A 

franciaországi hadjárat 
A franciaországi hadjárat a második világháború során, 1940. május 10-én indult meg,
amelyben a náci Németország lerohanta Franciaországot és kikényszerítette megadását.
A német hadsereg emellett elfoglalta Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot is. A franciaországi
hadjárat vetett véget a második világháború kitörését követően vívott furcsa háborúnak, 

német haderő: A Fall Gelb végrehajtására kijelölt alakulatokat három hadseregcsoportba

szervezték:

Az „A” hadseregcsoport parancsnoka Gerd von Rundstedt tábornok volt. A hadseregcsoport

feladata volt a végleges tervek alapján végrehajtani a döntő csapást, a
„Sarlóvágást” („Sichelschnitt”), amely keresztülvágott a szövetséges vonalakon Sedan
térségében. Ezt a haditervet Manstein (vezérkari főnök) dolgozta ki. Lényege: nem várt támadás,
meglepetés erejét kihasznalni, az A hadscsopira koncentrálva…..átkeltek
az Ardennek hegységen és hátulról bekerítették a szövetséges főerőket, amelyek Franciaország
északi részén és Belgiumban harcoltak

A „B” hadseregcsoport parancsnoka Fedor von Bock tábornok volt, feladata a Belgium és

Hollandia elleni megtévesztő támadás kivitelezése, a szövetséges csapatok északra vonása volt. 

A „C” hadseregcsoport parancsnoka lovag Wilhelm von Leeb tábornok volt, aki azt a feladatot

kapta, hogy akadályozza meg a Maginot-vonalból kiinduló francia ellentámadást, illetve indítson
kisebb támadásokat a vonal erődítményei ellen, hogy megakadályozza a francia erők
átcsoportosítását. 

szövetséges haderők:

A francia hadsereg összesen 117 hadosztályból állt, ezek közül 104 hadosztály védelmezte az
ország északi részét. A britek összesen 13 hadosztályt vonultattak fel, de ebből három még nem
volt teljesen harcra kész, amikor megindult a német támadás. Emellett 22 belga, tíz holland és
két lengyel hadosztály alkotta a szövetséges haderőt.

hírközlés:

A német hadsereg nem múlta felül a szemben álló szövetséges csapatokat, viszont a német
harckocsik mindegyike rádiókapcsolatban állt az alegység többi harckocsijával, a parancsnokkal
és a szomszédos egységekkel is. Ez tette lehetővé, hogy gyorsan reagáljanak a harctéren
kialakult helyzetekre, rugalmasan változtassanak taktikájukon vagy alakzatukon. Ezzel szemben
a francia parancsokat szájról szájra, futár útján kellett továbbítani. Igy a németek nagy előnyt
szereztek.

1. Előzmény:
május 9-én a német külügyminisztérium diplomáciai jegyzéket küldött a belga és holland
nagykövetnek, amelyben azt követelték, hogy a rákövetkező napon hajnali 5.45-től szabad
átvonulást adjanak a német csapatoknak (ultimátum)

9-én a német csapatok bevonultak a semleges Luxemburg területére, majd 1940. május 10-én a

„B” hadseregcsoport megindította támadását Hollandia és Belgium ellen

2. északi front:
1) hollandia
A Luftwaffe a kezdetektől fogva uralta az eget Hollandia felett számbeli fölényének
köszönhetően. A Holland Légierő ezzel szemben kevés repülőgéppel rendelkezett, és az első
napon ezek több mint a felét el is vesztette

No. elfoglalta a holland csatornákon és folyókon átvezető legfontosabb hidakat, amelyek

megnyitották az utat Rotterdam felé.  Ennek ellenére a Luftwaffe egyedül kísérelte meg elfoglalni
a holland kormány székhelyét, Hágát, de kudarcot vallott.

Viszont a francia hadsereg beavatkozása sem tudta megakadályozni, hogy a német páncélos
hadosztály egységei május 13-án elérjék Rotterdamot, bombatámadás, május 14-én kapitulált
(bombázóezred (Kampfgeschwader))

Vilma királynő és családja Nagy-Britanniába menekült, míg a francia hadsereg Belgium területére
vonult vissza, hogy Brüsszel körül vegyen fel védelmi állásokat.

2) belgium
Eben-Emael erőd elfoglalása (Európa legmodernebb erődjének számított) németek
szokatlan módszerek: gépekből kiszálló német rohamcsapatok pedig felrobbantották az erőd fő
lövegtornyait, míg az Albert-csatornán átívelő legfontosabb hidakat német ejtőernyősök foglalták
el.

3. középső front:

Sedannnál a Meuse-vonal 6 kilométer mélységben, a folyó völgyére néző lejtős terepen, 103
bunkerrel megerősített védelmi rendszer volt,  francia erők jelentős tüzérségi fölényben voltak a
németekkel szembe, azonban összeomlott a stratégiájuk,, katonái tömegesen adták meg
magukat, miután Erwin Rommel tábornok 24 óra alatt áttörte állásaikat.

A Sedan környékén végrehajtott áttörés és a rákövetkező gyors előrenyomulás igen sebezhető

helyzetbe hozta a német páncélos hadosztályokat,de a mentalitás…

Május 15-én reggel Paul Reynaud francia miniszterelnök felhívta Winston Churchillt és azt

mondta: „Legyőztek minket. Megvertek minket, és elvesztettük a csatát.” 

4. Tengerpart:
 A támadás gyorsasága és ereje az angol és francia erőket a tengerparthoz szorította, és ki
kellett menteni őket. A szövetséges hadvezetés május 26-án indította meg a dunkerque-i
bekerítésben rekedt brit, francia és belga katonák evakuálására irányuló Dinamó hadműveletet.
összesen 338 226 főt sikerült biztonságba helyezni. A sikerek ellenére is legalább 30–40 000
francia katona esett végül a németek fogságába Dunkerque-nél. A dunkerque-i csata alatt
a Luftwaffe mindent elkövetett, hogy megakadályozza a szövetségeseket és rengeteg áldozatot
szedett.