Vérnyomásmérés, elektrokardiográfia

A testhelyzet, a légzés, a munkavégzés hatása a keringési

rendszerre
A mérési adatok elemzése és értékelése

Pszichológus gyakorlat

A mérést és kiértékelést végezték:

Nagy Judit
Kovács Kristóf
Szöveg beírásához kattintson ide.
Szöveg beírásához kattintson ide.

Gyakorlatvezető:
Tóth Attila

Időpont:
2020. 11. 18.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 2

A gyakorlat célja (tömör, néhány mondatos megfogalmazás; maximum 2-3 mondatban)

A gyakorlat célja a vérnyomás, a szív ingerületvezető rendszerének, az EKG-vizsgálat
működésének megértése, szívelégtelenségek (aritmia,infarktus) okainak, a légzés- és
keringésszabályozás összefüggésének megtanulása.

Bevezetés
Az EKG, illetve a vérnyomás mérésének elvi alapjai (a gyakorlati kiértékelés
szempontjából fontos, főbb ismeretek és jellemzők összefoglalása; maximum az oldal terjedelmében).
A szív működése közben keletkező elektromos potenciálkülönbségeket elektrokardiográf (EKG)
segítségével mérhetjük. A vizsgálat során elektródokat rögzítünk az elvezetési helyekre (pl. végtagok,
mellkas), amelyeken keresztül jut az elektromos jel a készülékbe. Einthoven három féle elvezetést
különböztetett meg: I.: a jobb és bal kar közötti feszültség különbséget mérő, II.: a jobb kar és bal láb
közötti feszültség különbséget mérő, III.: a bal kar és láb közötti feszültség különbséget mérő elvezetést.
Ezen kívül van még 6 Wilson-féle mellkasi elvezetés (az elektródok közel vannak a szívhez, így az
elektródok a hozzájuk legközelebb eső szívizomrészek potenciálját mérik) és 3 Goldberger-féle
unipoláris elvezetés. Az EKG tájékoztathat minket a szív ingerképzéséről és ingerületvezetéséről,
szívritmuszavarokról, egyéb elváltozásokról.
A vérnyomásmérést a bal felkaron végezzük, a szívvel egy magasságban. Vérnyomásmérésnél
megkülönböztetjük a klasszikus Riva-Rocci féle technikát (a vér áramlását az erekben fonendoszkóppal
hallgatják, szisztole- illetve diasztole alatt jellegzetes hangok keletkeznek, melyeből meg lehet állapítani
a vérnyomást) illetve az automata vérnyomásmérőket (beépített mikrofonnal rendelkeznek), melyek
felismerik a szisztolés illetve diasztolés nyomásnál hallható hangokat)

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 3

A felhasznált eszközök, anyagok ismertetése (vázlatos felsorolás).

-EKG gép
-számítógép
- Biopac Student Lab software
-elektródák
-tappancsok és csipeszek
-etanol
-kontakt gél
-vérnyomásmérő (pumpa, mandzsetta, fonedoszkóp, higanyoszlop)
-kísérleti alany

A feladatok technikai kivitelezése (a kísérleti alany előkészítése, a mérőrendszer beállítása, az

elvégzett feladatok ismertetése; maximum az oldal terjedelmében).
EKG:
A számítógépet, illetve a készüléket üzembe helyezzük. Kézfertőtlenítést végzünk, illetve
etanollal zsírtalanítjuk a kísérleti alany bőrét. (Az elvezetés módszerétől függően)
felhelyezzük a végtagokra és/vagy mellkasra az elektródákat tappancsok vagy csipeszek
segítségével. Elindítjuk a programot. Egy gyors kalibráció után megmérjük az alany EKG
adatait ülő testhelyzetben, a légzés hatását, hirtelen felállás következtére, majd fizikai
munkavégzés után. A mérés végeztével eltávolítjuk az elektródákat az alanyról.
Vérnyomás:
Kísérleti alanyunk ülő helyzetben van, bal karja a szív magasságában megtámasztva. A
felfújható mandzsettát felkarjára helyezzük (könyökhajlat felett), majd a pumpa segítségével
felpumpáljuk a mandzsettát legalább 160-170 Hgmm magasságra. A pumpán megnyomjuk a
gombot, mely következtére kiáramlik a mandzsettából a levegő, és az eszköz elkezdi a mérést.
A mérés végén megkapjuk a szisztolés, diasztolés vérnyomást és a pulzust is.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 4

