Japán irodalom:

2011/09/20

Korszakolás:

上代 (古代)　~~ ７９４年まで　奈良時代

中古 (平安時代・１１９２年) koraközépkor

中世　(鎌倉・南北朝・室町)　középkor

近世　(江戸時代)　koraújkor

近代　(明治時代) újkor

現代 　jelenkor

上代 (古代)　~~ ７９４年まで　奈良時代

A Yamato kultúra. Agyagedények, gyűjtögető életmód majd Jómon (agyagszerszámok stb.)

A kr. 3. századtól kezdődik a Yayoi és a rizstermesztésre térnek át -> letelepedett életmód,
amelynek eredménye a vérségi kapcsolatokon alapuló nemzetségek (saját kultúra).
Egyesülésükből kisebb államokká alakultak.

A gyűjtögető életmódból megmaradt félelmek, hiedelmek a természethez kapcsolódtak, így

alakult ki a matsuri, melynek alkalmán elmondott szent szövegeket tekinthetünk az irodalom
alapjainak. Ezek a versek eltérnek a mindennapi élet nyelvezetétől, rímelnek és ismétlődnek
(韻律) + tánc és ének, egyfajta kaotikus ünnepet eredményezett., de lassan kiforrottak : kayo
歌 謡 dalok és – legendák 神 話 fejlődtek ki, amelyek kezdetben szájhagyomány útján
terjedtek. A nemzetségek egységesülését követően azonban, a kínai írás átvételével azokat is
rögzítették. Ennek hatására az addig kötetlen kifejezésformák megszilárdultak, a legendák
prózaivá váltak. Nehézségek: a kanjikkal való lejegyzés nehézkes, ezért fonetikusan
használták: 万葉仮名　után 平仮名　片仮名 megszületését eredményezi.

Az államigazgatást is átvették: központban a császár -> Ritsuryou. Továbbá a buddhizmus

terjedésével a kultúra is terjedt 飛鳥、天平　てんぴょう、白鳳　はくほう . A nemzeti
öntudat faeléledésével különböző történelmi alkotások.

A 8. század elején összeállított Kojiki　古事記, Fudoki　風土記, Nihonshoki　日本書紀,

az ősi állam által készített gyűjtemények voltak. A kayoból származó waka 和歌 is fejlődött,
amit végül a Manyoushuuban 　 万 葉 集 foglaltak össze. A Manyoushuu személyes
érzelmeket megörökítő és kínai verseket is tartalmazott.

Mítoszok, nem alapulnak történelmi tényeken. Az ókori emberek életében szerepet játszó
igazságok egyfajta áthagyományozása volt. Eredetileg szájhagyomány, de a kínai

1
kanjiátvétellel (5. 6. század) elkezdték őket lejegyezni. Eközben fokozatosan elveszítették a
mese szerű jellegzetességeiket, és prózai útra tért. A mítoszok újraszerkesztése és
gyűjteménybe foglalása által jött létre a Kojiki és a Nihonshoki.

Kojiki 古事記

A legrégebbi könyv, melynek összeállításában Tenmu tennó, Genmei tennó és Oono

Yasumaro 太安万侶 és　Hieda no Are 稗田阿礼 neve jelentős. A Teiki 帝紀 és a Honji　本
辞 nevű, már létező írásokat akarták az utókornak átadni. Hieda no Are kiváló
emlékezőtehetségű volt, ezért az Oono Yasumaro diktálmányait írta le.

3 kötet. 1. Mítoszok. 2. Jinmutől 3. Nintokutól Suiko császárnőig. 112 kayo is benne

foglaltatik.

1. kötet. Izanagi és Izanami általi országalapítás. A japán irodalom ettől az

istenházasságtól kezdődik, ami utal a férfi és a nő egymást kiegészítő szerepeire. Sok
házasságtörténet. Ezt folytatja a Susano O és a Kushinada Hime házasságának
történetével. A Yamato no orochinak nevezett kígyót legyőzve házasodnak össze. Ezt
követi Ókuninushino mikoto és Suseribime házassága.
2. Yamato Takeru no mikoto harc közben a tengeren bajba kerül, ezért felesége
Ototachibana hime feláldozza magát, 7 nap múlva a hercegnő fésűje a tengerpartra
sodródik, amit Yamato takeru feleségének tekintett és sírdombot emelt neki, ezért a
harc sikeresen véget ért.
3. Öngyilkosságok ?!

Első másolata 1371-ben jelent meg és az Edo korban adták ki, Motoori Norinaga megírta a
Kojikident és így terjedt el. Történelmi hivatkozásként nem megbízható, de epikus világa igen
gazdag. Az előszavát kivéve olyan kanbunban íródott, ahol a kanjit hol kínaiasan hol
japánosan ejtik, és a dalok a manyouganával íródtak.

Nihonshoki ~720

舎人親王 mToneri Shinnou az öszeállító

Istenek korától Jitó tennóig, kronológiás sorrendet követő történelem könyv. A hat ország
történetét 30 kötetben tartalmazza. Sok minden a Kojikiben is megvan, de ebben a valódi
történelmi események pontosak.

Úgy kezdődik, hogy az egyik könyv szerint 　 一 書 に 曰 く , amiből a sok forrásanyagra

támaszkodhatunk.

A nemzeti öntudat felélénkülésének szellemében szerkesztették meg, de a kínai történelmi

könyvek hatása feltűnő. Kanbun stílusban írták.

2
Fudoki ~ 713 körül

Genmei császár parancsára, tájleírás, helynevek eredete, topográfia, régi hagyományaik,

szokásaik, így különböző tartományok fudokija jött lérte, ebből 5 maradt fönt, általában
töredékek. Az egyetlen teljes az　出雲風土記 Izumu fudoki. Jórésze tiszta kanbun stílusban
íródott.

Ezeken kívül fennmaradt irodalom: Matsuri irodalom. Az isteneknek szánt rituálékból alakult
ki, mágikus szavak mondása (jugon　呪言, jushi　呪詞) A szép szavak szerencsét, a csúnya
szavak szerencsétlenséget hoznak -> kotodama-hit　言霊　

Az egyesített államban az ünneplés állami mérteket öltött, ahol ünnepélyessé váltak ezek a
kifejezések, így ezt norito-nak 祝詞 híjuk. A shinto templomban ezeket még ma is használjuk.

Források: Nihonbungaku shi bármelyik könyve

2011-09-27

Nara korszak, versek és dalok.

Az ókori dalok, az ünnepségeken, istenségeknek szóló helyszínen énekelt dalokból erednek.

Ezeket hangszerekkel kísérték. A dalok később a különböző közösségi eseményekhez
kapcsolódva, finomodott tartalommal jelentkeztek.

Utagaki-kon ( 歌 垣 )népdalként széles körben énekelték őket, másrészt az egységes ország

kialakulásával, a császári udvar szertartásaiba is bekerültek. Ezeknek a népdaloknak az
összefoglaló neve az ókori népdal: 古代歌謡

A Kojikiban (110) és Nihonshokiban (130) összegyűjtött dalokat KIKIkayo-nak ( 記 紀 歌

謡 )nevezzük, AZ ÁTFEDÉSEKET KIVÉVE ÖSSZESEN 190 van. Később a dalokat
középpontba állító elbeszélések. Témái: rituálé, csata munka, szerelem, ivászat, bánat,
ezekből az ókori emberek életmódját, érzéseit ismerhetjük meg. Kifejezésmód: gyakran
alkalmaznak makurakotobát (枕詞) vagyis állandó jelzőket, vagy Jokotoba ( 序詞), egyfajta
előszó, mindig ugyanaz áll az elejlén. Ezek refrénnel és ellentétes szóhasználattal alapozzák
meg a rím szépségét. Gazdag asszociációkon és metaforákon keresztül élénken kifejeződnek
az egyszerű érzések. Formák: Katauta (片歌) 5-7-7 szótag, a legegyszerűbb, Sedouka (旋頭
歌) 5-7-7 5-7-7 és a Tanka (短歌) 5-7-5-7-7. Ezeken kívül még létezik Chóka (長歌), sorok
száma kötetlen, de 7-re végződik (5-7-57-….-7).

Az ókori dalok kifejezésmódja átalakult. A hivatalnok rendszer (ritsuryou) létrejöttével

beindult a társadalmi élet, a csoporton belüli öntudatosság, a szájhagyománytól elszakadt
tudatosan költött vers alakult ki. Így a waka, mint a személyes érzelmeket megéneklő
költemény fejlődött, s hamarosan megindult a dalgyűjtemények összeállítása. A Manyoushuu

3
kommentrájaiból ismerünk más gyűjteményeket korábbról: Kasano kanamura kashuu stb.
Ezek közül a Manyoushuu antológia a wakákat a 8. sz közepéig összegyűjtötte.

Manyoushuu、万葉集

Összeállítója (valószínű) 　大伴家持　おおとものやかもち

A 8. század második feléből ez a legrégebbi japán dalgyűjtemény. 4500 alkotás 20 kötetben.

A keletkezésével kapcsolatban sok az ismeretlen részlet, miközben a korábbi gyűjteményeket
forrásul veszi, úgy gondolható, hogy több lépcsőfokban keletkezett, ennek utolsó része Ótomo
szerepe. A költemények osztályozása nem egységes, ezért úgy vélik, hogy jelenlegi
formájában a Nara korszak vége felé lett összeállítva.

