POPOL VUH

A maja-kicse indiαnok szent kφnyve

Fordνtotta: Boglαr Lajos ιs Kuczka Pιter

(Tartalom)

AZ ELSΥ TEREMTΙS

[1.]

Νme az eredeti szσ gyφkere.(1) Itt, a nevιn nevezve Kicse. Leνrjuk itt, ιs elbeszιljόk kezdetιt ιs
gyφkerιt mindannak, amit a kicse nιp tφrzsei Kicse vαrosαban cselekedtek.
Itt gyϋjtjόk φssze mindazon titkok kulcsαt, megvilαgνtαsαt ιs magyarαzatαt, amelyeket kinyilatkoztatott
Tcakol ιs Bitol, a Teremtυ ιs Alakνtσ, Alom ιs Kaholom, a Szόlυ ιs a Nemzυ, akiknek neve: Hunahpu
Vucs, az Oposszumvadαsz; Hunahpu Utiu, a Kojotvadαsz; Szαki Nim Ak, a Nagy Fehιr Tapνr; Tcisz,
a Koati; Tepeu, a Felsιges; Kukumatc, a Tollaskνgyσ; U Kus Cso, a Tσ Szνve; U Kus Palov, a Tenger
Szνve; Ah Rasa Lak, a Zφld Tαl Szelleme, a Fφld Ura; Ah Rasa Tcel, a Kιk Kupa Szelleme, az Ιg
Ura, amikιppen υket neveztιk.(2)
Ahogyan elneveztιk υket, ahogyan beszιltek rσluk: az Asszonyrσl Unokαival, a Fιrfirσl Unokαival, a
nevόk Spijakok ιs Smukanι, Oltalmazσ ιs Vιdelmezυ Nagy Φreganya ιs Nagy Φregapa, ahogy kicse
szavakkal mondjαk.(3)
Elmondtak rσluk mindent a lιtezιs szιlessιgιben ιs a szavak szιlessιgιben.
Lαtjuk ezt most Isten szavαnak jegyιben, a keresztιnysιg jegyιben.
Meg kell mentenόnk, mert nem lαthatσ tφbbι a Popol Vuh (4) , a Gondolatok Kφnyve, a tenger tϊlsσ
oldalαrσl αtjφvetel teljes kιpe, αrnyaink leνrαsa, teljes ιletόnk vilαga, ahogyan neveztιk.
Volt itt egykoron errυl egy νrott kφnyv, rιges-rιgen νrtαk, de rejtve υrzik a kutatσ ιs gondolkodσ
emberek elυl.
Nagyszerϋek voltak leνrαsai ιs beszαmolσi arrσl, hogy hogyan fejeztetett be az Ιg ιs a Fφld, a Nιgy
Teremtιs, a Nιgy Megalαztatαs, a Nιgy Bόntetιs, a kφtelmek megkφtιse, a kφtelmek elszaggatαsa, az Ιg
Mιhe, a Fφld Mιhe.
Nιgy Teremtιs, Nιgy Megalαztatαs, νgy mondtαk, a Teremtυrυl ιs Alakνtσrσl, az Ιlet ιs Emberisιg
Anyjαrσl ιs Apjαrσl, a Sugalmazσrσl ιs Szilαrdνtσrσl, a vilαgossαgnak ιs a fajoknak hordozσjαrσl ιs
szilαrdνtσjαrσl, νgy mondtαk a Fιny Anyjαnak gyermekei, a Fιny Atyjαnak fiai, az elmιlkedυk ιs
gondolkodσk mindenekrυl, ami lιtezik: Ιg, Fφld, Tσ ιs Tenger.
 [2.]

Νme azoknak a dolgoknak a leνrαsa; valσjαban nyugalom volt, valσjαban csend volt, nyugalom volt.
Valσjαban egyedόl volt, ιs mιg mindig όres az Ιg Mιhe.

[3.]

Νme az elsυ szavak, az elsυ hangok; mert nem volt akkor senki ιs semmi, αllat, szarvas, madαr, hal,
rαk, fa, szikla, barlang, szakadιk, fϋ vagy erdυ.
Csak φnmagαban az Ιg. A Fφld arca nem volt lαthatσ. Csak φnmaga a nyugodt Tenger lιtezett ιs az Ιg
Mιhe. Ez volt minden. Nem volt semmi sem a csendben vagy a nyugalomban. Csendessιg volt,
nyugalom volt, lαthatatlan volt, az Ιgben nyugodott minden. Nem volt valσban semmi, ami lett volna.
Csak a kerek vνz ιs a lapos tenger.
Minden csak φnmagαban. Nem volt ott semmi valσjαban, ami lιtezett volna.
Csak csend volt. Mozdulatlansαg a sφtιtben, az ιjszakαban.
Egyedόl a Teremtυ ιs az Alakνtσ, a Felsιges ιs a Tollaskνgyσ, az Anyαk ιs Atyαk voltak a vνzben, ott
csillogtak, ketcal ιs mαsfιle tollak takartαk υket. Ezιrt a Tollaskνgyσ nιv.
Nagy bφlcsek ιs nagy gondolkodσk voltak lιnyegόk szerint.
Mert valσjαban ott volt az Ιg ιs az Ιg Szνve.
Ez az istensιg neve, νgy mondjαk.

[4.]

Ιs akkor jφtt a Szσ.

Eljutott a Felsιgeshez ιs Tollaskνgyσhoz a sφtιtsιgben ιs az ιjszakαban. Szσlt a Szσ a Felsιgeshez ιs
Tollaskνgyσhoz. Beszιlgettek.
Azutαn gondolkoztak, azutαn mιrlegeltek.
Azutαn egyetιrtettek ιs egyesνtettιk szavaikat, gondolataikat.
Azutαn megszόltιk, azutαn megszilαrdνtottαk magukat, ιs elhatαroztαk a teremtιst ιs az ember szόletιsιt.
Gondolkoztak a sφtιtsιgben ιs ιjszakαban a fαk ιs kϊszσnφvιnyek sarjadαsαrσl, az ιlet ιs az ember
szόletιsιrυl, az Ιg Szνve αltal, aki Hurakαn, vagyis Egylαbϊ.
Kakulha Hurakαn, vagyis Egylαbϊ Villanαs volt az elsυ, Csipi Kakulha, vagyis Tφrpe Villanαs a
mαsodik, ιs Rasa Kakulha, vagyis Zφld Villanαs a harmadik.(5)
Ιs ez a hαrom az Ιg Szνve.
Elmentek a Felsιgeshez ιs Tollaskνgyσhoz, ιs azutαn tφrtιnt a fιny ιs az ιlet kigondolαsa.
​ Mit tegyόnk?(6) Mert valaminek vilαgνtania kell az eltartσra ιs a tαplαlσra.
​ Νgy legyen.
​ Dφntenetek kell errυl.
Hogy ott a vizek elapadjanak, eltαvozzanak, megteremtυdjιk a Fφld, legyen felszνne ιs simasαga, νgy
gondoltαk el, νgy mιrlegeltιk.
De nincs imαdσnk ιs dicsυνtυnk, amνg meg nem formαltuk ιs meg nem teremtettόk az ember alakjαt ιs
kόlsejιt ​ νgy mondtαk.
Νgy megteremtetett αltaluk a Fφld. Egyedόl szavakkal teremtettιk. Megteremtettιk a Fφldet.
​ Fφld! ​ mondtαk, ιs a Fφld azonnal megteremtetett.
Olyan volt, mint a pαra, mint a kφd, a teremtιs, mint a forgσszιl.
Azutαn hνvtαk a hegyeket, jφjjenek elυ a vizekbυl.
Ιs azonnal ott voltak a nagy hegyek.
Csupαncsak erejόkkel, csak varαzslatukkal idιztιk elυ hegyek ιs vφlgyek lιtrejφttιt.
Egyetlen csapαssal teremtettek cιdrusligeteket ιs fenyυerdυket.
Φrvendezett Tollaskνgyσ:
​ Jσ, hogy jφttιl, σ Ιg Szνve ιs te, Egylαbϊ Villanαs, te, Tφrpe Villanαs ιs te, Zφld Villanαs!
Fejezzόk be munkαnkat, a teremtιst mondtαk. Ιs egyszerre megteremtettιk a Fφldet, a hegyeket ιs
vφlgyeket, kibontottαk a vizek φsvιnyeit, a patakok a dombok kφzφtt kanyarogtak, ιs a folyσk
szιtvαltak, midυn a magas hegyek felemelkedtek.
Ilyen volt a Fφld teremtιse, mikor megalkotta az Ιg Szνve, a Fφld Szνve, ahogy nevezik.
Ιs υk voltak az elsυk, akik erre gondoltak, amikor az Ιg mιg a magassαgban fόggφtt, ιs a Fφldet vizek
vettιk kφrόl.
Ιs ezt ϊgy talαltαk ki, ahogy elgondoltαk, ιs ϊgy tόkrφzυdφtt a maga tφkιletessιgιben, ahogy υk
lιtrehoztαk.

[5.]

Azutαn tovαbb gondolkodtak a vadαllatokrσl, az erdυk υreirυl ιs az erdυ minden lakσjαrσl:

szarvasokrσl, madarakrσl, pumαkrσl, jaguαrokrσl, kνgyσkrσl, siklσkrσl, csφrgυkνgyσkrσl ιs a
bozσtok υrzυirυl.
Az Anya szσlt νgy, meg az Atya:
​ Csak csφnd ιs nιmasαg legyen a fαk tφvιben, az indαk alatt? Jσ, ha lesz valaki, υrizvιn υket ​ mondtαk.
Ιs amikor νgy elgondoltαk ιs szσltak, egy csapαsra lιtrejφttek ιs megteremtυdtek: szarvasok ιs
madarak. Ιs nyomban otthont adtak a szarvasnak ιs a madaraknak.
Te, szarvas, a folyσk partjαn alszol ιs a vφlgyekben. Itt ιlsz a sϋrϋben ιs a vadonban; sokasodsz az
erdυkben, nιgy lαbon jαrsz ιs tαplαlιkot talαlsz magadnak, νgy legyen! ​ Ezt mondtαk.
Kijelφltιk ezutαn a kis madarak ιs nagy madarak otthonait.
Ti a fαkon ιs bozσtban laktok, oda rakjαtok fιszketeket; ott szaporodtok; ott nφvekedtek a fαk αgain, ιs
a bozσt αgain. Ezt mondtαk a szarvasnak ιs a madaraknak, amikor megteremtettιk υket. Mindent adtak
nekik: fιszket ιs otthont. S νgy az αllatokι lett a Fφld.
 [6.]

Ιs νgy fejezte be a nιgylαbϊ αllatok ιs madarak alkotαsαt az Anya ιs az Atya. Ιs akkor νgy szσlt a
szarvasnak ιs madaraknak a Teremtυ ιs Alakνtσ, az Anya ιs Atya:
Beszιljetek hαt, szσljatok hαt, ne brekegjetek, ne ordνtsatok, ιrtessιtek meg magatokat egyik a
mαsikkal, a maga fajtαjαval, a maga csoportjαval. Ezt mondtαk a szarvasnak, a madaraknak, a
pumαnak, a jaguαroknak, a kνgyσknak ιs siklσknak.
​ Most hαt mondjαtok ki nevόnket, imαdjatok minket, Anyαtokat, Atyαtokat. Most hαt mondjαtok:
Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs, Zφld Villanαs, Ιg Szνve, Fφld Szνve, Teremtυ, Alakνtσ, Anyαnk ιs
Atyαnk. Beszιljetek hαt, szσlνtsatok ιs imαdjatok minket. ​ Ezt mondtαk nekik.
De azok nem tudtak ϊgy beszιlni, mint az ember, csak utαnoztαk, csak csφrφgtek ιs csak brekegtek, de
beszιdόknek nem volt formαja ιs mindegyik mαs-mαs mσdon rikαcsolt.
Ιs amikor a Teremtυ ιs az Alakνtσ ezt meghallotta:
Ez mιg mindig nem elegendυ, nem tudnak beszιlni ismιteltιk egymαsnak. Lehetetlen kimondaniuk
Teremtυjόk ιs Alakνtσjuk nevιt. Nem jσl van νgy ​ ismιtelte az Anya ιs Atya.
Ezutαn ezt mondtαk nekik: Meg kell vαltoznotok, mert minden hiαba, amνg nem tudtok beszιlni. Ezιrt
meg kell vαltoztatnunk szavunkat: ιteleteket, tαplαlιkotokat, fekvυhelyeteket szakadιkkα ιs vad erdυvι
tesszόk, mert nem tudtatok imαdni ιs szσlνtani bennόnket. Kell, hogy legyenek, akik imαdnak minket,
teremtόnk hαt mαsokat, engedelmes lιnyeket.(7)
Fogadjαtok el sorsotokat: hϊsotok darabokra fogjαk tιpni. Νgy legyen. Ez lesz a sorsotok. Νgy
mondtαk nekik, midυn tudattαk akaratukat a fφld szνnιn lakozσ kis ιs nagy αllatokkal.
Mιg egy prσbαt akartak tenni velόk, mιg egy kνsιrletet, mert azt kνvαntαk, hogy minden ιlυ imαdja
υket.
De teremtmιnyeik nem ιrtettιk egymαs beszιdιt, semmit sem ιrtettek, ιs semmit sem tudtak megtenni.
Ezιrt felαldoztαk υket, ιs a fφld minden αllatαt arra νtιltιk, hogy megφljιk ιs megegyιk υket.
Ezutαn mαs mσdon kellett prσbαlkozniuk, hogy embereket teremtsenek ιs alkossanak, a Teremtυ, az
Alakνtσ, az Anya ιs az Atya. ​ Prσbαljuk meg mιg egyszer!
Valσban kφzeledik a vetιs ιs az ιrιs ideje. Alkossuk meg azt, aki bennόnket tαplαl ιs eltart! Mit
tegyόnk, hogy felidιzzenek bennόnket ιs emlιkezzenek rαnk a fφldφn?
Prσbαlkoztunk mαr elsυ teremtιsόnkkel ιs elsυ teremtmιnyeinkkel, de nem ιrtόk el, hogy
magasztaljanak ιs imαdjanak minket. Νgy hαt prσbαljunk meg engedelmes ιs tiszteletet tudσ lιnyeket
alkotni, akik tαplαlnak ιs eltartanak minket. ​ Νgy mondtαk.
Azutαn kφvetkezett a formαlαs, a fφld ιs a sαr megmunkαlαsa. Ebbυl kιszνtettιk testιt. De lαttαk, hogy
nem jσ. Szιtolvadt, lαgy volt, nem mozgott, nem volt ereje, leesett, bιna volt. A feje nem maradt
gφmbφlyϋ. Arca felemαs volt. Szeme homαlyos volt, ιs nem lehetett beletekinteni. Beszιlt, de
ιrtelmetlenόl. Elαzott a vνzben.
Nem volt elιg erυs mondta a Teremtυ ιs az Alakνtσ , nedvesnek lαtszik, ιs ha nedves marad, nem tud
jαrni ιs nem tud sokasodni. Νgy legyen. Elmιje sφtιt ​ mondtαk.
Azutαn feldaraboltαk. Szιtromboltαk munkαjukat ιs teremtιsόket. Ιs νgy szσltak:
​ Mit tegyόnk, hogy felidιzυink sikerόltek legyenek ιs szσlνtsanak minket?
Ismιt tanαcskoztak, majd νgy szσltak:
Mondjuk ismιt az Anyαnak ιs az Atyαnak, Oposszumvadαsznak, Kojotvadαsznak: Vessetek ϊjra
sorsot. Prσbαljatok ismιt teremteni! ​ Νgy beszιlt a Teremtυ ιs az Alakνtσ az Anyαhoz ιs az Atyαhoz.
Ιs ezt tanαcsoltαk nekik a jφvendυmondσk, a Napok Nagyanyja, a Vilαgossαg Nagyanyja, ahogyan
megnevezte υket a Teremtυ ιs Alakνtσ, ezek Spijakok ιs Smukanι nevei.
 [7.]

Ιs szσlt fensιgesen Egylαbϊ Villanαs ιs Tollaskνgyσ. Szσltak a Nap Fυpapjαhoz( 8) ιs az Alakνtσhoz a

jφvendυmondσk:
Egyόtt kell munkαlkodnotok, ιs meg kell talαlnotok a mσdjαt, hogy a teremtendυ ιs megalkotandσ
ember tαplαljon ιs fenntartson minket, kiαltson hozzαnk ιs megemlιkezzιk rσlunk.
Tαmogassatok szavatokkal, Unokαk υsanyja, Unokαk υsatyja, Spijakok ιs Smukanι. Ha ti feltφritek a
fφldet, elόltetitek a magot ιs az megιrik, olyan lιny lesz, amely szσlνt minket, eltart minket, emlιkezik
rαnk, a teremtett ember, a halandσ ember, a bαbuember, a csinαlt ember. Csinαljαtok. Νgy legyen.
Mondd a neveidet: Oposszumvadαsz, Kojotvadαsz, Nagyanya, Nagyatya, Nagy Pekari, Nagy Koati,
Drαgakυ Csiszolσ, Ιkszerιsz, Faragσ, Szobrαsz, Zφld Tαl Szelleme, Kιk Kupa Szelleme, Fόstφlυ
Kιszνtυje, Toltιkmester(9), Napok Nagyanyja, Vilαgossαg Nagyanyja, ahogyan alkotαsaink ιs
teremtmιnyeink neveznek majdan tιged.
Vessetek sorsot kukoricαval ιs tcite-babbal.( 10) Ιs akkor mi megmunkαljuk υt ιs kivιssόk szαjαt ιs
arcαt ​ mondtαk a Nap fυpapjainak.
Erre azonnal elkezdtιk a jσslαst, ιs sorsot vetettek kukoricαval ιs tcite-babbal a Nap ιs az Alakνtσ.
Ιs akkor szσlt a Nagyanya ιs a Nagyatya hozzαjuk.
Ιs ott volt Nagyatya, υ volt a tcite-ember, Spijakok volt a neve.
Ιs ott volt a Nagyanya, a Nap Fυpapja az Alakνtσ lαbainαl, ιs Smukanι volt a neve.
Megkezdtιk a jσslatot, νgy beszιltek:
Nιzzetek kφrόl ιs talαljαtok meg egymαst. Beszιlhettek, fόlόnk hallja szavatokat, bαrmit is mondtok,
ιs talαljαtok meg a fαt, hogy megmunkαlja ιs megfaragja a Teremtυ ιs Alakνtσ. Ιs υ tαplαl ιs eltart
majd minket, ha elόltetik ιs megιrik.
Σ, kukorica, σ, tcite, σ, Nap, σ, Alakνtσ, egyesόljetek ιs szaporodjatok mondta a kukoricαnak ιs a
tcitιnek a Nap Fυpapja ιs az Alakνtσ. Jφjj αldozni, σ, Ιg Szνve, nιzzιl szembe a Felsιgesnek ιs a
Tollaskνgyσnak a szαjαval ιs arcαval.
Azutαn szσltak, ιs az igazat mondtαk:
​ Fαbσl faragott bαbuitok jσl sikerόlnek; szσlni ιs beszιlni fognak a fφldφn.
​ Νgy legyen ​ mondtαk, ιs mialatt beszιltek, egy csapαsra elkιszόltek a bαbuk, a fαbσl faragottak.
Olyanok voltak, akαr az emberek, beszιltek, mint az emberek, ιs benιpesνtettιk a fφld szνnιt.
Ιltek ιs szaporodtak, leαnyaik voltak, fiaik voltak ezeknek a fαbσl faragott bαbuknak, de nem volt
szνvόk ιs nem volt ιrtelmόk. Nem emlιkeztek Teremtυjόkre ιs Alakνtσjukra; nιgykιzlαb jαrtak ιs
haszontalanul.
Nem emlιkeztek mαr az Ιg Szνvιre ιs ezιrt elbuktak. Ez csupαn prσbαlkozαs volt, csak kνsιrlet az
emberre. Rendesen beszιltek, de arcuk szαraz volt. Lαbuk erυtlen, ιs a karjuk is. Nem volt vιrόk, sem
csontjuk, sem verejtιkόk, sem zsνrjuk, szαraz volt az αlluk ιs maszk az arcuk, kezόk ιs lαbuk
rαngatσzott.
Ιs akkor elpusztνtottαk testόket, mert nem tudtak semmit a Teremtυrυl ιs az Alakνtσjukrσl,
Hordozσjukrσl ιs Bαtorνtσjukrσl.
Ilyenek voltak az elsυ emberek, akik nagy szαmban ιltek a Fφld szνnιn.
 [8.]

Ιs akkor ismιt vιgeztek velόk. Elpusztνtottαk υket, szιttφrtιk υket, ιs megφltιk υket is, a bαbukat, a
fαbσl faragottakat.
Ιs azutαn elαrasztottαk υket vνzzel, ιs ezt az Ιg Szνve hatαrozta el.
Ιs nagy αrvνz keletkezett, ιs φmlφtt a fejιre a bαbuknak, amelyeket fαbσl faragtak.
Tcitιbυl kιszόlt a fιrfi teste, amikor a Teremtυ ιs Alakνtσ faragta. Nαdbσl az Asszony, akit a Teremtυ
ιs az Alakνtσ faragott.
De ezek a teremtmιnyek nem gondolkodtak, nem beszιltek Lιtrehozσjukkal, Megvalσsνtσjukkal, ezιrt
megsemmisνtettιk, vνzbe fojtottαk υket. Nehιz gyantaesυ hullott az ιgbυl.(11) Ιs jφtt a Szemkivαjσ,
ahogy nevezik, ιs kivαjta szemόket; ιs jφtt a Halαldenevιr, ιs levαgta fejόket; ιs jφtt a Leselkedυ
Jaguαr, ιs felfalta hϊsukat. Ιs jφtt a Dόhφngυ Jaguαr, ιs szιttιpte υket, φsszezϊzta csontjaikat ιs
idegeiket. Φsszemorzsolta ιs megυrφlte csontjaikat.
Arcuk bόntetιse volt ez, mivel nem gondoltak sem az Anyαra, sem az Atyαra, az Ιg Szνvιre ιs Egylαbϊ
Villanαsra. Elsφtιtόlt a Fφld szνne. Fekete esυ zuhogott nappal ιs ιjszaka.
Azutαn jφttek a kicsiny αllatok ιs a nagy αllatok. Arcukat csapkodtαk a sziklαk ιs a fαk. Beszιlni
kezdett minden edιnyόk: tαlak, fazekak, szitαk, tαnyιrok, υrlυkφvek, mindenfιle dolog felkelt ιs
csapkodta arcukat.(12)
Bαntottatok bennόnket, megettetek bennόnket, de most megeszόnk benneteket mondtαk kutyαik ιs
tyϊkjaik.(13)
Ιs megszσlaltak az υrlυkφvek:
Kνnoztatok bennόnket mindennap, ιjjel-nappal, mindenkor, forogj, forogj, υrφlj, υrφlj, az arcunk
φrφkkι csak jajongott, forogj, forogj.
Kιnyszerνtettetek, dolgoztattatok. De most, ti, emberek, megιritek hatalmunkat. Megυrφljόk ιs porrα
zϊzzuk hϊsotokat ​ mondtαk az υrlυkφvek.
Ιs megszσlaltak kutyαik:
Miιrt nem adtatok nekόnk semmit sem enni? Alig tφrυdtetek velόnk, de ϋztetek ιs oldalba rϊgtatok
minket.
Mindig volt bototok, hogy elkergessetek, amikor ettetek, νgy bαntatok velόnk. Nem tudtunk
beszιlgetni. Nem kaptunk tυletek semmit. Miιrt nem nιztetek elυre? Miιrt nem gondoltatok magatokra?
Most elpusztνtunk benneteket, most megιrzitek szαnk fogait, felfalunk titeket mondtαk a kutyαk, ιs
ekkor elpusztνtottαk az arcukat.
Ιs megszσlaltak sόtυlapαtjaik ιs agyagedιnyeik:
Fαjdalmat ιs szenvedιst okoztatok nekόnk. Szαnk ιs arcunk feketιre ιgett a koromtσl, mindig tϋzre
raktatok ιs ιgettetek minket, mintha nem is ιreznιnk fαjdalmat. Most rajtatok a sor, elιgetόnk titeket
mondtαk agyagedιnyeik, ιs pusztνtottαk az emberek arcαt.
A tϋzhely kφvei, a halomba rakott kφvek, egyenesen a tϋzbυl repόltek fejόkhφz, fαjdalmat okozva
nekik.
Az emberek kιtsιgbeesetten futottak; fel akartak mαszni a hαzak tetejιre, de a hαzak beomlottak ιs
fφldre vetettιk υket; fel akartak mαszni a fαk tetejιre, de a fαk messzire hajνtottαk υket; barlangokba
akartak bϊjni, de a barlangok bezαrultak arcuk elυtt.
Νgy esett az emberalakϊak romlαsa, a teremtett ιs megformαlt emberι; az emberekι, akiket pusztulαsra
ιs megsemmisνtιsre alkottak; szαjukat ιs arcukat tφkιletesen elpusztνtottαk.
Ιs azt mondjαk, hogy nem maradt mαs belυlόk, csak a majmok(14) az υserdυkben, mert hϊsukat csak
fαbσl alkotta a Teremtυ ιs az Alakνtσ.
Ezιrt hasonlνt a majom az emberre, ιs νgy maradt intυ jel az emberivι alakνtott, emberivι teremtett nιp,
amely csak fabαbu volt, fαbσl faragott bαbu.

A MΑSODIK TEREMTΙS

[9.]

Ιs akkor hirtelen megvilαgosodott a Fφld arca. Mιg nem volt Nap. De volt valaki, Vukub Kαkis,
vagyis Hιtpapagαj, aki φnmagαt dicsυνtette.(15)
Lιtezett az Ιg ιs a Fφld, de a Nap ιs a Hold arca el volt takarva.
Ιs Hιtpapagαj νgy szσlt:
Nem tφbb ez, mint egy megfullasztott nιp lαthatσ jele. Varαzslatos nιp volt valσban. De ιn most nagy
vagyok, ιs minden teremtett ιs alkotott lιny felett uralkodom. Ιn vagyok a Napjuk, a Lαmpαsuk, a
Holdjuk. Nagy az ιn ragyogαsom. Ιn vagyok az emberek φsvιnye ιs ϊtja. A szemem ezόstbυl villan,
zφld jαdιval vilαgol, ιs a fogam vilαgoskιk kφvekbυl, akαr az Ιg arca.(16) Orrom messzire vilαgνt,
mint a Hold, trσnom ezόst, ιs a Fφld szνne megvilαgosodik, mikor lelιpek trσnomrσl, νgy hαt ιn
vagyok a Nap ιs ιn vagyok a Hold, mindazoknak, akiket vilαgossαgban nemzenek, amikor a tαvolban
elυbukkan az arcom.
Νgy beszιlt Hιtpapagαj. De nem volt igaz, mert nem υ volt a Nap, csak φnmagαt dicsυνtette, tollait ιs
ezόstjιt. Ιs csak a lαthatαrt lαtta αt ιs nem az egιsz ιgboltot.
Mιg nem jelent meg a Nap, sem a Hold, sem a Csillagok. Mιg nem hajnalodott. Ezιrt Hιtpapagαj
Holdakkal ιs Napokkal kιrkedett, mert nem mutatkozott mιg a Nap ιs a Hold fιnye. Egyedόli nagysαgot
ιs uralmat akart. Ιs mindez a teremtιs idejιn tφrtιnt, amikor az Αrvνz a faemberek vesztιt okozta, a
fαbσl faragott bαbuk pusztulαsαt.
Ιs most elmondjuk, hogyan halt meg, hogyan alαztαk meg Hιtpapagαjt, amikor az embereket megalkotta
a Teremtυ ιs az Alakνtσ.

[10.]

Νme a megalαzαs gyφkere.(17) Egy napon kιt fiatal fιrfi megalαzta Hιtpapagαjt. Az elsυnek Hunahpu
volt a neve, vagyis Vadαsz, Sbalanke, vagyis Jaguαrszarvas volt a mαsodikι.(18)
Valσjαban istenek voltak. Mikor lαttαk a gonoszsαgot, amit a kιrkedυ az Ιg Szνve elυtt kνsιrelt meg
elkφvetni, az ifjak νgy szσltak:
Nem jσl van ez νgy, amikor nem ιl mιg ember a Fφldφn. Vacsorαja utαn megprσbαljuk lelυni.
Beteggι tesszόk, ιs νgy megszόntetjόk hatalmαt, ιkszereit, ezόstjeit, zφld kφveit, kincseit, melyekre oly
bόszke. Ιs νgy jαr utαna minden ember, mert a dicsυsιg nem nυhet egyedόl az ezόstbυl.
​ Νgy legyen ​ mondtαk az ifjak, ιs vαllukra vetettιk a fϊvσcsφvet.
Nos, Hιtpapagαjnak volt kιt fia. Az elsυt Szipaknα-nak, vagyis Alligαtornak, a mαsodikat
Kabrakannak, Fφldrengιsnek hνvtαk, ιs kettejόk anyjαt, Hιtpapagαj felesιgιt Csimalmatnak, azaz
Pajzshordozσnak neveztιk.(19) Nos, ez az Alligαtor jαtszott a nagy hegyekkel, Csikakkal, vagyis
Tϋzszαjjal, Hunahpuval, azaz Vadαsszal, Pekullal, azaz Barlangi Vνzesιssel, Jaskamullal, vagyis
Sαrga Asszonnyal, Makamobbal, azaz Tϊlαradσval ιs Hulisznabbal, vagyis Barlangossal. Νgy
neveztιk a hegyeket, melyek lιteztek, amikor hajnalodott, ιs amelyeket Alligαtor egyetlen ιjszaka
teremtett.
Jαtszva mozgatta akkor Fφldrengιs a hegyeket, ιs megolvasztotta a kis ιs nagy hegyeket.
Ιs ez csak egyik formαja volt a kιrkedιsnek, amellyel Hιtpapagαj fiai bόszkesιgόket hirdettιk.
​ Figyeljetek! Ιn vagyok a Nap ​ mondta Hιtpapagαj.
​ Ιn teremtettem a Fφldet ​ mondta Alligαtor.
Ιn rαzom meg az Eget ιs reszkettetem meg az egιsz Fφldet mondta Fφldrengιs. Νgy hαt Hιtpapagαj
fiai apjuk pιldαjαt kφvetve maguknak tulajdonνtottαk annak nagysαgαt. Mindez igen gonosznak tϋnt a
fiatalemberek szemιben. De semmit sem fejezhetett volna be νgy elsυ Anyαnk, elsυ Atyαnk.
Ezιrt azt hatαroztαk, hogy Hιtpapagαj ιs fiai pusztuljanak el az ifjak kezιtυl.

[11.]

Νme, hogyan lυtte le a kιt ifjϊ Hιtpapagαjt. Elmesιljόk megalαzαsαt tanulsαgul mindazoknak, akik
φnmagukat dicsυνtik.
Hιtpapagαjnak volt egy nagy tapal-fαja.(20) Ez volt az ιtele, a tapal gyόmφlcsιnek levιt szνvta.
Mindennap felmαszott a fa tetejιre. Tαplαlkozαsαt meglαtta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas. Lesben αlltak a
fa alatt, elrejtυzve a fa levelei kφzι, ιs amikor Hιtpapagαj megιrkezett ιs megαllt a tapal-fαnαl,
rαlυttek. Vadαsz lυtte rα a fϊvσcsυbυl az agyaggolyσt. Megsebezte Hιtpapagαjt, eltφrte az αllkapcsαt,
Hιtpapagαj lezuhant a fa tetejιrυl ιs elterόlt a fφldφn. Vadαsz gyorsan odaszaladt, hogy megfogja, de
Hιtpapagαj elkapta a karjαt, kicsavarta ιs tυbυl kitιpte. Hιtpapagαj ezutαn elengedte Vadαszt.
Szerencsιjόk volt az ifjaknak, nem tudta υket legyυzni Hιtpapagαj.
Vadαsz karjαt Hιtpapagαj hazavitte, mikφzben αllαt prσbαlta gyσgyνtgatni.
​ Mit hoztαl magaddal, uram? ​ kιrdezte Pajzshordσ, a felesιge.
Hogy ez micsoda? A kιt dιmon az oka mindennek. Meglυttek fϊvσcsφvόkbυl, kiόtφttιk helyιbυl az
αllkapcsomat, ϊgy, hogy eltφrφtt. Fogaim meglazultak ιs nagyon fαjnak. De elhozom ezt, hogy tϋzre
tegyem. Akasszuk a tϋz fφlι, biztos, hogy ezek a dιmonok eljφnnek ιrte ιs megkeresik. Νgy szσlt
Hιtpapagαj, ιs Vadαsz karjαt a tϋz fφlι akasztotta.
Vadαsz ιs Jaguαrszarvas αtgondoltαk a tφrtιnteket, azutαn szσltak a Nagyatyαnak teljesen fehιr volt
Nagyatya haja ιs szakαlla ιs Nagyanyαnak, aki nagyon megtφrt volt, igen φregek voltak, ιs a vιgιt
jαrtαk mαr. Nagy Fehιr Pekari volt a Nagyatya neve, Nagy Fehιr Koati a Nagyanyαι. A fiatalok νgy
szσltak az φregasszonyhoz ιs az φregemberhez:
​ Menjetek el Hιtpapagαj hαzαhoz a karunkιrt. Kφvetόnk benneteket, ti pedig mondjαtok nekik:
Ezek a mi unokαink, meghalt apjuk ιs anyjuk, νgy bennόnket mindenhovα kφvetnek, ahol alamizsnαt
adnak nekόnk, mert nem ιrtόnk semmi mαshoz, csak hogy kiszedjόk a fιrgeket a fogakbσl. Νgy
Hιtpapagαj azt hiszi, hogy gyermekek vagyunk. Mi majd ott leszόnk, hogy ϊtmutatαst adjunk nektek
mondta a kιt ifjϊ.
​ Jσl van ​ felelte az φregember ιs az φregasszony.
Azutαn elindultak. Hιtpapagαjt trσnjαn hαtradυlve talαltαk. Elφl ment a Nagyatya ιs a Nagyanya, a kιt
fiϊ a nyomukban, mindig mφgφttόk. Νgy ιrkeztek a nagyϊr hαzαhoz. Hιtpapagαj nyφgdιcselt, mert fαjt a
foga.
Amikor meglαtta az φregembert, az φregasszonyt ιs kνsιrυiket, ezt kιrdezte:
​ Hova mentek, φreg szόlιk?
​ Ennivalσt keresόnk, tiszteletre mιltσ ϊr ​ vαlaszoltαk.
​ Ιs mit esztek? Ιs ezek, akik veletek vannak, nem a fiaitok?
Nem egιszen, uram! Az unokαink υk, leszαrmazottaink, de szαnjuk υket, ιs mindent megosztunk velόk
mondta a Nagyanya ιs a Nagyatya.
Kφzben a nagyϊr szinte haldoklott a fαjdalomtσl, amelyet a foga okozott, de akαr akarta, akαr nem,
szenvednie kellett.
Komolyan kιrlek benneteket, szαnjatok meg. Milyen mιrget tudtok kιszνteni, milyen mιreg gyσgyνthat
meg? ​ kιrdezte a nagyϊr.
Ιs az φregek feleltιk:
​ Σ, uram, mi csak a fιrget szedjόk ki a fogakbσl, szemet gyσgyνtunk ιs csontokat hozunk helyre.
Nagyon jσ! Gyσgyνtsαtok meg fogaimat, amelyek ιjjel-nappal kνnoznak, a szemem sem tudom
lehunyni miattuk, nem alhatom. Kιt dιmon rαm lυtt a fϊvσcsφvιvel egy agyaggolyσt, ιs ezιrt nem tudok
enni. Szαnjatok hαt meg, csak kνn ιs lόktetιs jφn a fogaimbσl.
​ Rendben van, uram. Fιreg lehet benne, az marja. Vιge lesz, ha kihϊzzuk, ιs mαsokat teszόnk helyιbe.
​ Az nem jσ, ha kihϊzzαtok a fogaimat, mert csak azokkal vagyok ιn nagyϊr, minden dνszem a fogaim ιs a
szemem.
​ Mαsikat teszόnk a helyόkbe csiszolt csontbσl.
De a csiszolt csont nem volt mαs, csak fehιr kukoricaszem.
​ Jσl van hαt, hϊzzαtok ki, ha ϊgy tetszik ​ mondta az ϊr.
Ekkor kihϊztαk Hιtpapagαj fogait, de helyόkbe csak fehιr kukoricaszemeket tettek, azok csillogtak a
szαjαban.
Arca azonnal φsszeesett, ιs mαr nem lαtszott nagyϊrnak. Eltαvolνtottαk minden fogαt, a csillogσ kιk
kφveket a szαjαbσl.
Azutαn Hιtpapagαj szemιt gyσgyνtottαk, ϊgy, hogy pupillαit αtszϊrtαk, ιs νgy elvettιk minden ezόstjιt.
De nem ιrzett semmi fαjdalmat, ιs vαltozatlanul tovαbb lαtott. Mindazt, amire bόszke volt, elvettιk
tυle.
Pontosan νgy kιpzelte Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
Ekkor Hιtpapagαj meghalt.
Vadαsz visszavette a karjαt. Pajzshordozσ, Hιtpapagαj felesιge is elpusztult. Νgy vesztette el
Hιtpapagαj a gazdagsαgαt. Csak a gyσgyνtσk jαrtak jσl, elvettιk a smaragdokat ιs drαgakφveket,
melyekre olyan bόszke volt Hιtpapagαj a Fφldφn.
A Nagyanya ιs a Nagyatya ereje visszatιrt. Visszaszereztιk Vadαsz karjαt, a helyιre tettιk, ιs az ismιt
teljesen rendben volt.
Csak azιrt tettιk mindezt, hogy elυidιzzιk Hιtpapagαj halαlαt, mert gonosz dolognak tϋnt szemόkben a
fennhιjαzαs.
Ezutαn a kιt ifjϊ tovαbbαllt, mivel vιgrehajtottαk az Ιg Szνvιnek parancsαt.

[12.]

Νme, Alligαtornak, Hιtpapagαj legidυsebb fiαnak tovαbbi tettei.

Ιn vagyok a hegyek teremtυje mondta Alligαtor. Ιs ιppen fόrdφtt egy folyσ partjαn, amikor arra ment
nιgyszαz ifjϊ, akik kivαgtak egy fatφrzset, oszlopnak a hαzukhoz.(21)
A nιgyszαz ifjϊ, miutαn kivαgta a nagy fαt, hozzαfogott, hogy megcsinαlja hαzuk keresztgerendαjαt.
Ekkor Alligαtor odament a nιgyszαz ifjϊhoz, ιs νgy szσlt hozzαjuk:
​ Mit csinαltok, fiϊk?
​ Nem tudjuk vαllunkra venni ιs elvinni ezt a fatφrzset ​ feleltιk.
​ Dobjαtok a vαllamra. Majd ιn elviszem. Hovα kell mennie?
​ Ez lesz a hαzunk keresztgerendαja.
​ Rendben van ​ mondta Alligαtor. ​ Felemelte, vαllαra vette, ιs elvitte a nιgyszαz ifjϊ hαzαnak ajtajαhoz.
​ Miιrt ne maradnαl velόnk, fiϊ? ​ kιrdeztιk. ​ Van anyαd, apαd?
​ Egyik sincs ​ vαlaszolta.
​ Hadd kιrjόnk meg, segνts nekόnk holnap is, ϊj gerendαt αllνtunk a hαzunkhoz.
​ Jσ ​ vαlaszolta.
Ekkor a nιgyszαz ifjϊ megtanαcskozta a dolgot.
Mit tegyόnk vele? Φljόk meg, mert nem jσ az, amit tett, hiszen egyedόl felemelte a fatφrzset. Αssunk
egy nagy gφdrφt ιs vegyόk rα, hogy menjen le a gφdφrbe.
Menj le, αsd ki a fφldet, ιs hordd ki a gφdφrbυl ezt fogjuk neki mondani, ιs amikor lehajol, hogy
lemenjen a gφdφrbe, rαejtjόk a nagy fatφrzset, ιs νgy meghal a gφdφrben.
Ezt beszιlte a nιgyszαz ifjϊ, ιs azutαn αstak egy nagy, igen mιly gφdrφt. Ιs akkor elhνvtαk Alligαtort.
​ Nagyon kedvelόnk tιged. Menj ιs αsd ki a fφldet, mert mi nem ιrjόk el a gφdφr fenekιt ​ mondtαk.
Rendben van vαlaszolta. Azonnal lement a gφdφrbe. Mikφzben αsta a fφldet, lekiαltottak hozzα, ιs
ezt mondtαk:
​ Nagyon mιlyre lementιl mαr?
Igen felelte, mialatt tovαbb αsta a gφdrφt. A gφdφr, amit kιszνtett, arra szolgαlt, hogy megmentse υt
a veszedelembυl. Tudta, hogy meg akarjαk φlni, νgy, amikor αsta a gφdrφt, csinαlt egy mαsik lyukat
az oldalαba, hogy megmentse magαt, ιs odabϊjt.
​ Mennyire jutottαl? ​ kiαltott le a nιgyszαz ifjϊ.
​ Mιg αsok. Majd felkiαltok nektek, ha befejeztem az αsαst ​ mondta Alligαtor a gφdφr mιlyιrυl. De nem
a sνrjαt αsta, hanem egy mαsik gφdrφt nyitott, hogy megmentse magαt.
Vιgόl Alligαtor felkiabαlt nekik. Amikor kiαltott, mαr biztonsαgban volt a gφdφr oldalαban.
​ Gyertek, vigyιtek a fφldet, amit kiαstam a gφdφr fenekιn ​ mondta ​, mert valσban nagyon mιlyre αstam.
Halljαtok a kiαltαsomat? Mert itt a ti kiαltαsaitok, a ti szavaitok ϊgy ismιtlυdnek, mint a visszhang,
egyszer, kιtszer, ιs νgy ιn jσl hallom, hol vagytok. Νgy beszιlt Alligαtor a gφdφrbυl, ahol elrejtυzφtt,
a mιlysιgekbυl kiαltva.
Ekkor a fiϊk nagy erυvel ledobtαk a nagy fatφrzset. Az gyorsan lezuhant, ιs egyet puffant a gφdφr
fenekιn.
Senki se szσljon! Vαrjunk, mνg nem halljuk halαlkiαltαsait suttogtαk egymαsnak, ιs mindegyik
eltakarta arcαt, mikor a fatφrzs nagy robajjal lezuhant. S ekkor Alligαtor megszσlalt, sσhajtott, de
csak egyet kiαltott, amikor a fatφrzs lezuhant.
Ez aztαn jσl sikerόlt! Most meghalt! mondtαk az ifjak. Ha szerencsιtlensιgόnkre folytatta volna, amit
megkezdett, elvesztόnk volna. Miιrt akart elsυ lenni miιrt akart kφzιnk αllni? Kφzιnk, a nιgyszαz ifjϊ
kφzι!
Φrvendeztek, ιs azt mondtαk:
Most pedig kιszνtsόk el kukoricasφrόnket. Hαrom nap ιs megint hαrom nap telik el, s amint elmϊlt,
iszunk ϊj hαzunk felavatαsαra, mi, nιgyszαz ifjak.
Ezutαn νgy szσltak:
Holnap megnιzzόk ιs holnaputαn is megnιzzόk, hogy a hangyαk kijφnnek-e a fφldbυl? Ha mαr
rothadni kezd ιs ha mαr feloszlott, azonnal megnyugszunk, ιs megisszuk kukoricasφrόnket ​ mondtαk.
De a gφdφrben Alligαtor mindenre figyelt, amit az ifjak mondtak. Ιs a mαsodik napon a hangyαk
φsszesereglettek. Gyorsan szαjukba vettιk Alligαtor hajαt, ιs a szαjukban vittιk Alligαtor kφrmeit.
Mikor a fiϊk lαttαk ezt, νgy szσltak:
Ez a dιmon bevιgezte. Nιzzιtek a hangyαkat, hogy φsszesereglettek. Egyik a hajαt hozza, a mαsik az
ujjαnak a kφrmeit. Megtettόk ​ νgy beszιltek egymαshoz.
De Alligαtor nagyon is ιlt. Levαgta a hajαt a fejιrυl ιs levαgta a kφrmeit, hogy a hangyαknak adja, s a
nιgyszαz ifjϊ azt higgye, meghalt.
Νgy a nιgyszαz ifjϊ azt hitte, hogy meghalt, ιs a harmadik napon megkezdtιk a dαridσt. Mind
lerιszegedtek, a nιgyszαz ifjϊ rιszeg lett, nem tudott tφbbι semmirυl. Ιs akkor Alligαtor fejόkre dφntφtte
a hαzat. Valamennyien elpusztultak, valamennyien meghaltak.
Egy vagy kettυ sem menekόlt meg a nιgyszαzbσl. Megφlte υket Alligαtor, Hιtpapagαj fia.
Νgy halt meg a nιgyszαz ifjϊ, ιs azt mondjαk, csillagokkα vαltak, csillagkιppι, amelyet rσluk Ri
Motcnak, Hιt Kis Nυvιrnek neveznek, de lehet, hogy ez csak szσjαtιk.
Most el fogjuk mondani, hogy gyυzte le Alligαtort a kιt fiatalember, Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.

[13.]

Νme, νgy tφrtιnt Alligαtor veresιge ιs halαla, amikor a kιt legιny, Vadαsz ιs Jaguαrszarvas rαtαmadt.
A kιt ifjϊ szνve megtelt keserϋ gyϋlφlettel, amiιrt Alligαtor megφlte a nιgyszαz ifjϊt, υ meg csak folyton
halra ιs rαkokra vadαszott a folyσnαl, keresve napi ιlelmιt. Naphosszat kσborolt ιlelem utαn, ιjszaka
pedig hegyeket hordott a hαtαn. Vadαsz ιs Jaguαrszarvas erre egy σriαsi rαkot csinαlt.
Az ek-bokor termιsιbυl lett az arca, ezt a kφzelben tιptιk. Ollσit bambuszbσl faragtαk, lαba helyιre
kagylσkat tettek, ιs egy csiszolt kυ lett a rαk hαta.
Azutαn a rαkot egy barlang fenekιre tettιk, egy nagy hegy lαbαnαl Meavan a hegy neve , hogy
elpusztνtsa Alligαtort.
Ezutαn a kιt ifjϊ arrafelι ment, ιs a folyσnαl megtalαlta Alligαtort.
​ Hovα mιsz, fiϊ? ​ kιrdeztιk tυle.
​ Nem megyek sehovα ​ felelte ​, csak vadαszok, hogy legyen ennivalσm.
​ Ιs mit eszel?
Halat ιs rαkot. De itt nincs tφbb, nem talαltam semmit. Mαr kιt napja nem ettem, ιs olyan ιhes vagyok,
hogy alig tudom elviselni ​ mondta Alligαtor Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak.
Lejjebb, ott a szakadιk aljαn van egy rαk, egy igazαn nagy rαk! Ha szerencsιd van, talαn megeheted.
Bennόnket nemrιg megharapott. Meg akartuk fogni, de megijedtόnk tυle. Mιg nem ment el,
megfoghatod ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
​ Szαnjatok meg! Gyertek, fiϊk, ιs mutassαtok meg nekem ​ kφnyφrgφtt Alligαtor.
Nem akarjuk megmutatni. Menj egyedόl. Nem nehιz megtalαlni, csak menj a folyσ partjαn. Kiιrsz egy
nagy hegy lαbαhoz, ott van a szakadιk fenekιn. Csak oda kell menned mondta Vadαsz ιs
Jaguαrszarvas.
Szαnjatok meg, fiϊk. Nem talαlom meg egyedόl. Gyertek, ιs mutassαtok meg nekem. Sok madαr van
itt, amit fϊvσcsφvetekkel lelυhettek, ιs ιn tudom, merre vannak ​ mondta Alligαtor.
Erre megνgιrtιk, hogy vele mennek. Ιs megkιrdeztιk tυle:
Valσban meg tudod fogni? Mert csak a te kedvedιrt megyόnk vissza; mi nem prσbαljuk mιg egyszer
megfogni, mert megharapott minket, amikor bemαsztunk a barlangba. Azutαn fιltόnk ϊjra bemαszni, de
majdnem megfogtuk. Νgy hαt legjobb lesz, ha te mαszol be ​ mondtαk.
Nagyon jσ mondta Alligαtor, ιs akkor elkνsιrtιk. Megιrkeztek a szakadιk aljαra, ott volt a rαk.
Rσzsaszνnϋ volt a pαncιlja, a szakadιk fenekιn, ahogy a fiatalemberek varαzsoltαk.
Pompαs φrvendezett Alligαtor. Szeretnιm, ha mαr a szαmban volna s valσban nagyon ιhes volt.
Megprσbαlt bemαszni, be akart menni, de a rαk is mαszni kezdett, erre neki vissza kellett tιrnie.
​ Megszerezted? ​ kιrdeztιk tυle.
​ Nem ​ felelte ​, mert felmαszott, pedig mαr majdnem megfogtam. Jobb lesz talαn, ha felόlrυl megyek be
mondta. Ιs azutαn ismιt bement felόlrυl, mαr csak a talpai lαtszottak. A nagy hegy megcsϊszott, a
mellιre zuhant.
Nem tudott tφbbι mozdulni. Kυvι vαltozott.
Νgy pusztνtotta el Vadαsz ιs Jaguαrszarvas Alligαtort, Hιtpapagαj idυsebb fiαt, aki azzal kιrkedett,
hogy υ teremtette a hegyeket.
A Meavan nevϋ hegy lαbαnαl pusztνtottαk el. Varαzslattal gyυztιk le, a mαsodikat a fennhιjαzσk
kφzόl. Maradt mιg egy mαsik. Elmondjuk ennek a tφrtιnetιt is.

[14.]

Ιs υ volt a harmadik, aki φnmagαt dicsυνtette, Hιtpapagαj mαsodik fia, akit Kabrakannak, azaz
Fφldrengιsnek neveztek.
​ Ιn vagyok a hegyek lerombolσja ​ mondta.
De Vadαsz ιs Jaguαr szarvas elpusztνtotta Fφldrengιst is. Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs ιs Zφld
Villanαs beszιltek egymαssal, ιs azt mondtαk Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak;
Pusztuljon Hιtpapagαj mαsodik fia is. Νgy szσlunk, mert nem jσ, amit a Fφldφn tesznek, tϊl akarjαk
szαrnyalni a Napot, ιs ennek nem szabad νgy lennie. Csaljαtok oda, ahol a Nap kιl mondta Egylαbϊ
Villanαs a kιt ifjϊnak.
Nagyon jσl van, σ, urunk. Lαttuk υket nemrιg, de amit lαttunk, az nem volt jσ. Talαn nem lιteztek? Ιs
nem titeket dicsυνtόnk, σ, Ιg Szνve? mondtαk az ifjak, mivel Egylαbϊ Villanαs szavait el akartαk
fogadni.
Fφldrengιsnek, a hegyek elpusztνtσjαnak cselekedete ez volt: alig dobbantott lαbαval, a nagy ιs kis
hegyek egyformαn φsszeomlottak.
Ezutαn tφrtιnt, hogy talαlkozott az ifjakkal.
​ Hovα mιsz, ifjϊ? ​ kιrdeztιk azok tυle.
Valσjαban nincs hovα mennem vαlaszolta. Csak dφntφgetem a hegyeket, mert ιn vagyok
elpusztνtσjuk a Nap φsvιnyιn, a Fιny φsvιnyιn.
Ιs akkor Fφldrengιs megkιrdezte Vadαsztσl ιs Jaguαrszarvastσl:
​ Honnan kerόltetek ide? Nem ismerem az arcotokat. ​ Mi a nevetek? ​ kιrdezte Fφldrengιs.
Nincs nevόnk. Nem vagyunk mαsok, csak vadαszok, madαrcsapdαkkal jαrjuk a hegyeket. Szegιnyek
vagyunk ιs nincs semmink, σ ifjϊ. Jφvόnk-megyόnk a nagy ιs kis hegyeken keresztόl, σ, ifjϊ. Errefelι
jφvet lαttunk egy hatalmas hegyet, ami valσban nagyon magasra emelkedik. Magasabb minden mαs
hegynιl. S nem volt azon mιg egy-kιt madαr sem, amit megfoghattunk volna, σ, ifjϊ. De igaz-e, hogy te
le tudod dφnteni a hegyeket? ​ mondta Fφldrengιsnek Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
​ Nem lαthattatok ilyen hegyet, amilyenrυl beszιltek!
​ Hol van?
​ Ha lαttαtok, lerombolom.
​ Hol lαttαtok?
​ Pontosan ott, ahol a Nap kιl ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
​ Nagyon jσ. Mutassαtok meg az utat ​ mondta Fφldrengιs a kιt ifjϊnak.
Nem, nem, nem lehet mαskιnt, csak ha kφztόnk jφssz. Egyikόnk a bal, mαsikunk a jobb oldalon megy,
mert fϊvσcsφveink vannak, ιs ha madarakat lαtunk, νgy tudjuk lelυni υket.
Φrvendezve mondogattαk, hogy kiprσbαljαk fϊvσcsφveiket. De mikor lυttek, nem hasznαltak a
fϊvσcsφvekhez agyaggolyσt, csak belefϊjtak, amikor a madarakra lυttek. Nagyon elcsodαlkozott ezen
Fφldrengιs.
Ezutαn a fiϊk tόzet gerjesztettek, rαtettιk sόlni a madarakat, de az egyik madarat bedφrzsφltιk
fφldfehιrrel, fehιr fφldet vittek rα.
Ezt neki adjuk, ha elkιszόlt, mert biztosan megιhezik, ha az illatαt megιrzi. A fehιr fφld
megkemιnyedik a madαr hαtαn. A fφldben sόtφttόk meg, ιs νgy fogja υt is maga alα temetni a fφld.
​ A nagy ιs bφlcs Teremtυ ιs Alakνtσ kezdje meg a vetιst. Legyen hαt vilαgossαg ​ mondtαk az ifjak.
Mivel az ember csak az utαn vαgyakozik, amit όltetett ιs megmϋvelt, νgy Fφldrengιs gyomra is az utαn
fog vαgyakozni ​ mondta egymαsnak Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
Kφzben a madarak sόltek, kezdtek aranybarnαra pirulni, zsνr csepegett a hαtukrσl, felsιges illatot
αrasztottak. Fφldrengιs mαr nagyon kνvαnt enni belυlόk, szαjαban φsszefutott a nedv, αsνtott, nyαla ιs
vαladιka kifrφccsent a felsιges illattσl, amit a madarak αrasztottak.
Kφnyφrφgve kιrdezte υket:
​ Mit esztek? Az illata igazαn felsιges. Adjatok egy kis darabot.
Erre adtak egy madarat Fφldrengιsnek, azt, amelyiket az υ elpusztνtαsαra kιszνtettek. Amikor megette,
elindultak Kelet felι, ahol a Nagy Hegy volt. De Fφldrengιs lαba ιs keze mαr gyengόlni kezdett, ιs nem
volt ereje, mert elvette a fφld, amivel bekentιk a madarat, amit megevett. Semmit sem tudott mαr tenni
a hegyekkel. Ledφnteni sem tudta υket.
Ekkor az ifjak megkφtφztιk, kezeit hαtrakφtφttιk a bokαjαhoz. Azutαn gφdφrbe dobtαk ιs eltemettιk.
Νgy pusztult el Fφldrengιs Vadαsz ιs Jaguαrszarvas kezιtυl, akik szαmtalan tettet vittek vιghez itt a
Fφldφn.
Most elmondjuk Vadαsz ιs Jaguαrszarvas szόletιsιt, miutαn az elυbb elmondtuk mαr Hιtpapagαj,
Alligαtor ιs Fφldrengιs elpusztνtαsαt itt a Fφldφn.

