1997. évi LXXXI.

törvény
a társadalombiztosítási nyugellátásról
(kivonatok)

2020. 05. 04. 1

 Nyugdíjszolgáltatások:

A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer
keretében járó saját jogú nyugellátások

 az öregségi nyugdíj.

2020. 05. 04. 2

 A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer
keretében járó
.
hozzátartozói nyugellátások:

 az özvegyi nyugdíj,
 az árvaellátás,
 a szülői nyugdíj,
 a baleseti hozzátartozói nyugellátások,
 az özvegyi járadék
2020. 05. 04. 3
 Ha jogszabály kivételt nem tesz, az
öregségi nyugdíjra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni:
a saját jogú mezőgazdasági szövetkezeti
járadékra, mezőgazdasági
szakszövetkezeti járadékra és a
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok
sajátjogú növelt összegű járadékára.

2020. 05. 04. 4

 Ha jogszabály kivételt nem tesz, a
hozzátartozói nyugellátásokra vonatkozó
szabályokat kell alkalmazni:

a hozzátartozói jogon szerzett mezőgazdasági

szövetkezeti járadékra, mezőgazdasági
szakszövetkezeti járadékra és a
mezőgazdasági szakszövetkezeti tagok
hozzátartozói jogon szerzett növelt összegű
járadékára
2020. 05. 04. 5
 Hatáskör, illetékesség:
A társadalombiztosítási nyugellátásokkal,
valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek
feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal
kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb
hatósági ügyekben első fokon az ügyfél
lakóhelye, tartózkodási helye, illetve
székhelye, telephelye szerint illetékes
általános hatáskörű nyugdíj-megállapító
szerv jár el.

2020. 05. 04. 6

 Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító
szerv a kormányhivatal.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
eljáró
Budapest Főváros Kormányhivatalának
illetékessége
Budapest főváros és Pest megye területére
terjed ki.

2020. 05. 04. 7

 A Kormány nyugdíjfolyósító szervként a MÁK
Nyugdíjfolyósító Igazgatósága-t jelöli ki.
Az általános hatáskörű nyugdíj-megállapító szerv
hatósági ügyeiben a Központ jár el felügyeleti
szervként.

2020. 05. 04. 8

 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala
kizárólagos illetékességgel jár el a
társadalombiztosítási nyugellátások,
valamint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek
feladat- és hatáskörébe tartozó egyéb ellátások
megállapításával kapcsolatos hatósági
ügyekben, ha

2020. 05. 04. 9

  a hatósági ügy a szociális biztonsági
rendszerek koordinálásáról és annak
végrehajtásáról szóló uniós rendeletek
hatálya alá tartozik,
 a nyugellátást vagy más ellátást szociális
biztonsági (szociálpolitikai) egyezmény
alkalmazásával kell megállapítani,
 a kérelmező magyarországi lakóhellyel
vagy tartózkodási hellyel nem rendelkezik,

2020. 05. 04. 10

  az öregségi nyugdíjra jogosult személy, illetve
hozzátartozói nyugellátás esetén az elhunyt
jogszerző utolsó biztosítással járó
jogviszonya rendvédelmi feladatokat ellátó
szervvel, a Magyar Honvédséggel vagy a Katonai
Nemzetbiztonsági Szolgálattal fennállt szolgálati
viszony volt,
 fegyveres szerv hivatásos állományú tagja,
volt tagja, a korhatár előtti öregségi nyugdíjak
megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a
szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII.
törvény 19. §-a alapján rögzített nyugdíjának
megállapításával (a továbbiakban: nyugdíjrögzítés),
kapcsolatos hatósági ügyekben.
2020. 05. 04. 11
Az ügyfél lakóhelye, tartózkodási helye,
illetve székhelye, telephelye szerint illetékes
általános hatáskörű nyugdíj-megállapító
szerv azaz a kormányhivatal jár el a
társadalombiztosítási nyugellátásokkal,valamint
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek feladat- és
hatáskörébe tartozó egyéb ellátásokkal
kapcsolatos, továbbá a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervek hatáskörébe tartozó egyéb
hatósági ügyekben.


2020. 05. 04. 12

 A MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatósága
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként
 jár el a hozzátartozói nyugellátások
megállapításával kapcsolatos hatósági
ügyekben, ha a hozzátartozói nyugellátás összegét
az elhunyt jogszerző öregségi nyugdíjának, korhatár
előtti ellátásának, szolgálati járandóságának,
táncművészeti életjáradékának vagy átmeneti
bányászjáradékának már megállapított összegéből
kell kiszámítani,

2020. 05. 04. 13

 az elhunyt jogszerző után hozzátartozói
nyugellátás megállapítására már sor került,
 a hozzátartozói nyugellátást a köztársasági
elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló
2011. évi CX. törvény 18. § (4) bekezdése,
vagy a központi államigazgatási szervekről,
valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 13.
§ (3a) bekezdése alapján kell megállapítani,

2020. 05. 04. 14

 intézkedik a nyugellátások és az általa folyósított
más ellátások megemelése iránt, és jár el az
emeléssel kapcsolatos eljárásokban,
 a hatáskörébe tartozó ügyekben dönt az ellátás
visszafizetéséről és megtérítéséről,
 dönt a Tny. 84. § (3) bekezdése szerinti
beszámításról,
 jár el öregségi nyugdíj folyósításának
szüneteltetésével és a szüneteltetett nyugellátás
újbóli folyósításával kapcsolatos ügyekben.

2020. 05. 04. 15

 A Központ (azaz a Kincstár Központi Szerve)
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervként jár el
a kivételes nyugellátás megállapításával
kapcsolatos ügyekben, ideértve a továbbtanuló árva
árvaellátásának kivételes meghosszabbítását is, és
 a kivételes nyugellátás-emeléssel és az egyszeri
segéllyel kapcsolatos ügyekben
 hozzátartozói nyugellátás esetén,

 ha a kérelmet hozzá vagy a Nyugdíjfolyósító

Igazgatósághoz nyújtották be,
2020. 05. 04. 16
 — a tartozás mérséklésére, elengedésére vagy fizetési
kedvezmény engedélyezésére irányuló ügyekben,
ha a tartozást a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság
vagy a Központ írta elő.

2020. 05. 04. 17

 A nyugellátások, valamint a külön jogszabályban
meghatározott ellátások folyósításával kapcsolatos
feladatokat a MÁK Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (a
továbbiakban: nyugdíjfolyósító szerv) látja el.