Szerkezet: nem egységes; 3 fő csoport figyelhető meg:

1. 雑歌　ぞうか, hivatalos eseményekhez köthető daltípusok

2.　相聞　そうもん, a családtagok közötti közvetítő, szerelem stb.

3.　挽歌　ばんか, gyászdalok

Tartalmi csoportosítás is van, érzelmi, tartalmi, érzelmeket tárgyleíráson keresztül stb.

Versforma: az összes dal több mint 90%-a tanka, a többi chouka, sedouka stb. Ezeket
csoportonként elkülönítve , a korszak és a keletkezés körülményei szerint rendezték el.

Szerzők: a császártól kezdve az egyszerű emberekig.

Terület: A yamatot-t kezdve a keleti tartományon (toukoku), és délre egészen kyuushuuig

terjedt.

Keletkezések kora: 4. századtól a 8. század második feléig tartó 450-évet öleli fel.

Jómei (629~) császár előtti művek jellegzetessége, hogy mivel szájhagyomány útján terjedtek,
keletkezésük ideje nem világos.

Betűhasználat: a kana írásjel még nem létezik, ezért kanjikkal jegezték le a japán nyelvet:
Manyougana. A kanjit fonetikusan alkalmazva japán olvasattal írják, bár használták a
Kojikiben is, főként itt jellemző.

A manyoushuu írói stílusának változása alapján 4 korszak, amelyek közül a 2. és 3. a

legfontosabb.

1. korszak: Yuuryaku 雄 略 天 皇 császár által írt versekkel kezdődik, de ez inkább

szimbolikus jelentésű, ezért inkább pontosabb ha Jómeitől kezdjük, de sorrendben
nem ő szerepel előbb. Az ország jólétéért imádkozó versek. Régi és új szerkezetű a
Manyoushuu, előbb régies forma, amelyhez a későbbi költők újakat tesznek. Jómei-
Tenmu (672)ig tart az első időszak. Ennek a korszaknak a jelentős költője : 額田王

4
 ぬ か た の お お き み , még a Nihonshokiban is meg van említve mint Tenmu tennó
felesége, akitől 12 dal maradt fent, megengedték neki hogy a császár helyett írjon
verseket (pl. harcba induló versek, a főváros átköltöztetése után az összejöveteleken
tűnt fel). Ám az ezt követő politikai viszály után visszavonult.
2. korszak: Jinshin háború és a főváros Heijoukyouba költöztetése közötti 40 évet öleli
fel (686- ) Ootsuno miko a trónörökös versei vannak, majd Jito császárnő 6
színvonalas dala. Az udvar számára virágzó korszak, mélyen értelmezhető dalok és a
verseléstechnika is fejlődök (makurakotoba stb, tsuiku ellentét 対 句 ). 柿 本 人 麻 呂
かきのもとひとまろ -t Jitó császárnő nagyra értékelte, dicsőítő dalokat is írt, de a
feleségéhez szóló szerelmes dalokat írt.
3. korszak: a főváros Heijoukyouba való költözését követő 20 évvel később, a Nara
korszak első felében. Megszilárdult ritsuryou és a buddhizmus és a konfucionizmus
elterjedt: 老 子 Lao-ce 　 荘 子 Chuang-ce. A waka világában is megjelennek
tudományos elemek, mint a finoman összetett kifejezés mód. Újra elismerték asz
egyéni tudatot, érzéseket is. A császári családból származó költők megfogyatkoztak és
így sokszínűvé váltak a stílusok. Olyan költők is megjelentek,akiknél Kakinomoto
Hitomaro hatása is érzékelhető. Egyikük a tájköltészetet megteremtő 山部赤人　やま
べのあかひと、a bogarak és kis virágok szintjére lement,　山上憶良　やまのうえ
お く ら (Chikuzen tartomány egyik vezető családja), aki már a családnak is írt
dalokat, valamint a szegényekkel való együttérzésről. Van egy trilógiája, Dal az
érzések viszonzásáról (Kanjouwo kaisashimu) A gyermekek szeretetéről(Kora wo
omou uta), (Seken no todomikata wo kanashimu uta) A világban való boldogulás
nehézségéről szóló dal. A születéstől a halálig tartó higgadtan szemlélőnek a versei,
valamint a társadalom alján élő szegény emberek szomorúságát egy párbeszédben írja
le. 大 伴 旅 人 　 お お と も の た び と a hétköznapi világtól eltávolodova az élet
szenvedéséről írt, vele együtt még chókában kiemelkedő alkotó Takamusi valaki is
van(?!)
4. 734-759 a Nara korszak közepi 25 év, a kultúra virágzik, de politikailag holtpont
figyelhető meg, a dalok hogy erre reflektáltak e vagy sem nem tudjuk, de érzelem és
elegancia felé hajlottak. A technikára összpontosítottak, már megfigyelhető a Heian
korszakba való átmenet. Hanyatlik a chóka, és a tanka kezd feljönni. A reprezetntatív
képviselője, a szerkesztő Ótomo no Yakamochi. A manyoushuu utolsó dalaként került
be valami havas vers, ami az örök boldogságért imádkozó verssé vált, ez a kezdetről
szól, ezért az idő örökkévalóságára is utal. Ezt 42 éves korában költötte, de 68 éves
koráig még egy csomót költött, viszont mégis ezt az Ujévi dalt illesztette be utolsónak,
mert az ország jólétét jósolja, így összekapcsolódik az első Yuuryaku cs által írt
dalokkal, így a Manyoushuu az örökkévalóság jelentését hordozza magában.

A Manyoushuunak van még egy fontos oldala, mégpedig hogy a közemberek dalait is közli.
Pl. az Azuma és a Szakimori utakról szóló. 14. kötetbe gyűjtött Azuma utról a keleti
tartományi dialektussal kevert stílusban egyszerű formában van megénekelve a nép
érzésvilága, a Szakimori út a határvédő katonák dalaiként a 20. kötetben van elhelyezve,
családtól való elválás miatti szomorúság és a többi.

5
2011-10-04

Heian kori regényirodalom:

- a Kojikiban és Nihonshokiban vannak összegyűjtve a régi hagyományok (udvari), de

a köznép körében máshogy terjedt el. Lejegezték kanbunban a köznép hagyományait,
majd a kana írás elterjedésével létrejött egy új irodalmi forma, a regény( monogatari).
- A korai regényeket Két nagy csoport: kitalált regények 作り物語 és verses regények
歌物語. Középpontjukban fantasztikus történet.
- Első a Taketori Monogatari, ezt a hagyományt folytatja az Utsukubo és Ochikubo
monogatari.
- Verses regény is ebben az időben keletkezik, ami az utagakikon alapul, és a kitalált
regényekhez épest valószerűbb. Tanka és hasonló verses formák vannak a
középpontjában: Ise monogatari és a Yamato monogatari a legkiemelkedőbbek.

- Taketorimonogatari: ismeretlen szerző, 9. sz vége vagy 10. sz elején keletkezhetett,

ez a legrégebbi regény, már a Gendzsi monogatariban is úgy emlegetik, mint a
regények alapját. Valószínűleg a kínai verselési kultúrában jártas férfi írótól
származhat. A szépség örökkévalóságát megrajzoló mű. Különböző legendákat,
mítoszokat romantikusan dolgoz fel. De a leánykérő nemesek életmódjának
ábrázolásában realitás jelenik meg. A legendák fantasztikus világához képest, itt az
emberi világ is megjelenik, így a legendák regénnyé való átszerkesztését
tapasztalhatjuk. (ebből ered pl. a Yobai szó, amit ma is használnak és ilyen
megkukucskálást jelent)

- Utsuhoumonogatari 　 宇 津 保 物 語 20 kötet, a nemesi társadalom emberi

kapcsolatait rajzolja meg, de regényszerű felépítése hiányos. Szerzője ismeretlen, de
feltehetőleg Minamoto no Shitagou 源順 (sok irodalmi szerző van a Minamotoból, a
másik híres család a Fujiwara 藤原)

- Ochikubo Monogatari 　 落 窪 物 語 10. század vége, témája: mostoha gyerekekről

szól, általában realisztikus stílusban.

- Ise Monogatari 伊勢物語, már nem tusukir, hanem utamonogatari és a szerzője nem
ismert. 10. sz eleje vagy közepe táján keletkezett (kb. a taketorival egy időben)
főszereplő: Mukashi otoko (feltehetőleg Ariwara no Narihiráról 　 在 原 業 平
mintázták), 25 fejezet ?? A hős nemes családba született, de az aktuális politikai
helyzet elnyomja. Olyan ember aki elegáns életet él, semmit nem csinál, ezért csak
teng leng egész életében, ezen a ponton fikció, mert nem teljesen felel meg Ariwara no
Narihirának. Fontosak a szerelmet és a családi baráti kapcsolatokat bemutató részek.

- Yamato Monogatari 大和物語, az Ise monogatari után keletkezhetett verses regény,

amelynek nincs egységes hőse. Középpontjában a kor költői egymásnak küldött versei
állnak. A második felébe legendákat is tettek bele (ikutagawa densetsu 生田川伝説 és

6
 ashikari densetsu ből 　 芦 刈 伝 説 összegyűjtött regényeket tettek bele, amelyek
szerelmi történetek öngyilkosságok stb.)

