Kovács Sándor

ajándéka
2006. április 12.

„Add, Uram, vissza az önbecsülését ennek a jó népnek"

(Tolcsvay Béla)

„Ha nem rakják, a máglya is kiég.

Éltetni kell az emberek hitét."
(Alföldi Géza)
 Sorozat:
A Szent Korona öröksége

Buchserie:
Erbe der Heiligen Krone

Series:
Heritage of the Holy Crown

A sorozatban eddig megjelent:

I. kötet
Horváth Zoltán György: Székelyföldi freskók
Fresken in Szeklerland / Frescos in Székely-Hungarian Churches
2001

II. kötet
Horváth Zoltán György-Kovács Sándor: Kárpátalja kincsei
Die Schätze uon Kárpátalja / Treasures of Kárpátalja
2002
 Kárpátalja kincsei
Die Schätze von Kárpátalja
mit deutscher Zusammenfassung und ßitduntertiteln

Treasures of Kárpátalja
with English summary and captions

ct T^cÄJa

Fotók / Photos:
Horváth Zoltán György és Kovács Sándor

Szöveg / Text:
Kovács Sándor és Horváth Zoltán György

A técsői kazettás mennyezet bemutatása /

Vorstellung der bemalten Holzdecke von Técső /
Presentation of the wooden ceiling of Técső:
Pap Gábor

Budapesten,
az Úr 2002.
és a Szent Korona uralkodásának 1002. esztendejében
 A könyv hátsó borítólapján található
latin nyelvű középkori mondás magyar fordítása:

„Magyarországon kívül nincs élet!

Ma van élet, az nem olyan!"

A címlapon a gerényi körtemplom látható

Kiadta: a Masszi Kiadó és a Romanika Kiadó

Felelős kiadó: Szondi Bence és Horváth Zoltán György

Tervező és szerkesztő: Horváth Zoltán György

Fotók nyomdai előkészítése: Philip János
Tördelőszerkesztő: Szondi Bence
Nyomdai kivitelezés: NestPress Kft.

© Horváth Zoltán György és Kovács Sándor, 2002

© Minden jog fenntartva, beleértve a sokszorosítást, a mű bővített,

illetve rövidített változata kiadásának jogát is.
A szerzők írásbeli hozzájárulása nélkül sem a fotók,
sem a teljes mű, sem annak része nem használható fel, semmiféle formában
(fénymásolat vagy más hordozó) nem sokszorosítható.

© All rights reserved - Allé Rechte vorbehalten

ISBN 963 9454 10 9

HU ISSN 1587-2637
 Tartalom
Bevezetés............................................................................... 7
Tudnivalók Kárpátaljáról.................................................... 9
Földrajza és mai viszonyai........................................... 9
Múltja............................................................................ 14
Vallási felekezetei ....................................................... 17
Középkori templomok a teljesség igényével ... . 21
Qerény...........................................................................22
Kincseshomok ............................................................. 36
Császlóc.........................................................................38
Bátfa ..............................................................................40
Palágykomoróc............................................................ 42
Szürte.............................................................................46
Munkács........................................................................48
Mezőkaszony............................................................... 50
Nagybégány ................................................................ 52
Beregdéda .................................................................... 56
Makkosjánosi ...............................................................58
Beregardó......................................................................60
Beregszász.................................................................... 62
Kígyós ...........................................................................66
Nagybereg ................................................................... 68
Kismuzsaly................................................................... 70
Nagymuzsaly............................................................... 74
Mezővári....................................................................... 80
Magyborzsova............................................................. 82
Bene .............................................................................. 84
Csetfalva........................................................................88
Tiszaújhely....................................................................98
Tiszabökény ...............................................................100
Akli.............................................................................. 102
Csepe........................................................................... 104
Feketeardó.................................................................. 108
Szőlősgyula.................................................................114
Nagyszőlős................................................................. 116
Salánk ......................................................................... 126
Huszt .......................................................................... 128
Visk ............................................................................. 134
Técső............................................................................ 142
Tűnődések a técsői mennyezet alatt ............................. 145
Várak a teljesség igényével.............................................. 167
Nevicke....................................................................... 172
Ungvár ....................................................................... 176
Munkács......................................................................182
Huszt .......................................................................... 192
Az Árpád-vonal ........................................................ 198
Kastélyok, paloták, udvarházak
a teljesség igényével .................................................... 203
A munkácsi Fejér-ház ...............................................206
Beregvár...................................................................... 208
Perényi-kastély ......................................................... 212
Ruszin fatemplomok a teljesség igényével . . . .215
Uzsok...........................................................................218
Csontos .......................................................................222
Szélestó - Ungvár ......................................................224
Sósfalu......................................................................... 230
Fülöpfalva...................................................................236
Alsószeliscse - Blansko..............................................240
Alsókalocsa................................................................. 246
Alsóapsa...................................................................... 250
Kőrösmező..................................................................254
Magyar vonatkozású emlékművek
a teljesség igényével .................................................... 259
A szolyvai honfoglaláskori lovassír obeliszkje .262
A szolyvai emlékpark.............................................. 264
Vereckei emlékműtorzó............................................266
Tiszaújlaki Turul-emlékmű......................................272
Magyar vonatkozású szobrok
a teljesség igényével..................................................... 275
Természeti látványosságok................................................ 281
A Kárpátok hegyvonulatai ......................................281
A szinevéri tengerszem ............................................288
Tisza.............................................................................294

Irodalomjegyzék.................................................................300
Névjegy - Horváth Zoltán György ................................ 302
Névjegy - Kovács Sándor................................................. 304

Zusammenfassung..............................................................306
Summary .......................................................................... 308

Névmutató ................................................................................... 3 10
 „Mert a haza nem eladó Mert a haza kereszted is
ezüst pénzre sem váltható betlehemi csillagod is
Mert a haza lelked része Hiába tiporták hadak, él
határait beléd véste Hiába tiporták hadak, él
ezer éve Mert a haza
ezer éve a hit. mert a haza te magad vagy"

(Horváth Sándor)

Bevezetés
Horváth Zoltán György
Amikor Kárpátalja kincseiről esik szó, nemcsak az ódon várak és várromok tör­
ténelmet idéző hangulatára, nemcsak a középkori templomok hitet formáló vi­
lágára, nemcsak a magasztos vagy éppen gyötrelmes eseményeknek emléket
állító szobrokra, hanem a táj varázsára, az itt élő nép szellemiségére és élni-
akarására is gondoltunk.
Kárpátalja egy olyan közigazgatási egység, amelyet az első világháborút
követő békekötéssel alakítottak ki Magyarország hat vármegyéjének (Ung,
Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs és Szatmár) részeiből. A trianoni béke­
diktátum részeként remegős kezű dilettáns nagyhatalmak és a Kárpát-meden­
cét mindenáron tönkretenni akaró sátáni ötletadóik Magyarország szétverésé­
nek részeként önkényesen Csehszlovákiához csatolták. Az 1939 és 1944 kö­
zötti időszak felszabadulást hozott az ittenieknek, hiszen újra magyar fennha­
tóság alá került Kárpátalja, hogy aztán a röpke reménykeltő évek után minden
addiginál sötétebb önkény, a sztálini kommunista imperializmus kebelezze be
kárpát-medencei hídfőállássá degradálva. A Szovjetunió összeomlása és szét­
hullása után Ukrajnához csatolták Kárpátalját, amelynek népe rendkívül súlyos
gazdasági és társadalmi problémákkal kénytelen küzdeni. Igaz, legalább a so­
vinizmus és a magyargyűlölet nem olyan erős, mint más elcsatolt magyar te­
rületeken a Kárpát-medencében. A magyarlakta falvakban például még a ma­
gyar nemzeti zászló is kint lehet a községházán. Jelenleg...
Kárpátalja valójában tehát egy olyan szervetlen egység a Kárpát-medence
északkeleti csücskében, amelyet egyrészt a Kárpátok vízválasztója, másrészt
pedig önkényesen huzigált demarkációs vonalak határolnak. Mi, akik ugyan
szerves egységnek tekintjük a világot, és természetesen a Kárpát-medencét is,
ezzel a könyvvel tisztelgünk Kárpátalja sokat szenvedett népe előtt, amely az
elmúlt század annyi borzalma között is megőrizte a szülőföldet és annak felbe­
csülhetetlen építészeti és képzőművészeti értékeit, amelyeknek részletes, leg­
többször kimondottan teljességre törekvő bemutatására vállalkozik könyvünk.

7
 E tájon a magyar történelem legdicsőségesebb lapjait írták, hiszen a króni­
kák szerint itt, a Vereckei-hágón vonult be Árpád, hogy birtokba vegye a Kárpát­
medencét. Ugyan az ukrán nacionalizmus kicsinyessége néhány éve megakadá­
lyozta a vereckei emlékmű befejezését, ám az emlékműtorzó azóta is valóságos
magyar zarándokhely, így a lényegi funkcióját betölti. A vidék legfélelmetesebb
erőssége volt egykor Huszt vára, amely Kölcsey Ferenc csodálatos verse okán a
magyar líra legszebb lapjaira is beíródott. A ma is nagyszerű állapotban álló
munkácsi vár kulcsszerepet játszott a XVII-XVIII. században, hiszen előbb a hős­
lelkű asszony, Zrínyi Ilona alázta porig innen az ostromló császári túlerőt, aztán
II. Rákóczi Ferenc fejedelem 1703 és 1711 között vívott szabadságharcának bá­
zisa volt. A legszebb négy vár részletes ismertetése mellett könyvünkben az e tá­
jon valaha létezett összes várról szerepel legalább említésszerű leírás.
Kárpátalja középkori templomai kivétel nélkül magyar templomok. Mivel a
magyarság legnagyobb számban az alföldi részen él, a középkori kőtemplo­
mok a Tisza mentén yagy annak legfeljebb 30 kilométeres vonzáskörzetében
találhatók, legnagyobb sűrűséggel Beregszász és nagyszőlős szűk környezeté­
ben. Nem is csoda, hiszen ez a felső Tisza-vidék a Kárpát-medence műemlé­
kekben egyik leggazdagabb része, ahol szinte minden faluban van templom a
romanika és/vagy a gótika korából. Az pedig, hogy szervetlenül egy trianoni
határvonallal kettévágták ezt a megbonthatatlan szerves egységet, semmit
sem változtat azon, hogy a Tisza másik oldalán és a Szamos környékén ugyan­
ezt a gazdagságot tapasztaljuk. Könyvünk a legtöbb kárpátaljai magyar közép­
kori templom értékeit nagy részletességgel, sok fotóval, a teljesség igényével
ismerteti, de a kevésbé megmaradtak is szerepelnek legalább jelzésszerűen.
Rákóczi leghűségesebb nemzetének nevezte az itt élő szlávokat: a ruszino­
kat, akik a teljes történetük során harmonikus viszonyban éltek a magyarok­
kal. Ez mindmáig igaz, mivel a szláv nacionalizmus őket nem vadította meg.
Igaz, a nagy szláv testvérek még a ruszinság puszta létezését is kétségbe von­
ják, ami sorsukat jócskán megnehezíti. A ruszinok e tájon csodálatos fatemp­
lomok sorát építették. Bár nem középkori emlékek, hiszen csak XVI-XIX. szá­
zadiak, nagyszerűségük miatt a legszebbeket és a legkalandosabb történetűe-
ket könyvünk szintén részletesen bemutatja ill. felsorolásszerűen megadjuk,
hogy hol áll ma műemlék fatemplom.
A középkori templomokon, a várakon és a ruszin fatemplomokon kívül fo­
tóval vagy felsorolásszerűen szerepelnek a könyvben a legszebb kastélyok, pa­
loták, udvarházak, igényes kialakítású középületek. Ezenkívül összegyűjtve
megtalálható a 2002-ben álló összes magyar vonatkozású emlékmű és szobor.
Es végül mindezeknek a kincseknek méltó foglalatát a természet adja, amely­
nek szépségét az utolsó fejezet képanyaga kísérli meg visszaadni.
Igyekszünk tehát méltó módon bemutatni ezt a hihetetlen mennyiségű, ma
is meglevő szépséget, sok-sok fényképpel a nagyvilágba is eljuttatni e kincseket.
Reméljük azonban, hogy könyvünk a valóságos értékek megtekintésére vágyó
utazóknak is elmaradhatatlan útitársává válik. Hisszük továbbá, hogy Kárpátalja
a magyarság újraegyesítésének folyamatában is kulcsszerepet fog játszani, ab­
ban tehát, hogy újra helyreálljon végre a Kárpát-medence szerves egysége.
8
 „Szülőföldünk, Kárpátalja, gyönyörű föld. S itt ma­
gyarnak lenni büszke gyönyörűség. Ma küszködve,
szenvedve és sírva, de viseljük sorsunkat, ahogy meg
van írva. Mert igaz ugyan, hogy mi sorsunkhoz sze­
gezve élünk itt, de nem tehetetlen bábként. Ember­
ként akarunk itt élni, hittel és reménnyel, mert hisz-
szük és valljuk, hogy a viharra csend jön egyszer és
Fény az égre."
Dr. Ortutay Elemér

Tudnivalók Kárpátaljáról
Kovács Sándor
Földrajza és mai viszonyai
Kárpátalja a Kárpátok övezete és a Közép-Dunai-alföld között található. Pontos
koordinátái: nyugaton: k.h. 22°09', é.sz. 48°27' (1,5 km-re Salamon községtől,
Ungvári járás), keleten: k.h. 24°38', é.sz. 48°01' (a Csornahora-hegygerinc,
12 km-re Lonka/Luh településtől, Rahói járás), északon: k.h. 22°35',
é.sz. 49°06' (Patakófalu/Sztuzsicja, a Keleti-Beszkidek gerince, Nagybereznai
járás), délen: k.h. 24°18', é.sz. 47°53' (a Dovhoruni márványbánya területe,
6 kilométerre Terebesfejérpataktól, Rahói járás). Északról délre a legnagyobb
kiterjedése (légvonalban) 135 km, keletről nyugatra pedig kb. 205 km. A Kuk-
heqy közelében (Szolyvai járás) található Kárpátalja földrajzi-geometriai közép­
pontja (é.sz. 48°30' és k.h. 23°23').
A Trianonban kialakított Podkarpatská Rus (Ruszinszkó) 487 települést fog­
lalt magába, területe 12617 km2, lakossága pedig 605 ezer fő volt. Ez némileg
eltér a jelenlegi Kárpátalja adataitól, mivel ma a településeinek száma 609, te­
rülete 12,8 ezer km2, lakossága pedig 1 millió 260 ezer fő. Az egykori Ruszin-
szkóhoz nem tartoztak a jelenlegi Kárpátaljának a Csap-Ungvár-Hagyberezna
vonaltól nyugatra eső falvai.
A vidéket a különböző korokban közigazgatásilag mindig másképpen osz­
tották fel, településeinek neveit többször is megváltoztatták. Örvendetes, hogy
az utóbbi években több település, utca visszakapta eredeti, történelmi nevét.
Talán éppen ez eredményezi, hogy a különböző hatalmak által kreált, sok eset­
ben egymástól nagyon távol álló elnevezések megtévesztők lehetnek. Ezek el­
kerülése végett a könyvben, alapjában véve az 1910-ben hivatalosított magyar
településneveket használjuk, s emellett időnként a jelenlegi hivatalos, illetve
esetenként a valamikor létezett elnevezéseket is megemlítjük.

9
 Jelenleg Kárpátalja közigazgatásilag 13 járásra és 4 területi jogú városra
(Ungvár, Munkács, Huszt és Beregszász) tagozódik. 10 városa közül a legna­
gyobb Úngvár (Uzshorod), a terület székhelye. Munkács (Mukacsevo), Huszt,
Beregszász (Berehove), Nagyszőlős (Vinohragyiv), Ilosva (írsava), Rahó (Rahiv),
Szolyva (Szvalyava), és Técső (Tyacsiv) járási székhely, csupán Csap (Csop) já­
rási alárendeltségű város.
20 „városi jellegű települése" (újabb elnevezése szerint „városka", ami a
mezőváros fogalmának felel meg) van: Nagyberezna (Velikij Bereznij), Perec-
seny (Perecsin), Szerednye, Bátyú (Batyovo), Tiszaújlak (Vilok), Szentmiklós
(Csinagyijovo), Kölcsény (Kolycsino), Szarvasháza (Zsdenyijevo), Volóc
(Volovec), Királyháza (Korolevo), Ökörmező (Mizshirja), Bustyaháza (Bustino),
Taracköz (Tereszva), Dombó (Dubovo), Királymező (Uszty-Csorna, Königsfeld),
Aknaszlatina (Szolotvina), Nagybocskó (Velikij Bicskiv), Gyertyánliget (Kobilec-
ka Polyana), Kőrösmező (Jaszinya) és Visk (Viskovo).
Kárpátalja 579 községe közül 299 önkormányzattal rendelkezik. Az 500
méternél magasabban fekvő 178 településnek különleges „hegyi falu" státusa
van. Mintegy 260 ezren élnek ilyen hátrányos helyzetű falvakban, számukra e
státus biztosít bizonyos kiváltságokat, kedvezményeket. A legmagasabban fek­
vő település Szvoboda (912 m a tenger szintje felett), Rahó külterülete pedig a
Ménesül oldalában 1200 méter magasan található.

Közigazgatási Terület Lakosság (ezer fő) A magyarság részaránya

egység (ezer krrf) (2001) (1989)
Ungvár 0,04 117085 7,9 %
Munkács 0,03 80801 8,1 %
Beregszászijárás 0,7 80891 73 %
Nagybereznai járás 0,8 28450 elenyésző
Nagyszőlősi járás 0,7 118328 24,8 %
Volóci járás 0,5 25776 elenyésző
Ilosvai járás 0,9 100936 0,3 %
Ökörmezői járás 1,2 50296 0,2 %
Munkácsi járás 1,1 101896 12,3 %
Perecsenyi járás 0,6 31986 0,6 %
Rahói járás 1,9 91273 4,1 %
Szolyvai járás 0,7 55848 0,8 %
Técsői járás 1,8 172620 3,7 %
Ungvári járás 09 74246 34,8 %
Huszti járás 1 129851 4,6 %
Összesen 12,8 1260283 12,5%

1. A táblázat a 2001. évi népszámlálás nem hivatalos eredményeit tartalmazza.

2. Beregszász és Huszt a járásokkal együtt szerepel.

10
 Kárpátalja lakosságának 39 százaléka városban él. Az átlagos népsűrűség
98,45 fő/km2. 75 nemzet fiai élnek itt. Az 1989-es hivatalos népszámlálás ada­
tai szerint, ukrán-ruszin 78,4%, magyar 12,5%, orosz 4,0%, román 2,4%, ci­
gány 1,0%, szlovák 0,6%, német 0,3%, zsidó 0,2%, egyéb 0,6%.
A legújabb, 2001-es hivatalos népszámlálás adatai a nemzetiségi összeté­
telről sajnos nem szólnak. Ennek hiányában az 1989-es adatokra támaszkod­
hatunk, mely szerint Kárpátalján 155711 fő vallotta magát magyarnak.
A terület legnagyobb létszámú nemzetisége az ukrán-ruszin. A hivatalos
politika nem ismeri el a ruszinokat külön nemzetként, ezért lélekszámúkat sem
mutatják ki a népszámlálási adatok. Mivel azonban Kárpátalja lakosságának
háromnegyed részét ruszinok alkotják és nem ukránok, ezért az ukrán-ruszin
elnevezés alatt elsősorban ruszinokat kell érteni.
De kik is ők valójában?
A ruszinok (latinos elnevezési forma a „rutén", a „ruszin" önmegnevezés) az
ukrántól különálló nemzetnek vallják magukat. Lélekszámúk - saját felméré­
sük szerint - Kárpátalján 800 ezer, az USA-ban 800 ezer, Felvidéken 130 ezer,
Lengyelországban 60 ezer, a Vajdaságban és Erdélyben 25-25 ezer, Kanadá­
ban 20 ezer, Csehországban 12 ezer, a jelenlegi Magyarországon 6000, Hor­
vátországban 5000, Ausztráliában 3000. Saját irodalmi nyelv hiányában még
ma is keresik identitásukat. A kárpátaljai ruszinok származásáról több elmélet
is napvilágot látott: az egyik Kárpátalja őshonos népeként állítja be a ruszino­
kat, a másik szerint, a honfoglaló magyarokkal érkeztek a Kárpát-medencébe
(a szláv fejedelem utat mutató vezetőnek adta a magyarság mellé, akik aztán
nem tértek haza, hanem itt megtelepedtek, ezért őrizhették meg az ősi szláv
kultúra elemeit a mai napig is), míg a harmadik a beköltözést hirdeti. A ruszin-
ság etnikai határa a hegyek és a síkság határán húzódik, bár egyre inkább el­
mosódó határról beszélhetünk. Két fő etnikai csoportjuk van: a hegylakók és
az alföldiek.
A hegylakó-ruszinok három csoportja található vidékünkön: a bojkók, a
lemkók és a huculok. A bojkók tömbben a volóci és az ökörmezői járásban él­
nek. A XV-XVIII. század folyamán előbb észrevétlenül, majd a munkácsi-
beregszentmiklósi uradalom invitálására telepedtek le. Nevük eredete tisztá­
zatlan, bár egyes feltevések szerint az elnevezés a „boj" (harc) szótól származ­
tatható, aminek ellentmond békés természetük. Alacsony termet, csendes,
nyugodt viselkedés jellemzi őket. A folyók mentén szétszórtan élnek. Házaik
beosztása: szoba, pitvar és kamra. A gazdasági épületük külön van. Pásztor­
nép, főleg juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztéssel foglalkoznak. A föld­
művelésükben a hidegtűrők (rozs, zab, burgonya) dominálnak. Értenek az er­
dőgazdálkodáshoz is. A férfiak viseletének jellemzője, hogy az ingnek nincs
gallérja és hátul gombolódik. Ruházatuk kiegészítője a halosnyi és nyáron a
szűk gatya. A nők viseletében a rövid fehér ingujjakon, a vállakon, a nyakon dí­
szítés figyelhető meg, melyben a sötétvörös és a kék dominál. A ruházatot ki­
varrott szoknya és bocskor egészíti ki.

11
 A nagybereznai és perecsenyi járás néhány Községében élő lemkók
(lemákok) a ruszinok legkisebb csoportját alkotják. Nagyobb részük Galícia
Lengyelországhoz tartozó területén és a Felvidéken él. Valószínűleg az általuk
gyakran ismételgetett „lem" (csak) szóból ered nevük. A XV. században jelen­
tek meg vidékünkön. Településeik kisebb csoportot alkotnak a folyóvölgyek­
ben. Házaik három részből állnak, egy sorban a gazdasági épületeikkel. Fából,
kőlapra építkeznek. A kezdeti pásztorkodás után földműveléssel is foglalkoz­
nak. Elsősorban rozsot, zabot és a főeledelül szolgáló burgonyát termesztik.
Tenyészállataik a juh, a kecske, a szarvasmarha és a ló. Kiváló faépítészek, ami
megfigyelhető a sátoros tetőzetű templomokon. Mivel az alacsony hegyeken
mindig tudták tartani a kapcsolatot a Lengyelországban és a Felvidéken élő
testvéreikkel, ezért mindig foglalkoztak kereskedéssel és kézműiparral is. A vi­
seletűkben használatos a kalap, a szoknya és a bocskor. Az ing ujja, gallérja,
nyaka, mellrésze sötétpiros és barna színekkel hímzett, díszítésként mértani
alakzatokat használnak, de előfordul a virágos minta is.
Legkésőbb települtek be a huculok. Nevük a moldován „hoc", „huc" (rabló)
vagy a palóc „kocsul" (pásztor) szóból ered, de él olyan változat is, miszerint
munka közben gyakran biztatták egymást „hu-szú" kurjantással, ezért nevezik
őket huculoknak. Galíciából és Bukovinából a XV. századtól viszonylag kevesen
és észrevétlenül, a XVI-XIX. században pedig tömegesen telepedtek le. Kárpát­
alján, Rahó környékén él a huculság 10%-a, a többi Galíciában és Bukoviná­
ban. Kezdetben pásztorkodtak, majd a XV1I1. században eltanulták a németek­
től az erdőgazdálkodást és a faúsztatást. Testalkatuk eltér a többi ruszinétól,
magasabbak, erősebbek. Vakmerőek, bátrak, sok volt közöttük az „oprisk" (be­
tyár, útonálló). Építészetükben dominál a „grazsda" (a lakó és gazdasági épü­
letek zárt együttese), amely fából boronafalas megoldással épült. Pásztorkodá­
suk jellemzői a hucul ló és a havasi kürt.
A síkságon élők, a dolisnyákok (dolinyákok) nevüket a „dolina" (völgy) szó­
ból kapták. Az első ruszinokat kenézek telepítettek be a XIV. században a meg­
üresedett magyar falvakba. Kezdetben pásztorkodtak, de hamar elsajátították
a földművelést is. Jelentős részük - főleg Ugocsában - beolvadt a magyarság­
ba. Életük igazodott a magyarokéhoz folklórban, viseletben stb. Ez a csoport
őrizte meg legkevésbé a ruszinság sajátosságait: Beregben, Ugocsában a ma­
gyar kultúra, Máramarosban a román, Ungban pedig a szlovák is befolyásolta.
A ruszin felvilágosodás ébresztője és úttörője Olekszandr Duhnovics
(1803-1865). 1890-ben (halála után) megjelent Kárpátalja ruszin népe c. ver­
se lett a ruszin nép himnusza. 1851-ben, Bécsben jelent meg Kézbesítés c.
költeménye, mely a ruszinság szállóigéjévé vált sorokkal kezdődik: „Ruszin
voltam, vagyok, leszek, mert ruszinnak születtem."
Kárpátalján a magyarság lélekszáma a XX. században nem emelkedett
olyan dinamikusan, mint a szlávoké. A XVI. század közepéig a vidék összlakos­
ságának kétharmada magyar volt. 1880-ban a terület 410000 lakosa közül
105000 fő magyarnak vallotta magát. 1910-ban az utolsó objektív népszámlá­

12
lás 185000 magyart írt össze Kárpátalján. A magyar vagy magyar többségű te­
lepülések száma 78. Amint láthatjuk a táblázatból, a Beregszász vonzáskörze­
téhez tartozó 4 járásban: a beregszásziban, az ungváriban, a nagyszőlősiben
és a munkácsiban él a magyarság zöme, kb. 83%-a. A tömbben élő magyar­
ság a képzeletbeli Ungvár-Munkács tengelytől délre eső részen, a sík vidék dé­
li részén található. A fennmaradó 17% pedig szórványban, a Tisza, a Latorca,
az Ung és a Borzsa felső folyásának vidékén él.
Kárpátalján a történelmi és politikai változások ellenére a magyarság 97%-a
megőrizte anyanyelvét, pedig érdekeit nagyon sokáig semmilyen intézménye­
sített módon nem tudta képviselni. Ebből fakadóan nagyon sok probléma és
sérelem halmozódott fel. Ezek közül a legfontosabbak: a Beregszász közpon­
tú autonóm körzet (Tiszamelléki járás) létrehozása; a második világháború
utáni etnikai alapon történt meghurcoltatások okozta sebek begyógyítása; az
Ungvári Állami Egyetemre anyanyelven történő felvételizés problémájának vég­
leges megoldása; a szülőföldön maradás feltételéül szolgáló egzisztenciális
biztonság megteremtése; az alkotmány, a nyelvtörvény és a nemzetközi szer­
ződésekkel ellentmondó és nyíltan a nemzeti kisebbségek ellen irányuló okta­
tásügyi és egyéb törvények elfogadása stb. 1989-ben megalakult a Kárpátaljai
Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), amely a mai napig az itt élő magyarság
legfontosabb szószólója. Az egész Ukrajnában bejegyzett Ukrajnai Magyar
Demokrata Szövetség 1991-ben jött létre. Ez képviseli a kárpátaljai magyarok
érdekei mellett az Ukrajna-szerte, főleg Kijevben és Lembergben élő magyar­
ságot is. Az utóbbi időben, elsősorban a KMKSZ-ből kivált tagok kezdeménye­
zésére, több új, az elképzeléseket másként megvalósítani szándékozó tömörü­
lés alakult. Ezek közül megemlíthetjük a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövet­
séget (BMKSZ), a Szolyvai Magyarok Kulturális Szövetségét (SZMKSZ), a Técsői
Magyarok Kulturális Szövetségét (TMKSZ), az Ungvidéki Magyar Szövetséget
(UMSZ), a munkácsi II. Rákóczi Ferenc Közművelődési Kört és a Magyar Értel­
miségiek Kárpátaljai Közösségét (MÉKK). Ez utóbbi szervezésében alakult meg
1994-ben a Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum (MÖF), amely a magyar­
lakta települések önkormányzatinak tevékenységét koordinálja. Az 1997-ben
elfogadott új önkormányzati törvény által nyújtott lehetőségeket kihasználva a
MÖF létrehozta a Magyar Települések Önkormányzati Szövetségét. Az említet­
teken kívül még számos, szűkebb szakmai érdekeket figyelembe vevő tömörü­
lés is létezik. Valamennyi érdekképviseleti szervezetnek a legfontosabb törek­
vése, hogy szülőföldjén megtartsa a magyarságot, ápolja nemzettudatát és se­
gítse érvényesülését. Ez azért is nagyon fontos, mivel az utóbbi időben a ma­
gyarság körében jelentős kivándorlás figyelhető meg, elsősorban az anyaor­
szág felé. A legszomorúbb, hogy a jelenség főként a képzett szakemberek kö­
rében ölt nagyobb méreteket. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy a kárpátaljai ma­
gyarság elit nélkül marad, s így felmorzsolódása, asszimilációja felgyorsul.
Kárpátalján ma mindenki viszonylag szabadon használhatja a magyar nyel­
vet az iskolában, a templomban, a különböző magyar vonatkozású rendezvé­

13
nyékén, sőt helyenként még a hivatalokban is. Engedélyezett a nemzeti jelké­
pek használata, a magyarok által lakott településeken a közintézményekre ki­
függeszthető a magyar nemzeti színű lobogó, a rendezvényeken el lehet éne­
kelni a Himnuszt, a Szózatot.
A magyar többségű településeken 128 könyvtár (464 ezres könyvállo­
mánnyal), 115 művelődési ház, több mint 100 magyar tannyelvű illetve két­
nyelvű iskola, 6 gimnázium és líceum képezi az magyarságtudat intézménye­
sített ápolásának állami bázisát. Az Ungvári Állami Egyetemen 1963 óta
működő magyar bölcsésztanszék mellett az utóbbi évek legszámottevőbb
eredményei közé tartoznak: az 1988-ban megnyílt Hungarológiai Központ,
Beregszászon az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház megalakulása 1992-
ben és a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola létrejötte 1994-ben. 1967-
től Kárpátalján önálló magyar napilapként jelenik meg a Kárpáti Igaz Szó (az
utóbbi időben anyagi okok miatt hetente csupán 3 alkalommal). A magyarság
anyanyelven történő informálását 3 járási lap: a Beregi Hírlap, az Ung-vidéki
Hírek és a Nagyszőlős-vidéki Hírek mellett több magyar nyelvű újság és fo­
lyóirat is segíti. Különösen népszerű a Bereginfo c. családi lap és a KMKSZ
szócsöve, a Kárpátalja. A Kárpátaljai Megyei Rádió- és Televíziótársaság Ma­
gyar Főszerkesztősége naponta jelentkezik magyar nyelvű rádióadással és he­
tente 3 alkalommal TV-adással. A rádió magyar adásainak éves műsorideje
470 óra, a televízióé pedig 70 óra.

Múltja
A vidéket érintő legkorábbi leletek a paleolitikumból (őskőkorszak) kerültek
elő. Ebben a korszakban a hegyekben még meleg éghajlati viszonyok uralkod­
tak. A mai alföldön a Thétisz-tenger medencéje volt. Erről tanúskodnak a kő­
zetekben megmaradt tengeri süntől származó lenyomatok. Később hidegebb
és szárazabb lett a klíma, a hegyekben megjelentek a fenyők, nyírfák, bükkfák,
gyertyánfák, diófák, az alföldön pedig a pusztai füvek. Ebből az időből valók az
első barlangrajzok. Az első emberi nyomok Királyháza környékén mutathatók
ki, de ugyancsak korai településekre bukkantak Rákász és Ungvár közelében,
valamint a Tejko-barlangban (Técsői járás). A kőkort felváltó rézkorszakból ke­
vesebb a régészeti lelet, gazdagabb a bronzkorszak anyaga. A régészeti kuta­
tások tanúsága szerint Kárpátalja a közép-európai bronzöntés központja volt.
A fennmaradt bronzkollekció kb. 2000 tárgyból áll, amelyek zöme a Kr.e.
X11-VII1. századból származik. A peremvidékeken egy sor település (pl. a Batár-
folyó melletti kohászati központ), valamint földvárak nyomait találták. A kelták
Közép-Európa egy fejlettebb kultúráját hozták be a vidékre. A Munkács mellet­
ti Gális-Lovacska oppidum volt Európa második legnagyobb kohászati köz­
pontja, ahol érméket is készítettek. A régészek nagy értékű bronzleletekre buk­

14
 kantak, amelyek között igen sok munkaeszköz (birkanyíró olló, hegyi csónakok
vaspántjai, kasza, búzaőrlő, sarló, véső) került napvilágra, valamint műhelyek
(ékszerkészítő- és kovácsműhely).
A nagy népvándorlások korában kárpok, jazigok, szlávok, avarok, bolgárok
is megfordultak ezen a vidéken. A honfoglaló magyarok a IX. század utolsó év­
tizedében keltek át a Kárpátokon és alapítottak hont a Kárpát-medencében. A
magyarság letelepedésével befejeződött a nagy népvándorlások kora Európá­
ban. Őseink a Kárpátokon való átkelés fáradalmait itt, Munkácsnál pihenték ki.
A negyven napos pihenő után „Hung" földvára felé vezetett útjuk, melyet sike­
rült is bevenniük.
A honfoglalás óta, több mint ezer éve ez a föld elválaszthatatlan része Ma­
gyarországnak. A megyerendszer kialakulásáról tanúskodnak azok az 1085-ből
való okmányok is, melyek Borsova és Ung megyét említik. Ugocsa királyi va­
dászterületként szerepelt az írásos emlékekben, Máramaros pedig a sóbányái
miatt már az Árpád-házi királyok számára is nagyon fontos volt. A középkor­
ban - határvidék lévén - a kelet felől betörő ellenség elsőként az itt élő embe­
reket tiporta el, dúlta és égette fel településeiket. így volt ez 1085-ben a bese­
nyők betörésekor és 1241-ben is, amikor Batu kán rontott az országra. A ta­
tárjárás pusztításai után megkezdődött az ország határainak védelmére szol­
gáló kővárláncolat kiépítése a Kárpátok lábánál.
A mohácsi vészt (1526) követő időszakban, mivel a vidék az északi ország­
rész mezsgyéjén feküdt, az egymás elleni harcokban a Habsburg-ház és az Er­
délyi Fejedelemség csatatérré változtatta a Kárpátok alját. Ezt még csak tetéz­
ték az 1566-os és 1717-es tatárbetörések. II. Rákóczi György 1657-es, a mára-
marosi Viskről indított sikertelen lengyelországi hadjáratát egy borzalmas len­
gyel bosszúhadjárat követte. A kuruc szabadságharc idején a terület a történel­
mi események bölcsőjévé vált. Előbb Zrínyi Ilona az osztrák túlerővel szemben
1686 és 1688 között hősiesen védelmezte Munkács várát, majd feladása után
sem hosszú időre hátrált meg a kurucmozgalom, mivel 1703-ban már újabb
csatározásokra került sor. A Rákóczi-szabadságharc kezdetének számító,
Dolhánál vívott egyenlőtlen küzdelemben a kuruc csapat még alulmaradt, de
júliusban a tiszai átkelőért folytatott összecsapásból már győztesen került ki.
Ezzel kezdődött meg a szabadságért és függetlenségért vívott felszabadító
harc. A szabadságharc és II. Rákóczi Ferenc leghűségesebb támaszai a mun­
kácsi, az ungvári, a huszti vár és az itt élő nép, beleértve a ruszinokat is, aki­
ket a fejedelem „gens fidelissimá"-nak (leghűségesebb nemzet) nevezett.
1711-ben, a szabadságharc bukása után a bécsi udvar különös figyelmet szen­
telt a rebellió tűzfészkének: az egykori Rákóczi-birtokokat, 2200 km2-t, azaz a
mai Kárpátalja kb. egyhatodát a Schönborn család kapta meg.
A vidéket az ipari létesítmények telepítése, a folyók szabályozása ellenére
is a peremvidék elmaradottsága jellemezte. A jobbágyfelszabadítás nem oldot­
ta meg a földkérdést. 1870 és 1913 között a négy kárpátaljai vármegyéből
munkalehetőség reményében a parasztok tömegesen vándoroltak ki a tenge­

15
 ren túlra. Számukat a hivatalos adatok 180 ezerre teszik, de az illegális kiván­
dorlókat is figyelembe véve ez jóval több. A kivándorlók úti célja leggyakrab­
ban Uruguay, Kanada, Argentína és Ausztrália volt. Némi változást, fejlődést a
XIX. és XX. század fordulója, a magyar kormány gazdasági programja, az úgy­
nevezett „hegyvidéki (rutén) akció" hozott, amely a legelmaradottabb nép, a ru-
szinság felemelkedését szolgálta.
Az első világháború után a győztes hatalmak elsősorban Magyarországot
büntették meg. Megfosztva nemcsak területének és lakosságának kb. kéthar­
mad részétől, hanem gazdasági potenciáljának, természeti kincseinek és vas-
úthálózatának meghatározó részétől, kiheverhetetlen csapást mértek a magyar
nemzetre. Egy ország ilyen mértékű feldarabolása példa nélküli a történelem­
ben. 1919. szeptember 10-én a Saint-Germainben aláírt szerződés értelmében
a 4 északkeleti megye részeiből kialakítva létrehozták Csehszlovákián belül azt
a közigazgatási egységet, amelyet hivatalosan Podkarpatská Rus-nak
(Ruszinszkónak), magyarul Kárpátaljának neveztek el. A szerződés garantálta
Kárpátalja autonómiáját is. 1920. június 4-én Magyarország kényszerűségből
elismerte a „rutén autonóm területet" magába foglaló Csehszlovákia szuvere­
nitását. Csak Csehszlovákia teljesen reménytelen helyzetében, 1938. október
9-én alakult meg az autonóm ruszin kormány, melynek élére Bródy András ke­
rült. Október 25-én Prágában a közös minisztertanácsi ülésen Bródy Kárpátal­
ja hovatartozásáról népszavazást indítványozott, amiért őt bebörtönözték, és a
kormány élére Augusztin Volosint nevezték ki.
A Trianon utáni időszak első két évtizedében még nyíltan síkra lehetett száll­
ni a történelmi igazságosság helyreállításáért. Ezeket a törekvéseket, ha csupán
rövid időre is, de sikerült megvalósítani, és visszacsatolni az elvesztett területe­
ket. 1938. november 10-én az első bécsi döntés értelmében Kárpátalja főleg
magyarok által lakott részét, Ungvár, Munkács, Beregszász környékét kapta
vissza az anyaország. Kárpátalja két részre szakadt. Csonka-Kárpátalja kormá­
nya, élén Volosinnal Husztra tette át székhelyét. November 22-én a csehszlovák
parlament elfogadta az autonóm Kárpát-Ukrajna alkotmányát. Csehszlovákia
felbomlása idején, 1939. március 14-én este 7 órakor Volosin rádióbeszédben
hirdette ki Kárpát-Ukrajna függetlenségét, amit másnap Huszton törvénybe is
foglaltak és Volosint államelnökké választották. Németország tájékoztatta a ma­
gyar kormányt Csehszlovákia széteséséről és Kárpátalja birtokba vételének le­
hetőségéről. 1939. március 14-től 17-ig zajlott le a birtokbavétel katonai akció­
ja. Június 28-án Horthy báró Perényi Zsigmondot nevezte ki kormányzóvá.
Nem sokáig örülhetett Kárpátalja népe az újraegyesülésnek. 1944. szep­
tember 27-én a szovjet hadsereg a Tatár-hágónál Kárpátalja földjére lépett és
október 28-ig Csap kivételével megszállta egész területét. Október 28-án az
emigráns csehszlovák kormány képviseletében, kormányzói teendőinek ellátá­
sára megérkezett Frantisek Nemec. Novemberben a szovjet nagyhatalmi törek­
vések szellemében megkezdődött Kárpátalja Szovjetunió általi bekebelezésé­
nek akciója. A málenykij robotra szólító november 13-i rendelet egyik célja a

16
bekebelezés zökkenőmentes megvalósítása volt. A jól előkészített és novem­
ber 26-án Munkácson megtartott népbizottságok kongresszusa kihirdette a vi­
dék népének Ukrajnával való egyesülési szándékát. Ezzel megpecsételődött
Kárpátalja sorsa. 1945. június 29-én Moszkvában aláírták azt az egyezményt,
melyben Csehszlovákia Kárpátalját átengedi a Szovjetuniónak. A Szovjetunió
Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége 1946. január 22-én hozott határozata dön­
tött Kárpátaljának „Kárpátontúli terület" néven az Ukrán Szovjet Szocialista
Köztársasághoz való tartozásáról.
A második világháborút követő békekötéssel kialakult helyzetben majd egy
fél évszázadig tabu volt Kárpátalja. A hivatalos magyar politika 1945 után tu­
domást sem vett a területről. A sztálini éra rettegéseit a hruscsovi, majd a
brezsnyevi korszak ellentmondásokkal teli évei követték. Négy sötét évtized el­
telte után, talán a 25. órában, végre elkezdődött a gorbacsovi enyhülési folya­
mat, amely sok reményt csepegtetett az itt élők szívébe. A 80-as évek végén,
a 90-es évek elején Magyarországon rendszerváltás ment végbe, a Szovjetunió
felbomlott, Ukrajna pedig független ország lett

Vallási felekezetei
A szovjet-ateista korszak elmúltával a hitélet reneszánszát éli. A 2001. január
1-jei állapot szerint 1310 vallási szervezet, 25 vallási irányzatot jegyeztek be. A hí­
vek 1250 gyülekezetét, 31 kolostort, 4 egyházi tanintézetet, 5 missziós társasá­
got, 5 vallásos közösséget, 4 vallási központot, 11 kormányzóságot illetve egye­
sületet, 665 vasárnapi iskolát és 10 egyházi kiadványt hoztak létre. A felekezetek
egymás iránti tiszteletét és a toleranciát tanúsítja az a 35 templom, melyet a kü­
lönböző vallási meggyőződés képviselői felváltva használnak. A szolgálatot 1250
lelkész, köztük 40 külföldi látja el. Vallásos célokat 837 épület szolgál, ilyen jel­
legű használatban pedig még 110 van. 47 helyiséget imaházzá alakítottak, 105-
öt pedig bérelnek erre a célra. 1992-2000 között 265 új templom vagy hasonló
célokat szolgáló épület került átadásra, 157 építése folyamatban van.
Kárpátalja lakossága keresztény vallású, ezen belül azonban felekezetűkre
nézve megoszlanak. A római katolikus egyház története Kárpátalján a keresz­
ténység felvételéig vezethető vissza. Szent István korától az Egri Egyházmegye
fennhatósága alá tartozott. A tatárjárás utáni időből, 1332-ből való pápai ok­
mány szerint a területen 50-nél több templom található. 1804-ig tartozott az
Egri Egyházmegyéhez, aztán a szatmári püspökséghez csatolták. Trianon után,
1923-tól leválasztották a Szatmári Egyházmegyéről, ügyeit külhelynök intézte.
A csehszlovák kormánynak a Vatikánnal történt megállapodása eredménye­
ként, 1930-ban létrejött a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóság. 1939-ben a bé­
csi döntés után visszarendeződtek a dolgok, de a front közeledtével a püspök
rész-helynököt (vikáriust) nevezett ki arra az esetre, ha megszakadna a normá­

17
lis kapcsolattartás. A szovjet-kommunista időben számos településen a temp­
lomokat bezárták. 19 római katolikus papot elhurcoltak. A szovjethatalom dur­
ván beleavatkozott a vikárius kinevezésébe. 1985-ben történt változás, Gorba­
csov és II. János Pál találkozója után a Kárpátaljára látogató Colauonno érsek
szentesítette a vikáriusi kinevezést. 1993. augusztus 14-én a Szentszék meg­
alapította a Kárpátaljai Apostoli Kormányzóságot, leválasztva a Szatmári Egy­
házmegyéről. A II. vatikáni zsinat óta a mise magyarul, németül és szlovákul
folyik. Jelenleg a 89 római katolikus egyházközösség kb. 70000 hívet egyesít,
melynek 85%-a magyar, 8%-a szlovák és 7%-a német.
Az 1054-es egyházszakadás után létrejött görögkeleti (ortodox) vallást a ta­
tárjárást követően a nagyszámú szláv népesség hozta magával. Az egyház­
egyesítési törekvések 1596-os breszti sikerein felbuzdulva a XVII-XV1II. század­
ban itt is uniós folyamat ment végbe. A görögkeleti irányzat jelentős része, fő­
leg politikai megfontolásból csatlakozott a római pápához, azaz létrejött az egy­
házi unió, megalakult a görög katolikus egyház. Ennek aktusa 1646. április 24-
én Ungváron volt. A máramarosi vidék csatlakozása az újonnan létrejött egyház­
hoz 1721-ben fejeződött be. A hosszú vajúdás után létrejött önálló Munkácsi
Görög Katolikus Püspökséget 1771-ben XIV. Kelemen pápa hivatalosan is jo­
gaiba helyezte. Az első püspök Bradács János volt, de az őt követő, nagymű­
veltségű Bacsinszky András püspök nevéhez fűződik a szervezőmunka érdemi
része. 1775-ben Mária Terézia a püspökség székhelyét Ungvárra tette át, bár a
munkácsi elnevezés továbbra is megmaradt. A vidéken a legtöbb hívet számlá­
ló egyháznak 1930-ban 315 parókiája, 5 kolostora, teológiája és több mint
350000 híve volt. A második világháború idején Kárpátalja lakosságának 62%-a
görög katolikus volt, 306 pap teljesített szolgálatot. A görög katolikusokra a
legnagyobb megpróbáltatás a szovjet időben várt, amikor egyházukat üldözték,
130 papjukat sztálini lágerekbe hurcolták, végül 1949 februárjában betiltották.
234 görög katolikus templomot az ortodoxoknak adtak át. Az egyház rehabili­
tálására 1989. december 13-án került sor. Ma a görög katolicizmus reneszán­
szát éli, a 309 gyülekezet 113 templommal, 229 parókiával, 81 vasárnapi isko­
lával, teológiával rendelkezik. A mintegy 300000 görög katolikus lelki gondozá­
sát 132 pap látja el. Az ukrán-ruszinok mellett kb. 30 ezer magyar és 16 ezer
román is ezt a hitet vallja. Jelenleg a görög katolikus püspökség legnagyobb
problémája, hogy a galíciaiak szeretnék alávetni a kárpátaljai püspökséget az 5
egyházmegyét tömörítő galíciai főegyházmegyének. A kárpátaljai görög katoli­
kusok többsége azonban továbbra is közvetlen római alárendeltséget szeretne.
Az amúgy sem egyszerű vallási helyzetet még jobban bonyolította a XVI.
századi vallásreformáció. A térségben előbb Luther tanításai (evangélikus egy­
ház) terjedtek el, majd a kálvinizmus (református egyház) szerezte magának a
legtöbb hívet. A magyarság körében ma is a legelterjedtebb hit a református.
A reformáció a vidéken nagyon korán elterjedt. Csupán néhány adattal szeret­
nénk ezt alátámasztani: Visken már 1523-ban és Huszton 1524-ben Luther ta­
nai szerint folyt az istentisztelet, a munkácsi gyülekezet 1532-ben, az ungvári

18
1546-ban, a técsői pedig 1547-ben reformálódott meg. 1552-ben Beregszá­
szon az egész kálvinizmus számára fontos zsinatot tartottak, amelyen először
mondták ki a kálvinizmus különválását a lutheranizmustól. A létrejött kálvinis­
ta hitet nagyon gyakran „magyar hitnek" is nevezték. Kárpátalján - hasonlóan
az egész Kárpát-medencéhez - a mondás szerint, minden református egyben
magyar is. Ez igaz is, mivel a nem magyar reformátusok száma elenyésző. A
Kárpátaljai Református Egyházkerület 107 gyülekezete 3 egyházmegyéhez tar­
tozik: ungi, beregi és máramarosi-ugocsai. A szovjet ateista korban 20 refor­
mátus papot hurcoltak el gulágra.

Kárpátaljai Miatyánk
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, bocsáss meg nékünk, mert kételkedtünk. Пет ab­
ban, hogy vagy-e egyáltalán, hanem azért, hogy oly messzire kerülvén egymástól ki
mertük mondani, meg mertük kérdezni egymástól és magunktól: Atyánk, miért hagy­
tál el minket? Miért csuktad össze pilláidat ránk letekintvén, megfosztva minket hitet
éltető szemeid fényétől és melegétől? Bocsásd meg, mert mi hagytunk el Téged. Te
ezt tudod, de lelki megnyugvásunkért, gyónásként hadd mondjuk:
Atyánk, a sátán kerített hatalmába minket, elrabolta mindenünket, egyik kezünk­
ben kenyeret tartottunk, a másikkal fedelet magunk és szeretteink fölé - ennyit ha­
gyott meg nekünk. Gyarló emberként féltünk imára kulcsolni kezeinket, mert elejtvén
valamelyiket - megsemmisülünk.
Szenteltessék meg a Te neved, mert reménytelenségbe tiport évtizedeinkben ne­
veddel tettük elviselhetővé testi-lelki fájdalmainkat, vágyva-remélve országod eljöttét.
Ne vádolj minket türelmetlenséggel, de legyen meg a Te akaratod már ma, amint
a mennyekben, úgy a földön is. A mindenség végtelenjében földi létünk pillanatnyi:
add meg hát Atyánk, hogy élni akarásunkat a Te akaratod tegye elviselhetővé.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és holnap is. Add, hogy búzánkat
anyaföldünkbe vethessük, kenyerünket anyanyelvűnkön nevezhessük. Adj biztató ki­
tartást, hogy ne süllyedjünk a napi küzdelmek kilátástalanságába, hogy feléd fordít­
hassuk kérges tenyerünket és érdes lelkünket, hogy legyen bátorságunk és időnk Té­
ged kérni: bocsásd meg vétkeinket, taníts meg újra, hogy őszintén valljuk és tegyük:
mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek. Mi, akik végigszenvedtük a poklok
éveit, hova vétkek kényszeríttettek vétkezni, kérünk: adj erőt és időt megbocsátani
embereknek, nemzeteknek, évtizedeknek.
És ne vigy minket a kísértésbe, hogy elégedettek legyünk magunkkal, ne engedd,
hogy sanyargatóink szenvedéseit látva-hallva, a bosszú bódulatába zárkózva kárör­
vendjünk.
Szabadíts meg a gonosztól, mely itt van közöttünk felöltvén az anyagiasság és ön­
imádat csábító palástját.
Bízva és reménykedve fordulunk most és mindig Hozzád: tarts meg szülőföldün­
kön, emelj fel magadhoz, add meg Atyánk, hogy kegyességed tanúi és részesei le­
gyünk, mert Tiéd az Ország, a Hatalom és a Dicsőség most és mindörökké.
Ámen- Szöüősy Tibor

19
1.kép - Nagyszőlős római Katolikus temploma
Die römisch-katholische Kirche in Nagyszőlős / The Roman Catholic church in Nagyszőlős

20
 Középkori templomok
a teljesség igényével
Mittetaltertiche Kitchen - mit Wunsch auf Vollstándigkeit
Medieval Churches - aiming at completeness

Fotók és szöveg: Horváth Zoltán György

Kárpátalja összes magyar középkori temploma az alföldi részen, nagyobbrészt
Beregszász és Nagyszőlős környékén található. A trianoni demarkációs vonal
szervetlensége nyilvánvaló, hiszen Palágykomoróc és Csaroda templomtornyai,
Técső és Csenger kazettás mennyezetei és számos más hasonlóság mutatja a
megbonthatatlan, és ezért nyilvánvalóan előbb-utóbb helyreálló egységet.
A kárpátaljai középkori templomok kisebbrészt a romanika, nagyobbrészt
a gótika emlékeit mutatják. Egészen megdöbbentő, hogy milyen sok temp­
lomnak van gótikus kapuzata, amelyek közül némelyik kifejezetten látványos.
Szintén feltűnően sok a megmaradt mérműves ablak. A templomok nagyobb
része reformátusok kezében van, akik nagyon gyakran festői, fiatornyos sisakú
harangtornyokat emeltek.
Sajnos a szlávokkal való együttélés (és nyilván a szűkös körülmények) ízlés­
romboló, negatív hatással jár: számos templom és torony tetőzete igénytelen
bádog a hagyományos zsindely vagy cserép helyett. Szerencsétlen szokás, hogy
kívülről egyszerű meszelt fal helyett kőporos vakolással látják el az épületeket,
belül pedig gyakori a falusi házaknál se túl szép mintázatos festés. Szerencsére
az újabb restaurálások során ezek a zavaró részletek visszaszorulóban vannak.
A legtöbb középkori magyar templomot részletesen, fotókkal ismertetünk,
néhány kevésbé szépen megmaradt épület esetében e teljességre törekvő gyűj­
teményben megelégszünk az alábbi rövid, kivonatos és jelzésszerű utalásokkal:
Badaló, református templom - későbarokk, fiatomyos sisak, délen lefalazott résablak
Beregsom, református templom - középkori torony támpillérekkel, klasszicista hajó
Beregszentmiklós, pravoszláv templom - XIV-XV. sz. gótikus templom, 1814-ben
torony építése és átalakítások
Metyen, református templom - templom gótikus részletekkel, sokszögzáródású
szentély, csúcsíves nyugati kapu, négy fiatornyos, szoknyás fa harangtorony
Sárosoroszi, református templom - XV. sz. templom, sokszögzáródású szentély,
támpillér nincs, csúcsíves diadalív, kőbordás szentélyboltozat
Ungtarnóc, református templom - áttájolt templom, 1835-ben teljes neogót átépí­
tés, kapu gótikus

21
 Gerény
A ma közigazgatásilag Ungvárhoz tartozó Gerényben található az építészeti
szempontból egyik legkülönlegesebb Árpád-kori templomunk, amely a XIV-XV.
századi gótikus freskófestészetnek is nagy témagazdagságú, kiemelkedő mű­
vészi színvonalú emlékeit őrzi.
A falubeli többszöri kérdezősködés után rátalálva a megfelelő csapásra, kis
domb tetején, idilli környezetben, viszonylag tágas füves térség közepén, hatal­
mas fák között pillantjuk meg a templomot, amelynek legkülönlegesebb - és
egyben legrégibb - része a szentély. A jól látható módon köralakú eredeti épü­
letet a nyugati oldalának részleges elbontásával a XV. században téglalap alapú
hajóval bővítették (2. kép). A szinte teljesen díszítetlen XI. századi körtemplo­
mon néhány románkori résablak is utal az Árpád-kori eredetre. Ritkaságszám-
2. kép - A templom délkeletről
Die Kirche von Südosten / 5outheastem view of the church

22
 3. Kép - A Körtemplom
Kupoladobja
Die Kuppel
dér RundKIrche /
The dome
of the round church

ba menő megoldás a tetőszerkezetbe épített hatszögletű magasítás, a kupola­

dob, amely aztán csinos sisakban folytatódik (3. kép), nagyrészt az e kupolado­
bon található ablakok gondoskodnak a megfelelő benti fényről. Az igazi külön­
legesség azonban csak belülről válik láthatóvá: a kívülről köralakú épület belül
hatkaréjos, vagyis szabályos hatszög mentén hat kb. 1,5 méter mély, félköríves
fülkéje van. Ezzel a megoldással Európában máshol nem találkozunk, Magyar-
országon viszont még két ikertestvére van: az egyik a közeli, de a trianoni ha­
tárvonalon belül maradt harcsán, a másik a Szeged környéki Kiszomboron.
A körtemplomok igen speciális ágát jelentik a romanikának, amelyeknek a
magyarországi koraközépkori építészetben betöltött kulcsszerepét annak elle­
nére is csak nehezen ismerik el, hogy a számok elég megdöbbentőek: a jelen­
legi ismeretek szerint legalább 80 ilyen templom állt a magyar fennhatóság
alatt álló területeken, belőlük több tucat még ma is megtekinthető, miközben
Nyugat-Európában csak elvétve találni ilyen példát, de számuk Közép-Európa

hatkaréjos templomaink alaprajzai és egy hasonló örmény példa

Grundrisse der ungarischen sechslappigen Kirchen und ein Beispiel für eine ähnliche Kirche
aus Armenien /
Ground-plan of the Hungarian sixfoiled churches and a similar example from Armenia

23
más népeinek (cseh, morva, lengyel) építészetében is lényegesen kisebb. Va­
lamilyen megmagyarázhatatlan oknál fogva sok szakember mégis az e forrá­
sokat felhasználó „másolást" képzeli el eredetként, amit már pusztán a meny-
nyiségi adatok is megkérdőjeleznek. Sokkal hihetőbb az, hogy a keletről ide­
érkező magyarok hozták magukkal emlékanyagukban e formát. A kulcsot eh­
hez a hatkaréjos változat jelenti, amely elég speciális változat, Európában az
említetteken kívül példa nélküli, viszont a Kaukázus vidékén meglehetősen
gyakori. Ennek egyik nagyszerű állapotban megmaradt példája az Aniban, az
ősi örmény fővárosban álló hatkaréjos Világosító Szt. Gergely-templom, amely
mintha ikertestvére lenne a magyarországiaknak. Márpedig a vándorló magya­
rok nagyonis járhattak arrafelé... így aztán nem csoda, ha a stabilizálódó ke­
resztény Magyarországon a XI. század folyamán e forma már csak a hagyo­
mány okán is népszerű az egyszerű falusi plébániatemplomok építésekor.
Amihez persze hozzátartozik, hogy a centrális kialakítás megfelel az e tájon ak­
kor még jelentős befolyással bíró bizánci kereszténység építészeti szokásának.
Aztán az egyházszakadás után az egyeduralkodóvá váló, a hosszházas kialakí­
tást kedvelő latin kereszténység lassacskán persze kiszorítja.
Ikertestvéreivel összehasonlítva a kialakítás tekintetében a gerényi rotunda
a legszerényebb díszítésű, hiszen mindössze a kupoladob felső peremén fut
végig egy nem túl feltűnő, ám jellegzetesen román stílusú, téglából rakott fo­
gazat, míg például harcsán kívül féloszlopok tagolják, felül több látványos,
ugyancsak téglából kialakított felső díszítő motívum fut végig, több résablak is
látható, Kiszomboron pedig a résablakok mellett kí-
vül-belül jellegzetes életfaszimbólumok jelennek
meg. Viszont a tetőszerkezet ilyenfajta szokatlan ki­
alakítása csak Gerényben maradt meg, a másik két
helyen csak nyomok utalnak erre. Itt Gerényben a
XV. századi hajó nem különleges, talán csak a déli
és a nyugati kapu szolid kőkerete emelendő ki
(4. kép). Viszont szörnyű igénytelenségre és ízlés
nélküliségre vall, hogy a 20-30 évvel ezelőtti képe­
ken még látható szép zsindelytetőt képesek voltak
közönséges bádogtetőre kicserélni. Még szerencse,
hogy a körtemplom zsindelytetejét nem bántották!

