2.7 A beszélő szándékának kifejezése.

A mondatfajták

1. Ki mondhatta kinek a következő mondatokat? Miért mondta?

Közeledik a szünidő vége.
– Hányadik osztályos leszel jövőre?
– De jó neked! Szeretnék már én is negyedikes lenni!

a) Olvasd fel a társadnak a kérdést! Ő válaszoljon rá!

b) Most ő tegyen fel neked egy kérdést az iskolával kapcsolatban!
c) Folytassátok a beszélgetést újabb kérdésekkel!

2. Egészítsd ki a szólásokat a kérdések segítségével!

Néma, mint a _______________________________
(Mi?)
Ártatlan, mint a __________________________________
(Mi ?)
_________________________ mint a csiga.
(Mit csinál?)
Mi volt a beszélő szándéka ezekkel a mondatokkal?

3. Melyik állatról szól a szöveg? Rajzold le!

Két kisebb és két nagyobb szarvacskája van.

A nagyobbik szarvacska végén van a szeme.
Hátán hordja a házát.
a) Írj két kijelentő mondatot a lerajzolt állatról!
Hol él? ______________________________________________________________
Mivel táplálkozik? _____________________________________________________
b) Mire vagy kíváncsi? Mit szeretnél még tudni a csigáról? Tegyél fel kérdést!
_____________________________________________________________________
_____________________________________________________________________

4. Miféle mondatokat mondhatnak egymásnak a telefonálók? Próbáljátok ki!

Mutassátok be, hogyan telefonáltok!
5. Figyeld meg a Gyerekek a játszótéren című színes képet!
a) Írj két kérdő mondatot a képről!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
b) Válaszolj a kérdésekre kijelentő mondattal!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
c) Mit kiálthatnak a bekötött szemű kislányok a többieknek?
________________________________________________________________________
d) Fejezd be az elindított mondatot:
Szeretnék én _____________________________________________________________

6. Tagold mondatokra a következő szöveget!

Nagy utánzó madarunk a mátyásmadár, más néven szajkó még ugatni is tud, mint a kutya,
a vadászok nem szeretik, mert ha észreveszi őket, hangos szóval figyelmezteti az erdő
vadjait, jelzi, hogy ember közeledik.
a) Másold le mondatokra tagolva a szöveget!
b) Hány kijelentő mondatot írtál?

c) Beszéljétek meg, hogy hányféleképpen lehetett tagolni a szöveget!

7. Kijelentő mondatból kérdés

a) Alakítsd át kérdő mondattá a következő kijelentéseket! A kiemelt szavakra kérdezz!
Ági és Kati illatos virágokat szedtek.
A kislányok szép csokrot kötöttek belőle.
Otthon vázába tették a virágokat.
b) Írd le a kérdéseket! Húzd alá azt a szót, amelyikkel kérdezel!
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
c) Keretezd be a mondatban azt a szót, amelyikhez kapcsolódik a kérdőszó!

8. Gyűjts kérdéseket az olvasókönyvedből! Ha van bennük kérdőszó, húzd alá!

a) Készülj fel a kérdések felolvasására!
b) Másolj le két kérdést a füzetedbe!
c) Szóban válaszolj a kérdésekre!

9. Párosan dolgozzatok!
a) A pár egyik tagja kérdő, a másik kijelentő mondatot mondjon a Gyerekek a játszótéren
című színes képről! Figyeljetek a helyes hanglejtésre!
b) Cseréljetek szerepet!
c) Három kérdést és feleletet írj le a füzetedbe! Színessel írd át a mondatvégi írásjeleket!

10. Figyeld meg a következő mondatokban a beszélő szándékát!

Már megint hangos voltam!
Jaj, máris indulunk!
Ó, de örülök! De pompás lesz!
Milyen csodálatos élmény vár ránk!

a) Beszéljétek meg, hogy mikor és hol hangozhattak el ezek a mondatok!

b) Milyen érzést fejeznek ki a megfigyelt mondatok? Segítenek a felsorolt szavak.
meglepődést örömet
bosszúságot ujjongást
ijedtséget csodálkozást

11. Tollbamondás után írd le a mondatokat!

A szarka egy nyárfa tetején építi a fészkét.
Elszáradt ágakat gyűjt hozzá.
A vörösbegy fészeknek való kosarat fon egy bokorban.

a) Beszéljétek meg, mikor építik fészkeiket a madarak! Milyenek ezek a fészkek?

b) Írj egy jó tanácsot a társaidnak, hogy mit tegyenek, ha üres madárfészket találnak?
12. Milyen felkiáltó mondatok hangozhatnak el egy erdei kiránduláson?
Segítenek a 10/b feladatban felsorolt szavak.
a) Írj le három felkiáltó mondatot a gyűjtésedből!
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
_______________________________________________________________________
b) Mit szeretnél játszani a kiránduláson? Fejezd ki a kívánságodat óhajtó mondattal!

