Scribd Logo
Upload

Welcome to Scribd!

  • Strawson - A Referálásról PDF

    Uploaded by

    Lucz István Ádám
    73 views21 pages

    Original Title

    Strawson - A referálásról.pdf

    Copyright

    © © All Rights Reserved

    Available Formats

    PDF or read online from Scribd

    Did you find this document useful?

    Is this content inappropriate?

    Report this Document

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    73 views21 pages

    Strawson - A Referálásról PDF

    Uploaded by

    Lucz István Ádám

    Copyright:

    © All Rights Reserved
    Download as PDF or read online from Scribd
    Flag for inappropriate content
    of 21
    addig ne vesse el vége ‘set6ncinézetei lt 166 ‘az olvasét, hogy lméletet — bar tal A REFERALASROL* erin FREDERICK STRAWSDN (1919-), Oxfordi Egystem. ‘Sulmos logikai és metafizikai kOnyv, tObbek kOzOtt az Introduction o Logical Theory & az Individuals szera- je, Magyarul megielent tanulmanya: Intencié és kon- encié a beszédakrusokban, In: Besoédaktus, kommu- nikéci6, interakelS, Bp. Tomegkommunikicids Kuta ékézpont, 1979, 1 Igen gyakran arra haszndljuk a kifejezések bizonyos fa Lit, hogy emlitést tegylink vagy referaljunk valamilyen cegyes embert, egyedi objekturrél,sajétos exeményrol, helyral vagy foiyamatro, s ez a tevékenységinket rend: serint gy ink le, hogy megillapitunk valamit arr6l ‘a személyr6l, objektumr6l, helyral, eseményril vagy fo- Iyamatr. Kifejezések ilyen hasznalatat ,egyedileg refe- rilé hasznélat”=nak fogom neverni. A leggyakrabban gy hasendltkifejezésck osztlyai: epyes szami mutat6 név~ s a2”), tulajdonnevek (példaul ,Velence", sNapéleon”, Janos"), egyes szimi, szemelyes €5 sze- ielytelen névindsok (,5°, o€n", ute", ya2"), Yalamint ‘olyan kfejezések, ameiyek clején hatarozott néveld, uti~ fa pedig egy egyes szimi, jel26s vagy jelzd nd fonév All (pelddul az asctal”, az Oregember”, 2 francia ki- rily"), Birmely ezekbe a2 osztilyokba tartoz6 kifejezés clofordulhat hagyomanyosan alany-allitmany szerkeze- +P. F, Sronson: On rfetng fn: Esays i Conepual Anas lop & serene Anthony Flew St, Matas Pres, and ‘Moclan& Gay Ld 1986" Acite cd megentve Mind 9 ote 1980-529 34-0 Vallozaan nds sera ego vel 167 sak signa pelcaken are anelhomate ome lyet térgyalni kivanok. * hogy 9A. bala cms myn eles ska eco ahi one aie sesregnaey aa mol ag AE ecpites Linhedtan aaa hogy ety salam rem ener) onda va akkor egy bizonyos balnarél egy bizonyos hajérél is 168 Lijrtt cay satostrgy emltsére hasntamy ms Sal mind Ket kijetat eyed referdld médon Mattia’ Altaldban szonban olan estekre fogok oalkoun,amsjekben py gy hasnt hibjets ay Tmondatnjelvan lant fordl eo A sem, gaz az mogilais, hogy Ruselinek a vatgesbck ny ous orth az ool za a 2 See Bima geomet folalkons rset Se ook bbbatee mindndgelfopada a7 ijetsck Toe hacenatt heyesen leo eimeletkent Mind weil at harem Kiran hogy az elle = ny alapretb bat artalmaz tekttben rE ea" formijd Mijntsekkel Kapsolatban nap kere tagykerdsek megvasolsa vol eis esa? Oby gondolom, € kérdéck Koztl lepalibb Te ceemlletetsLOvetkesOkeppen. Teevak (vali $e? en mondetos ltand: A franca try bales” Sink sm mondand, Rogy a2 Alto mondat jens Sci Minden eqetrtene abun, hogy etmes.De ‘Minden toda hogy Franlaorcignak ene. nincs idipasaregyik Keds, amelyet meg akatak vaso