A. Adatok és számolások
I. Vérnyomásmérés
Adja meg a szisztolés és disztolés vérnyomásértékeket és a pulzusszámot (BPM)! Számítsa ki
az artériás középnyomás értékét is!

pulzusnyomás artériás
(bal felkaron szisztole diasztole pulzus
[Hgmm] középnyomás
mérve) [Hgmm] [Hgmm] (ütés/perc)
[Hgmm]
fekve 109 72 37 84 nincs adat

ülve 118 79 39 92 nincs adat

állva 121 83 38 96 nincs adat

munkavégzés 126 88 38 101 nincs adat
után

II. Az EKG görbe komponenseinek azonosítása

Nagyítsa ki egy jellegzetes szívciklus EKG képét! Jelölje be a táblázatban szereplő komponenseket a
regisztrátumon!

A kinagyított regisztrátum-szakaszt számmal ellátva mellékletként csatolja a jegyzőkönyvhöz!

A további feladatokhoz is csatoljon regisztrátumot mellékletként!

EKG szakasz A szívciklus mely eseménye zajlik le alatta?

P hullám pitvari depolarizáció, pitvari szisztole kezdete
PQ intervallum pitvar-kamrai átvezetés
QRS komplex kamrai depolarizáció, véget ér a pitvari repolarizáció
ST szakasz kamrai izomsejtek platófázisa
T hullám kamrai repolarizáció
QT intervallum kamrai szisztole
TQ intervallum kamrai diasztole

Melléklet sorszáma: Az összes mellékletet egy pdf dokumentumba tömörítve csatoljuk.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 5

III. A légzési szinusz-aritmia vizsgálata lassú ki- és belégzés során

III/1. A regisztrátum legalább 2, egymást követő mély ki- és belégzési ciklusát elemezve határozza meg
az egyes szívciklusok időtartamát (periódusidő; T)! A kiértékelés során az I-kurzorral az
egymást követő R csúcsok közötti területet jelölje ki. A táblázatban csak annyi szívciklus adatát
tüntesse fel, ameddig az egyes légzési szakaszok tartottak! A szögletes zárójelbe, a pontok
helyére a megfelelő mértékegységet kell beírni.

szívciklus
III/1.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.
belégzés I.
T 0.58200 0.5700 0.5760 0.5740 0.6300 0.7320

[s]
kilégzés I.
T 1.03000 0.9840 0.9420 0.8960

[s]
belégzés II.
T 0.75400 0.7000 0.6480 0.6340

[s]
kilégzés II.
T 1.16000 1.0320 0.9260 0.8920

[s]

III/2. Ábrázolja az egymást követő mély ki- és belégzési ciklusok során regisztrált szívciklusok
időtartamát a periódusidő ( T) függvényében! Az x tengelyen az egymást követő szívciklusok
sorszáma, az y tengelyen pedig az egyes szívciklusokhoz tartozó periódusidők ( T)
szerepeljenek. A grafikonon a be- és kilégzések kezdetét is tüntesse fel! A grafikont és a
regisztrátum-szakaszt mellékletként csatolja a jegyzőkönyvhöz!

Mellékletek sorszáma: Az összes mellékletet egy pdf dokumentumba tömörítve csatoljuk.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 6

IV. A hirtelen felállás hatásának vizsgálata

IV/1. A kiértékelés során az I-kurzorral az egymást követő R csúcsok közötti területet jelöljön ki.
Határozza meg az egyes szívciklusok időtartamát (periódusidő; T)! A szögletes zárójelbe, a
pontok helyére a megfelelő mértékegységet kell beírni.

szívciklus
IV/1.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Fekvő állapot – sajnos nincs az adatsorban, helyette ülő testhelyzet adatait adom meg
T 0.77200 0.7300 0.6700 0.6840 0.6720 0.7260 0.7720 0.8540 0.8920 0.8380

