál is megjelenik. Diodórosz 2I. könyvének l3. töredéke ígl
hangzik: ,,Ez a Xermodigesztosz, aki, ahogl Diodórosz írja, gondolom
Audoleón paión király legbensőségesebb barátja volt, megmutatta a kin-
cseket Lüszimakhosznak vagl valamelyik másik ürák királynak.,. Meg-
mutatta tehát a ürák királynak a kincseket, amelyeket ő rejtett el a
Szargentiosz folyó mélyénmindössze néhány szolga segítségével,elterel-
ve a folyót medréből, majd elásva azokat visszavezette a folyót és legril-
kolta a szolgákat," (Németh Györgl fordítása,) Csakhogr Cassius Dio
(68. 14, 4-5) mindezt Decebal dák királynak tulajdonítja. A kincsek el-
rejtésben részt vevő szolgákat lemészárolták, de Decebal halála után a
király Bikilisz nevú barátja elárulta, hol van a rejtekhely. I{abb Plinius
leveleinek 8. könyvében, a 4. levélben szintén megemlékezett a daciai
hadjárat sorárr elterelt folyókról, igaz, csak általánosságban. Decebal
Kr. u. 106-ban lett öngrilkos, vagris a királyi kincsek folyómederben
való elásása és a munkát eWégző szolgák legrilkolása olyan motír,rrm,
ami legkésóbb ekkor, de valószínúbben már Diodórosz életében(ó vala-
mivel Kr. e. 36 után halt meg) megjelent a történetírásban. Az Attila te-
metéséhez kapcsolt mesés motívumok mindeg;rike létezett tehát már jó-
val a hun király halála előtt, de a temetésérőI szóIó egyetlen hiteles ókori
beszámolóban, Jordanes krónikájában sem a hármas koporsóról, sem
a folyóba való temetésről nem olvashatunk.
A legenda kialakulásának időpontjáróI idézzikvégezetül Bóna István
szavait (1993. 189): ,Álapos a glanú, hogy a legenda az lB4B/49. éü for-
radalmat és szabadságharcot közvetlenü| rnege|őző nas/ nemzeti fel-
buzdulás idején keletkezett, és éppen a szabadságharc alatt s után ter-
jedt el. Abban a korszakban, amikor a honvédsereg es/ik újonnan felál-
lított huszátezredét a krónikákra támaszkodó nemzeti öntudat ékes
bizonyságaként éppen Attiláról nevezték el, s ettől kezdve terjedt el a
zsinóros mente atila vagl atilla elnevezése is."
179
08I
,sI g9}BIoJ_€c >IEutIB IIIaueq 'so]BIueÁIoJ ueÁBal es9}e8Ie}9uISI
s9pe^?] B
{€sc au ffioq'lazza {eJ9Ie ugp1 1y{uup 'Iueu }s9lu eH ,zaqulepole }êu
-r{Feu tlrozo{BpesJ sI u9 uequoze ueq9pez4^9 9sle pezezs ,Iz v ,ueq9}Iq
-^9] e ueqqe 1ed9u :edBeu e uroule8ur8aru p:a>l1s 1arurue,r.,{uoq ÁBoq .ur1
-9lz|l[ ue.,{1o {euasculN ,e19: rlauadFa^ lseluopn} {oJluo{Txe1 s9 -n{uor1
-ueJ B dFoq 'zoqqe B9le 11orr ul3u uequoze ZepuIIN ,sI ueqeJostltu 9Ip
-9r e B9u ]9s 'ueq{oÁu9,rpeq s9 ueq>lode1 r,ru_ezsÁu9pl9d qqo§eu8al e
19[!puaFa1 gs:odo>1 seIuJ9tI B s9 s9]elual eq9Á1o1e Baur {9}IoJ_EJ {os9pn}
qqesala§a1 B ueqpazp^9 uepuTtu Fe11]el:o{e§ ÁBoq'4n|ieql;deII_€B3IN
,Igllounq e e[!_g_e.r3ouoTu seIuIBlEI{ u_B^lsl €u9g
1uela§aur 8tpad
ueq-E66l 'ueqg|g11anou p{9r (e:9[!ru9lqo-rd s9larua1 eq9Á1o3 B s9) €J
-9s9}Eq uoqqlc 9J }]o}plnru €I9g sc9{Ezs uaq-6g61 '19s9lazd941a gs:od
-o{ ulol9q p e]IoJ_eJ sn{Iul9pe{E sgJpuv Ásc9141 uaq-Z36I .(zeIu[BuB} sI
1s9pa^9} qqo] E>1unru lqqg}n ze lgq) Ia^9}aI99Ie epuaBa1 B 1}ozo{IEI8o; e1
-JBW JeIueH 9ulzc9ulr_u s9 sn{Iu9pE{B u9^]sl {€szJog u3q-üB6I .1uala|
-Feu s1 ueqs9}B}IuoÁu ueqÁu9pl9d 00Z 6I ueq-I86l s9leBl9zsaq V .ueq
-{3^9 se_oz6T Ze I9Js9pJ9{ e ]I9Zs3q uBq9Jos}tu r.lul}c ..,loqDlDa LUDJ
-sr.alo 9lp9u :edBery e p|eur '}9ullep3lq 9s:odo>1 setuJBI{ e s9 s9]euel
eq9Á1o3 B B]IoJ9J e:[4 ueq-g961 a|gz-razs etJg_rBouolu unq r_rrrle.,{u feÁBeu
qqes9]uele[Fel e 'sn{Iul9pE{e u9^]sl eugg ,ueqÁugpl9d ogt oI {9}}a}
-uale§au sI upq-O96l 1e}e}9{ V ,IetutuIc uo6pzslolofi6tll1glnpp1olo
spzD]n }}9z9{ 8ü6I s9 3t6I Jo>IFuep^ B}pepI erb aq|n,{Bezsso ueq}e}
-9{ ugltt{ 1reÁugruprre 1 ,uoqdo7.t111 lofi6oy1lguala§aru ueqÁugpl9d seze
qqg} € ueq-6u6l p|eu ,ueq-BZ6I Jozsgla 9J }lotrB}nlu cuaJad eJ9W 9z79l
}e{os9}Esg unq sgluele| e 1ul:azs IuIe}eJeLusI eJsepe^?l v (Zo3 ,096I
EJ9I^1) ..,a}ale}zsT] qaÁ191upla1 e }}r ÁFeu >1esc s139u 'puoru ]IuI I{J9>IB
'Eq_BIq }Je{u 'sI 19qsgud8a Fau s1 IIEuuoqBIE^ '19lz?pl {Esc .]seu€p
-:op Baru >79lz?u rueu '{Izs}gl Á3r,r ]9qaq" ,e^zo{}EÎq eJ9^1rur seuepJor
8lputtu uopgul s9u9l4{ 'sT Eq{ouo{Fel B 19s 'aq4enduo{uel B ]IlJ
-e{eg ,g]equozso\ 4auJaqlua uonD]rct!1p7 e'rlau9Áu9Ba: 1Áuop:99 ueq
-uoze as9pafialla }Jezss9ueqqoJ'e}}etrIsn:azsd9u ueqr{treuropn} B {1od1
'IIEqIuoIBpoJI ze 1e{g1' ueq-üggI ,87BI as9uals§aur osla epua8a1 y
A VERSZERZODES
A hét magaar Dezér, míelőtt megkezdte az új haza elJoglalasat,

uérszerződést kötött eggmassaL Karjukon sebet ejtettek, uérüket
egg kupába csorgattak, majd ittak belőIe. A történet mindenkt
szdmó"ra közismert, Forrasaként Anongmus műuét szoktak
megjelölni. De ott ualóban ez oluasható?
:'i]!:].:, ], i
,,Ekkbr a hét fejedelmi személy, akit a mai napig hétmaglarnak (Hetu-

moger) híwrak, a helyszúkét tovább nem túrhetvén,tanácsot tartott, és
késedelem nélkül fegrverrel, haddal iglekezett módját ejteni, hogl szülő-
ftildiét elhagrja, s olyan földet foglaljon el magának, amelyen laknia kell.
Akkor a valasztásuk arra esett, hogl majd Pannonia földjét keresik fel.
Erról üslariis a sziállongó hírből azt.ha]|ották, hogl az Attl|a király földje,
akinek az ívad,ékából Ámos vezér,Arpád apja származott. Ámae a hét fe-
jedelmi személy (septem príncipales personae) közös és igaz értelemmel
belátta, hogr a megkezdett útnak végérenem járhat, hacsak vezér és pa-
rancsoló (ducem ac praeceptorem) nem lesz felette. Tehát a hét férfiú
szabad akaratta] és egzetértésselvezérül és parancsolóul valasztotta ma-
gának, sőt fiai fiainak is a végső nemzedékéig Almost, Uglek fiát és azo-
kat, akik az ő nernzetségéból szásmaznak, mivel Almos vezér, Uglek fia,
továbbá azok, akik az ő nemzetségéből szátrnaztak jelesebbek voltak
nem dolgábaí}, meg hadban is hata]masabbak, Tudniillik az a}:'ét fejedel-
mi személy nem dolgában előke]ő, hadban hatalmas, hűségben állhatatos
férfiúvolt. Akkor közakarattal Almos vezérnek ezt mondták: >A mai nap-
tól kezdve téged vezérünkkéés parancsolónkká választunk, s ahová a
szerencséd visz, oda követünk téged.< Majd a fent említett férfiak mind-
eg5rike Ámos vezérért- pogány szokás szerint (more paganismo) - saját
vérétegl edénybe csorgatta, s esküjét ezze| szentesítette (/usis proprits
sangutnibus in unum uas, ratumJecerunt juramentum). Es noha pogá-
nyok voltak, mégis azt a hitet, melyet akkor eg,rnás közt esküjükre tet-
tek, mindhalálukig megtartották úgy, amint ez az eskü itt következik (et
Iícet pag ant Jui.ssent, Jtdem tamen jur amenti, quam tunc Jecerant ínter
se, usque ad obttum tpsorum seruauerunt, tali. modo)." (Anonymus:
Gesta hungarorum, 5. Pais Dezső fordítása.)
Mátyás Flóríán már l997-ben rámutatott, hogr 'ezen pont szerint