A HARMADIK TEREMTΙS

[15.]

Most megmondjuk Vadαsz ιs Jaguαrszarvas apjαnak nevιt is. Most igyunk ehhez egyet, ιs igyunk az
elbeszιlιshez is. Leνrjuk Vadαsz ιs Jaguαrszarvas nemzιsιt. Csak a felιt mondjuk el, apjuk tφrtιnete kιt
rιszbυl αll.

[16.]

Ez az υ tφrtιnetόk, azokι, akiket Egyvadαszoknak neveznek. Szόleik Spijakok ιs Smukanι, a Nagy

Φreganya ιs a Nagy Φregatya voltak. A sφtιtsιgben, az ιjszakαban szόletett Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz
Spijakoktσl ιs Smukanιtσl.
Mαr most Egyvadαsz is nemzett kιt gyereket, ιs mindkettυ fiϊ volt. Az elsυt Humbatcnak, vagyis
Egymajomnak(22) neveztιk, a mαsodikat Huncsouennek, vagyis Bυgυmajomnak hνvtαk.
A kιt fiϊ anyjαt Sbakijalσnak, vagyis Alligαtorpapagαjnak neveztιk. Νgy neveztιk Egyvadαsz felesιgιt.
Hιtvadαsznak nem volt felesιge, nυtlen volt. A mαsodszόlφtt volt, gyermeki termιszetϋ.
A kιt fiϊ termιszettυl fogva nagyon bφlcs volt, nagy volt a tudαsuk, jφvendυmondσk voltak υk a
Fφldφn. Egymajmot ιs Bυgυmajmot, Egyvadαsz fiait megtanνtottαk az φsszes mϋvιszetre. Furulyαs,
ιnekes, kιpνrαsfestυ, kυfaragσ, ιkszerkιszνtυ ιs ezόstkovαcs lett Egymajom ιs Bυgυmajom.
Nem csinαltak semmi mαst, csak kockαt vetettek ιs labdαztak egιsz nap, s amikor nιgyen φsszejφttek
labdajαtιkra, egyik pαr a mαsik pαr ellen jαtszott.(23)
Ιs Vok, a Sσlyom, Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs ιs Zφld Villanαs kόldφnce odajφtt, hogy nιzze
υket. Vok nem volt messze sem a Fφldtυl, sem Sibalbαtσl( 24), az Alvilαgtσl, ιs egy pillanat alatt
felrφpόlt az ιgbe Egylαbϊ Villanαs oldalαn.
A tφbbiek mιg mindig a Fφldφn voltak, amikor Egymajom ιs Bυgυmajom anyja meghalt.
Ιs amikor a Halottak Helyιre vezetυ ϊton labdαztak, kihallgattαk υket Hun Kamι, vagyis Egyhalαl ιs
Vukub Kamι, vagyis Hιthalαl, a Sibalba urai.
​ Mit csinαlnak ezek a Fφldφn?
​ Kik ezek, hogy a Fφldet megremegtetik ιs ekkora zajt csapnak?
​ Menjόnk ιs hνvjuk ide υket! Jφjjenek labdαzni. Itt fφlιbόk kerekedόnk! Mαr nem tisztelnek bennόnket.
Nincsenek tekintettel rαnk, nem fιlnek a rangunktσl, ιs mindenfιlιt dobαlnak a fejόnk fφlφtt mondtαk
az Alvilαg urai.
Mindnyαjan tanαcsot tartottak. Az Egyhalαl nevϋ ιs a Hιthalαl nevϋ voltak a legfυbb bνrαk, ιs
mindennek az urai, az φsszes ϊr feladatαt kijelφltιk. Egyhalαl ιs Hιthalαl mindegyiknek kijelφlte a
tennivalσjαt.
Ott volt kφztόk Sikiripat, vagyis Repόlυkιs ιs Kucsumαkik, vagyis Vιrfυnφk nagyϊr. Υk ketten okoztαk
az emberek vιrιnek kiontαsαt.
Ott voltak azok, akiket Ahalpuhnak, vagyis Genny-csinαlσnak ιs Ahalkanαnak, vagyis
Epeφmlesztυnek neveztek, szintιn nagyurak. Az volt a feladatuk, hogy az emberek testιt felpuffasszαk,
ιs genny szivαrogjon a lαbukbσl, ιs sαrgαra fessιk arcukat, ιs ezt Sαrgasαgnak neveztιk. Ez volt
Gennycsinαlσ ιs Epeφmlesztυ munkαja.
Ott volt Csamijabak ϊr, vagyis Csontbot ιs Csamijaholom ϊr, vagyis Koponyabot, az Alvilαg
bothordozσi, akiknek a botja csontbσl volt. Bothordozσk voltak, ιs csonttα vαltoztattαk az embereket,
valσban csonttα ιs koponyαvα. Azoknak a hivatala volt ez, akiket Csontbotnak ιs Koponyabotnak
neveztek.
Ott volt Ahalmez ϊr, vagyis Szennycsinαlσ ιs Ahaltokob ϊr, vagyis Sebcsinαlσ. Munkαjuk az volt, hogy
φsszeόtkφzzenek az emberekkel, ellensιgesen a fejόkre rontsanak, amikor a kunyhσ mφgι vagy elι
lιpnek. Akivel φsszeόtkφztek, azt igyekeztek leszϊrni, majd a fφldre tiporni, hogy meghaljon. Ez volt a
hatalma Szennycsinαlσnak ιs Sebcsinαlσnak, ahogyan υket nevezik.
Voltak mιg kφzvetlenόl utαnuk mαs nagyurak, Sik, vagyis Sas ιs Patαn, vagyis Csapda nevϋek, akik az
utakon idιztιk elυ az emberek halαlαt. Vagyis azt, amit hirtelen halαlnak neveznek. Hogy vιr toluljon a
szαjukba, mνg vιrt hαnyva meg nem halnak. E nagyurak munkαja az volt, hogy megragadjαk υket,
szorongassαk torkukat ιs mellόket, ιs az emberek meghaljanak az utakon. Majd megismιteltιk mindezt,
ιs tovαbbmentek. Ez volt Sas ιs Csapda munkαja.
Ιs tanαcsba gyϋlvιn megvitattαk, milyen σvatos volt ιs mennyi bosszϊsαgot okozott Egyvadαsz ιs
Hιtvadαsz.
Az Alvilαg nagyurai Egyvadαsztσl ιs Hιtvadαsztσl a labdajαtιk-felszerelιst irigyeltιk legjobban, a bυr
αgyιkkφtυket, a gyϋrϋket, kesztyϋket, fejdνszeket ιs maszkokat, Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz dνszeit.
Most elmondjuk utazαsukat az Alvilαgba. Maguk mφgφtt hagytαk Egyvadαsz fiait, Egymajmot ιs
Bυgυmajmot, akiknek anyja meghalt.
Ezutαn elmondjuk, hogy Vadαsz ιs Jaguαrszarvas hogyan vettek erυt Egymajmon ιs Bυgυmajmon.

[17.]

Egyhalαl ιs Hιthalαl kόldφncei haladιktalanul megιrkeztek.

​ Menjetek Fυnφkφk Harcosai, menjetek ιs hνvjαtok ide Egyvadαszt ιs Hιtvadαszt! Mondjαtok nekik:
Gyertek velόnk. Az urak azt mondjαk, hogy jφnnφtφk kell. Ide kell jφnniόk labdαzni velόnk, hogy
vidαmνtsanak bennόnket, mert valσban αlmιlkodαsra kιsztetnek, νgy hαt el kell jφnniόk mondtαk az
urak. Ιs hozzαk magukkal felszerelιsόket, gyϋrϋiket, kesztyϋiket, ιs hozzαk el gumilabdαjukat is
mondtαk az urak. ​ Mondjαtok meg nekik ​ mondtαk a kόldφncφknek.
Kόldφtteik a Baglyok(25) voltak.
Kιsbagoly, Egylαbϊbagoly, Papagαjbagoly ιs Koponyabagoly, ahogyan az Alvilαg kόldφnceit
neveztιk. Kιsbagoly ιles volt, akαr a kιs.
Egylαbϊbagolynak csak egy lαba van, de szαrnyas.
Papagαj bagolynak vφrφs bυre van ιs szαrnya.
Vιgόl Koponyabagolynak feje is van, lαba nincsen, de azιrt szαll.
A nιgy kόldφnc nemesi rangja: a Fυnφkφk Harcosai.(26)
Az Alvilαgbσl ιrkeztek, jφttek, repόltek az Alvilαgbσl, hogy αtadjαk a parancsot a labdajαtιkok
udvarαban, ahol Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz jαtszott, a jαtιktιren, amelyet Nim Sob Karcsahnak neveztek,
a Tisztelet, a Megragadαs ιs Megtartαs terιn.
A labdajαtιkok udvarαhoz parancsolt Baglyok αtadtαk az όzenetet. Ϊgy, ahogyan meghagyta nekik
Egyhalαl, Hιthalαl, Gennycsinαlσ, Epeφmlesztυ, Csontbot, Koponyabot, Repόlυkιs, Vιrfυnφk,
Szennycsinαlσ, Sebcsinαlσ, Sas ιs Csapda, mert ez a neve a nagyuraknak, akik a Baglyokkal όzenetet
kόldtek.
​ Valσban azt mondtαk Egyhalαl ιs Hιthalαl urak, hogy veletek kell mennόnk?
Hogyne mondtαk volna, ιs hogy mi legyόnk kνsιrυitek, ιs hozzαtok magatokkal minden
jαtιkfelszerelιseteket ​ mondtαk az urak.
​ Nagyon jσl van ​ mondtαk az ifjak. ​ Vαrjatok meg minket, csak megyόnk ιs elkφszφnόnk anyαnktσl.
Hazamentek, ιs mert az apjuk mαr meghalt, νgy szσltak anyjukhoz:
Elmegyόnk σ, anyαnk, de lemenetelόnk csak rφvid idυre szσl. Az urak kόldφncei megjelentek ιrtόnk.
El kell jφnnφtφk. ​ Ezt όzentιk a kόldφncφk szerint.
Itt hagyjuk a labdαnkat zαlogul tettιk hozzα. Rφgtφn mentek is, hogy felakasszαk a hαztetυre. Ha
visszajφvόnk, ismιt jαtszunk vele ​ mondtαk.
Ιs odamenvιn Egymajomhoz ιs Bυgυmajomhoz, νgy szσltak hozzαjuk:
Furulyαzzatok tovαbb, ιnekeljetek tovαbb, folytassαtok a festιst, folytassαtok a faragαst, tartsαtok
melegen hαzunkat ιs nagyanyαtok szνvιt.
Amikor bϊcsϊt vettek anyjuktσl, Smukanι keserϋen tφrt ki.
​ Ne aggσdj, elmegyόnk, de mιg nem halunk meg ​ mondta Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz, amint eltαvoztak.

[18.]

Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz azonnal indultak, ιs a kόldφncφk vezettιk υket az ϊton. Νgy indultak el az
Alvilαgba vezetυ ϊton, nagyon meredek sziklaszegιlyen. Addig mentek lefelι, amνg egy folyσ partjαra
ιrtek, amely sebesen folyt Reszketυszurdok ιs Keskenyszurdok kφzφtt, ιs αtkeltek rajta. Azutαn egιszen
mαshoz, a Skorpiσk Folyσjαhoz ιrtek, szαmtalan volt abban a skorpiσ, de αtlιptek rajtuk, ιs azok nem
martαk meg υket.
Azutαn megint egy folyσhoz ιrtek, a Vιrfolyσhoz, ιs αtkeltek rajta, de a vizιbυl nem ittak; csak
αtmentek a folyσ tϊlsσ partjαra.
Azutαn ismιt eljutottak egy folyσhoz; ιs nem volt mαs benne csak genny, de nem rettentek vissza,
egyszerϋen αthaladtak rajta.
Vιgόl egy nιgyes ϊtkeresztezυdιshez ιrkeztek, ιs itt a nιgyes ϊtkeresztezυdιsnιl legyυztιk υket. Az egyik ϊt
tϋzpiros volt, a mαsik fekete, az egyik ϊt fehιr volt, a mαsik sαrga a nιgy ϊt kφzόl.(27)
Ιs a fekete ϊt νgy szσlt:
​ Engem vαlasszatok. Ιn vagyok az Ϊr ϊtja! ​ szσlt az ϊt.
De itt legyυztιk υket, hiszen azt az utat vαlasztottαk, amely az Alvilαgba vezetett, a sibalbai nagyurak
tanαcskozσhelyιre jutottak, ιs ott legyυztιk υket.
Fαbσl faragott bαbuk όlιseztek ott. Az alvilαgiak dνszνtettιk fel υket. Ezeket szσlνtottαk meg elsυnek:
​ Lιgy όdvφzφlve, Egyhalαl! ​ mondtαk egy bαbunak.
Lιgy όdvφzφlve, Hιthalαl! mondtαk egy fαbσl faragott alaknak. De a bαbuk nem vαlaszoltak. Az
Alvilαg urai azon nyomban nevetni kezdtek, ιs az φsszes tφbbi fυnφk hangosan velόk nevetett, mert
mαr biztosra vettιk Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz romlαsαt ιs legyυzetιsιt. Folyton csak nevettek.
Ekkor megszσlalt Egyhalαl ιs Hιthalαl:
​ Jσl van ​ mondtαk. ​ Eljφttetek. Holnap elυkιszνtitek a maszkokat, gyϋrϋiteket ιs kesztyϋiteket.
Gyertek, όljetek ide a padunkra(28) mondtαk. De a pad, amit kνnαltak, tόzes kυ volt, ιs amikor
leόltek, megιgette υket. Vonaglottak a padon, nem αlltαk, felpattantak, mert megιgett az όlepόk.
Az Alvilαg urai ismιt nevetιsben tφrtek ki, szinte haldokoltak a nevetιstυl, vonaglottak, mert a nevetιs
kνgyσja megsokszorozσdott szνvόkben(29), vιrόkben ιs csontjaikban; az Alvilαg minden fυnφke
nevetett.
Most pedig menjetek abba a hαzba mondtαk. Ott megkapjαtok gyantαs fenyυfαklyαitokat ιs
szivarotokat(30), ιs ott is fogtok aludni.
Azonnal belιptek a Sφtιtsιg Hαzαba. Csak sφtιtsιg volt a hαzban. Kφzben az Alvilαg urai
tanαcskoztak, hogy mit tegyenek.
Αldozzuk fel υket mαr holnap. Minιl hamarabb tesszόk, annαl gyorsabban meghalnak, s miιnk lesz a
jαtιkfelszerelιsόk, hogy hasznαlhassuk a labdajαtιkban ​ mondtαk az Alvilαg urai egymαsnak.
Labdαjuk ugyanis nem volt mαs, mint kerek penge. Fehιrkιs volt a labda neve, az Alvilαg labdαjαnak
a neve. Csiszolt volt a labda, zϊzott csontok borνtottαk, ilyen volt a felszνne az alvilαgi labdαnak.
Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz a Sφtιtsιg Hαzαba lιpett. Azutαn jφtt valaki, ιs vele fenyυfαklyαt, ιgυ fαklyαt
kόldφtt nekik Egyhalαl ιs Hιthalαl.
Ezenkνvόl szivart is kaptak mindketten, ιspedig ιgυ szivart az uraktσl. Ezt nyϊjtottαk αt Egyvadαsznak
ιs Hιtvadαsznak. Guggolva όldφgιltek a sφtιtsιgben, amikor megjelent valaki, ιs fenyυfαklyαkat ιs
szivarokat hozott.
Vilαgνtva ιgett a fenyυfαklya, amikor belιptek. Fenyυfαklyαjuk ιgett, ιs mindketten megkaptαk
szivarjukat.
Virradatkor jφjjenek ki ιs adjαk vissza. Nem fogyhat el. Ki kell jφnniόk, ιs pontosan ilyen legyen
minden, amikor visszaadjαk ​ ezt όzenik nektek az urak.
Ezt mondtαk nekik, ιs υk azutαn vesztettek. Elhasznαltαk a fenyυfαklyαt, elhasznαltαk a szivarokat.
Szαmtalan megprσbαltatαs helye az Alvilαg, ιs sokfιle a megprσbαltatαsok gyϋjtemιnye:
Az elsυ: a Sφtιtsιg Hαza, tφkιletes sφtιtsιg uralkodik benne.
A mαsodik: a Didergιs Hαza, a Hαz, amelyben rendkνvόl hideg van. Teljesen elviselhetetlen, teljesen
kibνrhatatlan benne a hideg.
A harmadik: a Jaguαrok Hαza, amelyben nincs mαs, csak jaguαrok, φsszevissza jαrkαlnak, ugrαlnak,
ordνtanak ιs jαtszanak. A jaguαrok be vannak zαrva a hαzba.
A Denevιrek Hαzαnak neveztιk a megprσbαltatαsok negyedik helyιt. Ebben a hαzban nem volt semmi
mαs, csak denevιrek sikνtottak ιs kiαltoztak, ιs kφrbe-kφrbe repόltek. A denevιrek is be voltak zαrva,
ιs nem tudtak kijutni.
Az φtφdiket a Kιsek Hαzαnak neveztιk, ebben csak kιsek voltak, veszekedtek egymαssal, zajongtak,
φsszecsaptak, hadakoztak itt az Alvilαg eme hαzαban.
Sok kνnzσhely volt mιg az Alvilαgban, de Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz nem lιptek be azokba. Csak
megemlνtjόk a Megprσbαltatαsok Hαzαnak nevιt.
Amikor Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz Egyhalαl ιs Hιthalαl elι lιpett, az Alvilαg urai νgy szσltak:
​ Hol vannak a szivarjaink? Hol vannak a fenyυfαklyαink, amelyeket tegnap este kaptatok?
​ Mind elfogyott, σ, uram.
Jσl van. A mai lesz napjaitok vιge. Most meghaltok. Elpusztultok, feldarabolunk benneteket, ιs
arcotok φrφkre rejtve marad. Felαldozunk benneteket ​ mondta Egyhalαl ιs Hιthalαl.
Azonnal felαldoztαk ιs eltemettιk υket a Por Udvarαban, ahogy a helyet neveztιk. Mielυtt eltemettιk,
levαgtαk Egyvadαsz fejιt, ιs csak a fej nιlkόli testιt temettιk el a fiatalabb fivιrrel egyόtt.
​ Vigyιtek a fejιt, ιs tegyιtek az ϊt mellett arra a fαra ​ mondta Egyhalαl ιs Hιthalαl.
Ιs miutαn a fejet feltettιk a fαra, a fαt, amely sohasem hordott gyόmφlcsφt, mielυtt Egyvadαsz fejιt
αgai kφzι tettιk, azonnal elborνtotta a gyόmφlcs. Ιs ez a kobaktφk-fa, νgy mondjαk, az, amelyet ma
Egyvadαsz fejιnek nevezόnk.
Egyhalαl ιs Hιthalαl elkιpedve nιztιk a gyόmφlcsφt a fαn. A kerek gyόmφlcs mindenόtt ott volt, nem
ismertιk fel kφztόk Egyvadαsz fejιt, pontosan olyan volt, mint a kobaktφk-fa bαrmelyik gyόmφlcse.
Ilyennek lαtszott az Alvilαg minden lakσja elυtt, amikor odamentek, hogy megnιzzιk.
A fa csodαs lιnye naggyα vαlt szνvόkben azzal, ami tφrtιnt, mihelyt Egyvadαsz fejιt αgai kφzι tettιk.
Ιs az Alvilαg urai νgy szσltak:
Senki se vαgja le gyόmφlcseit, ιs mιg alatta se menjen el senki mondtαk, ιs ebben megegyeztek. S az
Alvilαgban senki sem ment a fa kφzelιbe.
Egyvadαsz feje nem jelent meg tφbbι, mert ugyanolyannα vαltozott, mint a fa gyόmφlcse. A fa neve
kobaktφk-fa volt. Αm νgy is messzire jutott a hνre, ιs egy leαny meghallotta. Most beszιlni fogunk a
leαny ϊtjairσl.

[19.]

Νme, a hajadonnak, egy Vιrfυnφk nevϋ ϊr leαnyαnak tφrtιnete.

[20.]

Egy hajadon tehαt hallott rσla. Egy nagyϊr leαnya. Apja neve Vιrfυnφk volt, a hajadonι Vιrlαny. Mikor
meghallotta a fa gyόmφlcsιnek tφrtιnetιt, mert apja elmesιlte neki, elαmult rajta.
Megismerhetem ιs megnιzhetem a fαt, amelyrυl beszιlnek? Azt mondjαk, hogy a gyόmφlcse nagyon
jσνzϋ mondta akkor a leαny. Vιgόl elment egyedόl, ιs megιrkezett a fαhoz, amely ott nυtt a Por
Udvarαban.
 Σ! kiαltott fel. Milyen gyόmφlcsφt hord ez a fa? Hαt nem fensιges az, amit ez a fa hordoz? Talαn
meg kell halnom, el kell vesznem, ha szedek ebbυl a gyόmφlcsbυl ​ mondta a leαny.
Ekkor a koponya, amely a fa αgai kφzt volt, megszσlalt ιs ezt mondta:
Mit kνvαnsz? Azok a kerek tαrgyak, amelyek az αgakat borνtjαk, koponyαk, nem mαsok νgy szσlt
Egyvadαsz koponyαja a leαnyhoz fordulva.
​ Talαn akarsz belυlόk? ​ tette hozzα.
​ Igen, akarok ​ felelte a leαny.
​ Jσl van. Nyϊjtsd ide a jobb kezedet. Most lαtod? ​ mondta a koponya.
​ Igen ​ mondta a leαny, ιs jobb kezιvel a koponya felι nyϊlt.
Ebben a pillanatban a koponya nιhαny csepp nyαlat ejtett, egyenesen a leαny tenyerιbe. A leαny
gyorsan ιs figyelmesen a tenyerιbe nιzett, de a koponya nyαla mαr nem volt ott.
Csak egy jelet adtam neked, a kφpetemet, a nyαlamat, a fejem tφbbι mαr semmire sem kιpes, όres
koponya csak, hϊs nιlkόl. Ilyen a nagyurak feje is, egyedόl a hϊs kφlcsφnφz nekik fensιges megjelenιst.
Ιs amikor meghalnak, az embereket megijesztik a csontjaik. Valakinek a fia olyan, mint a kφpete,
valakinek a nyαla olyan, mint a lιnye. Akαr ϊrnak a fia, akαr bφlcsnek vagy szσnoknak, nem vιsz el,
hanem tovαbb halad, egιszben marad. Nem pusztul el, nem tϋnik el az ϊr, a harcos, a bφlcs, a szσnok,
hanem leαnyaira ιs fiaira hagyomαnyozσdik, akiket nemzett. Ugyanezt tettem veled. Menj fel hαt a
Fφld szνnιre, hogy meg ne halj itt. Hatolj be a szσba(31), νgy legyen mondta Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz
koponyαja.
Ιs minden, amit egyόtt tettek, ami a gondolatuk volt, Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs ιs Zφld
Villanαs parancsαra tφrtιnt.
Ezek utαn a leαny mιg egyszer visszatιrt otthonαba, miutαn annyi figyelmeztetιst kapott. Hasαban
azonnal megfogantak a fiai, csupαn a nyαltσl:
Ez Vadαsz ιs Jaguαrszarvas fogantatαsαnak tφrtιnete.

[21.]

Ιs amikor a leαny hazatιrt, ιs hat hσnap(32) eltelt, atyja, akit Vιrfυnφknek neveztek, ιszrevette
αllapotαt.
S tφrtιnt, hogy atyja megfigyelte leαnyαt.
Ekkor Egyhalαl ιs Hιthalαl nagyϊr tanαcsot tartott Vιrfυnφk kel.
​ Νme a lαnyom, gyermekkel van, σ, nagyurak ​ mondta Vιrfυnφk, amikor az urakkal talαlkozott.
Jσl van vαlaszoltak. Parancsold meg neki, hogy mondja el az igazat, ιs ha vonakodik beszιlni, fel
kell αldozni. Vitessιtek el messzire, ιs αldozzαtok fel.
​ Jσl van, tiszteletre mιltσ nagyurak ​ felelte Vιrfυnφk, azutαn megkιrdezte a leαnyαt:
​ Kinek a gyermekeit hordod a mιhedben, leαnyom?
Ιs a leαny νgy felelt:
​ Nincs gyermekem, σ atyαm, mert mιg nem ismerek fιrfiarcot.
Jσl van vαlaszolt apja. Hαt akkor cιda vagy. Vigyιtek ιs αldozzαtok fel υt, Fυnφkφk Harcosai;
hozzαtok el a szνvιt egy tφkhιjban, hogy az urak megnιzhessιk ​ mondta a Baglyoknak.
A nιgy Bagoly elindult, vittιk a tφkhιjat, ιs mentek, ιs vittιk a leαnyt, hogy felαldozzαk, ιs magukkal
vittιk a Fehιrkιst is.
Νgy szσlt hozzαjuk a leαny:
Nem szabad megφlnφtφk engem, σ, hνrnφkφk, mert amit a hasamban hordok, nem gyalαzat, hanem
akkor fogant, amikor elmentem megcsodαlni Egyvadαsz koponyαjαt a Por Udvarαban. Ezιrt hαt ne
αldozzatok fel engem, σ, hνrnφkφk ​ mondta a leαny, amikor megszσlalt.
​ Ιs mit vigyόnk a szνved helyett? Atyαd megparancsolta nekόnk:
Hozzαtok el a szνvιt, hogy az urak megvizsgαlhassαk, ιs bizonysαgot nyerjenek, mert meg kell
vizsgαlniuk, hogy bizonysαgot nyerjenek. Siessetek, ιs tegyιtek a szνvet a tφkhιjba. Takarjαtok be, ιs
helyezzιtek a tφkhιjba.
Talαn nem ezt mondta nekόnk? Mit tegyόnk a tφkhιjba? Hiszen mi is azt kνvαnjuk, hogy ne halj meg
vαlaszoltαk a hνrnφkφk.
Jσl van, de a szνvem ne legyen az φvιk. Ez itt nem a ti hazαtok, ιs ne engedjιtek magatokat
emberφlιsre kιnyszerνteni. Eljφn az idυ, ιs akkor az igazi bϋnφsφk ti lesztek, mert ιn legyυzφm majd
Egyhalαlt ιs Hιthalαlt. A holomas nφvιny nedvιt adjαtok nekik vιr helyett. Ιs azt ιgessιtek el elυttόk. S
ne a szνvet ιgessιtek el elυttόk. Vegyιtek ennek a fαnak a termιsιt ​ mondta a leαny.
Vφrφs volt a fa nedve, amelyet a tφkhιjba φsszegyϋjtφtt, dagadni kezdett, kerekre vαltozott ιs
szνvutαnzattα vαlt. Vιrhez hasonlσ nedvet bocsαtott ki a fa, a vιr utαnzata volt. Azutαn a vιr, azaz a fa
vφrφs nedve megalvadt, fιnyes kιreg lett belυle a tφkhιjban. Akkor a leαny belevαgott a fαba, amelyet
kocsineαl vφrφs fαnak neveztek, de υ vιrnek nevezte, s azt mondjαk azσta, hogy a holomas fαnak a
vιre.
Fent a Fφldφn szeretnek majd benneteket, s meglesz mindenetek, amit akartok mondta a leαny a
Baglyoknak.
Jσl van, σ, leαny, vissza kell mennόnk, hogy pontosan ιrkezzόnk, azonnal visszamegyόnk, mert αt kell
adnunk ezt a szνvutαnzatot a nagyuraknak ​ mondtαk akkor a hνrnφkφk.
Mikor a fυnφkφk elι ιrkeztek, azok mαr vαrtαk υket.
​ Elvιgeztιtek? ​ kιrdezte Egyhalαl.
​ Mindent elvιgeztόnk σ, urunk. Itt a szνve, kιzzel foghatσ, a tφkhιj fenekιn.
Jσl van, lαssuk! kiαltott erre Egyhalαl. Ujjaival megragadta, kiemelte, a hαncsot αtitatta a nedvessιg,
ιlιnk karmazsinpiros volt a nedvtυl a hαncs.
​ Ιlesszιtek fel a tόzet, ιs tegyιtek a parαzsra ​ mondta ekkor Egyhalαl.
Miutαn a tϋzre dobtαk, az Alvilαg lakσi szimatolni kezdtek ιs kφzelebb hϊzσdtak, mert ιdesnek talαltαk
a nφvιnyi nedv illatαt.
Ιs mialatt gondolataikba mιlyedve όldφgιltek, a Baglyok, a leαny kνsιrυi kimentek, ιs engedtιk, hogy a
leαny egy όregen αt a Fφldre jusson, majd visszafordultak, ιs ϊjra lementek a mιlybe.
Νgy gyυztιk le az Alvilαg urait. Egy hajadon csapta be mindnyαjukat.

[22.]

Nos, Egymajom ιs Bυgυmajom ιppen anyjukkal voltak, mikor a Vιrleαny nevϋ hajadon megιrkezett.
Amikor Vιrleαny Egymajom ιs Bυgυmajom elι lιpett, hasαban hordta fiait, ιs ez nem sokkal volt
Vadαsz ιs Jaguαrszarvas ​ ahogyan υket kιsυbb elneveztιk ​ megszόletιse elυtt.
Mikor a leαny a Nagyanya elι lιpett, νgy szσlt Nagyanyαhoz:
​ Eljφttem, anyσsom, ιn vagyok a menyed, σ, anyσsom ​ mondta, mikor belιpett a Nagyanya hαzαba.
Honnan jφttιl? Megvannak a fiaim? Hαt nem haltak meg az Alvilαgban? Nιzd υket, ezt a kettυt, akik
megmaradtak, υk a leszαrmazottaik ιs utσdaik. Egymajomnak ιs Bυgυmajomnak hνvjαk υket. Menj
innen, takarodj! ​ mondta Nagyanya a leαnynak.
Mιgis igaz, hogy a menyed vagyok, ιs mαr hosszϊ ideje az vagyok. Egyvadαszhoz tartozom. Ιlnek υk a
magzataimban, nem halottak. Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz elkιszνtettιk φnmaguk ιles vιsetιt, anyαm.
Meglαtod, ha megjelenik a kιpmαsuk az ιn ivadιkomban ​ mondta a leαny Nagyanyαnak.
Egymajom ιs Bυgυmajom naphosszat csak fόtyφrιszett ιs ιnekelt, csak festettek ιs szobrokat faragtak
nap nap utαn.
Nyugtalan volt ettυl Nagyanya szνve, ιs megismιtelte:
Nem kνvαnom, hogy a menyem lιgy, mert amit a mιhedben hordasz, cιdasαgod gyόmφlcse. Te
biztosan dιmon vagy, mert fiaim, akikrυl beszιlsz, mαr meghaltak.
Ιs az φregasszony mιg hozzαtette:
Jσl van, bebizonyνtom, amit mondok. Elfogadom, hogy a menyem vagy, de akkor menj, ιs hozz ιtelt
azoknak, akiknek enniόk kell. Menj ιs vαgj egy teli hαlσra valσt, azonnal teremj itt, ιs akkor
elfogadom, hogy a menyem vagy ​ mondta a leαnynak.
​ Jσl van ​ vαlaszolta a leαny, ιs azonnal kiment a fφldre, ahol Egymajom ιs Bυgυmajom όltetvιnye volt.
Υk vαgtak φsvιnyt, ιs a leαny kφvette υket, ιs az όltetvιnyre ιrt, de csak egyetlen kukoricaszαrat talαlt;
nem volt kιt szαr, sem hαrom szαr. Volt ott egy viselυs szαl s rajta egyetlen csυ. Ettυl a leαny szνve
megrettent.
Σ, ιn bϋnφs, hαt cιda vagyok. Hova menjek, hogy megteljen a hαlσ, ahogy tυlem kιrtιk mondta a
leαny. Azonnal szσlνtotta Csahalt, az Ιtel υrιt.
Gyere ιs egyιl itt, gyere ιs segνts, σ, Esυasszony, σ, Ιrlelυasszony, σ, Kakaσ Asszonya ιs a
Kukoricaυrlιs Asszonya, σ, Ιtel υre, Egymajomι, Bυgυmajomι mondta a leαny, ιs megragadta a
bajszokat, a kukoricacsυ hegyιn a bajuszt, ιs letιpte, de a csφveket nem szedte le. Erre tele lett minden
kukoricacsυvel, ott volt az ιlelem a hαlσban, ιs a nagy hαlσ teljesen megtellett.
A leαny rφgtφn visszatιrt, αllatok cipeltιk a hαlσjαt; amikor megιrkeztek, a terhet a hαz egyik sarkαba
tettιk. A lαny veritιkezett, mintha υ cipelte volna. Odament Nagyanya, meglαtta a tαplαlιkot a nagy
hαlσban, ιs felkiαltott:
Honnan hoztad ezt az ennivalσt? Talαn mindet leszedted az όltetvιnyen, ιs behoztad minden
termιsόnket? Azonnal kimegyek ιs megnιzem mondta Nagyanya, ιs elindult az ϊton az όltetvιnyre. De
az egyetlen kukoricaszαr mιg mindig ott αllt, ιs azt is lαtta, hogy hol hagyott nyomot a hαlσ a szαr
tφvιnιl. Nagyanya gyorsan visszafordult, visszament a hαzhoz, ιs νgy szσlt a leαnynak:
Lαttam a jelet, valσban a menyem vagy, most mαr lαtni szeretnιm, miket mϋvelsz, ιs azokat, akik
unokαim lesznek, ιs akik szintιn varαzslσk lesznek ​ mondta a leαnynak.

[23.]

Most elbeszιljόk Vadαsz ιs Jaguαrszarvas szόletιsιt.

 [24.]

Νme, a megszόletιsόk. Ez lesz az, amit elmondunk.

Mikor elιrkezett szόletιsόk napja, a Vιrlαny nevezetϋ hajadon megszόlt, de Nagyanya nem lαtta υket,
amikor megszόlettek. Egyszerre csak megszόletett a Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak nevezett kιt fiϊ.
Megszόlettek ott a hegyen, ιs azutαn a hαzba mentek, de nem tudtak aludni.
Szabadulj meg tυlόk mondta Nagyanya, mert tϊl sokat sνrnak. Erre kimentek, ιs egy termeszdombra
tettιk υket. Bιkιsen aludtak rajta. Azutαn elvittιk a termeszdombrσl, ιs tόskιkre helyeztιk υket.
Egymajom ιs Bυgυmajom most mαr azt kνvαntαk, haljon meg a kιt gyerek a termeszdombon vagy a
tόskιken. Mert Egymajom ιs Bυgυmajom gyϋlφlte ιs irigyelte υket.
Vonakodtak φccseiket a hαzba fogadni, nem akartαk elismerni υket, νgy azok a hegyekben
nevelkedtek.
Egymajom ιs Bυgυmajom nagy zenιszek ιs ιnekesek voltak, sok szenvedιs, fαjdalom ιs gyφtrelem
kφzepette nυttek fel. Νgy azutαn nagy ιs bφlcs emberek lettek. Furulyαsok, ιnekesek, festυk ιs faragσk
voltak, kφnnyen ment nekik minden.
Egyszer megtudtαk, hogy a fiϊk megszόlettek, ιs valσjαban varαzslσk, szόleik helyettesνtυi, mert azok
az Alvilαgba mentek ιs meghaltak. Egymajom ιs Bυgυmajom nagy ιs bφlcs emberek voltak, ιs
szνvόkben mindent tudtak kιt φccsόk szόletιsιrυl.
Ennek ellenιre, mivel irigyek voltak, nem mutattαk ki varαzserejόket, a szνvόk telve volt
rosszindulattal, mert Vadαsz ιs Jaguαrszarvas megbabonαzta υket.
A kιt fiϊ egιsz nap semmit sem csinαlt, csak vadαszott. Nem szerette υket sem Nagyanyjuk, sem
Egymajom, sem Bυgυmajom; nem adtak nekik enni, mikor Egymajom ιs Bυgυmajom mαr mindent
megevett, akkor mehettek valamit enni. De a fiϊk nem haragudtak, nem bosszankodtak, csak csendesen
tϋrtek, mert tudtαk a helyόket, ιs mindent vilαgosan ιrtettek. Hoztαk a madarakat, amikor megιrkeztek,
ιs Egymajom meg Bυgυmajom megettιk a madarakat, de egy falatot sem adtak a fiϊknak, mαrmint
Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak.
Egymajom ιs Bυgυmajom nem csinαltak semmit, csak furulyαztak ιs ιnekeltek.
Tφrtιnt egyszer, hogy Vadαsz ιs Jaguαrszarvas hazatιrt, de madarat nem hoztak. Bementek a hαzba:
Nagyanyjuk nagyon megharagudott.
​ Hol vannak a madarak? Hozzαtok ide! ​ mondta Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak.
Erre νgy feleltek:
Az tφrtιnt, Nagyanya, hogy a madarak fennakadtak a fαkon, ιs nem tudtunk felmαszni, hogy
megszerezzόk υket. Szeretnιnk, ha fivιreink velόnk jφnnιnek, ιs leszednιk a madarakat ​ mondtαk.
​ Jσl van ​ feleltιk az idυsebb fivιrek. ​ Hajnalban veletek megyόnk.
A kιt φccsόk ezutαn kitervelte, hogy hogyan pusztνtja el Egymajmot ιs Bυgυmajmot.
Csak a termιszetόket vαltoztatjuk meg, ιs ezzel beteljesedik a szavunk minden szenvedιsιrt, amit
nekόnk okoztak. Azt akartαk, hogy meghaljunk, hogy elvesszόnk, mi, fiatalabb testvιreik. Szνvόkben,
ϊgy hiszik, hogy szolgαjuknak jφttόnk, hogy szolgαjuk legyόnk. Ιppen ezιrt megleckιztetjόk υket
mondtαk egymαsnak.
Ezutαn a kantιnak(33), vagyis a sαrgafαnak a tφvιhez mentek. Mikor odaιrtek, lφvφldφzni kezdtek.
Nem is lehetett megszαmolni a madarakat, annyian pompαztak a fαn, ιs az idυsebb fivιrek
csodαlkoztak ennyi madαr lαttαn. Madarak voltak, de egy sem esett a fa tφvιhez.
​ Nem esnek a madarak a fφldre, menjetek ιs hozzαtok le υket ​ mondtαk bαtyjaiknak.
 Jσl van vαlaszolta a kιt bαtyjuk. Ιs felmαsztak a fαra, de a fa nυni kezdett, s a tφrzse megnyϊlott.
Ezutαn Egymajom ιs Bυgυmajom le akart jφnni a fa tetejιrυl, de nem tudtak. Ekkor lekiαltottak.
Hogyan menekόlhetnιnk meg, σ, fivιreink? Kφnyφrόljetek rajtunk. Ez a fa megrιmνt minket, σ,
fivιreink ​ kiαltottak a fa tetejιrυl. Vadαsz ιs Jaguαrszarvas erre νgy vαlaszolt:
Oldjαtok meg αgyιkkφtυtφket, kφssιtek hasatok alα, hogy egyik hosszϊ vιge lelσgjon, ιs νgy
kφnnyebben boldogultok.
Jσl van mondta a kιt bαtyjuk, azutαn leeresztettιk αgyιkkφtυjόk vιgιt, de ezek azonnal farokkα
vαltoztak, ιs a fivιrek olyanok lettek, mint a pσkmajmok. Ugrαlni kezdtek a kis dombok faαgain,
ugrαltak a nagy hegyekben ιs behatoltak az υserdυbe. Visνtoztak ιs hintαztak a fαk αgain.
Νgy gyυzte le Vadαsz ιs Jaguαrszarvas Egymajmot ιs Bυgυmajmot. Csakis varαzslattal tudtαk ezt
megtenni.
Ezutαn visszatιrtek otthonukba, ιs mikor megιrkeztek, szσltak Nagyanyjuknak ιs anyjuknak, ιs ezt
mondtαk:
Σ, Nagyanya, valami megvαltoztatta bαtyαinkat, mert hirtelen eltϋntek, ιs mintha αllatokkα vαltak
volna.
Ha αrtottatok bαtyαitoknak, engem bαntottatok, s nekem okoztatok szomorϊsαgot. Ne tegyetek ilyet
fivιreitekkel, σ, unokαim mondta Nagyanya Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak. Ιs υk νgy feleltek
Nagyanyjuknak:
Ne bϊsulj, Nagyanyαnk. Ismιt lαtni fogod fivιreink arcαt, vissza fognak tιrni, de ez nehιz
megprσbαltatαs lesz szαmodra, Nagyanya. Vigyαzz, hogy ne nevess rajtuk. Ιs most vessόnk sorsot
mondtαk.
Azonnal jαtszani kezdtιk furulyαjukon a pσkmajomvadαszrσl szσlσ dalt.

[25.]

Azutαn ιnekeltek, jαtszottak a furulyαn, ιs tαncoltak, amikor letettιk a furulyαkat ιs a dobokat. Azutαn
Nagyanyjuk leόlt velόk.

[26.]

Tovαbbra is jαtszottak, ιs hνvtαk vissza fivιreiket zenιvel ιs dallal, a pσkmajomvadαszrσl szσlσ dalt
ιnekelve.
Ιs akkor visszatιrt Egymajom ιs Bυgυmajom.
Tαncolva ιrkeztek, de mikor Nagyanya meglαtta csϊf arcukat, nevetni kezdett, ιs ϊgy nevetett, hogy
abba se tudta hagyni.
Erre azok azonnal elszaladtak, ιs Nagyanya soha tφbbι nem lαtta az arcukat.
Nevetιsιtυl felpattantak ιs az erdυig futottak.
​ Mit tettιl, Nagyanya?
 Csak nιgyszer prσbαlkozhatunk, ιs most mαr csak hαrom maradt. Hνvjuk vissza υket mιg egyszer
furulyαzva ιs ιnekelve, de uralkodj magadon, ιs ne nevess.
​ Kezdjόk a prσbαt ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas. Ismιt furulyαzni kezdtek.
Fivιreik erre visszatιrtek, tαncoltak, ιs egιszen a hαz udvarαnak kφzepιig jφttek, fintorogtak ιs
Nagyanyjukat nevetιsre ingereltιk, mire az vιgόl hangos nevetιsben tφrt ki.
Valσban nagyon mulatsαgosak voltak majomarcukkal, szιles fenekόkkel, puffadt hasukkal, ami mind
nevetιsre ingerelte az φregasszonyt.
Ettυl megint elfutottak az erdυbe.
Ιs Vadαsz meg Jaguαrszarvas νgy szσlt:
​ Ιs most mit tehetόnk, Nagyanya? Megprσbαljuk harmadszor is.
Jαtszani kezdtek a furulyαn, ιs a majmok tαncolva visszatιrtek.
Nagyanya nem tudta visszafojtani a nevetιst. Ekkor felmentek oda ιs felmαsztak a falra. Szαjuk vφrφs
volt, arcuk ostoba, szυrφs az arcuk, felborzadt a szυrόk. Szemόk fehιrlett, amikor pislogtak.
Ιs amikor Nagyanya mindezt lαtta, hatalmas nevetιsben tφrt ki; de tφbbι nem is lαtta az arcukat, mert
elnevette magαt.
​ Most mαr csak egyszer hνvhatjuk υket, Nagyanya, ϊgy, hogy most negyedszer jφnnek ​ mondtαk a fiϊk.
Νgy hαt ismιt jαtszani kezdtek a furulyαn, de fivιreik nem tιrtek vissza negyedszer, ehelyett az erdυbe
menekόltek.
A fiϊk νgy szσltak Nagyanyjukhoz:
​ Mi mindent megtettόnk, Nagyanya.
Eljφttek egyszer, azutαn megprσbαltuk ismιt hνvni υket. De ne bϊsulj. Itt vagyunk mi, az unokαid. Akik
csak anyjukat ιs nagyanyjukat szeretik.
Emlιkeztetni fogunk benneteket a bαtyαinkra, νgy legyen.
Lesz maszkos tαnc, ιs mindenki hozzαjuk fog fohαszkodni, Egymajomhoz ιs Bυgυmajomhoz, ahogyan
υket hνvjαk ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
Valσban a furulyαsok, az ιnekesek, az φregemberek, a festυk ιs szobrαszok mind hozzαjuk
fohαszkodtak azontϊl.
De αllatokkα vαltoztak, majmokkα lettek, mert fennhιjαzok voltak, bαntalmaztαk φccseiket, mert νgy
mutatkozott meg a szνvόk.(34)
Ez volt hαt a vesztόk, νgy pusztult el Egymajom ιs Bυgυmajom, νgy vαltak αllatokkα.
Megtelepedtek, volt otthonuk, zenιszek ιs ιnekesek voltak, ιs sok nagy dolgot cselekedtek, amikor mιg
anyjukkal ιs nagyanyjukkal ιltek.

[27.]

Ezutαn Vadαsz ιs Jaguαrszarvas dolgozni kezdtek, hogy nagyanyjuk ιs anyjuk jσl vιlekedjιk rσluk.
Elυszφr beόltettιk a fφldeket.
​ Elmegyόnk, bevetjόk a fφldet, σ, Nagyanyαnk ιs Anyαnk ​ mondtαk.
​ Ne bϊsulj, itt vagyunk mi, az unokαid, akik bαtyαink helyιbe lιpόnk ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
Mαr fogtαk is a baltαt meg a szιles kapαt(35), ιs mentek vαllukon a fϊvσcsυvel.
Mikor elhagytαk a hαzat, megkιrtιk Nagyanyjukat, hogy vigyen nekik ebιdet.
​ Dιlben jφjj, ιs hozd az ιtelόnket, Nagyanya ​ mondtαk.
​ Jσl van, unokαim ​ felelte Nagyanya. Ezutαn kimentek a fφldre dolgozni.
Ιs amint kapαjukat a fφldbe sόllyesztettιk, a kapa megmϋvelte a fφldet, egιszen egyedόl vιgezte a
munkαt.
De a kapa nem sokαig dolgozott magαban, mert ott volt a balta is; ιppen csak a fαk tφrzsιhez ιrintettιk,
ιs azok rφgtφn kidυltek, ιs az φsszes fa ιs bozσt a fφldre fekόdt.
Ιs tovαbb dolgozott, vαgta a fαkat az az egyetlen balta. A kapa is σriαsi rφgφket tφrt szιt.
Meg sem lehetett szαmlαlni a sok tόskιs agavιt, amely mind az egyetlen kapαtσl dυlt halomra. Αthatolt
kis ιs nagy hegyeken, szιtomlasztotta υket.
Megkιrtek ezutαn egy madarat, amelyet Smukurnak, vagyis Vadgalambnak neveztek.
Felrepόlt egy nagy fa tetejιre. Ιs Vadαsz meg Jaguαrszarvas νgy szσltak neki:
Figyeld Nagyanyαnkat, hogy mikor bukkan fel az ϊton az ιtellel, ιs amikor jφn, hνvjαl minket azonnal
ιnekelve, ιs akkor megfogjuk a kapαt ιs a baltαt.
​ Jσl van ​ felelte Vadgalamb.
Lφvφldφzni kezdtek fϊvσcsφveikkel, ιs egyαltalαn nem tφrυdtek a fφldmϋvelιssel.
Vadgalamb kisvαrtatva hνvta υket, erre gyorsan odafutottak, ιs megragadtαk a kapαt ιs a baltαt.
Ιs egyikόk szαndιkosan beszσrta a fejιt ιs a kezιt fφlddel, ιs bekente az arcαt is, hogy olyan legyen,
mint egy igazi fφldmϋves, a mαsik pedig fakarσt emelt a feje fφlι, mintha valσban favαgσ volna.
Νgy talαlta υket Nagyanyjuk.
Rφgtφn ettek is, de valσjαban nem dolgoztak a fφlddel, furfang volt az egιsz, hogy Nagyanyjuk enni
adjon nekik. Egy idυ mϊlva hazamentek.
Σ, Nagyanyαnk, elfαradtunk bizony mondtαk, amikor megιrkeztek ιs kinyϊjtσztattαk karjukat, lαbukat,
bαr nem volt rα okuk.
Mαsnap megint kimentek, visszatιrtek a kukoricafφldre.
Ott meg minden fa ιs bozσt megint a helyιn αllt, sϋrϋn egymαs mellett sorakoztak a tόskιs agavιk.
​ Ki trιfαlt meg bennόnket? ​ kιrdeztιk.
A kis ιs nagy αllatok csinαltαk: a puma, a jaguαr, a szarvas, a nyϊl, a vadmacska, a kojot, a pekari, a
koati, a kismadarak, a nagymadarak, υk csinαltαk az egιszet.
Egyetlen ιjszaka elιg volt nekik.
Erre elkezdtιk ϊjra elυkιszνteni a talajt, megmϋvelni a fφldet, kivαgni a fαkat.
Megtanαcskoztαk, hogy mi legyen a kivαgott fαkkal ιs a feltφrt fφlddel.
​ Υrizni fogjuk a kukoricafφldόnket.
Talαn meglephetjόk a kαrtevυket ​ mondtαk megtanαcskozvαn a dolgot. Ιs kιsυbb hazatιrtek.
​ Mit gondolsz errυl, Nagyanya? Csϊfot ϋztek belυlόnk.
Fφldόnket, melyet megmunkαltunk, αtvαltoztattαk gazos talajjα ιs sϋrϋ erdυvι.
Νgy talαltuk, amikor tegnap odaιrtόnk, Nagyanya ​ mondtαk neki ιs anyjuknak.
​ De visszamegyόnk ιs υrizzόk, mert nincs jσl, hogy csϊfot ϋzzenek belυlόnk ​ mondtαk.
Ezutαn felφltφztek, rφgtφn visszatιrtek irtαsos fφldjόkre, lopva elbϊjtak, vαrakoztak, teljesen
elrejtυztek.
Akkor ismιt φsszegyϋltek az αllatok; minden fajtαbσl jφtt egy, mindegyikόk leόlt, minden kis αllat,
minden nagy αllat.
Pontosan az ιjszaka szνvιben jφttek, mindannyian beszιltek sajαt nyelvόkφn ιs ezt mondtαk:
​ Emelkedjetek fel, jαrjatok, fαk, emelkedjetek fel, jαrjatok, bozσtok!
Νgy szσltak, amikor jφttek, ιs φsszegyϋltek a fαk alatt, a bozσtok alatt ιs ismιt megmutattαk arcukat.
Elsυ volt a puma ιs a jaguαr.
Vadαsz ιs Jaguαrszarvas meg akarta fogni υket, de az αllatok elmenekόltek.
Ezutαn a szarvas ιs a nyϊl kφzeledett, de csak a farkukat tudtαk elkapni, azt hϊztαk meg.
A szarvas farka a kezόkben maradt, s ezιrt rφvid a szarvas farka, meg a nyϊlι is.
A vadmacska, a kojot, a pekari ιs a koati azonban nem hagyta magαt.
Az αllatok elvonultak Vadαsz ιs Jaguαrszarvas elυtt, akiknek ιgett a szνvόk, mert nem tudtαk egyiket
sem elfogni.
De vιgόl jφtt egy αllat az φsvιnyen, ugrαndozva, s ez Patkαny volt, akit azonnal megfogtak ιs egy
hαlσba csavartak.
Miutαn mαr megfogtαk, fejbe vαgtαk, ιs megprσbαltαk megfojtani, megιgettιk a tϋzφn a farkαt, s ezιrt
nincs szυr a patkαny farkαn.
A szeme is azιrt αll ϊgy, mert az ifjak, Vadαsz ιs Jaguαrszarvas, majdnem megfojtottαk.
Patkαny νgy szσlt:
​ Nem φlhettek meg. Ιs kόlφnben nem a ti dolgotok a fφldmϋvelιs.
​ Hαt mi a dolgunk, mondd? ​ kιrdeztιk az ifjak Patkαnyt.
Engedjetek szabadon, itt a mondanivalσm a hasamban, elmondom nektek, ha adtok valamit ennem
mondta Patkαny.
​ Adunk enned, de elυbb beszιlj ​ feleltιk.
​ Jσl van.
Tudjαtok hαt meg, hogy apαitoknak, akik az Alvilαgban meghaltak, Egyvadαsznak ιs Hιtvadαsznak,
ahogy υket neveztιk, megmaradt a labdαzσ felszerelιse, ιs a hαz tetejιre van felfόggesztve a gyϋrϋ, a
kesztyϋk ιs a gumilabda.
De Nagyanyαtok nem akarja megmutatni nektek, mert ezek miatt a dolgok miatt haltak meg apαitok.
​ Biztos ez? ​ kιrdeztιk az ifjak Patkαnytσl.
Ιs φrόlt a szνvόk, amikor a gumilabdαrσl hallottak. Ιs mivel Patkαny beszιlt, adtak neki enni.
​ Νme az eledel: kukorica, tφkmag, csilipaprika, bab, kakaσbab, kakaσ.
Mindez a tiιd ιs bαrmi, ami mιg el van rakva, vagy amit elfelejtettόnk, az is a tiιd.
​ Edd meg ​ mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas Patkαnynak.
​ Jσl van, fiϊk ​ mondta Patkαny ​, de mit mondjak Nagyanyαtoknak, ha meglαt?
​ Ne remegjen a szνved, mert mi is ott leszόnk, ιs tudjuk, hogy mit mondjunk Nagyanyαnknak.
Gyerόnk.
Mi a hαz ereszιhez sietόnk, te pedig menj egyenesen oda, ahol a jαtιkok fόggnek, mi felnιzόnk a hαz
padlαsαra, mialatt ιtelόnket kιszνtjόk ​ mondtαk Patkαnynak.
Ιs miutαn νgy elrendeztιk a dolgot az ιjszaka folyamαn, miutαn tanαcskoztak, Vadαsz ιs Jaguαrszarvas
dιltαjban hazament.