uncnéltel, eppen ex ole Hogyan het ey olyan Jno mint ten a este eqycrien nem enitank seni ene az 84 cqyébként tkéletsen times kifjentsnck a hase Saha Nay tctses « mondatsaundsta & 0 teed hast, bi esteem een) ee Stat ut hasan hiss cd itumndla™ nagyonismeris. Ere él a akattane ha seeprozn! fa ara Keene, Nogy a kPancl katy Boks", Gey fobytatnimn, ogy es Arphascgbun lle & sua Reesege van & iy t- HEBD Ragas (Skelesen mepeene nem fletleme var ca hey ey bonyos semelyrl belek, sem “i teay amis itt tein, az saint Feesk szavelmmal megnevezst sramly. (Erdemes tmcesean hogy haa mondatok &kijentek hase seater tee meguitochat a velar sete wae Rl Moore mort, esc emesetes sles a ssa hogy Pickwick Kab eyes lit ick aeons De atol a mondatok & Kilentsek Wesndlta ser ayant, 8 vatamiG sl pen tateniata ves ink heesne, ez nem vlna dh Tabon lye se ponds nowy ee lite Xe vagy eat ha nem von en semely vagy slog Feary Tengeurne, ogy Komolyn vk Cae Mtoe wiaszlnan girl bene?” Kealse Sahay Nem bese snk de gy selvan nem at BBdestnk hogy amt mon, az ham egy Keptelen "Phekinve azonban a yin ftv basin, a2 cadosnkton itsebqsetem, hogy ba egy mondat een * pty iio boy a A lag net na: spuson) ie eBuatom noa vl sence kone eed Peetecwre nv aeh Esk oct ma bb "age dit neve) 1 py fini iny hea: pa ot, ol me at 185 olyankijeit hasdluak, mint A fania i zante “az lames ing en hogy van anes Leds Amines ene ijt fatal, tem als at me ae ee nag tin egy opascenlsEpenen Unie {tironot neve cet hagjonnges nee Jelse eyed ert nese ee ee oe, fccot ait” Amikor egy mondaok sez eke fog a ten pers ahi sea cram iiga> hogy or iyen yee tay ne nyos enyedérd referdhunk vagy seindékovan ecg ogy etyt Kooks eeyeral set's Korte ai 1 hela Alt stale bimnely nee eh ‘apn eet mepantan Maroney un inven igen hes, vlotsotieg Sy seks hogy hele hasedhes arin that eta Kijeatat bara pedigree mado eon leg art gondola, hogy exytot uc soto Anna aaah nian hanedlr Kona, eee UGenmeghatiroza: hogy make ponder ae ey itn hacedlata teat at opie as ka ievinecrcnéhen) hogy « Ruse tale eae Gili fetetle cheatin Dea az ast pce ice Rasenluk eee nem lt: hogy exc net eyecare chest Tmondatt de vali megutadiver abban hogs toribbmondjm atkor smite diana eta Anyi eeteg mops ket tense: Renee tem via egy one Russel sees hogy az eyed essen leds ~amel seins ete mn Span tae arertser fori Liggeot coed nee inn =Kestibal eae Se ne egy @, akkor ex dsszeegyeztethetd azzal, hogy t6bb @ van; 186 ha azt mondjuk, hogy nines exynél tObb 9, akkor ez SsszvegyeztethetS azzal, hogy mincs egy sem. Ha act rmondjuk, hogy egy é esakis egy @ Van, akkor a fenti kel Alidst vontuk Ossze. Eddig fokEnt a letecés feltetelerett “llitisdval foglalkoztam, és kevésbé az egyediség fltete- Tezett alitasival. Bgy olyan pekdéval, amely az urobbira helyezi a hangsiyt, vildgosabba tehetem az ,implkil” szdnak axt az értsimét, amelyben egyedileg egzsztenci Tis alltéstimplikal ~ de nem von aga utin —kifejezések cgyedileg referalo hasznalata. Vizsgljuk meg a kOvetke- 28 mondatot: Az asztat KOnyvek boritjak.” Bizonyos, hhoey a mondal haszndlatinak barmely szokiisos escté= ben az aszal” kifejezés segitségevel epyedileg referal- rink, mégpedig egy bizonyos asctalrOl. Ez a hatarozott néveld igen szigori hasmndlata, abban az értelemben, hogy Russell 8 Principia Mathematica 30. oldalin a nével6, zigor” hasenélatirOlir, hogy