Heian-kori versköltészet

Középső időszak

Kialakulnak a régens 摂政(せっしょう), 関白(かんぱく) tisztségek. Megszűnik a diplomácia Kínával,

tudatosan erősítik a japán hagyományokat. Ezzel párhuzamosan a 漢詩文 hanyatlásnak indul a „Jó író jó vezető”
nézettel egyetemben. DE, mivel a 文選(ぶんせん), 白紙文(はくしぶん) a császári kultúrához továbbra is
szorosan kapcsolódott, sose vesztette el teljes jelentőségét.

和歌(わか)
A Heian-kor elején, a nemzeti kultúra sötét időszakában a waka személyes stílusban, a szerelmi költészetben él
tovább. Szájhagyomány útján tejed. Később, ahogy erősödik a kínai dolgok másolásától való elszakadásra
törekvés, a 和歌 versenyre kel a 漢詩文 nel. Ehhez segít a kanaírás terjedése, mely jóval egyszerűbb, mint a
kandzsi (pl: manjógana). Ezt a kulturális oktatásban nem részesülő réteg is használja (nők, alsóbb rétegek stb.).

Később kialakulnak az 歌合せ(うたあわせ). Nevüket arról kapták, hogy hogy hol tartották.
-在民部郷家歌合(ざいみんぶきょうけうたあわせ)
-寛平御時后宮歌合(かんぴょうのおんとききさいのみやうたあわせ)

Ennek a korszaknak a 6 legkiválóbb költőjét az utókor (Tsurayuki előszava) elnevezte 六歌仙(ろっかせん)nek.

Ezzel a waka újra megszerzi hivatalos státuszát.

古今和歌集(こきんわかしゅう) „Régi és modern idők gyűjteménye” 905 körül.

Az első hivatalos rendeletre összeállított 和歌 dalgyűjtemény a 21-ből.

Szerkesztők: 紀貫之(きのつらゆき), 紀淑望 (きのよしもち) és még 2en, szedték össze a kor (előző 150 év)
reprezentatív szerzőit.
古今和歌集 a következő korok gyüjteményeinek mintája lett, máig nagy a hatása.Kb 20 kötet, 1111 vers.Stílusa
kifinomodott, nem realista, a szerzők ideavilágát jól megjeleníti. Művelt rétegnek szól Fontos szempont volt,
hogy belekerüljenek a 万葉集 ból kimaradt művek.A válogatás kritikus és értékelő jellegű, ami újdonság a japán
irodlomban.

FONTOS A kanával írt előszóban 仮名序(かなじょ) 紀貫之 ír az író stílus és a lélek összhanjáról, japán
költészetnek a kínaival való egyenlőségről.　Ez az első 和歌 val foglalkozó verselméleti jellegű írás. (真名序
(まなじょ) kandzsival írt előszót részt 紀淑望 írta)

A 古今和歌集 nem egyszerre jött létre, hanem kb 150 év alatt. Ez 3 korszakra tagolható:

1. 詠み人知らず(よみびとしらず) ismeretlen szerzők, Heian kor eleje. 5-7 szótagos

egyszerűbb költemények

2. 850-890 六歌仙: 小野小町(おのこまち komacsi=szép nő),在原業平(ありわらの なりひ

ら) stb.

                     Jellegzetes eszközök: 縁語(えんご célzás, mely mást hív elő)

                     掛詞(かけことば kétértelmű olvasat homofónok alapján)

                     3. 850-905 撰者の時代(せんじゃのじだい) (összeállítás kora)

                     Új eszköz: 比喩(ひゆ megszemélyesítés, eszmei intellektualitás. Kifinomult, cseles szavak
TRÓPUS)

                     Könnyed ritmus.6 soros, 5-7 tagú.

三代集(さんだいしゅう 3 era gyűjteményei együtt)

古今和歌集 után 50év telik el. Murakami tennó 951. Létrejön a 梨壺(なしつぼ wakahivatal) élén 5 寄人(より
うど fő ember) áll. A 三代集 ban a 古今和歌集 mellé veszik a 後撰集(ごせんしゅう)t és a 拾遺和歌集(しゅ
ういわかしゅ)t.

