03.04.

Most pénteken lesz az uccsó pénteki óra… :3

A zen

Vallási, filozófiai megközelítése is van, de ezeket mellőzzük. :D Leghíresebb japán irányzat, sokan
azonosítják a japán buddhizmussal, de NEM! :D Nem nagyon lehet megérteni… Indiai és kínai
eredetre megy vissza, az indiai intellektuális kínai pragmatikus kultusz, japán esztétikai jelleg.
Eredete a szankszrit dhjana, a meditáció – mindenhol létezik a buddhizmusban más hangsúlyokkal
meditáció, csak Kínában vált külön irányzattá – chan, a japán zen alapja. Már a Kamakura korszak
előtt is ismert volt, de hasonlóan az Amida kultuszhoz nem volt általános és nem volt külön
irányzatként megszervezve. Újabb személyekkel (papok), megváltozott viszonyok között lett
népszerű. Korai japán pap, aki a chan elemeit Japánba közvetíttette: Nónin, ill. tanítványai: Renchú és
Shóben, akik 1189-ben mentek Kínába, különösen a Rinzai forma tanulmányozására. Bódhidharma
alapján Nónin hozta létre a szektáját ( akinek a nevéhez fűzik az Indiából Kínába való kerülését).

Kifejezi, hogy a végső igazságot nem lehet szavakkal átadni, az igazságot meg kell tapasztalni. Első
reakció: 1194-ben betiltották, mikor a Hiei-hegyen Nónin tanítani akart – nem felel meg az eddigi
felfogásnak. Hamarosan megjelenik az első igazán nagy hatású Eisai 1141-1215, a Hiei-hegyen tanult,
1168-ban ment Kínába, a Tien-tai hegyen tanult. A Nónin által tanulmányozott chan Rinzai ágát hozta
be Japánba, 1191-ben visszatért Japánba, onnantól terjesztette és tanította. Először ezt is betiltották,
őt száműzték, de megírta tanításait, 1198-ban megjelentette „Kózen Gokoku Ron” = A zen
propagálása – az ország megvédésének elmélete. Ugyanebben az évben Hónen megírta az Amida-
buddhizmus alapjait. Eisai is KAmakurába megy, ahol megalapítja a Jofoku-ji templomot, ez lesz a
központja 1200-tól, Yoritomo özvegye személyes pártfogója lesz, a Rinzai ágát tanítja a zennek. A
legenda szerint a teát is ő hozta Japánba. A zent a bushi és a sógunátus támogatta, a harcos réteg
befolyásának eredményeként terjedhetett el és válhatott népszerűvé. Kínában is válasz volt a
formalizmus és a skolasztika ellen – ez Japánban a narai buddhizmus volt – a forma fontossá válik,
mint az eszmei tartalom. Az ebben való elégedetlenség vezetett az Amida-kultusz és a zen
terjedéséhez is. Amida-kultusz: közemberek körében is, széles körben terjed, zen: harcosok körében.
Számtalan absztrakt és elvont doktrína helyett egyszerű fogalmak: mindenki elérheti a Buddha
állapotot saját tapasztalat és a külső világ hatására. Rinzai: ez a tapasztalat bármikor bekövetkezhet –
hirtelen megvilágosodás, „aha élmény” :D. Zen népszerűségéhez hozzájárult, hogy eszmeisége a
mindennapi életben is megvalósítható. Hogyan lehet valaki valamiben mester? Iszonyatos
mennyiségű gyakorlással… Egyszer csak jó lesz. + Illett a bushik felfogásához.

Dógen: 1200-1253. A Hiei-hegyen kezdett tanulni, ez nem elégítette ki, Eisai követője lett, majd 1223-
ban Kínába ment tanulni. A kínai chan további stílusával ismerkedett meg: chao tung – sótó zen.
1227-ben tért vissza Japánba, megírta a maga tanításainak lényegét – „Fukan Zazen gi” – A zazen
általános ajánlása. Zazen= ülő helyzetben végzett meditáció, a köznapi meberek száméra is
gyakorolható, a testet és az elmét fegyelmezi, módosult tudatállapot elérése a célja, amelyben a
testet és a lelket hátrahagyva fokozatosan lehet elérni a megvilágosodás állapotát. Hangsúlyozza a
fokozatos megvilágosodást és a zazent. Rinzai-buddhizmust kritizálja a kóan miatt – beszélgetések;
szerinte a tanítványnak saját tapasztalatain keresztül kell átélnie a megvilágosodást. A mesternek rá
kell ébresztenie a tanítványt arra, hogy ő nem mondhatja meg neki, saját tapasztalataiból kell
rájönnie az igazságra. Dógen mindezt kritizálta, mert emiatt túl sokat elmélkednek ahelyett, hogy
megpróbálnál elérni a megvilágosodást, mert ez nem egy tudatos folyamat, lényeg a zazen - a test és
lélek fegyelmezése, a megvilágosodást az anyagon és a szellemen is túl van. Megtanulják kizárni a
külvilágot koncentrálás közben – harcművészetekben, művészetekben is hasznos. (Boldogság:
Szentmihályi Mihály –flow, amibe belemerülünk.) A teaszertartásnál is minden azt jelzi, hogy magam
mögött kell hagyni a világot – kitisztítja az elmét és a lelket. Dógen a sótóhoz és a rinzaihoz azt is
hozzátette, hogy a rinzaial a probléma: az emberek a megvilágosodáson gondolkodnak ahelyett, hogy
megpróbálnák elérni. Ezért ajánlotta legfontosabb gyakorlatként a meditációt – a helyes zazenben a
test és szellem eltűnik, feltárul az egész világ Buddha-természete, ami szabad szemmel nem látható.