2020. 05. 04. 18

 A nyugdíjjogosultság:
A társadalombiztosítási öregségi nyugdíjra jogosító öregségi
nyugdíjkorhatára annak, aki
 1952. január 1-je előtt született, a betöltött 62.
életév,
 1952-ben született, a 62. életév betöltését követő 183. nap,
 1953-ban született, a betöltött 63. életév,
 1954-ben született, a 63. életév betöltését követő 183. nap,
 1955-ben született, a betöltött 64. életév,
 1956-ban született, a 64. életév betöltését követő 183. nap,
 1957-ben vagy azt követően született, a
betöltött 65. életév.
2020. 05. 04. 19
 Öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki
 az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

 legalább húsz év szolgálati idővel rendelkezik.

2020. 05. 04. 20

 Öregségi teljes nyugdíjra életkorától
függetlenül jogosult az a nő is, aki

 legalább negyven év jogosultsági idővel

rendelkezik.

2020. 05. 04. 21

 Jogosultsági időnek minősül:
 a kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy
azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint
 a terhességi-gyermekágyi segélyben, (tgys)
csecsemőgondozási díjban, (csed)
 Örökbefogadói díjban (ÖFD)

 gyermekgondozási díjban, (gyed)

 gyermekgondozást segítő ellátásban,

gyermekgondozási segélyben, (gyes)
 gyermeknevelési támogatásban (gyet),
2020. 05. 04. 22
 gyermekek otthongondozási díjában,
(Gyod) és a
 súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe
fogadott gyermekére tekintettel megállapított
ápolási díjban eltöltött idővel, vagy ezekkel
egy tekintet alá eső, 1998. január 1-jét
megelőzően szerzett szolgálati idő.

2020. 05. 04. 23

 Az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható
meg, ha a kereső tevékenységgel járó
biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszonnyal szerzett szolgálati idő nem éri
el a harminckét évet, olyan nő esetén pedig,
akinek a súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy
örökbe fogadott gyermekére tekintettel ápolási
díjat állapítottak meg, vagy aki 1998. január 1-jét
megelőzően ezzel egy tekintet alá eső szolgálati időt
szerzett, a harminc évet.

2020. 05. 04. 24

 A 32 illetőleg 30 év jogosultsági idő – ha a jogosult
a saját háztartásában öt gyermeket nevelt – egy
évvel, minden további gyermek esetén további
egy-egy évvel, de összesen legfeljebb hét évvel
csökken.
Saját háztartásban nevelt gyermeknek azt a vér
szerinti vagy örökbe fogadott gyermeket kell
tekinteni, aki a jogosulttal életvitelszerűen
együtt élt és annak gondozásából rendszeres jelleggel
legfeljebb csak napközbeni időszakra került ki, vagy
megfelelt a családok támogatásáról szóló 1998. évi
LXXXIV. törvény 12. § (2) bekezdése szerinti
feltételeknek.
2020. 05. 04. 25
 Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki

 az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, és

 legalább tizenöt év szolgálati idővel
rendelkezik.

2020. 05. 04. 26

 Kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal
egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett jogosultsági
időnek kell tekinteni
 a munkaviszony vagy azzal egy tekintet alá eső
jogviszony,
 szövetkezet tagja, aki a szövetkezet
tevékenységében munkaviszony, vállalkozási
vagy megbízási jogviszony keretében
személyesen közreműködik,
 biztosított egyéni és társas vállalkozó,
 munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony ha
biztosított,
 választott tisztségviselő,
 Biztosított mezőgazdasági őstermelő

2020. 05. 04. 27

az 1998. január 1-jét megelőzően az eddig
felsoroltakon kívül
 kisiparosként,
 magánkereskedőként,

 alkalmi fizikai munkát végzőként,

 szerződéses üzemeltetésű üzlet biztosított

vezetőjeként,
 gépjárművezető-képző munkaközösség
tagjaként,
2020. 05. 04. 28
 gazdasági munkaközösség tagjaként,
 ipari szövetkezet tagjaként, ipari és szolgáltató
szövetkezeti szakcsoport tagjaként,
 a kisszövetkezet tagjaként,

 mezőgazdasági (halászati) termelőszövetkezet

tagjaként, mezőgazdasági szakszövetkezeti
tagként,
 egyéni gazdálkodóként,

2020. 05. 04. 29

 nemzetközi szervhez tagként vagy munkatársként kiküldött
személyként,
 külföldi munkavállalóként,
 külföldi munkavállaló előadóművészként,
 ügyvédi munkaközösség tagjaként,
 jogtanácsosi munkaközösség tagjaként,
 szabadalmi ügyvivői iroda vagy társaság tagjaként,
 közjegyzőként,
 önálló bírósági végrehajtóként,
 szerzői jogvédelem alá tartozó személyes alkotótevékenységet,
előadóművészi tevékenységet folytatóként,
 munkaviszonyban nem álló előadóművészként eltöltött
időt.
2020. 05. 04. 30
 AZ ÖREGSÉGI NYUGDÍJ ÖSSZEGE:
A 2012. december 31-ét követően megállapításra
kerülő nyugdíjak esetében
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati
időtől és az öregségi nyugdíj alapját képező
havi átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíj összege az öregségi nyugdíj
alapját képező havi átlagkereset összegének a
megszerzett szolgálati időhöz tartozó,
meghatározott százaléka.
2020. 05. 04. 31
 Az öregségi teljes nyugdíj összege nem lehet
kevesebb az öregségi nyugdíj külön
jogszabályban meghatározott legkisebb
összegénél (jelenleg: 28.500Ft). Ha az öregségi
teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset
az öregségi nyugdíj külön jogszabályban
meghatározott legkisebb összegét nem éri el,
az öregségi teljes nyugdíj összege azonos az
alapját képező havi átlagkereset összegével.

2020. 05. 04. 32

 Az öregségi nyugdíj összege az annak alapját
képező havi átlagkeresetnél több nem lehet.

2020. 05. 04. 33

 Aki húsz év szolgálati idővel rendelkezik és a
reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár
betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül
legalább 30 naptári napra szolgálati időt
szerez, nyugdíjnövelésben részesül. A
nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után
az öregségi nyugdíj 0,5 százaléka.

2020. 05. 04. 34

 Az öregségi nyugdíj alapját képező
havi
átlagkereset összegét az 1988. január 1-jétől a
nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért
(kifizetett), a kifizetés idején érvényes
szabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául
szolgáló kereset, jövedelem havi átlaga
alapján kell meghatározni.

