Hegesztési hőfolyamatok,

metallurgia, hegeszthetőség

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Kulcsszavak:
hegeszthetőség, metallurgia, salak feladata, dezoxidáció

Célkitűzés

Ebben a fejezetben a hallgató megismerkedhet a hegeszthetőség

komplex fogalmával, a hegesztés során keletkező hő hatására
létrejövő anyagszerkezeti változásokkal valamint az ömlesztő
hegesztés metallurgiai folyamataival.

Hegesztett szerkezetek anyagválasztása, hegesztési

technológia tervezése csak ezen ismeretek birtokában
végezhető el megfelelően.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Hegeszthetőség
Az acél hegeszthetősége az acélnak bizonyos
fokú alkalmassága adott alkalmazásra,
meghatározott hegesztési eljárással, megfelelő
hegesztőanyagokkal és hegesztési munkarenddel
olyan szerkezet készítésére, amelyben a fémes
kötés helyi tulajdonságai a hegesztett szerkezetre
kifejtett hatásukkal együtt eleget tesznek a
megkívánt követelményeknek.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A hegesztési és acélgyártási folyamatok
metallurgiai összehasonlítása
Ömlesztőhegesztés Acélgyártás

Hegfürdő- Hegfürdő: 1700oC± 100oC LD-nél 2500…3000oC

hőm. Fémcsepp: >2300oC Elektroacélgy. ≤ 3500oC

Hegfürdő- 0,001…1,5s, egyes Konverteres acélgyártás

létidő eljárásnál ≤ 2s < 10…20 min

Ömledék- Eljárástól függően néhány Konverter: 50…400 t

térfogat cm3 Elektroacélgy. < 300 t

Hegfürdő- Fémcsepp: 1…10 cm2/g Fém-salak:

felület Hegfürdő: 0,25…1,1cm2/g 0,3…3 cm2/g

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Átviteli tényező

A varratban adott elem kiindulási

koncentrációja → Ck = m·Ch + n·Ca
A hozaganyag, ill. alapanyag részaránya
(hígulás): Sh Sa
m n
Sv Sv

Cv Cv
Átviteli tényező: a  C  m  C  n  C
k h a

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Fontosabb oxidok olvadáspontjai

Bázikus oxid FeO, vas-oxid 1370oC

MnO mangán-oxid 1785oC

CaO kalcium-oxid 2570oC

Savas oxid SiO2 szilícium-dioxid 1713oC

TiO2 titán-dioxid (rutil) 1825oC

Semleges oxid Al2O3 alumínium-oxid 2053oC

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A bevont elektródás ívhegesztéskor
végbemenő metallurgiai folyamatok

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A MAG hegesztéskor végbemenő
metallurgiai folyamatok

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Oxidáció
Közvetlen oxidáció [Me]+1/2 {O2} → (MeO)
gázfázisú oxigénnel
(…) salakfázis, [...] vasban
oldott fázis, {…}gázfázis
A fém nagyobb 2 [Me] + (MeO2) → 2 (MeO)
oxigéntartalmú oxidjával

Cserereakció útján, a másik [Me]+(Me’O) → [MeO]+ (Me’)

fém (Me’) kevésbé stabil
oxidjával
A salakban lévő oxid fémben (MeO) → [MeO]
való oldódásával

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Oxidáció
A fém nagyobb [Fe] + (Fe2O3) → 3 (FeO)
oxigéntartalmú oxidjával [Fe] + (Fe3O4) → 4 (FeO)
Mn + MnO2 → 2 MnO
Cserereakció útján, a másik [Fe] + (SiO2) →2 [(FeO)] + [Si]
fém (Me’) kevésbé stabil [Fe] + (MnO) →[(FeO)] + [Mn]
oxidjával
A salakban lévő oxid fémben (FeO) → [FeO]
való oldódásával

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Az oxigén és a nitrogén hatása az
ötvözetlen acél tulajdonságaira