KÉSŐI IDŐSZAK
 
八代集(はちだいしゅう)

előzőek, és
-後拾遺和歌集(ごしゅういわかしゅう): 和泉式部(いずみしきぶ )Egyéni elemekkel tűnik ki. Saját
gyűjteménye is van. Újítások. Sok női költő.
-金葉和歌集(きんようわかしゅう): ebben rengák is vannak. 藤原顕輔(ふじわらの あきすけ) 716 vers, az
egyik legrövidebb antológia.
-詞花和歌集(しかわかしゅう): legrövidebb antológia. Közben zajlik a Genpei háború.
-千載和歌集(せんざいわかしゅう): ふじわらのしゅんぜい
-新古今和歌集(しんこきんわかしゅう): Kamakura kor. Gotoba császár vezetésével lett összeállítva. 藤原公
任（ふじわらのきんとう）: a lélek és a szó harmóniájára fektetett hangsúlyt.

歌論(かろん) Waka elmélet

A dalversenyek eleinte játékosak, de kb 913-ra kialakul egy szokásrendszer.

Művek:
-和歌体十種(わかたいじゅっしゅ)
-新撰髄脳(しんせんずいのう):藤原公任(ふじわらの きんとう) által
-俊頼髄脳(としよりずいのう):源俊頼(みなもとの としより) által

随筆 Zuihitsu Esszéirodalom (nov 15-i óra!)

A Heike-kort, udvari kultúrát felidézni divat.

Kamakura újjáéled, folyamatosan fejlesztik a Tōkaidōt (Tōkyōt és Kyōtót összekötő útvonal). Az oda-vissza
utazgatásokról naplók születnek.
Kenreimon’in Ukyō no Daibu:
az anyacsászárné udvarhölgye volt, 1233-ban verses naplója jelent meg. Szerelmi kapcsolata volt Taira no
Sukemorival. Amikor a férfi meghalt, életét a gyásznak szentelte, érzelmes, fájdalommal teli műveket írt. A
Heike-korszakhoz kapcsolódó műve a Heike kindachi no sōshi.

Minamoto Ienaga naplója: a shinkokin-wakashūt idézi.

Ben no Naishi nikki: 1251-ből való. Írója udvarhölgy volt, egyszerű stílusban írt az udvari szolgálatról.
Nakatsukasa no Naishi nikki: szintén az udvari szolgálat emlékét eleveníti fel.
A Towazugatari és az Izayoi nikki útleírásos részleteket tartalmaznak, a Kaidōki és a Tōkankiko kínai-japán
vegyes stílusban íródott, a tōkaidōi tájkép leírása és útleírások találhatóak bennük.
Towazugatari: - Gofukakusa Nijō a szerzője
- 14 éves korától az uralkodó szeretője
- szókimondóan ír szerelmeiről
- belépett a saikyō szerzetesrendbe és Kamakurába ment

Esszéirodalom és buddhista tanok

A folytonos háborúk és a bizonytalanság miatt sokan remeték lettek valamilyen szerzetesrendben (inja).
Átérezték a világ múlandóságát (mujōkan), kritizálták a társadalmat, aszkétikus buddhista gyakorlatokat
végeztek és írtak is: remeteirodalom. Megvetették a romlott földi világot, és a paradicsomba vágytak.

Hōgo:法語 buddhista tanokat kifejező irodalom

方丈記 Hōjōki

1212-ben írta 鴨長明 Kamono Chōmei. Két részből áll. 

 Az első rész 400 évet ölel fel, 5 különböző csapást részletez: tűzvészt (Angan-korszak), forgószelet
(Jisho-korszak), a főváros áthelyezését Fukuharába, éhínséget (Yōwa-korszak), földrengéseket, így
demonstrálva a világ múlandóságát. 
 A második rész saját életéről szól: balszerencsés fordulatok, majd szerzetessé válása, letelepedése
Hioban egy 9m2-es kunyhóban, és az ezzel járó nyugodt élet leírása, végül önbírálat, amiért
hozzászokott kényelmes életmódjához. 

A mű felépítése tiszta és logikus, az érvelések világosak, a leírások élethűek és hatásosak.

Japán-kínai vegyes stílusban íródott 和漢混交., a kanjikat japán olvasatuk alapján használja 漢文訓読.　

Valószínűleg alapul vette a Chiteikit. Ezt Yoshishige no Yasutane sinológus írta, a remeteirodalom jellemző
alkotása.

つれずれ草 Tsurezuregusa　

吉田兼好 Yoshida Kenkō írta 1331-ben.

243 fejezetre oszlik, esszékből áll. Gyakran az udvari ízlésről, ősi udvari szokásokról ír. Jó a rálátása emberi
dolgokra, társadalmi jelenségekre. Azzal kezdődik, hogy megmagyarázza, miért fogott az írásba.