2020. 05. 04. 35

 Keresetként, jövedelemként kell figyelembe
venni:
 az 1988. január 1-je és 1996. december 31-e közötti,
illetőleg az 1988. január 1-je előtti keresetek,
jövedelmek esetén az 1996. december 31. napján
érvényes társadalombiztosítási szabályok szerint a
főfoglalkozásban elért jövedelmet, az ezen
időszak alatt kifizetett év végi részesedést,
prémiumot, jutalmat és a keresettel, jövedelemmel
azonos időre járó baleseti járadékot,

2020. 05. 04. 36

 1997. január 1-jétől a biztosítással járó jogviszonyból
vagy jogviszonyokból származó, nyugdíjjárulék-
alapot képező keresetet, jövedelmet és 1997.
évben a keresettel, jövedelemmel azonos időre járó
baleseti járadékot,
 amennyiben a nyugdíjjárulékot a biztosítási
jogviszony keretében meghatározott összeg után
kellett fizetni, ezt az összeget,

2020. 05. 04. 37

 az Európai Unió tisztviselőinek és más
alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról
és visszautalásáról szóló törvény alapján a
nyugdíjbiztosítási visszautalás során
meghatározott beszámított jövedelmet, ha a
Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető
összeget a
Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalták,
 a felszolgálási díj 81%-át,

2020. 05. 04. 38

 2020. június 30-áig terjedő időszakra a vendéglátó üzlet
felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott
borravaló 81%-át,
 azon egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho)
alap 50 százalékát, 2008. január 1-jétől 61 százalékát,
amely után a magánszemélyt terhelő ekho mértéke 15
százalék,
 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló
1993. évi III. törvény szerinti munka-
rehabilitációs díjat,
 a Tbj. 41.§ (2) bekezdésében meghatározott
mezőgazdasági őstermelő esetében az éves
bevételének 6 százalékát,
a főállású kisadózó társadalombiztosítási
ellátásainak alapjául szolgáló, törvényben
meghatározott összeget.
2020. 05. 04. 39
 Az öregségi nyugdíj alapját képező havi
átlagkereset meghatározásánál
 az álláskeresési járadék, a munkanélküli-járadék, a
vállalkozói járadék, a nyugdíj előtti munkanélküli-
segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a
keresetpótló juttatás (a továbbiakban együtt:
álláskeresési támogatás) összegét,
 a gyermekgondozást segítő ellátás,
gyermekgondozási segély, (gyes) a gyermeknevelési
támogatás (gyet) és a gyermekgondozási díj (gyed)
összegét,
 a nyugdíjjárulék-köteles szociális és gyermekvédelmi
ellátások (gyermeknevelési támogatás, ápolási
díj) összegét,
2020. 05. 04. 40
 a prémiumévek programról és a különleges
foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII.
törvény (a továbbiakban: Péptv.) 3–5. §-a szerinti
prémiumévek program, illetve különleges
foglalkoztatási állomány keretében járó juttatás
összegét,
 a rehabilitációs ellátás összegét,
 a rehabilitációs járadék összegét,

2020. 05. 04. 41

a rendvédelmi egészségkárosodási
keresetkiegészítés, a rendvédelmi
egészségkárosodási járadék, a honvédelmi
egészségkárosodási keresetkiegészítés, vagy a
honvédelmi egészségkárosodási járadék összegét,
valamint
 az említett ellátások folyósításának
időtartama alatt szerzett, biztosítással járó
jogviszonyból származó jövedelmet, keresetet
csak akkor kell figyelembe venni, ha az az
igénylőre kedvezőbb.


2020. 05. 04. 42

 Az 1988. január 1-jétől elért, fenti kereseteket,
jövedelmeket naptári évenként csökkenteni
kell
 a kifizetés időpontjában hatályos, jogszabályokban
meghatározott járulékmértékek figyelembevételével
számított természetbeni és pénzbeli
egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék,
magánnyugdíj-pénztári tagdíj,
munkavállalói járulék, vállalkozói járulék,
valamint egészségbiztosítási és munkaerő-piaci
járulék összegével, a személyi
jövedelemadónak képzett összegével.
2020. 05. 04. 43
 Naptári évenként átlagkereset x valorizációs
szorzó / azon biztosításban töltött napok
számával amelyre kereset volt = napi átlag

napi átlag x 365/12= havi átlagkereset

2020. 05. 04. 44

 —

— Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi

— átlagkereset 372 000 forintnál több,
― a 372 001 és 421 000 forint közötti
átlagkeresetrész 90 százalékát,
 a 421 000 forint feletti átlagkeresetrész
80 százalékát kell az öregségi nyugdíj
megállapításánál figyelembe venni.

2020. 05. 04. 45

 A biztosítottnak minősülő személy
biztosítással járó jogviszonyának 1997.
december 31. napját követő időtartama szolgálati
időnek számít, ha erre az időszakra az előírt
nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a
38. § (2) bekezdésének a)–c) pontjában említett
személyek (megállapodás) esetében
megfizették.

2020. 05. 04. 46

 A biztosítottnak minősülő mezőgazdasági
őstermelő biztosítási ideje szolgálati időnek számít,
ha erre az időszakra nyugdíjjárulékot fizetett, illetőleg
az előírt nyugdíjjárulékot megfizette.

2020. 05. 04. 47

 Az 1998. január 1-jét megelőzően szerzett szolgálati idő
Szolgálati időnek számít:
 a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a
közalkalmazotti jogviszony,
 szolgálati viszony,
 szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a
tanulószerződés alapján szakképző iskolai
tanulóként,
 bedolgozóként,

 megbízás alapján,

 választott tisztségviselőként,

2020. 05. 04. 48

 vállalkozás jellegű jogviszonyban,
 egyéni vagy társas vállalkozóként, (ha
tartozása van nem) (ha utóbb megfizeti, csak a
megfizetéstől a jövőre nézve lehet figyelembe
venni a meghosszabbított szolg. időt)
 mezőgazdasági őstermelő (ha tartozása van
nem)
 alkalmi fizikai munkát végzőként,
 ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként,
 szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági
szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő,