- Gendzsi Monogatari 源氏物語, a kitalált és verses regények hagyományát folytató és

a waka valamint versek világát magába olvasztó regény., amely a fikción keresztül a
valódi emberi életet közelíti meg és nem fordítva mint az eddigiek. A valóságot
fölülmúló élet igazságát is kifejezte ?! Írója: Murasaki Shikibu 紫式部 és a 11. század
elején keletkezett. Murasaki Shikibu 970 körül született,apja egy tartományi főnök
volt és magas műveltségű ember volt. Murasaki Shikibu gyermekkorától ebben a
légkörben volt, így alapot teremtett, majd Fujiwara Nobutakához ment feleségül és
született egy lányuk, de 3 éves házasság után meghalt a férje és ez a boldogtalanság
vezette a Gendzsi monogatari megírásához 1001 körül. Majd Fujiwara no Michinaga
legidősebb lánye mellett szolgált, és valószínűleg ezért ismerték el írói tehetségét,
ekkor is folytatta a regényírást. Fennmaradt egy naplója is, ahol lejegyzi hogy már
1008 körül regénye elég népszerű volt.

- Szerkezete: 54 fejezetből (könyvből) áll, „chou”. Hikaru Gendzsi 光 源 氏 életét

elmesélő első részből és fiának Kaorunak 薫 életét elbeszélő második részből áll, de
más felbontásban 3 részre lehet bontani.

- 1. rész, születésétől a Jundaijóvá való beiktatásáig tartó beiktatásáig.　Fujitsubo 藤壺、

Murasaki no ue 紫の上. A jólét csúcsán, saját bűnére ráébredve, szorongással töltött
időskora jelenik meg. Murasaki ue meghal, és Gendzsi is gyötrelmesen hal meg a
második részben. 3. rész. Halála után, fia Kaoru tábornok és unokája Mio no mia Uji
rokonokkal való beteljesületlen szerelmét ábrázolja, valamint az emberek közötti
bizalmatlanságot. Egy olyan fatalisztikus világ lesz, ahol még a buddhizmus tanaival
sem lehet megváltást nyerni. Az Ujiban játszódó utolsó 10 fejezet az UJI JUU Chou.
Ez a fajta regényírás, az írás folyamatában alakult ki, vagyis a legendákban gyökerező
idealisztikus világból, fokozatosan megy át a valóságba, ahogyan szembesül a
társadalom visszásságival.

- Stílusa: 300 személy szerepel benne és a történet 74 évet, és 4 császár uralkodását öleli
fel. Alapos és finoman kidolgozott szerkezeti felépítés jellemzi. A személyek
kidolgozása, az érzelem ábrázolás kiváló, a természet ábrázolása ötletes és a kínai
wakák idézése, az újszerű és japán szövegek beemelése is értékessé teszi.

Genji utáni irodalom:

- Yoru no Mezame 夜の目覚 stb. ~ a Genji hatását tükrözik, de csak utánzatok~ fontos
a pszichológiai leírás.
- Sagoromo Monogatari　狭衣物語 ~ bonyolult leírás
- A Heian kor végi dekadencia hatása: と り か え ば や 物 語 a nő-férfi szerepek
fölcserélése

7
A Heian-kor második fele: a regény fejlődése megtorpan, a nemesi társadalom hanyatlásával
a történelmi regény erősödik föl: ~ események, tények ( a nara kori Rikkokushi [ 六国史] és
egyéb történelmi művektől eltérően kanában íródtak)

1. Eiga monogatari (栄華物語) ~ あかぞめえもん　赤染衛門 (író)1092, kiegésztő rsz

(az első rész 30 kötetéhez még 10 kötet). A Rikkokushi folytatása (Uda 887-től
Horikava 1092-ig). A fényűző udvari életet mutatja be, Fujinawa no Michinaga életét
középpontba állítva. Jellemző rá a kronológikus stílus, a hennentai:　編年体
2. OOkagami 　 大 鏡 : 12. század első fele, Fujiwara no Michinaga hatalmáról ír. 850
Mon valaki császár és Goichijó 1025-ig. Jellemzi a színdarab jellegű felépítés és a
Történelmi szereplőkön keresztül való bemutatás, amit kidentainak nevezünk:　紀伝
体
3. Imakagami 今鏡: 1174 után Fujiwara no Tametsu lehet az írója. Takahara császárig
írja le a történelmet, és a kivitelezésére az előző kettő stílusából eredő tapasztalatainak
felhasználása jellemző.　

2011-10-11

Napló és esszéirodalom　日記文学・随筆文学

- férfiak írták kanbun stílusban. Már a 10. század elejétől jelentek meg kana stílusban:
歌あわせ Uta awase, az első kanával írt a Tosa nikki.

Tosa nikiki　土佐日記: Kino tsurayuki 紀貫之 935, útinapló, Kinu Tsurayuki 55 napos
vidéki hivatalából visszatérő útján ért úti tapasztalatai. Toában, ahol szolgált (ma a Kóji
megye környéke), egy gyermeket hagy és így a napló fő témája a szeretett gyermek iránti
kötődés. Valamint ír az utazásról és a hazatérésre vágyódásról. Az író férfi de női
szerepben ír, ezért is használ kanát (onnade), amit nők használtak. Mindenhol
megtalálható benne a furfangos humor. Ez egyrészt az élettel és a társadalommal
szembeni éles kritikai érzék megnyilvánulása, másrészt a kana írásjelek használta tette ezt
a fajta írásmódot lehetővé. A Tosa nikki által feltárt kana prózai lehetőségek öröklődnek a
későbbi női naplóirodalomnak.

Kagerou Nikki　蜻蛉日記 (Fujiwara no Michitsuna no haha 藤原道綱の母 a szerző, ez

a megnevezés gyakori a női szerzőknél, rang, valakinek a valakije). 974 után készült 3
kötetből áll, első-középső-utolsó. Tartalom: Fujiwara npo Kaneie lánykérésétől kezdődik a
974-ig tartó 21 éves házasság. Ő egy vidéki hivatlnok család lánya, aki magas rangú
családba házasodik, aki megszüli gyermekét Michitsunát, de végül nem tud a férjével
harmonikusan élni, ezért lefesti a mű azt a folyamatot, hogy hogyan válik csak Michitsuna
élete egyetlen értelmévé. A többnejűség rendszerében vágyódna a férje figyelmére, de ezt
folyamtosan megsebzik, ezért ezt az állapotot írja le árnyaltan. A Tosa nikkivel kezdődő
kanapróza rendszere tett elehetvé a belső lelki világ alapos vizsgálatát és nagy hatást
gyakorolt a későbbi regényirodalomra, többek között a Genjire is.

8
 Izumushikibu Nikki 和泉式部日記, ez a napló regény stílusban ír a szeretőjével való
viszonyáról, aki Sannomija Atsumichi, egy császári herceg. Ez a szerelem kb. 10 hónapon
át tart, valamivel több mint 140 vers (waka) áll a középpontjában, és a tiszta szerelmüket
írja le.

Murasaki Shikibu Nikki (A Genji szerzőjének is van egy naplója) 1010 körül készült.
Ichijou császár udvarának életébe, Chuuguu shoushinak szolgálva nyert bepillantást.
Pompás palotai események leírásán keresztül, a szerző lelkivilágába is belepillanthatunk.
A napló második részében (Shousokubumi 　 消息 文 ), udvarhölgy társait kritizálja (Sei
shounagon, Izumishikibu stb)

更 級 日 記 Sarashinaniki (Sugaharano takasue no musume 菅 原 孝 標 女 ) A

buddhizmusban és egy saját magának épített képzelet világba próbál menekülni a szomorú
és kiábrándító valóság elől. Végül a szerző beletörődése is kiérződik, főleg miután férje
meghalt.

Esszéirodalom:

- A Kagerou nikkivel kialakuló naplóirodalom ehetővé tette a szerző belső lelki

világába való betekintést. A napló feljegyzések sorozata, ezért az irőrendiség a
középpontjában állt, ugyanakkor ebből született meg egy olyan irodalmi műfaj,
amelyben a napló értékeit megtartva, élesebb kritikával és mélyebb gondolatokkal
tudta kifejezni a szerző gondolatait.