csak a hat választó eresztett vért az edénybe; a fejedelem csak igéretet
tett, hogl az eskü föItételeit maga és utódai nevében elfogadja. Mert az
181
Z8I
Á31:9Á9) ueqeuolecJeg Eau {pl}pqlnpJo; 4oded :e§eu Jo{IluE '9}Bq
-zgse§eul plr_eFgssezgq pru_o8e:e }191Q{ u€q-B6I I ÁI_EJpt aJuII u9I€] zg
,plrglsa8 >1o39:3 leuolecJpq B
Je}nru 1a>las9zaÁBa gdal8eu elJaseuapullu
a^rlntr ,(rgs ep|e1) uelusl 19[ uo.,{8eu snurÁuouv 1erlaÁleue ,{eules9{
-ozs r.8elo1 edo:ng-leFn{111 1pezgzs ,zI-I1 e 11sla§auI 19[ st §lrrue (Feru
}íIIeIz} rueu ep 'r{gheFrosc eqÁu9pa u9^ e) €|p9u ..re§uursg" }]3]!Irua
plp snuÁuoüV {.t{se ZV ,(9) aualus1 s1 eBeg BIs}c € J9tu ls9p9zJazsJ9^
,]s9p9zJezsJ9^ uEq9uJoJ ueÁ11
t}_o.]9{ ieJJ9^ }}o}eFrosc aJpIp.J V 11o1or1
JesI,I 'zglel §a s9 Fulpeg tueueq 'r_píFB} d9u ÁFa sT lueu 'dau 1a1 ruau
aJ}esauapullü l9usncperulupJc oxBS ,(9I9) ]e{nJg^ EuIo^ >l9peB:osc
eqn[9qn: }9|€s {91a{ 1a89sla.,rozs E BI{}uFu 'e}]á}J9 §;r 1zs9: e lze wIJ
-gld s9Á}9W §or{ 'souolny ..,le{ntuppeFoJ l8gs1g-req Bau r1911alrs9:a ÁF1
,{9uaê{azsso s9 r{9}leFrosc eq>lnuoÁuq9l }9|Bs uasozo{ 13{nJ?^ 'Tu}g}i
,I) uBq9|9{un[u nlu}c aJaU
{BuB{B ]s9poZJeZS Bq '{uleso" :GZ Muq{
-?\JQ] 4ou9p !r Beur ]1eu}i9J9 sncIJEIuueJc oxes 119 u9fela pezYzs ,tI e
,es?p9zJezsJ_e^
1aÁlaue iou9p e epl9d 9[ e::g ,Bau 4qelz} u_E{}TJ lze ap
'u9^ T{ >1euleFlosc ue-rleÁB u9Jos Álaure 'Ie^n{sa r.39s19:eq 1pal_ralla Bu{
-o1oFuou B I9}{ou_BIu:e3 e p:ale{ozsso peqezs urau }s9p9zJezsle^v
,Iauou9uo}
u} tuau eI '{Isgul §e pe IuI9JesJIeJ
soÁlgFFe ap 'Iuuo^ 1aqe1 eq39s}9{ t9{9}J9s9JJoJ }au9]Jo} V ,IeJeze^ {esz
-lQ] € sI tüau eq F9u 'prplore§Bul >1I}9{ rlore.,i8eru uo s9 'Jozs9la Io.J
ue{{n q ue q9^}ur snurÁuorrv gs?p 9 z Jezs-r9lr {o:eÁFeu V, IuElzsBIu_€}9 IB
}aqal urau [BssgJJoJ aI_eJII[Iuas :B[9qIq ÁFa ue,r ep 'sg}ezs}a1 sgp1oBaur y
,Uzd 1en9rulepa|a; szJ9} J€qB{ uIoJ9I{ ozo{€npsc 4n|gzzoq B {ol
-e§eu B luaueq 'p>14o:eÁFpru {?}}9}9>1 4ore§eu urau lze ep ,}u9uo]
-8aur ue,{8n s?pgzJezsJgn e ,{Foq '1n| a:s9lalza{}eô{ B eJJ€ ÁEt ,(tzo) ps
-sgurÁBa eqB9suo>1o::9n 4aua[nJe{ uopgur ueÁ11 '{ouo{oJJ9n §},rr"
4ple '1e89s}ezueu d9u uozeÁ8e §oq ,61 'eu{eu9 ltulu3s {euu€ "t:1a>laB9s
-l?>IgpgzeulpBo;8aru e19 eB9^t pezezs e efioroslal u_B}Io7 ugldsea
,IuI9Ie}
}eqel III3u ]9pl9d s9tu l{v\p{ u?sgpgzJezs:9n >1ore§uur e (..e,t
-sgzoqÁugn:o1 soÁugru}o{Ie") aJs9}o{s9pgzJezs IITIeq uadgu §a dFerr e:
-s9tzsBl_p^tualepa|e3 e dBoq 'Vselqzzolq sI Jze 39ru u_er:91_{ s9Á}9IÎ ,EJsnuI
-r{uouy Iueu uasouoln{ 'ruzo{}BÎtl {Bupn} rrreu BJs€JJoJ aIgJIIuIuas '{Iz
-aIe19]T3J }9S9ÎI{ J3^ € s? }9s9Jeê{azsso 9I€^ IeJJoq le^ }}o}tlol{ B {I{E
'{ozppullN ,>1auÁlgurezs 1ulape|e; 19q Fet9latp 'rleu:e,{BeuI]9l{ >1€sc '}a{
-9ê} ]n{s3 zB lau{o.JszJo} '{3nla:,?zgÎzgâv sI luau snur,{uouy Ins9pp
-9u ,{e}}91lo} tuas 1:oq eqÁu9pa zu s9 ']J9^ 1}9}u9 aq.{u9pe ze Baul glleIz.|
urau reÁFetu }9I{ B ]ulJazs as?I9zsaqle snur.{uouv SIÁFBA (,9I9-9I9) ,.,J9^
e 1eq,{1o1 sI eJpIo.J 's9}zseJeJ9n e eFeu {9]Isotzq 391e eg aÁu9pe 9Bol1a1
,{u€]
u9^ p 9IB^ eJITlI :rzlal urau 1rarrr !soÁu9ll{ Bsgpeole ueza gzffia| V
-[ns p>1>1o19 {€sJ uleueq 'pss91:o13eul seJ9^ ozo{Jeuo^ sl eJs9}zseJaJ9^
}u9}JQ} sI BIe1I9 zB sI luau uuqluod >1g-g zv rualapafa; p.8azsrulsa 8apasa
1996. 2OO). A vérszerződés a korabeli Európában olyan motívum volt,
amelyet szinte bármikor bármely szerződő félhez hozzá lehetett kötni.
Átlon itt most csak két példa, amelyet a mas/arokkal vagy esetleges
óseikkel bizonyosan nem lehet kapcsolatba ltozni. A normann Amb-
roise ígr ábráno|ja L'estoíre de la Guerre Sainte (A keresztes hadjárat
története) címúkölteményében II. Komnénosz Izsák bizárrci császár
(uralkodott 1185-1195) és Szaladin, vagris al-Nászir Júszuf eg}riptomi
ajjúbida szultán (uralkodott 1 175-1 193) 1 l91-ben kötött szövetségét:
,,Barátsági szerződésüket úgy kötötték meg, hos/ egyrnás véréból ittak,
ezze|bizonyrtva, hogr nem volt benne csalardság." (Boba 100.) Feltűnő,
hogr Joinville Histoíre de Satnt Louis (Szent Lajos története) cirnű
krónikájában II. Balduin, Konstantinápoly katolikus császára (uralko-
dott t228-1261) a kunokkal kötvérszerződést, ús/, hog/ aszerződőfe-
lek ezüstkupába csorgatják vérüket, borral és vtzze| összekeverik, majd
megisszák, ho§ vértestvérek (frere de sanc) legyenek (Vajda 395).
Az írekről egl angol szerző, Giraldus Cambrensis, vagris Gerald of
Wales (élt 1146-1223} I188-ban írtTopographta Hiberntca Úr helgrajz,
22) című munkájában állította, hog szerződéskötéskor megízlelik egr-
más vérét(foedera jungunt, sanguinem sponte ad hoc fusum uterque
alterius bibit). Giraldus 1184-től állt kiralyi szolgálatban, és 1185-1 186-
ban valóban beutazta Írországot, híradását azonban szívesebben vezet-
ném vissza az írekrő| rnár az ókorban alkotott elítéló ábréno|ásra, sem-
mint va]amiféle személyes tapasztalatra: ,,Erról lt:. az ír szigetről] semmi
bizonyosat sem tudunk mondani, csak azt, hog lakói vadabbak a britan-
niaiaknál, emberevők és naglétkúek,és dicsőségnek tartják, hogy az el-
hunyt szülóket megeszik... De ezekre vonatkozólag sincsenek megbízható
tanúink, ámbár az emberevés például a szkítáknál is szokás..." (Sztra-
bón: Geógraphtka,201. Földy József fordítása.) Nem véletlen, hogl a kü-
lönösen elvadult tulajdonságokat a görög szerző éppen az akkor ismert
világ két ellentétes peremén éló népekné|,az íreknélés a szkítáknal vélte
felfedezni. A halott szülók megevését is a szkíta masszagetáknak tulajdo-
nítja Hérodotosz a Kr. e. 5. században (1. könyv 216).
A vérszerzódés motíIv.uma tehát meglehetősen elterjedt volt a nyu-
gat-európai krónikairodalomban, és nem feltétlenül keleti népekre, kú-
lönösen pedig nem a magyarokra alkalmazták. A történet népszerűsége
nem abban keresendó, hory ekkoriban a bizánci császárok vag az irek
valóban vért ittak volna (ami erósen valószínútlen), hanem abban, hogl
a szerződésnek ezt a módját a középkori szerzőkjól ismerték az antik,
gÖrÖg-római haglományból. E haglomány pedig a Kr. e. 5. századig
nyúlik vissza. Első általam is ismert említéseKr, e. 467-ben foga|maző-
dik meg. Aiszkhülosz Heten Thébai, ellen című tragediájában a Thébait
ostromló hét vezér köt ígz szövetséget:
183
v8I
-ue {BsJ '{BuSEIII {EuBoJ Iuau 53 'Iupo{pln eJ9ueIIe
{eÁue^Jo} e >Ieu8oJ
.'eu 'ru8eq}e u'so{9pu9zs {BuBoJ IIIes lseze{Iepual }loJ! ueileÁB",iaoú
'ftpad Fs191ap tgrrq| e :1arleÁua,uol e eÉgqlgueqqgJo{ 44>1p,(1erueplr
eq 'Iu9JI{ }s9}e}unq s9 IuI9u rleuFo; lulJezs 1eÁu9uo1 911_e uodolzso zB
ÁFoq '4aipn4saBau eqz+l e e^}uescJol }o}ezoplg s9 19qÁuepa9lp6arr e arr
,}IJeIu
le{{9zs9scÁue-re u9lnz g, 1odolzso Ze [9llo!.LlzsB8aru In Jo{-so Jo{
qq9la ep '>I9]]3]eêqzulelzs?J lqqg} V.alaq {a}}e}ulq u9^ ddasc ÁBa-d8a
u9{r-r{I§3pultu s3, {3ue^3{ }t€}I 19qÁu9pa91;,6sn .{Fa' T7lzopvÉ,l 19 ÍFE]
sezsso E{Iq e JuIJazs {Iesg{ozs Jo)tIW .a_rrp.Fazs8aru Áu9n:o1 B u9zs }o{
-19 soÁg;s Álerrre ']IIE BIIIJoJnrisa §e p,r;r1 uaÁu.a^Jg1 e uodolzso zv .>l9l
-39le1 ]]9I_o.J }EJIIaJ e '19u9lala1 E s '>I9tr}ezal zoqd,o1zso ze lze.{9}8oJfiatu
1arlp{laure s 'BDl9{Iq E {e}pze{ IuzsEpB^ Ie^glpq s9 IB^_eJ .I{.l{Igu 29{
-ZsesB^ pfeur '8aur >1gsseqFoJ }o}eZopI-B se^pe{ T{au B §oq ,zoq4nue}sl
{atFg:gÁug{ e^pBJBlII .uopeqpzs >1elzs9la§s1
14pa§e 6ez!l v {g{Iq ueq9}
-aBII ugplazsod ,{Busgud8a {91pB 1o{9]Isol4q
9ze{}eô{ e qq9le eÎnzs
-9{ aJs9ze{Áu9n:o1 V" :(p-c6I I ) }n{se >1eus9urÁFe zsa1 eÁ19_rr1 zrl zslluel
-1V '1aBlzs s9seu e lo{IlIIE 'u€qgsg]J nur.rc zsDlJlJx u9]EId a|gnalazsso
{I§e plr g1;sg:aFeru }{t}ise ze aJe^ e{Iq uosa]eze^gu,lelp >1esJue§n
(,es9}IploJ }Ipnr uled
,
8, Z, Z"zslzsDqDuy :uoqdouey1,,;e,{u9 JI l| Ze uad8a1 lur'Beu ppuoul
'{un{au s? {el{au ue^ {un}n Á3a uo:gtutul ÁBoqIalIuI 'zsoIEIJV 'soN
- :}Iozs Á31 zsoqrl-r€aly u9}n alele]al n{sa l§9s}eôzs V .oI .ueqJ9^ e
Fau 4911e1l:aru 1e>in[epJ9p {o]9qJeq E .1e4nlp:e4 {eu9ll3q V .}e{nJ9^
,aI
IeJ {9]FoJ uoszled ÁBa s9 {et39n lso{ ']uB{pE^ '}SB{J€J ,19{Iq u9ln
,6 ,}a{9
Iai9}{t{sg {I}eze^ Il{I9u 8gsprgpsc §oq '>1alla1 1+{se sI eJJB
39u 4o:gqJeq V ,{euzsel 4asaF9sla,tozs s9 .1sgurdBa {9ftnJg IIIeu Ia
eqos ,{Boq 'laqq9le{91aFa1 e I4z9{ {9ôI ele^ E 8eru .zsorelJv s9 {eu9l
-IaII B Jo{{e rlalpn4se8oW" :}}ozo}i {eJ9Za^ eszrad s9
{osoplosz Bo:o3
3I }}op9zs]9|ugtn B}esc IBxBun{ E.uoq-IOí .e.Jy TIuB'}eueuo} s9IB^
ze'oq loruezs ugqdouey uequozp I9JIIuV .zsoll[u uase}ezsa[uJel zg
(,esgupJoJ u9^]SI Isou9r ,B7-6t)
,,,Tz9}u9 IaJJ9^ }epl_o.J € s9 I€q po Á8el
:}9soJ_B^ ZsolupBy B^]zsoJI{ [B{{eZs9-Ie
pe39 'e§:rr{ Á8el lBoq 'rllzs4>1se8au
'}zsoqoqd gdozs-r9a 'l9ttug .}zs9JV II_B^}q
>1{Bapulru e§:gru 3qJ9^1BII9 ze l9ze4
'1a1 err.8oJ eqsz|ed a}e{eJ }9J.e^ 'eI il_oJ9p
}9{Iq'JgZe^ oJelu ]uepullu }9I{'IJJ9J }9H
,1e>1o81op
E }}o rua}sap{ nue]urezs Jultu
:{ozoq ]e{eJII{ soJZIq lgq{nJoq9} B
'eJn soJe 'ZelI^ ZsoulpBy 'Zs9l{oelg'.
nak, aki atyjuk törvényei szerint uralkodik, engedelmeskedni. Amikor
mindegyikük megfogadta ezt a maga és ivadékai nevében, ivott és a csé-
szét az isten templomának ajándékozta," (Kövendi Dénes fordítása.)
A szerződó felek e három esetben á]latok vérébemártják kezüket
vas/ kardjukat, ílletve állat véréból isznak, ígl tesznek esküt. A vérszer-
ződés Anon5rmusnál említetthez hasonló formája Hérodotosznak a gö-
rög-perzsa háborúról írott történeti munkájában jelenik meg először a
Kr. e, 5. század második felében. A lüd Alüattész és a méd Küaxarész
szerződésekor Kr. e. S85-ben ,,a béketárgyalásokon a kilikiai Szüenné-
szisz és a babülóni Labünétosz szerepelt közvetítóként. Ők pedig nem-
csak azt akarták elérni, hogl esküvel megpecsételt béke szülessék, ha-
rrem hogl házasodjanak is eg,rrnás között. Azt javasolták, hogl Alüattész
adja feleségül leányát, Arüéniszt Asztüagészhoz, Küaxarész fiához, mert
erős kötelékek rrélkül a békekötések csak ritkán tartósak. E,zek a népek
éppú§ járnak el, amikor esküt tesznek, mint a hellének, de ók még a
karjukon is megsebzik bőrüket, és megízlelik egrmás vérét."(Hérodo-
tosz 1, 74. Muraközy Gyula fordítása.)
Egrmás vérének megízleléseadja a vérszerződés alapját, de e törté-
netben nem találunk se kupát, se bort. Az arabok vérszerződése Héro-
dotosz szerint még különösebb (3. 8.): ,,Nincs még egl emberfajta,
amely akkora tiszteletben tartaná a szerződést, mint az arabok, amelyet
ők így kötnek meg. Ha két embernek az a szándéka, hogt szerződést köt
egymással, oda áll közéjük es/ harmadik, és eg} éles kődarabbal vágást
ejt tenyerükön, a hüvelykujjuk mellett. Majd mindkettőjük köpenyébőI
kiszakít eg-e§ darabkát, átitatja a vérükkel, rákeni a vért arra a hét
kavicsra, amelyet már e|őzőIeg odatettek közéjük, és közben fennhan-
gorr idézi tanúnak Dionüszoszt és Uraniát. Végül az a fél, aki a szerző-
dést kezdeményezte, bemutatja barátainak a másik szerződőt - már
akár idegen, akár honfitársa -, s a barátok elismerik a szerződés érvé-
nyességét." (Muraközy Gyula fordítása.)
Hérodotosz az e|ső, akik a szkiták vérszerződési szertartását leírja
(4,70.):,,Eskút a következőképpen tesznek eg,rrnásnak a szküthák, Az
eskütevők megszúrják magukat árral, vas/ kis sebet vágnak a testükön
tórrel, és vérüket es/ nas/ aglagcsészében borra] keverik, A csészébe
ekkor kardot, nflvesszót, harci bárdot és lándzsát mártanak, majd a
szeruődést kötő felek elmondják az esküformát és megisszák a vért,
amelybe néhány tekintélyes férfi is belekóstol." (Muraközy Gyula fordí-
tása. ) E szertartásban már minden szerepel, a vér, a csésze, a bor, a vér
megkóstolása, sót a fegnrerek vérbe mártása is, amelyet Aiszkhülosznál
a görögök, Xenophónnál pedig mind a görögók, mind a perzsák grako-
roltak. A szkíták Hérodotosz őJtaI leírt vérszerzódése hasonlít a legin-
kább arra a képre, amit a maglarok vérszerződéséről őrzünk magunk-
185
98I
,I9J9h{s3 ,n ,Jy V
{BIeITIBIIIJE>{ e u} Zsoleu9q}V }}olo{IP I4J9{ ooz
,(EuIIdtJsIp e}Edlnsn 3nbonb IunJopaIAI pes 'eJolu Iun]IIE] ons uou 'lunlc
-IIEs snpeoJ slup8ups InJnu n]sneq) Átryuropn1 ilozuosclo{ Ig}{ep9lu
P lueueq's9{ozs €u{Zs luau sepozJazsJ9^ B lu_IJeZs (9I ,9I) snullos
ÁFoq 'r.uue}9zzol4 so}uod ,ed9>1 d9u IIo^9] 3p 'selapscaq 'oue]eq 1erla§9s
-Jeôzs B s9 J9qJBq 9ÎJ9^'se}el.ulel_al E :{Ip3JeA3{ tuela }9{ 3J}3sauepuFl
,]lepue^Jg >1auF9s;r:azsd9u ÁBeu ueq>lalq
}}I lreq9s9loz7Jq9 {g}plzs V
-q9s?)i e Áleure '}9^rltu BIaIÎ snpoduro4 Bll_€uzspq snu{os 'e|9:1elunur
,n ,Jx ozs1g[1edaJezs so}uoJ
ueze{}ale{ ueqpvz7zs,t Jzo{ IBs9JJollunJoJ
-o6unll D]sa7 € ep 'p}}eqseÎo Iueu ueseÁl9ruazs ÁB; snurÁuouv ,(9I-9I
uesJapoJg '6Z6v snuq€I xepoc) }I+Je{ eqgrglrÁuo{ u_B{I}BA e I9l-ZIgl
Itr89l s '€q9II_E1I tleuuoqe '\?lzIJg u9l9Áuro>1 slreglJo ft-rgtt lglpezvzs
,OI e p!€ru 'B}Io}Buo^pI