[28.]

Mikor megιrkeztek, Patkαnyt is magukkal vittιk, de nem mutattαk meg; egyikόk egyenesen bement a
hαzba, mαsikuk a hαz ereszιhez, ιs ott kiengedte Patkαnyt, hogy gyorsan mαsszon fel.
Rφgtφn vacsorαt kιrtek Nagyanyjuktσl.
​ Kιszνtsd el a vacsorαnkat, szeretnιnk hϊst csilimαrtαssal, σ, Nagyanyαnk ​ mondtαk.
Az ιtel rφgtφn elkιszόlt, Nagyanya elιbόk tett egy tαl hϊst.
Mindezt azonban azιrt csinαltαk, hogy fιlrevezessιk Nagyanyjukat ιs Anyjukat.
Ιs miutαn a vizeskorsσbσl megittαk a vizet, νgy szσltak:
​ Mindjαrt szomjan halunk, Nagyanyαnk, menj ιs hozz nekόnk inni ​ mondtαk.
​ Jσ ​ vαlaszolt υ, ιs ment.
Ezutαn enni kezdtek, de nem voltak igazαn ιhesek.
Ez is csak furfang volt.
Lαttαk tόkrφzυdni a csilimαrtαsukban, ahogy Patkαny gyorsan odament a labdαhoz, mely a hαz
tetejιrυl lσgott le.
Lαtvαn ezt a csilimαrtαsukban, a folyσhoz kόldtek egy bizonyos Sant, vagyis Szϊnyogot, egy rovart,
ami a lιgyhez hasonlνt, hogy lyukassza ki Nagyanyjuk vizeskorsσjαt. Ιs bαr υ megprσbαlta betφmni a
lyukat, a vνz kifolyt, mert nem tudta betapasztani a korsσn όtφtt lyukat.
​ Mi van Nagyanyαnkkal?
Szαraz a szαnk a szomjϊsαgtσl, mindjαrt szomjan halunk ​ mondtαk Anyjuknak, ιs kikόldtιk υt is.
Ekkor Patkαny αtvαgta a zsineget, amely a labdαt tartotta, a labda leesett a hαz padlαsαrσl, a
gyϋrϋkkel, a kesztyϋkkel ιs a bυrkφtιnyekkel egyόtt.
A fiϊk mindent felkaptak ιs gyorsan elfutottak, hogy eldugjαk a labdatιrhez vezetυ ϊton.
Azutαn a folyσhoz mentek, megkerestιk Nagyanyjukat ιs Anyjukat, akik szorgosan igyekeztek eltφmni a
lyukat a vizeskorsσn.
Megιrkezvιn vαllukon a fϊvσcsυvel, νgy szσltak, amikor a folyσhoz ιrtek:
​ Mit csinαltok?
​ Szνvόnk elfαradt a vαrakozαsban ιs ezιrt idejφttόnk ​ mondtαk.
​ Nιzzιtek, lyuk van a korsσn, nem tudom betφmni ​ mondta Nagyanya.
Erre υk rφgtφn betφmtιk, ιs egyόtt tιrtek vissza, υk ketten Nagyanyjuk elυtt lιpegetve. Ιs νgy talαltαk
meg a labdαt.

[29.]

Az ifjak boldogan mentek a labdajαtιkok terιre jαtszani, hosszϊ ideig egyedόl jαtszottak,
megtisztogattαk a teret, ahol valaha szόleik jαtszottak.
Meghallottαk υket az Alvilαg urai, ιs νgy szσltak:
Valakik megint labdαval jαtszanak a fejόnk felett. Nem szιgyellik magukat, hogy folyton dobognak?
Talαn Egyvadαsz ιs Hιtvadαsz, a kιt pφffeszkedυ, nem halt meg?
Azonnal menjetek ιs kόldjιtek ide υket, ismιteltιk Egyhalαl ιs Hιthalαl, ιs mind az urak.
Ιs kόldvιn a kόldφncφket, hogy elhνvjαk υket, νgy szσltak nekik:
Menjetek, ιs mondjαtok meg, amikor odaιrtek: Jφjjetek ide, az urak όzenik: labdαzni akarunk velόk
itt, hιt napon belόl jαtszani akarunk; νgy mondjαtok nekik, mikor megιrkeztek ​ szσltak az urak.
Ezt a parancsot adtαk a hνrnφkφknek.
Ιs a hνrnφkφk megjφttek a szιles ϊton, amelyet a fiϊk kιszνtettek, ιs amely egyenesen a hαzukhoz
vezetett; ezen ιrkeztek a kόldφncφk, egyenesen Nagyanya lakσhelyιre.
Az ifjak ιppen jαtszottak, amikor a kόldφttek az Alvilαgbσl megιrkeztek.
​ Azt όzenik az urak, hogy el kell jφnniόk ​ mondtαk az Alvilαg kόldφttei.
Ιs az Alvilαg kόldφttei megjelφltιk a napot is:
​ Jφjjenek el hιt napon belόl ​ mondtαk Nagyanyαnak.
​ Jσl van kόldφncφk, elmennek, σ, kόldφncφk ​ felelte Nagyanya.
Ιs a kόldφncφk eltαvoztak.
Ekkor Nagyanya szνve megtelt aggodalommal.
​ Kit kόldjek el az unokαimιrt?
Hαt nem ugyanνgy ιrkeztek az Alvilαg kόldφncei akkor is, amikor a fiϊk apαiιrt jφttek? mondta
Nagyanya, amikor belιpett a hαzαba egyedόl, ιs keservesen sνrdogαlt.
Ιs akkor Tetϋ hullott az φlιbe. Megragadta, tenyerιbe vette, erre Tetϋ φsszerαndult, ιs mαszni kezdett.
​ Σ, unokαm, tιged kόldjelek hazahνvni unokαimat a labdajαtιkok terιrυl? ​ kιrdezte Tetϋt.
Erre Tetϋ lett a hνrvivυ.
Νgy mondjad nekik: kόldφncφk jφttek Nagyanyαtokhoz. Ιs azt mondtαk: Jφjjenek el hιt napon belόl,
mondjαtok meg nekik, hogy jφjjenek, ezt mondtαk az Alvilαg kόldφncei, ezt mondta Nagyanyαtok,
hogy mondjam meg nektek ​ νgy szσlt Tetϋhφz.
Tetϋ azonnal elmαszott.
Az ϊton όldφgιlt Tamaszul, vagyis Varangyosbιka.
​ Hovα mιsz? ​ kιrdezte Tetϋtυl.
​ άzenetet viszek a gyomromban, megyek megkeresni a fiϊkat ​ vαlaszolta Tetϋ Varangyosbιkαnak.
​ Jσl van, de ϊgy lαtom, nem mιsz elιg gyorsan ​ mondta Varangyosbιka.
​ Nem akarod, hogy lenyeljelek? Majd meglαtod, hogy futok ιn. Νgy gyorsan odaιrόnk.
​ Jσl van ​ mondta Tetϋ. Varangyosbιka mindjαrt lenyelte.
Ιs Varangyosbιka ugrαlt, ugrαlgatott, de minden sietsιg nιlkόl.
Hamarosan talαlkozott egy Szαkikasz, vagyis Fehιrιlet nevϋ nagy kνgyσval.
​ Hovα mιsz, Varangyosbιka fiam? ​ kιrdezte Fehιrιlet.
​ Kόldφnc vagyok, όzenetet viszek a gyomromban ​ mondta Varangyosbιka.
​ Ϊgy lαtom, nem jαrsz valami gyorsan.
​ Nem ιrnιk ιn oda hamarabb? ​ kιrdezte Fehιrιlet.
​ Gyere csak ide ​ mondta.
Azutαn Fehιrιlet bekapta Varangyosbιkαt.
Ιs ettυl kezdve ez a kνgyσk eledele, mert a kνgyσk mαig is bιkαt esznek.
A kνgyσ gyorsan siklott ιs talαlkozott Vokkal, vagyis Sσlyommal, aki igen nagy madαr.
Sσlyom azonnal lenyelte a kνgyσt.
Rφviddel ezutαn megιrkezett a labdajαtιk terιre.
Ettυl kezdve ez a sσlymok eledele, mert a sσlymok azσta is kνgyσkat nyelnek a hegyekben.
Ιs megιrkezιsekor letelepedett Sσlyom a labdajαtιk terιnek kυgyϋrϋjιre. Vadαsz ιs Jaguαrszarvas
vidαman labdαzott.
Megιrkezιsekor Sσlyom kiαltozni kezdett:
​ Vok-vok! ​ mondta vijjogva.
​ Ki sivνt? Hozzuk a fϊvσcsφvόnket ​ kiαltottαk a fiϊk.
 [30.]

Ιs megcιloztαk Sσlymot, ιs az agyaggolyσ eltϋnt a szemιben, ιs Sσlyom kerengve a fφldre hullott.

Odafutottak, megfogtαk ιs megkιrdeztιk:
​ Miιrt jφttιl, mit akarsz itt csinαlni? ​ kιrdeztιk Sσlyomtσl.
άzenetet hozok a gyomromban. Elmondom nektek, ha elυbb meggyσgyνtjαtok a szememet felelte
Sσlyom.
​ Jσl van ​ mondtαk az ifjak.
Levettek egy darabot a labda gumijαbσl, amivel jαtszottak, ιs Sσlyom szemιbe tettιk.
Lotckik, vagyis Savasgumi a neve ennek, ιs Sσlyom szeme ettυl azonnal meggyσgyult.
​ Beszιlj hαt ​ mondtαk Sσlyomnak.
Erre Sσlyom rφgtφn kihαnyta Fehιrιlet kνgyσt.
​ Beszιlj te ​ mondtαk Fehιrιletnek.
​ Jσ ​ mondta Fehιrιlet, ιs kihαnyta Varangyosbιkαt.
​ Hol az az όzenet? ​ kιrdeztιk Varangyosbιkαt.
​ Itt, a gyomromban van az όzenet ​ felelte Varangyosbιka.
Kinyitotta a szαjαt, megprσbαlt, de nem tudott hαnyni. Ekkor az ifjak elkezdtιk όtlegelni.
​ Hazug vagy ​ mondtαk, a hαtsσ rιszιbe rϊgtak. Azutαn lαbukkal szιttapostαk a medencecsontjαt.
Ismιt megprσbαlta, de csak nyαllal telt meg a szαja.
Ekkor az ifjak kinyitottαk Varangyosbιka szαjαt ιs amikor kinyνlott, belenιztek.
Tetϋ ott volt, Varangyosbιka fogaihoz tapadt, a szαjαban maradt, nem kerόlt a gyomrαba, csak
szνnlelte, hogy lenyeltιk.
Νgy kijαtszotta Varangyosbιkαt ιs azσta sem tudni, hogy mi Varangyosbιka eledele. A varangyosbιka
nem tud futni, ιs a kνgyσ eledelιvι vαltozott.
​ Beszιlj ​ mondtαk Tetϋnek, ιs az ekkor αtadta az όzenetet.
Fiϊk, ezt mondta Nagyanyαtok: Menj, hνvd υket, mert idejφttek Egyhalαl ιs Hιthalαl kόldφttei, hogy
megmondjαk nekik, menjenek az Alvilαgba, ιs ezt mondtαk: Ide kell jφnniόk hιt napon belόl labdαzni
velόnk, ιs el kell hozniuk jαtιkfelszerelιsόket is, a labdαt, a gyϋrϋket, a kesztyϋket, a bυrkφtιnyeket,
hogy itt mulathassanak, όzentιk az urak.
Eljφtt a Szavuk mondta Nagyanyαtok , nektek is jφnnφtφk kell. Mert valσban Nagyanyαtok mondta,
ιs sνrva kιr, jφjjetek el.
​ Igaz ez? ​ kιrdeztιk egymαst a fiϊk, mikor meghallottαk az όzenetet.
Ιs gyorsan Nagyanyjukhoz futottak, hogy bϊcsϊt vegyenek tυle.

[31.]

​ Megyόnk, σ, Nagyanya, csak bϊcsϊzni jφttόnk.

Ιs a szavunk a jel, hogy most tαvoznunk kell. Mindketten όltetόnk egy kukoricaszαrat a hαz kφzepιre,
ιs ha elszαrad, az lesz halαlunk jele.(36)
​ Meghaltak ​ mondod, ha elszαrad.
​ De ha ismιt kihajt, azt mondod, hogy ιlnek, σ, Nagyanyαnk, ιs te is, Anyαnk.
​ Mert itthagyjuk szavunk jelιt ​ νgy szσltak.
Ιs indulαs elυtt Vadαsz όltetett egy kukoricaszαrat ιs Jaguαrszarvas egy mαsikat: a hαzban όltettιk el ιs
nem a hegyekben, ιs nem a zφld mezυn, a fφldbe, hanem szαraz talajba.
Elόltettιk azokat, ιs otthagytαk a hαzuk kφzepιn.
Ezutαn elmentek, s mindketten vittιk a fϊvσcsφvόket ιs leereszkedtek az Alvilαgba.
Gyorsan leereszkedtek a sziklαk kφzφtt, αtkeltek tφbb folyσn ιs szakadιkon.
Αthaladtak bizonyos madarak kφzφtt ιs ezeket a madarakat Rajnak neveztιk.
Αtkeltek a Gennyfolyσn ιs a Vιrfolyσn, ahol el kellett volna pusztulniuk, ahogy az Alvilαgiak
gondoltαk, de nem ιrintettιk lαbukkal, hanem fϊvσcsφvόkkel keltek αt rajtuk.
Tovαbb siettek, ιs egy ϊtkeresztezυdιshez ιrkeztek, ahol nιgy ϊt talαlkozott.
Tudtαk jσl, hogy az Alvilαgba vezetnek az utak; a Fekete ϊt, a Fehιr ϊt, a Tϋzvφrφs ϊt ιs a Sαrga ϊt.
Elυrekόldtιk itt Sant, a Szϊnyogot.
Υ volt a vezetυjόk, elυrekόldtιk, hallgattαk.
Szϊrd meg υket, elυszφr azt, aki a fυ helyen όl, azutαn mindegyiket, mert ez a feladatod: az emberek
vιrιt szνvod az ϊton ​ mondtαk Szϊnyognak.
​ Jσl van ​ felelte Szϊnyog.
Azonnal elrepόlt a Fekete ϊton egyenesen a fαbσl faragott bαbukhoz, akik elφl όltek ιs fel voltak
φltφzve.
Megszϊrta az elsυt, de az nem szσlt semmit; azutαn ϊjra szϊrt.
Megszϊrta a mαsodik όlυ alakot, de ez sem szσlt semmit.
Azutαn megszϊrta a harmadikat.
A harmadik όlυ alak Egyhalαl volt.
​ Jaj! ​ szσlt, akit megcsνpett.
​ Mi az?
​ Au! ​ mondta Egyhalαl.
​ Mi tφrtιnt, Egyhalαl?
​ Megcsνptek!
​ Au! Mi van itt? Engem csνpnek ​ mondta azutαn a negyedik όlυ alak.
​ Mi tφrtιnt, Hιthalαl? Mi van?
​ Megcsνptek! ​ mondta most az φtφdik όlυ alak: Au! Au! ​ mondta azutαn.
​ Repόlυkιs! ​ mondta neki Hιthalαl.
​ Mi tφrtιnt?
​ Megcsνptek ​ mondta akkor.
A hatodik όlυ alakot szϊrtαk meg. ​ Au!
​ Mi az, Vιrfυnφk! ​ mondta neki Repόlυkιs.
​ Mi tφrtιnt?
​ Megcsνptek! ​ mondta most υ.
S akkor a hetedik όlυ alakot csνptιk meg.
​ Au! ​ mondta akkor.
​ Mi az, Gennycsinαlσ? ​ kιrdezte Vιrfυnφk.
​ Megszϊrtak, Vιrfυnφk! ​ mondta Gennycsinαlσ. Azutαn a nyolcadik kerόlt sorra.
​ Au! ​ kiαltotta.
​ Mi tφrtιnt, Epeφmlesztυ?
​ Megszϊrtak!
Ekkor megszϊrta a kilencediket.
​ Au! ​ kiαltott a kilencedik.
​ Mi az, Csontbot? ​ kιrdezte Epeφmlesztυ.
​ Valami megszϊrt ​ vαlaszolta az. Azutαn megszϊrta a tizediket.
​ Au!
​ Mi az, Koponyabot? ​ kιrdezte tυle Csontbot.
​ Megszϊrtak, Csontbot! ​ hangzott a vαlasz. Azutαn megszϊrta a tizenegyediket.
​ Jaj! ​ kiαltotta.
​ Mi tφrtιnt? ​ mondta most Koponyabot.
​ Mi tφrtιnt?
​ Megszϊrtak ​ mondta most υ.
​ Mi tφrtιnt, Csapda?
​ Megszϊrtak, Sas! ​ mondta Csapda. Erre megszϊrta a kφvetkezυt.
​ Au! ​ kiαltott.
​ Mi tφrtιnt, Szennycsinαlσ?
​ Valami megszϊrt, Sebcsinαlσ!
Ekkιppen elmondtαk a nevόket, amellyel megneveztιk υket.
Mindegyik felfedte arcαt a mαsiknak, ιs kimondtαk a nevόket.
Mindegyik lemezteleneden az elmondαssal.
Ιs hasonlσkιppen mindegyik kimondta a szomszιdja nevιt.
Egyetlen nιv sem maradt ki.
Mindegyik elαrulta magαt, mikor Vadαsz kitιpett egy szυrszαlat a lαbαbσl, mert az szϊrta meg υket.
Valσjαban nem Szϊnyog volt, aki megszϊrta υket, amikor elszαllt Vadαsz ιs Jaguαrszarvas nevιben,
hogy meghallja mindegyikόk nevιt.
Az ifjak folytattαk ϊtjukat, ιs megιrkeztek az Alvilαg urai elι.
​ άdvφzφljιtek a nagyurakat ​ mondtαk nekik.
​ Aki ott όlnek ​ mondta az egyik kνsιrυ.
​ Azok ott nem nagyurak. Csak fαbσl faragott bαbuk ​ vαlaszoltαk az ifjak, ιs tovαbbmentek.
S imνgyen όdvφzφltιk a tφbbieket:
​ άdvφzlιgy, Egyhalαl!
​ άdvφzlιgy, Hιthalαl!
​ άdvφzlιgy, Repόlυkιs!
​ άdvφzlιgy, Vιrfυnφk!
​ άdvφzlιgy, Gennycsinαlσ!
​ άdvφzlιgy, Epeφmlesztυ!
​ άdvφzlιgy, Csontbot!
​ άdvφzlιgy, Koponyabot!
​ άdvφzlιgy, Sas!
​ άdvφzlιgy, Csapda!
​ άdvφzlιgy, Szennycsinαlσ!
άdvφzlιgy, Sebcsinαlσ! mondtαk elιbόk jαrulva. Ιs arcukba nιzve megmondtαk mindegyikόk nevιt, ιs
nem hagytαk ki egyikόkιt sem. De a nagyurak azt kνvαntαk, hogy felejtsιk el a nevόket.
​ άljetek le ​ szσltak nekik. Remιltιk, hogy leόlnek a padra. De nem akartak leόlni:
Ez itt nem a mi padunk, hanem izzσ szikla! mondta Vadαsz ιs Jaguαrszarvas, ιs nem hagytαk magukat
legyυzni.
Jσl van, menjetek abba a hαzba mondtαk nekik. Ιs akkor megtφrtιnt, hogy belιptek a Sφtιtsιg Hαzαba.
Ιs ott sem gyυztιk le υket.
Ez volt az Alvilαg elsυ prσbatιtele.
Az Alvilαg urai szνvόkben azt gondoltαk, hogy ha a fiϊk oda belιpnek, megkezdυdik legyυzetιsόk.
Miutαn az ifjak belιptek a Sφtιtsιg Hαzαba, azonnal fαklyαkat adtak nekik.
A fαklyαk ιgtek, amikor Egyhalαl kόldφttei egy szivart is hoztak mindegyikόknek.
Νme a fαklyαitok mondtαk. Az ϊr όzeni: Virradatkor jφjjenek, hozzαk vissza a fαklyαkat, ιs a
szivarokat, jφjjenek el, ιs ιpsιgben adjαk vissza! mondta az ϊr kφzφltιk a kόldφncφk, mikor kφzelebb
lιptek.
​ Νgy legyen ​ feleltιk az ifjak.
De valσjαban nem ιgettιk a fαklyαkat, hanem egy tϋzpiros tαrgyat tettek a helyιbe, nιhαny tollat a
papagαj farkαbσl(37), ami ϊgy tϋnt az ιjjeli υrφknek, mint a meggyϊjtott fαklya.
Ami pedig a szivarokat illeti: vilαgνtσ bogarakat tettek a vιgόkbe. Egιsz ιjjel vilαgνtottak.
​ Legyυztόk υket ​ mondtαk az ιjjeliυrφk.
De a fαklyαk nem ιgtek el, ιs olyanok voltak, mint azelυtt, ιs a szivarokat nem gyϊjtottαk meg, ιs
olyanok voltak, mint azelυtt.
Visszaadtαk υket a nagyuraknak.
​ Kik ezek?
​ Honnan jφttek?
​ Ki nemzette υket?
​ Ki szόlte υket?
​ Fαjdalom gyφtri a szνvόnket, mert nem jσ az, amit tesznek.
​ Kόlφnφs a megjelenιsόk ιs kόlφnφs a viselkedιsόk ​ mondtαk egymαsnak.
Hamarosan az φsszes ϊr elι idιztιk υket.
​ Menjόnk hαt jαtszani, ti ifjak! ​ mondta. Ugyanakkor Egyhalαl ιs Hιthalαl megkιrdezte tυlόk:
​ Honnan jφttetek?
Mondjαtok meg nekόnk, ifjak ​ mondtαk az Alvilαg urai.
​ Valahonnan jφttόnk, de nem tudjuk, honnan ​ ennyit vαlaszoltak, ιs semmi tφbbet.
​ Jσl van.
Akkor induljunk labdαzni, fiϊk ​ mondta nekik az Alvilαg.
​ Jσ ​ vαlaszoltαk.
​ Itt a mi labdαnkat hasznαljuk ​ mondta az Alvilαg.
​ Σ, nem. Itt mi a miιnket hasznαljuk ​ mondtαk az ifjak.
​ Semmikιppen.
​ Itt a miιnket hasznαljuk ​ ismιtelte az Alvilαg.
​ Jσl van ​ mondtαk az ifjak.
​ Igen. Jelφljόk ki a vαlasztσvonalat(38) ​ mondta az Alvilαg.
​ Nem, nem, hiszen mαr mondtuk, hogy ez csak egy koponya ​ mondtαk az ifjak.
​ Olyan nincs ​ szσlt az Alvilαg.
​ No, rendben van ​ mondta Vadαsz.
Ekkor az Alvilαg lefelι dobta a labdαt, amely megαllt Vadαsz gyϋrϋje elυtt.
Ιs mivel az Alvilαg figyelt, Fehιrkιs kihullott a labdαbσl, ιs megcsendόlt.
Vιgigpφrgφtt a labdajαtιk-tιr talajαn.
Mi ez? kιrdezte Vadαsz ιs Jaguαrszarvas. A halαlunkat akarjαtok? Talαn nem ti kόldtetek, hogy
idehνvjatok, ιs nem sajαt kόldφnceitek jφttek ιrtόnk? Ez az igazsαg, kegyelmezzetek nekόnk. Azonnal
elmegyόnk innen ​ mondtαk az ifjak.
Az Alvilαgiak pontosan azt akartαk, hogy ez tφrtιnjιk az ifjakkal, hogy azonnal meghaljanak, ιs
legyυzze υket Fehιrkιs.
De nem νgy tφrtιnt.
Az ifjak gyυztιk le az Alvilαgot.
​ Ne menjetek, fiϊk, jαtszunk tovαbb. A ti labdαtokat hasznαljuk ​ mondtαk az ifjaknak.
​ Jσl van ​ vαlaszoltαk az ifjak, ιs elυvettιk a labdαjukat.
Majd elhajνtottαk labdαjukat, ιs ezzel vαlaszthattak dνjakat.
​ Mit nyerόnk? ​ kιrdeztιk az Alvilαgiak.
​ Jσl van, ti vαlasszatok ​ csak ennyit mondtak az ifjak.
​ Elιg lesz nekόnk nιgy edιny, tele virαggal. ​ Ezt mondtαk az Alvilαgiak az ifjaknak.
​ Jσl van.
Ιs milyen virαg legyen? ​ kιrdeztιk az ifjak az Alvilαgiaktσl.
Egy αg vφrφs csipilin(39), egy αg fehιr csipilin, egy αg sαrga csipilin ιs egy αg karinimak mondtαk
az Alvilαgiak.
​ Jσl van ​ feleltιk az ifjak.
Ιs amikor folytattαk a jαtιkot, nagy volt az erejόk. Sok jαtιkot nyertek az ifjak.
Ιs a szνvόk nagyon boldog volt.
Azutαn az ifjak feladtαk.
Boldogok lettek az Alvilαgiak, azt gondolvαn, hogy mαr gyυztek is.
​ Ezt jσl csinαltuk, legyυztόk υket ​ mondtαk az Alvilαgiak.
S azutαn:
​ Hova mehetnιnek virαgokιrt? ​ mondtαk a szνvόkben.
Amikor az ιjszaka megιrkezik, akkor adjαtok αt nekόnk virαgainkat ιs dνjainkat mondtαk az
Alvilαgiak Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak.
​ Jσl van, ma este mιg labdαzunk ​ mondtαk, ιs tαvoztak.
Ιs akkor tφrtιnt, hogy az ifjak visszamentek a Kιsek Hαzαba, a mαsodik Alvilαgi prσbatιtel helyιre.
Ιs az Alvilαg urai ismιt azt hittιk, hogy a kιsek gyorsan a szνvόkbe hatolva darabokra vαgjαk az
ifjakat.
Azt hittιk, hogy meghalnak, de nem haltak meg.
Azonnal szσltak a kιseknek, ιs figyelmeztettιk υket:
​ Tiιtek lesz minden αllat hϊsa ​ mondtαk nekik.
Ιs a kιsek nem mozdultak tφbbι, minden kιs a fφldre esett.
Itt tφltφttιk az ιjszakαt a Kιsek Hαzαban, ιs elυszσlνtottαk a hangyαkat, mondvαn nekik:
Jφjjetek, Kιshangyαk, jφjjetek, Vφrφshangyαk. Menjetek mind azonnal, menjetek, ιs hozzαtok el a
virαgokat, az uraknak szαnt ajαndιkokat.
​ Jσl van ​ mondtαk a hangyαk, ιs mind elmentek, elvittιk a virαgokat Egyhalαl ιs Hιthalαl kertjeibυl.
Elυzυ nap az urak figyelmeztettιk az Alvilαg virαgainak υreit:
Vigyαzzatok a virαgainkra, ne engedjιtek, hogy az ifjak odamenjenek, levαgjαk ιs ellopjαk υket. Most
legyυztόk az ifjakat, ιs hova is mehetnιnek a dνjunkιrt. Legyetek hαt ιberek egιsz ιjjel.
​ Jσl van ​ mondtαk.
Αm a kert υrei nem hallottak semmit.
Fφlφslegesen repesztgettιk a tόdejόket a fαk αgai ιs a liαnok kφzt a kertben.
Fel-alα repdestek egιsz ιjjel, ιs ismιtelgettιk ιnekόket.
​ Spurpuvek! Spurpuvek! ​ kiαltotta az egyik.
​ Puhuju! Puhuju! ​ felelt rα a mαsik.
Puhuju, vagyis Rikoltσbagoly volt a neve ama kettυnek, akik Egyhalαl ιs Hιthalαl kertjιt υriztιk.
De nem hallottαk meg a hangyαkat, amikor elraboltαk, amit υrizniόk kellett, sόrφgtek-forogtak,
cipeltιk a virαgokat, felmαsztak a fαkra, hogy levαgjαk a virαgokat, ιs φsszeszedtιk a fφldφn, a fαk
tφvιben.
Az υrφk csak kiαltoztak, ιs nem ιreztιk, hogy levαgjαk a farkukat ιs szαrnyukat.
A hangyαk pedig vagdostαk a virαgokat, leszedtιk, φsszegyϋjtφttιk ιs elcipeltιk.
Hamarosan megtφltφttιk a nιgy edιnyt virαgokkal, melyek mαr harmatosak voltak, mert hajnalodott.
A kόldφncφk pedig megιrkeztek az ifjakhoz:
​ Jφjjetek ​ mondtαk az urak ​, ιs hozzαtok azonnal a dνjunkat ​ mondtαk az ifjaknak.
Jσl van feleltιk az ifjak, ιs kezόkben a virαgokkal tφltφtt nιgy edιnnyel elindultak, ιs az urak elι
lιptek.
Savanyϊ kιppel fogadtαk a nagyurak a virαgokat; νgy az ifjak tϊljαrtak az Alvilαgiak eszιn.
Csak a hangyαkat kellett elkόldeniόk, ιs a hangyαk egyetlen ιjszaka levαgtαk ιs edιnyekbe raktαk a
virαgokat.
Mintha leόtφttιk volna az Alvilαgiakat. Gyϋrφtt, beesett arccal nιztιk a virαgokat.
Azonnal a virαgok υreiιrt kόldtek:
Miιrt engedtιtek, hogy ellopjαk a virαgokat? Amit itt lαtunk, azok a mi virαgaink mondtαk az
υrφknek.
​ Semmit sem vettόnk ιszre, σ, uram. Kαrt szenvedett a farkunk is ​ feleltιk.
Ιs ekkor bόntetιsbυl szιttιptιk szαjukat, ez lett a fizetsιgόk, mert engedtιk ellopni a kincseket.
Νgy mιrt csapαst Egyhalαlra ιs Hιthalαlra Vadαsz ιs Jaguαrszarvas.
Ιs ez idυtυl kezdve szιles ιs tαtogσ a baglyok szαja.
Rφgtφn labdαzni mentek, de egyik sem tudta legyυzni a mαsikat.
Azutαn befejeztιk a jαtιkot, ιs megαllapodtak abban, hogy mαsnap ismιt jαtszanak.
Νgy mondtαk az alvilαgiak.
Rendben van mondtαk az ifjak, ιs tαvoztak. Ezutαn belιptek a Didergιs Hαzαba. Lehetetlen leνrni,
hogy milyen hideg volt ott. Jιgesυvel volt telve a hαz, ott lakott a hideg.
De hamarosan vιge lett a hidegnek, mert megszόntettιk, eltόntettιk.
Az ifjak megszόntettιk a hideget.
Νgy hαt nem haltak meg; amikor hajnalodott, mιg ιltek.
Kιtsιgtelen, hogy az Alvilαg urai azt akartαk, hogy meghaljanak, de nem νgy tφrtιnt, ιs mikor
hajnalodott, mιg mindig virultak az egιszsιgtυl, ιs kisιtαltak, mikor a kόldφncφk ιrtόk jφttek.
​ Hogy lehet ez? Mιg nem haltak meg? ​ kιrdezte az Alvilαg ura.
Csak bαmultak Vadαsz ιs Jaguαrszarvas lαttαn.

[32.]

Ekkor az ifjakat bekόldtιk a Jaguαrok Hαzαba. A Hαz tele volt jaguαrokkal.

​ Ne egyetek meg minket!
Ez jαr nektek mondtαk az ifjak a jaguαroknak, ιs gyorsan nιhαny csontot dobtak nekik, ιs az αllatok a
csontokra vetettιk magukat.
Most mαr biztosan vιgόk van. Most mαr megνzleltιk a szνvόket. Ez azt jelenti, hogy legyυztιk υket.
Most eszik a csontjaikat ​ νgy beszιltek az υrφk.
Ιs szνvόk eltelt φrφmmel. De az ifjak nem haltak meg. Egιszsιgesen lιptek ki a Jaguαrok Hαzαbσl.
​ Mifιle emberek ezek? Honnan szαrmaznak? ​ kιrdeztιk mindnyαjan az Alvilαgban.

[33.]

Ιs azutαn belιptek a tϋzbe.

A tϋzben αllt egy Hαz.
Nem volt ott mαs, csak tϋz, de nem ιgtek el, csak megpφrkφlte, megcsapta υket a tϋz.
Ιs mαsnap, amikor hajnalodott, ismιt ιpsιgben voltak.
Azt hittιk rσluk, hogy azonnal meghalnak, annak kφzepιben, ahol voltak.
De nem νgy tφrtιnt, ιs csak az Alvilαgiak szνve csόggedt el.

[34.]

Ezutαn betettιk υket a Denevιrek Hαzαba.

Semmi sem volt a hαzban, csak denevιrek, egy Hαz tele Kamatcotccal, vagyis Halαldenevιrrel, nagy
αllattal, amelynek fogai akαr a kιsek ιs φlυfegyverek.
Akik arcuk elι jutottak, rφgtφn elpusztultak.
Ιs az ifjak bent voltak, de a fϊvσcsφveikben aludtak.
Ιs νgy nem ettιk meg υket a hαz lakσi.
De egyikόk mιgis rajtavesztett egy Halαldenevιr miatt, aki lejφtt ιs elυcsalta.
Ϊgy tφrtιnt, hogy dicsιrtιk bφlcsessιgόket.
Egιsz ιjjel rφpkφdtek ιs ​ Kilitc! Kilitc! ​ mondtαk a denevιrek.
Egιsz ιjjel νgy zajongtak.
De egy kis idυre abbahagytαk, ιs nem mozdultak, hanem az egyik fϊvσcsυ vιgιnιl gyόlekeztek.
Jaguαrszarvas ekkor νgy szσlt Vadαszhoz:
​ Hogyan tudnαd megnιzni, jφn-e a hajnal?
​ Lehet, hogy meglαthatom? ​ kιrdezte Vadαsz.
Ιs megprσbαlt kinιzni a fϊvσcsυ szαjαn, mert lαtni kνvαnta, hajnalodik-e.
Halαldenevιr ekkor egy pillanat alatt levαgta a fejιt, ιs Vadαsz szιthasνtott teste ott maradt fejetlenόl.
Jaguαrszarvas megkιrdezte:
​ Nem jφtt mιg el a hajnal? De Vadαsz nem moccant.
​ Hova lettιl, Vadαsz?
Nem lehet, hogy Vadαsz elment volna.
​ Mit csinαlsz?
De Vadαsz nem moccant. Csak mιly lιlegzιs hallatszott, νgy gyalαztαk meg Jaguαrszarvast.
​ Σ, jaj, elαrultak minket ​ mondta akkor Jaguαrszarvas.
Ιs ekkor a fejet elvittιk a labdajαtιk-tιrre.
Egyhalαl ιs Hιthalαl parancsαra az Alvilαg egιsz nιpe φrvendezett Vadαsz fejιnek.
Ιs ekkor Jaguαrszarvas szσlνtotta az αllatokat: a koatit, a pekarit, minden kicsiny ιs nagy αllatot az
ιjszaka vagy inkαbb az este folyamαn.
Kιrdezett tυlόk, ιs υk feleltek.
​ Mit esztek? Azιrt hνvtalak titeket, hogy hozzαtok ide az eledeleteket ​ mondta nekik Jaguαrszarvas.
​ Jσl van ​ feleltιk.
Ιs azonnal elindultak mind, hogy eledelόket hozzαk, egyόtt tιrtek vissza.
Egyesek korhadσ nφvιnyeket hoztak, mαsok leveleket, ismιt mαsok kφveket hoztak.
Volt, aki szemetet hozott.
Vαltozatos volt a kicsiny αllatok ιs nagy αllatok eledele.
Vιgόl mαr csak a koati hiαnyzott, hogy megjφjjφn ιs elhozza a magαιt. Tφkφt hozott.
Orrαval tolta maga elυtt.
Ιs a tφk Vadαsz fejιvι vαltozott, ιs rφgtφn szemet is faragtak rα.
Az agy a Mennyeiektυl jφtt.
Az Ιg Szνve volt.
Egylαbϊ Villanαs szαllt le, υ szαllt le a Denevιrek Hαzαba.
Bαr nem volt kφnnyϋ, befejezte az arcot, ιs ismιt jσ volt, szιpnek lαtszott a bυre.
S valσban beszιlt.
Ιs mivel ιppen ekkor kezdett hajnalodni, ιs a lαtσhatαr vφrφsφdφtt, szσltak a Keselyϋnek:
​ Sφtιtνtsd el ϊjra, Φreg ​ mondtαk.
​ Jσl van ​ mondta Nagyapa, ιs rφgtφn elsφtιtνtett. S νgy ismιt sφtιt lett.
Nιgyszer sφtιtνtett el Nagyapa. Keselyϋ most elsφtιtνtett mondjαk az emberek ma is. Aztαn az ιg
vφrφs ιs kιk lett, ιs Vadαsz megkezdte lιtezιsιt.
​ Jσ lesz? ​ kιrdeztιk Vadαsztσl.
​ Igen, jσ lesz ​ mondta. Ιs a fej valσban biccentett. Valσdi fejjι vαltozott.
Ekkor az ifjak megbeszιltιk terveiket, ιs megαllapodtak:
​ Te ne labdαzz, csak vigyαzz magadra, mindent ιn csinαlok egyedόl ​ mondta Jaguαrszarvas.
Rφgtφn megmagyarαzta Nyϊlnak:
​ Menj, helyezkedj el a jαtιktιren, maradj ott a paradicsomoknαl ​ mondta Jaguαrszarvas Nyϊlnak.
Amikor a labda felιd gurul, fuss ki azonnal, a tφbbit majd ιn elintιzem mondta, mikor ezeket az
utasνtαsokat adta Nyϊlnak.
A nap ιppen felkelt, ιs a kιt ifjϊ egιszsιgesen lιpett ki a Denevιrek Hαzαbσl.

[35.]

Ιs ismιt bedobtαk a labdαt.

Ιs Vadαsz feje gurult be a jαtιktιrre.
Mi mαr rιgen nyerιsben vagyunk, nektek vιgetek. Jobb feladni, biztosan elvesztettιtek mondtαk az
Alvilαgiak.
Mindazonαltal Vadαsz όtφtt.
​ άssιtek a fejιt, akαr a labdαt. Minket nem sιrtenek meg tφbbι, nem όtnek meg minket ​ mondtαk.
Ekkor az Alvilαg urai όtφttιk a labdαt.
Jaguαrszarvas visszaόtφtte, a labda egyenesen a gyϋrϋnιl αllt meg, gyorsan αtpattant a jαtιktιren, ιs
egy ugrαssal, kιt ugrαssal a paradicsom-όltetvιnyhez gurult.
A Nyϊl azonnal kifutott, nagyokat ugorva szaladgαlt, ιs az Alvilαg urai utαna futottak.
Szaladtak, lαrmαztak ιs Nyϊl utαn kiαltoztak.
A vιge az lett, hogy az Alvilαg urai mind elmentek.
Jaguαrszarvas ekkor megfogta Vadαsz fejιt, odatette, ahol eddig a tφk volt, azaz Vadαsz nyakαra.
A tφkφt pedig a labdajαtιk terιre gurνtotta.
Νgy Vadαsz visszakapta a fejιt.
Mindketten φrόltek.
Az Alvilαgiak futottak a labda utαn, ιs miutαn megtalαltαk a paradicsom kφzφtt, hνvtαk az ifjakat,
mondvαn:
​ Gyertek, itt a labdαnk, megtalαltuk ​ mondtαk. Mikor az Alvilαg urai visszatιrtek, felkiαltottak:
​ Mi tφrtιnt, mit lαtunk?
Azutαn ismιt jαtszani kezdtek, ιs ismιt egyik sem tudta legyυzni a mαsikat.
Ekkor Jaguαrszarvas belerϊgott a tφkbe, az megrepedt, a jαtιktιrre esett, magvai szιtszσrσdtak ιs a
nagyurak arcαba rφpόltek.
​ Mit talαltatok?
​ Mit hoztatok ide?
​ Ki hozta ide? ​ kιrdeztιk az Alvilαgiak.
Ιs νgy gyυzte le Vadαsz ιs Jaguαrszarvas az Alvilαgiakat. Mindketten kemιnyen szenvedtek, de bαrmit
tettek is ellenόk, semmivel sem tudtαk elpusztνtani υket.

[36.]

Most pedig megemlιkezόnk Vadαsz ιs Jaguαrszarvas halαlαrσl.

Νme, a beszαmolσ: felelevenνtjόk halαluk emlιkιt.
Mivel elυzetesen figyelmeztetιst kaptak, eltϋrtek minden szenvedιst, minden rαjuk vαrσ veszedelmet,
mιgsem haltak meg az Alvilαg megprσbαltatαsaitσl, ιs nem gyυztιk le υket az Alvilαg Vadαllatai.
Hνvtak az ifjak ezutαn kιt bφlcset, akik jφvendυmondσk voltak, a nevόk Sulu, azaz Szegιny ιs Pakam,
azaz Gazdag volt, ιs mindketten igazi varαzslσk voltak.
Az Alvilαg urai megkιrdezhetnek titeket. Tanαcsot hνvnak φssze, mert nem halhatunk meg, ιs nem
tudtak legyυzni minket. Meghiϊsνtottuk szαndιkaikat, ιs az αllatok sem tαmadtak meg minket. Jelet
ιrzόnk a szνvόnkben: a kemence-halαl vαr minket. Az Alvilαg lakσi φsszegyϋltek mαr, de mi mιgsem
haltunk meg. Halljαtok utasνtαsunkat, amit most elmondunk. Ha megkιrdeznek titeket halαlunkrσl
kιsυbb, amikor mi mαr teljesen elιgtόnk, mit mondanak majd, σ, Szegιny, σ, Gazdag, amikor szσlnak
hozzαtok?
​ Nem lenne jσ csontjaikat a szakadιkba dobni?
​ De akkor arcuk ϊjjαιled ​ mondjαtok majd nekik. Ha megkιrdeznek titeket:
​ Nem lenne jσ egy fαra akasztani υket? Νgy vαlaszoljatok:
​ Semmikιppen sem lenne jσ, mert akkor ismιt lαtni fogjαtok ϊjjαιledni arcukat.
Ιs amikor harmadszor azt kιrdezik:
​ Talαn egyszerϋen a folyσba kιne dobni csontjaikat? Ha megkιrdezik, νgy vαlaszoljatok:
Jσ lenne, ha meghalnαnak; azutαn jσ lenne csontjaikat egy υrlυkφvφn porrα υrφlni, ahogy a friss
kukoricαt υrlik; egyenkιnt megυrφlni mindegyiket, azutαn rφgtφn a folyσba dobni, a folyσ fenekιre,
hogy szιtvigye a vνz υket a kicsiny ιs a nagy hegyek kφzφtt.
​ Ezt mondjαtok akkor.
Ιs azutαn beteljesόl a jσslat, amelyet megmondtunk nektek szσlt Vadαsz ιs Jaguαrszarvas, amikor
megjφvendφltιk halαlukat.
Elkιszόlt a nagy kυkemence, akαr egy balcsefυzυ(40), az Alvilαgiak kιszνtettιk.
Hatalmas αgakat raktak bele.
Ιs ezutαn megιrkeztek a kόldφncφk, hogy elkνsιrjιk υket, megιrkeztek Egyhalαl ιs Hιthalαl kόldφncei.
Menjetek az ifjakhoz, hogy jφjjenek ιs lαssanak minket, mivel valσban prσbαra tesszόk υket,
mondtαk az urak, σ, ifjak ​ szσltak nekik a kόldφncφk.
​ Jσl van ​ feleltιk az ifjak.
Gyorsan elindultak, ιs megιrkeztek a kυkemence ajtajαhoz.
Ott akartαk kιnyszerνteni, lιpre csalni az ifjakat, jαtιkkal.
​ Ugorjuk αt a balcsιnkat, nιgyszer egymαs utαn, σ, ifjak ​ mondta nekik Egyhalαl.
​ Nem tudsz fιlrevezetni minket, nem ismerjόk talαn a halαlunkat, σ, urak? ​ mondtαk υk.
Arcukkal egymαs felι fordultak, megfogtαk egymαs kezιt, fejjel elυre a kυkemencιbe zuhantak, ιs ott
halt meg mindkettυ.
Az Alvilαgiakat ismιt eltφltφtte az φrφm.
Amikor ιppen nem φrvendeztek ιs nem fόtyόltek az ujjukkal, nagyokat kiαltottak.
Vιgre ϊrrα lettόnk felettόk, igazαn nehezen adtαk meg magukat ​ mondtαk.
Rφgtφn hνvtαk Szegιnyt ιs Gazdagot, akik megtartottαk szavukat, amikor megkιrdeztιk tυlόk, mi legyen
az ifjak csontjaival, amikor felszσlνtottαk υket az Alvilαgiak.
Ezutαn a csontokat megυrφltιk, ιs a folyσba dobtαk.
De a csontok nem jutottak messzire.
Rφgtφn lesόllyedtek, de ιpp csak a vνz szνne alα, szιp ifjakkα vαltak, ιs arcuk elυtϋnt, ιs νgy ϊjra
megjelentek.

[37.]

Az φtφdik napon ismιt megjelentek.

Az emberek lαttαk υket a folyσban.
Mindkettυ halembernek lαtszott.(41)
Aztαn az Alvilαgiak is meglαttαk arcukat, ιs az egιsz folyσban vadαszni kezdtek rαjuk.
Mαsnap ϊjra megjelentek az ifjak.
Φreg koldusnak lαtszottak, rongyokkal az arcukon, rongyokkal a hαtukon, rongyos takarσkban.
Nem csinαltak semmit, amikor megjelentek, amikor az Alvilαgiak meglαttαk υket, hanem eljαrtαk a
kuviktαncot, a menyιttαncot, a tatu tαncαt, ιs kόlφnφsen a szαzlαbϊ tαncαt, a gαzlσmadαr tαncαt, ιs mιg
sok egyιb csodαt.
Hαzakat gyϊjtottak fel ϊgy, mintha a valσsαgban leιgtek volna, ιs egy pillanat alatt ismιt αlltak, mint
azelυtt.
Az Alvilαgiak nagyon ιberen figyeltιk υket.
Azutαn felαldoztαk magukat, mindkettυ meghalt ιs holtan elterόlt.
Miutαn megφltιk magukat, arcuk egy pillanat alatt ϊjjαιledt.
Az Alvilαgiak csak bαmultak, amikor ezt lαttαk. Ιs mindezt azιrt tettιk, hogy megfιlemlνtsιk az
Alvilαgot, mielυtt vιgleg legyυznιk.

[38.]

Tαncaik hνre hamarosan eljutott Egyhalαl ιs Hιthalαl nagyurak fόlιbe. Mikor meghallottαk, νgy
szσltak:
​ Ki ez a kιt koldus?
​ Valσban ilyen mulattatσ?
​ Igen, valσban gyφnyφrϋen jαrjαk.
Mindent tudnak vαlaszoltαk a hνrhozσk. Megόzentιk nekik, hogy menjenek az urak elι, mivel azok
boldogan hallottαk mindezt, ιs kφnyφrφgtek kόldφnceiknek, vegyιk rα υket, ιs jφjjenek el.
Jφjjenek ιs mutassαk meg, hogy mi is lαssuk, megcsodαlhassuk ιs bαmulhassuk υket szσltak az urak ,
νgy mondjαtok meg nekik mondtαk a kόldφncφknek, ιs azok hamarosan megιrkeztek a tαncosokhoz, ιs
αtadtαk nekik az urak όzenetιt.
​ Nem nagyon akarunk odamenni, mert, υszintιn szσlva, fιlόnk.
​ Nem, nem!
​ Hogyne szιgyellnιnk egyenesen az urak hαzαba menni!
​ Az arcunk csϊf. Nem!
​ Tetszik, vagy nem, a szemόnk szαnalmas.
​ Lehet, hogy nem lαtni, de mi csak szegιny tαncosok vagyunk.
Mit mondunk koldustαrsainknak, akik ide jφttek ιs lαtni akarjαk tαncainkat, hogy felviduljanak
velόnk?
Nem tαncolhatunk az uraknak, ezιrt nem akarunk menni, σ kόldφncφk mondta Vadαsz ιs
Jaguαrszarvas.
Vιgόl nagy nehezen, sok όggyel-bajjal rαbνrtαk υket.
Vonakodva mentek. Nem akartak sietni.
Sokszor megmakacsoltαk magukat, csak hogy megalαzzαk a kόldφncφket, kνsιrυiket, νgy mentek az
urakhoz.

[39.]

Ιs megιrkeztek az urak elι.

Mιlyen meghajtottαk fejόket, fφldre vetettιk magukat, arcukat porba fektettιk, amikor megιrkeztek.
Megalαzkodtak, mιlyen meghajolva, leborulva; hαtukat rongyok borνtottαk.
Nyomorultnak lαtszottak, amikor odaιrtek.
Azutαn kikιrdeztιk υket hegyeikrυl, vαrosaikrσl, anyjukrσl ιs apjukrσl.
​ Honnan szαrmaztok? ​ kιrdeztιk tυlόk.
Nem tudjuk, σ, Nagyϊr. Sosem ismertόk anyαnk ιs apαnk arcαt; kicsik voltunk, mikor meghaltak
ennyit mondtak mindφssze.
Nem is szσltak tφbbet.
​ Rendben van, most adjαtok elυ mutatvαnyotokat. Mit kιrtek ιrte fizetsιgόl? ​ kιrdeztιk tυlόk.
​ Nem kιrόnk mi semmit. Hiszen nagyon fιlόnk ​ vαlaszoltak a nagyϊrnak.
​ Ne fιljetek, ne rettegjetek.
Gyerόnk, tαncoljatok: Elυszφr azt jαtsszatok, hogy felαldozzαtok magatokat ιs felιgetitek a hαzamat.
​ Tegyetek meg mindent, amit csak tudtok, hogy lαssuk.
​ Νgy akarjuk.
​ Azιrt kόldtόnk ιrtetek, mert kedves ez a szνvόnknek.
​ Mivel szegιnyek vagytok, megkapjαtok a fizetsιget ​ mondtαk nekik.
Νgy hαt ιnekelni ιs tαncolni kezdtek. Az Alvilαgiak mind φsszegyϋltek.
Leόltek, nιztιk, υk pedig mindent eltαncoltak, a menyιt, a kuvik, a tatu tαncαt. Ιs a nagyϊr νgy szσlt
hozzαjuk:
​ Αldozzαtok fel a kutyαmat, ιs keltsιtek ϊjra ιletre ​ mondta nekik.
​ Jσl van ​ mondtαk.
Felαldoztαk a kutyαt, ιs ιletre keltettιk. Ιs a kutya, amikor ϊjra ιletre keltettιk, igazαn boldog volt.
Ιlvezettel csσvαlta a farkαt, mikor ιletre keltettιk. Ekkor a nagyϊr νgy szσlt hozzαjuk:
Most ιgessιtek fel a hαzamat. Ekkor felgyϊjtottαk a nagyϊr hαzαt. Valamennyi ϊr ott όlt a hαzban, de
nem ιgett el. A hαz egyszerre ismιt ιp lett.
Egyetlen tαrgy sem pusztult el Egyhalαl hαzαban. Ιs αmuldozott minden ϊr. Bαrmit tαncoltak, minden
nagyon tetszett nekik. Ezutαn a nagyϊr νgy szσlt hozzαjuk:
​ Most φljetek meg egy embert, αldozzαtok fel, de ne engedjιtek meghalni ​ mondta nekik.
​ Jσl van ​ feleltιk.
Fogtak egy embert, felαldoztαk, szνvιt azonnal kitιptιk ιs az urak elι tettιk, azok pedig, Egyhalαl ιs
Hιthalαl, csodαltαk υket.
Ezutαn egy pillanat alatt ιletre keltettιk az embert, ιs annak szνve megtelt φrφmmel, amikor ιletre kelt.
Az urak pedig el voltak bϋvφlve.
​ Most pedig αldozzαtok fel magatokat, hadd lαssuk.
​ Valσban nagyon ιlvezzόk tαncaitokat ​ ismιtelgettιk az urak.
​ Jσl van, urak ​ feleltιk.
Ιs felαldoztαk magukat. Jaguαrszarvas felαldozta Vadαszt. Minden rιszιt kiszedte, levαgta karjαt ιs
lαbαt. Feje elvαlt ιs odιbb gurult. Kitιpte a mellιbυl szνvιt, ιs az szιthasadt.
Az Alvilαg urai megmαmorosodtak a lαtvαnytσl.
De ekkor csak Jaguαrszarvas tudott tαncolni.
​ Kelj fel ​ mondta, ιs Vadαsz abban a pillanatban ιletre kelt.
Nagyon boldogok voltak, ιs boldogok voltak az urak is, mert a mutatvαny sikerόlt.
Ϊgy felvidult Egyhalαl ιs Hιthalαl szνve, mintha maguk tαncoltαk ιs mϋveltιk volna mindezeket.
 [40.]