Makura no soushi ( 枕 草 子 ) 清 少 納 言 (udvari pozíció a shónagon). Az utószó egyik

bekezdésében olvashatunk a keletkezés körülményeiről. E szerint a szerző udvarhölgyként
szolgálta a császár egyik szeretőjét (Chuuguu Teishi 中 宮 定 子 - 　 中 宮 彰 子 Murasaki
Shikibu meg neki szolgált, mindketten Ichijou cs idején) ajándékozott neki papírt (soushi), így
lett ez a cím. A párnakönyv inkább hivatalos mű volt. 1004 és 12 között fejeződhetett be. Az
írónő megfigyelései, benyomásasi az udvari életről. Több mint 300 bekezdésből ( 章 段
shoudan) és a bekezdések 3 részre osztahatók: 1. nikkiteki 日記的 udvari szolgálata közbeni
megfigyelései 2. 　 類 聚 的 ruijuuteki, vagyis hasonló dolgok összegyűjtése, ami az ún.
monozukushi (felsorolás, bekezdés) pl. főnévvel kezdődik utamakura stílus(Yama ha----
Kawa ha--- stb) és hogy ezekről mit lehet elmondani; másik stílus: jelző és valami pl. Mono
ha---„ susamajiki mono ha---„ ’szenvedélyes dolog” „atenaru mono ha--- „ ’nemes dolog---’,
ez szívesen használ metaforákat, asszociációkat. 3. 随 想 的 Zuisouteki bekezdések, ez a
leginkább esszéjellegű. Pl. „Tavasszal a hajnal a szép---„ kezdetű, ahol a szerző a természettel
és emberekkel szembeni szabad benyomásait írja le. A Makura no youshi ezen jellege,
elválaszthatatlanul összefonódott az írónő külvilággal kapcsolatos felfogásával, így élénk
színekkel és jó érzékel meg tudta rajzolni a természet és emberiség keresztmetszetét (jó képet
tudott adni a világról), mivel ennek alapja csak a Teishit körülvevő udvari élet volt. Ennek a
szépérzéknek (biteki kankaku 　 美 的 感 覚 )az alapja hajlamos a felszínes nézőpontja, nem
hozhatott olyan mély vizsgálatot ami a több szempontú megközelítésből adódott volna,
azonban éles szemmel és jó megfigyelőképességgel, időnként gúnnyal ábrázolja azt a szűk

9
világot amit látott. Feltűnő az állítmány sokszori kihagyása, változásokban gazdag stí-lus,
amely az érzékeny szépség világát mutatja be, valamint éles kritikai szemmel érdekes (okasi)
ként fogja fel ezt a világot, más ez mint a Genji szomorú világa

Köv óra: Ogura Hyakunin isshu

Heiankor végén: Mesék:

A Nara korszak közepétől elterjedt buddhizmust segítendő, meséket írtak és gyűjtöttek, Nihon
ryouiki. Buddhista mesegyűjtelk jelennek meg. A Heian kor végén a hagyományos nemes
társadalom perifériáján az irodalmi irányokat keresés figyelhető meg, ennek konkrét formája a
nemesség által történő mesefelhalmozás, ahol nem csak udvari témák hanem mindenfélék
megjelentek.

Konjaku Monogatari: 今昔 物語 12. század első fele, szerzője ismeretlen. Több mint 1000
mesét foglal magába, india, kína. japán három részből áll, ami az akkori embereknek az egész
világot jelentette. Tartalom: buddhista és világi történetek. Ekkor Indiát : Tenjiku-nak　天竺,
Kínát pedig Shintan-nak 　 震 且 nevezték, Japán pedig Honchou 　 本 朝 . A buddhizmus
terejdését mutatja be, a világi vonalon is az ehhez kapcsolódó emberi tevékenységet, a
felemelkedő vidéki szamurájságtól, az átlag embereken át mindenki megjelenik. Akiknek a
kaotikus korszakot ügyesen átvészelő alakjukat, egy kiváló irodalmi műben örökíti meg a
Konjaku. A szerkesztő mély érdeklődése az emberek iránt megfigyelhető, ugyanakkor a
megszilárdult In-sei általános tendenciája is kapcsolódik hozz, amely felidézi és összegzi a
dinasztiák fénykorának kultúrát. Szövegében a kanjinál kis katakanával egészítette ki a kínai
szöveget. Ez a határozott és megnyugtató stílus illeszkedik a szövegeke hangulatához.

2011.10.25

Középkor (Chuusei 中世, Kamakura-Muromachi, Nanbokuchou, Azuchi-Momoyama) 1192-

1603

A nemes osztály hanyatlása és a bushi osztály felemlkedése, a köznépi társadalom fejlődése

figyelhető meg .Kultúrtörténeti szempontból: Az udvari esztétika és a vidéki, népi elemek
formáinak összeütköztetése figyelhető meg, fontos a kor átmeneti jellege.

Regényirodalom (Monogatari irodalom): Erős nosztalgia a letűnőben lévő udvari társadalom

iránt. Ezért a Kamakura időszakban készült művekben az udvari szerelmi történet áll (giko

10
monogatari) a Genjit utánozták. Később megjelentek a háborús és történelmi regények. A
Kamakura első éveiben készült kritikai írások:　無名草子 Mumyou zoushi Fuyou wakashou-
ban sok monogatari neve megtalálható. Fennmaradt: 　住吉物語 sumiyoshi、松浦宮物語
matsuramiya monogatari

Háborús regények előfutárai: 将 門 記 　 し ょ う も ん き . Ezen kívül a háborúk történetit

megörökítő 保 元 物 語 　 ほ う げ ん 、 平 治 物 語 　 へ い じ ezek már az újfajta bushik
eljövetelét jelezte. Erős benyomást keltő történetek a hősiesen harcoló, Minamoto no
Tameteomo története a Hógenben, vagy a Heiji-ben a Minamoto no Yoshitomo (elesett)
szeretőjének, Tokiwának és annak gyermekeinek története. Mindkét regénynek ismeretlen a
szerzője, de akéziratok a 13. századan keletkezhettek: wakankonkou 和 漢 混 交 文 stílus,
kevert japán és kínai .

Heike monogatari 平家物語. Ismeretlen szerző kb. 13. század.

Tartalom: A Heike és a Genji családok. A Taira ház felemlkedett, és Taiyra no Kiyomori 平

っ 清 盛 a Daijoudaijin pozicióig jutott, de erőszakos önkényuralma miatt Heike ellenes
mozgalmak szervezpdtek. Minamoto no Yorimasa szembeszegülésével kezdve., a különböző
tartományok Genji tagjai, Min. No Yoritomo egymás után hadsereget állítottak fel. Kiso no
Yoshinaga　木曾義仲 előretörése következtében a Tairák elmentek a fővárosból (Kiyomori
meghal), de mivel ő is erpszakos volt, Minamoto no Yoshitsune legyőzte. A Minamotok
elsöprő veresége, míg végöl Danno uránál 壇ノ浦 összeomlik a Taira hadsereg.

Ezen kívül megtudhatjuk szomorú sorsú nők történetét is: Gio, Kobo( a császár pártfogását
élvezte). A műben erős buddhista hatás érződik: a halállal és az elválással szembesülő ember
érzéseit meghatóan ábrázolja.

Stílusa: A kézirat a 13. század táján készülhetett, de valszeg átszerkesztették és kiegészítették

miután a biwán játszó szerzetesek heikyoku néven előadták. A sok mesélő és olvasó
továbbadásával mindig módosult. A Genpei jousuiki, ami a Kamakura végén keletkezhetett
szintén egyike egy ilyen folyamaton átment műnek. A HEIKE kínai és japán szavakkal,
illetve buddhista és hétköznapi szavak képezik a szöveg alapját, ami elkápráztatóan lírai, 5 és
7 szótagos versek is találhatóak benne. A háborús történetek egyik legjobbja. A későbbi,
színpadi youkyokuk és a mese stílusú otogiyoushik, valamint színművek joururik témájául
szolgál.

Taiheiki:　太平記 szerző nem ismert, a kéziratz a 14. század közepe.

A történet kezdetekor Gidaigo császár elárzulja a Hójó házat, a továbbiakban szuó van a
Kenmu kormányzat bukásárüól. Az Északi és Déli házak vitájának közepette létrejött
Ashikaga sógunátus létrejöttél, végül Hosokawa valami miniszternek a fővásorba érzeésével
zárul. A Genkó korzsak (Mongol) zavargásait is leírja, valamint az Északi és Déli dinasutiáék

11
belháborúit középpontba helyzeve az uralkodü udvart, szamurájokat, vándor szerzeteseket de
csavargókat is, az egész korszakot összetetten ábrázolja objektíven.

Az a fajta egységes szemlélet, ami a Heike monogatariban megjelenik ( a siker útja

hanyatláshoz vezet), ebben a Taiheikiben nem taslálható. De a politikai és a társadalmi
kritika megfigyelhető benne.

Szerzőjeként Kojima Hóshit 小島法師 feltételezik, de nem biztos. De több ember is lehetett,
mivel szerzetesek mesélték. Stílusa kanbun színezetű wakankonkou, és megjelnik benne a
michiyukibun　道行文 (útirajz)

義経記　Gikeiki: Minamotono よしつね　(義経) történetét írja le

曾我物語 Sogamonogatari A Soga testvérek bosszúját írja le.

A tragikusan elhunytak lelkének nyugalmáról emlékeznek meg. Hóga mononak vagy Sóga
mononak is hívják:

Történelmi regények:

Különböző háborúk egymás után, melyeknek során a nemesek teljesen lehanyatlottak és a

harcosok szereztek politikai erőt. Ez a fontos történelmi fordulópont eredményezte a háborús
regények mellett a történelmi regények és tanulmányok létrejöttét. Ilyenek pl. a kagami-k,
Mizukagami　水鏡　és a Nanbokuchou korában készült Masukagami: 増鏡, kifinomult giko
stílusban íródott. Szerzője a császári udvar után való vágyódást írja le, így az Ókagami (Heian
kor) után a 4 nagy kagami egyike.

Elméleti írások közül: 1220 Gukanshou 愚 管 抄 , szerzője Jiee 　 茲 円 , Jinmu császár és a

Jókyuu éveit írja le, valamint a korzsakot irányító eszmét írja le, és a császár és a bushik
egyöttműködését hangsúlyozza.

