„

EM.Mims

•
•

Műszaki Könyvkiadó
 Rajzjele.k

Passzív alkatrészek

-11- -1.JI- ~ -r;6- ]l[

Rögzi1e11 EleklíOll1 Vál1041al· EllonálláS Pctenc10· l ransz1ormé1or
értékli kondenzátor ható a11ét<ú méLar
•oncJenzA101 kondenzi\101

Diódák és tirisztorok

E9yenlrányit6 Ze11e1d'6da THtSZtor GvuJ•ód16da kid-egyei>·

d>óaa l1ányf16
(Graetz)

Tranzisztorok

n.JFEJ p.JFET n-MOSFET p-MOSFET

~%~ ~ ~~
1~ 11',)l~f,rc~n~lz~~
6

r~11- n ~ ~ ~~~
~/,#~~,#~~~~/ 1~n1~
~,~~~~~~~
~ ~~ ~
n~~nt,~~~~'~r~

Műszaki Könyvkiadó,
Budapest, 1989
Az eredeti mli: Foirest M. Mins, •1.
Genirlg s1aru1d 111 Elootr0111cS
©The book was origlnaJy pubtlshed ln Engtísh ln the Vnltl1d Stales 01 Amerlca ancs lhe
Unltad S1a1es copyright ;s held by the autnor
Lokioréna: dr. Simon Gyulo oki villamosmérnök
@ Hungorlan translatlon Bathó Zoltán, 1989 -
ETO: G2 t .!la(02.062)
ISBN. 963 10 8226 1
 •
\

Ezt mindenki olvassa el!

Könyvünk. célja Ken6s: sz6rakoztasson és lanltson.
Bár Igen ügyellünk arra. hOgy munkán~ során no k6vessünk el hibákat. sem a szerző .
sem a Radlo St>aok oág nem vállalhat lelelóssége1 az esetleges tévooesekért,
hlányosságokérl, vagy a közölt adatok felhasználhaióságáé1t. ill. az ebből eredő károkért
Mindenki a salét telelósségér/ döntsön arról, hogy olyan ter11'1éke1 hasznill. gyárt vagy ad
el, amely ebből a könyvből s2l11maz6 lnlorméclókon alapul. és ezzel eseileg val~milyen
szabadalmi. szerzői. kiadói vagy más jogot séri.
Flgyeleml A villamos balesetvédelmi elólrásokal mindenkor pontosan tartsuk be!
Hálóza tról müköd1Dle 11 elek tronikus éramköröKkel és lo11asz1Ópékáva1 csak felnOll
felügyelete mellett dolgozhatnak a 1;1yerekek!
A Radlo Shaok céghez és a szerzőhöz érkezel! kéri!.sekl<el kapo~olalban kénytelenek
vagyunk kOzölnl. nagy a 1ovóbbl információka t (egyedi áramkör1ervekJl1, müszakl
t~náosedést, hlbaKe1esésl seg!tséget stb.) nem tudunk adni. Bár egyéni lgényekel nem
elégithetünk ki, örömmel logadjuk megjegyzés~ket. véleményii~et vagy pedig tanácsukat,
E!Ore Is k6&z6nJúk, ha lrnak, bár nem blz1os, hogy mindenkinek vélaazolnl Is tudunk.

3
Néhány szó a könyvről.„
Köszöntjük a~ e1ak1ronlka vllá51ában, amely ma az egyik leggyorsabban fejllli;l6 tudoniány,
hobbiként pedig 02 e\)ylk legsz6raKo:öat6bb és legtöbb újat 11yújt6 ldlllöltés.
Könyvünkben nagy utal teszoünk meg: a sztotfkus elektromossá11t6I a szllárdle_st-
(lét11ezet6s) elektronikáig Jutunk e1. Utunk kö•bon szó esik az eleklromosségról, az
elektronikai alkalré.szekról és az áramkörökról (IC-kröl) Is. Az alapelemekből és IC-kb61
lelápf1hetO áramkörökkel a 3· 7, fejeze1ben foglalkozunk. A 9. re[ezetben pedig 100
á1amköri tervel közliink. (Valamennyit megépflailern és klpr6béllam.) A könyvben
felbukkanó 01aa11e12ó ·nyllacs.kák" egy ado11 lejeze11és.zre utalnak. (PI, a 3-7. reíeze\
áramköri példáinak gyakorlat\ megval6sl1ilsaira.J Reméljük. hogy minden olvasó szlveson
fogadja majd ezt a kis kllnyvacskét!
Forrest M. Mlms
\
Lépjünk további
Blzonv.ára sok olyan olvasó lesz, aki - éppen e könyv otvasasa kapcsán - kedvet kap
arra. hogy mélyebben Is loglalKozzon az 91Gktronikévnl. és megpróbálja ismeroieil
l(önyvokböl vogy lolyólratokb61b6vhanl.
Legyen türelmes!

Lehet, hoQy sok ldóbe lelik, amig valóban választ kap egy-egy kérdé'sére. Közben
ozonbon sokat tanul. uót fl!het, arra 02 elhiltllrozasra j1,11, no9y a ké$6bblel1ben
elek1roníkáva1 fog foglalkozni.
1. Elektromosság
Ödemes eigonao111oz1"11J111< azon,
hogy sz41a:t ldóben az ununk é8 fl
kilincs kozö11 pallanó r,zlkra, 111 a
vlllilm hOZÖll csupán
nagysógroncJbell a különbsij,g.
Mlndke11ö elek 1romos jelenség.
Elan)ornln F1enklln vo11 az els6, nKI
nlios klsllrle1éva1 IQazoua ezl

Nézzünk egy olyan módszert, amelyet éle1veszély nélkűt ·1Alti8111Jk· az eleklromosságot'

Fogjuk mog egy neonl4mpo (OllmmlAmpo) egyik klvozo1ésé1, maJd münnyag 1alp\i c1p6ben
sélllllunk vóglg néhényszor a szónyeg,..nl Majd érlnisúK agy pí11onn1ro a 1émpa rnésik
klveze1ésé1egy lémlárgyhozl A lámpa lelvlllan. (Ha a levegő re1a1lv p81a1at1alma nag y,
okkor o Jolensóg nem 11\lszódlk 10.)
re1m;lsze1esan az elek1roroossa901 nem "lé1ha1juk". de "ha1asé1" a levegőben és a
fényc&óben Igen. Az elek 1romossllgnak SOkfélo ho1asa 1apas21a1na16. Erre adunk néhény
1ovdbbl pó1di11

5
"Állítsuk munkába" az elektromosságot!

Minaen anyagnak, van e1eK11omos 1u1a)bonséga. Az eirnull évszáza'dokban .9zé11 ludlak s

1udósok 16bb száz olyan készüléket lellalálnl, amelyek elcláill t)ák. 1érol)ák, vezérlik és
kapcsQl)ék az elek1romosságo1. Ezek az eszközök "összelog~ak". hogy elvigyenek minket".

~~.---eY\„~\
~ ~~ ~;; .$
~övet- ~ ~
~
kezókben
Q "
j
Aki
119ye1.
meaen 01.
megtudhaljuk ~ ~°' vassa köny-
az alok11onlkus ~ vünkel, 101 lvdfa
eszközök eQY ré· majd Ismerni a sok-
széröl. hogyan mü· féle alka1rász1, so1 né·
kÖdlk.Megtal\Ulhatfuk, melyiket használni Is tudja
högynn lehel majd. Vannak közOllOk transz·
lelhaszriálnl íj) lormátorok. dlódak. ellenállá-
Ökal rnüködöképes "'"'ti"~" sok, kondenzá1oroK. zenerdló·
elel\1- 'T'' dák, 1ranzisztorok,faszül1ség.
ronlkus áramkörökben. s:zabá1yoz6k és Integrált érem·
pl. körök. Aki már ísmarl ezeke1
villlloókként. lcidzf16k· az alkatrészeket, és lnk~bb
ként, arósi1611kent. dolgozni akar velük, lapoz-
dlgi1$11s 1og1kal zon elllre a következő
áraml<öröKként. lejezethezl A lejezel
ulpegységek· / \ további részét vl·
kéni, hang- SZOOI mindenki-
genará10-
.„ ,A;z
nek a llgyel-
rokként
Fi E:/l:r(Jc;.J(;A
l'O,QÍl!wJ mébe aJánl-
stb. Jukl

6
Kezdjük az alapoknál!

A? eJek1rornosság a2 snvag lllr1viaGes 1ulafd~l\s.ága. Tulaldon!l'ágalnak meglsmeréséllgz az

elemek legkisebb. még a> anyng s~1é1oss8ga ll magán vls<1l6 alkotó részét, az atomot
vlz.sgáfjuk.
A ra1zon egy
1fllumaiomo1 lá1vnk. /\
NlllU.fSO/.JOlt..
llarmedik lagegyszerubb
( PP.o'ft>IJoJ<.. atom: a perlódusoG
t!iJ~~) rendsz(lrben o hidrogén
és a hélium ulán
köve*ezlk. A
11tlumo1omnak nárom
eiekttonja van. ezek a
hérom protonból és négy
neuironból 8116 atommag
körül keringenek
- /\z elak1<onnak negatlv eleklromos töltése van.
+ /\ pto1onnak pozltlv elak ttomos 1ö11ésa van.
A neutronnak nincs elektromos 1öltése.
• Ionok. Alapallap0lban az atomnak
azonos számú elekironja ég pro1onja var1.
A töllések kiegyenlltik egymást, fgy az
aiom eredO elekiromos töltése nulla. Ma az
alomból egy vagy IObb olektron ollóvoiik,
akkor az atom pozill v 1öllésü lesi.. Az
Ilyen a1omot pezlilv Ionnak Is neve~rk. Ha
egy addig szabad oioktron beépül egy
szabályos atomba, akkor ez az atom
(Vl!&lfr/11 '°""
negallv IÖllésúvé válik, neve nega!IV ion,
•Elektronok. A szabBd elrak11onok nagy
sebességgel mozognak a fémekben. •
gázokban és vól<uumban, vagy
tlssiogyúlhetnal< egy tém re1u1e1ón.

I ' /O/J
f'O:ZITlll

7
 • Sz11.b11.d elektronok. TObb 1111116 elekuon Is összegyli1na1 egy le1úta1en. vagy száguldha1
közel fénysebességgel az űrben vagy az anyagon ál (más·odpercenkán1 300 OOO km-t
meg1ével). Az ado11 feh)le1en össze~yúll ne11<11lv etek 1ronok. a felüle1e1 negalfv löl1ésüvé
teszik. Mivel az elaklronok nem mozognak. ell!1ondnatluk. hogy a felClel negaliv sztaUkus
elek1romos 1öltésú.

-=-© -· ~~~~
=@ -@"513>"'3'>~~-g:~
~-=G=@ @""G!;J~

!-IOZGÓ SEKT'QONol<..

• Elektron!ilány. Moonanlkai, lény, hó vagy kém~I reakció 11a1ására az e1ek1ronok

elmozdulhatnak ei;iy adol1 lelületröl, 111 eleklrontilány kelelkezik. Ennek következ1ében n
lelűlet poz1tlv 1öllésúvé válik. Mivel a pozilfvan IÖflöll atomok nyugalmi ne!yzetberi
vannak, tnt n felúlete1pozítiv sztalikll:I ~lekt101110~ 1i)11ésúriel\ nevezzi.ill.

_,,,,,=~ 1 ' 1

~A;,Y,<J __,,.c::::::::::;;:tf'"" .t.~ -.. éí.EkrROIJ

•Mozgó elektronok. A rnozgó elektronok éllel alkolol1 "101yamo1" elek lromos áramnak
nevezzük. Nyugvó elektronokt>ól Is létrenozna1unk elekiromos áramot. ha az elek1ronok"1
pozi1lv Ionok közelébe helyezzük. A pozlllv Ionok vonzzál< az elek1ronoka1. Az
etekl1onok sietnek lellölleni a tyukaka1, vagyis a hlényz6· eleklronok állal hátranagyo11
helyeket,

B
Sztatlkus elektromosság
-
M1noer111ep1 éle1űnk sorén gy~kran gu1)~Gi1ho1únk e10k11omossé901. ha sé1ó1unk a
szőnyegen, vagy sznlagol hű:tunk 1e egy 1eke1csr61, amikor klbu)unk müszlllas 1uhánkból,
azaraz haJunlun kelélJÜk, vagy amikor a szári1<í<ól szGójűl< Je a száraz hOlmikaL
Legtöbbs.zó1 pe<sze észre sem vesszi:I<, hacsak nem látványos a )elenség h!ílet;;n
1e1c:egés1. pa11ogés1 és v11Janas1 éf:éketunl<. Ez a sz1a11kus lóllés a mect111nikel sU.16dés
következménye Az 1e. 600-ban a görög Thalész. mlkozben l:l0ros1yllnkövo1 dőrzsöf1
gyapjúval, S21ellkus elek1romossá901 állí1011 elO.
• Borostyank6. A valaha a fákból k1101y1
nec1ü á11a1szö. a1any1ó darabkakké
kom6nyedetl, majd a !Old mnga 016
-
u1me11a Nána, m1111611 boros1y4nk0v6
·nemeseóa1f VOlno, e raoadós masszába
növény<1a1abkilk, rovaroi<, s61
\/fzC$Gppecskék korüllek. A bQros1yónkó
dörzsöléssel könnyen lehöhheló, és ekkor
vonzza a paplrda1abkllka1
Amikor na.JU"kon múanyag lésül núzunll
végig. elektronokat viszünk á1 a h8JU111<1cl4
o résOre Ha pedig egy úvegruoot
GOlyemmef vagy műa nyag kelével
dörzsólünk, ekkor alak1ronoka1
l!lvolhha1unk el az üveg1öl Mlod a negatlv
1611ésü résü, mind a pozitív ióllésü Jó, ha ludiuk hogy honnon
uveg<úd. al<árcsak a botoslyánk6, vonzza szárm11zik az elekuon elnevezés! A
a pepi1darabl<ókat. Sol<ló!e anyago1 bo<os1yán1<6 ·görög01 ·e1ek1ron·
1e110111>e10nl<. l'lll pi u6rméve1 vagy
gyapjüval dörzsOljűk. Es a rémeket? Ókat
nem, meq a 1<e1a1keze11 töllés "etszivá1og·
1·6lukl

9
• Ellen1é1es és azonos IÖllesek. Honnan 1udjuk. hogy a lésíinek lls az üvegrúdnak
e11en1é1es a IÖltése? AZ elekltornosallg egyik olapve1c5 161vénye. hogy 11z azonos :611ések
taszflják. az.elléröek pedg vonzzák egymás• ime egy, a kéróésro vátaszOló. a t6rveny1
blzonyl16 klsét1e1:

Tehá1 az elléró 1óllése1< vonzzak.

-.
oz ozonos1Jk ta~zlt iilk ogymilsll -,,'00 '- \

- A sue111<us elel<tromosság khnu1a1ására és mérésére 1erveze11 e!s6 müsze1 az

eleklloszkóp von. Ml is kés-zl1"91ünk agyec

--- --- -:::--

~ ~W"'
/'fJ..wW/6
. . - - ól2UO$$AC:o)
T"'-IKov
-H+--Atu111°N1uH-
•
-- l'b.:tA

A meghajlfloll 1611acslk tlsz1a és száraz legyen! Ha az elekuomosan tollön 1árgya1 a

vozmóknez é1ln1Juk. a 1611acslk kél leléro azonos alójelil 10110a iu1, s mlvol ezek 1aszh1tlk
egymi!s1, a lemez1<ék szétnyllnak

10
 • Vet%etCik és szigetelők. Eleklr0S1:kópunkkal az1 Is beblzonyllhatjuk. h.01;1y a>.
elektronok egyes, anyagokban el ludnak mozdulni, masokban nem. A kísér lelet száraz
ldóben végezz(1kl Az elektronok e nedves levegOn Is átiulnal<. így az eleklroszkópunk
1ö1tése hamar elvész.

~
-_:: _"'~~~
- ?i5!1b!.
_/_-_:_,.,,._=_
/_,_,.._r'_"".i" ) •

"--rA ~p

Érlmsük a leltöltött 1uda1

a vezetékhez, az
aleK1 rosz~6p kijelez!

_
....4/ ~/......
- -- --
....
-- ~
•
- -,, . ,-<..' / 11J l
__:--- 1-/ -,,,..-/ Nom 1elez nz
elekiroszkóp, tia a
rOOdal a neJlonsiélhOZ
ariink.

A kísérlet azt 1:11zonyl1ja, hogy az elektronoi.. bl?onyos anyagokban kép,esek ilramlanl,

másokban lliszonl nem. Azoltai az anya11okal. a(Tlelyekban az eleklronok vl\ndorolni
tudnak, vezetők nek, a~OkBI, amelyekben az elektronok nehezen vagy egyéltelén nem
tudnak haladni, szlgele16knek nevezzük VezetO pl. az ezüst, a:z arany. a vas. a réz S1b ••
szlgelelö az liveg. a műanyag , a gumi, o la stb,

11
Az elektromos áram
\1 =-G:>""' ~ A vezotö-sziga1e1ö klsérlet kél
Q;:I:? ~::a... ~ 1ovábbl lontos tényt iS
Q)~~ szen1é11e1
1 A moz- ' qs 2. Az e1ek1romos áram a nagyobb t61t.iaú
dulatfan sztat•kus s:b '- ~ vagy potenclalu hely Je löl a kisebb
t611és elak11 omos éram ~ ~ .._ po1enc1ltlú 11oiy lelé áramlik.
ként élfoly1k agy vezotÖJ\ ...._~ ~
majO sz1a111<us ielegét v•sszonyen ...._~~-----------...
az elektrosz.k6p fólianyelv~in. ......,.;: <S> - @ - @ .~ ~.
•A vezető és a mágnososség """'""-© -@-GO>~&·
• 1 6
kapcsolnto , - . •
A v&etOn ó lloryó l)rnm 11 \IOZet6 , :-Í. t!Lf'.
kórnyezetéDGn mágneses te1et roz ~
léve. Ezt a teret nem léthatluk, dO
hn11'1sn1 moolloyolhotJúk Td 1011unk
egy lrénytiit (1gy, hogy !Ola éppen
észok-déh hilnybe mulasson!
Helyezzönk a tú fölé - velO
párnuzamos sikba - agy VO<osréz
vezetókell Mo ogy elem p61\;sa11 e
vezeték vége11a kapcsotlu~. e 1ii
kitér észek-d611 lrllnyéb61. (A
veze1ókot csak agy p1llono1ro
kapcso-"1< az alanue, mar1
kulOnben az akim a nagy
zá1lati éram N11ésá1a
11l1melegszlkl)
• Az e lektromos éram
mérése
A vezet~be" 101y6
elektromos érem értékét
egysze11lan n>61hotjük, NI
megllgyeljúk az lránytü
mágneses mex6ben való
Jozlkal (machonikol)
akn:>zdltAsill. Ez az analóg
1nut111Tiéte11:>an használl
moz961eko1cses (Dep1ez-) .éremmérö alapelve. A nagyotlb érzékef\ység oléréséra
hw.olból 11116 tvkecosal kell klal11kltani,

12
Egyenáramú elektromos jelenségek

A veze1óoen a 1e11e1seges ke1 llány kOzül bá11Tiem; tQl'yh(lt az etek1t0<110s éram. Ha csak
egy trtlr\yban lolyík, akér egyen1e1esen. akár Impulzusokban, akko< egyenáramnak (DC)
nevezzOk, Nn(lyon lon1os, hogy meg tudjuk h111:!11ozn1 az egyen.llram é<lékól és
1e1jesllmOnyé1. A legfon1osnbb jallamzllk a köve1ke2ök·
- Áram. 1. Az 1 áram egy adoll pon1on á1halad6 elektronok menny1séRie· Mértékegysége
llZ amper. A. 1 A egy ponlon 6 250 OOO OOO OOO OOO OOO (6,25 x 10 ) db elektron
ll1halodtlsé1 jelenll mésodperoonkllnl,
- Feszültség, U. A feszü11ség az elektromos ·nyomas· vagy ·eró", mértékegysege a vo11,
v. A 1eszü11sége1 potenciálnak .s nevezzüK. A leszültségesés az éramma1 á1jár1 vezató
kdt végpontjO közötti teszÜltsógk~ség Hll az éramot egy csóbon fOlyó vl:MZ
no'°n111µ, al<kOI a leszül1'ég a vlz nyo!Msá/\llk l&lal meg
- Te11eshmény. P. Az elektromos érem éllal (egységnyi idd a1an) végzen munkát
te1Josl1ménynek nevezzli1<. A tel1esl1mony méflékegysége a wall, W Az egyená1am
tolJesllményél o leszúllséQ <Is az llrom éllék•nek szorzo1a naJn
- Ellanóllás. R. A vezet6k nAm iökéletésak. K ls~bb-naoyobb mérlll kbsn akadá!yozzáK
0% érnm101yom haladását Az akadályozás "mériéke· az ollenállá.s. Mérlékogységa az
ohm. n. Az 1 O·OS elleNlllAson 1 V-os IC!szullségkúlónbség 1 11 óromo1 hoz 1é11e Egy
vsze11l ellenállása a rajta esll 1eszúllsilg és a 1192e1ón é1101yó áram hllnyadosakén1 adódik.
Az Ohm-llltvény. Az em1r1e11 jObernz~ kózül keuó ismeretéb<>n a més•k keuó
k1$zémltnató a következő egyerAo1ek felNlszoálásávat
U • IR,
1 • \YR, v/zf;ZJUT"
R • Ull, (R;GZéi=ÉG)
P • UI • l~R • u21R
FO(Jloljuk össze az eddlglekel a ·vrznnolo91a·
segflségével

13
1
Az egyenáram hasznosítása
Az e9y!llll\remo1 olya11 so~ helyQH ha5znosilfak, hogy vo1amennyl lelsorolésára nem Is
véllaJkozhatunk. Bemuta tolC

-
lelaóarelnkhoz egyellen. huzalb61
késziift teke<cs etegendá. Az ábra
oraptAn kömyM elkésvlhetúnk
egy Ilyen tekercset, na sikerül
szerezn1ink egy auloszlron
müanyag csövéből 4·6 cm-nyi
dorobot és legol6bb 100 m
zománcszigetelésú nuza11.
ROgzftsü\< szalaggal a 1eketcset' Maid 1inom
csruolópap•ral távoMtsuk e1 a lakkot a
tekarcsvégekróll
+
• Elok1romágnoo kószhóso. HolyozzOnk a
lekeres belsejébe vasszögei, klvazoté&elre
-
kapcsoljunk g V-os 1g1ep11U A szOg
mágnesessé vélik mindaddig. amlg az elemet
le nem kapeso•ull o vezeték végel10L
(Vatoniemyl mAgMss(jgat l\lkapcsolés utdn Is
tapasztalunk.)
• Készltsunk szolenoldoll Ez egy
-""'-
·szlvömégnes", H.:i a 1eke1cs1e
tépfeszüuséget kapcsolunk. gyorsan De~za
n az6get Munl<ánk&t ez. ét>ro soglltl .!' ...
l'\\\'i VllSll~t.;:
'1/ . /
.,,....,„~
~~
.
-::
„_:::

-
-=
„~"q/'r~
.„a1~
~„ ~'\
l))J, ~ '(j)
„, A "rt!:ilE'P
+ /,J ltNE:Zér~t!I
sz1M::rEJ~~& \i{, ( '
•A ml kis mo1orunk. Lehel, hogy nem
Képzelünk sl egy mo1or1, de 97. a kltOnó
l~Y. G .,.
~ "(,( (i
-
•) 1))
sze•
- 1 • lt
..,,. .._ ~ . '- .,.
'készülék" meglelel e m.."ghatározás11&k 11
-- ~
Vegyi:rl!< egy nagyon k6nnyü szöget! \\ 1I AWH1Í.J1~11
Kapcsolj")< 06s2e a~ egyik u•lce1csvége1 a
szőggeft Alntsuk be a teke<cs maoassllgát
úgy, nogy a szög leHe ug1élton
Próbál1uk leglerjebb 25
szóval e1mondan1.
hogy hogyan müködlk
14
'----~.,.. ez o azorkezetl
 Az egyenáram előállítása
BámulelOS. nogy milyen sokléleképpen 181lel egyeré1amo1 elóálllan~ A 1egneve2e1ese1:1
és egyben a legegytzerúbb let'elöségek a k6vetl<ez6k:
• Kémiai aramlorrésok. AZ elelnroilok sok Iont lartalmozó k6mial oldatok Ilyen pl. az
aszlall só oldata, amelyben a vfzbén oldoll só pozttl v nétrlum· és nega1lv klórtonokra
esik szél Ha kél. külónbózó anyagú lémlemezt sóoldalbO morllúnK, a pozitív ionok az
egyik. a negatlv Ionok a másik lemez uányába vándorolnak. Ha a két lemezJ vezetővel
Osszokapcsol)uk, az 01da1on keresz1ill eleKtronáram 1og lorynl, Az Ilyen éramlorrásokat
nedveseiemeknek nevezzük. Azokar az e1emeke1, amelyekben az elek110111ot papírral
laillGllék vagy péppé alakilollák, szárazelemeknek hlvfuk. Bemuta1unk néhány hézllag
elkészllhCIO Kérnlnl geneuilorll Jó szórakoulsll

•- ._ CINI< V-
+ HAG/.IÓ t<IM

l"A9'1,Í l7tillÜr.'<özÓ 1 1 I /,,,;

+ CJ1'110t•U."
'
f'IA6/,/,hIU""/.o:"nt. \ '
(-) •

I
acJsr"A Pl<A (~)
Hn kél vagy 11lbb cell41 aorookapcso1un1<, 1elepo1
nozhe1unk léore, amelynek a teljes leszúttsége a
!-j....: ~,,,____
callnleszullsógok lloszogokolnl adódik.
'
15
• Elektromágnesés gene.rátorok . A vezetőn állolyó érem a vezető k6cűl mágneses
teret hoz létre. Ez a hatás mindkét hényban ogaz, vagyis egy vezetékben á1am folyik, ha
a vezelék
mégneses térben
mozog. Egy kis
mtlgnBSSel és egy
tekerccsel könnyen
bemutatha tó az
elektrornágneses
generátor. Az
el6zóekben
bemutatou, és
klsérle telnkben
haszné.ll lekeres jól
meg1e1ei1Kössük e
tekercs
1<1veze1ése11
mlk1oampareket
(µA) Is érzékelő
múszerhe11 Helyez1ünk acélszeget a tekercsbe, és mozgassuk a mli9nes1 a1610-hl111a
szorosan a tekercs mellelll A muszer minden mozgalás hatására néhány µA· 1 log
kJJeleznl. Az él'am polaritása (lrénya) minden 1nozgáslrányvá11ásnál ellenlolesra változik,
Ahhoz. hogy valódl generál.orunk
1egyer1, egy kis egyenáramú molor , , - -- ----.-.. / l-IOToll..
tengelyét kell meglorgatnunk. A le111öbb •· 'l::::=='f::~:J
Ilyen ·mo101-generá1or· 1öbb voltos
po1enclálkűlönbsége 1 la léh e 1ud hozni.
Már csal< egy légcsavart ke!I lelszerelnl
a tongolyre, ós kosz la az ogyol:oru
szélerőmüi
--
• Termoelektromos generátorok, Ma ~él kÜIÖnbózó
lémet összellleszlúnk, majd havll(ink. á1am löri létre, Ha
p l. egy vesszog végére takell réz.huza11 gyulaiángt>a
larlunk, néhány eZJeovoll leszültségat kaphatunk. Más
lémpárok, mini pl. a vas és a kons1an1én sokkal
nagyobb 1eszüllsége1 hoznak létre (ez a
Seebeok·Jalenség).

16
Váltakozó áram
Térjünk vissza az előzöJeg megismen názr készítésü generátoihoz (tekercs+mágnes~
Amint a tekercs mentén az egyik Irányban mozgatjuk e mágnest. a vezetékben egy
lrányblln mozognak az el0111ronok, lgy egyenáramot allitunk eló. Anélkül, hogy
eltt\vo1rton<1nk n tekercstól a m~gneat, v"szalelé mozgatva lordflolt éraml ré~y alakul k i.
Ha tehrlt n mégnest elöre· h.átro mo:gniJuk B tekercs mentén, akkor oz ilrarr1 Iránya,
vagyis n polarltésa véltakozlk. Ezt vtlllakozó áramnak nevez•k. A véltakozó áramot ( AC )
e tekercsben általában Jorgó mágnasas Jé1r el i\llltJák etil,
HAG.<lc.!> 1t>ICl>A.'s
~, 4 _,,,
\'L.('l;::;:-J
"t ----- ,0.
1
- - -- -
-.:::: t'V'V-.._- - _.,,._,.""""_
1
'270° o• b·
Kl&f 1'-T '1'6~r.t6-•6
FoszünndQklrnanot AC szlnuszhvllllm

• A szinuszjel mérése. A véllakozó

leszűllséget ánalában a vele azooos mvn<át
végző egyenleszultség érlékével fetlemzik.
Szinuszjel esetén ez a csúcsleszúhség
0,707( 1...rn).szerose. Ezt ellektlv értéknek
novo~lk. A ~úcst esz(.iltség (vagy ·órnm)
1,41.azorosa (.Jl!.ozerese) G% 01tok1lv
értékl'IOk A házlarlósokt>an hllsznl1l1 hólózatl
1es2ü11séget affektív érlékben adják meg, 0,70'( ·- - - - - - -
Tohál a hátóza11 220 V<0s feszültség 220 x
1.4 1. 11agyis 311, 1 V csúcs1eszültségnek 101e1
meo
• Ml6r 1 ol6ny6sebb a v6 11akozó dram? Az energia "°5szú ulvvezotéken való
1ov6t1blttlsáre keovezclbl) 11 vénakoi:ó 6r81T\ mm az egyené1am. A véltakozó érammal
ulplillt vozolék a közelébe helye1en ve~otékOkben áramot tncM<áJ. Ez a 1ransZ1ormátor
működósének alapja (1 később).

17
 Az egyen- és váltakozó jelek mérése
•
Az egyen· és vllt1&Koio 1eszJl115ég. val8min1 -áram egyszer úen
mé1he16 a 1TI1Jlllmélerrel. Vannak
analóg és óigllil lis kl)elzésO
rnúszo1ok la. Az analóg múozo1 hoz
(kézi mu1tlrné1erek) mozgó
mégneses 1ekarcses alapmOszerl
használnak. Olcsóbbak, da kissé
pontallanabbak. mini a dlgllálls
típusok A laszültség, az áram, ez
ellenéll8s érlékének la'5'11l vállo:t11lt
ese1én e:et< a legalkaJmasaob
métóeszkbzOk A dlgi1álls
mu!llmé1e1ek nagyon poo1osak, és
egyszerúbben 1eo1vasha16k, mint az
anal6g tipusok A lasz()!tség, az
é10m, 111 , Dz olleni\lléo ér1ékének
pontos milrésé1e klválóan
alkalmBRBk.
Mindeni Osszeve1ve, a mulllméte•ek nélk(\lözhe1et1enekl Annok Is érdemes besze1ezn1e
egyel, aki nem akar e1métyOl1an logtalkoznl az elek1ronlkával. Sok mlrdenre és sok helyen
hosznélna16: o lakásbOn. a munlluhelyen, jármül'.oz vagy valOITlllyen olekuomos
be<endezésnoz. Akíl pedig é1C1ekelnek az elektrOllil<al p1oblémt\k, és e 1éren további
tervel Is vamek, annak iavaso-IA<, hogy nwncleA<éppen egy Jó ~ségU.
nagyl~ncllls mu!Umélett v6só1olioo. otnGtynek kiset>t> vagy olh0r1yagohu6 a hatá&a
• a mérerdó eszköz1e, 111. llramklllle Po1sze az tenne az ldQAhs. na ar1a16g és óig11á11s
múszer1 Is be tudna szerezni,

Balesetvédelem
AZ eklkllomossóg vesi:élyes le/'lllll A
klsé<lateke1 trinclg a szúkséges
-"
Ov&IOSSÓQOlll végellij(I Később még
1ogt81kOZUtlll az élelvéclelrnl kéidÓSOKkel

18
Elektromos áramkörök

MflCJen olyan etrendozés, amelyben eleklromos áram j()n létre, etekllomos áramkör. Az
elektromos Aromk& lehel nagyon egyszerű· 61na1 egy elem és egy lu6
összekapcsolásábó~ de 1ene1 olyan bonyo'-'11 Is. mini a szllmhógép.

Az ábrán egy elapáramkört látunk. Ez

az alapárarnkOr egy áramlorrásb61
(elem), egy tzz6ból és kél összekötö
veze1ékbOt óll, Az1 az áramköd részi.
amely munkél végez. 1erhelésnek
(togyaez1ónak) novozztik. llt az izzó a
1erhelés, Más áromkórökben pl. mo1or.
1ü1ószál. atok1romógnas s1b. lehal a
1orheléB,

Soros kepcsolésrót beszétOnk,

ha az érarnkör tóbb otko1rés2e
és egynél 16bb 1erhef<!se
(kapcsotó, izzó, rno10< stb.)
egymással sorba van
kapcsolva Soroe kopcsolésir
áraml<6rben az egyik
efko1részen éllolyó áram a
másikon Is étlolylk. (A nyfl az
etek1ronóram lránylll mulai)e.)