{IJuaH I-eJJaxne IoqB 'llnJe{ eq-aJJexnv u9B9n
pezyzs ,6 B xepo{ v ,ueqpezyzs ,6 e Jo}euas I1A3u snc1}sn}l snIÊI.1 §e
Ia eile}lzs9{ IIEqEuua^Bu }9}eIos€TII ueIIIq {un1e}p '1qqg:orlFal Muo4 y
,Iu}e^Q{
{n|pn} 19[ }9l3l99}n 4au9nÁu9l eIaW snruoduro4 (,psgtrlpJoJ
ÁB:oÁ9 q}elu9N) ,.,rlau9no>1delB qq€so}zlqFa1 Fqslq s9ue} e 19hrc1 pg
,Tleuuo
{gzssTl>1 s? u9^ t ito:llt B {IJaê{ezsso '1erlnBeu >11zqasBaul {9}9)i
,m{I9u s9}uoJ9^ Iuas 1a}ías9p9zJazs e 396 ,}Je^ }}oJuo tu3u
}9{?q V {no{
,>Ippp.7zg}í
I{BIe^ eq 'qauuaÁB9zs qqoÁBeuFal e {9nJp} lzv zeÎ9 1eB9sgsclp
qqoÁFeu I_EuuB 'I{BIB^ Fau 11o uaque qq91 IguII^tr ,Igq9qas B {9zsspI }9J
-9n F9sualle ]I_o.Feur }u9{9sle ze §oq 'es9{ozs {osoJJEt{ e ze s?'}s9pl9pl9
ze s9 }r,IJoq9I{ E {Ila^pey ,qqeuapezepueJ {{r{9pl^ 'rleqqesraÁu les9{ozs
)t9{EI qqefiaq Fq- V' :IoDIBtr}{zs g>IeleJ>Iezs9 lgtr{ozsoJnp] 9{EI up|rred
raFual-ale4ag e e|4 1el9ze{}a^9{ B I{B 'gsy p|elp1_oJ 9}o>IIB Ileqpez1zs
,I ,n ,Jy B 'BIaIN snluodtuo4 }B{9}p{zs e al e|_r;
{auqqauenariBe>1 1e}p{os
Z!IIJ?^ E {euJeê{ I,ueu uPquoze lJoq'{eIeJ 9p9ZJeZs
e el9leq sI }TeuZsT s9 'I{ {pue>l:es 19q9r€aq {n[n Zu lJ?^ e Á8oq 'InJepT_}I ,}a}
-z3{9lll.la e:9|44se {aJ9^}sa}J9^ E qq9{u] s?pgzJezsJe^ g (,Esg}}pJoJ eIIIs3
Álpd:py) ,,,g1uoseq zQIpIgu eq|ezs sa89suozo>1B ueq{unuezs FII e zv'e|19l
-Bq e {os {eu.DIB pa6 ,1a89sJanozs ueÁg rlaqelng{ IreuIJ9q qqefiaSe1 eq
,191s9ur,6a
}3{I4Tu 13 trBtnl{Bzs tues ruIuas 9qq9} 'el9leq {unz$ s9 4nfiaura
zoqrirmflzs errezsÁBe ue]}e{pT4ru 'Bû_BuIeIeq }9,€3q {unpJe{ s9 '}e{unJ
-,an 1qle8:osc aqÁlaqa{ 'e^zsJeIII eqrlunfln:azs.{Ba riBoqe 'ea3o3 1gilerrepd
e I9}1e }Jatu :{Imzsa1 sl §; sg ,{tmTeq sI Feu 'ile{ pq s '{u{tl9 pgsgulffia
ÁBoq '1n4sa ÁBeu B {nzsselal s9 {u1qg{ }aF9s]enozs 'Iq9JBq 1a>luru1$1au
-EtB^ {9no}zs€I_p^q J_EuI Eq sg" :1ofosl9íeq p qq9{t4 aQ ehrq >1p{leu pz
-9>1 d9u 19q e ÁFoq 'IgJJB >ttzonerpt e}J{zs ,êu zslJexoJ lFe s9 Fq:p€ },tau
zsoddlzs9ultI ,iBa uaq.e^}tu ( 29 '0pslploq o fr6na zstloxoa) zsoTIeI{n,I
'{ougzs Fq:_o.B vs9zell:ryzs lel4zs }I9 ueq9l3J {Iposgul pezvzs,z ,n ,Jy V
,19s9u9lu eqJ9^ qaranÁFe; e Ftpad tuas '}9s9ÎI{
J9^ e lues 'uoq e ures plpue rueu sntuÁuouv ÁFoq 's9:91le so}uoJ ep 'ueq
Forrása, mint említette is, a Kr. e. 2. századi Poszeidóniosz múve volt
(Athénaiosz 2. 45):,,Nem kell fenékig üríteni a kelyhet a karmaniaiaknál,
aho§ poszeidóniosz írja. őx ioszandékuk jeléül arcukon felváglák az
ereket, italukba csorgatva összekeverik kifolyó vérüket, mivel úgl gon-
dolják, hogl barátságuk beteljesedik, ha megízlelik egrmás vérét."(Né-
meü Györgl fordítása.) Karmania perzsa tartomá.ny a mai Larisztán te-
rÜletén, déli része a Perzsa-öböllel hataros, lakói az iréni nyelven beszélő
karmaniaiak voltak. Uglancsak a távoli Keletre vezet a Kr. u. 1-2. század
fordulóján élt Tacitus, aki a Kr. u. 5l-ben lezajlott armeniai trónviszály-
ról számol be. pharasmanes hiberus kiráty fia, Radamistus és Mithri-
dates armeniai király esküje több szempontból is véresnek bizonyult (Éu-
könyuek, L2. 47.):,,Es Radamistus a karjába omolva eleinte színle|te az
előzékenységet, apósának és atg'ának nevezte, ráadásul megesküdött,
hogy sem karddal, sem méreggel nem fog rátámadni, egrszersmind egl
közeli erdóbe vonszolja, azt hajtogatva, hogy ott van minden előkészítve
az afdozathoz, és az isteneket tanúúlhíva erósítsék meg a békét,Királyok
között szokás, hogl valahányszor szövetségre lépnek, összefonják ajobb-
jukat s hüvelykujjukat összekötözik s csomóval szorosra hűzzák, rnajd
mikor a vér az utolsó ízekbe aramlik, könnyú karcolással kiserkentik és
egrmás vérétnyalják: ezt titokzatos szövetségnek tartják, mint amit egl-
más vére szentelt meg. De ekkor az, aki a kötelék odaillesztésével voltél-
foglalva, megtiá,ntorodást színlelve Mithridates térdénekesik, s földre
dönü. Csődület támad, láncra verik, sőt - ami a barbarok között meg-
becstelenítésnek szérnít- béklyóval a lábán hurcolják. S a tömeg, melyét
kemény uralom alatt tartott, mindjárt galéukodással és üttegekkel fenye-
gette; mégis voltak, akik szánakoztak sorsának ily nagl változásán, s a
kis glermekeivel nyomába szegődő felesége mindent siralommal töltött
be. Elkülönítve, fedett kocsikba dugják óket, míg pharasmarres paran-
csait kikérik. Őbenne az uralkodás vágla teswéúél,leánynál erósebb,
lelke bűnökre kész: tekintetét mégis ó,,ta, s nem a színe előtt végeztette ki
őket. Radamistus pedig, mint aki megtartja esküjét, nem kardot, nem
mérget vesz elő nóvére és naglbátyja ellen, hanem földre terítteü és sok
nehéz takaróval elborítva pusztítja el óket. Miüridates fiait is, amiért
szüleik halálát megsiratták, felkoncolták." (Borzsák István fordítása.)
A történetben nincs szó kuparól, borról, de a szerződés, ha betartják, a
lehetó legszorosabb. Az már Radamistus aljasságara jel|ernző, hogy ép-
pen a vérszerződésthasználja fel véres leszámolásara. uglanakkor a me-
sés végkfejlet, hogl Radamistus takarókkal fojtotta meg Mithridatest,
mivel ígéretettett rá, hogr nem hasznáLl sem kardot, sem mérget, önma-
gában is messzire vezető mesemotívum. Az eddigi történetek tehát kivétel
nélkúlabból indultak ki, hogl a vérszerződést olyan felek kötik, akik
szövetségüket nem akarják felrúgni, és ahhoz egész életükben hűek lesz-
I87
88I
3JIeIeq 1}o]uopl p|eu '>I9lta8eu '1413spl íBe {B}zopI_BIeJ >199u1111u3 dBoq
'(t ,Zs) II9^ Iupn} sI }ZB J9tu olo snISsBc 1I9 uBqpBZ9Zs ,t-Z,n ,Jy V (,ES
-g}IpJoJ sauFv zc Jrr1y., ZZ' as ln4saaz sso Du11l]Dc)
? .., aI9IeJ {9upn} IuI9}!
ugidep las9lnseu9 soÁuglq ue8eur e Á8oques 'qqesoÁps prplos 3o1
-op ,l9[udFeuteJ ze eíI '1ala1o1ffi qq9s9{ uella
V tla}il9^ {e}I9ule 1peul9}
oJaclc e rlp;qÁua ÁBoq 'rl9rrtq §rr {p{e 'pl {91I9Ip} 4oueÁ1o sI }ze pnÁ8e
,zoqsgud8a
1aqq9§a {os uequoze luíJezs 1a.,{1aur95 4eua§a1 >1aqqeseB
-9srrq I9uuB uBq9}Bpn} )i{tu}q souosJlo{ ,iBoq 'ÁB Ie u9| 1:9ze Belgryly
,sg{ozs sI
[_Bn1o}Bzopp 1dauu:nze ze §oqe - }IB]I ze4911apy1aru uerÁuuá
-pu1u J_BIII Bûo^ a:r14|a1 }9qJe1 >Iol9 ze ]o{1ru '}Ie^Ja} IeJ e]peJ Jo{{€
{EsJ s? :uaq>la3al:es InJo{ }}opJorl u9^Jaqlue ueê{ IEJJoq 'a}}a}IJezs
-Áu9>1 3Jla]9}n{s3 }IesJ9]u}q lo{Ilu 'pt 9lze39l, ap9zseq 'EuIII}EJ }ulJezs
{p{B 'r[_E} 9pI ze )ielp€{V" :elly yze l9Js9^n{seezsso oI.aJ-EuIII}B3 11o1|eze1
ueq-89 ,o ,Jy e snds1:3 snI}snIIBs 'pseru1e4q r-lorl§a Jesaec snIFI
(,Bs9l}pJoJ {elg 9In9IÎ ,b 'DloJnqnd :Zsoq{Je}nld) ..,{eu[B}I I}PZop
-p {€zsq }9J9^ s '}íIzsa} eJ1^,!zs JeqIIIa 11o1pffi3au ,§e 1a4nzar1 §oq 'Áftr
,IB{{osn{
{auzse} ]r_l)ise sa}3uIeI9J s9,{Beu pultu.,§oq '>IelzoJ9leqÁBl sq
-1nbv 7e >1atzo>Isc9ue} '4nru-reÁuFeur }InJe{Is 1e4e[1 ze l9qq Jo{FIr\r'
:{B}zopI_B Ie^9J9^ J3qlue 11o41ÁFFeru dBa nndBa IB)p{IesJ_E] 4osnqrnby paz
-3{}3ôzs eJ9s9^lqezssp Ál_e-rp1 r_Bru9l snq:adn5 snlupbrea lloznuI9zs v
,(89I-99I 'Z 'uoJ!]nDuo6ly :snJJeIg snIJ3[B^) 1erln|de s9 1a>14|_r91 >19|
-1o11ffiaul íBoq '1eln,r-re} Berrr allal9scad §1 '>1euzsr Igqqe s9 'eqJo{ leu
-zopJol{ 1e:eqod }Ie1 IoJJ9^9I u3q]3u9uQ} Iel89lotlal e '1elzope1 zoq_e8gs
-so{el Bzseled paza,taudB4 'I]}9Ie {p.Fq.rp€ }aBlzs B {pIe 'qgu lzsoutu9l V
(,esgupJoJ elnÁc Ázolern6) ..,1ez9{}r] Ze nQpgpza>lFaru .oj?lnzg,I9q9I
saJ9^ e 4epr uaduuaIIIEIe^ iosoplosz e s9 '{a}}o}uo }ez$ s9 uoq eq}sn zB
'4apaB9rt 1a>lrlau:a§ sezsso zB Jo{IurV ,aq}s1l ze >lqlvqopeq s9 {g}IoqBJ
-BpIaJ er:7nq1 eluezs >1n|de ]e{e{eluJe§ e '191sn §eu ÁEa 9zo>1e:oqgl §a:
-es }9{ e {B}{BJI{ '{9}IoJJnI{ EqJoq91 e '>1913o31a 1rarlarura§ 1pBJB{II ueq
-uoldl§g zs9lreqd" :(1 1 nÁuo1 ,t) aJ}}a}zBF l:IaI Ie}I_B zso}opoJ9H B 1elnF
-pru Ia rlepelpe8e-r ueq>ln§eJeq I}u_EJI zs9ueqd {osoplosz IeTJE{ s9 Bo-ro.3
gIocJBq rrequroldp§g zV ,}u9IuIeH s9 ]ugaJx '19uoft}uV p^]u_eJ TB{{n§
-Btrr ueq{3lqqgs9{ e eq>ln[!rp9Fe.4 '1a {euse l7lgzey. sgul,§a eg 19>1 zsnd
-plo 'Zsg{I3unlod gleze^ }B{gpEuI_El e 'aJ9^}Se} s9 Zs9pIoe}g 9p9^ }!eq
-9I{J V ,leze^ ues e.r9|1uruos 'pel11 191el!a3qB9^ ]eu?]Jo} E IIIIE s9 'nlleFau
muan9}IeJ '|7Jzs?J IBq9W qqqgp8a1 'ze'l9s?p9z-razs po48au u) J?zaapDu
pll opullI7} ualle r_Bq9qJ e Jo{IurV ,sT B}BI_Euzseq }ruleu9l11e3eu er[eJ.,i8e
g}eq}p]nu{q ea3o1 I9]13pze{ IIEquozB {eu_€um^noul s9p9zJezsJe^ V
,efilsolzlq
]9ftuse uepaleqBezsFaru s9 salelnsJ
-oq {aIeJ uoz9Jq9 ue,lplzod e }ulJazs {osg{Tu9l{ s9 {gJ;1eue}Jg} e s?pgz
-JazsJ9^ e s/Ben ,1gFgsrrepeuuIezlqs9}BplJlnllN ITr}EIzsoIe e}pn] 1en9la-r93;
sgpozJazsJ9rr e uadd9 9 lJalu 'Ia}9^pI l]0:alü lJ?Ze a}ese sn}sIIIrBpEu ,{eu
téve kezüket tették le szörnyú esküjüket. A motívum tipikus önfejlődé-
sével állunk szemben. A kortárs Sallustius még csak szóbeszédként em-
líti meg a vérivást, Cassius Dio kétszáz év műlva ténykéntköz|i az em-
berevést. Sallustius elbeszélésébenráadásul két önálló motír,rrm kap-
csolódik össze. Az egyik a vérszerződésé,amelyrrek írásban is rögzített
elótörténete ekkor már négl évszázados múltra tekint üssza, a másik
közösen elkövetett bún összetartó erejére való hivatkozásé. Julius Cae-
sar Sallustius múvének51. fejezetében hivatkozik az athéni harminc
zsarnok szörnytetteire. Sallustius tehát nyilván ismerte Platón eg}értel-
mű megfogalmazását: ,,Másoknak is adtak ők tti. a harmincak] ilyen
megbízatást, mert igzekeztek minél több embert búntársukká tenni."
(Szókratész uédőbeszéde, 32c. Devecseri Gábor fordítása.) Aki uglanis
részt vesz a közös bűnben, nem válhat árulóvá, mivel bukásuk esetén
mindannyiukra ugyanaz a sors vár, hiszen uglanazt a tettet követték et.
A Catilina-féle felkelés egles vezetőit Cicero, a Kr. e. 63. év egrik
consula a szokásos jogi eljárás mellózésével halálra ítéltetteés kivégez-
tette, amiért először us/an ahaza aúja (poter patriae) megtiszteló cím-
mel tüntették ki, később azonban száműzték Cicero támogatói számá-
ra tehát jól jött Catilina és összeesküvő társainak démonizáJása. Sallus-
tius ezzel tisztában is volt, ezértfűztehozzá, hogl ő nem akarja eldönte-
ni, mennyiben hiteles az összeesküvők vérszerződésének híre, illetve
mennyiben nem. A vérszerződés negatív előjelű motí,urrma tehát a törté-
net spontán továbbfejlődése során átalakulhatott emberáJdozattá, em-
berevéssévag az ellenfél vérénekme§ivásává. Pomponius Mela szkítái
a vérszerződést betartják, ez a motír,rrm pozitív hasznáLlata, ellenfelük
vérétazonban a csatatéren a sebből isszák ki. Ez kétségtelenül negatív
pétda, amelfiől es/enes út vezetett Kézai Simonnál Vérbulcsútörténeté-
hez (I9.33): ,,A hetedik sereg vezérének Vérbulcsútmondják. Ez ZaJá-
ban, a Balaton tó körül telepedett me§. Azért nevezték pedig Vérbulcsú-
nak, mert naglapját a krimhildi csatában a németek megölték, s ezt ő
biztosan tudván, bosszút akart állni rajtuk, és több németet nyárson
süttetett meg, és annyira kegretlenkedett velük, ho§ némelyeknek úgy
itta a vérét,mint a bort." (Győrffy Györgl fordítása.) Hozzá kell azonban
tennem, hogy Saxo Grammaticus szerint a dánokra is jellemző vo|t a
vérivás, a sebesült Folki például sisakból itta saját vérét(A danok törté-
nete, 4. könyv 10B t94]). A maglar krónikaszerző, Anonymus azonban
nyilvánvalóan nem a mas/arok kegletlenségét,hanem inkább becsüle-
tessógét akarta ábrázolni, ígl a forrásaiban található vérszerződések po-
zitiv pé|dái közül válogatott.
Ha röviden össze akarjuk foglalni, hogl a vérszerződés motívuma mi-
kor, melyik szerzőknél jelenik meg az ókori irodalomban, a következő
táb|ázatot kapjuk (bar a póldák szérnát még lehetrre növelni):
189
06I
'g}€q}elnurp1 a^pze{ |glpez7zs,9 ,e ,Jy € ueqs9J}}eu9}J9} r_eur9:-Bo:o.F e
elelopuoF s9pozJezsJ9n e ÁBoq '4nheql;dell9Faur ugfdep {auuepullN
(]s9{ozs pglu B {9ile^]9) {vll\Zs
{ep?uI
,Zs ,t ,n ,Jy
{BIBITIBIuJB{
(rlosnqlnby 9^n{seezsso zB) {ETeuI9J
{9u{Zs
,Zs ,Z,,n ,Jy
YEIeIu3TuJE
,zs ,I ,n ,Jy
{91!{ZS
(pg^ Irenezodep8aru) {9^n{seezsso ptu9J ,ZS ,I ,a ,Jy
,Zs ,Z, ,e ,Jy
IBIBIIIE{IIJ€{
(sn{nltu) {EIzsnuBI}E
>19sz:ad
,zs ,v ,e ,Jy
{_o.Fq.Iq8
>|9l.|>|Zs
{ETeIJB{
{9.39J9B
{oq€JB
{9pr]I
{ep9tu
(sn{nTtu) {p8qrp.F
(sn{n1ul) >1oFzseled ,Zs ,9 ,e ,Jy
oeu pezvzs^g
:zoq{Iesn}}J }]ozou€lgzzoIy sepozJezsJgn e d8oq 've >I9llol
-Jl_e 1or4ad9u Álau ueq{Bzs9pl {!{Ieur '1upBszl,r8etu sI }zB seTuepJg
,Zs ,t snuIos
,Zs ,t ZSoTBu?q]V
,zs ,Z zsoq{Je]nld
'Zs'Z, ZsouepIn,I
,Zs ,Z-I sn}IcBJ
,Zs ,I SnJJeIg snIJeIB^
,Zs ,I ,n ,Jy BIoW snmodtuo4
,Zs ,I ,e,Jy snqsnI[Bs
,Zs ,7"a ,Iy ZsoTu9pIezsod
,Zs ,7 ,e ,Jy u9}PId
,Zs ,ü ,e ,Jy ugqdouey
,Zs ,9,e ,Jy ZsolopoJ9H
(Lgb ,e ,Iy) ,Zs ,9 ,a ,Jy ZsoInq{zsIV
pvZeZSê oZJeZs,
és számos néphez, ígr a göröghöz és arómaihoz is kötódik. E népek kö-
zü1 eglik sem állt rokonságban a mas/arokkal, hiszen a pelaszgok és az
atlanüsziak mitikus népek voltak, a görögök, médek, lüdök, szkíták,