2020. 05. 04. 49

 az az idő, amelyre nézve az igénylő szolgálati idő
megszerzésére megállapodást kötött, és az erre előírt
mértékű járulékot megfizette.
 katonai szolgálatban és
szolgálati időnek számít a
polgári szolgálatban eltöltött idő.
 szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője volt
 a kisiparos, a magánkereskedő, az egyéni vállalkozó, a
gazdasági munkaközösségi tag segítő családtagja, a
szerződéses üzemeltetésű üzlet vezetője közeli
hozzátartozója, a gazdasági társaság tagjának segítő
családtagja biztosított volt, feltéve, hogy erre az
időre utána járulékot fizettek. (ha tartozás
van akkor nem)
2020. 05. 04. 50
 anya ténylegesen megszerzett szolgálati
idejét annyiszor 365 nappal növelni kell,
ahány gyermeke született 1968. január 1-je
előtt. Amennyiben az 1968. január 1-je előtt
született gyermeke (gyermekei) tartósan
betegnek, illetve fogyatékosnak minősültek
(minősülnek), a növelés gyermekenként 550
naptári nap.
 táppénz (betegszabadság idejére folyósított
juttatás), a baleseti táppénz, illetőleg a
kártalanítási segély, a terhességi-gyermekágyi
segély, a gyógykezelési járadék, az ideiglenes
rokkantsági nyugdíj és az időleges rokkantsági
járadék folyósításának
2020. 05. 04. 51
 szülési szabadság
 gyermekgondozási díj,

 gyermekgondozási segély folyósításának

időtartamát.
 átképzési támogatás, a munkanélküli segély
és az átmeneti munkanélküli járadék
 ápolási díj

 felsőoktatási intézményben nappali

képzésben folytatott – legfeljebb azonban a
képesítés megszerzéséhez a tanulmányok folytatása
idején szükséges – tanulmányok ideje
2020. 05. 04. 52
 Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni
a biztosításban töltött időnek a harminc napot
meghaladó azt a tartalmát, amely alatt
 a biztosított munkabérben (díjazásban) nem

részesült;
 a biztosítása szünetelt.

2020. 05. 04. 53

 A fizetés nélküli szabadság harminc napot
meghaladó tartama szolgálati időnek számít,
ha
 a biztosítottat háromévesnél – tartósan beteg
vagy súlyosan
fogyatékos gyermek esetén
tizenkettő évesnél – fiatalabb gyermek
gondozása vagy tízévesnél fiatalabb gyermek
ápolása címén illette meg

2020. 05. 04. 54

 — a biztosított a szabadságot 1992. március 1-jét
megelőzően azért kapta, hogy tartós külföldi
szolgálatot teljesítő nemzetközi szervhez
tagként vagy munkatársként kiküldött,
külföldön munkát vállaló, illetőleg külföldi
ösztöndíjas tanulmányúton részt vevő
házastársával külföldön tartózkodjék,
feltéve, hogy erre az időre a nyugdíjjárulékot
megfizette

2020. 05. 04. 55

 a biztosított a fizetés nélküli szabadságot közeli
hozzátartozója otthoni ápolása, illetőleg gondozása
vagy saját lakás magánerőből történő építése
céljából kapta, feltéve, hogy erre az időre a
nyugdíjjárulékot megfizette, szolgálati idő azonban
legfeljebb 1992. december 31-ig vehető figyelembe.
 amely alatt a biztosított javító-nevelő munkát vagy
szigorított javító-nevelő munkát végzett.

2020. 05. 04. 56

 Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a
fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés
alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre
nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset,
jövedelem kifizetés nem történt.
Nem lehet figyelembe venni a letartóztatás, a
szabadságvesztés tartamát, kivéve, ha a
letartóztatottat az ellene emelt vád alól
jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást
megszüntették.

2020. 05. 04. 57

 Ha a biztosítottnak a Tbj. 6. §-a (1) bekezdés a)–b),
g) pontja és a (2) bekezdése szerinti biztosítási
kötelezettséggel járó jogviszonya
keretében – ide nem értve a munka törvénykönyvéről
szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) értelmében
teljes munkaidőben, illetőleg az adott munkakörre irányadó,
jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat –
elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete,
jövedelme a külön jogszabályban meghatározott
minimálbérnél kevesebb, akkor a 20. §-ának
alkalmazása során – az 1996. december 31-ét követő időszak
tekintetében – a biztosítási időnek csak az
arányos időtartama vehető szolgálati
időként figyelembe.
2020. 05. 04. 58
 Ebben az esetben a szolgálati
idő és a biztosítási idő
aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját
képező kereset, jövedelem és a mindenkori érvényes
minimálbér arányával.

2020. 05. 04. 59

 A szolgálati naponként kell
időt naptári
számításba venni és 365 naptári napot kell
egy évnek tekinteni. Ugyanazt az időtartamot
csak egyszer lehet számításba venni.
A szolgálati időt a társadalombiztosítási
igazgatási szervek nyilvántartása alapján kell
számításba venni.

2020. 05. 04. 60

 A társadalombiztosítási igazgatási szervek
nyilvántartásai alapján nem igazolt szolgálati
időket – ha jogszabály másként nem rendelkezik –
abban az esetben kell figyelembe venni, ha azokat az
igénylő
 foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti
okirattal (igazolással), vagy hiteles másolatával,
vagy
 foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján
kiállított igazolással, vagy
 egyéb hitelt érdemlő módon bizonyítja.

2020. 05. 04. 61

 Hozzátartozói nyugellátásra jogosultság
szempontjából halálesetnek számít az eltűnés
is, ha azt bíróság jogerősen megállapította.
Az, aki hozzátartozója halálát – a bíróság
jogerős ítélete szerint – szándékosan okozta,
hozzátartozói, baleseti hozzátartozói
nyugellátásra nem jogosult.
Aki egyidejűleg több hozzátartozói
nyugellátásra jogosult, választhat az őt
megillető hozzátartozói nyugellátások közül.
A jogosult által nem választott hozzátartozói
nyugellátás folyósítását szüneteltetni kell.
2020. 05. 04. 62
 Hozzátartozói nyugellátás:

 özvegyi nyugdíj
 árvaellátás

 szülői nyugdíj

 baleseti hozzátartozói nyugellátások

2020. 05. 04. 63

 Özvegyi nyugdíjat a házastárs, az elvált
házastárs és az élettárs (a továbbiakban együtt:
házastárs) kaphat.
Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt
feltételek fennállása esetén az is, aki élettársával
ennek haláláig
 egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és
gyermekük született, vagy
 megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt.