A zen a bakufu támogatásával tudott intézményesen fejlődni, és a korszak művészetére is óriási

hatással volt. 1338-as sóguni rendelet: 66 kolostorban kell zent oktatni. Mindmáig a en buddhizmus
központja Kamakura. Felépítették az Ankokujit, az alsóbb rétegekben is terjeszthették ezzel a zent. A
Rinzai irányzat papjai a kínai tanításokhoz, eredethez nyúlnak vissza  kínai klasszikusokat olvassák,
Kínában megjelenő neokonfucianizmus eljut Japánba is – megfelel a bushi felfogásnak. Sótó zen
meghatározó lett Keizan (1268-1325) munkássága nyomán, járnak az emberek között – sótó jobban
terjed, rinzai a felsőbb bushik körébe szorul vissza, intellektuális körökben tovább él, akár Bashó
haikuiban is fellelhető a hatása, 18. sz.-ban a kóanokkal való foglalkozás nyomán.

Zen érdekessége, hogy Japánban nem pusztán egy vallás, hanem egy életfilozófia – mindennapi
tevékenységeke hatással van: önfegyelmezés, test és lélek összhangjának megteremtése,
összpontosítás, szorgalmas munka, kötelesség teljesítése, egyszerűség, ezeken keresztül
megvilágosodás elérhetősége, meditáció. A kimunkált egyszerűség nem feltétlenül kínai eredetű,
Japánban adódhatott hozzá, természet esztétikai, szinte vallásos értékelése, kalligráfia, tusfestés,
szimbolikus megjelenítés – nem akarja lemásolni a valóságot, csak érzéseket kelteni. Teaszertartás:
végletekig kifinomult, szándékos egyszerűség, rusztikus csészék. Ikebana, haiku is ide kapcsolható.
Érzetet mutat, megpróbálja felkelteni a valósághoz kapcsolódó érzékeket. Test és lélek teljes
tréningjét valósította meg, így kapcsolhatóak hozzá a harcművészetek. Szamuráj ideál: harc +
műveltség. Ide tartozik a nó színház is, hírhedten szimbolikus, háttérműveltség nélkül nem lehet
megérteni, teljesen jelzésszerű. Érezni kell oszt’ kész. :D Belső építészetben –shóin zukuri, shóin =
dolgozószoba; az a része a háznak, ami a kertre néz, és ahonnan a kert a legszebb arcát mutatja.
Általában az oltár is ott van, ez a fő szoba. Ott van a természetesnek látszó kert, amit nézve meditál.
Így lesz ez a fő szoba, ahol elhelyezik a tokonomát – virágkompozíció + kalligráfia, a lakás dísze,
mindennek összhangban kell lennie. Esztétikailag szépek, kapcsolódniuk kell az évszakhoz meg az
eseményhez… egységet képez, finomságok fokozatai. A mesterkélt egyszerűség a legbonyolultabb. :D
A zen kertben homok, kavics, kő van – kare sansui, úgy van elrendezve, hogy tengert, folyót, a kövek
szigetet jelképeznek. Bonsai is ide sorolható. Yúgen: titokzatos szépség, nem lehet megfogalmazni, az
esztétikum kérdését feszegeti – Zeami szerint nem lehet megfogalmazni, érezzük. Bármi lehet szép –
pillanat, történés, érzés, szomorúság.

Országegyesítés hatása a buddhizmusra

Sengoku jidai: ország széttagolódik. Enryakuji: óriási területeket szerez, a földesúr, a daimyó maga a
kolostor, a területet a szerzetesek védik. Hátráltató tényezők a templomok - Oda Nobunaga nagy
részüket elpusztítja; nem a buddhizmus ellensége, hanem a területi egyesítést gátló tényezőké. 1571:
Oda Nobunaga a Hiei-hegyen legyőzte az Enryakuji harcos szerzeteseit, majdnem földig rombolta.
Utána a Kóya-hegyen győzte le a templomot. Ikó ikki – önkormányzattal rendelkező területi egységek
is az útjában állnak, pl. némelyiket a jódó shinshú tartotta fenn – Yamashiróban vagy Kagában is,
fellázadtak a daimyó ellen, elkergették, önkormányzatban működött a területi egység tovább. Egy
várost rágyújtott kb. 20000 emberre… nem nagyon komálják. Nichiren szekta is az útjában állt –
semmit sem ismert el (rengekyó), az Ishiyamai Hongaijit is legyőzte 1581-ben – jódóshinsú központja.
Nichiren és a jódó irányzata között Azuchiban 1579-ben hitvitát rendezett a várában, Nichirenék
vesztettek, kivégezték őket. Jelentősen megroppantotta a buddhista egyház erejét… *reccs* Edo-
korban visszaesik a vallási szerepe, kereszténységnek is komoly hatása van – buddhizmusban
korrupció, fertő, kisfiúk.

1585-ben Toyotomi Hideyoshi elpusztította a Shingon egyik kzpontját, a buddhista katonai erőnek a
főhadiszállását, Negorojit. A Tendai központ, katonai központ Kokawadera is el vala pusztítva, ezzel a
buddhista egyház katonai erejét megsemmisítették. Hideyoshi másik intézkedése buddhista javak
feletti ellenőrzés megszerzése, ezzel nagyban tudta őket irányítani. Ezek megvalósításával
elkezdhette a buddhista intézmények újjáépítését, de már nem ugyanabban a szerepben működtek,
mint előtte. Tokugawa Ieyasu tette teljessé az ország egyesítését, ő már a buddhizmus támogatója és
pártfogója címben tiszteleghetett, ugyanakkor szigorú szabályozásokat vezetett be.