exyediségetimp- likaljon". Ugyanazon az oldalon Russell azt_ mondja, hogy egy waz ez é ex” forméji kifeezés sciporian hasz~ nalva yesak abban az esetben alkalmazhat6, ha epy ez & fz van és nem tobb”, Egészen ayilvanvaldan hamis, hogy ‘saz asztalt k&nyvek boritjak” mondatban az asztal” iifejezts ~ szoksos médon hasznilva ~ ,cstk aban az cxetben alkalmazhato, ha egy asctal van és nem tab”. ‘Az valdban tautologikusan igaz, hogy ily médon basz- hlva a ifejezés estk aban az exethen alkalmazhato, ha gy es nem tab asctal van, amelyr6l referdlunk, és csak fakkor értelmezzik tigy, hogy alkalmazhat6, ha egy € nnem (bb olyan asztal van, amelyrdl val6 referilésra a kifejezésthasendlni akarjuk. A mondatot haszndiva nem Ailitjuk, hanem (@ targyaltsajtos értelemben) implikal- jk, hogy esak egy olyan dolog van, amelyrdl egyszerre tlmondhaté, hogy a meghatarozott fajtihoz tuttozik, 8 tujyanakkorreferrélaa beszél6. Ezt nyilvinwvaloan nem 187 Allijuk. Més dolog referiln, és més azt mondani, hogy teferalunk. Mas dolog azt mondani, hogy ltezik e: vagy az az asztal, amelyr6l referilunk, & mis referdlni egy bizonyos asctalrél. Nem volna lehetséges olyan kifejent- sek hascnélata, mint ,az az egyén, akirol referaltam”, ha ‘nem volna valami, “amit referilésnak tekinthetnénk (Nem volna érteime azt mondani, hogy rimutattunk valamire, ha nem volna semmi, amit mutatdsnak tekint= hhetnénk.) Tehat ismet arra a kévetkertetésre jutok, hogy ‘egy bizonyos dologrél val6 refers vagy a dolog emlite- ‘nem oldhat6 fel semmifée dlitisban. A referalas nem Allis, még ha azért referalunk is, hogy utobb allisunk valamit, Vegyiink most egy olyan példat, amelyben egy nem yz cx és €2” forma kifejezést hasznlunk egyed referilis- ral Tegyak fel, hogy ujjaimat ravaszul behajlitva kinyij- om a kezemet valaki fel & art mondom: «Ez egy sep Piros.” Az illet6, ranézve a kezemre és nem litva benne semmit,fltehetSlegigy sz: Mi piros? Mirdl beszlsz?” Esetleg azt mondja: Hiszen’nincs semmi a kezedben.” ‘Termeszetesen abszurd volna azt llitani, hogy ha azt ‘mondja:,Hiszen nines serum a kezedben”,ezzel tagadea vagy ellentmondote annak, amit én mondiam, Tehit az 2” nem dicizottleiras a russell értelemben, Nem is fogikai tulajdonnév. Az embernek ugyanis abhoz, hogy ily médon reagiljon a mondat hallatin, tudnia Kell, mit Jelent a mondat, Hiszen pontosan azért hasonilhatom az v€2" szbt atta, hogy gy tegyek, minthavalamir8l refer ‘nék—mint a feniesetben is, mertértelmes volta Figget- Jen mindazoktél a konkrét referilasoktsl, amelyre hasz- nilhat6, habir nem fOggetlen att6l a médtol, ahogyan referdlésra hasznalhat6 Mindebbal az az italinos tanulsig vonhaté le, hogy a Kommunikicio sokkal kevésbe nyill vagy dledzottdli- ss tis kérdése, mint ahogy koribban a logikusok feltételez- {ék, Engem ennek az dtalinos tanulsagnak egy konkrét alkalmazdsa, az egyedi rferalisra val6 alkalmazis esete Grdekel, Ac it targyalt fajéj kifejeztsek értelméhez az js hozaitartozik, hogy rendkivil sokféle kontextusban hasunélhatok egyedireferaisra. Az viszont nem tartozik az ertelmikhdz, hogy éppen most igy hasznaljuk ket, Sem az, hogy ilyen hasendlatuk feltételei most tejesilnek, ‘Negyon fontos tehat kilbnbségettenniink a kGz6Ut, hogy 1 egy hfjeaisteqyediteferilisrahaseniunk, 6a Ko- Sea hony tat allguk, hogy cay & csaks cay