[s]
Közvetlenül a felállás után
T 0.35600 0.8140 0.8920 0.8740 0.7600 0.7400 0.7680 0.7440 0.7440 0.8200

[s]
Tartós álló testhelyzet
T 0.75000 0.8180 0.7880 0.7600 0.7800 0.7600 0.7900 0.8080 0.7800 0.8180

[s]

IV/2. Ábrázolja a fekvő állapot/közvetlenül a felállás után/tartós álló testhelyzet alatt regisztrált
szívciklusok időtartamát a periódusidő ( T) függvényében! Az x tengelyen az egymást követő
szívciklusok sorszáma, az y tengelyen pedig az egyes szívciklusokhoz tartozó periódusidők ( T)
szerepeljenek. A felállás kezdetét ne felejtse el a regisztrátumon és a grafikonon is jelölni! A
mellékleteket csatolja a jegyzőkönyvhöz!

Mellékletek sorszáma: Az összes mellékletet egy pdf dokumentumba tömörítve csatoljuk

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 7

V. A munkavégzés hatása
V/1. A kapott eredményeket hasonlítsa össze a közvetlenül a munkavégzés előtt, illetve azt követően
rögzített felvételeken! 8 egymást követő szívciklust elemezve adja meg az egyes szívciklusok
időtartamát (periódusidő; T)! A kiértékelés során az I-kurzorral az egymást követő R csúcsok
közötti területet jelölje ki. Írja be a táblázatba a lemért adatokat, majd adja meg ezek átlagát,
valamint a maximális és minimális értékek közötti eltérést (max-min)! Számítsa ki az átlagos
pulzusszámot is (BPM = beat per minute; percenkénti pulzusszám)! A szögletes zárójelbe, a
pontok helyére a megfelelő mértékegységet kell beírni.

szívciklus max-
V/1. átlag
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. min
közvetlenül munkavégzés előtt
0.60000 0.5819 0.5300 0.5300 0.5460 0.6700 0.6700 0.6540 0,5977 0,14
T

Melléklet sorszáma:.................. BPM: 82

közvetlenül munkavégzés után
0.49400 0.4440 0.4780 0.4100 0.4440 0.4600 0.4960 0.4440 0,4587 0,086
T

Melléklet sorszáma:.................. BPM: 112

V/2. 5 egymást követő szívciklust elemezve adja meg az egyes szívciklusokra jellemző kamrai szisztole
(QT szakasz), illetve a kamrai diasztole (T hullám vége - R hullám) időtartamát (periódusidő;
T) és ezek átlagát! A szögletes zárójelbe, a pontok helyére a megfelelő mértékegységet kell
beírni.

V/2. Melléklet időtartam (T) [s] átlag (T)

sorszáma:............. szívciklus [s]
1. 2. 3. 4. 5.
közvetlenül munkavégzés előtt
QT
0.36400 0.35400 0.34600 0.37000 0.36200 0,3592
(kamrai szisztole)
TQ
0.29600 0.26800 0.28200 0.31400 0.36000 0,304
(kamrai diasztole)
közvetlenül munkavégzés után
QT
0.31400 0.30800 0.30600 0.30200 0.27000 0,3
(kamrai szisztole)
TQ
0.18800 0.19000 0.16800 0.17000 0.20800 0,1848
(kamrai diasztole)

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 8

B. A mérési eredmények összefoglalása és következtetések

1. A légzés hatásának elemzése (normál szinusz aritmia)
Az alábbi táblázatban foglalja össze a kiértékelések eredményét! A szögletes zárójelbe, a pontok helyére
a megfelelő mértékegységet kell beírni.

testhelyzet: ülő periódusidő [s]

mély belégzés elején (3-4 ciklus átlaga) 0,5755

mély kilégzés közben (3-4 ciklus átlaga) 0,9585

Befolyásolja-e a légzés a szívfrekvenciát? Mi áll a megfigyelt változások hátterében?