説話

Új érdeklődés: vidék és egyszerű emberek élete. A buddhizmsu terjedésének következtében a

szerzetesekről szóüló mondák valamint a buddhák és istenek csodatételeiről számos tanmese
keletkezett. Ezért nagyon sok setsuwa keletkezett, ezért a setsuwa korának is nevezhetjük a
korszakot. Más műfajba tartozó műveket is felhasználtak, háborúsok, otogizoushi, youkyoku
(verses színpadi mű)

Ujishuimonogatari　宇治拾遺物語 1221, 200 fejezet, szerző nem ismert, egyszerű japán

stílusban: wabun-ban készült, ami könnyebben értelmezhetővé teszi. Többek között elzüllött

12
szerezeteskről, tolvajokról, erős nőkről és hasonló vidám elbeszélések érdekesek és újszerűek.
A kobutori jiisan (púpos öregember) vagy szerencsejátékosok stb, népmesei elemek,
összefüggés nélkül, szabadon következnek egymás után. A felszabadult és kedélyes
elbeszélésmód mögött mély és értékes tartalommal bíró történetek vannak. A Heiankor végén
írt Konjaku monogatarival egyenértékű, és a setsuwák között kimagasló mű.

Jukkunshou　十訓抄 tíz történet, és a 古今著聞集　ここんちょもんじゅう, mi az Uji után

a legterjedelmesebb setsuwa gyűjtemény.

Bukkyousetsu: 仏教説話 szintén setsuwák, de buddhista művek, Taiyra no Yasunori által írt
Hóbutsushu　宝物週, és a かものちょうめい　鴨長明　Hoshinshu　発心集, témájuk
hogyan kell elkerülni a kísértést és hogyan kell a ragaszkodástól megszabadulni.

Saigyou　西行 (szerzetes de híres író): Senjuushou　撰集抄

Mujuu 無住　Shasekishuu 沙石集

Otogizoushi: 御伽草子 illusztrált mesegyűjtemények. A középkor végére a giko monogatarik

(Genjit utánzó művek) vesztettek népszerűségükből, és helyettük szélesebb olvaóközönségnek
készült mű, tekercsek, sorozatos füzetek jelentek meg váltoizatos tartalommal. Egyszerű
emberekről szóló sikertörténetek, vagy humorsak. Pl.　一寸法師　いっすんぼうし、もの
くさ太郎, vagy örökbefogadott gyerekek nehéz sorsáról, vagy szerzetesekről.

Előfordult hogy a korábban keletkezett monogatarik leegyszerűsödtek, vagy a néposzerű

történetek egyszerűbb formára alakultak.

Keresztény irodalom: A Muromachi végén (1333-1573) érkeznek kereszutény hittérítők, akik

nyelvtanulás céljából latin betűkkel fordítottak európai műveket és ilyne tartalmú dolgokat
japánul is írtak: Izoho monogatari (Ezópusz meséi)　伊曾保物語, vagy pl Krisztus doktrína
どちりなきりしたん, megjelnik a Nippo jisho 日葡辞書, a japán portugál szótár. Jezsuiták
által kiadott Heike monogatari, Amakusa heike. Ezek a korabeli beszélt nyelv megismerése
szempontjából nagyon értékesek.

Tsurezuregusa és Hójóki nyomtatni!!!!

2011-11-15 (előző óra anyaga másolva!)(még nincs meg)

13
Fuushikaden ???

和歌　連歌 – Kamakura kor

藤原俊成　Fujiwara Shunzei és 藤原定家 Teika fellépésével fejlődtek tovább.

A császári udvar támogatta (Gotobai cs), rivalizálva a kamakurai kormányzattal, az udvar,

hagyományos kultúrában helyet foglaló waka költészetet támogatta.

1200-ban: Hyakushuwaka　百首和歌 és a　千五百番歌合わせ-t megrendezése köthető 後

鳥羽院 (Gotobaiin császár maga is kiemelkedő verselő volt)

新古今和歌集 (Shinkokinwakashu) a kor egyik kiemelkedő gyűjteménye, hat szerkesztője

van: Fujiwara no Teika, ebből a családból van még Ariie (Még rajta kívül 2), Minamoto no
Michitomo és még egy, és Jakuren szerzetes, 1204-ben állítja össze. Létrejöttének hátterében:
1201-ben az udvarban felállítottak egy wakadokorot , wakahivatalt, és ugyanebben az évben
elrendelte ennek az összeállítását. Gotobaiin maga is átválogatta a verseket, és még ezek után
is számos módosítást indítványozott.

Tartalma: 20 kötet, és ~2000 versből áll. A legtöbbet Saigyou 西行 szerepel. Ezen kívül Jie
(szerzetes), Fujiwara shunzei no musume, a császári családból költők, valamint az
összeállítók. Technika: az első és harmadik szakasz (ku), 句 és a ku utáni szünet a hatsukugire
初 句 切 れ 　 , valamint a versszakaszt főnévvel fejezik be: Taigendome 体 言 止 め (ma is
használt ez pl. újságírásban). Sok a honkadori (motívumkölcsönzés) 本 歌 取 り
klasszikusnak számító dalokból. Sok az Isze és a Genji világát alapulvevő mű.

Észrevehető tendencia a szimbolikusság, hangulatok megjelenítése és a regényesség. Ennek

oka a zavaros társadalmi viszonyokat elutasító, a régi császári udvarba való visszavágyás.

Fujiwara no Teika: apja Shunzei által sokra tartott misztikumot továbbfejlesztette: ( 幽 玄 ).

Hátrahagyott nagy szám, álomképszerű, tisztán esztétikai értékű wakát, amely a nem evilági,
érzéki szépséget fejezi ki, és a youen( 妖 艶 ) érzéki szépség és az ushin 　 ( 有 心 ) mély
hangulatiság kifejezését tűzi ki célul. Ez a kokin wakashu stlus.

Ezzel csúcspontra jut a korabeli udvari irodalom, ami a későbbi irodalomra is nagy hatást
gyakorolt.

14
Hyakuninishu (百人一首) 1234 után, F. no Teika válogatása, ami a Hyakuninishuka (百人
秀 歌 )alapján születhetett meg. Teni cs tól Juntokuig az udvari költészet legszebb verseit
válogatta össze. Később a wakák világától az egész irodalmi életre kiterjesztette hatását.

Az Edo-kortól a karuta (vmen színpadi Játék) keretében még szélesebb körben elterjedt
japánban.

Gyűjtemények:

Kinkaiwakashu ( 金 塊 和 歌 集 ) 、 1213- Minamoto no Sanetomo 　 源 実 朝 , a harmadik

kamakurai sógun, akit a Hójó cs eltávolított a hatalomból, de irodalmárként hírs. Megkapta
Teika Kindaishuukáját, valami irodalmi iratok, amikból sokat tanult és figyelemre méltúó
verseket hagyott hátra elsőzőr shinkokin , majd manjóshu stílusban. A Meiji kori irodalomban
ez az aranyrög gyűjtemény igen népszerű.

Hachidaiwakashuu　八大和歌集

Juusandaishuu: a Shinkokinshu összeállítása után csökkent a versek népszerűsége,

Shinchokusenwakashu –t 新勅撰和歌集 továbbszerkesztette Teika, de könnyed finomabb és
kecsesebb stílus a Shionkokishutol, ezért a császári költemények alapvető irányvonala lesz.

Teika halálával Fujiwara no Tameie vette át a verselést 　為家、három fia, három irányzat,
három ágra bomlik a család Tameie halálával: 1.ためうじ　為氏　二条にじょう család
alapítása2.ためのび　為数　京極　きょうごく család 3.　ためすけ　為相　冷泉　れ
いぜい család　, uralják majd a waka költészetet.

Versenyszerűen készült a 十三代集, ahová már mindeki írt.

Nanbokuchou-korából ismert költők a Nidzsó csalából Tonna nevű szertezes költő, vagy
Yoshida Kenkó (Tsurezuregusa szerzője), a 13-hoz tartozó Shinyouwakashuut Muneyoshi
Shinnou, a Déli udvar nyomorúságát megéneklő versgyűjteménye ez utóbbi.

A waka verselés egyre inkább a szamuráj réteghez és a szerzetesekhez kerül át. Kiemelkedik a
reizei irányzathoz tartozó Imagawa Ryoushu (今川了俊)　正徹 shótetsu pedig a tanítványa
volt, shinkokin stílusban írtak elég jól. Kokindenjuu　古今伝授 Kokindenju elméleti írás, a
wakaq szavak értelmezésétről.

Waka elmélet: karon (歌論)

A waka költészet felvirágázásval együtt fejéődött a kritikai szemlélet a költők felé, valamint
az alkotási szabályok is kialakultak, ezek összegyűjtése is megtörtént:

15
Kamono Choumei 鴨長明:　無名抄 むみょうしょう、Mumyoushou (az ő nevéhez köthető
a Hójóki)

Teikától ismert a 毎月抄　, milyen hónapban milyen szavakat kéne használni

Renga költészet: füzérvers

Művédszi szintű irodalmi szórkozás forma, a waka első és második szakaszát két különböző
személy költötte, így közösen vesrelve született meg a renga forma. Már a Manyoushuuban is
volt rá példa, de 1127-ben született Kinyoushuu-ban először szenteltek a rengának külön
fejezetet : 5-7-5 77 strófából felépülő tanrenga (rövid) rengák voltak. A heian kor végén
kialakuztl az ezeket összefűzó chourenga (hosszú)

A Kamakura korban a Shinkokinshuu válogatói is szerették ezt a műfajt. Teika kedvtelésből

írt ilyenket, Gotobain palotájában pedig renga találkozót (rengae 連歌会) tartottak.