4. kép - A hajó kőkeretes ablaka és déli kapuja

Fenster und 5üdportal des Schiffes mit Steinrahmen /

Window and southern portal of the nave with stone frame

24
5. kép - Köpönyeges Mária 6. kép - Máriához folyamodók csoportja (részlet)

Schutzmantelmadonna / Virgin of the Cloak Anbeter unter dem Schutzmantel von Maria
(Ausschnitt) / People in prayers under the cloak
of the Virgin (detail)

25
7. kép - Angyali üdvözlet különleges ábrázolásban

Verkündigung in besondere Darstellung / The Annunciation - a special depiction

Aztán a templomba lépve elénk tolakszik az ízléstelenség újabb produktu­

ma, a girlandos-aranyozott-giccses ikonosztáz, „méltó" társaival, a legvalószí­
nűtlenebb helyekre kitett tucatkegyképekkel... Hát igen, ez már nem a magyar
nemzetiségűek valamelyik egyházához (katolikus vagy református) tartozik...
A fenti borzalmak jelentéktelen aprósággá válnak, amikor a csodálatos kö­
zépkori freskók hatása alá kerülünk. A diadalíven ugyanis olyan állapotú és mi­
nőségű, XV. századi falképek láthatók, amelyeknek még Itáliában is a csodájára
járnánk, ami pedig igen nagy szó! Baloldalt a hatalmas Köpönyeges Madonna
áll (5. kép). A csodálatos szépségű szőke asszony köpenyét két angyal lebbenti
fel, így jól láthatók alatta a Mária oltalmát kereső imádkozó hívek, köztük néhány
koronás fő is (6. kép). Szép kidolgozottságú, egyedi arcok, változatos és erőtel­
jes színek, harmonikus kompozíció. Felette az Angyali üdvözlet hasonló minő­
ségű ábrázolása látható több ritka részlettel (7. kép). Érdekes, hogy a két szoká­
sos főszereplő, Gábriel, a hírvivő angyal és Szűz Mária feltűnően oldalt helyez­
kednek el. Közöttük csodálatos szépségű táj különleges fákkal, afelett viszont
igen hangsúlyosan jelenik meg az ég felhőiből az Atyaisten, akinek keze felől egy
ruhátlan és nyurga kisgyermek úszik Mária felé. A természetfeletti fogantatás,
mint elvont tanítás kézzelfogható megjelenítésének szép és rendkívül ritka pél­
dája ez. Példátlannak csak azért nem nevezhetjük, mivel az erdélyi Almakeréken
és egy-két felvidéki templomban is találkozhatunk falképen vele... A diadalív
jobb oldalán Jézus kereszthalála található (8. kép). Az egyik központi szereplő
természetesen a megtört testű, halott Megváltó, akinek megnyitott oldalából
ömlik a vér. Igen hangsúlyos azonban a kereszt alatt az elalélt Fájdalmas Anya
és három segítőjének különös gonddal megfestett szépséges kompozíciója
(9. kép). Minden részlet igazi remekműre vall, de a háttérben álló férfialak rend-

26
8. kép - A keresztre feszített Jézus

Der gekreuzigte Jesus / The Crucified Christ

27
28
9. Kép - Az elalélt Fájdalmas Anya (részlet)

Schmerzensmutter (Ausschnitt) / Mater dolorosa (detail)

10. Kép - UralKodó Krisztus a négy evangélista szimbólummal

Thronender Christus mit den Symbolen der vier Evangelisten /

Ruling Christ with the sign of the four Evangelists

kívül kifejezően és aprólékos finomsággal megrajzolt arca különösen nagy te­

hetségű festőre utal, aki itt talán egy valóságos ember portréját készítette el.
Az ikonosztáz azonban az ízléstelenségen kívül veszélyforrás is, hiszen csak
rajta keresztüljuthatunk be a rotundába, hogy megnézzük a szinte a teljes fal­
felületét elborító XIV. századi freskókat. Szerencsére a kelletlenül, de végülis
magyarul is beszélő kulcsos néni nem akadékoskodott...
Sajnos ezek a falképek lényegesen töredékesebbek, de a számos megma­
radtjó állapotú részlet elárulja, hogy a trecento gótikus festészetének európai
színvonalú remekművei ezek. Egy hatkaréjos templom előnye, hogy a freskó­
festő hat „félköríves szentéllyel" gazdálkodhat (11-12. kép). Az oldalfalakra Jé­
zus születésének és kereszthalálának történetét festették igen sok jelenetben,
a boltmezőkbe viszont szimbolikus ábrázolások kerültek. Utóbbiak sajnos
meglehetősen rossz állapotúak, az azonban megállapítható, hogy a középső,
keleti karéjban a mandula alakú dicsfényben, a mandorlában elhelyezve a győ­

29
zelmes Krisztust ábrázolták kezében nyitott könyvvel, körülötte az evangélista
szimbólumok és az égitestek láthatók (10. kép).
A körtemplom oldalfalain a kezdőkép az Angyali üdvözlet (13. kép), amely­
nek kompozíciója sokkal inkább megfelel a kor szokásos ábrázolásmódjának,
mint a téma említett másik, későbbi változata. A baloldalt térdeplő Gábriel és
a jobboldalt ülő Mária között, meglehetősen központi helyen egy kissé esetlen
asztalka látható kinyitott könyvvel. Furcsa és a jelenetbe nehezen beleilleszthe­
tő részlet ez, amely eléggé különválasztja a két főszereplőt. Talán azonban
egyszerűen csak arra utal, hogy az elmélyült olvasásban „zavarták meg" Máriát.
A Királyok imádásának szinte teljesen ép jelenetében épp a térdeplő Gáspár
adja át ajándékát a Mária ölében a kehely felé kissé előrehajló kisdednek
(15. kép), miközben a két másik koronás alak egymás felé fordulva vár a sorá­
ra (16. kép). A templomi bemutatásnál Mária szépséges vonásai és Simeon
igen karakteres öregemberarca kiemelkedő részlet (14. kép).

11. és 12. kép - Két karéj a gótikus falképekkel

Übersicht der Fresken des 5anktuariums /

General view of the frescos in the sanctuary

30
13. Kép - Angyali üdvözlet
14. kép - Jézus bemutatása a templomban (részlet)
Verkündigung / The Annunciation
Vorstellung Jesu In der Kirche (Ausschnitt) /
Presentation of Jesus in the church (detail)

31
15. kép - Gáspár átadja a kis Jézusnak az ajándékát
Caspar übergibt dem kleinen Jesu 16. kép _ A 50rära váró Menyhárt és BoldlZ5ár
sein Geschenk / r

Caspar presenting his gift to the Christ-child Der wartende Melchior und Balthasar /
Melchior and Balthasar waiting for their turn

32
17. kép - Utolsó vacsora (részlet)
Letztes Abendmahl (Ausschnitt) /
Last supper (detail)
18. kép - Jézus Imája a Getszemáni kertben
és a Júdáscsók részlete
Gebet Jesu in Getsemani und Ausschnitt des Judaskusses /
Prayer of Jesus in the Garden of Gethsemane
and a detail of Judas' hiss
33
 A szenvedéstörténet bevezető képe a hosszan elnyúló Utolsó vacsora (17.
kép), ahol meglehetős részletességgel látszanak az elfogyasztásra váró ételek
is. Az apostolt, „akit Jézus szeretett", itt is eléje hajolva, fejét a karjára hajtva,
lehunyt szemmel ábrázolták. A Getszemáni-kertben magára hagyott Jézus
imára összetett kézzel kéri atyjának (akinek a keze jelenik meg az ég felhőiből)
segítségét a keserű pohár kiürítéséhez, miközben az apostolok csoportja
álomba merül (18. kép). Érdekes, hogy ezúttal nemcsak a külön hívott három
tanítvány látszik, hanem mind a tizenegy (az éppen az árulással foglalkozó Jú~
dás már nyilván nincs itt), méghozzá úgy, hogy az elől levők teljes alakban je­
lennek meg, a hátul levők jelenlétére viszont csak a glóriák teteje utal. Mindez
így a csoport tömegszerűségét még jobban kiemeli. Ugyanennek a kompozí­
ciónak része a Júdáscsók is, amelynek kavargó tömegjelenete azonban sajnos
elég töredékes. Nagyon jó állapotban megmaradt viszont a kísérők csoportjá­
ból egy lendületes karmozdulatú, néhány vonallal megrajzolt, ám mégis igen
karakteres arcú mellékszereplő. Aztán Pilátus előtt látjuk viszont Krisztust
(19. kép), ami még akkor is egyértelmű, ha ebből csak a Megváltó kissé meg­
tört arca és a mögötte tömörülő katonák fejei épek.
E teljes freskóciklus legszebb részlete feltétlenül a megfeszített Jézus alak­
ja (20. kép). A megtört test, a bordák kirajzolódása, az előrelógó hullámos,
csapzott, hosszú haj az átélt szenvedésekre utal, azonban a szakállas halotti
arc már kisimult és valami egészen megfoghatatlan békességet sugároz, talán
a túlvilág végtelen nyugalmát is visszatükrözi kissé. A feltámadással befejező­
dő ciklus történetsorát egy helyen megszakítja egy kronológiailag nem ideillő,
ám szimbolikus szempontból fontos jelenet, a mennyekbe felvétetett Mária
megkoronázása. A „mennynek királyné asszonya" fejére a felé forduló Jézus
teszi a koronát, miközben szinte halljuk a mellettük levő angyal által játszott
égi zenét. Az uralkodó és dicsőséges Krisztust e témát kivéve mindig közpon­
ti és egyedüli főszereplőként ábrázolják, itt azonban az egymás mellettiség, az
azonos méretek, az egymás felé forduló tartás a katolikus tanoknak megfele­
lően Mária különle­
ges és egyenrangú
szerepére utal.

19. kép - Jézust bírái elé

hurcolják (részlet)
Jesus wird vor seine
Richter gebracht
(Ausschnitt) / Jesus in
front of his judges (detail)

34
 20. Kép - Jézus meghalt a Kereszten
Jesus ist am Kreuz gestorben / Jesus died on the cross

Gerény
Adatok
Görög-katolikus templom
Eredeti védőszent: 5zt. Anna
Titulus: Szűzanya oltalma
XI. sz. a belül hatkaréjos körtemplom (mai szentély) valószínű építése
XIV. sz. körtemplom átalakítása hajó hozzáépítése, gótikus
XIV. sz. a körtemplom freskói (Karácsony és húsvét)
XV. sz. 2. fele diadalív freskói (Angyali üdvözlet, Kereszthalál, Köpönyeges Madonna)
Daten Data
Griechisch-katholische Kirche Greek Catholic church
5chutzheilige ursprünglich: Ml. Anna Patron saint originally: 5t. Anne
11. Jh. angenommene Bauarbaiten 11th c. probable time of building
der sechslappigen Kirche of the original sixfoiled church
(heutiges Sanktuarium) (now sanctuary)
14. Jh. Umbau der Rundkirche, 14*' c. reconstruction, addition with
Ergänzung mit 5chiff, gotisch nave, Gothic
14. Jh. Fresken der Rundkirche 14th c. frescos of the round church
(Weihnachten und Ostern) .(Christmas and Easter)
15. Jh. Fresken des Triumphbogens 15th c. frescos of the triumphal arch
(Verkündigung, Tod am Kreuz, (Annunciation, Death on the
Schutzmantelmadonna) cross, Virgin of the Cloak)

35
 Kincseshomok
Kincseshomok a Csapról Ungvár fe­
lé vezető országút mentén fekszik.
Középkori temploma hatalmas fák
között húzódik meg. Gótikus stílus­
ban építették valószínűleg a XV.
század folyamán. A templombelső
hatását a falak szobabelsőre emlé­
keztető túlzó díszítése csökkenti,
azonban a külsőn a tömegformálás,
a szentélyhez kapcsolódó, kissé na­
gyobb téglalap alakú hajó, a déli ol­
dal keskeny ablakai (21. kép) és a
nyugati részt kétoldalt támasztó pil­
lérek (22. kép) egyértelművé teszik
a középkori eredetet.

21. Kép - A templom déli oldala

Südliche Seite der Kirche /
Southern 5ide of the church

Kincseshomok
Adatok
Római Katolikus templom
Titulus: Keresztelő Szt. János születése
KV. sz. építés valószínű ideje, gótikus
1841 torony építése
Daten
Römisch-katholische Kirche
Titel: Geburt von Hl. Johannes, dem Täufer
15Jh. angenommener Bau, gotisch
1841 Turm
22. kép - Hyugati homlokzat
Westliche Fassade / Western facade
Data
Roman Catholic church
Title: Birth of St. John the Baptist
15th c. probable time of building,
Gothic
1841 tower

36
37
 Császlóc
23. Kép - A templom
északnyugatról
Die Kirche von Mordwesten /
northwestern view of the church

Kincseshomokról kis letérővel juthatunk Császlócra. Egykor sánccal körülvett,

kis magasításra épült templomát a XIV. század elején emelték, ám középkori
formáiból csak igen keveset őrzött meg (23. kép). Bár egy ideig református ké­
zen volt, a megrongálódott, tető nélküli épület rendbehozatalát 1774-ben gróf
Eszterházy Károly egri püspök rendeli el immáron újra a katolikusok számára.
A torony alsó része a rajta látható résszerű ablakok alapján akár középkori is
lehet, mindenképpen gótikus viszont az északi fal csúcsíves kapuja (24. kép).

38
24. Kép - Az északi oldal
gótikus kapuja
Gotlsches Portai an dér
Nordseitenwand /
Gothic portai on the
northern side

Császlóc
Adatok
Római katolikus templom
Védőszent: Nagyboldogasszony
XIV. sz. épül, gótikus
1797 torony
1862 adat gótikus falképek lemeszeléséről
Daten Data
Römisch-katholische Kirche Roman Catholic church
Schutzheilige: Jungfrau Maria Königin Patron saint: Blessed Virgin Mary
Ungarns
14. Jh. gotischer Kirchenbau 14m c. Gothic church
1797 Turm 1797 tower
1862 Daten über Tünchung 1862 data about whitewashing
gotischer Fresken Gothic frescos

39
 Bátfa

25. Kép - A templom délnyugatról

Die Kirche von 5üdwesten /
Southwestern view of the church

26. kép - A szentély

gótikus boltozata
Gotisches Gewölbe des
Sanktuariums / Gothic
vault of the sanctuary

40 %
 27. Kép - Templombelső
Kircheninnere / Interior of the church

Bátfa egészen félreeső helyen, a jelenlegi ukrán-szlovák határ közvetlen köze­

lében található. Temploma ugyan a XIV. században épült gótikus stílusban, er­
re azonban kívülről csak a néhány megmaradt támpillér és a sokszögzáródású
szentély utal (25. kép), hiszen mind a XVIII., mind a XX. században jelentősen
átalakították. A templombelsőben (27. kép) az enyhén csúcsíves diadalív mel­
lett igen látványos a szentély gótikus kőbordás boltozata, amely viszonylag ala­
csony, ám igen szép ívű alkotás (26. kép).

Bátfa
Adatok
Református templom
KV. sz. gótikus, szentély és boltozata megmaradt, toronyablakok
1667, 1762 felújítások
1910 nagymértékű átalakítás
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
15. Jh. gotisch, Sanktuarium und 15m c. Gothic, sanctuary and
sein Gewölbe erhalten its vault remained,
geblieben, Turmfenster tower windows
1667, 1762 Restaurationen 1667, 1762 reconstructions
1910 großer Umbau 1910 great reconstruction

41
 Palágykomoróc

28. Kép - A falu ki5 dombján álló Árpád-Kori templom

Romanlsche Kirche auf einem Kleinen Mügéi im Dorf /
Romanesque church on a little hill in the viliágé

29. Kép - A nyugati oldal a románkori toronnyal

Westliche 5eite mit dem romanlschen Turm /
Western side with the fíomanesque tower
Szürtén keresztül eléggé kétes minőségű úton lehet Palágykomorócra átdöcög­
ni, ahol a falu közepén emelkedik Kárpátalja egyik legszebb építészeti emléke.
Az Árpád-kor építőmesterei kiválóan értettek ahhoz, hogy akár viszonylag kis mé­
retekben is monumentális hatású épületet alkossanak. Sikerült ez az itteni XIII.
századi templom esetében is, amelynek hatását nagyban növeli az is, hogy a fa­
lu közepén egy szinte szabályos domb tetejét koronázza (28. kép).
A XIII. századból való a trianoni demarkációs vonal túlsó oldalán hagyott
csarodaihoz igen hasonló, ikerablakokkal, finom téglaberakással díszített ro­
mánkori torony (29. kép). A XVIII. században már a reformátusok készítik a fa-
erkélyes felső részét a négy fiatornyos sisakkal. A torony így a nyurgaságával,
a finom kiképzésével párját ritkító szépségű, amit még a sisak bádogborítása

42
43
30. kép - Támpillérrend5zer a szentély felől
5tützpfeilersystem von Osten / Buttresses from the east
sem tud megzavarni. A XV. században a hajót meghosszabbítják, támpilléreket
és sokszögzáródású szentélyt emelnek (30. kép), azonban ez a rész az átala­
kítással sokat veszített szépségéből.
A délnyugati pillér homlokfalába egy XVI. századi, sajnos meglehetősen ko­
pott, elmosódott címeres sírkövet építettek be. Képzőművészeti szempontból
ez a templom egyetlen megmaradt értéke (31. kép).
A templom nevezetessége, hogy a
múlt században a kriptába temették Mik­
száth Kálmán Különös házasság című
regényének főszereplőjét, Buttler János
grófot, aki a palágyi istentiszteletek gya­
kori résztvevője, a gyülekezet nagy párt­
fogója és jótevője volt. Az 1845. évi
anyakönyv 7. számú bejegyzése: „Máj. 7.
méltóságos Bardányi Gróf Buttler János Úr
Meghalt Dobóruszkán, Tétetett a Palágyi Re­
formátus Templom alatti sírboltba, hol nyu­
godjon békességbe, meg holt csuklásba,
volt 73 éves."

Palágykomoróc
Adatok
Református templom
Eredeti védőszent: Szt. Mihály
KIN. sz. építés, román stílusú torony
XIV. sz. már meglevőként említik
XV. sz. gótikus bővítés, hajó
meghosszabbítása, támpillérek
XVI. sz. címeres sírkő
XVIII. sz. a torony faerkélyes felső része,
négy fiatornyos toronysisak
1844 új festett famennyezet 31. kép - Címeres dombormű
az 1652-es helyére
Relief mit Wappen /
XIX. sz. a kriptába temetik
Relief with coat-of-arms
Buttler János grófot
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheiliger ursprünglich: Ml. Michael Patron saint originally: St. Michael
13. Jh. Kirchenbau, romanischer 15m c. building of the church,
Turm Romanesque tower
15. Jh. gothische Ergänzung, 15th c. Gothic enlargement,
Verlängerung des Schiffes, elongation of the nave,
Stützpfeiler buttresses
16. Jh. Relief mit Wappen 16№ c. relief with coat-of-arms
18. Jh. Turmhelm 18m c. steeple helm
1844 neue bemalte holzdecke 1844 new painted wooden ceiling

45
 Szürte
32. kép -
A templom
restaurálás
után
Die Kirche
nach der
Restau­
ration /
The church
after the
reconstruc­
tion

33. kép -
A templom
a Javítás
előtt a
szentély
felől
Die Kirche
von Osten
vor der
Restau­
ration /
Eastern
view of the
church
before the
reconstruc­
tion

46
A Csapról Ungvár felé vezető országúton fekvő
Szürtén a palágykomoróci leágazáson haladva a fa­
lu legvégén található a középkori templom, amely
az adatok szerint a XIV. században épült. Részlete­
iben már gótikus, azonban tömegformálása, egye­
nes záródású szentélye, nagyobb hajója, a szentély
befalazott résablaka még a romanika korának ha­
tását mutatja (32-33. kép). A nyugati torony azon­
ban jóval később, csak a XIX. században épült. A
templom becses értéke a másodlagosan a külső
északi falba beépített. Finoman faragott dombor­
művel díszített fehér márvány sírkő, amely a falut
birtokló Szürthey család egyik tagjának állít emlé­
ket (34. kép). Felette kicsiny középkori dombormű­
vön a Fájdalmas Krisztus allegorikus alakja látható.
A templomot a XVIII. század elején szerzik visz-
sza a katolikusok, majd 1730-ban a templombelsőt
barokkosítják, ami a jelenlegi túlzóan színes, szo­
babelsőkben szokásos falkifestéssel együtt egyálta­
lán nem illik a külső alapján kialakult várakozásunk­
hoz. Mindazonáltal középkori érték a toronyaljból a
templomba nyíló csúcsíves kapu, a gótikus vállkö-
ves sekrestyeátjáró, a kis gótikus szentségtartó fül­
ke, a sekrestye eredeti dongaboltozata és végül a
karzatfeljárónál a Szürthey család egy másik tagjá­
nak XVI. századi, címeres, vörös márvány sírköve.
Szűrte
Adatok
Római KatoliKus templom 34. kép - A Szürthey család
Titulus: Szent Kereszt felmagasztalása sírköve az északi falban
KIV. sz. épül
KV. sz. sírhő az észahi Külső falban (5zürthey család) Grabstein dér Familie
1718 reformátusból ismét KatoliKussá válih Szürthey in dér hordwand /
1730 baroKK átépítésjelenlegi alah Tomb of the family Szürthey
KIK. sz. nyugati torony in the northern wall
Daten Data
Römisch-Katholische Kirche Roman Catholic church
Titel: Kreuzerhöhung Title: Glorification of the holy Cross
14. Jh. Kirchenbau 14th c. building
15. Jh. Grabstein in der nördlichen 15th c. tomb in the northern outside wall
Außenwand 1718 becomes Catholic again
1718 wird wieder Katholisch 1730 Baroque reconstruction, current
1750 BarocKumbau, heutige Form form
19. Jh. westlicher Turm 19th c. western tower

47
 Munkács
A hosszan elnyúló főtér egyik végében, a térrel párhuzamos tengellyel áll a ró­
mai katolikus templom. Ez azonban teljes egészében 1904-ben épült eklekti­
kus stílusban a középkori Szt. Márton-templom elbontott hajójának helyén.
Mellette áll a gótikus templomból egyedül megmaradt, természetesen keleti
tájolású szentély, amelyet nyugat felé lezártak és Szt. Mihály-kápolnának szen­
telték. Igazán szép gótikus épület a XIV. századból hat támpillérrel, nagymére­
tű, változatos mérművű, kétosztású, csúcsíves ablakokkal (35. kép). Az egyik
déli ablak kőkeretének felső részén Büdy Mihály munkácsi várkapitány és be­
regi főispán 1536-ból való, koronából kimagasló egyszarvút ábrázoló címere
látható (37. kép).
A kápolnát látványos szépségű, kőbordás hálóboltozat fedi (36. kép). A dé­
li falban hármas tagolású ülőfülke látható. A falak közelmúltbeli kutatásakor
XIV. századi freskókra is bukkantak.

35. Kép - A gótikus Kápolna déli oldala

5üdliche 5eite dér gotischen Kapelle / 5outhern side of the Oothic chapel

48
 36. Kép - A szentély
gótikus boltozata
(fotó: K.5.)
Gotisches Gewölbe
des Sanktuariums /
Gothic vault of the
sanctuary

37. kép - Címer az

egyik ablak felső
részén
Wappen auf dem
oberen Teil eines
Fensters / Arms on the
upper part
of a window

Munkács
Adatok
Római katolikus kápolna
Eredeti védőszent: 5zt. Márton
Jelenleg: Szt. Mihály-kápolna
XIV. sz. gótikus templom építése
XV. sz. felújítás, mai későgótikusformák
1536 Büdy Mihály címere
1567, 1657, 1686 császáriak, lengyelek,
majd újra császáriak felégetik
1904 a hajó és torony elbontása után
új, eklektikus templom
Daten Data
Römisch-katholische Kapelle Roman Catholic chapel
Schutzheiliger ursprünglich: Ml. Martin Patron saint originally: 5t. Martin
Jetzt: Hl. Michael-Kapelle how: 5t. Michael chapel
14. Jh. gotischer Kirchenbau 14th c. Gothic church
15. Jh. Restauration, heutige 15m c. reconstructions, current
spätgotische Form late-Gothic form
1536 Wappen von Mihäly Büdy 1536 Mihály Büdy's arms
1567, 1657, 1686 abgebrannt von 1567, 1657, 1686 burned by the
Kaiserlichen, Polen, Habsburgs, the Polish, and then
erneut Kaiserlichen again the Habsburgs
1904 neue eklektische Kirche nach 1904 new eclectic church erected
der Abtragung des Schiffes und after pulling down the nave and
Turmes the tower

49
 Mezőkaszony
Mezőkaszony a Csap-Beregszász útról kissé délre letérve közvetlenül a triano­
ni demarkációs vonal mellett található. Úgy tartják, hogy 1086-ban Szt. László
itt győzte le a Salamon király oldalán harcoló Kutesk kán kun hordáit. A csata
emlékét egy kápolna őrizte, melyet a XIII. században templommá bővítettek ki
és Szt. Katalinnak szentelték. A „Kata asszony"-ból származtatják a Kaszony el­
nevezést is. Elég magasan a falu felett festőién fehérük a jelenlegi formájában
már gótikus templom (38-39. kép). Tornyának alsó részén résszerű, csúcsíves
ablakok találhatók. Finoman faragott a csúcsíves nyugati kapu, amelynek szép
párja a déli oldalnak a hajóba vezető kapuzata (40. kép).

38. Kép -
Templom-
torony a
dombtetőn
Klrchenturm
auf dem
Mügéi /
Church
tower on
the hilltop

50
 39. kép - A templom délnyugat felől
Die Kirche von Südwesten / Southwest­
ern view of the church

40. kép - Gótikus déli kapu

Gotisches 5üdportal /
Gothic Southern portai

Mezőkaszony
Adatok
Református templom
Eredeti védőszent: 5zt. Katalin
KIII. sz. kápolna templommá bővítése
1552 reformátussá válik
XVII. sz. templombelső felújítása, reneszánsz berendezés
XVIII-XIX. sz. jelentős átalakítások
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheilige ursprünglich: Hl. Katharina Patron saint originally: 5t. Catherine
13. Jh. Umbau einer Kapelle 13th c. church built from a chapel
zur Kirche 1552 becomes Calvinist
1552 wird reformiert 17th c. reconstruction of the interior,
17. Jh. Restauration der renaissance furniture
Kircheninnere, lS-lQ”1 c. significant rebuildings
Renaissanceeinrichtung
18-19. Jh. bedeutende Umbauarbeiten

51
 Nagybégány
A XIV. században épült nagybégányi reformá­
tus templom külső képén legfeljebb csak a tö­
megformálása (egyenes záródású szentély,
szélesebb hajó, nyugati torony) mutatja, hogy
akár középkori is lehet (41. kép). Az 1768-ban
elkezdett, ám csak 1854-ben befejezett torony
aljából azonban egyszerű, ám szép vonalú,
gondosan faragott csúcsíves kapun léphetünk
a hajóba, amelyet a szentélytől szintén gótikus
diadalív választ el. A szentély kőbordás bolto­
zató, középen nagyon finom faragású virág­
motívummal díszített zárókővel (43. kép).
A középkor legértékesebb emléke az
északi falon a diadalív mellett levő nagymére­
tű freskó, amely azonban rendszerint nem lát­
ható, mivel egy, a fal síkjába teljesen illeszke­
dő, a fal dekorációs festését követő burkoló­
lap alá helyezték, azonban az érdeklődő láto-
41. kép -
A templom
déli oldala
5üdliche Seite
der Kirche /
Southern side
of the church

42. kép - A
gótikus diadalív
és az északi fal
freskója
Gotisches
Triumphbogen
und Fresko an
der Mordwand /
Gothic
triumphal arch
and fresco on
the northern
wall

52
 gatónak szívesen megmutat­
ják (42. kép). Párját ritkító
szépségű gótikus falkép! Szt.
Ilonát ábrázolja két segítőjével
a Szent Kereszt megtalálása
közben (44. kép). Ilona kékes
háttér előtt áll díszes vöröslő
királyi palástjával, egyik kezé­
vel a keresztet fogva (45. kép).
Egy vörös ruhájú, karimás ka-
lapú alak alul karolja át a ke­
reszt szárát, egy másik lila ru­
hás, nagy szakállú segítő pe­
dig éppen az ásójára lép
(46. kép). A freskó igen válto­
zatos és erőteljes színű, rend­
kívül finom rajzolatú, a segítők
arcai pedig kifejezetten mar-
43. kép -
A szentély
gótikus
boltozatának
záróköve
Schlußstein
des gotischen
Gewölbes des
Sanktuariums /
Arch-stone of
the Gothic
vault of the
sanctuary

44. kép - 5zt.

Ilona a 5zent
Kereszttel
Ml. Helene
mit dem
Ml. Kreuz /
St. Helena
with the Holy
Cross

53
káns, egyedi portrék. A közelben található Feketeardón ugyan csak a falkép fel­
ső része maradt meg, ám a Szt. Ilona-freskóra kompozíciójában, rajzolatában,
arcvonásaiban, a palást gallérjában olyan nagymértékű a hasonlóság, hogy e
két freskó között feltétlenül kapcsolat állapítható meg, akár a készítő is lehet
azonos.
45. Kép - 5zt. Ilona (részlet)
Hl. Helene (Auschnitt) /51. Helena (detail)

hagybégány
Adatok
Református templom
Eredeti védőszent: 5zt. György
XIV. sz. egyenes záródású templom
1768 a romos templom felújítása
1768-1854 nyugati torony építése
1881 famennyezet
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheiliger ursprünglich: Hl. Georg Patron saint originally: 5t. George
14. Jh. gerade abgeschlossene 14th c. building of the church
Kirche 1768 reconstruction of
1768 Restauration der ruinierten the ruined church
Kirche 1768-1854 building of the western tower
1768-1854 Bau des westlichen Turmes 1881 wooden ceiling
1881 Holzdecke

54
 46. kép - szt. Ilona segítői (részlet)
hl. helene helfende Männer (Ausschnitt) / People helping 5t. Helena (detail)

55
 Beregdéda
A már közvetlenül Beregszász közelében található Beregdéda templomát a XIII.
században, a romanika időszakában emelték. Szentélye egyenes záródású, itt
is és a déli oldalon is található résablak (48. kép). Későbbi gótikus kiegészítés
a minden oldalon igen hangsúlyosan mutatkozó támpillérrendszer valamint a
templombelsőben a
csúcsíves diadalív
(49. kép). Hatalmas
tornyot helyeztek el
a nyugati oldalon,
ami miatt a templom
gótikus kapuzatát
csak meglehetősen
oldalról élvezhetjük
(47. kép). E kapuzat
a szokottnál jóval
látványosabb, kifeje­
zetten monumentá­
lis hatású. Stilizált
oszlopainak lábaza­
tai finom csavart fa-
ragásúak, ami a
nagyszőlősi plébá­
niatemplom déli ka­
puján ugyanúgy visz-
szaköszön.

47. Kép - Gótikus

nyugati kapuzat
Gotisches Westportal /
Gothic western portal

56
 48. kép - A templom délkeletről
Die Kirche von Südosten /
Southeastern view of the church

49. kép - Templombelső a gótikus diadalívvel

Kircheninnere mit dem
gotischen Triumphbogen /
Interior with the Gothic triumphal arch

Beregdéda
Adatok
Református templom
XIII. sz. egyenes záródású templom, romanika
XV. sz. gótikus részletek
1774, 1903 jelentősebb átalakítások
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
13. Jh. romanische Kirche 13th c. Romanesque church
15. Jh. gotische Details 15th c. Gothic details
1774, 1903 bedeutende Umbauarbeiten 1774, 1903 significant reconstructions

57
 Makkosjánosi

58
Csap felől közvetlenül
Makkosjánosin keresztül
érkezhetünk meg a közeli
Beregszászra. Jánosi temp­
loma egyenes záródású
szentéllyel (52. kép) épült
még a romanika időszaká­
ban, amire a keleti és a dé­
li fal résablaka, a templom­
belsőben a félköríves dia­
dalív is utal. E szentélyhez
kissé szélesebb hajó, majd
a nyugati harangtorony
kapcsolódik (50. kép). A
déli oldalt (51. kép) a
csúcsíves kapu felett látha­
tó, ahhoz képest szimmet­
rikusan elhelyezkedő két
XIV. századi, gótikus kőrá­
csos ablak uralja. Nyugati
kapuja szintén csúcsíves.

52. kép - Az egyenes

záródású szentély
Gerade abgeschlossenes
Sanktuarium / 5anctuary

Makkosjánosi
Adatok
Református templom
XIII-XIV. sz. épül, romanika és gótika
XIV. 5Z. déli oldal kapuja és kőrácsos ablakai
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
13-14. Jh. Kirchenbau, romanisch 13-14th c. building, Romanesque
und gotisch and Gothic
14. Jh. Portal und Ma&werkfenster 14th c. gate and tracery windows
an der südlichen Seitenwand of the southern side

59
 Beregardó
Beregardó ma közigazgatásilag már Beregszászhoz tartozik. Templomának
szentélye az errefelé a romanika időszakában láthatólag gyakoribb egyenes zá­
ródással épült egy résablakkal kelet felé (54. kép). Különösen dél felől rátekint­
ve vehető észre, hogy bizony meglehetősen hosszú épületről van szó. A temp­
lom nyugati kapuja ezúttal ismét a kiemelkedő szépségű, bélletes csúcsíves
kapuzatok közé tartozik (53. kép), miközben dél felé egy sokkal egyszerűbb el­
falazott kapu tekint. Mint annyi más helyen is, a templom a szovjet időkben a
kommunistákra annyira jellemző cinikussággal ateista múzeum volt, csak
1989 őszén kapta vissza a református gyülekezet.

53. Kép - A gótikus

nyugati kapuzat
Gotisches Westportal /
Goth/c western portal

60
 54. Kép -
A templom
a szentély felől
Die Kirche
von Osten /
Eastern view
of the church

Beregardó
Adatok
Református templom
XIII-XIV. sz. épül, romaniKa és gótika
1779 fa harangtorony (lebontották)
XX. sz. eleje nyugati torony
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
13-14. Jh. Kirchenbau, romanisch 13-14”' c. building, Romanesque
und gotisch and Gothic
1779 holzglockenturm 1779 wooden belfry (pulled down)
(abgetragen) 20th c. western tower
20. Jh. westlicher Turm

61
 Beregszász
Beregszász a kárpátaljai magyar­
ság fővárosa, amely a szinte kizá­
rólag magyarok lakta falvak kö­
zött minden asszimilációs törek­
vés ellenére mind a mai napig
magyar többségű. A város 1271
óta Bereg vármegye központja,
bár magának a megyének a név­
adója a közeli Nagybereg.
Római katolikus temploma
egész Kárpátalja talán legmonu-
mentálisabb középkori egyháza.
Kedves monda szerint a helyén, a
Vérke-patak partján legelésző bi­
kák közül kettő viaskodott, pász­
toruk, egy Szász nevű fiú a feltúrt
földben temérdek kincset talált,

55. kép - A szentély két

mérműves ablaka
Zwei Maßwerkfenster des
Sanktuariums / Two tracery
windows of the sanctuary

56. kép - Gótikus kapu és

faragványok az északi oldalon
Gotisches Portai und
Schnitzereien an der nördlichen
Seitenwand / Gothic portal and
carvings on the northern side

62
hálából pedig templomot építtetett. Keletkezésével kapcsolatban valószínűbb,
hogy II. Géza király korában ide telepített flamand (akiket itt szászoknak hív­
tak) marhatenyésztők, arany- és sóbányászok alapították a XII. században. A
romanika korából maradt meg a másodlagosan az északi gótikus kapu fölé be­
épített két gyámkő. Az egyik emberfőt, a másik valamilyen állatot ábrázol
(56. kép).
A tatárjárás után Nagy Lajos alatt virágzó várossá vált, olyannyira, hogy a
király édesanyja, Erzsébet itt udvart is tartott. A jelenlegi gótikus templom a vá­
ros nagy jelentőségének megfelelő méretekkel és művészeti értékekkel 1418-
ban épült (58. kép). Ekkor tőle délre, pár lépésnyire már állt Szt. Mihály arkan­
gyal gótikus kápolnája, amelyet azonban 1846-ban sajnos elbontottak. A XV.
századból való a sokszögzáródású gótikus szentély, a hatalmas mérműves ab­
lakok (55. kép), amelyek közül szépség szempontjából a déliek és a keletiek
mindenképpen kiemelendők. A déli oldal kapuzata különleges, párját ritkító
vonalvezetésével, monumentalitásával igazi remekmű (57. kép). Két nagymé­
retű, háromosztású, szamárhátíves, mérműves ablak és két támpillér között ta­
lálható. A gazdagon tagolt, mély, oszlopbélletes kapuzat felső része hullámzó­
an törtíves, kívül pedig a későgótikának megfelelően szamárhátíves, kétoldalt
fia tornyokkal. Az egész egy szemöldökgyámos ikerkaput keretez, amelyen az
1522-es évszám látható.

57. kép - Gótikus részletek a déli oldalon

Gotische Details an dér südlichen 5eitenwand / Gothic details on the Southern sídé

63
 A későbbi története alapján csoda, hogy még áll az épület. 1657-ben
ugyanis az itt garázdálkodó lengyel csapatok a várossal együtt felgyújtották, az
istentiszteleten levő embereket lemészárolták. Aztán 1686-ban a kurucok
gyújtják rá az itt védekező labancokra az épületet, amely ezután 1846-ig fedet­
lenül állt.
A XIX. századi neogótikus helyreállítás az újraboltozáson kívül leginkább a
nyugati homlokzatot érintette. A déli oldal nyugati végéhez kulisszafalként egy
kis kápolnát építettek, így az eredetileg aszimmetrikusan elhelyezkedő torony
- amelyet megmagasítottak és felül egy erkélyt és négyzetesből nyolcszögle­
tessé váló lezárást kapott - középre került és az épület ebből az irányból szim­
metrikussá vált látszólag. A hármas kapuzatból csak a baloldali (északra eső)
a középkori, amelyet nagy valószínűséggel az elbontott Szt. Mihály-kápolnából
helyeztek át ide (59. kép). A másik két kapu neogótikus.
A templombelső je­
lenlegi képe szinte tel­
jesen neogótikus, de
szerencsére nincs alap­
vető ellentmondásban
a gótikus külsővel. A
neogótikus oltárral dí­
szített szentélyben kö­
zépkori a sekrestyébe
vezető kapu, amelyet a
romossá vált kismu-
zsalyi templomból hoz­
tak át ide.

58. kép - A gótikus

templom a szentély felől
Die gotische Kirche
von Osten /
Eastern view
of the Gothic church

64
 Beregszász
Adatok
Római katolikus templom
Eredeti védőszent: Mindenszentek
Jelenlegi titulus: 5zent Kereszt felmagasztalása
XII. sz. első templom gyámkövek az északi falban
1370 Erzsébet királyné oltára
1418 a mai gótikus templom felépítése
XVI. sz. felújítások Mária királyné adományából (1518 és 1522)
1657 lengyelek rombolják, az ide menekülteket megölik
1686 leég, mert a kurucok a labancokra gyújtják
1686-1837 tető nélkül, romokban áll
1839-46 restaurálás, részben neogót építés
1846 elbontják a mellette álló 5zt. Mihály-kápolnát
Daten Data
Römisch-katholische Kirche Roman Catholic church
Schutzheiligen ursprünglich: Allerheiligen Patron saint originally: All 5aints
Titel zur Zeit Kreuzerhöhung Present title Glorification of the holy
12. Jh. erste Kirche, Tragsteine Cross
In der Nordmauer 12m c. first church, consoles
1418 heutiger gotischer in the northern wall
Kirchenbau 1418 present Gothic church
16. Jh. Restaurationen 16th c. reconstructions
1657 zerstört von Polen, die 1657 destroyed by the Polish,
Flüchtlinge werden ermordet people in the church killed
1686 Brand 1686 fire
1686-1837 ohne Dach, in Ruinen 1686 without roof, in ruins
1839-46 Restauration, teilweise 1839-46 reconstruction, partly
neugotischer Bau neo-Gothic rebuilding
1846 die daneben stehende 1846 the closely standing Gothic
gotische Hl. Michael-Kapelle 5t. Michael chapel was
wird abgetragen pulled down

59. kép -
A templom
három nyugati
kapuja
Drei westliche
Portale der
Kirche / The
three western
portals of the
church
 Kígyós
Beregszász felől északkelet felé indulva az első település Kígyós, amelynek
temploma szép természeti környezetben a falu feletti dombon emelkedik. Kész
szerencse, hogy télvégi ottjártunkkor a levéltelen növényzet lehetővé tette,
hogy némi rálátásunk legyen erre a nagyon szép arányú templomra (60. kép).
A XIII. század végén emelt szentély egyenes záródású, románkori. Keleti falá­
ban két szimmetrikus keskeny résablak is található, amelyek azonban felül már
kissé gótikus jellegűen kidolgozott kőkeretűek (61. kép). Könnyen lehet azon­
ban, hogy ezek a nagyon kicsit módosuló résablakalakok a fény „emberi for­
mában" való templomba vetítését is segítették. E szentélyhez kapcsolódik a
XIV. század eleji, kissé szélesebb hajó, amelynek nyugati kapuja a környéken
megszokottnál jóval egyszerűbb, ettől azonban még szép csúcsíves, kőkeretes
kapuzatról van szó (62. kép).

60. kép - A templom délkeletről

Die Kirche von 5üdosten / Southeastern view of the church

Í
66
61. kép - Az egyenes záródású szentély
két résablaka
Zwei 5chlitzfenster des gerade
abgeschlossenen Sanktuariums /
Two windows of the sanctuary

62. kép - A gótikus nyugati kapu

Gotisches Westportal / Gothic western portal

Kígyós
Adatok
Református templom
XIII. sz. vége szentély építése
XIV. sz. eleje hajó építése
1828 különálló fa harangláb
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Ende 13. Jh. Sanktuarium end of 13"’ c. sanctuary
Anfang 14. Jh 5chiff beginning of 14m c. nave
1828 getrennt stehender 1828 wooden bell tower
holzglockenturm standing alone

67
 Nagybereg
„Sic transit glória mundi", azaz „így múlik el a világ dicsősége": Nagyber
korai középkorban jelentős település volt, Borsova vármegye székhelye, ame­
lyet aztán a megyeközpontról Bereg vármegyének neveztek el. Később azon­
ban szerepét a pár kilométerre délkeletre található Beregszász vette át és fo­
kozatosan háttérbe szorult, mára pedig kifejezetten csendes, falusias jellegű.
Temploma a település közepén, tágas térségben áll. A XIII. századi épület­
részek felhasználásával 1405-ben kapta a mai gótikus alakját, amely elsősor­
ban a sokszögzáródású, támpillérekkel és csúcsíves ablakokkal tagolt szentély
felől szembetűnő (63. kép). A középkori templom is nagyméretű, ezt azonban
1869-ben déli irányban jelentősen bővítették. Nyugati homlokzata elé a XVII.
században először fatorony épült, amelyet aztán 1817 és 1824 között kőto­
ronyra cseréltek ki.
A templombelsőre a
Kárpátalján meglehetősen
gyakori cirádás vakolatfes­
tés alapvetően rányomja a
bélyegét, ám az egykori
szentély kőbordás gótikus
boltozata még ezzel együtt
is rendkívül látványos
(64. kép). A bordázat záró­
köveinek egyikén az ,Anno
Domini MCCCCV" felirat,
egy másikon a mezőváros
címere, egy bikafej látható.
A hajó kazettás meny-
nyezete viszont kiábrándí­
tóan néz ki, hópihe- vagy
csillagszerű egyenminták

63. kép - A templom a

sokszögzáródású szentély felől
Die Klrche von Osten /
Eastern view of the church

68
 64. Kép - Gótikus boltozat
Gotisches Gewölbe /
Gothic vauit

borítják, bár egyes

útikönyvek még jelen
időben utalnak arra,
amiről a XIX. századi
tudósítás így ír:
„...érdekes is ám e deszka mennyezet, mely négyszegű táblákra fel van
amelyeken tarka, kirívó színekkel a természetből és a bibliából vett kül
és jelenetek, mint virágok, lombok, létező és képzeletbeli szörnyek, mes
madarak, hétfejű és lángoló szájú sárkányok, Josue és Kalep az óriási sz
vid viaskodása Qóliáttal, s több ritkaságok lefestvék." (Lehoczky Tivada
egyértelmű, hogy técsői szintű magas minőség volt itt, sőt esetleg még ott rej­
tőzik a jelenlegi pingálmány alatt! Talán egyszer még eredetiben olvashatjuk
az egykor lemásolt feliratot: „Ezen mennyezetet készítették Debrecenben lakó N.
Adonyi Asztalos János czéhmester és N. Pap Asztalos János kezek által 17

hagybereg
Adatok
Református templom
kill. sz. első templom
1405 gótikus átépítés, mai szentély
1657 lengyelek pusztítják
1670 helyreállítás
1743 festett kazettás famennyezet, átfestették jellegtelenre
1817-24 kőtorony a korábbi fatorony helyére
1869 bővítés déli irányban

Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
13. Jh. erste Kirche 13th c. first church
1405 gotischer Kirchenumbau, 1405 Gothic church, present
heutiges Sanktuarium sanctuary
1657 zerstört von Polen 1657 destroyed by the Polish
1670 Restauration 1670 reconstruction
1817-24 Steinturm 1817-24 5t0ne tOWer
1869 südliche Erweiterung 1869 southern extension

69
 Kismuzsaly

65. Kép - Az elpusztult falu templomának romja szántóföldek közepén

Ruinen dér Kirche des zerstörten Dorfes in dér Mitte dér Pelder /
fíu/ns of the church of the destroyed viliágé in the middle of the fields

Beregszász felől az országúton közeledve kevéssel Nagymuzsaly előtt jobbol­

dalt, szántóföldek közepén pillanthatjuk meg az egykori Kismuzsaly templo­
mának festői romjait (65. kép). Mivel út nem vezet hozzá, a barázdákon keresz­
tül bukdácsolhatunk oda gyalogosan. A romos állapotában is monumentális
épületet terméskőből emelték a XIII. és XIV. század fordulóján koragótikus stí­
lusban (66. kép). Nyugati homlokzata, diadalíve annyi évszázad után is teljesen
épen áll (68. kép), oldalfalai és sokszögzáródású szentélye valamivel romo­
sabb, ám e falak is nagyrészt állnak az ablakok szintjéig (67. kép). Az építés
stílusváltó korszakára utal, hogy a diadalív még félköríves, a hajónak kőkere­
tes résablakai voltak (70. kép) és a nyugati oldal négykaréjos körablaka is a ké­
sei romanika emléke, viszont a támpillérek, a szentély sokszögű záródása és
persze a nyugati oldalnak a fal síkjából kissé előreugró csúcsíves kapuja már
gótikus. A déli oldalon tátongó szabálytalan nyílás helyén egykor valószínűleg
levő kaput építették be feltehetőleg a beregszászi katolikus templomba.

70
66. kép - A templomrom délnyugatról...
67. kép - ... és délkeletről
Die Klrchenruine von 5üdwesten... /
Southwestern vieív... ... und von 5üdosten /
... and southeastern view of the church ruins

71
 Kismuzsalyt és a templomot először 1566-ban a tatárok, majd 1657-ben a
lengyelek dúlták fel. Utóbbi idején a lakosság a közeli hegyek bányaüregeibe
rejtőzött el. 1831-ben ez egyik ilyen üregben csontvázakat találtak. A bejárat­
nál egy kardot tartó férfi feküdt, máshol férfiak és nők ülő vagy fekvő helyzet­
ben. A kései felfedezők számára a legmegrázóbb azonban az lehetett, hogy az
egyik kőpadon ülő nő csontvázát találták, mellette egy őt átkaroló térdeplő fér­
fi, karjában pedig gyermekcsontváz... A bejárat közelében levő kénkődarabok
arra utaltak, hogy kéngázzal fojtották meg a bemenekülteket... Kismuzsaly
életben maradt lakói aztán Nagymuzsalyra költöztek be, se a falut, se a temp­
lomot nem építették újjá.

68. kép -
Csúcsíves nyugati
kapu és félköríves
diadalív
Spitzbogenförmi­
ges Westportal
und
halbkreisförmiges
Triumphbogen /
Gothic u/estern
portal and
Fiomanesque
triumphal arch

11
69. Kép - Alkonyat

Sonnenuntergang / 5 unset

70. Kép - Résablak kőkerete

Steinrahmen eines
Schlltzfensters / Detail of
a Romanesque window

Kismuzsaly
Adatok
Puszta-templom, templomrom
Eredeti védőszent: Szt. Mihály
KIII-XIV. sz. fordulóján koragótikus
stílusban épül
1337 Szt. Mihály-templomként említik
1657 lengyel pusztítás, pusztulásnak
indul
Daten Data
Kirchenruine Ruined church
Schutzheiliger ursprünglich: Hl. Michael Patron saint originally: 5t. Michael
um 1300 frühgotischer Kirchenbau approx. 1300 early Gothic church
1337 als Hl. Michaelskirche 1337 mentioned as
erwähnt 5t. Michael church
1657 von Polen zerstört 1657 destroyed by the Polish
 Nagymuzsaly

71. kép - A falu feletti dombon álló templom a harangtoronnyal

Auf dem hlügel über dem Dorf stehende Kirche mit dem Glockenturm /
Church with beli tower 5tanding on the hill above the viliágé

Beregszász felől jövet a kismuzsalyi romtemplom után kevéssel az út bevezet

Magymuzsalyra, ahol az országúttól balra a falusi házak felett egy domb tete­
jén emelkedik a középkori templom (71. kép). Bár vannak korábbi elemei, a
jelenlegi épület a gótikus építészet jellegzetességeit mutató remekmű, amely
a XIV-XV. században épült (72-74. kép). Szentélye ennek megfelelően sok-
szögzáródású, a templom minden oldalán teljesen épek a támpillérek. Egyha-
jós kialakítású, szentélye pontosan olyan széles, mint a hajó, olyannyira, hogy
a külső kép alapján egyáltalán nem fedezhető fel, hogy hol megy át egyik a
másikba, bár ez a templombelsőben a diadalív alapján megállapítható.

74
 A szentélysokszög keletre néző oldalán kívülről jól látható az elfalazott
csúcsíves ablak. A természetes világítást a déli oldal három míves kidolgozású
gótikus ablaka adja. Ezek mindegyike mérműves, igen finom faragású és egy­
mástól teljesen különböző díszítésű (74. kép). Ezen az oldalon a szentély ma­
gasságában, az épülettől pár lépésre egy szerény kialakítású, szoknyás, hegyes
sisakú, a XVII. század közepén épült harangtorony áll (73. kép). Archív felvéte­
leken jól látható, hogy egykor teljesen zsindelyborítású volt. Rendkívül sajnála­
tos, hogy sisakját és a szoknyarészt átbádogozták, a farészeket nem túl sze­
rencsés módon átfestették, mivel így az építmény kifejezetten újszerűén hat.
Ha már a restaurálásnál tartunk: a templom szentélyének teljes falát termés­
kőlapokkal borították, amely a korhúség szerinti helyreállítás kívánalma szem­
pontjából nem volt szerencsés, ám ez legalább esztétikai szempontból nem
zavaró, sőt egészen szépen néz ki (74. kép).
A templomnak két bejárata van. Ezek közül az újabbik csúcsíves, egyszerű,
ám mégis igen szép kialakítású gótikus kapuzat, amely a déli oldalon egy fa-
tornácos előcsarnokban található (77. kép). A másik, amely a nyugati oldal

72. Kép - A templom délnyugatról

Die Klrche von Südwesten / Southeastern v/ew of the church

75
73. kép - A templom déli fala
és a harangtorony
Südliche Seite der Kirche
und der Glockenturm /
Southern wall of the church
and the bell tower

74. kép - Sokszögzáródású

gótikus szentély és mérműves ablak
Gotisches 5anktuarium
mit liafewerkfenster /
Polygonal Gothic sanctuary
with tracery window

76
 egyetlen dísze, viszont félköríves, vagyis még a romanika időszakának építési
jegyeit viseli magán (75. kép). Különösen szép vonalvezetésű, bélletes kialakí­
tású, ám nem nagyméretű kapuzat. Maga a nyugati homlokzat nem túl magas,
ám mégis kimondottan monumentális hatású. Ennek oka valószínűleg a fél­
köríves kapuzat relatív alacsonyságán kívül minden bizonnyal az a két oldalsó
támaszték, amely az oldalfalak meghosszabbításaként, lépcsős kialakítással
jócskán előrenyúlik (72. kép). „„ , ,
75. Kép - Nyugati Kapu a romanika időszakából

Romanisches Westportal / Romanesque western portal

77
 A templombelső lényegében egyterű, bár szerkezetileg itt is megtalálható
a külön szentély és hajó. Azonban az ezeket elválasztó félköríves diadalív ezút­
tal inkább jelzésszerű, olyannyira, hogy - elég meglepő módon - érdekes ívű
megoldással az oldalfalból indul (76. kép). Mind a szentély, mind a hajó kőbor­
dás boltozatú. Az előbbié egyszerű, zárókőbe összefutó, szép ívű boltozat, az
utóbbié viszont meglehetősen bonyolult bordázatú, címerpajzsos zárókövek­
ben végződő lefedés (78. kép).