Pérhuzamos kapcsolás akkor

lőn télre, ha kél vagy több
áramköri elemet
Osszekapcsolunk. és oz dram
úgy lud álfolynl egy 1ogyas216n.
hogy o másik logyasz16n nem
halad kareszliA.

Sok elE!k iromos áramkör

egyszerre soros ós
parnvzamos is. Nézzük a
ra)zoll
19
•Kapcsolási rafzok
Mindeddig KépszerO ébrékon mutattuk oe az áramkOrOkat A kllvatkezdkben Is látunk
majd szemléleles rajzokat, de a kés6bbl tejezetekben a képeket kapcsolási rajzok váltják
tel. A kapcsolási raJ~okon oz áramköri eleme~ rojzall szlmb61umalk helyellostllk.

tL T/Ue'P =.ó +
- (T)
-r (L)

• MII kell tudnunk n rllvldl:tórról? HA egy vezetékei vagy más. jól vezetllt egy telep
kapcsaira kötünk; az áramkör áramának egy része vagy a teljes áram a zárlatot okozó
vezet/ln tolyhat al.Az ilyen rOvldzárok a legtöbb enetben ne mkivilnatosak, men a
lelepek gyors klsülését oko2natják és károslrnatják a vezetékeket és az .éremkörl
etemeket A rövic!zár során termelOd/.I hd következtében meggyulladnat o vezeték
szigetelése Is!
• f11gyoloml TG31únk vezeti Dl elektromoscAgot! El:ért, ha óvatlanul megérintünk ogy
elektromos áramköri, rö vidre zárhatjuk! A nagy leszül1ség és llram pedig ves.zélyes, sót
halllloa ararnütést okoznau
• Az. elektromos " föld". A. véllakoz6 lesziilrség egyik veze1ékét egy lémrúdon keresztül
e I Oldnőz kapcsolják. Erre a IOldve.zetékre Kötik az elektromos készülékek lé mhé~ót. Ez
megakadályozza az áramütés!. amelyet a
leszüllség alatt tévó vezeték lémhá.zzol való +), S"V
érintkezése okozhat. A készülék löldelése nélkOl
veszélyes áramOtést szenvadne tne az. aki e
löldön vagy vizes pacllón állva megérlnrené az
adon készüléket. Egy áramkOr nulla leszuttségú
pontjé1 szintén löldnek nevezik, 1ogge11enúl e11ó1.
hOgy össze~ö tlk ·e vaQy sem a löfclelésset. Pt, a •
A,:iv
könyvünkben 111111016 óramk<lrökben az elem
negatlv pólusát IÖldnek leki nljúk.
-

20
Impulzusok, hullámok, jelek és zaj
Az etekllonlka at etekuonok 11Aajdon54gai11ek és halllsalna• 1anu11Mnyozéséva1 és
alkalmaztlsával logfalkozlk. AZ elekuonok legegyszerúbb "felnaunáltlsl 1e1üle1é1" a
villlokoz6 és ez egyenáramú órnmk6r6k Jelenlik. amelyekben az éram k6zveuenú4
lzZ6ko1. oloklromágneseke1, 1no1or0Kol, 1okercseke1 vagy ha&onl6 KészOltlkeke1 1ápláf, Az
e1ek1ron1kal kv1a1ások sok 1eriile1en segl1eriek. Hasznosllják pl. azl, hogy az
olok1rorulromok nagyon egyszorüon v11zárolhe1.6k és kezelholök.
\ I /
• - --
rzzo --
...... Í?'\i /

;
'

Ez oz ogyszerü áramkör valóiilban 1ól)ba1 lud, mini amu e1s6 plilarn~ura leilélaleznönkl
Mn ll kopcaol6 zllri\sának 1ervezo11 sorozault lénylelvlllani\sokkó alaklljul<, oz éramkör
rnlorméoi6 tové.bblláséra Is alkalrnos.

-v i i i
-- ,
v
'- - -...
- if ""'
-
-
' -
;
1

'-
De'

~' J 1
) 1 L
Az Ilyen lónyrninrasorozolok vagy lmpvizusok olyan ósszelell lnlormáolól Is
1a11a11nazna1nak. mini Pl. a beszéd. A oonéd é1ntakli11&16 egy Izzó ténye1eJének arényos
vánoznsalvá Is lme, egy egyszeru példa a nanginlormécló visszaveri lénysugárraJ való
1ovabt>l11IS!lra:

,AJ.UHflJtUH'I Df.IA
,.._......,..,.,. ;
------ --
-.;;;..,.

21
• Az impulzus. Az impulzus az éram gyors, lényeges növek.adésa vagy csökkenése. Az
Ideális Impulzusoknak pll1ana1szerü. végtelen rövid lel· és lelutésuaknak kellene lenniük,
de a va16él impulzusok nenr ilyenek.

• A hullám • A hullám az áram vagy a leszüllseg perlodlKus 'llállozflsa. Létezik egyeil!3n

polarltásil hullám (DC) vagy pozitív és negatív értékeke! lelvevó (bipoláris, AC) l1ullém.
Bernu101unk néhánya ! a h11llttmok közül:

... A . / \ f \ J
; í\ f\
_\TV r. ;DJ\ru 0
+
_ on..~
on u
- ~6t"1at.... RITA ~Ú
0

eGWW,.,'llAH
&1/iJU 8%/'fUuk C:IAJUSVIUWJÍ'f i'GZJWQ~ iNla~&d><lo j€.c.

:L\
-~ v
6 /'_ !/1/1/JC' ~ c"\---.Ltv ;~
- '""\,/
64.,.,.....,.f\•"1~
R1M12j~
0

HA fl.OH&ro&fa Ó'/JQSl'ETr f'e'Jlló • /WJ~t..1UA',.f

°Otk.U3 i=
•A j el. A jel lnJormácl6t hordozó periodikus hullámforma. A hullámformát lélrehozó
lolyamo101 moduláolónak nevezik. A jel lehet AC. OC vagy egyEinéramra Ollelell
vóllakoz6 áram, "Ellel\Sége• e zaJ,
•A z aj. Az elektronikus eszközök és áramkörök kicsi, véletler\Sze'rü elek11omos áramot
hoznak létra. HB a: oz éram nemklvána10$, Akkor zajnal< rievez zűk . A zajok
sokféleképpen bejuthatnak a z éramkörókbe: a villámok, az autók gyé1j1ásrendSzere. s
villamos motoroK és a hálqzetl veze1é11ek éltal léttehozon elal(lromágneses hullámokkal.
Bér a zajszln1 nénany rnllllornod V, 111 A ér1ékC1 Is tehet, 1T1égls Könnyen elnyomhat egy
vele azonos szimú hasznos jelet.

...... -
/~~
J
VN b;L
(\
· v \•v \
{\ /\ /\.

~
' ' .
tz.'t e

22
2. Elektronikus alkatrészek
A kúl6nb6z6 alkatrészcsaládok tucatjai továbbítják. vezérlik. k ivátesztják, szabályozzék.
kepcsollák. lárol]ák, átalakilják, másolják. moduláljákes
hasznosflfak az elektromos
éramo1. Fontosságuk miau a lélvezet6 kristélyokat tartalmazó elektronikus alkatrészekkel
egy kűlön IGjezetoen foglalkozunk, Az összes többi alkatrészről viszont a következőkben
beszólúnk

Vezetékek és kábelek
A vezetékeket és kábeleket az elektromos á1am <0vábbhasára hasznátJák. Legtöt>bjll<
kiS ell0n6Uású témb61. pl vöröstézo61 készill A 10m0< nuzat egyotlon vezotöb61 él A
tóbbszálas vezeték kél vagy több. sodroll vagy lonou elemi huialt tartalmaz. A legtöbb
vozotókel müonyag, gumi vagy IOkk GZ.gotelöbevonat védi Az ónozott vezeték
könnyebben lorrasz1hat6,
A csupasz ré211u2aJok adatalrót az ébro és a 1ábláza1 1éfékoz:1a1bennOnket. A kabelek
eoy vagy 1obb e1úek, és több a szlge101tlsüK, mint a közönséges vezetékeknek. A
kon~lálls kébEll nagyfrekvenciás 1e1eke1 tovébb11 (pl. tv·íelet).
-.-~,---~~~~~~~~-...

tmér6, mm nYkg ohmlm

O. t tJ. 947 2.23

~E61f6RtSS
, 0.2
0.3
3 494
1555
0,558
0.248
321~ o.~ 876 0, 14

' 0,6
0,8
1,0
39 1
220
141
0.062
0,035
0,022

• Fig yelem! Miodig az ado1t arameiósségneK meglefelÖ kereszune1szetü veze1éke1

használjunk! Ha a szigetel! veze1él<o1 mogér1n1)ük és lo116nok 1aléljUk, akkor a vezerékeo
1.:A nagy 6ram natad ke<esitúl Nagyobb ke1esz1me1sze1ú vezetéket kell hannélnunk. II.
korlátoznunk kell az áramot. rneit k~nbeo..

23
 Kapcsolók
A mechanikai kapcsolók engeClétyezll< vagy me9szakltják e.: áram lolyasat. Arra Is
használha tók. hog y küt6nbözö pontokra vezessük velOk az áramot.
• Egysz era késes kapcso ló

- ---<o->--1S--

Ezt egykörös. eg9érinlkezös kl'!pcsolónak nevezik •

• Az. összetett kapcsolók lóbb 1fpusa1nak 1a1en Ismerhetjük meg a következő ábrából.

~0

.'
i<'PE"E - ~o>---
1
___.v_
(A szagga1ou vonal azt jelen1r. hogy a kél kapcsolókör érln1ke z6i együtt mozognak.)
lsmeriink egykörös. ké térlntkezös kapcsoló t (válasz16kapcso16. morzekapcsoló). kélkörös.
egyérlntkeiös (kétkörös rneg!lZakhó) és kélkOrós. kélé1lnlkezös kaposolól (kenös
választó).
A ny9mógombok általában ~gykörös. egyérlnlkezöse~, de lehe1nek alaphetl"'elben nyhon
(zér6érlntkezós) vagy alap11elyze1ben zárt (ny116á1in1kezlls) lelépftésüek.

' -
ZA~O .
A forgó· (Yax1ey·) és lapkapcso16knak agy p61unwk és kél v0gy IÖbb ill1lnlkez6JüK van, A
lapok egymásra rakha16k, ezzel több pólus hOZható lé1re. Sal< váhozatuk 1sme11.
A nlganyos kapc.solókban egy higanycsepp zárja a kapcsolót, Helyze1érzékenyek.
Sokléla más kapcsoló Is létezhe t. pl. vélló·. blllen6·. emelő-. c su&zó „ világltó·. nyomásra
bekapcsoló és nyomasia kil<apcsoló stb.
24
 \.

Jelfogók (relék)

A jelfogó elektromágneses kapcsoló. A tekercsén élloly6 Kis éram mágneses terel hO;<
létra, áml egy kapcsC>l6 1~16- va!)y nyllóétlnikezóJét húzza m.eg .
•

A~~.Ó
ER1M-
gzJx.

- ' 1 HOZIJÓ /111/o/TJCt:z.5

...: 1t:1vezer~/S8"

TeJ<l!RCS " - rt!J</!11.C.SJuVEZ~

A kon1aktusok elrendezése .szerint a {elogók lehelnek egy- vagy kátér1n1Kez6s. egy-
vagy többkörös llpusúak. A nyitó-zéró érintkezős jelfog61 a kóvetkezö ábrán láthatfuk.
v„ i0

~,,...,.--~r-Ü\ 1'/!J<IJll.Cf>
)1' ,1==

Mozgótekercses (Deprez- ) műszerek

A tengelyre rögzhett 1akeros ellordL1I az

U alakú mégnes pólusai közö11. ha a
tekercsen áram lolyik ót. Ez e
mozgatóleKercses müszer müKödésének 0.. .').\ .~' •• •A
1 rJ ,1
alapelve.
. .„
l>C.

25
Mikrofonok és hangszórók
A rmkrolon a hanghullámokat alakilja át áramváltozásokká. A hangnullém véltozásail
!llós28r egy rugalmás 'lllm 11a9y 161iá e16re-llálra lrá1;yu mozgássá (rézgéssé) alakítja. Ezt
a tóllé1 <Jlarragménak nevezik. A diafragma rezgése vállozrn·rja az erek irornos !Iramot a
következők szerint

A szénmlkrofönban a aia lragma mozgásayal mtigváttozlk a szénport tartalmazó hAzra 1u1c

nyomás. A h.áz ellenállása a nyomással arányosan vállozlk.
A dinamikus mikrofonban a dlatragmév111 egy()ll egy kis takaros mozog mágneses rérben.
Ez a mozgás hozza létre az áramvállozásl
A kaíldenzátormlkralonban a mozgó diafragma két fémlemez (kondenz1'1101regyverze1}
1évorségé1 11é11oz1a1ja meg. A lemezek kőzölli kapacltás a mozgással arányosan vállozlk.
A krlotálymlkrotonban egy plezoe1e1<1romos lapkát (amely a hanghullámok következtében
kialakuló mechanikai hatásra feszültséget állh elő} használnak diafragmakénl vagy pedig
meohonlk<rson csallako:t1a1jr!tk a lapkát a dlatragméhoz A hangszóró, az rl.ram vagy
feszűllség válloza.salL arakhJa é1 hanghullémokké. Az áflatánosan használ! hangszórók
k$ttél~k lehetnlllki
A dinamikus hangszóró müköclési eive nasonró a dinamikus mlkrofonéhoz. TurajdOnképpen
egy \dinamikus hangszóró mlkrolonként Is hasznalhaló.
A krlslályhangszóró elve azonos a krlslálymlkrolonévat. A krlslályhangszóró Is
használhaló mÍk1ofonkén1 Is.

26
Ellenállások
Több 1u::at eltérő értékü és alakú ellenállás léíezlk, de valamennyinek, ugyanaz a
felada1a: korll11ozza az áramot Később mtlg t>eszélunK erről( Most nézzük, r.ogyan kés.zül
egy ellenállás!
Tömör szénellenáMs a neve annak az ellon6llá5nak. amelyel' szénpor és kötóanyag
l(everéke alko1. Ilyen ellenél lást könnyű készhenL Megváltozik az ellenálhls ér1éke. ha a
szénpol és a ragasztóanyag arányát megváltoztatjuk. Ha a szénelJenállás IÖbb szenet
tartalmaz, ellenállása kisebb lesz.

"-HUZAt-i<ll/eZ~
"-~ s.zdµ1<f!veR.iÍk. 'l'ÖMb

•Ml is "kciszitholünk" ellenátláell

Ha egy darabka papírra p1J1ha ceruzával vonala t húzunk, magunk Is ·e1öállftottunk" agy
ellenállást. Mérjük mei;i a vorol vai;iy annak kózbülsó pontjai közölll ellenállésértékeket
úgy, hogy e mulllméler mérócsúcsalt a mérendÖ pon1oknoz érlntjükl Ügyeljünk arra. hogy
a multiméter a legnagyobb ellenállásu méréshatárra legyen beállltval Az egyszer
meghúzott vonal ellenállása lalén túl nagy Is lesz ahhoz. hog,y megmérhessí.ik. Ha lgy van,
húzzuk át néhányszor a vonalaU Mérésünk eredményei:

27
•MII kell ludnunl< a:z; ellenállásszfnkódokról?
Nézzük ooak a s:!lnk6doslkoka1 az elleru\Ms képéril EHldelibr;n persze szebbek, da
sokkal romosabb llsztéznunk, hogy ml is a céljuk; jelzik az ellenállás é11éK,é1. A három
szfnsévos ai!anóllés jelen1éselrő1 1éjékozta1 a köve tkező ábra és táblázat:
/

~ ~/,v„~~J!l.;,.,.
...-r

Sifn l, csilc 2. csfk 3. esik (szorzoétték)

•
Fekete; 0 ()

Barna 1 10
Piros 2 2 100 Ha negyechk sáv is
van1 akkor az a tórést1
Narancs 3 3 1000 o pontosságot jelzi'
Sárga 4 ~ tO OOO - az arany jelentése
~s %,
Zöld 5 5 100 OOO
Kók 8 6 t OOO OOO - az ezüs1é : 10 % ,
Liia 7 7 tO OOO OOO - ha nincs jelzés,
akkor a túrés „zo %
Szü1ke a B 100 OOO OOO
Fehé1 9 9 nincs

Első látásra bonyotullnék tünhet, de mindenki hamar megtanulja. Pl. ml ai< értéke a sárga,
az lbolyn ós a pl1os szlnkódé1 011ená11ásnnk? A sórga nz oisd szfn, lgy az alsó sz.ám 11
négyes. A lila a méSO<ilk sz(n, a másoc,11k szám a heles. Miv-el a tia1madik szín piro~ . a
sz.orzó száz. Tanát az ellenállás értéke 47 ~ 100, vagyis 4700 n. Mivel nincs negyeqlk
szlnk6d, ez azt Jelenll, hogy az ellenallas eriéke 4700 + 20 %. A 4700 20 %-a 940. lgy á
lériyleges érlek 3760 és 56~0 n között 1asz
Mi 11 helyzot akko1, ha egy 0700 n.os <1llonóllóS11l von szükségünk, do o&ak 6800 n.osot
lalálunk, Tudnunk kél!, hogy a szükségestől 10„.20 %-kal elléró 'ér1ékü ellenállások
állalét>an maglelelnak, fgy béuan beépftt>etiük ókel„ Ma vl~zonl az 8d011 é1amkOr
nagyobb pom9SSl\go1 igényel, akkor azt felzlk. Természetesen, Kél vagy több ellenállás
soros vagy pá1t1u.znmos kapcsolásával ben111toot6 a kfvám poo1os é•iék, (Eir,Ót majd
késllbb 1öbbe1!)

28
• Fogadjuk meg a következ6 lanáesol! Mivel a nagy áramot vezetó 911enállás nagyoo
felmelegedlel. lrindíg megleleló tef111sltményú elenélást haszné~uikl Ha az épitendó
kopcW.6S10 vonatkozóan nincs e"51rt 1etjesl1mény. akke< éltalében a negyeó-. I•. a
liltwauos llpusoknl elllelmezlla1Juk
• Mii )etentonek a rövidítések? Gyakran lá1unk az ellenáOások számjelzése u1án k
vegy M betü)elzésl. pl. 47k vagy IOM A k k1lo1 jeleni, az ezer görög neve utá.n. Tehál a
47k 47 x IOOO·el )alenl. Az lM oz egy mogohm. vagyis 1 OOO OOO 1övldl1ósa. Az tM
1e1zésú alkarrész 1 x 1 OOO OOO, Bzaz 1 OOO ooo o allenallású.
A tOmör szénellenállésról már beszállünk. va;on milyen ellenállástlpusok léteznek még?
- A lénuéleg-ellenéltésok elóéllltösakor a klvánt ellenéllésér1ék ló11eh0zésáh0z vékony
fémból vagy fémrészek kevorékób& álló réteget használnak.
- A szénré1eg-et1enélások készi1és&k0< egy kis kerámlat>engerra szé<vé1age1 visznek
fel A rélegt>e splráis rovátkát vágva. be reriet át,lani a szén nosszát a kivezetések
között. és lgy az ellenállás é11ókó1 Is
- A huZa1e11ena11~soka 1 llgy kéazflrk, hogy hengeres 1esrre e11enó11áshuzo11 tekatnek, Ezek
az ellenAllások nagyon poorosak és nagy hót klblrnak.
- A 101oellanállásoka1 ro1001ameknok Is nevezik, fényérzékGny anyagból készülnek, pl.
kodrnlum-szullldllól, A lérlyerll flilva1ósévo1 e11ená11asuk csOkken.
- A 1ermlsz1orok h6mérsék tar-érzékeny ol\anállésoK. A 1iömérsá.k1a1 emelkedésekor
esOkken az e11ené11ésuk (PTK), de léteznek e11emé1es mükódésü termlszrorok Is (NTK).
•A válloztathat6 értékü ellenállásokat polencioméleleknek novezzúk. Gyakran van
azükeég orra. hOQY vélloz10ssuk valamely ollGnéllés éltéké1. A potoncrométerek sok
ttetyen 11asználha1ók, pl. a rédlö hangerejének beélltésáta, az. lzZók lényerejének
vát1oz1atás~a. mús2erh1te1asllésre s10. A urmmerek olyan potenciométerek. amelyeken
múanyag lorga16gomb vagy csavarhúz6vel tekerheló hOrony van. Időszakos á.llírásokra
1orveztók ökel.
• A:t ollonállás· Jelölések

r '
--<C:::=I-
'- T ,

ElloréUG Polenclomélet Termísztot

- Fo1oe11enállás

29
Az ellenállások felhasználása

Az ollol'l61táSOkal gyakta" sorba

kepcsotjék. ekkor Jön lérre a soros
kepcsotés.

Az eredő ellenállás az egyea

ollonálldGórtókek összege. Az
ellenállások párhuzamosan is
kapcsOlhatók. lgy:

Az 111ed0 ellenilllés a két enenétlés UO<zoténak és összegének a h6nyadosa. Hérom