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A csillapítás és az oxigén % kapcsolata

Csillapított Félig csillapított Csillapítatlan

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Dúsulások hengerelt termékekben

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Üregek és salakzárványok

Üregek: Salakzárványok:
gázpórus (2011), soros (3011),
helyi porozitás (2013), különálló (3012),
soros gázporozitás (2014) halmazt alkotó (3014)
megnyúlt gázzárványok
(2015, 2016, 2017)
ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Gázzárványok (üregek)
200 – 2AAAA üregek
201 – 2BAAA gázzárvány
202 – 2CAAA zsugorodási üreg

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Gázporozitások

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Helytelen és helyes ívgyújtás

porozitás

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Oxigén iránti affinitási sorrend

A fémek vashoz viszonyított oxigénaffinitási

sorrendje 1600 oC- on:

Al, Zr, Ti, Si, V, Mn, Cr, Mo, W, Fe

←

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Fontosabb oxidok olvadáspontjai

SiO2 (szilícium-dioxid) 1713oC

MnO (Mangán-oxid) 1600oC
Al2O3 (alumínium-dioxid) 2053oC
TiO2 (titán-dioxid=rutil) 1825oC

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Dezoxidáció

Dezoxidáló elemek (De): C, Si, Mn, Al

(MeO) + [De] ↔ (DeO) + [Me]

Pl. [FeO] + [C] ↔ [Fe] + {CO}

2 [FeO] + [Si] ↔ 2[Fe] + (SiO2)
[FeO] + [Mn] ↔ [Fe] + (MnO)
3 [FeO] + 2[Al] ↔ 3[Fe] + (Al2O3)

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Dezoxidáció

Függ:
▪ a De típusától, mennyiségétől,
▪ a De hegfürdőben lévő %-os mennyiségétől,
▪ a De O2-hez való affinitásától,
▪ a hegfürdő hőmérsékletétől, méretétől, létidejétől,
▪ a fém, ill. salak fizikai tulajdonságaitól (pl. viszkozitás),
▪ a dezoxidációs termék alakjától, méretétől és
tulajdonságától

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A hegesztési salak feladatai
• a hegfürdő védelme a levegőtől,
• a hőelvezetés csökkentése, a heganyag lehűlésének lassítása,
• a heganyag dezoxidálása és ötvözése,
• a metallurgiai reakciók lefutásának befolyásolása,
• nagyolvadáspontú oxidok oldása és megkötése,
• a varratfelület alakítása, formálása,
• a fémátvitel befolyásolása,
• az áram vezetése, ill. hő fejlesztése a salak ellenállása által.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Összetett szilikátok

FeO + SiO2 → FeO·SiO2 vas-szilikát (1160oC)

MnO +SiO2→ MnO·SiO2 mangán-szilikát (1285oC)
2MnO +SiO2→2MnO·SiO2 mangán-szilikát (1365oC)
CaO + SiO2 → CaO·SiO2 kalcium-szilikát (1540oC)

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

MnO-SiO2 kétalkotós egyensúlyi diagram

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

FeO-SiO2 kétalkotós egyensúlyi diagram

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Szilárd zárványok

A szilárd zárványok a heganyagba záródott szilárd,

idegen anyagok. Ezek lehetnek nemfémes anyagok
(salak), folyósítószer-maradványok, fémoxidok,
oxidhártyák ill. fémes zárványok (pl. volfrám, réz vagy
egyéb fémek).
Különös jelentősége van a dezoxidáció során
keletkezett vegyületeknek, amelyek a hegfürdő gyors
dermedésekor a varratban maradhatnak. A szilárd
zárványok keletkezése összefügg a szennyeződésekkel,
felületi oxidokkal, a hegesztéskor az ömledékbe kerülő
fémekkel (pl. AWI hegesztéskor a volfrám,
fogyóelektródás, védőgázos ívhegesztéskor a huzal
rézbevonatából réz stb.).