76. kép - A diadalív és

a gótikus boltozat részlete
Details des Triumphbogens und
des gotischen Gewölbes /
Detail of the triumphal arch
and the Gothic vault

77. kép - Gótikus déli kapuzat

Gotisches Südportal / Gothic southern gate

78
 78. kép - Faragott zárókő a hajó boltozatáról

Geschnitzter 5chlu6stein lm Gewolbe des Schiffes /

Carved arch-stone from the vault of the nave

Magymuzsaly
Adatok
Református templom
Eredeti védőszent: Keresztelő 5zt. János
KIN. sz. félköríves nyugati kapu
XIV-XV. sz. épül gótikus stílusban, sokszögzáródású szentély,
mérműves ablakok
m\. sz. szoknyás harangláb

Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheilige ursprünglich: Ml. Johannes Patron saint originally: St. John the Baptist
der Täufer
13. Jh. romanisches Westportal 13"’ c. Romanesque western portal
14-15. Jh. gotischer Kirchenbau 1 4 _1 5 «i c Gothic church
17. Jh. ilolzglockenturm 17* c. wooden bell tower

79
 Mezővári
79. kép - Elfalazott gótikus kapu
Nicht benutzter gotisches Portal /
Gothic portal walled up
Mezővári
Adatok
Református templom
kV. sz. gótikus templom építése,
nyugati kapu
1593 reformátussá válik
1795 helyreállítás, barokk belső,
toronysisak
Daten
Reformierte Kirche
15. Jh. gotische Kirche, Westportal
1593 . wird reformiert
1795 Restauration, Borockinnere,
Turmhelm
80
A Tisza mellett fekvő Mezőváriba kevéssel
Nagymuzsaly után kell dél felé letérni az or­
szágúiról. Neve is arra utal, hogy egykori vára
Borsova vármegye jelentős erőssége volt. Ma
csak kis falu, bár néhány évszázada még a
szabad királyi városokhoz hasonló privilégiu­
mok illették polgárait. Temploma a XV. szá­
zadban épült gótikus stílusban. A későbbi át­
alakítások során csak a torony őrizte meg kö­
zépkori jellegét. Alsó részén egy befalazott
csúcsíves kapu látható (79. kép), a felsőbb
szinteken pedig eléggé különböző, résszerű
ill. itt-ott finom faragású kőkerettel ellátott
középkori ablakok maradtak meg. 1795-ben
a templombelső teljes barokk átalakításával
egyidejűleg négy fiatornyos, hagymasisakos
hatalmas barokk felsőrésszel látták el a tor­
nyot (80. kép). Egykori képek tanúsága sze­
rint zsindely borította, de látványos szépségét
a jelenlegi átbádogozottság se tudta elronta­
ni, nem úgy, mint oly sok kárpátaljai ruszin fa­
templomét.
80. kép - A középkori templomtorony a
látványos barokk sisakkal
Mittelaltericher Kirchenturm mit
sehenswertem Barockturmhelm /
Medieval church tower with its spectacular
Baroque steeple
Data
Reformed church
15m c. Gothic church, western gate
1593 becomes Calvinist
1795 reconstruction, Baroque,
interior, steeple
81
 Nagyborzsova

81. kép - Ősi körablak a

bejárat felett
Altes Kreisfenster über dem
Eingang / Old round window
above the entrance

82. kép - A templom délnyugatról

Die Kirche von 5üdwesten /
5outhea5tern view of the church

Nagyborzsova református
temploma az utcafront felől
először kételyt ébreszt kö­
zépkoriságát illetően, hi­
szen tornya és gótikus
kapuzata „rendellenes" mó­
don a keleti oldalon talál­
ható. Ez azonban 1830-ban
történt átépítés eredménye,
amikor a középkori szen­
télyt elbontották, a hajót ki­
bővítették, eléje romanti­
kus stílusú tornyot építettek
és áthelyezték ide a nyuga­
ti oldalról a csúcsíves kapu­
zatot (84. kép). Az ok az le­
het, hogy a nyugati hom­
lokzat eléggé beszorul a
környező kertek közé (82.
kép). Az egykori kapu elő-
reugró falmaradványa felett
négykaréjos koraközépkori
ablak látható (81. kép). A
déli oldalon feltárt gótikus
vállköves kapu és két
csúcsíves ablak (83. kép).

82
 amelyek befalazva, használaton kívül
vannak, egyértelművé teszi, hogy a
templom valóban „előírásszerűén",
keletek szentéllyel épült és szép ki­
alakítású gótikus épület volt. A temp­
lombelsőben középkori részlet nem
őrződött meg.

84. kép - Másodlagosan a toronyba épített

gótikus kapuzat
Sekundär in den Turm eingebautes
gotisches Portal / Gothic portal
built secondarily into the tower

83. kép - A középkori templom déli fala

Südliche Wand der mittelalterlichen Kirche /
5outhern wall of the medieval church

liagyborzsov/a
Adatok
Református templom
KV. sz. gótikus templom, csúcsíves
kapu, ablakok
1552 reformátussá válik
1830 hajót kelet felé bővítik, eléje
harangtorony
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
15. Jh. gotische Kirche, Portal, 15m c. Gothic church, gate,
Fenster windows
1552 wird reformiert 1552 becomes Сalvinist
1850 Erweiterung des Schiffes 1830 eastern extension of nave,
nach Osten, davor bell tower in front of it
Glockenturm

83
 Bene

85. Kép - A gótikus templom délkeletről

Qotische Kirche von Südosten / Southeastern view of the Gothic church

Nagymuzsaly felől megérkezve az egész településen át kell haladni, hogy meg­

találjuk Bene középkori templomát, amely a település szélén, a Borzsa folyó
közelében áll. Ez a falusi viszonylatban feltűnően nagyméretű templom gótikus
stílusban épült a XIV. század második felében (85. kép). Sokszögzáródású
szentéllyel építették (86. kép), amelyhez szélesebb és magasabb hajó csatla­
kozik, míg nyugatról középkori harangtorony zárja le. Támpillérek támasztják
meg a szentély sarkait, közülük azonban az egyik hiányzik. További támpillé­
rek erősítik a falat a szentélyt a hajótól elválasztó diadalívnél is. A hajó nyuga­
ti végének sarkainál ferde elhelyezésű támasztékot építettek és pontosan ilyen
irányú falerősítést kapott a torony alsó része is. Gótikus jellegre utalnak továb­
bá a falak csúcsíves ablakai is. Középkoriak a torony igen változatos kiképzé-

84
 86. kep - A sokszögzärödäsü szentely
Vieleckförmig abgeschlossenes Sanktuarium / Polygonal sanctuary

85
 sű kőkeretes ablakai is (87. kép), ame­
V lyek közül kiemelendő az északi to­
ronyfalban felül látható négykaréjos
körablak.
A déli és nyugati kapu elég jellegte­
len, annál szebb azonban a toronyaljból
a templomhajóba vezető hengertagos
kiképzésű gótikus kapuzat (88. kép).

87. kép - A torony középkori ablakai

Mittelaterliche Fenster des Turmes /
Medieval Windows of the tower

88. kép - A hajó gótikus kapuzata

Qotisches Portai des 5chiffes /
Qothic gate of the nave

86
 A templombelső kimondot­
tan világos és sajnos elég jel­
legtelen kifestésű. Diadalíve
csúcsíves és a templom mére­
teiből következően igen magas
(89. kép). A szentélyben kicsi,
egyszerű, csúcsíves szentség­
tartó fülke található. A régi le­
írások megemlékeznek a fes­
tett famennyezetről és a mész-
réteg alatt található freskókról,
ezekből azonban semmi sem
látható.

89. kép - Csúcsíves diadalív

Gotisches Triumphbogen /
Gothic triumphal arch

Bene
Adatok
Református templom
XIV/. 5Z. gótikus templom építése
1458 évszám az egyik toronyablakban
1670 javítás a lengyeldúlás után
1782 tűzvész, festett famennyezete elpusztul
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
14. Jh. gotische Kirche 14m c. Gothic church
1458 Jahreszahl in einem 1458 date inscribed in a tower
Turmfenster window
1670 Restauration nach der 1670 reconstruction after the
Zerstörung von Polen Polish destruction
1782 Brand, bemalte Holzdecke 1782 fire, painted wooden ceiling
geht zugrunde was destroyed

87
 Csetfalva
Beregszász felől Tiszaújlak felé haladva kevéssel Bene után van a letérő a Ti­
sza közelében fekvő Csetfalvára. Tudván, hogy mekkora értéket rejt e falu, az
elmúlt évek árvízi hírei között különösen fájdalmas volt vissza-visszatérően hal­
lani Csetfalva nevét. A faluban
még most is mindenfelé építkez­
nek, ami egyfelől az élni akarás
bizonyítéka, másrészt azonban
némi empátiával elképzelhető,
hogy micsoda borzalmas romhal­
maz lehetett itt a víz levonulása
után.
A középkori templom a falu
központi terén található. Már
messziről feltűnik csodálatosan
harmonikus arányú, rendkívül
magas és karcsú, négy fiatornyos,
fent galériás fa harangtornya
(91. kép). A minden részletében
fából készült tornyot 1796-ban
építették. Még elgondolni is ször­
nyű, hogy milyen veszélyben le­
hetett, amikor itt minden vízben
úszott. Monumentalitás és szép­
ség tekintetében az egész felső
Tisza-vidék legjelentősebb ilyen
típusú műemléke. A templom
nyugati homlokzata elé emelték,
így alsó része mindjárt a hajó elő­
csarnoka is (90. kép).
90. kép - A középkori templom
és fa harangtornya délről
Mittelalterliche Kirche und sein hölzerner
Glockenturm von Süden / Southern view of
the medieval church and its wooden beil tower

91. kép - Fából ácsolt harangtorony

Hölzerner Glockenturm / Wooden beil tower

88
89
 I

90
92. Kép - A templom a szentély felől
Die Kirche von Osten /
93. kép - A Kazettás famennyezet és a feltárt freskótöredéh
Eastern view of the church
Bemalte liolzdecKe und das entdeckte Freskenfragment /
Painted wooden ceiling and the uncovered fresco fragment

Maga a nem túl nagy méretű gótikus templom a leírások szerint a XV. szá­
zadban épült, bár ennek ellentmond például a csúcsíves ablakok kifejezetten
egyszerű kiképzése és a kelet felé levő kis körablak (92. kép). A sokszögzáró-
dású szentély és a hajó falát egyáltalán nem tagolják támpillérek. Annyira nincs
ilyennek nyoma, hogy talán nem is volt neki, ami akkor könnyen elképzelhető,
ha az épületnek korábban se volt nehéz kőbordás boltozata. A templom falán
emléktábla látható: „Móricz Zsigmorxd (1878-1942) Magyar író emlékére, akinek
édesanyja itt született, s népköltészeti gyűjtőútja során maga is járt Csetfalván".
A csetfalvi templom az igényes és szakszerű restaurálás szép példája is. A leg­
utóbbi munkálatok során eltüntették a kőporos vakolatot, amely annyira gyak­
ran borítja itt Kárpátalján templomok falát, pedig ezt a középkorban nyilván
nem alkalmazták. Ehelyett most hófehérre meszelt falakkal szikrázik a nap­
fényben az épület.
A templombelsőt építészeti szempontból a hajót a szentélytől elválasztó
csúcsíves diadalív uralja. Ennek a hajó felé eső falán nemrégiben több négy­
zetméteres felületen középkori, egyelőre azonosítatlan ábrájú falképeket tártak
fel (93. kép). Bár a kutatók tudják, hogy jóval nagyobb felületen vannak fres-

91
kók a vakolat alatt, egyelőre mindösszesen ennyi kerül restaurálásra, hogy ne
sértsék a falképábrázolásokat nem alkalmazó reformátusok érzékenységét.
Kár, mert milyen jó lenne, ha egy újabb jelentős freskóegyüttessel gazdagod­
na a magyar kultúra. További szép részlete a templomnak a szentségbeli
későgótikus, szamárhátíves szentségtartó fülke (94. kép).
Mindezt azonban nehezen van módunk észrevenni, ugyanis figyelmünket
rögtön a káprázatos szépségű festett kazettás famennyezet köti le, amely rend­
kívüli művészeti értéket képvisel, bár e műfajt a szakemberek mind a mai na­
pig hajlamosak értéke alatt kezelni.
A történelmi Magyarország területén többszáz kazettás mennyezetű temp­
lom található, elsősorban protestáns egyházak. Ugyanis a XVI. század során ro­
hamosan teret nyerő protestáns vallások mindegyike elvetette a hagyományos
templomdíszítést (freskók, szobrok), ám a lemeszelt falú épületek ékesítése
iránti igény természetesen megmaradt. A hitújítók egyik alapkijelentése, hogy
„térjünk vissza őseink romlatlan hitéhez" a magyarság körében különös jelen­
téstartalmat kapott: ez nemcsak a bibliai alapokhoz való visszatérést jelentet­
te, hanem az ősi, a népművészetben és a hagyományban azonban nagyonis
élő, jellegzetesen magyar, nemzeti kulturális kincsek új helyen való felhaszná­
lásának lehetőségét is. így váltak a XVI-XVIII. század folyamán a református és
az erdélyi unitárius templomok valóságos népművészeti remekművekké, a pa­
dok előlapjait, a papi székeket, a karzatokat és mindenekelőtt a fakazettás
mennyezeteket festették ki az ősi magyar motívumokat felhasználva elsősor­
ban növényi, kisebbrészt figurális ábrázolásokkal. A mennyezet bizony a
mennyország leképezését jelentette! Erősen szimbolikus képírás volt ez a ja­
vából, amit abban a korban
az egyszerű ember is meg­
értett, hiszen a népművé­
szetben megismerte az
alapmotívumokat. Aztán az
írásbeliség uralkodóvá vá­
lásával a jelentéstartalom
nagyrészt elfelejtődött, de
abból, hogy a mai kor em­
berének minderről való tu­
dása csökevényes, még

94. Kép - Későgótikus

szentségtartó fülke
Spätgotischer Tabernakel /
Late Gothic tabernacle

92
 95. és 96. Kép - Kazetták
a hajóból
Tafel aus dem Schiff /
Panels from the nave

nem következik, hogy le

kéne nézni e pompáza­
tos műalkotásokat, aho­
gyan azt számos szak­
ember teszi. A tudás hi­
ányát a bátrak beisme­
rik, ami az élet minden
területén szimpátiát éb­
resztő erény, az öntel-
tebbek azonban úgy
képzelik, hogy amit nem
tudok, az nem fontos,
sőt jelentéktelen. Ebből
következnek olyan kije­
lentések, amelyek a ka­
zettás mennyezeteink
kapcsán más népek
„mintakönyveiből" való
„másolgatást" emleget­
nek, elfeledkezve olyan
„apróságokról", mint a

93
 97. kép - Kazetta
a hajóból
Tafel aus dem Schiff/
Panel from the nawe

98. kép - „Én Asztalos

Lándor Ferencz tsináltam
Isten segedelme által"
Harne und Zeichen des
Malers der Holzdecke /
Flame and sign of
the painter of the
wooden ceiling

94
 99. és 100. Kép - Kazetták a szentélyből

Tafel aus dem 5anktuarium /

Panels from the sanctuary

mennyiségi adatok: szerte Európában alig van ilyesmi, a Magyar Királyság te­
rületén viszont többszáz templomban átlagosan 50-100 kazetta, amit ha ösz-
szeszorzunk, bizony tekintélyes számot kapunk. Aztán a minőség: éltek velünk
számosán erdélyi szászok, akik a templomaikban szintén alkalmaztak festett
kazettákat, azok azonban bizony tényleg csak a műkedvelő festegetés szintjét
képezik az akárcsak pár kilométerre levő székely falu kazettáihoz képest... A
magyar kazettakincset ugyanis mindenütt valami hihetetlen dinamizmus, rob-
banékonyság, összeszedettség, motívumgazdagság jellemzi, amire csak az
olyan művészek képesek, akik nagyon el akarnak mondani valamit!
Ha ezek a szavak általában igazak, akkor hangsúlyozottan azok itt Cset-
falván, ahol majd szétrobban az egész műalkotás a művészi indulattól. A hajó
1753-ban festett kazettái (95-98. kép) kivételes és szokatlan módon úgy he­
lyezkednek el, hogy sakktáblaszerűen követik egymást a világos (fehér és bar-

95
 101. kép - Az egykori szentély kazettás mennyezete
Holzdecke des ehemaligen 5anktuariums / Wooden ceiling of the former sanctuary

na) és sötét (majdnemfekete) alapszínű kazetták. Az 1773-ban kifestett szen­

télymennyezeten az alapszín a fehér (99-101. kép). Mindkét kazettacsoport
ugyanannak a mesternek a műve, aki a közeli Tákoson is remekművet alko­
tott: „Én Asztalos Lándor Ferencz tsináltam Isten segedelme által" (98. kép)
Csetfalván kizárólag növénymotívumos ábrázolások találhatók, nem úgy, mint
a másik kárpátaljai példán, a técsőin, amely e könyvben később részletesen
elemzésre is kerül.
A bemutatott református templom közelében nemrégiben épült fel a római
és a görög katolikusok által közösen használt modern templom, amelynek tor­
nya szinte kínálja magát a két torony együttes lefényképezésére (102. kép).
Megjegyzendő, hogy a templombelsőn csak fát alkalmaztak borító- és díszítő­
elemként. Különösen lenyűgöző a faragott papi szék. Az pedig remek ötlet,
hogy létrehoztak egy spanyolfalszerű, jelképes ikonosztázt, amelyet a görög
katolikus mise alatt kinyitnak, a római katolikus alatt összecsuknak. Ennyire
egyszerű, ha van megértés...

96
 102. kép - Tornyok játéka és
a modern katolikus templom
Spiel der Türme und die
moderne katholische Kirche /
Trichy towers and the modern
Catholic church

Csetfalva
Adatok
Református templom
XV. sz. gótikus stílusban épül, torony nélkül
XVI. sz. reformátussá válik
XVIII. sz. felújítások
1753 hajó kazettás mennyezete
1773 szentély kazettás mennyezete
1796 fa harangtorony a nyugati homlokzat elé
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
15. Jh. gotische Kirche ohne Turm 15m c. Gothic church without tower
16. Jh. wird reformiert 16№ c. becomes Calvinist
18. Jh. Restaurationen 18m c. reconstructions
1753 holzdecke des Schiffes 1753 wooden ceiling of the nave
1773 holzdecke des Sanktuariums 1773 wooden ceiling of
1796 holzturm vor die the sanctuary
westliche Fassade 1796 wooden tower in front
of the facade

97
 Tiszaújhely
Tiszaújhely a
Nagyszőlős felől
a Tiszaújlakra
vezető országút
mentén fekszik.
Temploma is
közvetlenül az
út mellett áll.
Egyenes záró-
dású szentélye,
a keleti fal kis
körablaka kora-
középkori ere­
detre utal (105.
kép). Sajnos az
ablaknyílásokat
később átalakí­
tották, nagyon
szép gótikus al­
kotás azonban a
toronyaljból a
templomba ve­
zető gótikus ka­
puzat (104-105.
kép). A temp­
lombelsőben
igen hangsúlyos
a csúcsíves dia­
dalív, egyébként
azonban más
középkori érték
nem látható.

103. kép - A templom kelet felől

Die Kirche von Osten / Eastern view of the church

98
 104. kép - Csúcsíves kapu és diadalív

Gotisches Portal und Triumphbogen /

Gothic portal and triumphal arch

105. kép - Gótikus kapuzat

Gotisches Portal / Gothic portal

_________ Tiszaújhely__________
Adatok
Református templom
1220 Újhelyi Jusztinia építteti
KIV-XV. sz. gótikus templom építése
1600 reformátussá válik
Daten Data

Reformierte Kirche Reformed church

1220 gebaut von Jusztlnla Újhelyi 1220 built by Jusztinia Újhelyi
14-15. Jh. gotische Kirche 14-15th c. Gothic church
1600 wird reformiert 1600 becomes Calvinist

99
 Tiszabökény
Tiszabökény Tiszaújlak felől
közelíthető meg. A faluban
közvetlenül a templom mellett
halad ez az országút. Az épü­
let minden megmagyarázha­
tatlanul megkapó szépségét
felvonultatja Árpád-kori építé­
szetünknek, különösen akkor,
ha alkonyati aranyló napfény­
ben tekintünk rá (107. kép). A
romanika korára utal az egye­
nes záródású szentély (108.
kép), a valószínűleg megna­
gyobbított, ám mégiscsak fél­
köríves ablakok, az aligcsúcs-
íves diadalív a templombelső­
ben valamint az előreugró
nyugati kapuzat (106. kép). Ez
a kapuzat kissé aszimmetri­
kusra sikeredett, amely - ha
lehet - még bájosabbá teszi az
egész építményt. A templom
különálló kis harangtornya
nem régi: az 1960-as években
építették.
106. Kép - Aszimmetrikus nyugati kapuzat

Tiszabökény Asymmetrisches Westportal /

Asymmetrical western gate
Adatok
Református templom
XIII-XIV. sz. épül, romanika és gótika
1960-as évek jelenlegi fa harangtorony
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
13-14. Jh. Kirchenbau, romanisch 13-14m c. church, Romanesque
und gotisch and Gothic
1960er Jahre heutiger hölzerner 1960s present wooden bell tower
Glockenturm

100
107. kep - A templom es harangtornya
Die Kirche und sein Glockenturm /
The church and its bell tower
108‘ k®P
~ Az eSVenes zärödä5Ü S2enfe'V felöl
Vom gerade abgeschlossenen Sanktuarium /
From the straight closed sanctuary
101
 Akli
nagyszőlőstől délre, csak kis
utakon át megközelíthető he­
lyen található Akii. XV. századi,
torony nélküli temploma góti­
kus építészetünk minden
szépségét felvonultató remek­
műve (110. kép). Harmonikus
arányú, sokszögzáródású
szentéllyel, támpillérrendszer-
rel, a déli oldalon finom fara-
gású, változatos mérműves
ablakokkal (111. kép), a nyu­
gati oldalon pedig kis védőte­
tő alatt szamárhátíves, fino­
man, ám mégis igen markán­
san faragott későgótikus ka­
puzattal rendelkezik (109.
kép). Szentélye hálóboltoza­
tos, címeres és emberfejes
konzolokkal, a diadalív csúcs­
íves, a sekrestyeajtó szintén
gótikus.

109. kép - Szamárhátíves

Akii későgótikus nyugati kapu
Adatok Spätgotisches Westportal /
Református templom Late-Gothic western gate
kV. sz. gótikus templom építése
1540 reformátussá válik
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
15. Jh. gotische Kirche 15m c. Gothic church
1540 wird reformiert 1540 becomes Calvinist

102
110. Kép - A templom és a harangtorony délnyugatról
111. kép - Gótikus
Klrche und Glockenturm von 5üdwesten / részletek sokasága
Southwestern view of the church and the bell tower
Gotische Details / Gothic details

103
 Csepe
Azért az mégiscsak megdöbbentő, hogy Magyarország, vagyis a Kárpát-me­
dence egyes részein milyen hihetetlen sűrűséggel következnek egymás után
a szebbnél szebb kis középkori falusi templomok. A trianoni demarkációs vo­
nal Nagyszőlős alatt, a Tiszától délre egy sorvadásra ítélt patkót hozott létre.
Ráadásul szétválasztott egy szerves egységet, hiszen a Szamos és a Tisza kö­
zötti rész a jelenlegi határ túloldalán is legalább ugyanilyen gazdag műemlé­
kekben.
Csepe e patkónak nagyjából a közepén található. A település központjában
emelkedik a bájos gótikus templom. Bár egyes adatok korábbi templomról is
tudnak, a jelenlegi épület 1480 körül épült és nagyon szépen mutatja e

112. Kép - A gótikus templom a szentély felől

Die gotische Kirche von Osten / Eastern view of the Gothic church

104
 113. kép - Mérműves ablakok
Mafewerkfenster / Tracery windows

114. kép - Síremlék a templom előtt

Grab vor dér Kirche /
Tomb in front of the church

későgótikus kor jellegzetességeit

(112. kép). A sokszögzáródású
szentély támpillérrendszere ma is
teljesen ép. A valamivel szélesebb
templomhajó nyugati oldalán, a
sarkokon további támpillérpár ta­
lálható. A templomkülsőnek két­
ségtelenül legszebb díszei a vak-
mérműves gótikus ablakok (113.
kép). Utóbbi érdekes sajátság,
ugyanis a szépen kifaragott-ki-
mélyített mérművek ezúttal áttö-
retlenül, „vakon" tekintenek alá.
Sajnos az ablakok osztóbordái hi­
ányoznak, ám ez szinte semmit

105
 115. kép - Gótikus diadalív és szentélyboltozat
Gotisches Triumphbogen und das Gewölbe des 5anktuariums /
Gothic triumphal arch and the vauit of the sanctuary

se von le a szépségükből. Amit viszont itt kimondottan szerencsétlen megol­

dás, az a tetőzet. Egészen olyan, különösen a szentély felől, mintha csak sap­
kaként a fejére biggyesztették volna, annyira nem illeszkedik az épület vonalá­
hoz. Ráadásul még át is bádogozták, ami már önmagában is elég riasztó lett
volna...
A nyugati oldal legfőbb ékessége minden bizonnyal a szamárhátíves, len­
dületes vonalú későgótikus kapuzat volna (116. kép). Azonban ez elé odaépí­
tettek egy egyébként elég takaros, fából ácsolt kapuvédő épületet (114. kép),
ami önmagában az időjárástól való védelmet is szolgálja, ám ez még nem ok
arra, hogy tetőzetkiképzésével lényegében eltakarja e kapuzat különösen lát­
ványos felső részét.
E nyugati homlokzattól pár lépésre meglehetősen jellegtelen fa harangláb
áll. Amellett viszont egy nagyon archaikus hatású, a tetején díszvázával ékesí­
tett klasszicista emlékoszlop húzódik meg, amelyet a környékbeli birtokos csa­
lád, a Fogarassyak két tagja, „Fogarassi Beniamin s unokája a szelíd Berta"
emlékére állítottak 1848-ban (114. kép).
A templom belsejében a szentélyt a hajótól csúcsíves diadalív választja el.
A legfőbb látványosság az egykori szentély bordás csillagboltozatú, lendületes
vonalú boltozata (115. kép).

106
 116. kep-
A kesögötikus
kapuzat 6s
a templombelso
5patgotisches
Portal und die
Kircheninnere /
Late-Gothic portal
and the interior of
the church

Csepe
Adatok
Református templom
XII-XIII. 5Z. első templom építése
1480 körül mai gótikus templom
1848 a Fogarassy család klasszicista emlékoszlopa
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
12-13. Jh. erste Kirche 12-13m c. first church
um 1480 heutige gotische Kirche approx. 1480 present Gothic church
1848 klassizistisches Grab von 1848 tomb of the Fogarassy
der Familie Fogarassy family

107
 Feketeardó
Még 2002-ben is szívszorító látvány végigmenni Feketeardó főutcáján, hiszen
a falu az elmúlt évek árvizeiben szinte teljesen elpusztult. Házromok, az egy­
kori házak köré a környékbeli szokásnak megfelelően acélszerkezetre felfutta­
tott lugasok összenyeklett tartószerkezetei a pusztulás emlékei, a sok már be­
vakolt vagy még vakolatlan téglafal az újrakezdés mutatói.
A település központjában található középkori templom a környékbeliektől
eltérően római katolikus. Félköríves szentélye a legrégebbi, még a XIII. század­
ban, a romanika időszakában épült (118. kép). XIV. századi hajója és XV. szá-
117. kép - Két mérműves
gótikus ablak a déli oldalon
Zwei gotische Maßwerkfenster
an der südlichen 5eitenwand /
Two Gothic tracery windows
on the southern side

118. kép - A templom a félköríves

szentély felől
Die Kirche mit dem halbkreisförmigen
5anktuarium / The church with
Romanesque sanctuary
119. kép - Monumentális, gótikus
nyugati kapuzat
Gotisches Westportal / Monumental
Gothic western portal

108
109
120. Kép - Koronát hozó angyal (részlet)
Krone bringender Engel (Ausschnitt) / 121. kép - Az északi fal freskói
Ange/ 5ringing a crown (detail) Fresken an dér Mordwand /
Frescos of the northern wall

110 I
 122. Kép - Töredékes
jelenet a felső sorból
Fragment aus der oberen
Reihe / Fragment from
the upper row

zadi nyugati tornya gótikus. A déli oldalon mind a szentély, mind a hajó falán
találhatók mérműves, osztott gótikus ablakok (117. kép). A templomkülső leg­
főbb dísze azonban a monumentális hatású, kifejezetten mély bélletes gótikus
kapuzat (119. kép). Amint már eddig is láttuk, a kárpátaljai középkori templo­
mokon hihetetlenül nagy számban maradtak meg egyszerűbb vagy gazdagabb
díszítésű csúcsíves kapuzatok, azok közül azonban talán a legjelentősebb ez a
feketeardói. A lezáró timpanonrészben nem maradt nyoma középkori faragvá-
nyoknak. Itt jelenleg Horváth Anna, beregszászi képzőművész öt darabból álló
alkotása látható, amely nagyon szépen rímel a középkorban szokásos Uralko­
dó Krisztus-kompozíciókra.
A XIX. században sokáig fedetlenül om­
ladozó templomot újraboltozták. A temp­
lombelső legfőbb értékei a főoltár melletti
gótikus ülőfülke (123. kép) mellett az észa­
ki fal két sorban elhelyezkedő, XV. századi
gótikus freskói (121. kép). A falképek rend­
kívül jó állapotúak, igen finom rajzolatúak,
színgazdagok, vagyis gótikus festészetünk
kiemelkedő emlékei, bár az ábrázolt szemé­
lyek és jelenetek azonosítása meglehetősen
nehézkes. Deschmann Alajos XIX. századi
leírásokat idéz az alábbiak szerint: „az alsó
mezőben Szent László, Mária előtt térdeplő ki­
rály, Szent Antal, Szent Margit, Szent Lajos,

123. kép - Főoltár, mellette gótikus ülőfülke

(fotó: K.5.)
Hauptaltar, daneben gotische Sitznische /
Main altar and a Gothic sedile

111
124. kép - 5zt. Ilona kezében a megtalált Szent Kereszttel
hl. helene mit dem gefundenen heiligen Kreuz /5t. Helena with the Holy Cross found
125. és 126. kép - Szentek a falmező alsó részén
Heiligen an dem unteren Teil der hordwand / Saints on the lower part of the northern wall

112
Szent Ágnes, Szent Ilona és Szent család, a felső mezőben Krisztus az ap
genezáreti tavon és Krisztus keresztelése". Alul, a diadalív mellett valóban láth
egy térdeplő alak, aki felett egy angyal száll koronával a kezében (120. kép). A
térdeplő mögötti, bárdot tartó alakot azonosíthatták Szt. Lászlóként. Ha ez így
van, akkor ez akár Háromkirályok imádása jelenet is lehet, amelyben a ma­
gyar szent királyok megjelenítése egyáltalán nem példátlan, hiszen a vasi
Veleméren is így szerepel. Elképzelhető azonban a tévedés, hiszen a bárdon
kívül semmi se utal királyalakra. A leírás sorrendjében nyugat felé haladva Mar­
git, Lajos, Ágnes és Ilona
portréi épek (124-127.
kép), Szt. Ilona közülük a
kezében tartott kereszt
miatt egyértelműen azono­
sítható (124. kép). A felső
sor képeinek felső része
sajnos teljesen elpusztult.
Balra a keresztelési jelenet
elképzelhető: a központi
alak könnyen lehet a meg-
keresztelkedő Jézus (122.
kép). Jobboldalt nagyon
nagy jóindulattal akár tó­
nak is láthatjuk a vöröses
mezőt, a partján látható fe­
hér lepelszerűség azonban
meglehetősen kérdéses,
hogy mi lehet.
127. kép - Szent
Feketeardó Heilige / Saint
Adatok
Római katolikus templom
Védőszent: 5zt. Rozália
XIII. 5Z. szentély, romanlka
XV. sz. gótikus hajó és torony, freskók
1754 Ismét katolikussá válik
XIX. sz. sokáig fedetlenül áll
Daten Data
Römisch-katholische Kirche Roman Catholic church
Schutzheilige: hl. Rosalia Patron saint: 5t. Rosalia
13. Jh. romanisches 5anktuarlum 13№ c. Romanesque sanctuary
15. Jh. gotisches Schiff, Turm, 15№ c. Gothic nave and tower,
Fresken frescos
1754 wird wieder katholisch 1754 becomes Catholic again
19. Jh. steht lange ohne Dach 19th stands long without roof

113
 Szőlősgyula
A templom gó­
tikus stílusban
épült a XV. szá­
zadban sok-
szögzáródású
szentéllyel, a
szentély és a
hajó sarkain
támpillérekkel
(128. kép).
Mind a hajó,
mind a szen­
tély déli olda­
lán változatos
kialakítású, fi­
noman faragott
mérműves ab­
lakok sorakoz­
nak, amelyek
még itteni vi­
szonylatban is
kimagaslóan
szépek (129.
kép). A nyugati
homlokzat
előtt a eset-
falvihoz hason­
lóan magas,
négy fiatomyos
fa harangto­
rony állt, ahogy
az a templom­
ban egy hábo­
rú előtti rajzon
még látható.
128. Kép - A gótikus templom délkeletről
Die gotische Kirche von 5üdosten / Southeastern view of the church

114
Azonban villám csapott bele, helyreállí­
tását a kommunista diktatúra nem en­
gedte, 1955-ben viszont annyira veszé­
lyessé vált, hogy sajnos le kellett bonta­
ni. A templombelső világoskék és fehér
színű. A diadalívre a legutóbbi felújítás­
kor olyan drapériafestés került, amely
nem túl szerencsésen színházi kulisz-
szát varázsol elénk (130. kép). A XIX.
században errefelé e festés elég divatos 129. kép - Mérműves ablakok
volt, Técsőn megmaradt példáját épp a
Ma&werkfenster / Tracery windows
legutóbbi felújításkor meszelték le.
A hajót és a szentélyt 1752-ben ill. 130. kép - Templombelső
1793-ben készült motívumos festésű a gótikus diadalívvel
kazettás mennyezet fedte, amelyet Kircheninnere mit dem
azonban 1977-ben rossz állapotára hi­ gotischen Triumphbogen /
vatkozva borítólapokkal fedtek és Interior with the Gothic triumphal arch
egyenkékre festettek. (Ha már a gyüle­
kezet sajnálatos módon nem tartott
igényt rá, ez még mindig a jobbik meg­
oldás, mert így legalább megőrződik
egy későbbi restaurálásig...)

________ Szőlősgyula___________
Adatok
Református templom
Eredeti titulus: Krisztus teste
KV. 5Z. gótikus templom építése
1580 reformátussá válik
1752, 1795 festett kazettás mennyezet,
jelenleg eltakarva
1938 a harangtoronyba villám csap
1955 harangtorony lebontása
1977 új fa harangláb
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Titel ursprünglich: Leib Christi Title originally: Corpus Christi
15. Jh. gotische Kirche 15"’ c. Gothic church
1580 wird reformiert 1580 becomes Calvinist
1752, 1793 bemalte holzdecke, 1752, 1793 painted wooden ceiling,
zur Zeit bedeckt now covered
1938 Blitzschlag in den Turm 1938 tower hit by a lighting
1955 Abtragung des Turmes 1955 tower pulled down
1977 neuer hölzerner Glockenturm 1977 new wooden bell tower

115
 Nagyszőlős

131. kép - nagyszőlős látképe (fotó: Kovács 5ándor)

Ansicht von Nagyszőlős / View of Nagyszőlős
132. kép - A templom délnyugatról
Die Kirche von Südwesten / 5outhwestern view of the church

Magyarország legkisebb vármegyéjének, Ugocsának székhelyén, nagyszőlősön

a város eredeti rangjának megfelelő monumentális templom a település lát­
képét (131. kép) és a központban igen hosszan elnyúló főteret egyaránt ural­
ja. Az épület egyhajós, ennek megfelelően meglehetősen keskeny, alig 10 mé­
ter szélességű, amihez képest kb. 50 méteres hosszúsága feltűnő. Ahogy ma­
gában áll a főtéren árbocként kiemelkedő nyugati tornyával kifejezetten zász­
lóshajóra emlékeztet (135. kép). Sorsa, mit annyi templomé a kommunisták
Szovjetuniónak nevezett rémállamában: gyári raktárként használták. A római
katolikusok csak az enyhülő diktatúra időszakában, 1989-ben kapták vissza.
Azóta szépen restaurálták, így mai szemmel szerencsére már hihetetlennek tű­
nik e borzalmas közelmúlt. Az meg kimondottan reménykeltő, és nyilván az
itteni ferences missziónak is köszönhető, hogy a vasárnapi szentmisén annyi­
ra megtöltik a hívek, hogy egy részüknek csak a kapun kívül jut hely (134. kép).

i
116
117
 133. kép - A nyugati torony

Westlicher Turm / Western tower

134. kép - Vasárnap egészen megtelik

e hatalmas templom
Am Sonntag wird diese riesige Kirche voll /
On Sundays this big church is full of people

118
 135. Kép - A hatalmas méretű templom dél felől

Die monumentale Kirche von Süden / Southern view of the monumental church

Bár az épület egy része még a XIII. századi részleteket mutatja, a templom
mai formájában XIV. századi gótikus építészetünk emléke. A sokszögzáródású
szentélyt és a magas oldalfalakat látványos támpillérrendszer tagolja. A szen­
tély és a déli hajóoldal ablakai koragótikusak, csúcsívesek, mérművek itt nem
maradtak meg. A nyugati homlokzatot az alul négyzetes, feljebb azonban
nyolcszögletes harangtorony uralja (132. kép). A torony keskeny, ám szépen
faragott ablakai az alsó szinten csúcsívesek, a második emeleten azonban fél­
körívesek (133. kép). A tornyot 1900-ban még barokk hagymasisakkal ábrázol­
ták. A jelenlegi csúcsos, a monumentalitást nagyban növelő sisak pár évvel ké­
sőbb készült és mindenképpen igen szerencsés változtatásnak tekinthető. A
torony alatt csúcsíves kapuzat található, felette püspöki címer és mindegyik
látható oldalon körbefutva fogazatos díszítés, amely fehérségével szépen ki­
emelkedik a vakolat sárga alapszínéből (136. kép).
A templom kapuiról feltétlenül külön említést kell tennünk, hiszen számos­
ság és szépség szerint egyaránt kiemelkedők. A déli oldal hajóba nyíló kapu­
zata (137. kép) nagyon gazdagon tagolt és finom metszésű, pálcafaragásai alul

119
136. kép - A nyugati
kapu feletti címer
Wappen über dem
Westportal / Amis above
the western portai

137. kép - Gótikus

kapuzat a déli oldalon
Gotisches Portal an der
südlichen 5eitenwand /
Gothic portal on the
Southern side

120
csavart lábazatban végződnek
(139. kép). Legalább ennyire
látványos a déli homlokzatnak
az a befalazott kapuja, amely
egykor a szentélybe vezetett. A
nagyon jó minőségű termés­
kőből emelt kapuzat jócskán a
fal síkja elé ugrik. Oszlopbélle-
tes kialakítású, felül félköríves
átmenettel, amely azonban
feljebb szamárhátíwé alakul
és végül egy kis fiatornyocs-
kában végződik (138. kép). Az
északi hajófal elfalazott kapu­
zata esztétikai szempontból
138. kép - A déli oldal elfalazott
középkori kapuja
Nicht benutztes mittelalterliches Por­
tal der südlichen 5eite / Walled up
mediewal portal of the Southern s ide

139. kép - Finoman faragott

oszloplábazatok
Fein geschnitzte Säulensockel /
Finely carved stylobates

121
 talán nem vetekedhet a déliekkel, ám jelentősége annál nagyobb: félköríves
záródása a mellette levő, ma is használatos, egymástól szabályos távolságra
eső, szintén félköríves résablakokkal együtt (140. kép) egyértelműen bizonyít­
ja, hogy e falrész már a XIII. században, a romanika időszakában is állt. A meg­
maradt részek és nagyszámú hasonló templomunk alapján szinte magunk elé
tudjuk képzelni az Árpád-kori elődöt. Érdekes építészeti részlet a hajó észak-
nyugati sarkát támasztó robosztus ív, amelyet statikai problémák miatt a XIX.
században építettek (134. kép).
A templombelső szintén számos párját ritkító szépséget rejt, bár belül az
épületet a XVIII. században újraboltozták és jelentősen átépítették. Utóbbi
azonban szerencsére nem rontja lényegesen az összképet. A terméskövekből
faragott gótikus diadalív a templomtérnek majdnem a közepén található (141.
kép), vagyis a középkori szentély - szokatlan módon - lényegében ugyanolyan
hosszú, mint maga a hajó. Kétoldalt, az amúgy is gazdagon tagolt diadalív al­
sóbb részein rendkívül finom faragványtöredékek, ívindítások maradtak meg
(142. kép), az egykori, kőből faragott szentélyrekesztő maradványai. Ezek a
szép csonkok is egyértelművé teszik, hogy itt Nagyszőlősön Magyarország
egyik legszebb ilyen építménye állhatott. A szentélysokszögben, az oltártól

140. kép - Az Árpád-kori első templom kapuja és résablakal az északi oldalon

Romanisches Portal und Schlitzfenster der ersten Kirche an der nördlichen Seitenwand /
Romanesque portal and windows of the first church on the northern side

122
 141. kép - Templombelső
Klrcheninnere / Interior of the church

123
 jobbra hármas tagolású, finom faragá-
sú gótikus papi ülőfülke látható (143.
kép), balra pedig hatalmas szentségtar­
tó fülke, amely felül timpanonnal és ké­
toldalt későgótikus fiálékkal díszített
(144. kép). Ha mindehhez még azt is
hozzátesszük, hogy a korábbi leírások
lappangó falképekről is tudósítanak,
már semmi kétségünk sem lehet, hogy
Kárpátalja talán legjelentősebb templo­
mában állunk.
Érdekes fintorai vannak azonban a
történelemnek. Ugyanis a hitújítás so­
rán a reformátusok birtokába került
templom ugyan 1690-ben ismét katoli­
kussá vált, azonban a történelem
viszontagságai következtében annyira
lehanyatlott az egyházközség (és nyil­
ván a város is), hogy a közeli Fancsika
falu fiókegyházává vált és ez az aláren­
deltségi állapot csak 1863-ban szűnt
meg újra...
142. kép - A
diadalív részlete
Detail des
Triumphbogens /
Detail of the
triumphal arch

143. kép -
Ülőfülke
a szentélyben
5itznlsche lm
Sanktuarium /
5ed//e in the
sanctuary

124
 144. kép - Gótikus szentségtartó
Gotisches Tabernakel / Gothic tabernacle

nagyszőlős
Adatok
Római katolikus templom
Eredeti védőszent: nagyboldogasszony
Jelenlegi titulus: Jézus mennybemenetele
Kill. sz. első templom, romanika
XIV. sz. gótikus építés,
főfalak eredetiek
XVIII. sz. újraboltozás
XIX. sz. támív az északnyugati
oldalon
1900 körül mai csúcsos toronysisak
1959-89 gyári raktár
Daten Data
Römisch-Katholische Kirche Roman Catholic church
Schutzheilige ursprünglich: Jungfrau Maria Patron saint originally: Blessed Virgin Mary
Titel zur Zeit: Himmelfahrt Jesu Present title: Ascension of Christ
13. Jh. erste Kirche, romanisch 13m c. first church, Romanesque
14. Jh. gotische Kirche, Hauptmauer 14th c. Gothic church,
sind in Originalform erhalten original main walls
18. Jh. neues Gewölbe 18m c. new vault
19. Jh. Strebepfeiler an der 19m c. buttress on the
nördlichen Seitenwand northern side
um 1900 heutiger Turmhelm approx. 1900 present steeple
1959-89 Lager einer Fabrik 1959-89 factory warehouse

125
 Salánk
Salánk református temploma a XIV.
században épült (145. kép), de az év­
századok viharai a középkori jellegét
eléggé elvették. A XVI. és a XVIII. szá­
zadban egyaránt leégett, 1657-ben len­
gyelek rabolták ki és gyújtották fel, a
XIX. század elején bővítették. Masszív
tornya a keskeny résablakaival és a sar­
kokhoz elhelyezett támasztékokkal
azonban még szépen emlékeztet a kö­
zépkori formákra. Négy fiatornyos, he­
gyes sisakban végződik, amelynek
szépségét ezúttal még a bádogborítás
se tudja elvenni (146. kép).
A templom tágas belsejében az
északi karzaton a következő felirat ol­
vasható: „II. Rákóczy Ferencz fejedelem
salánki országgyűlésének és utolsó itt tar­
tózkodásának emlékére -1711. febr. 11-18
/ Halála 200 éves évfordulóján, 1935. ápr.
8-án."
145. kép - A templom délnyugat felől
Salánk
Die Kirche von 5üdwesten /
Adatok Southwestern view of the church
Református templom
Eredeti védőszent: Mindenszentek
XIV. sz. vége gótikus stílusban épül, 146. kép - A középkori harangtorony
torony középkori
1789 tűzvész Mittelalterlicher Glockenturm /
1821, 1936 bővítés keletre és északra Medieval belfry
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheiligen ursprünglich Allerheiligen Patron saint originally: All Saints
Ende 14. Jh. gotische Kirche, End of 14th c. Gothic church,
Turm mittelalterlich medieval tower
1789 Brand 1789 fire
1821, 1936 Erweiterung nach 1821, 1936 extension to east
Osten und Morden and north

126
127
 Huszt
A város központjában, kis dombon emelkedik Huszt gótikus erődített templo­
ma, amely már 1524-ben vagyis hat évvel Luther Márton fellépése után refor-
málttá vált az akkori plébános, Huszti Lovász Tamás vezetésével és így Magyar-
ország egyik legelső protestáns gyülekezetének számít. A templomot masszív
erődfal vette körül, így az épület egyúttal védelmi funkciót is elláthatott. A mai
fal egy része még eredeti, azonban másik részét a szovjet kommunisták 1960-
ban mondvacsinált városrendezési okokból elbontatták. Ehelyett később sze­
rényebb méretekben és a templomhoz az eredetinél közelebb kőfalat építet­
tek, így most ismét teljes a fal. A középkori állapothoz hasonlóan ma is két be­
járata van: az egyik délnyugaton, a másik a keleti oldalon (147-148. kép).
Maga a vártemplom a XIV. századi gótikus építészetünk szép példája. Szen­
télye sokszögzáródású, négy sarkánál támpillérek erősítik. A hajó a szentélynél
valamivel szélesebb. A falakat keskeny csúcsíves, mérművek nélküli ablakok
tagolják. Nyugat felé az épületet a
XV. századi harangtorony zárja le.
1861-ig a toronynak hegyes,
négy fiatornyos sisakja volt. A je­
lenlegi csúcsos megoldás jóval
egyszerűbb, de szintén nagyon
harmonikusan illeszkedik a góti­
kus külsőhöz.

147. kép - A vártemplom keletről

télen... (fotó: K.5.)
Die Kirchenburg von Osten im Winter... /
Eastern view of the church in winter...

148. k<\> - ... és nyáron

... und im Sommer / ... a,' ' in summer

128
129
130
149. Kép - Gótikus
nyugati kapuzat
Gotisches
Westportal /
Gothic western
gate

150. kép -
A nyugati kapuzat
részlete
Detail des
Westportals /
Detail of the
western gate

Itt a nyugati oldalon a

torony aljában ismét párat­
lanul szép, gazdagon tagolt
gótikus kapuzatot találunk
(149. kép). Az oszlopos jel-
legűen megfaragott kövek
kifejezetten mély hatású,
bélletes kapuzatot hoznak
létre. Az oldalsó részt a fel­
ső összefutó ívtől vízszin­
tes, díszítetlen, teljesen
egyszerű faragás választja
el oszlopfejezetek helyett
(150. kép). A déli oldalon
szintén található egy jóval
egyszerűbb kialakítású gó­
tikus kapuzat (151. kép).

151. kép - Gótikus déli kapu

Gotisches 5üdportal /
Gothic Southern gate

131
 152. Kép - Isten báránya magyar zászlóval
a boltozat zárókövén (fotó: K.5.)
Lamm Gottes mit ungarischer Fahne auf dem
Schlußstein des Gewölbes / Agnus Dei with
Hungarian flag on the arch-stone of the vault

153. kép - A diadalív és a hajó

boltozata a szentélyből
Triumphbogen und das Gewölbe des Schiffes
vom Sanktuarium / Triumphal arch and the
vault of the nave from the sanctuary

A templombelső szin­
tén jól megőrizte gótikus
jellegét. A hajót egyszerű
szerkezetű kőbordás bolto­
zat zárja le (153. kép). A
hajót és a szentélyt csúcs­
íves diadalív választja el. Az
egykori szentély kőbordá­
zata lényegesen látványo­
sabb és mívesen faragott
zárókőben fut össze (154.
kép). A dombormű az Isten
Bárányát ábrázolja a szo­
kásos kompozícióban zász­
lóval együtt (152. kép). A
kékes tónusú, csillagokkal
teleszórt vakolatfestésből
szinte kiugrik e színesre
festett zárókő, abból is kü­
lönösen a piros-fehér-zöld-
re festett zászló.

132
 154. kép - A szentély gótikus boltozata
Huszt
Gotisches Gewölbe des 5anktuariums /
Adatok Gothic vault of the sanctuary
Református templom
Eredeti védőszent: 5zt. Erzsébet
KIV. sz. gótikus templom építése
1455 későgótikus mai alak
1524 reformátussá válik
1595 erődfal
KVI. sz. erődfal kapui
1861 fiatornyok eltávolítása
1960 kommunisták az erődfal egy
részét elbontatják, később
kisebb kőfal
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
Schutzheilige ursprünglich: hl. Elisabeth Patron saint originally: 5t. Elizabeth
14. Jh. gotische Kirche 14th c. Gothic church
1455 heutige spätgotische Eorm 1455 present late Gothic form
1524 wird reformiert 1524 becomes Calvinist
1595 Festungsmauer 1595 fortress wall
16. Jh. Portale der Festungsmauer 16“1 c. gates of the fortress wall
1861 Vereinfachung der Turmspitze 1861 simpification of the steeple
1960 die Kommunisten lassen 1960 part of the fortress wall
einen Teil der Festungsmauer pulled down by the
abtragen, später kleinere communists, later smaller
Steinmauer stone wall rebuilt

133
 Visk

155. Kép - A fallal Körülvett templom nyugatról

Die ummauerte Klrche von Westen / Western v/ew ofthe church surrounded by wall

Visk Máramaros vármegye öt koronavárosának legnagyobbika volt egykor, bár

ma egy kissé félreeső városka. A Tisza egyik holtágára épült utcában, kicsit ne­
hézkesen megközelíthető a reformátusok kezében levő gótikus templom. Erő­
dített templom (155. kép), amelynek magas kőfala teljesen zárt kört alkot ma
is. Egyetlen bejárata délnyugaton található a templomtól délre levő XVIII. szá­
zadi szoknyás, galériás, magas csúccsal épített harangtorony közelében
(157. kép). Mind e bejáratnak, mind a toronysisaknak a fedését az elmúlt évek­
ben a bádogot megszüntetve, a hagyományoknak megfelelő fazsindelyre cse­
rélték vissza. Ezzel ez a két részlet együtt kimondottan hangulatos, festői lát­
ványt nyújt.
A XIX. század közepén készült rajzok az erődített templomot még fazsin­
dely tetővel és négy fiatomyos, galériás toronysisakkal ábrázolják. E sisakot a
későbbiek során lényegesen leegyszerűsítették és az egész tetőzet bádogfe-

134
 156. Kép -
A templomkert dús
növényzete
(fotó: K.5.)
Pflanzen im
Kirchengarten /
Plants in
the churchyard

dést kapott. Ez sajnos a

rendkívül szép és harmoni­
kus egységet képező
műemlékegyütteshez mél­
tatlan, az egyetlen olyan
elem, amely az esztétikai
élményt rontja. Reméljük,
hogy folytatva a fent leírta­
kat hamarosan itt is helyre­
áll a kívánatos régi állapot.
Maga a templom a XIV.
században épült kora­
gótikus stílusban. Erre utal­
nak a hajó déli és északi ol­
dalának szinte résszerű,
ám már csúcsíves ablakai.
A hajóhoz képest a sok-
szögzáródású szentély kes­
kenyebb, alacsonyabb. Sar­
kait négy támpillér erősíti,
amire szükség is volt,

157. kép - A harangtorony és

templomkert bejárata
Glockenturm und Eingang des
Kirchengartens / Bell tower and
the entrance of the churchyard

135
 hiszen egyértelmű, hogy egykor a bolto­
zata kőbordás volt. További két átlós el­
helyezésű támpillér támasztja a hajó
nyugati sarkait. A szentély nagyméretű
ablakait később átépítették, csak a két-
osztásos, halhólyagos mérművű déli ab­
lak mutatja az eredeti gótikus stílust
(159. kép). Az északi oldalon szeré­
nyebb, a déli oldalon kissé gazdagabb
kidolgozású csúcsíves kapu van. A temp­
lom legszebb bejárata azonban a nyuga­
ti: oszlopbélletes kialakítású, lendületes
függőleges vonalvezetésű, kimondottan
mély hatású, csúcsívben összefutó mo­
numentális gótikus kapuzat (160. kép).
Kétoldalt az oszlopfejezetek ugyan motí­
vumokkal nem díszítettek, ám mégis na­
gyon szépen emelik az összképet.

158. Kép - Téli láthép a templommal

(fotó: K.5.)
Ansicht mit der Kirche im Winter /
View with the church in winter

159. kép - A templom

délkeletről gótikus ablakkal
Die Kirche mit gotischem
Fenster von 5üdosten /
Southeastern view of
the church with Gothic window

136
160.Kép - A mívesen faragott, monumentális gótikus nyugati kapuzat
Schön geschnitztes, monumentales gotisches Westportal /
Carved, monumental Gothic western gate

137
 A templombelsőben a gótikus stílus emléke a magas csúcsíves diadalív
(161. kép). Az egykori szentélyben jelenleg orgonakarzat található, amelynek
mellvédje miatt lentről nem látható az épület legszebb képzőművészeti értéke,
két kimondottan gazdag faragású gyámkő (162-163. kép). Ezek a gótikus bol­
tozat kőbordázatának indítókövei voltak. Az egyiken egymásba fonódó indázat-
ból kiinduló tölgylevelek és makkok, a másikon szőlőfürt és szőlőlevelek látha­
tók. Jelenleg az egykori szentélyt fehére mázolt síkmennyezet fedi.
A hajónak azonban népies rokokó stílusú festett deszkamennyezete van
(164. kép). A latin nyelvű felirata szerint ,A riyitra megyei Valdból való nemes
Váli Antal 47 éves korában festette az egész mennyezetet, 1789. év augusz­
tusában fejezte be". Bár még ugyanabban a korban vagyunk, e mennyezet
nem az ősi magyar
motívumok sokasá­
gát üdvtörténeti
rendszerbe foglaló,
négyzetes osztású
festett famennyeze­
tek mintájára készült
(pl. Csetfalva, Técső).
E mennyezetek motí­
vumai azért felfedez­
hetők (pl. csillag, ma­
darak), ám az egész
a técsőihez hasonló
mély jelentéstarta­
lom felől a dekorati-
vitás irányába ment
el (165-166. kép).
Igaz, abból a szem­
pontból kimondottan
látványos. A közép­
pontban stilizált ko­
ronás, barokk kerete-
zésű körben az an-

161. kép - Templombelső

a csúcsíves diadalívvel és
a famennyezettel
Kircheninnere mit
gotischem Triumphbogen
und Molzdecke /
Interior with the Gothic
triumphal arch and the
wooden ceiiing

138
162. és 163. kép -
A szentély egykori
boltozatának faragott
gyámkővei
Geschnitzte Tragsteine
des ehemaligen
Gewölbes im
Sanktuarium / Carved
consoles of the former
vault of the sanctuary

139
 164. Kép - A festett famennyezet
a Kommunizmus után helyreállított
magyar címerrel
Die bemalte Molzdecke mit dem nach
dem Kommunismus restaurierten
ungarischen Wappen / The painted
wooden ceiling with the Hungarian arm
restaurated after the communist era

165. kép - Madárkák a famennyezeten

Vögel von dér holzdecke /
Birds from the wooden ceiling

140
gyalos-koronás egyesített magyar címer látható. Pontosabban: látható újra...
Ugyanis a magyargyűlölő szláv kommunisták idején le kellett mázolni és he­
lyette mindössze egy kék
körlap díszelgett. Azután az
elmúlt években nem az
eredetit állították helyre a
lemázolás eltávolításával,
hanem köralakúra vágott
borítólapra festették újra a
címert és rögzítették a
mennyezethez.
A XIX. században Ró-
mer Flóris azt írja, hogy az
1867-es meszelés előtt az
északi falon még XV. száza­
dinak datált freskók látha­
tók (Ádám és Éva az alma­
fával, Jézus mennybeme­
netele). A közelmúltbeli ki­
sebb falkutatás e freskók
létezését szintén megerősí-

166. kép - Csillagmotívum

Visk a famennyezetről

Adatok 5tern von dér Holzdecke /

Star from the wooden ceiling
Református templom
XIV. 5z. gótikus templom építése
XV. sz. jelenleg lemeszelt freskók
1657 II. Rákóczi György
országgyűlése itt
1717 tatárok felgyújtják,
33 évig fedetlen
XVIII. sz. különálló fa harangtorony
1789 festett famennyezet
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
14. Jh. gotische Kirche 14th c. Gothic church
15. Jh. Fresken (zur Zeit unter Verputz) 15”' c. frescos (now under plaster)
1657 5itz der Landversammlung hier 1657 session of the Diet here
1717 angezündet von Tataren, 1717 burnt by the Tatars,
33 Jahre lang ohne Dach 33 years long without roof
18. Jh. allein stehender hölzerner 18th c. wooden bell tower
Glockenturm standing alone
1789 bemalte holzdecke 1789 painted wooden ceiling

141
 Técső
167. kép - Az Árpád-kori templom
délkeletről
Romanische Kirche von Südosten /
5outheastem view of
the Romanesque church

A Tisza-parti Técsőn, az egykori

öt máramarosi koronaváros egyi­
kében a főtéren áll a református
templom, amely a )ÜII. század­
ban, a kései romanika időszaká­
ban épült (167. kép). Erre a
templombelső félkörös diadalíve,
az egyenes záródású szentély és
annak keleti résablakpárja utal. A
hajó a szentélynél szélesebb, déli
oldalán egyszerű csúcsíves kapu
és ablak is látható. Négy fiator­
nyos, bádogsisakos, sajnos kőpo­
ros vakolatú tornyát 1810-ben
emelték.
A templombelsőben a szószéket - kevésbé gyakori megoldásként - a kele­
ti fal elé helyezték. A templombelső a XIX. században színházteremre emlékez­
tető kulisszafestést kapott (168. kép), amelyet a diadalívre festett széthúzott
drapéria csak erősített. A kétségtelenül látványos kialakítás azonban templom­
hoz semmiképpen nem illő, így ezúttal nem tekinthető értékvesztésnek, hogy
az elmúlt évek felújítása során az egészet fehérre meszelték (169. kép). Ma
büszkén mutatják be azt a nemzeti színű lobogót, amely a padláson vészelte
át a magyarellenes kommunista diktatúrát.
A szentélyt bordás keresztboltozat fedi. Falkutatása alapján bizonyos, hogy
a vakolat alatt középkori freskók lappanganak. A templom legnagyobb értéke
a hajó festett kazettás famennyezete (170. kép), amelynek 1748-ban készült
168 eredeti kazettája az egész hatalmas magyar kazettakincs egyik legössze­
tettebb jelentéstartalmú, leggazdagabb motívumkincsú együttese (könyvünk
következő fejezetében olvasható Pap Gábor művészettörténész elemzése e fa­
mennyezetről). Sajnos a közelmúltban elég szerencsétlenül kezdték el a fa­
mennyezet felújítását, de aztán egy a szőlősgyulaihoz hasonló megoldással ta­
lán sikerült átmenteni nagy részüket egy későbbi alapos restaurálásig.