VBOY tlll>t> olom pllmuzomoa kopcsolilsa esotén dolgozzunk azllmo16géppet, mort

Rer ---~~~~
1
~~~-
1/A 11' 11A2·• l/A3•„.+ 11Rn

A leszOltségosztó külőnösen lon1os1 A klmenell leszüliség a~ R 1 és R2 an!nyavat

11a1ározha16 meg:

U!<t • Ueo (R21R 1 + R2)

Kondenzátorok
Sok léta konóanzétor lé1azlk, da valamennyinek ugyanaz a laiae1a1e: oiektronoi1at
(1ö1téseke1) tárol. A tegegys.zerút:>b kondenzátor két vezető fetüta1e (legyverzelek)
dielektrikumnak nevezeu sz.lgetelOanyaggai van elválasztva.

~nOtA„_
.........{)({!{.éKT'/VKUl'I

l<tVó>:~:::.~~é!!~~~-------
A szlge1eiöanyag, a dielektrikum lehat papír, műanyag fólia, cslllárn, üveg, kerémia, levegO
vagy vékuu«• A 1egyverze1ek lehetnek olumíntumkorongok. aluminiumlóllók vogy volkony
témrétogok, ami! a szilárd dletoktrlkum e1ten1étes oldalaira vt11e~ lel. A
veze16 dlelekuikum-vezetó szondvlesel henge11é lehel lefl&k'!rnl. vagy maradhat sík Is. A
konderwlt0ttlpusokra f1lé9 viSSUltéfúnk
• Hogyan készltsúnk ~ondenzáton? Két elumlniumlóila lapból és egy vl9.;SZOS
papi1tapb6t készhhetünk kondenzátort. Az egyik alumlnlumfóllál 1együk az összehajtou
paplrlapba. és fgy állllsuk ö~ze:

Ezután 11ajtsuk össze a lapokat! Vlgyazzun~. hogy a IOllatapok ne érjenek össze! Érintsük
hozzá egy pillonaua a tóllalapok szabaa végeihez egy 4,5 V·os telep pótusailJ Ezután
cs~llaKoztassuk egy nagylmpeda11clás multiméter mé16esúcsát a tó11111apok11ozl A mQszer
nét1ány másoefpo1clg egy kicsi leszüllsége1 Jelez, A teszültség ezután visszaesik nullára.
•Hogyan töltsük lel a kondenzátort? Házilag készílell kondenzáto1unk negatfv
polarnású Oldala szinte azonnal lellöltödlk elekuonokkat. Mivel az ellenállások korlétozzák
az áramot, ha a 9 V-os lelep és a kondenzátor közé ellenéllást helyezünk.
megnövelhetjük a lellöllés Idejét.

• Mit kell 1udnunk 11 kondenzátor ktsütéséröl? A f!!llöllön kondenzétorok elektronjai

mindaddig 1asuan, toKozaiosan sz1vérognak a dl&Jel<irlkumon ke re~ztül. amrg a kél
legyvarzel agy11nJO tOllésü nern tesz. Ekkor a kondenzá tor teljesen klsOll. Gyo1san Is
k lsűtheló, ha l)sszeko•Jük a legyverzetelt Ellenélléssal áthidalva pedig sok~al lassabban
megy végbe a kisülés. '

• A kondenzátor kapacitásának rnénékegysége. Egy konaenzá1or egységnyi

1i:szültség 11atAsára telhatrnozo11 töltése arényos a kapacnasával. A kapacitási
faradokban (F) mérik. Az 1 F·os kondenzáior1 1 v -os leS2üll~égre kaposotva
6 ZBO OOO OOO ooo oob OOO (6,28 ~ 10 ) elektront log tárolnl. A legtöbb kondenzátor
16

kapacitása ennél kisebb. A kls kondenzátorok kapaoltásé11é1<é1 plko.1aredban (PFJ (s

tarad 1r1tllo111od része), e na,gyobballClt mlkrofa1Ddban (J.if'l (a la1od milliomod része) adjék
rneg.

31
Osszeloglarva;
1 mlkrolarad - 1 ,,F - IO·& F - 0,000 001 F
1pfkolacad • 1 pF = 10 12 F e 0.000 OOO OOO 001 F.
A kooaenzatorok Kapacitása névleges érrékük1ó15„. ;oo %·ban el!érhel. Ezén gyaKran
használhatunk az előí rt é1 tékü helyen a névleges értékül megközelitó értékü
kOndenzá1or1 Is. Ne 1e1e1tsül\ al azonban, nogy a vá1ha1ó legnagyobb reszüttségnek
mttaleleló 1ipusú konoenzárorl v61asszukl
• Kapac11ésok megengoc1e11 1eszüllsó91>
Biztosnak kell lennünk azonban abban, tiogy az alkalmazott
leszü!lség-lgénybevétel kisebb vagy egyenlő a kondenzárorra
megengedetl érté~ nél. Különben a 1ároll löllések árégethellk a
dlelekl rlkumol. A megengedelt leszüllség értéké! álla lában rányomják
a kondenzátor oldalara.

• Kondenzálortipusok. A kondenzátorokat szlgete!óanyaguk szerint Is elnevezhellk.

Ismerünk kerámia·, csillém·, po llsztlro~ és sok másfele kondenzálort. Ezek mind rögzftetl
énékú kondenzátorok. Van a vá1toz1arha16 kapacitású kondenzérorok és a rögzften
értékúek köz011 egy különleges osztály. amelynek sokkal nagyobb a kapacitása. mlnl a
löbbleknek,
- Vé11oz1a1hacó kapaollósú kondenzrlrorok. Általában egy vagy több óll6 és egy vagy
több mozgó legyverzatúk van Kapacitásuk egy rengely ellorgaréséval vé1102tatha16.
amelyre a mozgó ragyvenr,nek egyik 01dalJl1 rögzlllk.

Ezek a konden?étorok pt, rr!ldl6ad6k, -vavOk VélJoz1a1ha16 kapacltasú kondenzatorok

és oszcillátorok stc. hangoi/tséra vannak pl. a dlgltálls 6rékban.
11aszná1n01ók. Sz1ga1el6anyaguk többnyire
1eveg6,

• EleKlrollllkus kondenz átorok. Dielel1lrlkumuk egy a,lurnfnlurn- vagy 1an1á1!61ión

1t11rehozo11 vékony oxidréteg. Sokkal nagyobb a kapaolrásuk. mint a nem elek rrolltlkus
kondan~a1oroknak A rantólból koszo110Knek nagyoob a 1érlogo1egységra osó
kapnolulsuk, és ~ossiabb az éla1tartamuk, mint az alumfnlumt>ól készüllekriek, da
drágAbbak. A le9löbb elektroh11kus kondenzáror polarizált. Me9letel6 polaritással Kell ÖKe1
az áramkörbe l<apcsolnl.

32

•
A pozulv luvezetésnel< a legPOZ!llvabb ponthoz ke• kapcsol6drua.

• Kondcnzaltorjetölesek:

• Vigy6zatl A ulpteszill1s4Q klkapcsol6!111 uuln a kondOnzáto• OIC )Otontós Ideig megór%1k

1ö11ésú!<e1. Ez a ti!l11és veszélyes
leheli A mlridÖssze 5 .• tO V-os
laszúllaégre re110111111 nagy
e1e1<1rolllkonden:rétor meg tudja
01vaozton1 n klVQ%Gtés0l közé
11e1yezo11 c:savarhVzó hegyéll A
no11yteszOllségü kondenzátorok
- llyonokot 1ntdlunk o
televlzlókbon és a vakLJkban -
halálos 10ltósmomylségo1 Is
képesek térolnl. Sohase
6oov
nyúl~ az W ven koodenlátor
klvezetdaéllei!

• A kondanzll torok kapcsotllsal

A kondenzétorok kapcsolása 1et1E11 párhuzamos és soros.
r>Orhuzornos koposo1ést:1an az
ered6 kapac11ésl az egyes
k&pacl t 6~ok összege adja. e., - e, + c2
Ha a kondenzátorokat sorba
kapcsolj4k, akkor az eredó
kapacitAs úgy adódik, hogy az
egyes kapacltésotc szorzatát
OSZl!Yk 112 Osszegílkkel.
Három vagy több kondenzátor
esetén az ercdö képleto:
Co1 -~~~~-'-t~~~~-
t1C 1 •· 1IC2 t 1/C3 •• -.. l/Cn.
A koridonzétorok telhasznátésánaK sok más módja IS létezik, Közülük mu1a1unk be
néhánva1.
33
Az ellenállások és kondenzátorok alkalmazása! 1

Sok elektromos éram<örben atapalkatrészkénl szerepe~k az etlenéllASQk é~ i'

kondenZ41orot< Nézziik. nogy mre hasznAthalók•
A1<a1m&zhatók 1ap1eszü11ségszörésle. A kondanzator a 1ápegységbOI étkezö
liA<te161eszú11sóga1 stabil egyentlrarnmá (DC) SJmi11a (szili•)

t f\ " : ,_„-rv-Y'>----~---:-~:.11.r "''~ ~~né'6

[
-. ~ 0
. 2'E'l..'~--tl-._.r,----'I,__
+ ___'RS.„7> ('Dc.>
W\lTAllO>a
•( J. J<.ú ,/.(,(,)
.e'G~IR-1..,,,I TO

Felhasználhatók zavarszü16ként (1üskementesftésre). A dlgltéhs logikai Oramkorök,

amelyekről kés6bb lesz szó. állapotvállozasalk a1a1I rövid Ideig nagy áramot vesznek lel
Ez o szomszédos é1emkörök lápleszúllségében IS 16vld, de 1ekln1é1yes csökkenést okoz.
Ezeket a resz01tség1üskéke1 (vagy gll1ch·eke1. ahogy nél'IB nevezik ökel) ki lehet
kllsz6böfnl, ha a logikai árnmkór 1ópleszühsÓ{J· és tö•ak1veze1ése110 kis órrékú (0.1 ~1F)
kondenzaton kapcsokmk.

_... _
- -.... ~

~
iOOIAAt
rl'll„HKÓ•I<..

A tllsko lrtCJJe 01011 a kondenza101 ügy vlselkadlk. mint egy klsrooretC1 telep, amely a
.
lépleszült$éget 11 1aszü11séglökés Időtartamára biztosr11a
.
BoópfttielÖk t'IC lovólnsztókéni. Gya.kron GIÖIOtdul, 11ogy D 11DSznos 101 agy óllandO
egyen1eszü11ségen ·or.
Pl. a fény1avKöz1ő 1end•zerböl é<ker.ö jel ilyen lehet,

ha söt6t van és Ilyen napsütésoen;

A konaenz6tor étengedl a véllakozó ,elet. az egyenteszül1séget pedig teljesen 1ava1aszt1a.

34
• Joiontöségük az AC óromkörókbon
Két olyan áramkör van, amely csak egy ellenállásból é.s egy l<onoenzátorból áll, ez az
Integráló- és a di1ferenciál6tag. Mindkettő a beérkezö hullám- vagy lmpulzusfolyamot
1ormó1ja, Ezekre az áramköröl«e vona1Kozta1va az A és O érlék szorzoté1 RC
[dóállandónak nevezzük. A Köve tkező á1amKörök AC ldótllland61másodpercben mérve
tlzszer kisebbek. mint a beérkező jelek perlódusldefe vagy az impulzusok közötti
ldOtartam.
- lntegrálotag. A rafzon az RC lntegráió alaptagot létjuk:
lJfj O>---~f--p-...---„..,C. 11'1

Ha a beérkező Impulzusok gyorsabbak, a kimenet! hullJlmlorma (gyakran lúrészfelneK

nevezik) nem é1I el az impulzusok teljes értékét (ampUtúd6ját). Így e111yszerúen tervezhető
olyan erösítO, amaty egy alólrt amplllúd6nál klseoo fellemzO;ú jeleket egyáltalán nem vesz
figyelembe, lgy az lntegrálóteg olyan stür6nek Is használható, amely egy blzonyQs
lrekvencra ala.111 jelekel engö!d csak át.
- 0 1r1erenciélótag, Az é.brén az AC dlllerencláló aiaptagot teklnthatJOI< rneg:

Ez az éramkOr szimmetrikus kimenő jelekE!t 11oz létre meredek pozltrv és negatrv

csúcsokkal. Ezt hasznélfék a tv-vevókben Keskeny Impulzusok elöállltésára és logikai
áramkörök trlgg<Jretésére. ·
- Sznkmai lelrásokban gyakran t11lálkozhatunk az áramkör RC tagjtlnak ldOallandófó.val,
E% mlí!odpe1eekben órte11cl6 1ö1tésl, Ill. klsüléal ldó, amely a1a11 a kondGn?.~tor teljas
töttésvál102ásának 63,3 %-a lezajlik.

35
Tekercsek

A ve~e1$~ben mo~go i;i1e1<11onok mi\gnlil'!e$ 1rire1 hoi nak 1$\re ;i, vi;iie1ék kl)riil. Arnlnt „~
elözéekböl hx!juk, a tekercsel! veze1ék sokkal nagyobb 1érerósséget hoz lélre, mint az
egyenes. Ez 11 1ér teszi lehe tóvé a szolenoldok, a mo1010~ és az GIOk tromágnese11
létrehozását. A tekercseknek más fontos szerepük Is van. '
- Ellanállásl tej1anek k1 a r njlltk /llloly6 !Iram gyors vállot.ó.saival szemben, de szabadon
a1engedlk az egyenáramot. fme. néhány példa:
JEL U TE1<$11.CS /el

A lekeres néha a rajta élhaladó négyszögjelhez egy lecsengő rezgési hozzáad, Ei akkor
köve11<azlk bO, ha ~ IUkercs klverotéselliet k&pCDOl6d6 kL\ISö aramkOr lmpedanclaja
("éllenállása·) nagy.

- Alekeres kötüll létben lélrejötl energia egy része egy másik l<özell tekercsbe
álkerúlho1 (1nauklllódhal). Ez a tror>Szlormó1or elapalve;

--

A 1ranszlormá101 bemenali tel<eresét primer, a klmenatit pedig sz.ekunaer tekercsnek

nevezzuK.

36
• Tekercstípusok. Számos kÜ1Ö(ll)ÖZó tipusü tekercs lé1azik Názzünk közü!ü!< néhánya!!
Hangolható lekeres. A rádoJkbiln tevó kÖlónoóZÓ tekercsekkel l&hi:!I k111álasz1a111 a kívánt
IUiul A nangot11116 1eketcs.iknek 'ODb megcsap01ésa vagy mo:oa111a10 hengo46ma9Ja
vall fgy ván0Zlama1ö az .r>1>.;i.111111asllil. és onnek tévén a rozonanc1Btrekvencul)uk IS (az
áramvéltozéssal szembeni e11an~a1 és)

r1P11<1,1 ~ ,
HAA!-.HA11>
n!lf.t!R.c&

11ncennot1J~e1csek A 1ácllól-.b6n tnlalti1110 .~é..: sávu nango·• l o•v•owk o ráo16jelek

telfogására smlgálnak

T"IPll<~J
4 - l:el!JIJTl'fi'lís
'1Nr~l/AIA ­
( /IJD M.1.tJ)
TE""1"°i2CS
-l<JllE2E'Tite1<..

Fo1161oko10$1lk. Sok llramktlrben hasz~l)ák 6ke1 A véllakozO 1olokot olnyomjék VBl.JY

ll/J1ó1o~ilk. mlkOzcen aL egyarerurnú jol-31 étorgecllk. A 1ek<1rcsok alakja és mérete v ánozo·

F --( "',,,H~
'C..TOl'0%!0Tr
T&.<:ell.Cll

• Flgyelentl Ha a lojtOtekercsen óllOlyO éram megszakao. nagyteszullségó lmpthus jón

létrf'• Lvgyünk lgon el6vigyóze1onak•
A 1ran:tzlormd1orokkal lomosstlgYk m1a11 ma10 kii!ön Is rog•&tkozunk
Az &ddl!) leírt alkalmazásokon klviil a l ekercse~ lrekvenclnzévok szelekllv l.itengedésére
niürókben 1, hasxnlllha16k .

37
 Transzformátorok
A 11anszlo1rná1orok a lekercsek tontos csoporijál alkqlják. Transzlorrnátori olQy alakhunk
ki, hogy kél vagy 1Öbb tekercset t eker~nk e§y közös. vaslemez ből élló mag
Köré.Bemutatunk egy egyszerü trans7.lorrnátort:

Ha a primer 1ekercsen atloly6 a1am váliozlk, akkor a szekunder lakarcsben éram

lrtaukél6dlk. Az egyenáram nem 1ranszlorrnél6dlk {u egyik tekercsből a milslkba,
• Müködésük. A transzJormé\1orok nagyobb vagy kisebb szintre 1ransztormá1Ják.a
l&Gzü1tséoa1 .!s ez llrarnot, Semmlb61 terrnésze1esan nem lel1&t elililllltanl telJ esllmOnyt: Ni
a lranszlormlltor növeli a jelleszüllségel. akkor csökkenti az éramot, és ha csökken1t a
Jelfeszünségat, akkor növeli .az áramot Más ·szóval, a transzlormá1or kimeneti
toljasltménye nem lehel nagyobb a bemeneti teljesilménynáll
1:1 A'rrirt'i. • A 1ranszformá1or auétele. A primer és szekunder tekercsek
mene1s-zémalnak aránya meghat4rozza a 1ranszlormálorok
~11 ~ leszü11ségá11éielé1. Ha ez 1:1, akkor a 1eszull$é9 és az érem
3 E_ vállozatlanul 1ransz1ocmálódik á.t a szekunder oldalra. Az lgy

'
ll:J.TR:ANSZTORl'fALO
. múköd6 1ranszlormrl1or11ava1asz1611anstlormrl1ornak Is nevezik

• Fel tronoz formÓIQs. Az a11é1al arányában növekszik a

lesziil1ség. PI, az 1:6 aránynál a primer oldali 5 V a szekunder
oldalon kb, 25 V-ra nö.

• Letranszformálás. A transzlormáció arányában csökken a

laszültség, Pl. 5:1 arány eselén a primer oldali 25 V a szel1Under
oloalOn kb 5 V-ra csökken.

38
•A tranoztormálorok 1fpusal és telhasználasuk. Nézzuk. melyek az atapvet6
transzlormátor1fP!Jsok!
Levá1asz.16-
1renszforml11or.
A különOözö
áramköri
egységek
levá1asztására
és. áramütés
elleni •
111.v1„7uA-
~öz,5µ.sfÍ64S ,
védelmére A1-f-ér> .l..!V'1Mó77tl
;(1,(-ffS téVNAS:ZTo· hesznátható.
Teljeslt-
ményálala-
kiló 1ran~­
rorm~tor . A
,„
hálózall le-
szüllség kis • ,'
' '
<lf'1Gt' ra7~.s1rH
~.V.S:Z'f'O.<lMA'n:>it.
" . szintre vuló
csökl<enté-
sére
A2 A!lAHQOl&~· ~
TATÓ VA~LAr " i
•
'rR14µs:,7{,f1.l'(ATo!l;j 1 ~..,.
1
1J
alkalniazzák.
Nagyreszűt1ségú
transzlormátor.
A belső égésű
~ robbanómotorok
-.:.. ,1z ,A" ró gyújtószlkráf
éllf1hntók eló ..._ .VAtJ'f'7'6$Z/)t.~6tJJ
GYÚjr0Te1<fifl.C.St!:
vele, E.zenk lvűl
'9 rek.ERC.S
tv-képcső.
bizonyos llpusu
lézerek,
neoncsövek stb.
tt\prss2ül1sl!g-elltlilsarn
Is telhasznr\lható,
lllesztölranszlormálor.
Az erOshllkhöz s
rnikrolonok, a
hangszórók vagy rr.as
9GZkÖZÖk
MA<!>t.S.Al>otT Pll.IHl!:ll.. lmpedancláj/Jt
~;:, XZékUJ;Jl>ER.. (vállakozó ára.mi)
rel<674G{J ellen'1tiósát) llleszll.
A 1ranszlormátorok ktvezetéselt állaléban szlnkóddal látJék al.

39
 3. Félvezetők
Ezek a legérdekeseDb és legfontosallb ele~lronil<al alkatrészek. amelyek lé1Veze1ö
ktistétyokbÓI ~észútnek A 1álveze1ll bizonyos teJtéte!eklÖI JOggöen veze16kén1 vagy
szige1el6kén1 is tud v1se1<6d11

A szilícium

A külonbllzó l álveze1ó anyagok közül a

szlllclunl 0 IOQ IOMIOG~bb. A
sz11icluma1omnak a kűlsó e1ek1ronhé;én
négy e1alc11onJn von, de oyo loat "szeretne·
Ezért e szilfclumetom riégy szomszédos
atommal kapcsol6dlk össze, és szabalyos
elrendezést, krlstélyl alkot.

Ez a sz1rciurnmsttlty alkball raj;ia. Az

egyszerüség kedvéétt minden atormál
~k a legktlsó elek1ronoka1
áb<ázonUk.
A földkéreg 27.7 %·a szllfclum. /\
szíliclumnál csak al OlCIQÓn a
gyakoribb elem. 1'1sz1a állapotban a
természetben soha nom 1oroul aló. A
hamok lll alkOl6rószo. A tisz ta
szlllclum szlne sötélsz ürl<e.

A sz11lc1um lls o gyérnl;n1 a2onos krls1alyszerkeze10, de a szmclum nem élllti.z6.

A szlllclumot nagy egykrosu\ lyokké A szlilclumlapkékból elektronikai

növesztik, mold lapkökro szeletelik. alkatrészeket készítenek.
~ ll!et&r,.,Í.YNAG
-E6Yial..t7;.r'y
..,. Qt.vAOr

~\ ~' ti 1\ué:,„,..,
= ......... -'"'"'O •e.

40
"S• llfc lumrecepte k •
A llSZla s.?~ICIUmOI brvnagában rll~án
használ)ilk Ezér1 a szrfeiumgyáriók
·n.szerezik' egy cs1pe1nyl roszrorral,
bórral vagy mas oiammal. E2t a
müvo1e1e1 nevezi~ szennyezésnek A
krls11\1tya nt.lvosz1011 szer1nyeze11
szlilo1um e1ek11on1kus tuli1id0riságal 1!J(!n
iókl

• A p és n tfpusú s11líclum. A bór, a !ostJor és néhány mas alom a sr1lic1uma1omokkal

6sszokapcsolódva kr.s1ály1 alkot A bóra1omnak a legkülső elokuor.pátyil1án csak n.irom,
a losz!oratomnuk 61 eiekHO!ljU vrm A ~.tlMciumol a IOSll01 -1öbblllleklkllonollkal egyUll n
tlpusú 1z•~C>Vmrek nevozzúl< (n - nooallv). Az elekJJom,jnyos b6101orro1<kal szemyez11t1
pedg p llpusú szllclumnak (p - poz1dv)

•A p 1fpusú szlliclum. A b6ra1om e

szlilc1umo1omok rácsszerkezelében egy
üres vogyórtékelek1ton-helye1 hogy, oinll
lyuknLik novezOnk. f\ szomszé<los atomok
elokrron)ol ÍllY Ili luctnak u9rarn a lyvlrnkba
Tehét a lyukak egy úJ rie1yre
"vánd01olnak" Ezt a késObb1ekDen sa
felOjlSÜk en(Anogyan a bucorékOk IS
mozognak o vízben.)

.SZJ,Lt J ATONOIC
'TO&:r 'FOR.A TOM
• Ax n 1lpL1GÚ szlltclum. A toszlora1om a
sx 111clu11101on" rllosbon eleku on1ötib101e1
okoz. r:z o kűlön a1ekiron 111uony1og
k6nnyon rnozog a k rl~ l ályon ko1enz1ul
Azaz at n 1lpusu szflfclum vezaln4 1uc!Ja az
elektromos á1amo1, mini ahogy a o 1fpusú
Isi (Ez Ulóbblbon a lylA<al< 'viszi!<" az
éra mol"

41
 A dióda
,
Mindkét tlpusú szltlclum veze11 az elektromoS$ágot. A félvezetők eltenállasál a lyukak . Ill.
a tdbbl11telektroflllk Slöma na1~roz2e meg, Így a lélvezetó elrenállilsk.ánl Is és va211tókénl
Is lud viselkedni.
Ho az n tlpusu ~zllic•umlapl'a agy részén p ifpusu réteget e1akl1anak ki. akkor az
elektronok. csak 99y irányban tudnak lolynl. Ez a dióda müködésének alapelve. A pn
határfolOlete1 pn·aimenetnek nevazrK. A követkazö abrltn leegyszerüsltve li(\1hat6 a dlóCa
múködése. Az egyik lranytian (nyllóirány) vezet, viszont a lordi1011 Irányban (zárófrány)
megakadélyoz2a az áram haladását.
Nyltólri\nyú e1óreszltés Zarólrányó erófeszltés

-
(1 p
p "
0 0 -
----
-- -- oo

0
0 0 -
0
0
-
-
-
-

6tell:Ttl.ON'1MH
L l'U.leA kAH
=
-
-- - <>o l=
- 00 l<l

Az elem töll<lser lyuJ<akat és eleklronokm Az erem töltése a pn-á 1mene1t6t magához

1aszltanak a pn-átmenet irányába. Ha a vonzza a lyukakat és az elek tronokat. fgy
reszOltség a pn-(ltrnenet kél. oldalán nurn rotylk áram.
meghalapja a 0,6 V-ot, az elektronok
ótjutnak e pn-ótmenaten és sernlegesltOdnek
(rekomblnalódnak) a lyukak.kar. Ekkor áram
toiylk.
• Az egysz erO diódák
Kis ovaghlmgarM %ár!~K ll~at A fakété esik a
kat6dklvezetést felzl. A másik kivezetés az anód. A
diódán akkor ro1ylk áram, na az 11nód1a pozlllvabb
reszüflsége1 kapcsolunk. mint a katódra.

42
 •
• A dióda mGködóso. Mór 1udjuk, hogy a di6da olyan. mini egy egy Irányba á1engedő
szelep. Néuük, melyek o dióda mil1<i5désénok lőbb alapelvel1
- A dióda mindaddig nem 'Vezel, amlg a nyllólrényú leszüllseg el nem ér egy bizonyos
KüszObS2ln1e1, Szllíclumdlódá~nál ez kb. 0,6 V

>'.!/,
, ((::) „
~
lXJ - - "
()

- Ha a nyitóirányú áram IÜI nagy. a félvi;,ze1ő lapka

1úlrnelegszik és károsodha1. A klvezelések
leválha1nak. Ha a lapka elolvad, akkor a dióda
mindkét Irányban vezetni log. Eselleg a keletkezö hő
l\atására a lapka etgözőtöghel!

- Tl.il nogy záróirányú 1eszüuség hatasá1a a dióda

rossz lrrlnyban Is veze1n1 kezd, Mivel oz o leszüllség
meglenetósen 11aov. o n1r1e1en megnövekvő óram
IÖnkretehell a dlódá~

Az ábrán a dlöda etnagyol1 működési

karakterlszlikáJa látha16,
Uny a nyl1ólrényú teszü11sé9 Uz ~==~-t-T\"---- UIJI'
Uz a zárólrényu feszültség
0,6 v
lny a nyflólrényu rlram &)
( $21J;,Í:1t.(/'fAIA

lz a záróirányú érem '~

43
• Diódatlpusok·. • Most peöig vizsgáljunk meg a sok diódatlpus közül néhányat!
• KI$ Jo t ű d ióda
A kis jelü diódákat kis szintű vállakozó áramok
egyenirányitésilla, ráct161e1aK cra1e1<talására (damodulátás).
laszill1Gégtöbb$ZÖ1özésre, logikai múvelelekte, laszOllség1üskék
elnyetéséte s1b. hasznalJák.

• TclJesitmónydiÓda
Múl<ödése azonos a kis Jelü dlódáéval, csak a
1etjesí1mény·egyenirányí1ók sokkal nagyobb átamot
képesek alvlselnl. Fémtokba éplllk 6ke1. Dmi
telveszl a kele ll<ezél !hőmennyisége t és áladla a
tém hútóbordának. Fó leg 1ápegységekben
hasznit1a1osak.

• Zenerdlóda
11 zeneró16dának Jellegzetes zéróhényu letörési
(Ve7.Gté51) leHzOllsége van, Ez azt Jetenll, nogy
leszüllségérzékeny k apcsolókénl 1ud múködnl, Az
Ut letörési teszúllség 2 .• 200 V lal>et.

• Fónyklboc.sátó d ióda ( LED)

Az Ilyen típusú diódák nyhóir;\nyban e161eszf1ve
oleklf omllgnases sugá•msl. boosé1onak kl
magukból. Bizonyos ·féJvezel6 anyagokból kó!lzúll
diódák (mini pl, galllum-a1zenid-loszlid} lóval
nagyobb m6t1ékben sugároznak, mini a
szlllclurndlóOllk,

• Fotodióda
A dl6d1.1 müköc:lésé1 oe101yllao1n1tud1n e lény. A specláhrian
tényérzékelés•e rervezell dlódákal folodiódaknak nevezzük, Üveg
vagy m~anyag 'ablak' mögé éphik be ékel am•n keresztül a lény
beha·1ol. Nllgy lelülQIÖ lényérzakQl6 6tm0netük van. A szllfolumból ló
fotodióda készl 1he1ö,

44
A diódák alapalkalmazásal

A ~ toiezeltlen lél)Uk maja. hogy milyen sokféle aiódát arJo.almeznak o legk~lélébb

áramkori célokra. Mos1 csak o Jo.ls Jehl d.ódák és egyen.rányitók kőt regrontosabb
alKalmazósával rogla!kozunK:
- Egyutas egyenirányi16
.
Egy véllakozó (AC) jel
(vagy reszüllség) a
diódén átnaladva
átalakul egypa1ari1ásu
(DC) Jellé (vagy
10$%\.ltsdggé).
- Ké1u1es cgyenlrány11ó
Ez ogy négydiódás
hórózal (vagy
hld egyenlránylt6),
ernely a v~ltakoz6 lai
mhidkét télhullámá1
egyenJrányllja.

• Miérl igy Jelöljük az áram lrányál?

Az olekuomos aram aL elek uonok vl!let~. IL télveza16befl való mozgása. ÉrdemeS
etgondolkodnl azon. hogy ha az elekllonok a negatív 1öltésó tartomány fet61 a pozltiv relé
mozognak. akkor noér1 nem !01cfi1011 a ó6da jefén a nyilhegy állása? Ennet< kél oka van:
- Boninm1n rronklln korób.1n ezt 101té1arez1ék. hogy az áram o pozltlv tOltésu helyről a
nogotlv rörtósu horv relé lolylk Ez1oz olkópzoré~I a: erek1ron rellodezéae mogvá11ozrn1111.
(fi loQJÖbb e!Qkrronlkus ilramkOrl roji azonban a mai napig a réi:JI, szokáoos lrónyt kövei!.
onnok 01101mébon a. 1op1eszüttsóo pozltlv kapcsai D naga1rv ro16 holyozlk, a.zl sugalfva.
ITllntho rJ grovltacl6nak bármilyen ho1tlsn lenne az áramra.)
- A l /ilvazotókben, mint mér Omhl&llük. a lyukak az eleklronokkDI ellentétes Irányban
mozognak. Az1 szoklák mondsnl, hogy 11yan a télveze1ókoen a pozlllv 1ll11esek
éramlásénnk kiinya.
AZ egyérteimüség éJdekében leslógezzUk. hogy könyvÜlkben az "éramwány" az
elektronok mozgását jelenll, ielOléselnk azonban 1ovábbra Is a lyUkak mozgására utalnak.

45
 A tranzisztor

A 1ranzlszt0<ok háromklvezeléses
lélvezetO eszközök Az egytk
krvezetés nagyon kis 6roma vagy
feszültsége sz.ebályoznl ludjs a más.k
kél kivezetésen étloly6 sokkal
nagyobb éiamot Ez az1 felenll, hogy
a 1ranllsz1or orOsl!Oként és
kapc~o16ként Is atkalmozható. A
tranzisztorok kél Jolontós csopottlllt
elkot/ák o blpol/lrls és a 1é1vezérlésü
tranzlsz101ok.

Blpolárls tranzisztorok
Ha még egy lt!lvaze16 rétegei
adl.n\ a pn-tllmenelü docld<\khoz.
n
akkor hllromr<noQI)
"s;illlcAimszenctvcsel" nyerllnl<.
I
amely lehet npn vagy pnp
felépflésú. Bármelyik ese1én a
közép.só rétog szabályozná a
három rétegen élloly6 éra1no1.

•A blpotárla trnnzlu:tor fefep ltese és mOkodóao. A blpotórl~ 11anzlsztor három

rétege oz eml11or, o bllzis és a kollektor. A bázis nagyon vékony, és kevesebb
szennyazóatomla van, mint az emilternek és a kot1ek1ornak.

,,...._ ....
5/tO~l t ~TT
ICtHENd
AJIAH
h t
p -IZA~H
t.2.Wl'A

n 1

Az ollonóllósok o
1ranzlszlor óromá1 5>(1rree..
46 korlátozzák, ami
1útme1egedés1 okozhat.

•
•Még mindig a bípolárls··uanzisztorok müködéséröl. A cít6dák és a 1ranzlsz1orok
egyes !ulajdorlságal hasonlóak'.
- A bilzis-emruer·éunenel (vagy dióda) mindeddig le van zárva, amfg a nyllóteszüllség
el rem éri a kb. 0,6 V-ot.
- Túl nagy áram halásara a uanzlsztor
1ú1me1egszll1, és mükOdése ellér a normill!slól. (~111
megélintve forrónak ére:uü'k a 11an2lsz1on,
kapcsol1uk ki a lápfeszül!ségel!)
- Túl nagy leszültség vagy áram lönkrelehell a
1ranzlsz1or1 alkOIÓ lélveze1& lapkát. Ha a. lapka
nem Is megy lőnkre , a vékony klveze1ó
vezeléKek· akkor is e101vadna1nak vagy
levélhalnak a lapkáról,
Soh(\se Kapcaoljunk be 1renzísz1or1 forahou
polarllássall
• Tranzisztortípusok

• Kis jel!l 1ra11z lsz1orok. A kis jel\)

tranzisztorok alacsony szinlü jelek
erösllésére használha tók. A
kapcuoló tranztsztorokat, ahogy a nevük Is
utal ré, kl·be lkapcsolásra tervezték. A
tranzisztorok agy része mlnakét feladatot
agylornián jól ellátja.

• Teljesftménytranzlsztorok. A
ieljesilmény1ranzisztorok nagy kimeneti
1e1;es11ményü erösftökben és tápegységben
alkatmazh~t6k. NBgyméretüek és h0te'11
kell Oket.

• Nagy trakvenclás tranzls:ttorok . A

nagyfrekvenc ll'ls 1ranzlsz1orok a rádiókban,
a IV· kben és a mikrohullámú eszközökben
talélhatók. Fel ületük és a hordozólapka Is
nagyon kiest,
'

47
 • A blpoh\rls tranzisztorok rnjzJcicl létliató!< az ábran (e lyukáram kányél a nyll
mu1SljD);
E:
l<P'-<q,<rpp, '"''

~-©E:
p
Z...~IJ (ll
11
p
11
a-@: 11
/<
pnp
eH !TrE"R. ( €} """ I<

A bipoláris tranzisztorok alkalmazása

Ha a blpoléris tranzisztor bázlSét lel6Jde~OI< (O V-ra kötíüJ<). akkor nem loty1k áram az
eml11er1ö1 o kollektor felé (n 1tanz1sz1or lezér). Ha a bázrst nyll61ritnyba eiófeszitjük
legalább 0,6 V-os faszOlt~éggal, &rom kezd 101yn1 az em111ar161o kollok1or lelé (a
1ranzlsz101 Kinyit). Ha csak e11 a kót állapotot használJ\111, akkor 11 1renzlsz1or
kDpcsol6kénl 111úködik, Ha azonban a bózlsl nylt61ranyban elllfeczl1jOk. az
am111or-kollak tor-áram a t>Ozlsáram vtlnozósoil fogja követni, A 11anzlsz1or ekkor
er6sll61<ént múkooiK, és le ltételezzük, hogy az emluer a bemene1 és a klrnonet közös
földpon\lára van kötve. Ezl r.evezok fölóe11 emlaeres kapcsolásnak A következőkben
néhllny egyazoru IOldell emllleres llramk0r1 mulatunk De, amo11ye1 azemléllal)ük a \f916dl
é1ant11br6kben való al<almazásLA<at A példák megleie!nel< e 9. fllj02et egy-egy mük6dö
kapcsolásának.

• Blpol6rla 1ranxlsz1oros kapcsoló

- & p"

1
Ennél 11 kopcsoltlsnál csak kélllJlo 1:>0men011 1eszOllsógo1 lahClt alkolrnaznl: a ll:lloet (0 V)
és a pozitív 1épfeszül1sége1 (" U1). Tehél a tranzisztor vagy la7.áll, vagy vezet. A
t>ézlskOrl enenllllás tipikus értéke sooo•.10 ooo Q. (Ha az ellenállási veze1ékdarabba1
hOlyonoshJúk. a lámpé1 olég nagy tóvolségból Is kl·bO tudiuk kapesolni,
48
 • Egyenfeszültsega eröshö bipoláris tranzisztorral. Az ábfán láthat6 vélloztalhat6
ellenállás (potencoométer)
nyítóirányban feszití el6 a
1:<1nzisz1orl, és meghatározza a
bemancS (bézls-amllter) áramot.
A m.lszer nió1I o khoonll
(kollek1or-eml11er) áramot, és a
túláramot a so1os ellenallás
korlátozza

A műköall áramkörben a
po1i3nolométe11 més elemekkel is
sorba lehet Kötni, amelyeknek
az ellenállását a hömé1séktet, a lény, a nedvesség változtatja. Ha a bemenő Jel gyorsan
vóllozlk, a következő vtlltakoz6Jel·arösll61 hoszntllhatjuk.
• VáltnkozOJel·erösltö blpolórls tranzisztorral. Az a11lpve10 erOsltOeltendazések
kOzfJI ez ez egyik legegyszenibb. Az
egyenfeszíllségel a 11anzls21or
A TEfUflliJ =&VA.UA :S. bézisá1ól e bemenell kondenzáto1
AlA/<lr/t< Ar A l<lftl!AJÓ választja le.
:,:11~i(1.rsG,,tf
Al2.or.-tor
(U• /11.1'1.)

-Hov I a,~;;
Hf,/-APIWn
~·+·...\- .-l:l.twr

A 11anzlszt0< mnapontlát úgy kel beáNlta~ a bózlSellenállással nogy a klrooneli

laszürtség kb. a tápfeszunség fele legyen. Maid ene az egyenleszunség<a ken) az
erOsheu Jel. Ha a bázis nem lenne el6teszitve, akko1 a bemenó jelnek csak O,E> V-nál
nagyobb pozitív része erósö<lne. (Ez. pedig nagy torzitést okozna.) Ha valakl meg akarJa
lemerni ennek ez orOGllOnek CIQY rnúköd6képes olkolmazésa1, lapozzon 01010 n tényad6
klmonaU' lokozatáhozl

49
 •

Térvezérlésű tranzisztorok

A 1é1vezé1lesü 11anzísz1oroka1 (vagy ún. FET·~~el) so~kal s~elesebb körben alkalmazzák

az <1l6bbl Időben, mini a blpo1árls 1rarizl32101oka1 Kovosobb szt1lclumb6I egys~erüan
e1Öéllftha1ók. Kél ió· FET·lipus van; a Junc1ion FET (réleg-FET, JFET} és a
lém-oxld-fólvezetö FET (MOSFET). Mlndkél ll pu~ ese1ében ö kimonó árornot a. bGmeooll
leszúllség vezé1ll. 9yako1la1ilag bamenO á1am nélkúl,

Réteg-FET-ek (JFET-ek)
A ré1eg· FET -eknek kél fii 1rpusa az
11 és a p caatornés. A csatoino
olyan, mim egy szlllclum-ellenélr&s.
amelyben a source-tól (fornás} a
droln (nyelő} leli) folyik ~z lllram, A
ga1e-feszül1SéglJElf növelhetjük a
osa1orna 011onóJlásó1 éc
lecsöl<ken1he1Jök a
draln-source-áram ér 1ekél, rgy a
1érve:tér1ésü 1ranzJSz1or erő!lílökén1
és kapcsolól<ént is hasznélhaló.
• A JFET müködése. Az ábran Egy n osator nés JFET rnükódése t!lU1a16. A negativ
gma.lesziillség kOI nagy ellonat1L1u.:. 1or1omilny1 11oz tétro a csa tornaban o szomszédos p
lttennye~ésil részek ki\rúl. Nagyobb ga1e-feszOllse9 "81ására a tartornányoK
össze~tlródnak. és ha ez • 1e1jes oaatornahosszra kherjed, teljesen elzéródlk az áram \Jlja.
A gala-csatorna etlonélllssa nagyon nagy értékii lesz.

" HA)l/l<AM~
. "
/ A'fl.A M
.
K02.EPE-6
'
ARl'IH
Nl!VC'
rt:e.tH ,
~

t>w;r;„ Dmi11
'
'D>t1"-i
- ..-'
,.,
ov n ~ ~ -
~~ qe - - o.r>V -,tv . ,.
~

~, ~
~~
~
fuft.
'4 .::rs.

0 ~
..
q(/ ~
''..Jo ,·.... ~ft.
<..:&[ ~I~
"t:?' • ~t(.
·~ .G'.
0.
+
-
TÖ•?:> ) Jiour~ Sou1'(.,z, .SouJ-C4,

50
• A leszullségvez érelt réteg-FET· ek eJ6nyósebbek, mint az áramvezérelt bipoláris
lr81'1ZJ$ZtO<ok:
- /\ JFET ga1e-csatorna ollenállása igen nagy (több mili6 q, ezért a JFET-nek a gate-re
kapcson külSO otkatrészekr e vagy órnml<Orre klesl vagy semmllyen vlsszshautsa nlrca.
- A nagy gate-csatornaenen~llás ez1 1a1en11, hogy a gate-kOrt>en gyakorla111ag nem folyik
éram. (Hogy mlén otyan ~Y az ellenállás? Mivel a ga1e és a csatorna diódát alkot, lgy
amíg a bemenő jel a záróirányú elóteszítés tartományán belül van, a gate nagy bemeneti
ellenOllósú.)
Akérosak o bipoláris tranzlsztorokal, o JFET-eket Is károsítja vagy tönkreteszi a túi nagy
leszCtltség, 111, t!ram
• JFET tlpusok. A JFET-ek sokféle érani<örben használha16k. Mivel nagy teljesítményt
lgényl6 kOJ)C$Olásokt>an nem elkotmazhatók, ezért legtöbbjük kis múo.nyag vagy
lémtoltban van. Föbb c:sopo11jalk
- KIS telli és kapc$oló JFET-ek
A kis Jelü JFET-ekel az erösítők bemeneti fokozataiban alkalmazzák,
így nagy bemeneti ellenállást lehel velük elérni. Kep<::so16
üzem1Ttódbo11 lo képesek mökiklnl,

- Nagyf<okvenculs JFET-ek

• A JFET-ek jelölései (a gat e· ek belül össze vannak kötve) :

'ti

Souf'U, (S) .s

5t
Fém-oxid-félvezető térvezé rl ésű tranzisztor (MOSFET)

