4.

Tétel
Mutassa be a termőföldre vonatkozó legfontosabb szabályokat (sajátosságai, művelési
ágak, földhasználat, termőföld értékelése)!

Kulcsszavak, fogalmak:
 A termőföld sajátosságai, művelési ágak
 Földtulajdon, földbérlet
 A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások
 A termőföld értékelése

A termőföld sajátosságai, művelési ágak

A termőföld:
A szilárd földkéreg legfelső, laza, termékeny takarója, sajátos tulajdonságokkal rendelkezik:
- Nemzeti kincs,
- Korlátlanul nem növelhető, korlátozott mértékben áll rendelkezésre.
- Nem mozdítható el, a mezőgazdasági termelés nélkülözhetetlen eszköze.
- Termőképessége korlátozott mértékben növelhető,
- Használat során nem fogy el, nem emberi munka terméke.
- Más termelőeszközökkel nem helyettesíthető.
- A munka tárgya és munka eszköze is egyben, sok telepített termelőeszköz helye.

Művelési ág: a mezőgazdasági és erdőgazdasági művelés alatt álló terület hasznosítási módja.
- Szántó: a növénytermesztési és kertészeti munkák alapvető területe.
- Kert: vegyes termelésű háztáji területek.
- Szőlő: szőlővel beültetett ültetvényes terület.
- Gyümölcsös: gyümölcsfákkal beültetett összefüggő terület.
- Rét: állandó gyeptakaróval borított terület. Termése takarmányként kerül betakarításra.
- Legelő: természetes vagy mesterségesen telepített összefüggő gyepterület. Legeltetéssel
hasznosítják, néhány növedékét kaszálják. A feltétlen legelők más művelési ágként nem
hasznosíthatók.
- Erdő: nagyobb kiterjedésű, fás terület. Erdőgazdaságok alapvető területe.
- Nádas: nádtermesztéssel kapcsolatos vízfelület.
- Halastó: halakkal telepített természetes vagy mesterséges tavak.
- Művelés alól kivett terület: azok a területek, amelyeken mezőgazdasági művelést nem
folytatnak

Földtulajdon
A föld tulajdonjogát a Földtörvényben meghatározott módon, és mértékben lehet
megszerezni.

1
Ki szerezheti meg a föld tulajdonjogát.
„ 10. § (1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a föld tulajdonjogát belföldi
természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg.
(2) A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár
- a (3) bekezdésben meghatározott személyek kivételével - akkor szerezheti meg a föld
tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld
területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha földművesnek nem minősülő
belföldi természetes személy vagy tagállami állampolgár a tulajdonjogot átruházó
személy közeli hozzátartozója.
(3a) * A (2) bekezdést nem kell alkalmazni a rekreációs célú földszerzés esetén.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott tulajdonszerzési jogosultság mértékének
megállapításánál a területnagyság mértékébe a földdel azonos helyrajzi számon
nyilvántartott művelés alól kivett terület (alrészlet) területnagyságát is be kell számítani.
11. § (1) A 10. §-ban foglaltaktól eltérően, a föld tulajdonjogát - a Nemzeti Földalapról
szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint
közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében - az állam, valamint
a (2) bekezdésben meghatározott jogi személy is megszerezheti a (2) bekezdésben
meghatározott esetekben és feltételekkel.
(2) A föld tulajdonjogát
a) a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki,
gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel,
b) jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben
foglalt korlátozásokkal és időtartamra,
c) * a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat közfoglalkoztatás és
szociális földprogram és településfejlesztés céljára szerezheti meg.”
A korábbi földtörvényt hatályon kívül helyezték. A 2013. évi CXXII. törvény a mező- és
erdőgazdasági földek forgalmáról váltotta fel a korábbi jogszabályt. A törvénymódosítással a
földspekulációkat akarják kiszorítani, valamint további célja az, hogy valóban a helyben lakó,
mezőgazdasággal életvitelszerűen foglalkozók, ebből élők helyzetét erősítsék.
A termőföld megszerzésénél az új leendő tulajdonosnak nyilatkozatában vállalnia kell azt,
hogy a földet maga fogja megművelni, azaz a föld hasznosítását másnak nem engedi át,
vagyis eleget tesz a földhasznosítás kötelezettségnek. Ez a rendelkezés egyszóval megtiltja a
föld haszonbérbe adását, vagyis, a cél az, hogy az kapjon termőföldet, aki maga is akarja
megművelni. Továbbá azt is vállalnia kell, hogy a tulajdonjog megszerzésétől számított öt
évig másra nem használja a földet.