perzsák, karmaniaiak, rómaiak és armeniaiak az indoeurópai nyelvcsa-
|ádhoz tartoztak, az arabok pedig sémi nyelven beszélnek. A szkíták eb-
ben a sorban nern az elsők, és még csak nem is a legglakrabban emlege-
tett nép. A hérodotoszi híradás szolgált Pomponius Mela, Solinus és
Lukianosz művének alapjául, ígl esetükben nem is beszélhetünk önálló
haglományról.
Ha azonban Anon5rmus - tévesen, de tévedésétRegino prümi apát
krónikájából, nem pedig valamiféle mas/ar óshaglományból merítve -
abból indult ki, hogl a magyarok a szkíták rokonai, netán leszátmazot-
tai, akkor forrásaiból bátran átvehette a szkíta szokások leírását, hi-
szen azok, nézete szerint, nem nas/on küIönbözhettek a mag5/arok szo-
kásaitól.
Fölvethetnénk, hogy Anonymus talán egl számunkra már elveszett
ósi maglar mondát, hósi éneket vagr elbeszéléstdolgozott be a Gesúa
Hungarorumba, és onnan szátmazott a vérszerzódés története, Csak-
hogl e feltevés ellen épp ó maga a legfontosabb tanú, hiszen ezt irja mű-
vének bevezetójében: ,,Ha az oly igen nemes mas/ar nemzet az ő szár-
mazásának kezdetét és az ő egyes hósi cselekedeteit a parasztok hamis
meséiből vagy a regósök csacsogó énekéból mintegl áLlomban hallaná,
nas/on is nem szép és elég illetlen dolog volna. Ezért most már az ira-
tok biztos előadásából meg a történeti múvek ülágos értelmezésébőlne-
meshez méltó módon fogia fel a dolgok igazságát." (Pais Dezsó fordítá-
sa.) Vaglis ő maga határolódik el a mas/ar mondai haglomány haszná-
latától. Csapodi Csaba (148) uryan menteni próbáIja a helyzetet azzal,
hogl ,,tudós módszerrel ezekból [ü. a mondákból] szűri ki a valóságot,
hozzákapcsolva azt, amitaz irodalomból, és tegrükhozzá, családok ha-
glományaiból, főleg a helynevekből vesz", de ebból es/általán nem kö-
vetkezik, hogl a vérszerződésnek Anonynrus megtalálta volna bármilyen
ősi maglar haglományát, Milyen iratokra és történeti múvekre gondolt
Béla király tudós jegzője, amelyeket forrásként használhatott? Es/et-
len olyanra sem, amely valóban a mas/arokról szólt, hiszen éppen az
volt a célja, amint ezt műve bevezetésében határozottan meg is fogal-
í\azza, hogl elsőként megírja a mas/arok és más népek szárnára a ma-
glar honfoglalás történetét. Ha tehát nem a maglarokra vonatkoztak
forrásai, akkor a tudós jegző nyilvánvalóan a más népekről szóló törté-
netek egy részétvetítette rá honfoglaló őseinkre. Anonymusnak nem ez
volt első könyve, hiszen, mint a bevezetésben említette, korábban már
megírta ,.a trójai történetet és a górögök háborúit" (sicut historíam
Trojanam bellaque Graecorum scripseram). Igy biztosak lehetúnk
191
T,6I
-d9zq>I v ,(,ts {gszJog) ,plzevIzs e-rrrplzod }E{osBuo^ ,rpeBau sa§epase
zu 3.w ,€lzEuIIp{Ie aJles9 t93 llesguon nplzod {9}p{zs pep|eq E ueq
-qÁFa| qau9s9l;Áu9luzse soÁuguro§eq >1ad9u lBq.t8prn e" §;ueÁBn seuep
--ro1 'e|9:;1eu9uo} {o}9B y ,e6olgz >1eugBgsselapscaq 1ad9u a Álarrre
'IgJvsv>Iozs 9zel9| upqgle^ u9le} uaq{alasa soÁuozlq ÁBen ]1ezale}9]IeJ
qad9uua:ad 11onp '1I9zIIeepI ze lu1rn'9zs uI u€^ I9Js9III ruau slÁBen
,,,Faur ]Ia]uazs eJ9A s9tu
-r{8a 1pre 1ulur '>19|pe1 >1euF9slaôzs soJEz{o}I} }zg" :{EIEIuoIuJV ,.,l9J9^
sgul,§a 4qel4Feu eq '{Ipaseftataq 1n39sl9req §oq 'rl9ftopuoFl§n" :>1e
-IBIuEtuJBy ..,1au9a,o>1dep qqpsolzlqBs1 Bpslq s9}JB} e r19|pq lzg,ueu
-uo {gzsslp{ s9 }J9^ útolpt B {IJeê{ezsso ']e{nFe{u ilzqas8eu >1o1o>1
,1rulsa §eu e
]9{9q V" ,.,{unIEQ sl8eru 'ile{ eq s '{u(ll91_r9s9uÁBe §oq
{nzssa}al s9 )íult}Q{ ]e89slalozs 'InlgJeq 1a4un41,{1aue[B^ {9}]o}zsBI_BÎ{
JgIu eq sg" :{9}I{zs ,.,}a{9 {I}aza^ n{I9u 8gsp:_epsc dBoq '>1apa} }4{s3
sI eJJe F9ur >1o:9qJeq V ,{euzsel >1aseBgslarr.ozs s9 '1sgur,{Fa >19fin:9 tuau
Io eqos ÁBoq '4eqqgla>191a3e1 B lttzg{ {9âI ale^ e Faru 'zsopIJV s9 {eu
-gllaq e Jo{{a >1alpnqseFatrÎ" :}íESZJed s9 {_o.FgJ9c *,8aur {3u}9{ ÁB lp
1aÁlaure '{oqEJB zu luq:o:I'}s9p9zJazs E 9Ire}J4 uaq}ala}zsl} eJo{{e Áleure
'el|e;:aqure dBa F9ur sculN" :{oqEJV ,)ilse uras 9zs I9J{Ies9 lues 'IgJ
->1orer{Beur B tu3s 39u ro>pla EI{ou 'uEqs9JJoJ uapullu I9lJe {nssBÎo lZ3
uesoluod a^pze{ Iglpez9zs,9 ,e ,Jy B 19q eC ,IuB}uoqIaJ JeI{aI ulau lIIuB
's9p9zJezs qqeluazs8aIe eJguryzs .,>1oÁu93od" e s9pgzJezsJe^ y ,1odep
r3o| rert_e8tozs s?pozJezs e zoqgBgsÁlgJp{ {eule}lozeulJgzsa1 pgdry s9
sotII[V SI,6EA ,,,r1911o1:elFaru ft{nI9IBqpuIIu ')ie]]e} a-rrln|n>lsa ]Zo}i s9ul
-ÁFa io4rle 1aÁlaru '}e]Iq E }ze slFgru '{e}Io^ 1oÁugFod BIIou sg" :efs7lze
uezslq 'eJ9lJJezs snurÁuouv }3u9uo} soluoJ lr_tÎ{pueJ sgp9zJazsJ9^ V
,{unZo{I9[B}
Ie^9s9}
-elz3p3Je Bu{ZS sa,r91>1ore§Blu B }]o 'I9u9ut8eu In9pl9d 'ue^ IoqB s 'I9J
->1o:eÁBeru € sculs 9zs uepa§e uese}ezs9luJel uaqezs9-r qqoÁEeu8a1 >1al
-ÁuQr{ g ,1s9JI }p€J€IuuueJ Inuele}^?u }tu}c (Dsp1l1zsndla DrgJI) aDloJI
LunlplJxg zB '€IJ€}nIIIT{ u9^]sl ÁJu_elldey ÁEoqe ']uIIIIEIEA '(9? Ipod
-esJ' alau?]Jo] 4Dupsp1l1zsndla D fgJil y aDlo JI sJuoJ] JnJ7s ap q Jo]slH
e '19,,rÁuo>1 (euuolo3 ellep oppc) EuIIInIo3 ep oplnc IBII}cIzs ilunq
-Ie u9ln ZBZI Iapplôl B s9 ]9s9l}ploJ uI}eI 4eug,z|e4a19-:opug5 ÁEe51
zs3ueq}zslrcy-Iy'1g[!rlunu lplFglotupa Jop|zl IEIITôS'(ilz9pt ]9IeIÎ
snpoduro4 snuIIoS IoqB ,uBcneloscde>1 loss9p9zJazsJ9^ E uesouop{)
,n ,Jy p ']9|9{Iu9rr1 19de lun:d oulBeu '(üB
}9^rtrrr snullos lpez7zs,t
{gszJo g' 4appz a4 D],l4zS) 1p uq1 frcg Dlp Jox g }I4zs9{ pqglaza|a1 eLr1zs
qeug[_e4pgDl snul}sn r e el|9uzseq ,{Boq '9}BInB}nIup1 ug|dep >1as9zedBe
ylnzs?anozs ueq9[!1sa3 ap '(}?seJBo-I_E uaqqesaÁler{) 8aru 1111tua }9^rtul
seJeo ptFn:qd {psJ Inzo{ I€sgJJoJ eFeru o ,3ueulsl sI ]9zs9J ÁFa >1os
-9JJoJ lIoJosIeJ ueq{ElqqgJo{ 'gzo{}puo^ aJs9pozJezsJ?^ e ÁFoq 'euuaq
kori krónikaírók gátlástalanul merítettek motívumokat antik forrásaik-
ból, de olykor fantasztikus elbeszéléseikettörténelmi szempontból nem
szabad komolyan venni. Aho§ ezt Győrffy Györgl megfogalmazta
(1996. 199): ,ÁnonyTnus Gestája a nyugati latin nyelvú írodalomban a
12. században divatba jött regényes gesta, amelyben a szerző a régmúlt
időket saját elképzelésealapján eleveníti meg. A regényes gesta írója
nem hitelességre törekvő történeteket ír források vagl az emLékezet
alapján, hanem források híján vagl azokat félreértveeg5l érdeklódést
felkeltő irodalmi alkotást. A történet gerincéül szolgáló esemény lehet
megtörtént, mint a mag5/arok honfoglalása, lehet kitalált, mint például a
frankok eredeztetése Trójából... típpen ezért a regényes gestában elbe-
szélt történet nem szolgál hiteles forrásul a történésznek."
Az eddigiek alapján feltételezhetjük, hogr avérszerződést Anonymus
nem vehette egretlen olyan forrásból sem, amely valóban a magrarokra
vonatkozott, üszont bőségesen álltak rendelkezésére olyan források (pl.
Solinus), amely más népek, többek között a szkíták vas/ a médek vér_
szerződéséről számoltak be, Anonymus azt akarta múvébenérzékeltet-
ni, hogl az Ámosnak tett esküt a mas/arok sohasem fogják megszegni.
Ehhez a feltevéshez pedig a legjobb alapot a vérszerződés készen ta]a]t
motívuma jelenthette: akik i|yen szerzódést kötrrek, esküjükhöz mind-
örökké húek maradnak. Es e húségenaz sem változtat, ha a nér,telen
jegző elfelejtette hozzátenni: a közös kupába csorgatott vért, pogány
módra, meg is kellett volna ízlelni. Bár lehet, hogl ez már túlságosan is
pogány szokásnak túnt volna a keresztény szerző szírnára, amely leron-
totta volna az örök hűséget sugalló történet pozitív hatását.
Mátyás Flórián és Terplán zoltán megallapításával ellentétben min-
denesetre sikerült találni egr olyan antik forrást, amely egy azonos nép
vezetőinek vérszerződésétírja le, és amely a törvényes rend fenntartását
tűzi ki célként,ez pedig az atlantisziak esküje platónnál. Az igaz, I:'og
az atlantisziak sohasem léteztek , de az is tény, hogy Platón Atlantisza a
középkori Nyugat-Európában széles körben ismert volt, mivel a Ti-
matosz című dialógusát, amely Atlantisz leírását is tartalmazza, Calci-
dius Kr. u, 4oo körül latinra fordította és kommentárral |átta e|.Igaz,
az atlantisziak vérszerződése nem ebben, hanem egr másik, latinra le
nem fordított műben, a Kritiaszban szerepe|.
összefoglalva megállapíthatjuk, ho§ semmiféle bizonyítéknem á]l
rendelkezésünkre, amely alátámasztamá Anonymusnak azt a történetét,
hogl a maglarok ,,hétvezére" valaha is ,,vérszerződést" kötött volna egl-
mással. Avérszerződés motívuma sokkal inkább szárrnazhatott az óko-
ri forrásokból vagl a középkori Nyrr§at-Európa krónikáiból, gestáiból.
193
v6I
-{eIB uI}EI uoloYtBFetII uBqJo{d9Z9{ ,,leze^ Eq9ul9t{ 1!l uepulu- e {nft_Bl
-€} trras }9uloÁu ueqle^nu >IozJaZs IJo{9 ZueLI 'eposJ Lu3N,(InquIE}zsI
Btu) lBuuol}uBzng s9 Ie^9{IuoIBZsseqJ (üEqgIu_€q[V seJlnC EuI) }otunlqc
-BqJilo ftped elleuFg e1 e '1Álod9N €Tu) pzsstlodeaN Jessenuls Eu€I]
-Itrroq BIA € 'QIpeJ BIu) Iezs4pec s9 (euoBe::ea BuI) IB^9cBJJEJ }oTu
-nauua_r,{4 lunununs elsn§ny eT^ e '(snqued e.I) IeluIün3uua-rÁ6 urnru
-tuns ]eenxas aenby €p1uoq pI^ E '(ourleled elu) rezssnulJoued (BuIs
-seIN €uI) ]9uesselN IBII}cIzs € eIJeIE^ e|ê'(ezuecEld BuI) Ieênuec€Id
s9 IE^9uoIueJc 'IE^guoJeA ezsso e]}91Q{ 191alpby EIIIInJsod ern y ,§eur
lleze>lJ? Epo sI lu3u se p{ }Inpul l9q9ul9u uleu ]r,l soIIrBZs ,{8oqrles3
,pqunlsTpunJg
Intzsare>1 (geg EuI) uoulnrreg
BIJnuIW EI^ E 'eqgnde3 lpze\J? In}zseJe{ uounulsec €uBe,I B_IA V
,}pelpq
9I3J IIInIuIJJoc ftpad BIJe1eA elê'(ozzeJv €Iu) unI}oJJV elssB3
eI^ V ,(ezueJeld EuI) }9queceld eu9le l9quInplulry 'pal;d9 }1epza>I
u3q-6ol ,a ,Jy snJnecs snlllluev snJJEtrÎ }IuIE 'EIIIuIoV BTA V ,}p€Ieq
(aJuaôJd-ue-x.rv eur; Blee$xs5 aenby pllp8 e ftpad eIIeJnV BI^ e '(Iu
-IuIRI eu) FlrunluFuIJV eIuIIIrBIJ eIA V ,Te^9{II9t{ ezsso eil9}9{ }9[9}9{I{
(IsIpuIJg eur) runlslpunJg slq;dgqqglo} pletu '19nde3 {esc Jozsola eld
-dv el1 ]}epze{ pal;d9 IB}I_E sncee3 snIpnBI3 snlddy ueq-ZI t ,e ,Jy V
}]3}ez3^ Bq9epJV ftpad EunEepJV
BIA B 'eqIIqBc BIuIqEc ern e 'e:leÁleqolelgs {e]elnJe} TI_IqEs RaIe{{Bzs9 zB
(1r,, 9s) EIJBIBS BIA B 'eq9}Q{T{ T_BI}so Zu (l+ I919{rJI) slsuenuod el^ e ,{FI
,Ie{{e]elnJe}
noup9I{Bsur rreuuoft zB s9le{r19pl^ _o.^{oJ e}}qlnJg{ B trgulgu
{gsso{ezssq Á8oq 'p{ {ElInpuT (9{plgJJgur Áuery) loJl,unaJnv LunlJrrlll171l
p ',,I9}9{Je}9Iüo11{ 6" peza,{1eqle uotunJog B qq9s9{ plp snlsnFny ze'í9q,
-gfiuodzo4 }TBuuB }9s 'Igqso-ry^ € pr4ur p[4 qqeso}uoJ s9 '}Io^ qqespl T€Á
-9[ure1l_e IBIugl e ug|apl Fgses:g1zo{ IeJo{ , ,ze6l ne}al{al luau TreqeTuJoJ
B ueqqe S9I9ZS e 'eq9lllgtt }r,l ueplllul }lalaqlaze^ ruau,{Boq 'sa}ezs9luJeJ
,ezsso en9}9{
wzgvwv r,lzssoq Je]9uIoLr{ Jezeue^cue1.r{ dBalrrpr }I9}9{
-I{ s9 11as9pdala} qqeso}uoJ uIoIBpoJIq V ,]Je}9uloprllazr§9u 9III_Iu ü-9't
B eu?Ie u9|apl rlau9s9pef:elp1 qqoriBeu8a1 eleln"re1 uo[BpoJlg r_Bulgu V
éuD qJo49 zD uplD]lp fr 6 a a -4pllpuzsDH z4lz o4]Duo a D JlDs Jp]
sv olplddy DlA D uDqglDa splgzs a fr6ol1 'a-zo61 ,,,yazaa Dqqlu9a ]T
uapu!u]" fr6oq '1vsv}aJJalxs! ]Dz9l9u]T.1 !DL\7J glazsfijou o aq pafaf
fi6oa 1pza4lDssplgzs D lDzzD afiuo41zg4 sv nfiuo4uq qqo$al y
LLaZg,^ Vg\/Wou Jn NgoNIW
jának: Omnes uiae Romam ducunt. De hát akkor ki alkalmazta e|őször
ezt a mondást, és pontosan mit jelentett?
A mai Európában számos nyeb őrzi ezt a száJ|óigét:
Német: Alle Wege führen nach Rom uagg Es führen all Wege
nach Rom.
An§ol: All roads lead to Rome.
Olasz: Tutte le strade portano a Roma.
Francia: Tous les chemins menent á Rome.
Spanyol: Todos los caminos llevan a Roma.
A maglar mondás jelentése o. Nagr Gábor szerint nincs összefüggés-
ben semmiféle Rómábavezető úttal (5BO. oldaV236): ,,Minden út Rómá-
bavezet = a) a jelentéktelennek |átszó üglek szálai is (a szóban forgó)
vezető személyiségekvagr hivatalok kezében futnak össze; b) szólássze-
rű használatban: bármelyik eljarást választjuk is, uglanaz az eredmény;
c) ugranazt a célt többféle módon elérhetjük."
A szólás legelső írott felbukkanása ismereteim szerint Alanus ab
Insulis, franciás nevén Alain de Lille egrik írásában talalható. Az ll2o
körül a franciaországi Lille városában született tudós cisztercita atya
1 175-ben írta Líber parabolarum (Példőzatok köngue) címúlatin nyel-
vú költeményét. A vers disztichonos formában, tematikus csoportosí-
tásban sorol fel és értelmez arnai napi§ megfontolandó bölcsességeket.
APatrologiae Cursus Completus 210. (Paris 1855.) kötetében található
mű V. részének433. pontja alatt azt olvashatjuk, hogl boldog a sze-
gény, aki maga választotta szegénységét,hiszen útját félelem nélkül jár-
hatja be (dum carpít sumptas absque timore uías), mivel nem les rá
tolvaj és rabló. Ezt az uthoz kapcsolódó gondolatot Alanus az alábbi
szavakkal folytatja:
,,MiIIe uiae ducunt homtnes per saecula Romam,