142
 168. és 169. kép - A félkőríves diadalív
Técső a templom felújítása előtt és után
Adatok Romanisches Triumphbogen vor und nach
Református templom der Restauration / Romanesque triumphal
XIII. sz. épült a tatárjárás után, arch before and after the reconstruction
romanika
1546 reformátussá válik
1748 felújítás, bővítés, festett
kazettás mennyezet
1810 torony
XIX. sz. vége függönyfestés a diadalívre
1905 megmenekült nemzeti lobogó
Daten Data
Reformierte Kirche Reformed church
15. Jh. romanische Kirche 13th c. Romanesque church
1546 wird reformiert 1546 becomes Calvinist
1748 Restauration, Erweiterung, 1748 reconstruction, extension,
bemalte holzdecke painted wooden ceiling
1810 Turm 1810 tower
Ende 19. Jh. Vorhangbemalung auf das end of 19th c. curtain painting
Triumphbogen on the triumphal arch
1905 von den Kommunisten 1905 Hungarian flag saved from
gerettete ungarische Fahne the communists

143
170. kép - A técsői festett kazettás famennyezet
Die bemalte holzedecke in Técső / The painted wooden ceiling in Técső

144
 Tűnődések
a técsői mennyezet alatt
Szöveg: Pap Gábor
Fotók: Horváth Zoltán György

Haladjunk az ismerttől - az ismerni vélttől! - az ismeretlen felé! „Kánaáni kö­

vetjárás" - ezen a néven emlegeti a művészettörténeti szakirodalom azt az áb­
ratípust, amelyen két kalapos férfi hatalmas szőlőfürtöt cipel, már akár az Or­
mánságban bukkanjanak föl az ilyenfajta képek (Patapoklosi), akár a Számos-
háton (Csenger), akár itt, a kárpátaljai Técsőn (171. kép). Az utóbbi két tábla
egyébként annyira közel áll egymáshoz a rajzi sajátosságok tekintetében is,
hogy könnyen ráismerhetünk az azonos mesterkézre. Az ószövetségi téma­
ürügy mögött azonban mélyebb, a szakrális évkörben jól modellezhető tanul­
ságcsoport húzódik meg. Az ilyen irányú megközelítésben ugyanis két, meg­
szólalásig hasonló férfiú az Ikrek-tulajdonságok szabályszerű megjelenítőjének

145
 171. kép

számít. A vállukon átvetett rúd, a maga középső kipúposodásával, a Mérleg-tu­

lajdonságoké. A képmező leghangsúlyosabb formaeleme viszont kétségkívül a
kettős közepén terpeszkedő óriás-szőlőfürt, a Vízöntő hagyományos képjele. A
másik két „levegős" (a levegő őselemével telített) jegy-képviselet szemmel lát­
hatólag az ő jelentését hivatott kiemelni, keretbe foglalni. Tehetik, hiszen ők
ketten a Vízöntő-hónap rész-egységei, szaknyelven szólva dekanátusai. A há­
rom dekanátus - a „kicsi", azaz 365-366 napos év menetében ezek így követik
egymást: Vízöntő, Ikrek, Mérleg - mozgástendenciáit nehézségek nélkül leol­
vashatjuk a hátulsó, a kisebbik alak kéztartásának összesített nyomvonalából.
A tengely-szerepű rúd túlsó végén pedig ugyan miféle mozgásdiagram bonta­
kozhat ki a „fejesebb" figura karjaiból? Természetesen a Vízöntővel szemközti
Oroszláné. Mintha ez a viselkedés-tendencia irányítaná - modern szakszóval:
vezérelné - az egész díszes Vízöntő-menetet.
Aggodalomra legfeljebb az adhat okot, hogy az Ikrek férfi-párosának a fe­
jén hangsúlyos fekete Mérleg-jelek formázzák a kalapokat. Az ilyen jelzések
népművészetünkben - és a vele egy nyelven beszélő festett templomi mennye­
zetkazettákon - arra szoktak figyelmeztetni, hogy a szóban forgó fejfedő vise­
lője vaskalapos gondolkodású. Mindenesetre képünkön éles határvonalakkal
választódik el egymástól a fej (a szellemiség hordozója), a felsőtest (a lelkiség
szálláshelye) és az övön aluli részek (a testiség képviselete). Az Ikrek esetében

146
a lelkiség definíciószerűen Szűz-tulajdonságokkal telített - innen a szoknya­
szerűség, illetve a lepel harang-alakja belső tagolásában pedig jellegzetes
kétféleséget figyelhetünk meg. A hátsó, kisebb alak mellén párhuzamos vonal-
ka-sor fut végig, a társáén viszont egymást folyamatosan keresztező kígyóvo­
nal. A „Vízöntő-paradoxonnak" nevezett, kozmikus és üdvtörténeti szempont­
ból egyaránt páratlanul fontos jelenség szellemes megjelenítését gyaníthatjuk
ebben a kettősségben. A nevezett téridő-egységnek ugyanis - egyedülállóan az
évkörben - az a jellegzetessége, hogy a rendelkezésünkre álló négydimenziós
téridő-készletet nem a szokványos módon, három tér- és egy idő-dimenzióra
váltva alkalmazza, hanem mind a négy kiterjedési lehetőséget téri összetevő­
re váltja be. Az így előálló kétszer két térdimenzió azután két szétlökődő,
egyenként kétdimenziós síkhullámra bomlik, amelyek - önálló idő-kiterjedé­
sük nem lévén - a szomszédos két jegy-érvénytartamra, a fialakra, illetve a
Bakra terülnek rá. így áll elő a képünkön megjelenített (az Ikrek Szűz-lelkisé­
ge által hordozott) kétféle mozgástendencia, amelyik a precessziós „nagy Nap­
év" nagyságrendjében elől járó Halak világhónap esetében a keresztező, a há­
tul kullogó Bak esetében az egyező folyásirányt időszerűsíti a Vízöntő síkhullá­
mai részéről.
Miért fontos mindezt megidézni egy református templom mennyezetén?
(Nekünk pedig felismemi-tudatosítani a szertartások során.) Azért, mert a té-
csői kazetták készülése idején éppen ez a jelenségsor képezte - és képezi ma
is - a mindennapi élet keretét. Nevezetesen: a Halak világhónapjában járva a

172. Kép

147
 173.kép

Vízöntő ide átható síkhulláma éppen a keresztező mozgástendenciáját érvé­

nyesíti velünk szemben, míg magának a Halaknak a futásirányát természetsze­
rűen az alapvető mozgásiránnyal megegyezőnek tapasztaljuk a kereken 26000
„kis" évből álló precessziós „nagy" évben. Mármost keresztyén szóhasználattal
a Halak-Vízöntő együtthatásnak ez a sajátságos évköri helyzete úgy jellemez­
hető, hogy míg a Halak egyező léttendenciái a jézusi magatartásban nyilatkoz­
nak meg szembetűnő módon, addig a Vízöntő egyidejű keresztező áramlata a
krisztusi-ban. A Jézus-Krisztus-i kettős természetű, mégis széttéphetetlenül
egységes életviteli modell a Jordánban történt megmerítkezéssel (jellegzetes
Vízöntő-létmozzanat!) teljesedett ki, és a keresztség „sákramentumában" idé-
ződik meg nemzedékről nemzedékre az „őseink még romlatlan hitéletét" re­
formáló, újjá-alakító gyülekezetekben, a Kárpát-medencében újra legalizált
módon és keretek között a XVI. század dereka óta. Ennek a „még romlatlan hit-
élet"-nek, illetve a XVI. századtól a XIX. századig folyamatosan kimutatható új­
jáéledésének ékesen szóló tanúbizonyságai a Kárpát-medence-szerte tízezres
nagyságrendben pompázó, a magyarok lakta területeken kifejezetten ősho­
nosnak mondható - máshol ezidőtájt már tetten érhetetlen képírás formarend­
jében fogalmazó templomi mennyezetkazetták. Köztük is kiemelt súllyal és je­
lentőséggel a técsői festett kazettás mennyezet ábrái, Felsőbányái Asztalos Já­
nos munkái 1748-ból.

148
 A Halak-Vízöntő együtthatás nyomról-nyomra végigkövethető a técsői
mennyezetkazettákon. Az „öt halas" tábla (172. kép) például félreérthetetlenül
közli velünk, hogy a halak pikkely-készlete az imént látott óriás-szőlőfürtből Ta­
gozódott ki. Különösen a keresztező léttendenciák - közös határoló vonallal
összekapcsolt - képviselőin figyelhető meg a szőlőszemekkel való kitöltöttség
mozzanata. A bogyók pikkelyesedése kétirányú fejlődést biztosít a Halak tér­
idő-keretén belül az állati (értsd: állapot-szerű) létnek. Egyik irányban a szélső
- a precessziós hónapban bemenetinek számító - dekanátus Skorpió-tulajdon­
ságai felé mozdul el a Halak-képlet (173. kép). Ilyenkor szembetűnően meg­
nyúlik a farokrész, és így a pikkelyes test fokról-fokra átalakul halból kígyóvá.
Nóta bene: a Kígyó a Skorpió keleti alakváltozata, márpedig festett templomi
mennyezetkazettáink éppúgy a keleti Állatöv szereplőit alkalmazzák a szakrá­
lis év egyes szakaszainak jelölésére, mint a hazai népművészet hímzett, fara­
gott, írókázott ábrái, vagy népköltészetünk szöveges emlékei. Az elkígyósodott
halak orr-része azután megnyúlik, sőt szélső esetben ormányszerűen vissza is
kunkorodhat. Ilyenkor már a szemközti - az évkörben a Skorpióval szembe
eső, azaz ennek testi vonatkozásait megjelenítő - Bika- (keleti nevén: Disznó­
vagy Elefánt-) tulajdonságok jelentkezésének lehetünk tanúi.
A fejlődés másik vonulata az elefántfókák fejtípusát állandósítja a Halak
szabályosan pikkelyezett és körvonalazott testén (174. kép). Innen a (Kecske­
fejű, azaz a szemközti Bak-tulajdonságok irányából vezérelt) Rák-dekanátus, a

174. kép

149
 175. kép

Halak középső rész-egysége felé vezet az út. A kétféle irányultság találkozása­

kor viszont a busa fejű, kígyótestű, két lábon járó Sárkány születésének lehe­
tünk tanúi. Ez a csodalény a Halak-világhónap záró Halak-dekanátusával - a
Vízöntő-paradoxon értelmében - együtt futó Mérleg-dekanátus keleti jelzőálla­
tát idézi elénk, szerepének megfelelő súllyal és külalakkal.
De ne vágjunk a dolgok elébe! Először vizsgáljuk meg, milyen esélyeket
biztosít a kibontakozásra az emberi szellemiségnek ez a világhónap a maga
tiszta, keveretlen érvényesülése esetén (175. kép). Ilyenkor a hal-testből egye­
nesen a szemközti Szűz téridő-egység virágkoronás szellemisége nyomakodik
elő, az éppen csak feslő lelkiség pedig - a jellegzetes páros kartartás tanúsá­
ga szerint - a pontosan ide illő Ikrek-tulajdonságokat foganatosítja. Más hely­
színeken - például a szilágylompérti református templom mennyezetén - ha­
sonló helyzetben a névfelirattal is azonosított Jónás prófétát találjuk, akit az
írástudóktól szorongatott Jézus egyetlen érvényes jelként testált az akkori (és
mai) „bűnös és parázna nemzedékre". He felejtsük el: a Halak a Vénusz-exaltá-
ció (erőben-lét) téridő-színe az évkörben! Az érzéki csábítások csapdájából
csak az emelkedett, tiszta (szűzies) szellemiség mentheti ki az embert ebben
a kísértésektől nyüzsgő világhónapban.
Két érdekes mozzanatra kell még felfigyelnünk ábránk vizsgálata során.
Mindkettő a vele szomszédos „Kánaáni követjárás" kazetta irányából közelítve
tűnik jelentősnek. Az első magának a szomszédságnak a ténye, pontosabban
az ebből közvetlenül adódó - a szó szoros értelmében vett - fordulatok. Ugyan­

150
 176.kép

is egyszerre
kétféle értelem­
ben: fent-lent,
illetve jobb-bal
vonatkozásban
is radikális for­
dulat követke­
zett be a „kö­
vetjáráshoz"
képest. Egyet­
len közös moz­
zanat maradt a
kétféle mozgás-
rendszer kö­
zött: az, hogy
mindkét eset­
ben profil né­
zetben látjuk az
irányító szelle­
miség ember-
szabású képvi­
selőit. Azaz
egyik ábra sem
kiteljesedett
létfokozatok
hordozóit állítja
elénk, hanem
olyan lény-típu­
sokat, akik egy­
előre csak út­
ban vannak
egyéni lét-lehe­
tőségeik kitelje­
sítése felé.
A „hal-szabású" létezés innen két irányban bontakozik tovább a técsői
mennyezeten. Az egyik út a farok, a másik a fej irányába vezet, és mindkettő a
skorpiósodás végkifejletét ígéri az összetett - haltestú, emberfejű - lény nyak-,
illetve mell-vonala alatti testtájak számára. Ha a fej útmutatását követjük, ak­
kor hatodik lépésben (az innen számított hatodik táblán) érjük el azt a fokoza­
tot, ahol újra elénk bukkan a - most már jócskán el-skorpiósodott - haltestű
lény (176. kép). Érdekes metamorfózisnak lehetünk itt tanúi. Az alapábra a

151
visszacsapódó hegyes farok tanúsága szerint határozott Skorpió-jellegzetessé­
geket mutat, a képmező két felső sarkában pedig az évkörben éppen szembe
eső Bika-jegy félbevágott almára emlékeztető képjele igazolja vissza felisme­
résünket. Ugyanakkor a két oldalra egyensúlyozva kitámasztó lábak a sárká-
nyosodás irányába mozdítják el a képletet, a pikkelyes testből felül kitüremke-
dő és mindjárt két irányba szétáradó vörös kutya(?)-fejek pedig a Sárkánnyal
(Keleten ez a csodás lény a mi Mérleg-jegyünk képviselője!) szemközti Kos Zo-
diákus-mezejébe vezetnek át bennünket. Ha mármost megfordítjuk az olvasás
sorrendjét, azt találjuk, hogy az éppen Skorpió-fokozatában leledző Halak-tu-
lajdonságrendszer a szemünk láttára gyúrja magába a megelőző Kos-időszak
utolsó, még virulens, de már ellobbanó félben lévő „kutyaságát". (Nóta bene: a
Kutya a Kos keleti megfelelője!) Nos, a Jézus születése körüli kozmikus - egy­
szersmind üdvtörténeti -
fordulat éppen ilyen jelleg­
zetességeket mutat, ha a
precessziós „nagy Nap-év"
keretében szemléltetjük.
Ekkoriban ugyanis a Kos-vi-
lághónap záró Kos-dekaná-
tusa fokról-fokra adja át a
helyét a rá következő Halak­
hónap kezdő Skorpió-deka-
nátusának. Az előbbinek a
testiségét a Mérleg-Sár­
kány, az utóbbiét a Bika
(Keleten a Disznó) tulajdon­
ságai határozzák meg.
Ha a korábbiakban
elemzett hal-emberünktől
most nem a feje, hanem a
farka irányában tájékozó­
dunk tovább, három kazet­
tával odébb megint érdekes
rokon-ábrára bukkanunk
(177. kép). A pikkelyes test
itt is félreismerhetetlen
Skorpió-jellegzetességeket
árul el, ámde ami (vagy aki)
kibújik belőle, az a női sza­
bású lény szellemiségét te­
kintve Bika-képviseletnek

177.Kép

152
 tekinthető. A kerekded, szembenézetű fej, a lángoló koronával együtt szabá­
lyos Bika-jelet rajzol elénk. Hogy azonban végső soron a Halak-világhónap
Skorpió-dekanátusáról van szó, azt a „bikaság" felé vezető úton fölsejlő Szűz­
jellegzetességek árulják el, a hozzájuk lelki síkon definíció-szerűen kapcsoló­
dó Ikrek-vonzatokkal. (Lásd a nőalak függőleges párhuzamosság felé elmoz­
duló kartartását!) A Vízöntő-paradoxon ismeretében azután további fontos
részleteket is leolvashatunk ábránkról. A Halakon átömlő Vízöntő-síkhullám
(pikkelyek!) jelenségével fentebb már találkoztunk. A precessziós Halak-világ­
hónap dekanátus-sorrendjében araszolgatva az egymást átfedő kétféle jegy­
tulajdonság pontosan úgy bontódik tovább, ahogyan „sellő"-képünk mutatja.
Az indító Skorpió-dekanátus a Vízöntő hasonló nevű dekanátusával fut párhu­
zamosan („bogyókkal" teleírt, kígyózó Skorpió-test!), a középső Rák-dekanátus
az Ikrekkel (a „sellő" jobb kezében tartott téglavörös alakzat a Rák-tulajdonsá­
gok egyik legismertebb évköri hordozójának, a „pelikánnak" a test-formáját
előlegezi!). Az egész világhónapot és annak záró Halak-dekanátusát egyszerre
megidéző halleány esetében viszont önnön szellemi kisugárzása, a Mérleg-jel­
ként is értelmezhető korona idézi az utóbbi nevén nevezett Mérleg-dekanátust.
Hogyan jutunk el a precessziós „nagy Nap-évben" a Kos világhónapjából a
Halakéba - ezt láttuk már. Milyen kifutási lehetősége adódik az emberségnek ez
utóbbi téridő-egységben, ha a farka útmutatását követi - ezen a feladványon is
túl vagyunk. A kétféle folyamat gyújtópontjában a Halak kötöttségeiből szabadul­
ni vágyó szellemiség erőfeszítésivei szembesülhettünk. Ha a kísérlet sikerül - hal­
lottuk -, akkor a cethalból új életre támadó Jónás példázata rajzolódik elénk, ez
a képjel azonban csak lehetőség, illetve ígéret formájában jelentkezik a técsői
mennyezeten. (Egyebütt, például Szilágylompérton vagy Krasznán, annál direk-
tebb módon!) Ha az Ószövetség - és csakis az Ószövetség - tanulság-rendszeré­
re akarjuk felépíteni a kegyelem korának életviteli stratégiáját, nem mondhatunk
többet, tartalmasabbat, mint amit és ahogyan Jézus felmutatott hallgatóságának
a maga Jónás-példázatával. Csakhogy Ő farizeusokhoz és írástudókhoz szólott.
Ezeknek elég volt annyit megtudni ég és föld titkaiból - azt sem volt könnyű meg­
emészteniük! -, hogy van élet a halál után, és hogy ennek záloga az őszinte bűn-
bánat, valamint a másokért, szélső esetben ellenségeinkért is önként vállalt áldo­
zat. Hogy a Hal(ak) gyomrából való kiszabadulás után mi a teendőnk? Más szó­
val: hogy miként kell úrrá lennünk a korunk kínálta adottságokon, miután felsza­
badultunk zsarnokságuk alól? Erre a kérdésre szemmel láthatólag nem az Ószö­
vetségben, hanem a maga ősvallási képzet-körében találta meg a felvilágosító
példát a XVIII. század técsői gyülekezete. Innen indult égi útjára sárkányon lovag­
ló garabonciásunk, hogy - küldetése szerint - egyszerre serkentse és irányítsa a
létalapjául szolgáló világhónap-tulajdonságokat (178. kép). A szőlőszem-pikke­
lyekkel telezsúfolt óriás-hal természetesen ezúttal is a róla elnevezett időszak tel­
jességét, egyszersmind záró dekanátusát testesíti meg, sárkánnyá válása folytán
pedig a Halak-Mérleg együtthatás kockázatokkal terhes közegét, amelyen úrrá
lenni - ez valóban nem mindennapi képességeket és felkészültséget igényel.

153
 178. kép

De hát mit Keres - kérdezhetnénk - a sárkányt regulázó garabonciás diák

egy református templom mennyezet-kazettáján? Nos, úgy látszik, ennek a val­
lásfelekezetnek - ahol más felekezetekkel együtt szerepelt egy-egy települé­
sen, ott általában ezt nevezték „magyar vallásnak" - a templomai tovább őriz­
ték az ún. „szentistváni térítés" előtti ősvallás elemeit, mint a többiek. A gara­
bonciás egyébként egy négylépcsős beavatási menet első állomását képviseli,
és mint ilyen, az évkörben az Ikrek téridő-állomásán mozgósul. (A további be­
avatási fokozatok: a tudósé a Szűzben, a táltosé a Nyilasban, a megváltóé a Ha­
lakban.) És valóban: sárkányt sarkantyúzó, kalapos, csizmás legénykénkkel
legutóbb a „Kánaáni követjárás" kazetta-ábrájának Ikrek-fokozatán találkoz­
tunk. Ilyenként, azaz a Halak-időszak középső, Rák-dekanátusával együtt futó,
a Vízöntőn belül ugyancsak középütt meghúzódó Ikrek-dekanátus képviselője­
ként teljesen jogszerűen irányítja hát ezúttal is éppen innen, a „kellő középről"
a Halak-korszak végkifejletét.
Eddig a kazetták függőleges, illetve vízszintes oldalvonalai mentén keres­
tük a formai tekintetben rokonnak mutatkozó ábrák tartalmi összefüggéseit a
técsői mennyezeten. Most lássunk egy átló menti kapcsolódást! Elöljáróban
nem árt annyit tudatosítani magunkban az ilyenfajta kapcsolatokról, hogy míg
az előbbiek (az oldalakkal párhuzamos mozgáspályák) azonos létsíkban jelent­
kező minőségeket kötnek össze, addig az átlók mindig különböző létsíkok kö­
zött teremtenek összeköttetést. Ezek szerint nyugodtan kijelenthetjük: a „peli­
kán" létalakulat itt látható két megnyilatkozás-módja, az „önfeláldozó", illetve

154
az „önző-számító" - minden külsődleges hasonlóság ellenére - nem azonos
létsíkban működik a teremtett mindenségben.
A látszat mindenesetre valóban megtévesztő. Hiszen az ívesen visszahajló
„hattyúnyak", a madár begye felé irányuló, illetve azt éppenséggel fölsebző
csőrrel - mindez, seregnyi analógia egybehangzó tanúsága szerint a fényben
leggazdagabb nyári napfordulós időszak képjele a népi faragásokkal, hímzé­
sekkel, írókázott díszítésekkel egy nyelven beszélő XVI-XIX. századi magyaror­
szági „mennyező" művészetben. Márpedig ez a mozzanat kétségtelenül jelen
van mind a két „pelikános" kazettánkon. Csakhogy... Mielőtt azonban részlete­
sen számba vennénk a különbségeiket, azt is észre kell vennünk, hogy a „peli­
kánokat" összekötő egyenes átfut azon a kazettán, amelyik már a „sellős" vo­
nalrendszernek is csukló-eleméül szolgált. Úgy látszik, valóban kulcsfontossá­
gú képről van szó ebben az esetben, amely egyrészről az evilági létezés kitün­
tetett irányai (fej-, illetve farok-irány), másrészről az ezek által meghatározott
létsík és a túlvilág között biztosítja az átmenetet. Ugyanakkor: míg az átló men­
tén közvetlenül szomszédos vele az egyik „pelikán"-figura, addig a hosszabb ol­
dala mentén meg - amint azt korábban már láttuk - a „Kánaáni követjárás" il­
leszkedik hozzá. Ilyen formán e három kazettából újabb és töményebb három­
szög-alakzat rajzolódik ki, amelynek sarokpontjául ezúttal a Vízöntő-problema­
tikát dekanátusi bontásban elénk tálaló „követjárás" szolgál. A három ábra kö­
zött azonban további sajátságos összefüggés is megfigyelhető. A „követek" és a
„halember" - mint már láttuk -, fejtől-lábtól elrendezésben helyezkednek el
egymáshoz képest, és a haladási irányuk is ellentétes (konkrétan: széttartó). A
„pelikán" a „követekkel" egy irányba halad ugyan, de hozzájuk képest fejre állít­
va. Ugyanő a „halemberrel" fent-lent tekintetében megegyezik, viszont szembe
fordulnak egymással. Az életviteli lehetőségek fő irányai ennél változatosabban
aligha sorakoztathatok egymás mellé három szomszédos kép esetében.
De most már igazán ideje rátérnünk a „pelikános" kazetták részletkérdései­
nek boncolgatására. Kézenfekvő lenne az említett hármasság „pelikán"-tagjával
kezdeni a szemrevételezést. Ha azonban a teremtés folyamatának belső logiká­
ját is figyelembe kívánjuk venni, mégiscsak a másikat, a „halember"-kazetta túl­
só sarkából kiindulva negyediknek adódó képet kell előnyben részesítenünk
(179. kép). Mit látunk itt? „Fiait vérével tápláló pelikán" - vágjuk rá gondolkodás
nélkül, és már kapjuk is el róla a tekintetünket. „Krisztus-jelkép" - legföljebb eny-
nyire futja még közhely-tárunkból. Igazat mondtunk? Igen is, meg nem is. Hiszen
a pelikán, ha állatkertben keresnénk fel, egészen más képet mutatna. Másrészről
meg itt a madár teste is, nyaka is kifejezetten - jól láthatóan - virág-alakzatba
rendeződik. A mell-részből önsebzés által felszabadított életerő pedig nemcsak a
fészekben megbúvó fiókákat táplálja, hanem - megint csak jól látható módon -
a jobb felső sarokból átlós irányban lecsapó kígyót is. Kígyó, Pelikán, Fiókák - így,
nagy kezdőbetűkkel írva ez a három szerep-kínálat pontosan azt a dekanátus-
hármasságot rajzolja elénk, amely a Halak világhónapjában aktualizálódik, még­
pedig abban a sorrendben, ahogyan a precessziós „nagy nap-év" keretrendsze-

155
 179. Kép

rében egymásra következnek. A Kígyó ugyanis, tudjuk már, Keleten a Skorpió

megfelelője, a Pelikán ebben az alakváltozatában Keleten is, Nyugaton is a Ráké,
a Fiókák pedig a Halaké. Ebben az esetben a Halak világhónapján belül szemmel
láthatólag a középső Rák-dekanátus hangsúlyozódik, ennek az energiakészleté­
ből táplálkozik visszahatólag a megelőző Skorpió- (Kígyó-) dekanátus, a jövő irá­
nyában pedig a Fiókák, azaz a Halak befejező Halak-dekanátusa. (Nóta bene: ez­
zel az önfeláldozó viselkedésmodellt népszerűsítő középső időegységgel párhu­
zamosan repkedett a maga sárkány-paripáján az Ikrek-tulajdonságokat képvise­
lő garabonciás diák a korábban már részletesen elemzett kazettán.)
És a Vízöntő-áthatás? Vagy ezen a kazettán érvényét veszítette volna a Víz­
öntő-paradoxon? Szó sincs róla! A képmező négy sarka közül háromban ép­
penséggel a „szőlő"-motívumot látjuk, amint ennek a „van is, nincs is" jegynek
a képviseletében benyomul a Halak világhónapjába, annak is a középső Rák-
dekanátusába. Magát a Rák-tendenciát viszont a „pelikán"-anya és fiókái élette­
rében nyüzsgő spirálisok hangsúlyozzák. Mintha életadó, illetve életőrző spirál­
galaxisok gazdag kínálatából válnék ki az az egyetlen, amelyikben az önfeláldo­
zó szeretet minden további létalakulást meghatározó irányelvvé válhat, ugyan­
akkor a „fészek" létrejöttével annak is megteremtődnek a feltételei, hogy az ön­
érdek-feladás révén megszülető és felnövekedő létalakulatok tartósan meg tud-

156
 180.Kép

janak maradni önmagukkal azonosnak. Üdvtörténeti nagyságrendben azonnal

ráismerhetünk az önfeláldozó jellegű teremtés (Gyügyén ennek a megjelenítő-
jeként találkozunk vele!), illetve megváltás (Csengersima!) mozzanataira, de
kozmikus vonatkozásban is pontról-pontra megrajzolhatók ennek a teremtő­
megváltó folyamatnak a hétköznapibb természetű megnyilatkozási körülmé­
nyei, illetve feltételei. Nevezetesen: az életadás és -megtartás szempontjából ki­
tüntetett szerepű spirálgalaxisok felülnézeti képe a műszeres vizsgálódások
során is hasonlónak adódik, mint a mi népművészetünk számtalan alakválto­
zatban előtűnő „forgó rózsái", állatövi keretek közé szűkített értelmezésben:
Rák-jelei. Nóta bene: ennek a spirál-képletnek összetettebb, illetve kifejtettebb
formavariációja maga a „fiait vérével tápláló pelikán" is. Ugyanennek a spirál-
galaxis-formációnak - ne felejtsük el: ilyen típusú a saját Tejútrendszerünk is,
amelynek mi az egyik karjában helyezkedünk el, Napostól-Holdastól, állatöves-
től! - az oldalnézete viszont a Mérleg képjelét idézi elénk, ennek a tulajdonság­
csoportnak a megtestesítője pedig vizsgált képtáblánk esetében a fészek.
A Vízöntő-paradoxon értelmében modellezett Halak világhónap - a Jézus
születését követő 2160 év - belső összefüggései példás rendben idéződnek
meg képünkön. A korszaknyitó Skorpió-dekanátussal (kígyó a jobb felső sarok­
ban) a Vízöntő hasonló nevű dekanátusa fut együtt („szőlőfürtök" a maradék

157
három sarokban). A Halak középső Rák-dékanátusához a Vízöntőből az ugyan­
csak középső Ikrek-részegység (a két párhuzamos madárláb) tartozik, míg a
harmadik, záró Halak-időszak (madárfiókák) együtthatója a Vízöntő Mérleg-
dekanátusa (a fészek). A kiterjesztett madárszárny ebben az összefüggésrend­
szerben eléggé nyilvánvalóan a középső Ikrek téridő-egység „misztikus" párjá­
ra, a népi szóhasználatban „Szárnyasnak" is nevezett Szűzre, annak egyidejű
működésére utal. így rendeltetésének megfelelően a „pelikán" - lelkiségét
képviselő - középső testtájából árad az ég felé.
Ha most átlós irányban - a Mérleg-érvényű fészektől a Rák-szerepű madár­
nyak felé haladva, s onnan tovább, kazettáról-kazettára - átszeljük a mennye­
zetet, ötödik lépésben megint „pelikános" táblához érünk (180. kép). De - mi­
csoda különbség! Először is: se fészek, se fiókák! Azt már szinte magától érte­
tődőnek vesszük, hogy a kígyó is eltűnt. Helyette - és a „bogyós" Vízöntő-meg­
nyilvánulások helyett - itt és most a Bika-jelből virág-, illetve kerub-alakzattá
(ez utóbbi a Szűz jele Csengersimán is, másutt is!) kifeslő formaképletekkel ta­
lálkozunk a sarkokban. A „pelikán" teste ezzel szemben elveszítette virág-jelle­
gét, és ugyanez vonatkozik a nyak-vonulatára. A legfeltűnőbb különbség azon­
ban a kebel tájékán, a lelkiség megnyilvánulási terepén mutatkozik az előző
„pelikán"-alakulathoz képest. Ezen a testtájon hatalmas, profil-nézetű ember­
fej mered itt előre, és ehhez hajlik vissza a virágtalanná vált nyak végén a ma­
dárfej. A képlet önmagát magyarázza. A lelkiség szerepét ezúttal a „haladó", il­
letve „előre mutató" szellemiség vette át, ennek szárnyalása kifejezett, sőt ki­
zárólagossá vált Szűz-tendenciák érvényesülésére utal. A lélektelen - a lelki
működést ész-érvek működtetésével helyettesítő - viselkedésmód eluralkodá­
sa esetén, mint látható, definíciószerűen kiiktatódik az életvitelből az utódvál­
lalás (fiókák) mozzanata, de eltűnik a kiegyensúlyozottságot és ezzel egyfajta
megbízható menedéket garantáló „fészek" is. Az életkeretek ilyen esetben az
érzéki élvezeteket kínáló Bika-, illetve az érzéki tapasztalásra alapozó, ugyan­
akkor a racionális tájékozódást mindenek fölött becsülő és kizárólagos érvény­
nyel működtető „felvilágosult" Szűz-magatartás külsőségeiből épülnek körénk.
Hogy nem tapogatózhatunk nagyon rossz irányban, arra a szomszédos -
elszűzesedett „pelikánunk" farka felé eső - kazetta-ábra szolgáltatja a perdön­
tő bizonyítékot (181. kép). Itt végzetesen egyneművé vált a virág- (Virgo-, az­
az Szűz-) keretelés a négy sarok irányából, és az így körbezárt térben három
nyúl pörög vég nélkül a saját füle körül. Pontosabban: a három nyúlnak össze­
sen három füle van, ami azt jelenti, hogy egy-egy nyúl a maga két fülét csakis
valamelyik szomszédjának a rovására tudja megszerezni. Ha tisztában vagyunk
vele, hogy a fejből kinövő tagozatok - fül, szarv, agancs - a képírás szabályai
szerint mindig szellemi erők különféle típusú kisugárzását jelentik, akkor azon­
nal megértjük: itt olyan gondolkodásmódnak a működésmechanizmusa
képleteződik, amelyen belül egyetlen, hallomásra alapozott felismerés sokszo-
rozódik, változatlan formában, vég nélkül. Minthogy pedig ennek a szellemi­
ség-használatnak a hordozói, azaz véghez vivői nyulak, ez az állat pedig a ke­

158
 leti Zodiákusban a Szűz megfelelője, így minden további kommentárt mellőz­
ve tudomásul vehetjük: képletünk az üresjáratban pörgő, népszerűbben kife­
jezve „becsavarodott" Szűz-észjárást vetíti elénk, nyilvánvalóan figyelmeztető
hangsúlyokkal. (Hogy ezt a nyúl-hármasságot, nyugati „előképekre" hivatkoz­
va, Szentháromság-ábrázolásnak minősítik egyes kutatók, az elsősorban a sa­
ját észjárásukat minősíti. Mi ehhez csak annyit tehetünk hozzá, némi malidé­
val: nekik legyen mondva egy ilyen „szentháromság"!)
Úgy látszik, ez a túlracionalizált életviteli modell már a técsői mennyezet fes­
tése idején központi helyzetbe került a fenntartó-működtető közösség napi gya­
korlatában, míg a „termékeny", a gyermekáldást önérdek-sértés árán is vállaló
magatartás szemmel láthatólag perifériára sodródott. (Mennyivel inkább így van
ez ma!) Pedig ez utóbbi magatartás-modell irányában mindjárt a Halak-korszak
kezdetén erős indíttatást kaptunk. Ha mennyezetünkön a központi helyzetű „hal-
ember"~től elindulva, annak feje irányában nem hat, hanem hét lépést teszünk
meg, akkor a szélső kazettasorban, a Kos-Halak átmenetet megjelenítő - koráb­
ban már részletesen tárgyalt - tábla közvetlen szomszédságában kifejezetten er­
re utaló képjel fogad bennünket (182. kép). A felületesen szemlélődő (a „turista")
számára itt három gólya jelenik meg, amelyek közül csak az elől álló látszik tel­
jes terjedelmében, a másik kettő többé-kevésbé takarásban van, részben egy-

181. kép

159
 182. Kép

mástól, részben
a képkerettől.
Előttük mocsa­
ras táj, vízi növé­
nyekkel. Tipikus
életkép - gon­
dolhatnánk
minden különö­
sebb biblikus
vagy valláserköl­
csi tanulság nél­
kül. Csakhogy...
Aki járatos a képírás nem túlságosan bonyolult szabályrendszerében, annak
egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy itt nem három, hanem egyetlen gólya­
madár jelenik meg, égből földre ereszkedésének három, egymást követő fázi­
sában. Aki ezen túl még népművészetünk csillagmítoszi kereteivel is ideje ko­
rán megismerkedett, az nyomban felismeri: a Gólya (ilyenkor nagy kezdőbetű­
vel írjuk a nevét!) a Rák-időszak - már akár teljes hónapnyi, akár csak dekaná-
tusi értelemben beszélünk róla - középső Hold-házának jelző állata, és mint
ilyen, az anyaság, általában a gyermek-vállalás legtöményebb, legláttatóbb
képjele a „keleti" mindenség-képletezési rendszerben. Ez a Gólya(ság) „hozza a
gyereket" az
ősi, csillagmí­
toszi alapo-
zottságú felfo­
gás szerint, hi­
szen az évkö­
rön belül a
Gólyáról elne­
vezett Hold-ház
idején érvénye­
sül az utód-vál­
lalásra legked­
vezőbb módon
a nyári fény-

183. Kép

160 i
maximum jóság-, szeretet-, illetve ingyen kegyelem-hozadéka. Hogy feltétele­
zésünk nem légből kapott - bár a Gólya(ság) által megjelenített életviteli modell
meg nyilvánvalóan égből kapott! arra bizonyságul szolgálhat a Rák csillagkép
magyar népi elnevezése is, amely a pásztorok idevágó szóhasználatának XIX.
századi lejegyzései szerint így szól: „Rák-zsombék". Képünkön éppen ennek a
„zsombéknak" a kellős közepébe ereszkedik le a Gólya-tulajdonságcsomag. Mi­
lyen útvonalon? Természetesen átló mentén. Vagyis egy másik, magasabb lét­
síkból. Amelynek a megnyilvánulása egyébként, csillagképi keretek közé transz­
ponálva a kérdést, végső soron a nyilas irányából várható - egyedül ennek a je­
le íródik ugyanis a négyszög-képkeret átlójára! más szóval egyenesen a Tej-
útrendszer (a saját Tejút-rendszerünk) közepéből árad be hozzánk.
Az anyaság, az áldozatos utód-vállalás - tágabban: az önfeláldozó szeretet
- szembetűnően fontos tétel a técsői mennyezet képi programjában. Erre vall
az a körülmény is, hogy a Rák téridő-egységének, a családi keretek közt ki-
bomló fényteli tulajdonságok ideális állatövi érvénytartományának nemcsak az
első („Pelikán") és második (Gólya) Hold-háza, de a harmadik, a Párduc elne­
vezésű is színre lép itt (183. kép). Ez utóbbi állat mindenesetre igencsak sajá­
tos, bár a hazai emlékanyagban nem példa nélküli formában. (Hasonló meg­
fogalmazással a szilágysági Krasznán és a felső-magyarországi Megyaszón is
találkozhatunk.) Ezt a négylábú, homlokán egyetlen, előre-fölfelé meredő
egyenes szarvat viselő állatfajtát - görögül Monocerosz, latinul Unicornis, ma­
gyarul Egyszarvú névre hallgat - a keleti Hold-ház rendszer ismerői ugyan in­
kább a középső Hold-ház állatképviselőjeként tartják számon a Rák (keleti ne­
vén Bivaly) tágabb téridő-egységén belül, a magyar hagyomány azonban mind
a szöveges, mind a síkmúvészeti emlékanyagban a Gólyát szerepelteti ebben
a helyzetben, míg a Párduc Hold-házának névadóját, mintegy figyelmeztetés­
ként, hogy a hosszú csőrű Gólyától vezet hozzá az út, egyszer-egyszer meg­
ajándékozza a homlokszarvval. Az állat teste azonban ilyenkor is szembeszökő
módon előlegezi a rá következő hónap-, illetve Hold-ház névadójának, a Tig­
risnek (az Oroszlán keleti váltópárjának) a formai jellegzetességeit.
Hogy itt valóban az Oroszlán-tulajdonságok előkészítő alakváltozatával ál­
lunk szemben, azt egy további körülmény is igazolni látszik. Nevezetesen: ab­
ban a kazetta-sorban, amelynek egyik tagjaként szerepel, kettővel odébb -
Párduc-Egyszarvúnk fara irányában, azaz utána következőleg - éppen a két-
oroszlános képtábla helyezkedik el (184. kép) Ennek két oldalán pedig egy-egy
címer-alakzat szerepelt eredetileg, amelyek közül azonban ma már csak a vá­
rosé látható eredeti formájában (185. kép). A másikat, az országcímert időköz­
ben, a megváltozott politikai viszonyok következményeként át kellett festeni,
(így került erre a helyre a mennyezet képírásos rendszerébe sehogyan sem il­
leszkedő, naturalisztikus felfogásban megfestett tájkép.) Mindenesetre elgon­
dolkoztató tény, hogy a legfontosabb, emblematikus súlyú és szerepű forma­
képlet, Magyarország címere, éppen a (kettőzött érvénytartamú!) Oroszlán tér­
idő-egység és az őt közvetlenül megelőző - a precessziós rendben éppenség-

161
 184. Kép

gél őt követő - Rák-egység záró Hold-háza közé került, mintegy az egyikből a

másikba való átjutás biztosítékaként.
Különösen akkor válik jelentőségteljessé ez a tény, ha meggondoljuk, hogy
a Rák- (Párduc-) Oroszlán átmenet túloldalán - más szóval: az évkörben hat hó­
nappal odébb - éppen azt a hónap-párost találjuk, amelyiknek az egymást-vál-
tása, illetve egymással párhuzamos futása a „nagy Nap-évben" - oly sok fejtörést
okoz a jövő-kutatóknak. A hónap-sorrend ilyenkor természetesen megfordul a
„kis" éveshez képest, ami azt jelenti, hogy az Oroszlánnal szembe eső Vízöntő
köszönt be előbb, és innen fordulunk át a (Rákkal szemközti) Bakba, annak is a
harmadik, „Csecsemő" néven ismert Hold-házába. Ez az átfordulás azonban ko­
ránt sem veszélytelen művelet! Vélhetőleg éppen ezen a nehézségen segítene át
eredeti rendeltetése szerint a nemzeti hovatartozás címerbe foglalt „útravalója".
Ne feledjük: elsősorban éppen itt, azaz a precessziós nagyságrendben válik je­
lentőssé ez a manapság olyannyira mostohán kezelt tétel! De azt a körülményt
is vegyük nagyon komolyan, hogy aki ettől az önazonosítási lehetőségtől meg
akar fosztani bennünket, az nemcsak politikai értelemben kisebbít, illetve szé-
gyenít meg egy gazdag és dicsőséges múlttal rendelkező, arra méltán büszke
emberközösséget. Többről van itt szó! Akik eltüntették az országcímert az
Oroszlán és a (Párduc-bemenetű) Rák táblája közül, azok a jövőbe való bizton­
ságos átjutás esélyét kívánták felszámolni, illetve elrabolni tőlünk. Ez a gaztett

162
pedig nemcsak bennünket, magyarokat, de az egész emberiséget sérti. Tenni
kell hát ellene! Úgy véljük: itt és most elsősorban felvilágosítással.
A két-oroszlános kazetta, egyik oldalán a városcímerrel, azon túl az egyet­
len feliratos táblával, másik oldalán a (lemázolt) országcímerrel, majd a Pár­
duc-Egyszarvú táblájával, éppen a központi szerepű „hal-ember" fölött,
hosszanti oldalával annak képmezejéhez illeszkedően helyezkedik el a técsői
mennyezeten. Más szóval abba a vonalba esik bele, amelyet kezdettől fogva az
egyik legfontosabbnak kellett minősítenünk a mennyezeten kijelölhető irányok
közül. A „hal-ember" túloldalán (a hasa alatt) lévő „Követjárás" kazettától indul­
va eddig összesen öt jelentőségteljes ábrát kellett számba vennünk ebben a
sorban. Ezek így következnek egymás után: „Kánaáni követjárás", „Hal-ember",
„Oroszlánok" (itt négy tábla kimarad), aztán „Kos-Halak átmenet", végül „Gó­
lyák". A sorozat-indító kazettától („Követjárás") azonban az előbbire merőleges
irányban is elindulhatunk. Az első lépést ezen az úton is megtettük már, így ju­
tottunk el annak idején a „Lelketlen pelikán" képletéhez. Ő a „követek" háta mö­
gött helyezkedett el, hozzájuk képest ún. „fejtől-lábtól" elrendezésben. Ha már­
most a „követek" mozgásával megegyező irányban folytatjuk tájékozódó utun­
kat, akkor mindjárt az első táblán a szétrobbanó világ-virág képe fogad ben­
nünket. (Csengersimáról mint Vízöntő-képjel ismerős számunkra ez a formá­
ció!) A következő kazettán pedig mintha végképp megszűnnék a fent-lent, illet­
ve a jobb-bal irányok térben-időben eligazító szerepe (186. kép). A teljes káosz
képe rajzolódik itt elénk: valóban pokoli vízió! Sem a kiteljesedés (szembe né­
zetű fejek), sem az úton levés (profil nézetek), sem a magány, sem az össze­
zártság, sem a fantomlét (fejek test nélkül), sem a lelkesedés (egyetlen „koro­
nás" alak, bontakozó felsőtesttel, működő karokkal), sem a testet öltés nem hoz
megnyugvást a kárhozottak számára. Vicsorognak és tépik egymást, eleven
lángnyelvek,
gonosz indula­
tok és szoron­
gató rémület
martalékaivá
váltan.
Albert Ca­
mus Zárt tár­
gyalásának
iszonyata elő-
legeződik eb­
ben a megren­
dítő és felkava-

185. kép

163
 186. Kép

ró látomásban. 3iztosak lehetünk benne: őseink nem riogatásul, hanem aggó­

dó hangsúlyokkal megtűzdelt figyelmeztetésként fogalmazták képpé szá­
munkra a szellemi-lelki elsötétedésnek ezt a tömény rettenetét. Mi viszont, ez­
redvégi utódok, már a magunk bőrén tapasztalhattuk meg a híradás mélysé­
gesen igaz voltát, a helyzetjelentés nem múló érvényű hitelét. Igazán nem túl­
zás: az egyetemes művészet Altamirától Csontváryig ívelő történetében mér­
földkő, égbe nyúló csúcs ez a kép. Minden nemzet minden, művészettel fog­
lalkozó tankönyvében ott volna a helye.
Mégsem ővele fejezzük be - úgy érezzük, nem szabad éppen ővele befejez­
nünk! - a técsői mennyezet alatt folytatott, töprengő szemlélődésünket. Mél­
tóbb „elbocsátó szép üzenef'-nek kínálkozik - Adyval szólván - az a kép,
amelynek két, egymást középütt metsző átlójára két „nyitott szellemiség", az­
az két kalaptalan, égnek tárulkozó emberfej, illetve két denevér- (más olvasat­
ban hal-) szárny íródik (187. kép). Magasabb létsíkok felé való törekvés - nem
kétséges: ez a búcsú-kép alapfokon visszaolvasható üzenete. Ennek feltétele
pedig a közvetlen, prekoncepciók nélküli égre-nyílás, a táltos-hivatás szükség-
szerű velejárója. Hogy itt valóban a Nyilas-fokozatról van szó a rendkívüli ké­
pességek hordozóinak beavatási útvonalán - mint már hallottuk, a táltos ezen
a Zodiákus-mezőn fejti ki a maga áldásos tevékenységét azt egyebek közt
az átlóra-szerkesztettség ténye igazolja. A denevérszárny ugyanakkor a vele

164
szemközti Ikrek-hónap második Hold-házára utalhat, amelynek névadója Ke­
leten a Bagoly mellett a Denevér is lehet, de idézhetik ezek a különös alakú
szárnyak a Halak tulajdonságmezejét is, minthogy ez az állatfajta is „szárnnyal"
(nem pedig „uszonnyal"!) rendelkezett az eredeti magyar névhasználat szerint.
Hogy mi a különbség a kétfajta - az Ikrek, illetve a Halak évköri egységében
megvalósuló - elragadtatás között? Röviden szólva: az, ami egy Káin-Ábel
(vagy Romulus-Remus) féle vetélkedés, illetve egy Hunor-Magyar féle mérkő­
zés között. Az előbbi definíciószerűen a rosszabbik fél győzelmével végződik,
és így az emberi minőség fokozatos leépüléséhez vezet, az utóbbi az egymá­
sért való küzdelem példája, és az „Élet-tengelyen" (a Nyilas-Ikrek tengelyt ne­
vezzük így a Zodiákus gyűrűjében) egyre magasabbra és magasabbra emeli
mindkét küzdő felet, egyenesen a teremtés forrása felé.
Végére értünk kép-nézegető sétánknak a técsői református templom
mennyboltja alatt. Mindvégig igyekeztünk a „mennyező" mester útmutatása
szerint eljárni ábra-értelmezéseink során, mégsem mondhatjuk el, hogy „meg­
fejtettük" volna képírásos üzenetét. Sok tábla be sem kerülhetett vizsgálódá­
sunk keretébe, lévén, hogy nem rendelkeztünk róluk megfelelő minőségű rep­
rodukcióval. Elmaradt a képek és a napi-évi természetes fényvonulás szembe­
sítése is, jóllehet ez a menetrendszerű „megvilágosodás" az Igazság Napjának
mindeneket megvilágosító munkálkodására utal a közép- és újabb kori temp­
lomokban, beleértve a református egyházművészet korai időszakát is! Ennek a
- mind dogmatikai, mind liturgikai szempontból kiemelten fontos - folyamat­
nak a rekonstruálására azonban csak hosszabb helyszíni vizsgálatsorozat után
vállalkozhatnánk. Reméljük, egyszer annak is eljön az ideje. Mint ahogy annak
is, hogy ezzel a páratlan értékű szellemi hagyatékkal annak „méltatlan bár, de
hivatalos" gondozói végre-valahára hivatalos tananyag keretében is megismer­
kedhessenek.
Mondjuk, a Ká-
roli Gáspár Re­
formátus Egye­
temen, vagy a
sok Reformá­
tus Teológia
közül - horri-
bile dictu! - va-
1 a m e n ny i n !
Úgy legyen!

187. Kép

165
188. Kép - A középső udvar és a torony a munkácsi várban
Dér mlttlere hof und dér Turm in dér Burg von Munkács /
The middle yard and the tower in the Castle of Munkács

166
 Várak
a teljesség igényével
Burgen - mit Wunsch au{ Vollständigkeit
Castles - aiming at completeness
Szöveg: Kovács Sándor
Kárpátalja építészetének egyik legértékesebb gyöngyszeme a várépítészet. Az
első védelmi építmények még a bronzkorban jelentek meg a vidéken. Ilyenek
voltak Ardánháza, a Sztremtura (Ilosva) és Gális-Lovacska védelmi erősítések­
kel ellátott települései. A honfoglalás korából elsősorban Anonymus leírása
alapján szerezhetünk tudomást Ung és Borsova váráról. A tatárjárás előtt itt - a
rendelkezésünkre álló adatok szerint - kőből épült vár nem volt, de a gyepű
erősítésére több földvárat is emeltek. A legjelentősebb földvárak a tatárjárás
idején pusztultak el. Ezután kezdődött meg a kővárak építése. Az egykori gye­
pű helyén, a Kárpátok lábainál kiépült egy várláncolat a betörő ellenség vissza­
verésére. Az ellenség a hegyeken leginkább a hágókon, a folyók völgyében tu­
dott átkelni, ezért a várak ezeket az átjárókat tartották megfigyelés alatt. Ezen­
kívül a földesurak építettek a birtokuk védelmére, felügyeletére és az adó be­
szedésére szolgáló várakat is. A klasszikus középkori várakra általában két alak­
zat volt jellemző: négyzet alaprajz a sarkokon vastag falú tornyokkal ill. hat-
nyolcszögű alakzat, melynek alakja gyakran változott.
A középkori várak az új fegyverek megjelenésével nem tudták ellátni védel­
mi szerepüket. A haditechnika rohamléptékű fejlődése a XX. században új vé­
dekezési módszereket hívott életre. Magyarország nem támaszkodhatott csu­
pán a Kárpátok hegyei által nyújtott természetes védelmi rendszerre. Nem a
hatalmas kővárak tudtak ellenállni az ellenségnek, hanem a hegyi átjárókon
megépített szétszórt lőállások rendszere. Az ország ilyen védővonalat épített ki
kelet felé: ez volt az Árpád-vonal. (Részletes bemutatás: 198. oldal).
A középkorban az alábbi várak voltak ezen a vidéken:
Néviekéi vár (részletes bemutatás: 172. oldal)
Ungvári vár (részletes bemutatás: 176. oldal)
Eszenyi vár - Ungvártól 36 km-re, a Tisza partján a tatárjárás után, az
1280-as években a Baksa nemzetség őse, Simon birtokaik védelmére földvár­
szerű erősséget építtetett. Ennek maradványait, a Tisza gátjába beépített dom­
bot a helyiek „Kastély-dombnak" nevezik. A dombbal kapcsolatos monda a
„Micbán-história". Bocskai István korától kezdve Magyarország különböző vidé-

167
kein is elterjedt. А XIX. században Szigligeti Ede „Micbán családja" címmel há-
romfelvonásos színművet is írt, melyet 1840-ben a pesti Nemzeti Színházban
Laborfalui Róza (Jókai későbbi felesége) és Szentpétery Zsigmond főszereplé­
sével adtak elő. A monda több változata is ismert. Sajnos ma már az egykori
domb maradványai is alig fellehetőek.
Szerednyei vár - Ungvártól 22 kilométerre található, a tatárjárás után
megépült várláncolatot erősítette. A várat a templomos lovagrend építtette a
XIII. században. A templomosokat 1380-ban váltották fel a pálos szerzetesek.
A későbbiek során a Pálócziak birtoka, majd kihalásuk után 1526-ban a Dobó
családra szállt. А XVII. században a Rákócziak tulajdonába került és még kissé
romosán is a kurucmozgalom fontos hadászati támasza lett. A Rákóczi-szabad-
ságharc után, 1711-től állaga fokozatosan romlott, de nem újították fel. A mai
várrom tulajdonképpen egy egyedülálló, majdnem négyzetes (18x19 m) ala­
pú, 20 m magas lakótorony-vár maradványa. A falak vastagsága több mint 2,5
méter, a romok megmaradt falainak magassága kb. 12 méter. A toronynak há­
rom vagy négy szintje lehetett, bejárata a földszinten nem volt, csak az első
emeleten, nyugat felől. A belső térben a szintek közötti közlekedést csigalép­
csőkkel oldották meg. Az alsóbb szinteken volt az őrség szálláshelye, a raktá­
rak, a börtön, míg a felső szinten a várúr lakott a háznépével. A vízellátást a
pincében vájt kút biztosította. A lakótornyot védőfallal vették körül, amelyet
négy bástya erősített. A falakat kívülről kettős vizesárokkal és palánkkal vették
körül, így kb. 200x200 méteres területen feküdt. Hasonló lakótoronyszerű vár
több is épült az országban a XII-XIV. században.
Dédai tóvár - A vidék egyik legtitokzatosabb vára a Beregszásszal határos
Beregdéda Várszeg nevű lápos dűlőjében volt egykoron fellelhető. „Egy pará­
nyi erőd, csak 25 m átmérőjű - Lehoczky Tivadar, neves tájkutató 1881-es
írása szerint -, s hármas sánccal és töltéssel vala egykor körülvéve, hozzá
észak és dél felől az egykor kétségtelenül átgázolhatatlan mocsáron át 3-400
lépésnyi hosszú karcsú padlószerű híd vezetett, melynek földbe vert tölgyfa
cölöpjei máiglan jól látszanak. A vár helyén jegytelen téglák és kövek hever
nek s némi üregek, melyeket kincskeresők vájtak. A láp most már kiszáradt,
legelőnek s részben kaszálónak használtatik." A két világháború közötti ásatá­
sok megerősítették a vár létezését, sőt a középkori kultúrréteg alatt neolit ko­
ri település nyomaira bukkantak. Bizonyítást nyert továbbá, hogy а XVII. szá­
zadban kőből, téglából épült épület állt benne. Úgy tartják, hogy a Rákóczi sza­
badságharc bukása után rablótanya lett és ez közrejátszott pusztulásában. Má­
ra nyomai sem látszanak.
Gúti vár - Beregszásztól 12 km-re, a Szernye-tóból (Gáti-tó) kivezető Je-
szenó és Nagyvíz folyó egyesülésénél, a vízzel közrefogott szigeten állott egy­
koron. A földvárat, amely kb. 2 hold területen feküdt, földtöltések és árkok erő­
sítették. A tulajdonos Guthy család birtokainak védelmét szolgálta. Állítólag ré­
gen Kismunkácsnak nevezte a nép. Nyomai а XIX. században még láthatók vol­
tak, de mára mindez eltűnt.