22. fejezet: minden csak a régi arisztokratikus kultúra utáni vágy

19. fejezet: az évszakok változnak, a dolgok elmúlnak, érdemes figyelni dolgok folyamatos változását

137. fejezet: felfedezi a múlandóság szépségét a természetben, az új természeti ideált

7. fejezet: csodálatos, hogy a világ menete nincs előre meghatározva

115. fejezet: a halál időpontja kiszámíthatatlan, váratlan, mindig hátulról közeledik gyorsan; ha valaki fél a
haláltól, szeretnie kell az életet

109. fejezet: a baj akkor történik, amikor már úgy tűnik, hogy nincs veszély (faág vágás)
Stílusa visszafogott, egyszerű japán stílus, remete- és esszéirodalom egyszerre. Ugyanakkor mély érzelmekről
is árulkodik. A fejezetek véletlenszerű sorrendben követik egymást. 

Fejezeteiben a Makura no sōshit utánozza, de más a témája: a mulandóság filozófiai vonatkozásait fejtegeti.
Erősen hatott a későbbi korokra.

Buddhista tanítások

- Új iskolák alapítóinak tanai. Sok minden maradt fenn kérdés-válaszok, párbeszédek formájában.

- Írnak a megvilágosodás nehézségéről, behatóan vizsgálják a tétovázást, gyötrődést

- Új a felfogásuk az emberekről, a társadalomról, a vallásról

- Híresebb szerzők és műveik: 

法然 Hōnen : 選択本願念仏集 Senchaku hongan nenbutsu shuu

親鸞 Shinran : 歎異抄 Tanninshō

日蓮 Nichiren :立正安国論 Risshō ankokuron

道元 Dōgen :正法眼蔵(随聞記)Shōbōgen(zuimonki)

一遍 Ippen : 一遍上人語録 Ippen jounin goroku

Színpadi művek

 A Kamakura-kori falvakban rizstermesztésnél kialakult a 田楽 dengaku elnevezésű, elsősorban táncos

szórakoztató műfaj. Muromachira elit körében is terjed.
 Keveredett a Kínából származó 猿楽 sarugaku műfajával, ami főként parodikus, akrobatikus elemekre
épült. 
 Ezek lassanként rövid zenés, táncos, párbeszédes jelenetekké váltak, majd 田楽能 dengakunō, illetve
猿楽能 sarugakunō lett belőlük, melyeket a nō elődeinek tekintünk. 
 Megjelentek a 座 za-k, azaz buddhista templomokhoz tartozó társulatok. 

Híres színész-szerzők voltak:

観阿弥清次 Kan’ami Kiyotsugu 
世阿弥元清 Zeami Motokiyo (fia). Ő az elegáns éneklést, és táncot hangsúlyozta.
Yamato-ban 4 társulat működött ekkor, Kan’ami a Yūzaki za-hoz tartozott, később ebből alakult ki a nō. Fia,
Zeami a shōgun pártfogását élvezte. Tőle származik a 複式夢幻能 fukushiki mugen nō (összetett álomkép), ő
tökéletesítette a nōt.
Szerepek:
シテ shite – főszereplő
ワキ waki – mellékszereplő
ズレ zure – kísérő
トモ tomo – -‖-
kórus – zenei aláfestés
座長 a társulat vezetője

Alaptéma: mondavilág, ősi irodalom, 物語 k

Forgatókönyv: 5-7 szótagos mondatok, udvari szépségű művészi világ (Zeami 華 hana-nak nevezte ezért),
nagyon sejtelmes hangulat.

5 féle stílusban íródtak darabok:

1. 神事物 Shinjimono: istenekről szóló darab
2. 修羅物 Shuramono: harcos szellemek
3. 鬘物 Kazuramono: ’paróka-darab (szerelmi történet női főhőssel)
4. 現在物 Genzaimono: jelenbeli történet
5. 鬼畜物 Kichikumono: démon vagy állat a főszereplő
→ ilyen sorrendben játsszák őket

Nō elméleti írás a 風姿花伝 Fuushikaden, Zeami tollából.

VERS ÉS NEMZETI TUDOMÁNY

HAGYOMÁNYOS KÖLTÉSZET

Dódzsókadzsi: udvari nemes költők – fontos szerep a Kokin gyűjtemény interpretációja

細川幽斎 Hoszokava Júszai: Vezető alakja a költészet világának

Sok híres tanítványa volt pl.: Macunaga Teitoku

木下長嘯子 Kinosita Csósósi: ő is fontos.