2020. 05. 04. 64

 Özvegyi nyugdíjra az jogosult, akinek házastársa öregségi
nyugdíjasként halt meg, vagy akinek házastársa

a) a 22 éves életkor betöltését megelőzően hunyt el, és

aa) az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül,
vagy
ab) összesen legalább 2 év,
b) a 22 éves életkor betöltését követően, de a 25 éves életkor betöltését
megelőzően hunyt el, és legalább 4 év,
c) a 25éves életkor betöltését követően, de a 30 éves életkor betöltését
megelőzően hunyt el, és legalább 6 év,
d) a 30éves életkor betöltését követően, de a 35 éves életkor betöltését
megelőzően hunyt el, és legalább 8 év,
e) a 35
éves életkor betöltését követően, de a 45 éves életkor betöltését
megelőzően hunyt el, és legalább 10 év,
45 éves életkor betöltését követően hunyt el, és legalább 15
f) a
év szolgálati időt szerzett.
2020. 05. 04. 65
 Ideiglenes özvegyi nyugdíj
a házastárs halálától legalább egy évig,
továbbá
az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult,
másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó
özvegynek az árva 18 hónapos életkorának
betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg
gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos
feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig
folyósítható.

2020. 05. 04. 66

 Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését
követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki
házastársa halálakor
 reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító
korhatárt betöltötte, vagy
 megváltozott munkaképességű, vagy

 házastársa jogán árvaellátásra jogosult

fogyatékkal élő, illetve tartósan beteg, vagy
legalább két árvaellátásra jogosult gyermek
eltartásáról gondoskodik.

2020. 05. 04. 67

Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre
jogosító feltételek valamelyike
a házastárs 1993. március 1-je előtt
bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól
számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után
bekövetkezett halála esetén az elhalálozástól
számított tíz éven belül következik be.

2020. 05. 04. 68

 Az, akinek házastársa a házasság
megkötésekor a reá irányadó öregségi
nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte,
özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben
jogosult, ha a házasságból (a korábbi
együttélésből) gyermek származott, vagy a
házastársak a házasság megkötésétől öt éven
át megszakítás nélkül együtt éltek.

2020. 05. 04. 69

 Megözvegyülés esetén az ideiglenes özvegyi
nyugdíj hatvan százaléka annak az öregségi
nyugdíjnak, amely az elhunytat halála
időpontjában megillette, vagy megillette
volna.
Az özvegyi nyugdíj mértéke
 nyugellátásban, nem részesülő özvegy
esetében hatvan százaléka,
 nyugellátásban, részesülő, esetében harminc
százaléka annak az öregségi nyugdíjnak,
amely az elhunytat halála időpontjában
megillette, vagy megillette volna.
2020. 05. 04. 70
 A hatvanszázalékos mértékben megállapított
özvegyi nyugdíj helyett harminc százalékos
mértékű özvegyi nyugdíjat kell megállapítani
attól az időponttól, amelytől az özvegy saját
jogú nyugellátásban, rokkantsági ellátásban,
rehabilitációs ellátásban, korhatár előtti ellátásban,
szolgálati járandóságban, balettművészeti
életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban
részesül.

2020. 05. 04. 71

 Az özvegyi nyugdíj megosztása

Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a

jogosultak között egyenlő arányban meg kell
osztani.
Amennyiben a jogosultak száma megváltozik,
az özvegyi nyugdíjat meg kell, illetőleg újból
meg kell osztani. A megosztásra (újbóli
megosztásra) legkorábban a jogosultak számának a
változását, illetőleg az igénybejelentést követő hónap
első napjától kerülhet sor.

2020. 05. 04. 72

 Az özvegyi nyugdíj megszűnése
Az özvegyi nyugdíjra jogosultság megszűnik,
ha az özvegy a
reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító
életkorának betöltése előtt házasságot köt.
már nem megváltozott munkaképességű.
ha már egyik gyermeket sem illeti meg
árvaellátás.

2020. 05. 04. 73

 Az özvegyi nyugdíj feléledése
Feléled az özvegyi nyugdíja annak, akinek az
özvegyi nyugdíja nem házasságkötés miatt szűnt
meg, ha az arra jogosító feltételek
valamelyike
a házastárs 1993. március 1-je előtt
bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj
megszűnésétől számított tizenöt éven belül,
a házastárs 1993. február 28-a után
bekövetkezett halála esetén az özvegyi nyugdíj
megszűnésétől számított tíz éven belül
bekövetkezik.
2020. 05. 04. 74
 Az özvegyi nyugdíj feléledése során az özvegyre
irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt a
jogszerző halálakor hatályos jogszabályok
alapján kell megállapítani.

2020. 05. 04. 75

 Árvaellátásra az a gyermek jogosult – ideértve
a házasságban vagy az élettársi közösségben együtt
élők egy háztartásban közösen nevelt gyermeket is –,
akinek szülője a korára előírt szolgálati időt
megszerezte.
Az örökbefogadott gyermeknek vér szerinti
szülője jogán árvaellátás nem jár, kivéve, ha
a gyermeket a vér szerinti szülő házastársa
fogadta örökbe.

2020. 05. 04. 76

 Árvaellátás jár a testvérnek és az unokának
(ideértve a dédunokát és ükunokát is) is, ha őt az
elhunyt saját háztartásában eltartotta, és a
gyermeknek tartásra köteles és képes
hozzátartozója nincs.

2020. 05. 04. 77

 Árvaellátás – a jogosultsági feltételek megléte esetén
– legkorábban az 54. §-ban említett (jogszerző)
személy halála napjától kezdődően a
gyermek 16. életévének betöltése napjáig jár.
Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai
oktatásban vagy felsőoktatási intézményben
nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a
tanulmányok tartamára, de legfeljebb a
huszonötödik életév betöltéséig jár. Ha a
jogosultság megszűnése előtt a gyermek
megváltozott munkaképességűvé válik, ennek
tartamára az árvaellátás életkorra tekintet
nélkül megilleti.
2020. 05. 04. 78
 Az ellátás összege
Az árvaellátás gyermekenként annak a nyugdíjnak
a harminc százaléka, ami az elhunytat
öregségi nyugdíjként halála időpontjában
megillette, vagy megillette volna.
Az előbb meghatározott nyugdíj hatvan százaléka
jár árvaellátásként annak a gyermeknek,
— akinek mindkét szülője elhunyt,

— akinek életben lévő szülője megváltozott

munkaképességű.

2020. 05. 04. 79

 Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult az
árvaellátásra, azt az árvaellátást kell folyósítani,
amelynek összege számára előnyösebb.