168
 Munkácsi vár (részletes bemutatás: 182. oldal)
Borsovai vár - Az egyik legrégebbi magyar falu, Mezővári határában fek­
szik, kb. 500 méterre a Borzsa és a Tisza találkozásától, északról és keletről
a Borzsa, délről pedig a Tisza fogta közre. A falu neve az egykori Borsova vá­
rának emlékét őrzi. Anonymus szerint a várat Salanus bolgár fejedelemtől Ár­
pád foglalta el. A Szt. László és Salamon király közötti viszályról szóló króni­
ka is említi. A Salamon oldalán harcoló kunok Kutesk kán vezérletével elfog­
laltak. Az 1241-es tatárjáráskor a település és a vár is elpusztult. IV. Béla ide­
geneket hozott ide, akik újjáépítették a települést, melyet 1320-tól az írások
Várinak neveztek. A hagyomány úgy tartja, hogy a vár egyik bástyája még a
XVI. században is állt, maradványai túlélték az 1566-os krimi tatárbetörést és
csak az 1657-es lengyeldúlás idején rombolták le teljesen. Ma a vár csak le­
gendákban él.
Nagy beregi vár - A Beregszásztól 8 km-re, északkeletre fekvő település
vára a borsovai vár lerombolása után, a XIII. században vette át a vármegye irá­
nyítói szerepét. Ezért nevezték el az egykori Borsova megyét Beregnek. A ta­
tárjárás után épült vára a XII1-XIV. században a mai Konfertő nevű helyen állt
(ilyen nevű dűlő a szomszédos Kovászón van). Romjai nem maradtak fenn.
Kovászéi vár - A Borzsa jobb partján, a beregi erdővel szemben (a Bereg-
szász-Nagyszőlős útvonalon Bene és a sárosoroszi letérő között), egy sziklás
magaslaton állnak az egykori vár megmaradt romjai. A vár, amely a XIII. szá­
zadban épülhetett, a Kárpátok lábainál a tatárjárást követő időben kialakított
várláncolat tagjaként stratégiai védelmi szerepet töltött be. Az uralkodó számá­
ra nem kevésbé fontos sószállítási útvonal biztosításának egyik láncszeme is
volt. Első említése 1270-ből származik. Előbb királyi birtok volt, majd a 1390-
ben Zsigmond király a Magymihályi családnak adományozta. 1546-tól a vár
utolsó ura Matuznay Pál volt, aki a Ferdinánd és János Zsigmond közötti vi­
szálykodás idején, 1557 és 1562 között a várat rablótanyává változtatta és egy­
formán fosztogatta mind a két felet. Ezért 1564-ben Schwendi Lázár csapatai
a várat lerombolták. Az egykori lovagvár egy 12 m átmérőjű lakótoronyból és
az azt körülvevő háromszög alakú erődítményfalból állt.
Szélestói vár - Munkácstól néhány kilométerre, a Kölcsényhez tartozó
egykori falu Óvár nevű hegyének ormán a XIX. század végén őskori földvár
nyomaira bukkantak. Ma semmi sem látható belőle.
Beregszentmiklósi várkastély - Munkácstól 7 kilométerre, a Latorca
partján 1403-ban Perényi Imre kapott engedélyt Zsigmond királytól erődít­
mény építésére. A középkori várkastély az Ungvár-Huszt védelmi rendszert
erősítette és a beregszentmiklósi uradalom központja volt. Az U alakú várkas­
tély többször (1633, 1729, 1839) átépült, keletről a Latorca, másfelől vizesárok
és töltés védte. Az 1670-es Wesselényi-féle összeesküvés után, az indulatok el-
csendesedéséig itt húzta meg magát I. Rákóczi Ferenc, özvegye, Zrínyi Ilona
pedig gyakran találkozott itt kedvesével, Thököly Imrével. A magyar irodalom
első költőnője, Petrőczi Kata Szidónia 1708-ban a csatazajtól hangos huszti

169
várból betegsége miatt költözött a sókkal nyugodtabb várkastélyba. Utolsó
napjait itt töltötte. A kastély egykori római katolikus templomában, a hajó alatt
a Telegdiek sírboltja található.
Ardánházai Bogoszlov-vár Munkács és Ilosva között, a Hát-hegységben
-

a honfoglalás előtti időből származó földvár. Teljesen elpusztult.

Sztremtura-vár - A Borzsa folyó partján, Ilosva határában, a Sztremtura-
hegyen a honfoglalás előtti időben létezett földvár. Teljesen elpusztult.
Bodoló-vár - A Borzsa-parti járási székhelyhez, Ilosvához tartozó Szomba­
ti falu határában a honfoglalás utáni időkben kővár állott. Teljesen elpusztult.
Ugocsa- (Bankó-) vár Romjait a Nagyszőlős városa fölé emelkedő Feke­
-

te-hegyen találjuk. Ez a vár is az egykori Sóút védelmére szolgált. A hagyomány

szerint II. András (1205-1235) idején épült. Első említése 1308-ból származik.
A Borsa nemzetség tulajdona volt. Borsa Kopasz, a tiszántúli kiskirály fellázadt
a király ellen, ezért 1317-ben Károly Róbert a várat megostromolta és lerom­
boltatta. Új vár építésére 1399-ben Perényi Péter országbíró kapott engedélyt.
1556-ban Perényi Ferenc Ferdinánd királytól átpártolt János Zsigmond erdélyi
fejedelemhez és többször lecsapott a császári katonákra. 1558-ban Ferdinánd
és Izabella csapatai lerombolták a Kankó-várat. Azóta is romokban hever. A
négyszög alakú vár védelmi rendszerét sarkain szögletes bástyák, déli kapuja
felett torony erősítette. A megmaradt romokból két lőréses bástya falazata is­
merhető fel. A vár mellett egykoron egy őrtorony állt, amelynek romjaira ké­
sőbb a Kálvária-kápolnát építették. A Perényiek a várat a ferences szerzetesek­
nek adták, akiknek durva lúgozott csuhájáról (kalikó) a várat Kankó-várnak ne­
vezték el. ^
Királyházai Nyalábvár - A Tisza bal partján, a Fekete- és az Avas-hegy­
ség között emelkedő különálló hegyen „Domus regalis", azaz Királyi házként
1262-ben említették. Ebben az időben a királyi erdőuradalom központja volt.
Később IV. (Kun) László (1272-1290) az egykori királyi lak helyére várat épít­
tetett, mely a Máramarosi-medence, a Tisza völgye és a Sóút őre lett. A vár
előbb Borsa Beke (Benedek) tulajdona volt, majd 1312-ben Károly Róbert visz-
szavette tőle. 1378-ban Nagy Lajostól Drág vajda kapta meg, 1405-től pedig a
Perényiek birtokolták. 1514-ben Dózsa György csapatai ostrom alá vették, de
bevenni nem tudták. A kettős királyság idején Szapolyai János fennhatósága
alá tartozott. I. Lipót császár - tudomást szerezve a Perényiek ellenzékiségéről
- elrendelte a Nyalábvár lerombolását: 1672-ben felrobbantották. A szabályta­
lan alaprajzú, a várhegy domborzatához igazodó kétteraszos vár a búzakéve
alakjáról kapta nevét: Nyalábvárnak nevezték. A romokból kivehető a felső vár,
annak kútja, az alsó vár, illetve a domb délkeleti oldalán egykor szárazárokkal
körülvett háromszögű őrtorony. A sorsukra hagyott, elárvult romokhoz az
egyetemes magyar kultúra egy jelentős egyházi és nyelvészeti emléke kapcso­
lódik. Az első tiszta magyar nyelven nyomtatott könyv szövege a Nyalábvárba
menekült pozsonyi kanonok, Komjáti Benedek munkáját dicséri. A Perényi
gyerekek nevelőjének felfogadott Komjáti özvegy Perényiné Frangepán Katalin

170
ösztönzésére 1532-ben a reformáció szellemében magyarra fordította Pál apos­
tol leveleit. Komjáti Benedek egy-egy latin szó több magyar változatát is közöl­
te. A következő évben a levelek fordítását „Epistolae Pauli lingua hungarica
donatae. Az szent Pál leuelei magyar nyeluen" címen Krakkóban kinyomtatták.
Bilkei vár - Ilosvától 8 km-re, a Borzsa partján a honfoglalás előtti időben
létezett földvár. Teljesen elpusztult.
Dolhai vár - A Borzsa völgyében, a Szvinka-patak kanyarulatában, Huszt-
tól északra a XIII-XIV. században Dolhay Ambrus várat építtetett, melyről elő­
ször 1383-ban történik említés. A birtokos Mátyás királlyal szembeni hűtlensé­
ge miatt (Dolhay csapataival Jagelló Kázmért támogatta) az országgyűlés
1471. évi rendeletével leromboltatta. Romjai nem maradtak fenn. Helyén, a
XVII. században várkastély épült. A szabadságharc után Dolhát gróf Teleki
László kapta meg. Az új birtokos a XVIII. század folyamán, amikor gyakorlati­
lag semmilyen stratégiai szerepe nem volt, várszerű erődítménnyé alakíttatta
át: a 65x65 m-es négyzetes alaprajzú barokk kastélyt sarokbástyákkal meg­
erősített erődfallal vették körül. 1798-ra jött létre a mai alakja. A kastélyban tü­
dőgondozó van.
Barankai vár - A Borzsa-folyó partján fekszik, Ilosvától 28 kilométerre. A
völgyet lezáró hegyen állott egykoron Baranka vára (Boronyka, Boronkavár). A
legenda szerint egy pogány herceg építtette, aki különös kegyetlenséggel sa­
nyargatta a környék népét. A nép azonban megunta ezt és a herceg ellen for­
dult. Éjszaka értek a várhoz. A várúr megijedt és menekülésre fogta a dolgot.
Táltos paripájára pattant és át akart vágni a hegyeken. Lova lába azonban
megcsúszott és a mélybe zuhant. A feldühödött nép lerombolta a várat. A va­
lóság egy kicsit más: valószínűleg királyi várként 1265 előtt épült. Először V.
István és apja, IV. Béla harcaiban szerepelt, majd 1336-ban egy határjárási
jegyzőkönyv már romnak tűntette fel. Lehetséges, hogy az 1291-es hainburgi
megállapodás értelmében rombolták le. Érdemi maradványai nincsenek.
tiuszti vár (részletes bemutatás: 192. oldal)
Viski vár - A Tisza bal partján, a településtől keletre, az Avas-hegységből
külön váló Várhegyen a Hont-Pázmány nemzetség Újhelyi ága 1281 és 1298
között várat építtetett. A várat 1300-ban az Újhelyiek III. Endre felszólítására el­
cserélték Feketeardó, Rákász és nyírtelek királyi birtokaival. A várat Mára-
maroshoz csatolták. Sajnos későbbi sorsáról nincsenek pontos adatok, mára
még romok se maradtak fenn.

171
 Nevickei vár
Ungvártól 12 km-re, Nevicke és Ókemence között, az Ung-folyó és a Vajda-pa­
tak által közrefogott 260 m magas vulkanikus sziklán áll a nevickei várrom. A
vár egykor az Uzsoki-hágóhoz vezető utat őrizte. Neve a legenda szerint a
„nevisztká" (menyasszony) szláv szóból ered.
189. kép -
A várhegy az
Ung felől (fotó:
H.Z.Gy.)
Dér Burgberg
vöm Flufe Ung /
The castle hill
from the
Fiiver Ung

190. Kép -
Látkép
a várból az
Ung folyóval
(fotó: K.5.)
Ansicht mit
dem Flu6 Ung
aus dér Burg /
View with the
Fiiver Ung
from the
castle

172 1
 191. Kép - A vár Központi
tornya (fotó: K.5.)
Zentraler Turm dér Burg /
Central tower of the castle

A vár keletkezésé­
vel kapcsolatosan több
legenda is ismert, ame­
lyek közül talán a legis­
mertebb a nevickei vár
borostyánjáról szóló:
Qara, Munkács her­
cege, jegyben járt Peté­
nyi Krisztina baronesszel,
akit Upor, a nevickei vár­
úr elhódított tőle. A bosz-
szú térdre kényszeríttette
Uport, aki szavát adta,
hogy a születendő leá­
nyát 16 évesen férjhez
adja Oarához. Upor be­
tartotta szavát, de a fiatal
leány, Judit a frigy nap­
ján levetette magát a vár­
kápolna ablakából, kiom­
ló vére a hegy oldalán
borostyánná változott, az
égi büntetés pedig a vá­
rat leromboló villámcsa­
pás volt.
A XJI. században már egy földvár szolgálta a magyar királyi érdekeket. Az­
tán kőből megépült egy kör alakú lakótorony. 1279-ben IV. László az Aba csa­
ládnak adományozta. Az Északkeleti Felvidék mindenható ura, Aba Amadé
megerősítette: ekkor épült a négyszögletes torony. A kiskirályok térdre kény­
szerítése idején, 1317-ben Róbert Károly vette be. 1328-ban a királyhű
Drugethek kapták meg ajándékba. A XV. században bővítették és a XVI. szá­
zadra elnyerte végleges alakját. E század második felében a Drugethek két
pártra szakadtak. Gáspár, a nevickei vár ura Habsburg-párti, míg György az er­
délyi fejedelem oldalán állt. Az 1580-as években elhódították György számára
a várat, de halála után a Habsburg-párti Bálint elől az özvegy gyermekeivel
Lengyelországba menekült. Később az egyik gyermek, György visszahódította.
1619-ben Bethlen Gábor foglalta el, 1644-ben pedig a Ferdinánd oldalán har-
coló Drugeth Jánost legyőzve I. Rákóczi
György vette be. Félve attól, hogy a császáriak
később felhasználják a vele folytatott háború­
ban, leromboltatta. Azóta romokban hever. A
szabálytalan elliptikus alaprajzú, belső tornyos
várak sorába tartozik. A belső udvar köré épült
palota területe kb. 1500 m2, egykori helyisé­
geinek száma 41. A belső udvar kiegészítője a
már említett háromszintes, négyszögletű to­
rony, a kút és két kandalló maradványa. A bel­
ső udvar fala és a külső fal között árok húzó­
dott. A külső várfalat kerek bástya erősítette. A
valószínűleg az 1300-as években épült hat­
szögű kapubástyát és a belső udvart emeletes
folyosógaléria kötötte össze.

192. kép - Ami a kulcslyuk alakú

lőrésen keresztül látszik
(fotó: M.Z.Gy.)
Ansicht durch ein 5chießloch /
View through a shootlng hole

193. kép - Boltívek

(fotó: hl.Z.Gy.)
Mauerbögen / Arches

174
 A várrom környékét a XIX. század
végén Ungvár város tanácsa üdülő- és
kirándulóhellyé nyilvánította. Ekkor
megkezdték a vár helyreállítását is,
ami az ismert politikai változások mi­
att félbeszakadt. Az utóbbi években
programot dolgoztak ki a vár tanul­
mányozása, megóvása és hasznosítá­
sa céljából.

Mevicke
Adatok
XII. sz. földvár létezik
XIII.5Z. megépül a lakótorony
1279 IV. László az Aba családnak
adományozza 194. kép - Naplemente (fotó: K.5.)
XIII-XIV/. sz. Aba Amadé megerősíti
1317 Károly Róbert elfoglalja Sonnenuntergang / Sunset
1328 Károly Róbert Drugeth
Fülőpnek ajándékozza
XIV. sz. belső várudvar kiépítése
XV-XVI. sz. várfalak, bástyák elnyerik
végleg alakjukat
1644 1. Rákóczi György beveszi
és leromboltatja
1900 körül helyreállításának kezdete
Daten Data
12. Jh. Erdburg steht schon 12m c. earth castle stands already
13. Jh. Bau des Wohnturmes 13th c. building of the central tower
13-14. Jh. Verstärkung von Amadé Aba 13-14“’ c. fortification by Amadé Aba
1328 sie wird von dem 1328 the Hungarian king donates
ungarischen König Fülöp it to Fülőp Drugeth
Drugeth geschenkt 14m c. inner castle yard
14. Jh. Bau des inneren Burghofes 15-16№ c. final form of the wall and
15-16. Jh. endgültige Form der Mauer bastions
und der Basteien 1644 destruction
1644 Zerstörung

175
 Ungvári vár
A város és a vár neve szervesen összeforrt. Az első ungvári vár egy földvár volt,
amely az Ung folyó torkolatánál, Deregnyőnél állhatott. Már a honfoglalás korá­
ban jelentős szerepet játszott. A Gesta Hungarorum szerint 903-ban a honfogla­
ló magyarok bevették ezt a várat:
„Akkor Álmos vezér és főemberei... Hung várához lovagoltak, hogy elfoglalják azt. Mi­
közben tábort ütöttek a fal körül, a várnak Laboré nevű ispánja - az ispánt az ottlakók
nyelvén dukának mondták - futóra fogta a dolgot, és Zemplén vára felé sietett. A Vezér
katonái űzőbe véve őt, egy folyó mellett elfogták, és mindjárt azon a helyen felakasztot­
ták. Attól a naptól kezdve ezt a folyót az ő nevéről Laborénak hívták. Aztán Álmos vezér
és övéi bevonulva Hung-várába, a halhatatlan isteneknek nagy áldozatokat mutattak be,
és négy napig tartó lakomát csaptak. A negyedik napon pedig Álmos vezér tanácsot tart­
ván és övéit mind megesketvén, még életében vezérré és parancsolóvá tette fiát, Árpádot.
Ezért hívták Árpádot Hungvária vezérének, összes vitézeit pedig Hungról hungvárusoknak
nevezték el az idegenek nyelvén, és ez az elnevezés mostanáig él az egész világon."
A második vár az Ungvárhoz tartozó Qerényben, ott, ahol az Ung a folyó sza­
bályozása előtt kanyargott, a tatárjárás után 1248-ban már kőből épült. Ezt iga­
zolják az 1926-os ásatások leletei is. Mindkét vár a gyepűvédvonal része volt és
természetesen az akkori várispánság központja. 1320-ban a Drugeth család a
I
gerényi vár romjaiból megkezdte a jelenlegi, immáron harmadik vár építését. A
mai vár a város három dombja közül a keletin épült. A család homonnai ágának
egyik tagja, László fejezte be az építését, melyet 1499-ből származó okmányok
támasztanak alá. A mohácsi vész után a Homonnaiak Szapolyai oldalára álltak,

195. Kép -
Sarokbástya a
skanzen felől
(fotó: K.5.)

Eckbastei von
dem Freilicht­
museum /
View of a
bastion from
the open air
museum

176
196. Kép - A vár a várárokkal (fotó: N.Z.Gy.)
Die Burg mit derm Burggraben / 197. kép - Olasz fülesbástya (fotó: fl.Z.Gy.)
The castle with the castle moat
Italienische Bastei / Italian bastion

177
 így annak halála után a várat át kellett volna adni a császárnak, de Szapolyai öz­
vegye, Izabella csak egy év múlva, 1551-ben tette ezt meg. 1587 és 1605 között
Drugeth István jelentősebb építkezéseket hajtott végre a váron. 1598-ban befe­
jezték a palotát. A haditechnika korabeli követelményeinek megfelelően erősebb
védőövvel látta el a várat. 1602 és 1606 között Bocskai István birtokolta, majd a
reformáció hívének, Drugeth Bálintnak engedte át. Utóbbi halála után az új bir­
tokos, Drugeth György Pázmány Péter hatására rekatolizált, ezért Bethlen Gábor
hadjárata során, 1619-ben megszállta a várat. 1646. április 24-én a vártemplom­
ban 63 görögkeleti pap hűségeskút tett a pápa szentségére, és ezzel a vidéken
létrejött a görög katolikus egyház. 1684-ben Homonnai (Drugeth) Zsigmond nem
engedelmeskedett Thököly Imre felszólításának, nem adta át önként a várat, me­
lyet Thököly kurucai ostrommal vettek be. Az ostrom nagy károkat okozott a vé­
delmi rendszerben. A Drugeth család utolsó férfitagjának halála után, Bercsényi
Miklós Drugeth Krisztinával 1692-ben kötött házassága révén a vár a kuruc vezér­
re szállt. Ő a Thököly csapatai által megrongált várat kijavíttatta, rendbe hozatta
és fényes udvartartásra rendezkedett be. Bercsényi tettei elismeréséül örökös
ungi főispáni címet kapott. II. Rákóczi Ferenc sokat tartózkodott Bercsényi ven­
dégeként a várban, amely később a kurucok egyik legfontosabb támasza lett.
Bercsényi Miklós 1701-ben a Rákóczi által szervezett összeesküvés egyik vezér­
alakja. Amikor I. Lipót letartóztatta Rákóczit, s Bécsújhelyre vitette, Bercsényi a
letartóztatás elől Lengyelországba szökött. Itt később ismét találkozott a fejede-
lemi trón várományosával. Lengyelországban tárgyaltak a Habsburgok legna­
gyobb ellenfelével, XIV. Lajossal. Együtt tértek haza, s álltak a kuruc szabadság-
harc élére. Miután 1703. szep­
tember 17-én a ruszin Beca Iván
vezette csapat elfoglalta Ungvár
városát, félévi ostrom után, 1704.
március 16-án a várat is bevette.
A fejedelem 1707-ben az ungvári
várból intézte a kuruc szabadság-
harc diplomáciai ügyeit, fogadta
a külföldi követeket, a hadvezé­
reit. A kuruc szabadságharcban
betöltött szerepére utal, hogy
csupán Munkács vára tartotta to­
vább magát. Gróf Pállfy János, a
császári seregek fővezére rövid
ostrom után, 1711. május 15-én
foglalta el. 1711 és 1776 között a

198. kép - Lent a várárok szintjén

(fotó: H.Z.Gy.)
Auf dem Niveau des Burggrabens /
On the /eve/ of the cast/e moat

178
 199. kép - A várbeli palota (fotó: K.5.)
Dér Palast in dér Burg / The palace in the castle

császári helyőrség állomáshelye. Gróf Gyulay Ferenc irányítása alá került, aki ré­
gi fényében állíttatta helyre. Az 1728-as tűzvész és Gyulay hirtelen halála után a
várossal együtt a vár is a kincstárra szállt. 1775-ben Mária Terézia a Munkácsi Gö­
rög Katolikus Püspökségnek adományozta a várat, ahol ezt követően a görög ka­
tolikus papnevelde, a vidék első felsőfokúnak számítható tanintézménye: a Kirá­
lyi-Püspöki Egyházmegyei Szeminárium és Líceum működött. 1947-ben a görög
katolikus egyház betiltásakor a teológiát is megszüntették.
A vár vulkanikus eredetű sziklán áll. Alaprajza szabálytalan négyszög. Három
oldalról száraz árok veszi körül, a negyedikről egy meredek szakadék határolja.
A külső várat ötbás-
tyás védőfal övezi. A
bástyák között füles
bástyát is találunk. A
bejárat feletti évszám
(1592) az utolsó át-

200. Kép - A Középkori

templom romja és a
palota (fotó: H.Z.Gy.)
Ruinen der mittelalter­
lichen Kirche und der
Palast / ftu/'ns of the
medieval church
and the palace

179
 201. Kép - A munkácsi vár turulmadara '
(fotó: K.5.)
Ungarische 5tatue aus dér Burg von Munkács /
Hungárián 5tatue from the Castle of Munkács

alakítás dátuma. A várudvarban látható a

gótikus vártemplom romja. Az 1728-as
tűzvészkor leégett templom egyhajós
volt, nyolcszögzáródású szentéllyel. A
belső vár önálló, négy bástyával megerő­
sített védelmi rendszerű volt. A bejárat a
keleti oldalon van, hozzá valamikor fel­
vonóhíd vezetett. A kétemeletes palota
homlokzatának egyes részei még ma is
viselik a reneszánsz stílusjegyeit. A kapu­
keretein látható az 1598-as évszám és a
Drugeth család seregélyes címere. A vár­
palota zárt rendszerén belüli belső udvaron egy 40 m mély kút biztosította ost­
rom idején a vízellátást. A görög katolikus püspökség korában végzett átalakítási
munkálatok már barokk stílusjegyekről tanúskodnak.
Ma a várpalotában a Kárpátaljai Honismereti Múzeum kapott helyet. Az 1929-
ben a vármegyeházán megnyílt népmúzeum 1947-ben átköltözött a várba. A mú­
zeum gazdag történeti, régészeti, népművészeti, természettudományi részlegek­
kel várja a látogatókat. Az utóbbi évek helyreállítási munkálatainak legjelentő­
sebb eredménye az egykori görög katolikus teológia kápolnájának és rektori re­
zidenciájának látogathatóvá tétele. A fémöntés (Dolha, Turjaremete, Frigyesfalva,
Gyertyánliget) európai színvonalára utalnak a várkertben látható remekművek:
„tiéraklész a lernai hidrával" és „Pihenő Hermész" (antik szobrok öntöttvas má­
sai). A várkertben látható kiterjesztett szárnyú bronz turulmadár egykor a munká­
csi vár millenniumi emlékoszlopát díszítette.

202. kép - A vár

egyik szobája
a papnevelde
korából való
berendezéssel
(fotó: K.5.)
Burgzimmer
mit Einrichtung
von dem
Priesterseminar /
Castle room

180
 Ungvár
Adatok
IX-X. 5Z. földvár létezik az Ung torkolatánál - ez az első ungi vár
1248 a második ungi vár, a gerényi a tatárjárás után kőből újjáépül
1317 Károly Róbert Drugeth Eülöp grófnak adja
1320 a Drugethek megkezdik az új vár építését
1499 az új vár első okleveles említése
1592 a várfalak felújítása
1598 felépül a várpalota
1646. IV. 24. a görög katolikus egyház megalakulása a vártemplomban
1684 Thököly ostrommal elfoglalja
XVII. 5Z. vége Bercsényi Miklós tulajdonába kerül, kijavíttatja, fényűzően berendezi
1704. III. 16. Веса Iván ostrommal beveszi a szabadságharc támaszává válik
1707 Rákóczi innen irányítja a szabadságharc ügyeit
1711. V. 15. gróf Pállfy császári csapatai elfoglalják
1728 tűzvész pusztít, leég a vártemplom
1775 Mária Terézia a görög-katolikusoknak adja, papnevelde
1947 megszűnik a papnevelde, múzeummá alakítják

Daten Data
9-10. Jh. Erdburg - die erste Burg 9-10th с. earth castle - the first
1248 5teinburg - in dem nahe castle
liegenden Gereny 1248 stone castle - In the close
1317 sie wird von dem Gerény village
ungarischen König Fülöp 1317 the Hungarian king donates
Drugeth geschenkt it to Fülöp Drugeth
1320 Zerstörung der Burg in 1320 destruction of the castle in
Gereny, Bau der neuen Gerény, building of a new
Burg castle
1592 Restauration der 1592 reconstruction of the castle
Burgmauer walls
1598 Palast in der Burg 1598 palace in the castle
24. 04. 1646. Gründung der 24. 04. 1646. foundation of the Greek
griechisch-katholischen catholic church in the
Kirche in der Burgkirche castle church
Ende 17. Jh. im Eigentum von Miklós end of 17th c. property of Miklós
Bercsényi, Restauration, Bercsényi, reconstruction,
luxuriöse Einrichtung luxurious furniture
16. 03. 1704 Eroberung von den Truppen 16. 03. 1704. occupation by the troops
vom Fürsten Rákóczi of Prince Rákóczi
1707 Regierungsort vom Fürsten 1707 Rákóczi leads the war of
Rákóczi Im Freiheitskrieg independence from here
15. 05. 1711 Eroberung von kaiserlichen 15. 05. 1711. occupation by Habsburg
Truppen troops
1728 Brand, Zerstörung der 1728 fire, destruction of the
Burgkirche castle church
1775 die Kaiserin schenkt sie der 1775 the Empress gives it to the
griechisch-katholischen Greek catholics, seminary
Kirche, Priesterseminar 1947 museum
1947 Museum

181
 Munkácsi vár
„Hol fejedelmi terem fogadott fejedelmi lakókat,
S küzde nemes harcot Zrínyi leánya soká:
Bércedet, ó Munkács, keserű gond üli, lebegvén
Rémalakok szormorún a fogoly álma fölett.
Büszke tekintettel mit nézsz a síkra le bús lak?
Jön az utas, lát s fut messzekerülve tovább."
(Kölcsey Ferenc: Munkács)
FotÓ: K.5.
A munkácsi vár nemcsak Kárpátalja legismertebb műemléke, hanem mind tör­
ténelmi, mind építészeti szempontból a magyar kultúra örök értékű kincse.
II. Rákóczi Ferenc ilyennek látta:
„Munkács ugyanis sziklán épült, melyet csak kevés föld takar, e sziklahegy róna-
ságból emelkedik föl úgy, hogy egy jó mérföldnyire nincsen közelében semmi ma­
gaslat. Csak ily távolságban kezd emelkedni a vidék, egész a magas Beszkid-
hegyekig. A Tisza felől a mely ide négy órányira foly: nincsen egyéb rendkívül sűrű
erdőségnél, a melyben bámulatos terjedelmű-magasságú és egyenességű tölgyek ta­
láltatnak, avagy roppant mocsaraknál, a melyeket a munkácsi hercegséggel határos
máramarosi hegyekről lefolyó vizek képeznek: e vizeknek folyása beléjök dőlt fáktól
meglévőn akadályozva, annyira átszivárogják a földet, hogy az utak csak kemény tél­
ben járhatók. A Latorcza folyó, mely a Beszkid-hegyekből ered, egy puska lövésnyire
folyik a munkácsi várhegytől."
Felkapaszkodva a 408 m hosszú, 266 m széles és 68 m magas vulkanikus
eredetű várhegyre, elénk tárul a 250 m hosszú, maximálisan 110 m széles,
négy teraszra, 26 m szintkülönbséggel épült impozáns vár, amelynek 8 bástyá-
203. kép - A vár keleti oldala (fotó: K.5.)
Östliche 5eite dér Burg / Eastern side of the castle

182
 204. kép - A vár északnyugat felől (fotó: M.Z.Gy.)
Die Burg von Mordwesten / Hortheastern view of the castle

ja van. A külső bejárattól balra a Hajdú-, jobbra a német-bástya található. A kö­

zépső vár bejáratánál a Huszár- illetve a Kerékgyártó (Wagner)-bástya őrködik.
A fellegvár bejárat felőli oldalán a Qéczy- és a Vezér (Hosszú)-bástyát láthatjuk,
míg a Latorca felé eső oldalon a német- és a Hajdú-bástya dacol a múló idővel.
205. kép - A Lovacska-hegy a Latorcával a vár bástyájáról (fotó: K.5.)
Dér Berg Lovacska mit dem Flu£> Latorca von einer Bastei dér Burg /
View of the Lovacska Hiti with the River Latorca from the castle

185
 206. Kép - A Külső vár bejárata (fotó: li.Z.Qy.)
Eingang dér áufeeren Burg / Entrance of the outer castle

A kutatók feltételezése szerint a vár 1263 és 1311 között épült. Első írásos
említése 1311-ből való, amikor a kiskirály Aba Amadé fiai visszaadták a király­
nak. Minden valószínűség szerint az elpusztult borsovai vár helyett építették,
de ebben az időben mindössze egy négyzet alaprajzú őr- és lakótorony volt a
várhegy legfelső teraszán. 1352-ben a litvániai hadjáratból hazatérő Nagy La­
jos király itt pihent meg, később Erzsébet királyné birtokolta. 1395-ben Zsig-
mond király Munkács városával együtt elajándékozta Erzsébet királyné unoka­
öccsének, Korjatovics Tódor podóliai litván fejedelemnek, aki a hazájából me­
nekülni kényszerült. Ő 1396 és 1414 között birtokolta. A fejedelem idején egy
négybástyás körfal épült, amelyből három, átépítve ugyan, de még ma is áll. A
jelenlegi fellegvár rendszerébe beépült a lakótorony is, amely a fellegvár udva­
rán lévő kút közelében volt, de sajnos mára nem maradt fenn. Egyébként a ku­
tat, amellyel kapcsolatban számtalan legenda él, szintén Korjatovics korában
ásták meg. Átmérője 2,5 m, mélysége 85 m. Vizét a XIX. század végéig hasz­
nálták. A kúttal szemközt, a fellegvár udvarán Korjatovics fejedelemnek nem­
régiben szobrot emeltek. A várat 1423-tól Brankovics György, rác despota bir­
tokolta, 1439-től Pálóczy László, 1446-tól pedig Hunyadi János. Ezután Szilá­
gyi Erzsébet, Mátyás király, Corvin János tulajdona volt. 1505-től királyi birtok,
míg Szapolyai János el nem foglalta a Ferdinánd-pártiaktól. Halála után özve­
gye, Izabella és Ferdinánd sokáig torzsalkodtak a birtoklásáért. 1560-ban az-

184
207. Kép - A Középső vár lőrései a várároK felől (fotó: h.Z.Gy.)
Die 5chie6löcher dér mittleren Burg vöm Burggraben /
The shooting holes of the middle castle from the castle moat

185
208. kép - A fellegvár körfalmaradványa (fotó: H.Z.Gy.)
Mauerreste dér oberen Burg / Walls of the upper castle

209. kép - Rákóczi-címer (fotó: K.5.)

Wappen von Rákóczi / Rákócz/ arms

tán Ferdinánd a várat Dobó Istvánnak adományozta, de mivel az éppen az el­

lenség kezén volt, Dobó nem vehette át az adományt. A munkácsi birtokot
1573-ban II. Miksa Mágócsi Gáspárnak zálogosította el, aki Rákóczi Zsigmon-
dot kérte fel gyermekei gyámjául. Rákóczi Zsigmond 1587-ben feleségül vette
Mágócsi Gáspár testvérének özvegyét, s így lett a vár birtokosa.
1605-ben Bocskai István vette birtokába, 1622-től Bethlen Gáboré, 1630-
tól I. Rákóczi György erdélyi fejedelemé. Ebből a korszakból való a vár legje­
lentősebb átalakítása. A várhegy 4 terasza közül ekkor már három beépült úgy,
hogy egymástól a várfalak és szárazárok választották el. Az alsó várban a szol­
gák és kézművesek éltek, a várőrség és a parancsnok a középső várban került

186
 elhelyezésre. A fellegvárban a birtokos és udvartartása lakott. A parasztok a vár­
hegy alatt éltek. Később a várhegyet átlagban 50 m távolságra 12-13 m széles
vizesárokkal vették körül. Az árkot, tartva attól, hogy ostrom idején lecsapolják,
mélyebbre ásták a Latorca medrénél. A vizesárok belső partján palánk húzó­
dott, ami nem más, mint két sorban, szorosan egymás mellé levert, kihegyezett
tölgyfagerenda-kerítés. A külső falát - a felgyújtás megakadályozására - vessző­
vel befonták és sárral bemázolták. A két sor közét földdel töltötték fel és lőállá-
sokat is kialakítottak. A palánk vonalának megerősítésére, egyenlő távolságra
téglatornyokat, a falon belül pedig az őrségnek szálláshelyet is építettek. Az
egykori palánk helyén jött létre a ma Munkácshoz tartozó Várpalánka és Váral­
ja település. I. Rákóczi György 1648-ban bekövetkezett halála után özvegye,
Lórántffy Zsuzsanna vette gondjaiba a várat.
1680-ban, II. Rákóczi György, majd özvegye, Báthory Zsófia halála után, a
vár fiukra, 1. Rákóczi Ferencre szállt. Az ő halála után özvegye, Zrínyi Ilona Thö­
köly Imrével 1682-ben kötött házassága után a „kuruc király" magáénak tud­
hatta Munkács várát is. A törökök sikertelen bécsi hadjárata után, amelyben
Thököly is részt vett, 1685 novemberében a császáriak a vár alá vonultak.
Eneas Caprara tábornok 10000 főnyi serege élén felszólította Zrínyi Ilonát a vár
feladására, aki azonban ezt megtagadta. A várat Antonio Caraffa generális ve-

210. Kép - A Középső udvar a fellegvárból (fotó: H.Z.Gy.)

Dér mittlere hof von dér oberen Burg / The middle yard from the upper castle

187
 211. kép - A
fellegvár udvara
Korjatovics
Tódor szobrával
(fotó: H.Z.Gy.)
hof dér oberen
Burg mit dér
5tatue von
Tódor Korja-
tovics, dem
Fürsten von
Litauen / The
yard of the
upper castle
with the statue
of Tódor Rorja-
tovics, Prince of
Lithuania

zetésével ostromzár alá vették. 1686. március 10-én megkezdődött a vár in­
tenzív ostroma. Zrínyi Ilona hősiesen védelmezte várát és függetlenségét. En­
nek egyik elképesztően merész, kifejezetten provokatív, sőt „pimasz" elemét
Herczeg Ferenc örökíti meg a Pro Libertate! című művében:
„Minden héten egyszer magára vette a páncélját, hogy gyermekei és Radics vár­
kapitány kíséretében körüljárja a várfalakat. Nem kérkedésből tette, hanem okos szá­
mításból, hogy a várőrségben a lelket tartsa és az ellenséggel tudassa rendületlen el­
szántságát.
Három év folyamán már három császári generális hagyta ott katonai hírét az al-
város békalencsés árkában. Most hol Caraffa marsall, hol Caprara tábornok törte a vá­
rat. A császáriakat mérhetetlenül felbőszítette a hétről hétre ismétlődő kihívás. Vala­
hányszor Zrínyi Ilona megjelent a vár fokán, valóságos golyózáport zúdítottak feléje.
A tudat, hogy egy szép asszony ellen bömböltetik ütegeiket, arcukba kergette a szé­
gyen pírját és a szégyen a dühöngésig szította haragjukat.
Ebben a pillanatban is sűrűbben morogtak odalent az ágyuk. Egy-egy füstlabda
elbúgott Rákócziék feje fölött, olykor egy mélyebben járó teke megzökkentette lábuk
alatt a falat.
Az asszony ajkán ott mosolygott a Zrínyiek, a kereszténység legvitézebb katoná­
inak harcias büszkesége. Oyermekei görcsösen fogták a kezét és szakadatlanul édes­
anyjuk arcát nézték, mintha annak látásából merítenék a biztonság érzetét.
A várbeli hajdúk és pattantyúsok a süvegüket lengették és köszöntve suhogtatták
kardjukat asszonyuk felé. íme, köztük járt a bátorság és győzelem egy tündérszép nő
képében! Ez némileg kipótolta száraz kenyerük mellől a hiányzó szalonnát. Szilaj ki­
áltás hullámzott végig a bástyákon és szökdelt föl a tornyokra:
- Vivát Rákóczi! Vivát a szabadság!"

188
 212. kép - Zrínyi Ilona emléktáblája
(fotó: Ft.Z.Gy.)
Gedenktafel von Ilona Zrinyi /
Memorial of Ilona Zrinyi

A kimerítő ostrom, a Thököly-sza-

badságharc kudarca és a császáriak által
felkínált szerződés, amit később „termé­
szetesen" nem tartottak be, végül is
1688. január 17-én a vár feladására
kényszerítették Zrínyi Ilonát. A hős asz-
szony emlékét ma a fellegvár udvarán
egy dombormű őrzi.
A császári udvar 1688 és 1703 kö­
zött a várban helyreállítási munkálatokat
végeztetett. Hiábavaló volt azonban min­
den építési munka, 1704-ben II. Rákóczi
Ferenc ostrommal bevette Munkács várát. Demoiseux, francia hadmérnök a fe­
jedelem felkérésére korszerűsítette a védrendszerét. A falak és a bástyák jelen­
legi architektúrája is ebből az időből való.
Az 1711. július 23-án a vár császári kézbe került. 1728-tól hadiszertár,
1787-től fogház, 1794-től pedig börtön. 1800. augusztus 25-től 1801. június
28-ig itt raboskodott Kazinczy Ferenc is. Erről a szomorú eseményről tanúsko­
dik egy emléktábla a fellegvár udvarán. Mellette egy másik látható annak em­
lékére, hogy 1805-ben 88 napig napóleon elől menekítve a várban őrizet alatt
rejtették el a magyar Szent Koronát. 1834. július 27-én a várban tűz ütött ki.
Az egy hétig tartó tűzvész súlyos károkat okozott az épületekben, ekkor pusz­
tult el a várkápolna teljes belső berendezése is. 1847. július 11-én Petőfi Sán­
dor Erdélybe vezető útja során ellátogatott a munkácsi várba. 150 évvel a láto­
gatás után a hálás utókor a középső vár bejáratánál a nagy költő iránti tiszte­
letből emléktáblát avatott.

213. kép - Kazinczy

Ferenc és a 5zent
Korona emléktáblája
(fotó: FI.Z.Gy.)
Genktafel von Ferenc
Kazinczy und dér
Fleiligen Krone /
Memóriái of Ferenc
Kazinczy and the
Holy Crown

189
 1848-ban, a szabadságharc idején á várbörtönből a foglyokat kiszabadítot­
ták. 1849. április 22-én a vár védői Mezőssy Pál várkapitány vezetésével Őrhe­
gyalján (Podhering, ma Munkácshoz tartozik), a Latorca-hídnál megütköztek a
császári csapatokkal. A győztes kimenetelű csata színhelyén 1901-ben obelisz-
ket állítottak. 1855. július 1-én I Ferenc József rendeletével megfosztotta Mun­
kácsot hadi erődítményi rangjától. A várbörtön véglegesen csak 1896-ban
szűnt meg. A millenniumi ünnepségek idején, 1896. július 19-én a fellegvár
Hajdú-bástyáján ünnepélyes megemlékezés keretében díszes talapzaton 24
méter magas emlékoszlopot állítottak, tetején egy hatalmas turulmadárral. A
csehszlovák érában, 1920-ban levették a bronz turulmadarat és lebontották az
emlékoszlopot is. Ma a turulmadár az ungvári vár kertjében, az emlékoszlop
egy része pedig Ungváron, a mai Egán Ede téren (szovjet időben Marx tér) a
Marx-szobor talapzata. A vár 14000 m2-nyi lakterületét (a kazamaták kivételé­
vel) a csehszlovák hadsereg 1919-től 1939-ig, a magyar hadsereg 1939-től
1944-ig kaszárnyaként használta. A második világháború után a szovjet bel­
ügyi szervek gulágot működtettek benne. 1962-től 1973-ig mezőgazdasági
szakközépiskolai képzésre használták. 1971 és 1993 között a lembergi restau­
ráló intézet irányításával in­
dult be a vár helyreállítása,
amely valójában nem igazi
műemléki restaurálást je­
lentett, hanem teljes átépí­
tést. 1993-ban nyílt meg a
Lehoczky-gyűjtemény anya­
gára épülő Munkácsi Hely-
történeti Múzeum. Rész­
legei betekintést nyújtanak
a vidék kő-, bronz- és
vaskorszakába, elkalauzol­
ják a látogatót a Rákóczi-
szabadságharc idejébe, az

214. Kép - Kerengőrészlet

(fotó: K.5.)
Umgang in dér oberen Burg /
Cloisters

190
1848-49-es forradalmi időkbe és ízelítőt ad a XX. század történelméből. Az
utóbbi években a helyreállítási munkálatok felgyorsulásának köszönhetően a
vár napról-napra szépül és ami nem mellékes, a helyreállított termeket igye­
keznek tartalommal kitölteni. Sok érdekességet tartogat a látogatók számára
a fellegvárban megnyílt néprajzi Múzeum, a galéria valamint a nemrégiben be­
rendezett Petőfi- és Zrínyi Ilona-emlékszoba.

Munkács
Adatok
1263-1311 építés
1311 első írásos említés
KIV. 5Z eleje lakótorony
1396-1414 Korjatovlcs Tódor litván herceg tulajdona, felépül a fellegvár
1573 II. Miksa elzálogosítja
1587 a Rákócziak tulajdonába kerül
1630-1648 a középső és alsó vár jelentős bővítése, valamint a palánk megépítése
1685-1688 1. 17. Zrínyi Ilona védi
1704-1711 a Rákóczi-szabadságharc fontos központja, a vár végleges formájának
kialakítása
1728-tól császári hadiszertár
1805 a Szent Korona rejtekhelye napóleon elől
XVIII-XIX. 5Z. börtön, Kazinczy Ferenc is itt raboskodott
1847. VII. 11. Petőfi Sándor látogatása

Daten Data
1263-1311 Bauarbeiten 1263-1311 construction
1311 erste schriftliche 1311 first written record
Erwähnung 14№ c. donjon
Anfang 14. Jh Wohnturm 1396-1414 property of Tódor
1396-1414 im Eigentum von Tódor Korjatovics, Prince of
Korjatovics, Fürsten von Lithuania, building of
Litauen, Bau der oberen the upper castle
Burg 1587 property of the Rákóczi
1587 im Eigentum der Eamilie family
Rákóczi 1630-1648 significant extension of
1630-1648 bedeutende Erweiterung the middle and lower
der mittleren und äußeren castle
Burg 1685-1688 defended by Ilona Zrínyi
1685-1688 geschützt von Ilona Zrínyi against big Habsburg
gegen große kaiserliche troops
Truppen 1704-1711 important center of the
1704-1711 wichtiges Zentrum des Rákóczi war of
Freiheitskrieges von independence, final form
Rákóczi, endgültige Form of the castle
der Burg 1805 concealment of the holy
1805 Aufbewarung der heiligen Crown from hapoleon
Krone vor hapoleon 18-19"’ c. prison
18-19. Jh. Gefängnis

191
 Huszti vár
„Bús düledékeiden, Husztnak romvára megállók;
Csend vala, felleg alól szállt fel az éjjeli hold.
Szél kele most, mint sír szele kél; s a csarnok elontott
Oszlopi közt lebegő rémalak inte felém.
És mond: Honfi, mit ér epedő kebel e romok ormán?
Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?
Messze jövendővel komolyan vess öszve jelenkort;
Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derül!"
(Kölcsey Ferenc: Huszt)

Máramarosban, a Tisza jobb partján, ahol a Nagyág és egy kis patak, a Huszt-
ka (Husztica) a magyarság folyójába ömlik, a Vihorlát-Gutin hegylánctól és az
Avastól is teljesen elszakadva, egy 331 m magas hegykúpon található a törté­
nelmi Magyarország egyik legfélelmetesebb vára. A vár és a település a nevét
215. kép - A huszti várhegy nyugat felől (fotó: K.5.)
Dér Burgberg in huszt von Westen / Western view of the castle hill of Huszt

192
 216. Kép -
"Bús düledékek"
a Tiszával
(fotó: K.5.)
Ruinen mit dem
flu6 Theife /
Ruins with
the River Tisza

nem a nagyobb folyókról, hanem a kis patakról kapta, melynek néveredete

máig tisztázatlan. Neve, Muszth"-ként, először az 1329. április 26-án keltezett
királyi rendeletben szerepelt. Ebben Károly Róbert a városnak koronavárosi jo­
gokat, a szász telepeseknek pedig hospesszabadságot adott. Egy 1783-ból va­
ló írás szerint, az 1329-ben koronavárosi rangra emelt települések közül 4 ko­
ronaváros nevének kezdőbetűiből alakult ki az ötödik máramarosi kiváltságos
település neve: Hosszúmező, Visk (régiesen írva Uisk), Sziget (Máramaros-
sziget) és Técső.
A helybeliek és egyes kutatók úgy vélik, hogy a várat 1090-ben, Szt. Lász­
ló korában kezdték építeni és 1191-ben, III. Béla idején fejezték be. Eszerint
1242-ben Batu kán a betörő tatárok élén csak hosszú ostrom után tudta be­
venni, erről azonban okiratok nem tanúskodnak. Legvalószínűbb, hogy a tatár­
járás után, a várhegy csúcsán épült 25x14 m-es őr- és lakótorony képezte a
vár magját, amely köré húzták fel a későbbi fellegvár épületeit és erődfalait. A
vár első írásos említése 1353-ból való. Huszt stratégiai jelentősége a Toronyai-,
a Légiós- és a Tatár-hágó, valamint a máramarosi só szállítási útvonalának biz­
tosítása miatt az uralkodó számára igen nagy volt. Ezért lett a királyi uradalom
központja. Vára döntő szerepet játszott Magyarország legkésőbb létrejött vár-
megyéjének kialakulásában és még akkor is megtartotta vezető pozícióját, te­
kintélyét, amikor Máramarossziget mint megyeszékhely felülmúlta. 1393-ban
Zsigmond király Huszt várát a Drágffyaknak, Balk és Drág oláh vajda leszárma­
zottjainak adományozta, 1405-ben azonban már újra királyi birtok, amelyet a
Perényiek béreltek. Később Hunyadi János, majd Mátyás király tulajdonában
volt. Mátyás király Huszt várát az 1480-as években feleségének, Beatrixnak
ajándékozta. 1511-ben újra Perényi Gáboré. 1515-ben (más források szerint
1522-ben) Mária királyné hozományként kapta meg.

193
 217. kép-
A vár
egykori
bejárata
(fotó: K.5.)
Ehemaliger
Eingang in
die Burg /
Former
entrance
of the
ca5tle

A mohácsi vész után az Erdélyi Fejedelemség kulcsfontosságú vára volt.

1541-ben, miután I. Ferdinánd csapatai elfoglalták, a Habsburgok fennhatósá­
ga alá került. 1550-52-ben a vár felújítását itáliai építészek irányították. A fel­
legvár és a középső vár falai, melyeket faragott kváderkövekből építettek, szin­
te a sziklából „nőttek ki". Ekkor épült a déli oldalon a Ferdinánd-bástya és a ka­
pubástya, a keletre néző Bubnói- (Kisvárta-) bástya, az északkeleti oldalon a
nagyvárta, északon a Fabástya, mellette a nyugati oldalon az Emberfő-bástya.
A bástyák megtervezésénél fontos szempont volt, hogy az ostromlókat oldal­
tűz alá vehessék, ami a szembetüzelésnél jóval hatásosabb volt.
1555-ben kezdődött a vár első igazi ostroma, Báthori András 800 fős csa­
pata zárta körül. Kút hiányában a vízellátást egy ciszterna biztosította, de az
élelem is fogytán volt, ráadásul járvány tizedelte a védőket, akik 1556. január
26-án a várat feladni kényszerültek. 1557-től a vár ismét az erdélyi fejedelme­
ké lett. 1567-ben Schwendi Lázár, Felső-Magyarország császári főkapitánya
előbb körülzárta a várat, majd értesülve János Zsigmond törökökkel megerő­
sített seregének közeledtéről, meghátrált. Az 1570-es speyeri egyezmény ér­
telmében Miksa kivette Báthori fejedelem kezéből. 1572-ben Hagymássy Kris­
tóf annak fejében, hogy ő marad a várkapitány, átadta az Erdélyi Fejedelem­
ségnek. 1594-ben a Toronyai-hágónál betörő krimi tatár sereg ajándékok fe­
jében lemondott a vár ostromáról és tovább vonult. 1579-ben Kornis Gáspár
megerősítve védelmi rendszerét kialakította annak végleges formáját. Ekkor
épült terméskő oltatlan mészkötésével a Nyári-bástya, a hármas rendszerű fő­
kapu (alsókapu). Erről tanúskodott még 1806-ban is a kapu fölötti évszám.
1599-től II. Rudolf császár birtokolta, ezért 1605-ben Bocskai szabadsághar­

194
cosai körülzárták, védőit kiéheztették. A védők a várat feladták és az 1606-os
bécsi béke értelmében az Erdélyi Fejedelemséghez került. Bocskai István vég­
rendeletében Drugeth Bálintnak adományozta. 1613-ban a vár újra a császári­
ak kezébe került, 1615-ben, a nagyszombati megegyezéssel pedig Bethlen Gá­
bor tulajdonába ment át. 1616-ban a fejedelem becsének, Bethlen Istvánnak
ajándékozta. Bethlen István, aki többnyire a huszti várban élt, Máramaros örö­
kös főispánja lett. A várban díszes palotát rendeztetett be, megerősíttette a fa­
lakat és a védműrendszer elé, ahol a várfalak földes résszel érintkeztek, cölöp­
sort állíttatott, a köztük lévő űrt földdel töltette föl. 1636-ban I. (Öreg) Rákóczi
György vette ostrom alá. Az ostromlók még a falak és a bástyák alá vájt alag-
úton is megpróbálkoztak bejutni a várba. Végül Bethlen István és Rákóczi meg-
békült egymással. Haláluk után Bethlen Fruzsina révén férjére, Rhédei Ferenc-
re szállt a vár. 1661-ben a betörő tatárokat a várból kirohanó őrség meglepe­
tésszerű támadása meghátrálásra kényszerítette. 1663-ban Rhédei halálával a
gyermek Thököly Imrére szállt. Evlia Cselebi török világutazó az 1660-as évek­
ben a várról így írt:
„Építője Ján Ezder nevű király volt. Az erdélyi királyokhoz tartozik, de mivel Fel-
ső-Magyarország földjén van, egy ideig Felső-Magyarország fejedelmének Kurusz Pa­
latínusnak birtokában volt. Aztán Erdély uralkodója, Bethlen Gábor király Szulejmán
khán engedélyével ezt a várat Kurusz Madsartól elvette s az oszmán erővel oly erős
várrá tette, hogy ki éjnek idején meglátja, az ajka is remeg. Jelenleg németek vannak
benne, őrei, fegyveresei mind németek, de Zolomi-oglunak birtoka. Vára a Flas-
szán-hegy tövében fekszik, falai erős tömések s Iszkander erődítményéhez hasonló
erős vár, bástyájának magassága az égboltig ér. Külvárosának házai a vár nyugati ol­
dalára néznek s egyik a másik fölött van. Palotáinak teteje színes cseréppel van fed­
ve, a templomok tetejét ón fedi s a keresztek tiszta arannyal vannak bevonva úgy,
hogy az ember szemei elbámulnak rajtuk. A szőlőknek, kerteknek vége nincs. Vize és
levegője kellemes.
... Mikor a hídra léptünk, a várbéli katonaság százankint jött elő s ötünk fegyvere­
it is elszedték, szemeinket bekötötték s kezeinket megfogván, teljes száz lépcsőn ve­
zettek fel. Mikor szemeinket felnyitották egy diván-khánenben találtuk magunkat s
székekre ülve a Tisza síkságát, a Tisza-folyót, a hegyeket és a széliében látszó váro­
sokat és falvakat szemléltük."
1671-ben egy nagy vihar megrongálta a palota tetőszerkezetét, három he­
lyen villámcsapás érte. 1673-ban Apafi Mihály kisajátította. 1688-ban a nagy­
szebeni megállapodás értelmében Antonio Caraffa császári tábornok vonult
be. 1692-ben a várkapitány gondatlansága következtében a felső várban a fel­
robbant puskapor több épületben nagy károkat okozott. Az épületek kijavítá­
sára 1699-ben került sor. 1701-ben II. Apafi Mihály eladta 1. Lipót császárnak.
1703 augusztusában II. Rákóczi Ferenc elfoglalta Huszt várát. A vár bevételéről
több legenda is született, ezek közül az egyik legismertebb Jókai Mór tollából
származik, melynek címe: A huszti beteglátogatók. Tény, hogy a vár fondorla­
tos úton került Rákóczi kezére. A fejedelem oldalára átállt máramarosi nemes,

195
 218. kép - A fellegvár
falmaradványai
(fotó: K.5.)
Mauerreste ín
dér oberen Burg /
Wall ruins of
the upper cast/e

Ilosvay Imre álruhá­

ban jutott be a várba.
Fellázította az évek
óta elmaradt zsoldjuk
miatt elégedetlen őr­
séget, akik a sik­
kasztó parancsnokot
megölték, és a várat feladták. A vár és császári helyőrsége már nem állta útját,
hogy a vármegye nemessége hűségesküt tegyen a Nagyságos Fejedelemnek.
A vár a szabadságharc idején Rákóczi nagyon fontos támasza volt. 1706-ban a
felső vár palotáját újból vihar dúlta. A szabadságharc idején, 1709-ben a vár­
hegy alján állt Rákóczi-házban országgyűlést tartottak. 1711-ben Rákóczi Fe­
renc a lengyelországi Sztrijből helyettesét, Károlyi Sándort azzal bízta meg,
hogy a rendek gróf Pálffy békefeltételeit Huszton összeülve vitassák meg. A fe­
jedelem nem tudott személyesen részt venni a rendi gyűlésen, melyet Károlyi
végül is Szatmárba tett át, ahol április 20-án a rendek elfogadták a békefelté­
teleket. 1711. május 12-én báró Acton a császári csapatok élén bevonult a vár­
ba. A huszti vár a szabadságharc után a császári helyőrség állomáshelye volt.
1717-ben a betörő tatárok elkerülték, de a várőrség a környék népével össze­
fogva szeptember 3-án a Borsai-hágónál megütközött velük. A csatában mint­
egy 6000 tatár esett el és kb. 6000 foglyot kiszabadítottak. Az egyre rozogább
állapotba került vár 1748. július 27-én vihartól szenvedett. Mária Terézia elren­
delte helyreállítását, de 1749-ben a főispán elhanyagolt állapota miatt lemon­
dott újjáépítéséről. 1750-ben fegyverzetének nagy részét leszerelték és Kassá­
ra, valamint Nagyváradra szállították el. 1766. július 3-án este 9 órakor 3 vil­
lámcsapás érte. Kigyulladt a tető, lángba borultak az épületek és a leszakadó,
égő gerendák eltorlaszolták a kaput. 1773-ban II. József meglátogatta és úgy
döntött, hogy nem járul hozzá felújításához. A megmaradt, kis létszámú hely­
őrséget 1776-ban a munkácsi várba telepítették át. 1798-ban az udvar enge­
délyezte köveinek felhasználását a római katolikus templom építésénél.
A várba vezető szerpentinút a város délkeleti részéből, a Husztka-patak
partjáról vezet fel a hármas tagolású főkapuhoz, melyre bástya épült. A szer-
pentinútat a kétszintes Bubnói (Kisvárta) bástya tartotta ellenőrzés alatt, a be­
járat biztonsága felett pedig balról a Nyári-bástya, jobbról a háromszintes Fer-
dinánd-bástya őrködött. Áthaladva a kapu épen maradt íve alatt az alsó várba
érünk. Ebben a várrészben jobbra a kis tér közepén állt egykoron a reformá­

196
tus templom, balról pedig laktanyák, gazdasági épületek sorakoztak. A kapu­
val átellenben, az alsó vár másik végében volt a középső vár kapuja. Feljutva a
középső várba, csodálatos látványt nyújt Huszt városának panorámája, a Vihor-
lát-Gutin hegylánc utolsó nyúlványa, balról az Avas hegyvonulata alatt a Nagy­
ágat magába fogadó Tiszával. A középső vár falait három bástya erősítette. A
kaputól számítva, balról az Emberfő-bástya, szemközt a Fabástya, jobbról pe­
dig a Nagyvárta-bástya. Előtte volt a lőpormalom. A középső vár udvarán jobb­
ra kanyarodva (ma a bozótoson átvágva) a fellegvár kapujához lehetett eljutni,
amelynek közepén a 74 m mély kút, majd mögötte a víztároló ciszternák vol­
tak. A fellegvár legnagyobb területét a palota foglalta el. Itt kapott még helyet
a gabonaraktár, a várőrség laktanyája és a lőportorony is. A fellegvár „bús dü-
ledékein" magunkba szívhatjuk a múlt fuvallatát és gyönyörködhetünk a Mára-
marosi bércek és a Tisza nyújtotta nem mindennapi látványban.

