Nincs jó meg rossz..

A düh "rossz"-nak való mondása tipikus példája a ló túloldalára való esésnek. és azért "rossz" mert a
legtöbben nem tudják kezelni. És ebből általánosítanak. Ez a "tehetetlen düh".

Képtelenek megülni a lovat.

A düh nagyon nagy energia.. "csak" jó helyre kell és ügyesen, felelősen, tudatosan "becsatornázni" és
akkor olyan erőt adhat, amit hasznosítani is lehet..

Atombomba-atomenergia, kés-gyilkosság - kés-vajas kenyér, Kalapács-rombolás - Kalapács-(véső)-alkotás.

Tehát egyik érzelmünk sem jó vagy rossz, hanem természettől való és mint ilyen, létezésüknek célja, oka
van legfeljebb még (vagy már) nem tudjuk pontosan mi az, ekképp élni sem tudunk sokukkal és
egyszerűen "káros"-nak, "rossz"-nak, az ismeretlentől való félelmünk okán "veszélyesnek" tituláljuk őket
(elsősorban magunkra és az egónkra, másodsorban meg másokra, főleg a törvényhozók szerint). Ezért
káros az a szándék és gyakorlat, ami a dühösséget -nemkülönben az egót- bűntetni vagy teljesen
"kiírtani" kívánja az ember "fegyvertárából", arról már nem is beszélve, hogy a düh bizonyos formáit még
a nyelvünkben is fellelhető módon, nemcsak elfogadjuk, hanem magától értetődőnek is vesszük, pl.
mikor azt mondjuk: "Jogos felháborodásában" ezt és ezt tette... Nem a különböző érzelmi reakcióinkat
kell kordában tartani és törvényekkel szabályozni, mert csak csöbörből vödörbe jutunk és az elfojtások
máshol, máskor, másképpen fognak ellenőrízetlenűl a felszínre törni, hanem a tudatosság szintjét kell
emelni, szinkronbn a tudatlanság csökkentésével, mert minél tudatosabb valaki, annál "jobban" képes
bánni az érzelmeivel is. Meg kell tanuljuk helyén kezelni a dolgokat. Meg kell tanulnunk együtt élni
magunkkal (és az egónkkal, "személyiségünkkel" is, mert azok is hozzánk tartoznak, noha nem vagyunk
azonosak velük!).

Ennek legjobb módja a gyakorló önismeret (folyamata), ami nem könnyű feladat, hisz őszinte
szembenézést igényel, amit a legtöbben lespórólnak, elsősorban pont a sérüléstől való félelem -
felelősség hárítás és az azzal járó kognitív disszonanciájuk, másodsorban pedig komfortszeretetükből
következő szellemi restségük okán. A világban található bajok fő forrása ez.

Amint bent, úgy kint is.

Nem véletlenül állt a delphoi jósda bejárata felett a felirat:

"Ember! Ismerd meg önmagad!"