A MOSFET-ek ez u16bbl évekt>en az

egyik 1eg,eten16sebb 1ranzisz10Hlpussá
vállak. A leg1Öbb mikroszániu5gép és
onlegrán mem6rlaáremkör MOSFET-ek
euei1 111r1almazza egy parényl
szUlci"'"'4p1tón K6nnyon el6á1H1ha16k,
nagyon kl<;s1k. és a MOSFET áramkörök
1eljesl1ménytogyasz1ása jelen 1ék1e1en.
Nem régen e 1eljesllmény·MOSFET-ek
Is mogjolon1ok.
•A MOSFET milködése
A MOSFET·ek n vagy p llpusúak
lehetnek. A JFET· lal szemben a
MOSFET gnta·fesiOllsége nincs
közvellon elek1romos kapcse>latban a
souroe· és a drelneleklró<lakllal. Egy
üvegszerü szldcium-o• ld réteg (mini
azlgo1016) vál&szl)a 01 a ga10 tótrjét a
tra112rsz1or 16bbí 1észó16t.
ov (<-)
AlUH/1<11UM .Srt.Ú:IUH- OXID \ =
GAr~- S21r.e-ret.& .s i 1)
'

J<t:WrA~~.~U:S:_,JZiiii::i!l.~_..,,I~:., -0 ' l!1f

~l'-'C.$

A'~"1
n p n p
~li.li:.tUH
+0 1 6'VCr.) •
Az n csa1or111ls MOSFET· bon (p tlpusú
~
=
lapkan) pozlllv gaie-teszüllség vonzza .l 1 v
az elektronokat a gala olatll lelúleire. A i<Ö:Z.E"fi:.3
osatotn6n o 1o~tű11séQ161101196én • \!lfaGAQ>'<iJ@ A'RAU
érem lolyhlll. A cs111orno allenéllásál a p
91ue-leszüllség haldrozza meg,
+A V (e;.)

.s l> / =
/'fA)l/r/AL,J$
•
" &Q"t(il) ... Q -G~\!! ARAM
p
~Z>

I- I \
+ ,-, -
,
+ ,-,
52
• Még mindig a MOSFET·ek rÖI. Valamennyi lmnziszlortipus kÖZÜI a MOSFET bemenell
e4lenélésa a legnagyobb. A MOSFET· eknok sok elónyös rúla)donséga van:
- A ga1e-csa1oma e41ená11Asa me)Crlem végtelen (ll~usan 1016 Q). Ez ezt jelenti. hogy a
(lllló O kulsll éramkllit Mm IGINlll (dO néhány pA (pikoamper) &IÓll mégis IOlyllai),
- A MOSFET·Gk feszC.llsé9Vezérell ol10nálléskén1 múködnek. Így n ga10-1eszüt1ség
ha1nrozza meg o csatorro e1tenó1tns61.
- Az lJj tlpusu MOSFET· el< lgon nagy áramokal Is tudnak l<aposolnl, Igen rövid ld6 alail.

• Ftgyoloml Mivel a gate a1a111

sz.JllClum o•ld ré1eg nagyon vékony, lul
nagy leszullség, sót a szta11kus
elektromosság flalására is étUthel Az
öltözetirlkb61 származó vagy e
@
oelOlénc:somagolás kibontAsénál keletkező 1
I
sztall~us IÖl1és Is tönkretehelf a MOSFET V/6 Y.AU ! '
ga1&-elektróóáJának szige1arését. ) 'et..

• MOSFET- tlpusok. Mini 0 JFET-eket, a kis müanyag vagy lém 1okozé.sú MOSFET· eket
Is a negy b-Omenetl ellenállású erósllökhöz használják. Faszü11ségvezérell eltonállásként és
kopcsolóklm1 Is alkalmazhatók. Egyik logtonlosabb csoporljukal a
1a1Jashmény-MOSFET·ek atkoljak
• Nagyteljc sllményO esz k6z 0k
A tOIJG$1tmény·MOSFET-ek leflOIÓvé IOSZlk. nogy kis
1eszúliséggc1 (néhény vott) nagy 6remo1 kopc~.
il er6lshsúnk.

A IOgóllalánosobb MOSFE1·1olölóseke1 mulalluk bo a 'lJJzon·

p
p n

p · MOJTfiT

53

•
A FET- ek alkalmaz.ásal

A FET-ekel erősíiöként, Kapcsolóként és tesziillségvezérell el lenálléskérJI alkalmazzák.

Nézzünk néhány jet1emz6 áramkör[ példáil '
• JFET -es elektromé.ter. E2 a nagyon egyszerű áramkör 82: elek1roszkóp elektronikus
vállozala. Az n csa1ornas ré1eg-FET
gate-klvezetése nincs bekö111e. Így
ataphelyzelben áram totyll< a
sowoe·t61 o dreln relé. Amint egy
p negalív töttésü tárgyal (pl. egy
müonyag lésüt, amivel kö~ve11enül
-- ellllla fósülködtünk) hetyszünk a
gate közelébe, az áram lecsökken
+ vagy teljesen m~szúnik.

• MOSFET-es hlmpakapcsotó. A kapcsolésbo.n a tll!ljasftmény-MOSFET-tel Izzót vagy

más. egvenárammot táplált eszközt
múkódtol hetOnk. Mível a
teljesltmény-MOSFET bemeneti
ellenállása majdnem végtelen. a
kapcsoló helyett egy kÍS
teljesíiményú jelet ís használhatunk.

~ . s
l MAP'16'~1'2~"'
A.IVIT'Orr Nif'CJ"1dOOl>fl>

• MOSFET- es tényerö- szabályoz6. Ebben az áramKörben a MOSFET-et

1eszü11ségvezérell etterllllláskénl használha ljuk.
A kétbázisú dióda
A kélbázlsú dióda (UJT) nem 1rarudsz101,
-- EHITTéR..

leginkább egy kétKalódo~ dfód~rii hösóiílll.

Feszültségvezérell kapcsoló kent üzemellethe1ő és l. bi.'z1s
nem e1ósi1,

• Az UJT mŰkódése
Ataphelyze1ben az 1. tiézls1ól
nE
a 2. felé kfs áram folyik. Amint
az emil1e11e Kapcson
les.züllség 1úllapi a b!llenési
küszöbleszüllsége1
a„
-< ---- ~- n \ p I
81 ,,
>-..
...
l<J.> ..,~T /<.IS
<11vu11óleszOl1ség, néhány V), a
kélbázisű dióda bekapcsol, és ~'aAH
' rv;"tO•esu:icr.séf,;
az l , bázis 10161nagy éram
lolyik az emlller felé, A :a„ "- é a,
kOsi;Obfe.szúll5éQ a1a11 nem
lolyfk áram az 1. bázis és az
11 •
.J'!..-.:--:: ,.J.. I=>
eml11er közön. ,.,„„{....1a..,., J\/A(l.)'I"

• A-,:. UJT jelölése hasonlít a

JFE.T jelére
a,
,'
'
... - " ...
', -
AÍlAH
~!) „

• Példa ax UJT alkalmazására

ca~UAll.o~
Ez a kapcsoll!S egy LED-et 6.Z AZ 1tMl>f
--' .__
log vlllogtatnl. A kondenzé101 rötr1"
addig 1öf1Ödik, amlg el nem ért !l~IJU/.J -
az UJT gyúJ161eszü11silgé1 • ..,'ro.a.r.__ 8.t.
Ezután az UJT klnyll, és e
konctenzá1or a LEO·en
keresz1ri1~l sűl A kondenzá101
é
p n
e>
klsü1ési lcte1e a,1011 a LED l<OWT>~l'De ,,r
világít, A 1ö1tés-kisü!és clkl~S ~ ,( l<oJV?eN-
ezu1én lolyomn1osmn lnméll6dlk „ 2A\'l:J II. ~ -
a,
Siin:!A'RAHA

,&"()>
-
=-< -,,
-
-:::

68
A tirisztor

A llrlsztorok háromk1veze1éses
kapcsoló lélvezetö eszkbzók A
rajtuk atlolyó nagy a1·arno\ kis ""'./ ./I
árammal vezére !het1ük. Miv el a

- '-:;lÉ)
~·
vez.é1e11 áramot ki- vagy
t>ekapcso1na1Juk, ezérl a 11r1s21orok
- a uanzisz101okkal szemben -
'
'„
nem erösh1K a váltakozó jeleket.
A tlrlszto1ok szllárd1es1· kapcsol6k,
Kél 1ipusul1 van: a
szlllolumvezérelt egyenlrányhók
(ezek a szűkebb é11e1emben veu
tirisztorok, SCA) és a triakok. ,\z
SCA· ekkel egyenáramot, a
trlakokkal pedig a véllakO·ZÓ
áramol lehel kapcsolni.

Szllíclumvezérel~ egyenirányítók (SCR- ek)

Az. SCA lelépltésében hasönllt a olpolárls tranirlsztorra,

csak négy szennyezall rétege és ezen 11árom
pn-átmenete van. Néha oégyrétegü pnpn diódának is
nevezik, mivel csak egy Irányban vezeti az áramot
• Az SCA műk ödése. Ha az SCR anódja pozlllvabb,
mint a 11a16dja, a kél külső pn-éunenat nyllólrényban
van elöteszl 1ve, Mivel ?edlg a kOl:épsll pn·álmene1
ziuójrányban von ol61eszf tva. az euzkÖzön iien1 lotynat
áram. KiS gate·áram 1'ni11 klnyilja a középsó /(A TC'O
pn-a1mene101, és lenetövé teszi, hogy az eszközl:in
ehhez képest sokkal nagy obb áram fo1y;on, Az SCR mlndaCIOl9 l:lekapcsolva 111Brad, amfg
aram folyik ra]tal (Amfg a
I~:.--= = ~ ,
tápleszúltség meg nem szűni k!)
t>- - . ., l
__._.._,
):===:r----.
_ _ .... ,., . \\ -„ ....,.
\ >-~ , li
·-„1
- AAIÓD ... ,L_.,J_ I 11
1'
,-1'' 1•
• p ~::

n
p ~11
• '','
1
1~-~~-
„ ___ - - --
- -----t
-- -
• Tirisztortfpusok-. Az SCR-eket a kapcsolnat6 áram erőssége szerínt csopor1osfl:ák.
Hé rom általános ,csoport létezik (a lokozés ehhez képest sok kal változatosabb):

- Kis éramú llrtsttor

A kis áramú csoportba az t A és 100 V

afalli kapcsol61lrisztoroka1 sor<iliuk .

- i<ózapes éram(11lrlsz1orok

Ezekkel a tlrlsztoro)<kal néhány s2áz V-os,

ma><. 10 A-es áramot tehet kapcsolni.

- Nagy ar1.1mi) tirisztorok

Ezek az SCR-ak néhány ezer volton nia•

2500 A· I képasok kepcsotnll Mo1 orok~ 1 ,
Izzókat, berendezéseket stb. vEl2:érelhetGnk
velük,

•Tirisztorok (SCR-ek) allkalmazáse

Ebben a kapcsolásban az SCR·rGI egy izzót kapcsolhatunk be. Má~ eszközök •S
vezérelhe10k vele,

-
- ~'~'
'
-
Al.A ffl6tl'2'.617!!DI z.iítr ,AJt<>rlt!· ....o-:.4 . /
• 6r»1~ ( Nf'ol'fjlliC Hef Ú.l >:J • 1-::cP~ M'CH/111< H/!!6
At&</J< Az t.2.2Ó) 1-.:.!h--i é Az. izzO VJ ~
P tA'GtT'1#t 706
n
+ G
Trlakok

A Ul&k kél llllSZIOI pár,...zamos

kopcsol6sával egyenédékú. löz ozi
jelenti, OOOV a trlak egyenáramot és 2. -n:b1JZA-.S
vóliokozó áramo1 Is kapcsolni lud. (V.-161' 2~A.<lob)
Szemboölló különbség, hogy a tllak
ötrá1egil. as van még ogy kül6n n
llpus(1e>lck 1r6dcl1a Is. Ezenklvül az Is G•tft.. -i~::.__rri;;;__.., ,1, 'l'ÓCMT.tA.Kozb
megllgye111016. hogy mindhárom ( VA.Sl" ,/, AIJd/J)
kivezetés két-kél ré1eghez kaOC$ol6dik.

• A irlalt mükódése
A tr111kot alkotó két
pérhuZamos SCR
pé1huzamos kapcsolása
e11en1étos Irányú
(antlporutel). vt111okozó
n orom kopcsolésa esetén a
trlak oddig marad
bekapcsolt állapo1ban, amig
a g111e-jét>e óram lolylk A
gohl•áromo1 megszüntetve.
o ulok o véttakozó érem
következő nullaá1mene1éné1
k8~k l

• Trlok tlpusok . A 111akok - az SCR-ekhez hasonlóan - az Ellialuk kapcsolha16 áramok

szerin! csopor1osi1hatók. Nem nagy 1elJasl1ményüek. Ké1 csopo11Juk Ismeri·
- KI& Oramua11
A km i!rom\1 111akok maximum 1 A·I kop<:aolnak. maximum
néhány száz V leszűttseg mclloll. Más lokozasuk is
has2nau11os.

- Közepns óramü u111k01t

Ezeknek a típusoknak a ternelhetösége 1000 V-nál
max1mum 40 A. Tokozasuk sokféle lehet.

58
• A trlak jelölése. Ne leJe11silk e~ hogy a lrial< olyan. mim ké1 párhuzamos kapcsolású,
egymással etlen1é1es lrényilot1ságú U11szt0<I
.se.a. G

!!J
n p n p n

'„ 2.

• A trlok alkalmazása
Az ébrén lá1ha16 olrenoezésbon egy Hiakkal hálózall 1ransz1ormétorr61lzz61 múkliotetúnK.
A trlak molort és más eszközöket Is vazérelro 1ud.

Al.APN6U'-
um-,v.v11-
rrnr ~ltJCIJ
.__... ..._...
n
p ~:..
llA 1MN1JUI<. "' 6'>/'ftJOr, n '-r
AZ 1.0:2d vtiAG1I- p
n G
~-----'

• Flgyereml Ezt az áremkótl ilyen fom1éban nem szabad megéplterol

Kétklvezetéses tirisztorok
Az SCR vagy a triak akkor is bekapcsol. ha gate-Jén nincs feszültség, de a másik két
klveze1ésa kOzölll leszüllség elér ogy bizonyos szln101 (e lelöréol foszOl1s!)gal) Ez (az
linbekepcsolés) teszi lehelóvé a kélklvazetéses llrlsztorok készlté.~ét.

• Négyrótogü d ióda

A négyré1egü (jjÖda egy ge1e nélkiilJ SCR Csak egyenl9$ZÜllség

kapcsolására alkalmas.

• Adlak

A oiak háromrétegO oszkóz. Masonl6 a bázlsKlvezolés nélküli pnp

1ranzrsztornoz. Váltakozó teszüllségel lehal vele kapcsolni,

59
4. Optoelektronikai félvezető eszközök
Az op1oeleklronika az eleklionlka egyll< leggyorsabban lejlódÖ 1erüle1e: Ide tartoznak a
lény1klbocsató és érzekeló létveze16 eszközök Mle1611 megvizsg:ilnál'IK néhány
op1oe1ek11onlkal alkauész1, elaveni1sük lel nagy vonalakban fényranl lsrnere1elnkel!
, \\\1///4'/
A fény [ 1't.t"litei\I Vl.t1"1\\ÖO.li~Íi ••• /1
1
•
/'/ti\\\'
A fény elektromágneses rezgés. Fo1or10kból a11. és energlahullámkán1 vlsefkadlk. A
lolonok nem szílksé911zerOien 1á1halók, ml közrnük csak azokat teklnliOk lénynek,
amelyakel ténylegesen 1a1unk. Foton akkor kelelkezik, ha 01'.IY elekllonl gerjesztOnK. as az
magasabb energiaszintre jut, majd Innen újra az e1ede1I energlaszlntjére ugrik vissza.

HulláJllhossznak nevezzük a kél hullámcsúcs közötti

1évofságo1. A magasabb energiaszinlü elektronok
rövidebb nullémhosszúságú fotonoka t sugároznak, mJnl az
alacsonyabb enecgraszinlre gerjesztettek.

A geqesztell elektronok az e1eo'eli energ1asz1nljükre sponléin ogorhatnak vissza, vagy egy

megfelelő hullámhosszúságú 101on Is kiválthatja. hogy az elektron visszalÉnjen a sajét
energlaszintjéce.

60
• Az elektromágneses spektrum. A tény hullámhosszát nm-!>en (nanométerben) méri!<.
( 1 nm a méter egy bilíoomcd része.) A következő ábra az elekuomégneses sugA~As
többi tormája és a lény l<apcsolatét mutatja

,.__ lA ;-u,m; R:'M-

..,.;....,..,..,.,.S~j • 1lA'z:wo11Vt.1.AHolc.
1
. ..J11'"1.itM.s ULl'J!,f IJ!QI~ l1tíFA.'1Wó'Röt JflkRórlu.t:.t.A}.f 1

'
,· ~

~ „ ~ , ...
•
"1 '
""'
t pm • 1 p1kométer (0.000 OOO OOO 001 m)
t nm • 1 nanométer (0,000 OOO 001 m)
t l'm • t mlk1ométer (0,000 001 m)
1 mm • 1 rnlillméter (0.00 1 m)

1 m• 1 mólor
1 km • 1 kilométer ( 1000 méter)
• A:t op!lkal spektrum. Az ulllall>Olyo, a tiltható és az Infravörös sugárzést op!lkal
spekuumnak oovezlk. Ez az opllkal spo1111um egy szé1r.)2011 léptékO llblilja:

;c1'1o:. - -

~00 .50o óOo 9 00

llUUAÍ'ilfollS~/ 17.H<
SOk optlker rélvezetö eszköz a láll-etóhoz kozol lfltravörös tartományban l\llgy tényt
emltUll vagy érzékel A szllíclum pi képes érzékelni a létható lényt, de az lntravörös
tartományban, kb 880 nm-001 a logérzékenyebo Mlvet sok optoelekllon•kal eszköz a
1ath&16 és az lnlravörös tariománybon IS képes mük6dr11, ezért állalaban ez rnllavörós
sávot Is a lény wtoményaba sorolják .

61
Optikai eszközök

A-z: oplikai eszközök vezel ik, elléilllk vagy megvánoz1a11ák a lény 1u1ajdonsága11. Sok
Közúlük nagyon lon1os '12 optoelek 1ron1kal lelhasznalásban:
1. A szürők csak egy
keskeny sávql """"' 0 1/ <3>
1ovábbf1an~k
op1lkal
az ~-- • /11
,......_,.... G -s-tJR&
hullamhosszakból.
2. Az opllkal tükrök e
1ájuk esó· reny1
részben vagy 1a1jesen
visszaverik

3. A sugr\r<:áshashó a
rn esd Jé1~y egy '1 t1~1<ÓP p{Rfö 're.El'fEt..
részé1 vlss·zaverl, a 11 - - - - Wll~Plf<o.')A ;Jó ro.,-„.,._
maradéko1 pedig <fll.eJZTÓ ( l'(/µDeJ r&4c.cn;
lovt\bbengedl .;; Jt - 1.1r1r .e~e-~r,.i::.
4. Alencsék ellérhlk a lényt Közülük a legfontosabbak a konvex lencsék. amelyeket
gyakran fényemll1{116 vagy dGleKIAló lélveze1ö eszközzel összeépf1ve használnak. Össze
-4 1-- ~/,/$2Tll1VO'.!YI'&

e ~:m ~®~ 4(§ ~=-R·~~

1«>1<1ve1< t.l!i't<lc:JC-\::__~/,1$2f'O;Jr ,l<O.V,l:;."IV ~ENC.SF -

ludjál< gyijjlenl és fok<rszálnl a lényl pi,

egy mlnla 1ú1 érzéKelllre.
5. Az oplikal szálak éllá1sz.6 üvegből
v&gy mOanyagb\11 kós~f\GJI, v~kony,
11ajrékony fényvezeu5 szélll!k. A
fényhullam egy vékony köpennyel
kOrü1ve11 magban l'!alad. A múenyag -- ......
szálak olcsóbbak, de az üvegszálak
sokkal álláiszóbbak. és így kisebb
rajluk a ves7.19GéQ. Az egyik 1lpusban
bizonyos l1vlll!mhosszak jobban
1er;eanek. mint a masikban. A 16
minöségu opltkol szélakon
fér1ylmpu1:vookkol
telefonbeszélgetéseket és számitógépadatokal
is 1ovábbflana1<.

62
A konvex lencsék alkalmazása
~\
A lélvezetO lénylorrások és érzékelók egy rész.ll ~
beépltott konvex lencsével készl tlk. A kOve1keZÖkben ~\
röviden bem1J1a1juk, hogy milyen rn6oon has2N11hat6 a
konvex lencse a lénylorrasokhoz és érzékelókhőz. ,„,,
•A fordltou négyzetes tprvény: „•••
'

•
.1(9 '
<• ,( 1"6)
•
lf<JTE'loJZITA3: ,()

~µyfZ>RRA S : ,, ,: ' ~=::::::::(<

..___ - '
~
Jegyezz\ll1 meg: A lény 2
300 OOO km-1 lesz meg J
másodpercenkénl!

A ponlszerü lényforrásból k ilépö lény íntenzhása lordí1011an =arányos a távolság

négyzetével. Más szavakkal: a három egységnyi lá.volsl)gban az imenzllas 119-e az
egységnyi 1ávolsághoz 1ar1oz6 ln1enzllasnak. Konvex lencsével ezt az
ln1enzi1áscsökkenés1 meg lehet akadályozni.
• A konvex lencse

A sugar szóróc:lásl szllgei (a

d1vargenclól) úgy kell klszamllanr
t
TI͵~'1?"6S „ - .. \
radl~nban (egy radián 57,3"; o teljes kllr 1
~~J"'"'R.­ \ 0 1
360"), hogy a forrás é.tmérlli/ll osz1juk e ....'rr1IÍ11.o .... -~--~-
/
lencse lókusztávolségéval. Ez azl felen1I.
hogy e nagyobb f6kuszlávo1sagu i
lencsék keskenyebb nyal ábokat aanak
(viszont a· nagy 16kusztávolsagu lencsék
kevesebb tényt gyüjlenek. mini a kis
lókus<U\volságúak),
Gondos leocseelhelyezéssel a szagga1011an
ra)zoll körön belüli összes tény a detektor
fényérzékeny 1e1ü1e1ére fokuszalható (ez nyilvan
megsérti a fordltotl négyzetes 1ó1vény1);
llS

'
A fé lvezető fényforrások

Ha a félvezető kristályok
nagy részel lénnyel, r.Ovel,
elekll onokkal vagy más
enorg1atorrással bombázzuk.
akkor 1á1ható. hogy inlravörös
lényt bocsátanak ki. A legjobb
lénykibo0sét6 lélvezetllk a
p n-étmene tú 1é1egdlóoák.

Fénydióda (LED)

Mivel a LED az etaklron1og

áramot közve1Jenül lénnyé
a lakftje i\1, ezért az összes
fényforrás Közdt a legjob b
ha1éstokú. A LED·Ok
e töáttitá sára külö nféle
lé lveze tö anyagoka t
haszn&lr1t1k.

•A l.ED műk ö dése. A LED ·•e Kapc&oll nyitóirányú raszüllsé g'lek meg kell haladnia egy
kOszöb leszüllsége1, hogy meginduljon ez áram az ó1mene1en keresztüt. Az lnlravOrlls
ra 11ományban és csak gyengén vllégl16 •zltlclum LED·ek l<Uszöl:)leszilllséga 0,6 v . A
lá tha1611oz közeli lni ravórös 1ar1ományban j9te n1i5s energiával emiHál6 galltum-arzenld
küszöbleszültségs 1,3 v Ez a teszüllség gerjeszti az elek lronoka t. Az ela~ tronok, amint
il1ju1nák o pn·ll1mane10n, 1eKombinél6dna1< a lyukkakl<al és ro tonl emlllélnak.

I
+ -
n p

-- --
---
-oo
-110=~
TO TOAIOI<. O -- -oo J=
-oo

64
• Még mind ig a LEO m0k6d éséröt! ~ ::f:~
1. A tallér lényü Izzó 1öbbléle
nuflámhosszúságú lényt bocsát kl A
LED ~11a1 f)mi\tQll tény lli$zQnt szúk
~
,ot 'Z6'.f> ~ VÖIZÖS

hullámnossztanoményba oslk . (EnMk az

oz oka. hogy a LED-ekben az
etekllonok mindig azonos tJnorglaszlntre
''--~'---,>'--~'~"°--1.~~t-&~f>'--~
.}ao 4Po Ao 'oo aoo
li» 10'0
karúlnek) J/(,(UAtfHOU2/ MM<

2. A"'1kor a LED vezetni kfl•d.

leszüllsége lassan, árama euel
azombon ugrtls&l'.erüen nó, A túl negy
áram túlmeleghhetl a LED-at, és
valószlnü, hogy vagy a klveze1ésel
válnak le. vagy a lapka olvad mag.

3. A LED által eml\táll tény ro1a11nylsége

egyenesen arányos a rajta é.11oly6
áro1nmo1. A LED tahót ldOlllls
lnformáclótovábbi16 eszköz. A
lolmelagod6 LED ténye azonban
ttama1osan csökk01W keza. 5'51 tönkre
Is mene1 a dióda.

4, A nyllóleszüllség és s LED Hullámhossz. nm Faszüllség, v

hullémhOsaza közvellan kapcso1a1ban
van. Ezét1 az áram és s 1eszúll.Ség 565 (zöld) 2.2 - 3,0
megvllllOZl81é!lll nél<GI nem mindig l9lllll 590 (aé1ga) 22 - 3,0
a külónbOzó szinü LED-eket egyméssal
tolcse1élnl A 1a1na16 lény1 klbocsétó 615 (narancs) 1,8 - 2.7
diódák maximálisan 1 mW (m1lllwa11) 640 (piros) l.6 - 2,0
vagy e kOrüll 1e1jeshmóny1 ernl1t6tnaK.
Néh6ny lnlravórös LED (mint a G90 (vö1ös) 2.2 3,0
860 nm·es) 15, sói még 1öbb mW 880 (Infravörös) Z,2 - 2.5
1eljosl1ményt bOCSl\1 kii A vaku lénye
kb. 10 mw.nyi. 900 (lntravo1ös) 1,2 1,6
940 (1nllav01ós) 1,3 -1,7

65
• LED típusok. N. LED egy fényforrás,
de vajon mi van a műanyag vagy
fémlokban? A?. ábrán egy 1e11agzetes
LED láthat6, A 11as1a9 lémklvezetések
ve,zetlk el a nőt a tap~éról, A rallektor a
cnlp élein E!mittélt lényt gyüjtl össze. Ha.
a LED látható lényt emim\1. aKkor a
m'üanyagot (pl. epoxit) áltarában
színezik. Gyakori. hogy lény1 szóró
részecskéket kevernek a műanyagba,
ettől a LED vége tényesebbneK lúnlk
• Latható fényü LED·ek

Ezek az olcsó LED-ek löké111 kijelzésre

használhatók. Információtovábbításra
egyes vörössel világító LED-ek
alkalmasak. A legtöbb.el epoxlgyantéba tokozzék.
• LED kljelzllk
sok LED klielzO számjegyeket és karaktereket
/ is meg tud )elonltenl. A LED·ek sokkal kevésbé
érzékenyek a meahanlkol hatásokra. mini e
folyadékkrlstt\lyos ~ljelzök, áramlogyasi:té.suk
v1szon1 nagyobb.

• lnlravörös LED-ek,
Az 1n11avö1ös LED·of!!Kel lnKább
lnlravörös-em1ttél6 di6oaknak kellene
neveznünk, Mivel fnlormácl6k111 tudnak
rovébbflnnl. ozórl rfnszt6berenc:!ezésekberi,
lóvlrénylt6 eszközökben stb. Is ntKalmazhat6K,
A 1ézerdr6da kGtönteges lfpusú lnlravörös LED.
Némelyik Infravörös LEO több wallol is képes
emlnálnll

• A LEO rajzjelei
Mindkét bemutatott
jelölést 11aszná1Ják,

68
• A LEO-ek haszhálata
A LEO-ek vagy ro1yamatos:an. vagy rövid áramimpulzusokkel múködlethetOk. Foly ama1os
múködés ese1ér1 az éram vélloz1atésava1 vá110;1alhat6 a kllépö lényleljesltmény.
• LEO-meghaJtó áramkör. Mivel a LED-aK
é1amlügg6Gk, ezérl élleláben so1os allenéllással
kell védeni ökel a 1úl8Jam161. Készülnek már "' •ffi
beépitelt soros enenáliással Is LED-ek. nagy
részük azonban még nem rilyen. TA'7>r=ücr.SG6 A
~
Nétzük. hogyan számílhatjuk ki a szükséges soros
ellen<\llés értéKéll

Hs • tépfeszOl1ség- LED· leszünség !

-
~<n>A~H
-'„ p

17
„ lfI<.
LED-áram
vagyis

As _ U1-ULEC!,

ILEO
• Példa: Tegyúk fel, hogy 5 V-os 1ápfeszG!tségról tO mA árammal akarunk egy LED-et
müködielnil UL~O • 1,7 V ( adaUaprói).
lgy 'Rs - (5-1 .1yo.01 - 330. vagyis
330 11 a soros ellenallás ér téka.
• LEO-es potar11ásjolzél, Ha kél
p n
diódé1 párhuzamosan, egymáshoz
képest ellentétes Irányba kapcsolunk,
akkor polarltásjelzól kapunk. Ha a
Tő~T>
„ p _y;21r/v tél> )
vizsgál! jel váltakozó leszültségü,
akkor mindkét LED vlléglt. A soros ,- + " nt!R&csJc.s
etienátlást ne lelejlsúk a ll
• A LED lmpulzusúzeme. Folyamalor. múKOdés eselén egy lrilrevörös LED ma•lmatlsan
100 mA körüli aramol blr el. Ha ugyanazt a LED-et rövid áramlmpulzusokkal gerjes21fük.
Qk~or 10 A-as óramot 1$
blz1onsé9ga1 e1vrsel.
• Megjegy zés. A soros
lf'fPllf(.Z" $ -
ellenéllés nélkOJözhetö, ha lll
Impulzus nem haladja meg . a ~G~RA'ro~
lED-re megadotl J'\IUl..
határértékeket.
(HPutZUSl.:tHcAJCT

67
• Félvoze1ö tényérzéketClk (de!ektorok)
A lélvozeló kristályba bejutó energia
magasabb ene<glaSZJnue getjeszti az
elektronokat, amelyek üres helyeket.
lyukakat hagynak há.tra. Ezek a1
elektronok és lyukak 1ekomblnál6d!\I
tudnak, ds lo1on1 em111d1nak, vagy
egymásnoz képest elmozdulva é1amo1
hQzhalnak lélro. E:t a fé1vazel6k
lényérzékelésének_alapja. A lélveze1ö lényérzékelóknek ké t 16 csoporl)a van: a
p n-á1mane10 1 1t1r101ma•ók és a p n-é1mena1e1 nem 1ar1a1mozók /

Fotoellenállás (j)_ ~
A totoer.onállésok po-é1mene1 nélkllll
fényér:ékel6 tétveze:ök. Blenállásuk
sólétbon nagyon nagy (töl>b millió Sl la
lehel). Mogvllágitva ókel e Uenáhésuk
nt117yon kfoal lesz (néh~ny -'l;\\z '1)

• A fotoollonóllás müködése
Ez az ébraSOt azt trulatja, toogy hOgyan
hoz létre egy to1on e!okuon·lyuk pán
Külsó teszUlrség l\iltására a lyukak és
oz oloktronok etmozdUlnak
,,s-1-.. .
~ LtUI<.
~. 2.

•
A2 ct.EJ'f - t.!-n:u;
A~ etQmtovol:AT M'oz-
0
&o1TÓ eRÓr ~ IGr AZ A ll'1tfor

68
• Foglalkozzunk' egy kicsi! bövcbbon Is 11 fotoollenállas mükódesévell
1. Ahhoz. hogy a totoeli&nallások a lónylnt011zlllis vAltozásá 1 követni t\Jdlék. néhény ezred
má.sodpercnyl, vagy még klnnél ln hosazabb klóro van sztlkségük (elégge lassú
mtiködésüek). Ahhoz, hogy a lény megszűnése után útia elérték normélls
sllté1e11onállás-ér1éküka1 (mernór•aha1ar.). több percre Is szukség li<hP.1.
2 , A fotoenenállásokoon te.ggyakrabcan
a1kalrna2ot1 lélvezetö anyag a i<'.ADtt1uH
kadmlum-szullld. Spektrális SZUt"1D
• •
f'OTO~~UAS
érzékenysége nagyon hasantó az
embe~ szemhez. Az 61om-szullld
lnfravöiös lény érzékelésére
hasznélhatO (a 3 vm nál kisebb
hullornhossi oso1én),

• Foto<>llenállás -tlpu~ok
Soktéla tip1is léiellk A megv1lágr101t 1e1ütet növelése
~
érdakébGn a legtöbb esetbe n lány ér~ékeny félvezetOvet
1 ' 1oltlk ki a.: átlap olódó kivezető elF.ktróelék kö.zötll részt.

• Fotocllenólltis- jelólések
Mindkét OOITIUtDIOll
lolölésv&llozal ellarledl.
• A rotoellenállások alka tma>:ósu
A 1010011enó11ásokat
ténymé16kben és
lényvezérell relékben
használják.
• Fénymerö. Ebben az
e11em:Jezést1en a
kadin1um-~zulli0 loloellen((llést
mogv11agfl6 1óny lntenzJ11lsil1
egy érwmnérö mulat)n

G9
A pn-átmenetet tartalmazó detektorok

A lényérz.ékeny félvezelók IE;Qna9yotib

családiét a pn-atmena1e1 1arta1maz6
lériyérzékelók nlkOIJák. A legtöbb stillclumllOI
·1~ S/.IJ..IC.t
1 tll"'f
P II - A 'r1'1&J6T'
kószÜl, ós mind a 1t11hsl6, mind a lálhalóhoz
közeli Infravörös 1arlornimyb1ill lény1 erzékelnl
• 1<A tJ.A ><~11.1an "'"'/'A
tudják. ~400
L__.J'---,l.-,,1.-..:::'--::'-----:-'
Cal) Coo b> foo '100 .looo
H/,fttAÍ'fNo=t "< ""'

Fotodiódák p. <8-·~"'e:>"' <[::>~

Q .f
Minden pn-á1nienet fényérzékeny. A • f
[olodlódák speciálisan fényé1Zékeilésre • ~
tarvezall pn-á1menelek, Kamerákban, ...<:Ei. Cl:>-' Cl:>
rla112tókbnn, lény1Óvkllzlé&1e 51b hM~•m\111\k
öke1.

• A to1odlóda működése
A pn-á1menelben egy foton egy
elak11 on-1yuk pét1 hoz lé110. 1-ta o réteg ®
kó1 oldalát összekaposolJAk. !Iram lolylk, p
Kélléla mükódóol mód lehetséges:

1. Fényelemkéntl működés, Ez eselben a megvllágitoll 101oc116de áramlorrássá válik.

2. Fényérzékeny vezetókénll
müködés Ekkor a 1010dl6da
záróirányban van e!öleszit~e. A
„ pn-á1menat megvllágl1ásakor áram
lolylK ól rejlo. Sötétben csaK nagyon
kicsi. ún. "sötótáran'f loly1k.
• Fotodlóda-tlpusok
IU táthal6 egy .1e11agze1as
rotodl6da, Sok mils 1okkialaKf1ast is
haszriélnak (müanya(l ház,
beépl lal 1 lencséi< és szürök stb.).
A 1egron1osabb te11omzó
tula)donséguk a lélve zetö lapka
mére1e. A lapka kulönleges
tervezésével elérheló, hogy
tulajdonságai egy megnatározon
rényhullltmhossz érzékelésé~.ez
kedvezők legyenek.
- Kis re1ü1etü diódák

frr ~ ~
Ezek a d iódák nagyon gyorsak, ha
záróirányban elöteszltett lényérzékelöként
hasz.náljuk őket.

~~ - Na.gy felületü dlódáK

Bár lassabbak, mim a kis telületü diódák, nagy
lelületük nagy érzékenységet ad,
•A fotodióda áramköri jelel
11
Mindkét llt bamutalotl jolölest
használják. p
l>I /<

•A fotodiódák alkalmaz.ása
A fotO<llódii\Kat állaltlban a
tátha16h0z kbzell lnlravOröl!
1ar1oményú .gyors Impulzus.ok ~ J ,-_PoTeAJG101tfirlill.
érzékelésére használhatjuk (pi, a ·;.+ (A f'(/}.s;:zFR IG1U!l.e"1~i:.fJu)
lériytávközlésben),
- Fé nymérő. Ezzel az
111ronda2ésse1k620nséges
lényérzékeny ve?Enésen a1r,pul6
fénymé rőt kapunk, Karak1er1sztik!lja
llneáns. f

71
Fototranzlsi torok

Minden 1ranzisz1or fényérzél\eny. A

10101ran2lsz1oroka1 specltlllsan "
lulajdonság Jó kihasználására
lervezlák. Fényér'Zékeny FET·ek Is
1é1eznek. da a legéllalánosabb
10101ranziszior a nagy megviláglton
bazls1e1ü1e1ü npn bipoláris
tran.zlsz.1or. A bázisba jutó lo1onok
helyeneslllk a közönséges npn
1ran%1sz1or bazls-em1ner-áram/l1. így
a 101otranusztor közvellenül er6slll
a 101onok szamának vallozasál.

• Az npn fototranzisztor működé se

Kélléle npn lipusú lolo1r.anzisz1or1 Ismerünk. Az egyik a má'r bemuta1011 npn

10101ranzlsz1or, a másik. amely még egy 1ranzlsz1or1 tartalmaz, nagyobb erósl1ésf lesz
lehelóvé.
1. Az tlbrán az npn 10101ranzlsz1or mükódése lélnet6,

• lm:==::::!J ll=====t-

2, Fo10-Darllng1on. 1ranz1sz1or
mükódése,

'F&Nr - (.,_____
1

Ez nagyon érzékeny kapcsolés. de

ta,ssabb, mint a közönséges npn
fototran.zisztorok. Mindkét
1ranzltztorllpus lélezlk
--
báziskiveze1éssel és anélkul is.

72
• Folotranzl sz1or- 1ipusok
AZ 6brán egy szOkvényos. 01Cs6 npn
lo101ranz1sz1or1 lá1unl< Tőbblále 1okozés1 tS
haszlllllnal\ (lémhózas, Ovllglencsés,
sikablakos stb.). A bázls1 a fo101ran2ls21or
llpusától lüggóen vagy kivezelik, vagy nem.
Sok 10101ranzisz1oros éraml<örben nem kotll<
be 8 b.iZIS klvi!Z81ésél. r „
• Tipikus loto1tonzlsz1or-lokozásak:
(b-\·~,­
/'JVF:Zli'Te$
(N,,.,,. "'"'°'')
• Folotrnnzlsz1or-jolól~k:

~~: npn
'©:
npn ~JJ</VEln-ris
"~)
• Folotranzls:t1orok alkalmazása
A 101011anz1sz1oroko1 gyaK•an villlnkoz6 lelek
( AC) de1ek1áltlstlro tio~znél1ék Ez 11
kapcsolás JolyatrolOS (DC) tényl N1S2né1 a
1ellog6 m.:..oc:11e1éséNlZ

,~~~
<J=::l
\ .,!J\ IS!i=dl

\\\ t
ja'lt»of..,,.,r~nó-tt.1vaETtw1e..

73
 •

Fototirisztor-ok

A Jo101irisz1orok a Jényvezéralt
lirisz1orok különféle ilpusal; fényvezérelt
kapcsolóként nasz11álha1ók. A csa!ea
!eglon1osabb 1a9Ja ~1 lánny e!
begyú11na1ó, -szllfciumvezé1e11
egyenluinyft6 (LASCR). Ezenkívül
• lényvezé1e1t 1tiakokat Is ké$zitenek
E11ylkük sem képes ezonban okkora
aramol kapcsolni. mint a hagyománya~
tlrlsz1orok.

Fénnyel bekapcsolható,
szi 1íciumvezérel t egyenirányf tók •
,<.IJOP
(LASCR)

A LASCR-eket Vékonyabbra készítik . mlnf a

közönséges SCR-ekel, hOgy nllveljék az
&rzókonyséoóka!. Ez viszont ko11;\1ozza az óllalvk
kapcsolható áram értékét. Nagy áramú lelnasznali\s ~iJ-/.er
eselén a LASCR llrlszlor gyúj16je!ének elöállflására hasz(lálha1ó.
• LASCR· lfpuook
A legtöbb ~ASCR ma~. néhány száz vollnyl feszültséget képes
k apcsolni. A1ama maximum néhány tlzea amper.

•Egy LASCR alkalmazas

~

A JL
0)
p
.., a.ATC-
l"Lt~,<.)' ' ""- -
p t
I<
hl
lf G
) Pl'boe;
ZÜt1ffŐ6
••
Ebben a.z e lrendezésben a LASCR egy
- I \
+,
\ I
fülsértö hangú zúmmögöt kapcsot be,

74
Napelemek
réH-
fii!tNr-
A napelemek nagy
lényérzékold lelülalü k.oé-
•
pn.ré1egdi6dák. Egy egyszeru c:..s (l«>I<.
szrllcium napelemcella
napsűlOsben kb. 0.5 V-01 ólllt
elö,
Az ábrán a napelem müködése latha tó.
~NI' l }! l 'fQ>.!Ql .cQ>

'--- QQQ Q. -
~~·+ Nf'lla.'r'
AÍJ.AH
\\\.~;;:::;;;~~

• Napelemtipusok
Sokféle tlpLrsú szlllclurn napelemei késl'ltenek. Az egyes
napelemoellilkal gyakran sorba. 111. póinuzamosan
kapcsolják.

Soros F'llrhuzamos

• A napcJem jelölése:

• A napelemek felhasznál ása

A napetemet használhatjuk 1áprorréskón1,
vagy akkumuláloll IÖllhetünk lel vele,
5. Integrált áramkörök
Az elekuonlkus 4rsmk0r6k az egyes
11anz1Sz101ok. dl6Cék és enenéHésok azor.os
klalakllásávaJ egy k~ szl6cklmlapkán
etkészitne10k. Az alkauészeke1
"ah.ninl<Knvezetékek" kOlik össze. amelyeke1
a lapka lelszlnén készhonek el Ennek az
arQ(lménye oz lntagréll éramkör, Az 1meg1á11
áramk6r61< (IC·k) tartalmazhatnak néhány
vagy akár százezer tranzisztort i.s. Az IC.k 1e11ék lehetővé a vi<l<!ojátékok, a digitális
órák. a számltógépek és sok más. bonyolull termék ló1rer.o:zt1sá1. Íme. egy bipoláris
ln1agr(l1t áramkör részlete egyszerüsltvs és arösen nogyltva:

S.7.u.Jc.1uH-t>1ox10 1<.1vezl!'Ttfs - ! Y

p
n

~ sokszorosára nagyitou lnregráll áramköil részleten bemuta1011 szokásos all<atrész.ekel

nem azonos lép1ékben ra1:::011ák meg. Pl. van olyan lntagr61táramkör· tlpus. amety
262 14~ dD uonzlaztoil 1orta1maz egy kb. 114 négyzotlnch nyl területen•

76
 '

• lntegrálláramkör-ti pusok
Az integélt é1amkO<ők két ró csoportba sorOlha:ók:
1 Az a111116g (vagy lfneéris) lnlegréll éromk&OI<, amecyek vélloz6 roszOltséget ál itanak
e16 vagy er6shonek. 1,, belOlyósolnak. Az &f'lllóg IC·k cseládjab11 1or1oznak ez eröslt&k,
az 1dózhö aramkör6k. az os.~clllötorok ós a leszultségszab!llyozó áromkörbk •tb. Is.
2. 01g11élls (vagy logikai) IC·k csak kélféle leszültsé-gsziniü 1e1e1 érzékelnek, Ill. állítanak
aló, A dlglléhs IC·khez tar102nak Q mtkrop1ocesszorok. a memóriák, mlkroszémhógépek
éo soklólo P.Qyszerúb" órnm~Or.
Sok IC egyo11on lapkén egyasl1 annl6g lis dlgll61tS 1unkc16kat. PI egy dlg11&110 ó1amk61
1ana1mazMt beépi1en analóg loszü1tségszabélyozó egységet , és egy analóg ld6zhó