Huszt
Adatok
1090-1191 a legenda szerinti építése
kill. 5Z. második fele-XIV. sz. őr- és lakótorony
1353 első írásos említés
1550-52 a fellegvár és a középső vár építése
1555 az első ostrom
1579 a vár végleges formájának kialakítása
1636 1. Rákóczi György ostromolja
1705 augusztusa II. Rákóczi Ferenc kezére kerül
1711. V. 12 a császári csapatok bevonulnak a várba
1717 a tatárok elkerülik, de az őrség rajtuk üt
1750 fegyverzetét leszerelik és elszállítják
1766. VII. 3. villámcsapásból eredő tűzvész, teljesen romossá válik
1798 kövei felhasználásának engedélyezése
Daten Data
Ende 13. Jh.- 14. Jh. Wach- und end of 13th c.-14th c. donjon
Wohnturm 1353 first written record
1353 erste schriftliche Erwähnung 1550-52 building of the upper and
1550-52 Ausbau der oberen und middle castle
mittleren Burg 1555 first siege
1555 erste Belagerung 1579 final form of the castle
1579 endgültige Form der Burg August 1703 occupation by Prince
August 1703 Eroberung der Burg vom Rákóczi
Fürsten Rákóczi 12. 05. 1711.occupied by Habsburg
12. 05. 1711.kaiserliche Truppen troops
marschieren in die Burg 1750 armament is transported
1750 die Gewehre werden away
abgeliefert 03. 07. 1766. fire caused by lightning,
03. 07. 1766. Brand infolge eines Blitzan- becomes ruin
Schlags, wird zur Ruine 1798 permission for re-use of its
1798 Erlaubnis für die Benutzung stones
der 5teine

197
 Az Árpád-vonal
Szöveg: Szabó József János
Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Hadtörténetem tanszék

A Magyarország második világháborús történetét tanulmányozók csak a Vörös

Hadsereg támadásával szemben kiépített három vonalról olvashatnak. A Kár­
pátok előhegyei között helységtámpontok láncolatából álló Hunyadi-állásról,
az ezeréves határon inkább csak kijelölt, de ki nem épített Szent László-állás-
ról és az ország belseje felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonalról, amelyik
már betonépítményeket is tartalmazott. Ezt a toposzt szeretném korrigálni: az
Árpád-vonal nem az 1944. évi nagy szovjet támadás felfogására készült, ha­
nem az országerődítés része volt.
Magyarország 1940-ben kezdett hozzá a hegyvidékhez jól illeszkedő Ár­
pád-vonal kiépítéséhez. A magyar katonai vezetés a háború addigi tapasztala­
taiból levont következtetések alapján olyan erődvonal kiépítését határozta el,

219. kép - Az Árpád-vonal bunkeré a Vereckei-szorosban (fotó: K.5.)

Bunker dér Árpád-Linie im Pass von Verecke / The Árpád line in the Pass of l/erecke

198
220. kép - Vízköz háttérben az Árpád-vonal egyik bunkerével (fotó: h.Z.Gy.)

Die Árpád-Linie bei Vízköz / The Árpád line at Vízköz

amelyik nem hasonlított az addig kiépített egyetlen erődhöz sem. A Kárpátok

nyújtotta lehetőségeket maximálisan kihasználva olyan védelmi rendszert dol­
goztak ki, amelyik csak a járható irányok lezárására hivatott. A határon, azaz a
hágókon védőműveket általában nem építettek. Az ország belsejébe futó folyó-
és patakvölgyek, szorosok védelmére koncentráltak, hiszen az ezer méternél
magasabb hegyek nagyobb csapatok támadására alkalmatlanok. Gépjármű­
vek, harckocsik, ló vontatta szállítójárművek számára csak az említett irányok
járhatók.
Ezeket a völgyeket a határtól az ország belseje felé eső részen egy-egy völgy­
zárral látták el. A körkörösen védhető völgyzár rendszerint 15-20 vasbeton bun­
kerből állt. A bunkerek szándékosan nem rendelkeztek lőréssel, mindössze a
személyi állomány és a fegyverzet épségének megóvására szolgáltak. Nem volt
szellőzőnyílásuk sem, ami arra utalt, hogy nem terveztek hosszabb idejű benn-
tartózkodást. Ezeket a bunkereket mélyen a föld alá építették, 60-100 cm vas­
tag födémmel. A bunkerekhez csatlakoztak a futóárkok, amelyek a nyílt tüzelő­
állásokhoz vezettek. Minden fontosabb fegyvernek több váltóállást is kiépítettek.

199
 A völgyzár védelmét egy-egy erődszázad látta el, amelyik nem sokban kü­
lönbözött egy gyalogszázadtól. Természetesen több sorozatlövő fegyverrel, ak­
navetővel, gránátvetővel és páncéltörő fegyverekkel is rendelkezett. Az erőd­
század mögött 4-6 km-re építették ki annak a határvadász zászlóaljnak a vé­
dőkörletét, amelyikhez az erődszázad is tartozott. Itt már nem hoztak létre any-
nyi bunkert. A vezetési pontokon kívül a segélyhelyek készültek föld alá sül­
lyesztett vasbetonbunkerek mintájára.
A völgyzárak közötti hegygerinceken határvadász portyázó századok tartot­
ták az összeköttetést. Háború esetén a gerinceken gyalogos csapatok által ki­
épített és védett tábori erődítések húzódtak. A völgyzárak mögötti védő határ­
vadász zászlóaljak nem jelentették az erődrendszer hátsó határát, mert ezek
mögött (az elvek szerint) hegyi vagy gyalogos csapatok álltak szükség szerint
készenlétben, hogy a betört ellenséget visszaverjék. Az elképzelések szerint
ugyanis a völgyzárban védekező erődszázad az ellenség tüzérségi tűzelőkészí-
tése idején a bunkerban tartózkodik, a tűz a nyílt tüzelőállásokban nemigen
tud kárt tenni. Az ellenséges gyalogság támadásakor a nyílt tüzelőállásokból

221. kép - A 5zinevéri-tó közelében (fotó: H.Z.Gy.)

In dér Máhe des 5ees von 5zinevér / C/ose to the LaHe 5zinevér

200
222. kép - Az Árpád-vonal tankelhárító prizmái az Uzsoki-hágón (fotó: K.5.)

Reste dér Linie im Bergpass von Uzsok /

Remains of the line in the Montain Pass of UzsoH

vívják a harcot, amelyet a mögöttük védő határvadász zászlóalj hegyi ágyús

ütege is támogat. A völgyzárat az erődszázadnak csak addig kell védeni, míg
az ellenség támadását fölényesen vissza tudja verni. Mikor az ellenség nyomá­
sa olyan nagy lesz, hogy veszélyezteti a század létét, akkor az visszavonul a ha­
tárvadász zászlóalj támpontja mögé, amelyik az elképzelések szerint megállít­
ja az előretörést. Ez a feltétele annak, hogy a zászlóalj mögött támadó csopor­
tosításban lévő hegyi vagy gyalogos egységek ellentámadása visszavegye a
völgyzárat. Az Árpád-vonalat sehol sem törték át, csak Románia kiugrása után
veszítette el jelentőségét.

201
223. Kép - A be reg vár і 5chönborn-vadászkastély (fotó: H.Z.Gy.)
Das 5chönborn Jagdschloß in Beregvár / The 5chönborn Hunting-Mansion in Beregvár

202
 Kastélyok, paloták,
udvarházak
a teljesség igényével
Schlösser, Paläste, Herrenhäuser
mit Wunsch auf Vollständigkeit

ttlansians, palaces, manor-houses

aiming at completeness

Szöveg: Kovács Sándor

A várakra hadászati szempontból volt szükség. A nyugodtabb nagyvilági életvi­
telhez a főúri családok lakályosabb építményeket, kastélyokat, palotákat és kö­
zépnemesi udvarházakat építtettek. A várak palotáiról már fentebb tettünk em­
lítést. Kastélyok a vidéken a XVII-XIX. században épültek, az építészet külön­
böző és eredeti stílusainak jegyében. Most azokra a kastélyokra, palotákra, ud­
varházakra szeretnénk ráirányítani a figyelmet, melyek a maguk korában mé­
reteikkel, lendületességükkel, főúri pompával berendezett helyiségeikkel te­
kintélyt parancsoltak a környezet számára. Nem térünk ki az oktatási és az egy­
házi intézmények tárgyalására.
Radvánci Gyöngyösi-kastély - Az Ungvárhoz tartozó település udvarhá­
za a XVI-XVII. század fordulóján épült. A többszöri átalakítás és mai romos ál­
lapota miatt eredeti hangulatából nagyon keveset lehet érzékelni. Itt született
1629-ben Gyöngyösi István, a XVII. század nagy költője. 1653-tól gömöri táb­
labíró, 1663-tól pedig Wesselényi Ferenc nádor titkára volt. Ügyvédi szolgála­
tait többek között Zrínyi Ilona is igénybe vette. Egykor szebb napokat látott
radvánci szülőházának falán emléktáblát helyezett el a hálás utókor:
„Itt született
Radváczi Qyöngyösy István 1620 körül f 1704
a Murányi Vénus és egyéb művek XVII. századbeli nagy költője.
Emléke poraiból megélemedett pheonixként
támadt föl honfiúi szívekben s emlékeiben,
melyet a Qyöngyösy Irodalmi Társaság
közreműködésével a költő szülőhelye, Radváncz község
emelt hazafias kegyeletből 1908-ban."

203
 Ungvári új vármegyeháza - A város három dombja közül a nyugatira
épült. Építését 1769-ben kezdték el és 1809-ben fejezték be. Egyemeletes
klasszicista stílusú épület. Főhomlokzatán díszes erkélyt láthatunk, ahol az
egykori szónokok tartották beszédeiket. Ma a Boksay József Szépművészeti
Múzeumnak és az írószövetségnek ad otthont.
Az egykori ungvári városháza - A Petőfi téren 1885-ben épült. Jelenleg
középiskola.
ISagylázi Plotényi-kastély - Ungvártól 10 km-re található a Plotényi Nán­
dor hegedű- és zongoraművész által építtetett kastély. Jelenleg tanintézet.
Bátyúi Lónyay-kastély - A fontos vasúti csomóponttal rendelkező tele­
pülés szélén, Beregszásztól 30 km-re található a neves család klasszicista stí­
lusú egykori udvarháza. A kastélyban szívreuma megbetegedések kezelésére
szolgáló gyermek-szanatórium működik. Újabban felmerült idegenforgalmi
rendetetésű intézményi átalakítása.
Beregsomi Lónyay-kastély - A Beregszásztól 25 km-re fekvő községben
a Lónyayak egykori udvarháza ma az önkormányzatnak és az óvodának ad ott­
hont.
Munkácsi városháza - 1904-ben szecessziós stílusban épült. Az impo­
záns külsejű épület a középrizalit kivételével kétemeletes. A főhomlokzat ten­
gelyében négyzetes torony áll, amelynek toronyórája negyedóránként üt. Szov­
jet időben sokáig Híradástechnikai Kutatóintézet volt itt, de ma újra a városi ta­
nács épülete.
Munkácsi Kohner-kastély - A Beregszászi utcában áll, 1939-ben épült.
Munkácsi Fejér-ház (részletes bemutatás)
Balazséri Fogány-kastély - Beregszásztól néhány kilométerre található.
A birtokközpont utolsó lakója Csebi Pogány Pálné született Horthy Etelka volt.
Jelenleg a református egyház tulajdonában van.
Beregszászi Grófudvar - A római katolikus templom mögött álló kastélyt
a nép Grófudvarnak nevezte el. Bethlen Gábor 1628-ban építtette fel a kastélyt,
mely 1686-ban egy tűzvészkor leégett. II. Rákóczi Ferenc állíttatta helyre.
1857-ben klasszicista stílusban átalakították és egy hatoszlopos, timpanonos
portikusszal bővítették. Ma tanintézet.
Beregszászi Úri kaszinó - A város művészeti és a tudományos életének
otthont adó épület terveire 1911-ben 1000 koronás pályázatot hirdettek meg,
melyet Besenszky Gyula, munkácsi építész munkája nyert el. A szecessziós stí­
lusú épületet 1912-ben fél év alatt Méhes Samu, beregszászi mérnök kivitelez­
te. A közművelődés otthonát 1913-tól a Beregszászi Irodalom-és Műpártoló
Egyesület működtette. A falán lévő Széchenyi-emléktábla arról tanúskodik,
hogy a Tisza szabályozásával kapcsolatosan a legnagyobb magyar több ízben
is megfordult ezen a vidéken.
Beregszászi vármegyeháza - A Munkácsi utca elején találjuk a neoba­
rokk stílusú épületet. Állítólag Ybl Miklós tervezte, igaz ennek igazolása még
várat magára. Emeleti jón oszlopsora még jobban hangsúlyozza magasztos

204
voltát. Ma az Egészségügyi Szakközépiskola valamint néhány városi és járási
hivatal működik benne.
Beregszászi Törvényszék - A sétálóutcában található eklektikus stílusú,
grandiózus épületet Jablonszky Ferenc tervezte, 1908-ban épült. A háború
után laktanya, később pedig műszergyár volt benne. 2002-ben a Kárpátaljai
Magyar Tanárképző Főiskola kapta meg.
Beregszászi zsidó fürdő - A szép szecessziós stílusú rituális fürdő 1912-
ben épült. Homlokzatát rizalitként tagolja az attikában végződő középső kiug­
ró rész.
Beregszászi Kubovics-palota - A XIX. század végén épült palota a Szé­
chenyi utcában található. .
Beregszászi Méhes-palota - A XIX. század végén épült palota a Széche­
nyi utcában található.
Beregszászi Pénzügyigazgatóság - Az Esze Tamás utca és a II. Rákóczi
Ferenc tér sarkán áll. 1904-ben Tamás Mihály tervei alapján épült. Jelenleg kö­
zépiskola.
Beregszászi Fedák-kúria - A Schönbornok építtették vadászkastélynak,
később Fedák Sári vásárolta meg a szüleinek. Jelenleg a Kárpátaljai Reformá­
tus Egyház Püspöki Hivatala.
Beregvári Schönborn-vadászkastély (részletes bemutatás: 208. oldal)
Tiszabökényi Fogarassy-kastély - A Fogarassy család birtokközpontja
volt, amelyben 1970-ben Helytörténeti Múzeum nyílt. A múzeum kiegészítése­
ként a kastély parkjában szabadtéri néprajzi Múzeumot rendeztek be.
Tiszapéterfalvai György-kastély - A falu központjában található. Tulaj­
donosa, György Endre (1848-1896) földbirtokos, országgyűlési képviselő, mi­
niszter építtette nyári rezidenciának. Körülötte parkot alakítottak ki, amely má­
ra sajnos nem maradt fenn. Az 1920-as években Fried Sámuel, zsidó kisgazda
vásárolta meg, később a cseh, a magyar és a szovjet fegyveres alakulatok vet­
ték birtokukba. 1954-től 1972-ig itt volt a falu középiskolája, majd annak a kol­
légiuma kapott helyet benne. 1986-ban a kastélyban képtárat nyitottak, amely
a legnagyobb kárpátaljai festők alkotásainak ad otthont.
Nagyszőlősi és beregardói Perényi-kastély (részletes bemutatás: 212.
oldal)
FSagyszőlősi Lator-kastély - A Béke utcában található, 1896-ban épült.
Tulajdonosát, Ráthonyi alispánt Mikszáth Akii Miklós című regényéből ismer­
hetjük. Ma tanintézet.

205
 A munkácsi Fejér-ház

A Munkácsy-mellszobor mellett, a főutca sorházai mögött szerényen, de annál

büszkébben áll a Rákóczi-birtok fő udvarháza, a Fejér-ház. A XVI. században a
várúr városi rezidenciájaként említették és a város két kőházának egyike volt.
A jelenlegi kétszintes, U-alaprajzú épületet 1667-ben építették. Valamikor tor­
nác vette körül. Az egykori épület tágas, különböző célt szolgáló melléképüle­
tekkel körülvett udvar közepén állott. 1703 júniusában Lengyelországból visz-
szatérve Rákóczi Ferenc első ízben itt csapott össze a labancokkal. A kastélyt
elfoglalta, de 28-án feladni kényszerült és visszavonult a Beszkidekbe, ahol ta­
lálkozott Bercsényi Miklóssal, aki lengyel és svéd zsoldosokkal, valamint pénz­
zel várta. A Rákóczi-szabadságharc leverése után, 1726-ban a Rákóczi-kastély
is a Schönborn-Bucheim család birtokába került. 1747-ben jelentős átalakítá­
si és bővítési munkálatokat végeztek az épületen, ekkor nyerte el mai formá­
ját. Az oszlopos, timpanonos főkapu a XIX. században készült. 1770-ben II. Jó­
zsef császár, 1852-ben I. Ferenc József is megfordult a kastélyban. A kapube­
járattól balra, az egyik emeleti ablakközben díszes kivitelű emléktábla látható,
amelyet 1911-ben avattak fel. Az emléktábla szövege:
„II. Rákóczi Ferenc / vezérlő fejedelem dicső emlékének!
Kibujdosása kétszázados évfordulóján / emelte Munkács város közönsége.
1711-1911 / Eszményképe maradsz Rákóczi a honszeretetnek, / Szellemed él köztünk
s védi e drága hazát. / Ős hajlékod előtt kegyelettel jár a magyar nép. / Munkács né­
pe ölén nagy neved áldva virul."
1924-ben egy francia
cég tulajdonába került,
majd később raktár lett, de
volt itt katonai parancsnok­
ság is. A kastélyban ma
képzőművészeti szakiskola
működik, valamint külön­
böző kiállítások, rendezvé­
nyek színhelyül is szolgál. A
Fejér-ház előcsarnokában
több kiállított alkotás mel­
lett egy monumentális,
köztérinek szánt Munkácsy-
224. kép - A Fejér-ház
kovácsoltvas kapuja (fotó: K.5.)
Schmiedeeisenportal des
Fejérhauses / The forged iron
gate of the Fejér House

206
 225. kép -
Homlokzat
(fotó: K.5.)
Fassade /
Facade

226.kép -
II. Rákóczi Ferenc
fejedelem
emléktáblája a
homlokzaton
(fotó: Kiss Melitta)
Gedenktafel vom
Fürsten Ferenc
Rákóczi II. an der
Fassade /
Memorial of Prince
Ferenc Rákóczi II.
on the facade
szobor gipszváltozatát tekinthetjük meg. (Be­
mutatás a Magyar vonatkozású szobrok c. feje­
zetben.) A Fejér-házban 1994-ben Munkácsy-
emlékszobát rendeztek be. 1944 novemberé­
ben a Fejér-ház előtti udvarban gyűjtötték össze
azokat a magyar- és németajkú férfiakat, akiket
nemzeti hovatartozásuk miatt a Szovjetunió kü­
lönböző részeire száműztek. Emléküket Matl
Péter alkotása őrzi.
Munkács - Fejér-ház
Adatok
XVI 5Z. első említése
1667 a Rákóczi-család városi
rezidenciájaként épül
1703 Rákóczi első csatározása
a császáriakkal
1726 a 5chönbornok birtokába került
1911 a Rákóczl-emléktábla felavatása
Daten Data
16. Jh. erste Erwähnung 16mc. first mentioning
1667 Bau als 5tadtresidenz der Familie 1667 building as a town residence of
Ftókóczi the family Rákóczi
1703 erster Kampf von Rákóczi mit den 1703 first fight of Rákóczi against the
kaiserlichen Habsburgs
1726 im Eigenturm der Familie 1726 property of the family Schönborn
Schönborn 1911 initiation of the memorial of
1911 Einweihung der Gedenktafel von Flákóczi
Rákóczi

207
 Beregvár

227. Kép - Várkastély a Kárpátokban (fotó: H.Z.Gy.)

5chlo€> in den Kárpátén / Mansion in the Carpathians

A Beregvár történelmi elnevezés a Latorca völgyének egy szegletét takarja. Itt,

Munkácstól 20 km-re, 50 hektárnyi parkban áll a vidék legimpozánsabb kas­
télya, amely a XVIII. századi uradalmi ház helyén épült 1890-95-ben,
Zuilbrandt Gregersohn tervei alapján, angol Tudor-féle stílusban. Állítólag az
asztronómia jegyében tervezték: 365 ablaka, 52 helyisége és 12 bejárata van.
A vadászkastély könyvtárszobája és kápolnája még őriz valamit a korabeli
hangulatból. A lenyűgöző hatást fokozza a park, ahol különböző ritka növény­
fajok, ötszáz éves fák és az Osztrák-Magyar Monarchia kontúrját követő mes­
terséges tavacska látható. A parkban több forrás is található, ezek közül a leg­
ismertebb a legendák övezte Örök Fiatalság forrása. Az egykori vadászkastélyt
a Schönborn-család építtette. A kastéllyal kapcsolatban is több legenda is­
mert. Az egyik szerint:

208
 228.kép -
hajnali idill
a tónál
(fotó: K.5.)
Morgenstim-
mung
beim 5ee /
Sunrise
at the laké

229. kép - A kastély a sarokbástya felől

(fotó: K.5.)
Das 5chlo6 von dem Eckturm /
The Mansion and a tower

230. kép - Könyvtárszoba (fotó: K.5.)

Teil dér Bibliothek / Part of the library

209
 231. Kép - A 5chönborn-vadá5zka5tély (fotó: h.Z.Gy.)
Das Schönborn JagdschloB / The Schönborn Hunting-Mansion

Egy alkalommal, a gróf társasággal érkezett a kastélyba. A másnapi vadá­

szat előtt az egyik daliás vendég rosszullétre panaszkodva kimentette magát,
s otthon maradt. Reggel a gróf felesége fejfájásra panaszkodva szintén nem
tartott a társasággal. Délután az idő rosszra fordult és a vadászok idő előtt ha­
zatértek. A gróf sietett a felesége szobájába, hogyléte felől érdeklődni, ám a
szoba üres volt. Ekkor eszébe jutott, hogy van még egy gyengélkedője, s úgy
döntött, hogy előbb meglátogatja, majd megkeresi feleségét. Meglepetésére
a vendég ágyában találta feleségét. A legenda szerint du. 4 óra volt, ezért állt
nagyon sokáig ebben a pozícióban a toronyóra.
Az viszont már tény, hogy az óra számlapján a 11-es számnál van egy ab­
lak, amelyen át az óra karbantartási munkálatait végezték, s innen a legtávo­
labbi pont éppen a 4-es szám, melyet nagyon nehéz elérni. Egyébként ma az
óra működik és harangjátékkal jelzi a múló időt. A kastély utolsó birtokosa,
Schönborn Károly itt született és itt is élt 1942-ig, amíg a németek a háborús
években kórházzá nem alakították át. 1948-tól szanatórium.

210
 232. kép -
Torony az
órával
(fotó: H.Z.Gy.)
Turm mit
der Uhr /
Tower with
the doch

Beregvár
Adatok
XVIII. 5Z. uradalmi ház
1890-95 a vadászkastély építése
1948- szanatóriummá alakítás
Daten Data
18. Jh. einfaches Schloss 18№ c. simple mansion
1890-95 Bau des Jagdschlosses 1890-95 building of the
1948- Sanatorium hunting-mansion
1948- sanatorium

211
 Perényi-kastély

233. kép - A nagyszőlősi Perényi-kastély főhomlokzata (fotó: K.5.)

Hauptfassade des Perényi bchlosses in Nagyszőlős /
Main facade of the Perényi Mansion in nagyszőlős

Nagyszőlősön közismert, hogy amikor Perényi Zsigmond - követve a szabadság-

harc eseményeit - elhagyta kastélyát, meghagyta az otthon maradottaknak: ne
zárják be a kastély kapuját, adjanak szállást a szabadságharc katonáinak és tárt
kapukkal várják hazatérését. Ez a kastély a Királyháza felé vezető útelágazásnál
egy parkban áll. A XVI. században épült udvarház építésekor földszintes, négy
saroktornyos volt. A XVII. században barokk stílusban építették át. Eltűntek a sa­
rokbástyák, emelettel látták el, a főhomlokzat tengelyében íves rizalitot kapott,
amelyet a Perényiek címere díszít. A ________________________________________
Perényi-kastély falán 1989-ben el­ „Neked;te kimagasló alak ,
ki abból az időből oly páratlan egyedül alias/,
helyezett emléktáblán lévő Kossuth- neked leborulok emléked előtt... Mesterem ! ”
KossutJ L
idézet báró Perényi Zsigmond em­ Ebben az épületben'élt і У цьому будинку жив

beri nagyságát hangsúlyozza: ьг. Perényi zsigmond Жігмонд Перені

234. kép - Emléktábla Nagyszőlősön 1Г83-Ї849 1783-1849
(fotó: Kiss Melitta) Az 1848-1849 es страчений за участь в
forradalom és угорській революції
szabadságharc vértanúja. 184-8-1849 pp
Gedenktafel In Nagyszőlős / Állíttatta a Nagyszőlősi B? - Béla Ma ve lödé sí Kör. 19S9.X.6.
Memorial in nagyszőlős

212
De ki ő valójában?
Ki ez az emberi nagyság, akit Kossuth mesterének nevezett?
Magyarország egyik ősi családjának legnevesebb tagja, báró Perényi Zsigmond
1782-ben (1783-ban?) született Beregardóban. A család egyik kastélya a
Vérke-patak partján, a ma közigazgatásilag Beregszászhoz tartozó településen
volt. Előbb a nagyszombati convictusba adták iskolába, majd Kassán jogot ta­
nult. Utána Bereg vármegye alispánja, 1835-ben pedig Ugocsa vármegye főis­
pánja lett. A hűtlenségi per idején felemelte szavát Wesselényi és Kossuth mel­
lett, fellépett az Apponyi-kormány adminisztrátori rendszere ellen, ezért fel­
mentették főispáni tisztéből. 1848-ban a felsőház másodelnöke, majd elnöke
lett. Aláírta a trónfosztó nyilatkozatot és a hétszemélyes tábla elnökeként kö­
vette a kormányt Debrecenből Szegedre, majd Aradra. A világosi kastélyban
tartóztatták le és kötél általi halálra ítélték. Az ítéletet 1849. október 24-én haj­
tották végre. Halálának 150. évfordulójára beregardói kastélyának falán he­
lyeztek el emléktáblát.
235. Kép - A beregardói
Perényi-Kúria (fotó: K.5.)
Perényi Herrensitz
in Beregardó /
The Perényi Manor-House
in Beregardó

236. kép - Perényi-címer

(fotó: Kiss Melitta)
Wappen der Familie
Perényi / Arms of
the Perényis

nagyszőlős - Perényi-kastély
Adatok
XVI. 5Z. földszintes, saroktornyos
udvarház
XVII. sz. eleje emeletet építenek rá
XVII. sz. vége barokk stílusban átépítik
1989 a falán Perényi-emléktáblát
avatnak
Daten Data
16. Jh. kleiner einstöckiger Her- 16m c. small manor-house with
renhof mit Eckturm tower
Anfang 17. Jh. Bau eines Stockwerkes beginning of
Ende 17. Jh. Umbau in Barockstil 17th c. building of a floor
1989 Gedenktafel vom end of 17th c. rebuilding In Baroque style
ungarischen Melden 1989 memorial of Zsigmond
Zsigmond Perényi Perenyi (Hungarian hero)

213
237. kép - Csontos fatemploma kelet felől
Vöm Sanktuarlum / From the sanctuary

214
 Ruszin fatemplomok
a teljesség igényével
Ruténé Hotzkirchen - mit Wunsch auf Vottstandigkeii
Ruthenian wooden churches - aiming ai completeness
Fotók: Horváth Zoltán György
Szöveg: Kovács Sándor
Minden vidéknek megvannak a maga különlegességei, melyekkel nemcsak ha­
tárain belül, de az egész világon büszkélkedhet. A kárpátaljai templomépíté­
szet egyedülálló példái a fatemplomok. Ezeket az építészeti remekműveket né­
pi ácsmesterek csodálatos mesterségbeli tudással, egyetlen vasszög nélkül
ácsolták olyan sajátos építészeti stílusban, amely csak az adott vidékre jellem­
ző. A legrégebbi fatemplomok a XV-XVI. századból származnak, de nagy szám­
ban a XVII-XV1II. században épültek. Találkozhatunk hosszház elrendezésű ku­
polás, gótikus bazilikális, centrális elrendezésű kupolás és bazilikális barokk
megoldású templomokkal. A kárpátaljai fatemplomokat alapvetően 2 stílus és
4 típus köré csoportosíthatjuk (természetesen léteznek altípusok, stíluskevere­
dések is). A gótikus és a barokk stílus mellett, a hegyvidéki ruszinok néprajzi
csoportjainak elnevezésével beszélhetünk bojkó, lemkó, hucul és dolisnyák tí­
pusú fatemplomokról.
A legkorábban épült bojkó típusú fatemplomok gótikusak. Alapjában véve
keletek, hosszház elrendezésűek. Nyugat felől a bábinec (előtér), középen a ha­
jó és kelet felől a szentély található. Valamennyi tere közel négyzet alaprajzú, a
hajó szélessége nagyobb a másik kettő szélességénél. A hajót és a szentélyt be­
lül kupola, kívül sátortető fedi. Előfordul kiegészítésként kettős nyeregtető is.
Érdekes az is, hogy a bojkó templomok nagy számban épültek az Ung lemkók
által lakott völgyében. Gyakran előfordult, hogy átépítéskor az újabb, lemkó ha­
tás érvényesült, ami elsősorban a bábinec feletti barokkos torony megjelenésé­
ben öltött formát.
A XVUI. század közepétől elterjedt lemkó (lemák) fatemplomok építészeti
stílusának jellemzői a hosszház elrendezés, a hármas tagolás megnyilvánulása
a tetőzetben is, a bábinec fölötti magas torony és az oszlopos tornác. Gyakran
a hajó középső, négyzet alakú részét barokkos hagymasisakos kupola fedi. Elő­
fordul, hogy a lemkó fatemplomot különleges kiképzésű, kettős tetőzet borítja.
A 1 nkó fatemplomok a ruszin barokknak is nevezett stílus kivirágzásai.

215
 Uzsok

238. Kép - A fatemplom a domboldalból

Die HolzKirche vöm hügel / View of the wooden church from the hill

Az Uzsoki-hágó alatt fekvő falu szélén, a hegyoldalban, festői környezetben ta­

láljuk a kis bojkó fatemplomot. A Szent Mihály tiszteletére épült pravoszláv fa­
templom kapuzata felett 1745-ös évszámot láthatunk. A kapuzat fölötti írás őr­
zi az alkotók (átépítők) nevét is: Pavlo Tonyiv a galíciai Bitliből és Iván Cihanin
Csendes faluból. A helyi lelkipásztor szerint e dátum az átépítés évet jelöli. A
templom eredetileg száz évvel korábban épült fel a falu központjában. Ezt alá­
támasztja az a tényt is, hogy nem volt szokás a falu szélére templomot építe­
ni. Ezek szerint a templom a XVII. században épült. A hármas tagolású
(bábinec 4,5x3,5 m, hajó 7,5x6,5 m, szentély 3,5x4,5 m), hossztengely el­
rendezésű fatemplomon a barokk stílusjegyeit fedezhetjük fel. A keletek szen­
tély sátortetőzete kettős, a bábinecé egyes tagolású. A hajó sátortetőzete mér­
téktartóan magasabb, hármas tagolású, a csúcsán pravoszláv kereszt hirdeti
felekezeti hovatartozását (a bábinecen és a szentélyen görög katolikus hármas

218
kereszt van). A tornyok alatti nyeregtető ereszét a boronafalak gerendáinak for­
mázott végei tartják. A jelenlegi 3 ablakot a nemrégen történt felújításkor épí­
tették be. Belső terében külön értéket képvisel a XVII. századi szentségtartó és
a szentélyben féltve őrzött, szintén 400 éves ikonok. Ezek is igazolják a temp­
lom XVII. századi építését. A fatemplomot 1929-ben épült, egyszerű, kétszin­
tes harangtorony egészíti ki.
239. kép - Az ikonosztáz
az ablakon át
Die Bilderwand durchs Fenster /
The iconostasis through the window

240. kép - Lelkész sírja

magyar felirattal
Grab eines Priesters
mit ungarischer Inschrift /
Tomb of a priest
with Hungarian inscription

219
 242. Kép - A szentély felől

Das Sanktuarium von Osten / Eastern view of the sanctuary

 Uzsok
Adatok
Pravoszláv fatemplom
Védőszent: 5zent Mihály
Bojkó típusú, hármas tagolású sátortetős
XVII. sz. (?) épült
1745 átszállítás a falun belül, átépítés
Daten Data
Orthodoxe holzkirche Orthodox wooden church
Schutzheiliger: Hl. Michael Patron saint: 5t. Michael
17. Jh. (?) Bauarbeiten 17"’ c. (?) building
1745 Umlieferung durchs Dorf, 1745 transferred to another part
Umbau of the village, reconstruction

221
 Csontos

245. kép - A fatemplom oldalsó nézete

Seitenansicht der holzkirche / Wew of the wooden church from the side

Az Ung-folyó partján, Nagybereznától 15 km-re a falu központjában a hegyol­

dal igazi műkincset rejteget. 1703 óta szerényen a fák mögött rejtőzködik a
klasszikus bojkó fatemplom. Eredetileg a galíciai Siankiból átszállítva 1645-
ben épült fel, de nem ezen a helyen, hanem a Szigot tisztáson. Az Ung gyako­
ri áradása miatt azonban nem volt biztonságban, ezért jelenlegi helyén építet­
ték fel újra és Szent Miklós tiszteletére szentelték fel. Más vélemény szerint
1645-ben Siankiban épült és 1703-ban szállították ide. Akkortól a görög kato­
likusokat szolgálta, ma pedig a pravoszláv gyülekezeté. 1761-ben felújították,
aminek következtében a bábinec feletti sátortető toronyba ment át és maga­
sabb lett a hajó tetőzeténél. Az 1898-ban befejeződött felújítás után Istenszü­
lő Szúz Mária Oltalmára szentelték fel. A hosszház elrendezésű templom hajó­
ja szélesebb a szentélynél és a bábinecnél is. A templom bensőséges hangu­
latára álljanak itt az önmagukért beszélő méretek: hossza 15 m, szélessége 7
m, a torony magassága 7 m, a szentély 3,7x4,2 m, a hajó 6,1x5,9 m, a
bábinec 3,6x4,1 m. A kapu 1,55x0,9 m, a bábinec magassága 2,5 m, a hajó

222
 246. Kép -
A fatemplom a
hegyek Között
Die Holzklrche
in den Bergen /
The wooden
church in the
mountains

és a szentély 13 m magas. Az ablakok mérete 0,8x0,65 m. Mindegyik teret ke­

letről lépcsőzetesen emelkedő, különálló, kúpban végződő sátortető fedi. A ha­
jó és a szentély sátortetőzete hármas tagolású. A körbefutó árkádokkal díszí­
tett harangtorony a legmagasabb. Az egész épületet derékban egy tetősáv fog­
ja össze, mely fölött kicsinyke ablakok vannak. Ebből adódóan a belső tér
kevés fényt kap. A bábinecet a hajótól ajtó nélküli megoldással választották el,
míg a szentélyt az ikonosztáz határolja. Az ikonosztáz 1645-ből származik, bár
egyes vélemények 1596-os dátumról beszélnek. Többszöri (1832, 1894) lak­
kozása következtében teljesen besötétedett.

Csontos (Kosztrino)
AdatoK
Pravoszláv fatemplom
Titulus: Istenszülő 5zűz Mária Oltalma
BojKó típusú, hármas tagolású sátortetős
1645 megépül
1703 átszállítják és felépítik
1761 felújítják
1898 az újabb felújítás befejezése
Daten Data
Orthodoxe hloizKirche Orthodox wooden church
Titel: Schutz der Jungfrau Maria Title: Protection of Virgin Mary,
Mutter Gottes Mother of God
1645 Bauarbeiten 1645 building
1703 Umlieferung und Wiederaufbau 1703 transferred and reconstructed
1761 Restauration 1761 reconstruction
1898 Ende einer erneuten Restauration 1898 end of a new reconstruction

223
 Szélestó - Ungvár
Az ungvári Szabadtéri Falumúzeum legszebb épülete a Szélestóról (Seleszto-
vo, 1960 óta Kölcsény/ Kolcsino része) származó lemkó fatemplom. A Szent
Mihály tiszteletére szentelt görög katolikus fatemplom 1777-ben egyetlen szög
nélkül épült. Igaz, vannak feltételezések, hogy a dátum csupán a felújítására
vonatkozik, márpedig akkor építése 50 évvel korábbra tehető. 1927-ben meg­
vásárolta a munkácsi pravoszláv gyülekezet és a Latorca partján újra csak szög
használata nélkül ácsolták össze. A skanzenbe 1974-ben került, de itt már nem
sikerült eredeti módon, szög nélkül összeszerelni. A tölgyfagerendákból ácsolt
boronafalas templom szentélye egyenes záródású, némileg keskenyebb a ha-

247. kép -
A fatemplom tornya
a skanzen házai
között
Turm der holzkirche
unter den
Häusern des
Freilichtmuseums /
Tower of the wooden
church among the
houses of the open
air museum

248. kép -
A templom
a harangtorony felől
Glockenturm /
Bell tower
225
jónál. A bábinec (előtér) és a hajó szélessége egyforma. A hajót négyes tago­
lású, a szentélyt kettős tagolású, későbarokk, tornyos sátortető fedi. A bábinec
felett 22 m magas, zsindelyborítású harangtorony van. A keletről nyugatra
emelkedő tornyok hagymakupolában végződnek. Az egész épületet a keleti ol­
dal kivételével faragott oszlopos tornác veszi körül. Az eredeti templombelsőt

249. kép -
A templom
nyugat felől
Die Kirche
von Westen /
Western view
of the church

250. kép -
A fatemplom
tornya a
vízimalommal
(fotó: K.5.)
Turm dér
Holzkirche mit dér
Wassermühle /
Tower of the
wooden church
with the water mill

226
 251. kép - A templom a szentély felől

Die Kirche von 5üdosten / Southeastern view of the church

Til
nem sikerült helyreállítani. A hajót
négy rokokó ablak tölti meg fénnyel.
A templom ikonosztáza a XVIII. szá­
zadban készült. A régi ikonosztáz
megmaradt ikonjai mellé az
alsókalocsai templomból hoztak át
ikonokat. Az ikonokat fára festették
tojás-tempera alapú festékekkel. A
hajót lépcsős kupola fedi, közép­
pontjában fából faragott csillár függ.
A bábinec felőli oldalon karzat van.

252. kép -
A három torony
Die drei Türme /
The three towers

253. kép - Utolsó ítélet

Jüngstes Gericht /
The Last Judgement

228
 254. kép - Templombelső

Kircheninnere /
Interior of the church

Szélestó-Ungvár
Adatok
Görög katolikus - pravoszláv - múzeum-fatemplom
Védőszent: 5zt. Mihály
Lemkó típusú, hagymakupolás hármastornyú, sátortetős
1777 épül Szélestón
1927 Munkácsra szállták
1974 az ungvári skanzenben építik újra
Daten Data
Griechisch-katholische - orthodoxe Greek Catholic - Orthodox wooden
holzkirche, derzeit Museum church, now museum
Schutzheiliger: hl. Michael Patron saint: St. Michael
1777 Bau In Szélestó 1777 building in Szélestó
1927 Lieferung nach Munkács 1927 transfer to Munkács
1974 Wiederaufbau im Freilicht- 1974 rebuilding in the open air
museum von Ungvár museum of Ungvár

229
 Sósfalu
Nagyszőlőstől 10 km-re, az Avas-hegység lábánál, a falu központjában találha­
tó a görög katolikus Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele dolisnyák típusú
fatemplom. 1669-ben épült és irodalmi források tanúsága szerint Kacsalovics
népi mester munkáját dicséri. A gótika minden szépségét sugárzó építmény kí­
vülről monumentálisnak tűnik, belső tere azonban parányi és meghitt. A fa­
templom teljes szakszerű restaurálását 1981-ben végezték el, azóta múzeum­
ként működik, bár az utóbbi időben a nagyobb egyházi ünnepeken a szertar­
tás egy része itt zajlik.
A hármas tagolású fa­
templom bábinece és hajó­
ja egyforma szélességű,
míg az egyenes záródású
keletelt szentély keske­
nyebb. Kettős nyeregtető­
zete van. A bábinec fölött
négyzetes alaprajzú, a ha­
rangháznál kiszélesedő, ga­
lériás, zsindelyborítású to­
rony emelkedik. A harang­
ház fölött meredek, nyolc­
szögű, szabályos gúla alakú
toronysisak tör az ég felé.
A templombelső festése
több hullámban történt. A
megmaradt falfestmények
a vidék XVII. századi mű­
kincseinek felbecsülhetet­
len értékei. Legértékeseb­
bek a hajót a szentélytől el­
választó ikonosztáz szent­
képei. Legkorábbi az iko­
nosztáz sorai fölött lévő,

255. kép - A fatemplom

északnyugatról
Die flolzkirche von Nordwesten /
northeastern view of the
wooden church

230
256. kép - Sósfalu látképe távolról
Ansicht von Sósfalu von dér Férné /
Vlew of5ósfalu
257. kép - A fatemplom kis magaslaton
Die holzkirche auf einem kleinen Hügel /
The wooden church on a small hill
231
232
1673-ban Johann Svanykov által bizánci stílusban festett Pantokrátor. 1676-ban
készült az ikonosztáz Utolsó ítélet ikonja. Ennek alkotóját nem ismerjük, de ez
már nem a bizánci iskolát képviseli. Az ikonosztáz Szent Miklós életét bemutató
ikonját Frantisek Malyar festette 1676-ban. Figyelmet érdemel a kompozíció kö­
zéppontjában lévő Szent Anna fogantatása ikon is. A festések a falu tehetősebb
lakói megrendelésére különböző években készültek. Ezzel magyarázható, hogy
az északi falon megtaláljuk a minden templom számára kötelező Utolsó ítélet
másik, 1673-ból származó változatát, melynek alkotója ismeretlen.
258.kép -
A fatemplom délről
Die Molzklrche von 5üden /
Southern view

259. kép - Faragvány

a kapu felett
Schnitzerei über
dem Eingang /
Wood carving
above the entrance

260. kép - A gazdagon kifestett templombelső

Die reich bemalte Kircheninnere /

The richly painted interior of the church

233
 261. kép -
három apostol
az ikonosztázról
Drei Apostel
von dér Bilder-
wand / Three
apostles on the
iconostasis

262. kép -
Pokol (az Utolsó
ítélet részlete)
hölle (Ausschnitt
aus dem
Jüngsten
Gericht) /
Hell (Detail
from the Last
Judgement)

263. kép -
A mennyek
kapujának
kinyitása (az
Utolsó ítélet
részlete)
Öffnung des
Himmelportals
(Ausschnitt aus
dem Jüngsten
Gericht) /
Opening of the
Gate of heaven
(Detail from the
Last Judgement)

234
 264. Kép -
Utolsó ítélet
a déli falon
(fotó: K.5.)
Jüngstes
Gericht an
der Südwand /
The Last
Judgement
on the
southern wall

Sósfalu (hovoszelicja)________________
Adatok
Görög katolikus múzeum-fatemplom
Titulus: Boldogságos Szűz Mária Mennybevitele
Dolisnyák típusú, egytornyű, kettős nyeregtetős
1669 épül
1673 az ikonosztáz festése
1981 restaurálása és alakítása múzeummá
Daten Daten
Griechisch-katholische holzkirche, jertzt Greek Catholic - Orthodox wooden
Museum church, now museum
Titel: Mimmelfahrt der Jungfrau Maria Title: Ascension of the Blessed Virgin Mary
' 1669 Bau 1669 building
1673 Bilderwand 1673 iconostasis
1981 Restauration und Umbau 1981 restaured and opened as a
zum Museum museum

235
 Fülöpfalva

265. kép - A templom a harangtoronnyal

Die Kirche mit dem Glockenturm / The church with the beli tower

Ökörmezőtől 25 km-re, a Nagyág-folyó egyik ágának, a Repinka folyócskának

partján épült az Szűz Mária Istenanyasága görög katolikus fatemplom. A temp­
lom nagy valószínűséggel 1759 és 1762 között épült, bár egyes feltételezések
szerint 1780-ban. 1841-ben felújították, 1961-ben javították, 1979-ben átfed­
ték. 1939-ben a járási magyar hatóság a templomkert fáiért cserébe egy kő­
templom építését kínálta fel, de a falu népe elutasította az ajánlatot. A bojkó
típusú fatemplom hossztengely elrendezésű, szentélye egyenes záródásé,
keletelt, a hajónál és a bábinecnél valamivel keskenyebb. Az egész épület ket­
tős nyeregtetős. A felső tető eresze szinte teljesen eltakarja a kis árkádíves ál­
galériát. A bábinec felett emelkedik a négyzet alaprajzú, kétszintes, zsindelye-
zett torony. A barokk torony díszítőelemei közül érdekes a deszkából kifűré­
szelt és lefelé fordított tulipános sor és a toronyóra. A nyolcszögletű hagyma­
sisak alatt a négyszögletű rész függőleges deszkázásának takarólécei egyfajta
díszítőelem szerepét töltik be, melyhez stílusban igazodik a zsalus ablakház a
két hagymakupola közötti térben. A déli oldalon újabban, hatósági utasításra,
biztonsági okokból kétszárnyas ajtót építettek be. Az ikonosztáz szerény, való­
színűleg egyidős a templommal. A templomkertben van a különálló, 1758-ban
épült harangláb és a ravatalozó is.

236
266. kép - A fatemplom a szentély felől

Die Holzkirche von Osten / Eastern view of the wooden church

237
 267 és 268. kép - A templom
télen és tavasszal (Fotók: K.5.)
Die Kirche im Winter und im Frühling /
The church in Winter and in spring
______ Fülöpfalva (Pilipec)
Adatok
Görög katolikus fatemplom
Titulus: Szűz Mária Istenanyasága
269. kép - A templom tornya
Bojkó típusú, barokk egytornyú, kettős
nyeregtetős Turm dér Kirche / Tower of the church
1759-62 (1780?) épül
1841 felújítják
1961 javítják
1979 átfedik
Daten Data
Griechisch-katholische holzkirche Greek Catholic wooden church
Titel: heilige Jungfrau Maria Mutter Gottes Title: Blessed Virgin Mary, Mother of God
1759-62 (1780?) Bauarbeiten 1759-62 (1780?) building
1841 Restauration 1841 reconstruction
1961 Reparaturen 1961 repairing
1979 neues Dach 1979 new roof

238
239
 Alsószeliscse - Blansko
Huszttól 20 km-re keletre, a település
központjában a XVI-XVII. század fordu­
lóján emelt dolisnyák fatemplom építé­
si dátuma nem egyértelmű. Egyes for­
rások szerint 1595 és 1636, de vannak
elképzelések, melyek szerint 1601 és
1640 között épült, más vélemények
1608-1645-ről tesznek említést. Ami
biztos, a pravoszláv fatemplom kb. 40
évig épült, az 1600-as évek derekára
készült el és Szent Piroska tiszteletére
szentelték fel. 15 év múltán a gyüleke­
zet a görög katolikus hitre tért át, temp­
lomát ennek szolgálatába állította. Az
1920-as években a hívek nagy része
visszatért a pravoszláv hitre. A közösség
1922-ben új templomot épített. 1929-
ben a templom visszakerült a görög ka­
tolikus egyház tulajdonába. A hívek
nem igazán voltak tudatában a fatemp­
lom felbecsülhetetlen értékének és sor-
270. Kép - A
négy fiatornyos
harangtorony
Glockenturm /
Bell tower

271. kép-
A szentély
és a hajó
5anktuarium
und Schiff /
Banctuary
and nave
 272. kép - Az ősi
fatemplomot a csehek
áttájolva, modem
környezetben építették fel
újra Blanskoban
Die alte Holzkirche wird von
Tschechen in Blansko mit
anderer Orientetion und in
moderner Umgebung wieder
aufgebaut / The old wooden
church is rebuilt by the
Czechs in Blansko with
a different orientation and
in a modern environment

sára hagyták. 1928-ban

felmerült a Brnoi Kiállítás
egyik kiállítási tárgyaként
szerepeltetni. Ez nem va­
lósult meg, de 1936-ban
Blansko morva város hu­
szita egyházközösségé­
nek aktivistái már konk­
rét vásárlási ajánlattal
keresték fel az alsósze-
liscsei egyházi és világi
vezetőket. A falu vezetői­
nek tetszett az ajánlat,
de a görög katolikus
egyház törvényei értel­
mében a templomot más
felekezetnek nem volt lehetséges sem el-, sem átadni. A morva város képvise­
lői azonban nem adták fel a templom megvásárlásának ügyét és igyekezetüket
olyannyira siker koronázta, hogy a görög katolikus egyház a beleegyezése mel­
lett még a vételárat is leszállította 10000 cseh koronáról 6000-re (1). Az elbon­
tott és vagonokban elszállított fatemplomot 1937. május 23-án Blansko váro­
sában a huszita egyházközösség otthonaként szentelték fel. Az összköltség
88430 cseh koronát (!) tett ki. A templom ma is áll és szolgálja a híveket.
A hosszház tagolású gótikus fatemplom mai formája már csak emlékeztet
eredeti állapotára. A legszembetűnőbb különbség, hogy a templom méreteit
megváltoztatták, a hajó hosszát 4 m-rel, magasságát 1 m-rel növelték, az egy­
kori 140 cm magas kapu magasságát (amely a belépőt főhajtásra késztette) és
az ablakok méreteit szintén megnövelték, a torony magasságát pedig csök­
kentették. Ráadásul az eredeti helyén a templom egy dombon állt, ami hang-

241
242
273. kép - A fatemplom a szentély felől 274. kép - A modernizált
Die liolzkirche von der Seite des Sanktuariums / templombelső régi részletekkel
The wooden church from the side of the sanctuary Die modernisierte Kircheninnere
mit alten Details /
The modern interior with old details

súlyozta magasztos voltát, itt pedig egy, a

templom számára teljesen előnytelen lejtő­
re került. Összességében a fatemplom
szinte teljesen elvesztette mindazt a külső
varázsát, amit ezek a fatemplomok gyako­
rolnak a szemlélőre. Az arányok megváltoz­
tatása mellett is szép látványt nyújt a kettős
nyeregtetős megoldás, a szentély feletti
alacsonyabb résszel. A bábinec fölötti négy-
szögletes torony galériás harangháza fölöt­
ti sátortetőzet közepén meredek, szabályos
nyolcszögű gúla formájú, négy fiatornyos
toronysisak tör az ég felé. A tetőzet és a to­
rony is zsindelyes borítású. A bábinec előtt
faragott oszlopos tornác van.

275. kép - A főhomlokzat tornáca

liauptfasaade / Main facade

243
 276. Kép - Az
Utolsó vacsora
az ikonosztázról
Letztes
Abendmahl von
der Bilderwand /
Last Supper
from the
iconostasis

277. kép - 5zt. Miklós 278. kép - 5zt. Piroska, a védőszent

Hl. Hikolaus / 5t. Nicolaus Hl. Piroschka, die 5chutzheilige / 5t. Rosette, the Patron 5aint

244
 279. Kép - Jézus
megkeresztel Kedése
és a Jeruzsálemi
bevonulás az
ikonosztázról
Taufe Jesu und Einzug
nach Jerusalem von der
Bilderwand / Baptism of
Jesus and the Entry
into Jerusalem from
the iconostasis

A templom belső terének átalakítása még a külsőnél is kirívóbb. Nem ta­

pasztalhatjuk azt a meghitt, bensőséges hangulatot, melyet parányi méreteivel
a bábinec és a hajó együttesen nyújtott. Az új, protestáns rendeltetésének
megfelelően falai puritának, eltűntek azok a csodálatos falfestmények, ame­
lyek egykor a boronafalakat díszítették. Az egykori ikonosztázből megmaradt
Szt. Piroska (névadó), Szt. Miklós, az Utolsó vacsora ikonok még visszaidézik a
régi templombelső gazdag festésű világát.

Alsószeliscse (Nyizsnye Szeliscse) - Blansko

Adatok
Görög katolikus - pravoszláv - huszita fatemplom
Védőszent: 5zt. Piroska
Dolisnyák típusú, egytornyú 4 fiatoronnyal, kettős nyeregtetős
1645 befejeződik építése
1660 görög katolikussá válik
1920-as évek pravoszlávvá válik
1929 görög katolikus tulajdonba kerül
1936 eladják és elbontják
1937 huszita templomként felépítik és felszentelik
Daten Data
Griechisch-Katholische - orthodoxe - Greek Catholic - Orthodox - Hussite
hussitische liolzkirche wooden church
5chutzheilige: Hl. Piro5chka Patron saint: 5t. Rosette
1645 Ende des Baus 1645 end of building
1660 wird griechisch-katholisch 1660 becomes Greek Catholic
1920er Jahre wird orthodox 1920s becomes Orthodox
1929 wieder griechisch-katholisch 1929 again Greek Catholic
1936 Verkauf und Abtragung 1936 selling and pulling down
1937 Wiederaufbau und Einweihung 1937 rebuilding as a Hussite
als hussitische Kirche church

245
 Alsókalocsa

280. Kép - A fatemplom egy régi falusi faházzal

281. kép - A fatemplom nyugat felől
Die Holzkirche mit einem alten Bauernhaus /
The wooden church with an old village house Die holzkirche von Westen /
Western view of the wooden church

A Kalocsa-patak és a Talabor találkozásánál az akasztófa és egyéb üldöztetés

elől elmenekült emberek leszármazottai által létrehozott település Gorb részé­
ben találjuk a görög katolikus Szentlélek-fatemplomot. A bojkó típusú temp­
lom az ajtó feletti felirat tanúsága szerint 1795-ben épült (egyes vélemények
szerint a XVII. században és 1789-ben csupán átépült). A hármas tagolású
keletelt épület egyenes záródású szentélye keskenyebb a bábinec és a hajó
együttesénél. Déli oldalról a bábinechez faragott oszlopos tornác csatlakozik.
Meredek, kettős nyeregtetőzetén a hármas osztódást hagymakupolás huszár­
tornyok emelik ki. A bábinec fölött zsindelyezett, barokk torony emelkedik. A
négy részre tagolt torony szerkezetében a hagymakupola és a négyszögletes
síkfal váltakozik. A zsaluzott ablakház fölötti kupola enyhén nyolcszögbe vált. A
belső tér értékesebb ikonjainak egy részét a szovjetrendszer alatt az ungvári
skanzenbe szállították, másik része pedig elkallódott.