olan egyed van, > aly baonyonleetesepethe renelkea (pl UT ouonves fj vagy 2 Semele! Bzonjos ve ‘Sonyban al exteg minder), Mis seavakkal, ez megfelel a kilabségtételnek 1 az olyan kifejetsttatalmgnd mondatok Ko am Heke ogy Baonyos szméyre vagy dost lo ie eer, vagy seemely vagy Jol emltste, vagy a va val reterdlgaraIasmalunk, és a. Seepyedlieg epastencilis mondaiok Kézit gato gee heal nm 189 ‘bttének egyediliinditéka, exyszersmind kizirja annak lehetésegét, hogy Russell valaha is mestelel6 kifejetsc- ket taldijon uzoknak a kifejeéseknet a helyettesitesre, ‘amelyeket ~ mivel fonevi frzissal kezdOdnek~ fokozat- San megfoszt a logikui alany stitusit6l.* Nem egyszerien ~ mint mondant szokis ~ a név és a viselje KOzOtd viscony vonzercjea baj gydkere, A megkovetelt keptelen feltéeinek még a nevek sem felelnek meg. A problema inkabb a kovetkezd ket silyosabb mulasctas kombings idjabsl adddik:eldszbr is, nem éreékelia killonbscgtétel, fontosségat (lisd fentebb a Il. rést) a kOvdtt, ami egy kifejezésrl és a kézbtt, ami annak egy bizonyos hasena latarél mondhato; masodszor, nem ismeti el, hogy a kifejeaések egyedileg referdlé” hasendlata.artalmetiin, suallkséges,ésa kifejezésck predikativ vagy askriptiv haszz nélatatol Kionbozi, de kt i egesztiazt. Azok a kifejex zisek, amelyek valéban elofordulhatnak egyes sim fogikai alanyként, az irisunk elején megadott . osztly. ba tartoznak (mutat6 névmasok, fntvi kifejetések, te lajdonnevek, névmasok); s ezzel nem mondtunk mast, ‘mint hogy ezeket a kifejezéseket hasznaljuk (a legsesle: Sebb értelemben vett) kontextusukkal egyitt cayeal ref. rilésra, Az ilyen kifejezések hasenélatat srabalyord Kons ‘YenciOk arra irényulnak, hogy az Allités korilményesvel cay tt biztsitsik a referalas egyedisépét. Ehhez azonban fe tegyink tbbet a Kelletenel! A refers sora sohasem Erjk el, nem is rhetjdk el azt a teljes kilejezetseget, amikor megszinne a referdl6 funkei6, Egy bizonyos eayedi refers, ha sor keril ri, az adott kontextusban valé adott hassnalat kérdése; a haszndltkileeaes értelme Pedig azoknak a szabilyoknak vagy Konvencigknak 9 esa inden fle vessel 190 sylvan forma” fgets fot halmaza, amelyek yen eferlist megengednek. KSvet- Keatsképpen érelmes kijezesket hasmalva Képesek ‘gyn Spy tena mnt efertndnk ell sil. bal vagy reényiris Kizben, de az is eifordulba, hogy tbvesen tat hss, releralin, amikoreppen serial sem referdlunk* nda ti, Rory neg Kell nba (sok esyeb ko2at) kita nye Konvensiot vagy sca baie refers cabalyie,valamint az atibuio aukripl teabalyaiAa hat, hogy mennyre st ségen a eldbbiek vizgilata, Ha a hasenilanak eta tmegkilénbdzttéet anak fogiuk fl ami mins 6 uton Haladuk sedmos dara logial és metaizkarjveny rmegoldisihos, “Gone a Kérdésklelfoglalkozik most kBvetkezS xt Defoe rs, termésesasen ek igen vizatosn, Vv. ‘A nyelv hasznilatinak eayikleafSbb cia, ogy tényeket Altsunk dolgokrét, személyekrdl és exeményekrdl. Ha feta célt meg akarjuk valositani,valamilyen médon meg, kel el6zniink azt a kérdést, hogy «Mirol (kid, melyike 1) beszélsz?”, és aztis, hogy , Mit mondse arr (rola) Azels6 kérdésnek eleet vehetjuk, he végrehajtjuk @refe- as 11 rilist (vagy azonositist). A misodik kérdés attibicis (vagy leris, vagy osztilyozas, vagy askripe6) révén el6z~ Ihet6 meg. A szokisos angol mondatban, amelyet arra hhaszndlunk, hogy