2020. 05. 04. 80

 Szülői nyugdíjra az a szülő jogosult, akinek a
gyermeke megfelel a 46. §-ban az elhunyt
házastársra meghatározott feltételeknek, (korára
előírt szolgálati időt megszerezte) ha
a szülő a gyermekének halálakor
megváltozott munkaképességű, vagy a
hatvanötödik életévét betöltötte, és
 a szülőt a gyermeke, a halálát megelőző egy
éven át túlnyomó részben eltartotta.
2020. 05. 04. 81
 Az említett feltételek fennállása esetén szülői
nyugdíjra jogosult az a nevelőszülő is, aki a nevelt
gyermeket tíz éven át eltartotta.
A szülői nyugdíj – a jogosultsági feltételek megléte
esetén – legkorábban a fent említett személy (jogszerző)
halála napjától jár. A szülői nyugdíjat meg kell
szüntetni, ha arra tekintettel állapították meg, hogy a
szülő megváltozott munkaképességű, ez az
állapota már nem áll fenn, és hatvanötödik
életévét még nem töltötte be.
2020. 05. 04. 82
 Annak a szülőnek,
aki gyermeke halálakor
hatvanötödik életévét nem töltötte be és nem
megváltozott munkaképességű, szülői
nyugdíj csak abban az esetben jár, ha az
elhalálozástól számított tíz éven belül
 a hatvanötödik életévét betölti, vagy

 megváltozott munkaképességűvé válik és

tartásra köteles és képes hozzátartozója
nincs.
E rendelkezést a nagyszülőre és az unokára is
megfelelően alkalmazni kell.

2020. 05. 04. 83

 A szülői nyugdíjra jogosultság szempontjából a szülő
(nagyszülő) akkor minősül túlnyomó részben
eltartottnak [Tny. 58. § (1) bekezdés b) pont], ha
nyugellátása, hozzátartozói nyugellátása
gyermeke (unokája) elhalálozásának
időpontjában nem haladja meg az öregségi
nyugdíj mindenkori legkisebb összegét.

2020. 05. 04. 84

 A szülői nyugdíj mértéke, összege:

A szülői nyugdíj mértéke azonos az özvegyi

nyugdíj mértékével. Ha a szülői nyugdíjra
többen jogosultak, azt közöttük – az özvegyi
nyugdíj megosztására vonatkozó rendelkezések
alkalmazásával – egyenlő arányban meg kell
osztani.
A szülői nyugdíjat újból meg kell osztani, ha a
jogosultak száma megváltozik. Az újbóli
megosztásra legkorábban a jogosultak számának a
változását követő hónap első napjától kerülhet sor.
2020. 05. 04. 85
 A hozzátartozók részére baleseti
hozzátartozói nyugellátás akkor jár, ha a
sérült az üzemi baleset következtében
meghalt, vagy ha a sérült a baleseti táppénz
folyósításának a tartama alatt nem az üzemi
baleset következtében halt meg.

2020. 05. 04. 86

 A baleseti sérült hozzátartozói
— ideiglenes özvegyi nyugdíjra és ennek
megszűnését követően
— özvegyi nyugdíjra,
— árvaellátásra és
— szülői nyugdíjra a hozzátartozói
nyugellátásra vonatkozó rendelkezések szerint
azzal az eltéréssel jogosultak, hogy a
hozzátartozót a baleseti nyugellátás a
jogszerző szolgálati idejére tekintet nélkül
megilleti.

2020. 05. 04. 87

 Összege, mértéke:
A baleseti hozzátartozói nyugellátás számításának
alapjául szolgáló öregséginyugdíj-összeg a
havi átlagkereset hatvan százaléka, ha az
elhunyt jogszerző egy év szolgálati idővel sem
rendelkezik.
Amennyiben az elhunyt rendelkezik szolgálati
idővel úgy a jogszerző szolgálati idejének
minden éve után a havi átlagkereset egy
százalékával emelkedik, az átlagkeresetnél
azonban több nem lehet.
2020. 05. 04. 88
 A magánnyugdíjpénztárból a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe visszalépett – ide értve azt az
esetet is, ha a tagsági jogviszony az Mpt. 24. § (15)
bekezdése alapján szűnt meg – elhunyt jogszerző után
az özvegyi nyugdíj jogosultsági feltételeinek
megfelelő személy – özvegyi nyugdíj helyett – özvegyi
járadékra jogosult, ha annak összege magasabb,
mint az özvegyi nyugdíj összege.

Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj

nem folyósítható.

2020. 05. 04. 89

 A tárgyév január 1-je előtti időponttól
megállapított társadalombiztosítási
nyugellátást – ideértve a 6. § (4) bekezdésében
meghatározott ellátásokat (saját jogú-és
hozzátartozói nyugellátások) és a baleseti
járadékot is – a megállapítás naptári évét
követően minden év január hónapjában az
emelés évére tervezett fogyasztói
árnövekedésnek megfelelő mértékben kell
emelni.
2020. 05. 04. 90
 A tárgyévi tervezett fogyasztói árnövekedést a
központi költségvetésről szóló törvény
állapítja meg.

2020. 05. 04. 91

 Ha a fogyasztói árak növekedésének tárgyévben
várható mértéke legalább 1 százalékponttal
meghaladja az említett mértéket, akkor
november hónapban – január 1-jére
visszamenőleges hatállyal – kiegészítő
nyugdíjemelést kell végrehajtani.
Amennyiben az eltérés az 1 százalékpontot
nem éri el, akkor november hónapban az egész
évre járó különbözetet egy összegben kell
kiutalni.
2020. 05. 04. 92
 A nyugellátást írásban, kizárólag az e célra
rendszeresített nyomtatványon vagy
elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt:
igénybejelentő lap) kell igényelni.
Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat
hónapra lehet érvényesíteni, az ellátást a
jogosultsági feltételek fennállása esetén legkorábban az
igénybejelentés időpontját megelőző hatodik hónap
első napjától lehet megállapítani. Az igényt az
ellátás megállapításának kezdő időpontjában
hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.
2020. 05. 04. 93
 A nyugellátás iránti igényt a nyugdíj-
megállapító szervnél, (lakóhely szerint
illetékes) illetve – ha az elhunyt jogszerző
korábban nyugellátásban részesült – a
nyugdíjfolyósító szervnél kell érvényesíteni.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem

kell határozatot hoznia a nyugellátások
évenkénti rendszeres emeléséről – ideértve a
kiegészítő nyugdíjemelést és az egyösszegű kifizetést
is.
2020. 05. 04. 94
 Különös méltánylást érdemlő körülmények
fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője
 az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a
megváltozott munkaképességű özvegy és az árva
részére kivételes nyugellátást (a továbbiakban együtt:
kivételes nyugellátás) állapíthat meg,
 özvegy részére kivételes nyugellátás-emelést,
illetőleg nyugellátásban részesülő személyek részére
egyszeri segélyt engedélyezhet.
2020. 05. 04. 95
 A nyugellátás attól a naptól állapítható meg,
amely napon a jogosultsághoz szükséges
feltételek bekövetkeztek.