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

a

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Szilárd zárványok
300 – szilárd zárvány
301 – salakzárvány
302 – folyósítószerzárvány
303 – Oxidzárvány
304 – Fémzárvány

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Ötvözetlen acélhozaganyagok
C-tartalma és kísérő elemei
Hozaganyag C, % Mn,% Si,%
Bevont elektróda 0,07…0,12 ≈0,5 nyomokban
maghuzala
Gázhegesztő pálca 0,03…0,2 0,2…1,2 0,1…0,25

AWI pálca 0,06…0,14 0,9…1,9 0,4…1,2

CO2 huzalelektróda 0,06…0,14 0,9…1,9 0,4…1,3

Fedett ívű huzalelektróda 0,07…0,15 0,35…2,3 0,05…0,6

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Salakképző alkotók

Ércek magnetit (Fe3O4), hematit (Fe2O3), vaspát (FeCO3),

ilmenit (FeO · TiO2), rutil (TiO2), barnaszénkő
(MnO2), manganit MnO(OH)
Szilikátok kvarchomok (SiO2), földpát (K2O·Al2O3 · 6SiO2)
Mészkő kréta, márvány (CaO), dolomit (CaCO3 + MgCO3),
mészpát (CaCO3)
Folypát CaF2

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Bevont elektródák bevonattípusai

Jel Megnevezés Jel Megnevezés

A Savas RA Rutil-Savas
C Cellulóz RB Rutil-Bázikus
R Rutilos, RC Rutil-Cellulóz
középvastag
RR Rutilos, vastag B Bázikus

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Bevonattípusok főbb alkotói, %

Bevonattípus C A R, RR B
Cellulóz (C6H10O5) 40 - - -
TiO2 (rutil) 20 - 45 -
SiO2 25 20 20 10
Fe3O4 - 50 10 -
CaCO3 - 10 10 40
CaF2 (folypát) - - - 45
FeMn 15 20 15 5

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Savas,rutilos és bázikus elektródák
leolvadási jellemzői
savas rutilos bázikus

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A F megkötése HF-dá bázikus bevonat és
fordított polaritás esetén

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A F megkötése HF-dá
Elemek ionizációs energiája:

K 4,34 eV, Ca 6,11 eV

Na 5,14 eV, Ti 6,84 eV, F = 18,6 eV

2 CaF2 + 3 SiO2 = 2 CaSiO3+SiF4

SiF4 + 3H  SiF + HF, ill.

SiF4 + 3H20  SiO2 + HF

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A bázikus elektróda jellemzői
Összetétele: folypát CaF2, mészpát 70…80% CaCO3, kriolit Na3AlF6,
ívstabilizáló és
salakképzők: SiO2, MnO, FeO kb. 10 %,
dezoxidálók és ötvözők: FeSi, FeMn, FeTi 8…10%
Ívatmoszféra semleges,vagy redukáló hatású. minimális ötvözőkiégés,
Salak: barna-sötétbarna, vastag, szívós, tömör, belül fényes
rövid salak: 1150o…1700oC között dermed
Hideg típusú: leolvasztása hőelvonással jár (hidegráfolyás)
Ívgyújtás, ill. újragyújtás nehézkes (Uü > 65 V), hegesztés rövid ívvel (l<0,5 de)
Leolvadás: közepes, ill. nagy cseppekben, kevés fröcskölési veszteséggel
Beolvadás: csekély, a sarokvarrat enyhén domború
Érzékeny az illesztési résre, ezért a rés < 2 mm legyen
Vezetése: lehetőleg széles ívelés nélkül, kisebb sebességgel,
Bevonat nedvszívó: hegesztés előtt szárítás
• ha az ReH < 355 MPa, akkor 250oC/2 óra
• ha az ReH > 355 MPa, akkor 300…350oC/10 óra
Hegesztés: egyenáram fordított polaritással (a fluór ionizációs potenciálja
18,6eV)
Varrat: durvább, diffúziós H-tartalom < 5 ml/100g, melegrepedésre nem
érzékeny
öregedésálló, negatív hőmérsékleten is jó szívósságú (Mn = 1…1,3%)
ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Bázikus bevonatú elektróda
bevonatának tartománya