lapkéjlln dlg1táls szAmlá.Jó Is lehet. amely sokkal nagyobb késlelle1é,;t tesz lehe16vé. mint
amekkorára ogyedúl az IOózlló képes IQnne

- ~ ~
-
.
I 1f><J
A,V~6 1~l:.; A'RNfKöRJJlft. Dt<S1 rJ1~.1.) /iJTfiVPl'il:r
A °RAl'fl<ÖRJ.Jd(....
•Az. ln1egrált áramkórl tokozások t(pusal
Az lntegrdll nromkOr6ke1 télbblélG lOkOzéssal gyártják A dual 1n.11ne (vagy DIP) tOk
vé11ozau11 o 19ggyak0<ibb&k A OIP tOk otcs6 mGanyogb61 vagy or6sel>b kerán-.ából
kt\szüt A 19o16bó DIP 1ok 14 vagy 16 14Du (kivezetésO). d9 11 léb8k 1zllmo 4 6s 64
kOzOn véHoz1atN1tó Az ábrán ogy IOllogzotes DIP 1oko1 látunk
Egy másik jellegzetes IC to1<ozlls a TO·S·bs fémház. Bár nagyon erős. gyak.ran az
01CG6bb münnyag DIP tokot vólaszilak helya1111.

A G114'RTI:Í jf:U'
J~s (NOTO~) ---;-'"13'--l'IBi
"l:rr,\s 1Pl:':jE'
(A lAMT if'ü<)
A~ Mroe4&4 ..- ' 44 •,(4. Hifr

77
 6. Digitális integrált áramkörök
Nem kell a bonyolullságuktól meg!Jeonlt Valamennyi dlgllális inlegrált ·áramkört egys;:erü
épilóelemekból. egységekből készl11k, amelyekel kapuknak neveznek. A kapúk olyanok.
mint az 1Jle~ 11 onll<uson vezéren kmposolók. Klt<apcsolt vagy 'bekapcsolt állapotban
lit>Mtnak. Mo9y~1n m1ikö(Jriek? Kezdlül< az olapoknáll

Mechanikus kapcsolós kapuk

A három legegyszerübb kaput néhány nyomógombos kapcsolóval, elemmel és Izzóval Is
bemutalhatjuk.
•Kapcsolós ÉS kapu
A Izzó csak akkor vllagit, ha az A és B kapcsolÓk
egya1ánt zá.rtak. A táblázat (ametye1 1gazság1éblának
neveznek) összeshl a Kapu múködését:
A B Kimenet
... Nyitoll kapcsoló „ Be
GONi!>oJ<.
• Zán kapasol6 - Ki KI Be KI
/Z20
(!<1......1t:&'Cl<U1) Ba KI KI
A Z összes KI-Be Be Be Be
komb1nac1ó
• Kapcsolós VAGY kapu
Akkor kezd vllágltanl az íu:ó, ha az A VAGY S, vagy
mlndkelló Kapcsoló zárva van.
11 A
>z...i>ó• A B Kimenet
I l./VOHQQOl'f'(>CI<- Kí KI KI
A kapcsolók kapubemanetel.
A kapcsolóktól tQggellen KI Be Be
vezeték n közös vagy
IOldv11ze1ék,
Be KI Be
12Z.Ó
(.t:rl<'A~Uoi)
Be Be Be

• Kapcsolós NEM kapu

,, , Az Izzó alaphelyzetben vllégll, Csak 11 kapcsoló nyr•
..._ NrlT<> lásaKor alszik ki. Más szóval, a NEM kapu meglordll-
..__, 111-'oHÓ(;()Ne. Ja (lnvenéJia) a szokésos kapcsoló működését. Az
-===1J 11 1
„
. ' N „ lgazság1ébla pedig: Bemanet K'1mene 1
.-. ~ A NEM kaput énalában
' 11 1 \ lrwenerne11 11lvjék. l<I Be
Be Ki
70
A bináris számrendszer

A kapcsOIÖk nyl1011, IL zárt ánapo1a a O-val. IR az 1-gyel hel)le11eslthe16. Az eldz6

lgazságtébl<lk ekkor !gy írtialók Ill.
~S kapu VAGY kapu NEM kapu
A a
KI A a KI Be KI
0 0 0 00 0 0 1
0 1 0 0 1 1 , 0
1 0 0 1 0
1 1 1 11 1
A O és 1 bemeneti számkombinációk (A és B) a kétszámjegyü (kétbltes) vagy ke1tes
(blndrl:I) a26nvendszetbel1 számok. A digl1411s etek11on1kéb0n n olnór„ számol<a1
k6dokként alkamizzák. amelyek )etentl\Olnek decimáSs számokat. betuket. teszünségeket
és més tlpUS.:. "11ormáclókat ts
Decrmálls Bmárís B1nár1San kódolt
doolmállS (BCD) ,o~_,.,,~..,..,
0 0 0000 0000
1 1 0000 000 1 A bináris O· I vagy l·Ol egy bllnak
2 10 0000 OOtO nevozzök. A négybites komblnác 16 t
3 11 0000 00 11 ntbt>lenek hlvjuk. A nyolcbiles
4 100 0000 OtOO kombindol6 pedig o b yte.
5 101 0000 OtOt A BCO k6d. Minden decimáb
6 110 00000110 számjegynek (hefyl értéknek) megvan
7 111 000001tl
a bináris megfetelOje. Flgye•Cik meg,
8 1000 0000 1000 hogy az álkódolásnál nem hagytuk el
8 100 1 0000 1001 az elOI élló (vez016) nulfl!kall A
10 10 10 000 1 0000 dig itális el<1k1ronlkában minden
11 1011 0001 0001 0 11netyét1ék 1og1011.
12 1100 OOO 1 00 10
t3 OOO 1 0011
14
110 1
11 10 0001 0100 "r
16 1 11 1 0001 0 101 +
A Olnllrls szllm,ogyok ogyldojülog
(OUSZOl<on ke<esztü) pérhuiamosan vagy
bt1eN<ént sorosan 1ovábbllhat6k. lme. egy
pétdO a 15- 14. 13-. 12...soros és 1
párhuzamos továbbításara.

llJ~.50
-RO_s__, :o
(L.AC~) J\
f - - 11.1 ___ __ _ •J >M _ _....,_ __ ~r • I
.i'LJit 0 0 Í7LJ7I 0 mJ7l._f.í]__f;; 0 ~

79

•
Diódás kapuk

A dlgllálls· aJapáramkórl alemake1, a kapliKa1 gyakran célslerüob elek1ronikusan, min1

mechanikusan vezérelni. A lágegyszerubb eleklronikus kapu pn·almenetes dlódákö61 áll.
Egy néhány vollos bináris 1 (magas). vagy pedig egy IÖIC1potenc1élhoz közeli bináris 0
(alacsony) jol kapcsolJa be (nyllólranyú elöleszflés), Ill. ki (záróirányú eló1eszi1és) a kapui.
•Diódás VAGY kapu DiÓ<!ás ÉS kapu

;\ /.úl-1(!,Vf!T 11 1<1116<JET
~01o~k (A 'Rit.x>HÖe .1<Ás1) (A~ i<.!Ío!isr)

1J <H a
„ ;Ö{.1)
.~

r
• •
élt./. 6"_.u... ,, .. $ éüöAJ~A 'S
(,f J,Q) (! W) -
6V

AMint al!. A 'vagy 8 ponton a bemenell Ha az· /\ és B bemeneten a teszúllség

feszültség a földpotenciálnál sokkal
pozlllvabb, nyll61rényú l\ram lolylk a
megfelelő diódén, és ez megjelenik a
kimeneten, Ellenkező esetben a kimenet
löldpo1enc1á1on vagy annak közelében van.
Az igazségtébta o V-os L (0) és 6 V-os H
(1) jelekre érvényes.
sokkal pozllfvabb a 1ö1dpotenciálná1. az
ellentlllánoni l<eraszlűl a 11\plorrásból áram
lolyllC a klmer.et felé. Há az A és B
bemenetek közül bármelyik foldpotenclálhoz
közeli , az egyik vagy mlndkél dióda
nyitóirányban elöfeszltetté váhk. és érem
lolylk a klmenel telól,

A <>-1*1-..,...-.,
A B KI
0 v 0 v OV A:& : : ] „' ~ A B
ovo v KI
ov
0 v 6 v 6.4 v • K!Ht:Nrr 0 V 6 V 0.6 V
/l: int:IJlT s v 0 v S.4 V -- ~
± 6 v 0 v 0,6 v
6 v 6 v 5,4 v O>----+-...„... 6 v 6 v 5,4 v
o - -+-'·
A kimenet H a11apo1ában a reszv1tség nem At\Ogy egyre bonyolullsDDBkká válnak az
árl el teljesen a 6 V·oi. mivel a öl6dan áramkörök . egyre kevésbé céfszerü a
ny116irényban ki>. 0,6 V a leszüllségasés. és szemlél1e1ö rajzos jelölést alkalmazni. Ezért
lgy ez a leszűllség kivonódik a bemenell bemu1a1)uk. a lenti ké1 ábrának megfeleld
leszültségból. (AZ éle1<1ronlkal szakzsargon l<apcsolásl rajzol<at Is. Az árami<öri rajzokból
szerint a szlliclumdi6d11 o.s V-<:ls később többet fogunk Kiolvasni, A
·1eszül1ségesésl" okoz.) követKezókben egyre IÖbb Ilyennel
Ismerkedünk meg,

80

•
Tranzisztoros kapuk

A á'6dlls kaplÍ< feszlAlségesése azt ~ml rogy több kapu osszekapcsolásánál közl:>üls6
ar6slt6re van szuktág Ma 1ranzisztorokkal biztosítjuk a szCttséQes e16sltést, e~kor ezek
kapunkénl is képesek mük001il Erre a cé'a blpotllns és 1cltvazérl0sú uanzlSZtorokat is
hil$ZNl"8tunk Mcldlt 111 csal< a 1Qgegysz.0tüob blPOtáris uanzosztoros kopuk kapcsolási
rajzaiból mu111tunk oo néhéllyal Ezek az et1enálUIS·t•anz1Szt0< dl(jitdlls logikai családOk
(RTL) A valóságban 1S lgy épithetók meg ezek a kapuk. F&tént azért foglalkozunk velük,
hogy "ér1ékelnl" tucljuk a hamarosan következő Integrál! érarnkörl kapukat.
• NEM kopu (Inverter)
' +<4(3„.!lv)
Amikor n tx1mono11 1oszV!tsoég egyenlő a
táploszultséggal Uoo • U1 ( H szlnlú), akkor a 'f 1·as
1ranz1sz1or bekapcsol. és a khT1ene1e1 közvellen1\I n
földre kapcsolja. akkor a kimeneti leszüllség L szlntü
lesz. Amikor a b.'3mene1 L szlntü. akXor a T1 kikapcsol,
és a klmenal (az 1~1.e n koresztül) a
tópleszúltG6gért6ke1 veszi 1el. Ehhez hasonló NEM
kapuk mils fonlos IOgokQI knpuk megval6sl1ósót 1oszlk
lel>alóvé.
ÉS kapu (ANO) NEM-ÉS kapu (NANO)
A B KI +Ut. A B Ki
+11, 1011.
l L L L L H
A l H l L H H
~olt Kr
H L L H L H
H H H A H H L
?} ./Ok
./Olc /(.r

a
Ao" 0

VAGY kopu (OA) NEM· VAGY kapu (NOR)

+Vt. A B KI tu, fi B KI
L L L L L H
A Ac> I< L, L
•ott L H H H
H L H H l L

~
H H H A
Olc.
"' H H l
.lo "- Jc:r

.fo ll
:&
01<

81
A kapuk áramköri jelel
l-1lelőn 1ovábbf<lpnénk, nezzúk, miyenek a k"'6nböz6 1ípusú kapuk éramkO<I lelGtl
EzenkivQI 111 a 16 alkalom arra, hegy bomuta5sunk néhány olyan kapui. amellyel eddig
még nem laiálkoztunl<I
ÉS kapu (AND) NEM-ÉS kapu ( NAND)

~-l&Lj</ ~ ~
B KI KI
~=[}-1<1
/\
L L L H
L H L -e_[ L H H
H L L H L H
H H H H H L

VAGY kapu (OR) NEM- VAGY kapu (NOR)

A B l<I .A~ KI
~ =D- 1<1
A B
L
L
L
H
L
11
a-0._r- i<' t ~ H
L
H L M H L L
H 11 H H H L
Klzor6 VAGY (ekvlvnlenc la· ) kopu Kizáró NEM-VAGY (antlvaloncla· ) kapu

~=EJ--1<1
A
L
B
L
KI
L
A=E}-
8
~)(
A
1<1 L
B
L
KI
H
L H H L H l
H L ~I H L L
H H L H H H
A bemu1111011 kapllkm Joglk el á1omkOIOl<nok nevezzW<, mlvol 1og,k111dön1éaoke1 tudunk
hozl'\I voluk A !Oglkal knpukl'lllk oynk1an ke110no1 tObo oemone10k von. A 1ovóbt"
oomenotek nOvelik a kapuk CIOn10képessógé1. és a relnaszl'ILlldal klheidaégek számat Is,
morl nz llyon kapuk OsszaknposolAsávnl ösaze1e11ebt1 mOKöOl!oO dlgllO!ls éramkOrökel
hozhnlunk IGhe. Két példa.
Hárombcmene tO ÉS kapu Hárombomanclil NEM- ÉS kapu

~:El-
A
L
L
B
L
L
e
L
H
KI
L
L
A'B- "
3
e
L
L
B
l
l
e
L
H
Ki
H
H
L H L L L H L H
L H H L L H H H
H L L L H L L H
H L H L H L H H
H H L L H H L H
H H 11 11 H 11 H L

82
 •Az agybemenetü kapuk. A NEM kapu vagy 111\feller lorltos aramkOr. mivel ~épes
inverlán (megfordítani) egy másik kapu klmeoetl szJn1Jét Szigorúan véve azonban az
1nve11er nem IOglka1 dön1és1 megvalóshó á1amkO< (etté<óen pL a kél· vagy löbb
bemenetu kapuktól). Az inverterhez hasonló áramkör a Du11er. amely nem ínver1<11. hanem
más á1amkóröktól elvalasZlja a kapukal. vagy a szokásosnál nagyobb tetllelés
meghallására 1eszi képessé őket. A Mromá11apo1ü 1n11ertereknek és bu1fereknek olyan a
kimene1ük, f\Ogy vezérlés hatására elek rron1kusan le ludnak válaszlódnl az áram~ör IÖDtll
rószó161. Ekkor a kimenet si:> nem H. $13 nem L sz1n1ú. hanem halyane "lebeg" és
nogylmpedanoiéssá válik.

Bullor Inverter

l)tr-0-"'' Be
L
H
Ki
L
H
Be
L
H
KI
H
L
Háromállapotú (111-Slale) buller Háromállapotú (trl·stoto) Inverter

llE':o-
111rzd/UÁ
VezérléG Bo KI
L
.tc.t L
L
H H
L
~-;--1.._
V~~l<'t L
Vozérlés Be KI
L L H
HL
H Nogy lmp. H Nagy 1mp.
A • azt Jelenll, hogy az adon szint é11ékó161 semmi nem lúgg, a "Mgylmp • pedig az!.
hOgy a ktrnenet Mgylmpedllrdás élapolban van

Buszok ("adatországutak")
A loglkVI áramkörök gyaloan adnak 61 agyinrlanok 1n101mácló1 (A brnluis O·ék és l·ek
aiocsony ós magas teszí11lnégszln1kón1 vannak kódolva,) /lz 1ntormt\cl61 óllalábar1
vezetékon ko1esztOI kúldlK egymásnak, omll busznak neveznok. A busz olyan, mint egy
e
"ed01orszagu!" Lehel egye11an vozo1ók, amelyen sorosan (b11onkónl), vagy 1er1e1 (vagy
illbb) vozelék, amelyen p!r11uzamG!91\ halad az 1n101mécl6 (OQY, &111 IObt> by1a egy
ldóbOn) Ta11nészetesen mlnokél OSG1bOn ki kell egészltenl az áramkO.I etJY
IOldvozotókke4.
• Háromllllapolú csomópontok. A "6romállapo1ü kapui< meg t.,qéll oked<llyoz~ a
"kOz1et<eoés1ougókal" a buszon PI :

83
• A kapuk alkalmazása
A kapuk egyenl(énl vagy egymassal összekapcsolva használhatók Összekapcsolásukkal
kapuhálózat iön létre, amlt logikai áramkörnek nevezünk. Majdnem mlnden logikai áramkör
besorolható a kombinációs vagy a szekvenciális hálózall osztályok valamelyikébe.

Kombinációs logikai áramkörök

A kombinációs logikai aramkörök - az elözó allapollól lüggellenül - szmre azonnal

válaszolnak a bejövő adatokra (O·ékra és 1-ekre). (EnneK a megJegyzésnek akkor létluK
maid az árrelmét, amll1or szekvenclállc aramkOrökról lesz szó.) A komblnaciós áramkörök
nagyon egyszerúel< ás rendkívül összetettek Is lehelnek. Gya korlatilag bármilyen
kombinaoiós logikai aramkör megva1ós1ma16 NEM·ÉS vagy NEM-VAGY kapuk kizárólagos
lelhasználasával, mint pi, ezek a NEM-ÉS kapukból kiarakítot 1 áramkörök:

&

&

&

84
• Kúlónbőzll kapukat ls összekapcsolhatunk. Két pGlda a kulónt>Ozó kapukból
letéphen kombinációs hálózaua, amelyek egy aremk(i(ön belül kí'Mnbózó lipusú ltepukat
1a11arneznak. (Nem szabad ellelepenünk. rogy 1111r.cké1 éram1<0< fetépllhetc5 csal< NEM-ES
~a11Uk !athesznalásával IS.)

Ad11tklv6lasz ló Blnlirls- doclmtllls dekódoló

[ & 0

KI
A &
_L
1 ......',
E.s+
CJC~l'X
~

-& 2

,...---.
µ1-
~'ni{;
& J

" e 2 3 o
L L L H H H
LH HL H H
HLllHLH
HHHHHL
Ennél bonyolunanb kM'llJiroCJÓs hálóza1ok is koatakfl/1atól<. KözkJnk néhény egyszerO
póldé1 négy lonto~ kombinó.olós hlllóza1caaládból Ezek és sok mlln 6romkörl család
1n1ogri111 éromkörkénl megvllsóro1na16, A 1ég1a1apok, amelyek a 1og1kol öromkör1
l'f/.l/.rtR!.~Xéfl.J De"tfUt..T1 Pt li'J<ER,
)( '( - AZ>A711Á.:AS>Tdt x y • •
- AbA'l'"VA""SlTO f
tDt; ""llqr
x
A
3 ,„ l L "'A' ~
ll
')(
t. L
y ~ 1>6H04f1"

A
„
e H
(.,
H L
2>
e:.
e:.
J>
/. H
H J..
l>
e
H >t D li H J)

~....'1!1sr :A:tJNAÜSSA'
tis &Q;> - r P6C.Jttks ,,.,_
~~;..

nelye11oslllk, Clssze1011 kapuM1oza101 JCll)nrenek

-
85
Szekvenciális logikai áramkörök

A szekvanclálls log1kal ilramkOr klmenell i\11apo1111 o bemena1 l<orábbl állapota is

mogna1ározza. Más szavakkal, a szekvenclátls ~lramkö1 ön az adai bll!el 11i pésr61 lépésre
hatadriak végJg, Gyakran ali<ko1 lut 1ovább egy lépéssel az adat. amikor az "órélól"
tlrkezJk egy Impulzus. (Az "ó1a• olyan áramkör, amely lolytonos Impulzussorozatot állfl
elő.) A szekver10iál1s logikai épllóelem a 1á1oló lllp-llcp, Ezel<t utan tekfn1sük ét a 1arolók
1ipusa1ll
• Mindennek az alapja az RS
(reset-set) tároló s & s R 0 0
-
A kimenetek O és O mi@!Q
Q.
L L Határozatlan
ellentétes allapoliiak (a 0 ·nem
o·., jeleni).
II.
-
oQ
l H
H H
H L
Nem változik
• Órajel vezérelt RS tárol·Ó
Ez a taroló addig nem veszi g, s R 00
llgyelembe az s ras f\ ,ij
a. L L Nem változik
bemene1ak a1iapo1á1, E(mlg ,... L H L H
az óra- (vagy engedélyezO.·)
Impulzus nl<lg nern érkezik. -~ Q
H H
H H
H L
Határozatlan
Csak az Impulzus hatására 't
vá11ozta1ja meg az állapotát,

• D (Data vagy Delay) tároló

A D tárolók két
- & & Q
D 0 0
óralmputzus közöli! 1 l L L
r
1dllben tárolják az ÓRAf<rt-- H H H
aktuális kimenet[ [ &
.... 1 q v~gy
órtékeket, & 0 0 1
1 1 0

• JK tárotO K -o 1 J K 00 - •
L L Nem véllozlk
A JI< tároló kél - r
,~~ ' Gt L H L H
bernenatén
egyszerre is 1er.e1
- r
H l H L
H H Álblllenés
H logikai szint. -& l~{: Q vagy trlgger
(Ekkor a kimenet ;i müvetet
1
állapota minden
óralmpulzusra váll.)

66

•
Az elektronikus áramkörök tápellátása
• Telepes 1áplálós. Sok é.r~mkö1 mökőóéséhez olyan Kevés energia olegandö. hogy
akár teleprÖI Is üzeme11e1het/ük A 1aljes áramkllri ez laszl égy kornpletl berendetéssé. és
ez is lehet ővé v;lllk, hogy az áramkör bárnol müködnassen.
• Nap&lem. A napole<n közvellel'llil IS 1éplélt1a1Ja oz 6ralllkörő1<e1, 11 néhány napolemmel
1e11oune1ők a 1b1tne10 lelepek (akk""11AA1orok),

• Hálózati táplálás. A 1egegyszarúbb hálózati üzemü léi!Jleszüflséglorrésl AC

odap1ernek nowitlk Ezek az adop1orek klsmére1üo11, használatuk egyszer(). Kirnene1I
1eszü11si)gük és aromuk kiilonbözO lehel. FeszOl1 ségsznbólyoz6 tn1eg1illi drnmkör
beépltésévet nálózall 1áp99ysége1 lS készllhetünk bel01ű1<
• Figyelem! Hálózati tépegység épilésakoi a leglon1osabb sz~nl a blzlonság• ÓVjuk
o hlllózod vezetóke1 a dobozba IÍJ<I ly!AI éles szélé10t1 (Használjunk milanyeg
bevezotllnüvelytl) Minden, a né16za1101 kapcsolatban lóvö csallakoz6por11 1ol1esen zárl
házban legyenl A szabadOn maradi kapcsok az áramütés veszélyél hordozha1ják.
Ellenörlzzúk, hogy a hélótar1 leszüllséggel kapcso1a1ba kerülő alk.alrászek (Kapcsolók.
blZ10S[léko~. l!lln$zlormá101ok stb.) p111améterel eló1lk-e a 1épláland6 oramkör
lll~élásáhOz •zü!<sóges 9nékokell

Az áramkör-épltésl tudnivalók összefoglalása

fi 1ovábbia1<b8n olyan áram1<0r6ke1 közl(lrj\ majd, amo1yek ougaszolós kisér1e1I panelen
egyaze<üen 6sszeszore1net6k Val6szln0. l'IOQY 10boen leSZnek majd, akik néhény á1amk61
végleges vát102a1tlt Is ol akar1ák készltero. Gondosan kell lehát 1erveznl, hogy az áramkör
e lahetó legjobb, legmegbíz~lóbb legyen.

1 / /
'FUSI
'
'
/'V
' '
4
1
~ .1,
--
VA't"
ct.<:.Y4'iAS Q..J);f-ff '
,,..• -.H/
~ --
ö ö ''ó''-
- 1
1 '
,
I '

\ \ ' ''

97
9. 100 elektronikus áramkör
A következőkben HlO AiamkO<l kapcS01ás1 közllink. (A sze126 valameimy11 kiplót>ána,
"fOY moggy6z6d)On ~.!!.61, valóban Mlllk&1nek-e.)
• Az. olkntrész.ek k lvá1asz16s11 6s holyenesitése. Idill lokarrtunk meg, ha lls1a1
Készilünk o szüKséges alka11észekról. Elölordul. hogy a hiányzó alkatrész másikkal
helye11esíthe16. Pl. egy, npn Kapcsol611enzisz1011 problémamen1asen he1ye11esí1he1ünk egy
másik, hasonló 1!posúval (2N222Z· I 2N3904-gyel s1b.) A szükségeshez közeli é1tékű
ellenállésok, konóenui.torok Is gyak1an hOlyo11esllhe1ók egyméssal ( 1,2 kg helyen 1 kn
ellenállas, 0.33 11F helyen 0,-47 ..,~.o~ kondonzétor stb.) M nólg llgyelembe kell vennünk o
r11eg101016 reszü11ség- és 1011eshmónyh81órokall
• Ml a teondÖ, ha nem m<'.lk6dlk az. eramkör? ElÖSZÖ< IS ellen6rrznl kel, hOgy
megkaPl&-e az áramkör a megtelel6 lápl6SZÜl1séget! Ha ez rendben van. de lurcsa
szagol érzúntl, és azt lapasztaljl.AI. hOgy valamelyik alkallész Igen mo4eg. azonnal
Kapcso~Uk le a 1ápfeszüi1sége1, és a köve1kezóke1 iegyúkl

1. lsrn6t1Jllan 011enórlzzuk az összes összeKöttisll Nem nlányzlk·e egy huzal? Nem

görb0/1-e el agy integrált áramkör léba? Nincs-e rossz lorraszlás? Nom zár la1os-e az
egyik vezeték?
2. Nem kö1611ünk-e be lordí·1va egy dl6dá1? Nem hlbas-e az egyik alka lrész?
3 Gonoo1juk meg, rogy nén.o. kúlönöson okko1, na a 1ap1eazüllség·veze1ékok 15 cm-nél
hOsszabtiak. az lnlegróll éramkOIOk Mm. vagy csak b1zony101onu1 müködhelrek, hacsak
nem kapcSOlunk minden tok 1ápteszül1ség-klveze1ésal Közé egy·egy 0.1 ,.s: ér1él<u
kondenzá10<11 Arra is szükség lehel, rogy a nyOl1\la1011 áramköri lapra a
1ápl9'züllség·beveze1ési ponlOI< közé IS betorassz... egy 1•. 10 JIF·os koroenzá1or1.
4. Vogy(Jk az~mlt~ soa, rogy a kOzo11 áramkör esetleg h•báal
TO<ekOd)ilnk D msxlmólla b1i:.1onst\gro1 Aki llél6zDll táplalllsu Orarnkörre1dolgozik. annak
!Bltéllenúl be kell 1anan1a a mog101a10 e10l1ésoka1, 6v6rendszabályokall óvatosan
dolgozzunk a torrasztópákávall A nagy 11angeró miatt a hangszórós ilramköröke1 1ar1suk
1avol magunktól, és ne hastnáljunk lejhallga1611
• Tovllbbl toendök. Pt6bll1Junk mug klaór1e1ez111 az RC tagok 01omo1nak énókelvell
Csoról)űk ki az 6ramk&rben a 1orjesl1rnény1okoza1ban használt eszkózOke1. amelyek
fellogót, pll!2oziimm0g61 Stb. hajtanak IOOg' (Ol<vellenflt llgyeljünk a leszüllség és ez áram
határértékeire!) Alkalmazzuk az Olvn-1örvény1. és ha szükséges, soros ellenállással
csókke<Usúk az éramerllssége11 Az áramkör végleges változaténak megépítése 01611
mindig készítsünk és pióbá•funk ki ogy "deszkarnodi!ti1"1

98
Dlgltálls inte·gráltáramkör- családok (IC- k)

Minden 1n1egréll áramkor (vagy lapka)

meghntározou logikai hélózatot vagy különböző
logikai függvények együltesét képviseli. A
legfontosabb drgitálls inlegráilláramkOr·családok:

4 o -<A

µ/Í'e,Y ~fiT&He~
• Bipoláris di gitális integrá lt áramkörök cxos /Jél'f - é!s i<:APu
1. Tranz1sz1or-11anzisztor logika (TTL vagy T2L). A legnagyob o - és régebben a
l<!gnépszerübb - integrálláramkör·csaléd. Állapotát másodpercenként több, mint
20 OOO 000-szor képes megválloztatni. El6a111 1ása nagyon olcsó. Hé.iránya, hogy 5 V-os
1áptes2ü11ségrö1 kell r'.izemelletnl. és nagy a leljesltrnénylelvécele. (Kapunként 3.„5 mA· I
vesz lel.) Legszélesebb kört>en a 7400-as sorozatot alkalma:zzáK. Pl. a 7404 l1at lnverlerl
tarlalmaz.
2. Kis teljesl tménytelvéletO Shottky-diódas l T L (LS), Ez Gjabb TIL tl pos. ame1yr1ek
1etjesi1ménylelvéiele a hagyományos TIL-éneK csak kb. 20 %-a. Hátránya viszont. hogy
dr(tgébb, mini a köz.Onséges; Tl1.. A leginkább használ! soroo:a l a 74LSOO.
• MOSFET d lgítálls integ rált áramkörök
1. p ás n ~ 1orr\lllJ MOS (PMOS és NMOS). A. TTL· nél tOOt:I kaput lnrtalmtlz IOpkénkén!
(tokonként). Sok különleges célú áramkör lé1ezlk (m1krop1ocesszo.rok. memóriák s1b.).
Hátrányuk, hogy kevésnek van TTL megtelelóje. A TIL-eknél lassúbbak . Két vagy több
teszOl1ségszln1 Is szOkséges lehel a 1ápláiéséhoz és a s1atlku s eleklromos töltés Is
1önkre1ehetl.
2. Komplementer MOS (CMOSJ. A leggyorsaooan retl6dó és e 1egsokolöalúooan
a1kalmazha 1ó dlgllálls lntegrallárarnkör-család. A tegnépsze1üb b TTL tokoknak megvannak
a CMOS megfetelól. Az ugyanabba a sorozalba tartozók ugyanazokat -a jelölése~et
viselik, Pl. a 74C04 11 7404·95 TTL lntegréll áramkör CMOS 1111eglelel61e. Az új, riagy
sebességú CMOS éppen olyan gyom, mini a TTL. A legtöbb CMOS •zéles
1áplaszültsé9·tertományban ~sznárhelÓ (tipikusan +3...·>18 V). fogyasztása az integrál!
tlramkörök közül ra logkeve$Obb (kapunként 0.1 mA alall) l~é trOny~. hogy a s21at1kus
elek1romas töllés lllnkreteh&tl. A legszélesebb körben e 74C.OO és e 4000-es so1oza1ol
alkatmazzák.

89
7. Analóg integrált áramkörök
A;: analóg ln1egréll áramkörök bemanell és klmene1I 1eszúllséga széles 1ortományori balul
válloz1a1na1ó. HDa kimeneti 1eszü11ség ar/myos e berneneU 1asz011ségce1. és o klmenell
reszül1sége1 a bemenell feszüllség fOggvényében ábrázolJuK. akkor egyenest (lineáris
függvény!) kapunk. A sokléle analög ln1egrált éramt<or kóz~I mf csak. a leglon1osabbakkal
Ismerkedünk meg. Hason1i1suk össze elószőr a digitális és a:z analóg alaparamköril

A legegyszerűbb analóg áramkör

A bipoláris vagy 1.3rvezér1ésü lranzisztor min.:! a dfgllálfs, mind az analóg áramkörben
alkalmazhaló. A 1ranzisz1or mrndl<él ese1bon lnverhllnl 1udja a bemane1éro kerülő telet,
Nézzük meg, hOgyon 1a11a 01egy blpoiírris npn 1rnnz1t121or mind a négy leláda1011

~ 1'T2m
„, - ~
i
AI<. b ~
9V

...... ,,,,. „„ ,-
, ' '„„, I 'v
• Oigllólis • Analóg
Itt a (T 1) 1rar17.lsz1or kapcsolók éni működik. 111 a T~ erösfl6, amely a teljesen nyllou és
A +U11ápleszü11sil.ga1 l'1lflllközoll10 oemena1 leljesen zllrl áilapolOk KÖZÖlll lartományban
(H szini) eset.én T1 k.lnylt és a LEO 1 vllá.gl1. t!neárísan mükÖChk. Az R4 és R5
Ha viszom a bemenet a löldpo1enc1al eileN!!llAsokból álló feszüllségosz1ó egy kis
közelében van (L szini), a T 1 leztlr, ezzel les'Zühségel ad T2 bézlsára, hogy T2 akkor
klk~pcso11 a a l.ED 1·91, és a LE02 kazCI Is kissé nyllo11 ó1Japo1tmn tegyen. amikor
vilá11flanl, (A'Z R2 a LGO-eken ll1loly6 áramai nincs a bemenetén jel. E:< lehenövé 1eszl,
korlé1ozza.) Így ez az áramkör egy hogy a T2 lfneáris üzemmódban múkÖdjön. A
kombrnáll digilalis meghajtó és inver1er. bemeneti leszültség növe~ectésével a LED3
lányesebben vllagll, a LED.1 pedig
hatványabban.

90
Műveleti erős ítők

A múvereu erösllö .a 1egsoko lda1ilbb analóg integrafl atamkör. Azeri "müveieti" erősítő a
neve, mert e1edetlleg matematikai müvelelel1 elvégzésére teJvezték. A müve1e1I erősítö a
két bemenetére adotl leszüllség (111, AC vagy DC fel) küillnbségét erőslll. Ha csak az
egyik bamane11l1e adunk feszültséget, akkor csak. aboon ai:. esetben 016si1, ha a másik
oorne11e1a löldpo1encíélra vagy SIDbll 1eszü1tségce vén kötve, A rn•i 11e1etl erósíióMk 99y
Invertáló és egy nem lnverláfó bemenele van. Az Invertáló bemene11e adou feszültség
lorditon poladtással jelenik meg a kimeneten {az 1nverlál6 bemenet fele.; -: a nem Invertáló
bemenelé: +)

,
• A müveloll erösltö vlssze.osatohlsa. A bemu1a1011 áramkörökben e múvelell eróslló
maxlrn/illS e1ö&lléal sz1nue1 ( 111, erősítéssel) működik, Az oröshésl a kimonó jel egy
részének nz lnverl/116 bamonQlro valO vlsszacsatolOaóval maglelel6 értékűre lehel
c;s0kkenlenl PI,:

A müveletl ec6s!tö kompará1orkénl IS hasznélhal6. Ha visszacsatoló ellenállás (Itt R2)

nélkül használjuk, a kimeneti 1eszü11sé9 a legpozitívabb énel<éröt a tegnegallvabbra (vagy
lordflva) billen át, ha a kél bemenetére jutó feszültség csak 0.001 V-tal is ellér
~ymés1611 Ez a dlgltélla lellegü működés sok tlaszr1os álkalmazlli11 lesz lehelövá.

• MGve letlerösltö- tlpuook. Bipoláris és MOSFET cnlelgráll rnúvelell erös116k e9yarén1

forgalomban vannak, Előford ul , hogy néhány bipoláris müve1et1 erósllö FET-es vagy
ivtOS~~T-es bemanetü. igy nagy lesz a bemeneti ellená1lása, Sokftlle müveletl erösltöl
gyérlaoa,k, Egyetlen lntegrál'I áramkör Is lar1almazhal akár négy önálló mliveleli erós(IÖI Is.

91
Időzítő áramkörök

A mC1ve1e11erösító. ha komparátorként mükod1a1jük. ldózllésre Is használhaló. Csupán egy

RC (ellenállás-kondenzátor) lagra van szükség, ahogy ez 111 lálha ló:

1
JOOk
2

•
~
: .~ +-,.14
l
6 ""
lE?>

100
e,,,,„
41
P„
,.lt>Q,,.,

A kapcsolásban (jobb oldali ábra). R1 és c 1 egy RC lagot alkot A C1 kondenzátor az

R 1 ellenálláson keresztül lokozalosan 9 V-ra töllódík fel. Amikor a c 1 feszültsége eléri a
mweletl eróslló nem lnve11ál6 bernene1ére odo11 rele1enclaleszüllség értéké!, a· műveleti
erósl 1ó étblllen H·bol l. szlnlre. és a LED vllágllanl kezd, Az R1 és C1 értékének
válloztatásával vagy pedig R2 beállltásával ~ kOOIGlletés Ideje belolyásolha16. A lolyamat
ISmélelheló, ha C 1·el pi, egy nyomógombos kapcsolóval klsúl)ük,
• ldözhö lntegralt áramkörök. A leglobb 1dózl1ó ln1eg1ált áramkör fö alko16eleme az
alóz6 egyszerú á1amkör. A slabll M vagy L szlnlú klmene1I leszüllség blz1osl1ésa
erdekében a 1eg1öbb ldözfló egy klmenell téroiól IS 1arialma::. Néhány ld6zl1ö IC·ben
bináris szémláló Is 1a1a1ha16. amelynek klmened értéke minden késlellelésf periódus (vagy
ciklus) során eggyel növekszlk. A dekóde„el a számláló kimenetén néhány nap vagy
akar IÖbb év késlelleles is beálfi lhaló. Vannak blpolá1is és CMOS ldözl1ók Is.
Az anatóg számllógépokben 1evö müvelell
erOshöKKel bonyolultt egyenl!Hek oldhalók meg.

Függvénygenerátorok
Ezek az lmagráll éramkörök különléle klmenell
je1a1aKoka1 állltanak elö. pl. az 111
bemu1a1011aka1. A jelek lsméllódési lreKvenclá/a
külső RC luamkorrel allllha16 be.

9l
 •

Feszültségszabályozók (stabilizátorok)
A leszuttségszabályozó a bemeootóre adOtt laszUltséget rögzltett vagy vé1toztotna16 (de
állalában ki$ebb) leszüllséggé alaklrla él. Általában kicsi, rögzften relererciales2ütrsége1
( 1 v körul1t) Kapcsolunk a mliveletl er6slt6
nem Invertáló bemenetére. A
relerencia leszűllség (Urel) a visszacsatoló és
a bemeneten lévő ellenállás (a vlsszocsarotr
erösl teo) a16nyéban e16sOCJ•k. Ha a kői
ellenállás közöl az egyik potenciométer.
akkor a kimeneti !eszúltség (UK1) U1or· tól R„
+üt lg (ez tlramk6r tépteszültségélg)
vélloztetna16 A jelenleg foiga!omban lóv6
Integrált áramkörös feszl1tságszabályo26kban
kÜIÖn 1ronzlsz10tok Is vamak Ezek leladata
egyrószr az Uror feszültség ol6ll1Nu.lsa. mósrészr a nagyobb terhelhOtósóg blztoslrtlsa.
• lntogrált stnbillztltor- áramkllrök. Többléle rogzrteu, 111. változ1a1ne16 Klmenell
reszúll$é(IO 1n1agrált stabilizá lor létezik. A leglöbbjük részben vagy teljes egészében
férn1ol1bon von. A lérntok elvozoll n kOrnyezetba a kalotkezO höt, o lgy mragoldja a
lólvezelö lapka húté&él.
• Flgyeleml A gyártó által 1<6zölt mükOdésl leltéteteket és at általénos biztonsági
elófrásokot tlO kell tartani!

Egyéb analóg Integrált áramkörök

Sokléle kulOntoges rendelletésO lntagu\11 éromkör létezik. kOzúl\Jk SOK tortatmaz müvetetl
e1ósltö1 is·
• Honglrekvenclás erösltök. TObb llpusuk Is van, Közülük néhány egy IOkon belül két
orósl1ó1 I~ 11111a1maz (sz1e1aó tok).
• Fé.z.lszrlrl hurok. Azon az öllaten alapul, hogy a tokban lévö oszc111á1or temásolje
(követi) o bejóvó jel trekvencíáJ41. Ezt pl. acsott ifekvenciák dalaktáltlsára (pl. a
1e1olontoc.hn1kabon a touch-1ona Jolzólrokvancl&k fehsmereoo). volomlfll FM rdélló}elek
Clemod\Jlétdséro "8sznA1Jtlk.
• Egyéb analóg Integrált áramkörök . Ide tartoznak pl. a telOIOf\ a rádió, a tv- és a
azámhógópok Odetétvltetét biztoshó lntll(741t t\ramc6ról<. vaJemlnt azok, amelyek
h6mórsók10101. lényt és nyomást érzékelnek

93
8. Áramkörök építése
Az elek1ronlkus áramkörök végleges vagy kísérle11vál102a1ai1 kGJönléle m<)dszerekkel
épít11e1JüK meg, A kiive1Ke2ókben nilhény tias2nos 1anaeso1adunk az áramkörök
kés2í1ését>ez.

Kísérleti áraml<öröl<
A végleges áramkör elkészl 1ése e10u
aJénlolos ösazeóllllanl az éramkör
kíaérlell vállozatót "daszkamodelljét". fgy
ugyanis még véltoz1atllalunk a
relépítésén, és kipróbálhatjuk az
áramkör müködésé1. A próbeáramkör
építéséhez szerezzünk be müanyag
atapú, 101rasztásmen1es próbapanelt OCI 0000000 9
(dugaszol6s klsérlell paneli, más néven
p101oboerdot)I Célszerü többel is
t>eszereznünk. Segllségével szlme ~~~~ ~ !iii iggg
oaooooooo
o oo o oaoao
plllana1ok ara u 111e9épl1t>e1jül1 a ta11es
áramkört. A pr6bapanelen arede1lleg 00 00000
oncraaco
össze nem kö1öu részeket éthldató aoaaao
oaooo
Vezetékdarabkákkal köthetjük össze. o oae>O
Vigyázzunk arra, hOgy az mtegralt aooo ~
áramköröket 6va1osan helye<zzCrk be. Ill.
távolí1suk el, nehogy etgörbüljenek a i<tToR6J 1 HO~r ~~D'/A.<"11C
kiveze1ése1("lábal"), llL megszúrják az '1Z ÖWEJ<ÖTÖ7' ._,'lt>'c:.
ujjunkoll
Végleges kialakítás
Néllány nagyon egyszerü áramkör kivé1elével a leg1öbb végleges áramköri áramkörr
liipOfl érdemes elkészllenl
• Perforáll lemezes kons1rukció. Az alkatrészek klve2etesell állüzzük a perroré.11
müanyag lap meglele16 lyukain, és a lap lláloldalán összelorraszi)uk öket, Gyakran
szigetelt vezetéket kell haszné ln~1nk. A perloráll lemezeken telépllell áramköröke1
megépílés utén nehéz Javitonl. mivel
,.--......_ osellog összecsovnrllJk vagy
~ " 11.,....,r.et&t ö~szelorrasztolluk az a1ka11és:ek
O
oo ö's•~ „,_,
~„f!Jt:01 e$
K1veze1ésalt.
"""-"'"--"o'--"o 0 (.'bolliQ<ls.%MIYA6 SZÜ><siGt!is)

94
• Wlro- wrap (csavaros k6tés). Ha !Öbb lmográll 6mmköire van szükség,
leggy01saboan az un wrap1og1a1a1ok használaulval lud)uk Osszeszerelnl 01\el A fog1a101
lábal négyzel keresz1me1sze10ek.J KézJ és motoros wreopelO sze1sz<imok Is kapna16k Ha
az1 a 1lpus1 naszná~tA<. amefynél a veze1ék1étege1 bizonyos lloss2on le kel csupaszltan,
akkOI az er6s k61és érdekében a szrge!ell vezelék1eszb61 IS lékérli.nk nénányat a
megrete1ó lábra!

~ . a k h b.l-
/ Í A'lwfi<rSRJ ,tA1' V~TAWI
iJEHlz