Qui Dominum toto quaerere corde uolunt."
,,Ezernyi út vezeti (azokat) az embereket az évszáaadok lefolyta alatt

Rómába, akik teljes szívükkel az lJrat akarják keresni."
A vers ezek után különféle utakról beszél, persze jelképes értelemben,
amelyek a hegrcsúcsokon, sivatagokon vas/ éppen hidakon át vezetnek.
Vagris abitheznébane};.éa farada]mas úton juthatunk el. Agondolat ere-
dete végsó soron a Kr. e. 7. században élt boiótiai Hésziodosz tankölte-
ményére, a Munkak és napokra vezethető vissza (288-292):
,*\z, ki a hitványsághoz ltúz, cé|ját el is éri

könnyúszerrel: síma az út hozzá s közel is varr.
Amde örökké éló isteneink az erénylrrez
195
96I
BIOIIP4 sa Zs€Io ze snJuIJIq€I{TEZotu B e^pza{ Iolpezezs ,Ix V ,}I{.tzsg{
Ueqpez9zs ,I^ € EHIBzotusn}uIJIqeI 9{eIB 19{ eIBlIA TI€s IBuue^€J V
VI sg 13 gc 1g sIV
Is g1 cg Vg c,I gsI
sg ,Ic gV JV gc ,Igs
cg VJ cJ Vg clg
,Ic gV Jc Nc JV gc,I
cg VJ cN VN cJ Vg c
gV Jc NV Sv Nc J Vg
cg VJ cN VN cJ Vg c
1c gV J3 Nc JV gc,I
g,I cg VJ 3J Vg 3,Ig
Sg 1p gV JV g3 ,Igs
Is g,I 3a Vg c,I gsI
VI sg ,Ic gc 1g sIV
,zoqzsoJnB}gull^tr E Zsnezsaqa
9z9,,iBa1 1aÁu
-:ozs r.r|eye{Iq E u9[epl {BuIIE ,{Boq" luyn 'zoL|z9qriBe }uazs e 'zeql]r1w
-e8t ze 1s 1euln|uolr,r s_oF-reÁIre{ s9 gvseJq!'z?r|ev ueÁ1o {e^}q e §oq '1z
-ad9>11e| ve lvJqeJ ff ,8eu 1n|de>1 tr€{B^Bzs E }p{ozetle§n 'rlunpe1eq pq
-Áu_e,,l {úIeuIJ_Bq s9 'Iuepze{ ile{ I9urr}eq 5 9sd9zo{ E }9s9s€Îo ]BJII3J V
,Ie}]eJIIeJ
Q?q§e ]uezs) \/Isg,I(c)Jg VJ3NVS E 'g}BIR9I 1ez,iB9qqeq
ÁFa ruaueq' s9loz7 Jq7 -zs o Jnq9ul141 11o>1ozsFalu uo{osn}uIJIqEI Áu_e8od e
ureu '1rrln[}eqel Ie e^pzn{el }o]zse^lr,l ze g,ôu1e'ueq9Je} 9sd9zor1 {eugFII
-€zoIusn}uTJIqEI B{Illzeq-sn}e:edag 1pd9 uaq-7zt V,g]pqI_EIB} (ueq-nl8
-uIJ ulnlle}sec IJo{g zB) ueq-allpsuB9lJo re1:9Bp ze >IIezovIsn}uIJIq
-€I ]pBJBuIuueJ {I€qtrroldura1 ,{uglzsare4 'lqqeFgrBel V ,}Io^ 1Iezo:.n 9Ioz
-vJqg ]sn]uIJIqeI 'n}epeJe Áu_eFod 'IJo{g e es9ze|e;1{ Id9{ 19 lle1 le>p{os
-g1elpqgrd§etu 'nzssoq gleze^ zeIDTq zuBI ze er7ulrqzs rlaÁu9lzsa:a1 y
(,Bs9}!pJoJ a:ru1 1e3depp6-1Áu9scuelJ)
..,}Io^ zglleu IuIJgq '{Izs]e} >1eqrÁuuo>1 JguI u9lze
a^J9I3J pJsJr,lsJ e ep 'ueq}epze{ soÁ8uo:o§ e[4
'uaÁlgpa:au lzssoq '{euzsp ugsg 39spezz1
templomok kedvelt díszítómotívuma, amely különböző értelmezések
szerint az egr}:áz csodálatos épületének vas/ a szentföldi zarándoklat-
nak, a keresztény lelkek tévelygéseinek és a gonosz fölött aratott gőzel-
mének, netán Krisztus Golgotára vezető útjának szimbóluma lett.
A ,,minden út Rómába vezet" szólás másodjára még Alanus múvénél
is meglepóbb helyen bukkan fel. Geoffrey Chaucer, a Canterburg me-
sék költője 13BO körül írt egr értekezéstaz asztrolábiumról, a bolygók
palyájának és pillanatnyi helyzetének meghatározáséra szolgáló, korá-
ban korszerú, ma már elavult múszerról (A Treattse on the Astrolabe).
A kissé nehezen olvasható középangol traktátus bevezetójének 26-29.
sorai ígl hangzanak:
,Ánd god wot, üat in alle thise langages, and in many mo, harr thise
conclusiouns ben suffisaritly lerned and taught, and yit by diverse rewles,
ríght díuerse pathes leden diuerseJolk the ri.ghte uey to Rome." Vag§ris:
'Es Isten úgr akarta, hogy mindezeken a nyelveken, és még sok máson is
kielégítóen tarrulmányozzák és tarrítsák, és mégis, különböző szabályok
alapján jussanak helyes következtetésekre, ahoglan a különböző utak a
különbözó népeket Rómába vezetik." Az utolsó szavak minüa Alain de
Li||e szólását üsszharrgoznák. Chaucer gondolatmenetében a tudomá-
nyos igazságr a vezető útról van szó, és azt áJlitja, hogl kiilönböző nyelve-
ken, kiiLlönféle érvelésselis el lehet jutrri azonos igazsá$hoz.
A szólás mai formájában a híres meseíró, La Fontaine állatmeséinek,
fabuláinak l693-ban megjelent kiadásában bukkan fel, a meséket\ezá-
ró |2. könyv utolsó, 25. versében (Le juge arbitre, l'Hospítalier, et le
Solttaire. A békebíró, az apoló és a remete):
,,Trois Saints, également jaloux de leur salut,

Portés d'un méme esprit, tendaient á méme but.
Ils s'y prirent tous trois par des routes diverses :
Tous chemins uonú d Rome : ainsi nos concurrents

Crurent pouvoir choisir des sentiers diffórents..."
,,Három szent, eglaránt keresve üdvüket,

Psforma lelkesen egl céI felé siet.
Am útjuk mégsem es/, mindegyik küzd, de máshol.
Tudván, hogl mínden út Rómdba uísz; ekép
A három vetélkedőnk külön ösvényre lép.
Esnk undorodott a csúrés-csavarástól,
Nyugtől, bajtól, mit a pereskedés jelent,
S fölajánlotta, hogr vállal ins/en, azonnal
Minden itélkezést; nem gondol a haszonnal.
Mióta é1 a jog, az ember idelent
L97
86I
,upquroÁu Esc9tIBl sg^p{r 1ueFo$aur {nuu3q sg
,Irequope^ e p1 >1o1e|p€letrÎ
39ru elpuotu - >1o1eBeu Fau Iu}9I uBqq7vslj-
,1aquala§atu euueq
{o}ocJe s
'}9q eI r19|padep - luezs u l|gzs - uII_EÁ]9g -
,Fgselzs1l19}slJy E JIe^ se}g}ueile
S
'3ale1 e}e{eJ 'Ál_eruoq :J9s V
,lze
eqeq B }e{u1u }4nru ueÁFog - |aJ pJeêz
epeFBuI pol9l :}ezl^ |:eley
,{BuJE{B
}uBlelzsEq pulul '{IsaJe}í loqs9ul {Iy
,p9
}apuosJ elzsB Ápu 'Bgz zB {Esc '[ueu 'IuaN
§glp§eu gB:ns e zsg>I eJ}eJeIusIuO
,{BuIIB}BH
9sIeJBe1 e lu93J rl9fioscue:ei
1Álgqezsp,; e ll| ze ulpefieuua} Faur pJausl<
a|9l ul ÁBoq 'ueqqol e|pnt ry
,lBqpB{EJ
1gq4unBeur {EsJ scBIIp} 9[ V :}Iozs zp s
,}IBsJ9Ire}
{9}l9)t s }E{nsJ9] {9]I_EIBJ
'}!{B^ tuau deu B Ioq '8uqq+p tueu lazs B IoH
'pu,{E9-4eled elzsn §a '11ep {9I{Izs B ,}]o
,taftI e asl;q.,{ua
{nleu_eq ,iBoq '4aluaur S
']e{r-r'{Ieq {9]_,€BqIe'ualafiu9>1'e4|nse1
'Igus9plzs 'I_Eup9^ }Eqqo| pode>1 ures {piFe u3tu s
'rrlau elpuoula,,iBoq'pelezs zotry|1g:ug
t§ezs }9^pa{ elyr uaÁg zB {€u{u_EJIg
,Fe1:9ur eFgrp E
}ue11lq esos
- o Zse)t 1IIIIJ9q - eJ{ns9zs}e] s
'oze^pe{ as {auI9J >tl§g
p|?I ze:DIues 1o pepe39l3 }Io^ uIeN
,zoq er9|a1
{ugJlq s9ze{I91l zu IIIN
'zol[Ie JIo^ es TIuTues sgpo{zsetlBd e eq
>i{I{ues IIÎ ile}9J€q {ozv
'uen e|puoB sguQl(rrl 'ur_e1 'erre-Fatu-3JJg<<
:4r8uasa \ze esf,a s9 uBIetFn {u 's_o.F+Áu puIW
:uesodele Áu98ezs {+Ie^ sI }]op9zse^
'ueq{u9pl ltu B J_B{p 'Faleq B }Io^ ue.,{16
,tue}}9le Áu9:a se^pe{ uopF4 zB IeÎW
'u9ze lo tueJ9sclp '}[pq e allal;qÁug
,ugl eq\eZYqJ9{ E luozsn }u3zs
{Is9tu V
:uleze^ e|pn] e:9| $19paûezs {opun zE s
'zse^ e 91eql;ÁF9ÁB '{u9}p{9q e}}Iq }zV
1zs9Ba ze epo '}9s i}opeulJeq}9y alale_{
:q{eza^ pzze l?u+q:1o:od lpiu}el9 I9_{
Nem sértem senkinek a hivatás-körét,
Hisz az ember pöröl, és meghal, és beteg lesz.
Kell ügrvéd, orvos is, s szíves készségüket
Hál'istennek, soha nem nélkülözheted.
Fejet is hajtok én haszonnak, becsületnek.
De szolgálván a közt, elfelejtjük magunk.
Ti, kik viselitek minden közös bajunk,
Hivatalnok, herceg, miniszter,
Kikre száz gond, veszély szakad ezzeI a tiszttel,
Kiket lesujt a baj, kiket megront a jó:
semmit se láttok és soha senkit se láttok.
S ha egl-egy perc ilyen eszmékkel törne rátok,
Félbeszakít egl talpnyaló.
Most, könyveim sorát e leckével lezárom.

Bár hasznalnák fel a jövendő századok|.
Bölcsnek címezem, királyoknak ajánlom:
Befejezésnek kell-e jobb?
(Nemes Nagy Ágnes fordítása.)
La Fontaine egyértelműen az életpályák (bíró, betegápoló, remete) kö-

zötti választásró| ír, és természetesen zv üdvösségre való törekvésről,
éppúry,mint Alain de Lille. Ne feledjük, Róma a középkorban és a kora
újkorban elsősorban mint a katolikus egbáz központja, nem mint biro-
dalmi fóváros vas/ kereskedelmi központ játszott szerepet. Az antik út-
haJózat us/an nyomokban méglétezett,de a Rómábavezetőútaszerze-
tesek szárnára - és Alain de Lille azvolt - természetesen a hithez, az üd-
vösséghez vezető utat jelentette. Ezenkívül gondolhattak arra is, hograz
e§házi üták esetén a végsó szó Rómát illette, ezért is mondták azt,
hogl Roma locuta, causaJinita (est), vag}ris; Róma döntött, a vitának
vége. Ezt a mondást Szent Ágostonnak az egthé.;ról írt szavaira vezetik
üssza, bár ó ebből valójában csak annyit írt le, hogl ,,causaJi"nita est",
vagyis avita le van zárva (SzentÁgoston: l31. beszéd 10; 43. levél, 13).
A 'minden út Rómába vezet" szólás tehát nem ókori eredetú, semmi
köze a római ífthá}.őzathoz, és a középkorban ugranolyan értelemben
használták, ahogran O. Nagl Gábor a mas/ar szólást is leírta: a jelen-
téktelennek látszó üg}ek száIai is (a szóban for§ó) vezető személyiségek
vag/ hivatalok kezében futnak össze (a döntés végső soron a római pápa
joga); bármelyik eljárást választjuk is, ugyanaz az eredmény; u€§/anazt a
célt többféle módon elérhetjük (Alain de Lille, Chaucer, La Fontaine).
199
Ér
KoRoNA rueoó
JEGYZETEK
1. A görög történetek (a forrás helyét csak a kevésbéközismert esetekben