Két tipusuk: humoros (無心 mushin), és a wakához hasonló hangulatú (ushin　有心) rengák.
A nemesség körében ez utóbbi népszerű. A Kamakura végén elterjed az alacsony rendűek
között ez a fajta stílus, akik cseresznyevirágok alatt összegyűlve a rengaku és a szarugaku
játékokon szórkozva (utánanézni), ilyen rengágat költöttek. A renga ebben a kikapcsolódűsi
formában hanano shita renga néven volt ismert.

Renga gyűjtemények:

1356k. つ く ば 集 　 二 条 吉 本 Nijó Yoshimoto 　 , mestere Kyuusei volt, akinek

közreműködésével megszerkeztette ezt az első császári rengagyűjteményt. Itt lett a wakával
egyenértékű a műfajt.

A Muromachi korban feltűntek új szerzők:

心敬 Shinkei, aki hosszú ideig Shótetsunál tanult az érzékiség (en　艶) a dermetség (hie　ひ
え) és az elhagyatottság (sabi　さび) ideáját kereste. Nemes művekben a sasame koto és a
hitori goto-ban fejti ki művészetelméleti elgondolásait.

俳諧連歌　はいかいれんが: haikai jelentése eredetileg humor v tréfa, a tréfás láncvers a

renga találkozó utáni élvezetes kikapcsolódás volt, ami a kamakura kori mushin rengának a
továbbélése. Ezzel szembeállítható a tisztáén lírai renga a junseirenga. Első Haikairenga
gyűjtemények közül nevezetes: Yamazaki Soukan: Inu tsukubashuu, és az Moritaka senku
(Moritake ezer vesrszakasza), már a modern haikai versek felé mutatnak.

Jövőhét: Edo-kor Haiku nyomtatni

16
2011-11-22 kinsei (koraújkor)

-Az Edo-kor, az a 265 éve, amikor Tokugawa Ieyasu 1603-ban Sekigahara és 1867, utolsó
Tokugawa Yoshinobu sógun ideje közötti időt nevezzük koraújkornak. A kormányzásban
központi egységes hatalom: edo bakufu, alapterülettel rendelkező tartományok han, és szigorú
osztáűlyrendszer kötötte az embereket (shinoukoushou). Ennek a szigrú rendszernek ellenére
az emberek békében éltek. A sógunátus a konfucianizmus és a neopkonfucianizmusra épített,
emelkedett a köznép oktatásának színfonala, kifejlődött az egyedi kultúra és művészet
valamint a mai japánok szépérzékének alapja is ekkor fejlődött ki.

Az irodalom területén nagyjelnetőségű a nyomtatás (fametszet) fejlődése. Ennek oka, hogy a

terjesztés jól fejlődött. Ezért az irodalom, ami eddig kiváltásgos rétegeket érintett (másolás),
elterjed a köznéphez is. Ezért jellemzik ezt a kort a köznépi irodalom: chouninbungaku
szóval. A városi emberek rangja a bushik és a földművesek rangja alatt állt, de idővel jó
életszínvonalhoz jutva, megkívánták a saját irodalmukat. Ennek eredményeként új irodalmi
műfajok tűntek fel, amelyek a mindennapi életről szólnak: kanazóshi, ukiyozóshi, haiku,
joururi, kabuki (e kettő szinpadi). Az e művekben látható városiasság és köznépiesség a
legnépszerűbb eleme az újkori irodalomnak, ez különbözteti meg az elmúlt korok irodalmától.
Ámninncs arról szó, hogy ezt csak a városi réteg írta volna: nem kevés bushi származású
(Chikamtasu Monzaemon, Matsuo Basho) is volt. Valamint nagy részét alkotta a klasszikus
irodalom folytatása: waka és kanshibun.

Két részre lehet osztani akora ujkor irodalmát:

Első időszak: Kamigata (Kiotó, Oszaka) 18. század ig.. Csúcsát a Genroku 　 元 禄
(1688-1704) irodalom jelentette.

-próza: Ihara Saikaku elkezdi az ukiyo zoushit

-líra: Basho haiku költészet irodalmi jellege

-dráma: Chikamatsu Monzaemon: emberi érzések és kötelességek

Második korszak: Edo, felosztható Tenmei 天明(1789ig) és Kasei　化政() irodalmi

korzsakokra.

- Tanuma Okitsugué a teljes hatalom , virágzik a kereskedem, és Edoban szabadság

volt. A bushi osztályban kedvtelésként foglalkoztak írással: ponyva és szórkoztató
irodalmi műfajok: kibyoushi 　 黄 表 紙 (sárga borítós könyv), sharebon 　 洒 落 本
(szatíragyűjtemény) , kyouka　狂歌 (vicces versek)
- Kasei irodalom: a fenti irodalom ekkor háttérbe szorult, de a Bunka bunsei (1804-30)
éveiben újra visszajött, de a bushi osztály visszavonult ettől a műfajból, így eltűnt a
művekből az intellektuális érdekesség, helyette a könnyen érthető könyvek: yomihon
(Novellagyűjtemény, az erkölcsöt tűzi zászlajára: kokkémon (humoros), ninjoumon

17
 (romantikus), goukan (értelem helyett érzelmi). Közönségesebb lett a stílus, de nőtt az
olvasóközönség száma.

Költészet:

Haikai　俳諧: A középkori rengából alakult ki. Nevéből is látszik, hogy a haikai no renga
rövidítése, amely műfaj a rengák között szabados és nép stílusjegyeket viselt és rögtönzésen,
leleményességen alapult. Eredeti jelentése: humor. A Muromachi kor végén: Yamazaki
Sókan, Arataki Moritake által írt haikaiok csupa humorból űáltak, folytatásaként 松永貞徳
まつながていとく (kiotóban élt, és ő alakította ki a haikai formáját, tanítványait teimonnak
hívják (貞門), híresek: Nonoguchi Rihou, Matsue Shigeyori stb, kiemelkedő Kitamura Kigin
北村季吟) A Teimon első haikai gyűjteménye: enokoshuu ( 犬子集)　御傘 (gosan) ebben
foglalja írásba haikai szabályait Teitoku, elméleti írás.

A kiotói teimon haikaiok fokozatosan mesterkélté váltak, ezért megunták. Ekkor jelent meg
Oszakában egy új iskola: Nishiyama Souin 　 西 山 宗 因 által vezetett iskola a Danrin
iskola( 談 林 ): leleményes, könnyed költészet. Nem ragaszkodtak a Teimon általi
hagyományokhoz való ragaszkodáshoz, hanem ellenkezőleg, a haikut a rengával próbálták
szembefordítani. Souin tanítványai a témaválasztásban, szakszavakban és a versek
összeillesztéásében is a különlegességet, féktelenséget kedvelték. Főleg a Yakazu haikai
verseny volt népszerű, ahol az volt a lények, hogy ki tud egy meghatározott idő alatt több
verset költeni, ahol Ihara Saikaku 井原西鶴 emelkedett ki.

A Danrinban is voltak azonban ellenhangok. Pl. Uejima Ogitsura versei közül nem játékos,
hanem színvonalas művek maradtak fent.

松尾芭蕉　まつおばしょう:

Mie megyében lévő Iga ueno-ban született a terület urának, Tódó Yoshitadának szolgálatában,
s urával együtt tanulta a teimon stílusú haiku költészetet. Ura halála után elhagyta otthonát és
Edoba költözött, ahol komoly befolyással volt rá a danri féle haiku költészet is. S bár Edoban
a Nihonbashi területén élt, nem szerette ez a nyüzsgést, ezért Fuku valahol berendezte a basho
remete lakot (bashoan), ahol nyugisan élt.

A Bashou stílus: shoufuu 蕉 風 , legkiforrottabb formájában az egyik tanítvány (Mukai

Kyodai) által összeállított Sarumino-ban 　 猿蓑 　 (mino_ szalmakalap) jelenik meg. Sabi-
nyugalom, shiori-szépérzék, hosomi-mélység azok a kulcsszavak, amelyek műveit jellemzik.

Kezdeti korszak: Danrin féle próbálkozások, és a kínai versek hatása figyelhető meg.

Utolsó éveiben: Sumida gawa, szellemes könnyed verseket ír.

Basho útra kelt annak érdekében, hogy megkeresse a haiku költészet legjobb módját. 1684-
ben írta első úti naplóját Niozarashikikou(野晒紀行), amikor visszatért Miebe. Stílusjegyei:

18
fuukyou　風狂 (elegancia) jelenik meg a Fuyunohi-ben　冬の日. Ezek után: Oi no kobumi
(笈の小文)　(levél az utitáskábol), Sarashinakiko. Legfontosabb útja: Tóhoku és Kokuriku
vidéken tett körút, ahová tanítványával együtt 1689-ben indult, az ez alapján írt utinapló az
Oku no Hosomichi ( 奥 の 細 道 ), verses utinaplószerű haikugyűjtemény. 1694-ben Edobol
ismét ujra indult Kiotó felé, de 51 évesen meghalt betegségben. Utinaplóiban fikció is
található.

Tanítványai : shoumon　蕉門

Mukai Kyorai　向井去来: Shómon valamit írt Bashorol.