~~~~~ ,a'==~
d J ::=:!l!===4"
B,;;~1~,-
"ÖAINI'~ V~TO.%'r.-\TN/

~cf' -; '

-A Vtrl-~ 'Ol!'kl!iU. ~I
ll'u.; A ~SOIJ

• Nyomtatoll áromk6rl lap (NYÁK). Ez 1es:zr lanatOvé a IOgt1$llilbb és 1egszel<sze1úbb

killsetü végklgos áramköri Fogta1a1okra n1r.cs szükstlg, de ez atkattészek kivezetéseit 11z
áramköri kartyán klalaklloH réz veze1ópályákhoz kell lorraszianl Sokléle NYÁK van A
klsérletezök kéllélél "8sznárnak:
1. Elömaraloll, kllúrl, hálós kár1yán (k1sérleli NYÁK) minden lyuknál van egy kör alakú
forrasz\ásl felOlet (torrszem). A lyuksorok egyos szakaszait sokszor réz161•a csík kÖl1
össze (a forrasztás nélküh p ro1oboardhoz hasonlóan). A nyo1'!1IBIOll áramköri lemezen
néhány ponto1 általéban áthldal6 veze1ékkel kell összekö1nf ( 1Övld. két végén
osupaszl1011. szl~a1elt huzallal vagy wraphuzalilll),
2. Egyedi cél~. 11yorn1a1011 áramköri lapok 111 az alkalréazek l<bzölll összakö11e1ésr o
NYÁK-lop rózl611ólöb61 alllkhlök ki. Ez1 úgy va16sl1)llk mog hogy e rózlólill.val borí1011
lapot lotoérzékany anyaggal (lo1orez1sz1) vagy vékony
müanyag f611ava1 botlljék. és ezzel klalakh)ék a meg!elGló ALXAnttlo
ra)zokaL Majd. ahol nem ledett a lap. 011 a rezet kémiai ú1on~/_ óSS2o="TfÍ.s
lerN1Ja11ék, !gy a lólléból ~k az összek6tö háJózat marad n>lt2ASZ
meg Sok ld6t vesz Igénybe, de ,oi a1tekin11'1a16 éramköróke1 "..
készíthelünl< ezzel a m6clszeirel „ ·

95
Tanácsok a· forrasztáshoz

A loriaszulshoz ,0kveUen01 Ismernünk l<ell o meglolelő 1onasztásJ1echnlká1. Nézzük,

melyek a s1ke1as lo11asz1és 'arsnyszebálys\'·
1. Mindig ki• 1;;11esltményü ~orresz1ópáKával <:1olgoziunk ( 15„.~0 W-ossal)I A gyártó
ulasltéisalnak mei;ilelelóen lelléllenúl lutlassuK be lorraszanyeggal e negyél!
2. El<iktronikus a1ka1részek lorraszlasához mindig csak gyaniás lorraszanyagot
használjunk: savasa1 soha, mer1 akkpr ko1rodéltia1nak a lorraszto11 vezetékek!
3. Festékhez. zslmoz, 01a1noz. vlasz~.oz v<:rgy megolvad! szige1e16anyaghoz a
lorraszanyag nem tapad Éppen ezért minden Idegen anyagot oldószenel távolitsunk ei••. :::::::::::=
ehhez lérngy'apotot vagy finom dórzspaplrt l\asználjunk! Forrasztás ~
előtl mindig lisztltsuk meg ia nyomtatott
éramkötl 1ap 1ézl6"1\Ját lérngyapo11all (A
réznek lényesnek kell lennla )
~. A lorras%t6páke forró negyét érlntsvk
a lorrasz11ls 11alyére (nerr1a
1ormswnyogo1)1Ezulil n a paka
elmozdítása nétkOI ne1yezzC1k a
forrasztás helyér'1 a lorras2anya9ot1

~ y
'
11•
5. Mlelllll elvennénk a páka hegyét, hagyjuk a
lorrasztésl l elűleten és a környezetében
megtolynll Ne hasznétfunk tul sok
00 00 lorrasz6nyagot, és ne mozgassuk addig a
DD D0 n n belorrasz1011 atkatraszt, Amlg e lorraszanyal) ki
0 QUOUUU 0 u 0
nem hOI'
6. A 1orraszt6páka negyét tartsuk t1sttán1 MegneClvesllett ronggyal vagy szivaccsal
1örölJuk te a szennyezlldéseketl
•Forrasztási 6vórendsz:<1bályok
1. A lorró lorras:z:tópákával mi:gégethetjük magunkat, sőt tüzet Is ol<ozhatunk. óvatosan
dolgozzunk tehál vele!
2. A használalon kivüll lo11esztópáka osaltakozójál mindig húzzuk k• a konnek1orbóll
3, Győződjünk meg arról, hogy lorrasztás közben nem 1e1tü1ik-e kárt hél6zatl vezetékben!

96
 Az elektronikus áramkörök tápellátása

• Telepes táplálás. Sok áramkör rr\úkódés.éhaz olyan kevés energia elegend6. hogy
akár lelapiól is üzemelléll'oetlük. A talj8$ áte1™ön 112 1eszl egy korrcte:t berendezéssé. és
az is lehetővé válok, hogy az áramkör bárhOI működhessen.
• Na pe lem. A napelem közvellen011a 1óplaih41jn az áramköröket, Ili, néhóny napelemmol
fell6Hhetók a tölthető tolepek (akkumutatorok~
•Hálózati táplálás. A tegegyszeri'lbb nálózall Í/Zemü tapfesziitséglouáS1 AC
adapternek nevezik. Ezek az adap1arek klsméretúek. l'.asználatuk egyszerú. Kimeneti
tesz(il1s~90k és ~romuk KOlönbözó lehot, Feszűllsógszabélyozó lniegráll ó111mkOr
beépf1és~ve1 hál6za1I Hlpegységet Is készlthetOnk belőlük.

• Figyelem! HálózatJ tápegység épltésekor a leglontosabb szemponl a biztonság! Óvjuk

a náfózat1 vezelékel o dObozba lún lyuk éles széléióP (HasználfUllk műanyag
bevezetóhúvelyU) M1ndon, o hál6za11a1 kopcso1a1ban lévó csatlakozópont teljosen zéri
házban legyonl A szrabaaoo maradt Kapcsok az il1amOtés ve&zélyét h0rdozhf1ljék.
EUenórlzzűk. hogy a hélózall leszüttséggeJ kapcsolatba kerülő alkatrészek (kapcsolók,
blzl~tél\Ok, transzfomi8torok stb.) paramétetei elénk-e a tápláland6 áia.rn<&
ldpllllását\oz szükséges ~mlkeketl

Az áramkör-épltésl tudnivalók összefoglalása

A 1ovabblakban olyan éramKörőke1 közlünk majd, amelyek dugaszo16s klsérleti panelen
egyszerüan összesze1elhe16k Valószlnü. hogy többen leSznek majd, akik nénány áramkör
véglegos v6110zatá1 Is ot al<4rják ké~zltonl ~n kell toM1 tGfVeznl. hOgy az áramkót
a lehetO legjobb, legmogblzha16bb legyen

•
Tu$1
' ' 1 1 1 1 I
„ UM>e'S
""'Y ....' /"7 4 /,J .1 ' " HtJAA:A
'<:Wo.c..s , ,...J
-'
~ .-,.&/ (SJ -
, ö e ...{:)'-' ' ,
I ' '
1 t 1 1 1 1 1 1
''

97

1
9. 100 elektronikus áramkör
A kővelkezökben 100 áramkört kapcsolást köz.lür4<. (A szerző valameMyil kipróoána,
'fOY rneggyözOé)On airól, valóban múkódnek·e 1
•Az alkatrés%ek kiválasztása és helyet1esi1ése. Időt aakarllunk meg, tia listát
kOSlltOnk o szükséges alkatrészakr61 E16tordul, nogy a hltlnyz6 olkauéaz másikkal
helye11esllhe1ö. Pl. egy npn kapcsol611anzlsz1or1 problémamen1esen helyettesflhelünk egy
rnáslk, hasonló 1lpusúva1 (2N222i·I 2N3904-gyel s1b,) A szükségeshez közeli ériékú
ellenállások, kondenzálorok Is gyakian helyettesilhetók egymással ( 1,2 k.Q helyeu 1 kn
ellenóllas, 0,33 11F helyett 0.47 µF·os kondenz!l1or stb.). Mindig llgyelembe kell vennúnk a
meg101016 roszu11s<lg- és teljesllményho1ároke11
• Ml a loondö, ha nem m.:lköd1k o: áramkör? EJ6szö1 Is eoen6!1zrv ket~ hogy
mogkopja-e ez élamkl5< a megleleló 1épleszÜ11ségetl Ha ez rencl:>en van. de furcsa
szagot é<Zunl<, és azt 1apasz1a~uk. nogy valamelyik alkatrész Igen melOg, azonnal
kepcso,uk le a 1épteszii11sége1, és a kóv&tkezökel 1egyúkl
1. lsmélelten ellenOrlzzük az összes összekö1és11 Nem hl/lny-xlK·e ogy huzal? Nem
gö1bü11-e el egy lniegréh ruamkör lóba? Nincs-e 1ossz lorrasz11ls? Nem zérlatos-e az
egyik vezGlék?
2. Nam kb1ö11link-e be tordllva egy dl6dál? Nem n1bés-e az egyik alkatrész?
3. Oonctoljuk meg. hogy néha, kűlönóson okKor, ha a táplesz:Oltség·vazetékek 15 cm-nél
hoSszabbak. az Integrál! áramkörök nem. vagy csak biZony1a1anu1 muködhelnek, tiacsak
nern kopcso1un1< mlndel't 101<. u!p1oszültséQ·klveze1ésel közé ogy·egy o. 1 /'F é11éku
konoanzétO<ll Arra IS szitkség lehel. hogy a nyomta1011 é1am1<órl laplB a
Uipteszütlség-t>evezelésl pontok kÖZÓ IS belOreSSzunk egy 1- 10 J'F-OS koll08nritol1
4 Vegyük szémhásba, hogy a közöli á.•amkör eseueg hibást
Tö1okodjúnk a 1na<lmillls 0121onság16I Aki hll16zau 1éplálású é1amKöiro1clOlgozlk, annak
teltétlenul be kell tartania a meglelelll elóirásokat, óvórendszabélyokall óvatosen
do100%ZL1nk a. torrasz16pákllvot1A nogy hango1ö m1all 11 hnngo26r6~ liramköröket tartsuk
távot mogunklól, és ne 11asznél)unk tejhallga16U
• Tovóbbl tee1>dök. Próbllljunk mog klsé1te1azn1 az RC tagok olornefneK értékalvoll
Cseréljük ki ez áramkélrben a 1el1esltménylokozetban használt eszközOket, amelyek
jellogól, plezozúmmögöt slb hG)1onak meg1 (Okvelleniil llgyoJ/únk n teazúltség és ez érem
hatérértékeirat) Al<elmazzuk az Ohr!Hö1vény1. és ha szilkséges, SOfOS ellená.Sssal
csOkkon1síj( ez lirarnerósségell Az éremk01 véglegeS vél1ou11énak megépltésa ellln
mlndlg kés2llsúnk és pcóbáljunk ki egy ·e1es2kamooe1n

98
Dlodás áramkörök
A különb<lzll ·lfpusú dl6dáka1 széles körb11n alKalmazzák. Néhány tipikus áramkör
KI~ Jelü diódák és egyenlrónyl16k
• Feszü11sógszobályoz6 (s1ablllztí1or) • Feszül1só9csllkken1C!
+u, .+()t

l./c -0,6
~ =lf6"-
tir.
Da (Rel
J),.,
!
Egy vagy iÖbb szlliclumdl6óa a
1eszullsége1 0,6 V-os lépésekben
U A SZ 1

• 9 V- os tápegység
A
, 1 "1(Mi>'fK~) +
HAU> - ..-''-- -
2-IT~

·>----...-------- ""
+ tJ_ U>c.1 (911)
e, i-c„
~09"1"

Az ábrán egy egyszerü, hái6za1r61 1áp!á11, s V-os 1ilpe9ység 1á1ha16. A minél kiseob
búgóleszültség (az UKI egyentaszüllségen ülő vállakozó jel) elérése érdekében C, értéke
nagy legyen (nagyobb kapa ci!ásértéket úgy Is megvalóshha.lunk, hogy löl;>b (Cn)
kol1denz!1011 kapcsolunk C 1·gyal pérhuzamcsan), A kol1denzatorok megenge<:1e11 üzemí
egyenfeszüllségének legalább 12 V-nak kell tennie. A B, egyénlránylló hldnak legalább
12 v záróirányú c.súo'sfeszOllséget e1vlse10 típust vélasszunk.I Tr1-nek és 81-nek a
meg1e1elO leljeslimény. és áramhaléradll1oka1 el kell érnie. (Az Ohrn-torvény alapján
széml1ha161)
• Flgye1eml Minden szabad. 11ál6r.all tápfaszü1tség<1 pon101 .szlge1e1n1 Kell, vagy más
módon kell hozzálérhelellenné tenni! Szereléskor és )avliásko1-a hál6zall
csa11akozóveze1ék duf:iaszét huizuk kii
99
• Feszúnsegkó tszerozö

t
e, •
llp

Ez az áremKor nozzéve161eoesen megké1szerezl a oeJOvö AC 1eszOl1sége1. A kimeneten

DC (egyen-) leszúltség van A oemenell teszültség értékének kétsze1esét elvlselö
kondenzátproka1 és di<Xlaket kell használnunk. Nagy kapacllás<r C1-gye1 és C2-ve1 a
kimeneti hullémosség (búgóteszü11~ég)
csökkenthetO. A nidas
1eszü11ségkétszerezó hatásosabb. mfnt
a hagyományos és a kaszkád
megoldáSOk. A diódás egyen11ányhó
hiaakkal egyszerúbb megépíteni a
•
HII> 1 leszü1tségkétszerez61 .