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

A hidrogén mennyisége bázikus és
rutilos elektróda heganyagában

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 A rutilos elektróda jellemzői
Összetétele: rutil (TiO2) R (rutil-szilikátos), vagy RR( szilikát-karbonátos),
illetve RA, R(B), RR(B), RC, RR(C) – 30…50%,
salakképző: SiO2, 20…27 %,
dezoxidálók és ötvözők: FeMn 10…18%

Ívatmoszféra gyengén oxidáló hatású, nagyobb a vízgőz és hidrogén

tartalma, kisebb a CO2 és a CO gáz az ív könnyen gyújtható 42 V-os
üresjárati feszültségű trafóval is
Salak: részben kristályos, laza szerkezetű, könnyen leválasztható hosszú
salak: 1330o…1365oC között hirtelen dermed a kéntelenítő hatás
gyenge, a Mn beötvöződése kismértékű (0,3…0,5)

Leolvadás: finom vagy közepes cseppekben, az ív könnyen gyújtható, nem

érzékeny az ívhossz változására, igen jó gyökhegesztő elektróda

Nem érzékeny az illesztési résre, ezért nagyobb rést is át lehet vele

hegeszteni, szép rajzolatú varrat készíthető

Hegesztés: egyenáram egyenes polaritással, vagy váltakozó árammal,

Varrat: egyenletes, finom rajzolatú, a sarokvarrat kevésbé domború.
a diffúziós H-tartalom > 15 ml/100g,
ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
 Rutilalapú elektródák bevonatának
összetétele,%
Alkotók Nagy Rutil-savas Rutil-cellulóz Rutil-bázikus
rutiltartalmú, RA RC RB
R/RR
TiO2 50 30 50 35
SiO2 20 27 20 20
FeMn 10 18 10 15
CaCO3 10 - - 25
Fe2O3 10 25 - 5
MnO2 - - - -
Vízüveg + + + +
Cellulóz - - 20 -

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Rutilos bevonatú elektróda
bevonatának tartománya

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Cellulóz bevonatú elektródák
Összetétele: szerves anyagok (cellulóz, faliszt, keményítő)
10…30%,
rutil vagy ilmenit (25…35%), Mg- és Al-szilikátok
(10…20%)
FeMn 15….20%
Salak: kevés, üvegszerű, porózus, mely 1190o…1300oC között
dermed, és könnyen eltávolítható (jó pozícióhegesztésre)
Leolvadás: erős füstképződéssel, mivel a cellulóz CO2-dá, vízgőzzé
és hidrogénné ég el, ez utóbbi miatt nagy a heganyag
hidrogéntartalma kb. 40 ml/100g. A sok gáz jól védi a az
ömledéket, növeli az ívfeszültséget és ezért mélyebb lesz a
beolvadás. A leolvadás közepes vagy nagy cseppekben megy
végbe.
Beolvadás: mély, közepes fröcsköléssel, jó résáthidaló elektróda
Hegesztés egyenáram fordított polaritással (ha a kötőanyag vízüveg),
egyébként váltakozó árammal.

Varrat: durván pikkelyezett, domború

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Savas bevonatú elektróda
bevonatának tartománya
Bevont elektródák nemzetközi jelölése I.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Bevont elektródák nemzetközi jelölése II.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Bevont elektródák alkalmazási
tartományai

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Ömledék összetétele 111-es eljárásnál
ötvözetlen és finomszemcsés acéloknál
Jel Vegyi összetétel, %
Mn Mo Ni
Nincs jel ≤ 2,0 - -
Mo ≤ 1,4 0,3…0,6 -
MnMo 1,4…2,0 0,3…0,6 -
1Ni ≤ 1,4 - 0,6…1,2
2Ni ≤ 1,4 - 1,8…2,6
3Ni ≤ 1,4 - 2,6…3,8
Mn1Ni 1,4…2,0 - 0,6…1,2
1NiMo ≤ 1,4 0,3…0,6 0,6…1,2