Ιs ekkor Vadαsz ιs Jaguαrszarvas tαncaitσl vαgyakozαssal ιs kιtsιgbeesιssel telt meg a szνvόk. Ιs

Egyhalαl ιs Hιthalαl parancsot adott:
​ Velόnk tegyιtek meg! Minket αldozzatok fel! ​ mondtαk.
​ Minket αldozzatok fel, ugyanϊgy ​ mondta Egyhalαl ιs Hιthalαl Vadαsznak ιs Jaguαrszarvasnak.
Jσl van. Ιletre keltόnk. Ti nem a Halαl vagytok? Szσrakoztatunk titeket, ιs tudjuk, hogy ti vagytok az
αltalatok nemzett gyerekek uralkodσi ​ mondtαk az uraknak.
Elυbb Egyhalαlt αldoztαk fel, aki az Alvilαg uralkodσja ιs az urak ura volt.
Ιs amikor Egyhalαl halott volt, Hιthalαl kφvetkezett.
De nem keltettιk υket ιletre.
Az Alvilαgiak pedig elmenekόltek.
Ott lαttαk halott uraikat. Az ifjak pedig lyukakat fϊrtak belιjόk, mνg csak telis-tele nem lettek
lyukakkal.
Pusztαn azιrt, hogy megalαzzαk υket.
Egy pillanat alatt megφltιk az egyik uralkodσt ιs nem keltettιk ϊjra ιletre.
A mαsik nagyϊr pedig mιlyen meghajolt, amikor a tαncosok elι jαrult.
Nem egyezett bele ιs nem tφrυdφtt bele.
​ Kφnyφrόljetek rajtam ​ mondta, mikor magαhoz tιrt.
Vιgόl φsszes fiaikat ιs nemzett gyermekeiket egy nagy szakadιkba kόldtιk.
Egyetlen tφmegkιnt prιselυdtek φssze a keskeny szakadιkban, ahovα φsszezsϊfoltαk υket.
Ιs hangyαk tφmegιvel talαlkoztak ott, hangyαk valσsαgos αradatαval.
Νgy aztαn kijφttek onnan. Meghajoltak, ιs mind megadtαk magukat.
Megalαzkodtak, ιs adσfizetυvι lettek.
Νgy gyυztιk le az Alvilαg urait.
Igazi csoda volt, ιs csak αtvαltozαsukkal tudtαk az ifjak ezt vιghezvinni.
Ekkor az ifjak megneveztιk magukat.
Ιs kikiαltottαk diadalukat az Alvilαg nιpei elυtt.

[41.]

​ Halljαtok nevόnket, kimondjuk a nevόnket!

​ Megmondjuk nektek atyαink nevιt is.
​ Mi vagyunk itt! Mi! Vadαsz ιs Jaguαrszarvas a nevόnk.
​ Ιs apαink, akiket megφltetek, Egyvadαsz volt ιs Hιtvadαsz. Ez volt a nevόk.
​ Mi pedig, akiket itt lαttok, apαink kνnjaiιrt ιs megprσbαltatαsaiιrt αllunk bosszϊt rajtatok.
​ Ezιrt bνrtuk ki mindazt a szenvedιst, amit rαnk mιrtetek. Ιs ez az, amiιrt elpusztνtunk mindnyαjatokat.
​ Senki sem menthet meg, elvesztetek ​ mondtαk. Erre az Alvilαgiak leborultak. Mindnyαjan sνrtak.
Kφnyφrόljetek rajtunk, σ, Vadαsz ιs Jaguαrszarvas. Igaz, hogy vιtkeztόnk apαitok ellen, akiket nιven
neveztetek, ιs akik a Por Udvarαban vannak eltemetve ​ mondtαk akkor.
​ Jσl van. Kihirdetjόk nektek νtιletόnket.
Halljαtok mindnyαjan, Alvilαg nιpe: Mivel a ti Napotok ιs szόletιsetek tφbbι nem vαlik naggyα, ezιrt
αldozatotok sem lesz mαr nagy. Kicsi lesz, vφrφs nedv lesz csak, ιs nem tiszta vιr.
Serpenyυket, edιnyeket kaptok puha dolgokkal, kiprιselt ιtelekkel, ιs csak a fόvek fiait, csak a
pusztasαgok fiait ehetitek majd, csak a bozσtok ivadιkait. Nem juthattok semmilyen napfιnyben ιlυhφz,
napvilαgra nemzetthez.
​ Csak gyantαt fυznek elυttetek.(42)
​ Csak a bϋnφzυ, a gonosz, a gyαszolσ, a kapzsi fog hozzαtok kφnyφrφgni.
​ Nem fogjαtok tφbbι hirtelen elragadni az embereket.
​ Csak a tejfϋ nedveire vigyαzhattok, νgy beszιltek az Alvilαg nιpιhez.
Νgy kezdυdφtt az Alvilαg romlαsa ιs imαdatαnak elmϊlαsa.
Nιhai Napjuk nem volt nagy; az egykori nιp csak harcolni akart.
Valσjαban mαr nem voltak ugyanazok az istenek, mint azelυtt. Csak arcuk volt fιlelmesen gonosz.
Valσjαban harcosok lettek, Bagolyemberek, Baglyok.
Υk buzdνtottak a bϋnre, hαborϊra, elrejtett szνvϋ emberek voltak, feketιk ιs fehιrek egyszerre.
Ostoba arcϊaknak, zsarnokoknak hνvtαk υket, mivel arcukat festιkkel ιs zsνrral kentιk.
Νgy vesztettιk el nagysαgukat ιs dicsυsιgόket.
Soha tφbbι nem lettek hatalmasok.
Ιs mindez Vadαsz ιs Jaguαrszarvas mϋve volt.
Ιs kφzben valaki zokogott, Nagyanya sνrt ιs jajveszιkelt a kukoricaszαrak elυtt, melyeket elόltetve
hαtrahagytak.
A kukoricαk virαgot bontottak, aztαn elszαradtak, amikor a fiϊk a kemencιben elhamvadtak.
Azutαn ismιt kivirαgoztak, ιs akkor Nagyanya αldozati tόzet gyϊjtott. Gyantαt ιgetett a kukoricaszαrak
elυtt.
Νgy emlιkezett unokαira.
Ιs Nagyanya szνve megtelt φrφmmel, mikor a kukorica mαsodszor is kivirαgzott.
Ezutαn Nagyanya imαdta a kukoricaszαrakat.
Ιs a Hαz Kφzepιnek, az Udvar Kφzepιnek nevezte el, Ιlυ Kukoricαnak, Sima Fφldnek.
Azιrt neveztιk a Hαz Kφzepιnek, az Udvar Kφzepιnek, mert ιppen a hαzuk kφzepιre όltettιk el a
kukoricαt.
Ιs Sima Fφldnek, mert sima fφldbe όltettιk, ιs Ιlυ Kukoricαnak, mert kivirαgzott.
Nevιt tehαt Nagyanya adta, de Vadαsz ιs Jaguαrszarvas όltette.
Nos hαt, lαttαk atyαikat, akik mαr rιgen meghaltak, Egyvadαszt ιs Hιtvadαszt, ϊjra lαttαk υket, atyαik
arcαt ott az Alvilαgban, ιs az atyαk ϊjra szσltak hozzαjuk, mivel legyυztιk az Alvilαgot.

[42.]

Ott volt hαt atyjuk.

Φssze akartαk rakni Hιtvadαszt. Hogy φsszerakjαk, elmentek a Por Udvarαba.
Ιs valσban, az arca lιtezni akart.
Megkιrdeztιk tυle mindennek a nevιt, a szαjαιt, orrαιt, szemgφdrιιt.
Elυszφr megtalαlta a neveket, de nem tudott tφbbet mondani. Nem tudott tφbbι nevet adni, nem tudta
ajkαnak nevιt, nem tudott beszιlni.
Νgy azutαn kφszφntφttιk, ιs otthagytαk atyjuk szνvιt.
​ Itt maradsz, a Por Udvarαban, ιs itt fognak felidιzni a jφvυben ​ mondtαk neki gyermekei.
Ettυl a szνve megvigasztalσdott.
Legelυszφr hozzαd jφnnek ιs elsυkιnt tιged imαdnak a Vilαgossαg Gyermekei, a Vilαgossαg Fiai.
Neved nem vιsz el. Νgy legyen! ​ mondtαk atyjuknak, νgy vigasztalvαn υt.
Mi vagyunk halαlod megbosszulσi, elveszejtιsednek, megprσbαltatαsaidnak, keserϋsιgeidnek a
megbosszulσi.
Ezzel elbϊcsϊztak tυle, miutαn az Alvilαgot leigαztαk mαr.
Aztαn felmentek, vissza a fιnybe, ιs azonnal az ιgbe szαlltak.
Egyikόk a Nap lett, mαsikuk a Hold.
Ekkor az Ιgbolt ιs a Fφld megvilαgosodott, υk pedig mιg mindig az ιgben lakoznak.
Ιs a nιgyszαz ifjϊ, akiket Alligαtor megφlt, most kνsιretόkkι lett, az ιg csillagaivα vαltoztak.

A NEGYEDIK TEREMTΙS

[43.]

Νme a kezdet, amikor kigondoltαk az embert ιs elterveztιk, hogy mibυl legyen az ember teste.
Szσlott akkor a Szόlυ ιs a Nemzυ, aki a Teremtυ ιs az Alakνtσ volt, a Felsιges, ιs nιv szerint
Tollaskνgyσ.
​ Megιrkezett mαr a Hajnal, megjelent mαr tαplαlσnk ιs eltartσnk, a fιnytυl szόletett ιs fιnytυl nemzett.
​ Megjelent mαr az Ember, a Fφld Szνvιnek lakσja ​ νgy szσltak υk.
Egyesνtettιk gondolataikat ιs bφlcsessιgόket a sφtιtsιgben ιs az ιjszakαban, beszιlgettek ιs vitatkoztak,
elmιlkedtek ιs gondolkodtak, φsszekφtφttek ιs szιtvαlasztottak, ιs νgy jφtt el bφlcsessιgόk fιnyesen ιs
tisztαn.
Megtalαltαk ιs fenntartottαk azt, ami az ember teste lett.
Ez egy kicsit kιsυbb tφrtιnt, azutαn, hogy a Nap, a Hold ιs a csillagok megjelentek a Teremtυ ιs
Alakνtσ felett.

[44.]

A Szakadιkban, amelyet Keserϋvνznek neveznek, tϋntek fel a sαrga ιs a fehιr kukoricacsφvek.

 [45.]

Νme az αllatok, amelyek az ιteleket hoztαk: Jak, vagyis Vadmacska, Utiju, vagyis Prιrifarkas, Kvell,
vagyis Arapapagαj ιs Hob, vagyis Varjϊ ​ ahogy υket neveztιk.
Ez a nιgy αllat tudσsνtotta υket a sαrga kukoricacsφvekrυl ιs a fehιr kukoricacsφvekrυl.
Odamentek a Szakadιkhoz, hogy kijelφljιk a Szakadιkba vezetυ utat.
Ιs ott talαltαk meg az ennivalσt, amely a teremtett ember, a megformαlt ember hϊsαvα lett.
Ιs a vνz volt a vιre, ebbυl lett az ember vιre.
Νgy kerόltek a kukoricacsφvek a Szόlυkhφz ιs a Nemzυhφz.
Φrφmmel tφltφtte el υket a csodαlatos hegy, amely telis-tele volt sαrga ιs fehιr kukoricacsφvek(43)
tφmegιvel, rengeteg kakaσval ιs patasιval, megszαmlαlhatatlan tulul, kaves, kinom, tapal ιs ahacse
gyόmφlccsel ιs temιrdek mιzzel.(44)
Telve volt a hegy a legνzesebb ennivalσval, a vαrosban, a Szakadιknαl, nιv szerint Keserϋvνznιl.
Volt ott mindenfιle tαplαlιk, kicsiny ιs nagy gyφkerek, kicsiny ιs nagy zφldsιgek.
Az αllatok jelφltιk ki az utat.
Ιs azutαn megυrφltιk a sαrga ιs fehιr kukoricαt, ιs Smukanι kilenc vιkαval kιszνtett, s ebbυl a
tαplαlιkbσl vνzzel keverve keletkezett az erυ, ez lett az ember hαja, ebbυl lett zsνrja, amikor a Szόlυ
ιs Nemzυ kidolgoztαk, a felsιges ιs Tollaskνgyσ, ahogyan υket neveztιk.
Ezutαn kezdtek beszιlgetni elsυ anyαnk ιs apαnk megformαlαsαrσl.
Testόket csak sαrga ιs fehιr kukoricαbσl kιszνtettιk, csak tαplαlιkbσl kιszνtettιk az ember lαbait ιs
karjait. Υk voltak legelsυ atyαink, a nιgy eredeti ember. Kezdetben csak tαplαlιkbσl volt a testόk.

[46.]

Az elsυ embereket(45), akiket megalkottak ιs megmintαztak, νgy neveztιk: az elsυ Balam Kicse, azaz
Jaguαr-kicse volt, a mαsodik Balam Akab, azaz Jaguαrιj, a harmadik Mahukutah, azaz Semmi ιs a
negyedik Ski Balam, vagyis Szιljaguαr.(46)
Ez volt elsυ anyαink ιs apαink neve.
Azt mondjαk, hogy csak kιszνtettιk ιs mintαztαk υket, nem volt anyjuk, nem volt apjuk, φnmaguktσl
voltak hυsφk, mint mondottuk.
Nem asszony szόlte, nem a Teremtυ, Alakνtσ, nem az Υsatyαk nemzettιk υket.
Csodαval ιs varαzslattal alkotta υket a Teremtυ, az Alakνtσ, a Szόlυ ιs Nemzυ, a Felsιges ιs
Tollaskνgyσ.
S minthogy emberi formαjuk volt, emberek lettek.
Beszιltek, tαrsalogtak, lαttak, hallottak, jαrkαltak, megfogtαk a dolgokat.
Nagyszerϋ emberek voltak.
Szιp emberek voltak.
Alakjuk emberi volt.
Lιlegeztek ιs lιteztek.
Lαttak is, ιs megismertek az ιg alatt mindent, ha lαttαk.
Hirtelen kφrbe tudtak pillantani ιs mindent meglαttak maguk kφrόl az ιgbolton ιs a Fφld kerek
arculatαn.
Alig kellett egy pillanat, ιs mαr mindent ιszrevettek.
Nem kellett jαrkαlniuk, hogy megnιzzιk, mi van az Ιg alatt.
Csak ott αlltak, ιs nιztek.
Naggyα vαlt ιrtelmόk ιs bφlcsessιgόk.
Szemόk elsiklott az erdυk, a sziklαk, a tavak, a tengerek, a hegyek ιs a vφlgyek fφlφtt.
Valσban, υk voltak a legkedvesebbek az emberek kφzφtt: Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.

[47.]

Ιs ezutαn a Teremtυ ιs Alakνtσ megkιrdezte tυlόk:

​ Kellemes a lιtezιs?
​ Ιrzitek?
​ Milyen a lαtαs?
​ Milyen a hallαs?
​ Hαt nem jσ, hogy beszιlhettek ιs jαrhattok?
​ Nιzzιtek, mi minden van az ιg alatt!
​ Hαt nem tisztαk a hegyek?
​ Lαtjαtok a vφlgyeket?
​ Nosza, prσbαljαtok ki! ​ mondtαk nekik. Ekkor lαtni kezdtek mindent az Ιg alatt.
Ιs megkφszφntιk a Teremtυnek ιs Alakνtσnak:
​ Kφszφnjόk, kιtszer is kφszφnjόk, hαromszor is kφszφnjόk, hogy megteremtettetek bennόnket.
​ Ιs hogy van szαnk ιs arcunk.(47)
​ Beszιlόnk, hallunk, tφprengόnk, mozgunk, ιs nagyszerϋen gondolkodunk.
​ Ιrtjόk a tαvolit ιs a kφzelit, lαtjuk a nagyot ιs a kicsit, ami az Ιgben ιs a Fφldφn van.
​ Hαla nιktek, amiιrt megteremtettetek, megformαltatok, megalkottatok.
Hogy lιtezόnk, σ Nagyanyαnk, σ Nagyapαnk! mondtαk, kφszφnetet mondva megteremtιsόkιrt,
lιtrehozαsukιrt.
Megιrtettek mindent.
Lαttαk a Nιgy Teremtιst, a Nιgy Pusztulαst, az Ιg Mιhιt ιs a Fφld Mιhιt.
De a Teremtυ ιs az Alakνtσ nem nagy φrφmmel hallgatta υket.
Nem jσ az, hogy teremtmιnyeink, alkotαsaink νgy beszιlnek. Azt mondjαk, hogy ismernek minden
nagyot ιs kicsit.

[48.]
Νgy aztαn a Teremtυ ιs Alakνtσ visszavette tυlόk a tudαst.
​ Mit tegyόnk, hogy csak kφzelre lαssanak?
​ Hogy csak kis terόletιt lαssαk a Fφldnek?
​ Hαt a nevόk nem teremtmιnyι ιs megformαltι?
Hasonlσk lesznek az istenekhez, hacsak el nem kezdenek szaporodni, amikor hajnalodik ιs
megvilαgosodik.
​ Νgy legyen!
​ Rontsuk el υket egy kicsit.
​ Erre van mιg szόksιg.
​ Nem fognak hozzαnk hasonlσan cselekedni, ha tϊl nagyra nυ az ιrtelmόk ιs mindent meglαtnak?
​ Hαt egyenlυek lesznek velόnk?
​ Mit tegyόnk velόk?
​ Szemόk csak a kφzelit lαssa meg!
Νgy szσlt Ιg Szνve, Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs, Zφld Villanαs, Felsιges, Tollaskνgyσ, Szόlυ ιs
Nemzυ, Spijakok ιs Smukanι, Teremtυ ιs Alakνtσ, ahogyan υket nevezik.
Ιs akkor megvαltoztattαk ιletόket, formαjukat, alakjukat.

[49.]

Akkor az Ιg Szνve kφdφt fϊjt szemόkre.

Megvakultak, ahogyan a tόkφr elhomαlyosul, szemόk vakkα lett.
Csak kφzelre lαttak, bαrmilyen tisztαk voltak is a dolgok, νgy aztαn elveszνtettιk felfogσkιpessιgόket,
ιs a nιgy ember minden bφlcsessιge elveszett az elejιn, a kezdet kezdetιn.
Ily mσdon teremtυdtek, νgy kaptak alakot Elsυ Nagyapαink, Elsυ Apαink az Ιg Szνve ιs a Fφld Szνve
αltal.
Azutαn lettek tαrsaik, teremtυdtek asszonyaik.
Υket is egyedόl az Istenek gondoltαk ki.
Alvαs kφzben ajαndιkoztαk nekik.
Valσban gyφnyφrϋek voltak: Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr asszonyai.
Amikor az asszonyok mαr ott voltak, ιletre keltettιk υket, ιs tαrsaik lαtαsαtσl φrφmmel telt meg a
szνvόk.
Νme a nevόk: Vφrφstengerhαza volt a neve Jaguαrkicse asszonyαnak, Szιpsιghαza volt Jaguαrιj
asszonya, Kolibrihαza volt Semmi felesιge ιs Papagαjhαza volt Szιljaguαr felesιgιnek a neve.
Νgy neveztιk asszonyaikat, akik kirαlynυk lettek.
Tυlόk szόlettek a kis tφrzsek ιs a nagy tφrzsek, ez a mi eredetόnk, a Kicse nιpι.
Sokan voltak a papok ιs αldozatbemutatσk, tφbbι mαr nemcsak nιgyen, bαr Kicse nιpιnek anyαi nιgyen
voltak.
Mindegyiknek mαs volt a neve.
Arra, Napkeleten, megsokasodtak.
Sok kόlφnbφzυ nevόk volt.
Υk lettek a nιpek: Tepeu, azaz Felsιges, Oloman, azaz Labdajαtιkos, Kohah, azaz Maszkos, Kenles
Ahau, azaz Urak Gyermekei, ahogy kιsυbb is neveztιk υket, a nιpek nevekιnt.
Ιs ott, Napkeleten, szaporodtak.
Ismeretes az eredete az Αgaknak ιs Lαtnokoknak is.
Egyόtt jφttek Napkeletrυl.
Jaguαrkicse volt a nagyapja ιs az apja a Kavekok(48) kilenc Nagyhαzαnak; Jaguαrιj volt a nagyapja ιs
az apja a Nihaibok(49), azaz a Nagyhαzak Nιpe kilenc Nagyhαzαnak; Semmi volt a nagyapja ιs az
apja az Ahaukicsιk, vagyis az Ϊrkicsιk nιgy Nagyhαzαnak.
Hαrom csoportot alkottak a csalαdok, ιs sohasem feledtιk Nagyatyjuk ιs Atyjuk nevιt.
Υk voltak a Nemzυk ιs Szόlυk ott, Napkeleten.
Ιs ott voltak az Αgak, a Lαtnokok, a tizenhαrom alαrendelt nιppel.
E tizenhαrom volt: Tekpanok(50), a Palotαk Nιpe a Rabinalokkal, a Kakcsikelek, a Tόzes Fαk Nιpe, a
Tcikinahαk, a Madαrhαz(51) Nιpe, a Szakahibok, a Fehιr Kukorica Nιpe, a Lamαkok, a Tφltιs Nιpe, a
Kumatcok, a Kνgyσk Nιpe, a Tuhalhαk, a Fόrdυhαz Nιpe, az Ucsabahαk, a Szσnokhαz Nιpe, a
Csumilahαk, a Csillaghαz(52) Nιpe, a Kibahαk, a Lαdahαz Nιpe, a Batenahαk, a Gyϋrϋhαz Nιpe, az
Akulvinalok, a Kas Emberei, a Balamihαk, a Jaguαrhαz Nιpe, a Kancsakelek, a Kνgyσtartσk Nιpe ιs a
Balamvolobok, a Jaguαrbιl Nιpe.
Valσjαban ezek voltak a legnagyobbak az alαrendelt tφrzsekbυl.
Csak a legnagyobbaktσl beszιlόnk, amelyeket felsoroltunk, kιsυbb is sokan jφttek, mindegyikόk a
vαros egy rιszιt kιpviselte.(53)
Nem nevezzόk meg υket.
Υk tehαt tovαbb sokasodtak ott, Napkeleten.
Sok ember lett belυlόk, ahogyan a sφtιtsιgben szaporodtak.
Sem a Nap, sem a Vilαgossαg nem szόletett mιg meg, mialatt υk sokasodtak.
Mindnyαjan egyόtt ιltek, nagy szαmban lιteztek ιs jαrtak-keltek ott, Napkeleten.
Senki sem tαplαlta ιs segνtette υket, de meghajtottαk fejόket az Ιgnek.
Nem tudtαk, merre menjenek.
Hosszϊ ideig csak ennyit tettek, kιnyelmesen voltak ott, fekete emberek, fehιr emberek.
Sokfιlιk voltak, sokfιle nyelven beszιltek.
Elszσrva a hegyoldalakon, nemzedιkek ιltek az ιg alatt.
Voltak hegyi emberek, akik elrejtettιk arcukat ιs nem ιpνtettek hαzat, csak vαndoroltak a kicsiny ιs a
nagy hegyekben.
​ Mintha csak bolondok lennιnek ​ mondtαk rσluk.
Mert a hegyi emberek veszιlyt jelentenek mondtαk. Vαrtαk a Nap felkeltιt, ιs mindnyαjan egy nyelvet
beszιltek.
Nem hνvtαk segνtsιgόl sem a Fαt, sem a Kφvet, hogy azok emlιkeztessιk υket a Teremtυ ιs az Alakνtσ,
az Ιg Szνve ιs a Fφld Szνve szavαra.
Valσjαban emlιkeztek arra, ami titok volt ιs kiderόlt.
Mαst sem tettek, csak imαdkoztak.
Szerettιk a Szσt, rajongtak ιrte, imαdtαk; jαmbor emberek voltak, arcukat lehajtottαk az Ιg elυtt,
amikor fiaikιnt ιs lαnyaikιnt imαdkoztak.
​ Σ, Teremtυnk, σ, Alakνtσnk!
​ Nιzz rαnk!
​ Hallgass meg minket!
​ Ne sanyargass minket, ne fordulj ellenόnk, σ, Isten az Ιgben ιs a Fφldφn!
​ Ιg Szνve, Fφld Szνve!
​ Adj Jelet, adj Szσt, a Napok Ϊtjαn, a Fιny Ϊtjαn, amikor pirkad ιs kivilαgosodik.
​ Nagy az φsvιny gazdagsαga, nagy az ϊt gazdagsαga.
​ Adj bιkessιget ιs vilαgossαgot, nyugalmat ιs bιkιt, jφjjφn a teljes fιny ιs a teljes bιke.
​ Adj teljes ιletet ιs lιtezιst, Te, Egylαbϊ Villanαs, Tφrpe Villanαs, Zφld Villanαs, Ιgtαjak Tφrpe Istene,
Ιgtαjak Zφld Istenei, Sσlyom, Vadαsz, Felsιges, Tollaskνgyσ, Szόlυ ιs Nemzυ, Spijakok, Smukanι,
Nap Φreganyja, Fιny Φreganyja, pirkad, kivilαgosodik ​ mondtαk, aztαn imαdkoztak ιs kφnyφrφgtek.
Szabαlyoztαk a hajnalra valσ vαrakozαst, csak bαmultak Napkelet felι, hogy nιzzιk ιs lαssαk a
Napkνsιrυt, a Nagy Csillagot, amikor a Napnak meg kell szόletnie, hogy kivilαgνtsa az Ιg boltozatαt,
ιs a Fφld arculatαt, ιs megvilαgνtsa az emberek lιpteit, akiket immαr teremtettek ιs megalkottak.
Aztαn Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr νgy szσlt:
​ Most pedig vαrjuk a hajnalt ​ mondtαk.
Nagy bφlcsek voltak: okos emberek, αldozσpapok voltak; Lαtnokok ahogy υket neveztιk. Mivel mιg
nem volt semmi, se fαbσl, se kυbυl, ami megvιdte volna elsυ anyαnkat ιs atyαnkat, teljesen kimerόlt
szνvόk a Napra valσ vαrakozαsban.
Sokan voltak mαr, ott voltak a tφrzsek, a jaki(54) nιpek, a lαtnokok ιs az αldozσpapok.
​ Induljunk el, keressόnk, ιs meglαtjuk, van-e valami, ami vιdelmezhetnι jelvιnyeinket.
​ Megtalαljuk, megmondjuk nekik, ιs νgy ιlni fogunk.
​ Nincsenek vιdelmezυink ​ mondta Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
Hallottak egy vαrosrσl, ιs odamentek.

[50.]

Νme annak a helynek a neve, ahovα Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr az Αgakkal ιs a
Lαtnokokkal egyόtt mentek.
Tula(55), Zujua, Hιtbarlang ιs Hιtszoros volt a vαros neve.
Oda mentek az istenek hordozσi.

[51.]

Ιs mindnyαjan megιrkeztek Tulαba.

Megszαmlαlhatatlan sokasαg ιrkezett, mert sokan kimentek, ιs isteneik is sorrendben ιrkeztek.
Elυszφr Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi, majd Szιljaguαr φrvendezett:
​ Vιgre megtalαltuk, amit kerestόnk! ​ mondtαk.
Ιs az elsυ, aki megjelent, Tohil volt, vagyis a Vihar nevϋ isten, aki abban a batyuban lσgott, amelyet
Jaguαrkicse cipelt.
Azutαn az Ϊrjaguαr, vagyis Avilis jφtt, akinek Jaguαrιj adott inni.
Hakavitc, vagyis Tόzescsϊcs jφtt azutαn, akit Semmi imαdott.
Ιs Nikahtakab, vagyis Vφlgykφzepe isten, akit Szιljaguαr imαdott.
Ιs persze ott volt a tφbbi kicse.
Υket az Αgakkal hoztαk.
De az Αgak istene Vihar volt.
Ez volt a neve annak, akit a ma ismert Αgak ιs Fυnφkφk Nagyatyja ιs Atyja imαdott.
Ιs a harmadikak voltak a Lαtnokok.
Csakis Vihar volt tehαt a neve az istennek, akit ma is ismert Fυnφkφk Nagyatyαi ιs Atyαi imαdtak.

[52.]

Ily mσdon Hαromkicse volt a nevόk, ιs sohasem kόlφnόltek el, mivel az istenόk ugyanaz volt.
A Kicsιk Viharja, az Αgak Viharja ιs a Lαtnokok Viharja; egy volt az isten neve, ιs ezιrt a hαrom
Kicse-rιsz nem vαlt szιjjel.
Valσban nagy szelleme(56) volt mind a hαromnak, Viharnak, Ϊrjaguαrnak ιs Tόzescsϊcsnak.
Akkor minden nιp megιrkezett, a Rabinalok, a Tόzes Fαk Nιpe, a Madαrhαz Nιpe, ιs a Jaki Nιp,
ahogyan ma hνvjαk υket.
Ekkor tφrtιnt, hogy a tφrzsek beszιde megvαltozott, kόlφnbφzυ lett a beszιdόk.
Tulαba ιrkezιsόk utαn mαr nem tudtαk egymαst tisztαn megιrteni, ott tehαt elkόlφnόltek.
Nιhαnyan Keletre mentek, sokan pedig ide jφttek.
Ιs a ruhαjuk csupa bυr volt.
Nem volt semmifιle igazαn jσ ruhαjuk, amit felvegyenek.
Csupαn az αllatok bυrιbe φltφztek; dνszeik szegιnyesek voltak; nem volt semmijόk.
A rιgi hagyomαnyok szerint varαzslσ szellemόk volt, amikor Tulαba, Zujuαba, Hιtbarlangba,
Hιtszorosba ιrkeztek.
Nagy utat tettek meg Tulαig, ιs ott nem volt tϋz.
Csak a Viharisteneknek volt.
Ιs a tφrzsek istenei teremtettιk meg elsυnek a tόzet.
Nem vilαgos, hogy hogyan csinαltαk.
Mαr ιgett, amikor Jaguαrkicse ιs Jaguαrιj meglαttαk.
​ Σ, ha nem szerzόnk tόzet, meghalunk a hidegtυl! ​ mondtαk.
Ekkor νgy szσlt Vihar:
​ Ne szomorkodjatok.
​ Van nektek is.
​ Az a tϋz, amirυl beszιltek, el fog veszni ​ mondta nekik Vihar.
​ Hαt nem isten vagy?
​ Nem tαmaszunk ιs tαplαlσnk vagy?
​ Istenόnk vagy! ​ mondtαk neki kφszφnetόl azιrt, amit Vihar mondott.
​ Nagyon helyes.
​ Valσban ιn vagyok istenetek; νgy legyen!
​ Ιn vagyok a ti uratok; νgy legyen!
Ezeket mondta Vihar αldozσpapjainak ιs imαdσinak. Ιs ekkιppen a tφrzsek megmelegedtek, ιs φrόltek
a tϋznek.
 [53.]

Nagy zivatar kezdυdφtt.

Ez oltotta el a Tφrzsek tόzιt.
Sok jιg hullott minden Tφrzsre, ιs eloltotta tόzόket a jιg.
Νgy tφrtιnt, hogy nem volt tφbbι tόzόk.
Ekkor Jaguαrkicse ιs Jaguαrιj ismιt tόzet kιrt Vihartσl.
​ Σ, Vihar!
​ Igazαn vιgόnk van a hidegtυl! ​ mondtαk Viharnak.
​ Jσl van, ne aggσdjatok ​ vαlaszolta Vihar, mivel eldugott egy kis tόzet saruja belsejιben.
Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr megmelegedtek.
Αm a Tφrzsek tόze mιg mindig aludt.
Eloltotta a fagy.
Ezιrt visszamentek tόzet kιrni Jaguαrkicsιtυl, Jaguαrιjtυl, Semmitυl ιs Szιljaguαrtσl, mert mαr nem
tudtαk elviselni a hideget ιs a jeget.
Fagyoskodtak, remegtek.
Nem volt mαr bennόk semmi ιlet.
Remegett a lαbuk jαrαs kφzben, ιs nem tudtak a kezόkkel markolni, mire odaιrtek.
Nem szιgyelljόk mαr magunkat, elιtek jαrulunk ιs kφnyφrgόnk, hogy adjatok egy kis tόzet a tiιtekbυl
mondtαk.
De egyαltalαn nem fogadtαk υket. Ιs akkor a Tφrzsek szνvόkben αtkozσdtak. Akkor mαr kόlφnbφzυ
nyelven beszιlt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
​ Σ, elvesztettόk nyelvόnket!
​ Hogyan csinαltuk ezt?
​ Elvesztόnk.
​ Hol varαzsoltak el?
​ Azonos volt a nyelvόnk, amikor Tulαba jφttόnk, mint ahogyan rangunk ιs szαrmazαsunk is.
​ Nem jσ az, ami tettόnk ​ mondtαk a Tφrzsek a fαk alatt ιs a bokrok alatt.
Ekkor megjelent egy ember Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr elυtt, ιs az Alvilαg kόldφttekιnt
νgy szσlt:
Ezek valσban a ti isteneitek. Ezek a ti υseitek, ιs ezek helyettesνtik szαmotokra a Teremtυt, Alakνtσt.
Ne adjαtok oda a Tφrzseknek tόzόket, amνg nem adnak valamit Viharnak.
Nem szόksιges, hogy nektek adjαk, kιrdezzιtek meg Vihart, hogyan gondolja, aztαn gyertek vissza, ιs
bνrjαtok rα υket, hogy adjαk oda, cserιbe a tόzιrt mondta az alvilαgi fιrfi, akinek szαrnyai voltak,
hasonlatosan a denevιr szαrnyαhoz.
​ Engem a Teremtυ ιs Alakνtσ kόldφtt ​ mondta az alvilαgi fιrfi.
Mιginkαbb φrvendeztek, ιs tovαbbra is megdicsυόlt szνvόkben Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs, amikor
az alvilαgi fιrfiϊ beszιlt.
Hirtelen eltϋnt elυlόk, percnyi kιslekedιs nιlkόl.
Aztαn a Tφrzsek nιpei ismιt visszatιrtek.
Megint pusztνtotta υket a fagy, a jιgtφmeg ιs a fekete esυ.
Ιs a jιg elmondhatatlanul hideg volt, ιs meggφrnyesztette υket a hideg, amikor odalιptek Jaguαrkicse,
Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr elι.
Szνvόk φsszeszorult, szαjuk reszketett ιs szemόk remegett.

[54.]

Νgy hαt visszatιrtek ezek a tolvajok Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr elι.
​ Nem kφnyφrόltφk rajtunk? Hiszen csak egy keveset kιrόnk a tόzetekbυl.
De ezt nem hallgattαk meg. Ιs nem is kaptak belυle.
​ Nem ugyanaz-e a hαzunk?
​ Nem ugyanaz-e a hegyόnk?
​ Hol alkottak titeket?
​ Hol formαltak?
​ Kφnyφrόljetek rajtunk ​ mondtαk.
​ Mit adtok, ha megkφnyφrόlόnk rajtatok? ​ kιrdeztιk tυlόk akkor.
​ Jσ, adunk ezόstφt ​ vαlaszoltαk a Tφrzsek.
​ Nem akarunk ezόstφt ​ mondta Jaguαrkicse ιs Jaguαrιj.
​ Hαt mit akartok, ha megkιrdezhetjόk? ​ feleltιk a Tφrzsek.
​ Nagyon helyes, megkιrdezzόk Vihart ιs azutαn megmondjuk nektek ​ vαlaszoltαk.
Ιs megkιrdeztιk Vihart.
Mit adjanak, σ, Vihar, a Tφrzsek, amelyek tόzedbυl kιrni jφttek hozzαnk? mondta Jaguαrkicse,
Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
Jσl van! Hajlanak-e arra, hogy oldaluk alatt, karjuk alatt kiszνvjam υket?(57) Nem szabad, hogy
szνvόk ne akarjon φlelni engem, Vihart.
​ Ha nem akarjαk, nem adom nekik a tόzet, mondjαtok meg nekik ​ mondta Vihar.
​ Ιs most egy ideig nem kapjαk meg, mνg ki nem szνvom az oldalukat a karjuk alatt.
​ Υ beszιlt hozzαtok, mondjαtok meg nekik.
Ezt a vαlaszt kapta Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr. Ekkor beszιltek Vihar szavairσl.
Jσl van hαt, szνvja ki, ιs jσ, megφleljόk υt mondtαk, amikor φsszegyϋltek, ιs elfogadtαk Vihar
szavait.
Nem maradtak sokan.
​ Jσ ​ mondtαk nyomban.
Ιs azonnal elvittιk a tόzet, ιs megmelegedtek.
De volt egy csoport, amely ellopta a tόzet a fόstben: a Denevιr Hαzαbσl valσk voltak.
Szιpkνgyσ volt a Tόzes Fαk Nιpe istenιnek neve, Denevιr csak a bαlvαnyuk volt.
Amikor υk αthaladtak a fόstφn, zajtalanul lopakodva elragadtαk a tόzet.
A Tόzes Fαk Nιpe nem kιrt tόzet.
Nem ismertιk be, hogy legyυztιk υket, mint a tφbbi tφrzset.
Akkor a tφbbiek odaadtαk mind az oldalukat, mind a hσnaljukat, hogy azt kiszνvjαk.
Ez volt a kiszνvαs, amirυl Vihar beszιlt: minden Tφrzset felαldoztak neki, ιs szνvόket kivαgtαk
oldaluknαl, a karjuk alatt.
Nem ivαs volt, amit tenni kellett, ahogyan Vihar megjφvendφlte, hiszen ez a dicsυsιg ιs fensιg jele
volt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr elυtt, akik Tulαba ιs Zujuαba ιrkeztek.
Ιs nem tudtak enni, mindig bφjtφltek.
Valσjαban ιberen lestek a hajnalt, vαrtαk a Nap megιrkezιsιt.
Felvαltva figyeltιk a Nagy Csillagot, a Napkνsιrυt, neve szerint.
Elυszφr Nap elυtt jαrt, aztαn kιsυbb megszόletett maga Nap. Zφld volt a Napkνsιrυ.
Ιs arcukkal mindig napkelte felι fordultak, amikor ott voltak Tulαban ιs Zujuαban, ahogy nevezik.
Akkor megjφttek isteneik, de mιgsem tudtak aludni.
Elnyertιk dicsυsιgόket ιs uralmukat, mert a nagy ιs kis Tφrzseket mαr letiportαk ιs meggyalαztαk,
mivel felαldoztak Vihar elυtt minden embert, vιrιt, nedvιt, hσnaljαt, oldalukat adva neki.
Tulαban a hatalom azonnal hozzαjuk szegυdφtt; nagy volt a bφlcsessιgόk, ιs a sφtιtsιgben ιs ιjszakαban
νgy cselekedtek.
Azutαn egyenesen tovαbbmentek, ιs tovαbb hasogattak mindent.
Napkeleten megαlltak.
​ Ez nem a mi otthonunk, hadd menjόnk ιs lαssuk, hogyan boldogulunk ​ mondta akkor Vihar.
Valσban νgy szσlt Jaguαrkicsιhez, Jaguαrιjhez, Semmihez ιs Szιljaguαrhoz:
Tovαbbra is hαlαlkodjatok ιs rendeljιtek el fόletek kiszϊrαsαt, kφnyφkφtφk bevαgαsαt. Αldozzatok.
Ez lesz a ti kφszφnetetek istennek.
​ Rendben van ​ mondtαk, ιs kiszϊrtαk fόlόket.
Ιs sνrtak ιnekeikben, mivel elhagytαk Tulαt, sνrt a szνvόk, amikor elmentek, amikor elhagytαk Tulαt.
Σ, jaj, nem ez az a hely, ahol meglαtjuk majd a hajnalt, amikor a Nap ϊjra megszόletik ιs megvilαgνtja
a Fφld arcαt ​ mondtαk akkor.
Ιs elmentek.
De maga az utazαs αllνtotta meg υket; az emberek megαlltak, ιs aludtak, egyik tφrzs a mαsik mellett, ιs
ugyanϊgy fel is keltek, hogy mindig lαssαk a Csillagot, amely a Napot jelzi.
Szνvόk mιlyιben hordoztαk a hajnalnak ezt a jelιt, amikor eljφttek Napkeletrυl, ez volt a Tisztelet ιs
Imαdαs, ahogyan ma nevezik.

[55.]

Vιgόl egy hegycsϊcshoz ιrtek.

Ott az egιsz kicse nιp ιs a Tφrzsek φsszegyϋltek, ιs tanαcskoztak, ιs kφzφsen megfontoltαk, hogyan
cselekedjenek.
Ezt a hegyet ma Figyelmeztetιsnek hνvjαk, ez a neve a hegynek, ahol φsszegyϋltek, ιs megneveztιk
magukat.
Ott υk mindnyαjan φsszegyϋltek, ιs dicsυνtettιk magukat:
​ Ιn vagyok itt, Kicse, ιs te ott, Αg vagy, ez lesz a neved! ​ mondtαk az Αgaknak.
Aztαn a Lαtnokokhoz fordultak:
Te Lαtnok vagy, ez lesz a te neved. Ιs ennek a Hαromkicse nιpnek nem szabad eltϋnnie, a mi szavaink
mind azonosak ​ mondtαk, ιs ϊjra megneveztιk magukat.
 [56.]

Ezutαn a Tόzes Fαk Nιpιnek adtak nevet: Tόzes Fαk lett a neve.
Ezutαn neveztιk el a Rabinalokat, az lett a nevόk, ιs mιg ma is az.
Szintϊgy a Madαrhαz Nιpe, ahogyan υket ma is nevezik.
Ezeket a neveket adtαk egymαsnak akkor, ott, ahol tanαcskoztak, amνg a hajnalra vαrtak ιs lestιk a
Csillag jφttιt, amely kφzvetlenόl a Nap elυtt jelenik meg, amikor kivilαgosodik, amikor pirkad.
​ Ide jφttόnk, de kόlφnvαltunk ​ mondtαk egymαsnak.
A mιly bαnat, amit αtιltek ott, nagyon nyomta a szνvόket.
Nem volt kukoricalepιny, nem volt ιtel, csak botjaik vιgιt szagolgattαk, mintha ennivalσt ιreztek volna.
De nem ettek, amikor vαndoroltak.
Nem egιszen vilαgos, hogyan keltek αt a tengeren, ϊgy keltek αt, mintha nem is lett volna tenger.
Sok-sok kφvφn lιpkedve jutottak αt.
A kφvek ott voltak halomban a homokban, ιs azokon mentek αt.
Sok-sok sziklasor volt, ιs Meghasadt Homoknak hνvtαk.
Hogy αt tudjanak menni, ott a tengeren.
A vνz kettιvαlt, amikor υk ott αthaladtak.
Ιs a szνvόk gondban volt, amikor egymαshoz szσltak, mert nem volt semmifιle ennivalσjuk, csak egy
korty ital a tφkhιjban, csak egyetlen korty kukoricaital, amit felvittek a Figyelmeztetιs hegyιre, ahogy
nevezik.
De magukkal vittιk Vihart, Ϊrjaguαrt ιs Tόzescsϊcsot is.
Νgy Jaguαrkicse ιs felesιge, Vφrφstengerhαza, mert ez volt felesιgιnek a neve, teljes bφjtφt tartottak.
Ιs νgy tett Jaguαrιj ιs felesιge, akit Szιpsιghαzαnak hνvtak, ιs Semmi ιs felesιge, akinek Kolibrihαza
volt a neve, ugyancsak teljes bφjtφt tartott, ιs Szιljaguαr a felesιgιvel, Papagαjhαzαval hasonlσkιppen.
Ιs ott bφjtφltek a sφtιtsιgben, az ιjszakαban.
Nagy volt szomorϊsαguk, amikor ott voltak a Figyelmeztetιs nevϋ hegyen.
Ιs istenόk ott ismιt szσlt hozzαjuk.

[57.]

Ιs szσlott Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs Jaguαrkicsιnek, Jaguαrιjnek, Semminek ιs Szιljaguαrnak:

​ Nos, keljόnk fel, menjόnk, nem itt kell lennόnk, vigyetek el, rejtsetek el minket.
​ A hajnal mαr kφzeledik.
​ Nem lenne-e kαr nektek, ha ellensιgeink bebφrtφnφznιnek bennόnket?
​ Kιszνtsetek nekόnk egy helyet, ahol ιlhetόnk nektek, σ, αldozσpapok ιs imαdσk.
​ Mindegyikόnknek kόlφn-kόlφn adjatok egyet ​ mondtαk, amikor megszσlaltak.
​ Rendben van. Elindulunk ιs αtkutatjuk az erdυt ​ vαlaszoltαk υk.
Ezutαn felvettιk υket, ιs minden egyes istenόket elcipeltιk onnan.
Ϊrjaguαr a szakadιkba ment.
Rejtett Szakadιk volt a neve, υk Az Erdυ Nagy Szakadιkαnak neveztιk.
Most Ϊrjaguαrnak hνvjαk.
Ott maradt.
Ebben a szakadιkban hagyta υt Jaguαrιj.
Υ volt az elsυ a megαllαs sorrendjιben.
Azutαn Tόzescsϊcsot hagytαk ott, egy nagy vφrφs folyσ fφlφtt.
Annak a hegynek ma is Tόzescsϊcs a neve.
Ott alapνtottαk meg vαrosukat, ahol ma is van.
A Tόzescsϊcsnak nevezett isten ott volt, ιs csak Semmi maradt az istenιvel; υ volt tehαt a mαsodik
isten, akit elrejtettek.
Tόzescsϊcs nem az erdυben volt, hanem a Fehιr Hegyen.
Ezutαn kφvetkezett Jaguαrkicse.
Elment a nagy erdυbe, ott rejtette el Jaguαrkicse Vihart.
A hegy neve most Vihar.
Akkor a rejtett szakadιkot Viharvarαzsnak neveztιk.
Sok kνgyσ, jaguαr, csφrgυkνgyσ ιs mαs mιrgeskνgyσ volt az erdυben, ιs az αldozσpapok ιs imαdσk
elrejtettιk Vihart.
Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr ugyanott maradtak, egyόtt vαrtαk a hajnalt, ott a hegyen,
amelyet Tόzescsϊcsnak neveznek.
Ιs νgy ιrkeztek az Αgak ιs a Lαtnokok isteneinek szιkhelyei kφzι.
Αgak Vαrosa volt a hely neve, ahol az Αgak istene volt, ιs ahol a hajnal virradt rαjuk.
A helynek, ahol a Lαtnokok vαrtak, a hajnalra vαrakoztak, Tφkhαlσvαros volt a neve, ott volt a
Lαtnokok istene, aki a hegyek kφzι ment.
Ugyancsak ott voltak a Rabinalok, a Tόzes Fαk, a Madαrhαz Nιpe, mindnyαjan a kicsiny tφrzsek ιs a
nagy tφrzsek, egymαs mellett, egyόtt vαrtαk a hajnal jφttιt.
Egyόtt vαrtαk a Napkνsιrυ nevϋ Nagy Csillag feltϋnιsιt.
​ Elsυnek fog jφnni, a Nap elυtt, azutαn virrad ​ mondtαk.
Egyόtt voltak ott akkor Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
Nem jφtt αlom a szemόkre, sem pihenιs.
Szνvόk ιs gyomruk erυsen kiαltozott a hajnal ιs a nappal jφttιιrt.
De arcuk szιgyentυl ιgett, nagy szomorϊsαg, nehιz gond nyomta υket.
Nagy fαjdalom nehezedett rαjuk ottlιtόk miatt.
​ Σ, nem jσ dolog, hogy ide jφttόnk!
​ Mikor lαtjuk mαr a Nap szόletιsιt?
​ Mit tegyόnk?
​ Arcunk mind egyforma volt hegyeinkben, ahonnan szαmϋztόk magunkat.
Bαnatrσl, bϊrσl, sνrαsrσl, zokogαsrσl beszιltek akkor.
De szνvόk, amely a hajnal ιrkezιsιιrt aggσdott, nem nyugodott meg.
Csak az istenek nyugodtak meg teljesen a szakadιkokban, az erdυkben, fαn ιlυ nφvιnyek kφzφtt, mohαk
kφzφtt vannak, ιs mιg szobrot sem αllνtottak nekik.
Azelυtt beszιlt Vihar, Ϊrjaguαr, Tόzescsϊcs.
Nagy volt a Napjuk, nagy volt a lelkόk ιs szellemόk minden tφrzsi isten felett.
Nagy volt hatalmuk, ιs megszαmlαlhatatlanok voltak ϊtjaik.
Az volt a dolguk, hogy megdermesszenek, ιs azιrt voltak, hogy megrιmνtsιk a Tφrzsek szνvιt.
Emlιkόk megvigasztalta Jaguαrkicsιt, Jaguαrιjt, Semmit ιs Szιljaguαrt.
Nem tφrυdtek tφbbι az αltaluk hozott istenekkel, keserϋsιget ιreztek szνvόkben. Hoztαk υket a
napkeleti Tulαbσl ιs Zujuαbσl, amikor jφttek, most pedig ott voltak az erdυben.
Ott volt a Pirkadat Helye Viharnαl, Ϊrjaguαrnαl, Tόzescsϊcsnαl, ahogy ma nevezik υket.
Ott virradt rαjuk ιs a kelυ Nap megvilαgνtotta Nagyatyαinkat ιs Atyαinkat.
Most pedig elmondjuk a hajnal virradαsαt, a Nap, a Hold ιs a Csillag feltϋnιsιt.

[58.]

Νme hαt, ez volt a Hajnal, a Nap, a Hold ιs a Csillagok feltϋnιse.

[59.]

Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr nagyon boldogok voltak, amikor meglαttαk a Napkνsιrυt.
Elsυnek kelt fel, arca ragyogott, ahogy jφtt a Nap elυtt.
Azonnal kicsomagoltαk a tφmjιnt, amelyet mιg Napkeletrυl hoztak magukkal.
Gyυzelem volt szνvόkben, amikor kibontottαk.
A hαrom ajαndιkot nagyra ιrtιkeltιk szνvόkben.
A tφmjιnt, amelyet Jaguαrkicse hozott, Ιszaki Tφmjιnnek hνvtαk, a tφmjιnt, amelyet Jaguαrιj hozott,
Dιli Tφmjιnnek hνvtαk, ιs amelyet Semmi hozott, Isteni Tφmjιnnek hνvtαk.
Hαrmuknak volt tφmjιnjόk.
Ezt gyϊjtottαk meg, amikor tαncolni kezdtek napkelet felι fordνtott arccal.
Sνrtak az φrφmtυl, amint tαncoltak.
Ιgettιk a tφmjιnόket, a legdrαgαbb tφmjιnόket.
Sνrtak, mert mιg nem pillantottαk meg, nem lαttαk a napfelkeltιt.
Ιs amikor felkelt a Nap, boldogok voltak a kis ιs nagy αllatok.
Vιgόl felszαlltak a madarak a szakadιk folyσjαnak partjαrσl, ιs a hegyek csϊcsαn maradtak.
Mindannyiuk arca kipirult, amikor a Nap felkelt, mikφzben a puma ιs a jaguαr όvφltφtt.
Elυszφr a tφrpepapagαj nevϋ madαr kiαltott.
Valσban, minden αllat boldog volt.
A sas ιs a fehιr φlyv, ιs a kis ιs nagy madarak kiterjesztettιk szαrnyukat.
Az imαdσk ιs az αldozσpapok leborultak.
Nagy volt az Φrφme az Αgak ιs Lαtnokok nιpιnek, a Rabinaloknak, a Tόzes Fαk Nιpιnek, a Madαrhαz
Nιpιnek, a Szσnokhαz, a Lαdahαz, a Gyϋrϋhαz minden nιpιnek, a jaki felesιgeknek, ιs minden tφrzs
imαdσinak ιs αldozσpapjainak.
Megszαmlαlhatatlan volt az ember.
Mindenkire egyszerre virradt a Hajnal ιs a Fφld felszνnιt felszαrνtotta a Nap.
Amikor megmutatta magαt, olyan volt a Nap, mint egy ember.
Arca forrσ volt, kiszαrνtotta a fφldet.
Ami a fφld felszνnιn volt, puha volt, mνg a Nap fel nem bukkant.
Ιs nyirkos volt a fφld felszνne, mνg a Nap fel nem jφtt.
Teljesen fel volt φltφzve, akαr egy ember.
De forrσsαga elviselhetetlen volt, ezιrt csak megmutatta magαt, amilyennek szόletett ιs csak tόkφrkιpe
maradt az ιgen.
Nem ez az igazi Nap, amit mi lαtunk ​ ahogy mondjαk.
Ιs hirtelen kυvι vαltoztatta Vihart, Ϊrjaguαrt, Tόzescsϊcsot ιs isten gyermekeit, Pumαt, Jaguαrt,
Csφrgυkνgyσt ιs a Koatit.
De Fehιrdιmon rαszedte azzal, hogy elbϊjt egy fa odvαban.
Amikor a Nap, a Hold ιs a Csillagok feltϋntek, mindenόtt minden kυvι vαlt, ϊgyhogy ma nem
fαrasztanak minket a vadαllatok, a puma, a jaguαr, a csφrgυkνgyσ ιs a mιrgeskνgyσ.
Fehιrdιmon nem volt ott.
Ma valσszνnϋleg uralkodik.
Υt nem vαltoztatta kυvι a Nap a tφbbi αllattal egyόtt.
Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr szνve ekkor φrφmmel telt el.
Nagy volt az φrφmόk, amikor megvirradt.
Nem ιlt sok ember, csak nιhαnyan voltak, amikor felmentek Tόzescsϊcs tetejιre.
Ott fιnnyι vαltak ιs αldozatot ιgettek.
άnnepi tαncot jαrtak, annak φrφmιre, hogy Napkeletrυl jφttek.
Ezek voltak az υ hegyeik ιs vφlgyeik, ιs onnan jφtt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
Ιs ott, a hegy tetejιn nφvekedtek, ιs az lett a vαrosuk.
Ιs ott voltak, amikor a Nap felkelt a Fφld arca fφlι, ιs az ιgbolt alatti vilαg fφlι.
Ugyancsak itt kezdtιk ​El van rejtve​ cνmϋ ιnekόket.
Szνvόk ιs bensejόk fαjdalmαt ιnekeltιk ki benne.
Azt mondtαk ιnekόkben:
​ Σ, jaj! Tulαban elveszettek voltunk.
​ Elvαltunk, otthagytuk bαtyαinkat ιs φcsιinket.
​ Hol lαttαk υk a Napot?
​ Hol lehettek, amikor pirkadt? ​ mondtαk az αldozσpapoknak ιs a jakik papjainak ιs hνvυinek.
De valσjαban Vihar volt a jakik istenιnek is a neve. Csφrgυkνgyσ, Tollaskνgyσ volt a neve.
​ Kόlφnvαltunk mi, ott Tulαban, Zujuαban.
Utastαrsaink voltak, ιs az arcunk teljes volt mιg mondtαk egymαsnak, amikor visszagondoltak
bαtyαikra ιs φccseikre, a jakikra, akikhez ott ιrkezett a Hajnal, azon a vidιken, amelyet ma Mexikσnak
hνvnak.
Ιs a Halυrzυ Nιp is ott maradt Napkeleten. Fensιgek, Labdajαtιkosok volt a nevόk.
​ Otthagytuk υket ​ mondtαk.
Mιly bαnatot ιreztek szνvόkben, ott a Tόzescsϊcson.
Ugyanazt tettιk az Αgakkal ιs a Lαtnokokkal is, kivιve, hogy azιrt υk ott voltak az Αgvαrosnak nevezett
erdυben, ahol elιrkezett a Hajnal az Αgak papjaihoz ιs αldozσpapjaihoz ιs istenιhez.
De az szintιn Vihar volt.
Egy ιs ugyanaz volt a neve Kicse Nιpe hαrom αga istenιnek.
Ιs ez volt a neve a Rabinalok istenιnek is.
De az υ neve kicsit mαs.
A Rabinalok istenιt Egyviharnak kell mondani.
Νgy mondjαk a Rabinalok, de ez ugyanaz, mint a Kicsιkι, az υ nyelvόkφn.
A Tόzes Fa Nιpιnek beszιde kόlφnbφzυ volt, mivel istenόk neve megvαltozott, amikor ide jφttek
Tulαbσl, Zujuαbσl.
A Denevιr Hαza Nιpe istenιnek neve Szιpkνgyσ volt.
Ιs ma υk mαs nyelvet beszιlnek.
Νgy istene utαn kapta nevιt kιt csalαdjuk: Tanαcsadσ Denevιr ιs Tanαcsadσ Tαncos a nevόk.
Istenόk megvαltoztatta nyelvόket, amikor kiadtαk istenόket, ott Tulαban.
Ott a bαlvαny megvαltoztatta nyelvόket, amikor Tulαbσl eljφttek a sφtιtsιgben.
Mert amikor a tφrzsek szιtszσrσdtak, mindegyik megυrizte a maga istenιnek nevιt, minden felsorolαs
szerint.
Most pedig elmondjuk gondjaikat ιs tartσzkodαsukat a hegyen.
Mind a nιgy rιsz egyforma volt mιg: Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr, a nevόk szerint.
Szνvόk Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs utαn kiαltott, ott voltak azok a liαnokban ιs a mohαban.

[60.]

Tiszteletόk jelιόl αldozatokat ιgettek ott is Vihar elυtt, s amikor Vihar ιs Ϊrjaguαr elι jαrultak, ιs
odamentek, hogy lαssαk ιs imαdjαk, ιs kφszφnetet mondjanak nekik a Hajnalιrt.
Ιs leborultak a bαlvαnyok elυtt az erdυben.
Ιs varαzserejϋ kιpmαsuk megint beszιlt, amikor az imαdσk ιs az αldozσpapok Vihar elι lιptek.
De nem vittek nagy dolgokat, csak gyantαt, tφmjιndarabkαkat, vad αnizst ιgettek istenόk elυtt.
Ιs amikor Vihar beszιlt, most mαr csak varαzslatra tette. Utasνtotta a papokat ιs αldozσpapokat. Ιs az
istenek beszιltek, ιs ezt mondtαk:
​ Ezek lesznek a mi hegyeink ιs vφlgyeink.
​ Mιg a tiιtek vagyunk.
​ Ez mαr νgy adσdott.
​ Nagy a mi napunk ιs nagy a szόletιsόnk, mivel minden ember a tiιtek, aki a Tφrzsekben van.
​ Ιs mi tovαbbra is kνsιrόnk titeket, ιs veletek leszόnk vαrosotokban. De adunk egy tanαcsot.
Ne mutassatok meg minket olyan tφrzseknek, amelyek csak φrvendezιsre vαlasztanak ki bennόnket,
mert sokan vannak ilyenek.
​ Nehogy megprσbαljatok becsapni minket.
Adjαtok inkαbb nekόnk a fόvek gyermekeit, a gyomok gyermekeit, a fiatal szarvasokat ιs fiatal
madarakat.
​ Gyertek ιs adjatok nekόnk egy keveset vιrόkbυl, kφnyφrόljetek rajtunk.
​ Gondosan υrizzιtek meg a szarvas bυrιt.
​ Az arc eltakarαsαra lesz ez jσ, ιs csalαsra, ez lesz a mi helyettesνtυnk mostantσl a Tφrzsek elυtt.
Amikor megkιrdezik:
​ Hol van Vihar? ​ mutassαtok meg nekik a szarvasbυrt, de magatokat ne mutassαtok meg.
​ Ιs vannak mαs tennivalσitok is.
​ Nagy lesz a ti becsόletetek.
​ Gyυzzιtek le az φsszes Tφrzset, υk pedig igyαk meg a vιrt ιs a nedvet elυttόnk.
​ Jφjjenek ιs φleljenek meg minket, mιg a mieink ​ mondta Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs.
Ifjaknak lαtszottak, amikor rαjuk nιztek ιs amikor αldozatot ιgetni lιptek elιbόk az emberek.
Ιs ekkor megkezdυdφtt a fiatal madarak ιs fiatal szarvasok vadαszata, ιs az αldozσpapok csapdαval
fogtαk ιs vadαsztαk υket.
Ekkor volt, hogy madarakat ιs fiatal szarvasokat talαltak.
Elmehettek ιs felkenhettιk a szarvasok ιs madarak vιrιt Vihar ιs Ϊrjaguαr bαlvαnyainak szαjαra.
Ιs mihelyt azok megittαk azt, az istenek megittαk a vιrt.
Ιs a kυ rφgtφn megszσlalt, amikor a papok ιs αldozσpapok odamentek, amikor odalιptek, hogy
αldozatukat elιgessιk elυttόk.
Ιs νgy tettek a szarvasbυr elυtt: gyantαt ιs αnizst ιgettek.
Gombafejek voltak a szarvasbυrφkφn, mindegyiken, ιs felvittιk υket a hegytetυre.
Abban az idυben nem hαzakban ιltek, csak jαrtak-keltek a hegyekben.
Csak a lσdarαzs gyermekeit, a darαzs gyermekeit ιs a mιhkas gyermekeit ettιk, rαjuk vadαsztak. Nem
volt sem jσ ιtelόk, sem jσ vizόk. Ιs a hαzaikhoz nem vezettek kitaposott utak. Felesιgeik sem voltak
tisztαk.
Szαmos mαs tφrzs is volt akkor, ιs mindegyik letelepedett.
Φsszegyϋltek, minden csalαd a maga tφrzsιben, ιs felvonultak az utakon. Azonnal lαthatσk voltak,
ahogy ott vonultak. Ιs ott volt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr, de υket nem lehetett
felismerni.
Νgy, amikor lαttαk az utakon kφzeledυ Tφrzseket, ahogy a hegyen a csϊcsig mentek, csak a prιrifarkas
ιs a vadmacska hangjαn kiαltottak.
Ιs a puma ιs a jaguαr bφmbφlιsιt utαnoztαk, amikor meglαttαk a vonulσ Tφrzseket.
​ Csak a prιrifarkas όvφlt, csak a vadmacska van ott, csak a puma ιs a jaguαr ​ mondtαk a Tφrzsek.
Νgy tφrtιnt, hogy a Tφrzsek szνvιben υk nem voltak emberek. Ez azonban csak a Tφrzsek becsapαsa
volt. Aztαn azt tettιk, amit szνvόk kνvαnt; ϊgy tettek, hogy ne rιmνtsιk meg υket.
Valamit akartak a puma bφmbφlιsιvel, a jaguαr ordνtαsαval, mert azok akkor csinαlnak νgy, ha egy-kιt
jαrσkelυ embert meglαtnak: vιgezni akarnak velόk, azt akarjαk.
Νgy hαt nap mint nap visszatιrtek hαzukba ιs asszonyaikhoz.
Csak a lσdarαzs gyermekeit, a darαzs gyermekeit ιs a mιhkas gyermekeit vittιk asszonyaiknak, ιs
mindennap, amikor ϊjra visszatιrtek Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs elι, νgy szσltak szνvόkben:
​ Νme, Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs.
​ Csupαn szarvasok ιs madarak vιrιt adjuk.
De megszϊrjuk fόlόnket, kφnyφkόnket, hogy erυιrt imαdkozzunk, fιrfiassαgιrt, Viharhoz, Ϊrjaguαrhoz ιs
Tόzescsϊcshoz.
​ Mιgis, kinek kell tφrυdnie a Tφrzsek halαlαval?
Egyenkιnt φljόk meg υket? νgy szσltak egymαshoz. Azutαn Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs elι jαrultak.
Ezutαn megszϊrtαk fόlόket ιs karjukat az istensιg elυtt. Felfogtαk vιrόket.
Ιs az edιnyt kiφntφttιk a bαlvαny szαjαnαl.
Igazαn nem lαtszott kυnek, mindegyik olyan volt, mint ifjϊkorαban.
Azok ismιt boldogok voltak a papok ιs αldozσpapok vιrιtυl.
Aztαn visszatιrt a jel vαlaszul arra, amit tettek.
Valσban sokakat legyυztφk. Ez a ti megmenekόlιsetek, ami Tulαbσl jφtt, amikor elhoztatok minket
mondtαk nekik.
Ιs odaadtαk nekik a bυrt a Remegιsnek nevezett helyen.
A hαtukon lefolyσ vιr ιs a szιtfrφcskφlυ vιr lett az αldozat Viharnak, άrjaguαrnak ιs Tόzescsϊcsnak.
 [61.]

Νme, mikιppen kezdte Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr elrabolni a fιrfiakat ιs Tφrzseket.

[62.]

Ιs ekkor kφvetkezett a Tφrzsek gyilkolαsa.

Νme, νgy φltιk meg υket.
Ha egy ember odakint jαrt-kelt, ha kιt ember odakint jαrkαlt, nem tudni, mikor fogtαk el υket, utαna
pedig felαldoztαk υket Vihar ιs Ϊrjaguαr elυtt, majd az ϊt mentιn ajαnlottαk fel, ιs a koponya ott volt,
ahovα az ϊton gurνtottαk.
S a Tφrzsek azt mondtαk:
​ A jaguαr eszik.
Mindφssze ennyit, mert a jaguαrhoz hasonlσ nyomokat hagytak maguk utαn. Sohasem mutatkoztak.
Mαr szαmosan voltak a Tφrzsek, akiket elloptak. De a Tφrzsek csak kιsυbb vettιk ιszre.
​ Igen, Vihar ιs Ϊrjaguαr jφnnek ιrtόnk.
​ Menjόnk, ιs nιzzόk meg a papokat ιs αldozσpapokat, akαrhol is van a hαzuk.
Kφvessόk lαbnyomaikat mondtαk mind a Tφrzsek, amikor tanαcskoztak egymαssal, ιs meg is kezdtιk
a papok ιs αldozσpapok lαbnyomait kφvetni.
De azok nem lαtszottak tisztαn; csupαn szarvasok nyomait, jaguαrok nyomait lαttαk.
A nyomok nem voltak tisztαk.
Semmi sem volt vilαgos.
Csak ott voltak lαbnyomaik, ahol szφkdιcseltek, mintha csak elvesztek volna nyomaik, hogy ne legyen
kφvethetυ az ϊtvonaluk.
Vihar keletkezett, fekete esυ esett, csupa sαr lett minden, amit lαttak, amit a Tφrzsek nιztek, ιs szνvόk
elfαradt az όldφzιsben, ιs νgy felhagytak vele, mivel Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs elιrhetetlenek
voltak.
Ιs hosszϊ ideig ezt tettιk azok nιgyen a hegy tetejιn, a Tφrzsek felυli oldalon.
Gyilkoltak.
Ekkor kezdυdtek az elrablαsok.
Nyϊztak ιs vαgtak.
Ιs legyilkoltαk a Tφrzseket az utakon ιs felαldoztαk υket Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs elυtt.
Sajαt fiaikat a hegytetυn tartottαk.
Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs hαrom ifjϊnak lαtszott.
Kιpmαsaikkιnt jαrtak, bαlvαnyuk, szellemόk volt.
Volt egy folyσ.
Abban fόrφdtek, a folyσ kanyarulatαnαl, ιs azt megjelenιsόkrυl neveztιk el.
Ezιrt lett Vihar Fόrdυhelye.
A Tφrzsek gyakran megpillantottαk υket, de rφgtφn eltϋntek, amikor a Tφrzsek meglαttαk υket.
Elterjedt a hνre, hogy Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr lehettek.
Ebbυl tudtαk meg a tφrzsek, miιrt gyilkoljαk υket.

[63.]

Ezιrt a Tφrzsek megprσbαltαk kitalαlni, mikιnt gyυzhetnιk le Vihart, Ϊrjaguαrt ιs Tόzescsϊcsot.

Minden pap ιs αldozσpap beszιlt a Tφrzsek elυtt.
Φsszegyϋltek ιs elkόldtek valamennyiόkιrt, ϊgyhogy nem volt sem egy, sem kettυ, aki hiαnyzott volna.
Mindnyαjan φsszegyϋltek, ιs egymαsιrt kόldtek.
Amikor tanαcsot όltek, νgy szσltak, buzdνtva magukat:
​ Ki vαllalja a Kavek Kicsιk elpusztνtαsαt?
​ Mert gyermekeinknek ιs fiainknak vιge.
​ Semmit nem tudni nιpόnk pusztulαsαrσl.
​ Ha ϊgy kell elpusztulnunk, hogy elrabolnak, αm legyen!
​ Ha ez Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs nagysαga ιs dicsυsιge, hαt legyen az istenόnk Vihar.
​ Fogadjαtok el, kόlφnben teljesen elpusztνtanak bennόnket!
​ Nem vagyunk mαr sokan ιletben, ιs ott vannak a Kicsιk.
​ Hαnyan nincsenek kφzόlόk ιletben? ​ mondtαk, amikor mind φsszeόltek.
Ιs a Halak υrzυi azt is mondtαk a Tφrzseknek, amikor szσltak:
​ Ki lehet az, aki mindennap a folyσban fόrdik?
​ Igen!
​ Csakis Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs!
Ott gyυzhetjόk le υket leghamarabb, azutαn megkezdjόk a papok ιs αldozσpapok megalαzαsαt ezt
mondtαk mιg a Halak υrzυi, amikor beszιltek.
​ De mivel gyυzzόk le υket? Ιs ezt mondtαk:
​ Van mσd legyυzni υket.
​ Mivel ifjakkιnt jelennek meg a folyσnαl, menjen oda kιt hajadon leαny.
​ Olyanok, akik igazαn gyφnyφrϋ ιs sugαrzσan szιp lαnyok.
​ Ιs mutassαk ki vαgyakozαsukat utαnuk ​ mondtαk υk.
​ Nagyon jσ.
​ Talαljunk kιt tφkιletes leαnyt ​ mondtαk, majd keresgιlni kezdtek leαnyaik kφzφtt.
Ιs voltak kφzφttόk valσban bαjosak. Ekkor υk kioktattαk a lαnyokat:
​ Elmentek, leαnyok.
​ Menjetek a folyσhoz ruhαt mosni.
Ha meglαtjαtok a hαrom ifjϊt, vetkυzzetek le elυttόk, s ha megkνvαnnak titeket, hνvjαtok υket, hogy
utαnatok menjenek.
​ Ha megkιrdeznek, mondjatok igent.
S amikor azt kιrdezik: Hova mentek, kinek a leαnyai vagytok? mondjαtok nekik: a fυnφk leαnyai
vagyunk.
​ S akkor azt mondjαtok: adjatok emlιket magatoktσl.
​ Akkor adnak valamit nektek.
Ιs ha kνvαnjαk arcotokat, adjαtok oda magatokat, mert ha nem adjαtok oda magatokat, megφlόnk
benneteket.
​ Akkor lesz elιgedett a szνvόnk, ha hoztok tυlόk valamilyen tαrgyat.
Ez lesz a jel szνvόnkben, hogy utαnatok mentek. Imνgyen szσltak az urak, midυn a kιt leαnyt
utasνtottαk.
Νme a nevόk: Stah, vagyis Kislαny volt az egyik leαnynak a neve, ιs a mαsikι: Spucs, azaz Kicsilαny.
S a kιt leαnyt, Kislαnyt ιs Kicsilαnyt elkόldtιk a folyσhoz, Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs fόrdυhelyιhez.
Ez volt a Tφrzsek csapdαja.

[64.]

Ιs elindultak.
Teljesen felφltφztek, ιs valσban nagyon szιpek voltak.
Szσval odamentek, ahol Vihar fόrdφtt, ιs nagyon ϊgy lαtszott, hogy mosni mennek.
Φrvendeztek az urak a kιt leαnynak, akiket elkόldtek.
A folyσhoz ιrve mosni kezdtek.
Mindketten levetettιk ruhαjukat, ιs frφcskφltek a sziklαkon.
Talαlkoztak Viharral, Ϊrjaguαrral ιs Tόzescsϊccsal, akik odajφttek a folyσ partjαhoz.
Pillantαsuk csak rφvid ideig ιs lopva nyugodott a kιt mosσ leαnyon, de a leαnyok azonnal elszιgyelltιk
magukat.
Νgy hαt a Viharistenek megιrkeztek, de vαgyuk nem ιbredt fel a kιt leαny utαn.
Akkor megkιrdeztιk:
​ Honnan jφttetek?
Ezt kιrdeztιk a kιt leαnytσl:
​ Mit akartok, hogy ide jφttetek a mi partunkra? Ιs azok νgy vαlaszoltak:
​ Az urak kόldtek ide minket.
​ Νgy hαt eljφttόnk.
Nιzzetek Vihar arcαba, ιs beszιljetek vele mondtαk nekόnk az urak , ιs azutαn hozzatok bizonyνtιkot,
hogy lαttαtok az arcukat ​ mondtαk nekόnk az urak.
Νgy szσlt a kιt lαny, feltαrva jφvetelόk cιljαt.
A Tφrzsek azt akartαk valσjαban, hogy a Viharistenek szellemei megerυszakoljαk a kιt leαnyt.
Vihar, Ϊrjaguαr ιs Tόzescsϊcs ismιt szσlt.
A kιt leαnyhoz beszιltek, akiket Kislαnynak ιs Kicsilαnynak neveztek:
​ Nagyon helyes, beszιlgetιsόnk bizonyνtιkαval mehettek haza.
​ Vαrjatok, ιs azutαn egyenesen az uraknak adjαtok ezt ​ mondtαk nekik.
Ezutαn a papok ιs αldozσpapok tovαbb gondolkodtak, s νgy szσltak Jaguαrkicsιhez, Jaguαrιjhez,
Semmihez ιs Szιljaguαrhoz:
Fessetek hαrom kφpenyt, fessιtek azokra lιnyetek jelkιpeit, hogy az kerόljφn a Tφrzsekhez, vigyιk el a
leαnyok, akik mosnak, ιs adjαk oda nekik ​ utasνtottαk Jaguαrkicsιt, Jaguαrιjt ιs Semmit.
 [65.]

Mindhαrman megfestettιk a magukιt.

Jaguαrkicse festett elυszφr.
Kιpmαsa egy jaguαr lett, azt festette a kφpenyre.
Azutαn Jaguαrιj lett kιszen.
Kιpmαsa egy sas volt, ezt festette a kφpenyre.
Ιs azutαn Semmi festett.
Lσdarαzs ιs darαzs volt a kιpmαsa, azt festette mindenhovα, a kφpenyre.
Azutαn befejeztιk a hαrom rιsz megfestιsιt.
Hαrom ruhαt festettek.
Azutαn odamentek, hogy a kφpenyeket Kislαnynak ιs Kicsilαnynak adjαk, ahogy υket neveztιk:
Νme, beszιlgetιsόnk bizonyνtιka, mondjαtok el: valσban Viharral beszιltόnk, itt a bizonyνtιk
mondjαtok nekik, s vegyιk fel magukra a kφpenyeket, amelyeket nekik adtok.
Νgy szσltak a leαnyokhoz, νgy utasνtottαk υket.
A leαnyok elindultak ιs magukkal vittιk a festett kφpenyeket.
Φrvendeztek az urak, amikor a leαnyok hazaιrtek, mert lαttαk a karjukon azt, amiιrt elkόldtιk υket.
​ Lαttαtok Vihar arcαt? ​ kιrdeztιk.
​ Igen, lαttuk ​ vαlaszolta Kislαny ιs Kicsilαny.
​ Jσl van. Ιs elhoztαtok a jeleket, vagy nem is igaz? ​ kιrdeztιk az urak.
​ Milyen jele van annak, hogy vιtkeztetek?
​ Hogy megismertιtek az isteneket?
Ekkor a leαnyok megmutattαk a kφpenyeket, a festett ruhαt.
Jaguαrok, sasok, lσdarazsak ιs darazsak voltak rajtuk, a szφvet szνnιre festve, ϊgy, hogy ragyogott a
felόletόk. Megkνvαntαk a kφpenyek selymιt az urak, ιs magukra vettιk υket.
A jaguαr nem tett semmit, amikor az egyik ϊr az elsυ kφpenyt felφltφtte.
Ezutαn a mαsodik azt a kφpenyt vette fel, amelyen a sas kιpe lαtszott.
Az ϊr nagyon jσl ιrezte magαt benne.
Bόszkιn feszνtett benne.
Szinte kφnyφrgφtt, hogy viselhesse.
Ezutαn egy ϊron a harmadik kφpeny kφvetkezett.
Ezen voltak a lσdarazsak ιs darazsak.
Az ϊr felvette, a lσdarazsak ιs darazsak pedig csνpni kezdtιk.
S nem tudta elviselni, nem bνrta a rovarok csνpιsιt. Ezιrt hangosan όvφltφtt a kφpenyre festett rovarok
csνpιsιtυl. Semmi festette υket, ιs ez volt a harmadik festmιny, νgy kerekedtek fφlιjόk. Szidtαk az urak
a leαnyokat, Kislαnyt ιs Kicsilαnyt:
​ Mifιle ruhαkat hoztatok?
​ Honnan szedtιtek, ti, φrdφgφk? ​ kιrdeztιk a leαnyoktσl, mikφzben szidtαk υket.
Νgy gyυzedelmeskedett a Tφrzseken ismιt Vihar.
Νgy volt hαt, amikor megprσbαltαk rαvenni Vihart, hogy kφvesse Kislαnyt ιs Kνcsilαnyt.
A parαzna szνvϋ tφrzsi urak nem tudtαk tφnkretenni Jaguαrkicsιt, Jaguαrιjt, Semmit ιs Szιljaguαrt,
mivelhogy υk szellememberek voltak.
Kιsυbb a Tφrzsek ismιt tanαcskoztak.
​ Hogyan gyυzhetjόk le υket?
​ Valσban fφlιnk kerekednek ​ mondtαk, amikor ϊjra φsszegyϋltek, hogy tanαcskozzanak.
​ Akkor hαt lessόk meg, ιs φljόk meg υket az ϊton.
​ Fegyverkezzόnk fel lαndzsαkkal ιs pajzsokkal.
​ Nem vagyunk talαn elιg sokan?
​ Nem maradhat kφzόlόk sem egy, sem kettυ ​ mondtαk, amikor tanαcsot tartottak.
Ιs az φsszes Tφrzs felszerelte sok harcosαt, ιs az φsszes Tφrzs φsszegyϋjtφtte harcosait.
Ιs ott volt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.
A Tόzescsϊcs nevϋ hegy tetejιn voltak, az νgy nevezett hegyen.
Ott tartottαk fiaikat a hegy tetejιn.
Kevesen voltak.
Szαmuk nem volt hasonlσ a Tφrzsekιhez.
Szentιlyόk csak egy kis terόlet volt a hegycsϊcson.
Aztαn megtαrgyaltαk, hogy a Tφrzsek elhatαroztαk az υ halαlukat.
Valamennyien φsszegyϋltek ιs tanαcskoztak.

[66.]

Νgy tφrtιnt, hogy φsszegyϋltek a Tφrzsek.

Valamennyien lαndzsαkkal ιs pajzsokkal voltak felfegyverkezve.
Tφmιrdek ezόst fedte dνszeiket.
Jσ megjelenιsϋ volt valamennyi ϊr ιs harcos.
De valσjαban hazugok voltak mind, valσjαban mind foglyul esik majd.
​ Tehαt ez a Vihar valami isten. Hαt akkor imαdjuk!
​ Valσjαban persze majd foglyul ejtjόk ​ mondtαk egymαsnak.
De Vihar mindezt tudta, s tudta Jaguαrkicse, Jaguαrιj ιs Semmi is.
Υk kihallgattαk, amikor a tφrzsek megbeszιltιk a dolgot.
Nem aludtak, nem pihentek, mert a harcos υrφk mind felfegyverkeztek, ιs valamennyi harcos
felkerekedett, hogy ιjszaka keresztόlszϊrja a szνvόket.
Jφttek tehαt, de nem ιrkeztek meg.
Egyszer csak minden harcos mιly αlomba zuhant az ϊton.
Ιs Jaguαrkicse, Jaguαrιj ιs Semmi legyυzte υket.
Mindegyik aludt az ϊton, ιs egyetlenegy sem ιrkezett meg soha.
Mind ϊgy vιgeztιk, hogy elaludtak.
Ekkor elkezdtιk kitιpkedni szemφldφkόket ιs szakαllukat.
A gyυztesek levettιk a nyakukrσl ezόstjeikιt, fejdνszeiket, nyakdνszeiket, mιg fegyverzetόk nagy rιszιt
is.
Bόntetιsόl vettιk el az ezόstφt.
Kifosztαsuk a Kicse Nιp nagysαgαnak jele volt.
Aztαn a harcosok felιbredtek.
Azon nyomban fejdνszόkhφz ιs nyakdνszeikhez kaptak, de nem volt ezόst a nyakukon ιs a fejόkφn.
​ Ki szedett rα minket?
​ Ki fosztott ki?
​ Ki jαrt itt, hogy elrabolja ezόstjeinket? ​ mondta valamennyi harcos.
​ Azok a dιmonok lehettek, akik embereket rabolnak?
​ De ne ijedjόnk meg tυlόk.
​ Tφrjόnk be vαrosukba.
​ Ιs ismιt lαtni fogjuk ezόstόnk arcαt; ιs visszaszerezzόk ​ mondtαk mind a Tφrzsek.
De valσjαban mind hazugok voltak.
Ιs a papok ιs αldozσpapok szνve nyugodt ιs erυs maradt.
Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr pedig nagy elhatαrozαsra jutott, amikor tanαcskozott.
Sαncot ιpνtettek a vαros szιlιn, kυarcϊt ιs faragottat, amely kφrόlvette vαrosuk oldalαt.
Majd pedig bαbukat csinαltak.
Felsorakoztattαk υket a fal tetejιn.
Valσban voltak pajzsaik ιs lαndzsαik.
Felφltφztettιk υket, fejόkre ezόst fejdνszt tettek.
De azιrt ezek csak fabαbuk voltak.
Rαjuk raktαk az ezόstφt, amelyet a Tφrzsektυl vettek el az ϊton.
Ezzel dνszνtettιk fel a figurαkat.
Elhelyeztιk υket kφrbe a vαros kφrόl.
Ezutαn jσslatot kιrtek Vihartσl.
​ Meghalunk vagy gyυzόnk? Szνvόket kiφntφttιk Viharnak.
​ Ne bϊsuljatok! Itt vagyok.
​ Ezt kell tennetek.
​ Ne fιljetek ​ mondta Jaguαrkicsιnek, Jaguαrιjnek, Semminek ιs Szιljaguαrnak.
Kiengedte a lσdarazsakat ιs darazsakat.
Υk pedig elmentek ιrtόk, megfogtαk υket, ιs visszatιrtek.
Azutαn nekik adta, nιgy hatalmas korsσban, melyeket a vαros mφgφtt helyeztek el.
Ott tartottαk a lσdarazsakat ιs a darazsakat a korsσkban.
Ezek voltak fegyvereik a Tφrzsek ellen.
Tαvolrσl nιztιk υket, titokban figyeltιk ιs kιmleltιk vαrosukat a Tφrzsek hνrnφkei.
​ Nincsenek sokan ​ mondtαk, mivel csak a fabαbukat lαttαk.
Azok kφrbejαrtak, ϊgy lαtszott, hogy mozgatjαk lαndzsαikat ιs pajzsaikat.
Valσban embereknek lαtszottak, amikor a Tφrzsek lαttαk υket.
Ιs az φsszes Tφrzs φrvendezett, mert lαttαk, hogy nincsenek sokan, a Tφrzsek pedig rengetegen
voltak.
Szαmtalan ember kιszόlt, katona ιs harcos, Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr megφlιsιre.
Mindez a Tόzescsϊcs nevϋ hegy tetejιn tφrtιnt, ahogy el fogjuk mesιlni.

[67.]

Ott volt Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr.

Ott voltak egyόtt a hegyen, felesιgeikkel ιs gyermekeikkel.
Ιs akkor megindult az φsszes harcos ιs katona.
Nem tizenhatezer ιs nem huszonnιgyezer volt a vαros oldalαt bekerνtυ Tφrzsek harcosainak szαma,
hanem sokkal tφbb.
Kiαltoztak.
Lαndzsαkkal ιs pajzsokkal voltak felszerelve.
Teleszνvtαk tόdejόket, όvφltφttek, sikoltoztak, kiabαltak, ordνtottak, kezόkbe huhogtak.
Ιs a vαros alα ιrkeztek, de a papok ιs αldozσpapok nem ijedtek meg: csak nιztιk υket az erυd falαrσl,
ahol felsorakoztak felesιgeikkel ιs gyermekeikkel.
Szνvόk csak akkor kezdett el cselekedni, a Tφrzseket becsmιrelni, amikor azok felfelι jφttek a hegy
oldalαn, ιs mαr a vαros bejαratαnαl voltak.
Ιs ekkor kinyitottαk a korsσkat, amelyekbυl nιgy volt a vαrosban, ιs elυjφttek belυlόk a lσdarazsak ιs
darazsak.
Mint nagy fόstfelhυ, ϊgy bukkantak elυ a korsσkbσl.
Ιs a rovarok vιgeztek a harcosokkal, rαszαllva szemόkre ιs rαszαllva orrukra, szαjukra, arcukra,
lαbukra ιs karjukra.
Akαrhovα mentek, megtalαltαk υket, bαrhova bϊjtak is, megleltιk υket.
Minden telve volt lσdarαzzsal ιs darαzzsal, a szemόkre szαlltak, hogy csνpjenek, egιsz rajok szαlltak
rαjuk.
Valσban annyi rovar repόlt minden ember utαn, hogy azok szinte megbolondultak a lσdarazsaktσl ιs
darazsaktσl.
Nem tudtαk tφbbι tartani lαndzsαikat ιs pajzsaikat.
A csνpιsek felpuffasztottαk ιs fφldre dφntφttιk υket.
Egιszen szιtszιledtek.
Leestek a hegyrυl, ιs alιltan hevertek.
Ekkor lαndzsαkkal megszϊrtαk ιs baltαval φsszevagdostαk υket.
Jaguαrkicse ιs Jaguαrιj csupαn fahasαbokat dobαlt rαjuk.
Mιg asszonyaik is harcoltak.
Erre a Tφrzsek visszamentek a Halak Υrzυihez, ιs a Tφrzsek megfutamodtak.
Sokan mιgiscsak elιrtek annyit, hogy kιsυbb φltιk meg υket.
Nem kevesen haltak meg, ιs ha valaki nem halt meg, akit meg akartak φlni, azzal a rovarok vιgeztek.
Nem volt hυsiesebb tett ennιl, hiszen nem volt sem lαndzsαjuk, sem pajzsuk.
Ekkor valamennyi Tφrzset legyυztιk, ιs a Tφrzsek fejet hajtottak Jaguαrkicse, Jaguαrιj ιs Semmi elυtt.
​ Kφnyφrόljetek rajtunk, ne φljetek meg minket ​ kiαltottαk.
​ Jσl van.
​ Bαr halαlt ιrdemelnιtek.
​ Szolgαk lesztek nappal ιs ιjjel ​ mondtαk nekik.
Ily mσdon gyυztιk le valamennyi Tφrzset elsυ Anyαink ιs Atyαink.
Ott tφrtιnt ez, a Tόzescsϊcs hegyιn, ahogyan most nevezik.
Νgy azutαn jσl ιltek, nφvekedtek ιs szaporodtak.
Lαnyaik ιs fiaik szόlettek a Tόzescsϊcson.
Ϊjra φrόltek gyυzelmόknek.
Valamennyi Tφrzset legyυztιk ott a hegytetυn.
Νgy vittιk vιghez a Tφrzsek elpusztνtαsαt, valamennyi Tφrzsιt.
Ezek utαn szνvόk megnyugodott.
Mondtαk fiaiknak, hogy kφzeledik az idυ, amikor meg kell halniuk, mert a Tφrzsek szerettιk volna
megφlni υket.
Ezιrt most elmondjuk Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr halαlαt.
Νgy hνvtαk υket.

[68.]

Mivel tudtak vesztόkrυl ιs halαlukrσl, ezιrt elbϊcsϊztak fiaiktσl.

Nem voltak betegek, nem dυltek αgynak, csak meghaltak, szavukat gyermekeikre hagyatιkozva.
Νme fiaik neve: Jaguαrkicsιnek kιt fia volt.
Kokaib, vagyis Kιtfυnφk volt az elsυszόlφtt.
Kokavib, vagyis Rokonfυnφk volt a mαsodszόlφtt.
Jaguαrkicse fiai voltak a Kavekok Nagyatyja ιs Atyja.
Ιs volt mιg kιt leszαrmazottja Jaguαrιjnek is.
Νme a nevόk: Koakul, vagyis Akulfυnφk volt az elsυ, ιs Koakutek, vagyis Akutekfυnφk volta
mαsodik, a Nagyhαzak alapνtσjαnak, Jaguαrιjnek a fia.
Semminek csak egy fia volt, akit Koahaunak, vagyis Ϊrfυnφknek hνvtak.
Ennek a hαromnak voltak fiai, de Szιljaguαrnak nem volt fia.
Valσban papok ιs αldozσpapok voltak υk, ιs ezek voltak fiaik nevei, νgy ezutαn istenhozzαdot
mondtak fiaiknak. Egyek voltak υk nιgyen. Szomorϊak voltak, ιs a szνvόk bαnatos. Sνrt a szνvόk, ιs az
ιnekόk. ​El van rejtve​ ​ ιnekeltιk. Amikor elhagytαk fiaikat, νgy szσltak: ​ Σ, fiaink!
​ Elmegyόnk, de visszatιrόnk.
​ Okos szavakkal ιs bφlcs tanαcsokkal bϊcsϊzunk tυletek.
S ti, jσ asszonyaink, nagyon messze jφttetek a hegyekbe mondtαk asszonyaiknak, s egyenkιnt
mindegyiknek istenhozzαdot mondtak.
​ Elmegyόnk a vαrosunkba.
​ Mαr a helyιn van Szarvas Urunk, aki ott lαthatσ az ιgen.
​ Mαr csak vissza kell tιrnόnk.
​ Feladatunkat elvιgeztόk.
​ Napunk teljes, ιs ti ismertek minket.
​ Nem fogtok elfelejteni minket, nem szabadultok tυlόnk.
​ Most keressιtek meg otthonotokat ιs hegyeiteket, ιs ott boldogok lesztek!
​ Menjetek!
​ Azutαn gyertek vissza ιs ϊjra nιzzetek meg, ιs mi visszajφvόnk.
E szavakkal szσltak.
Νgy hαt eltαvoztak.
Egy jelet hagytak hαtra, Jaguαrkicse lιnyιnek jelkιpιt:
​ Itt a Jaguαr-talizmαnom, amit nektek hagyok.
​ Ez lesz dicsυsιgtek.
Bϊcsϊzzatok el ιs szomorkodjatok mondta Jaguαrkicse, amikor otthagyta lιnyιnek jelkιpιt, az Eltakart
Dicsυsιget, ahogy neveztιk.
Ennek arca nem lαthatσ.
Betekerte, beburkolta.
Ιs sohasem csomagoljαk ki.(58)
Nem lαtszik tisztαn rajta a varrαs, ϊgy van beburkolva.
Νgy azutαn elbϊcsϊztak, ιs elmentek a Tόzescsϊcs hegy tetejιre.
Tφbbι nem lαttαk υket asszonyaik ιs gyermekeik.
Eltϋnιsόk sem vilαgos, bαr elbϊcsϊztak.
Ιs az Eltakart Dicsυsιg szenttι vαlt.
Atyαikra emlιkeztette az utσdokat.
Azonnal αldozatot ιgettek atyαik emlιke elυtt.
S akkor kezdυdtek az urak elυtt az emberαldozatok, sokan a vιtkesek kφzόl meghaltak Jaguαrkicse, a
Kavekok Nagyatyja ιs Atyja tiszteletιre, de fiai, nιv szerint Kιtfυnφk ιs Rokonfυnφk megbocsαtottak
neki.
Νgy haltak meg υk nιgyen [az αldozσpapok: Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr].
Υk voltak elsυ Nagyatyαink s Atyαink.
Νgy hαt elmentek, mνg fiaik ott maradtak a Tόzescsϊcs tetejιn.
Fiaik mιg ott maradtak.
Elpusztνtva mαr a nιp, nagysαga vιget ιrt.
Nem volt tφbbι a Tφrzseknek dicsυsιgόk.
Φsszetφrtek.
Mindennap φsszegyϋltek, hogy Atyαikra emlιkezzenek.
Nagy volt a Csomag dicsυsιge szαmukra.
De nem bontottαk fel soha.
Becsomagolva ott volt velόk.
A Nagysαg Csomagjαnak neveztιk, amikor emlνtettιk, ιs az υ Titkuknak neveztιk, amit az Atyαk adtak
nιkik.
Azιrt tettιk, mert ez valσban lιnyegόk jelkιpe volt.
Ekkιppen tφrtιnt akkor Jaguαrkicse, Jaguαrιj, Semmi ιs Szιljaguαr pusztulαsa ιs vιge.
Υk voltak az elsυ emberek, akik αtjφttek a tengeren Napkeletrυl.
Rιges-rιgen jφttek ide.
Amikor meghaltak, nagyon φregek voltak, ιs Papoknak ιs Αldozσpapoknak hνvtαk υket.

[69.]

Ezutαn visszaemlιkeztek szenvedιseikre ott, Napkeleten, ιs eszόkbe jutottak Atyαik parancsai.

Nem felejtettιk el, mit hoztak αt Atyαik.
A Tφrzsek adtak nekik felesιgeket, ιs νgy rokonok lettek.
Aztαn hαrman felesιget raboltak.
Ιs azt mondtαk, amikor elmentek:
​ Napkeletre megyόnk, oda, ahonnan atyαink jφttek, νgy szσltak υk, mikor ϊtra keltek.
Hαrom tisztelettudσ fiϊ.
Egyiket Kιtfυnφknek hνvtαk, ιs Jaguαrkicse fia volt.
A mαsodik, Akutekfυnφk volt, Jaguαrιj fia a Nagyhαzaktσl, a harmadik Ϊrfυnφk volt, Semmi fia az Ϊr-
kicsιktυl.
Νme, νgy neveztιk azokat, akik αtmentek a tengeren.
Hαrman indultak, de bφlcsek ιs tapasztaltak voltak.
Lιnyegόkben nem voltak kφzφnsιges emberek.
Elbϊcsϊztak bαtyjaiktσl ιs φccseiktυl.
Φrόltek, hogy mennek.
​ Nem fogunk meghalni, vissza fogunk tιrni ​ mondtαk mindhαrman, amikor elindultak.
Αt is szeltιk a tengert, ιs odaιrtek Napkeletre. Azιrt mentek, hogy megkapjαk a fυnφksιget, νme, annak
az Ϊrnak a neve, aki Napkelet nιpein uralkodott, ahova megιrkeztek.

[70.]

Aztαn megιrkeztek.
Megιrkeztek Naksit ϊr elι, ez volt a nagyϊrnak, egy hatalmas νtιlυszιk egyetlen bνrαjαnak a neve.(59)
Megkaptαk tυle a hatalom jelιt ιs minden jelvιnyιt. A Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσjαnak( 60)
jelιt.
A Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja nagysαgαnak ιs hatalmαnak jelvιnyιt.
Vιgezetόl Naksit nekik adta a fejedelemsιg jelvιnyeit is.
Ezeket νgy hνvjαk: Trσnmennyezet ιs Trσn( 61), Orrcsont ιs Fόlbevalσ, Jαdekυ Ajakdνsz, Arany
Gyφngyφk, Pumakarmok, Jaguαrkarmok, Bagoly- ιs Szarvaskoponya, Drαgakυ-karkφtυk, Csigahαz,
Karperecek, Meghajlαs ιs Fυhajtαs, Kitφmφtt Fogak ιs Dνszes Fogak, Papagαjtoll Fejbσbita ιs
Kirαlydaru Tollbokrιta.
Mindezt magukhoz vettιk, ιs elindultak, ιs αthoztαk a tengeren a tulai iratot, az νrαst.
S elbeszιltιk menetelόket annak szavaival.

[71.]

Szσval visszajφttek ide, Tόzescsϊcs nevϋ vαrosukba, ιs φsszegyϋlt oda az Αgak ιs Lαtnokok minden
nιpe.
Valamennyien ujjongtak Kιtfυnφk, Akutekfυnφk ιs Ϊrfυnφk megιrkezιsιn.
Csak ott vettιk αt a Tφrzsek irαnyνtαsαt.
Rabinal nιpe, Tόzes Fa Nιpe ιs Madαrhαz Nιpe φrvendezett.
Megmutattαk nekik az uralkodσ nagysαgαnak jelvιnyeit.
Nagyok lettek a Tφrzsek.
Ιs ez maradandσ nagysαg volt: nem ιrt vιget a hatalom felmutatαsαval.
Ιs ez akkor volt, amikor ott voltak Tόzescsϊcsban.
Mind ott voltak velόk azok, akik Napkeletre mentek.
Sokαig dolgoztak ott a hegytetυn.
Ismιt sokan voltak.
Ιs ott halt meg Jaguαrkicse, Jaguαrιj ιs Semmi felesιge.
Kιsυbb eljφttek onnan.
Otthagytαk hegyόket ιs mαs hegyeket kerestek.
Ιs ott boldogan ιltek.
Szαmtalan hegyen ιltek.
Kivαlasztottak egyet, ιs nevet adtak neki.
Elsυ Anyαink ιs Elsυ Atyαink ott egyesόltek ιs szaporodtak, ahogy a rιgiek mondtαk, amikor errυl
mesιltek.
Szσval elhagytαk elsυ vαrosukat, amelyet Tόzescsϊcsnak neveznek, ιs elmentek, ιs ϊj vαrost
alapνtottak, a Csi Kis, vagyis Tόskιk nevϋt.
Sokαig ιltek ott a mαsik vαrosban.
Lαnyaik ιs fiaik szόlettek.
Sokan lettek.
Nιgy hegy volt ott, de vαrosukat csak az egyikrυl neveztιk el.
Lαnyaikat fιrjhez adtαk, fiaikat megnυsνtettιk, kedvessιgbυl, tiszteletbυl.
Megkaptαk lαnyaik αrαt, s kφzben igen jσl ιltek.
Azutαn szιtoszlottak a vαros minden rιszιben.
Ez volt a rιszek neve: Tόskιk, Szαraz, Bαrkαsfolyσ, Hatαr ιs άres. Νgy neveztιk a hegyeket, amelyeken
megtelepedtek.
Szemrevιteleztιk a dombokat ιs vαrosukat, ιs megkerestιk a lakatlan helyeket, mert most mαr nagyon
sokan voltak.
Akkor tφrtιnt, hogy meghaltak azok, akik Napkeletrυl a hatalmat hoztαk.
Mαr tekintιlyes nagyapαk voltak, amikor a kόlφnbφzυ vαrosokba megιrkeztek.
Arcukat nem fogadtαk, ezιrt tovαbbmentek.
Sok dιmon volt rαjuk fιltιkeny a tetteik miatt, csak hosszϊ idυ utαn ιrtek a mιlyen tisztelt Nagyatyαk ιs
mιlyen tisztelt Atyαk vαrosukba, ιs ez a vαros neve, ahovα ιrkeztek.
Νme a vαrosok neve, ahovα ιrkeztek.

[72.]

Csiiszmacsi, vagyis Szakαll a vαrosuk hegyιnek neve, ahol voltak. Letelepedtek, ιs kiprσbαltαk
dicsυsιgόket. A fejedelmek negyedik nemzedιke alatt porrα tφrtιk mιszkφvόket vakolatnak. Hαzakat
ιpνtettek mιszbυl ιs kυbυl. Utαnzσfυnφknek, Kilencszarvasnak ιs Ϊrfυnφknek hνvtαk υket.
Azutαn Fόrdυhαzfυnφk ιs Fehιrιlet fejedelem uralkodott ott, ahogy ekkor a Tanαcsadσt ιs a
Lιpcsυshαz Tanαcsadσjαt hνvtαk. Υk uralkodtak Szakαllban.
Tφkιletes vαrost ιpνtettek, de csak hαrom Nagyhαz volt ott Szakαllban.
Ott akkor mιg nem volt meg a huszonnιgy Nagyhαz, csupαn hαrom Nagyhαzuk volt.
Csak egy Nagyhαzuk volt a Kavekoknak, egy a Nagyhαzak Nιpιnek, egy az Ϊrkicse nιpnek.
De mιg kιt csoportja volt a Nagyhαzaknak, a vαros kιt rιszιnek. Ez ott volt Szakαllban, ιs csak egy
szνvόk volt. Nem volt bϋbαjossαg, nem volt keserϋsιg. A kormαnyzαs bιkιs volt. Nem harcoltak, nem
verekedtek. Csak fιny ιs nyugalom volt a szνvόkben. Nem voltak komor pillantαsϊak, nem marakodtak.
Nagysαgukkal nem akartak kιrkedni. Nem gyϋltek φssze, hogy pusztνtsanak, nem vαltak gυgφssι.
De prσbαltak a pajzsok mφgφtt felemelkedni Szakαllban. Ιs hatalmuk mιrtιke volt az, amikor
megtettιk. Ez jelezte dicsυsιgόket ιs mutatta nagysαgukat. Amikor ezt a Lαtnokok Nιpe lαtta, hαborϊt
indνtott.
Meg akartαk φlni Fόrdυhαzfυnφkφt, de csak egyetlen akarta megprσbαlni. Fehιrιlet ϊr volt az, aki azt
akarta, hogy megtanνtsαk. Hogy a Lαtnokok megtanνtsαk φlni. De gonosz tervόk nem ment kφnnyen a
fejedelem ellen. Csak kιsυbb sikerόlt. Elυszφr nem φltιk meg a Lαtnokok, νgy kezdυdtek a
fιltιkenysιgi vitαk ιs vetιlkedιsek. Behatoltak az elsυ vαrosba.
Jφttek a harcosok, ιs el akartαk pusztνtani a Kicsιk arcαt. Kicse arcαnak lerombolαsαt akartαk.
Uralomvαgy volt a szνvόkben, φlni jφttek. A Kicsιk elfogtαk υket, fogsαgba estek. Kevesen
menekόltek meg. Ezutαn megkezdυdtek az αldozatok. A Lαtnokokat felαldoztαk az isteneknek, νgy
bόntette meg υket bϋneikιrt Fόrdυhαzfυnφk fejedelem. Sokakat rabszolgαvα tettek. Rabok lettek.
Rabszolgαvα vαltak ιs megadtαk magukat, elhurcoltαk υket, mivel megrendeztιk a hαborϊt a Nagyϊr ιs a
Szakadιk vαrosa ellen.
Kicse arcαnak ιs kirαlyaiknak elpusztulαsαt ιs rombadφntιsιt kνvαntαk. De nem jαrtak sikerrel.
Ily mσdon megkezdυdφtt az emberαldozat az istenek elυtt, ιs akkor pajzsokat ιs fegyvereket
kιszνtettek, ιs megkezdtιk Szakαll vαros vιdelmιnek kiιpνtιsιt.
Ott kezdυdik ιs onnan ered dicsυsιgόk, mivel a Kicse fejedelem hatalma valσban nagy volt. Υk
mindenόtt nagy varαzslσk ιs fejedelmek voltak. Senkit sem alαztak meg.
Bαrmit is tettek, minden a hatalom nagysαgαιrt tφrtιnt. Minden Szakαll vαrosαbσl eredt. Ott teljesedett
ki az isteneknek bemutatott αldozat.
Ott nφvekedett az istenfιlelem.
Fιlelmetes volt Szakαll, ιs az φsszes tφrzs tartott tυle.
A kis ιs nagy tφrzsek figyeltιk a foglyok ιrkezιsιt.
Azokιt, akiket felαldoztak ιs megφltek Fόrdυhαzfυnφk fejedelem, Fehιrιlet ϊr, a Nagyhαzak ιs az
Ϊrkicsιk dicsυsιgιre ιs fensιgιre.
Ott Szakαllban, ahogy a vαrost hνvtαk, a Kicse nιpnek csupαn hαrom αga volt, amνg όnnepeket nem
rendeztek lαnyaik tiszteletιre.
Tϋzifαt vαgtak.
Φsszegyόlekezett a hαrom Nagyhαz.
Ott ittαk italaikat, ettιk ιteleiket, ez volt nυvιreik αra, leαnyaik αra.
A szνvόkben csak φrφm volt, amikor ezt tettιk.
Ettek, mulattak a Nagyhαzakban.
Ily mσdon mutatjuk ki hαlαnkat, ez a mi jelόnk ιs szavunk megtisztulαsa, szavunk jele az anyaszόlte
nυkφn ιs fιrfiakon ​ mondtαk υk.
Ott meghatαroztαk ιs elneveztιk αgazataikat, tφrzseiket ιs nagyvαrosaikat.
​ Tαrsaink!
Mi Kavekok, mi Nagyhαzak ιs Ϊrkicsιk egyek vagyunk mondta a hαrom vαrosrιsz ιs a hαrom
Nagyhαz.
Hosszϊ ideig [νgy ιltek] Szakαllban.
Azutαn talαltak ιs lαttak egy mαsik vαrost.
Ezιrt elhagytαk Szakαllt.
Elindultak onnan, ιs ide, Kumarik, azaz Korhadt Nαd vαrosαba jφttek, ahogyan a Kicsιk ezt neveztιk.
Az urak, Fόrdυhαzfυnφk fejedelem ιs Tollaskνgyσ, ιs valamennyi ϊr, akit elsirattak, odajφtt, ιs υk
voltak az emberek φtφdik nemzedιke, a fιny, az egysιg, az ιlet ιs a teremtιs alatt.
Akkor, ott felιpνtettιk hαzaikat ιs az istenek hαzαt.
Ezt a vαros legmagasabb helyιn, kφzιpen helyeztιk el.
Jφttek, ιs gyorsan letelepedtek.
Hatalmuk ismιt nφvekedett.
Sokkal tφbben voltak, tφmegιvel voltak, mivel tφbbet is alkottak: sok Nagyhαzat.
De φsszegyϋltek, ιs meghasonlottak, szιthϊzαs kezdυdφtt, nιzeteltιrιsek tαmadtak.
Civakodtak nυvιreik ιs lαnyaik hozomαnya miatt, ιs mert nem volt ιtel ιs ital elυttόk.
Ez volt az oka annak, hogy szιtoszlottak ιs dόhφngve ismιt egymαs ellen fordultak a holtak csontjai ιs
koponyαi fφlφtt.
Acsarkodtak egymαsra.
Ekkor kilenc αgazatra oszlottak a vαrosban, ιs mιg mindig vitatkoztak nυvιreikrυl ιs lαnyaikrσl.
Mire az uralkodσ szemιlyιrυl kellett dφnteni, mαr huszonnιgy hαzra bomlottak.
Rιgen valamennyien idejφttek vαrosaik fejιhez.
Azutαn befejeztιk a huszonnιgy Nagyhαzat, itt, Korhadt Nαd vαrosαban.
A pόspφk ϊr megαldotta.
Kιsυbb a vαrost elhagytαk.
Felgyϊjtottαk ιs elpusztult.(62)
Padjaik, pαrnαik itt-ott lαtszottak a tϋzben.
A kilenc αgazat minden ura a kφrnyιken telepedett le: a Kavekok kilenc ura, a Nagyhαzak kilenc ura,
az Ϊrkicsιk nιgy ura, a Fehιrszelek kιt ura.
Sokan lettek ιs egyre tφbben az egyes urak vezetιse alatt.
De az elsυ az volt, aki fiϊt szόlt ιs nemzett.
Sok-sok nemzetsιge volt minden ϊrnak.
Most el fogjuk mondani egyenkιnt, minden egyes Nagyhαz urαnak nevιt.