• Fes.xúltséghóromszorozó • Feszüllsegnégyszerezö
<>---,...-! f'r'"r-f:l+-::--,.- - + . . - - - -1"--1_ +
D, +-

~o:;,; ±t"''e,. 1)J

l>+
~
1.___ __.._

Ez az érn111~1!>1 o bamer~ vd11a1toz6 JelGkGI A ban\Gnll AC 10101l'IÓQYUZQIOZI é~ DC Jellé

héromszoroaéra t\Öveu. 01 agyenJallá a1a~r11a 01ok(ljD 1\1. Volamer>nyl alkatrészMk
át. A C2. D1 : 02 és 0 3 elemeknél 2Uea·n61 2Ue.·nél nagyobb leszültségre rs
nagyobb logyon a hatérloszüllségük. alkalmasnak kell leMle.

• Kaszkád toszOlloégsokszorozó
Ez ez éramk& 16bb lópos6ben
sokszorozza a tesz011séga1
ve1amenny1 alkatróslne~ el kell
viselnie a 2Uao·I.

100
 Zonerdiódás kapcsolások
• Feszúllségszabályozó

Unc Az ilyen iir~mkOf il szabélylalan 1áplorrásból

(uyen pl. egy elem) á1N1 elö s1abll leszüllsége1
(UK1) a 1erhelésne1c Az Uso vállozha1. de
legalabbb 1 V-lal a szOkséges LIKI érték lelen
ke ll lennie. KimenO t!r~ma 0·161 a balervezetl
maximális értékig változhat: Az 1 nem vállozlk,
ha a klmenö áram vállozlk vagy nullára
csöJ<ken. Mivel 1= lz + Is. az lz nö, ha h
csökken. A lasilil1sógszabélyozó tehé1 mindig
azonos erósségu áramot nasznál let. még akkOf
is, ha a 1ertielést enávOlltf"'.
• Figyelem! 01 -nek (Is R 1-nol< meglele'6
terhelhetöségünek kell lenn/e. Alkalmau uk az
Ohm-törvényt•
~
Pó1c1J. eay radió a 9 V-os 1e1epb01
20- 50 rnA·I vesz lel. Ahhoz, hogy r--C::i-- - - - - + l>l
12 V-os 1elep161\Jzemellessük. egy
9 V-os, 112 W-os zenerdiócrára van J2v .,. qv
X>.1
~) qv (V,.. )
szukség R1-nek 60 R körülinek kell
lemle és legalább 0.15 W-osnak. -
'"::'"
l /2 IJll

• Uml1er • Ke ttös llmlter

•
VAGOlr Slilf/'117'11.llftls
~, I?, • •
~„,r..:.r) ja VA<IA•)
„!"~. ,,
n. (\
crv .
.1>„
n ,.....
=c::Jj 4
·....u,.,,• '·"'
(\v°v D„
,~.

u,,,
ullc Uae ~

Ez az éramkl'lr egyrész1 a bemeneti Ez az elö1ó áramkör szfrnrneirikus 11á11oza1a.

leszúl!ségat alacsonyabb, kezelnetóbb
sz1n11e tudjo csökkenteni. másrészl 11
szinuszos vagy ht\romszöglelel közel
négyszOg1allé képes atalakltanl. R 1
órtékvt\lasz1áse az előbbiek szerint lörlénlk.
(l·nok logals!bb 2 mA-nek k1:1ll 1enn10.).
A bemenő jel mindkét lélperlódusá1
egylormt!n végja. Egyrászl használható
hangszórók ás fejhallgatók védelmére a
lúlségosan nagy Jelektől, masrészl
négyszögjel e!6E\1111ására rs alkalmas.

101
 1

Bár egyre Inkább az ln1egrál1 á1amkörök ke1ü1.nek a llgyelem' középpontjába, azén a

blpolárlS as a térvezérlésü tranzisztorok felhasználási 1eriilete is igen széles.
Bipofá'r is llanzlsztoros kapcsolások
• Nedvességmérő • Nedvességgel kapcsolt Jelfogó
f..t „3v fJ -16 „ . q 1/

-c:;ZJ--;;:-h :! :~ ~
11,, 1>-1
IX--...l 0.1,...A,c -fóó/C fA/ 9.f"í
'<'"VA'/w{lftiaJ
éRZdJ:ifd~KrRdz:M°I:. ,_.._,,ié 1:
21 ;,. .,.{
"->r.e-'JA/2222, é '11J2l2.l.,
2Al3't<>-'I 2.V3,0~

Ezzel a.z áramkörrel pl. a llllej noovességél Ez az aramkör meghúzza a jelfogót (a

mérhetjük a kertben. Az A2 ellenéilést úgy Jelfogó paramé1are1: 8„.9 V, 500 n, ha a
kell beállftanunk, hogy a múszer 1 mA· t nedvesség t(1llepl az R2-vel beállftou szinte!.
mutasson; amikor a talajnedvesség éppen Pl. J@
lezhetJük vele az esőt a Je11ogóra
megleleló. A músze1 fgy az alacsonyabb kapcsolt fénylorrással vagy más eszk.özzel.
nedvességszlntekel log!a Jelezni .

• Metronóm • Villogó

l
'f6.„ 9 v

T2
,,...._, G :iA12'jor .fOOK

t.Q-os
J<.. 1Vw6~~

A metronóm szabályos tlktaksorozat A l:)emu1a1011 éramkör kb. másodperc enként

elól\Jlltésával érzékellell az Idő múlAsal. Az Villani. R 1 a felvillanások gyakorlságé.l
R 1 éllftésával vagy C1 ériékénak vezérli. L 1 helyére parányi Izzót kell
vállozlalásával szabályozhatjuk az ü1ésel\ bekörnunk.
rilrrio;;ál.

102
 • Sziréna
S?, ~/r.. I<:, +9 V Ny 1 zártlsllval e h8ngsz6tó növekvO
lrokvencláJú ]erei ad kt. Ha nem
..--~-c:J~~~~lo-~~-' nyomiuk !Ny 1-e1, 8 lrekver.cl~ csllkken
(sho"y C, kisül). Megkll2e1h66n lgy•
+ r2
e, i:( 2 IJ'Jf/07
2~F 1!3 2 /J 2'2'12
4'{1<. JI
21 "
;l!.z. li

" ' >::

• Nagyfeszüll ségü 1ápegység

tl, S".„ ,v Ez ez óramkö1 9 V
egyenresi:G41sógb61 220 V-os
impulzusoka1 61~1 al6 Ha
~' vekue1eme1 haaznlllunl<, akkor
271< 170 V-os 10101 kaph81unk (de
8 lehC!1. hogy C 1 órlékél véllozlalnl
kell). Az éramk6r egy vagy 1öb~
e, köd! énylámpa1 képes 1áplálnl
o,y.r "rl/E Éll.fii-'I&. 1 MO-os elOtét·~lenéllásokon
k91esz1ill.
HC2..zA'f
•
~~...~ .___
71
(~ov / 1v) 7( (""'~T ...;zM.v &o'cH-17)
• Betöresjelzö. Ez a riasztó megszólal, és a 1ápleszüllség k•kapcsolésillg bekapcsolva
• f. AQ v matad. am•nl az a1161a szerelt mégneskapcsolót
.„ nyitják, vagy etszakaó az a!l4ak1a erős/tett
lótiacsfk Beá!ltari úgy !ellel az áramkört. hogy
az R 1-e1 ma• lmuf'1'11a állí1juk, majd az érzékelőt
nyl1juk (vagy lólla ese1én megszakl1juk). Ezulén
áli11suk az f\1· 01 arra az érlékre, 11no1 a rlasz1ás
eppe11 megsz61a11 Az áramkör a V-nál mindösszo
0,3 mA· I logyasz1. B.~e V-os táp1oazül1ség
lf02 w.16V Al A~ll;()> v.
IUA.szn) esetén 6 OOOSl·OS, 12 V-os tápogység
„et ...nnr ese1én 12 V-os IOllogót Nisulll~nk
P:ÓUAH'o2. Megjegytós. Golldosan állhsuk Ossze. helyozzOk
o~embe és rejtsük el a 1endsze11, ha hasznalnl
akarjuk!

t03

•
 Reteg-FET-es kapcsolások
• Elektrométer • Szenzoros kapcsoló
+i;.„9V

-« SooR~
„ D
'j~l'OGÓ

11ÖVID Hl.IZA(.
L_.. !--,
'2. R.i
"H T( .s st>c~o
v ~
~AAITéJJJJA") ~I 1 'J:Ji
(HA SZÜ~'ES) i1 ./;J'f.f4
l. -i\'+---- L-..~1-ii
,f,!>1/-()$

A rajzon látható éramkbr a szlallkusan Ha szabadban a hálózati 1ápleszOnség161

reltöltölt test töltését képes érzékelni (pl.
müanyag tésü) 30 om-nél nagyobb
távolságból. Állltsuk be fii értékét úgy,
hogy ·a múszer 1 mA-1 mutassonl Az
·antenna• közelébe helyezell, tOltéssel
rendel kező 1es1 csökkenll ez 1 az é11éke1.
távot megérintjük a "BE. elek1róooka1, egy
Jello96 bakepcsot. Ha csak a 2-es
elektródát érintjük meg, kikapcsol. Lehe1,
hagy épületl)Bn használva egy külön
klkapcsol6 éramkörre Is szűkség lesz.

• ldözftö +'IV • Hangfrekvenciás keverö

0 e" +9V
.i,µr
1
:ai;(A)
G
p.(
.fOk.
Tt
~ !>
2N3$1'f
e, +
./oo;e.

P:t o
0 1 Cz " C3
t«~

/t~~.1111>&
L---+-- "" ) U-(~

1 ~~
{,µF'
1-
,{,; 'PEl~:Jt;, PtGZC"14t1~ ./Olt. ~.
Állítsuk Kt ·GI a "t>etllll iáll" állllsbal (A
-fOO IC :6.BI<
zümmögő rnegszólal.) Ezután állítsuk K 1-el
' idózite&" ellásbal A zümmögő 111indaddi9
hallgat. amíg a késleltetést 101ya111a1 be nem
lejezödlk. majd megs.zótal. A C1 vagy az R1 Ez az áramkör lehetővé teszi, hogy kél
nOvelésével hosszabb késleltetés IS e1érhe16. (vagy több} mlkrofoni vagy más eszközt
Ezzel együu csökkenisill< az R2. a kózös erösllóre kapcsolhassunk. Az R, ás
"beállltas· állapotban l\a1ásos ellenállás az R3 az egyes bemenetel< cslllapflésát
értékét (ez gyorsltja a "bedlHtásl" folyama101)! vezérli.

104
Kapcsolások teljesítmény-MOSFET (DMOS, VMOS stb.)
eszközökkel
• Lineáris fényerö-szabátyoz6 • Hangfrekvenciás tetjesitményerösftö
+'IV
+6V

~
e, 22
.1,µr
o!-ttt-...-7----"G~
~

'1!3
°l
1 rf

&n • OJ
-O<faJ
Ez az éramkör a reljesftmeny-MOSFET~k Az áramkör a bemenO feleket erősíti. Az
változtatható etíenéllasként való erösítéat (hangerOI) az R2 szabályozza.
felhasználtlséra mutat pétd&t. A Izzó
fénye1ejét oz Rz véhoztatásaval ludjlA<
szabályozni.
• Hoss:tú klislelletésl ldttJO dramk6r6k
t Késleltetve kikapcsoló 2. Késlenetve bekapcsot6
+<tv +qv

A1'1
-l
,,••
1 1

~ ;_ J1 ~
~-100. „'
A zúmmögöl K 1 zérásával hOZh01juk
mükOdésbe. Ha újra ny itjuk K 1·0I, a~kor C1
mogót61(\IOQY e nem feltétlenül OlkOIMIOZOll
R 1-on koresztOI) klsúl. T1 k;lkeposol, ós a
zümm0g6 elhallgat. A C1 kondel\Zátor
értékét61 túgg a késleltetés ic!eje
AZ '23 ~6M'1 -4 z (;11tt;;,ö
"-87'tfr
HA, WO.tl
T2 lnver1átlo T1 llllapolál. A zü111rn6i;ill 11 K 1
bekaposotésako1 a késleltatésl ldO 1e1e110
lilán szólal meg. A késlellelés Ci értékének;
növelésével hosszabb lesz.
105
 Kétbázlsú diódás kapcsolások
~ • lc;löal11p
+.(:J.„ AB'V
• Hilnggeneráror
+'9„,,1.2 v
llt fi ~i
2lll4f'U
R„
12J ~00
,/Ok.
l>z
ti"
l( :a,

C,1 + ti :2N4B'fJ ~ /E]) Q,/:2JJ4!1?J

22.;uF VA.:V~ ' v,..sy HA-SOIJÚ>

Az Aramkö1 muködésl elve az, t\Ogy az UJT
(T 1) bekapcool, ha e, lel!öltódlk, ezutén o
C 1 elvesz1l 1ö1tését a LEO·en kere&7.li.il,
Ezé1t e LED lslvlllan. A vlllainésok között o
LED halványan vllégll. A felvillanások
ISméU6désJ Ideje Rz-vel állllhat6 be, így
elélhllljük, l\Ogy másodpercenként egy
VIiianás legyen (lclóalapszerep),
Az áramkör működési elve azonos a
szomszédos áramkl.lrével, A töltési és
klsútésl tolyornat gyorsflása érdekeben
ozonbiiln C1 értéke mos1 Jóval kisebb. Az
eredmény: a haAgsz6r6 állal kiadott hallható
hang. Ez az áramkör blivíthe1ö„ (L a mos1
kö vetkező orgonál)

• Orgona
+9„. -12v ;, : '2/J4 s fi
VA6>' ,.....,,,.,,.&

néke, k Frekvencia. M
10 5606 _ ... R,, R.13
15 3988 ~oo SI<
22 2958 ~611Ó,)
33 1984
47 1393
as 941 A 1éo1áza1 ez Rx e11ená11ást61 tüggö
100 583 Jellemz6 frekvenciákat tanalmazza, e 1
150 4.30 cseléjével a lrekvenciatartományt
106

•
• Furészgenerátor
A T2 traru:ISZIOrt a C1-en letlépó
„qv feszúttség vezér~. lgy a kimeneten
túrészjelet veh8túnk le. AZ R:i-mal
á11htunó oe ez fs~ll6dtlsek
R, gyakorisllga (e lrekvencla).
,(oo
1'2
ö
a, 11
+ )«1
R2.
41
i:f : 2w4f'f" m ...
• Csipogó
Ez az éramkör soktéle hangot képes
előállítani. Amint az létható, a
"csipogás" lsinéllödésl parlódusá1 az
~ R3 hatéro:tza meg. A C1, A6 és C2
.IOo érlékalvel klsétlelezvo próbáfjunk ki
a„ sok más h&nghOtést isi
'.:j~~T.~<~+--c:;:e,.~-J.~~Ta~ef:J:j
'22oK
~„ + e,
,(,...,.
47

• FeszOl tségvezérelt oszclilátor

-+ u, (ois..11 v~:..örr) Akkor ad oang1e1zes1 ez ez áramk&. ha

Uee a 01 zenerdi6da zenertas;cOlt&égénél
kisebb. Ezért a 01 dióda Uz leszüt1ségé1 a
kívánt leáltuis1 szintnek rneg.lelel6en kell
megválasztarw. Ezzel pl. agy másik
áramkört ellá16 tápteszültség adOn szini
alá való csökkenésé1 Jetezheliük. A
G 1eszüllságvazó1ell oszcllla1or ez egyszerü,
mégis nagyon Jól mOköd6 áramkör kl!Onö
peldilla.

107
Tirisztoros kapcsolások

Tirlszlorokal és lrl~kokal gyakran használnak kapcsolóelemekként.

Szilardl<>nl· kapcsol6s (SCR) áramkörök
• Reles"Zelödll kapcsoló • Klsérletl áramkör
+(J( +6V
•
-
~
. L.,1
'\ ; ~
~
,, ,, ('v)

A
17R1Sl7l>R. '
'--~~~~---'a.~ ~
,.,.,
A K 1 kaposoló zenlsával a llraszlor Ebben a kapcsolésban K 1 egy középállásba
bekapcsol, és e lerl\elésen kereszlül áram visszaugró (egypólusú ké1érln1Kez6s)
lolylk. A llrlszlor K 1 nyitása uuln Is mo12ekapcsol6, Ha K 1 ·se· élié.sban van,
bekapcsolva marad, hacsak a terhelés nem akko1 a llrisz1or bekapcsol, és az Izzó
egyenáramú l1'101or. vagy a Ka-vel meg nem vllágll. A ·Kr állásban a kapcsoló sönlöll
szakiljuk az éramoi. (rövidre zár1a) a 1lrlsz1or áramát, és igy
kikapcsolja

• Kondl?nzátorklsútéses LED v illogó

+qv ,\ tirisztor klkapcsoll allapolabari
C2 az R•·en kereszrúl lOliÓdlk.
Amikor a T1 kétbézisu diodaról
érkező Impulzus bekapcsolja a
tirisztcri (ha a C1 lS fellóttódöll),
a C:t·ben tá1olt töltés a LED·en
P.1 at ,gyorsan kisül (és a C1 is). A
JOO/'. E A
T71lJt2rt:ill tirisztor (és a LED)
1( ~
6 klk.apcsolódlk, mer1 nincs már
e, + RJ. 4ro
megfelelő ér1ékú 1artóáram. A
cik lus ezután elölről kezd6dik.
'2::>,-«r .!Oo
~

108
 Áramkörök triakokkal
•Vizsgál ó ·áramkör
HAlJ2-1r1
??rl:iik:nt!&RG
....;-.;il;;..-_, Pt<meR.
'"'l_,J---,.--, ~o v
'-:- } Sal{~
H'l~~i~
2...s1NO,.Z.

• Flgyelem!A 11iakokal speclállsan vállakozó é1amu rnvködésre tervezték. A vonatkozó

bíz1onsagl e1öilóso11at te11a11en(il be kell 1a11an1, ha hálózati árammal muköd6 áramkö1re1
dolgozunk! A 111.i16za1ra kaponolód6 valamennyi esallakozópon101 szigetelni vagy burkolni
kell a hál6zatra vai6 csallakoz1a1ás e1ó11.
•Fényerő-szabályozó áramkör
1. 6,3 V-os szabályoz6
NA'UJ'ZATf
""i>~r.r.!"6
d '{./i_..J PflJHliR.
,>---,--, 220V
I fiO H~
' '
l/Al02ATI
U 1A.JtÍR.

EOben a kapcsolásban a kétbázísú

diódás oszclllá1or Kapcsolja. L)e a
lriakot, így az l~zó lényerejél a
kapcso1ga1ás1 lrekvenciá1 s.zabályozó
Ri halározza meg,
2. 220 V-os szabályozó
Az 111 1átna16 eiven tnűködnek e lakásokban
találha16 lénye1ó·szabélyozós Kapcsolók_ Az
L 1-es 1zz6 legfeljebb 100 W-os lehet. Ma a ulal<
melegszik, akkor h(i.tőbordára kell szeretni, Az
HA'uJzAT1 G A, éramköroen 1avö ctlak kétirányú 11iggeraióda.
TA 'F>Rnzü'-rSt!6 t
Soo 1c. • Flg y(!leml Feszrn1ség ainu ennek nz egész
a áramkörnek zárt dobozban kell lennie (véletlen
e, - ,,lt érln1és elleni vé<lelem}I
1-"r öoV l>!Ai'- \1
- = = SZ1C~'1" ~e.oza,iAI ==dl

109
 Optoelektronlkai·áramkörök

Az optoelektronika! alkatrészt tartalmazó áramkörök a legsokoldalúbb és legérdekesebb

~llpésólASOk t(62é taílO!nák.

Fénydlódás (LEO- es) kapcsolások

• LED· megha/tó aramkör
•
SI!< Számltási pé1aa. Tegyük rei. hogy egy piros LED-et
:n;dit6r al<arunk mOkódtelnl S V·os tápteszCrllségról, 10 mA-es
(0,0 t A) nyli61rányú' aremmall Az adatlap ekkor a LED-en

i) 'Ks
+Ue' 1,7 V-os reszültségérléket ad meg. Ezért az Ra értéke
(5-1,7)10,0 t, vagyis 330 Q

(l)f \ LEP

11 •
• Polaritás/elz ö
Ezzel ez éramkö rre1 a leszültség polarilásá t
2!J 1 : // LéD.f határozhatluk meg a tábláza t szerint. Az Rs-re
- ~ c::Jo---o_ -
l'(,-'- ·H • •. ,f,,
1 l
,~
feltétlenül szükség van.
Ueo DC(· ) DC(· ) AC (a.)
""IOCSw- // ~-~2.
(AZ. t5HE:flEIZE:-U LED 1 Be KI Be
l'blA~tr-'ISIÍ 'l'CW/7lA) LED2 Kl Be Be
• Háromállapotú polarltásfelzö
Ez az elÖobl áramkörök érdekeseob változata.

Uao Szin

• Vörös
-
Z l ér>
(Z.ó<.I>)
'D„
,(/.J'1-f~
Zöla
AC("') Sárga

R
1
D Uee - (ULED 2 + o.s V) Rt + R2 .., UBE • ÜLED 1 •
ILED 2 ILEO l

11 0
 +J„. '711
•
~ Ta_ -:21.n.,06 · '
• Ké·l LEO-es villogó
2 1 · Jl, .,.,,_
Ezt az áramkört szabadon futó Ct
mullivlbrá.lornak nevezzük. Hasonlfl egy • 22.kf
1érol6ra. emalylk ujr11 ás újra lndít!Glll!jlil
m~gá1. T 1 és T2 ii\llatános célú pnp
•
1ranzlsz1or (2N3906, 2N2907 stb.). Az R1 és 11.{ ·'R„
ez R2 a LED·ek i!ramá1 na1arolJa (a 220 220
LED-ek lelvailva villognak). Ha a C1 és a 1<?3,~
Cz értékét növeljük. rilkul a villogás
trekvencláJa.
iro'/ ~"""" L~
~
~
• Feszüllségszlntjelzö
Mlndké1 éramkörban akkor
kezd vllégltanl o LED (Ill. +1.1,
LED-ek), ami ~or az Uee
.---~ ----
e!érl a zenerdlóda le törési
és a LED
nyilóleszültségének
összegét, Az R5 soros
e11ená11ils nem hagyható ell
A jobb oldali áramkör egy
vonalkód·leot.vasó, ha
lokoza1osan növekvő
le törési leszühségú
zenerdlódáka1 alkalmazunk. ~ LezJ.i.
.(J llj ;"'
·• Jellogóval klegészite.tt villogó LED „; '--- -t-- ----

~ :z>,
,,.,,,,,.,.,
/00 11. ,,,,,,„ ,\1 ' L,
'•• GV 111 a LED-et egy IC·vel épl1e11ék össze,
•'
.........
1
'ft.IAtJAM „
amely a LED·el másodperoenkén1 11lbbszlir

---•
& \(·. •, \ ' • l s telvlllanlja. A jelfog6val klegészltetl villogó
2Al2'I07,
1<2/J~,06 -~ LED példa ,arra. hogy hogyan Keli ebből a
r ... v () vlllog6b61T 1 segflségével "klcsa101ní" az
1 1 rdözitést úgy, hogy egy egyszerü
~ 1' 1 ~ó )mpulzusgenerálo r jöjjön léire Ez az
';' L- J V/uc>c:C>' li"oo.n lmpulzl.l!lgeneré1or egy fellogc!r1 müköd1et,
/.~/) G.„ '1 ~
amely izzót kapcsol be, A D 1 a LEO-es IC
1ápteszüitségé1 l<b. 5 V értéken 1anja.

• Va11oz1a1ható lényereJü LED

R 1 érlékének v!l1tozia11lsával módOsl 1hatJuk a
LED éramál, és lgy változik a fényereje lsl Az
As érlékei az előzőek alapján kell meghataroznl.
/..E'D

1t l
 •

Fél vezetős fényérzékelő kapcsolások

• Fénymérő áramkörök
1. Fo1oe11ená11ássa1 z. Fénye1emme1
·t
.r.,...(.fs
rf1t,2E~ '<"Y
C.U ~ "ti 1---'JV_ ____. NM'CtC't(f30-ttlJ f<)TOZ)l®'f ol~~ 'R>To -
10~oca~$ 1'2NJZt.s2">R. ~-a.út.s .r.c;,,.„)
• Fóny hatására mükódó fetlog6s tiramkörök
1 Fo\oellooélással 2. ro1011anz.1sztorral
~ i"lv ~ ·G\1i'e. .-ICu ;.. i'9V
./Jz. /l~TÓ U''1~
~&~&

~ 0
~
1«~·6 jEi.R:JGJ
soo.n., 5ooR. 1 6·""
' - 111
Fóny l\aHlsáre a jeltogó 1ö11íd kl6 múlva Gy°'sabban 1e11gál. mini e lo1oenenállás. A
bekapcsol. tényhauls megszűnése Ulén sincs késteltetés,

• Fény n1og:&Ontokor mOködö )olfogóa 6ramk6r6k

1. Fo1oe11enélllissa1 2. l'oto1ranz1sz1orra1
„9r t 'ilV
•
~-
Joo le.
~ -'~"'ro' ist"
Ak.lm...t
Al 6'~cFMái~

E ~
. 0

~
5 oo.Q1 6·'7 V
' - - - r - -- IJ' 51Jo.Jl 1 6-fv
A Jei10{}6 akkor 11vz 11100. ij m1kc11 o A Jellogó nkl<o1 hu~ mog, ha T, nam kap
lotoellenilllil$ra nem ke10I lény, fény~ A T1 ·•e érkodl lóny kikapcsolja a
1e1tog61 Az R1·oyel t11Htha11uk be ez
drOmkÖll.

112
• Hang)et:z:ésl adó fénys:z:onda • Napelemes akkumulátortöltő
+A, S"V
k:Ar:>ttUH
R, T2. CP.dot:..
6,S e 2N3106
"- ~ 1>.11
B ~
t 1( -·
1
e, 2AJ3'o"' 852 -o.s
~r HNIC

f\ kOnyv1t111oon szerepl6 áramkOtO!< kOzYI TOltsür« 1e1 krtenc nope111mceléval két

ez az egyik 10gszótokoz1a10t>b kapcsolás. nllckel·kaomro.m okkr.rtn\Jlát0tll A napelemek
0

A Tt 81 és T2· t n legl<ÜIOnbözóbb 1fpusü árama oem haladhatja meg ez

pnp és pnp lrarl;'tSZtorokkal akkumUCátorok maxlmlllls töllóáramáll Ezt az
helyet1eshhatjük. A hang magassága a éramol az ekkumula101 és a D 1 közé
fotoallenallasra iu16 fény növekedésével nó. sorö$ili\ kapeso11 tnüszerrel mérh!!tjúK. Ha
Nagyon érzékenyl Próbáljuk ki a kOvetkezötJ soros ellenállást építünk be, vagy
Múköd1essuk az éramkö11 sötél szobébanl 11 csókkentjük a napelemek szémat, csökken
hang mogassaga lokozalosan csökken, az áram Is D1 magv~dl az akkumulátorokat
végúl csak kat1anásokat hallhalunkl Ekkor a napelemen keresztűll klsülés1c51 (amikor
v~1an1auN1 01 ogy vakut a 101oeMenóllás aölél van). f\ napotomek IOrékenyekl
rány6blll Óva1osan lorraaszlA< és szare•uk c5ka11

• Fény mÜkÖdtetésü re1eszellldll i\ramkörök

1, jallogö 2. LED vagy Izzó 3. zümmög6
t'IV Ezek az tlramköfoök lény
halására kezdenek
mükOdnl. A fényvet érell
"' . "
-:
0
11rlsztor klkapcsolasáhOz
kr keh nyilnl a K 1
kopcaolót. Az egyes
lényvezéten l111sz1orok
érzékenysége eltérő.
A
~ A 1eg1öbb lénnyel
" 6 -ne,....,.-. vezérelt vlllan6 Ilyen
(Xenon
~ ~~&> 11., vlllan6fényegység)
47"'- ,, "''le
113
Digitális lí!tegrált .áramkörös kapcsolások
A köve1kezőkt:len nétlény TIL éo CMOS kapcsolási lsmerte\ünK,
TTL kapcsolások
• A TTL kopcsolAsok mük&d1etés6nek s:r.abály al:
1, A tápteszüJlség 'oom lehel 5,25 v . nal
nagyot:lbl
2. A beme-ne1ek1e ju16 feszOllség nem lehet
5,25 V-nál nagyobb!
3. A bemenelekre jutó leszüllség mindig
feleljen meg valamelyik logi kai szimnek, ne
hagyjuk "lebe!Jnl" a bamenelekell
4. A tal nem használt kap uk -bemenetel! is kössü,k be úgy, hogy klmene1elken H (magas)
szint 1egye111 (Pl. egy nem hasmillt NAND (NEM-ES) kapu egyik bemerie1ét kössúk H
teszullségszlmrel) Ezzel csökkemjOk az re áramtelvélelét!
5, Ne használjunk hosszú vezetéket az áramkötbenl
s. Az egység 1ap f eazü11ség ·b~vaze 1ésl pon11a1 kOzé Iktassunk be egy 1... 10 µF·oil
Konden2a1or1!
7. Több lnlegréll éramk01t 1ar1almazó kaposolés esetén minden egyes tok
1épfeszüllségpon1jal és a fold kOzé Is kössünk be egy-egy O, 1 ~F·os kondenzélonl
8. Ne felej1sük el, hogy a TíL áremkö1ök sokkal több éramo1 vesznek iel, mini az LS
vagy a CMOS áramkörök!
• 0 1árotó • Órevezéretl RS lárotó
t6V +5"
~4

O - D, tis az i: engedél yező H szinten van. Ma az E erigedélyezöbemene1 ~I szlnlen

Ha E az L szinien van, vállozés nem van, az é1amkör RS tárotókénl milködik.
kövelkezlk be.

1 t~
•Két L EO-es v i llogó • Hanggen erátor
•S'll

~„
''"
~ .j -14 12
gn-o•
4,1& 3 ..;~ 4,'fK ,l'f .e~
...
"'""'"" _..T"'
:i i.ED_, 2'{0 ~ó
+ // •
12~
'f' ''* e,
Cz.
t6Da.
4,7 /<. .Ifi. ~
Ca
1/ "

A LED-ek 2 Hz frekvenciával villognak A hangszó1ó 4 kHz.as nangot sugároz ki. ha

(mé80dperoc nkén1 kétszer 11111annok fel) C 1 • C2 • 0, 1 µF.
Ci • C2 • 47 ~F.

• l dömtlrö o 0 ...0 másodperces (vogy porcos) tartomónybnn

+5"11'

" 1& -3 a -
- ·~
• 4
,1
li"
~
~ 12 7 '2 - b -
sss
'„ 71r.;, e.
1 -~
- „-
7 ~ ..u. ~
"' 3
-
7"9°
l+l•I" 1 V.11~
"'
!!~
"" ' .s "'0 , 71t~(; s
-
1l,
~
-~

~
2 ;J. lo •
(/<. 1

·' 7<, -..... ~

• q -
+
=::: e, ( "' ' ,, " -~
o,,. ,o~r ' ,.
!!"a I
-·
s
~.
- ~
- ~
"" -. ~
f -

A K 1 kepc&o16 zilrésa után az 555 l)s ilramkOrból étkező ~lekel a 7490-es IC szamlálla.
A 7490 kimenetén megjelenő BCD kódot a 7448-as IC M tszegmanses kijelző
szegmenseinek meghajtására alkalmas r.é1biles szémmá alak ilJa él. Az R1 és a C1

1 15

'
...
 értékének változtatásával széles tanofl\!lnyban módosi1ha1Juk elektroníkus órank
ldóaJapJál. Áramkörünkel további szá.mjegyekkel (helyi értékekkel) bóvíu1e1jük o
következő kapcsolilsnak m139felelöen;

. ... ,-, Mei;i/egyzés: Ez az

áramkör letszöleges
5fi5 'Pr'fo r~+B t=• éramkörbÖI érkezll
" 1• Impulzusok számlálására
alkalmas. Ehhez az
.__ ... A
,-, 555-ös IC-1 ki kell venni
, 7lf.I.~
~~
"f'r90
• . ·=· az érarnkörból, és e
7490-es bemene1é1i;>
max. 5 V-os jeleket kell
adni.
•Ötös osztó • Tízes osztó

"

A beérkezó Jelsoroza t mlnoan ötödik A beétkezll jelsorozli l minden 1rzedlk

lmpulzuséra jelenik meg a 1<1mene10n rrnpulzusása jelenlk meg lmpulZus. Szintén
egy Impulzus. Az el őbbi á.rGJTlkör slkalrnazha ló az IClÖzlló wamkör bemenetén.
bemenetére is rf\kOthetö,
'

CMOS kapcsoláSöl<

• Müki3désl tollétolek
1. A CMOS áramkör pozlllv 1áplesz01tséga T3,„ 15 V (vagy + 18 V), Alkalmazzuk a 125.
oldalon lá1hn16 1Ape1:wsége 1, vagy ami még jobb, telepet!
_ /
+j_
-
-=-
- .
n:aP
0
rI I
~
l
,.. <lp„

:!:L
2. A CMOS IC-k bemeneti reszüHsege nem
holaOhaila meg a ttlpleszűUséget.