Igen, ennek a hátterében a légzési szinusz aritmia áll. Nyugodt légzés alatt a szívfrekvencia
belégzés alatt gyorsul, kilégzés alatt lassul.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 9

2. A hirtelen felállás és a testhelyzet hatásának elemzése

Az alábbi táblázatban foglalja össze a kiértékelések eredményét! A szögletes zárójelbe, a pontok helyére
a megfelelő mértékegységet kell beírni.

Felállás utáni első Felállás utáni 10-

Felállás előtt
5 ciklus 15. ciklus
(alapszakasz)
(korai utószakasz) (késői utószakasz)

T átlag
0,718 0,734 0,784666667
[s]

BPM átlag 59 71 67

a) Hirtelen felállást követően hogyan változik a szívfrekvencia? Volt-e különbség a felállás utáni néhány
másodperc, illetve a későbbi szakaszok között?
Hirtelen felállást követően a szívfrekvencia emelkedik, majd visszaáll a felállás előtti ritmusba. Volt
különbség addig, amíg teljesen vissza nem ált.

b) Hogyan változott a bal felkarban mért artériás középnyomás, pulzusnyomás és a pulzusszám a

testhelyzet változtatásával?

Az értékek annál jobban nőttek, minél intenzívebb volt a helyzetváltoztatás.

c) Ismertesse az a) és b) pontban taglalt keringési reflex működését!

Hirtelen felállást követően a sinus caroticus mechanoreceptorai vérnyomás-csökkenést
észlelnek, ezért az agytörzsi cardivascularis központ aktiválódik, amely a szívfrekvencia és a
vérnyomás emelkedését váltja ki.

d) Fekvésből történő hirtelen felálláskor gyakran megszédülhetünk - idősebb emberek el is ájulhatnak.

Mi lehet ennek az oka?

Az ortosztatikus hipotónia.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 10

3. A munkavégzés hatásának elemzése

Az alábbi táblázatban foglalja össze az EKG kiértékelések eredményét! A szögletes zárójelbe, a pontok
helyére a megfelelő mértékegységet kell beírni.

testhelyzet BPM QT átlag [s] TQ átlag [s]

82 0,3592
közvetlenül munkavégzés előtt 0,304

112 0,3
közvetlenül munkavégzés után 0,1848

Hogyan befolyásolja a munkavégzés a kamrai szisztole és a kamrai diasztole időtartamát?

A tapasztalt változásokra adjon élettani magyarázatokat!
Mindkét érték csökken, mert munkavégzéshez gyorsabb szívverésre van szükség (mert a
szervezetnek több oxigénre van szüksége).

Hogyan befolyásolta a munkavégzés az artériás középnyomást, pulzusnyomást és a pulzusszámot? Mi

ennek a magyarázata?
Az artériás középnyomás és a pulzusszám nő munkavégzés során, mert a szívverés felgyorsul,
de a pulzusnyomás nem, mert ha szisztolés és a diasztolés nyomás is nő, akkor a különbségük
(pulzusnyomás) állandó marad.
A tapasztaltak alapján a kísérleti alany edzettnek tekinthető-e? Indokolja meg a válaszát!
Igen, mert a normális vérnyomásértéken belüli értéke van.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 11

C. Definíciók (max. 2-3 mondat fogalmanként)

EKG: Az EKG, más szóval elektrokardiográf egy olyan eszköz, mellyel a szív működése közben
keletkező elektromos potenciálkülönbségeket mérhetjük.

szisztole: A szívciklus azon része, amikor a szív összehúzódik.

szisztolés vérnyomás: A szív összehúzódásakor keletkező vérnyomás.

diasztole: A szívciklus azon része, amikor a szív elernyed.

diasztolés vérnyomás: A szív elernyedésekor keletkező vérnyomás.

artériás középnyomás: A szisztolés és diasztolés nyomásértékek időátlaga. A szívciklus idejének

harmadát a szisztolé, kétharmadát diasztolé teszi ki.

pulzusnyomás: A szisztolés és diasztolés nyomásértékek különbsége.

légzési szinusz aritmia: A légzés befolyása a szívfrekvenciára, a szívfrekvencia a légzéssel szinkron

gyorsul vagy lassul.

