Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás

1
Kedves Hallgatók!

A hallgatók részére kötelező tűzvédelmi és munkavédelmi oktatás a tájékoztató

anyag elolvasásával is teljesíthető oly módon, hogy a hallgató áttanulmányozza
a leírtakat és azt a nyilvántartó lapon aláírásával is tanúsítja.

Mielőtt elkezdené olvasni az oktatási anyagot, szeretnénk tájékoztatni, hogy az

intézményünkben az aula átalakításra kerül, ezért a menekülési irányjelzéseket
fokozott figyelemmel kövessék tűzriadó gyakorlat és éles helyzetek
bekövetkeztekor.

Tűzvédelmi ismeretek

A tűz elleni védekezésről az 1996. évi XXXI. törvény, az Országos Tűzvédelmi

Szabályzat 54/2014 (XII.05.), kormány és miniszteri rendeletek, szabványok és
Szabályzatok intézkednek.

A rendelkezések célja:
A tűz keletkezésének megelőzése, a létesítési és használati szabályok betartása
és betartatása, a tűzjelzés ismertetése, a tűzoltás és mentés lehetőségeinek
ismertetése.

A tűz keletkezésének feltételei: éghető anyag, égést tápláló anyag, gyulladási

hőmérséklet térben és időben egyidejű jelenléte.

A tűz keletkezésének okai: nyílt láng használata, hegesztés, dohányzásnál

eldobott cigaretta, elektromos áram, súrlódás, elektrosztatikus feltöltődés,
villámcsapás, gyermekek játéka, gyújtogatás, öngyulladás, sugárzó hő, stb.

Tűz esetén követendő magatartás: tűzjelzés, riasztás, kiürítés, mentés,

tűzoltás, tűzvizsgálat.

Tűzjelzés: a belső tűzjelzést a különböző helyeken elhelyezett kézi jelzésadók

segítségével kell végrehajtani, a jelzés a Kollégium portáján elhelyezett
központba érkezik, a Tűzoltóság értesítését a portaszolgálat végzi.
Az épületekben automatikus jelzésadók (füstjelző, hő érzékelő) is vannak
felszerelve. A tűzjelző központ a riasztást a szirénák működtetésével valósítja
meg.
A tűzjelző központ becsukja a tűzszakasz határoló ajtókat, de nem zárja be,
kézzel nyithatók maradnak. Tűz esetén azokat a tűzszakasz határoló ajtókat,
amelyeket szabálytalanul kitámasztottak be kell csukni.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
2
Ha olyan helyen tartózkodunk ahol nincsen tűzjelző berendezés, akkor a
riasztást tűzilármával, hangos „Tűz van” kiáltással kell végrehajtani.

A külső tűzjelzésnél a Tűzoltóságot a 112-es telefonszámon kell értesíteni.

A tűzjelzésnek tartalmaznia kell: - pontos címet,
- mi ég,
- mi van veszélyben,
- emberélet van-e veszélyben,
- jelzést adó nevét és telefonszámát.

Kiürítés: tűz esetén, vagy ha elrendelik, az épületeket fegyelmezetten azonnal el

kell hagyni. Az épületekből való meneküléskor a Vészkijáratokat is igénybe
kell venni.

Az épületek elhagyásakor lehetővé kell tenni, hogy a még bent levők is tudjanak
távozni, ezért nagyobb távolságra kell elmenni a bejáratoktól.
A hallgatók kimenekítését a dolgozóknak kell irányítani. Az autóval
rendelkezőknek a gépjárművüket el kell távolítani a parkolóból és az utcáról,
mert a nagyméretű tűzoltó gépjárművek felvonulását lehetővé kell tenni!
Amennyiben a menekülési területen füstöt észlelünk, a szánk elé kell tenni -
lehetőleg bevizezett – ruhadarabot, amellyel megszűrjük a mérgező füstöt és így
biztonságosan tudunk menekülni.

