Egri vár kultusza-szellemi örökség

Tinódi Sebestyén:

 az egri történetmondás jelentős alakja

 az ő felfogásában a kereszténységért vívott harccal egységbe olvad a vitézi becsület.

Balassi Bálint:
 ő is vitézkedett Egerbe, 50 magyar huszár hadnagyaként szolgált és itt ismerte meg a
végvár élet minden csínját-bínját.
 Katonás versei voltak, ezekben a versekben mutatja be a vitézi becsületet, a haza és a
hit védelmének szoros összekapcsolódását.
 Búcsú hazájától cimű versében is az egri vitézeket dicsőiti, és megemlíti a vitézlő
oskolát is.

Pryker János László egri érsek:

 ő lépett fel elsőként a nemzeti érték megmentése és megbecsülése érdekében
 az ö idejében kezdődött 1883-ban a várban az első ásatás.
 Restauráltatta a Setét kaput, s a boltív alatt kialakított Dobó-kápolnában helyezte el
Dobó István vörös márvány síremlékének a fedőlapját.

Az ásatások során előkerült püspöki székesegyház egy oszloppillérén helyezték el I. Szent

István királyi szobrát.

Az első tudományos és színvonalas ásatásokat 1862-ben kezdék el.

Balogh István honvéd főhadnagy ő kezdett el foglalkozni az erőd múltjával, hadtörténeti

emlékeivel. Egervár története c munkája volt az első amely önállóan tárgyalja a vár históriáját
és rejtélyes földalatti folyosóit.

Gárdonyi Géza volt, aki az Egri csillagok c regényével a milleniumtól kezdve napjainkig a
legelevenebb serkentője a vár kultuszának.

3 tanár nevéhez füzödik az erőd feltárása. Dr.Pálosi Ervin, dr Pataki Vidor, Lénárt János
1925-1938-if történt a feltárás.
Feltárták a földalatti kaszárnytermeket, az ágyútermet, az aknafigyelőt és az üsszekötö
folyosóhálózatokat, valamit a székesegyház maradványait.

A Honvéd minisztérium 1957-ben az addig birtokában lévő várat, múzeumi célokra a város
rendelkezésére bocsájtotta.Ekkor indult meg az Országos Műemléki Felügyelőség feltáró,
állagmegóvó, és helyreállító munkája is.

A Dobo István Vármúzeum 1957-ben kezdte meg tevékenységét

A gótikus templom restuálása után 1965-ben annak egyik földszintjén a Hősök termét
rendezték be, és ott állították fel Dobo István vörös márvány síremlékének fedölapját.
A falak mellett köurnába helyezték el az ásatások során feltárt katonák földi maradványait is.