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Ömledék összetétele 111-es eljárásnál
nagyszilárdságú acéloknál
Jel Vegyi összetétel, %
Mn Ni Cr Mo
MnMo 1,4…2,0 - - 0,3…0,6
Mn1Ni 0,6…1,2 - -
1NiMo 0,6…1,2 -
1,5NiMo ≤ 1,4 1,2…1,8 -
2NiMo 1,8…2,6 - 0,3…0,6
Mn1NiMo 0,6…1,2 -
Mn2NiMo 1,4…2,0 -
Mn2NiCrMo 1,8…2,6 0,3…0,6 0,3…0,6
Mn2Ni1CrMo 0,6…1,0

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

Porbeles huzalok összetétele és jelölése
Jelölés Tulajdonság Rétegek száma Védőgáz
R Rutilos, lassan Egy- és többrétegű Szükséges
dermedő salak hegesztés

P Rutilos, gyorsan Egy- és többrétegű Szükséges

dermedő hegesztés
salak
B Bázikus Egy- és többrétegű Szükséges
hegesztés
M Fémpor Egy- és többrétegű Szükséges
hegesztés

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Porbeles huzalok összetétele és jelölése
Jelölés Tulajdonság Rétegek száma Védőgáz
V Rutilos vagy Egyrétegű Nem
bázikus/fluoridos hegesztés szükséges
W Bázikus/fluoridos Egy- és többrétegű Nem
lassan dermedő salak hegesztés szükséges
Y Bázikus/fluoridos Egy- és többrétegű Nem
gyorsan dermedő salak hegesztés szükséges
Z Egyéb típus

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Fedőporok összetétele és jelölése

Jelölés Jellemző vegyi Határérték

összetétel, %
alkotóelemek
MS MnO + SiO2 min. 50
Mangán-szilikát CaO max. 15
CS CaO + MgO + SiO2 min. 55
Kalcium-szilikát CaO + MgO min. 15
ZS ZrO2 + SiO2 + MnO min. 45
Cirkonium-szilikát ZrO2 min. 15
RS TiO2 + SiO2 min. 50
Rutil-szilikát TiO2 min. 20

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Fedőporok összetétele és jelölése
Jelölés Jellemző vegyi összetétel, Határérték
alkotóelemek %

AR Al2O3 + TiO2 min. 40

Aluminát-rutilos
AB Al2O3 + CaO + MgO min. 40
Aluminát-bázikus Al2O3 min. 20
CaF2 max. 22

AS Al2O3 + SiO2 + ZrO2 min. 40

Aluminát-szilikát CaF2 + MgO min. 30
ZrO2 min. 5

AF Al2O3 + CaF2 min. 70

Aluminát-fluorid-bázikus
FB Fluorid-bázikus CaO + MgO + CaF2 + MnO min. 50
SiO2 max. 20
CaF2 min. 15
ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde
Hozag- és segédanyagok főbb
nemzetközi szabványai

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde

 Összefoglalás

A hallgató ennek a fejezetnek az elsajátításával

ismereteket szerzett a hegesztés során létrejövő hőfolyamatok
szerepével, valamint a hegesztés során lejátszódó metallurgiai
reakciók eredményeként létrejövő kristályszerkezettel és a
kialakuló hibákkal.

Hegesztett szerkezetek anyagválasztása, hegesztési

technológia tervezése csak ezen ismeretek birtokában
Végezhető el megfelelően.

Javasolt szakirodalom:
Kou, S., Welding metallurgy, 2nd edition, 2003, John Willey and
Sons, Inc., USA, ISBN 0-471-43491-4.

ÓE-BGK AGY Intézet Kötéstechnológia Kovács-C. Tünde