A folyosókon a talajszint közelében tisztább a levegő, a magasabb légrétegek

füsttel telítődhetnek.

Figyelem: a kétszárnyú ajtók mindkét szárnyát ki kell nyitni, így kétszer

annyi személy tud ugyanazon idő alatt távozni!

Amíg az épületekben emberek tartózkodnak a kijáratokat bezárni nem szabad.

A kijáratokhoz vezető útvonalakat leszűkíteni még átmenetileg sem szabad!
A folyosókon éghető anyagot elhelyezni, beépíteni csak a Tűzoltóság
engedélyével szabad.

Mentés:
Tűz esetén az áramtalanítósokat végre kell hajtani, a sérültek és a
mozgáskorlátozottak mentését, szállítását meg kell szervezni.
A tűz közeléből az éghető anyagokat ki kell menteni.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
3
A gáz főelzárókat a műszaki osztály dolgozóinak el kell zárni, az elektromos
főkapcsolókat ki kell kapcsolni.

Tűzoltás:
A tűzoltásban való közreműködés minden állampolgár kötelessége külön
felszólítás nélkül!

Tudnunk kell, hogy mit, mivel, hogyan oltunk!

A feszültség alatti berendezéseket vízzel oltani szigorúan tilos!

A tűzoltáshoz rendelkezésre állnak kézi tűzoltó készülékek, ezeknek a helyét
célszerű már most megjegyezni, hogy veszély esetén ne sokat kelljen keresgélni.

A tűzoltó készülékeknél a megnyitás előtt el kell távolítani a biztosító sasszeget,

vagy gyűrűt és ezután lehet megnyitni. Az első megnyitásnál még ne menjünk
túl közel a tűzhöz, mert a nyomás szétvetheti az égő anyagot. A tűzoltó
készülékek szakaszosan működtethetők, ezért gazdaságosan felhasználhatók.
A számítógépeknél, fénymásolóknál gázzal oltó tűzoltó készüléket használjunk,
mert a porral oltó másodlagos károkat okozhat.

A festéket, hígítót, benzint, olajt nem tudjuk eloltani vízzel, mert könnyebb a
víznél, ezért porral oltó tűzoltó készüléket használjunk, vagy földdel illetve
homokkal való letakarással oltsuk el az égő anyagot.
A tűzcsapokban elhelyezett tűzoltó tömlő 20 méter hosszúságú, a sugárcsőnek
több állása van, kötött és szórt sugár alkalmazása lehetséges.

Az emberen keletkezett tűz eloltására valamilyen sűrű szövésű nem műszálas

takaró anyagot alkalmazzunk. Tűzoltó készülékkel embert nem szabad oltani.
Az égett felületet vízzel kell hűteni és minél hamarabb orvoshoz kell vinni a
sérültet.

Tűzvizsgálat

A tűz eloltása után a helyszínt nem szabad megváltoztatni! A tűz keletkezési

okának felderítésére – esetleg a személyi felelősség megállapítására - a
Tűzoltóság tűzvizsgálatot tart. Ez a művelet hosszabb időt vehet igénybe. A
biztosító csak a tűzvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása esetén fizet!

Az eloltott tüzet is be kell jelenteni a Tűzoltóság felé!

Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
4
A munkaidő befejezésekor a munkaterületet át kell vizsgálni és meg kell
szüntetni minden olyan lehetőséget, amely tüzet okozhat. Különös tekintettel
kell odafigyelni a hőt fejlesztő berendezésekre (rezsó, kávéfőző, mikrohullámú
sütő, számítógép, hősugárzó, hőtárolós kályha stb.) Ajtót, ablakot be kell
csukni, a kulcsot a portára le kell adni.

Dohányzás: dohányozni csak a kijelölt dohányzó helyen szabad!

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységet (hegesztés, forrasztás, bitumenfőzés,
gazégetés stb.) csak írásos engedély birtokában szabad végezni.
A tűzvédelmi előírások be nem tartása fegyelmi, szabálysértési, súlyosabb
esetben büntetőjogi felelősségre vonást eredményezhet.

