Ip Chee Keung (született: Pak Kun) 1949-ben Hong Kongban látott napvilágot.

A család

Guangdong tartomány Sinhui városából származott. Édesapja Ip Shui az egyik legünnepeltebb

mestere volt a Tung Kong Chow Ka Imádkozó Sáska stílusnak. Ip Chee Keung 8 évesen

kezdett harcművészetet tanulni és 15 éves korára komoly érdeklődés alakult ki benne. Apja

nem erőltette, inkább bátorította, hogy a kung fu útján haladjon, azzal, hogy azt mondta neki,

hogy egy szakma mesterévé válva idősebb korában támogatni tudja majd a családját.

A középiskola befejezése után Ip Chee Keung nem folytatott felsőfokú tanulmányokat, hanem

úgy döntött, hogy állást keres a közösségben. Az 1960-as évek Hong Kongjában éppen csak

elkezdett fejlődni a gazdaság, a törvények és szabályok még nem voltak elég fejlettek, ezért

nem volt egyszerű stabil állást találni. Ip Chee Keung édesapja harcművészeti iskolájában nőtt

fel és látta, hogy a tanítványok nagy tiszteletet tanúsítottak az édesapja felé, ezért döntött úgy,

hogy az apja nyomdokaiba lép, ezzel tiszteletet vív ki magának, miközben megkeresi a

megélhetésére valót.

Ip Chee Keung 21 éves korában több, mint egy év harcművészeti segéd instruktori munka

után belátta, hogy a harcművészet tanítása nem olyan egyszerű, mint elsőre gondolta. Először

is a diákok maximális száma, akiket tanítani tudott, szabályozta a bevételt. Ehhez hozzájárult

a kiélezett verseny a harcművészeti közösségben. Úgy látta, hogy a harcművészet tanítás

bizonytalan, és habár az édesapja vezetése alatt a stílus mesterévé vált, ha jobb megélhetésre

vágyik, másik utat kell választania. Így felvette a kapcsolatot apja egyik tanítványával, aki az

Egyesült Királyságban telepedett le. A tanítvány azt tanácsolta neki, hogy ő is költözzön a

tengeren túlra, ez az ötlet gyökeret vert a gondolataiban. Az 1960-as években egy

bevándorlási hullám söpört végig az Új Területeken. Ezalatt az időszak alatt Ip Chee Keung

harcművész társai Angliába költöztek és éttermeket nyitottak. Ezen kapcsolatok révén 1973-

ban Angliába költözött.

Az 1960-as és 70-es években a faji előítéletek az Egyesült Királyság egész területén

elterjedtek. Néhány kutató úgy gondolja, hogy az Egyesült Királyság kedvező

bevándorláspolitikájának következményeként fellépő munkahiány hozzájárult az erősödő faji

feszültséghez. Angliai tartózkodása során Ip Chee Keung előszőr egy harcművész társának

éttermében dolgozott, ahol felfigyelt rá, hogy néhány ember rendszeresen az étteremben

eszik, de nem fizet érte. “Egyszer egy csoport brit katona megint megpróbált “ingyen

ebédhez” jutni, miközben inzultálták a kínai vendégeket, és kiakartak hívni egy kínai kung fu

harcost. A főnököm megkért, hogy rendezzem ezt a problémát. Mivel az angol tudásom nem

volt túl jó, ezért udvariasan elmutogattam, hogy fizetniük kellene, de a katonák viselkedése

egyáltalán nem változott, sőt, még erőszak alkalmazásával is fenyegetőztek. Nem volt más

választásom, védekező állást vettem fel. A katonák nem csak erősebbek voltak, de még

valamilyen fokú kiképzést is kaptak bokszból. Amint az egyikük támadásba lendült, én is

előre ugrottam és eltoltam őt “daan” technikával, amelytől a katona a padlóra repült. A

második katonával is ugyanez történt, aztán fizettek.”- idézte fel az egyik emlékezetes

eseményt Ip Chee Keung.

Ezen az incidensen keresztül az étterem tulajdonosa megtudta, hogy Ip Chee Keung egy kung

fu mester, és megkérte, hogy tanítsa az étterem személyzetét önvédelem céljából. Előszőr

csak egy maroknyi kínait tanított éjszaka, miután az étterem bezárt, de később néhány nem

kínai is csatlakozott az osztályhoz. Néhány hónap után Ip Chee Keungnak jó néhány

tanítványa lett. 1974-ben úgy döntött, hogy kivesz egy helyet, hogy teljes állásban kung fu-t

tanítson és elkezdett Magyarországra utazgatni, hogy harcművészetet tanítson, ezzel kezdetét

vette a Tung Kong Chow Ka Imádkozó Sáska stílus fejlődése Európában. Néhány évvel

később a kung fu iránti érdeklődési hullám alább kezdett hagyni az Egyesült Királyságban.

1979 elején Ip Shui már öregedett, ezért Ip Chee Keung úgy döntött, hogy visszatér Hong

Kongba, hogy gondoskodjon édesapjáról és a harcművészeti iskoláról, de a diákok száma

tovább esett. Édesapjának már nem volt ereje a tanításhoz és inkább a tit daa technika

gyakorlására fordít több időt. Ip Chee Keung azonban nem érdeklődött a tit daa klinika

vezetése iránt, helyette sofőrnek állt mialatt továbbra is kung fu-t gyakorolt minden reggel és

este.

1990-ben egy tengerentúli dákja hívta fel és megkérte, hogy térjen vissza az Egyesült

Királyságba tanítani: ezt azzal indokolta, hogy a kínai harcművészetek újra kezdenek

népszerűek lenni. Addigra Ip Chee Keung már megházasodott és családot alapított, így nem

tudott visszamenni tanítani az Egyesült Királyságba, de megígérte, hogy visszamegy és

megnézi a helyzetet. Az Egyesült Királyságba visszatérve azt látta, sok diákja nyitott saját

iskolát és rengeteg “első tanítványa” van, akik melegen üdvözölték. Azóta idejének egy részét

évente a tengerentúl tölti tanítással. Ez így ment az elmúlt 20 évben.

Ip Chee Keung a szívében ápolja édesapja tanításait és intelmeit. Mint az édesapja ő is

szeretné, ha többen tudnának a Tung Kong Chow Ka Imádkozó Sáska stílusról, és

hangsúlyozza, hogy az igazi készségszíntű elsajátítás lényege nem a változatosság keresése és

a mennyiség, hanem az alapok helyes elsajátítása. Magyarázata szerint a a kung fu-ban az

alapok és különösen a stabil állás olyanok, mint egy épület alapjai, vagy egy nagy fa gyökerei.

Ha valakinek az állás nem stabil, abban a pillanatban, amikor kiáll egy ellenféllel, akkor

padlót fog fogni. Ezért tartja a mondás, hogy “Az állás gyakorlása elkísér az életed végéig,

hacsak nem döntesz úgy, hogy nem gyakorolsz kung fu-t.”