[73.]

Νme hαt Kavek urainak neve.

Az elsυ az urak kφzφtt Tanαcsadσ volt, majd Lιpcsυshαz Tanαcsadσ, a Viharpap, Tollaskνgyσpap, a
Kavekok Nagy Elφljαrσja, a Gyιkιny Tanαcsosa, a Gyapot- ιs Babraktαr Felόgyelυje, a Jαtιktιr
Falαnak Tanαcsosa, a Lιpcsυshαz Anyja.(63)

[74.]

Ezek akkor Kavek urai voltak, kilenc ϊr, mindegyiknek volt Nagyhαza, kφrφs-kφrόl, amelyek mιg ma
is lαthatσk.
 [75.]

Ezek pedig a Nagyhαz Nιpιnek urai.

Elsυ a Parancsnok volt, azutαn Nemesϊr, Lιpcsυshαz Parancsnok, Nagy Lιpcsυshαz, a Lιpcsυshαz
Anyja, a Nagyhαzak Nιpιnek Nagy Elφljαrσja, Ϊrjaguαr Papja, a Nemessιg Αgazatfυinek
Igazgatσja(64), a Gyapot ιs a Virαgok Nagy Felόgyelυje.
Kilenc ϊr a Nagyhαzak nιpιnek ιlιn.

[76.]

Ιs ezek Ϊrkicsιk urainak nevei: Urak Nemesura, Urak Gyapotfelόgyelυ Ura, Urak Nagy άlnφke,
Tόzescsϊcs Ϊr.
Ez az Ϊrkicsιk nιgy ura, Nagyhαzaik kφrben αlltak.

[77.]

Ιs mιg kιt αgazat volt, a Fehιrszιl urai: Csφpφgυhαz ιs Fehιrszιl Parancsnok.

E kιt ϊrnak csupαn egy Nagyhαza volt.

[78.]

Νgy vαlt teljessι a huszonnιgy ϊr lιtszαma, ιs huszonnιgy volt a Nagyhαzak szαma is.
Ekkιppen nφvekedett Kicse fiainak ereje ιs nagysαga.
Akkor kiemelkedett a Kicsιk fontossαga ιs nagysαga.
Akkor ιpνtettιk ιs tapasztottαk Szakadιk vαrosαt.
Akkor eljφttek a kis tφrzsek ιs a nagy tφrzsek, a fejedelem elι lιptek.
A Kicsιk bόszkιk lettek, midυn dicsυsιgόk ιs fensιgόk megnυtt.
Akkor ιpόlt az istenek hαza ιs ιpόltek az urak hαzai.
De nem υk dolgoztak, υk nem dolgoztak, nem υk ιpνtettιk hαzaikat ιs nem υk ιpνtettιk isteneik hαzαt,
hanem fiaikat kιnyszerνtettιk erre.
Nemcsak kφnyφrφgtek nekik, egyszerϋen megloptαk ιs φsszetφrtιk υket.
Valσban mindegyik az urakhoz tartozott, sokan fivιreik ιs rokonaik voltak.
Az ιletet szigorϊan irαnyνtottαk, ιs szigorϊan irαnyνtottαk minden egyes ϊr minden parancsαt.
Az urakat valσban szerettιk, ιs nagy volt a becsόletόk.
Szόletιsόk napjαt dicsιrtιk, ιs tiszteltιk szόletett ιs nemzett fiaik.
Νgy a Szakadιk nιpe ιs vele a vαros nιpe is megnφvekedett.
Nemcsak sokan voltak, de minden tφrzs engedelmeskedett is.
S amikor hαborϊ jφtt Szakadιkra, a vαrosra, az urak varαzslattal gyυzedelmeskedtek, Tollaskνgyσ
fejedelem ιs Fόrdυhαzfυnφk fejedelem.
Tollaskνgyσ valσban csodαlatos fejedelem lett.
Egy hιtre felment az egekbe, ιs egy hιtre alαszαllt az Alvilαgba, hιt napra αtvαltozott kνgyσvα, ιs
valσban kνgyσ volt.
Hιt napra sassα vαltoztatta magαt, hιt napra pedig jaguαrrα lett.
S valσban sas ιs jaguαr kιpιben jelent meg.
Ϊjabb hιt napra vιrtσcsαvα vαlt, ιs csupαn mozdulatlan vιrtσcsa volt.
Valσban csodαlatos volt e fejedelem termιszete.
A tφbbi urak rettegtek tυle.
Fιlte parancsait minden ϊr ιs Tφrzs.
Csodαlatos volt e fejedelem termιszete.
Az volt a kezdete a Kicsιk felemelkedιsιnek, midυn Tollaskνgyσ fejedelem erejιnek bizonysαgαt adta.
Fiai ιs unokαi arcαt sohasem felejtette el a szνve.
Talαn nem tett soha semmi hιtkφznapit.
Mivel ϊr volt, a varαzslαs volt a lιnyege.
Minden Tφrzset megszιgyenνtett tetteivel.
Csak megjelent, ιs a Tφrzsek urαvα lett.
A Tollaskνgyσ nevϋ csodαlatos ϊr volt a fejedelmek negyedik nemzedιke, ιs Tollaskνgyσ egyϊttal
Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja is volt.
Jeleket ιs szavakat hagyott maga utαn.
Utσdaik megdicsυόltek, nagyok lettek, ιs gyermekeket nemzettek, fiaik sokan voltak.
Ιs mιg tφbb is tφrtιnt!
Megszόletett Hegyiherceg ιs Fehιrιlet, a fejedelmek φtφdik nemzedιke.
Ιs υk is nemzettek egy ϊjabb fejedelmi nemzedιket.

[79.]

Νme a fejedelmek hatodik nemzedιkιnek nevei.

Mindkettυ nagy fejedelem volt, ιs dicsυ.
Az elsυt Kikabnak, azaz Vιrnek hνvtαk, a mαsikat Kaviszimahnak, vagyis Nyolcmajomnak.
Ιs sokat tett Vιr ιs Nyolcmajom, bόszkιvι tettιk a Kicsιket.
Mert kιtsιgtelenόl csodαs termιszetόk volt, amely φsszetφrte, φsszezϊzta a Szakadιk kφrnyιkιt, a
vαrost, a kis ιs nagy tφrzseket.
A kφrnyιken azelυtt kφrben vαrosok voltak.
Azok kφzφtt az egyik a rιgi idυkben Tόzes Fαk Nιpιnek hegye volt, a mai Csuvila, azaz Csalαn, ιs a
Rabinal nιp orszαga is, az Φmlυfolyσnαl, ιs az Esυk Hegye, ιs Szahkaba, amely az Agyagfolyσ, ιs a
Szakuleu, azaz Fehιr Fφldek nιp vαrosai, a Meleg Forrαsok fφlφtt, ιs Tνzszarvas Alatt, ιs az Erυd
Elυtt, ιs Fϋzfa...
Ezek gyϋlφltιk Vιrt, ιs hαborϊt indνtottak ellene.
Υ pedig φsszetφrte ιs φsszezϊzta Szakadιk kφrnyιkιt, a Tόzes Fαk ιs a Fehιr Fφldek nιpeinek vαrosait,
ιs φsszeomlott ιs fejet hajtott minden Tφrzs.
Mνg tαmadtαk, Vιr majdnem mind megφlte υket, ιs mindannyian adσfizetυkkι vαltak.
A vαrosok elestek, ιs uraik felmentek a dombra Vιr ιs Nyolcmajom elι.
Az αgazatokat elnyomtαk, bottal vertιk.
Napjuk semmi, szόletιsόk semmi lett.
Csak obszidiαn zϊzta szιt a vαrosokat.
Hirtelen elkezdett felhasadni a fφld szιle, mintha villαmcsapαs ιrte volna, amely sziklαkat repeszt.
Fιlelmόkben rφgtφn leborultak a tφmjιnfa elυtt, a vαros hatαrαnαl, amely ma csak kυhalom.
Αt sem tudod prιselni magadat rajta, mintha baltαval vertιk volna szιt.
Ott a parton, amelyet Petatujubnak, azaz Gyιkιnyesnek hνvnak, van egy manapsαg is tisztαn lαthatσ
hely.
Minden arrajαrσ lαthatja ott a jelet, Vιr fιrfiassαgαnak jelιt.
Semmi sem φlte meg, semmi sem gyυzte le.
Valσjαban hυs volt ιs minden tφrzs adσzott neki.
Valamennyi ϊr tanαcsba gyϋlt ιs megindult, hogy Szakadιk hαtuljαt ιs vαrosok hαtuljαt megerυsνtsιk.
Akkor minden Tφrzs vαrosa romokban hevert.

[80.]

Majd υrφk jφttek, katonai figyelυk, ιs a dombokon ιlυ αgazatokbσl kιmeket csinαltak.
Ha visszajφnnek, gyertek a vαrosba lakni mondtαk. Amikor valamennyi ϊr egyezsιgre jutott,
visszatιrtek υrhelyόkre.
​ Olyan lesz a mi erυdνtmιnyόnk, mintha egy fal lenne, egy fιltιkeny nemzetsιg.
​ Fιrfiassαgunk lesz az ​ mondtαk az urak.
Aztαn υrhelyeikre mentek, hogy elfoglaljαk az egyes csalαdokra bνzott αllαsokat, mindegyik a maga
αgazatαba, a katonαkkal vetιlkedve.
Ezutαn ismιt ϊtra keltek, elindultak, ιs mint υrφk ιltek a tφrzsek hegyeiben.
​ Menjetek el megint a hegyeinkhez.
​ Ne fιljetek!
Ha vannak ott harcosok, akik kφvetnek benneteket, hogy megφljenek, gyorsan gyertek ιs jelentsιtek
magam kelek ϊtra, magam φlφm meg υket! mondta nekik Vιr, mikor Kapitαny ιs Nemesϊr jelenlιtιben
mindnyαjukat elbocsαtotta.
S akkor υk elvonultak, Kιspenge mentιn, Kφtιl mentιn, ahogy azokat a szirteket hνvjαk.
Akkor az egιsz Kicse nιp Nagyatyαi ιs Atyαi szιtszιledtek.
Minden hegyen ott voltak, mint Kιspenge ιs Kφtιl υrei, mint υrφk ιs katonαk, miutαn elvonultak.
Nem volt φrφmόkre semmi, mιg egyetlen istenkιpόk sem volt, csak a vαros fala, melyet vιdelmezniόk
kellett.
Ezutαn mindnyαjan megιrkeztek: a Csalαn Nιpe, Sebesfolyam Nιpe, Fehιrfolyσ, Szarvastαnc, Palαnk,
Tizennyolc, ιs a Kιtlαb Nιpe; a Vadαsz Obszidiαntόze, Zuhogσfolyσ, a Sojszikla, az Agyagfolyσ Nιpe,
Tϋzifafolyσ Nιpe, a Melegforrαsok Nιpe, a Tνzszarvas Alatt Nιpe.
Vφlgyek ιs hegyek, υrkφdni jφttek a katonαk, vιdelmezni a fφldet, midυn idekόldtιk υket Vιr ιs
Nyolcmajom. Tanαcsadσ ιs Lιpcsυshαz Tanαcsadσja, a Kapitαny ιs Nemesϊr.
Ιs kikόldtek nιgy urat, figyelni a katonαkra.
A Kavekok ιlιn az urak neve Vιr ιs Nyolcmajom volt.
Ketten voltak.
A Nagyhαzak ιlιn az ϊr neve Halαl volt.
Ϊrkicse urαnak Φvesαllat Csepp volt a neve.
Νgy hνvtαk hαt az urakat, akiket φsszehνvtak, ιs hνrvivυket kόldtek szόletett gyermekeikhez, nemzett
gyermekeikhez, a hegyekbe, mindegyiknek a sajαt hegyιhez.
Ιs kιsυbb foglyok ιrkeztek ιs rabok ιrkeztek Vιr ιs Nyolcmajom, Kapitαny ιs Nemesϊr szνne elι.
S tovαbb folytattαk a harcot, a Kιspenge ιlιn, a Kφtιl ιlιn.
Ϊjabb foglyokat ejtettek, ϊjabb rabokat szedtek.
Ismιt hυsφkkι vαltak υk, az υrzυk.
Az urak emlιkezetιben nagyra nυttek, mikor megιrkeztek foglyaikkal ιs φsszes rabjukkal.
Ezιrt az urak, Tanαcsadσ, Lιpcsυshαz Tanαcsadσja, Kapitαny ιs Nemesϊr φsszeόltek, ιs νgy
hatαroztak:
​ Adjunk rangot az elsυknek, akik ott kφzόlόk leszαrmazαsuk jelvιnyeit viselik.
​ Ιn vagyok a Tanαcsadσ, a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja, a tanαcsadαs hatalmαval.
Ιs utαna kφvetkezik rangban a Kapitαnyϊr.
Νgy szσltak az urak, mikor hatαrozatukat kimondtαk.
S νgy tettek az Αgak ιs a Lαtnokok; arcban egyforma volt Kicse hαrom nιpe.
Amikor mindezt rφgzνtettιk, cνmet adtak elsυszόlφtt gyermekόknek, nemzett fiaiknak.
Ιs νgy tφrtιnt a hatαrozathozatal, de nem itt Kicsιben.
A hegyek azonban megkaptαk nevόket, elsυszόlφtt gyermekeik, nemzett fiaik αltal.
S elkόldtιk υket kόlφnbφzυ hegyekhez, mindegyiket a magαιhoz.

[81.]

Balas Alatt, Kamak Alatt, ez a neve a hegysιgnek, amelyet elfoglaltak, amikor rangjukat megkaptαk.
Itt, a Sebesfolyσknαl tφrtιnt mindez.

[82.]

Νme a cνmek, amelyeket kaptak, ιs ahogyan emlegetik υket:

Hϊsz parancsnokot, hϊsz tanαcsadσt kapott a Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja, a Parancsnok ιs
a Nemesϊr.
Megkapta rangjαt minden Parancsnok ιs minden Tanαcsadσ, Tizenegy Nagyelnφk, az Urak
Parancsnoka, a Fehιrszelek Parancsnoka, az Udvar Parancsnoka, az Udvar Tanαcsadσja, az Udvar
Kυmϋvese, az Udvar Feje; ezeket a neveket vettιk birtokukba az urak, amikor a cνmeket megkaptαk.
S elneveztιk υket padjaik ιs fekvυpαrnαik alapjαn.(65)
Υk voltak Kicse nιpιnek elsυszόlφtt gyermekei, ιs nemzett fiai, υrzυk ιs figyelυk a Kιspenge mentιn, a
Kφtιl ιle mentιn.
Valσsαgos fal zαrta le a bαstyαt s az erυdνtmιnyt a Kicsιk mφgφtt.
Ιs hasonlσan cselekedtek az Αgak ιs Lαtnokok, foglyokat ejtettek ιs cνmeket adtak elsυszόlφtt
gyermekόknek, nemzett fiuknak, aki a sajαt hegyιn tartσzkodott.
Νme ez az eredete a Parancsnokoknak ιs Tanαcsadσknak, minden mai hegy idιzi rangjukat.
Ιs ily mσdon jelentek meg.
Amikor elυjφttek a tanαcskozαst kφvetυen, a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja utαn, a Parancsnok ιs Nemesϊr
utαn kφvetkeztek υk.

[83.]

Most arrσl szαmolunk be, mikιnt neveztιk el az istenek hαzait.

Csak manapsαg neveztιk el a hαzakat isten nevιvel.
Vihar volt a Kavekok istene ​ Vihar Nagy Ιpόlete volt a neve ιpόletιnek ιs hαzαnak.
Ϊrjaguαr volt a Nagyhαzak Nιpιnek istene, ιs Ϊrjaguαr volt ιpόletιnek ιs hαzαnak a neve.
Ιs Tόzescsϊcs volt a neve az Ϊrkicsιk istene ιpόletιnek ιs hαzαnak.
A Csφpφgυhαz mιg lαthatσ; ma mαr Szιtesυhαz a neve.
Nagy ιpνtmιnyek voltak ott, αllt ott egy bαlvαny, amelyet Kicse urai imαdtak, s amelyet minden tφrzs
imαdott.
Elυszφr a Tφrzsek jφttek, hogy Vihar elυtt tϋzαldozatot mutassanak be, ιs amikor mαr hσdoltak a
Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja elυtt, akkor odamentek Viharhoz, hogy αtadjαk
ketcaltollaikat, adσjukat az Ϊr elυtt.
Mindig υ maradt az Ϊr, akit tαplαlt ιs vιdelmezett a Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja.
Szαmos vαrost elpusztνtottak.
Nagy urak voltak.
Nagy szellemlιnyek voltak, a szellem urai, Tollaskνgyσ ιs Fόrdυhαzfυnφk.
Vιr ιs Nyolcmajom szintιn szellemϊr volt.
Elυre lαttαk, jφn-e viszαly.
Vilαgosan lαttak, mindent lαttak, jφn-e a halαl, vagy az ιhsιg, vagy a harc.
Biztosan tudtαk.
Ιs volt ehhez egy kristαlyuk, ez volt a Kφnyv, a Popol Vuh.
A Gondolatok Kφnyve, ahogyan neveztιk.
De nemcsak ezιrt voltak urak.
Nagyok voltak lιnyόkben, ιs nagy volt a bφjtjόk.
Szent ιpνtmιnyeik voltak, ιs szent volt azok imαdata.
Hosszϊ idυn αt bφjtφltek, leborultak isteneik elυtt.
A bφjtjόk ilyen volt: 180 napig bφjtφltek, 180 napig sanyargattαk magukat, ιs tϋzαldozatot mutattak
be.
Ϊjabb 260 napig bφjtφltek, ιs ϊjabb 260 napig sanyargattαk magukat.
Vihar elυtt ιs istenόk elυtt tϋzαldozatokat mutattak be.
Csak gyόmφlcsφt ehettek, tulult, csak ahacsιt, csak kinom alva levιt ittαk, ιs nem ehettek kukoricαt.
Ιs volt, amikor 340 napig sanyargattαk magukat, vagy bφjtφltek 340 napig, ilyenkor nem ettek.
Nagy fogadalmaikat mindig vιgrehajtottαk.
Ez volt a jele az urak szellemιnek.
Ιs egyetlen asszonnyal sem hαlhattak; φnmegtartσztatσan maguk maradtak.
Csak bφjtφltek az Isten hαzαban.
Mindennap csak imαdkoztak, csak αldozatot ιgettek, ιs csak sanyargattαk magukat, ez volt minden,
amit tettek.
Ott voltak a sφtιtsιgben ιs a napfιnyben.
Szνvόk sirαnkozott, ιs hasuk is csak jajgatott.
Ιs akkor imαdkoztak a fιnyιrt, megszόletett gyermekeik ιletιιrt, nemzett gyermekeikιrt ιs az
uralkodαsukιrt.
Az Ιg elυtt a Fφld felι fordνtottαk arcukat, s ez volt imαjuk istenόkhφz, midυn imαdkoztak. Ιs ez volt
szνvόk jajszava:

[84.]

άdvφzlιgy te, Φtnapos, te, Egylαbϊ Villanαs, te, Ιg Szνve ιs Fφld Szνve, te, minden sαrgαnak ιs
minden zφldnek adomαnyozσja, te, a lαnyok ιs fiϊk adomαnyozσja.
Jφjj, indulj, add bυsιged ιs teljessιged; kιrlek, adj ιletet ιs lιtezιst gyermekeimnek ιs fiaimnak, hogy
sokasodjanak, termιkenyek legyenek, gondoskodjanak rσlad, eltartsanak tιged, szσlνtsanak az
φsvιnyeken ιs utakon, a folyσkon ιs szakadιkokban, a fαk alatt ιs a bozσtok alatt.
Adj nekik leαnygyermekeket ιs fiϊgyermekeket, ne legyen rιszόk szerencsιtlensιgben vagy fogsαgban,
harcban vagy hamissαgban.
​ Hogy dιmonaik se elφlrυl, se hαtulrσl ne kφzelνtsιk meg υket.
​ Hogy ne ιrje υket botlαs, hogy ne sιrόljenek meg.
​ Hogy ne kφvessenek el erkφlcstelensιget, hogy ne νtιltessenek el.
​ Hogy ne zuhanjanak, ha fel- vagy lefelι haladnak.
​ Hogy ne ιrje υket ijedsιg, sem tαmadαs elφlrυl vagy hαtulrσl.
​ Zφld φsvιnyre vezesd υket, a zφld ϊtra.
​ Hogy ne legyenek szerencsιtlenek, ne jussanak fogsαgba balszerencse vagy varαzslat kφvetkeztιben.
Jσ legyen lιnyegόk azoknak, akik tαplαlnak tιged, akik gondoskodnak rσlad, szαd elυtt, arcod elυtt, te,
Ιg Szνve, te, Fφld Szνve, te, Elrejtett Dicsυsιg, ιs te, Vihar, Ϊrjaguαr, Tόzescsϊcs, Ιg Mιhe, Fφld Mιhe,
a nιgy teremtιsιrt ιs a nιgy pusztνtαsιrt.
Legyen hαt ott Fιny; legyen hαt bennόk bιke, szαd elυtt, arcod elυtt, σ, te, Isten!
Ezt cselekedtιk az urak, amikor bφjtφltek 180, majd 260 ιs 340 napig.
A bφjt napjaiban szνvόk jajgatott megszόletett gyermekeikιrt, nemzett fiaikιrt, felesιgeikιrt ιs
gyermekeikιrt, amikor teljesνtettιk feladatukat, valamennyien az urak.
Ez volt a Fιny αra, ιs az Ιletι, ιs az Uralkodαs αra.
Ez volt az uralkodαsa a Tanαcsadσnak, a Lιpcsυshαz Tanαcsadσjαnak, a Kapitαnynak ιs a
Nemesϊrnak.
Mindig ketten voltak a sirαnkozσk; egymαst vαltottαk fel, amikor a tφrzsek ιs az egιsz Kicse nιp
imαdkozott.
Mindegyikόk ott volt a szσ idejιn, a gondoskodαs ιs tαplαlkozαs idejιn.
Pontosan νgy tφrtιnt az Αgakkal ιs a Lαtnokokkal, ιs egyόtt a Rabinalokkal, Kakcsikelekkel, Madαrhαz
Nιpιvel, Fόrdυhαz, Szσnokhαz Nιpιvel.
Mindegyikόk ott volt, amikor elιrkezett a hσnapja Kicsιben.
Ιs νgy tettek valamennyien.
De nemcsak ezt szabαlyoztαk.
Minden irigysιg nιlkόl vittιk nekik az adomαnyokat azok, akik gondoskodtak rσluk, akik tαplαltαk υket.
Bφjtjόk bϋnbαnat volt, ιs nem hasztalan tφrtιnt, ιs nem varαzslat ϊtjαn vagy tolvajlαssal jutottak az
uralomhoz.
Dicsυsιgόk, fensιgόk nem azιrt volt, mert legyυztιk a Szakadιk kφrnyιkιt ιs a vαrosokat, a kis tφrzseket
ιs a nagy tφrzseket.
Nagy αrat fizettek azιrt, amit tettek.
S ιrkezett akkor tόrkiz, ιrkezett ezόst, ιrkeztek festett tuvik ιs jαdιval borνtott, ιkszerekkel borνtott
tartσk, ιs jφttek galambtollak ιs ketcaltollak.
άlve vagy αllva, valamennyi tφrzs adσja odakerόlt a Szellemurak elι, Tollaskνgyσ, Fόrdυhαzfυnφk ιs
Vιr elι, ιs Nyolcmajom, Tanαcsadσ, Lιpcsυshαz Tanαcsadσja, Kapitαny ιs Nemesϊr elι.
Mert nem volt csekιlysιg, amit vιghezvittek, ιs nem volt kevιs a tφrzsek szαma, amelyeket
elpusztνtottak.
A tφrzseknek szαmos csoportja ιrkezett, hogy Ki-csιt szolgαlja, ιs szenvedιst kaptak cserιbe, ιs
όldφztιk υket.
Dicsυsιgόk nem hirtelen teremtυdφtt, amνg Tollaskνgyσ volt uralmuk nagysαgαnak gyφkere.
Νme ez volt a nφvekedιs kezdete, majd Kicse nφvekedιse.
Ιs most ismιt felsoroljuk az urak nemzedιkeit, az urak nevιvel, amelyet megismιtlόnk.

[85.]

Νme a leszαrmazαs, az uralom rendje, a maga teljes fιnyessιgιben.

Jaguαrkicse, Semmi ιs Szιljaguαr voltak az Elsυ Nagyszόleink, Elsυ Atyαink, amikor a Nap
megjelent, a Hold ιs a Csillagok megjelentek.
Νme a leszαrmazαs, az urasαg rendje, amit itt el kell kezdenόnk, pontosan a gyφkerιnιl.
Kettesιvel lιptek az urak, amikor elυlιptek, midυn az urak minden egyes nemzedιke haldoklott, a
nagyszόlυk ιs a vαros vezetυi, valamennyien szembeszαlltak az urakkal.
Megmutatjuk minden egyes ϊr arcαt.
Megmutatjuk minden egyes kicsei ϊr arcαt.

[86.]

Balam Kicse, a Jaguαrkicse volt a Kavekok gyφkere.

Kokaib, a Kιtfυnφk volt Jaguαrkicse utαn a mαsodik nemzedιk.
Balamkonacse, a Jaguαrfυnφkutαnzσ volt a kezdete a Tanαcsadσknak, ιs a harmadik nemzedιknek,
mνg Kotuha, a Fόrdυhαzfυnφk ιs Isztajol, a Fehιrιlet a negyedik nemzedιk.
Kukumatc, a Tollaskνgyσ ιs Kotuha, a Fόrdυhαzfυnφk, a szellem urainak gyφkere, az φtφdik
nemzedιk.
Tepepul, a Hegyiherceg ιs Isztajol, a Fehιrιlet alkotjαk a hatodik nemzedιket.
Kikab, a Vιr ιs Kaviszimah, a Nyolcmajom volt az urasαg vαltozαsαban a hetedik, ugyancsak a
szellem urai.
Tepepul, a Hegyiherceg ιs Isztajol, a Fehιrιlet volt a nyolcadik nemzedιk.
Tekum, a Nagyatya ιs Tepepul, a Hegyiherceg volt a kilencedik nemzedιk.
Vahsakib Kaam, a Nyolcinda ιs Kikab, a Vιr az uralkodσk tizedik nemzedιke.
Vukub Nooh, a Hιtfόstφlυ ιs Koatepek, a Kνgyσhegy kφvetkezett, mint az urak tizenegyedik
nemzedιke.
Osibkeh, a Hαromszarvas ιs Beleheb Tci, a Kilenckutya a tizenkettedik nemzedιk.
S akkor volt az, aki Tonatiu(66), a Nap, idejιn uralkodott: υt felakasztottαk a kasztνliaiak.
Tekum, a Nagyatya ιs Tepepul, a Hegyiherceg adσt fizetett a kasztνliai nιpnek.
Tovαbbi fiakat nemzettek, υk az urak tizenharmadik nemzedιke.
Don Juan de Rojas ιs Don Juan Cortιs a tizennegyedik nemzedιke az uraknak.
Υket Tekum(67), a Nagyatya ιs Tepepul, a Hegyiherceg nemzettιk.

[87.]

Νme a nemzedιkek, az uralkodαs rangjai, az urakι, Tanαcsadσk, Lιpcsυshαzi Tanαcsadσk, a Kicse-

Kavekok elυtt.
Mιg tφbbet is el kell mondanunk az αgazatokrσl.
A Tanαcsadσt ιs a Lιpcsυshαzi Tanαcsadσt kφvetυ urak Nagyhαzai kφvetkeznek.
A Kavekok kilenc αgazatαnak nevei, kilenc Nagyhαz.
Minden egyes Nagyhαz vezetυjιnek nevei a kφvetkezυk:
Ahpop, a Tanαcsadσ, volt egy Nagyhαza, Kuha, Rejtetthαz volt az ιpνtmιny neve.
Ahpop Kamha, a Lιpcsυshαz Tanαcsadσ Ϊr, Nagyhαzαt Madαrhαznak neveztιk.
Nim Csokoh Kaveknek, a Kavekok Nagy Elφljαrσjαnak is volt egy Nagyhαza.
Ah Tohilnak, a Viharpapnak is volt egy Nagyhαza.
Kukumatcnak, a Tollaskνgyσpapnak volt egy Nagyhαza.
Popol Vinak Csitujnak, a Gyιkιny Tanαcsosαnak volt egy Nagyhαza.
Lolmet Kenajnak, a Gyapot- ιs Babraktαr Felόgyelυjιnek is volt egy Nagyhαza.
Popol Vinak Pahom Tcalatc, a Labdajαtιktιr Falαnak Tanαcsosa is szerzett egy Nagyhαzat.
Tepeu Jakinak, a Mexikσi Felsιgeknek is volt egy Nagyhαza.

[88.]

S νme a Kavekok kilenc αgazata. Tφbben kφzόlόk szόltek gyermeket; nemzett fiaik szαmokat kaptak a
kilenc Nagyhαz alapjαn.

[89.]

Kφvetkezik a Nihaib Nagyhαzakhoz tartozσ kilenc Nagyhαz.

Elmondjuk elυszφr, hogyan kφvettιk egymαst az uralkodαsban.
Minden egyes Nagyhαz φnmaga gyφkere, ami a Nappal gyφkere elυtt kezdυdφtt el, a Vilαgossαg
gyφkerιnek megteremtιse elυtt.

[90.]

Balam Akab, Jaguαrιj az elsυ, dicsυsιges Nagyatya ιs dicsυsιges Atya.

Akulfυnφk ιs Akutekfυnφk volt a mαsodik nemzedιk.
Csahuh Fυnφk ιs Kotcibaha, a Festetthαz Fυnφk volt a harmadik nemzedιk.
Beleheb Keh, Kilencszarvas volt a kφvetkezυ, negyedik nemzedιk.
Kotuha, a Fόrdυhαzfυnφk volt az φtφdik nemzedιk ura.
Batsza, a Majom kφvette, υ volt a hatodik nemzedιk.
Isztajol, a Fehιrιlet volt a hetedik nemzedιk ura.
Kotuha, a Fόrdυhαzfυnφk volt az uralkodαsban a nyolcadik.
Beleheb Keh, Kilencszarvas volt a kilencedik nemzedιk, υt kφvette
Kame, a Halαl, ahogy nevezzόk, υ volt a tizedik nemzedιk.
Kotuha, a Fόrdυhαzfυnφk ϊr volt a tizenegyedik nemzedιk.
Don Cristobαl, ahogy neveztιk, a kasztνliai nιp arca elυtt uralkodott.
Don Pedro De Robles manapsαg a Kalel, a Parancsnok ϊr.
 [91.]

S νme valamennyi ϊr szαjαnak, Kalelnak, a Parancsnoknak a kφvetυi.

Most elmondjuk minden egyes Nagyhαz vezetυjιt.
Kalelnek, a Parancsnoknak a Nagyhαz ιlιn αllσ elsυ ϊrnak volt egy Nagyhαza.
Ahtcik Vinaknak, a Nemesϊrnak volt egy Nagyhαza.
Kalel Kamhαnak, a Lιpcsυshαz Parancsnokαnak volt egy Nagyhαza.
Nima Kamhαnak, a Nagy Lιpcsυshαznak volt egy Nagyhαza.
Ucsucs Kamhαnak, a Lιpcsυshαz Anyjαnak volt egy Nagyhαza.
Nim Csokoh Nihaibnak, a Nagyhαzak Nιpe Nagy Elφljαrσjαnak volt egy Nagyhαza.
Avilisnek, az Ϊrjaguαr Papjαnak volt egy Nagyhαza.
Jakolatamnak, a Nemessιg Αgazatfυi Igazgatσjαnak volt egy Nagyhαza.
Nima Lol Met Jeol Tusnak, a Gyapot ιs a Virαgok Nagy Felόgyelυjιnek volt egy Nagyhαza.

[92.]

S νme a Nagyhαzak, amelyek a Nihaibok, a Nagyhαz Nιpe elυtt lιteztek.

Υket a Nihaibok, a Nagyhαz Nιpe kilenc αgazatαnak nevezik, ϊgy mondjαk.
S nagy volt minden ϊr αgazatαnak szαma.
Ezek voltak az elsυk, akiknek nevιt elυbb elmondtuk.

[93.]

S kφvetkeznek az Ahau Kicsιk, az Ϊrkicsιk. Ez az υ nagyatyja, az atyja:

Mahukutah, a Semmi, az elsυ ember.
Koahau, Ϊrfυnφk volt a neve a mαsodik nemzedιk urαnak.
Kaklakan, Ifjϊkνgyσ ιs Kokoszom, Zϊzott Fυnφk, Komahkun, Nemgyσgyνtσ Fυnφk, Vukub Ah,
Hιtkukorica, Kokamel, Halαl Fυnφk, Kojabakoh, Betegpuma Fυnφk, Vinak, Hϊsz ιs Balam, Jaguαr.

[94.]

S ezek az urak, akik az Ϊrkicsιk elυtt lιteztek, νme a nemzedιkek ιs rangjaik. S ezek a Nagyhαzak
urainak nevei. Csupαn nιgy Nagyhαz volt.
 [95.]

Ahtcik Vinak Ahau, az Urak Nemesura volt az elsυ ϊr neve. Egy Nagyhαza volt.
Lol Met Ahau, az Urak Gyapotfelόgyelυ Ura volt a mαsodik ϊr. Egy Nagyhαza volt.
Nim Csokoh Ahau, az Urak Nagy άlnφke volt a harmadik ϊr. Egy Nagyhαza volt.
Hakavitc, Tόzescsϊcs volt a negyedik ϊr. Egy Nagyhαza volt.
Νgy hαt nιgy Nagyhαz volt az Ϊrkicsιk elυtt.

[96.]

Azok, akiket Nim Csokohnak, Nagy άlnφknek neveztek, olyanok voltak, akαr a tisztelt atyαk,
valamennyi Kicse ϊr elυtt.
Υk egy emberkιnt hatαroztak, de vαltozatlanul hαrman voltak όlnφkφk.
Rangjukat φrφkφlni lehetett.
Υk a Szσ anyja; υk a Szσ atyja.
Igen, ez volt a lιnyegόk.
Hαrom όlnφk volt.

[97.]

Nim Csokoh, a Nagy άlnφk αllt a Kavekok ιlιn, ιs a Nagy άlnφk a Nihaibok, a Nagyhαz Nιpιnek ιlιn
volt a mαsodik, ιs az Urak Nagy άlnφke volt az Ϊrkicsιk ιlιn.
Hαrom άlnφk volt akkor, mindegyik a maga αgazatαban.
Valσban ez Kicse lιnyege, hiszen a lαtvαnya mαr nincs meg tφbbι.
Korαbban volt egy [kιpνrαs] az urak szαmαra, de elveszett.
Ιs ezzel valσban vιget ιr mindaz, [amit a rιgi] Kicsιrυl tudunk, amit immαr Santa Cruznak neveznek.

JEGYZETEK

1. Az elsυ sorok arra utalnak, hogy ez a kφnyv mindennek a kezdete, ιs egyϊttal mιly forrαsa egykori
ismereteknek. ​ Kicse = 'sok', 'fa', azaz 'erdυs vidιk'. A hσdνtαst kφvetυen csakhamar ϊj neveket adtak a
helyi falvaknak, vαrosoknak: vagy keresztιny neveket, mint pl. Santa Cruz, vagy eltorzνtott (aztιk
eredetϋ, pontosabban nahuatl nyelvbυl spanyolosνtott) neveket, mint pl. Guatemala a Cuauhtlemallan
alapjαn (ez ugyanis a kicse szσ nahuatl fordνtαsa).

2. Az istensιgek nevιt tφbbfιle mσdon ιrtelmeztιk a fordνtσk. Nem tartjuk fontosnak, hogy valamennyit
felsoroljuk, inkαbb csak utalunk nιhαny vαltozatra. Tcakol = 'kιszνtυ', a fυzιs vagy ιpνtιs ιrtelmιben
(Cordan ιrtelmezιse); Bitol = 'kιszνtυ', pl. agyagedιny mintαzαsa; Alom = 'nυ', akinek feladata, hogy
gyermeket szόljφn; Kaholom = 'fιrfi', akinek feladata, hogy fiakat nemzzen; Hunahpu Vucs, a
kόlφnbφzυ fordνtαsokban tφbb vαltozatban szerepel a neve, νgy pl. 'fϊvσcsφves vadαsz', 'fϊvσcsφves
oposszumvadαsz'. (Oposszum, Didelphis yucatanensis, a sokfogϊ erszιnyesek amerikai neme.) A
klasszikus maja nyelvben = 'vadαsz'. Minthogy mexikσi ιs kφzιp-amerikai indiαn vallαsokban a
naptαrhoz kφtφtt istensιgeket szαmokkal is ellαttαk, Hunahpu Ahpu az 'elsυszαmϊ vadαsz'-t,
Egyvadαszt jelentette. Recinos ugyan felhνvja a figyelmόnket arra, hogy ebben az esetben az egy a
legmagasabbra utal, arra, aki minden istensιg felett lebeg, ez azonban nem jelenti azt, hogy Hunahpu
Ahpu Legfυbb Lιny lenne. A kicsιk naptαrαban Egyvadαsz a hϊszhσnapos hσnap utolsσ, legfontosabb
napja. Ezek az ideαk φsszefόggιsben vannak a nagualizmussal, az ember αllati vιdυszellemιben valσ
hitιvel; a maja-kicse mitolσgiαban az υsi istensιgek felsorolαsakor megemlνtik αllatformαikat is
(egyetlen istensιg sem vadαszhat sajαt szellemαllatαra). Mindenkor a szόletιsnap hatαrozza meg,
melyik αllat lesz az ember naguαlja. Ez az elkιpzelιs manapsαg is megtalαlhatσ szαmos indiαn
tφrzsnιl; Kojot (Canis latrans); Koati (Nasua narica yucatanica).
Kukumatc = Tollaskνgyσ, a maja Kukulkαn ιs az aztιk Ketcalkoatl (Quetzalcoatl) kicse formαja. Υsi
elemi istensιg, az Ιgbolt (szαrnyak) ιs a Fφld (kνgyσ) harmσniαjαt jelkιpezi. Nemcsak mitikus υsalak,
hanem legendαs tφrtιneti figura. Valσszνnϋleg a papkirαly funkciσjαt jelφlte eredetileg. Ketcalkoatl, a
toltιkok uralkodσja vezette nιpιt 1000 kφrόl Tulαbσl (lαsd az 55. jegyzetet) Yucatαnba. A Popol Vuh
tφrtιneti-mitolσgiai rιszιben (lαsd a 60. jegyzetet) Naksit nιven is elυfordul.
Tepeu, nahuatl nyelven = 'hσdνtσ', 'aki gyυzφtt a csatαban'. A toltιkok bevonulαsa utαn honosodott
meg Kicsιben is a tepel ige, amivel a kormαnyzαst akartαk kifejezni.
A Tσ: a felfφldi Guatemala vulkαni csϊcsok αltal φvezett Atitlan nevϋ tava.
Az emlνtett Tenger a Csendes-σceαn.
Rasa: maja nyelven kιket ιs zφldet is jelent, a mindenkori φsszefόggιsbυl derόl ki, melyik szνnre ιrtik.
A Zφld Tαl a Fφld, a Kιk Kupa, azaz a Boltozott Kιk Tαl Szelleme az Ιgbolt. Az edιnyeket a hσnapok
rituαlis szαmlαlαsa alkalmαval hasznαltαk.

3. Spijakok ιs Smukanι Recinos fordνtαsαban: Φregfιrfi, ill. Φregasszony. Schultze-Jena szerint: a

Nappal Nagyapja, ill. a Hajnal Nagyanyja. Utσbbi istensιg Szellemαllata a borz (Taxi-dea taxus).
Edmonson ϊgy vιli, hogy az aztιkok nagy isteneihez hasonlσan a lista tνz istenpαrjαnak nevιt a naptαri
hσnapokhoz kφtφttιk.

4. A Popol Vuh cνmet kόlφnfιlekιppen ιrtelmezik: a Gyιkιny Emberιnek Kφnyve, azaz a Gyιkιnyen
Tanαcskozσk Kφnyve, a Tanαcs Kφnyve. Popol = 'a hαncsgyιkιnyek helye', azaz 'a tanαcskozαsok
hαzαnak helye'. Vuh = 'kφnyv'. A szφveg egyιrtelmϋen rαvilαgνt arra, hogy a Popol Vuh informαciσk
gyϋjtemιnye, a felvilαgosνtαs, tanαcsadαs cιljait szolgαlta, ιs olyan gondolatokat (bφlcsessιgeket)
tartalmazott, amelyekre a papoknak, papkirαlyoknak, az νrαstudσknak csaknem αllandσan szόksιgόk
volt. Mi a Gondolatok kφnyve cνmet vαlasztottuk; magyarul nem lett volna szerencsιs a Tanαcs
Kφnyve​ cνm.

5. Hurakαn = Egylαbϊ naptαri neve.

A kicsιben a napokhoz tφbbnyire jσslαsi ιrtιkek is kapcsolσdtak, pl. 1 = rossz, 2 = jσ, kόlφnφsen
imαra, 7 = jσ, az υsφkkel valσ kapcsolat kialakνtαsαra.
Csipi Kakulha = 'az, ami a villαmbσl jφn', 'dφrgιs'; Rasa Kakulha = 'a villαm alulrσl', 'a zφld fφld
felυli villαm' (Cordan).

6. Edmonson szerint a szσnoki forma a szφveg rituαlis-dramatikus eredetιre utalhat.

Az eredeti szφvegben a tegyόnk ige helyett όltessόnk talαlhatσ, ami sok zavart okozott a fordνtσknak.
Teljesen ιrthetυ azonban, ha figyelembe vesszόk, hogy a Popol Vuh egy fφldmϋves nιp alkotαsa,
olyan nιpι, amelynek gondolkodαsαt-viselkedιsιt lιnyegesen befolyαsolta a nφvιnytermesztιs: nemcsak
a tαplαlkozαs szempontjαbσl, hanem serkentette a papcsillagαszokat is a naptαr kialakνtαsαra. Nem
lehet vιletlen, hogy a fφldmϋvelιs alapnφvιnye, a kukorica, a mitolσgiαban, a mαgikus rνtusokban is
kφzponti szerepet kapott. (Lαsd a 36. jegyzetet.) A Popol Vuh -ban a teremtιs metaforαja a vetιs
(όltetιs), mνg a vilαgossαgι a beιrυ kukorica.

7. A kicsιk ϊgy vιltιk, hogy az istenek elrendeztιk az ιlυlιnyek sorsαt, ιs hasonlσ mσdon hatαrozott
koncepciσ irαnyνtotta a munkαt, a hivatalokat. Emberek ιs istenek, αllatok ιs eszkφzφk, urak ιs
szolgαk feladatαt, helyιt, tevιkenysιgιt egyszer s mindenkorra kijelφltιk.
Edmonson megjegyzi: mivel a teremtmιnyek nem voltak kιpesek, hogy legfυbb feladatukat teljesνtsιk,
az ​elsυ teremtιsnek​ el kellett buknia. A teremtmιnyek legfυbb feladata az istenek imαdata lett volna.

8. A kicsιknek szαmos vallαsi tisztsιgviselυjόk volt: hierarchiαjuk kφzιppontjαban a Nap Fυpapja

vagy a Napok Jσsa αllt. Sokrιtϋ feladatai kφzι tartozott, hogy elrendezze a napokat, megszαmlαlja a
napokat vagy jσsoljon tcite-babbal (lαsd a 10. jegyzetet). A jσslαs szαmos vαltozatαt alkalmaztαk, a
​tαvolra lαtσk​, az ​αlomfejtυk​ szerepe sorsdφntυ lehetett.

9. Toltιkmester, azaz toltekat: a nahuatl nyelven a toltιk szσ (egy indiαn nιp neve) azonos a
mesterember fogalmαval. (Az aztιk tαrsadalom hσdνtσ korszakαban az aztιkok beolvasztottαk sajαt
hagyomαnyaikba a leigαzott tφrzsek [pl. a toltιkok] kulturαlis vνvmαnyait, νgy a megkνmιlt
kιzmϋvessιget is. Gyakran mιg a szakember sem tudja elvαlasztani a tiszta aztιk mϋvιszetet az elυdφk,
νgy a toltιkok alkotαsaitσl.)

10. Tcite-bab: Guatemalαban arbol del pito (Erythrina corallodendron) a neve. A fa termιsιben
tϋzpiros mag talαlhatσ, mιlyfekete foltokkal. Szνnιt sosem veszti el. A mαgikus rνtusokban a
fιrfielemet jelkιpezi (mνg a nυit a kukoricaszem).

11. Lαvαrσl van szσ: a Popol Vuh a guatemalai vulkαni hegyvidιken keletkezett.

12. A fellαzadσ tαrgyak motνvuma tφbb dιl-amerikai indiαn nιp mitolσgiαjαban is megtalαlhatσ.

13. Nem tudjuk pontosan, milyen szαrnyasaik lehettek a kicsιknek a 15. szαzadban, de Mexikσban a
hαziαllatok kφzι tartozott a pulyka, a fαcαn, az erdei tyϊk. Az aztιkok kιtfajta kutyαt tartottak,
tαplαlkozαs, illetve αldozat cιljαbσl.
14. Guatemalαban a kιt legismertebb majomfajta: a pσkmajom (Ateles vellerosus, A. geoffroyi,
Mycetes cillosus) ιs a bυgυmajom (Alouatta sp.).

15. Hιtpapagαj vagy Hιttϋztoll, egyike a termιszeti ιs naptαristensιgeknek. Valσszνnϋleg a nahuatl

mitolσgiαbσl kerόlt a kicsιbe. A toltιkoknαl ιs az aztιkoknαl a sas volt a Napmadαr, a majαknαl ezt a
szerepet a papagαj tφltφtte be. Guatemala fontosabb papagαjfajtαi: ara (Ara sp.), amazonaszi papagαj
(Amazora sp.), conure (Aratinga sp.) ιs a tovi (Brotogerys jugularis). Vukub Kαkis madara alighanem
amazonaszi papagαj volt.

16. Mexikσ ιs Kφzιp-Amerika tφbb nιpιnιl az uralkodσ rιteg tagjai kυberakαssal dνszνtettιk fogukat,
pl. tόrkiz intarziαval. A szφvegbeli leνrαs (kιk fogak, ezόst szemek) alapjαn Hιtpapagαj emlιkeztet a
mistιk nιp mozaikmaszkjaira.

17. A ​gyφkere​ kifejezιs itt az okokra utal.

18. A ​rokonsαgi​ tαblαzat (Edmonson szerint):

Sbalanke szσ szerint ​jaguαrhoz hasonlσ​, ​kis tigris​, azaz ocelot. Sbalanke a naptαr 14. napja.
A Popol Vuh -ban tφbbszφr is utalnak arra, hogyan csapnak φssze a termιszeti erυk a mαgikus
szαmokkal φsszefόggυ ιgbolttal.

19. Szipakna a nahuatl nyelvben az 'alligαtor napja'. Kabrakan a Megrαzσ, azaz Kιtlαb, egy yucatαni
napra vonatkozik. Csimalmat = Pajzshordozσ. Villacosta szerint gonosz szαj, az aztιk mitolσgiαban a
Tollaskνgyσ anyja.

20. A tapal vagy nantc (Byrsonima crassifolia) egy trσpusi vadfa, cseresznye nagysαgϊ gyόmφlcsιbυl
italt kιszνtenek.

21. A nιgyszαzas szαm nem vιletlen: a majαk az idυt hϊszas egysιgekben (katun) ιs nιgyszαz ιves
(baktun) csoportokban szαmoltαk. (Lαsd a 32. jegyzetet.) A ciklusok vιgιn nagyszabαsϊ, lαtvαnyos
όnnepsιgeket szerveztek, ιs megemlιkezιsόl szαzαval αllνtottαk fel a feliratokkal, dαtumokkal ellαtott
faragott kυsztιlιket.
Cordan ϊgy vιli, a Popol Vuh tulajdonkιppen egy nιgyszαz ιves korszak katasztrσfa αltal elυidιzett
befejezιsιt beszιli el. Tαrsadalomtφrtιnetileg a kσbor zsαkmαnyolσk (a gyόmφlcsevυ Hιtpapagαj, a
rαkgyϋjtυ Szipakna) ιs a megtelepedett fφldmϋvesek kφzφtti konfliktust tόkrφzi. Erre utal az is, hogy
a kφzφs legιnyhαzon Szipakna egyedόl dolgozik, ιs nem ismeri el a naguαlt, a csoportok kohιziσjαt is
szimbolikusan elυsegνtυ elkιpzelιst. Minthogy ezt a kφtelιket nem vαllalja, Szipaknαnak el kell
pusztulnia.

22. Egymajom, a kicse naptαr 11. napja. A kicsιk ϊgy vιltιk, a majomnapok kόlφnφsen alkalmasak
arra, hogy a kιzmϋvesek mestersιget tanuljanak.
Schultze-Jena szerint Chichicastenangσban ilyen napokon oktattαk a sαmαnjelφlteket is.

23. A labdajαtιkot csaknem minden Kolumbusz elυtti mezoamerikai nιp ismerte. Majdnem minden
vαrosnak volt egy pαlyαja: kφzόlόk a legnagyobb mιretϋ a toltιk-maja fυvαros, a Merida kφzelιben
levυ Chichen-Itzαban ιpόlt. Szαmos leνrαs maradt fenn a jαtιkokrσl, az egyik legjobb elemzιst a
magyar szαrmazαsϊ amerikai rιgιsznek, Borhegyi Istvαnnak kφszφnhetjόk. A jαtιk nemcsak szσrakozαs
volt, hanem kultikus cιlokat is szolgαlt: az ιgitestek mozgαsαnak mαgikus irαnyνtαsαt. Szabαlyok νrtαk
elυ, hogy a vilαgos istenek a sφtιt istenek ellen kόzdjenek: ezιrt volt a jαtιkosok bυrkφtιnyιn a kelet
(vφrφs) jele, illetve a nyugat (fekete) jele. A jαtιk egyik alapvetυ szabαlya az volt, hogy a
kaucsukgolyσt kιzzel nem lehetett tovαbbνtani, csak vαllal, csνpυvel, tιrddel. A kemιnygumi όtιseitυl
a testόket kφtιnnyel, nyakvιdυvel, αlarccal, kesztyϋvel vιdtιk. Kιt-hαrom fυbυl αllt egy csapat,
tφbbnyire az uralkodσrιteg tagjaibσl, de voltak hivatαsos jαtιkosok is, akik egyik vαrosbσl a mαsikba
vαndoroltak.
A labdajαtιk-tιr hosszanti falain, majdnem hαrom mιter magasan faragott gyϋrϋt helyeztek el, azon
kellett a labdαt αtόtni. Ha ez egyik csapatnak sikerόlt, eldυlt a mιrkυzιs. A gyυztes csapat ιs szurkolσi
megkaphattαk a nιzυktυl a vesztesek ιkszereit, pompαs, tollas kφpenyeit stb.
Emlνtιsre mιltσ, hogy a labda neve kvik, azaz a gumifa vιre, vagyis a nedve. (Aztιk, azaz nahuatl
nyelven olli.)