2020. 05. 04. 96

 A baleseti táppénz megállapítására jogosult
szerv az üzemi balesettel vagy foglalkozási
betegséggel kapcsolatos ténymegállapító
határozatának másolatát – megkeresésre –
megküldi az eljáró nyugdíj-megállapító
szervnek.

2020. 05. 04. 97

 Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget
kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban
adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az
igénybejelentéstől számított 30 napon belül
várhatóan nem határozható meg, akkor a
rendelkezésre álló adatok alapján az igénylő részére
végzésben előleget kell megállapítani, és
folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a
nyugellátás összegébe a folyósított előleget be
kell számítani.
2020. 05. 04. 98
 A saját jogú és a hozzátartozói nyugellátást,
továbbá a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek
hatáskörébe utalt nem társadalombiztosítási ellátást a
nyugdíjfolyósító szerv a nyugdíjfolyósítási
törzsszám mint azonosító szám alatt folyósítja. A
nyugdíjfolyósító szerv az ellátás folyósításának
kezdetekor a nyugdíjfolyósítási törzsszám igazolására
– az e célra rendszeresített nyomtatványon – az érintett
személy részére díjmentesen igazolást ad ki.

2020. 05. 04. 99

 Anyugdíjfolyósító szerv a megállapított nyugellátás folyósítását – a
határozat vele való közlését követő tizenhárom
munkanapon belül –
a) pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján vagy
a jogosult által megjelölt belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési
számlára,
b) EGT-állam területén élők részére történő folyósítás esetén a jogosult által
megjelölt, valamely EGT a államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett
fizetési számlára,
c) Magyarországgal szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezményt kötött
állam területén élő személy részére történő folyósítás esetén a jogosult által
megjelölt, a szerződő államban, pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési
számlára, vagy
d)a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti
– ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett –
gyermek árvaellátását a gyermekvédelmi gyám vagy a gyermek vagyonának
kezelésére a gyámhatóság által feljogosított személy által megjelölt
gyámhatósági fenntartásos betétre vagy fizetési számlára történő utalással
teljesíti
2020. 05. 04. 100
 A nyugellátást
havonta, forintban kell
folyósítani, legkorábban attól a naptól kezdve,
amelytől azt megállapították, a jogosultság
megszűnésének (megszüntetésének) napjáig,
de – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik –
legfeljebb a jogosult elhalálozásának napját
magában foglaló naptári hónap utolsó
napjáig.
A nyugdíjfolyósító szerv által folyósított
ellátásokból történő levonásra a bírósági
végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit
kell alkalmazni.
2020. 05. 04. 101
 Ha az igény elbírálása után megállapítják, hogy
a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv az eljárása során
jogszabályt sértett, és emiatt az igényt
elutasították, illetve az ellátást nem folyósították,
vagy alacsonyabb összegű nyugellátást
állapítottak meg, illetve folyósítottak, akkor a
jogszabálysértés megállapításától számított
öt éven belül járó összeget, valamint az (5)
bekezdés szerinti késedelmi kamatot ki kell
fizetni.
2020. 05. 04. 102
 Ha a jogszabálysértés a foglalkoztató vagy
egyéb szerv jogszabálysértése – különösen
jogszabálysértő adatszolgáltatása, eljárása vagy
mulasztása – miatt következett be, a
késedelmikamat-fizetési kötelezettség a
foglalkoztatót vagy az egyéb szervet terheli.
Ha a jogszabálysértésért a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szervet, a foglalkoztatót vagy egyéb
szervet is felelősség terhel, a késedelmi kamatot
közrehatásuk arányában kötelesek megfizetni.
Ha a közrehatásuk aránya nem állapítható meg, a
késedelmi kamat fizetési kötelezettség egyenlő
arányban áll fenn.
2020. 05. 04. 103
 Az, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjra
jogosító korhatárt elérte és eddig az időpontig
legalább húsz év szolgálati időt szerzett, kérheti
a nyugdíja összegének folyósítás nélküli
megállapítását (a továbbiakban: rögzített
nyugdíj).

2020. 05. 04. 104

 Amennyiben a nyugdíjra jogosító korhatáron túl
tovább dolgozik úgy, hogy legalább 365 naptári
napra szolgálati időt szerez, és ez idő alatt nem
kéri a nyugdíja folyósítását, a tényleges
nyugdíjba menetel idején, – amennyiben
számára kedvezőbb – választhatja a
nyugdíjkorhatár betöltésére rögzített
nyugdíjként kiszámított és az évenkénti
emelésekkel növelt nyugdíját a tényleges
nyugdíjba vonuláskor kiszámított összeg helyett.
2020. 05. 04. 105
 Aki nyugdíjának folyósítás nélküli
megállapítását kéri, nem minősül öregségi
nyugdíjasnak.

2020. 05. 04. 106

 A Tnytv. törvény alapján megállapított nyugellátásról
lemondani, azt – mint a jogosult személyéhez kötött
ellátást – átruházni (engedményezni) nem lehet.
A jogosult halála esetén a fel nem vett
nyugellátást a vele közös háztartásban együtt élt
házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és
testvér egymást követő sorrendben, ezek
hiányában az örökös veheti fel a halál napjától
vagy a hagyatéki végzés jogerőssé válása
napjától számított egy éven belül.

2020. 05. 04. 107

 Az öregségi, nyugdíj tárgyhónapra (tárgyhónapokra)
járó folyósítását a jogosult kérelmére
mindaddig szüneteltetni kell, amíg annak
újbóli folyósítását nem kéri.
A nyugellátás szüneteltetésének időtartama
alatt az érintett nyugdíjasnak minősül.
Az újbóli folyósítás során a jogosultat az ellátás
szüneteltetést megelőző összegének az időközi
nyugdíjemelések mértékével megemelt
összege illeti meg.
2020. 05. 04. 108
 Az öregségi nyugdíj folyósítását – a jogviszony
létesítésének hónapját követő hónap első napjától a
jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig –
szüneteltetni kell, ha a nyugdíjas:

