Professional Documents
Culture Documents
Petőfi Sándor Életrajza
Petőfi Sándor Életrajza
(1823-1849)
A Szabadság költője:
Petőfi Sándor neve és költészete összefonódott a szabadság fogalmával.
A szabadság a legerősebben sugárzó eszme, amely a költő világát beragyogja.
A szabadság az, amit másik vezérlő csillagánál, a szerelemnél is fontosabbnak tart.
írja Szabadság, szerelem! című epigrammájában
Magánemberként is, politikusként is a szabadság harcosa.
Életét a szabadságharcban veszíti el.
o Egyénisége:
o Az írók közt is kivételesen nagy jellem, ezért egyénisége is éppoly fontos
számunkra , mint művei.
o Élete és költészete szoros egységben forrt össze.
o Élettörténete 1848. március 15.-től haláláig a forradalom és szabadságharc
történelmi eseményeihez kapcsolódik.
o A csatatéren a halálos döfés a nemzeti szabadság leverésének napjaiban
oltotta ki életét.
o Több versének közvetlen politikai hatása van.
o A forradalom előtti napokban írt verse, a Nemzeti dal mindmáig a nemzet
indulójaként hangzik fel.
o Életrajzát össze lehetne állítani verseiből,
úti jegyzeteiből, naplóiból és leveleiből
o Verseiből megismerjük szülőföldjét, családját, országjáró útjait, színészi
élményeit, szerelmeit és barátságait.
Pályakezdése:
Először 1842 tavaszán jelenik meg verse a sajtóban,
Az év nyarát Mezőberényben, Orlai Petrich Soma családjánál tölti.
Ősszel megint színésznek áll Kecskeméten.
Ismeretsége Jókaival itt mélyül barátsággá.
A következő tanaszon Pozsonyba köt ki.
A Országgyűlési Tudósítások másolásából tartja fenn magát.
Ez év őszén ismét folytatja a vándorszínészetet.
A telet Debrecenben tölti egy fűtetlen szobában, betegen és
nyomorogva. Kitartóan képezi magát, nyelveket tanul, fordít.
Költői kibontakozása:
Költői hangjára 1842-ben talált rá.
Dalai közvetlen hangúak, természetesek, könnyen
énekelhetők.
A nagyközönség magára ismer bennük.
Petőfi (ekkoriban vette föl ezt a nevet) ekkor még nem
foglalkozik politikával, de versei forradalmian újszerűek.
Először a költői téma és stílus forradalmát viszi véghez.
A népdalok módján megszólaló verseivel győzelemre viszi
azt, amiben Csokonai halála óta ő a legfőbb kezdeményező:
a népiességet.
Kölcsey, Vörösmarty és mások is írtak népies dalokat, de
ezek távol álltak az igazi népdaltól.