13. Olvasd fel a versikét a társadnak!

Gólya, gólya haza szállj!
Fél lábon ne álldogálj!
A fészekben feleséged
gólyafiakat nevelget.

a) Láttál-e már gólyafészket? Mesélj róla a társaidnak!

b) Gondoltál-e már arra, hogy mi lenne, ha nem köszöntené madárdal, gólyakelepelés a

tavaszt? Beszélgessetek erről!
c) Miért mondjuk azt, hogy: A magyar ember legkedvesebb madara a gólya?
d) Ismeritek-e azt a régi gyermekjátékot, amelyik a feladatban található mondókával
kezdődik?
Nagy körben guggolnak a játékosok, ők a békák.
Kuruttyolnak, brekegnek, aztán a verset mondva
körülugrálják a középen fél lábon álldogáló gólyát.
A gólya igyekszik, hogy elkapja a békák valamelyikét.

Alakítsatok kört, és játsszátok el közösen ezt a régi játékot!

14. Olvasd el az alábbi szöveget!

Szombaton a család becsomagolt a hátizsákba, és anyu így szólt:
– Gyerekek, vegyétek fel a tornacipőt! Klári, hozd ide az uzsonnát! Utazunk, és csak
hétfőn este jövünk vissza.
Péter aggodalommal kérdezte:
– Anyu, nem késsük le az autóbuszt?
– Ne félj! Biztosan odaérünk.
– Remek lesz! – ujjongott Klári.
a) Keresd meg a szövegben, hogy mire szólította fel anyu a gyerekeket! Másold le ezeket a
mondatokat! Figyelj a mondatvégi írásjelre!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
b) Húzd alá, hogy mit válaszolt anyu Péternek!
c) Melyik mondattal tiltott meg valamit anyu?

d) Te milyen tiltásokat hallottál már? Például az utcán, a vízparton. Mondj el a társadnak

néhányat!

15. Keress felszólító mondatokat az olvasókönyved már ismert szövegében!

a) Olvasd fel őket hangosan!
b) Három mondatot másolj is le a füzetedbe!
c) Ellenőrizd, hogy helyesen írtad-e a mondatokat!

16. Hasonlítsd össze a következő közmondásokat!

Addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér!
Nesze semmi, fogd meg jól!
Aki nem dolgozik, ne is egyék!
a) Magyarázd meg a közmondások jelentését!
b) Melyik ismert meséhez illenek ezek a közmondások?
c) Melyik közmondás fejez ki parancsot? Melyik tilt?
d) Melyik szó fejezi ki a tiltást?
e) Másold le a közmondásokat a füzetedbe!

f) A társaddal közösen találjatok ki olyan történetet, amelyikhez illik az egyik

közmondás!
g) Forgassátok O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások c. könyvét! Gyűjtsetek
három olyan közmondást, amelyik valami miatt különösen tetszik nektek! Indokoljátok a
választásotokat!

17. Válogasd ki a felszólító mondatokat a következő gyermekdalrészletek közül!

Süss fel nap! Fordulj bóka!
Nem fordulok.
Ess, eső, ess!
Holnap délig ess!
Nézz az égre!
Nézz a földre!
Egy kis gyerek sípot kér,
Adjon neki apja!
Hármat fordulj, de ne nevess!
a) Olvasd fel a felszólító mondatokat! Figyelj a nyomatékra!
b) Írd le emlékezetből a felszólításokat!

c) Amelyik játékot ismeritek, játsszátok el!

18. Olvasd el a népdalt!
Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok!
A szegény legénynek utat mutassatok!
Mutassatok utat a szegény legénynek!
Nem találja házát a szeretőjének.

a) Ha ismeritek a dalt, énekeljétek el közösen! Ha nem ismeritek, tanítótok segítségével

tanuljátok meg!
b) Hány felszólítás található ebben a népdalban?
c) Másoljátok le a felszólító mondatokat!