Bainbridge reflex: Belégzéskor a mellkas térfogata nő, amely szívóhatást eredményez, ezért a szív
jobban telítődik, és nő a szívfrekvencia.

baroceptor reflex: Feladata a vérnyomás szabályozása. A megnövekedett vérnyomás reflexesen

csökkenti a szívritmust, így a vérnyomást. Lecsökkent vérnyomásra növeli a szívritmust és a
vérnyomást.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 12

VI. A szív elektromos főtengelyének meghatározása (opcionális)

VI/1. Az R-hullám irányának meghatározása.

Jelölje be a táblázatban, hogy az egyes elvezetéseknél az R-hullám „+” vagy „-” irányú volt-e.

R-hullám
Elvezetés
+/-
Einthoven I (CH 1)

Einthoven II (CH 40)

Einthoven III (CH 3)

VI/2. A kamrai depolarizációt kísérő elektromos potenciálváltozások mértékének

meghatározása
5 egymást követő szívciklusban mérje meg az Einthoven I (CH 1) és Einthoven III (CH 3)
elvezetéseken mérhető R hullám alapvonaltól való kitérését (a csatorna-analízis mezőben a  (Delta)
kiértékelési módot állítsa be, az I-kurzorral pedig az R csúcs és a QRS előtti alapvonal közötti területet
jelölje ki)! (A  kiértékelés a kijelölt terület kezdő és végpontja közötti amplitúdókülönbséget számítja
ki, így a kapott érték polaritását a végpontok kijelölési sorrendje dönti el). A szögletes zárójelbe, a
pontok helyére a megfelelő mértékegységet kell beírni. Az egyes kiértékelésekhez használt,
kinagyított regisztrátum-szakaszokat mellékletként csatolja!

1. Fekvő testhelyzet esetén:

amplitúdó () [..............] átlag
amplitúdó
szívciklus
1. 2. 3. 4. 5. [............]

Einthoven I (CH 1)

Einthoven III (CH 3)

A melléklet sorszáma: Szöveg beírásához kattintson ide.

2. Álló testhelyzet esetén:

amplitúdó () [..............] átlag
amplitúdó
szívciklus
1. 2. 3. 4. 5. [............]

Einthoven I (CH 1)

Einthoven III (CH 3)

A melléklet sorszáma: Szöveg beírásához kattintson ide.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 13

VI/3. A szív elektromos főtengely-irányának és -nagyságának meghatározása

Fekvő testhelyzet:
Az I. és III. elvezetés átlagos R amplitúdója alapján csatolja a szív elektromos főtengelyét tartalmazó
ábrát! A vektorok szerkesztésénél figyeljen arra, hogy 1 mV-nyi amplitúdóváltozás az ábrán 2 cm
távolságnak feleljen meg!

Az elektromos főtengely

iránya: Szöveg beírásához kattintson ide.

nagysága: Szöveg beírásához kattintson ide.

Álló testhelyzet:
Az I. és III. elvezetés átlagos R amplitúdója alapján csatolja a szív elektromos főtengelyét tartalmazó
ábrát! A vektorok szerkesztésénél figyeljen arra, hogy 1 mV-nyi amplitúdóváltozás az ábrán 2 cm
távolságnak feleljen meg!

Az elektromos főtengely

iránya: Szöveg beírásához kattintson ide.

nagysága: Szöveg beírásához kattintson ide.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék

 14

4. A testhelyzet hatása a szív elektromos főtengelyének irányára

A fekvő és álló állapotban szerkesztett irányvektorok adatait tüntesse fel az alábbi táblázatban!

Testhelyzet Szívtengely állása [º] Tartomány

Fekvő

Álló

a) Álló és fekvő esetben különbözik-e a QRS-főtengely iránya? Jelöljön ki egy elemet.

b) Magyarázza meg a kapott eredményeket!
Szöveg beírásához kattintson ide.
c) Soroljon fel olyan élettani hatásokat vagy elváltozásokat, amelyek az elektromos főtengely irányát
befolyásolhatják!
(kóros) bal deviáció: Szöveg beírásához kattintson ide.
(kóros) jobb deviáció: Szöveg beírásához kattintson ide.

ELTE-TTK Élettani és Neurobiológiai Tanszék