24. Sibalba, a maja sibil szσbσl 'eltϋnni', 'feloldσdni', akαr a fόst. Ximιnez szerint 'pokol'.

25. A bagoly (tukur) szαmos indiαn tφrzs mitolσgiαjαban a halαl hνrnφkekιnt szerepel.

26. Fυnφkφk Harcosai: ez a rιszlet nem lehet korαbbi a 15. szαzadnαl: ezt a rangot csak akkor kezdtιk
adomαnyozni.

27. A yucatαni majαk kozmolσgiαja szerint a Fφld lapos ιs nιgyszφgletϋ volt. A pαlyαn a szφgletek
jelφltιk az ιgtαjakat, amelyeknek vφrφs (= Kelet), fekete (= Nyugat), fehιr (= Ιszak), sαrga (= Dιl),
zφld (= Kφzιp) szνnιrtιkek feleltek meg.
A kicse elkιpzelιsek szerint a fekete valσszνnϋleg Ιszak, az Alvilαg irαnya volt, mνg a fehιr
elsυsorban Kelethez kφtυdφtt.

28. Edmonson szerint etimolσgiailag deszkazsαmolyrσl van szσ, ιs az υ zsαmolya, υ pαrnαja alak arra
utal, hogy tαrsadalmi ranghoz kφtυdφtt hasznαlatuk.
A korai posztklasszikus korszakban a palotαk szαmαra kυbυl is kιszνtettek padokat, ahol az όlιsrendet
a rang hatαrozta meg. Hasonlσ volt a helyzet az Alvilαgban, az istenek hαzaiban, vagy a Popol Vuh -
ban gyakran szereplυ ​fιrfihαzakban​ is.

29. A maja-kicse nyelvben a gondolatok, ιrzelmek kifejezιsιnek kφzιppontjαban a szνv αll. Cordan
egyik pιldαja is igen szemlιletes: ha egy maja azt akarja mondani, szomjas (takin kont'on) νgy
mondja: ​Szνvem szαraz...​

30. Kσdexek αbrαzolαsaibσl, de a Popol Vuh -bσl is megtudjuk, hogy az istenek ιs kνsιrυik is
dohαnyoztak, pontosabban vastag szivarokat szνvtak. A dohαnynak, a fόstnek a sαmαnok-papok
rituαlis tevιkenysιgιben is fontos szerepe volt. Ez manapsαg is megfigyelhetυ szαmos, hagyomαnyos
kultϊrαjϊ tφrzsben.

31. A maja tcih kifejezιs sokfιle jelentιsϋ, amellett, hogy szσt jelent, hasznαljαk a kφzlιs, αtadαs,
parancs, kinyilatkoztatαs, mondαs, beszιlgetιs stb. jelφlιsιre. A konkrιt jelentιst a tcih helye hatαrozza
meg. A szσnak azonban van mαgikus szerepe is, kόlφnφsen ott, ahol a rνtusoknak kόlφn szσkιszlete,
nyelvezete is kialakult. A formailag erυsen kφtφtt rituαlis nyelvezet tφbb archaikus szσt υriz meg, ιs
ezek gyakran kόlφnleges ​erυvel​ bνrnak.
Ezzel kapcsolatban utalhatunk a nιvmαgiαra is. Igen sok tφrzsnιl az ιlυ szemιlyek tφbb nevet is
kapnak: hιtkφznapi hasznαlatra valamely formai jegy alapjαn kialakνtott becenevet, csϊfnevet, ιs egy
olyan mαgikus nevet, amelyet az illetυ a tϊlvilαgi kapcsolatok (szellemutazαs, az υsφkkel valσ
kapcsolat megteremtιse stb.) sorαn hasznαl. A nevet gyakran tabu φvezi, puszta kimondαsa mαgikus
hatαst vαlt ki.

32. Az eddigiekbυl is kiderόlt, hogy az istensιgek ιs a naptαri esemιnyek φsszefόggιse nyilvαnvalσ

volt a kicsιknιl, akαrcsak a majαknαl, akik az Ϊjvilαg legpontosabb naptαrrendszerιt hoztαk lιtre. A
tovαbbi szφvegrιszek jobb megιrtιse cιljαbσl sem haszontalan egy rφvid φsszefoglalαst adni.
Az 52 esztendυt magαba foglalσ Naptαr Kφrt tφbb mexikσi ιs kφzιp-amerikai nιp ismerte, νgy a maja
is. Kιt permutαlσ ciklusbσl tevυdφtt φssze, az egyik a Tonalamatl, a 260 napos ​kφr​, amely tizenhαrom
hϊsznapos hσnapbσl αllt; emellett mϋkφdφtt a Haab-naptαr, a 365 napos, tizennyolc hϊsznapos
hσnapbσl, ιs φt nιvtelen napbσl. Az indiαn papcsillagαszok a Hold ιs a Vιnusz pαrhuzamos
megfigyelιsιvel alakνtottαk ki bαmulatosan pontos naptαrrendszerόket.
A naptαrral szorosan φsszefόggφtt a szαmrendszer is. Mαr i. sz. 300 kφrόl ismertιk a szαmok helyιt ιs
a zιrus fogalmαt, ami lehetυvι tette, hogy nagy szαmokkal is vιgezzenek mϋveleteket. A majαk abban a
hitben ιltek, hogy υk voltak a legelsυ nιp a vilαgon: naptαruk kezdυ idυpontjαul ezt νrtαk o.o.o.o.o.v,
azaz Ahau 4 Cumhu 8 = i. e. 3113. ιvnek felel meg!

33. Kante = e fa gyφkere, amit a yucatαni majαk egy rνtusnαl hasznαltak, sαrga szνnϋ festιkanyagot
tartalmaz.

34. A testvιrek kφzφtti fιltιkenysιg csaknem intιzmιnyes volt a maja tαrsadalomban. Kόlφnφsen
vonatkozott ez idυsebb ιs fiatalabb testvιrek kφzφtti viszonyra: a kicse nyelvben a fιltιkenysιg ιs a
fiatalabb testvιrek kifejezιs egy ιs ugyanaz a szσ.

35. Ez a motνvum a trσpusi υserdei tφrzsek mitolσgiαja felι mutat: lαsd A boldogtalan kolibri ιs a
Wahari cνmϋ kφteteket.
A 15. szαzadi kicsιk a kφvetkezυ fφldmϋves szerszαmokat hasznαltαk: tϋzben edzett αsσbotot, kιtfιle
kapαt ιs egy kυpengιvel ellαtott baltαt.

36. Itt rituαlis kukoricaόltetιsrυl van szσ. Ximenez atya feljegyzιseibυl a rituαlis kukoricaόltetιs
kφvetkezυ pιldαjαt ismerjόk meg: elυbb sorsot vetettek, hogy megtudjαk, melyik nap a
legalkalmasabb a kφldφkzsinσr elvαgαsαra (azaz: melyik a legjobb nap a szόlιsre). Amikor az
kiderόlt, a kφldφkzsinσrt egy kukoricacsυre helyeztιk, majd egy hasznαlatlan pengιvel (ιles
kagylσval) elvαgtαk. A kagylσt utαna egy forrαs vizιbe hajνtottαk. A csυrυl leszedtιk a
kukoricaszemeket, ιs ha a megfelelυ ιvszakban voltak, egy rιszιt elόltettιk, ha nem, megυriztιk, amνg
eljφtt az ideje. Amit elόltettek, mint valami szent dolgot, ϊgy mϋveltιk. Az ilyen kukorica lisztjιbυl
kιszόlt az elsυ pιpes ιtel, amit a gyereknek adtak.
A tφbbi kukoricaszemet a papnak adtαk, de fιlretettek a gyerek rιszιre is, hogy ha majd felnυ, υ is
όltessen belυle. Girard szαzadunk kicsιi kφzφtt is megfigyelte a szertartαsos kukoricaόltetιst a hαzak
udvarαban.
A kukoricαt nemcsak a kicsιk, mαs nιpek is szentnek tartjαk. A brazνliai guaranik kφzφtt 1981-ben is
meg lehetett figyelni, hogy a kicsιkhez hasonlσ mσdon, rituαlisan megkereszteltιk a kukoricαt (Boglαr,
1983). Sok helyόtt jelkιpesen ​azonosνtjαk​ a nφvιny ιs az ember sorsαt.
37. Szαmos trσpusi υserdei tφrzsnιl a mαgikus eljαrαsok fontos kellιke a madαrtoll, melyrυl ϊgy vιlik,
hogy a Nap erejιt hordozza: a forrσnak tartott tollakat ezιrt sem lehet nιhαny tφrzsnιl kφzvetlenόl fejen
viselni, csak kόlφn kereten, nehogy ​megιgessιk​ viselυjόk fejιt.

38. Edmonson szerint itt hiαnyzik kettυ-hat sor, valσszνnϋleg az elvαlasztσ vonalιrt lezajlott vita.
A pαlyαnak aligha voltak αllandσ vonalai, ιs megαllapodαs szerint jelφltιk ki azokat.

39. A nahuatlok a chipillint (Crotolaria sp.) megfυzιs utαn mint zφldsιget fogyasztottαk.

40. A balcsιt a kukoricasφrhφz hasonlσan nem fυztιk; valσszνnϋ hαt, hogy itt nem fυzυedιnyrυl,
hanem erjesztυkαdakrσl esik szσ.
A balcsιt ϊgy kιszνtik, hogy mιzet vνzben elkevernek, ιs hozzαadjak a balcse-fa kιrgιt.

41. A mexikσi alfφld majαk lakta vidιkιn ritka a tσ, kόlφnφsen a Yucatαn-fιlszigeten. A szomjϊsαg
komoly gondot okozott, elυfordultak ugyan kisebb-nagyobb idυszakonkιnt hasznαlhatσ vνzgyϋjtυk
(aguadas), de az elsυ szαmϊ vνzforrαs (ivαsra ιs fόrdιsre) a cenote (a maja dzonot alapjαn) volt. A
maja vαrosok a fφld alatti mιszkφves όregek beesιse nyomαn keletkezett, tφbbnyire kφr alakϊ
ciszternαk kφrι ιpόltek. A legismertebb ezek kφzόl a Chichen Itzαnαl (a maja-toltιk birodalom
fυvαrosa mellett) levυ szent cenote. A hagyomαny szerint, a cenote αldozatok szνnhelye volt, hogy
elnyerjιk az Esυisten kegyeit szαrazsαg idejιn. Errυl νgy szαmol be Landa pόspφk: Ebbe a kϊtba
szoktαk bedobni ιlυ αldozataikat az istenek szαmαra szαrazsαg idejιn, ιs ϊgy vιltιk, nem haltak meg,
minthogy tφbbι nem lαttαk υket. Azonkνvόl mιg egy sor tαrgyat is beledobtak, drαgakφveket ιp mαs
nagyra becsόlt dolgokat.
A vνz alatti rιgιszetnek valσsαgos kincsesbαnyαja lett a ciszterna: a szerencsιtlen αldozatok
csontmaradvαnyai mellett pαratlan mϋalkotαsok is elυkerόltek.

42. A szφvegben ez az elsυ utalαs az ιgetett αldozatra. Fόstφlυk mαr a 6. szαzadtσl kerόltek elυ
Zacuαlpαban. Αldozati anyagok kφzφtt talαlunk embervιrt, αllati vιrt, szarvas- ιs madαrcsontot,
gyantafιlιket, kόlφnbφzυ nφvιnyeket, kukoricalisztet stb. A mai kicsιk pαlinkαt, virαgszirmot ιs
gyertyαt αldoznak.

43. Miutαn megteremtettιk az embereket, gondoskodni kellett ιlelmόkrυl, nehogy ιhen haljanak.
Ketcalkoatl ezιrt hangyαvα vαltoztatta magαt, ιs elindult, hogy megkeresse a kukoricαt. Az Ιtelhegyben
talαlt rα, ahol elrejtettιk. Villαmisten hasνtotta kettι a hegyet, ιs az Esυistenek talαltαk meg elsυnek a
kukoricαt ​ azσta is az υ birtokukban van.
Egy mαsik mνtosz szerint a kukorica rejtekhelyιt egy madαr talαlta meg, ugyancsak egy hegyben,
amelyet a legfiatalabb ​Esυtφrpιk​ vαgtak kettι.

44. A kakaσ amerikai eredetϋ nφvιny. Guatemalαban kιt fajtαjαt ismertιk: pek (Theobroma bicolor),
spanyolul pataxte ιs a kako (Theobroma cacao), spanyolul cacao. Az υslakσk az orszαg csendes-
σceαni lejtυin όltettek kakaσligeteket. A kakaσbσl kιszνtett csokolαdι-ital (a nahuatl nyelv chokolatl
szavαbσl) az uralkodσ rιteg tagjainak kedvelt itala volt. A kakaσbab fontos kereskedelmi cikk volt, a
helyi piacokon mιg a gyarmati idυkben is hasznαltαk pιnz helyett.
A felsorolt guatemalai gyόmφlcsφk: tulul (Lucume mammosa), spanyolul zapote; kaves (q'avex,
Anona sp.), spanyolul chirimoya; kimom (q'inom, Spondias purpurea), spanyolul jocote; tapal
(Byrsonima cotonifolia vel crassifolia), spanyolul nance; ahacse (ahache, Casimiroa edulis),
spanyolul matasano.

45. A mνtoszokbσl is kiderόl, hogy a hagyomαnyos kicse rokonsαgi rendszer hangsϊlyozza a

patrilineαris leszαrmazαst, a patrilokαlis megtelepedιst, a menyasszony-fizetsιget (vagyis a
menyasszonyιrt a szόlυk rιszιre vιgzett szolgαlatot), ιs a korosztαlyok rendjιt fιrfihαzzal
(legιnyhαzzal). Kφzponti intιzmιnye volt a tαrsadalomnak az apai αgazat. Errυl a kφvetkezυket kell
tudni: minthogy a tαrsadalmak jσ rιszιnιl a leszαrmazαst egyoldalϊan, vagy az apa, vagy az anya
oldalαn tartjαk szαmon, kiterjedt rokonsαgi csoportok jφnnek lιtre, mint pιldαul az αgazat. Apaαgi
leszαrmazαs esetιn az αgazatban egy fιrfi υs ιs ennek apaαgi leszαrmazottai foglalnak helyet.
Az eredetmνtosz minden kicse vαltozata azzal kezdυdik, hogy felsoroljαk a legfontosabb αgazatokat,
az Elsυ Atyαkat. A mνtoszok alapjαn arra kφvetkeztethetόnk, hogy az αgazati struktϊra nem tϊl υsi,
alighanem ritkαn tφbb hat vagy hιt nemzedιknιl. A tαvolabbi genealσgiαk gyαrtαsαt inkαbb a
tαrsadalmi stαtusz kφvetelte meg.

46. Balam = 'jaguαr', a szσnak tφbb jelentιse van a kicsιben, rιszben mivel a legnagyobb ragadozσ
azon a vidιken, rιszben pedig feltιtelezett mαgikus tulajdonsαgai miatt. Naptαri nιv is. A Popol Vuh -
ban mint cνm, jelzυ (​hatalmas​) szerepel. Cordan szerint a kultikus cνm inkαbb ​rituαlis szσvirαg​.

47. Csaknem lefordνthatatlan: csiih = 'szαjhoz', jelentιse νgιrni; vacsih = 'archoz', jelentιse
megjelenni. A kicse nyelv gyakran hasznαlja a szαj ιs arc kifejezιst, hogy az ιnt, a szubjektumot
kφrόlνrja.

48. Kavek: a kicsιk vezetυ αgazata volt a 15. szαzadban. A nιv eredete bizonytalan, kφtυdhet a kav =
'υs', 'rokon', vagy a kavok = 'φregember' kifejezιshez is. Utσbbi a naptαr 19. napja, esυhφz,
villαmhoz, mennydφrgιshez kφtυdik.

49. A Kicse birodalomban a Nihaib (Nagyhαzak Nιpe) volt rangban a mαsodik αgazat. Az Ϊrkicsιkkel
(Ahau) egyόtt a 15. szαzad vezetυ αgazatai voltak. Egyόttes nevόk = Nagykicse (Nima Kicse). Lαsd
az 53. jegyzetet.

50. A korai 16. szαzadban Kicsιt, Szololαt ιs Isimcsιt egyarαnt Tekpannak neveztιk. Tekpan = 'palota',
'nagy hαz', amelybυl a kιsυbbiekben kialakulhatott az ​adσ helye​ meghatαrozαs.

51. Madαrhαz, vezetυ αgazata volt a tcutuhil nιpnek. Szιkhelye a mai Santiago Atitlan volt.

52. Csillaghαz, a kakcsikel nιp egyik αgazata volt. Szιkhelye Sacapulas kφzelιben volt.

53. Bαr a kόlφnfιle dokumentumokban igen sok az eltιrιs, a Tulαbσl ιrkezett nιpek rangsora a
kφvetkezυ lehetett:

Hαromkicse (Roszcsi Kicse)

Nagykicse (Nima Kicse)

Kavek

Nagyhαzak (Nihaib)
 Urak (Ahau)

Αgak (Tamub)

Lαtnokok (Ilokab)

Hιttφrzs (Vukamab)

Rabinal

Kakcsikel

Denevιrek (Tcoteil)

Tcutuhil

Madarak (Tcikinah)

ιs mαsok.

54. Jaki (yaqui), nahuatl kifejezιs: = 'elment', 'elindult', 'kivαndorlσ'. A kicsιben mexikσit jelent.
A toltιkok vαndorlαsaik, hσdνtσ ϊtjaik sorαn eljutottak a guatemalai felfφldre is, ahol az ottani maja
nιpekkel (kicse, kakcsikel, tcutuhil) elkeveredtek. Ennek kφvetkezmιnye, hogy az uralkodσi
jegyzιkekben tφbb nahuatl nevϋ szemιly is szerepel, νgy pl. Ketcalkoatl.

55. Tula, nahuatl nevιn Tollan. Az υsi mexikσi vilαgkιpben nemcsak a vilαg kφzepιt jelentette, hanem
hasonlσan a kφzιpkori keresztιny mennyei Jeruzsαlem fogalomhoz az eget, az ιjszakai ιgboltot is
jelkιpezte.
Az aztιk beszαmolσk szerint a mitikus Tollan a tϊlαradσ bυsιg ιs gazdagsαg helye volt, ahol az elsυ
emberek keletkeztek ιs ιltek. Az aztιk leνrαsokban a toltιkok, mintha egy mesebeli orszαg lakσi lettek
volna: az elsυ emberek, akik ezen a fφldφn (Mexikσban) az embervetιst elhintettιk. Nagyobbak ιs
gyorsabbak voltak a mai embereknιl, rαadαsul pαratlan mesterei a mϋvιszet ιs kιzmϋvessιg minden
αgαnak.

56. A szellem kifejezιs gyakran elυfordul mint a mitikus hυsφk jelzυje, tulajdonsαga. A maja szσ itt
sem teljesen egyιrtelmϋ (kusilab, naval), ami jelenthet levegυt, leheletet, azaz, mint lαthattuk a 2.
jegyzetben, αllati vιdυszellemet (nagual) is. Schultze-Jena szerint a nagual (naval) az aztιk naualli -
bσl szαrmazik, ami varαzserυt, varαzshatalmat, varαzslσt, sυt varαzslσkirαlyt is jelent.

57. A vιr kiszνvαsa gyakori eljαrαsa sαmαnoknak; a kιsυbbiekben olvashatunk a fόlek kiszϊrαsαrσl, a
kφnyφk bevαgαsαrσl; ezek a vιrαldozat vαltozatai. A korai idυkben az αldozati vιrt elejtett vadαllatok
szolgαltattαk, kιsυbb az emberek, kφzφttόk a papok is. A megvαgott testrιszen szιtkentιk a vιrt, nehogy
elfolyjon, majd a megszαradt rιteget lekapartαk, ιs azt kentιk a kυszobrok szαjαba, hogy beszιlni
tudjanak.

58. A szent csomagokat, varαzskφtegeket szαmos indiαn tφrzs sαmαnjai hasznαltαk ιs hasznαljαk
manapsαg. A mai Guatemalαban, Chichicastenangσban is alkalmazzαk rituαlis alkalmakkor.
A trσpusi υserdei indiαnok sαmαnjai mαgikus tartalmϊ szereket csomagolnak be: madαrtollakat,
fogakat, porokat, kφveket, magvakat stb., hogy velόk ellensιges dιmonokat, szellemeket ϋzzenek el,
betegsιgeket gyσgyνtsanak.

59. Az aztιk szφvegekben is elυfordul Naksit neve, nahuatl nyelven 'Nιgylαb', mint Ketcalkoatl egyik
neve. (Lαsd mιg a 2. jegyzetet.)

60. A cνmeket, rangokat nem φrφkφltιk atyαiktσl, νgy hαt maguknak kellett tekintιlyt kivνvniuk: νgy
jutottak a Tanαcsadσ ιs a Lιpcsυshαz Tanαcsadσja cνmekhez. Tanαcsadσ = Ah Pop, a 'gyιkιnyrυl
valσ', ez volt a kicse ​uralkodσ​, pontosabban a rangban elsυ tαrsuralkodσ cνme. ( Popol 'tanαcsolni'.)

61. Ximenez szerint a kirαly όlιsιt az tette figyelemremιltσvα, hogy mennyezetιt csillogσ tollakbσl
kιszνtettιk.

62. F. Marroquνn (1499-1536) volt Guatemala elsυ pόspφke. A rettegett Pedro de Alvarado nemcsak
porig ιgette a kicse fυvαrost, υ vιgeztette ki a kicse vezetυket, Tanαcsadσt ιs Lιpcsυshαz
Tanαcsadσjαt.

63. Csucs Kam Ha = Lιpcsυshαz Anyja. A cνm a nahuatl Szivakoatl (Cihuacoatl), 'nυstιnykνgyσ'
maradvαnya. Az aztιk uralkodσnak (Tlakatekutli vagy Tlatoani) Krickeberg szavaival, eredetileg volt
egy kollegαja: az υsi colhuacani vαrosistennυ (aki fφldistensιg volt). A szivakoatl alighanem ennek az
istennυnek volt eredetileg a papja. A kicsιknιl ezt kιsυbb felvαltotta a Tepeu Jaki = 'Mexikσi Felsιg'
kifejezιs.

64. Jakolatam = Igazgatσ: ajakoh ('felemelkedni', 'elυkιszνteni', 'irαnyνtani') igιbυl.

65. Edmonson szerint ez jelkιpesen azokra a vαrosokra vonatkozik, amelyek alapjαn elneveztιk az
urakat.

66. Hernαn Cortιs kegyetlen hadnagyαt, a Guatemalαt legyυzυ Alvaradσt neveztιk Napnak
(Tonatiunak) szυke haja miatt.

67. Valσszνnϋleg Tekum u Mam-rσl esik szσ: υ a kicse seregek ιlιn harcolt a spanyolok ellen. A
Quetzaltenango kφrόl vνvott csatαban, 1524-ben vesztette ιletιt. Az indiαn ellenαllαs egyik hυsekιnt
tisztelik.

UTΣSZΣ

1.
Q'o nabe 'oher k umal ahavab zachinak chik, xere q'u ri mi x utzinik chi k onohel K'iche Santa Cruz u
bi ezekkel a szavakkal vιgzυdik a kφnyv, A Tanαcs Kφnyve, A Gyιkιnyen άlυ Bφlcsek Kφnyve,
vagyis a bφlcsessιgnek ιs tudαsnak foglalata, a maja-kicse indiαnok szent kφnyve, amelyet indiαn
bibliαnak is nevezhetόnk, hiszen a vilαg teremtιsιtυl, sυt teremtιseitυl ιs elpusztulαsaitσl a kirαlyok ιs
fυpapok jegyzιkeiig benne van minden, amit alkotσi a tιrrυl ιs idυrυl, kφrnyezetόkrυl, φnmagukrσl ιs
tφrtιnetόkrυl gondoltak, tudtak ιs feljegyzιsre mιltσnak νtιltek.
A befejezυ szavak a kόlφnbφzυ fordνtαsokban nιhαny helyen eltιrnek egymαstσl, rιszben az
ιrtelmezιsek kόlφnbφzυsιge, rιszben a hasznαlt szinonimαk, rιszben a fordνtσk szemlιlete
kφvetkeztιben, tartalmilag azonban azonosak. Egyetιrtenek abban, hogy ez a nιhαny szσ valaminek a
kφnyvnek, a kicsιk ismereteinek, a kicsιk sorsαnak? befejezιsιt, vιgιt kφzli, ιs azt, hogy benne van
minden, amit errυl a nιprυl tudni lehet, s az is, hogy ezt a tudαst mαr a conquista, a spanyol hσdνtαs
idejιn, idegen uralom alatt, idegen isten αrnyιkαban rφgzνtettιk. A tφbb ezer soros szφvegben alig
vannak spanyol szavak, de itt, a vιgιn, feltϋnik a Santa Cruz, a Szent Kereszt, az ϊj isten jelkιpe, mint
az υsi vαros ϊj neve, ϊgy, mintha ez a kifejezιs a mιrleg mαsik serpenyυjιbe dobott σriαsi sϊlykιnt
billentenι egyensϊlyba a mϊltat ιs jelent, mintha vele ιrne vιget minden, ami csak valaha volt.
Nem valσszνnϋ, hogy a kφnyv szerzυi hasznαljunk egyelυre tφbbes szαmot erre νgy gondoltak volna,
de ha indiαnok voltak, azoknak idegeiben bizonyαra benne volt a mϊlt elvesztιsιnek ιrzιse, ha
spanyolok, akkor pedig a jφvυ biztonsαgαnak tudata, hiszen a pillanat tφrtιnelmi pillanat volt, a nagy
vαltozαsok idυszaka, Cortιs mαr meghσdνtotta Mexikσt, seregei leromboltαk Tenochtitlant, halomra
φldφsve lakσit, spanyol csapatok pedig ιvtizedek σta jαrtαk ιs pusztνtottαk Kφzιp-Amerika indiαn
orszαgait, birodalmait, a Yucatαn-fιlszigettυl a Csendes-σceαnig, harcolva karddal ιs αgyϊval a
kόlφnbφzυ nιpek ellen. Eljutottak azokra a tαjakra is, amelyeknek ma Guatemala ιs Honduras a nevόk,
talαlkoztak a kόlφnbφzυ maja-nιpekkel, tφrzsekkel ιs csoportokkal, a huasztek, a csol, a mam, a csuh,
a motoszintletc ιs a kicse nιppel.
Valσban tφrtιnelmi pillanat volt: megιrkeztek a fehιr istenek, hσdνtottak ιs fosztogattak, kiirtottαk a
kultϊrahordozσ rιtegeket, elpusztνtottαk ezeknek a kultϊrαknak anyagi ιs szellemi termιkeit.
Egyik leglαtvαnyosabb, azσta szαmtalanszor megνrt ιs elαtkozott cselekedetόk az volt, amikor 1562.
jϊlius 12-ιn mαglyαra dobtαk ιs elιgettιk a majαk kφnyveit, gyφnyφrϋen festett, hieroglifikus νrαssal
νrt ιs kιpekkel dνszνtett kσdexeit, mindazt, amibυl megismerhettόk volna az ϊjvilαg gφrφgjeinek
ahogy sokan a majαkat nevezik tudαsαt, matematikαjαt, csillagαszatαt, vallαsαt, mitolσgiαjαt,
tφrtιnelmιt.
Diego de Landa, Yucatαn ιs Guatemala tartomαnyi helytartσja alapos munkαt vιgzett. A maja nιp,
amely emlιkezetιnek rφgzνtιsιre feltalαlta az νrαst, ehhez festιkeket, tollakat ιs ecseteket hasznαlt,
hαncspapνrt kιszνtett, a teleνrt hαncspapνrt kφnyvekkι hajtogatta, ιs ezeket a kφnyveket αhνtattal ιs
tisztelettel vette kφrόl. Valσszνnϋleg templomokban vagy kόlφn erre a cιlra emelt ιpόletekben υrizte.
Sok volt a kφnyv, sok volt a tudαs, kellett lenniόk s erre a kφnyvιgetιsbυl kφvetkeztethetόnk
tudσsoknak, kφltυknek, νrσknak, papoknak, akik a gondolatokat adtαk, leνrσknak, akik a kφnyveket
remekbe formαltαk, fυnφkφknek, fejedelmeknek, kirαlyoknak, olvasni tudσ embereknek, akik ezeket a
kφnyveket hasznαltαk. Mindebbυl semmi sem maradt.
Illetve, ki tudja milyen vιletlenek kφvetkeztιben, megmaradt hαrom tφredιk, nιhαny lapnyi a
rengetegbυl, hαrom morzsa, a drezdai, a pαrizsi ιs a madridi kσdex, ιs persze megmaradtak a kυbe
vιsett, templomok falαra, edιnyek oldalαra festett hieroglifαk, alig megszσlaltathatσ, majdnem nιma
tanϊi a majαk kultϊrαjαnak. Kφvek az υserdυben, tollakkal ιkesνtett, dνszes ruhαba φltφzφtt emberek
szobrai ιs dombormϋvei, s mellettόk jelek, lekerνtett nιgyszφgbe komponαlt, hasαbokba rendezett
kόlφnφs αbrαk. Sokαig tφrhettιk fejόket a kutatσk, mire kiderνtettιk, hogy szφvegeket ιs ιvszαmokat
jelentenek. A majαk tiszteltιk az idυt.
Ιs maradt nιhαny latin betϋkkel νrott kφnyv, krσnikαk, mint a hνres Csilam-Balam, a Jaguαrprσfιtαk
kφnyve, ιs a legteljesebb, a szαmtalanszor idιzett, misztikus magyarαzatokkal ιs spekulαciσkkal is
kφrόlvett mϋ, nagyszerϋ irodalmi alkotαs, remekόl szerkesztett munka, a Popol Vuh.

2.

Hogyan maradt meg, hogyan maradhatott meg?

Az adatok bizonytalanok, sok a ​talαn​, a ​feltehetυen​, az ​esetleg​, a ​valσszνnϋ​.
Az eredeti kιzirat, amelyet nem ismerόnk, alighanem 1550 ιs 1555 kφzφtt keletkezett, talαn
Utatlanban. Kicse nyelven νrtαk, feltehetυen a hieroglifαkkal νrott kφnyv alapjαn, valσszνnϋleg
emlιkezetbυl. A szφveg nιhαny helyιn van egy-kιt utalαs, amely ezt lαtszik bizonyνtani. Pαrbeszιdhez
hasonlσ betoldαsok, mintha valaki diktαlnα az egιszet, fordulatok, amelyek az elveszett kφnyvre vagy
kφnyvekre mutatnak.
A leszαrmazαsi tαblαzatokbσl egyesek arra kφvetkeztettek, hogy a szerzυ egy Diego Reynoso nevϋ
kicse, akit 1539-ben Guatemala vαrosαba vittek, hogy spanyolul tanνtsαk: talαn papot vagy spanyol
tolmαcsot akartak belυle nevelni. Ezt a feltevιst azonban Adriαn Recinos, a kicse dokumentumok ιs
forrαsok egyik legjobb ismerυje, komplex tφrtιneti vizsgαlatok alapjαn elveti.
Majdnem bizonyos azonban, hogy a szerzυ, illetve a szerzυk Utatlanbσl szαrmaznak, ιs utσdai a
kirαlyi vagy fejedelmi kicse csalαdoknak, talαn a kavekoknak, a nihaiboknak vagy az ahau-kicsιknek.
Edmonson szerint, aki egyetlen szemιly mϋvιnek tekinti a kφnyvet, egyιrtelmϋen megαllapνthatσ, hogy
az νrσ a kicsιk vezetυ csalαdjαnak, a kavekoknak volt a tagja, s ezt nemcsak a Popol Vuh
leszαrmazαsi tαblαi igazoljαk, hanem egy mαsik dokumentum, a Totonikapan Urainak Leszαrmazαsi
Listαja is. A szerzυ neve ismeretlen, de valσszνnϋleg tanαcstag volt, ιs Tνztφmjιnnek, a Totonikapan
tφrtιnelem νrσjαnak fia. A kιzirat kιszόlιsιnek idejιn a spanyol misszionαriusok mαr tφbb mint egy
ιvtizede Guatemalαban voltak, a szφveg betϋibυl megαllapνthatσ, hogy 1545 elυtt nem νrhattαk, mert
ezt a betϋfajtαt De la Parra atya, franciskαnus szerzetes, akkor hasznαlta elυszφr. Megαllapνthatσ az
is, hogy a kιzirat Don Juan Cortιs 1558-ban bekφvetkezett halαla elυtt kιszόlt.
Ez a kicse nyelvϋ kιzirat azutαn nyomtalanul eltϋnt.
Csak a 18. szαzad elejιn bukkant fel, amikor Francisco Ximιnez atya, dominikαnus prιdikαtor
Chichicastenango templomαban, a sekrestye φreg lαdαiban keresgιlt. Ximιnez atya mϋvelt, az indiαn
nyelvek ιs tφrtιnelem irαnt ιrdeklυdυ szemιly volt, szαmos nyelvjαrαst ismert, szσtαrakat αllνtott
φssze, nιprajzi feljegyzιsei is maradtak. 1701 ιs 1703 kφzφtt lefordνtotta a munkαt. Ximιnez maga
nevezte el a kφnyvet chichicastenangσi kιziratnak, ιs szφvegιt a kakcsikel, kicse ιs tcutuhil nyelvekrυl
νrott munkαjαhoz csatolta. A kιzirat kιtnyelvϋ, bal oldalαn a kicse, jobb oldalαn a spanyol szφveggel.
1794-ben Pablo Fιlix Cabrera mιg lαtta a kιziratot, νrt is rσla Teatro Critico Americano cνmϋ
kφnyvιben.
1829-ben Ximιnez atya kφnyve a guatemalai San Carlos Egyetem tulajdonαban volt.
1855-ben mιg megvizsgαlta ott Scherzer ιs Brasseur de Bourbourg, ezutαn a kιziratnak nyoma veszett.
Ximιnez tφbb munkαt is νrt, ezek mind a San Carlos Egyetem birtokαban voltak. Indiαn
dokumentumokat dolgozott fel a Historia de la Provincia de San Vicente de Chiapa y Guatemala
cνmϋben is. Ez a korαbbi kφnyvιnek vαltozata volt, sokat αtvett belυle a 18. szαzad elejιn Ramσn de
Ordσnez y Aguiar a Historia de la Creaciσn del Cielo y de la Tierra cνmϋ, az ιg ιs a fφld
teremtιsιrυl νrott munkαjαban.
Bizonyos Juan Gavarrete 1845-ben ιs 1847-ben lemαsolta Ordσnez kφnyvιt. Az egyik mαsolat
Brasseur gyϋjtemιnyιbe kerόlt, ιs ott nyoma veszett, a mαsik 1909-ben Walter Lehmannhoz. Ma ez a
pιldαny Berlinben talαlhatσ a Biblioteca Latinoamericanαban.
A Gavarrete αltal lemαsolt szφveg szolgαlt alapul Carl Scherzernek, hogy kiadja 1857-ben
nyomtatαsban kicse ιs spanyol nyelven.
A kφnyvnek tehαt hαrom kιzirata lιtezett. A Ximιnez-fιle, amelyet Chichicastenangσi Kιzirat -nak
neveznek; a Gavarrete αltal kιszνtett mαsolat, ennek San Carlos Kιzirat a neve; ιs az ϊgynevezett
Rabinal Kιzirat. Brasseur volt az utolsσ kutatσ, aki mindhαrmat lαtta, ezt egy jegyzetιben meg is
emlνtette. Valσszνnϋ, hogy magαval vitte υket Pαrizsba.
Kell nιhαny szσt szσlni a Rabinal Kιzirat -rσl, annαl is inkαbb, mivel a legtφbb mai kiadαsnak ιs
fordνtαsnak ez az alapja.
Szerencsιre Ximιnez eredeti szφvegιt, a 18. szαzad elejιn valaki szσ szerint lemαsolta. Ez a mαsolat
Rabinalba kerόlt, ott egy imαdsαgot csatoltak hozzα. Az 1800-as ιvek kφzepιn mαr Ignacio Coloche
birtokαban volt, aki rιgi indiαn dokumentumokat gyϋjtφtt. Tυle szerezte meg 1855-ben Brasseur de
Bourbourg, aki mexikσi-guatemalai gyϋjtemιnyιnek rιszekιnt Pαrizsba vitte.
1874-ben Brasseur meghalt, kφnyvtαrαt Alphonse Pinart vαsαrolta meg.
Kιsυbb egy αrverιsen Emil Paul ιs Fia vettιk meg, tυlόk kerόlt az amerikai Edward A. Ayer
tulajdonαba.
Ez a kιzirat jelenleg Chicagσban van a Newberry Kφnyvtαrban, ott fedezte fel 1928-ban Walter
Lehmann. A Rabinal Kιzirat nem Ximιnez munkαja, ahogy korαbban hittιk, de a leghitelesebb
mαsolat. A kιzirat sorsαnak rekonstruαlαsαban szαmos tudσs vett rιszt, a legnagyobb eredmιnnyel a
nιmet Schultze-Jena ιs a spanyol Recinos.
A Popol Vuh fennmaradαsa mindenkιppen Ximιnez atya ιrdeme. A meglepυ ebben az a tόrelem,
amellyel az indiαn vallαs dokumentumαt nιzte. Olyan dolgokrσl van itt szσ νrta egyik jegyzetιben ,
amelyekbυl bαlvαnyimαdαsra kellene gondolnunk, de ez nem az, hanem emlιkezιs az υsatyαk dolgaira,
ιs ha bαrki ilyet tesz, az nem babonasαg, hanem ιrtιkes szokαs.​
Ximιnez, miutαn lemαsolta, visszaadta a Popol Vuh -t eredeti tulajdonosainak. Egyes feltιtelezιsek
szerint ez a pιldαny mιg ma is megvan valahol, talαn a szerzυ leszαrmazottai υrzik.

3.

Kόlφnφs kφnyv a Popol Vuh.

Egy kis nιp alkotta. Szavakba foglalta a hegyeket ιs a szent αllatokat, a vilαg teremtιsιt ιs
elpusztulαsαt, a kenyιradσ kukoricαt ιs a termιszet titkait, lαtta ιs leνrta tφrtιnelmιt ιs tαrsadalmαt,
elkιpzelte ιs leνrta a hegyek szellemeit, a rejtυzkφdυ αllatokat, a pusztνtσ dιmonokat, a szerencsιs ιs
baljσs jeleket.
Ιs νgy megszόletett egy kφnyv. A Kφnyv. Szavak a teremtett vilαg eredetιrυl ιs minden dolgok
gyφkerιrυl.
Arrσl a vilαgrσl, amelynek a neve Kicse.
A kicse tφrzsek, illetve fejedelemsιgek Yucatαntσl dιlre, a mai Guatemala, illetve Honduras terόletιn
helyezkedtek el, tulajdonkιppen a maja vαrosαllamok hatαrvidιkιn. A kicsιk most is ott ιlnek. A
nyelvet, amely a majαnak egyik tαjszσlαsa, egyesek szerint ma is legalαbb fιlmilliσnyian beszιlik.
Guatemala lakossαga a lexikonok szerint φt ιs fιlmilliσ, ennek tφbb mint 60 szαzalιka maja-kicse
indiαn. Az orszαg hivatalos nyelve a spanyol.
Az orszαg nagy rιszιt erdυ borνtja. A Csendes-σceαnnal pαrhuzamosan hϊzσdσ magas fennsνkon ιl a
lakossαg zφme. A hegyek hαrom-nιgyezer mιter magasak, nιhol mϋkφdυ vulkαnok fόstφlφgnek. Az
erdυkben sok a madαr. A talajviszonyok vαltozatossαga kφvetkeztιben a nφvιny- ιs αllatvilαg igen
gazdag. Pαlmafιlιk, kaucsukfa, kakaσ, bambusz, banαn, mahagσni, akαcfιlιk tenyιsznek a hegyek
oldalαn, a dombok lejtυin, a sνk rιszeken; tapνr, lajhαr, szιlesorrϊ majmok, φvesαllat, patkαny, jaguαr,
puma talαlhatσ az erdυkben. Ezekrυl a nφvιnyekrυl ιs αllatokrσl legalαbbis egy rιszόkrυl a Popol
Vuh is ιrtesνt bennόnket. De szσl arrσl is, hogy a lakossαg kukoricαt, tφkφt, babot, paprikαt, kakaσt,
dohαnyt termesztett, ιs hϊsszόksιgletιt vadαszattal szerezte be.
Ha a Kolumbusz elυtti idυk kicsιirυl tφbbet akarunk tudni, meglehetυsen sok akadαlyba όtkφzόnk,
annak ellenιre, hogy a Popol Vuh mellett szαmos dokumentumra tαmaszkodhatunk. Vιgόl is a kicsιk a
majαk kulturαlis ιs kereskedelmi centrumainak perifιriαjαn ιltek, nem emeltek olyan vαrosokat, mint
Tikal, Palenque, Labna, Chichen Itza, Copαn, Uxmal, Bonampak vagy Dzibilchaltun, hogy csak nιhαny
ismertebbet emlνtsόnk. De vαrosuk feltαrαsa, a tαrgyi emlιkek sokasαga, sztιlιkre ιs templomokra
vιsett ιvszαmok ιs feliratok igen sok tαmaszpontot adnak a kutatσnak az ιlet ιs a tφrtιnelem
rekonstruαlαsαban.
Elυszφr tehαt a majαkrσl kell beszιlnόnk, rσluk kell legalαbb nagy vonαsokban kιpet rajzolnunk, hogy
a kicsιket megismerhessόk.
A ​maja​ elnevezιs, mint annyi mαs nιpnιv, egy fιlreιrtιsbυl szαrmazik.
Az elsυ majαkkal mαr Kolumbusz talαlkozott νrja M. Stingl. Negyedik ιs utolsσ amerikai ϊtjαn,
1502-ben, a mai Honduras Kφztαrsasαg partjainαl egy kis szigetre ιrkezett. Itt egy nagy hajσn utazσ
indiαn kereskedυkkel talαlkozott. Megkιrdezte tυlόk, hova valσk, mire υk Kolumbusz feljegyzιse
szerint azt vαlaszoltαk, hogy »Maian provinciαbσl«. E »provincia« nevιbυl jφtt lιtre a kιsυbb
αltalαnossα vαlt »maja« nιv.​
A spanyolok αltal kιsυbb megismert kicsιk persze kicsιknek neveztιk magukat, jaguαrkicsιknek,
ϊrkicsιknek, kavekoknak, kakcsikeleknek. A tφrzsek ιs fejedelmek nevιben, sυt az egyes vαrosok ιs
fφldrajzi helyek nevιben megυrzυdtek az egykori totemαllatok, a jaguαr, a szarvas, a majom, a
ketcalmadαr.
A majαk tφrtιnetιnek tφbb-kevesebb pontossαggal megαllapνthatσ ιvszαmai is rendelkezιsόnkre
αllnak. Dzibilchaltun nevϋ vαrosuk, s egyben egyik legrιgibb telepόlιsόk, mαr az i. e. 2. ιvezred
kezdetιn hatalmas kultikus kφzpont lehetett, templomokkal, palotαkkal, mϋutakkal, kόlφn tengerparti
kikφtυvel. A templomok kφrόl lakσgφdrφk nyomai talαlhatσk, kυfaragσk, ιpνtυmunkαsok,
fφldmϋvelυk lakhattak bennόk. A majαk ekkoriban mαr jσl ιrtettek a fφldmϋvelιshez.
Tφrtιnetόk azonban mιg ennιl is korαbban kezdυdik.
Ιszak felυl ιrkezhettek. Mexikσ fφldjιn mαr kialakulhatott a vadαszσ-gyϋjtφgetυ indiαn csoportok
sajαtos ιletformαja. Vadnφvιnyek magvait, gyφkereit gyϋjtφgettιk, kυszerszαmokat, kυfegyvereket
hasznαltak, kisebb αllatokra vadαsztak. Hamarosan termeszteni kezdtιk az υshonos nφvιnyeket, a
kukoricαt, a tφkφt, a babot, a paprikαt.
Mexikσban, Tehuacαn szαraz barlangjainak feltαrαsakor, az αsatαsok sorαn, megtalαltαk a mai
kukorica υsιt, amelyet i. e. 5000-ben mαr termesztettek. Valσszνnϋ, hogy tφrtιnetόk archaikus korαban
a majαk is hαziasνtottak mαr a kukoricαt, amelyet termιkenysιge miatt valσsαggal istenνtettek.
Tφrtιnetόket az alαbbiak szerint osztjαk korszakokra:

korai preklasszikus kor i. e. 2500 ​ i. e. 1200

kφzιpsυ preklasszikus kor i. e. 1200 ​ i. e. 600

kιsυi preklasszikus kor i. e. 600 ​ i. e. 100

protoklasszikus kor i. e. 100 ​ i. sz. 250

rιgi klasszikus kor i. sz. 250 ​ i. sz. 600

kιsυi klasszikus kor i. sz. 600 ​ i. sz. 900

rιgi posztklasszikus kor i. sz. 900 ​ i. sz.1200

ϊj posztklasszikus kor i. sz.1200 ​ i. sz.1519

A fejlυdιs szempontjαbσl ezek a korok tulajdonkιppen hαrom nagy szakaszba csoportosulnak:

preklasszikus, klasszikus ιs posztklasszikus korszakra.
A preklasszikus korszak egybeesik a kukoricamϋvelιs αltalαnossα vαlαsαval, amely lehetυvι tette,
hogy sϋrϋbben lakott, tartσsabb telepόlιsek, falvak jφjjenek lιtre. Ennek az idυszaknak jelentυs
kerαmialeletei nemcsak a tαplαlkozαs eszkφzeinek gazdagodαsαra utalnak, hanem tαmpontot nyϊjtanak
a vallαsi ιlet megismerιsιhez, hiszen rituαlis cιlokra kιszνtett agyagszobrokat is talαlunk kφzφttόk. Itt
kell megemlνtenόnk, hogy az indiαnok nem ismertιk a kereket, νgy a fazekaskorongot sem. Edιnyeiket
agyaghurkαkbσl kιszνtettιk, kιzzel vagy fadarabokkal lesimνtottαk, esetleg veregetυ technikαt
alkalmaztak. Nιha az agyagot formαkba nyomtαk. Kerαmiatαrgyaikat, edιnyeiket nem vontαk be
mαzzal, inkαbb csiszoltαk, viaszoltαk, festettιk. Az indiαn mϋvιszetekrυl szσlσ bαrmely kφnyvet
lapozgatva meggyυzυdhetόnk formαik gazdagsαgαrσl, tιmαik sokfιlesιgιrυl, a monokrσm vagy tφbb
szνnϋ festιs mϋvιszi tφkιletessιgιrυl.
A korszak legfυbb sajαtossαga azonban az, hogy jσ nιhαny kisebb jelentυsιgϋ kultϊra mellett pl. az
Andokban i. e. 1200, illetve 1000 kφrόl szinte kιszen megjelent a magaskultϊra. A kutatσk ennek a
korszaknak az ιpόletegyόtteseit αltalαban kultikus kφzpontoknak tartjαk. Hozzα kell azonban tennόnk,
hogy ezek az egyόttesek a mαr rιtegezett ιs tφbb etnikumϊ tαrsadalomnak olyan kφzpontjai voltak, ahol
kόlφnfιle, gazdasαgi, tαrsadalmi ιs ideolσgiai cserιk zajlottak, tφbbnyire rituαlis kφrόlmιnyek kφzφtt.
Ez a cserekereskedelem alapvetυ mozgatσereje lehetett a vαltozatos eredetϋ, tengerparton,
υserdυben, hegyvidιken ιlυ, tφbb nyelvϋ ιs kόlφnfιle kultϊrαjϊ tφrzsi kφzφssιgeknek.
A klasszikus korszak lιnyegιben idυszαmνtαsunk I. ιvezredιt φleli αt. Ekkor a fejlυdιs rendkνvόl
felgyorsult, az egykori kultikus kφzpontok egyιrtelmϋen a majαk kulturαlis-civilizαciσs kφzpontjaivα
vαltak. A korszakot az αzsiai termelιsi mσd jellemezte. A kφzpontok az intenzνvebb, termelιkenyebb,
nagyobb embertφmegek megιlhetιsιhez elegendυ ιlelmet adσ fφldmϋvelιsnek kφszφnhetυen vαlhattak
vαrosokkα. A jσl szervezett kφzlekedιs ιs szαllνtαs elυmozdνtotta a tαrsadalmi kapcsolatok
kiszιlesedιsιt is. A szόksιgszerϋ munkamegosztαst kφvetυen jelent meg az φnαllσ kιzmϋvessιg, a
szakosodαs, ιs minden korαbbi mιrtιket meghaladσan, lendόletesen fejlυdφtt. Valσdi mestermϋvek
szόlettek kυbυl, agyagbσl, fιmbυl. Ezt az is elυsegνtette, hogy megkezdυdφtt a nyersanyagok tudatos
felkutatαsa, feltαrαsa, kitermelιse ιs kereskedelme.
A teokratikus rendszerek jelkιppι emelik a monumentαlis ιpνtιszetet, nagy tekintιlyϋ ιpνtιszek ιs
kυmϋvesek munkαja nyomαn pompαs templompiramisok ιs palotαk emelkedtek a magasba. Vallαsi
okok segνtettιk a tudomαny kibontakozαsαt is, megszόletett a maja matematika, a csillagαszat, a
naptαrkιszνtιs, s velόk egyόtt az νrαs. A majαk matematikai gondolkodαsa igen magas fokϊ volt, a
hϊszas szαmrendszerrel dolgoztak, ismertιk ιs hasznαltαk a helyiιrtιket. Csillagαszati megfigyelιseik
hihetetlenόl pontosak voltak, bonyolult idυszαmνtαsi rendszert alakνtottak ki, ennek rιszleteirυl most
nem beszιlόnk, mivel ismertetιse szαmos magyarul is megjelent munkαban, nιpszerϋsνtιsben
megtalαlhatσ. Mιg ennιl is fontosabb vνvmαnyuknak tarthatjuk az νrαst. Kυbe faragott, edιnyek falαra
festett, vagy kσdexeik lapjaira rajzolt νrαsjeleik nemcsak νzlιsόkrυl ιs jel-, illetve szimbσlumalkotσ
kιpessιgόkrυl vallanak, hanem geometrizαlσ hajlamaikrσl is. A nιgyszφgekkel hatαrolhatσ, de
lekerekνtett jeleket arαnyos, szιp csoportokkα rendeztιk, hasαbokra tφrdeltιk, s ezzel dekoratνv hatαsϊ,
tetszetυs, szimmetrikus νrαskιpet alakνtottak ki. Megmaradt kσdexlapjaik mesteri munkαk, vetekednek
Eurσpa kφzιpkori, iniciαlιkkal ιs miniatϊrαkkal ιkesνtett kσdexeivel. Egyes kutatσk szerint szinte
megszαllottjai voltak a szαmoknak ιs betϋknek, tehαt az νrαsnak. Minden fontos helyen megtalαljuk
hieroglifαikat.
Nagyszerϋ ιpνtυmϋvιszetet hoztak lιtre. A fυ ιgtαjak felι tαjolt piramisokra emeltιk templomaikat, a
palotαkhoz szιles kυalapzatot kιszνtettek.
A tιrsιgben νrja mϋvιszetόk egyik legjobb ismertetυje, Kelemen Pαl mindenόtt bυven talαlhatσ
mιszkυbυl kitϋnυ stukkσt, cementet ιs mιszhabarcsot kιszνtettek. Szemben a mexikσi terόlettel, itt sok
templomιpόlet ιs palota ϊgy υrzυdφtt meg, hogy a teteje is tφredιkesen fennmaradt, s nιhαny
homlokzaton mιg lαthatσk a stukkσ dombormϋvek, sυt belsυ falfestmιnyek is... A dzsungel oly kemιny
fαt adott, hogy azt ιrdemes volt felhasznαlni keresztgerendαnak ιs szemφldφkfαnak. Sok αthidalαs mιg
ma is hibαtlan a tφbb mint ezerιves romos templomokban, annak ellenιre, hogy hatalmas sϊly
nehezedik rαjuk. Kόlφn figyelmet ιrdemel az ιpόletek dνszνtιse, valamint az αl-boltozatok vαltozatos
hasznαlata. Ez utσbbi meghatαrozta ιpόleteik falvastagsαgαt, illetve sok szerkezeti elemιt.​
Αbrαzolαsaikbσl, krσnikαk leνrαsaibσl, szαjhagyomαnyok alapjαn rekonstruαlni lehetett a
szertartαsokban bυvelkedυ vαrosi ιletet. Mindenen αttetszett a vallαs vilαgkιpe, kφzιppontjαban a
termιkenysιg nφvelιsιt szolgαlσ termιszeti istensιgekkel. Ez a vilαgkιp tαplαlta kφltιszetόket ιs
zenιjόket is.
A Popol Vuh -ban szαmos olyan helyet talαlunk, amelyek erre az ιletre, az ilyen centrumokra, vagy
kφzelebbrυl a mestersιgekre, muzsikαra, ιpνtιszetre, kultϊrαra utalnak.
A klasszikus korszak nagy kultϊrαjϊ vαrosαllamaibσl sarjadtak ki a posztklasszikus idυszak
legismertebb, hσdνtσ tφrekvιsϋ, birodalmakat teremtυ civilizαciσi. Erυteljessι vαlt a tαrsadalmi
differenciαlσdαs, kialakultak az osztαlyok, νgy az uralkodσkι is. A szervezett αllami ιlet, a
nagyvαrosok fokozσdσ igιnyei, nagyobb terόletek leigαzαsαnak ιs mαs nιpek megadσztatαsαnak
szόksιge megvαltoztatta a korαbbi korszak arculatαt. A majαknαl ha nem is olyan mιrtιkben, mint a
perui inkαknαl vagy a mexikσi aztιkoknαl gyorsan kφrvonalazσdtak egy birodalom kialakulαsαnak
szόksιgletei. A vαrosok harcolni kezdtek egymαssal, majd szembetalαltαk magukat a toltιkok
invαziσjαval. Adσt szedtek, a meghσdνtott tφrzseket szolgasorba kιnyszerνtettιk, emberek szαzait
αldoztαk fel vιrt kνvαnσ isteneiknek.
A szobrαszok mind tφbb, dνsszel elhalmozott alakot kezdtek formαlni: tollas fejdνszekkel,
fόlkorongokkal, orrdνszekkel, jade φvekkel, pompαs textilekkel ιkesνtett szemιlyt φrφkνtettek meg,
jaguαrtrσnokon όlυ uralkodσkat vagy papokat, az arisztokrαciαhoz tartozσ tisztsιgviselυket, akik a
hatalom jelvιnyeit tartjαk kezόkben vagy hordozzαk testόkφn. Talαlkozunk a majαknαl jellegzetes
testtorzνtαsokkal: a lelapνtott koponyαval, megnyϊjtott fόllel is.
A tαrsadalmi rend mαr kialakult, hierarchiαjαt ahogy a Popol Vuh -bσl is megtudhatjuk
szabαlyoztαk, kiosztottαk a tisztsιgeket, rangokat, s meghatαroztαk azok kόlsυ jelvιnyeit.
A majαk ιletιrυl ιs kultϊrαjαrσl csak vαzlatos kιpet adtunk, mert hiszen hosszan beszιlhetnιnk az egyes
korszakokrσl, nιpek ιs hatαsok keveredιsιrυl, stνlusok lιtrejφttιrυl, vallαsok ιs kultϊrαk, egymαsra
hatαsαrσl. Ez azonban most nem lehet cιlunk, mivel csak a kicsιk fejlυdιsιnek hαtterιt kνvαntuk
felvαzolni, mindenekelυtt azt, hogy nem elszigetelten fejlυdtek ιs lιnyegιben nem jαrtak mαs ϊton, mint
a tυlόk ιszakra ιlυ yucatαni majαk, legfeljebb bizonyos fokig lemaradtak, perifιrikus helyzetόk miatt.