19. A felszólító mondat a beszélő szándékának sokféle árnyalatát fejezheti ki.

a) Figyeld meg a következő mondatokat és a hozzájuk tartozó szándékot kifejező szavakat!
Kapcsold össze őket saját értelmezésed szerint!
Mielőtt elalszol, vedd be a gyógyszert! kínálás
Igyál hozzá egy csésze teát! kérés
Nyugodj meg! jókívánság
– Mama, kérlek, gyere mellém! figyelmeztetés
– Aludj jól! Mielőbb gyógyulj meg! vigasztalás
tiltás
b) Olvasd fel a mondatokat a beszélői szándékot kifejező módon!

c) Amikor te beteg voltál, ki ült melletted? Hogyan vigasztalt? Mesélj róla a társaidnak!

20. Próbáljátok meg a következő felszólító mondatot többféle szándékkal felolvasni

egymásnak! (kérlelve, kérve, felszólítva, parancsolva)
– Hozd ide a süteményt!
Találjatok ki ti is hasonló gyakorlatot!

21. Alakítsd át szóban a következő szavakat úgy, hogy felszólítást fejezzenek ki!
ír – írjon mondjuk – ________________
kérnek – kérjenek nézed – ________________
dobsz – ________________ olvasod – ________________
adsz – ________________ keresnek – ________________
kívánnak – ________________ látod – ________________
futtok – ________________ ütsz – ________________
Alkoss az átalakított szavakkal mondatokat! Írd le azt a három szót, amelyiknek a helyesírása
szerinted a legnehezebb!
_______________________________________________________________________

22. Olvasd fel az alábbi népdalt! Kinek szól az üzenet? Miért?

Ne menj el galambom,
ne repülj el tőlem,
jöjj vissza madaram,
szállj bé ablakomba!
a) Hány felszólítást és tiltást fejez ki a dal szövege? Mi a szerepe ezeknek a szövegben?
b) Írd le azokat a szavakat, amelyeknek a kiejtése eltér a leírásuktól!
c) Jelöld álló egyenessel a szótőt, színessel írd át a toldalékokat a leírt szavakban!

23. A következő mondat szavai összekeveredtek. Rendezd őket felszólító mondattá! Ahol
szükséges, toldalékold a szót!
a figyel lámpa közlekedési
a) Írd le az összeállított mondatot a füzetedbe! Figyelj a szavak helyesírására!
b) Alkoss te is két felszólító mondatot a közlekedéssel kapcsolatban! Írd le őket!

24. Ismeritek-e a szobor-játékot? Aki ismeri, mondja el a társainak!

a) Játsszátok el!
Alakítsatok egy kört! A kör közepébe álljon be egy társatok, aki a körben állók felszólításait
végrehajtja! A felszólítás a mozdulatokra, a testhelyzetre, vagy az arckifejezés változtatására
irányuljon! Az utasítás megvalósítható legyen! Például: Emeld fel a jobb kezedet! Vagy: A bal
lábadat tedd előre! Vagy: A jobb kezeddel fogd meg a füled!
b) Két-három érdekes szoborépítő felszólítást írj le emlékezetből a füzetedbe!

25. Mondj a társadnak rövid időjárás-jelentést! Melyik mondatfajtát használtad?

Kérdezzetek a holnapi időjárásra! Adjatok tanácsot az időjárásnak megfelelő
öltözködéshez!
26. Milyen vágyai vannak a mesében a szegény legénynek?
a) Fogalmazz meg három ilyen kívánságot!
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
________________________________________________________________________
b) Készíts rajzot is a kívánságodhoz!

27. Alkoss a következő szavakból különböző beszélői szándékot kifejező mondatokat!

Toldalékokat is tehetsz a szavakhoz.
focizni délután Tibi elmegy
Írd le a mondatot a füzetedbe!

28. Olvasd el némán a párbeszédet! Figyeld meg a mondatok helyesírását!

István és Kati gyümölcsöt szed.
– Add ide a kosarat, Kati!
– Eléred?
– Emeld egy kicsit magasabbra!
– Megkóstoltad már a cseresznyét?
– Olyan édes, mint a méz! Bárcsak sok lenne belőle!
a) Kik beszélgetnek? Melyik mondatot melyik gyerek mondta?
b) Miféle mondatfajtákat találtál a párbeszédben?
c) Tollbamondás után írd le a mondatokat! Figyelj a mondatvégi írásjelekre!
d) Ellenőrizd a munkádat összehasonlítással!