adom me§): Zeusz, Dionüszosz, Daphnisz és Khloé, Héphaisztosz, Héraklész,
Aikhmagorasz (Pauszaniasz 8, 12. 2-3l, Télephosz (Pauszaniasz 8. 4. 8-9),
Perszeusz, Aniosz (Diodórosz Szikeliótész 5, 62. 1-2), Aszklépiosz, Iamosz
(Pindarosz: Olümpiai ódák, 6.35), Ión (Euripidész: Ión, I-82), Linosz (Homé-
rosz: Iliász, 18. 569, és abozzátartozó szkholion), Milétosz (Apollodórosz 3.
5), Euadné (Szkholion Pindarosz: Olümpíaíódák, 6. 48a; 52e-f'), Hippothoón
(Ailianos: Varia historíq, L2.42), Küknosz (Lükophrőn: Alexandra,, 237. és a
szkholion), Tennész és Hémithea, Küknosz glermekei (Szkholion Lükophrón:
Alexandra, 232; Diodórosz Szikeliótész 5. 83), Aigiszthosz (Ailianosz: Voria
historia,, 12.42), Antilokhosz (Hyginus: Fabulae,252), Atalanté (Ailianos: Va-
ría hístoria, 13. 1), Parthenopaiosz, Atalanté fia (Apollodórosz: Mitológta, 3.
109), Küdón (Head: Historia Numorum,39l, vö. Pauszaniasz 8. 53. 4.: a küdó-
niai érménkutya vagl farkas grereket szoptat), Melampusz (Head: Historia
Numorum,392), Oidipusz, Parisz (Euripidész.. Alexandrosz; lphigeneíaAulisz-
ban,1284\, Thoasz (Euripidész: Hüpszípülé;Apollóniosz Rhodiosz 1. 62O. és a
szkholionok), Aiolosz és Boiótosz (ikrek, Diodórosz Szikeliótész 19. 53; 4. 67:
Sztrabón 265C: Hyginus: Fabulae, 186), Amphión és Zéthosz (ikrek, Homé-
rosz: Odüsszeía, 11. 26O; Apollodórosz: Mítológia, 3. 5. 5), Lükasztosz és
Parrhasziosz (Pszeudo-Plutarkhosz: Parallela minora, 36A; Serüus kommen-
tarja Vergilius: Áeneís, 1 l, 31; bizánci Sztephanosz a Parrhaszia címszó alatt),
Phülakidész és Phülandrosz (ikrek, Pauszaniasz 10. 16. 5), Pelíasz és Néleusz
[Homérosz: Odüsszeia, Il. 235-259), Agathoklész (szürakuszai uralkodó,
uralkodott Kr. e. 3L7-289, Diodórosz Szikeliótész l9, 2. 2-7),II. Hierón (szüra-
kuszai uralkodó, ura]kodott Iírr. e.275-215, Iustinus 23.4), Küpszelosz (korin-
üoszi türannosz, uralkodott a Kr. e. 7. század végén,Hérodotosz 5.92), I.
Ptolemaiosz Szőtér (esliptomi király, uralkodott I(r. e. 305-282, Szuda a La-
gosz, akraton, akrq.tosz hélíuaktisz, enkarpon címszavak alatt, vö. Pausza-
niasz 1, 6. 2).
Az itáliai történetek: Romulus és Remus, Caeculus Praenestéból (Vergilius:
Aeneís,7.678: ro.544), az oscusok capuai hérósza (capuai érmékalapján
Head: Historia Numorum, 35), Silüus (Vergilius: Aeneis,6. 756; Ovidius: Á ró-
maí naptár, 4. 4I), Si]vanus (Probus: Kommentár Vergilius: Georgica, L. 2O).
Az ókori keleten: Attísz és Agdisztisz (Pauszaniasz 7. 17.9-12), Kharikleia
(Héliodórosz: Sorsüldözött szerelmesek, 2.31), Kübelé (Diodórosz Szikeliótész
3. 58), Gilgamosz (Ailianos: Hístoria animq.líum, 12. 2L Szeuékhórosz babü-
lóni kiraiynak egr khaldeus megiósolta, hogr lányának fia meg fogja dönteni az
uralmát. A kiráty a lányt es/ toronyb a zárta, de ő mégis teherbe esett. A ryereket
ledobták a toronyból, de egz sas röptében elkapta, és elütte egl kertbe, ahol a
felügleló megtalálta és elnevezte Gilgamosznak, Fölnevelte, majd később való-
ban ő lett Babülón [!l királya. A történetben megőrződött a mezopotámiai Gilga-
mes alakja, de keveredett Danaé mítoszávai), Nimród, az arab (arab monda),
20I
7,oT,
,@LI 'Dp9 l9u]Tld ,7 :zsoJBpuld) ueqgs9zJezsFeru
;rtdeÁFÁuere zu 'veq
-9s9zo{pn_pn 491neuoFre ze {e}}al }zsal 'IBIJJe)il zseruJ3H :uo}nJng-u9lpls
,
: :
(99t, I'ocpnouo 6ly sncceld snIJeIpA) TBgJe>il 9zsdn11 uorqdury-ug{Dlnoq
,l9F9J B a1loBaur du_e1 cue1
-plue,r,{Ba1,1 ,epan pB9sele; 1arrazsÁu9{ BIJ ua^]o zsotdlFry ]9Áu_EI ual}o es9 >Iozs
-oeIIBp Eqr_o.F e 'zsoeugo ,r_B]J ÁI_BJpl luotdlGa zsolgg :zsoldnBry-zsoeupc
,(J ,nZ,I snul,I)
Ie {a}sa uBqJJPq
}}oÎ^ IapIosnI}eJoH IpIu9J E {I{e '{3§{lspluJ_Bq IpEuoI Bq[V :{osnnelJnc
,(
I'snpouJrüo3 :o1sn6ny plJo]stH)
119 Fn9 ÁF9u azssopulul snuluo}uv'aJe^}se} ep'u9-It snlzsnFne,I9I }]o}alnzs
lu9>IJa>il PlJ snIIaJnV sncJetrÎ 'J_PZs9Sc snJgZoIIJ V :snmuo}uv-Snpotutuoc
,(999-19t,6
,4ospzon?a]y :snlpno " I I zsouequed) }9soJ_BA ZsounBy uBq9IJey IPIsz9-sI{ B
e11o1;depFalu zsouney 'nal so>tp§uo s9 Bqzsouney 'eq9|Ál9q }}e}eJezseleq zsII
-qlg ,Ia{auraÁB >1eug|91;dep zso19IIIÎ 'zso}9IIW IE}9r>1 V :zsouney-zsllq4g
,1a>lerurer€-I3{I
9}9,I s9 Zsnez'{aue}sl :zSI(ueuV-u9IIodV
(9 .9 .t ,o16o1o111111 :zsorgpo11ody :696
,I| 'DlazssTlpo izsoJ?Ill.oH) {e}}al pÁprp1 req9qJ s9 '}o{9 e}IeêuleJ rolzs9d.Á3a
ap 'eq9pJe zy p>Ig e}}etl{ gdotluv ,pg gdottuv s9 zsnez izsoqlez-ugtqdury
,1a>leu-taÁB-te>11 e-4ed
-oe[y s9 JIÎunIJ} IBuI9l e 'snluo}uv :eu9lezs e;ledoely-zsoll9H zsoJpuexelv
,1a>19
Feur e}Io zs9pIeJ9H ,{eJ{I Ilu_EIzs JuIJezs a{9paJo1 ,Z zsopoqs
-9H ,zso nlng s9 zso}ee}x 'IBIJ 9uoIIoW s9 J91}TV :>IBpIuoIIotrÎ .{Ferr 4ou9l-rol4y
,lgsoJ9^ zsunllJ epol;depFaru s9 'IgqzsoFrv ,}zso]IoJd
lm{guerule zsolloJd
'}alal}se} a11o1ffi pIE '1Io^ ÁLel{ 1zsoFre zsoIzsIJ{V :zso}IoJd-zsoIzsIJ}TV
,@Z-oZ ,9 'Zsplll :zsoJotuoH) ueJ9]
-E}Esc p[9r1 e Ie {e}se ar-rezsÁBa 'IeIJ u9llo{ng 1e|9]} y ,zsozáep96-zsodazsry
,
(gg1' aoynqog :snul§Á11
:c99Z u9qE4zs :L9 ,? :t9 ,6I zs9}9Ie{IZs ZSoJgpoIO ,9^'>I9t^!q {BuZsolPq}TV
s9 {puugl ]9IJ }9{ ÁFornulu) pa1 e|desg sruIl}ttu >|oug ze s9 1o[!qle ze Blpad
zsoq}nx ,{oJgp B zsoJgc '{o}gloq B Zso]glog '{olole Ze zsolory ,>IB}Io^ !oJ9ÎJ
zsoq]nx s9 zsoJgq r_eIJJe{I u9II3H 9pB ]aâu rlauF9sFgrgB V :zso19log-zsolory
,
(17'sasoqdloulula6'sIIBJeqI.I
sn1uo]uv) 1a4aru-rer{B pB^ e^peu ÁBa s9 eqdurnu 9ugqdn1o4 :zsorerg-zsor_rFy
,zsnezsJed 's9q sn{glu ozo§a1lgzsnpery e 11o,r e$>loun zp {Buzsol9g '{au9J9^
-}sal ,}ulJ3zs zso}Jlu B }IoA eÁl_erq ugplzs IBIcIu9J e r9u9Fy :zsolag-rgu9Fy
,IgqIuoIBpoJI
lerug] e s9 Fg.roB e 1a; eftoros 1e4o:_edra11 |qq9Ie ze
Japulg 59 IJcBcuaIÎ ,a,rr(uo>1 nezgpl JPuI Jepqg pJBq]ec s9 epr.l_e,rBouour 1uelef
-Earu B9-rureu lcJBcu3IÎ BcseJlreld pfuuorlBaur }s9}upl3}}9 zv lzg,>1eupgloscde>1
zeq{el{I ueqs9J}}au9u9] s9 lrequoppoJl IBtu9J s9 Folo§ e 1aÁlarrre '}e{a eu
-9lJ9} E le1oze >mnupl3u9 uaplôJ Bq ')íIurr] >1eusoFgslnuB} }]eII3IIrepuIW ,z
,;ndq95 'l}sepJv
9q
-q_Bô} ,9^'ftZ ,ZI 'r!UÍ.ll},u]lu7, DlJo]slH:zsoIIBllIV 'Zs9ueuIBq{V
,Id ,9^ ep) qq3}
-reurslFel B 9zsoJny l9qÁu9uroÁBeq eszred p '9sezgW Inzo{ {e}au9}Jg} Ie{qlq V
,ftt ,plq[puua]S! 4aJ,lZS y :zsoueDln1 :v ,z Zs9}glIa{IZs ZsoJgpolo) ZsIuIeJ
-FuaZS 'uPlnJfts '(C-V99t 'ZslJlzso s? ZslZsI:zsoq{JB}nld) zsoJgH s9 ZsIJIzso
Eumakhosz-Xanthipposz-Kritiasz: Spartai származásű irodalmi hósök a
hannibáli háború idején, a Ticinus-tavi csatában (Silius ltalicus: Puruiccl, 9.
ének).
Euneosz-Thoasz: Iaszón és Hüpszipülé fiai (Statius: Thebois, 6, 343-345).
Eurümedón-Lükormasz: Irodalmi hősök, Saguntumnál estek el (Silius Ita-
licus: Punica, 2. 636-649).
Eurüszthenész-Proklész: Arisztodémosz és AIgeia fiai, mitikus spartai kirá_
lyok, ikernővéreket, Latriát ós Anaxandrát vették el feleségül. Eurüszüenész
fia, Agisz a spártai Agiada, Proklész unokája, Eurüpón pedig a spartai Eurüpón-
tida uralkodó család unokája lett (Apollodőrosz: Mitológía, 2. 8. 2., Pausza-
niasz 3. L.7.,3, 16. 6).
EzsauJákob: A bibliai testvérpar először az Ószöuetsis €örögrordíása, a Sep-
tuaginta révénkerült be a görö§római haglományba (Eszau és Iakób néven).
Fabricius, Gaius-Fabricius, Lucius: Ikertestvérek A]etriumból a Kr. e. l. szá-
zadban. Gaius meg akarta mérgezni Aulus Cluentius Habitus mostohafiát, ezért
Kr. e. 74-ben elítélték(Cicero: Cluentíus, 56).
Fausta Cornelia-Faustus, Cornelius Sulla: A római dictator, Sulla és Caecilia
Metella serekei (Plutarkhosz: Sulla,34. 5).
Germanicus-Tiberius Gemellus: Ifiabb Drusus és Livilla fiai Kr. u. 20-ban
születtek, Germanicus háromévesen halt meg, Tiberius Gemellust Caligula gril-
koltatta meg 37-ben (Tacitus: Annales, 2. 84).
Helené-Klütaimnésztra: Tündareosz spartai kiraly és Léda ikerlányai, Kasz-
tór és Polüdeukész testvérei. Helené miatt robbant ki a trójai háború, Klütaim_
nésztra pedig megsrilkolta férjét,a Tróját |egőző Agamemnónt.
Héraklész-Iphiklész: Amphitrüón és Alkménéhazasságából születtek, de Hé-
raklész apja Zeusz volt. Ó lett a görög mondaülág legnaglobb hóse.
Hilaria-Phoibé (vagy Eriphülé): Leukipposz lányai, akiket Kasztór és Polü-
deukész raboltak el jegleseiktől, Idasztól és Lünkeusztól.
Hierosz-Aszülosz: Tiberius Claudius Livianus praefectus praetorio megszó-
lalási§ hasonó rabszolgái (Martialis: Epigrammák, 9. 103).
Horatiusok: Római i!ak, akik legőzték a Curiatiusokat (Liüus L.24. I).
Idasz-Lünkeusz: Aphareusz messzéniai kiraly fiai, Kasztór és Polüdeukész
unokatestvérei, tőlük rabolták el Leukipposz két lényát, Hilariát és Phoibét,
A két ikerpfu viszá)ya Idasz és Lünkeusz ha]áJához vezetett.
Iszisz-Oszirisz: Az egriptomi istenpár történetét legrészletesebben Plutark-
hosz: Iszísz és Osztrisz címúírása ismertette meg a görögséggel.
Kasszandra-Helenosz: A trójai király, Priamosz ikergrermekei. Jóstehetsé-
get kaptak Apollóntól, Helenosz a háború után feleségül vette Hektór özvegtét,
Andromakhét (Szkholion Homérosz, Íttász, 6. 76).
Kasztór-Polüdeukész (latinos formája Castor és Pollux): Tündareosz spártai
király és Léda fiai, a Dioszkuroszok. Kasztór halandó volt, Polüdeukész halha-
tatlan. Amikor Kasztór meghalt, Polüdeukész elérte Zelsznéi,, hogl naponként
valthassák esrmást testvérévelaz alvilágban, ís/ es/ikük sem halt meg teljesen.
Khrómisz-Güasz: Irodalmi hősök a pun háborúban, Hannibál kezétől estek
el Saguntumnal (Silius ltalicus: Punica, 1. 439).
Kréthón-Ortilokhosz (vagr Orszilokhosz): Dioklész ikerfiai, a trójai Aineiász
öli meg őket (Homérosz, ÍIiász,5. 55O,, Pauszaniasz 4. gO. 2).
203
voZ
,Ie^9F9ssed9>l
s?IndeJ e {a]Za{IapueJ {pIE 'IBIJ sBÁuJ_€Zs u3]sII9Zs ZsBeJog |Zsrcíey-Zs?l?Z
,(I .79 .7 zsoJgpolc)
}Io{MF
-Fau guglsz_eJp^ B }a{I{e 'IEIJJa}il elep9l^tr s9 ugzsel :zs9uelupllv-zsole}]aqJ
.GL_jL.6 ,DJlund
:sncIIB}I sn]11s) u9lepl ll_eq1uueq E {9s9q sn>l1dg ;snulcllBtrÎ-snrullos
,ft8,Z 1tloq9q
"99,Z'DJlu]apDJV:oJaclc) |gqpuz.vzs,t ,e ,Jy B >IaJ{I
o}üuospq uesos9puotuzo4 e-rsgru§g :snllqnd'snIII^J3S-snlup$'snIII^Jes
,[BIJ BlÎts BeI{u S9 sJEtrÎ :snTueu-snFuotl
,(9 ,9I ,oI zsBIIIBzsned)
{ozs9l9q }I3],
-zsn IIBqsoJ9^ IB}9-r>1 zsoJnlg '1alaru:eÁB ug1lody :zsoJplrelnqd-zs9pplelnqd
,I3Aeu)I9IIeIu (euslC) zslul
-e}JV s9 1o11ody) u911ody 'eqeoqd s9 snq3oqd lresoup€1 :aqloqd-zsoqloqd
,GqZ-qqZ ,II 'plazssnpo :zsoJ9tuoH) }zsolnd Fau epol;dep zsnal9p ,Feru
e1lo BIep9W t9ÁI_BJp1 zso)íIgl '}zsBIIed ,Ie_IJ 9JtlJ s9 ugplazsod :zsnel9N-zsellad
,(9r9I 'zs?]zsaJo :zs9pldpng uolloq{zs "o7g ,Z 'zsD1ll :zsoJ
-9uIoH uolloq{zs "I ,? ,oI zspluezsnBd) epol;dep }gzslJx Flpad zsozsiJy 'e|
-91;dep soJ9^ tzsp{gqd }}ezaêula €I9J p 11ol zsnadoued :zsozslJy-zsnadoue6
,k6Z ,6 'slDqaul:snn€}s) Ia }}ase }}EIP
IBq9qJ'11ol Álerp1 IeuJeI sn{I}lur ugpeuroddlg :ugpauroddlH-zsouloued
.(Z .9I :qg zsgpruaruldg
'{9paJ9} ,8 Zsopq{zsry) IBIJ 9tzslfiey s9 Zsnez'>I3ua}SI IBIpP{JV :zSB{JV-IrEd
,(98t ,9 'zsplll:zsoJ9luoH)
{g}}o]Je} ueqFgsqer In}zs3J3{ uodeugq
IuoJ_Bqu3zI} s9 '>191z9194Fáu, 1ualslpeq zs9JV'IBIJ zsnag1v :zs9qlpqdg-zso]o
,(s ,rs ,6 zselllezsnu6J79l
-1n zslcl_eu e }}eI el9lag ,eile}z3>I9lule 3J9J9A}sel d9>Irq>Ip E ÁFoInuuI 'Feur po191
ueq9zl^ s9JJoJ,{Fa 1eÁlerue 'seluleJezs pa1 eq9d94r9{l] 19|Bs '1pqFaur ze Jo{ltIIP
S3 ,3qeJe^Jse]Ja}il ]}a]aJazsaleq 'soq lepuolu lel}glog :eF9q s9 zsozssl{JeN
,l9ldaJezs >1eug|qerepulzs
}uI!J (ryaJ
-41 zv preÁFeur) !,luluJaDuary sn]neld 's3IcIsoS s9 snluqcapuatrÎ :IuqceeuetrÎ
,(Z ,9I ,G zseűIezs
-ned) Iploun ugutuaureFy'IeIJ Ja{I zs9pelnd s9 B4}ielg :zsolqdolz5-u9pel^tr
,(}}BIB gzsur;c DlzsptlJJp4 e zsoueqde]zs
tcu_Bzlq :Tt
'II 'qauav:snuB.re1 e|r_eluaruuro{ sn$Jes :Vgt '12Joul7u plallr;od:zsoq{Jel
-nld-opnezsd) r_pIJ eqdunu 9luouollqd s9 zs9JV :zsolzseqJJed-zso]zse{n,I
,
:
Gt?,-9Z7" g's!D qalru snqe}s ) i9J?ÎJ e [o>11ffi aru
sI 9}zsp{n-J '}a{4F.aJ >III98aw >í9u lzsouw9l B Jo>íFIV :zsoulp4y-9}zsap,I
Ie
,(Iü ,9 zso]opoJ9H) ilese
1_euppdorul3qJ 'Lreq-O8t
,a ,IeIJ
,Jy zseplu9a,I ÁI_erpl pp_edszs9plJpuexeuv :zso}oJqluoeDl-zsepp9a,I
,(9 ,9I
,t Zseluezsned) zoqzs?I>{oJd s9 zoltrzs?uewzsnJng 'zoq,IeIJ J3>lI zsolu9polzslJv
{a}uaru I4F9saI3J 'IpÁu_BI ÁIgrpl Ipugep{ zsoJpIIBzsJaqJ :€JpIIBxeuV-pI4E.I
,(96t
: :
sn{I8ra^) uaqslauav ze F}ezopI_B SBIIBd requrÁqa-sepuB,I
-t6t, O I'slauav ,(9I9-oI9 ,7 'tpldou pu
-9J y :snlp$g; 1a>leru_rer€ eqdurnu EJB,I s9 sJBIÎ '{aua]sl Iz_Bq r_eulgtl :seJB,I
Mencacci példái közül kihagltam azokat az ikreket, akik magánemberek vol-
tak, és pusztán sírfeliratok őrizték meg számunkra nevüket. Az ő tőrténetükről
us/anis semmit sem tudunk mondani, de az biztos, hogl nem voltak sem vá-
ros-, sem pedig birodalomalapítók.
3. Abdéra, Abüdosz, Aigai, Aigina, Ainia, Ainosz, Akanthosz, Halikarnasz-

szosz, Androsz, Antandrosz, Apollónia, Aszpendosz, Asszosz, Asztakosz, Asztü-
palaia, Aphütisz, Büzantion, Galépszosz, Gargara, Dardanosz, Daunion, Dé-
losz, Eretria, Erüt}.rai, Hesztiaia, Epheszosz, Hérakleia, Héphaisztia, Thaszosz,
Théra, Iaszosz, Ikosz, Íhon, Imbrosz, Iulisz, Karüaia, Kariné, Karüand,a, Ka-
rüsztosz, Kaunosz, Keósz, Khalkédón, Khalkisz, Khiosz, Kimólia, Kiosz, Klazo-
menai, Kleónai, Knidosz, Kolophón, Küzikosz, Küthéra, Küthnosz, Kümé, Kósz,
Lampszakosz, Larsza, Leszbosz, Lémnosz, Maróneia, Methóné, Mendé, Me-
szémbria, Méthümna, Mélosz, Milétosz, Milétupolisz, Mülasza, Mürina, Naxosz,
Naszosz, Neapolisz, Olünthosz, Parion, Parosz, Peparéüosz, Pergamosz, Pe-
rinthosz, Petra, Pitané, Phaszélisz, Phókaia, Plataiai, Poteidaia, Priéné,Prokon-
nészosz, Rhodosz, Rhoiteion, Szalamisz, Szamothraké, Szamosz, Szeriphosz,
Szélümbria, Szésztosz, Szigeion, Sziphnosz, Szképsisz, Szkióné, Sztageira, Te-
nedosz, Teósz, Ténosz, Toróné, Türasz, Ze|eia.
205
9oZ
,LL6í 'uw^no'I ,so]saDud ap anbqQ a7 :SeA^ 'xnoqno
,086I
']sadBpng ,eI_3FuV g slJpau?l y :uqor
}IosZ €1}o}1pJo!,as?lrat6au '{cvy\pBt{c
CNOUOY IZSOJZSIVHd V
,2661 '1sadepng ,Joq9c ugd9is e}}o}!pJod
ZuupuanuJs
tlclJqaH ryrgJl 6atu o17p7o1 uofi6og ,asJu!{ zsotxDlJd :dd{qa 'Fraqraprren
,t66I 'zurylN,uasJaaoJJuoy 'ua6unqDJ0 'a]l4cltlcsa9 :DIIJI :IeeqJII^tr 'JeIqeIS
,,666 'peFl}n]S ,]]alqc!l4Jlly1 pun LunpJI - ploJJ :prag '1a3alg-pe{Irery
'uIIBIuJJoy-lsJoH 'JauunJg-u3qcor '}pJeq{cnl-Je}3d 'eIuoIB-IuIqJeor 'ZJvlv1
,9661 'ascd11 ,aassfrpg nula
aTpl]csa? ,soulDlJd sap ppD sog :§ugfi;1olA ']epl3uqcs-sneDl 'uueluploc
,u06I 'uIIJag,,uo1ll pun DloJI :uIeqIlÂ 'pleldrgq
,986I '}IoJ
-pq,frnlg uoaouacfi141 au] lo uoqpg 1sllf o puo frslaaoJ]uoc uuoua!1llcs
llJlJqaH al4_7 ,filo1slH puD lopuros 'ulnry :v ,o ilIeJJ-,W ,/V1, "ilI Jappc
,t96I '>IJo^ ,sull]oJJ auy puD fiola :,76,3 'ua§alg
^taN
Vf9t{J
,6961 '1sedepng,4oupu]oJ '4D!D7u9J '4o4pQ :Joq9c Áuol9n
,Z66T 'u3ceJqaC
,u_e^}sl z]4qcs E}}o1IpJod, zoups9zoJ9loq6atu
4auafilaq sp]nunuo1 ulllcl
1odglna-lap4l?p D slzv1 clofr11 ,uJapu?]Jo] upuJoJ ]12Joy :pel4]]oc 'tulIIBJqJs
.9t8_It8 .ou61 .1:eF
-}]nls ,9 ,alfil0aqpunJc al,pll]LtJluJsa7 :u1 ,1 Ounsmflary zuleH'ldnequqo6
,996I 'uepeqsal^\ ,411qnda5 uaqcsluJoJ ualods Jap a]l,lcl7lJs
-a, pun 6unssnfla1 Jnz atpn]s aulg ,Dssltuo ocllqnd sau :upnslJqJ ,JJIeI^tr
,926I 'lsadepng 4nfi6out s? Jauns :,ezag f,zcgloluoy
,9661 '1sad
-epng ,aJpug s}Ilo{saJc Bt}ollpJog ,uDqJo4g zD r4l111od:cBBsI sesory 'Áalulg
,6961 '1sedepng
26osuo4oJ JaLuns :ue^}sl iltqprs
,ttL-LL9
,1161 '1:eF}1nlg ,atfilOaqpunJ7 aucn]tlJlllJsag :uI ,!a]JDd :uol snBI}I 'au,{ag
,9461 '1sadepng ,1uq_eg Áe>1
-IBg B}1o}IpJot ,4o4?]prTOutgJ V ,glcq4ryatc sq dvsuallafiday:plrBlotl '1anFny
gzsoT
WOTVCIOUI
Duhorrx, Yves: How Not to Dechiper üe Phaistos Disc: A Review. |n: Americqn
Journal oJ Archeology, IO4,2000., 597-600.
Godart, Louis: Le pouuoir de l'écrit. Paris, 1990.
Godart, Louis: Der Diskus uon Phaestos. Das Rciúsel eíner Schrlft d.er Agöis. E.
Itanos, 1995.
Harmatta János: Kréta görögök előttí lakossága ngeluének kérdéséhez,In:
Antik Tanulmángok, 26, 1979., 133-145.
Meerten, Reinier J, van: On the Prínting Directíon oJ the Phaístos Dísc. In:
Statistícal Methods in Linguístics, 1975., 5-24.
Németh Györgl: Görög történelern szöueggyűjteméng. Budapest, 1999.
Szalek, Benon Zbigniew: Decíphermerut qnd Interpretation oJ Ancient Inscrip-
tions ín Unknown Scrtpts and Languclges. Szczecin, 1984.
MILYEN SZÍNŰ A KEK-FOLYÓ?