4.

A Popol Vuh mitikussα nφvelt esemιnyei mφgόl is kitapinthatσk bizonyos tφrtιnelmi tιnyek, illetve
inkαbb folyamatok, a kicsιket kιpviselυ, υket megszemιlyesνtυ, kultϊrateremtυ ιs kultϊrahordozσ hυsφk
vαndorlαsairσl, harcairσl, hσdνtαsairσl szσlσ emlιkek.
Kivehetjόk a leνrαsokbσl a nφvιnytermesztιs megindulαsαt, a vadαszσ-gyϋjtφgetυ ιs a falvakat
lιtrehozσ nιpek harcait, talαlkozunk a kultikus kφzpontok lιtrehozαsαnak kιpeivel, centralizαlσ
tφrekvιsekkel, templomok ιs palotαk ιpνtιsιvel, erυdφk ιs vαrosok emelιsιnek emlιkeivel, nιpek
keveredιsιvel, hαborϊkkal, kόlφnbφzυ tφrzsek φsszebιkόlιsιvel, illetve leigαzαsαval, rabszolgasorba
hajtαsαval.
Megtalαljuk a rνtusok ιs szertartαsok szabαlyait, megismerhetjόk ezek tφrtιnelmi kialakulαsαt, egιszen
a hαzasodαsi szokαsokig, de az istenek harcaibσl kiolvashatjuk azt is, hogy egy rιgebbi, szelνdebb
termιszetϋ, fφldmϋvelυ vallαst hogyan gyϋrt maga alα egy ϊjabb, harcias, az isteneknek tφmeges
emberαldozatokat bemutatσ vallαs.
Elmesιli a Popol Vuh, hogyan ιltek a kicsιk bιkιben ιs hαborϊban, όnnepeken ιs hιtkφznapokon,
kihαmozhatjuk belυle mιg azt is, hogy hogyan gondolkodtak, milyen mσdszerekkel, harccal ιs
furfanggal hatottak ellensιgeikre. Ιszrevehetjόk, hogy hosszϊ ideig, Vιr nevϋ fejedelmόk megjelenιsιig,
inkαbb tartσzkodtak a nyνlt harctσl, s nem gondoltak mαs nιpek leigαzαsαra. Csak a kφnyv szerinti
negyedik teremtιs korαban, s valσszνnϋleg csak nιhαny szαz ιvvel a spanyolok megjelenιse elυtt
tφrtιnhetett, hogy a kicsιk megtαmadtαk ιs legyυztιk a kφnyvben sokszor emlegetett Tφrzseket,
adσfizetιsre ιs αldozatok hozαsαra kιnyszerνtve υket.
Rιszletes leνrαsokat talαlunk a mϋben a nφvιnyeket termesztυ, fφldet feltφrυ, υserdυt irtσ, αllatokat
megszelνdνtυ emberrυl ιs munkαjαrσl. Aprσlιkos, szinte kedvtelve fogalmazott beszαmolσkat
olvashatunk a kunyhσk nιpιnek ιletιrυl, az asszonyok munkαjαrσl: a kukoricaόltetιsrυl ιs
betakarνtαsrσl, az ιtelek elkιszνtιsιrυl ιs a vνzhordαsrσl. De szσ esik a fιrfiak lustαlkodαsαrσl,
szσrakozαsαrσl is, amelyet csak ritkαn hagynak abba, hogy vadαszni menjenek, erdυt irtsanak, nehιz
fizikai munkαt vιgezzenek. Nιha ϊgy ιrezzόk, hogy pιldαul Vadαsz ιs Jaguαrszarvas tφrtιnetιbυl a nυk
panasza is kihallhatσ, szereplιsόk mindig meghatαrozza tαrsadalmi helyόket. Nem kνvαnjuk ezeket a
helyeket felsorolni, az olvasσ minden ϊtmutatαs nιlkόl rαjuk talαl, ahogyan megtalαlhatja eurσpai ιs
αzsiai αllatmesιk analσgiαit, kultϊrhιrσszoknak a mi hagyomαnyainkhoz hasonlσ tetteit, szσval annak
bizonyνtιkait, hogy ez a rιgi ιs tαvoli nιp lιnyegιben ugyanϊgy gondolkodott, mint bαrmely nιp, bαrhol a
Fφldφn.
Ugyanakkor a Popol Vuh, s ebben teljesen egyetιrtόnk egyik legjobb ismerυjιvel, Munro
Edmonsonnal, valσban az amerikai bennszόlφttek legragyogσbb irodalmi alkotαsa, a legteljesebb
indiαn teremtιsi mνtosz. A mϋ valσsαgos ιs kιpzelt esemιnyeinek alaptιmαja a kicse nιp nagysαga, a
Fφld, az emberek, a szellemi javak rendkνvόlisιge.
A mϋ szerkezetιt a vilαg nιgy teremtιse hatαrozza meg, a kicsιk keletkezιsιnek ιs bukαsαnak tφrtιnetιt a
teremtιsek ciklikus ismιtlυdιse sorαn ismerjόk meg. Az elsυ ciklus vιgιn elbuknak a fαbσl faragott
bαbuk, mert kιptelenek isteneiket emberi szσval dicsυνteni; a mαsodik Hιtpapagαj ιs fiai
elpusztνtαsαval fejezυdik be; a harmadik ciklus azt mesιli el, hogyan vαlt a kιt kultϊrhιrσsz, Vadαsz ιs
Jaguαrszarvas, az Alvilαg urainak legyυzιse utαn, Napistennι ιs Holdistennι. A szφvegnek tφbb mint
felιt a negyedik teremtιs foglalja el, az υsatyαktσl ιs υsanyαktσl a megνrαs, illetve elmondαs idejιig.
Mind a nιgy cikluson, mind a nιgy teremtιsen vιgigvonul Ιg Szνve ιs Fφld Szνve, a teremtιs
megvalσsνtσja, a Teremtυ ιs Alakνtσ, akit a negyedik teremtιs emberei, a kukoricαbσl formαlt
emberek, megtanultak tisztelni, ​eltartani​ ιs dicsυνteni.
A szφvegek hϋsιgιt illetυen tφbb szakember felvetette, hogy vajon a tφbbszφri mαsolαs, papok ιs
szerzetesek kφzremϋkφdιse, az ϊj vallαs αtalakνtσ hatαsa, nem vαltoztatott-e az eredeti tartalmαn, nem
ιrezhetυ-e a keresztιny befolyαs az indiαn mνtoszokban? A forrαskritika, amely nemcsak a maja
nyelvek ιs nyelvjαrαsok, hanem az egιsz maja-kicse kultϊra, tovαbbα mαs guatemalai indiαn
dokumentumok ιs szφvegek ismeretιre tαmaszkodik, ezekre a kιrdιsekre egyιrtelmϋen azt vαlaszolja,
hogy a Popol Vuh eredeti indiαn alkotαs, kifejezi ιs dokumentαlja a nagy lιtszαmϊ hatalmas maja nιp, a
kicsιk tφrtιnetιt, a spanyolok elυtti idυkbυl. A Popol Vuh kιtsιgtelenόl a legjobb ιs legfontosabb
forrαs a maja-kicsιk kultϊrαjαnak megismerιsιhez.
Nem elemezhetjόk itt a Popol Vuh -t, nem szόksιges szaporνtanunk ιrtelmezιseinek kφnyvtαrnyi
anyagαt, cιlunk csak az, hogy megkφnnyνtsόk az indiαn biblia megιrtιsιt.
A Popol Vuh ugyanis, akαr a Biblia, sokrιtegϋ, φsszetett ιs bonyolult mϋ, egy egιsz nιp tudαsαt ιs
hagyomαnyαt tartalmazza, gyakran ellentmondαsosan. Kialakulαsa, megformαlαsa, feltehetυen hosszϊ
ideig tartott, valσszνnϋ, hogy a kicsιket kφrόlvevυ nιpek mνtoszai, mondαi, legendαi is
beleszφvυdtek, torzνtva a kicse mitolσgiαt, annak eredeti formαjαt. Emlνtsόnk erre egyetlen, fentebb
mαr jelzett pιldαt.
Valσszνnϋ, hogy a kicsιk korai vallαsa nem kφvetelte emberαldozatok bemutatαsαt, legalαbbis a
Popol Vuh elsυ rιszei nem tartalmaznak erre vonatkozσ utalαst. Igaz ugyan, hogy a harmadik teremtιs,
az Alvilαggal folytatott harcok sorαn leνr egy labdajαtιkot, amelynek eufemisztikus kifejezιsei mφgφtt
emberαldozat rνtusa rejtυzhet, de az egιsz szφvegben tφbbszφr visszatιr a jαmborsαg ιs imαdsαg
dicsιrete, a vιrtelen istentisztelet dicsιrete, sυt, mintha az Alvilαg uraival folytatott harc vιgιn a
gyυztesek, a Napisten ιs Holdisten, kifejezetten megtiltanαk a vιres αldozatokat. Mιgis, a negyedik
teremtιs egyik rιszιben arrσl van szσ, hogy Vihar, akkor mιg ιlυ, de kιsυbb fαbσl faragonkιnt, tehαt
halvαnykιnt megjelenυ isten, az emberek szνvιt kφveteli cserιbe a tϋz ajαndιkαιrt. A szνvrυl itt nem
αtvitt ιrtelemben beszιlnek, tudjuk, hogy a papok valσban felvαgtαk az eleven ember mellιt ιs kitιptιk
szνvιt, azt, ami az oldaluk alatt, a karjuk alatt van. Ϊgy gondoljuk, hogy ebben a rιszletben, a mνtosz
kφntφsιbe φltφztetve, valσjαban kιt nιp (esetleg a majαk ιs toltιkok), s ezzel kιt vallαs harca jelenik
meg, ιs ebben a harcban a kicsιket legyυztιk.
Kιsυbb, a kφnyv vιgιn, a Vιr nevϋ fejedelem harcai sorαn, mαr minden kertelιs nιlkόl beszιlnek a
szerzυk arrσl, hogy a legyυzφtteket felαldoztαk az isteneknek.
 5.

Vannak azonban a Popol Vuh -nak rejtιlyei ιs titkai is, pontosabban szσlva, vannak olyan rιszei,
amelyek tαg teret kνnαlnak kόlφnbφzυ ιrtelmezιseknek, sokszor fantasztikus spekulαciσknak.
Nehιz pιldαul vαlaszolni arra, hogy mikιnt kerόlt a kicsιk kφnyvιbe a vνzφzφnnek olyan vagy hasonlσ
leνrαsa, amilyet Mezopotαmiαbσl, illetve a Fφldkφzi-tenger kφrnyιkιrυl ismerόnk. Mιgis, ha arra
gondolnak, hogy kόlφnbφzυ egymαstσl tαvol ιlυ, egymαstσl elszigetelt nιpeknιl, hasonlσ elbeszιlιseket
talαlunk, azt kell hinnόnk, hogy az emberek hasonlσ ιlmιnyeket hasonlσ formαban jelenνtenek meg, s
talαn nem jαrunk messze az igazsαgtσl, ha azt mondjuk, hogy valσszνnϋleg a gyakran lαtott αrvizek ιs
hosszϊ esυzιsek metaforikus felnagyνtαsαval van dolgunk, ιs nem a sokkal rιgebbi tapasztalat, a
vαndorlαsok emlιke, vαlik itt irodalommα ιs mνtosszα.
Hasonlσ a helyzet azzal, amit az υsatyαk tengeren valσ αtkelιsιrυl νr a Popol Vuh. Nem hisszόk, hogy
ebben Atlantisz lιtezιsιnek bizonyνtιkαt kell lαtnunk, de mιg azt sem, hogy ezt a legendαt a zsidσk
elveszett tφrzsei vittιk magukkal Amerikαba, annak ellenιre, hogy a Popol Vuh -ban is szιtnyνlik a
menekόlυk vagy vαndorok elυtt a tenger, ιs υk sziklαrσl sziklαra lιpegetve ιrik el a szαrazfφldet. Az
elsυ emberek ugyan a Bering-szoroson keresztόl ιrkeztek az Ϊjvilαgba, mιgis nehιz lenne elhinnόnk,
hogy a tφrtιnetben ennek a 15 vagy 40 000 ιvvel korαbbi esemιnynek az emlιke rφgzνtυdφtt. Jσzanul
nιzve az esetet, azt kell feltιteleznόnk, hogy patakok, folyσk gαzlσjαn valσ αtkelιsek ιlmιnye nφvekszik
itt σriαsivα, emelkedik mitikus szfιrαkba. Hiszen tudjuk, hogy az ember szνvesen nagyνtja fel
kalandjait, akαr egyιnileg, akαr csoportosan αtιlt ιlmιnyekrυl van szσ.
Mαs oldalrσl nιzve ugyan, de van ebben a kιt epizσdban mιgis nyugtalanνtσ. Peruban ugyanis, tehαt
meglehetυsen tαvoli vidιken szintιn megtalαlhatσ a vνzφzφn, a nagy sφtιtsιg, a tαrgyak lαzadαsαnak
histσriαja. Olyan korai kapcsolatokra ιs ιrintkezιsekre utalhat ez az azonossαg, amelyekrυl keveset
tudunk, ιs amelyeknek termιszetιt nem ismerjόk.
Sokkal fontosabb problιma a Popol Vuh isteneinek αtalakulαsa, vαltozαsa. Nιha ϊgy ιrezzόk, hogy a
kicsιk egy lιpιsnyire megkφzelνtettιk az elvont, egyetlen isten kιpιnek kialakνtαsαt, mαskor pedig,
kιsυbbi korokban, mintha visszatιrtek volna kόlφnbφzυ totemαllatokhoz, a termιszet kisebb erυinek, a
villαmnak, az idυjαrαsnak istenνtιsιhez. Az istenkιp vαltozik, hullαmzik az egιsz tφrtιnetben. Mαr rιgen
benne vagyunk a vιres emberαldozatok korszakαban, amikor olyan imαk leνrαsαval talαlkozunk,
amelyek a mi nιzeteink szerint csak egy megszelνdνtett, a lαthatσ erυk feletti, azokat irαnyνtσ elvont
istenhez szσlhatnαnak. Mintha egy gondolkodαsi folyamat akadαlyokon valσ αttφrιsιnek,
elυrenyomulαsαnak, meghαtrαlαsαnak lennιnk tanϊi. Egymαs mellett, illetve egymαst vαltva jelenik
meg az Ιg Szνve ιs Fφld Szνve, valamint a becsomagolt, tabuval kφrόlvett tαrgy, az Eltakart
Dicsυsιgnek nevezett talizmαn, valσszνnϋleg egy darab obszidiαn.
Milyen erυk, milyen tαrsadalmi ιs tφrtιnelmi esemιnyek hatαsαra tφrtιnt ez νgy? A rιszleteket nem
ismerjόk. Mi ennek a bujkαlαsnak, alakvαltαsnak az oka? Csak a kόlφnbφzυ tφrzsek, csoportok eltιrυ
kφrόlmιnyek kφzt kialakult kόlφnbφzυ szemlιlete? Vagy a korai felismerιsek csiszoltabb formαja,
nagyobb elvontsαga?
A vαlaszhoz olyan ismeretek kellenιnek, amelyek nem αllnak rendelkezιsόnkre, olyan dokumentumok,
a kicsιk tαrsadalmαnak olyan leνrαsai, amelyek φrφkre elvesztek, mert Diego de Landa elιgette υket,
mint az φrdφg mesterkedιseit, vagy sohasem voltak, mert maguk a kicsιk sohasem jutottak el az igazi
tφrtιnelemνrαshoz.
Minden, amit ma a kicsιk prekolumbiαn korszakαrσl megtudhatunk, benne van a Popol Vuh -ban, de
ez a minden nιha kevιsnek bizonyul. Nem olvashatσk ki belυle ιvszαmok, tιnyek, tφrtιnelmi esemιnyek,
legalαbbis nem mindig. Titkai feltehetυen φrφkre titkok maradnak. De bφlcsessιgei is φrφkre
bφlcsessιgek.

6.

Ιrdemes rφviden megemlιkeznόnk a Popol Vuh tovαbbi sorsαrσl, a kόlφnbφzυ kiadαsokrσl ιs

fordνtαsokrσl.
A legfontosabb termιszetesen a Ximιnez-fιle fordνtαs.
Ximιnez hosszϊ ιvekig ιlt Chichicastenangσban ιs Sacapulasban, jσl megtanulta az indiαn nyelveket,
tanulmαnyozta Mexikσ ιs Guatemala tφrtιnetιt. Fordνtαsa korrekt ιs αltalαban pontos, bαr olvasata
nιhαnyszor leegyszerϋsνti az eredeti szφveget. Befolyαsolta a tolmαcsolαsban az, hogy hite szerint a
Popol Vuh valσjαban nem vallαsos νrαs, nehezνtette munkαjαt az, hogy nem αllt rendelkezιsιre
megfelelυ szσtαr. Tφbb helyen nem ιrtette a kicse szavakat, ezιrt fordνtαsαban nιhαny komoly hiba ιs
fιlremagyarαzαs is elυfordul.
Eurσpαban az elsυ, Scherzer-fιle kiadαs utαn, Brasseur de Bourbourg sajtσ alα rendezιsιt ιs
fordνtαsαt kell a legfontosabbnak tekintenόnk. A fordνtαst egy rabinali pap segνtsιgιvel, indiαn
informαtorokra tαmaszkodva kιszνtette. Nagyon jσl ismerte ιs ιrtette a kicse nyelvet, az archaikus
szφveg megιrtιsιben segνtette az is, hogy tφbb indiαn nyelvben, fυleg a nahuatlban volt jαratos.
Fordνtαsa sokkal jobb, mint Ximιnezι, felfogta a nyelvtan finomsαgait, ιs nem tιvedett, ha ϊgy
gondolta, hogy megιrti a legfontosabb fordulatokat. Szemlιlete kissι korαnak megfelelυen romantikus
volt, a kicse fυnφkφket ιs fejedelmeket hercegek-nek, a kicse αllamokat birodalom-nak tekintette.
Munkαja 1861-ben jelent meg Pαrizsban, francia nyelven. Fordνtαsa ιs kommentαrjai sok ιrvet adtak a
diffuzionistαknak, azoknak, akik ϊgy gondoltαk, hogy az indiαn kultϊrαk eredetιt az eurσpai σkorban,
illetve a feltιtelezett Atlantiszban kell keresni.
Bourbourg kφnyvιbυl szαmos kφzvetett fordνtαs kιszόlt. Barberena, Capdevila, Abreu Gσmez
spanyolra, Guthrie, Spence angolra, Krickeberg ιs Claassen nιmetre, Balmont 1910-ben oroszra
fordνtotta a Popol Vuh -t.
A kφvetkezυ, aki kφzvetlenόl kicsιbυl fordνtotta a kφnyvet, a nιmet Noah Elieser Pohorillas volt.
Itt egy kis kitιrυt kell tennόnk.
A Popol Vuh olvasσi csodαlkozva lαthattαk, hogy a kφnyv az egyik teremtιsben a Bibliαbσl ismert
vνzφzφnhφz hasonlσ esemιnyekrυl beszιl, rettenetes esυkrυl, a Nap ιs a Hold elsφtιtedιsιrυl, a tϋz
eltϋnιsιrυl, jιgrυl ιs fagyrσl, mαsik helyιn pedig arrσl, hogy az Υsatyαk αtkeltek a tengeren, a vνz
szιtnyνlt elυttόk, kυrυl kυre lιpkedtek, ιs ϊgy menekόltek meg, csupαn istenszobraikat vittιk magukkal.
Az ilyen jellegϋ rιszletek ιs mαs epizσdok is, bυsιgesen adtak tαpot misztikus ιs tudomαnytalan
ιrtelmezιsekre, sokan ϊgy lαttαk ιs talαn mιg ma is ϊgy lαtjαk, hogy a Popol Vuh segνtsιgιvel
bizonyνthatjαk Atlantisz, illetve a vilαgot elborνtσ φzφnvνz lιtezιsιt, illetve idegen bolygσkrσl ιrkezυ
ϋrhajσs-istenek felbukkanαsαt, ahogy erre mιg mai kόlfφldi ιs magyar szerzυknιl is talαlhatunk
pιldαkat. Nem kνvαnunk itt ezeknek a spekulαciσknak a cαfolatαval foglalkozni, a szφveg ismeretιben
nyugodtan αllνthatjuk, hogy az indiαnok bibliαjαra hivatkozσ ϊgynevezett hipotιzisek ιs spekulαciσk
szerzυi legtφbbszφr ki sem nyitottαk az eredeti munkαt, ιrtesόlιseiket mαsod- ιs harmadkιzbυl
szereztιk, vagy olyan korαbbi ιrtelmezιsekbυl, amelyek maguk is misztikus szemlιletϋek voltak.
Pohorillas fordνtαsa az elsυ volt ezek kφzόl. Bαr a szerzυ azt αllνtotta, hogy munkαja az eredeti
szφvegbυl kιszόlt, az egyszerϋ φsszehasonlνtαsokbσl is kiderνthetυ, hogy a nyelvet legfeljebb
vαzlatosan ismerte, Guatemalαban sohasem jαrt, Bourbourg kφnyvιbυl dolgozott, ιs a Popol Vuh -t
​asztrαlis mνtosznak​ tekintette.
Nιhαny eredetibυl kιszνtett, de gyengιbb fordνtαs utαn, mint amilyen a francia Georges Raynaud ιs
Villacorta-Rodas munkαja, okvetlenόl meg kell emlνtenόnk a nιmet dr. Leonhard Schultze-Jena
nagyon alapos felkιszόltsιggel lιtrehozott szφvegkiadαsαt ιs fordνtαsαt. Schultze-Jena
antropolσguskιnt sokαig dolgozott a terόleten, elsυsorban Chichicastenangσban ιs Momostenangσban.
Kitϋnυen ismerte a nyelvet, elkιszνtette a Popol Vuh szσtαrαt is, de ιrezhetυen kόszkφdφtt a szσtαri
anyaggal. Jαrtassαga a nahuatlban nagy segνtsιgιre volt, hogy megαllapνthassa az aztιk befolyαst a
kicsιre. Kissι nehιzkes, akadιmikus nιmetsιge ellenιre, kιtsιgtelen, hogy Schultze-Jena munkαja a
legtudomαnyosabb fordνtαs. 1944-ben, rendkνvόli nehιzsιgek kφzepette jelent meg, sok pιldαnya
elpusztult a hαborϊban.
1947-ben jelent meg Adriαn Recinos spanyol fordνtαsa. Ekkorra mαr a Popol Vuh tϊllιpett a
tudomαnyos kφrφk megbecsόlιsιn ιs ιrdeklυdιsιn, szαmos nιpszerϋ kiadαsa jelent meg, tφbbek kφzφtt
Asturias ιs Gonzαlez nagy sikerϋ fordνtαsa, amelyet inkαbb kφltυi munkαnak, nagyon szιpen
megformαlt αtkφltιsnek kell tekintenόnk.
Recinos Huehuetenangσban szόletett, Guatemalαban, egιsz ιletιt az indiαnok kφzφtt tφltφtte. Ιrdekes ιs
hatαsos tanulmαnyokat tett kφzzι kόlφnbφzυ kicse dokumentumokrσl, υ az egyetlen, aki maga is kicse
szαrmazαsϊ. A nyelvet kitϋnυen ιrtette, jσl vαlogatta meg a kφnyvhφz kapcsolσdσ szφvegeket, ismerte
ιs felhasznαlta a kόlφnbφzυ dokumentumok pαrhuzamos rιszeit. Recinos derνtette fel ιs αllνtotta φssze
a kιziratok teljes tφrtιnetιt. Munkαja magasan kiemelkedik a spanyol fordνtαsok kφzόl.
Emlνtsόk mιg meg Dora M. de Burgessnek egy indiαn tanαrral, Patricio Xec-kel egyόtt kιszνtett,
1955-ben megjelentetett fordνtαsαt; R. V. Kinzsalov 1959-es kitϋnυ orosz fordνtαsαt; Wolfgang
Cordan 1962-es nιmet ιs Josι Antonio Villacosta Calderσn ugyancsak 1962-ben kiadott spanyol
fordνtαsαt. Ha ehhez hozzαtesszόk mιg, hogy Recinos munkαjαra tαmaszkodva Goetz ιs Morley 1950-
ben angolul, Terracini 1960-ban olaszul, Hajashija 1961-ben japαnul ιs Saravia Enriquez 1965-ben
spanyolul jelentette meg a Popol Vuh -t, akkor a kφnyvnek szinte minden kiadαsαrσl ιs fordνtαsαrσl
beszαmoltunk, kivιve Munro S. Edmonsonιt, akinek mϋvιre mιg visszatιrόnk.
Mint lαthatσ, a nagy vilαgnyelvek az utolsσ ιvszαzadban befogadtαk kultϊrαjukba a Popol Vuh -t, az
indiαnokkal, kόlφnφsen pedig a majαkkal foglalkozσ tudomαnyban tanulmαnyozαsa ιs ismerete
nιlkόlφzhetetlen, de nιlkόlφzhetetlen a mϋvelυdιstφrtιnettel, vallαstφrtιnettel, az emberisιg egyetemes
tφrtιnetιvel foglalkozσ kutatσk munkαjαhoz is.

7.

Tizenφt ιvvel ezelυtt hatαroztuk el a Popol Vuh magyarra fordνtαsαt.

Egyikόnket szakmai okok vezettek, mαsikunkat a kνvαncsisαg.
Aki az υserdei indiαn kultϊrαkkal, az υserdei indiαnok nιprajzαval foglalkozik, annak elυbb-utσbb
meg kell ismernie az indiαn magaskultϊrαkat is, az inkαk, az aztιkok, a majαk kultϊrαjαt.
Aki olvasmαnyaiban rejtιlyes hivatkozαsokat talαl arrσl, hogy az indiαnok kultϊrαja atlantiszi eredetϋ,
az szeretne biztos vαlaszt kapni egιszsιges kιtelkedιsιre.
Νgy kerόlt elιnk a Popol Vuh.
Elυszφr Goetz ιs Morley angol fordνtαsαt szereztόk meg, ιs gyorsan lefordνtottuk az egιszet. Nem
tudtuk, hogy a kιt fordνtσ mαsodkιzbυl dolgozott, Recinos munkαjαt tolmαcsolta. A szφveg nιmi
csalσdαst okozott. Nem ismertόk az eredetit, de mintha Goetz ιs Morley tϊl modern ιs tϊl eurσpai lett
volna. Folyamatosan olvashatσ prσza, minden homαly nιlkόl, s nem adja azt, amit υsi szφvegek
olvasαsakor ιrez az ember. Goetz ιs Morley meghagytαk a kicse neveket, ezek nagyon exotikusan
hangzottak, de nιhol magyar fόlnek kissι humorosan hatottak. Egyikόkrυl-mαsikukrσl azonban
kiderόlt, hogy beszιlυ nιv, s nem ιrthetetlen szσhalmaz.
Tovαbb kellett mennόnk.
Megszereztόk a kφnyv spanyol nyelvϋ nιpszerϋ kiadαsαt, Asturias ιs Gonzαlez fordνtαsαban. Az
φsszehasonlνtαs egyαltalαn nem volt megnyugtatσ. Ugyanarrσl a tιmαrσl szσlσ kιt kφnyv volt, de mαs
hangvιtelben, mαs szavakkal. A spanyol fordνtαs patetikusnak ιs barokkosnak hatott.
Egy bibliogrαfiαban talαlkoztunk Schultze-Jena nevιvel ιs azzal a megjegyzιssel, mely szerint
kιtnyelvϋ szφvegkiadαsa ιs fordνtαsa kivαlσ munka. Keresni kezdtόk, de magyar kφnyvtαrakban nem
talαltuk, kφnyvtαrkφzi kφlcsφnzιshez kellett folyamodnunk. Aztαn hallottuk a mendemondαt, hogy a
nιmet professzor kφnyve a hαborϊ alatt (1944-ben) egy bombatαmadαsnαl a nyomdαban elιgett. Csak
nιhαny pιldαnya maradt, tehαt kφnyvritkasαg, egyik kφnyvtαr sem szνvesen engedi ki a kezιbυl. Vιgόl
azιrt megkaptuk a kφtetet, rengeteg jegyzettel, elυszσval, kommentαrral, s ami mιg fontosabb: kιt
nyelven, nιmetόl ιs kicsιόl, ιs kicse szσtαrral.
Kφzben hozzαjutottunk Girard nagyon rιszletes ιs szinte minden mondatot analizαlσ kommentαrjαhoz.
Schultze-Jenαι mαs volt, mint Asturias vagy Goetz ιs Morley fordνtαsai. Mintha a nιmet professzor
egy mιlyebb ιs komorabb mϋvet fordνtott volna, a szavaknak rιgebbi rιtegιt hasznαlta, kicsit rekedten
ιs darabosan, de ιppen ezιrt nagyon vonzσan. Kiderόlt, hogy az υsforrαst, Ximιnez atya munkαjαt
hasznαlta.
Kezόnkben volt tehαt az eredeti, s elolvashatσan, mert Schultze-Jena megadta a fonetikus kiejtιs
kulcsαt is. Kicsιόl hangosan is elolvashattuk tehαt a szφveget, bαr valσszνnϋtlen, hogy kiejtιsόnket
megιrtettιk volna az indiαnok.
Ϊjra dolgozni kezdtόnk. Kiderόlt, hogy a kicse szφveg nem enged valami kφnnyen, annak ellenιre,
hogy szσtαr, nyelvtan ιs tφbb fordνtαs van a kezόnkben. Magαrσl a cνmrυl bebizonyosodott, hogy
nιgy-φtfιle ιrtelmezιst enged. Lehet a Tanαcs Kφnyve, a Gyιkιny Kφnyve, a Bφlcsessιg Kφnyve stb.
Bebizonyosodott, hogy eredetileg a szφveg elsυ szavait hasznαltαk cνmnek, csak kιsυbb lett belυle
Popol Vuh.
Nιgy-φt, kιsυbb pedig mιg tφbb fordνtαs volt a kezόnkben, legszνvesebben pαrhuzamba αllνtottuk
volna υket. Vιgόl minden fordνtαsban talαltunk hasznαlhatσt. A fordνtαsok mellι kιzikφnyveket,
φsszefoglalαsokat, rιsztanulmαnyokat szereztόnk, mert a majαk alaposabb ismerete nιlkόl nem lehetett
megιrteni bizonyos rιszeket.
Azt hittόk, hogy a munkαnak elυbb-utσbb a vιgιre ιrόnk.
Ekkor egy antropolσgiai folyσiratbσl arrσl ιrtesόltόnk, hogy Munro S. Edmonson, Kφzιp-Amerika
indiαn mϋveltsιgιnek ιs nyelveinek egyik legjobb ismerυje, ϊj fordνtαst kιszνtett.
Arrσl mαr mαs forrαsbσl szereztόnk tudomαst, hogy Edmonson szαmνtσgιpet hasznαlt, s
megαllapνtotta, hogy Popol Vuh kφltυi mϋ ιs csak νgy fordνthatσ. A szαmνtσgιp hasznαlatαrσl nem
tudtunk bizonyνtιkot szerezni, de az kiderόlt, hogy Edmonson a szφveget rφvid sorokra tφrdelt
szabadversben fordνtotta.
Az 1971-benmegjelent kφnyvet kιt ιv mϊlva kaptuk meg.
Akkor mαr ismertόk annyira a szφveget, hogy gyorsan megαllapνthassuk: Edmonson munkαja kitϋnυ,
ιrtelmezιsei helytαllσak, nyelvismerete tφkιletes, fordνtαsa tartalmilag teljesen hϋ.
Edmonson munkαjαrσl kicsit rιszletesebben kell szoknunk, mert kφnyvιnek elυszavαtσl, terjedelmes ιs
alapos jegyzeteitυl sok segνtsιget kaptunk, fordνtαsunk nagyon nagy szαzalιkban az υ fordνtαsαt
kφveti, kivιve termιszetesen azokat a helyeket, amelyeket mαsoknαl jobban megoldottaknak talαltunk.
Edmonson ahogy maga mondja nem vallαsi, filozσfiai vagy irodalmi oldalrσl kφzelνtett az
eredetihez, hanem nιprajzi alapon. Elsυsorban azιrt vαllalkozott a tizenkettedik fordνtσ szerepιre,
mert ϊgy lαtta, hogy a korαbbi vαltozatok balsikerιt a stilisztikai problιmαk figyelmen kνvόl hagyαsa
okozta. Ϊgy lαtta, hogy a Popol Vuh mindenekelυtt irodalmi mϋ, sajαtsαgos irodalmi eszkφzφkkel,
rνmes verspαrokkal, mαr-mαr refrιnszerϋ ismιtlιsekkel, tαviratszerϋ tφmφrsιggel, szσnokias
formulαkkal. Maga is megαllapνtja ugyan, hogy a kicse hιtkφznapi beszιd napjainkban is olyan, mintha
szσnoklat lenne, mondatszerkezetιnek sajαtsαgaival, a szinonimαk egymαs utαni felsorolαsαval, s
mιgsem szαmol azzal a tιnnyel, hogy az emberek a fφldeken, a piacon, az utcasarkon αltalαban nem
versben tαrsalognak, s ha a Popol Vuh valσban annyira hasonlνt a ma is beszιlt nyelvhez, akkor ez
arra is bizonyνtιk lehet, hogy a kφnyv prσzαban νrσdott. Edmonsonnal szembeni ellenvetιsόnk viszont
egyαltalαn nem ιrinti azt a lιnyeges megαllapνtαst, hogy a Popol Vuh irodalmi alkotαs,
mondandσjαnak kφzlιsιhez mϋvιszi eszkφzφket hasznαl.
Edmonson megαllapνtja, hogy bαr a kicse nyelvtant nιgyszαz ιve tanulmαnyozzαk, ismerete ιs
megιrtιse felszνnes maradt, mert bαr αltalαnos vonαsait jσl megαllapνtottαk, tφrvιnyeit, nagyon
szigorϊnak tϋnυ szσrendjιt, kimunkαlt igeragozαsαt nem νrtαk le alaposan. A korαbbi fordνtαsok
fιlreιrtιsei nem kis mιrtιkben ebbυl a hiαnyossαgbσl kφvetkeznek.
Nagyon nehιz helyzetben vannak a fordνtσk az egyes szavak megιrtιsekor is. Ximιnez latin betϋkkel
νrta le a szavakat, s ez komoly gondot okoz, mert a nyelv valσdi arculata ezekkel nem fejezhetυ ki
pontosan. Teljesen megbνzhatatlanul jelφli a szφveg a magαnhangzσk hosszϊsαgαt, a kettυs
mαssalhangzσkat, de mιg azt is, hogy a kicse ellenαll a magαnhangzσk ιs mαssalhangzσk
tφmφrνtιsιnek, van viszont egy fontos eleme Edmonson glottαlis stop-nak nevezi , amelyrυl az eredeti
kιzirat egyαltalαn nem vesz tudomαst.
Hogy a Popol Vuh fordνtαsαnak valσdi nehιzsιgeit ιrezhessόk, adunk egy pιldαt a glottαlis stop
problιmαjαra.
Az eredeti kιziratban ott αll ez a szσ: cac.
Ennek jelentιsei, ha a ​glottαlis stop​-ot figyelembe vesszόk, a kφvetkezυk lehetnek:
k'ak = ϊj, dόhφs,
kak' = vad gyόmφlcs,
k'aq = elnevezni,
kak = kasztrαlt, herιlt, hazugsαg,
kaq' = tompa,
kaq = vφrφs,
q'ak = hαtrαl, bolha,
q'aq' = tϋz,
qak = vadαszat.
Minthogy a kιzirat nem vαlasztja el rendesen a szemιlyes nιvmαsokat ιs nem jelzi a magαnhangzσk
hosszϊsαgαt, ezιrt mιg lehet:
qa ak' = a mi csirkιnk,
qa aq = a mi disznσnk,
ka aq' = az υ nyelvόk,
qa aq' = a mi nyelvόnk,
s ezzel a lehetυsιgek mιg nem is merόltek ki teljesen.
A kιzirat egyetlen szava tehαt tizenφt-tizenhat jelentιsϋ lehet, s mιg azt sem mondhatjuk, hogy a
szφvegφsszefόggιsek αltalαban megkφnnyνtik a megιrtιst, hiszen a mondaton belόl szαmos mαs
szσnak is lehet tφbbfιle jelentιse, nem is beszιlve arrσl, hogy a szφveg igen sok helyen
epigrammatikusan tφmφr.
Meg kell emlνtenόnk itt mιg egy, inkαbb stilαris problιmαt.
A Popol Vuh mondatai, s nincs eldφntve, hogy ez alapvetυen nyelvi vagy stilαris adottsαg, αltalαban
elυrehajolnak. Ezen azt kell ιrteni, hogy a mondat hatαrozσszavak orientαlσ felsorolαsαval kezdυdik,
az esetleges fυnιvhez vagy fυnιvi mellιkmondathoz kapcsolt igei mellιkmondathoz kapcsolσdik, vιgόl
a fυnιv kimondαsαval fejezυdik be. Ahogy a nιmet nyelv az igιket a gondolat, illetve a mondat
lezαrαsαhoz hasznαlja, ϊgy hasznαlja a kφzlιs befejezιsιhez a kicse a fυneveket. Ehhez mαr csak annyit
tehetόnk hozzα, hogy a Popol Vuh formailag teljesen hϋ fordνtαsa szinte megoldhatatlanul nehιz
feladat.
Nem szaporνtjuk a nehιzsιgek rιszletezιsιt, ιppen csak megemlνtjόk, hogy a kicse gyakran hasznαl
szσjαtιkszerϋ kifejezιseket, homonνmαkbσl φsszeαllσ ellentιtpαrokat, s mαs formai eszkφzφket,
Edmonson szerint rνmeket is, ebben azonban kissι kιtelkedόnk, mint abban is, hogy a Popol Vuh
formαja vers, a nαlunk megszokott ιrtelemben. Vιgόl is be kell lαtnunk, hogy bizonyos nyelvek
irodalmi alkotαsainak formahϋ tolmαcsolαsa mαs kφzegben megoldhatatlan feladat lehet.
A Popol Vuh szφvegιt Ximιnez atya eredetileg folyamatosan, fejezetek, bekezdιsek, sυt rιszekre
tagolαs nιlkόl νrta le. A fordνtσk ennek kφvetkeztιben, vιgόl is teljesen φnkιnyesen osztjαk rιszekre,
fejezetekre, bekezdιsekre a kφnyvet, aszerint, hogy lαtjαk a szerkezet tagolσdαsαt. Az egyik felosztαst
maga a szφveg kνnαlja, amikor a nιgy teremtιsrυl beszιl. De a kφnyvet elolvasva ebben is
bizonytalannα kell vαlnunk, hiszen teremtιs csak hαrom van, fαbσl, sαrbσl ιs kukoricαbσl, s ez
egyrιszt azt a gyanϊt ιbreszti, hogy a rαnk hagyomαnyozott Popol Vuh -bσl egy fontos rιsz
kimaradhatott, mαsrιszt kιtelkedιst kelt a munka nιgy rιszre osztαsαban. Irodalmi ιrzιkόnkre hallgatva a
kφnyvet kιt rιszbυl αllσnak lαtjuk, az elsυ rιsz Vadαsz ιs Jaguαrszarvas istenekkι vαlαsαval fejezυdik
be, tehαt az ϊgynevezett elsυ hαrom teremtιst tartalmazza, a mαsodik rιsz a negyedik teremtιs tφrtιnetιt.
Felosztαsunkban mιgis megtartottuk Edmonson ιs mαsok tagolαsαt, nem akartuk megtφrni a
hagyomαnyt, ιs nem tudtunk olyan ιrveket felsorakoztatni, amelyek a mi felosztαsunkat minden kιtsιget
kizαrσan alαtαmasztanαk. Hasonlσ a helyzet a fejezetekre valσ felosztαssal, ott sem nyϊjt tαmpontot az
eredeti kιzirat, ott is inkαbb az eurσpai irodalmon nevelυdφtt νzlιs diktαlja a felosztαst, amely
megνtιlιsόnk szerint szintιn Edmonsonnαl lαtszik a legelfogadhatσbbnak, azιrt mert υ az egyes
epizσdokat bevezetυ, szinte refrιnkιnt ismιtlυdυ szσlαsokat is figyelembe vette.
A Popol Vuh όgye egyαltalαn nem befejezett. Nem zαrhatσ le a fordνtσk vitαja, az ιrtelmezιsek
kόlφnbφzυsιge, a formαrσl alkotott nιzetek ellentmondαsossαga. A Popol Vuh megιrtιsιnek,
feldolgozαsαnak, mαs nιpek kultϊrαjαba valσ befogadαsαnak folyamata nem ιrt vιget, a kutatσk elυtt
szαmos problιma αll mιg, sok kιrdιs vαr vαlaszt, s az egyes megoldαsok gyakran eredmιnyeznek ϊjabb
kιrdιseket.
Nem volt szαndιkunk rιszt venni ebben az ιvszαzados vitαban, ismereteink erre nem jogosνtanak fel
bennόnket, fenti kιtelyeinknek is csak azιrt adtunk hangot, mert a munka sorαn nem tιrhettόnk ki elυlόk.
 8.

Guatemalαban ma tφbb mint hαrom ιs fιl milliσ ember vallja magαt kicsιnek, de a nyelvet alig tφbben,
mint fιl-milliσnyian beszιlik. Mιgis, a kicse az indiαnok fennmaradt nyelvei kφzόl a hαrom
legnagyobbhoz tartozik, ιs Panamαtσl ιszakra a legnagyobb.
A kicsιk tφbbsιgόkben fφldmϋvelιssel foglalkoznak, elsυsorban kukoricαt termelnek. Negyvenhat
kφzigazgatαsi kerόletben ugyanannyi vallαsi kφzpont kφrόl ιlnek. Nιhαny esetben ezek a kφzpontok
modern vαrosokkα vαltak, tφbbsιgόk azonban szertartαsi ranggal rendelkezυ falu, amelynek eredete
sok esetben visszavezethetυ a Kolumbusz elυtti korba.
Ma a kicsιk alapvetυ tαrsadalmi egysιge a falu, az υsi tφrzsi nevet csak a spanyolul beszιlυ indiαnok
υrzik. A fφldmϋvesek kakcsikelnek mondjαk a nyelvόket, a kφzφs identitαst a kφvetkezυ kιrdιssel
αllapνtjαk meg: ​Beszιlsz a nyelvemen?​.
A hagyomαnyos kicse ιlet a patriarchαlis, patrilineαris, patrilokαlis csalαd kφrόl forog. Nagyon
hangsϊlyozzαk a hierarchia ιs az autoritαs elveit, ezek megjelennek a napi ιletben a beszιd megtisztelυ
formαiban, a beleegyezιs formulαiban, de mιg a gesztusokban is. Egyιbkιnt a kicse az egyetlen
hegyvidιki nyelv, amely az udvarias megszσlνtαst alkalmazza. A fiatal kicsιk ιppen ezιrt gyakran
vαlasztjαk a spanyol nyelvet, mert νgy elkerόlhetik az alαrendeltsιg formαit, a csalαdban s kόlφnφsen
az idυsebbek irαnt megkφvetelt ιrintkezιsi elυνrαsokat.
A tαrsadalmi lιt alapvetυ axiσmαja, hogy az ember tartozik idυsebb rokonainak, s legfυbb kφtelessιge
ezt a tartozαst kiegyenlνteni. Ugyanez az elv ιrvιnyes a csalαdon kνvόl is, az ember feladata az, hogy a
kφzφssιg rιszekιnt teljesνtse polgαri ιs vallαsi kφtelezettsιgeit, amelyek vagyont ιs tekintιlyt
eredmιnyeznek. A jσlιt ιs a tαrsadalmi tekintιly isten adomαnya, ιs az ilyen kegyet csak a falu vιnei, a
szόlυk ιs az idυsebb rokonok irαnti aprσlιkos kυtelessιgteljesνtιssel lehet meghαlαlni.
Hagyomαnyaikat tisztelik, kφtυdnek hozzα vallαsukkal, amelyet egyrιszt a csalαdi ιlet ιs a kφzφssιgi
szervezet, mαsrιszt az orαlis ιs νrott irodalom φrφkνt tovαbb. A spanyol hσdνtαs elυtti korban minden
nagyobb αgnak volt νrott tφrtιnete ιs genealσgiαja, olyasfιle, amilyet a Popol Vuh negyedik rιszιben
talαlunk, ezek tφbbsιge azonban elveszett, a megmaradtak pedig rφvidνtettek ιs hiαnyosak. A gyarmati
kor kιsυbbi szakaszαbσl szαmos dokumentum maradt fenn, vallαsi szφvetsιgek rendelkezιsei, levelek,
νrnokok feljegyzιsei, jσs-naptαrak ιs mαs mϋvek. Van ιlυ hagyomαnya a vallαsos drαmαnak, a jσslαs
ismeretιnek.
Az Instituto Biblico Quichι, azaz a Kicse Biblia-Intιzet hallgatσit kivιve, a mai indiαnok nem tudjαk a
Popol Vuh -t kicse nyelven olvasni.

9.

Tizenφt ιvvel ezelυtt kezdtόnk foglalkozni a Popol Vuh -hal. Annak idejιn nem lαttuk elυre a munka
nehιzsιgeit, akadαlyait, buktatσit, azok folyamatosan kerόltek elιnk. Sokszor tettόk fιlre a kφnyvet,
fαradtan vagy a nehιzsιgek elυtt megtorpanva, sokszor vettόk elυ ϊjra, amikor a megoldαsok
felderengtek elυttόnk. Tφbbszφr ιreztόk ϊgy, hogy vιgleg le kell mondanunk rσla, fordνtαsunk tφbb
vαltozatαt teljesen el is vetettόk.
Szorongαssal tφltφtt el bennόnket az is, hogy a vilαgnyelveken is csak harminc-φtven-nyolcvan
ιvenkιnt jelent meg a Popol Vuh ϊj fordνtαsban, ϊgy kellett tehαt a fordνtαst elkιszνtenόnk, hogy az
indiαnok szent kφnyve hosszϊ ideig olvashatσ legyen nαlunk. Nem hisszόk, hogy munkαnk hibαtlan,
hogy φnkιnt vαllalt feladatunkat maradιktalanul teljesνtettόk. Szolgαljon mentsιgόnkre azonban az,
hogy ha az eredmιny nem is tφkιletes, mi megtettόnk minden tυlόnk telhetυt, hogy hνrt adjunk egy
tαvoli vilαgrσl.

A kicse, a spanyol, a francia, az angol, az orosz, a nιmet, az olasz ιs a japαn utαn a magyar nyelv a
kilencedik, amelyen a Popol Vuh olvashatσ.

Boglαr Lajos / Kuczka Pιter

SZAKIRODALMI TΑJΙKOZTATΣ

Asturias, M. A.- J. M. Gonzαles de Mendoza: El Libro del Consejo de los Indios Quichιs. Buenos
Aires, 1965.

Boglαr L.: A boldogtalan kolibri. Eurσpa, 1957.

Boglαr L.: Wahari. Az υserdei kultϊra. Gondolat, 1978.

Boglαr L.: Pesquisa etnologica entre os indios Guarani (Nandeva do Prumirim.) in Artes
Populares, 9. k. Budapest, 1983.

Boglαr L. ​ Kovαcs T.: Indiαn mϋvιszet Mexikσtσl Peruig. Corvina, 1983.

Borhegyi S. F. ιs S.: The Rubber Ball Game of Ancient America. Lore, No. 8. Milwaukee, 1963.

Brasseur de Bourbourg, C. E.: Popol Vuh. Le Livre Sacrι et les mythes de l 'antiquitι amιricaine.
Paris, 1861.

Burgess, D. M.- P. Xec: Popol Wuj. Quetzaltenango, 1955. Carmack, R. M.: Quichen Civilization.
Berkeley-Los Angeles-London, 1973.

Coe, M. D.: The Maya. Harmondsworth, 1972.

Cordan, W.: Popol Vuh, das Buch des Rates. Leipzig, Weimar, 1977.

Edmonson, M. S.: The Book of the Counsel; The Popol Vuh of the Quiche Maya of Guatemala.
New Orleans, 1971.

Girard, R.: Esoterismo del Popol Vuh. Mexico, 1948.

Goetz, H.- S. G. Morley: Popol Vuh, the Sacred Book of the Ancient Quiche Maya. Norman, 1950.

Kelemen P.: Rιgi indiαn mϋvιszet. Corvina, 1980.

Krickeberg, W.: Altmexikanische Kulturen. Berlin, 1956.

Landa, D. de: Relacion de las cosas de Yucatan. Cambridge (Mass.), 1941.

Preuss, K. Th.: Mexikanische Religion. Leipzig, 1930.

Raynaud, G.: Los Dioses, los Heroes y los Hombres de Guatemala Antigua y Popol Vuh. Paris,
1927.

Recinos, A.: Popol Vuh; las antiguas historias del Quiche. Mexikσ, 1953.

Saravia E., A.: Popol Vuh. Antiguas historias de los indios Quiches de Guatemala. Mexikσ, 1973.

Scherzer, K.: Las Historias del Origen de los Indios de esta Provincia de Guatemala. Vienna,
1857.

Schultze-Jena, L.: Popol Vuh. Das heilige Buch der Quiche Indianer von Guatemala. Stuttgart,
Berlin, 1944.

Stingl, M.: Indiαnok tomahawk nιlkόl. Gondolat, 1973.

Stingl, M.: Maja vαrosok. Gondolat, 1977.

Villacosta, C, J. A.- F. Rodas N.: Manuscrito de Chichicastenango. El Popol Buj. Guatemala, 1927.

Ximιnez, E. F.: Histσria de la Provincia de San Vicente de Chiapa y Guatemala, 1-3. k. Guatemala,
1929-1931.
 Table of Contents
Tartalom
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
32
33
34
35
36
37
38
39
40
41
42
43
44
45
46
47
48
49