02.20.

Japán találkozása a modern tudománnyal és társadalomtudománnyal

Egyes ágaival a találkozás nem okozott problémát, csak megrázkódtatást, hogy Japán el van maradva.
’50-es években már kiküldenek külföldre fiatalokat, ez a 60-70-es években felgyorsul. Sok mindent
hazavittek, ez az egész összhangban volt az imperialista terjeszkedéssel. Gyorsan, eredményesen
zajlott le az átvétel. Probléma: szembesültek azzal, hogy ez az egész más kulturális talajon nőtt.
Szervezetileg, intézményileg gyorsan megy, 1907 – szociológiai társaság, kindaitai – felzárkózás a
Nyugathoz. Spencer – szociáldarwinizmus átvétele, „survival of the fittest”, beleillik a Meiji filozófiába
– passzol a fuku kyouhei-hez.

Kume Kuntake esete – a Meiji kor egyik oszlopos tagja, az Iwakura misszió titkára. Kéziratos kötetként
a misszióról több, mint 100 kötet, mindenről írtak, nagyrészt Kume jegyezte le. Oubei Kairan Nikki
„Nyugati körbejárási feljegyzések”. (1998-ban megjelent értékelés az Iwakura misszióról + Zenzen
professzor könyve alapján:) 1892-ben Shikai c. folyóiratban cikk (történelmi társulat) – „Shinto is an
outdated custom of heaven worship”: kiverte a biztosítékot. Mi az, hogy valami máshoz meri
hasonlítani a sintót??? Magas kinevezések, de ezek után mindenről lemond… ’82 márc. 4.-én
megkapja a parancsot, 30: resigned a sordered. 1903-ban Ókuma felkéri, hogy publikáljon egy
könyvben, de itt már sokkal visszafogottabb.

2 ajánlott tanulmány ezzel kapcsolatban: E. Grimmer-Solem: German Socail Science (2008)

Y. Zhong: Formation of History (2012)

„What is more surprising is that none of his collegaues choose to raise a word in his defense.”

Tokiói Egyetem: a bakumatsu idejében alapítják az előkeretet – banshou shirabesho = a barbár iratok
tanulmányozásának irodája, ebből nőtt ki a Tokiói Császári Egyetem – teljesen más fejlődésmenet,
mint Európában, az államhoz is más a kapcsolat. Shidoukyoukan része a kan még mindig tisztet
jelent, oktatási tiszt. Egyetemi, civil autonómia nem volt… A császári állam szolgálatában a
bürokratikus elit utánpótlását szolgálja. Az összehasonlítása a sintónak valamivel így lehetetlen volt…
Ismerni kellett valamit a világról, de a könyvek elzártak voltak egy szűk réteg részére. Létrejöttek
egyletek, de voltak bizonyos kérdések, amelyekhez jobb volt hozzá se érni. 1945 után vált szabaddá a
társadalomtudományok kutatása.

Szélsőséges mértékű instrumentalizmus: Fukuzawa Yukichi vallásról tett kinyilatkozása – át kéne térni
a kereszténységre, mert az olyan sikeres…

Az ie kérdésköre

Kulcsfontosságú szerepet töltött be a Meiji kortól a modern Japán történetében és

önértelmezésében, az 50-60-as évektől kibontakozó japán társadalomtörténeti kutatás derítette ki a
800 éves történetét, addig tabu volt a kutatása. Meiji kortól II. vh végéig örökkévaló, japán
sajátosságnak tekintik. 20. sz. eleje: shúshi tankönyvek, ie: öröktől fogva örökké fenn kell állnia. A
legfontosabb az ország iéje = KOKKA. Ennek semmi köze a más országban családnak nevezett
egységhez. Császári trón is öröktől fogva örökké tart, mindenben tévedhetetlenek… 1946 jn. elsején
Showa cs. lemond isteni mivoltáról – ningen sengen.
A 18-19. sz.-ban a japán család nagyon bomlékony, óriási arányú válások. 20.sz. elejétől
stabilizálódott, ebben jelentős serepe van annak, hogy a Meiji szabályrendszerben kodifikálták a
családi jogokat. Az 1880-as években már lépések történtek a jogrendszer, családi jog kidolgozására
heves viták közepette. Azt is szentségtörésnek tartották, hogy az ie-ről barbár módra törvényt
hozzanak… polgári törvénykönyvben. Érv mellette: instrumentalista álláspont – Nyugat csak akkor
fogadja el őket, ha van ilyen. Családjog: teljesen az iéken alapul. A 98-as modern törvénykönyv az
egész népességre kiterjedt. 45 őszén a megszállók bezúzták az összes shúshi tankönyvet. Friedrich
Tagyie írt róla.

Tenkó: köpönyegfordulás, pálfordulás. 1. fejezet: 45 előtti, 20-as évek 2. felében bukkan fel
fogalomként – börtönbe került kommunista vezetők köpönyegfordítását jelölte. 2 ilyen vezető
megtagadta a nézeteit és írásba is adta – súlyos nyomás, bántalmazás hatására, vagy a családtagokon
keresztül mértek rájuk nyomást. 2. fejezet: 45 után az értelmiségiek balra, szélsőbalra stb. tenkóztak.
Bár az izoláltság jobban megkímélte őket, ott is volt ilyen. 45 után megindult mindennek az
átértékelése. (History of Showa Japan – Showashi ajánlott). 45 után az ie teljesen befeketült, a teljes
megsemmisülés egyik bűnbakjává tették. Japán nem demokratizlódhat, ha nem takarítják el az ie-
rendszer utolsó romjait is… Az emberi jogok listája ma már hosszabb, mint Amerikában… Kawashima
= családszociológus, ő is leírta az ie eltörlésének fontosságát.

1963: Economistnak megjelenik egy tematikus Japán száma, kezdenek Japánra felfigyelni – 10 év alatt
megduplázni a nemzeti jövedelmet, ez 7 év alatt sikerült. Mi lehet az oka? 67-68: 2. világgazdaság
lesz. Statisztikailag még senki nem produkált ilyet… Angus Maddison: adatbázist állított össze, híres
grafikonja bemutatja, mi történt. 2010 augusztus: Kína lehagyta, de az egy főre jutó GDP-ben 95-100.
helyen van. Japán csoda magyarázása: daisensei: Murakami Yasusuke és szerzőtársai (Sato Seizaburo
pl.), 1979-ben megjelentették híres könyvüket 3-an: Bunmei to shite no ie shakai. Ez megjelenik
angolul, a 80-as évek elejétől , Journal of Japanese Studies ’84: Murakami angol összefoglalót ír róla.
„Az ie társadalom, mint civilizáció”. Japán, mint külön civilizáció: fő érve az iében rejlik, a civilizációs
önállóság döntő ismérve. Éles vita az újság hasábjain ezzel kapcsolatban a 84/85-ös évfolyamban, de
a vita ennél sokkal szélestávúbb volt. 70-es évek közepe táján változások, amelyek végleg betesznek
az intézménynek. Murakami az ie kialakulását a 12-13. sz.-ra teszi. Az uji ciklus lecseng, a 11-12. sz.-
tól felemelkedik az ie ciklus, dominánssá válik az ujival szemben. ’45-ben formálisan elbontják, de
fenn van az élen. Drasztikus hanyatlás a kulturális gyakorlat intézményeként: mikor Muakamiék a
legnagyobb piedesztálra tették. Ochiai Emiko ment a legrészletesebben utána.