valamely egyedi doiogrél vagy sze- miélyrdl, vagy eseményrdl megallaptsunk ~ vagy hittink sverint megallaptsunk ~egy tenyt,e ket feladat teljesitese tabbe-kevesbé elklonithet6kifejeéseknek tulajdonitha- 16.7 A kilejeatscknek ea a kiln szerepekbe sorolisa cay ilyen mondatban az alanyra és dlitményra val6 hagyo- mnyos nyelvtani felosztasnak felel meg. Az sem szents its, hogy e Kétfeladatra elk lonithetd kifejezéseket kell alkelmazai. Lehet és szoktak is mis médszereket alkal- mazni. Az egyik médscer szerint peldaul — ha a referilt tirgy lithatoan jelen van ~ egyetlen s26t vagy attributiv frdzist hasendlunk, Ehhez hasonlo médszert szemiéhet példéul az a hidra festettfelirat, hogy ,tcherautok sz ‘mara veszélyes", vagy ha ,els6 dj” felirati cédulat er tenek egy for6tbkre. Elképzelhetunk egy bonyolultjété- kot is, amelyben egyetlen kifejezést sem hasznalhatunk cgyedilegreferilé médon, hanem csak egyedileg exzisz- tencidlis mondatokat mondhatunk, vonatkozd mellék- mondatok halmozdsival probalva rivezetni a hallgatot, hogy felismerje, mirdl van s26. (A jatek céljin leirésa megmutatja, milyen értelemben volna ez jak, az egzisztencslis mondatokat ugyanis nem gy szoktuke hhasendini.) Két dolgot kell hangsilyoznunk. Blészbr is, rnem szorul transzcendentilis magyarizatra, hogy bizo- nyos tenyek megillapitisahoz el kell vigezni a fenti ket feladatot, ha felhivjuk ri a figyelmet, ez részben azért tesszik, hogy viligossé tegyik az ,egy tény megallapité > Figen kil agpom # vonsthord mondatakat: em gsm Tenn sllsegse mondanialm ev mst sk a eet- ‘Seite bomltanak 92 sa” kifejeds jelemtést, Masodszor, még eza magyarizat isa hagyominyos epyedi mondat nyelvtandbol levezetett terminusokkal t6rtenik; még @ scavaknak a nyeivben betolthets azonosite & attributiv szerepe KOz0tU nyil- vinvaldan funkciondlis, nyelvi Kuloabsegtételt is az a {ny sugallja, hogy a kéznapi besoédben taldlunk olyan ckldnithetékifeeziseket, amelyeknek elfogadhatd m6~ ‘don, Kozelitéseltulajdonithatjuk ezeket a kilénbozd funkcidkat. E funkcionalis megkilonbéztetés pedig mesize halo, bizonytalan filozSfiai kvetkezményekkel sir, Tlyen pszeudo-materidisltszat a kilns és az dlta- lanos, a szubsetancia é a mindség kOzatti Kilnbség, 8 ext a litszatot a hagyomanyos mondat nyelvtana kel, fmelyben elkilonithets kifejezések megkilOnboztethetS ‘verepetjatszanak.* Ha killon kifejeést hasendlunk a fent emitett els feladat elvégzésére, akicor a kifejeztst egyedieg referild ‘médon hasendljuk. Most szeetnék mondani valamit az ily médon hasznait kifejezések haszndlatanak konven- cibir6ldltaliban, szembealliva ket az askriptiv haszné Jat Koavencidival, Azutan roviden szemleltetem ezeket az Altalinos megiegyzéseket, és bemutatom néhiny tovabbi alkalmazasukat TTermészetesen az egyedi referdlishoz altalaban szik- ség van valamilyen esekézre (vagy eszkéz5kre), amely kifejesi mind azt, hogy ex szandekos egyedi refers, mind azt, hogy milyen egyedi referlas, olyan eszk6zre, Amely lehetOve s egyben szikségessétesz a hallgatd vagy olvas6 szdmara, hogy felismeri, mirdl van sz6. Abhoz, hogy elérjik ezt az eredményt, aligha tilozhatjuk el az * (hat amit betes uses Ket mondatiban ok vagy impli (ice mire jelentren ment oradban tatoo 2 nel 193 Als Kontontusingk fontossigat. ,Kontxtoson” pedi legalsbbis a KOvetkeket tem: aridity hee 8 