A 17sz vége feléGenroku korban a rang nélküli költők (浪人 Rónin: busi rendszer miatt elszökött
emberek) kitörnek, új irányokat keresnek, szabadabb költészeti stílust. Elkezdik a klasszikusok tanulmányozását.

戸田茂睡 Toda Moszui – 梨本集 Nasimoto sú 

kokindendzsu
Az udvari költészetet ebben élesen kritizálja.
A vaka szabályosságát, a kötészet-elméletet kritizálja

下河辺長流 Simokóbe Csórjú: Remete lett Oszakában

万葉集管見 Manjósú kanken:　műve. 万葉集 kutatás.

életművét továbbvitte, folytatta Keicsú = közeli barátja&szerzetes

契沖 Keicsú: 万葉代匠記 Manjódaisóki c mű -> A nemzeti tudomány (KOKUGAKU) alapjait letette.

国学 NEMZETI TUDOMÁNY:

Keicsú az előzmény
荷田春満 Kada no Adzumamaro: Klasszikus szövegek alapján. Mi volt a konfucianizmus&buddhizmus
előtti?
Kutatta az ősi japán szellemeket

賀茂 真淵 Kamo no Mabucsi: továbbfejleszti ( ő a tanítványa volt Adzumamaronak)

Manjósú tanulmányozása –> Manjóho: Manyóshu elemzése.
Költőként sok verset írt a Manjósú stílusában
Maszura oburi: férfias stílusú dalok.

本居宣長 Motoori Norinaga: Az előző tanítványa

30 éven kerseztül dolgozik a Kodzsiki feldolgozásán ->„Kojikiden”: - tanulmány, kutatás

源氏物語玉の小櫛 Gendzsi monogatari tamano obushi

=Gendzsi történetének gyöngyös fésűje
物の哀れ Mono no avare= emberi érték, irodalmi érték
Összegzés az érzelmi világról
Ebben látja a regény lényegét
鈴屋 szuzunoja nevű iskolát vezette- Halála után mások folytatják

EDO KOR VÉGI KÖLTÉSZET

Országszerte sok felbukkan　Pl:

良寛 Rjókan- Niigatából -> egyszerű verseket ír
橘曙覧 Tacsibana Akemi – Fukui
szegénységi fogalomban élt, erről ír (könnyű élet)

Kínai költészettel és 朱子学 súsigakuval (=Neokonfucianizmussal) foglalkozók sokan vannak.

Az edói sogunátus a feudalizmus támogatására a neokonfuciamizmust és a 儒学 jugakut (konfucianizmus)

támogatta, ezeket tanították az iskolában.

Yosicune: 林羅山 Hajasi Razant foglalkoztatta.

Számára a kínai versírás csak kedvtelés

De aztán kiemelkednek a konfuciánusokból olyanok, akik jó írók.

新井白石 Arai Hakuszeki – költő

折りたく柴の記 Oritakusiba no ki: Száraz ág felaprítása és elégetése

Önéletrajz
Tartalom: "Nem kimonndani a fájdalmas dolgokat", visszafogni az érzést
apja 75 esztendősen tífuszos,
Öreg lejtőn lefelé, nem kell meghosszabbítani életét ->
nem kell gyógyszer -> gyömbérrel együtt kapja, mert nehezen lélegzett

KLASSZIKUSOK TANULMÁNYOZÁSA A GENROKU KORSZAKBAN

古語句 Kogoku: régi szövegek eredetiben való tanulmányozása. Nagy hatással kokugakura

伊藤仁斎 Itó Dzsinsai: mindennapi életre hangsúlyt fektetett

Etika, szeretet
荻生徂徠 Ogjú Szorai: konfucianizmust a politika alapjaként tanította
徂徠学 Szoraigaku

Tanulmányozzák a ronbunt – a régi kínai műveket és azokat veszik alapul.

服部南郭 Hattori Nankaku: Kínai tao versek méltóságteljes stílusának tanulmányozása

貝原益軒 Kaibara Ekiken: orvostudós, gyógyfüvek

養生訓 Jódzsokun: ne aludd át az életet!

A lélekre kell figyelni, hogy a test jól legyen.
Alvás előtt nem enni, mert nem jó az emésztés
Sokat enni se jó
Alkoholt a jókedvig.
nem szabad sokat idegeskedni, nyugodtan élni
Nem szabad más hibáit felemlegetni, sajáton keseregni
Mások hülyeségeit nem kell felvenni