246
247
282. Kép - három torony (fotó: K.5.)
Drei Türme / Three towers

283. kép - Zsindelytető

Schindeldach / Shingle roof

1953-tól Ateista Múzeum (!)

volt. 1969-70-ben a mellette lévő
kétszintes haranglábbal együtt
restaurálták. A templomban ma
falutörténeti múzeum működik,
ahol ápolják Mikola Suhaj betyár
és a vidéket nagyon szerető Iván
Olbracht, cseh író emlékét.

248
 284. kép -
A hármas tagolású
fatemplom
délkelet felől
Die holzkirche
von Südosten /
Southeastern
view of the
wooden church

Alsókalocsa (Kolocsava)
Adatok
Görög katolikus múzeum-fatemplom
Titulus: Szentlélek
Bojkó típusú, barokk stílusú, hagymakupolás háromtornyú,
kettős nyeregtetős
1795 (XVII. 5Z.?) épül
1953-tól ateista múzeum
1969-70 restaurálás
Daten Data
Griechisch-katholische holzkirche, Greek Catholic wooden church,
derzeit Museum now museum
Titel: Ml. Geist Title: holy Spirit
1795 (17. Jh.7) Bau 1795 (17“' c.7) building
seit 1953 atheistisches Museum since 1953 Ateistic Museum
1969-70 Restauration 1969-70 reconstruction

249
 Alsóapsa

285. kép - A magaslaton álló fatemplom

Die auf einem Hügel stehende holzkirche / Wooden church standing on a hill

A Tisza bal partján, Técsőtől 15 km-re, a falu közepén emelkedő dombon talál­
ható Kárpátalja egyik legrégebbi dolisnyák típusú fatemploma. A görög katolikus
Szent Miklós-templom eredetileg 1561-ben (más források 1604-re teszik) épült,
de mai alakját a XVIII. században nyerte el. A gótikus fatemplom boronafala és a
bábinec födémé korabeli. A templom három része közül a keletek szentély a leg­
alacsonyabb. Meredek, kettőzött, zsindelyezett nyeregtető fedi. A bábinec fölött
négyzetes alaprajzú, a harangháznál kiszélesedő, galériás és négy fiatoronnyal
ékesített torony tör a magasba. A harangház fölötti süveg alapja nyolcszögű, na­
gyon meredek szabályos gúla formájú. A belső térben a bábinec síkmennyezetű,
a hajó és a szentély teknőboltozatú. A falakon XVI1-XV1II. századi festmények ma­
radványait láthatjuk. A kommunista időszak alatt múzeumként működött, ezért
1969-ben restaurálták. A közelmúltban visszakapták a görög katolikus hívek. A
templomkertben négyzet alakú, favázas, sátortetős harangláb van.

250
 286. Kép - A fatemplom délnyugatról
Die holzhirche von Südwesten / Southwestern view of the wooden church

251
287. Kép - A templom Keletről magyar feliratú síremlékkel
Die Kirche von Osten und Grab mit ungarischer Inschrift /
Eastern view of the church and a tomb with Hungarian inscription

252
288. kép - Tél vége
Ende des Winters / End of the winter

289. kép - Öntöttvas kereszt

a templom mellett
Gufteisenkreuz neben dér Kirche /
Foundry-iron cross near the church

Alsóapsa (Gyibrova)
Adatok
Görög katolikus fatemplom
Védőszent: 5zt. Miklós
Dolisnyák típusú, egytornyú
4 fiatoronnyal, kettős nyeregtetős
1561 (1604?) épül
XVIII. sz. átalakítás
1969 restaurálás
Daten Data
Griechisch-katholische liolzkirche Greek Catholic wooden church
Schutzheiliger: Hl. Mikolaus Patron saint: HI. Micolaus
1561 (1604?) Bau 1561 (1604?) building
18. Jh. Umbau 18th c. rebuilding
1969 Restauration 1969 reconstruction

253
 Kőrösmező

290. Kép - A templom délről (fotó: K.5.)

Die liolzKirche von 5üden / Southern view of the wooden church

A Fekete-Tisza völgyében, Rahótól 35 km-re fekvő városi jellegű településnek

két műemlékértékű fatemploma van, a Sztrukovszka és Plitovate. A főúton Rahó
felől haladva még a település központja előtt, a Fekete-Tisza jobb partján áll az
Úr Felmagasztalása-templom, a hucul típusú fatemplomok csodálatos példája.
A templom szép mintája a különböző felekezetek egymás iránti tiszteletének,
mivel a görög katolikusokat és az ortodoxokat felváltva szolgálja. A helyiek úgy
tartják, hogy templomuk egyidős a településsel. A templom alapításául szolgá­
ló legenda egyben Kőrösmező 1505-ös keletkezésének mondája is:
Jván Sztruk pásztor nyáját ezen, az akkor még lakatlan vidéken hajtotta téli szál­
láshelye felé. Ám a tél meglepetésszerűen, hamar köszöntött be, így birkáit a mai
templom helyén hagyta, ö pedig a közeli települések egyikén húzta meg magát. A
zord tél elmúltával elment megnézni maradt-e életben birkája. Legnagyobb megdöb­
benésére, nemcsak hiánytalanul mindet ott találta, hanem valamennyi anyajuh egy
kis báránnyal is szaporította nyáját. A pásztor örömében e szent helyen templomot
épített, mely körül létrejött a település."

254
 Nos, Sztruk pásztorról kapta a templom a Sztrukovszka nevet. A jelenlegi
templom 1824-ben épült. A görögkereszt alaprajzú templomhoz a bábinec elé
később még egy előteret építettek, ezzel megbontották a teljes szimmetrikus
hatást. A boronafalak gerendáinak szépen formált végei túlérnek a falakon. A
hajó középső része négyzet alakú, a kereszt csatlakozó ágai kissé keskenyeb­
bek a négyzet oldalainál. Zömök tornyát hagymasisakban végződő nyolcszögű
sátortető, a keresztágakat pedig hagymasisakkal díszített nyeregtető fedi. Az
egész épületen övpárkány fut körbe. Az épület külső megjelenésében csodála­
tos vertikális hatás érvényesül, ahogyan a négyzet alakú középhajó épület­
tömbje fent nyolcszögbe vált át. A templombelső hármas tagolású terében a
XVII. századból való ikonosztáz dominál. Nagy becsben tartanak egy Szt. Ist­
vánt ábrázoló, bőrre festett templomi zászlót.
A templom mellett álló, 1813-ban épült harangtorony egyik harangja a
néphit szerint csodatévő tulajdonsággal rendelkezik. Nevezetesen: segít a baj­
bajutott családokon, amennyiben annak valamely hölgytagja, teljesen egyedül,
éjfélkor meztelenül a harang alatt segítségért fohászkodik.
A Sztrukovszka fatemplom közelében a második világháború idején épült
ki az Árpád-vonal egyik völgyzára. A harckocsiakadályok, lövészárkok, a kato­
nai temetők, a szemközti hegyen lévő megbékélési emlékmű azonban csak

291. kép - A fatemplom (fotó: K.5.)

Die Molzkirche / The wooden church

255
 292. kép - A fatemplom
az egykori Árpád-vonal
tankelhárító prizmáinak
maradványaival (fotó: K.5.)
Die holzkirche mit den Resten
dér ehemaligen Árpád-Unie
/ The wooden church with the
remains of the Árpád line
293. kép - 5zt. István király
féltve őrzött templomi zászlón
(fotó: K.5.)
Kirchenfahne mit hl. 5tefan,
dem ersten ungarischen König /
Church flag with 51. Stephen, the
first Hungarian Hing

porladó nyomai a két világ­

égésnek. A meghurcolt lel­
kekben, az árván és özve­
gyen maradt szívekben élő
fájdalomra, a pótolhatatlan
xSM’rf.TIlAYJ. veszteségekre az egyetlen
gyógyír az ártatlan áldoza­
tok iránti kegyelet lehet.

256
294. Kép -
A harang­
torony
(fotó: K.5.)
Dér Glocken-
turm / The
beli tower

Kőrösmező (Jaszinya)
i. ■ .
Adatok
Görög katolikus és pravoszláv fatemplom
V* -f ,Jrri Hucul típusú, görögkereszt alaprajzú, egykupolás
Titulus: Úr Eelmagasztalása
1505 monda szerinti keletkezése
1813 a harangtorony épül
1824 épül
Daten Data
Griechisch-Katholische Greek Catholic and
und orthodoxe Nolzkirche Orthodox wooden church
Titel: Erhöhung Christi Title: Exaltation of the Lord
1505 Entstehung einer Sage nach 1505 comes into existence
1813 Glockenturm according to legend
1824 Kirchenbau 1813 bell tower
1824 building of the church

257
295. kép - Podheringi obeliszk (fotó: K.5.)

Dér Obelisk von Podhering / The Obelisk of Podhering

296. kép - Az Európa közepét jelölő emlékoszlop (fotó: K.5.)

Europas Mitte bezeichnende Gedenksäule / Coloumn showing the middle of Europe

 Magyar vonatkozású
emlékművek
a teljesség igényével
Ungarische Denkmäler
Hungarian Monuments
Szöveg: Kovács Sándor
A vidék magyar vonatkozású gazdag emléktárát a trianoni korszak sajnos nagyon
megtépázta. Sok műemlék nyomtalanul eltűnt. Az idegen hatalmak magyarelle-
nességüket sok esetben a szobrok, obeliszkek meggyalázásában élték ki. A mil-
lenium évében a munkácsi vár egyik bástyáján felavatott turulmadaras emlékosz­
lop sorsa önmagáért beszél: A cseh korszakban, az 1920-as években leverték a
turulmadarat, a szovjet időben pedig az oszlop egy részét Ungváron az akkori
Marx téren (ma Egán Ede tér) felállított Marx Károly-emlékmű talapzatának hasz­
nálták fel. Csodával határos módon sikerült a Turulnak megmenekülnie és ma is
a széttárt szárnyai közül bizakodóan kacsintani az ungvári várkert látogatói felé.
Több, az új hatalmak által ledöntött szobor helyére vagy talapzatára az új ideálok
szobrai kerültek. A nemzeti tudat féltő kezei azonban nem kis kockázatot vállal­
va megtalálták a módját, hogyan is lehet a szobrokat átmenteni az utókor számá­
ra. Olyan esetek is előfordultak, amikor egy-egy emlékművet, félve a retorziótól,
néhány bátor, igaz magyar ember titkokban újított fel. A „száműzött" szobrok és
emlékművek egy részét az utóbbi években sikerült újra méltó helyükön felavatni,
s ez némi optimizmusra ad okot. Sőt, hála Istennek, a sötét szovjet korszak után
ma már új emlékművek, szobrok és szinte megszámlálhatatlan emléktábla (csak
Beregszászon kb. 40) felavatására is sor kerülhetett. Emléket nemcsak a közélet
nagyjai kapnak, hanem azok a kisemberek is, akikről nagyon gyakran még em­
lékezni is bűn volt. Ennek legmeghatóbb példája, hogy a sztálini lágerekbe ártat­
lanul elhurcolt magyar és más nemzetiségű áldozatoknak ma már minden tele­
pülésen van emlékhelyük, egy emlékkő, egy szobor, egy obeliszk vagy egy tábla,
amely az özvegyek, árvák, hozzátartozók számára a sokáig reménytelenül áhított
kegyhelyet jelenti. (Ezeket külön nem soroljuk fel.)
A felhőtlen örömre azonban nincs ok. Egyrészről, a színesfémtartalmuk mi­
att mindenféle nemzeti vagy ideológiai előítélet nélkül nyereségvágyból ellop-

259
 nak emléktáblákat (pl. Bartók-emléktábla nagyszőlősön) és szobrokat is (pl.
Venelin Huca szobra Szolyván). Másrészről, a jelenlegi hatalom megnyilvánulá­
sai magyar nemzeti értékekkel szemben nem minden esetben toleránsak. Ha
csak a torzón maradt vereckei emlékműre gondolunk, láthatjuk: a hatalom ott
és akkor mutatja ki foga fehérjét, ahol és amikor neki tetszik.
A ma álló magyar vonatkozású emlékművek és szobrok tanúsítják, mennyi­
re fontos Kárpátalja magyarságának a történelmi múlt, valamint a jelenen át a
jövőbe vezető nemzettudat ápolása.
Uzsoki l. világháborús obeliszk - Az Uzsoki-hágón, 889 méteres ma­
gasságban a vízválasztó Beszkidek főgerincén, az úttól balra, fenyőfákkal övez­
ve egy első világháborús közös katonai temető van. 1914 szeptemberében az
orosz csapatok áttörték Uzsok védővonalát, ugyanez megismétlődött 1914 ok­
tóberének végén. Az orosz csapatok 15 települést foglaltak el. A nagy csatáro­
zások elesett áldozatai közös sírban alusszák örök álmukat. Az obeliszken ol­
vasható felirat is erről tanúskodik:
„Ezt a katonatemetőt az orosz hadvezetőség alapította 1914 őszén. A világháború
befejezése után a környéken lévő sírok ebbe a temetőbe lettek áttelepítve. 6 orosz,
6 osztrák-magyar katonatiszt és 351 orosz és osztrák-magyar katona alussza itt örök
álmát. Emlékük őriztessék tiszteletben!"
Egán Ede-emlékkő - 2001-ben Ungvár és Szerednye között, a Lázi dom­
bon, azon a helyen, ahol Egán Edét, a ruszinság gazdasági megsegítését cél­
zó „hegyvidéki akció" néven ismert program végrehajtásával megbízott kor­
mánybiztost 1901-ben meggyilkolták, a Duhnovics Társaság és a Magyar Értel­
miségiek Kárpátaljai Közössége emlékkövet avatott. A tervek szerint a jövőben
a mártír emlékére 4 méteres keresztet állítanak.
Podheringi obeliszk - Munkácsról a Fodheringen (Őrhegyalja) át kiveze­
tő úton, a Latorca-híd előtt jobbra az 1848^-9-es szabadságharc emlékét őrzi
egy obeliszk. 1849. április 22-én a vár védői Mezőssy Pál várkapitány vezetésé­
vel a Latorca-hídnál megütköztek a császári csapatokkal. A győztes kimenete­
lű csata színhelyén 1901-ben obeliszket állítottak. Az obeliszk eredeti emlék­
tábláját 1919-ben a csehek leverték és a Latorcába dobták. 1958-ban került fel
az új tábla, melyet 1944-ben a szovjet rezsim távolított el. 1991-ben sikerült az
eredeti szöveggel egy újabb táblát felavatni. 2000-ben azonban az emléktáb­
lát újra leverték. Ez valószínűleg nyereségvágyból történt, a többi színesfémet
tartalmazó ellopott emléktáblához hasonlóan. Az emlékmű megtépázottan
ugyan, de mégiscsak több mint egy évszázada színhelye a március 15-i meg­
emlékezéseknek.
Honfoglaláskori emlékpark - A Beregszásztól 7 km-re fekvő Tiszacso-
ma határában 1986-ban régészek egy honfoglaláskori temetőre bukkantak.
Az ásatások és azok eredményeinek kiértékelése után, a millecentenárium
évében, 1996-ban emlékparkot avattak. A központi emlékmű alkotója a
tiszacsomai származású Csirpák Viktória. Az emléktáblán a következő szöveg
olvasható:

260
 „Honfoglaláskori magyar temető / Tiszacsoma IX-X. század / Legyen áldott e föld,
honszerző őseink temetője, mely kenyeret, reményt és hitet ád ma is. /Állította a KMKSZ
Beregszászi járási és Tiszacsomai alapszervezete 1996-ban, a honfoglalás 1100. évében"
Az emlékpark folyamatosan bővül. 2000-ben Szent István, 2001-ben Árpád
tölgyfából faragott szobrát avatták fel. Mindkettő a budapesti Frech' Ottó fafa­
ragóművész munkáját dicséri.
Mikes-kút - A Hömlöc-hegy lábánál, Salánkon, a Feketepatak felé vezető
út mentén egy gémeskút közelében 1991-ben emlékoszlopot avattak fel.
1711-ben, a szabadságharc alkonyán az egykori kis vadászkastélyban tartották
az utolsó országgyűlést. A néphit szerint a közelben nem volt jó ivóvíz, ezért a
nagyságos Fejedelemnek Mikes Kelemen ebből a kútból hordta a vizet. Ennek
emlékét őrzi a gémeskút és az obeliszk, melyet 1996-ban felújítottak.
Tiszaújlaki Turul-emlékmű (részletes bemutatás: 272. oldal)
Szolyvai honfoglaláskori lovassír obeliszkje (részletes bemutatás:
262. oldal)
Szolyvai emlékpark (részletes bemutatás: 264. oldal)
Vereckei emlékműtorzó (részletes bemutatás: 266. oldal)
Dolhai kuruc-emlékoszlop - 1703. június 7-én Esze Tamás ezerötszáz
fős kuruccsapatával a Latorca völgyébe igyekezett, hogy egyesüljön Rákóczi
hadával. Károlyi Sándor, szatmári főispán lovasaival Dolhánál váratlanul rájuk
támadt. A kuruccsapat szétszéledt az erdőben, majd később összeverődve foly­
tatták útjukat. A falu főterén, ott, ahol a vesztes összecsapás 50 áldozatát elte­
mették, 1902-ben emlékoszlopot emeltek, melyet a tetején turul díszített, a ta­
lapzatára pedig egy kurucdal ruszin változatát rótták:
„Kiontom vérem apámért, anyámért, / megöletem magam szép gyűrűs mátkámért,
/ meghalok hazámért..."
Sajnos, a háború után az oszlop tetejéről a turulmadarat leverték, nemré­
giben az oszlopot sikerült felújítani.
A téesői Hármashalom-emlékkő - 2000-ben a református parókia előtt
avatták fel a kereszténység felvételének 2000., a honfoglalás 1100., az állam-
alapítás 1000. évfordulója tiszteletére.
Európa közepe-emlékoszlop - Rahó közelében, a Tisza partján, a köz­
igazgatásilag Terebesfejérpatakhoz tartozó Körtelep falut elhagyva az út men­
tén látható a Ferenc József által állíttatott emlékoszlop. Az Osztrák-Magyar Mo­
narchia Térképészeti Hivatala által 1878-ban meghatározott pont, amely az Eu­
rópa széleit érintő hosszúsági és szélességi körök felezővonalának metszés­
pontja, koordinátái: é.sz. 48°30' és k.h. 23°23'. A sárgarézből készült emlékjel
mellett obeliszk épült, melyen latin nyelvű felirat van:
„LOCUS PEREHHIS / DILIQEHTISSIME CUM LIBELLA LIB- / RATIOHIS QUAE EST IH
AUSTRIA / ET HUHQARIA COHFECTA CUM MÉH- / SURA QRADUM MERIDIOHALIUM / ET
PARALELORUM OURM EUROPEUM / MDCCCLXXXVU"
1977-ben felújították, akkor került ide az új emlékmű is.

261
 A szolyvai honfoglaláskori
lovassír obeliszkje
297. és 298. Kép - Az obeliszk és az
emléktábla (Fotók: K.5.)
Der Obelisk und die Gedenktafel /
The Obelisk and the Memorial inscrip­
tion

A város közelében Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye neves tájkutatója 1870-

ben egy teljes felszereléssel és lovával együtt eltemetett honfoglaló magyar vi­
téz sírjára bukkant. A Kishídvég (Paszika) felé vezető út mentén ennek emléké­
re 2000-ben emlékoszlopot állítottak. Az avatóünnepség egyik szónokának be­
szédéből idézünk:
„Itt nyugvó ősöm!
Eljöttünk hozzád, Veled vagyunk, hogy születésnapodra emlékezzünk, köszönt­
sünk Téged és köszönetét mondjunk: hogy elmondjuk neked: mit tettünk, mit tesz ez
a maréknyi csapat, melyet eltérített a Hadak útjáról a kószáló fekete üstökös. (...)
Köszönjük néked, hogy ide vezéreltél a Kárpátok bérceivel övezett paradicsomba,
hogy bokréta lehetünk a világ kalapján, hogy megtanítottál Attila nyilaiból kaszát, tol­
lat kovácsolni, gazokat gyümölcsfákká nemesíteni, állatokat szelídíteni, ugart feltör­
ni, kiátkozni az átkot, nászra kelni a békességgel, kenyeret felezni az éhezővel, szel­
lővé gyermekíteni a viharokat, befogadni és megbecsülni a jóakarókat.
Köszönjük, hogy magyarnak születtél, hogy vállaltad Magna Hungária bölcsőjét,
Levédia útjait, Etelköz sztyeppéit, a Kárpátok ösvényeit, a Duna, Tisza, Olt hullámait,
az Alföld árvalányhajait, az akácok méz-dús virágait, Buda, Esztergom, Székesfehér­
vár templomait, Ópusztaszer vércseppjeit, hogy testvérekké tetted a jászokat, a kuno­
kat, hogy felnevelted és óvtad Erdély délceg fenyőit, erősítetted Hándorfehérvár falait,
edzetted Buda, Eger, Kőszeg, Munkács várainak tornyait, eltérítetted ellenségeink nyi­
lait, hogy Szent Istvánt, Margitot, Janus Pannoniust, Hunyadiakat, Károli Gáspárt, Kö­
rösi Csornát, Petőfit, Deákot, Széchenyit adtál nekünk és a világnak.
Köszönjük Keked a világ nyolcadik, de nekünk első csodáját, Magyarországot,
hogy mi, Kárpátalja magyarjai forrasztó férne lehetünk ezen ékes koronának, tarsoly-
lemeze a szellemi éléstárnak. Köszönjük Keked a biológiai csodát, mert hervadhatat­

262
lan nemzetet nemzettél, hús-vér csodákat, kik Phönix módjára mindig képesek talpra
állni Európa álmatlanságra és örök zaklatásra kényszerített átjáróházában, hol tanúja
lehettél hatalmas és büszke nemzetek elmúlásának, ahol oly gyakran késztettek kité­
pett nyelvvel idegen himnuszokat énekelni, ahol forrásokba kényszerítettek vissza
kristályvizeket, ahol szögesdrót volt a nyakék és diadém, ahol a szülői ház hamvadó
zsarátnoka mellett melegedett az árvaságra jutott unoka, ahol megtanítottak a sem­
miből valahova megérkezni, hol kősziklából vizet fakasztottunk, ahol nyögtük tatár­
nak, töröknek, orosznak hadait, ahol foggal-körömmel védtük és őriztük a történelem
kényszere által mozgó határköveket, ahol születésnapján temettük az újszülötteket,
ahol igazgyöngyeinkért vásároltak hazugságokat létünk kalmárai és farizeusai, ahol
idegen nyelven kellett magyaros Jónapot! köszönteni, ahol hóhérokat kellett magasz­
talni, ahol jegygyűrűkből és szobrainkból béklyókat kovácsoltak a betolakodók, ahol
velünk ijesztgették az önfeledt gyermekeket...
Itt vagyunk, eljöttünk, hogy elmondjuk neked: vagyunk, élünk, leszünk, nem visz-
szűk ítélőszék elé a történelmet, nem feszítünk keresztre korokat, nem énekelünk in­
dulóként zsoltárokat, töröljük szótárunkból az átkokat, mert megértettük üzeneteid­
ből, hogy magyarnak lenni kötelességvállalás, hogy a hovatartozás tudatosulása éb­
redés, gyakorlása ébrenlét, hogy nem szabad hangosan hallgatni, és némán panasz­
kodni, kapa helyett kardot forgatni, az anyaföldbe futóárkot ásni, forrásokat elapasz­
tani és bemocskolni, vizeket eltéríteni, éltető tüzeket hamvasztani, eszméket ferdíte­
ni, templomokat romokba dönteni, ármányokat magasztalni, családokat, szellemeket
zülleszteni, gerinceket roppantam, hamisan esküdni.
Itt és most mondjuk neked. Veled: ígérjük, hogy leszünk, fogadjuk és esküszünk,
hogy teszünk." Szöllősy Tibor, Técső

299. kép -
honfoglalás­
kor! lovassír
(fotó:
H.Z.Gy.)
5oldaten-
grab aus der
Zeit der
ungarischen
Landnahme /
5oldier tomb
from the
time of the
Hungarian
Conquest

263
 Szolyvai emlékpark

Vereckei-hágó felé vezető úton, a Latorca felső folyásának völgyében fekvő

Szolyva jelképe lett a magyar nép tragikus sorsának, jelképe lett az emlékezés­
nek. Kárpátalja Szovjetunióhoz való csatolásának idején a hatalom - félve egy
esetleges általános népszavazás sikertelenségétől - elrendelte a nem kívánt
elemek kiszűrését. A 4. Ukrán Front 1944. november 13-án keltezett 0036.
számú határozata kimondta:
„... egész sor településen német és magyar nemzetiségű hadköteles személyek él­
nek, akiket ugyanúgy, mint az ellenség katonáit, le kell tartóztatni, és hadifogolytá­
borba kell irányítani...
b) A német és a magyar nemzetiségű hadköteles személyeket, akik Kárpátontúli
Ukrajna felszabadított területén élnek, külön csapatokban, listák szerint, konvoj alatt
hadifogolytáborba kell irányítani."
E határozat alapján még aznap megjelent:
,A városparancsnokság 2. számú parancsa
1944. november 13.
1. Folyó év november hó 14-től három napon belül jelentkezni kötelesek a legkö­
zelebbi városparancsnokságnál mindazok a katonák és tisztek, akik a magyar és né­
met hadsereg kötelékébe tartoztak és a felszabadított Kárpátalja területén maradtak.
Jelentkezni tartoznak német és magyar nemzetiségű hadköteles egyének is 18 évtől
50 éves korig.
2. Ezen határidőn belül kötelesek ugyancsak jelentkezni mindazok, akik a magyar
megszállás alatt Kárpátalján a rendőrség vagy csendőrség szolgálatában álltak.

")
264
 3. Jelentkezni csak a városparancsnokságon lehet naponként reggel 9-től este
7-ig. A jelentkezés utolsó napja 1944. nov. 16-ika.
4. Mindenki, aki a jelentkezésnek nem tesz eleget, le lesz tartóztatva és a haditör­
vényszék elé kerül.
Varosparancsnoksag"

A sztálini gépezet magyarokkal szemben támasztott és táplált bizalmatlansá­

ga a legkülönbözőbb hatalmi szinteken nyilvánult meg. Kilátástalanság, félelem
fészkelte be magát minden magyar szívébe. Senki sem tudhatta, mikor kit rángat­
nak ki munkahelyéről, felesége vagy gyermekei mellől. Mindenki, aki csak ma­
gyarnak vallotta magát, bűnösnek számított. S eljött a szomorú november 16.,
amikor is megszólaltak a kisbírók dobjai a falvakban, városokban. A férfiak színe-
java, 18-tól 50 éves korig gyülekezett 3 napi élelemmel. Három napot - hazudták
nekik szemrebbenés nélkül - a háború okozta károk helyreállítására. Mit sem
sejtve, egyesek vidáman vállalták. Ugyan már, a háború borzalmai után csak jobb
jöhet, egyébként is a magyar ember segítőkész. Mentek az emberek, s még a
fegyveres katonákat a menetoszlopok mellett meglátva sem gondoltak semmi
rosszra. Hogyan is gondolhattak mindazokra a borzalmakra, szörnyűségekre,
amelyek a lágerekben rájuk vártak. S mindez miért? Egyetlen bűnük magyarságuk
volt. Kárpátaljáról több mint 30 ezer magyar férfit hurcoltak el és sajnos, közülük
16 ezren soha többé nem tértek haza. Az első állomás, a gyűjtőtábor Szolyván
volt. Embertelen körülmények között, bezárva, éhesen és fázva várták sorsukat
ezek az ártatlan emberek. Sokan közülük útra sem keltek, itt lelték halálukat, de
akik a lágerekbe kerültek, talán még szörnyűbb körülmények között találták ma­
gukat. Szolyván (a Galambos felé vezető úton) az egykori lágertemető tömegsírjai
fölött, egy majd 20 ezer négyzetméteres területen az ártatlan magyar és más
nemzetiségű áldozatok emlékének megőrzése, lelki nyugalmának biztosítása ér­
dekében az utókor emlékparkot létesített. Az avatásra 1994. november 27-én ke­
rült sor és azóta minden év novemberének végén rájuk emlékezik mindenki, az is,
aki gyászol valakit és az is, aki elítéli az ehhez hasonló gaztetteket.

301. Kép - A sztálini

Kommunista terror
emléKKöve (fotó: M.Z.Gy.)
QedenKstein des
Kommunistischen
Terrors von Stalin /
Memorial stone
of the Stalinistic terror
of the communists

265
 Vereckei emléktorzó
Aki egyszer is járt Vereckén, nemcsak azt látta, miként ölelkeznek a hegyek és
völgyek ölén a lombok és habok, nemcsak a hangulatos faházak, fatemplomok
mesevilágába képzelte bele magát, hanem legalább egy pillanatra átélte Ár­
pádnak és honfoglaló népének értünk is megtett, könnyűnek egyáltalán nem
nevezhető útját. 895 tavaszán az Északkeleti-Kárpátok hágóin átvonulva őse­
ink új honra leltek. A honfoglalók főserege, Árpád vezetésével a Vereckei-há-
gón kelt át. Ha felkapaszkodunk a Vereckei-hágóra, ott fönn, 839 méterrel a
tenger szintje fölött, a történelmet formáló események színhelyén, az egykori
magyar-lengyel határátkelőhelyen szívünk hevesebben kezd verni és olyan ér­
zés kerít hatalmába minden magyar embert, amely egyszerre jelenti a honfog­
lalást, Árpádot, őseinket és hányatott történelmünket.
Az egykori határsorompó
mellett 1881. szeptember 4-én
Púm József megyei királyi fő­
mérnök és Buzáth Károly járási
szolgabíró közreműködésével
egy 4 m-es obeliszk alakú em­
lék-határkövet állítottak fel. A
munkácsi gyárban öntött vas­
táblán csergallyak között a cí­
mer volt, felső részén félkör­
ben: Magyarország, alsó ré­
szén pedig: Beregmegye fel­
irat. A széles talapzat felett
szintén vastáblán a Bereg vár­
megyei képes naptár szerkesz­
tőjének verse:

302. kép - A Vereckei-szoros

bejárata a Latorcával (fotó: h.Z.Gy.)
Dér Раб von Verecke mit dem
FluS Latorca /
The Pass of Verecke with
the Kiver Latorca

266
 303.Kép -
Vereckei
szerpentinek
(fotó: K.5.)
5erpentinen
in V/erecke /
Serpentines
of Werecke

„Honfi e bércormon, szíved hevesebb dobogása

Jelzi, hogy ősi honod drága határa ez itt.
Itt hangzott egykoron riadó, csatakürtje Lehelnek;
Hagy Rákóczink itt hullata búcsúkönnyűt
Szent Kegyelet tüze gyúl itt minden csipkebokorban;
Oldozd meg saruid: szenthely ez itt a hol állsz!"
KóródiSándor
1896. július 20-án Erdélyi Sándor igazságügy-miniszter és Halaktovics Ber­
talan alsóvereckei plébános avatták fel azt a 4 méter magas gránitobeliszket,
Dwarek Ede alkotását, amelyen 4 márvány emléktábla volt. Szemben, az útra
nézett a Kóródi-vers, immáron kiegészítve az 1896-os dátummal. Ettől balra
indulva volt található
a millenniumi emlék­
szöveget tartalmazó
emléktábla: „A hon­
foglalás emlékére Ma­
gyarország ezeréves
fennállásának országos
ünneplése alkalmából,
1896. évben"

304. kép - Hétköznap

Vereckén (fotó: K.5.)
Alltag in Verecke /
Everyday life in Were eke

267
305. Kép - Ünnepség Vereckén. háttérben az emlékmű (archív felvétel)
Fest bei dem Denkmal von Verecke (Archivaufnahme) /
Celebration at the MemóriaI Obelisk of Werecke (archivál photo)

Az útról nézve hátul a készítőknek állított emléket egy tábla: „Lónyai Sándor
főispán, Jobszty Gyula alispán közrehatása, Káldy Gyula királyi főmérnök művezeté­
se mellett emelte a vármegye közönsége"
Az úttól jobbra indulva a felerősített tábla az uralkodó és a magyar minisz­
terelnök nevét örökítette meg: „I. Ferencz József királyunk dicsőséges uralkodása
és Báró Bánffy Dezső miniszterelnöksége alatt"
Trianon után az új hatalom sajnos nem nézte jó szemmel a magyarság
eme jelképét. A táblákat leverték, de az oszlop a helyén maradt. 1939. június
25-én vitéz dr. József Ferenc főherceg újjáavatta a helyreállított emléktáblákat.
A szovjet csapatok előrenyomulásakor a táblák ismét eltűntek. Pontosan nem
lehet megállapítani, de legvalószínűbb, hogy az 1956-os magyar forradalom
idején bevonuló szovjet harckocsik döntötték le az obeliszket, eltüntetve hon­
foglalásunk becses szimbólumát.
A millecentenárium évében egy új emlékművet terveztek a Vereckei-hágóra.
Nem a korábbi emlékmű újjáavatásáról volt szó. Egy teljesen más helyen, az or­
szágúiról letérve, kissé balra egy tisztáson át, a magasfeszültségű távvezeték osz­
lopa mellett elhaladva juthatunk el arra a kiszögellésre, amelyen 1996 tavaszán
megkezdték egy messziről is jól látható monumentális emlékmű építését. Az em­
lékmű alkotója Matl Péter, munkácsi szobrászművész szerint: „Ez az emlékmű
már ezer éve áll, csak valamilyen formát kellett neki adni." Az általa tervezett
egyszerre több szimbólumrendszerre épül. A legfontosabb motívuma az életfa-is-
tenfa motívum: a kehelyből 7 virág nő ki. Ezt az ábrázolást megtaláljuk szőttese­
ken és faragásokon is. A kehely szerepét itt az oltárkő tölti be, a 7 virág - a 7
tömb, a 7 törzs. Az oltárkőre elől-hátul keresztet faragtak, a legfelső tömbre pe~

268
306. kép - A vereckei emlékműtorzó (fotó: M.Z.Qy.)
Denkmalreste der ungarischen Landnahme von Verecke /
Fragments of the monument of the Hungarian conquest
in l/erecke
307. kép - Az épülő emlékmű a makettel (fotó: K.5.)
Bau des Denkmals mit dem Modell /
Building of the monument with the model

dig a rakamazi turulmadár gránitba vésett má­

solata került volna. A számtalan szimbólum kö­
zül érdekes még az, amely a hat alsó tömböt a
turul szárnyaiként, a felsőt a törzseként értel­
mezi, míg a belső üres tér Emese, a Földanya.
A turul Solaris-szimbólum, ami azt jelenti, hogy
а Пар megtermékenyíti a Földet. A középen lé­
vő oltárkő a vérszerződés kelyhe: ebből fakad a
nemzet. A torzón maradt emlékmű makettje az
épülő emlékmű fotóján látható.
Az emlékmű nem készült el, mivel az ukrán hatalom megakadályozta felépíté­
sét. Az avatás napján, 1996. augusztus 16-án Alsóvereckénél rendőrségi kordon
állta útját a torzón maradt emlékmű felavatására érkezetteknek. Ezalatt a Galíciá­
ból összesereglett ukránok szétverték a félkész emlékművet. Az országúton - a

269
 308. kép - A hely, ahonnan Árpád először letekinthetett az új hazára (fotó: h.Z.Gy.)
Der Ort, woher der ungarische Fürst Árpád zuerst auf die neue Heimat herabblicken konnte /
The place, from where the first Hungarian Prince, Árpád could have the first view of Hungary

sors fintoraként, körülbelül azon a helyen, ahol az eredeti honfoglalási emlékmű

állt - egy sebtében összetákolt emlékkövet avattak azoknak a hős ukrán hazafiak­
nak, akiket szerintük 1939-ben Horthy katonái itt végeztek ki (valójában lengyel
katonák végeztek velük). Az ukrán kormány később hivatalosan is sajnálkozását
fejezte ki és belátta, hogy az emlék­
művet fel kellett volna építeni.
Az emlékmű azóta sem épült fel,
de sajnos, többször meggyalázták.
2000. június 29-e, a szovjet-cseh­
szlovák megállapodás aláírásának
évfordulója előtt (1945-ben ebben a
szerződésben mondott le Csehszlo-

309. kép - A meggyalázott

emlékműtorzó (2000. június)
(fotó: K.5.)
Das geschändete Denkmal (Juni 2000) /
The insulted Monument (June 2000)

270
310. Kép - Az emlékmű pontosan a Kárpátok vízválasztóján, a magyar határon áll (fotó: H.Z.Gy.)

Das Denkmal steht direkt an der Wasserscheide der Karpaten, an der ungarischen Grenze /
The Monument stands directly on the watershed of the Carpathians, at the Hungarian border

vákia Kárpátaljáról) az oltárkövet úgy döntötték ki, hogy a rajta lévő kereszt fejjel
lefelé álljon, ami - tudvalévő - a sátánizmus jelképe. Az emlékmű tömbjeit is
időnként megrongálják, a terméskőből megépített rétegei egyre jobban fogynak.
A vereckei torzó így, a maga megtépázott valóságában talán még mélyebb
érzelmeket vált ki minden, a magyarság szakadt sorsáért aggódó magyar em­
berből. Talán meg job­
ban kifejezi Verecke
örökségét, mely minden
emberben emlékmű nél­
kül is örökké élni fog.

311. kép - Az oltárkő

(fotó: h.Z.Gy.)
Dér Altarstein /
The altar stone

271
 Tiszaújlaki Turul-emlékmű
A jelenlegi ukrán-magyar határon, a Tisza jobb
partján, nagyszőlőstől 16 kilométerre fekvő tele­
pülés a Rákóczi-szabadságharc kibontakozásá­
nak színhelye volt. Mindennapos jelenséggé vált
a sóház császári őrségének kegyetlenkedése a
környék népével. Esze Tamás, az egykori sze­
génylegény, a hegyaljai felkelés részvevője, eb­
ben az időben sókereskedéssel foglalkozott. A
katonák az ő portékáit és állatait is elvették, őt
pedig elkergették.- Ekkor állt Esze Tamás a bujdo­
só kurucok közé, akikkel aztán elfoglalták a sóhá­
zat. 1703. július 14-16-án, a folyón való átkelé­
sért vívott csatában aratta első győzelmét a kuruc
sereg. Ebben a csatában állt első ízben a seregek
élére a nagyságos fejedelem, II. Rákóczi Ferenc.
A Tisza-hídon átkelve, a település szélén láthatjuk a legmagyarabb folyót,
jelenlegi, országokat, sorsokat elválasztó „pozícióját" betöltvén: ugyanis a híd­
tól jobbra a Tisza határfolyóvá válik. A hídfőnél a Tiszújlak-Tiszabecs nemzet­
közi közúti határátkelő mellett emelkedik a kurucok dicsőségét őrző Turul­
emlékmű. Az emlékművet 1906-ban, II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahoza­
talakor állították. Évtizedekig a környék fontos emlékhelye volt. Jelképes volt
maga az emlékoszlop is, jelképes volt a szájában kardot tartó turulmadár (a le­
genda szerint a fáradni látszó, szorult helyzetbe került fejedelem számára hoz­
ta, s adta a kezébe a turulmadár), s jelképes volt maga a mesterségesen emelt
domb is. A dombot Magyarország 38 megyéjéből hozott földből emelték, hir­
detvén ezzel is a magyarság együvé tartozását. 1945-ben az emlékművet le­
rombolták, a dombot buldózerrel széttolták. 1987-ben Bíró Andor, a péterfal-
vai kolhoz akkori elnöke, Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa hosszú ideig egyetlen
magyar képviselője kezdeményezte az emlékmű helyreállítását. Sokáig húzó­
dott az ügy. Már megvolt a területi tanács engedélye az eredeti emlékmű
visszaállítására, de ez még kevésnek bizonyult. Engedély kellett Kijevből is. A
hatalom nem akart turulmadaras emlékművet, csak egy kuruc lovas szobrot.
Aztán a különböző hivatalokat, hivatalnokokat Bíró Andornak a saját csapdá­
jukban sikerült megfognia. Mivel a már aláírt engedélyt sehogyan sem tudták
megváltoztatni, 1989. július 16-án sor kerülhetett az újjáépített emlékmű,
Keisz Gellért ötvös és Lezu Vladimír építész alkotásának felavatására. Emlékez­
tetőül a magyar nép dicső múltjára azóta minden nyáron emlékünnepséget
rendeznek itt: valódi zarándokhellyé vált az emlékmű környéke.

272
 312-315. kép - A Rákóczi-szabadságharc tiszaújlaki emlékhelye (Fotók: h.5.)

Denkmal des Freiheitskrieges von Rákóczi / Monument of the war of independence of Rákóczi

273
316. kép - Boksay József és Erdélyi Béla szobra Ungváron (fotó: H.Z.Gy.)

5tatue von József Boksay und Béla Erdélyi In Ungvár /

Statue of József Boksay and Béla Erdélyi in Ungvár

274
 Magyar vonatkozású szobrok
a teljesség igényével

Statuen mit ungarischen Personen

Statues of Hungarian people
Szöveg: Kovács Sándor

Petőfi Sándor-szobor - Ungváron a Petőfi téren Ferenczy Béni alkotását

1990-ben avatták fel. Petőfi halálának századik évfordulójára Ferenczy Béni
megbízást kapott a milánói Ambrosiana Könyvtártól egy életnagyságú szobor
elkészítésére. A szobor első bronzba öntött változatát Gyula városában állítot­
ták fel 1960-ban, a másodikat Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a
harmadikat Ecuador fővárosában, Quitóban, a negyediket Milánóban, az
Ambrosiana Könyvtár udvarán. Ez a szobor az ötödik változat.
Boksay József és Erdélyi Béla szobra - Ungváron a Kálvária-domb al­
ján állít emléket a Kárpátaljai festészet két legnagyobb alakjának. A kijevi
Olijnik alkotása. Sajnos 1998-ban megrongálták: Boksay pipáját letörték.
Dajka Gábor szobra - Ungváron az egykori Drugeth gimnázium előtti
parkban áll a város első köztéri szobra. 1795-ben pályázat útján a neves költő,
Dayka Gábor a Drugeth gimnázium tanára lett. A nagy műveltségű költő (gö­
rög, latin, német, francia, olasz, angol nyelveken beszélt) életének csupán utol­
só esztendejét töltötte Ungváron a retorikai osztály tanáraként, ám e jelentős
irodalmárt, hazafit a város saját költőjének tekinti. Életének 27 éve alatt írt
mintegy félszáz versével bekerült a halhatatlanok közé. 1796-ban tüdőbaja vit­
te sírba. A város Kálvária-temetőjében temették el. Szomorú tény, hogy nem is
tudjuk, pontosan hová. 1909. október 3-án felavatták Szamovolszky Ödön,
nagybereznai szobrászművész alkotását, a fehér carrarai márványból készült
Dajka-mellszobrot. Ez volt a város első köztéri szobra. „A költő is a mienk, a
művész is" - írta a korabeli sajtó. A szovjethatalom idején a szobor szúrta a
magyarsággal szemben ellenségesen viseltető pártfunkcionáriusok szemét. El­
távolítása után Lenin szobrát állították a talapzatra. Nagyon hosszú huzavona
után 1994. április 16-án végül siker koronázta az ungvári magyar szellemi élet
képviselőinek igyekezetét és a hosszú idejű várkerti hányattatások után a szob­
rot újra felavatták.
Nagydobronyi l. világháborús honvéd - Nagydobronyban a templom­
kertben a falu lakói 1941-ben közadakozásból egy magyar honvédet ábrázoló

275
 317. kép - Munkácsy Mihály tervezett
szobrának qipszmodellie a Fejér-házban
(fotó: K.5.)
Modell dér geplanten Statue des Malers
Mihály Munkácsy im Fejérhaus / Model
of the planned statue of the painter
Mihály Munkácsy in the Fejér house

szobrot emeltek az elesett hősök

emlékére. A szobrot a szovjet ka­
tonák a „felszabadításkor" ledön-
tötték. A megrongált kőkatonát a
temetőkertben állították fel. A ta­
lapzat az áldozatok nevével a he­
lyén maradt. A dobronyiaknak
csak 1989-ben állt módjukban
eredeti helyén újra felavatni.
Rákóczi-mellszobor - Mun­
kácson a II. Rákóczi Ferenc Kö­
zépiskola udvarán áll Lavotta Gé­
za sárospataki szobrászművész
alkotása.
Munkácsy-szobor - Munká­
cson, a Fejér-ház előcsarnokában
egy monumentális, köztérre
szánt szobor gipszváltozatát tekinthetjük meg, amely a millenniumi ünnepsé­
gek előkészítése során meghirdetett pályázat második díjas alkotása (első dí­
jat nem adtak ki), Göncz Lajos szobrász és Fohner Sándor építész alkotása
1912-ből. A szobor 1979-ben került jelenlegi helyére, a legnehezebb időket a
régi városháza dísztermében vészelte át.
Munkácsy-mellszobor - Lieb Mihály 1844. február 20-án Munkácson szü­
letett. Szülővárosa iránti tiszteletből vette fel a Munkácsy nevet. A festőt 1882-
ben a város díszpolgárává választotta és szülőházának falán emléktáblát lep­
leztek le. Munkács városának nagyon régi óhaja, hogy nagy fiának szobrot ál­
líttasson. A próbálkozások egyike a fentebb említett Fejér-házbeli gipszszobor.
Az 1994-es esztendőt a festő születésének 150. évfordulója tiszteletére nem­
zetközi Munkácsy-évnek nyilvánították. A számtalan rendezvény közül kiemel­
kedett a város főterén leleplezett Munkácsy-mellszobor avatóünnepsége. Mi-
hajlo Beleny ungvári szobrász alkotását Sebestyén Sándor (nyíregyháza) öntöt­
te bronzba.
Szent István király szobra - Guton ráfvasból, fémszalagokból Tihor Al­
bert „vasas" mester és Veres Péter festő alkotását 2001-ben avatták fel.
Illyés Gyula-szobor - Beregszászon a Kossuth téren 1989-ben avatták fel
Borbás Tibor alkotását.

276
 Kossuth Lajos szobra - Beregszászon a Kossuth Lajos Középiskola ud­
varán Somogyi Árpád alkotása 1991-ből.
Petőfi Sándor szobra - Beregszászon a II. Rákóczi Ferenc téren Körö-
sényi Tamás alkotása 1991-ből. Nem sokkal avatása után vandál fiatalok
megrongálták a szobrot. A vétkesek kézre kerültek és elnyerték méltó bün­
tetésüket.
Bethlen Gábor-szobor - Beregszászon a Bethlen Gábor Magyar Gimná­
zium udvarán Petrovits István alkotását 1995-ben avatták fel.
Szent István-szobor - Beregszászon a római katolikus templom kertjében
Nagy Lajos Imre alkotását 2001-ben avatták fel.
Kossuth Lajos-szobor - Nagypaládon Kő Pál szobrászművész alkotását
1993-ban avatták fel.
Báró Perényi Zsigmond szobra - Ugocsa hű népe egykori vértanú főis­
pánjának, báró Perényi Zsigmondnak már 1870-ben szeretett volna szobrot
állítani. A szoborállításra összegyűlt adományokat a Perényi család azonban in­
kább a megyei közkórház létrehozására fordította. 1906. október 24-én a főté­
ren avatták fel a vértanú báró szobrát, Székely Ernő szobrász alkotását. 1945-
ben a szovjethatalom magyarellenes aktivistái a szobrot eltávolították. Nagy­
szőlősön a magyar szellemiség újabb csatavesztése 1972-ben volt, amikor be­
zárták a magyar középiskolát. A rendszer- és országváltás után, 1991-ben az
egykori vármegyeháza épületében újra megnyílt az önálló magyar középisko­
la, a vármegyeháza parkjában pedig a névadó, báró Perényi Zsigmond mell­
szobrát egy új talapzaton újra felavatták. Szomorú tény, hogy a színesfém-tol­
vajok 1999-ben megpróbáltak a bronz mellszobrot ellopni. Azóta a szobrot si­
került biztonságosan rögzíteni az új talapzathoz.

318. kép -
Perényi
Zsigmond
szobra
nagyszőlősön
a vármegye-
háza udvarán
(fotó: K.5.)
5tatue von
Zsigmond
Perényi in
Nagyszőlős /
5tatue of
Zsigmond
Perényi in
nagyszőlős

277
 319. Kép - BartóK Béla
szobra Nagyszőlősön
a vármegyeháza udvarán
(fotó: Kiss Melitta)
Btatue von Béla Bartók In
Nagyszőlős, wo er geboren ist /
Statue of the composer,
Béla Bartók in nagyszőlős,
where he was born

Bartók Béla szobra -

Bartók Béla apja halála
után, özvegy édesanyjával
1889-től 1892-ig.Nagysző­
lősön, a Perényi-kastéllyal
szemközti házban élt (a
1920-as években lebontot­
ták). A jelenlegi épület falán
egy ukrán nyelvű emléktáb­
la emlékeztetett erre, de
sajnos 2001-ben a tábla el­
tűnt. Valószínűleg színes­
fém-tolvajok tulajdonítot­
ták el. 1892. május 1-jén a
vármegyeháza nagytermé­
ben, az iskolai évzáró kon­
certen a kis Bartók A Duna
folyása című saját szerzeményével lépett fel. Bartók Béla ezzel a művével arat­
ta élete első igazi sikerét, mely után az Ugocsa lap tudósítója „fiatal génié"-nek
nevezte. Ennek emlékére a vármegyeháza kertjében 1999-ben avatták fel Bor-
bás Tibor alkotását, a Bartók fejét ábrázoló szobrot.
Kossuth-szobor - Técső város és egyben a vidék legrégebbi magyar vo­
natkozású köztéri szobra a város szívében, a Kossuth utcában található. A té-
csőiek, mint hű Kossuth-pártiak, 1896. május 10-én avatták fel Gerenday Bé­
la alkotását. A több mint száz éves bronzszobornak nemcsak az időjárás vi­
szontagságaival kellett szembenéznie, hanem az idegen hatalmak megalázó
bánásmódjával is. A második világháború után már megérkeztek azok az
NKVD-s tisztek, akiknek feladatuk volt a szobor eltávolítása. A ravasz técsiek
(ők magukat így nevezik) azonban nem ellenségesen viselkedtek velük, hanem
jófajta kisüstivel vendégelték meg őket a munka előtt. Miután a tisztek jól leit­
ták magukat, fölültették őket a Románia felé robogó vonatra, ahol tiltott határ-
átlépésért lefülelték őket. A szobor megmenekült. A kettős talapzaton az 1913-
as árvízszint-jel látható. A másik, az 1970-es árvízszintjei, melynek csak a he­

278
lye vehető ki, sajnos, elveszett, amikor a szobrot ismeretlen tettesek 1992. ja­
nuár 6-án ledöntötték.
Hollósy Simon mellszobra - Técsőnek van egy másik magyar vonatkozá­
sú szobra is. A református templom mellett a híres magyar festő, flollósy Si­
mon mellszobrát, Tóth Emőke szombathelyi szobrászművésznő alkotását
1993. május 3-án avatták fel.
Hollósy Simon (1857-1918) örmény származású volt, apja - eredeti neve
Korbuly (magyarul holló) Simon - a szabadságharc támogatója, az átvonuló
Lenkei-huszárok szállásadója volt. Talán éppen a szabadságharc eszméje
miatt magyarosította nevét. Fia, a festőművész, a nagybányai művésztelep
megalapítója életének utolsó éveit Técsőn töltötte. Közte és a nagybányai fes­
tők között támadt nézeteltérések miatt Técsőre költözött és művésztelepet ho­
zott létre. Növendékeivel a Tisza partján, a Nereszen-hegy lábánál találta meg
szín- és formavilágát újra. Técsőn festett képei tükrözik a tájat, az itteni embe­
rek életvitelét. Itt festette többek között a Rákóczi-induló több változatát, a
Parasztudvar szekérrel (1912), Pák vízparton (1916), Önarckép (1916) című al­
kotásokat, valamint több képet a Nereszen-hegyről. 1918. május 8-án itt is ér­
te a halál. Nyughelye 1919-ig Técsőn, a római katolikus temetőben volt, ezután
felesége kívánságára szülő­
városában, Máramarosszi-
geten temették el. A técsői
művésztelep az ő halálával
megszűnt. A festő iránti
tiszteletből a técsői magyar
tannyelvű középiskola Hol­
lósy Simon nevét viseli.

320. kép - Nollósi Simon

szobra a técsői református
templom előtt (fotó: M.Z.Gy.)
Statue vöm Maler 5imon
hollósy vor dér reformierten
Kirche in Técső /
5tatue of the painter,
5imon Hollósy in front of the
Calvinist church in Técső

A legnagyobb magyar szentek szobrai - Aknaszlatinán a római katolikus

templom kertjében 2000-ben avatták fel a 7 legismertebb magyar szent szob­
rát, amelyek Matl Péter szobrászművész és alkotócsoportjának munkái. A temp­
lomkert másik részében a honfoglalásnak emléket állító emlékparkot hoztak lét­
re. Az emlékpark honfoglalási kopjafaegyüttese Balázs István fafaragó munkája.

279
321. Kép - Tél a Kárpátokban
Winter in den Kárpátén / Winter in the Carpathians
280
522 kép
" Asványvfekút ^köznél
Mineralwasserquelle bei Vízköz /
Mineral water fountain at Vízköz
 Természeti látványosságok
Schönheiten der Natur
ßeautifut Nature
Fotók és szöveg: Kovács Sándor

A Kárpátok hegyvonulatai
„Egykoron a magas hegyek között élt egy pásztor, akinek csodálatosan szép
leánya volt. Történt egyszer, hogy a pásztort meglátogatta rég nem látott isme­
rőse, akinek két iker fia volt. Kiderült, a leány ugyanazon a napon született mint
a két fiú. A két ifjú ezután gyakran meglátogatta a leányt, és idővel mindketten
beleszerettek. A leány nem tudott választani a két legény között, ezért azt mon­
dotta, szívét annak adja, aki előbb hozza el neki a Kárpátok selyemvirágát, a ha­
vasi gyopárt. A két ifjú elindult a magas hegyek közé, de a hegycsúcsok virá­
gát nem találták. Egy idős pásztor igazította útba őket, a háromormú hegy te­
tejére. Hozzá tette, hogy nem csak feljutni jelent nagy merészséget, hanem a
virágot őrző hegyi nimfák csábításának ellenállni szinte lehetetlen. Eölkapasz-
kodtak a fiúk csúcsra, s az egyikük el is érte a virágot. Ekkor megjelentek a
nimfák, és kérték, maradjon közöttük. A szerelmes ifjú azonban hallani sem
akart erről. »Soha nem leszel boldog az életben!«, - vetették oda a feldühödött
nimfák. Ekkor hirtelen a fiú lába alatt a szikla megcsúszott, és leszakadt. Esté­
ben elsodorta testvérét is, és mindketten az irdatlan mélységbe zuhantak. A
leány sokáig várta az ifjakat, aztán rosszat sejtve keresésükre indult. Az öreg
pásztor őt is útba igazította. Odaföntről lepillantva a mélybe, a leány rádöbbent
szörnyű tettére, és bánatában levette magát a szakadékba, a két szerelmes mel­
lé. Ezért kapta a három teljesen egyforma csúcs a Bliznyicák (Ikrek) nevet."