Balázs, IÍtienne, Gazdaság és társadalom a régi Kíndban. Fordította Ecsedy
Ildikó. Budapest, 1976.
Lqrousse du XX" siécle. Paris, 1928.
Ligeti Lajos: Keleti neuek magaar lrcIgesírósa. Budapest, l981.
Lóczy Lajos: A Khinoi Birodalom természeti uíszongaínak és országainqk le-
írdsa. Budapest, 1886.
Martini, Martino: De Bello Tartaríco Historía. Antverpiae, 1654.
Maspero, Henri: Az ókori, Kína. Fordította Csongor Barnabás. Budapest, l978.
Salát Gergely: Kínaíországísmeret, Budapest, 1999.
RoMULUS
Azara, Pedro: LaJundación de lcl ciudad. Barcelona, 2000.
Binder, G,: Die Aussetzung des Könígskindes Kgros und Romultrs, Meisen-
heim am Glan, 1964.
Dumézil, Georges: Mítosz és eposz. Fordította Fridli Judit. Budapest, 1986.
Eliade, Mircea: Az örök uísszqtérésmítosza. Fordította Pásztor Péter, Buda-
pest, 1993. (A könyv eredetileg 1949-ben jelent meg franciául és 1952-ben
angolul.)
Eliade, Mircea: Vallásí hiedelmek és eszmék története.11. Fordította Saly Noé-
mi. Budapest, 1995. (A könyv eredeüleg t978-ban jelent meg angolul.)
Ghirshman, Roman: Az ókorí lrán. Médek, perzsák, parthusok. Fordította
Molnár Ágnes. Budapest, 1985.
Hahn István: Naptári rendszerek és ídőszámítás. Budapest, 1983.
Harmatta János: Herodotos és az óperzsa novella. In: Ántik Tanulmángok,43,
r999., 39_52.
Havas Lász|ő: Beuezetés az ókortudomángba 1//. Debrecen, 1999,
Mencacci, F,: IJratelli amícÍLa rappresentqzione dei gemelli nellcl cultura
romqna. Venezia, 1996.
2o7
8oZ
,896I 'seIeBuV sol-Áele{Jeg ,appruJoH uo mD.I s,uo4pJQ:,s pleuotl 'pnoJ]S
,t66I 'pJoJxo ,suaq]v o] acuaJa{aü JDlnJ!]Jpd 74Tm
finlqg fr.to11111t11 pup V ,aJaaJc fiqoaog aul :,c,1 ,acuad5
1r1cos iDJlssDlJ P
,6661 '1sadepng,o69pa
4os1lod 17 :ÁBJgÁc q}3tu9N
,
866 I'lsadepr.g, 4oz {ol1alryuDtlv :ÁFlgÁc q}alu9N
,uuu,'ueBt]n}s,puDlu al4Jau7 űaqcslotlclo tu1
6unqa 6zla sa c :
pun n qa 64as a g' J aT,pl Jspall6Js IuII{Jpor-IJgy' duralsa4log
,9961 'salafiuy sol-Áa1o{Jog ,mD1
4aaJc fil.rng :1aeqclry 'ul;eBeg
uoclzs Io}IVuC V sg Noyvuo
0I I-Z6 'b/966I
'sD]aV:u1 ,BIgpuI lg}9upuPxa[V es9z9|uqp-rg>1 -leFuel-soJ9^ V :saufry _oFPs ,1Y1,
,zn "ov "8t "9t "7t
"Zt " It " 6z " IooZ 'fruotuopnl s? ]alq :uI Zzsnazss4po u_B| aJJetrÎ :JoqIJ ssBA
,99-L9
"666I '1sadepng ,4oJo4 s? 4oJog :,{Jazs cueJeg >1_eÁuag-u_elp7 49Áuag
:uJ ,ueqppz_Bzs ,I ,n ,Jy B u9z9{ plpul s9 €II9}I s9pe{saJe{Jog :rey '§ul;;ng
,9661 'oFecy13 ,[ocllfy
fo] uotlpfiaDuutnJJlc
n snydlla4 uolu16oq1loc aqy ouuDH :,r ,c ,W 'JeIIIntr-,N ,TV 'seppuouo{Io
,6661 '1sadepng,o6pla 4os1lod y :,iFrp.Ác qlelu9N
,9?I-ItI, I/ L66I' tZ'pqpg ?fpc :ul,res9ze}n zsnezssnpo :,§-rp.Ác lesJey
,
T
66I 'sIJBd ,auualcuD ac?JD ua alqdoldou]a ]a alqdoldovg :upqslJqc 'qocer
-Jeg , I ,tt na1^ uallcsluloJ ,,p"'6ro6,rpr,* o:::*?.r3#:3i,#]i§T,iJ
'pl-rodruel-FueF11o11 'aseeH :uI ,ruou pun uelddy:ÁBrgÁc WeuI9N-u_€ ^ 1sI uttBH
,9261 '1sadepna ,1DspppJtu
4os94
-lu9J4 s? 4psJp]JoX ,79lsp1o16o[uo1l D s? t94ap9p 4olofr6otu y :§JgÁc ,fg.rBÁc
,90Z-96I "066I 'trg '47tldot6ldg pun a16o1olfrdo4 n{
,qopul^ ,d :suPo'I 3IuI]IJBW uo
$lqcsrya7 ul ,Zzqot c ]qft,I /l\3N :,-I 'uossP3
ygzg(Ja,f.Igd luoy9
,966t 'eFpl-rqulec ,qlnry urtuoa 1r ,snuau :,d ,J 'Ilptuesl^[
,Z86I'aJoulgpg, fr6o7ol11fiy11 anpolodtuo3 :,r'Ie^qnd
,L9I*9ví '9L6I/9L6í 'g1 'suot6l1ag filo1s111:uI ,Ja}E{ }a snrueu :,r 'Ie^qnd
,
P
ZLI-6?I " oL6I'salaFuy sol-Áa1
- :
-eq Jeg, fi 6 o1oq1 fr 111 a a17r. lo dtuo 3 uo a do lng opq q sa]pn] s suo a do lng- opu1
aq1 0uotuo mD,I puD tllfi747 :u1 ,Állpuol1cury aulnbe ;o slcadsy :,r 'Ie^qnd
,897-697 "a66I
'L? 'o]lcssud pp DloJDd D,l 1|A olocas lau IIqBc e ecarF eJn}Inc :g'lzzr.Jad
A SPARTAI APELLA
de Ste Croix, G. E. M,: The OrígínsoJthe Peloponnesian lVar. London, 1972.
Línk, Stefan,. Der Kosmos Sparto. Darmstadt. 1994.
Németh Györgl: A polisok uíIága, Budapest, 1999,
Sarkady János: Studíes in Greek Heortology. Collected Papers. Debrecen,
I998.
Thommen, Lukas: Lakedaímoníon Políteia. Díe Entstehung der spartanische n
Veruassung. Stuttgart, 1996.
MARATHÓN
Engels, Donald W,: Alexqnder the Great and the Logistics oJ the Macedonian
Army. Berkeley, Los Angeles, London, 1978.
Kertész István: A görög-perzsa háborűk. Budapest, r990.
Kertész István: Az ókort olümpíat jótékok története. Budapest, 1996.
Labarbe, Jules: La Loi nauale de Thémistocle. Paris, 1957.
Némeü Györgl: Marathón. In: Poór János: Ótuen naggonJontos éuszám. Bu-
dapest, 1995., 7-I4.
Storch, Rudolph: The Silence is Deafening: Persian Arrows Did not Inspire üe
Greek Charge at Marathon. In: Ácta, Antiqua, 4L,2OOL.,381-394.
Warry, John: Á klasszikus uíIág hadműuészete, Fordította Dezső Tamás. Bu-
dapest, 1995.
MILYEN JARVANY VOLT ATHENBAN?

Coughanowr, E.: The Plague in Livy and Thucydides. In; Acta Classica, 54,
1985., 152_158,
Diamond, Jared : H ób or úk, j ár u ány ok, te chnikák, A tó,r s adalmak Jdtumai. Bu-
dapest,2OOl.
Gergely Lajos (szerk.): Oruosí mikrobíológia. Budapest, 1999.
Grmek, Mirko: Les mqladíes d" I'aube de la ciuilisation occidentale. Recher-
ches sur lo réalitépathologíque dans le monde grec préhistoríque, ar-
hatque et classtque. Paris, 1983.
Holladay, A. James-Poole, J. C. F.: Thucydides and the Plague of Athens. In:
Classical Quarterley, 29, 1979., 282-3OO.
Holladay, A. James: New Developments in the Problem of the Aüenian Plague.
In: Classical Quarterlg, 38, r988., 247-250,
Németh Györgl: Két halotti beszéd, In: Németh Györgl: A zsarnokok utópió.ja.
Budapest, r996., 233*252.
Radt, S. L.: Thukydides' Pestbeschreibung. In: Mnemosgne,3L, L978.,233*245.
Scarrow, Gayle D.: The Aüenian Plague: A possible Diagnosis. In: The Ancient
History Bulletin,2, 1988., 4-8.
Vanotti, G.: La peste á Siracusa nel racconto di Diodoro xtv, 7O. In: ClSÁ, 15,
r989., 35-42.
209
oIZ,
,Z86I'slJed-aFplrqure3,sauualJ
-uD s?]?!Jos sa? suDp s]JoW sal 1JoW D7 :alJ3ld-IlEer '}uBuJaA-,c 'Iloluc
clyylHdu o ZV,I9JZSodqIÎoH yosyzvJn Icy,IIA,IrlJ
,ZLvtvI "o0oz 'LoI 'ruunlsrutufr9 :uI ,ueÎ}
-1adsra4 'uepoq}ery 'eIeIZ ,o>II}uV uI neJg alp Jeqn uaFunqcs-roJ :,J 'Jeaqcs
,686I 'ueqcunw
,pualual,lJalJ1 ua4l]uD u1 aqanuaqDux pun Lun]uaJp1aH 'aug :c'Fraqsula5
,9Z6I '{JoÁ.,rraN ,sanDis puD saml7'A 'saJot4A^'sassappoc :,g ,5 ,Áoraruo4
,6661 '1sadepng,o6ppn
4oqlod y :ÁFJgÁc q]eulgN
,066I '{JoÁ rnalq ,af1 puD mD,I uoryau]V u! uDu]o^^:,tl ,}snr
,686I 'uop
-uo1 ,sa]pn]g aa1yolodtuoc ,14]DaQpup uaruoly'fiylulog auJ i,J,5 'sÁerqdung
,766I 'uopuo,I
,aJaaJ)
-eJorrrl}lEg ll2J?ssDic ul poouJau]ow puD ulDa1 'q]Jlg :,N 'plrelueo
,toot 'eFpt:qure3 ,suau]V lr.J
-lss12l3 u1 s1olo111 P 1uauaclo{ug aul ,filalcog pun 'fi111onxas 'mp,I:,o 'uaqoc
,69I-98I "066I 'uo}eculJd ,plJo/y1 4aalc ]uapuv aL7 ut acuayadxg
c11olgfo uolJJnJ]suoc aLru ,fi111onxag an{ag:,I ,d 'uInIaZ ',f
,r 'JaI{u]11\ "W
,q 'ulredleg :uI ,oJlsao pue ulo 'uBIIIolA :aceld JaH uI J3H Fuptna :,V 'uosJBJ
,966I 'suBd ,ac?Ju pI supp soJg.,I :,c '3IIIe[e3
NVgZSVllgH Itloyo ZV ygdgugzs IoN
,zz6t 'aFpuqru€c ,cpa6 uDryau]V aq lo fi6o1oap1 aul i,61'peeqa}Iqr!\
,íZ3LII "686I 'uaqcunlÎ ,anDJ4oua1 np Ounqals]ug alp pun
nDqa]pals al4csltuopodd11l alq ,Jn]4altlcJv pun anDJ4oruag :1,Fsrq) ,1 ,s
'Jepue.ry\qcs-,16 'rau;daoH-,1y1 'JeIInqJS :q eue{o entr elp ueuqo.{l\ o11A :,c 'JnqJ
,966I 'ue^ne1 ,Dc!]yv;salupp ypuosJad 4aaJ9 fo uoclxa1
au] o] xauuv uy ,suaqly P s]uap]sad, u6lalog aql : D ,5 'eurÁg-,p ,W 'euJoqso
,066I 'pJoJxO ,Japupxalv o] Ja7uoH tuolf fi113 4aaJD aqJ :,S 'aclJd-,o
'Áeun6 :uJ ,seplc {eeJc Jo sacJnoseu pup ezIS aI{J :,S 'eJIJd-,,1 'uoxlN
,8?t-I88 "IOOZ '11 'aoc1lo6un11
unJDt]ualJs aDtuJapDJV onbpuy D]cV :uI ,sueq}V ur scna6 :ÁFrqÁc q]elu9N
,6661 '1sadepng,o6pln 4os7lod y :,{FJgÁc q}ew9N
,tl-g "966 I 'gg 'aDqJo6un11 ulnJp1l
-ualJs aDlulapDJv onbpuy DlJv |w|,aldoue4 Jeule sloJd raq :§l9d9 q}aul9N
,06-79 "966I
'ua8equado3 ,aplg-fr113 4aaJD ]uapuv aqy nf saclnos :(,p3) ,H ,I{ ,uesIIpH
:uI ,al3q.{\esIg puB suaq}V ul Scqaw pue uauls3lueo 'suazl}lc :,ntr ,d 'JesBld
,766I 'uaqJunlN ,uapuaJg alp pun ual4JalJJ alQ :,V '3IqIC
,766I 'uJoqJepPd ,a!]DJ4ou]aQ auJquaulD alo :u3qcor 'ua{cl3lg
áyoZsoyIoJgIÎ V yVJ,IoA yDI
Humphreys, Sarah C.-King, Helen: Mortalitg and Immortalitg. The Anthro-
pology oJ Death. London, t981.
Kerényi Károly: Hermész, a lélekuezetó. Fordította Tatar Györgz. Budapest,
1984.
Kerényi Károly: Halltatatlqnság és Apollón-uallds. Budapest, 1984.
Loraux, Nicole: Les Méres en deuil. Paris, t990.
Némeü Györgl: Ercnél marad,óbb. Budapest, 1998.
Ritoók Zsigmond: Régígörög hétköznapok. Budapest, 1999.
Vermeule, Emily: Áspects oJ Death ín Archaic Greece. Berkeley, 1979.
Vernant, Jean-Pierre: L'indíuídu,la" mort, l'amour. Paris, 1989.
CSALÁDTERVEZES
Golden, Mark: Demography and the Exposure of Girls. In: Phoenix, 35, 1985.,
3 16_33 1.
Gradvohl Edina: Eblelkú asszonyok: a naptar-módszer eredete. In: Oruostörté-
neti Közleméngek, 17 4-L7 7, 2OOI.
Grmek, Mirko: Les ma"Iadíes d" |aube de lcl ci.uilísation occídentale. Recher-
ches sur Ia réalítépathologique dans le monde grec préhístoríque,ar-
hatque et classi.que, Paris, 1983.
Livi-Bacci, Massimo: A uilág népességénekröuid története. Fordította Sopro-
ni A. Budapest, 1999.
Némeü Györgl: A polisok uildga. Budapest, 1999.
Némeü Györgl: A vilabertrani káptalan skarabeusa. In: Klaniczay Gábor- Nagl
Balázs (szerk.): A középkor szeretete. Történetí tanulmángok Sz. Jónó,s lto-
na tiszteletére. Budapest, 1999., 4L-44.
Pető Maria: A népességnövekedés szabáiyozása az ókorban. In: Oruostörténeti
Közleméngek, 97-99, 1982., 1 3 1-139.
Pomeroy, Sarah B.: Infanticide in Hellenistic Greece. In: Cameron, A.-Kuhrt, A.:
Images oJ Women in Antiquity. London, 1983., 2. kiad. 1993., 207*222.
Seregély Györgl-Szentglörgyi István: Adatok az anticoncipiensek orvostörténe-
téhez. In: Oruostörténeti Közleméngek, 48-49, r969., 81-106.
Ruschenbusch, Eberhard: Úbervölkerung in archaischer Zeit. |n: Historia, 40,
1991., 375_378.
Sallares, Robert: The Ecologg oJ the Ancíent Greek World. London, 1991.
Tolles, Rudolf: untersuchungen zur kindesaussetzung bei den Griechen.
Breslau, 1941.
LÉTBZETT-r- AZ ÓXOnI GÖROGORSZAG