Satuicot, a bewdl seomelyét a kSevellendl az GrdcKlo- és kaeppontiban lls trgyakst, tvs mind a be- Stil, mind a cnwetekseemelyes myst. A Kontext- fon kivil pesoe van konvenci,nyevi Konvenci ts Kingveazonban a valbdiuledonnevek eset, amelyek> rl késGbb esreescdben Kell szdlnom, a ifgjeztsek hye eferilahaseilatahos Konsencionilisan (vagy — sd tagabértlmeben ~ loyikalg) sziksep van tobbé- ievésbe pontosan mepllapthato Kontextuatisettelek tejséare fs ebben az rtelemben tgyaner nem ala hlyes askripy hasedlai mBdokea. Abhoa,howy egy Kitjezcstaskriptiv modon helyesenallalnazzuth ey bizonyos dologra, egyszerien annak « KOvetcménynek kell eles, hogy a dolog bzonyos fata iegyen, fendelkerzéebizonyos jllepstessegekkel. Az ara vo: ‘atkozd Kovetlmeny vazont, hogy egy kifejezist refers io médon hejesen llalmazzunk egy bzonyos dlogr, Yalamivel tObb, mint skies cseteges askrptv jin: ‘esd levezeetbarmely KOvetsmény, a kérdeses kove™ telmény tunika, hogy dolog ey bixonyosviseony- Seneaen ele a als hott Ea ontetulia Kovetelménynck fogom neve. gy tchit példal a hataresetnck sits en zon az « Kontex: tuilis KOvetsény, ogy a doing « beszlovel Igyen {zonos; dea refed basenatal rendelked lfjeztsl {Bbbsegnel nem chet yen pontosan megan ext ‘4dveteliményt A celerdlas ra lends Koneenciet kozot Kalonbségek egyik tovabby, tljesen latinos rvenyi esetével mar talekortunk: cay kifejertshelessskrptiv hasenilatira vonatkous felttlek teste sre anak, Amit az jen hasenalatal megalaptunk,elnben ey Hier Beles refer hasenslatiravonatkonb fete. 194 lek tejesitése sohasem része annak, amit megillaptunk, nok implikilja ez a haszndlat (az implikil” megfele!S Ertelmében), ‘A referilisra vonatkoz konvencidkat a fogikusok mindeddig elhanyagoltik vagy tévesen értelmezté, E mulasetis okait nem nehéz észrevenni, habar nehéz roviden elbadni. Ezek kozil kettS nagyjabol igy fogal- Imazhat® meg: a legtdbb logikus elfogult a definiciok javia; 2. egyes logikusok eifogultak a formilisrendsze- tek javira. I-A lepismertebb értelmezés szerint a defini- i epy kifejezts helyes askriptv vagy osztdlyoz6 haszn: latéra vonatkoz6 feltéelek pontos lesa. A definiciok nem vesznek figyelembe kontextuilis kévetelményeket Oiyannyira nem, hogy ha egy ktejezés jelentésének vagy ranaliisének keresés egy definicio keresésével azonosit- jk, az askriptiv Konvenciékon kivil minden mais kon- venciSt elkerihetetlenil elhanyagolnak, vagy tévesen. Ertelmeznek. Taldn helyesebb volna azt mondani (mivel them kivinom @ ,jelentés” vagy az ,analizis” torvenyeit megfogalmazni), hogy a logikusok nem vették észre, hogy a hasmndlat problémai sztlesebb koriek, mint a2 analizié és a jelentésé. 2, A matematika és a formals logika irdnt elfogulsig hatasa legisctabban Leibniz és ‘Russell esetében (hogy frissebb példdkat ne is emlitsink) rmutatkozik meg. A kalkulusok alkotdja, aki nem foglal= kozik tenyszerd slitasokkal, és nem is kenytelenilyenc eet tenni, clotélettel viseltetk az alkalmazott logika inn, Mi sem természetesobb, mint ha feltételezi, hogy & onvencidknak azok a tipusai, amelyeket az epyik terule- ten megfelelnek tall, egy egészen mis terulcten ~ a ‘énymegillapitisok terén ~is valoban elegendok, csak az ‘a kerdés, hogyan, Azt latjuk tehit, hogy Leibniz kétség beeseten iparkodik saikebb értelemben vett logikai két-

    You might also like