A nép a hegyek, a Kárpátok iránti szeretetét ehhez hasonló legendákban jut­

tatta kifejezésre. Egy másik ősi legenda egy jóságos óriásról, Kárpról szól, aki­
ről a hegyek a nevüket kapták. Egyébként a „Kárpátok" elnevezéssel kapcsola­
tosan számos értelmezés ismert: 1) a szanszkrit nyelvben a „Kárpát" szónak
több jelentése is volt: „egyenetlen", „megművelt", „fedezék", „menedék"; 2)
ógörög nyelven, a szó „dombot" jelent; 3) trák nyelven a „kápo" szó „sziklát" je­
lent; 4) a géta-dák törzseket kárpinak (kárpiáninak) nevezték.
A Kárpátok 204700 km2-nyi koszorújának 11%-a e vidéken húzódik. Kár­
pátalja területének 86%-át az Északkeleti-Kárpátok hegyei és előhegyei ural-

281
 323. kép - Kőrösmező balról a Pietrosszal, jobbról a lioverlával

Kőrösmező links mit dem Pietrosz, rechts mit dem hoverla /

Kőrösmező with the Pietrosz to the lett and with the hoverla to the right

ják. Az Északnyugati- és a Déli-Kárpátokhoz képest a hegyláncolat keske­

nyebb, mindössze két vonulat. A kellemetlen északkeleti szeleket a külső vo­
nulat fogja fel, a nyugati szeleknek pedig a felvidéki térségtől a máramarosi ré­
szekig húzódó Vihorlát-Gutin-hegylánc állja útját, amely az Északkeleti-Kárpá­
tok legalacsonyabb része. A legmagasabb a Magyarország ezeréves határát ké­
pező Beszkidek, a Nagyág-folyótói a Gorgánok és a Fekete- és a Fehér-Tisza
között húzódó Csornahora vízválasztó gerince. Kárpátalja legmagasabb pont­
ja, a Máramarosi-havasok Csornahorai hegygerincének Hoverla csúcsa 2061
méter. A Csornahorán találhatók a vidék többi 2000-es csúcsai is: a
Brebenyeszkul (2035 m), a Csornohorai Pop Iván (2020 m), a Pietrosz (2020
m), a Gutin-Temnatik (2018 m) és a Rebra (2001 m). A hegyek egyedüli kris­
tályos kőzetű vonulata (a többi a homokkő-mészkő övezethez tartozik) a Pop
Iván hegycsoport, amelynek legmagasabb orma a Máramarosi Pop Iván (1936
m). Földképződéstani szempontból jól megfigyelhetők a jégkorszak nyomai a
Csornahora és a Pop Iván magas hegyeiben és völgyeiben, valamint az
Uglya-Széleslonka környéki mészkőképződményeken. A mészkőhegyekben a
70 m-es magasságot is elérő mészszirtek mellett a kimosás által létrejött kü­
lönféle karsztformák hívják fel magukra a Figyelmet. Ezek közül kétségkívül a

282
 324. Kép -
A Gorgánok
Das Gorgánok-
Gebirge /
The GorgánoK
mountains

325.kép -
hétköznap
a Csornahorán
Alltag auf dem
Csornahora /
Everyday life
on the
Csornahora
leglátványosabb a három
támponton nyugvó Híd
Uglya környékén. A több
mint 30 barlang közül a
leghosszabb a Druzsba
(hossza kb. 1,5 km).
A hegyvonulatokat az
alföld felé rohanó folyók
szabdalják fel. A folyó­
völgyek egyfajta folytatá­
saként a vízválasztó ge­
rincen hágók vezetnek
át. A legjelentősebbek
Kelet-Nyugat kapuinak
is tekinthetők: az Uzsoki-
(889 m), a Vereckei- (839 m), a Volóci- (Kisszolyvai-, 1014 m), a Toronyai-
(Viskivszkij-, 931 m), a Légiós- (1110 m) és a Tatár-hágó (Jablunickij, 931 m).
A magas hegyek nagyon érdekes színfoltjai a gleccsertavak. Ezek közül a
Csonahora hegységben található a Verhnye (1628 m magasan, területe 0,24
ha, legnagyobb mélysége 3 m), a Nyizsnye (1515 m, 0,2 ha, 2 m), a Brebe-
nyeszkul (1801 m, 0,4 ha, 2,8 m), a Nyeszamovite (1750 m, 0,3 ha, 1,5 m), a
Maricsejka (1510 m, 1 ha, 09 m), és a Breckul (1750 m, 0,1 ha, 1,2 m), a Szvi-
dovec hegységben pedig az Apsinec (1487 m, 0,2 ha, 3,3 m), a Vorozseszki
(1460 m, 0,75 ha, 4,5 m), a Geresaszki (1577 m, 1,2 ha, 1,2 m) és a Dragob-
ratszki (1600 m, 0,1 ha, 1,2 m). De találhatók itt antropogén tavak (a Fekete-

283
326. Kép - Függőhíd
a Nagyág völgyében
Brücke lm Tal des
Flusses Nagyág /
Bridge in the valley
of the River nagyág

tavak, Szolyvai-tavak) és vulkanikus eredetű

tavak is (Lipcsei-, Vorocsói-, Szinye-tó). A le­
gendákkal övezett mocsarak világából ki kell
emelni a Szemye-mocsarat, Szolenyi Mlakit,
Zároszlyákot, Trufanecet. A turisták kedvelt
kirándulóhelyei a hegyi patakok zuhogói, víz­
esései, mint például a Vojvodinszki (a legna­
gyobb), a Trufanec (a legmagasabb), a Sípot,
a Qorodilovi, a Szkákálói, a Hársi, a Rónafüre­
di, a Mokrai, az Ördög Malom.
Hihetetlenül gazdag a növényvilág. Több
mint 60 növényt védetté nyilvánítottak. A he­
gyes vidéken 500 m-es magasságig a tölgye­
sek a meghatározók, míg 500-tól 900 m-ig
sűrű bükkösökkel találkozunk és ritkaságnak
327. kép - Első világháborús
emlékmű az Uzsoki-hágón
Denkmal des ersten
Weltkriegs auf dem Bergpafe
von Uzsok / Monument of
World War I. on the Mountain
Pass of Uzsok

328. Kép - A magyar határ-

sorompó betontömbjei a
Tatár-hágón
Betonblöcke der ungarischen
Cirenzschranke auf dem
Tatár-BergpaS / Beton blocks
of the Hungarian border barrier
on the Tatár Mountain Pass

284
 329. kép -
Naplemente
a Beszedekben
Sonnenuntergang
im Gebirge
Beszkidek /
Sunset in
the Beszkidek
Mountains

330. kép -
Naplemente az
Ung völgyében
Sonnenuntergang
im Tal des Flusses
Ung / Sunset in
the valley of the
River Ung
számít a fű. A bükkösök felső ha­
tára 1150 m, de itt már a tűleve­
lűek dominálnak egészen 1300
m-ig. A tűlevelűek felső határa
1500-1600 m. 1600-1800 m-rel
a tenger szintje felett, a szubalpi
övezetben az uralkodó a törpefe­
nyő és a havasi gyep. 1800 m fe­
lett, az alpesi övezetben már
semmilyen fát nem találunk, csak
füvet és mohát.
Sokszínűségében állatvilága
sem marad el a növényvilágtól.
80-féle emlős, 10-féle csúszómá­
szó, 60 kétéltű, 60 halfaj, 100 fajta
puhatestű állat és mintegy 200
madárfaj él itt. Található itt róka,
farkas, barnamedve, vadmacska,
hiúz, mókus, vaddisznó, őz, szar­
vas, siketfajd, nyírfajd, császárma­
dár, fácán, harkály, búbos banka,
keresztes vipera, szalamandra,
pisztráng és még sok más.

285
 A természet megóvása érdekében az UNESCO bioszféra-rezervátumainak
nemzetközi hálózatába tartozó védett területeteket hoztak létre. E területek ma­
gukba foglalják Kárpátalja valamennyi magassági övezetét. Képviselve vannak
az előhegyek cserjéi, a hegyi bükkösök, a vegyes és tűlevelű erdők, szubalpi ré-*
tek, fenyő- és égererdők és az alpesi övezet füves, mohás és sziklás vidéke.

331. kép-
Karsztforma
(a Híd)
Karstform /
Carstic form

286
332. kép - hegyvonulatok (fotó: H.Z.Gy.)

Bergketten / Mountain chains

333. kép - hárciszmező

BarziSfeld / Narcissus field

287
 A Szinevéri tengerszem
„Valamikor, réges-régen az e vidéket birtokló grófnak egy csodálatosan szép
leánya volt. A leány káprázatosán kék szemeiben a Kárpátok tiszta égboltjá­
nak mérhetetlen kéksége tükröződött, ezért nevezték el Színynek, ami ma­
gyarul kéket jelent. Egy alkalommal, amikor a gróf a hegyi pásztorok és favá­
gók munkáját ellenőrizte, vele tartott leánya is. Színy virágot szedett az erdei
tisztáson, amikor egy pásztorsíp fülbemászó dallama ütötte meg a fülét. Lá­
bai önkéntelenül is a zeneszó irányába vitték, s egy tisztáson megpillantotta
a pásztorsípon önfeledten játszó pásztorlegényt. A legény észrevette a leányt,
félbeszakítva játékát megkérdezte:
- Te ki vagy?
- Én Színy vagyok, ezek a hegyek és erdők apám birtokai. És te ki vagy?

334. Kép - A tó 5ziny és Vér szobrával (fotó: H.Z.Gy.)

Dér 5ee mit dér 5tatue von 5ziny und Vér / The laké with the statue of Sziny and Vér

288
 - Én Vér vagyok, a gróf pásztora.
A leány megkérte a legényt, folytassa játékát. A fiú örömmel tett eleget a
kérésnek, és egészen alkonyaiig gyönyörködött a leány a pásztorsíp csodála­
tos hangjában. Amikor elbúcsúztak, Színy megígérte Vérnek, hogy máskor is
meglátogatja. A többszöri titkos találkozás során kapcsolatuk mély érzelmi
tartalommal töltődött. A gonosz emberek irigysége határtalan volt, és a fiata­
lok viszonyát beárulták a grófnak. A gróf megtiltotta leányának, hogy egy
rangjához méltatlan pásztorfiúval találkozzon. A legény várta a találkát
Színnyel, helyette azonban a gróf szolgái érkeztek. A pásztorsípon játszó le­
gényt észrevétlenül hátulról közelítették meg, majd a hegyről egy nagy követ
gördítettek reá. Amint a leány erről tudo­
mást szerzett, rohant erdőkön, hegyeken át
a tett színhelyére, ott átölelte a legényt el­
takaró követ, és zokogott. Csak sírt és sírt,
folytak a könnyei, mígnem a tisztáson egy
tavat képeztek, ugyanolyan kéket, mint az
ő szemei, ugyanolyan kéket, mint a Kárpá­
tok feletti égbolt. Az emberek a tavat a sze­
relmesekről Szinevérnek nevezték el."

335. kép - 5ziny és Vér fából faragott szobra

(fotó: h.Z.Gy.)
Die liolzstatue von 5ziny und Vér /
The wooden statue of Sziny and Vér

A legenda Kárpátalja egyik legszebb csücskéhez kapcsolódik. A Szinevéri-

tó Kárpátalja legnagyobb tava, mely szemet gyönyörködtető festői környezet­
ben található a Kárpátok vízválasztó hegyei, a Qorgánok között. A tó környéke
a természetvédelmi hatóságok felügyelete alá tartozik. A nemzeti park terüle­
te 40,4 hektár, 500-1700 méterrel a tengerszint felett húzódik, a Tisza jobb ol­
dali mellékfolyója, a Talabor eredetéül szolgáló Qorgánok hegyeiben. A park
domborzata hosszú idők folyamán nyerte el mai formáját, nagyon régen, kb.
35 millió évvel ezelőtt itt a Thétisz-tenger medencéje volt. Az egykori tenger­
fenékre lerakódott agyag, homok és más üledékek keveréke az idők folyamán
megkövesedett. A vidék éghajlata a domborzattól függően változik, az előhe­
gyekben a mérsékelten nedvestől a magas hegységekben uralkodó nagyon hi-

289
 336. kép -
A tengerszem
Der Bergsee /
The mountain Iahe

337.kép -
A tengerszem
„pupillája"
Die „Pupille"
des Bergsees /
The "pupil" of
the mountain Iahe

338. kép - hajnal

a tónál
Morgendäm­
merung am See /
Daw/n at the Iahe

290
291
 339. Kép - Alkony a tónál (fotó: h.Z.Gy.)
Sonnenuntergang am 5ee / Sunset at the lake
I
292
340. kép - A faúsztatás
egykori indítóhelye
Ehemalige 5tartstelle
der Holzflößerei /
Former starting place
of timber floating

341. kép - A faúsztatási

múzeum helye
az árvizek után
Das Museum der
Holzflößerei nach den
Überschwemmungen /
The Museum of Timber
Floating after the floods
deg nedvesig. A park északi részén, 989 méter magasan, a Tóhegy lábánál van
a Szinevéri-tó. Kb. 10 ezer évvel ezelőtt, a jégkorszak utáni időben alakult ki
egy folyómeder csuszamlás általi elzáródásával. Három forrás - amelyek a tó
helyén voltak - táplálja vizével. A tó területe 4-7 hektár, közepes mélysége
8-10 m, legnagyobb mélysége 22 m. A tó méretei az évszaktól és a vízhozam­
tól függően változnak. A fenyvesek karéjozta kék víz, mint szempillák n szem­
golyó körül, a kis szigetecske középen, mint a pupilla adta a tónak a másik ne­
vét - az itt élők ugyanis tengerszemnek nevezik.

293
 Tisza
„Meg volt már teremtve az egész világ, megvoltak a hegyek, völgyek, kisebb
és nagyobb folyók, csak még a Tisza állott ottan az úr zsámolyánál. - Mát te­
veled mit csináljak, szegény fejeddel? - kérdi az Úristen. - Csak bízd rám
atyám - mondja Jézus Krisztus -, majd eligazítom én! Azzal Jézus elővett egy
aranyos ekét, elébe fogott egy szamarat, s azt mondja a Tiszának, hogy men­
jen utána mindenütt a barázdában. Azután nekivetette az ekét a földnek, szán­
totta a folyónak az ágyat, az pedig ment mindenütt a nyomában. Manem szer-
teszéjjel igen sok cötkény (szamárkóró) volt mindenfelé, a szamár pedig éhes
volt, meg amint tudjuk nagyon szereti a cötkényt: egyikhez is hozzákapott, a
másikhoz is hozzákapott, s nem haladt egyenesen, hanem ide-oda rángatta
az ekét. Azért olyan girbe-gurba, csivirgős-csavargós a Tisza folyása.”

542. kép - A Fekete-Tisza forrása

Quelle des 5chwarzen TFieißes /
5ource of the Black Tisza

343. kép - Emléktábla a Fehér-Tisza

forrásánál (fotó: QEO-ENV/IROh)
Gedenkstein an der Quelle des
Weißen TFieißes / Memorial at
the source of the White Tisza

294
 344. kép - A Fekete-Tisza
a forrás közelében
Dér Schwarze ThelS nicht weit
von dér Quelle /
The Black Tisza
close to the source

Honfoglaló őseink meg­

telepedve a Kárpát-meden­
cében - ugyanúgy mint ván­
dorlásuk során számtalan­
szor - két folyam ölelésére
bízták magukat. A viharvert
évszázadok folyamán a Duna
és a Tisza közül a Tisza lett
az a folyó, amely jobban be­
lopta magát minden magyar
ember szívébe. A Kárpát-ko­
szorún belül tökéletes föld­
rajzi egységet alkotó Magyar-
ország hányatott sorsú nép­
ének a Tisza az elemi erőt,
a megfékezhetetlenséget, a
szabadságot, de egyúttal
a szelídséget, a kedvességet
is jelentette. Ez a számtalan
jelzőben is megnyilvánul,
mellyel a magyarság szent folyóját illette. Szüleim, akiknek még megadatott,
hogy az 1938-as visszacsatolás után magyar történelmet és magyar földrajzot
tanulhassanak, úgy tanulták és engem is erre tanítottak: Magyarország fő folyó­
ja a Tisza, mivel magyar földön ered és magyar földön ömlik a Dunába. Mára ez
a kép teljesen megváltozott, jelenleg mindkét ága ukrán területen, a Petőfi által
megénekelt zordon Kárpátokban ered. A Fekete-Tisza Kőrösmezőtől 20 km-re,
az Okula-nyeregnél, 1203 méterrel a tenger szintje felett ered. Vékony sugárban
csöpög egy nagy kőedénybe a víz és égigérő hegyek között kis csermelyként
rögtön el is tűnik a sűrű fenyőerdőben, majd az ezernyi forrás vize patakká, fo-
lyóvá duzzasztja. A Fehér-Tisza forrása az 1650 m magas Asztag (Sztig)-csúcs
oldalában, kb. 1400 méterrel a tenger szintje felett található. 2000. október 7-
én a szegedi GEO-ENVIRON kutatóinak a rahói Kárpáti Bioszféra Rezervátum
közreműködésével sikerült megjelölni a Fehér-Tisza forrását és mintegy lezárni
a Fehér-Tisza eredetével kapcsolatos bizonytalanságokat. A két ág, a Fekete- és
a Fehér-Tisza Rahónál, a város központjától mintegy 3 km-re, a Tiszabogdány
felé vezető elágazásnál egyesül, s innen már szőke Tiszaként rohan az alföld fe­
lé, hogy Titel alatt a Dunába juttassa a Kárpátok havasainak összegyűjtött vizét.

295
 345. Kép -
A Fekete- és a
Fehér-Tisza
összefolyása
(fotó:
Dombos Irén)
Mündung des
Schwarzen
Theißes und des
Weißen Theißes /
Blouth of the
Black and
White Tisza

A Csornohora-hegységet két oldalról megkerülő folyók nemhiába kapták nevü­

ket. Ha az esőzések vagy az áradás miatt nem zavaros a vize, szemet gyönyör­
ködtető látvány a fehér és a fekete árnyalatú vizek testvéri ölelkezése.
A Duna legjelentősebb bal oldali mellékfolyójának hossza eredetileg 1420 km
volt. A gyakori árvizek, amelyek 854 települést érintettek, a XIX. század közepére
kikényszeríttették a folyó átfogó és tervszerű szabályozását. Vásárhelyi Pál mér­
nök 1846. március 25-én benyújtotta a Tisza árvíz-mentesítési és hajózhatósági
célú szabályozásának tervét. Sajnos elfogadását nem élhette meg, váratlanul el­
hunyt. A terv Tiszaájlaktól a torkolatig 102 kanyarulat átvágását, s így a folyó 452
km-rel való megrövidítését, valamint 750-1000 m szélességű gátakkal megerő­
sített ártér kialakítását irányozta elő. A munkálatok 1848. augusztus 27-én kez­
dődtek és csak a századfordulón fejeződtek be. Az átvágások száma végül 112
lett, a szabályozás utáni hossza 963 km, vízgyűjtő területe pedig 157000 km2. A
folyó a legsebesebben, 3,5-5 km/h sebességgel a Felső-Tiszán folyik. Itt 60-100
méter széles, 1-2,5 m mély, medre kavicsos, szinte iható a vize.
A Tisza egykor őseinknek a lét egyik legfontosabb elemét, a szomjat oltó
kristálytiszta vizet adta, fodrozó hullámai között ficánkoló halait pedig táplálé­
kul kínálta. Attila hunjai. Árpád honfoglalói, Rákóczi talpasai, a besenyő, tatár,
szláv betörésektől elgyötört egyszerű nép mind-mind nyugalmat, békességet,
felüdülést talált hűs árnyat adó partján. Évszázadokon át megélhetést biztosí­
tott az itt élőknek. Hátára vette a szállítás embert és állatot egyaránt próbára
tevő gondját. A máramarosi só egy részét a vasút megépültéig a Tiszán úsztat­
ták. A vidék másik nagy kincsét, a fát a Kárpátokban 1954-ig a folyókon szállí­
tották. A fák úsztatására a Tiszán és több mellékágán duzzasztógátat és zsilip-
rendszert építettek. A gát megépítésékor egy kb. 2 km hosszú és 300 m szé­
les vízgyűjtőt alakítottak ki, ahol a kivágott rönkökből tutajt („bokrot") állítottak

296
össze. A víztározóban egyidejűleg 30-45 ilyen tutajt lehetett megépíteni. He­
tente két alkalommal indították útjára a rönkökből összeácsolt tutajokat. Az
ügyes kezű hegyi tutajosok általában Nagybocskóig.vagy Tiszaújlakig kormá­
nyozták a szállítmányt, ott a síkvidéki tutajosoknak adták át. Az így leúsztatott
fát aztán a Tisza partján épült fűrésztelepeken dolgozták fel. Sok esetben a tu­
tajosok úticélja Szeged volt.
A folyó felső folyása még a műit században is nevezetes volt aranymosó he­
lyeiről. Egykoron Magyarország adta Európa aranyának 75-80%-át. Az aranymo­
sás virágkora a XV. századig tartott, századokkal megelőzte az arany bányászatát.
Az országos 4 nagy aranymosó hely egyike a Felső-Tisza vidéke volt, ahol a lakos­
ság szinte kizárólag ebből élt. Királyi telepítvények voltak Lonkán, Körtvélyesen,
Técsőn, Huszton. Finomsága 870 ezrelék volt, azaz 1000 súlyegységből 870 szín­
arany, 130 pedig többségében ezüst. Az aranyászok, mivel az aranyat kötelező
volt beszolgáltatni, a hatalom előtt titokban tartották munkájuk gyümölcsét.
Trianon óta a Tisza azonban teljesen más funkciót tölt be: börtönőr szere­
pet kapott. Nem összekapcsolja a két partján élő népeket és kultúrákat, hanem
elválasztja: Terebesfe-
hérpataktól Jablonivkáig
(Técső közelében) uk­
rán-román, Újlaktól Ba-
dalóig (25,2 km) és Sza-
lókától Csapig (17,2 km)
ukrán-magyar, Záhony­
tól pedig kb. 5 kilométe­
res szakaszon szlovák­
magyar határfolyó. Itt,
folyásának első 200 km-
én, Kárpátalján Trianon
óta egyet jelent a honta-

346. kep - Ahoi a Feher-

Tiszän egykor faüsztatö volt
Wo an dem Weißen Theiß
einst Holzflößerstelle war /
Where there was once
a timber floating place on
the White Tisza

347. kép - Csörlős átkelés

Übergangstelle /
Crossing-place

297
 348. kép -
A Tisza husztnál
Dér Theife
bei ttuszt /
The Tisza
at tluszt

lansággal. Szegény Tisza sehogyan sem tudja eldönteni, melyik országhoz is

tartozzon. Ahogyan mi, az itt élők sem tudjuk, melyik is az igazi hazánk, Cseh­
szlovákia, a Szovjetunió, Ukrajna vagy az anyaország? Valamennyi csak keserű­
séget vált ki bennünk. Az előbbiek számára, nem nézve azt, hogy szülőföldünkön
élünk, csak megtűrt, folyton problémákat okozó nemzeti kisebbség vagyunk,
akiktől jobb lenne minél előbb megszabadulni. Az anyaország pedig, melyet sze­
retnénk hazánknak vallani, a második világháború után még tudomást sem akart
venni rólunk, mostohaanyaként bánt velünk. Magyarország a második világhábo­
rút követő békekötéssel nemcsak az egykori területeket vesztette el, hanem en­
nél jóval többet - a kialakult helyzetben elvesztette a területek újraegyesítésének
lehetőségét is. A kommunista eszmékkel átszőtt politikai viszonyok között hátrá­
nyos helyzetbe került a magyarság. Bezárkózott a nemzeti öntudat, nem szólhat­
tak őszintén, tiszta hangon a múzsák. A háború után felnőtt nemzedék számára
a határon túli magyarság tabu lett. Jómagam és sorstársaim a Tisza partján, 200
méterre a folyótól, úgy nőttünk fel, hogy csak vasfüggönyön át, egy minden tech­
nikai eszközzel felszerelt szögesdrótkerítésen át sóvároghattunk a csodálatos il­
latot árasztó drága folyó után. Annak ellenére, hogy a határ a Tisza közepe, sen­
kinek nem volt szabad lemennie még a partjára sem. A félelem korszaka után,
talán a 25. órában, végre elkezdődött a gorbacsovi enyhülési folyamat, amely sok
reményt csepegtetett az itt élők szívébe. A Szovjetunió felbomlott, Ukrajna pedig
független ország lett. Megnyíltak a határok. Mindenki boldog és felszabadult volt.
1989-ben, 35 évesen juthattam le először a Tisza vizéhez, akkor, amikor a nagy
Szovjetunió hajlandó lett a vízi határoknál a műszaki zárakat felszámolni. Micso­
da örömmel láttam neki a szögesdrótkerítés eltávolításának, elsőként, mivel fa­
lubeli társaim még nálam is jobban féltek. Sajnos, azóta visszarendeződtek a dol­
gok, újra szögesdrótkerítés zárja el a Kárpátalján élőket a drága folyótól.
Szüleim, nagyszüleim, valamennyi ősöm szerint: ki a Tisza vizét issza, vá­
gyik annak szíve vissza. Ivóvizük a Tisza vize volt, mivel a legnagyobb hőségben

298
is, a mezőn végzett munka során kitűnően csillapította a szomjukat. Ha tehet­
ték, a Tiszára jártak vízért. Korsókban, vállon átvetett vászonszőttesre erősítve
hordták a Tiszáról a vizet, s csak legvégső esetben merítettek a megásott ku­
takból. Az utóbbi idők iparosítása, a féktelen környezetszennyezés enyhén szól­
va meggyőzte a partján élőket az évszázados hagyományok felrúgásának kény­
szeréről. Ehhez járult hozzá mintegy kegyelemdöfésként nemrégiben a jelenleg
Romániához csatolt baloldali mellékfolyókon végbement mérgezőanyag- és
nehézfémszennyezés, amely nagyon nehezen kiheverhető károsodást okozott a
magyarság folyójának. A Tisza és a magyarság sorsa nagyon sokban hasonlít.
Ahogyan a magyarság felvállalta Európa keleti védőbástyájának szerepét, s
mégis az általa védelmezettek csonkították meg, úgy a Tiszát is kiszolgáltatták
az idegen érdekek kénye-kedvének.
A Tisza partján állva, a megcsonkított, meggyalázott folyó szakadt sorsán el­
mélkedve, a magyarság megtépázott, torzón maradt sorsa is felötlik bennem.
Lehet, hogy e két sors szétválaszthatatlan?
„Ungnak és Tiszának
Örök a járása,
Mint konok szívünknek
Szilaj lobogása.
Szilaj sodorása
Ungnak és Tiszának,
Őrzői vágnunk még
349. képr - Alföldi alkony Tiszaújlaknál , .. .„
' J Ezereves lángnak
Sonnenuntergang auf der ungarischen Tiefebene bei Tiszaújlak / (Tárczu Andor)
Sunset on the Great Hungárián Piain at Tiszaújlak y

299
 Irodalomjegyzék
1. „Itt élned, halnod kell...", Kárpátaljai honismereti olvasókönyv. Ungvár-
Budapest, 1993.
2. „Szem látta, szív bánta...". Budapest-Beregszász, 1996.
3. A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság névtára 2000. Mun­
kács, 2000.
4. A munkácsi görögkatolikus püspökség lelkészségeinek 1806. évi összeírá­
sa. Nyíregyháza, 1990.
5. A Tisza bölcsője. Budapest-Beregszász, 1996.
6. A visszacsatolt Felvidék és Ruthénföld címtára. Budapest, 1939.
7. A visszacsatolt Felvidék helységnévtára. Budapest, 1939.
8. A visszatért Felvidék adattára. Budapest, 1939.
9. Aczél László: Ugocsa vármegye népoktatásügye (1880-1902). Budapest,
1908.
10. Bonkáló Sándor: A magyar rutének. Budapest, 1920.
11. Botlik József: Egestas Subcarpathica. Budapest 2000.
12. Botlik József: Hármas kereszt alatt. Budapest, 1997.
13. Botlik József-Dupka György: Magyarlakta települések ezredéve Kárpátal­
ján. Ungvár-Budapest, 1993.
14. Deschmann Alajos: Kárpátalja műemlékei. Budapest, 1990.
15. Dupka György: Kárpátalja magyarsága. Budapest, 2000.
16. Egyetlen bűnük magyarságuk volt. Ungvár-Budapest, 1993.
17. Extra Hungáriám, a Hatodik Síp antológiája. Ungvár-Budapest, 1992.
18. Horváth Zoltán György: Freskókincseink - Gerény. In: Magyar Művészeti Fó­
rum, 1999. december, II./6.
19. Horváth Zoltán György - Gondos Béla: A felső Tisza-vidék és Kárpátalja kö­
zépkori műemlékei című fotókiállítás szövege, 2000.
20. Horváth Zoltán György - Gondos Béla: Ani, az ősi örmény főváros és ma­
gyar vonatkozásai című fotókiállítás szövege, 2000.
21. Kárpátaljai református templomok. Ungvár-Beregszász, 2000.
22. Keresztyén Balázs: Irodalmi barangolások a Kárpátok alján. Ungvár-
Budapest, 1993.
23. Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Budapest-
Beregszász, 2001.
24. Kovács József: Fatemplomok Kárpátalján. Budapest, 1990.
25. Kovács Sándor: A Tisza, a magyarság folyója. In: Turista magazin, Buda­
pest, 2002. március.
26. Kovács Sándor: Kárpátalja kétnyelvű térkép helységnév-azonosítóval. Bu­
dapest, 2000.
27. Kovács Sándor: Kárpátaljai útravaló. Budapest, 1999.

300
28. Kovács Sándor: Szinevéri tengerszem. In: Turista magazin, Budapest,
2002. április
29. Kovács Sándor: Tisza - a meggyalázott folyó. In: A magyarokhoz Prózaan­
tológia, Budapest, 2000.
30. Kovács Sándor: Tudnivalók Kárpátaljáról. Ungvár-Budapest, 1997.
31. Kovács Sándor-Bakura Sándor: Kirándulások a Kárpátok alján és bércein.
Ungvár-Budapest, 1996.
32. Král, Jiri: Podkarpatská Rus. V Praze, 1924.
33. Lehocky Tivadar: Bereg vármegye. Beregszász, 1996.
34. Madarak voltunk. Budapest-Beregszász, 1999.
35. Máramaros megye. Budapest-Beregszász, 1997.
36. Marina Gyula: Ruténsors. Kárpátalja végzete. Toronto, 1977.
37. Németh Adél: Kárpátalja. Budapest, 2000.
38. Pirigyi István: A magyarországi görög-katolikusok története. Budapest, 1990.
39. Podkarpatská Rus. Bratislava, 1936.
40. Podkarpatská Rus. New York, 1924.
41. Rákóczi virágai, Kárpátaljai történeti és helyi mondák. Ungvár-Budapest,
1992.
42. Római katolikus templomok. Ungvár, 1997.
43. S. Benedek András: A tettenérhető történelem. Ungvár-Budapest, 1993.
44. Szabó György: Tövises az út az egységhez. Ungvár-Budapest, 1999.
45. Szabó István: Ugocsa megye. Budapest-Beregszász, 1994.
46. Szabó Oreszt: A magyar oroszokról (ruthének). Budapest, 1913.
47. Szöllősy Tibor: „Teccő nekem ez a hely". Ungvár-Budapest, 1994.
48. Ung megye. Beregszász-Budapest, 1998.
49. Ungvár és Ung vármegye. Budapest, 1940.
50. Vavrousek, B.: Cirkevni pamatky na Podkarpatske Rusi. Praha, 1929.
51. Zubánics László: Beregszászi kalauz. Beregszász, 2000.
52. Zubánics László: Guti körkép. Ungvár-Budapest, 2000.
53. Адміністративний і територіальний поділ та населення Закарпатської області.
Ужгород, 1999.
54. Довганич О., Пригара М.: Нижньому Селищу 540 років. Ужгород, 1997.
55. Драган М.:Українські деревляні церкви. Львів, 1937.
56. Друзюк П, Скоп Л.: Новоселицька Успенська церква XVII. ст. - музей
народної архітектури та живопису. Ужгород, 1988.
57. История городов и сёл Украинской ССР. Закарпатская область. Киев, 1982.
58. Магочій П. Р.: Формування національної самосвідомості: Підкарпатська Русь
(1848-1948). Ужгород, 1994.
59. Макушенко П.: Народное деревянное зодчество Закарпатті. Москва, 1976.
60. Сирохман, М.: Церкви України Закарпаття. Львів, 2000.

ЗОЇ
 Névjegy
/

név: Horváth Zoltán György

Szül.: Budapest, 1967. október 12.

Bár ilyen tudatosan sokáig nem tudtam megfogalmazni, amióta csak az esze­
met tudom, mindig rendkívül vonzott minden, ami szép. A középkori temp­
lomépítészet és egyházi képzőművészet mégis kissé kerülő úton került az
érdeklődésem középpontjába. Ugyanis a kalandvágy sarkallt újabb és újabb
utazásokra, elsősorban és a mai napig legjobban szeretett módon „természe­
tesen" autóstoppal. A középkori művészet hihetetlen gazdagságára, változa­
tosságára és belülről fakadó különleges szépségére először az itáliai utazások
döbbentettek rá. Aztán már ment minden, mint a karikacsapás.
A középkori egyházi művészet iránti érdeklődésem tehát nem elsősorban a
vallásosságomból ered, bár bizonyára ez is közrejátszhatott. Az igazi ugyanis a
belülről jövő szépség, a nemes egyszerűség szépsége, a visszafogott, hatásva­
dász elemektől mentes, viszont szeretettől, ihlettől és vallásos áhítattól átita­
tott szépség, amely a romanika és a gótika építőmestereinek és freskófestői­
nek (valamint a nép művészeinek későbbi korokban is) még a vérében volt és
a hitéből eredt, a művészet tényleg más, magasabb dimenzióba emelt, az esz­
tétikum mindig valamilyen magasabbrendű igazság kifejezését segítette, sőt
szolgálta.
Aztán jött az annyira dicsőített reneszánsz, amely visszalökdöste az embert
a földre, a kiüresedés folyamatát a barokk álságos, hatásvadász elemekkel
igyekezett elfedni, hogy aztán a jelenkor divatkövető „művésze" ezt a semmit,
mint kifejezni kívánt lényeget cinikus módon szobortalapzatra emelje... Ez bi­
zony elég határozott értékelés az elmúlt néhány évszázad művészetéről, akit
zavar, térjen napirendre felette (tegyen úgy, mintha nem olvasta volna), akit el­
gondolkodtat, az - némi absztrakcióval - akár erkölcsi tanulságokat is levon­
hat belőle... Az azonban nem baj, ha meg tudjuk különböztetni a látszólagos
értéket a valódi értéktől... (A XX. század komoly érdeme egyébként, hogy bár
erősen a perifériára szorítva, de egyes művészeti alkotásokban ismét megje­
lent ez a belülről fakadó, hiteles szépség.)
Az Európa-szerte tett rengeteg utazás mellett Gondos Béla barátommal
Magyarország, vagyis a Kárpát-medence műemlékeit is módszeresen igyek­
szünk minél részletesebben és alaposabban megismerni. Megmosolyogtató

302
számomra, hogy olykor a szakemberek között is akad olyan, aki szegényesnek
képes nevezni ezt a hatalmas mennyiségű és kiemelkedő színvonalú emlék­
anyagot. Parányi románkori falusi templomaink hihetetlen változatossága, a
rendkívül gazdag és sokrétű középkori freskókincsünk és a szó szerint párat­
lan értéket jelentő festett kazettás mennyezeteink mind arról mesélnek, hogy
Magyarország, mint évszázadokon át meghatározó európai nagyhatalom nem­
csak a középkori Európa életében, hanem a középkori művészetben is vezető
és nem másodhegedűs szerepet játszott.

„Hogyanok"
A sok műemlék-túra és élmény elsősorban a magam gyönyörűségét szolgálta
és szolgálja. A fokozatosan létrejövő jelentős fotóarchívum és a sok ismeret
birtokában azonban fel kellett tenni a kérdést, hogy jogom van-e mindezt
megtartani csak magamnak. A válasz egyértelműen: „nem". A következmény
pedig a Magyarországon és más európai országokban tett sok utazás során
összegyűjtött anyagok alapján a középkori (valamint kisebbrészt ókori és pre-
hisztorikus) építészeti és képzőművészeti emlékek megismertetését célzó te­
vékenységek:

Könyvkiadás
Képeslapok kiadása
Fotókiállítások:
Székelyföldi vártemplomok (először kiállítva: 1997)
Erdélyi szász erődtemplomok Segesvár és Medgyes között (1998)
Székelyföldi freskók (1999)
A felső Tisza-vidék és Kárpátalja középkori műemlékei (2000)
Ani, az ősi örmény főváros és magyar vonatkozásai (2000)
Ravenna mozaikcsodái (1996)

Újságcikkek:
Magyar Művészeti Fórum (1999-2000)
Glóbusz utazási újság (1998-2001)
Neue Zeitung - ungarndeutsches Wochenblatt (1998-2000)
Zászlónk - katolikus diáklap (1996-1999)
Jövő Mérnöke - a Budapesti Műszaki Egyetem lapja (1992-1997)
Diavetítéses előadások
Kiadványok illusztrálása fotókkal

További információk: http://www.evt.bme.hu/~horvi

303
 Névjegy
Hév: Kovács Sándor
Szül.: Eszeny (Kárpátalja), 1954. július 28.

Gyerekkoromtól kezdve két dolog, a matematika és a letűnt korok történései,

valami megmagyarázhatatlan erővel kötötte le a figyelmemet. Aztán, amikor
életpályát kellett választanom, helyettem egy korszak rendszere tette ezt meg.
Abban az időben ugyanis az egyetemi történelemtanulást a kommunista párt­
tagsággal kapcsolták össze. Ez utóbbi számomra, aki egész élete folyamán
meggyőződésesen vallja, hogy nem érdekcsoportokat, hanem ügyeket kell szol­
gálni, rémálom volt. Matematikus lettem és közben a történelem iránti hiányér­
zet okozta űrt megpróbáltam az idegenvezetésekre való felkészülésben kiélni.
1972-ben kísértem először csoportot és már akkor éreztem, ez igazi kihívás.
Tanári pályám nagyon fontos kiegészítője lett szülőföldem múltjának kutatá­
sa. Látva a Kárpátaljával kapcsolatos tudatlanságot illetve félretájékoztatást,
minden eszközzel és minden lehetséges módon igyekszem egy hiteles Kárpát-
alja-képet kialakítani. A szovjetrendszer felbomlását követően, 1992 óta - ki­
használva a szabad utazási lehetőségeket - az általam kalauzolt csoportokon ke­
resztül felvállaltam szülőföldem népszerűsítését. Az érdeklődés minden elképze­
lésemet felülmúlta. Az utasok újra és újra azt kérték, írjam le az általam előadot­
takat, mert ez könyv formájában is érdekes. Hosszas töprengés után sikerült
matematikusi szemléletem felett győzedelmeskedni és hozzákezdtem egy könyv
megírásához. Ebben az is közrejátszott, hogy Kárpátaljáról szinte alig készült
útikönyv, nem volt hiteles térkép, de mégcsak képeslapokat sem lehetett kapni.
Fölfogtam, e vidék számára a gazdasági ellehetetlenülésből az egyetlen kiút az
idegenforgalom. 1996-ban egy könyv, egy képeslapsorozat és egy kétnyelvű tér­
kép megjelentetésének tervével megkerestem a kárpátaljai magyar érdekképvi­
seleti szervezeteket. Süket fülekre találtam, egyetlen fillér támogatást nem volt
hajlandó senki sem adni, ugyanakkor semmitmondó kiadványokra elképesztő
összegeket ítéltek meg. Rádöbbentem: tagságon kívüliségem nemcsak a szov­
jetrendszerben volt hátrány. Elképzeléseim megvalósítása az idegenforgalom
szempontjából nélkülözhetetlen volt, ezért saját költségen jelentettem meg egy
könyvet, egy ismeretterjesztő füzetet és egy képeslapsorozatot.
Magyarországi letelepedésem még jobban meggyőzött az általam megkez­
dett, Kárpátalját népszerűsítő program fontosságáról. Előadásokon, rádiókban,
televíziókban, rendezvényeken igyekszem felkelteni az anyaország érdeklődését
a hányatott sorsú Kárpátalja iránt, bemutatni szépségeit, történelmi és művésze­
ti értékeit, meggyőzni mindarról, amit egy kárpátaljainak jelent az anyaország.

304
 Hálás vagyok a jó Istennek, hogy segít megvalósítani terveimet, köszöne-
temet fejezem ki mindenkinek, aki tevékenységemet támogatja, aki pedig aka­
dályozza, annak megbocsátok.
Eddig megjelent publikációim:
könyv:
1. Kirándulások a Kárpátok alján és bércein. Úti olvasmány. Intermix,
Ungvár-Budapest, 1996. (társszerző Bakura Sándor) Saját költségen!
2. Tudnivalók Kárpátaljáról. Földrajza, közigazgatása, lakossága, történelme,
egyházai, gazdcisága, kultúrája. Intermix, Ungvár-Budapest, 1997. Saját
költségen!
3. Kárpátaljai útravaló. Úti olvasmány. Püski, Budapest, 1999.
térkép:
4. Kárpátalja kétnyelvű térkép helységnév-azonosítóval. DIMAP, Budapest,
2000.
5. Máramarosi havasok háromnyelvű turista- és településtérkép. Kárpátia -
ISM, Budapest, 2001.
fotó:
6. Kirándulások Kárpátalján (18 darabból álló, 78 felvételt tartalmazó képes­
lapsorozat). PoliPrint, Ungvár, 1997. Saját költségen!
7. Técsői fotók (3 fotó). In: Szőllősy Tibor: A Técsői Református Egyház törté­
nete Técsői Református Egyház, Técső, 2000.
8. A vereckei emlékmű-torzó (borítófotó). In: Dupka György: Kárpátalja ma­
gyarsága Honismereti kézikönyv, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi
Társasága Anyanyelvi Konferencia, Budapest, 2000.
9. A Szinevéri-tó (címlapfotó). In: Kárpátalja kétnyelvű térkép helységnév-azo­
nosítóval DIMAP, Budapest, 2000.
10. Gát falu fotói (23 fotó). In: Botlik József: Gát, Száz magyar falu könyveshá­
za Kht, Budapest, 2001.
11. Fotókiállítás. Károlyi Palota, Budapest, 2001. 09. 11.
egyéb:
12. Szülőföldünk - Kárpátalja (cikk). In: Közoktatás, a Kárpátaljai Magyar Peda­
gógusszövetség lapja, Beregszász, 1998 /1.
13. Tisza - a meggyalázott folyó (tanulmány). In: A magyarokhoz Prózaantoló­
gia, Magyarországért, édes Hazánkért Kiadó, 2000.
14. Ismertető Kárpátaljáról (előadás és 30 fotó). In: Kalendárium, Duna TV-
adás 2001. 01. 19 és 2001. 01. 26.
15. Kárpátalja magyarsága (műsorkészítés). In: Isten kezében, Duna TV-adás
2001. 03. 03.
16. Kárpátaljai nap (rendezvényszervezés). Károlyi Palota, Budapest,
2001. 09. 11.
17. A Tisza, a magyarság folyója (cikk és 7 fotó). In: Turista magazin,
2002. március.
18. Szinevéri tengerszem (cikk és 4 fotó). In: Turista magazin, 2002. április.

305
 Zusammenfassung
Wenn es sich um die Schätze von Kárpátalja (nordöstlicher Teil des Karpathen­
beckens) handelt, denkt man nicht nur an historische Atmosphäre der alten
Burgen und Burgruinen, an die Glauben formende Welt der Kirchen, an die
Statuen, die ehrenreicher oder eben qualvoller Ereignissen gedenken, sondern
auch an die bezaubernde Schönheit der Landschaften, an die Geistigkeit des
hier lebenden Volkes, an die mit den verheerenden Schlachten trotzende
Lebenskraft, an den Kampf für das Überleben und an den Alltag der Menschen.
Kárpátalja ist eine Verwaltungseinheit, die durch das Friedensschluss nach
dem Ersten Weltkrieg aus sechs Komitaten Ungarns (Ung, Bereg, Ugocsa,
Máramaros, Szabolcs, Szatmár) gebildet wurde. Im Rahmen des Friedensdik-
tatums haben die dilettanten Großmächte mit ihren teuflischen Ratgebern
diesen Teil von Ungarn durch seine Zergliederung eigenwillig an die Tsche­
choslowakei angeschlossen. Die Epoche 1939-1945 bedeutete Befreiung für
die Bevölkerung, weil Kárpátalja wieder unter ungarische Verwaltung kam.
Nach einigen hoffnungsvollen Jahren hat der kommunistische Imperialismus
von Stalin das Gebiet angegliedert und degradierte es zu seiner Pfoststellung
in dem Karpathenbecken. Nach dem Zusammenbruch und Zerfall der Sowje­
tunion gilt Kárpátalja gegenwärtig als Teil von Ukraine, deren Volk gezwungen
ist mit schweren wirtschaftlichen und gesellschaftlichen Problemen zu
kämpfen. Obwohl der Nationalismus und der Haß gegen die Ungarn nicht so
stark ist, wie in anderen Ländern, wohin ungarische Gebiete angeschlossenen
wurden, ln den von Ungarn bewohnten Dörfern darf sogar die ungarische
Nationalfahne am Gemeindehaus hinausgesteckt werden.
Kárpátalja ist also in Wahrheit eine anorganische Einheit in der
nordöstlichen Ecke des Karpathenbeckens, die einerseits von der Wasser­
scheide der Karpathen, anderseits von den eigenwillig bestimmten Demarka­
tionslinien begrenzt wird. Wir, die Verfasser des Buches, die allerdings die Welt
als organische Einheit betrachten, und das gilt auch für das Karpathenbecken,
wollen mit diesem Buch dem viel gelittenen Volk unsere Verehrung aus-
drücken. Dieses Volk hat während der Greuel des vergangenen Jahrhunderts
das Heimatland mit seinen unschätzbaren Werten der Architektur und der
bildenden Künste doch bewahrt. Unser Buch will diese Schätze ausführlich,
viele von denen in ihrer Vollständigkeit darstellen.
Auf diesem Gebiet wurden die schönsten Seiten der ungarischen
Geschichte geschrieben. Den Chroniken nach zog einst der Fürst Árpád durch
den Pass Verecke ein und nahm das Karpathenbecken in Besitz. Obwohl es
durch die Kleinlichkeit des ukrainischen Nationalismus verhindert wurde, den
Bau des Denkmals von Verecke zu beenden, gilt der Torso des Denkmals als
Gedenkstätte für die Ungarn, die Jahr für Jahr dorthin pilgern, so kann das

306
Denkmal auch in dieser Form seine geplante Funktion erfüllen. Die befürchtete
Festung war einst die Burg in Huszt, die in dem berühmten Gedicht von Ferenc
Kölcsey also in einem der schönsten Gedichten der ungarischen Lyrik erwähnt
wird. Die Burg in Munkács auch heute in gut erhaltenem Zustand spielte in den
17-18. Jahrhunderten bedeutende Rolle: Ilona Zrínyi kämpfte gegen die
kaiserlichen Truppen, die in Übermacht waren, dann galt als Stützpunkt im
Freiheitskrieg (1703-1711) von dem Fürsten Ferenc Rákóczi. Neben der aus­
führlichen Darstellung der vier schönsten Burgen sind kurze Beschreibungen
von allen anderen Burgen zu finden.
Die mittelalterlichen Kirchen von Kárpátalja sind alle ungarische Kirchen.
Da das ungarische Volk in größter Zahl in der Tiefebene gewohnt hat, sind
diese Kirchen am Ufer der Theiß oder höchstens 30 km von dem Fluß entfernt,
die meisten von den Kirchen auf dem Gebiet zwischen Beregszász und
Nagyszőlős zu finden. Die Obere-Theiß bildet ja das an Kunstschätzen reichste
Gebiet von dem Karpathenbecken, wo man in jedem Dorf eine Kirche aus der
Zeit der Romanik oder der Gotik findet. Der Fakt, daß diese Einheit durch eine
in Trianon bestimmte Grenze in zwei gespaltet wurde, kann daran nicht
ändern, daß man an den beiden Ufern der Flüsse Theiß und Szamos gleichar­
tige Kunstschätze findet. Unser Werk will die meisten Kirchen aus dem Mittel-
alter ausführlich mit vielen Fotos beschreiben, aber die nicht ganz erhalten
gebliebenen werden auch erwähnt.
Rákóczi nannte die hier lebenden Slawen: die Ruténén die treusten Nation,
die während ihrer Geschichte mit dem ungarischen Volk immer in harmoni­
schen Verhältnissen leben konnte. Diese Worte könnte man auch für die
Gegenwart beziehen, der Nationalismus der Slawen hat nämlich die Ruténén
nicht mit sich gerissen. Die Slawen bezweifeln selbst die Existenz der Ruténén,
was ihr Schicksal noch schwerer macht. Sie haben auf diesem Gebiet eine
Reihe von den schönsten Holzkirchen erbaut. Obwohl diese Kirchen nicht zu
den ältesten Baudenkmälern (sie stammen in ihrer entgültiger Form aus den
16-19. Jahrhunderten) gehören, wegen ihrer Großartigkeit wollen wir diejeni­
gen mit besonderer Schönheit oder mit abenteuerlicher Geschichte darstellen
und eine Liste der heutigen Holzkirchen präsentieren.
Außer den Kirchen, Burgen und rutenischen Holzkirchen werden die schön­
sten Schlösser, Paläste, Herrenhöfe und öffentlichen Gebäude auch erwähnt.
Unser Werk enthält auch eine Liste von den Denkmälern und Statuen, die mit
der Geschichte des ungarischen Volkes im Zusammenhang stehen. Den Rah­
men bildet für diese Kulturschätze die Natur, die Landschaften, die in ihrer
glänzenden Schönheit auf den Fotos in dem letzten Kapitel zu bewundern sind.
Wir wollen also diese auch heute erhaltene Schönheit in ihrer unglaublich
großer Menge für die ganze Welt bekannt machen. Dabei hoffen wir, dass unser
Buch auch als Reisebuch für diejenigen Touristen funktionieren kann, die diese
Kunstschätze in Wirklichkeit bewundern wollen. Wir glauben, daß Kárpátalja
sowohl in der Wiedervereinigung des ungarischen Volkes, als auch im Enstehen
der organischen Einheit des Karpathenbeckens wichtige Rolle spielen wird.
307
 Summary
When we mention the treasures of Kárpátalja (Sub-Carpathia), we did not only
think about the old castles and castle ruins that remind us of history, not just
the world of medieval churches that formed religion at the time, not only the
statues that were erected to recall elevated events or those of torment, but also
the wonders of the landscape, the spirit of the people who live here, their strug­
gle for life in the destruction of battles and war-torn centuries, and the every­
day lives of the men-in-the-street who carry the instinct of survival in their guts.
Kárpátalja is an administrative unit, which was formed with the peace treaty
following World War I. It is made up of parts of six Hungarian counties (Ung,
Bereg, Ugocsa, Máramaros, Szabolcs and Szatmár). As part of the Trianon peace
dictate, following the advice of satanic forces that wanted to destroy the Carpathi­
an Basin at all cost, trembling-handed, dilettante superpowers arbitrarily annexed
it to Czechoslovakia during the process of tearing Hungary to pieces. The period
between 1939 and 1944 brought liberty to the people who lived here, as Kárpát­
alja was once again under Hungarian rule. However, after a few years of hope, it
was gobbled up again by absolutism darker than anything before, Stalinist com­
munist imperialism, which degraded it to be a bridgehead for the Carpathian
Basin. After the collapse and falling apart of the Soviet Union, Kárpátalja is cur­
rently a part of Ukraine, where the population has to face severe economic and
social problems. It is true however, that at least chauvinism and anti-Hungarian
sentiments are not as strong as in other former Hungarian territories in the
Carpathian Basin. In villages where the population is mainly Hungarian, even the
Hungarian national flag may be put out on the village hall. For the time being...
In reality, therefore, Kárpátalja is an inorganic unit in the north-eastern­
most corner of the Carpathian Basin whose borders are defined by the water­
shed of the Carpathian Mountains on the one hand and high-handedly drawn
demarcation lines on the other. We, who regard the world and within it of
course the Carpathian Basin as an organic unit, pay our tribute with this book
to the much suffered people of Kárpátalja, who even among the horrors of the
past century preserved the motherland and its invaluable architectural and art
treasures, which we venture to present in detail in the book and most of time
with the intention of being exhaustive.
The most glorious pages of Hungarian history were written in this land, as
according to the chronicles, it was here at the Mountain Pass of Verecke that
Árpád (Hungarian prince) marched in to conquer the Carpathian Basin.
Although the pettiness of Ukrainian nationalism prohibited the completion of a
monument here a few years ago, the torso of the unfinished monument has
become a true destination of pilgrimage for Hungarians, therefore it technical­
ly functions as it was intended. The most feared strength of the land was once

308
the fortress of Huszt, which also made its way onto the most beautiful pages of
Hungarian literature through the wonderful poem of Ferenc Kölcsey. The castle
of Munkács, which is still in excellent condition, played a key role in the 17th
and 18th centuries, as First the lady of heroic spirit, Ilonya Zrínyi humiliated
here the heavy odds of the attacking imperial forces which hugely outnum­
bered her own, and later it served as a base for the war of independence fought
by Prince Ferenc Rákóczi II. between 1703 and 1711. Apart from the detailed
descriptions of the four most beautiful castles in the land, all castles that exist
or ever existed in the area are mentioned in the book.
All medieval churches in Kárpátalja are Hungarian. As the highest number of
Hungarians lived on the plains, medieval churches made of stone can be found
along the river Tisza or within a 30 kilometre range, mostly in the narrow vicin­
ity of Beregszász and nagyszőlős. It is no wonder, as this upper Tisza-region is
one of the richest in monuments in the Carpathian Basin, where almost all vil­
lages contain churches from the Romanesque and/or Gothic period. The fact that
with a Trianon borderline they inorganically managed to split an indissoluble
organic unit does not change the phenomenon that on the other side of the river
Tisza and along the river Szamos we find the same richness in architecture and
art. Our book presents the treasures of most Hungarian medieval churches in
Kárpátalja in great detail, lots of pictures and with the intention of being exhaus­
tive, but those that were not preserved so well get mentioned briefly, too.
Rákóczi called the Slavs living in the area his most loyal people: the
Ruthenes, who lived in harmony with Hungarians throughout their entire his­
tory. This is still true today, as they remained unaffected by the craze of Slav
nationalism coming from elsewhere. This of course may also be attributed to
the fact that other Slavs doubt even the bare existence of Ruthene-ness, which
makes their lives a lot more difficult. Nevertheless, they built a whole array of
wonderful wooden churches in this land. Although they gained their current
form in the 16th to 19th centuries and as such they count as much more recent
monuments, by virtue of their magnificence our book presents in detail the
most beautiful ones and those with the most adventurous history and we also
enlist all the places where one can find wooden churches in the area.
Apart from medieval churches, castles and Ruthene wooden churches, the
reader can find photos or enlisting of the most beautiful castles, palaces, and
mansions and the nicest public buildings as well in the book. Furthermore,
there is a list of all Hungarian monuments and statues. And finally, the frame­
work for all these treasures is provided by nature itself, the beauty of which we
tried to present with the pictures in the last chapter.
We try our best to thus present this still existing beauty with all its instances
and to let the world see these treasures through our images. We also hope that
this book will become an indispensable travelling companion for those trav­
ellers who seek to discover real treasures. Moreover, we believe that Kárpátalja
will play a key role in the reunification process of the Hungarian nation and
thus in the reestablishment of the organic unity of the Carpathian Basin.
309
 névmutató
*
Település............................................ . . .Oldal Képek

Akli ..................................................... . . . .102 109-111

Alsóapsa ............................................ . . . .250 285-289
Alsókalocsa ....................................... . . . .246 280-284
Alsószeliscse - Blansko..................... . . . .240 270-279
Bátfa ................................................... .......... 40 25-27
Bene ................................................... .......... 84 85-89
Beregardó .......................................... .......... 60 53-54
Beregdéda ......................................... .......... 56 47-49
Beregszász ........................................ .......... 62 55-59
Beregvár ............................................ ____208 223, 227-232
Blansko - Alsószeliscse.................... . . . .240 270-279
Császlóc.............................................. .......... 38 23-24
Csepe ................................................. . . . .104 112-116
Csetfalva ........................................... .......... 88 90-102
Csontos............................................... . . . .222 237, 245-246
Feketeardó......................................... . . . .108 117-127
Fülöpfalva.......................................... . . . .236 265-269
Gerény................................................ .......... 22 2-20
Huszt - református templom . . . . . . .128 147-154
Huszt - vár......................................... . . . .192 215-218
Kárpátok ........................................... ..........281 321-333
Kígyós ............................................... .......... 66 60-62
Kincseshomok .................................. .......... 36 21-22
Kismuzsaly........................................ .......... 70 65-70
Kőrösmező......................................... ... .254 290-294
Makkosjánosi ................................... .......... 58 50-52
Mezőkaszony ................................... .......... 50 38-40
Mezővári............................................ .......... 80 79-80

310
Település Oldal Képek

Munkács - rk. templom................... .......... 48 35-37

Munkács - vár.................................... . . . .182 188, 203-214
Munkács - Fejér-ház......................... . . . .206 224-226
Nagybégány ..................................... .......... 52 41—46
Nagybereg ........................................ .......... 68 63-64
Nagyborzsova................................... .......... 82 81-84
Nagymuzsaly ................................... .......... 74 71-78
Nagyszőlős - rk. templom............... . . . .116 1, 131-144
Nagyszőlős - Perényi-kastély . . . . . . .212 233-236
Nevicke ............................................. . . . .172 189-194
Palágykomoróc................................. .......... 42 28-31
Salánk................................................. . . . .126 145-146
Sósfalu................................................ . . . .230 255-264
Szélestó - Ungvár.............................. . . . .224 247-254
Szinevér.............................................. . . . .288 334-341
Szolyva - emlékpark......................... . . . .264 300-301
Szolyva - lovassír ............................. . . . .262 297-299
Szőlősgyula ....................................... . . . .114 128-130
Szűrte ................................................. .......... 46 32-34
Técső .................................................. . . . .142 167-187
Tisza ................................................... . . . .294 342-349
Tiszabökény....................................... . . . .100 106-108
Tiszaújhely......................................... .......... 98 103-105
Tiszaújlak........................................... . . . .272 312-315
Ungvár - vár...................................... . . . .176 195-202
Ungvár - Szélestó.............................. . . . .224 247-254
Uzsok ................................................. . . . .218 238-244
Verecke .............................................. . . . .266 302-311
Visk..................................................... . . . .134 155-166

311
Hiszek egy Istenben,
Hiszek egy Hazában,
Hiszek egy Isteni Örök Igazságban,
Hiszek Magyarország feltámadásában.
Ámen.
 levlcke

ioroc

irorr

Mezői

► rzsőra íné ,/
setfalv;
zővári

Tiszaböki
Szőlősgyula