Hegri Dolores-Kertész István-Németh Györgl-Sarkady János: Görög történe-
Iem a kezdetektőI Kr. e. 3O-ig. Budapest, 2002.
Maggar Ertelmező Kéziszótár. Budapest, 1999.
Németh Györgl: A polisok uíIdga. Budapest, 1999.
Politisz, Jánisz: Az újkoríGörögország története. Budapest, 1966.
217
T,I7,
,99?-Izt
',166I 't,ZI 'T46noltrI luJl111od P filo1slp1 :u1 ,1qFnoq1 IeJI]IIod uJelse^\
uI oJaN 1o eFeur1 3IT] pue 1uerÁ; erp 3o 1dacuoc eW :oJ3N lanJc :,c ,1y\ 'uri.trg
,qLZ-TqZ "?L6I '9 'fi7alcos
]uapuv :uI ,sJa}I4A 1uelcuv 1o selqderFolg aIR uI uopclJ :,V ,r 'leq]Be/v\Jled
,?66I 'uopuo'1-IllH ,ola51 ,r,r 'Jauslg
1adeq3 fo suopcalfag:sJeJsBIÎ
,766I 'ulgy ,su1_o.y ullapunl01pD]s alp ouldd1l6y:,.&\, '>lcg
,oZ-óI "IL6I '99'plJol!,1l l12"tss12]J :uI ,sn}IceJ puE
d.t11 '1snlp5 :.{qde-r§olro}s!H ueluou u1 1uerÁ1 IBcIJo}aITlI oqJ :,d ,f' 'ep{unc
,966I 'ueqcunlÎ ,Jas!r2y uauJsluloJ Jap uaqal]DalJd sDQ :,V '}pIIBuIaC
,z86T'pIrBJJaJ-JuoIuJeIc,s3uueluoJ9N Sepn}g,p epuol}BuJe}ul
9}9IJOS
e1 ap anbolloc au np se]cv,LL6L DluoJaN :aJQqJnp,{,ntr,d-,IÎ-,1''elllsloJc
,u86I 'slJed ,uoJ?N :,g '{az!c
,80I-Z6 "
88l L86|' gg'4ofiuptupupJ, 4l]
-uy:uI ,1eÁu9urz9la (esz.rad) pala>1 d9l-zsoulleJn} sn{Izssepl V :u_€^]sl >I9szJog
,Z96I 'ueqcu1rn ,il-I ,ualpauD uap pq sluuolfia al1 :H'a^lag
,89-87 ',?66I uopuo1-IIIH 1edeq3
,olap ,fl-,1' 'Jeuslg :uI ,oJeN
fo suopcafag:sJalsptr{ Jo oI}ueAuI eqJ :,J 'uoueg
,8o9-ZO9 "986I '9t '123Jo]stH :uI ,uonBJd araFuenqcs prm uauuer.(1 :,6'Frqaury
ougN yoNtIVsZ V
,8n7,-9nz
"886I 'Lt 'DlJo]EH :uI euoJlqnu artr1 1e peuaddeq Álpnlce }eqr!\ :,V ,u 'Ja{cnJ
,8t9-9t9 ',6Z6I 'g1 'anbls
-so73 vllnbuuv,I :uI ,uoclqnu eT{l ssoJc o} uolslcep s.Jpsapc :,V ,g 'tuuplJls
,68-18 "966I '1sedepng ,LuDzsaa soluo{uofi6
-Du uaalo :(,{Jazs) sou9| J9od :uI ,dalafiulozs n|aluolpu y :,§rgÁc IüeuI9N
.I7-06 .,966I ,6Z,uoltluJl]uy :q ,uoclqnu arp Fulsso.r3 :'u ,H 'J 'c '}pJeqJqg
NycJ.uVd Noclgnu V
,2961 '1sedppng ,u_E^]s1
{ugraa e}}oUpJoJ ,96pqlnly:,H ,g 'uolFupure16
.
.Gv_I?,.886I,gg fr6o7opq4
,upFe aFeqlrec ,Puosl^
?DJlssl2?c :u1 Jo uol]3n4sao a{l uo :]ps arp §ulsse4 :,d
,I7-6t "886I 't8
,fr6o7o71t14lDJ]ssoic :u1 ,aFeqpe3 ,s 'suaê}s
Jo uopcnJ}saq aW 1o pueBa1 V :,J
,97I-0úI "986I '19 'fi6o1o711ld lrotsslrlc
:u1 ,aFeqtrre3 Jo uopcn4seql eqJ :}tBS Jo l{culd p t[lp\ ua{B} aq oJ :,J ,u 'Áe1pry
,ogot'a8ptrqurp3, frlo1s111 luapuv
a6pllqtuo3 auJ |uI ,e§eqlre3 Jo aq1 :,d ,IÎ 'II}Jo.ry\saIJBqc-,1 ,g 'pJBÁIIeH
IIB_{
,099
"906I ,8Z,9L,sapuol^tr XnaQ Sap anoaa:uI ,seuTeJl{v seIIB sa1 :,1 'pIIP4Jeg
9s V sg 9cyHJtIWI
Hahn I.: Claudius: az irodalmi haglomány és a történelmi valóság. In: Históría,
I, 1979/16_17.
Hanslik, R.: Poppaea Sabina. In: Paulgs Realencgclopadie 22, Stuttgart, 1953.,
85_9 1.
Kienast, D.: Römísche Kaisertq,belle. Darmstadt, 1996.
Kovács M.: A polítíkqiellenzék Nero korábqn. Budapest, 1981.
Köves-Zulauf, Th.: Die Herrschaítsdauer der römischen Könige . In Acta Anti-
qua Hung.,30, 1982/84., 19r-203.
Lauza, D.: Le tgran et son public. Paris, 1997. : Il tíranno e íl suo pubblico.
Torino, L977.
Németh Györgl: A zsarnokok utópíája. Budapest, 1996.
Németh Györgr: A polisok uilága. Budapest, t999.
Németh Györgl (szerk.): Rómaí történetí kéziköngu. Budapest, 2OO1,
Pellizer, E.: Periandro di Corinto e il forno freddo. In: Tradizione e ínno-
uazíone nella cultura Greca da Omero all'etd, Ellenistíca,, Scritti ín onore dt
Bruno Gentíli. A cura di R. Pretagostini. Roma, 1993., 801-8ll.
Rubiés, J.-P.; Nero in Tacitus and Nero in Tacitism. In: Elsner, J.-J. Masters:
ReJlections oJ Nero. Chapel Hill-London 1994., 29-47.
Ürögdi Gy.: Nero. Budapest, 1977.
Vernant, J.-P.: From Oedipus to Periander: Lameness, Tyranny, Incest in Le-
gend and History. In: Arethusa, l5, 1982., 19-38.
Warmington, B. H.: Nero: Realitg and Legend. London, 1969.
Waters, K. H.: Herodotus on §rants and despots. In: Hístoria Einzelschrlften.
l5,197t.
Röuidítések:
Dio Cass. - Cassius Dio

Diogenész L, - Diogenész Laertiosz
ES - Einzelschrift
Hérod. - Hérodotosz
HL - Hérakleidés Lembos (In: Németh Györgl: ÁllaméIetrajzok. Budapest,
1998.)
Plin. N. H. - Plinius: Nafurolis historía
Plut. - Plutarchos
Suet. Caes. - Suetonius: Az isteni /ulius
Suet. Cal. - Suetonius: Calígula
Suet, Claud, - Suetonius: Claudíus
Suet. Nero - Suetonius: Nero
Tac. Ann. - Tacitus: Annales
Tac. Hist, - Tacitus: Historiae
2L3
vTZ,
,086I '}sadeprlg,6tpluDl19 upa§I ]uaZS Lo,]?6?s]anoZSsZJoJ lpaaaT :eln{c g}slJy
,
6Z L-qZL " I L6I' 4anu?rual
-zoy ,epIoJJ IunIpIJxg ze s9 snruÁuouv :IIB^]sI rfuuprlduy
4au?]Jo]utolDpoJl:uI
,s9pBI{ )ilpos9l^tr ,6661 '1sadepng ,71-1 oldoyotllfrtu lofi6o141:ploury
{1od1
1661 '1sadepng,4oppdlv zD s? ppdJy:oszaq l{u_esc
:uI ,Jo{s9[elFo3uoq e ollza^Jezs urBII_p s9 llloppps-Le} reÁFeru V :Jaszgr s9III
,
i
966 t'lsadepng,lDspJJ o{ 11ot-1 lo4sp7o76o{uol! V (, >7Jezs) 9Izs9,I
Áru9.rdzsan-9ps9.I sc_Bloy :uI ,BuInJoJeBunp elsag snurÁuouv :ÁFrgÁc ,fu:BÁc
,9961'1sedepng
aspllo{ !]au?]Jol fi0oap fitqlfaa,sntufruouy :ÁB:pÁc,furgÁc
,996I
'uIIJeg :€s9pepl s9luuoseH ,668I ,Jauln]Ja]lps]qcaa auJs]nal:qo{er 'uIuIIJc
,326
1,1sedepna, alau?]Jo] s?pJ?4-sntufiuouy zy :eqpsc Ápodes3
,766I
'}p€}sIuJBC ,]la6 anp atp ucJnp yqofznaly o1ay11 snluodtuod :Iey 'uasJepoJg
,O6-t8 ,,t66I '2g ,FrsnurÁu
4ofiuptulnuDl )í]?uy :uI
-ouv lg}so]opoJ9H ,IA l9q9ÁIeqnlu s9J!]eu9uol sDII}zsIu9IIaq V :u_B^lsl {9szJog
,Z,T,I-66 "I66I 't9'JauJnqnlDr aqJslD]lv-pJn :q ,*poolg
Jo }ueueôc" 3tI]
Jo alou aqa :Ácr1o4 rrelreFung }se{Jeg eq] Jo eJn]cnr]s IeJepeJ eI{J :eJIuI eqog
SqCI9ZugZsugA V
,88Z-tO9 "686I'1sedepng
,p194 ,g ,4asal?zsaqlg ,pnTlu sazsso :JoW :u1 ,>1alaz§ar :BI9g sc9{ezs
le>lgr
,6L-tL "186I' 19'4ofiuptu
-1nuo] 41]uv :uI ,F9sgpn s9 epuaBa1 ,es9}eIua1 BII}}V :e}J9IÎ JEIueH eulzcglulu
,?o?_L6t "096I'1sedepng,uo6pzslo
-lofi6o141 111o1op1olo spzDln ,fiugtuopn1 uas alaf y:cueJed BJgIÎ :uI e^pepl
uJ|n ,Lz laq9]{o ,6761 'do1l111 lofi6ny11 :uI ,Ie^9II}1V s9lolu_€zse,I :cuaJad BJ9I^
,96z_L8Z "096I '1sadepng ,uo6pzs
-lolofi6tly11 l11oyoploto spzD]n ,frupulopn1 ulas alaf y:cualag eJgtrÎ :q e^pe
-pI BJ[q ,61 snlu4| ,8G6I 'dDlJlg .tofríoytr:u1 ,19ry[!Áuodo>1elpy :cue;ad eJ9IÎ
,tiz "886T-L86I
'9T I -7I I 'glsaug p1697oaoqlly :u1 ,1orelr}s eil]}V _razsÁBa F9ry :sgrpuy Ásc9111
,6961 '1sadepng ,]a]9{ ,g ,4asapzsaqlg ,paTu sazsso :Jol^tr
IB>I9p
,L86I
'1sedepng :es9pBp1 s9tuuoseH ,798I '}sed ,o16opq7fiu nfi6o1,11 :ploury {1od1
,
gtT-ZtZ " 786 I' 1 g' 4o fiuptulnup] 4l]uv :u1, zotryfulsg:Bogo]
,slqleugft;seilt}vtr§§í'l§:3s;í1Tui,';n],ffi
;í"§']);íi';ruLXTXTE
,9Z-9I "I86I '1sadepng ",lotlplpa
uJr;soqo :,{Jazs u9^1sl se>{eJey-u_Blul9y Bpuog :u1 ,e[4s eIq}V :IIE^]sI pu9g
,9961 '1sadepng,afiuvdal 7azsv6vl lofiOotu y
::o}>IIA
Áqleqruoz5 :uI ,ruelepe|e; unq 1s9srl9zs,{Beu-pe§azs V :ue^}sl eu9g
Vfuls V,IIJJV
Má§-ás Flórián: Pogány szokások óseinknél. In: Akadémíai Ertesítő, 1897.,
6L5_622.
Sa"xo Grammaticus: The Historg oJ the Danes. Books I-X. Ed. by Hilda Ellis
Davidson. Translated by Peter Fisher. Cambridge, l998.
Terplán Zo\táln Az etelközi fejedelemválasztás és vérszerződés kérdéséről.In:
Századok, l30, 1996., 969-978.
Trumbull, H, C.: The Blood Couenant. Philadelphia, 1898.
Vajda László: Ruchlose und heidnische Dinge. In: E. F. Schiefer (szerk.): Expla-
nationes et tractationes Fenno-ugricae in honorem Hans Fromm. Mün-
chen, l979., 373-404.
MINDEN UT nóNaÁee vr,zpT

Chevallier, R.: Roman Rocds. London, 1976,
O. Nagl Gábor: Maggar szólások és közmondások. Budapest, l966.
Pohlke, Annette-Pohlke, Reinhard: AIle Wege Jühren nach Rom. Zirich-Mün-
chen,2OO1.
Stevenson, Burton: Súeuenson's Book oJ Quotations. Cassel-London, t958.
Ürögdi Györgl: Hoggan utqztak a régi rómaiak? Budapest, 1979.
2I5

Karthagó És A Só

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Karthagó És A Só

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Németh §yörgy legújabb könyve olyan ókori történeteket tárgyal

sajátos nézőpontból, melyek annyira közismertek, hogy szinte

,,Hiszen az emberek, még ha sajó-t hazajukról uan is szó,

Az ókortudomány, beleértve az ókortörténetet, szakma, éppú§, mint a

A 19. szó,zad első éuttzedeiben a legtöbb szakember úga uéIte,

Ha a Kr, e. 5-4. század, forrásait olvassuk, láthatjuk, hogr nemcsak a

A legkorábbi településnek összesen mintegl tiz épitésiszakasza volt.

Trója ebben az időszakban jelentős uralkodói központ lehetett. 9O00

A kis-ázsiai görögök áltat benépesített Ílion eleinte szerény település, de

,,Meglátták Odüszeuszt az erőshangú ebek ekkor,

S ha esetleg az Odüsszeiából nem jutottak volna Schliemann eszébe

A bronzkorí Krétan négdajta írdsrendszert haszndltak:

A bronzkori kréta három különböző írásrendszerét a brit Arthur Evans

Az iskolat történelmt atlasz szerínt Kína két nagy Jolgójat

' E fejezet megírásához Salát Gergely sinológus nyújtott segítséget.

Az európaí hagyomány eggík legjobban ismert története Romulus

Romulus és Remus grermekkorát Titus Livius, az Augustus korában élt

'A Phrearrioi Diognétosz jeglezte.

A spartai népggűlésttankönguetnk és a legtöbb

Az a?,igazság, hogy eg}etlen ókori forrás sem nevezi apellanak a spártai

Létezett-e a marathóníJutó? Nem ualószínű. Hana perzsa

A görög történetírók szerették a nas/ számokat. Hérodotosz például azt

Szép Peloponnészosz földjéről négyszer ezer hős

Igaz, ugranő korábban kissé szerényebben adja meg a perzsa sereg

Az x rnegadja a perzsák feltételezett |étszérnát. Akármelyik módon

Nem ez a.görög irodalom elsó járványleírása. A Kr. e. 8. században élt

,,Kezdetben csak az öszvérekre s a fürge kutyákra

A betegség fizikai tüneteit Homérosz nem részletezi, Az mindenesetre

,Á hivatalos politika már a Kr, e. 6. századbarr több izben bátorította az

A Kr. e,6/5. században más sorrendet, igaz, más arányokat is talá-

Város Kr. e. 6/5. sz. összesen

Míg a hellénisztikus és római korban a metoikoszok fontosabb anya-

Foglalkozás szám száza|ék

Az is gyakran olvasható, hogl a nók a világtól e|zárva éltek a lakóbázak

A haldlróI úgg gondojuk, ha mar úggis el kett jönnie

szophoklész az oidipusz kolónoszban című tragédiájában azt ál]ritja,

,,Nem születni a legnagrobb boldogság, de a második

Az öregséget, a megöregedést uglanakkor a legnagrobb csapásként

,,Tithónosznak örök glötrelmül Zeusz az öregkort

Az öregségtól még Szókratész, a filozófus is félt. Amikor a Kr. e.

,,Mnémosszünének ajánlott vers. Meghalni ha készülsz.

Aidész jólépült házában jobbra fakad fel

A beavatott lelke nem ihat az e|ső forrásból, mivel az, a Léthé,örök

Sokdig tartotta magó"t az a nézet, hogy az tpari tórsadalmak

A túlnépesedésbólfakadó feszültségeket a görög poliszok lakói két szin-

,,Egletlen glermek leglen, az gondozza az apja

Eberthard Ruschenbusch (1991,376) véleménye szerint az egkézés

A HÁZASOnÁSI PLBTKOR KITOLÁSA

A születendó glermekek számának korlátozására szolgált a házasodási

,,Jókor kell asszony-feleséget hoznod a házhoz,

Hérakleitosz szintén harminc évben határozza meg a házasodási élet-

,,ötször hét évet számlálva a férfiu, nászra

A szexuá]is érésazonban nyilván már a §órögöknél is bekövetkezett

Arisztotelész soraibót több fontos következtetést is levonhatunk. Ha

évszázad nősülési életkor

A fenti táb|éaatot a csontstatisztikák teszik érthetővé. A sírleletek

A koponyák vizsgálata alapján megállapították, hogl Kr. e. 651-150

egr varjútojást és egl varjúláb növény (korónopodíu botanész) nedvét.

Sztnte ualamenngi" történelemkörugu meg emléke zík

A górög szó a mas/ar nyelvben latin eredetű, a graecus-ból származik.

Ha a mai oluasónak ggorsan ra kellene uó.gnia, mí ís történt

Az ókortörténet alapvető kézikönyvében, a Cambridge Ancient His-

Mit mondott /ulius Caesar, mielőtt Kr. e. 49-ben atkelt