2
Egyébként földműves, a föld tulajdonjogát 300 hektárig szerezheti meg, amibe beleszámít a
már meglévő és a megszerezni kívánt földterület is. Ez a földszerzési maximum. A nem
földműves személyek 1 hektárig szerezhetnek földet, viszont, ha közeli hozzátartozójától
(házastárs, az egyenesági rokon, gyermek, szülő, testvér) szerzi meg a termőföldet, akkor
lehet több mint 1 ha, de nem lehet nagyobb, mint 3 ha, még ekkor sem.
A gazdálkodóknak mindenekelőtt nyilvántartásába kell felvetetniük magukat, ami csupán
adatközléseket jelent a hatóság felé. A földhivatalnál kell intézni a földművesként történő
nyilvántartásba vételt.
Az egy hektárnál nagyobb területet már csak ilyen nyilvántartásba vett földműves lesz
jogosult megszerezni immáron (meg, aki közeli hozzátartozótól szerez földet) , akinek
ráadásul még mezőgazdasági vagy erdészeti képzettséggel is kell rendelkeznie, vagy ha ez
nincsen, akkor minimum hároméves mező- és erdőgazdasági tevékenységgel válthatja ezt ki.
Amivel még kiváltható a képzettség, az a legalább 25 százalékos tulajdonrész mezőgazdasági
termelőszervezetben.

Egy egyszerű gazdasági társaság (pl. kft. nem szerezhet földtulajdont). Csak szűk körben
szerezhetik meg jogi személyek a föld tulajdonjogát.
A szűk körbe pedig az alábbi jogi személyek tartoznak:

 az állam  (a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai

irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkozás, illetve más közérdekű cél
megvalósítása érdekében),

 a bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye tartási, életjáradéki,
gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint végintézkedéssel,

 jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben

foglalt korlátozásokkal és időtartamra,

 a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat a fővárosban a fővárosi

kerületi önkormányzat (a továbbiakban együtt: települési önkormányzat)
közfoglalkoztatás és településfejlesztés céljára szerezheti meg.
Ezen kivételektől eltekintve jogi személyek nem szerezhetnek földtulajdon
A termőföld tulajdonjogának megszerzése:
Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése általában az ingatlan-nyilvántartáson keresztül
zajlik.
1; Eredeti szerzésmódok: árverés, elbirtoklás, kisajátítás.
2; Származékos szerzésmódok: átruházás, beépítéssel, ráépítéssel.
A földbérlet
A haszonbérletre e törvény rendelkezései mellett a Polgári Törvénykönyv , valamint a mező-
és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes

3
rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló törvény haszonbérletre vonatkozó
szabályait is alkalmazni kell.
A földbérlet haszonbérleti szerződéssel jön létre. A szerződés alapján a haszonbérlő
meghatározott mezőgazdasági földterület időleges használatára és hasznainak szedésére
jogosult. Ennek fejében köteles haszonbérletet fizetni. Írásba kell foglalni. A haszonbérlő
köteles a földet rendeltetésszerűen megművelni és gondoskodni a termőképesség
fenntartásáról. Kezdő, kevés tőkével rendelkező gazdálkodóknak megfelelő alternatíva lehet a
földbérlet, mert így több tőke áll rendelkezésre az inputok beszerzésére, ebből következően
könnyebben megvalósítható a termelési tényező felhasználásának optimuma, valamint a
bérleti díj rugalmasabban alakulhat, mint a jelzálog. A földbérlet kedvezőhatással lehet a
jövedelemelosztásra, a szegénység csökkentésére és a gazdasági növekedés előmozdítására a
vidéken. A földbérlet a földszerzéshez kevesebb tőkelekötést igényel, többet biztosítva a
termelőnek a termelékenység növelésére, további termelő beruházások megvalósítására,
valamint lépcsőfok a földtulajdon megszerzése felé, hiszen egyes országokban a törvény
elővásárlási jogokat biztosít a földbérlőszámára. Ez minden olyan átalakuló gazdaságban
fontos, ahol a vidéken élők pénzügyi helyzete nem megfelelő és a mezőgazdaság
jövedelmezősége alacsony.
2018. évi CXXXVII. törvény, valamint az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági
földek forgalmával összefüggő módosításáról szóló 2018. évi CXXXVI. törvény 2019.
január 11-én lépnek hatályba.
Feles bérlet és részesművelés
A törvénymódosító csomag elfogadásának eredményeképpen a hatályba lépést követően feles
bérletet, valamint részesművelési szerződést nem lehet már kötni, a meglévők pedig
legkésőbb tíz év (2028. december 31.) múlva hatályukat vesztik. Ennek oka, hogy ezekkel
többen visszaéltek, lévén egyszerűbb volt őket megkötni, mint a haszonbérleti szerződést.
Továbbra is megilleti viszont őket az előhaszonbérleti jog, mint volt haszonbérlőket.

A birtoktagok kialakítására irányuló eljárások

- Általános birtokrendezés: A tulajdonosok széttagolt külterületi termőföldjeinek összevonása

törvényben meghatározott módon.
- Birtok összevonási célú önkéntes földcsere: A tulajdonos szétszórt termőföldjeinek gyors,
egyszerű eljárás keretében történő összevonása, valamint az állattenyésztő telepek
földszükségleteinek kielégítése érdekében önkéntes földcserét lehet végrehajtani. Az
ingatlanügyi hatóság által megszervezett önkéntes földcsere során a termőföldek cseréjére a
résztvevők (cserepartnerek) egyetértésével kerül sor. A föld használatának átengedéséről
szóló szerződést a mezőgazdasági igazgatási szerv hagyja jóvá. A haszonbérleti szerződés
határozott időtartamra, legalább 1 gazdasági évre, és legfeljebb 20 évre köthető meg.

A termőföld értékelése:

4
Hazánkban a földek minőségét az 1887-ben bevezetett aranykorona értékkel mérjük. Az
értékelés alapja a termőföld jövedelemtermelő képessége.

Aranykorona érték: 1 ha átlagos búzatermő terület tőkésített hozadéka aranykoronában

kifejezve. A termőföld értékét elsősorban a föld minősége, termőképessége határozza meg.

A szántóföld értékét alapvetően az határozza meg, hogy mit lehet rajta termelni, illetve milyen
eredménnyel (az elérhető „tiszta” jövedelem régen aranykorona-értékben került kifejezésre).
A termelést érdemben a talajok földrajzi, fizikai-kémiai és biológiai jellemzőinek összessége,
a terület domborzati és klimatikus adottságai befolyásolják. A mezőgazdasági célú
földhasználat esetén nem szabad figyelmen kívül hagyni a támogatási rendszert sem, hiszen a
szántóföldi növénytermesztés jövedelmének jelentős részét adják, valamint a közvetlen
támogatások a földárakban tőkésednek. A föld árát jelentősen befolyásolhatják még a távlati
fejlesztési elképzelések, várakozások, a potenciális lehetőségek, illetve azok hiánya is. A
szántóföldi növénytermesztésnél ilyen kiemelt tényező például a szállítási infrastruktúra
mellett az éghajlatváltozáshoz kapcsolódóan az aszályos területeken az öntözés lehetőségének
megteremtése, bővítése, valamint a méretgazdaságosság kapcsán a birtokrendezés, mivel 1-2
hektáros parcellaméretek esetén nem folytatható versenyképes termelés. A precíziós
növénytermesztés is egyre fontosabb szerepet fog betölteni a szántóföldi növénytermesztés
jövedelmezőségének növelésében a szántóföld heterogenitásához illeszkedő
inputfelhasználással, új művelési technológiák kialakításával. A digitalizációval elérhető
hatékonyságnövekedés szintén a földárak emelkedésének irányába mutató tényező.