Utolsó tanítványa: Enomoto Kikaku　榎本其角, aki a szellemes stílust kedvelte

Tanítványai halálával azonban a stílus egyre közönségesebb lett és elvesztette irodalmi

értékeit (18.sz vége), de felélénkült a haiku újjélesztési mozgalom. Vezéregyéniségei között:
Kiotói Yosa Buson ( 与謝蕪村 )volt. Buson fiatalon Edoban tanult, majd visszatért Kiotóba
(bár Oszakában született), és festő is volt. Több jeles tanítványa volt. Hatással volt rá a kínai
verselés és az irodalmi festészet elmélete, a világtól való eltávolodást hirdette. Újfajta
érzéseket tudott kifejezni műveiben. Művei közül kiemelkedő: ほくじゅろうせんをいたむ、
北寿老仙をいたむ。

Haikai költészet továbbélése: Kansei évei (1804-30), egymás után haltak meg a haiku
élesztési mozgalom képviselői, Basho körül, a haiku atyjaként egyfajta kultusz alakutl ki. Nőtt
a verselők száma, de ezzel párhuzamosan lett egyre közönségesebb az egész. A 19. század
elején jött divatba a játékos haiku költészet, amiért dijat ios osztottak, teljes káosz lett. Olyan
állapotok alakultak ki, amit Matsuoka Shiki (Meiji kori kriikus talán) közönséges és elcsépelt
kritikai megjegyzéseivel illetett.

Ilyen időkben Kobayashi Issa 小林一茶　tűnt ki tehetségével. Szegény családban született,

fiatalon Edoba ment szolgálni, s emelett tanulta a haiku költészetet. Végül hazatért Nagano
megyében, Shinshuban. Gyakori témái az élet nehézségei, parasztiságon alapuló, őszinte
egyéni sorsa, híres kötete: Oraga haru　おらが春。

Hasonló műfajok: senryuu　川柳

-a haikai művészettel együtt divatos volt még a játékosabb elemeket tartalmazó zappai　雑俳
és maekuzuek 前句ずけ, amiket 18. század elején Karai Senryuu 柄井川柳 összegyűjtött egy
kiadványban 、 yanagi daru 柳 多 留 (1765-ben kezdeik kiadni, 1840-ig 167 számig, a
főszerkesztő mindig Senryuu, ezért már 五 代 川 柳 　 V. Senryuuig ment a sor ) és ez egy
folyóirattá fejlődött, amiből a senryuu önálló műfajjá fejlődött. A senryuuban nincs szükség
kigo-ra, szabadasbb közönségesebb forma, de ugyanolyan 5-7-5 verselés. Ügyesen beleszövik
az edoi életet, a városiak életkörülményeit, szoksáait stb. A Kansei reformok után fokozatosan
eltűnt a megfigyelés és a gúny, ezért mesterkélté vált.

19
2011- 11. 29.

Edo korszak regényirodalom:　小説

Kanazóshi( 仮 名 草 子 ): olyan felvilágosító, tanító vagy szórakoztató célzattalé írt könyv,

amelyert főként kanával írtak. Kora újkor eleje. A próza történetében köztes szerepet tölt be a
közéápkori otogizóshi (mese, legenda gyűjteméány) és a tipikus kora újkori ukijo zóshi. Így
számos összetevetőt keverve átmeneti jellege van a kanazóshinak. Asai Ryoui　浅井了意 írt
kitűnő műveket. A kanazóshi szerzői: nemesek, szerzetesek, konfuciánus tudósok, daimjóknál
szolgáló mesemondók (feladatuk a társalgás biztosítása volt), valamint a haikai mesterek is
kitűntek a szerzők közöl.
Ukiyo monogatari 　浮世物語 (Asai Ryoui egyik kitűnő műve), ezen kívül még sok olyan
műve van, amik a későbbiekre is hatással vannak. Pl. Otogi bókó (kísértetek) Tókaido
Meishoki (útirajz)

Ukiyo zoushi: 浮世草子. A középkori mulandóság, buddhista stb gondolat hatására az ukiyo
keserves világot jelent, de a koraújkorban a békében megváltozott a kanji. A középkori
elemeket teljesen még nem törli el akanazóshi, ezért inkább innen kezdve alakul ki a kora
újkori regény. Első ilyen mű Ihara Saikaku 井原西鶴: Kóshoku Ichidai Otoko　好色一代男
(1682) c. írása, ami egy nőcsábászról szól.

Ezután a Tenmei korzsakig (közel 100 évig) folyamatosan adták ki ezeket a regényeket Ósaka
és Edo központtal.

Ihara Saikaku, tehetős ósakai polgár. Először Sóin tanítványaként haikai költőként tűnt ki,
híres volt kötetlen, oranada ryuu (holland stílus) stílusáról. Nihiyama Sórin halála után kezdett
először regényeket írni. A Kóshoku ichidai otoko, 54 fejezeten keresztül mutatja be Yunosuke
erotikus kalandokkal teli életét, miközben a klasszikusokta (Gendzsi és Isze) parodizálja. A
korabeli szokásokra támaszkodva merészen és újszerűen mutatja be a téműáot. Emiatt nevezik
az ilyen stílusú műveket kóshokumono-nak 好 色 も の (). EzEN KÍVÜL Kóshoku GONIN
ONNA, Kóshoku ichidai onna, ahol egy asszony buja életét és bukását örökíti meg.

Ezen kívül van még chounin mono 町人もの(városi életről szóló művek): Ihara Saikaku nagy
érdeklődést mutatott a városi emberek pénzközpontú életmódja iránt, elsőként írt jóninmono
常 人 もの : Nippon eitaikura 日本 永代 蔵 (A japán kifogyhatatlan raktárak), ami a hogyan
legyünk dúsgazdaok kérdéssel foglalkozüó modellregény.　世間胸算用　せけんむなざん
よ う , újévi és szilveszteri művek. Nyelvezetében a klasszikusok finom szavai és vulgáris
elemek, valamint a beszétlnyelvi szövegelemek keveredésével egyfajta lírai próza jön létre.
Stílus: alany és állítmány kihagyása, a rentaikei (ragozómód)-dal való mondatzárás. Ez
asszociákat hoz elő, így sok a nehezen érthető rész, de ez a szabad élettel teli stílus
kapcsolatban áll a szabadsgot hirdető tartalommal, így lenyűgöző hatást ért el.

Yomihon 読本

20
Korábbi és későbbi stílusra oszlik, Kamigata 上方 – Zenkiyomohon　前期読み本, későbbi
Edo- Kókiyomohin　後期読み本

Zenkiyomohon: A képes könyvekkel szemben, főleg olvasni valót kínáló szöveggel teli
könyvtípust jelentett eredetileg. Kezdete: Tsuga Teishou 　 都 賀 庭 鐘 kiadja fuzrcsa
történeteket tartalmazó történeteit. Jelentős hatással volt rájuk a kínai köznyelvi stílus. Más
írások Takebe Ayatari a szerzője a japán stílusban (wabun) íródott 西 山 物 語
Nishiyamamonogatari-nak. Színre lépett még Ueda Akinari 　 上 田 秋 成 (kokugaku tudós),
aki Tsuga Teishounáűl orvostudományt is tanuéta. Ueda egy ósakai kereskedőcsalád nevelt
gyermeke, meírta a yomohon legkiemelkedőbb művét az Ugetsu monogatarit (16--)　雨月物
語 . 9 kísértettörténetből álló elbeszélés gyűjtemény, amelyben kiválóan jeleníti meg az
emberfeletti jelenségeket és az ehhez kapcsolódó emberi érzelmeket. Későbbi éveinek
kiemelkedő műve a Harusame monogatari　春雨物語, ami 10 részből áll, és Ueda páratlan
történelemszemlélete mutatkozik meg benne. Wakankonkoubun stílusban aprólékosan
kidolgozott művek, némi szomorúsággal megfűszerezve, így a természetfölötti témát
hatásosan alátámasztja.

Kókiyomihon: 19. században a yomohin áttevődik Edo központba. Santou Kyouden　山東京

伝 teremti meg az alapjait. Már népszerű volt más műfajban, de a Kansei reform cenzúrája
után áttért erre a stÍlsura, Chuushin Suikoden, Inazumabyoushi stb kiváló művei vannak.
Utána Kyokutei Bakin 曲 亭 馬 琴 vált a késői yomihon kiemelkedő írójává, még Santo
Kyodent is túlszárnyalta. 96 kötetből és 106 részből felépülő monomunetális regényét a
Nansou satomi hakent 南 総 里 見 八 犬 伝 28 év alatt fejezte be. Eseményekben gazdag
szamurájtörténetek, sok olvasót nyűgözött le a sógunátus végétől a meiji korig. Kyokutei
Bakin még írt: Jinseki Yomiharizuki, Sanshichi zenkana ??? műveit. Van egy trilógiája:
Sandai kishou ( 曲 亭 記 章 ). Bakin yomohonjainak jellegezetssége: mesterien aprólékos
cselekvényterv megalotásánál alkalmazott gondolatok: ingadózó 因果応報(erkölcsiség és ok
okozat összefüggése)、勧善懲悪　かんぜんちょうあく( a gonosz elnyeri büntetését, a jó
pedig méltó jutalmát). Sőt a műveit racionálisan megszerkesztő Bakin miközben a kínai
prózaelméletet követte, megalkotta saját prózaelméletét is, ilyen típusú művei is vannak:
Haishi nanahousoku. Stíluskönyv: 滑稽本　こっけいぼん 1751-64 között korai kokkeibon,
szórkoztató, népszerű, buddhista tanításokkal teli humoros kötetek. Jellegeztes darabja:
Tóukaidouchuu Hizakurige 　 東 海 道 中 膝 栗 毛 , szerzője Juppensha ikku ( 十 返 舎 一 九 ),
élőnyelvi stílusban íródtak ezek, de kevernek bele olyanakat mint a kyóka ( 狂 歌 ). Ehhez
képest későbbi történetek a Shikitei Sanba 式亭三馬 által írt Ukiyofuró 浮世風呂 és Ukiyo
ddoko 浮世床, mivel a társasági élet központja a közfürdő és a borbély, így ezek az írások jól
visszaadják az ott járó kelő né és férfiak, idősek és fiatalok beszédstílusát, valamint a békebeli
állapotok hétköznapjait. Shikitei Sanba megpróbálta lejegyezni a közemberk mindennapi
beszédjét, amire nagy hatással lehettek a művészetek: rakugo 　落語 és a ukiyomonomane
浮世物真似.