2020. 05. 04. 109

 közalkalmazotti jogviszonyban, kormányzati
szolgálati jogviszonyban, állami szolgálati
jogviszonyban, állami vezetői szolgálati
jogviszonyban, köztisztviselőként, vagy
közszolgálati ügykezelőként közszolgálati
jogviszonyban, bírói szolgálati viszonyban,
igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
ügyészségi szolgálati viszonyban, a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
hivatásos állományának szolgálati
jogviszonyáról szóló törvény szerinti hivatásos szolgálati
jogviszonyban vagy a Magyar Honvédséggel
szerződéses vagy hivatásos szolgálati
viszonyban áll.
2020. 05. 04. 110
 Aki nyugellátást jogalap nélkül vett fel,
köteles azt visszafizetni, ha a nyugellátás jogalap
nélküli megállapítása, folyósítása vagy felvétele
neki felróható.
Felróhatóság hiányában is vissza kell fizetni a
bírósági ítélet alapján folyósított
nyugellátást, ha a Kúria felülvizsgálati
eljárásban úgy dönt, hogy a nyugellátás
megállapítása vagy folyósítása nem volt
jogszerű.
2020. 05. 04. 111
 A megállapított nyugellátás visszamenőlegesen járó
összegét csökkenteni kell annak - a
nyugdíjfolyósító szerv által folyósított - ellátásnak az
összegével, amely ugyanarra az időszakra
került folyósításra, ha a jogosultat a két ellátás
egyidejűleg nem illethette volna meg. Ha a
visszamenőlegesen járó ellátás összege
alacsonyabb, mint a beszámított összeg, és a
beszámított ellátás jogalap nélküli megállapítása,
folyósítása vagy felvétele az ellátásban
részesülőnek felróható, a jogalap nélkül felvett
különbözetet vissza kell fizetnie.
2020. 05. 04. 112
 A foglalkoztató, valamint egyéb szerv és
személy köteles megtéríteni a jogalap nélkül
felvett nyugellátást, ha a nyugellátás jogalap nélküli
megállapítása, illetőleg folyósítása az ő
mulasztásának vagy a valóságtól eltérő
adatszolgáltatásának vagy egyéb felróható
magatartásának a következménye.
Ha a nyugellátás jogalap nélküli megállapítása vagy
folyósítása több foglalkoztatónak vagy egyéb
szervnek, személynek is felróható, a jogalap
nélkül felvett nyugellátás megtérítéséért
egyetemlegesen felelnek.
2020. 05. 04. 113
 Ha nyugellátás jogalap nélküli megállapításáért,
illetőleg felvételéért a foglalkoztatót vagy egyéb
szervet és a nyugellátásban részesülőt is
felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett
nyugellátást közrehatásuk arányában kötelesek
megtéríteni, illetőleg visszafizetni. Ha a
közrehatások aránya nem állapítható meg, a
felelősöket egyetemlegesen kell megtérítésre,
illetőleg visszafizetésre kötelezni.

2020. 05. 04. 114

 Ha a jogalap nélkül felvett ellátás teljes összege
nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb
összegét, a visszafizetést és a megtérítést nem
kell elrendelni.

Az, aki a jogosult halála esetén a kiutalt

nyugellátást jogalap nélkül vette fel, köteles
azt visszafizetni, ha erre őt írásban
kötelezték.

2020. 05. 04. 115

 A foglalkoztató köteles megtéríteni a baleseti
hozzátartozói nyugellátást, ha a baleset
annak a következménye, hogy ő vagy
megbízottja a reá nézve kötelező – a
munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 11–
12. §-a szerinti – munkavédelemre vonatkozó
szabályokban foglalt kötelezettségének nem tett
eleget. Ugyanilyen megtérítési kötelezettség
terheli a foglalkoztatót akkor is, ha ő vagy
alkalmazottja (tagja) a balesetet szándékosan
idézte elő.
2020. 05. 04. 116
 Aki az elhunyt jogszerző haláláért felelős,
köteles az emiatt nyújtott nyugellátást
megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan
mértékben áll fenn, amilyen mértékben a
felelősség megállapítható.
A felelősség megállapítására a Polgári
Törvénykönyvről szóló törvénynek a
szerződésen kívül okozott károkért való
felelősségre vonatkozó szabályait kell
megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a
felelősség abban az esetben is fennáll, ha a
nyugellátásra jogosultnak kára nincs.

2020. 05. 04. 117

 A nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv a Tny.
törvényen alapuló követelését öt éven belül
érvényesítheti.

2020. 05. 04. 118

 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a
foglalkoztató, egyéb szerv és a magánszemély (a
továbbiakban együtt: fizetésre kötelezett) kérelme
alapján a nyugellátás visszafizetése, a megtérítés és
annak késedelmi pótléka címén megállapított
követelést, valamint a mulasztási bírságtartozást
méltányosságból mérsékelheti vagy elengedheti,
illetve részletfizetést vagy fizetési halasztást
engedélyezhet, ha

2020. 05. 04. 119

a) a körülményekből megállapítható, hogy a fizetésre
kötelezett foglalkoztató (egyéb szerv), illetve annak
intézkedésre jogosult képviselője, alkalmazottja, tagja
vagy megbízottja, az adott helyzetben a tőle elvárható
körültekintéssel járt el, vagy
b) azok megfizetése a fizetésre kötelezett
magánszemély és a vele együtt élő közeli hozzátartozók
megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

2020. 05. 04. 120

 A mulasztási bírság mérséklésénél vagy elengedésénél
az eset összes körülményét mérlegelni kell, különösen a
mulasztás keletkezésének körülményeit, annak súlyát,
gyakoriságát.
Nincs helye a mulasztási bírság mérséklésének vagy
elengedésének, ha a mulasztás a kötelezett szándékos
magatartásának a következménye.

2020. 05. 04. 121

 Fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha
a követelés későbbi teljesítése a körülményekből
valószínűsíthető. A kérelem elbírálása és a feltételek
meghatározása során figyelembe kell venni a fizetési
nehézség kialakulásának okait és körülményeit.
A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője a fizetési
kedvezményt feltételhez is kötheti. A fizetési kedvezmény
érvényét veszíti és a tartozás - annak járulékaival együtt -
egy összegben esedékessé válik, ha a fizetésre kötelezett a
fizetési kedvezmény engedélyezése során meghatározott
feltételeket nem teljesíti.

2020. 05. 04. 122

 A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek eljárásában a
döntés akkor is módosítható vagy visszavonható, ha az
jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sért.

A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv döntése ellen a

közléstől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre
hivatkozással - keresettel lehet fordulni a belföldi
lakóhely, ennek hiányában a döntést hozó közigazgatási
szerv székhelye szerint illetékes törvényszékhez

2020. 05. 04. 123

 Köszönöm megtisztelő
figyelmüket!

2020. 05. 04. 124