-T (~ t'sröv~r)
_
!""'
_ _
-1,,.._,,. ...,,_
_ T~
3. Az összes lel nem használ! bemenetel a
poz11rv 1t1p1anzüllségra vagy a ll.\ldpo1encitlll·a
kell kötni.
4. Tilpleszünség nélküli CMOS áramkörre soho ne odJunK bemenö jelekell

11 6
 •Hogyan bánjunk a CMOS áramkörökkel?
1. Az áramkörbe De nem épi1e11 CMOS tokokat a1umin1umfóllá1a vagy talcára allitva kell
tárolni.
2. Sose tároljunk CMOS IC·I nem va~e10 müanyag szerncsé~ közö1.1, müanyá·g 1é,1Can,
• zacskóban vagy habban! Tároláskor nyomjuk Dele az aluminlumlóllával belekerl
szivacsba vagy elektromosan veze1ó 1'aoanyagba az aram1<örökel
3. N.i nasznafjunk hálózarról közvellenOl múködletel1 lorrasz16pékál a CMOS IC-k
lorraszrásáral Hasznéli11nk IC loglala101. elemről 11\pláll lorr11sz16péka1 vagy wrappell
hozzáveza1éseKe11
4, Mlelöll kézbe vennénk e CMOS IC-1, é1lnlsünk meg valamilyen földeli 1iirgya1, igy a '
1es1C.nkön levő töllés eHtlvozlk, \
• Porgosnien1esite11 kopcsoló
..._,..• Egy
111„
LED· os knpuzoll villogó

"
~PP
<fit 121 ~
,,„
. 'f.t>r> ,,.

I „. ,
?>liv- 3 E ~
~ ~DU
~/(..
o\o
'
-'
~ i;li loll..-C:J-~ Jj;_ 0 -.1..
~ ta> 1
i "
{f"f 1001c

/< 1 ' ' (Kö!l!Jünk egy 1nve11er1 a 4

L VltAl$ir
1
7'/&2'11 I l..i)(;,IJ/:l'f/ H v/u,,,,. kimenet és a LED Köze, ha a zt
fau~lr aJ akarj1:1k. hogy a LED ne vllilglrson
L szlntú bemenet esetén!)

• Érintéssel müködtetett egyes Impulzusadó • Két LED-es villogó

Jook 22/f V.., A ~<!Z>E>:: l":8 .Jth-ca:..
l'b,( „ V/t«>MW!.. '>'e2<14"7vA

L!..f,;;;T' '°""- h_
::=:::::-...:::___r:::+ .r.rf'.

A e 1-gyel vá11oz1alha16 a Klme1)etí Impulzus A C1·9yel és a C2-vel válloztathaljuk a

ldőta11ama. LED.a.k vlliOgSsi frekvenciáját

117
•Mini rádióadó • Kapw:on hanggenerátor
• v.,,., - öV ~ 11
~ A ID OHHOS "PI>
lrUl!>i~'1- lf-i&W<'qi-..
'
4

~„ ~
L.!1~~r_ _ _ .:i:"'=°":=...---' """"-
Ellel az áramkörrel h0ngjcla1 kÜldhelúnk
egy közen rádió-vevökészGlékhez. Hango~ul<
a rédoól és/vagy e C1 kondonzá1011 addig.
omlg nem hallhaló e hangi Haszntlljunlt
hangolópáleá1 vag/ szige1e11 csavarhU?61 a
C 1 hangoláséhozl C2 a hang lreKvenclájál
hOlóro:tza meg. An1annoká111 kb. 1é1mé1eres
vezetők Is méglelelÖ. '
A ra11ün1etett elke1rószér1ékek esetén
1,3 kHz-es tiangjelel kapunk. A nang
trokvancilljá1 e C 1.gyat és az R2·val lehet
véllOllJllnl. 8 ll8nge101 podg R3•mal A
bemenel lehet (UddtOld) kepesol6 vagy
loglkel Jel,

• Egyszerü szenzoros kapcsoló • Lineáris, tlzszores eröshc>

2„,.,
<lop ll

Az áramkör H szln1ú bemen6 engedélyez6Jel

esetén müköcfik.

• Jolgoner41or""' \Q,, UA~lto~._. • VIilogó

Hf:' A nt8>:v"'""'A ~ ~~Öl<. ,t:& v•• \ 1I
•
IZZO
• '
A H~-CU. Hlil<.Ó'DlM..
, ,,~
'4
I
„
11

"R, +
IOOlr.

e.
'"'fe;>."Tl"(Nf.I•
.__ __ _.__ _ _A.:.,1.:=__, HOSTET
111 az R 1 ha1ározza mog a 11o kvencoé1. A C1 és az A 1 a vilogrls 1re1\venciájd1
CMOS rlra1nkörök 6rajelének el6állltására Mtározza meg. (Az Izzóhoz kulön
használha16. lápegysége1 1s használhatunk).
11 8
 • • +9V
"fej v agy 1<á s" jat
• Elektron kus e!< P•
.
Nyomjuk meg egy plllanaua a Ny1 - JI<
nyomógomboil A jellemző é•tékek a
k övetkazdk:
•-m·· ' C7 ~
.l ~
.1„
~ j .
l~11:S' ~3
L ETJ / ; l.GZ> 4,11<:

'
~
" "
' 4o.t<
1/4 ~ 4 ,!. 1/4""
,§ ' "'
~ 44" -+<>U
IO
"' -+t>-17 J~

:!:
Ll

'R,
~1 )<.
e.,
470pF
t
,... ,„• g

. ~

• Vé le tle nszám„g enerátor

Megjegyzés, Ha 'lv
növeljük G1 +
0
értékét 4,7 /'F·ra.
é§ K, k11pe~o161
zá.rva hagyjuk.
ekkor sorba n
kozdenok vlltlgl 1onl
a LED·ek.

2 "'' p><.l_,..4
~,
• e Zér1uk a K 1 kapcsolót. ek)<or a LED·ek
4,71<- 47 ~ 'F hatv{lnyan vllltgíiaflllkl l~ylssuk a K 1
P kapcso161, ekkor egy véle!lenszerúen
klvá1aaz1011 LED rog v11~gr1a n1,
• Egy a négyből sorozat +h '
„ „ J •
!
.
l ''4 ~

"' "
1~
'
„ „,,,"""'
2
,
,(/>

s
J4 '40~-:. •
a 1
,(I<.

~
,,~

4oll • 1 .lllt
~ 40JI
4 .l
1 ,„ 4 ~ ..

,,,,, ' 1 ' '""' 4''""

e, ..LJ
t " •
4.•r"-- , o, 00,1 -
',.. .IOOpP " " 9''• ~·- .1e.
~..,
,,/O . _,,

Az egyes LED·ek
J_4,G 17, a,10
„,_ ,, -
~
egymós uilin alszanak .i-L.
k1.• Hasznéljuk pl. jeltog6 "' 40ol tt1~
„
mukod1e1éséhezl
~
"'·
11 9
 ~ Útkeresztezödesi lámpák modellvasúthoz

+v· CM0Dc:a.v~r:s1'v ~~ 11

L,i
- ~l~1P"':: r.:X·~~r-C:::J-~CJ__lj~~~~~
""
~, ~. Ti
.ioo 1<. ./I<.

7;, 72. ; #1..p "" ~ ,/4

'7"07!>mAW1&n>R. ""
• 7i ' T<t.f~~Í'IOlTEr 2
4'>U
><- t, 1 L11Z..'etf141'1!AJ
,_, 11.) 7
r 2 tUo(VA.:V ~jUIJlt- O~
'- •v lt#llAVÖQÖS lEJ>- liT
.so~os &ur~< -
Ma Jön a vonat és eltakarja a lényt a T t vagy T2 elöl. akkor a LED-ek 1e111al.tva villognak
addig. amig a vonal elhalad. Árnyékoljuk a T 1-ei és T2·t a normál fényhatasok161 egy-egy
megfelelő méretü csöve11
•Programozható erösllésü müvelell erösítö
v..,,. „i'V V:im 'R..
./4 7·
...-IC:::-1-:!.l' . 4o 6ó l"z._..
i<ÚJ vmiusls ~ r. u,,,
t-CJ--'~4 1<iW~ ... "" ~- i-:4-+
l/f!.<Jr;;rtrc.. ,;:, ~ IG&J. u„ " - Uarr (Rv /'RM)
t-CJ-..l3tf~r, tis" U · ~
lfeJ.Jff'n!"il!IJT 4,'t bOfo;rt:;IS
<>-..L-C:::J...!.'~o ~t~ "4'r ~ös „ ''
Uw ""'" y:&..,pLE'.'
1IR.ÖS1T~'s- 2 " s "l
°"]_ V~lll.J< J) C !!> 1\
'--
Az Reo vlll1oz1a1ására adjunk vezér16jeleke1 az ABCD bamenotekrel 1-to 000 1-161 1111 -lg
vállozla ljuk a bemenő jeleket. akkor Ra0 óriéke R-161 R/15-re módosul. Tipikus éflékek: R
• - RF - tO kn

120
• "Mindegyik Be, mindegyik KI" sorrendi áramkör
-
Minden kimenet elöszö1 L
A e. J>
(alacsony), ma1d H (llli!911~)
Cl„o
I~ 9 ,, ~ 1, '3
szintre kerül, sorban egymás
Ulén A...B...C.„D„.A„.B.„ Stb ..
-14 .('$ ,(4 sorrendben. A kimeneteket
_, 6,7, 4o.(J ' 40(J 4," '11 LED•ekket tehetiük láthatóvá. A
>• {O
J... • '!J. , . .lo
... 'Bucket brlgada" (vödörlánc)
múködés oeljara kössük össze
..rc.n..ri... h (
• 11 az e lsö 4013·as IC 5-ös 1á1>á 1 a
'f6'.L. -
második 13-as (és nem a 12-es)
lábával!

Analóg integrált áramkörök

~nalóglntegnlli :lrernkörökl<el Igen sokféle kapcsolást élllthelunK össze. Néhény a
ehe1séges vá11oza1ok közül;
Müvelell erösítös kapcsolások
• Hong1 re kvenclás erösft ö
A 1~' · 6> AZ WE~iTó (r.z Al<.t1l]:. ..,„ e12&$/~TJ,
R„ A ~M -~ A T~:f6s/rHtÍ/'~Írt!
a• o---±11-c-,cR:,1---1--cs::i-.-9"";""0:::0:.:"~„-„:s-„...,~-~, ~3 +'111
°l .i_.µ, , 1<- :i. ,..,,. '1--":::o::.!""=--"3-c~-._ _ __,
I"' ' ,„,v,. !J ""\ ~sr. >.!!11"-"„=-/I--;
'Dli.>iHl""s Hll<llD~. r-'l>'-1... 4 ' lfAl:lNA't- /.llW(,El>á - 4 e~
RAD10°, ~TD~ f'Pih"'4i uK.. - 'IV '"'"'""" 100,,...f"
iCt ;t l<ÖVtrrÍ</;rx5 APAHitD• ~--------......__ _ _ .__ +-----'
IJCJ<J<& 6!111i'rr ,„1 BR- 0> H-& 11.ó
•Keverő • Ol11erenciát- [különbségképzö) erösftö
,(Olt-
~oo;,;, Joo ic
°U(
,(Olt. +'/11
u.._
~.)
,/OM.
'
.fO "'- - 'IV
./OOliC
A 'bé, ' '~e~ tdi<.ö;tt-
U'(f G?&in>•ic..
A külőnt>özó bemenetek egytdejúleg A Be 1 és 1Be2 bemenet feszültségének
hatasosak. Ezl az áramköri használjuk az Kúlönbségé1 erósltl
elÖző 11anglrekvenclas erö:sílövat együtll

121
• Opllkol adó
'lqv
r.- - -
,~
1
- 1} ;Q„ 1ö!; '!:!.
Jrl AK 220
f H tkAOf'
1
1 ll
„ e~
L
6 „
10,-'<F

~
/ ' $OIC t.E"t>
:"1.-g I
,w,;.„"" = 1ou ~
H1dis6"/ JWJ61fA- I ~. /.IPVC.Se:
s.' "'- 11<.

Az áramkö1 megépltéséhez szükségünk van egy krls1á1y- vagy konóenzáiorm1krolonra,

valamin! egy infravörös LED-re. Lencsék segítségével a LED·rÖI érkező lényt keskeny,
páfhü!!ll!'IO~ lénynynllibbá 101\U!Z~lhltt)ult.EilönÓrzésképpen f\ályézzllli egy mdkófJll radló
lejhalgatójél a mikrofon közelébe! A megfeleló érzékenységet az P1 és az Ps
potenciométerek beállításá"al lehet elérni.
• Ot6hangszar- (cseng6-, dob- stb.) szlntetlzá1or
Állltsuk a P2 .és P3 potenc:iométerekei
középső éllásbal A• értékét úgy kell
e, beállítani, hO!;JY a rezgés éppen leálljon,
0
°'•"°" -
oO:S-_,uF
majd zárjuk K 1-e t. Állítsuk be P2-t, P3-at
és P4-et, majd kezdJuk erólrőll Hamarosan
elkészül az elektronikus harang, dob.
bongo stb.

+'1'V
„v •
• rc;--i
• „ -~""+
llAU,E/t.O j
s
O,.f,...r
)/(1
1
µfi::,Hl "'1t:. /"fé6
tJ, l/J(;.611/j;"
' e~
' 'Pir
e,
.loo,µF 15?- os
i;, 1 „ 1V o,oo!Mr- .(01< '
IWJ,._o'

122
 • Fényérzékeny fel- le skáláz ó hanggencra1or

l"t>.TO~
. - 'l +'IV

e,
o,1'<r

Helyezzük el ezt az éramkört és egy vakul egy sötét szoba.ban, majd villantsuk el a.
vakull
• Optikai vevő
Ezzel oz óremköirel e
tiang lrekvencillval 1nodulájt
lénys1.19ár de1ektálha16, Az
+9v á1hidal1 távolságot opllKal
lencsével növe111e1jük.
• Védjük a de1eklor1 o
naplóny161J Qetekto11\oz az
R t é.s T1 helyell
napelemei Is
hasz.nálhéjtunk (T1
101otraru:tsz1or ),
N-- --l + ' 6" +
3 SI> '>..!LJ1
I ---,, ,,,,
- 'I

Kompará1orkapcsolások
• F11szüll,égk jJelz6
+4 . „ +~ 5"' V Ha a bemene11 1eszOltség o v, akkor a
LED világít, ha pedig a bemeneti
leszti11ség eléri a P1 által
megNHérozoll l eszüllségszl nia~ akkor
G 0 LEO kfals~IK, A 2•011 és 3-SG léb
'8é o-..J,---''-t // (klveze1és) osat1akozésa11 leleserélve
lordlton mük/ldésl é1hetünk el ·
(o ..fflt)

123

•
 • Fényerökljelzö

• •
„,v
'R>~'

' Ha a lénya16 a P2 által megra1á1ozou

szlm alé csökken. akk0< a hangszóró
megszóla 1. Ha azt ak1ujuk, hogy a
LED o fény n011ekecl4se esetén
1111ágllson. ose1élJük lel a 2-,es és 3-as
lábak 11eze1ékeíll

• Vonolr1a feszOllségkljel'zö • Ablakkompntálor

P, ,..9v +llv
R)ni.f~~.i
,/QOIL , .---~~~~~---~~
~2. 1l-
'""

a7).( l.r.!>2
Pr Állllsuk P1 ·&l köiOpoö ölli\sbal Kaponoljuk ki a
,„ vll/lgltosl, as ugy illiliSllk be P3·8I, hogy a LED2
éppen klaludjonl Ekkor az áramkör a
_ H"'4~JJ"'- kQvetkezóképpen múködlk (R2 és P3 a
lf'O 1 .,., . 6Tr v~v MP- 4S működést szebillyo:ua);
Sötét - - - - -- V11agos
A oomonell IOSZűltG<\g növokodósé11el lEDt - KI .... - Be- --+ KI
SOtban kezdenek vllégftanl a LED-ek. LE02 • Be t-- - KI - - Be
A P 1 potenciométe• szabályo:ua az
érzékenyaéget

124
 Faar.úllség szabályozó kapc:.olisok I
• Slabillz áll hálózati tápegység

Ei. oz egyszerú lápegység maximum 1.5 A-es áramo1

lud kla<W a kimeneten. ha az IC hú1ése meg!ele!ó.
Feltélleníl a meglelel6 leszüllségre és éramh81érra
mére102e11 11anszlormá10<1 használjunk! Túlmelegedés
ese1én a szabélyoz6 (s1ablll:zá1or) lekapcsol, A jobb
haléslok elérése érdekében helyezzOnk szlltkonzslr1 az.
ln1egrél1 áramkör lémháza és a hűtőborda közél
Minden, a hálózathoz csallakoz6 vezelékel szigetelni • ) 2
vagy más módon ez érln1és101védeni kefll
• Válloz1111hal6 klmenoll loar.űlloógO 1ápogy ség
,..:..k,,n J<
TA ""-<<17&:.
..,.r.;:
. :/,__.J 1'/ l 11'1EIV
'9_.,J-.-,220V/5lJI/>.
~
"'4~TJ
2S1NcJ.iz.
I
&.21GeTe:?<s- J<Ö/Ui<.
A~.>Ó~T
Ez a gzabélyozlllltó tápegység 1.2„.37 v o~
fenúl1!1ége1 képes adni egészen 1,5 A
árameróssóglg. A kimene11 leszúltség a P1
po1enciométenel álf1ha16. Ha ez a leszültség nem
~I el e minim/alis. 1.2 V-os énékel, P1 szél$Ö
llllopotéoon oz ellenállás érléko nem elég klc$l. A
T 1 11 onszlormátor szekunder 1asz011sóg0nek
25 V-nak (vagy ennél nagyobt>nak) kell lennie, és
2 A-1a (vagy többre) kell méretezni.

125
 ldöxhé!kapcsolások
•A legegyszerűbb idözítö • Hangfrekvenciás jelcsomag-generátor
-+qll UY,
-t 'IV
fi, 1 'i'.;z : ~"''f"

(
• ~
.)
1>.('
! --=§
Jrl Ö6"S-

'„
~,v
l>~

'll.t ~.ó Rr; C1

„ ~
.lolL
1
,_,„
6'co.$2
.lo Jit... ./oo

e., µy(
,(O/'r

A ciklus meglnditásahoz zárjuk rövid ldöra a A K 1 kapcsoló zári\sakor a hangszóró a C 1

K1 kapcsotótl A jelfogó a ciklus be felezéséig által meghatérozotl frekvonolájú hango1 ad
behúzva rnarad. a kés lellei ésl fd01 P1 ós C1 ki K 1-el klnyllvo, m6g néhány mésodpe1clg
hatilrozzo meg. Igen nagy C1 CSOlén l\OSSZÚ hallha16 a hang Ezt o kés1011e1ésl a C2 ~s
késlello1és1 érl'llnúnk et, Az áramkör toglkal az R• határozza meg (csak 7555-0s
jelekkel 11ezé1elva Is m(Jködlk. lmegrél1 áramkÖ<t hesznátll.nk. ez 655-ös túl
nagy éramo1 vesz lel).

• fmpulzuagonerátor • LED· oa hongfrokvoncl6s 11\nyodó

+5'" ..-.rd.t. +.Ifi\/ - '~ ~9"'

• 4 N8G;AT/t1
l !1f'Ul.2"" .....
55S
3 ''
..C- TU
&1.1!1: A2 ttRTt!K.e><.
• 6' e„
M~6 A nl!"K. ...
'r
.__.,..,.._. 600 Hz i<Ofl/j/.1
v'NC.IA CJ I f"1/.elCVl!J.IG 1A T
0,01_,,.F o,0, ,,. •

Ezt oz áramköri 1öbbek közöl! dlgi1ális Fényvevók 1esz1al;\sére hasztlálha ló.

éramkórök bemenő )akinek e16ólll1Asóra
hasznillhatjuk

126
 • Fénylsörétség-aetekior
+•fv

'
SSó kAA

2
VA'Y
'TfiSS'"
\:4t---,
I Ha K 1 1-es helyzelben van.
a hangszóró akkor ad ki
hangot, ha a lotoellenél18st
' fény éri. Ha K 1 2•es
állapotba keríill. a
hangszóró abban az
esetben ad kí hangol, ha a
• lotoeller>állás n.ln cs
megvilágitvo.

•Háromállapotú hangger>erátor • Riasztás elmQradásakor jelző áramk6r

+'Hl +'JV

llt -;Q,,, • 4
51<
SfYS' +
11,
55"'-
"
IO 4, 'fi<
„ "'"""'
'fSS'fí 0

'Ra
,/OOf< 5 ' 0
:2 :2
1:"1 Q,
3 211~'"'
~
G '123 12.
AooJ<. 5"' e,
' ic,
Ca_ T
0,1,,u'F -
1 'II.~
2'10
-t'!V A uipteszüllségre kapcsolt áramkörben l evő
565-0s fntagráll áramkör megkezdi az
J. ·' toUMO~ ,
időzltőclk lust. Ennek végén megszólal a
• piozozümml.lgö. hacsak K 1-et még a ciklus
'"""' vége elölt nem zárjuk. A ciklus bármikor a
kezdeti átlapottia hozható K 1 zárásával.
Megjegyzés. A K 1 kapcsolót helye11esíthetiúk
egy külső áramkörből éikező jellel is.
t27
 Tartalomjegyzék
Ezt mindenki olvassa cl! .........•...•................3
Néhány szó n l.ön yvrll l.„ .... ..............•.•......... 4
Lépjün~ további ...•.....•......•••.•...•.•.....•..• 4

1. Elck1ron1osság . .. .. , ... , . . . . . . . . . . . . . . • • . . ....... 5

"ÁllCuuk munk,ba" az clcktromoss4gm! .............. . ... , .... . 6
KeidjUk az alapoknál! ..... ... ....... • . • ........•. • .. . .... 1
Sxcn.1 ikus eJck1ron1osiulg .•.. ••••••••••••• , , • , , •• , ••• , • , • •. • 9
Az. elektromos áram ..... •. ... .. .. . .•..•.. , • •• . , . . , . . • . . 12
E!!)'Cnrtr11m~ elekcromo~ jclcn.~égek . , .••..••••. , , •.• .•....... 13
A2 cg·yenárnn1 haszno.sítltsa ••• . , . , , •.••••••• , , , , . , . . . . • • • • 14
IU egyenáram eldállítása .................. ..• , ...... .• ... 1S
Vdl1t\kozd tlrllm , , . •• , , , • • • , , , , , • , • , • .•• • 1 •• , , , • , 17, • , • • •

A:r. egyen- és váhakaz~ jelek mér<!se ••••. • ••••..•• ••• ••• • . ••• 18
Balcscrvddclc1n , , ••• , , , •••••••••••••••.. .... . • ••••• , ••• 18
Elektromos llramkörök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19
Impulzusok, hullámok. jelek és iaj .••••••.••. . „ . . . • • • • . • • • , 21

2. Elcl.tronikus :1lk:11részek ••.•..•••.••. .. •..•.... .. 23

Ve:zcttkck ts ktbclc:k • • • • • • • • . . • . . . . . • • • • • • • • • • • • • . • • • • • 23
Kapcsolók •••••••••••.•.•.•.•••••••.•••.......••••••• 24
Jclfogdk (rcl!k) • • • • • • • • • . . . . . . . . . . . . . . . . . • • • • • . • • • • . . . 2S
Moigdtckercscs (Dcprez-) m~s:tetck .... • , . , ......• • . ••• ...... 25
~iik.roronok t.s hangszórók , , , . , , , . .•....•••• , , , , • , •• • ••. • , 26
E.lla.1\,114..~ok , • , ••• , •••••• •••• •••••••••• , , • , •••••• , •••• 2. 7
Ai ellenáll4sok fclhiuználásn ..•.. , ....•.... .. .. , . , , , • • • . . . 30
Kondc:nzdtorok . •••. _ ••.. . • .. ••• ...... , ••••• , ... .•••... 30
Az ellenállások és kondenzátorok alkalmazása! ..• . . . , , . . . . . . . . . . 34
'fckcrcsck • , , , • , . , , , . , , , .. . , .. , , •••••••• , , • 1 1 • • • • , • • • 36
1
I'rttns2rori1táturo\t , , . , •. ... , , . , .. , .•••••••... , , •• , . • • ••• 38

3. Pé lvc.2ctők •..•.• • •. • •• • , . . , • •. • .• • •.•• . , . • . . . . . 40

A !:zilíciu.m • . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • • . • . . . . . . . . . • . 40
A dlócJ& ••••••.• . .•.••••.....•.••....• , • •. , ...•••.• . 42
A dldd$.k alapall:almazásai .............•......•...... .. ... 45
A 1ranzlncor .•••••.. ..... .••••....•••...•• , ..• , • . • • . • 46
Bipolhi.s tran:t.lutorok •••• .•••.•.• „ • • • • • . • • • • • • • • ••••••. 46
A bipol'1is trtn2isztorok alkalmazása ....•.•.•.• , ••• • . • •••••• '48
T~rvcz~rl~sO tra.n:tisztor ok .......••. , , •...•.•••..• , , ••.... 50
R~1eg·FET-.ek (If'ET-ek) .•. • , ...•.. • , • , , , • • • • . • • • . • • . • • . . SO
Pé01-oxlcJ-félvc2ct6 térvcz~rl~s~ trAnzisztor t~iOSf'ETI •••.••• , . . .S2
A FET·ck a.lka!Jnuása1 • • • . • • • • • • • • • • • • • . • . • . • • • • • • • • • . • • 5~
A ké1btlll5\J dióda • , , • , ••••••.• , ••...•.. , , , . . • • • • .• , .•• 55
128
 A ti.risztor. . ........ ....... .... ...... ••••••• ..... •.... 56
S7.ilíclumvezirelt egycnír.ányícdk (SCR-ekl • • • • • • • • . . • • • • • • • . . . • 56
Trlakok . . . .... .......... ..... ........ . . ... . • ...•.... 58
Kttkivczcc~scs 1trUztorot ....•...... •. •...• , , , . . .. ....••.. ,l9

-l. Op1oclcl..tronl kai félvczc16 eszközöl.. . . .. . ..• ..... .. .. 60

Afeny .............. ..... . . . .... ..... .. .. . .....•. . . 60
Op1i.kA1 eszközök . . .... . ............ • . • . „ • • • • • • • • • • • • • • 62
11 konvex lcncsil< allcabnazása • • • • • • • . • . . • . • • • • • . • • . • • • • • • . 63
A (~lvezctd (~nyforri<sok . , ... . . . , . , , ... , , , .. , . , . . , , ... , , , 64
Fén)'dióda (lm) ...... . .... . . . .. ... • . • , . . , . . „ , , , . . . . • . 64
Fo1~)ellcnlillá.~ .. . . . , . , . . . .. : .... , .. , . .. , , . ... , . ... ... , 68
11 prHl11ncnc1e1 1ar1 nlrnnzd dete~,orok •.•• ••• •• • • • • • •• •• • • , .•. 10
Fo1odiódák , , .. ..... „ ••••••.. •.. •••........ •. .•.•• . ..• 70
Folt,tr/\1l.'tisxtorolc , , . , , , , , ... , , , , , . , . , , , . . , . , , , , , , , . . . . . 72
i::o10Llrls2torok •• , , .• , . . .. , • • . . • , . . , , .. , . .. ... , .. , . . ... 74
Fénnyel bckapcsolhacd. s2ilícíumvczérelc egycniránylcdlc (L.ASCll) ••..• 74
Napelemek . , , ....... ..... . . .. . ..... , , .. , ..... ... ... .. ?S

s. lntcgnllt :lrnml..örök. • ....... .. .. ...... . ..•. . . ..... 76

6. Olgil:llls int egrált áramkörök .... . .. . ... . .•. . ...... . 18

Mechanikus "3pcsolds kapuk • ......... .. . . •• •• •• • • .••• .• •• • 78
A blnúls ntrn.rcndstcr . . ...... . .. .. , . , •..•... , . . . . . . . . . . 79
Diódás kapuk •••.•....... .. •• • •• . •••••. . • .. , •... • ...•• 80
Tra.nzlsztoros kapuk .. . . .. . .. .... . , ... ... , ..•. • .. , . • . . . . Bl
A ko.puk "ttunkörl jelei • • . . . • • • • • • • • . • • • • . . . . . . . . • • . . • • . . 82
Buszok f'ada1orsdgu1ak") . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • . . . . . . . • . 83
Kcmtbln4cids loglkni árnmkGrök • • . . . . . . • • • • • . . . • . • • . . . . . . . • 84
Sitkvc11cláll1 logikai ámmkOr!lk . • . . . • • . • . • . • • • • • • • • • • • . . . . • 86
Komblnáclós·sztkvenclál is logikal rendszer .........• - . . . . . . . . . 88
Dighdlls lnicgr41ulrnmkllr·csa]l(dok (IC-kl • • • • • • • . . . . • • • • • • • • . . 89

7. Analóg ln ccgrdh nr::imkörök • . . •. . .• •••.•• - • . • .• . • . 90

A lcae~yszcnlbb annlós ~rarnkör . • • • . • • . • • • • • • • • • • • . . • • • • • • 90
~i\lvc:lctl cró.\ClOk . . . , , . . ... .... ..... •• , , , •.. , . , . . . . . . • . 9 1
ld6zf1(i áramkörök • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . • • . . . . . . . . . 92
FUggvtnygcncr•corok. . • • . . . . . . . . . . . . . • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 92
FuzUllSC!gsza~lyozdk (nabillzátorolc) . • . • • • • . . . . . . . . . . • . . • • • . 93
Egytb analdg imegr41t úamkOrök •••• •• ••• ••• . . . . .... . ••• •• • 93

8. Áram körök éplcése - .. .. ..... „ . .... ...... . . . ..... . 94

Kís~rJcti áramkörök . .. „ • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • 94
Vl!glcgcs ktK1akCt4.s •. .•.. • . ••• . . , , • , ••.•.• , ••• . •• , , • , .•• 94
Tanácsok a forra.~ztá.~hoz .•••• . . . •.... .. ... ••• ... . .••••.. . 96
AZ clck11011ikus lltamk(lrOk cápellátása .•..... .• •••• . •..... . •.. 97
f\Z dr1u11kOr-épl1é1I tudnivalók llsszcíoglalásu ... , • , • , , . . . . . . • • • . 97 129
9. 100 clck1ronlkus árarnl..ör .••.•..•.••..••.••..•••.• 98
Dlddú úarnk&'ök . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . •••• , •.•• 99 '
TrllD2ls:z.1oros áraaüc:Orök . • . • . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 102
Kapc~olllsok 1cljc.síun~ny-~IOSFET ID~iOS, VMOS Slb.)
csz,kl:SzOkkcl . j ••••••••••• ••• , , , , J0.5
••••••••••••••• , • • , • •

Kéibllzisd diódás kapcsolá1ok ••••••. , ••• , ..•••.•••.••••••• 106

Tirisztoros kapcsolások . , •..•.... , .. .•. . ••• ....... .. , . . . 108
Op1oelektronikai áramkörök ... , . •.•. ...... .. • • . • • .. . . • .. , 110
Félvezetős fényérz8:eló kapcsolások . . . . . . . . . . . . . . . • • . . . . . . . 112
Digitális integrált áramkörlls kapcsolások , . , . , . , , .••..•••••••. 114
aiOS kapcsolások ... , , , •.••.... , . . . . . . . . • . • • • . • . . . . . . 1 16
Analóg inrcgrá.11 áramkllrök , ....••••• , .. , , . •••••••••• , , . • 12 1

l:J()
Kiadja a MOszekl Könyvkiadó
Felelős kiadó. Szücs Péter Igazgató

Dorogi Nyomdo KII. 89.0923

Fel elős vezető: Mlseje Altlla Igazgató

Felelős szerkesztő: Illés Árpádné okL villamosmérnök

Szerkesz10. Huczka Béla okl. vllamosmérnök
Möszakl vezető: K6'1zs Kflroly
'
Műszaki SZefkGSZtŐ, Bagi Miklós
A l:>Olhót tervezte: Bagi Miklós
A k6nyv é.b<élt ra)zolla: Néme1n János
A könyv lt11mé1uma. B/5
lvterjec!Olma: 1 1.75
Ábrák száma: 355
Papir minősége: 80 g otszet
Azonossági szém: 61561
MŰ: 4369· h·B992
A kézlra\ lezárva: 1989 január
 ,

••

•
•
 Rajzjelek

Fotoelektronikal alkatrészek

~
~
~ ·~ --@-
...........
~K /<
~-
LED Foloolóda FOtO· Napelem Fény- Fo10 -
1ranzlsz1or vezérelt enenallas
lll!SZ10f

Logikai kapuk

ÉS NEM-ÉS Inv erte r VAGY Antlvofenoia

Rövidítések Ellenállásszínkód
A - Amp er R • aneoállás
F - Farad V - Vo ll
1 - {1ra 1n

P - teljesltmény
W - Wa tt Fekela t~
0 x 1
""" Onm Barna x 10
Puos 2 2 • 100
M (rnega) - x 1 OOO OOO Narancs 3 3 ~ 1 OOO
k (Kilo )
rn /mllll)
x 1000 sa1ga • ~
"x tO OOO
- 0,001 Zö ld 5 5 100 OOO
(mikl O) - 0.00000 1 Kék B 6 x 1 OOO Ci(JO
p (piko) - 0.00000000 1 L11a 7 7 x 10 OOO OOO
n (nano) - 0,00000000000 1 Szü1 l\ 4= 8 a x 1 OOO OOO OOO
Fehér 9 g
 ÁRAI 1411,·P~

•
•

•
•