Ninjoubon (人情本), érzelmes, szerelmes regények, amelyek a késő yomihonból vették át a

kompozíciós technikákat. A sharebon-ból pedig a valósághű eseményábrázolsát. A

21
cselekmény nem korlátozódik az örömnegyedekre, hanem egy férfi és számos nő közötti
kapcsolatot mesélel el szenvedélyektől fűtött atmoszférában. Az olvasók főkétn szerelmre
vágyakozó asszonyok, lányok voltak. Egyik kiemelkedő szerző: Tamenaga Shunsui, 為永春
水, azonban a reformok idején megbüntették a közerkölcsök megzavrásáért, így a ninjoubon
korszaka lehanyatlott, de a meiji korban az egyik irodalmi irányzatának (kenyuusha) nagy
hatással volt.

Kusazoushi(草双紙), olyan képeskönyvek, amelyek 1673 és 81 között tűntek fel. Idővel mind
a borítás mind a tartalom változott. Változatai sorrendben: akahon　赤本, kurohon　黒本,
aohon　青本, kibyoushi　黄表紙 és goukan 合巻 (összefűzött kiadvány). Shitakiri suzume,
Sarukani gassen gyerekmesék az akahon sajátjai voltak. A fekete és kék könyveket
párhuzamosan adták ki, tartalmilag már felnőtteknek íródott, sok volt a színdarabok tartalmát
ismertető könyv. A kibyoushi: szerzők: Koikawa Harumachi 恋 川 春 町 　 近 々 生 成
Kinkinseisei című műve 1775, e mű által változott át a kusazoushi felnőtteknek szóló
képeskö9nyvé, ami a mindennapői életet valósághűen jeleníti meg. Ezután a művek jellege is
aprólékosan kimunkáltá vált, ekkor született pl Santou Kyouden Edo umare no kagayaki stb.
De a Kansei reformok után , 1787-93 ig ezeket is erősen cenzúrázták, utána eltűnt az a
groteszk humor, amely a kibyoushi eredeti sajátja volt, így erkölcsi tanítások, vagy bosszúálló
történetekkel teli művé vált. Gókan, összefűzött kiadványok létrejöttét az segítette, hogy a
hosszú történetek népszerűvé váltak. Kiváló képviselő: Ryuutei Tanehiko 柳亭種彦, 偽紫田
舎 源 氏 Nisemurasakiinakageni, a Genji paródiája. De az ő műveit is a Tenpó reformok
(1841-43) ideje alatt betiltják, mivel Tokugawa Ienari sógun szeretőinek az életéről irt. A
Meiji kor elején azonban ez a gókan típus nagyon népszerűvé vált és tömegszerűen adták ki.

2011-12-06

Edo korszak előadó művészet 芸能: kabuki, joururii, kokugaku

浄 瑠 璃 　 じ ょ う る り : Minamoto no Yoshitsune Ushiwakamaru történetét

továbbfejlesztették, és Joruri hercegnő szerelmével foglalkozó Joruri monogatarit megírták és
vak szerzetesek japán hangsezerekkkel (ógi byoushi 扇拍子 és biwa　琵琶) kísérték. Később
szájról szájra terjedt, és innen ma a neve. Klasszikus jóruri: először shamiszennel kísérték és a
bábjáték kapcsolódott benne össze, ebből lett a ningyou joururi 　 人 形 浄 瑠 璃 az Edo-kor
kezdeti időszakára. Különféle joururi iskolák léteztek mindenféle városoknak megfelelően
két típus: Edo: heroikus kinpira dallam a divatos, Kiotóban a kifinomultabb kadaiyu
dallamok.

Muromachi kori színtársulat: Takemoto Rirayuu az alapító , aki 1684-ben Ósdakában

megnyitotta a Takemoto 竹 元 座 társulatot. Itt forgatókönyvíróként volt Chikamatsu
Monzaemon　近松門左衛門, aki hamar népszerű lett és a jóruri világot meghódította: Gidai
valami??

22
1686-ban megírja a Shussei kagekiyo 　 出 世 景 清 -t. Két típusú művei: köznép életével
foglalkozó　世話もの (Sonezaki shinju　曽根崎心中 1703, Meido no hikyaku　冥土の飛
脚, Kyujitsu hinikuron), másik a kor drámák 時代もの (Kokusenya kassen is ide tartozik: 国
性爺合戦) történelmi események, hagyományok legendák jelenenek meg témaként.

Shinjuu művek: E művekben a giri 　 義 理 és ninjou 　 人 情 miatt kettős öngyilkosságot

elkövető emberekről írnak. Sonezaki shinju-ban 7-5 gördülékeny strófákban kifinomult stílus
van, magával ragadó varázslatos mű.

Chikamatsun kívül jelentős még, ugyanott az Ósakai Dótomboriban megjelenő とよたけざ

豊竹 座 társulat forgatókönyvírója Ki no Kaion 　紀 海音 . 1750 körül azonban mind kettő
megszűnik, mert hanyatlik a népszerűsége.

Ezek után jön a Kabuki 歌舞伎, ami a kabuku (furcsa megjelenésű, különös viselkedésű) ige
főnevesített formája. Mint előadó művészet, egyfajta szabad korszellemben bukkant fel. Az
Edo kor elején, az Izumoi nagytemplom középrangú szerzetesnői, mellkasukon keresztet,
oldalukra kötve dísztököt hordva, kiotóban kabuki táncot hordtak, ez ak okuni kabuki, ami
ösztönözte az onna kabuki megszületését. De ez az erkölcstelennek vélt dolog a sógunátus
tilalmába ütközött, így a fiatal fiúk kabukija, a wakashukabuki lett divatos. Azonban ez is
erkölcstelennek lett bélyegezve és 1652-ben betiltották, ezután a yaroukabuki 野 郎 歌 舞 伎
(férfi) alakult át, de ez vonzereje szempontjából kedvezőtlenebb volt, ezért a művészi
techinkák finomításával igyekezett a népszerűségét kialakítani.

1688-1703 (A genroku kor) a kabuki elkezdett fejlődni. Ez Kamigatában és Edoban virágzott.

Kamigatában tűntek fel a férfi és nő románcát feldolgozó wagoto 　 和 事 darabok híres
színészei: Sakata Tójúró　坂田藤十郎, aki a nőket megjelenítő　女形-ban jelenik meg. Neki
írt pl. Chikamatsu Monzaemon forgatókönyvet.

Edoban is feltűntek híres színészek: aragoto 　 荒 事 , erős durva harcias bushi, vagy
emberfeletti démonokat megszemélyesító típus: Ichikawa Danjuurou 市 川 団 十 郎 és
Nakamura Shichisaburou　中村七三郎 a wagotoban jeleskedett.

Fokozatosan születtek híres forgatókönyvek is. A kabukiban figyelemre méltóak a drámai

elemek megjelenése. A bonyolult történeti szálak fejlődése és az emberei érzelmek ábrázolása
szempontjából a jóruri a kabukinál előrébb járt, ezért a 17. sz végén a jóruri még hátraszorított
a kabukit, ekkor érkezett el a kabuki újjászöületésének kora a 18. sz-ban: Namiki Shouzo　並
木正三, aki átvette a jóruri mű hatásait, és a kyougen (Humoros kabuki) bonyolult történeti
szálát átvette, a színpad berendezését pedig az addigiaknál nagyszabásúbbra tervezte. Olyan
művek: Sanjuukoku yofune no hajimari　三十石艠の始まり

並 木 五 瓶 Namiki Gohei, aki Edoba ment , szellemes könnyű művek: Gohiki kanjinjo,
Minamoto no Yoshitsune tetteit örökíti meg.

23
19. sz eleje: Az Edo kabuki éretté válásának kora. E korszak legkiemlkedőbbje: 4. Tsuruya
Nanboku　鶴屋南北　(四代) Speciális írói stílusát kizewa mononak hívják, ami a feudális
társadalom alsó rétegeiben élő emberek életét ábrázolja, ahogy ezt a Tókaido YotsuyaKaidan
東海道四谷怪談 kísértettörténetében is jól bemutatja a korabeli társadalmi helyzetet. Halála
után már nem volt több író. Egy ideig stagnálás, de a bakumatsu idején, a meiji kor kezdetéig
Kawatake Mokuan　河竹黙阿弥 jeleskedett, aki az Edo kabuki utolsó virágzását hozta, nála
atolvaj, betyártémák, shiranamimonok vannak. Pl. Sannin ---?　三人吉三・・・ 7-5-7 stílus

Kokugaku ??

24