Munkavédelmi ismeretek
A munkavédelemmel kapcsolatos jogi előírásokat a munkavédelemről szóló
1993. évi XCIII. törvény, a végrehajtási utasítások, a Biztonsági Szabályzatok,
szabványok és a BGF Munkavédelmi Szabályzata tartalmazzák.
A Rektorátuson a munkavédelemmel kapcsolatos feladatokat:

Szilágyi Egon látja el.

telefon: 06-30-868-13-32

Szeretnénk tájékoztatni a hallgatóinkat, hogy előreláthatólag egy évig a fő

épületünk Aula átépítése zajlik, ezért több életmentésre szolgáló eszköz és
berendezés ideiglenesen áthelyezésre kerül, ezért tájékoztatjuk őket az új
helyszínekről. Mivel reményeink szerint nem csak egy évig lesznek hallgatói
státuszban intézményeinkben, ezért az eredeti helyüket is megjelöljük.

A foglalkozás egészségügyi orvos rendelési helye: Kollégium fszt. orvosi szoba

Defibrillátor helye: (főporta,) jelenleg ideiglenesen az új bejáratnál a portán az

V. előadó mellett
Mentőágyak helye: kollégiumi és (fő porta )jelenleg ideiglenesen az új
bejáratnál a portán az V. előadó mellett
elsősegély dobozok helye: kollégiumi és (fő porta,) jelenleg ideiglenesen az új
bejáratnál a portán az V. előadó mellett E épület porta, testnevelés tanszék és
nyomda, valamint a ne feledjük, hogy gépjárművekben a parkolóban,ha
tömegesen kell segítséget nyújtani
Képzett életmentők:közel 50 fő képzett életmentő dolgozónk tevékenykedik
napi szinten az épületben ,valamint az őrszolgálat nagy része is kapott ilyen
jellegű képzést
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
5
Képzett életmentők értesítése: jelenleg ideiglenesen az új bejáratnál a portán
az V. előadó mellett

1993. évi XCIII. TÖRVÉNY A MUNKAVÉDELEMRŐL

továbbiakban (Mvt):

A törvény célja, hogy szabályozza az egészséget nem veszélyeztető és

biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit, a
szervezetten munkát végzők egészségének munkavégző képességének
megóvását, megelőzve ezzel a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő
megbetegedéseket.
A munkavédelmi-munkabiztonsági előírások sok feladatot rónak a munkáltatóra
és a hallgatóra egyaránt.

A munkáltató a munkavégzéshez köteles biztonságos és egészséges

munkakörülményeket, munkaeszközöket, védőfelszereléseket biztosítani.

A hallgató csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az

egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó
szabályok megtartásával végezhet munkát.

Így különösen köteles:

a) a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról tőle
elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a
munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott
karbantartási feladatokat elvégezni;
b) az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle
elvárható tisztításáról gondoskodni;
c) a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető
ruházatot viselni;
d) munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot megtartani;
e) a munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismereteket
elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;
f) a részére előírt orvosi - időszakos és meghatározott körben
pályaalkalmassági - vizsgálaton részt venni;
g) a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan
megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;
h) a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
6
A hallgató jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal saját maga,vagy
mások életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan
veszélyeztetné.

Baleset: az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült
akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt következik be és
sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált
okoz.

Munkabaleset: az a baleset, amely a munkavállalót a szervezett munkavégzés

során vagy azzal összefüggésben éri, annak helyétől és időpontjától és a
munkavállaló (sérült) közrehatásának mértékétől függetlenül. Ez nem egyezik a
hallgatói balesetekkel,de szintén jelenteni kell az oktatónak.

A munkavégzéssel összefüggésben következik be a baleset, ha a munkavállalót

a foglalkozás körében végzett munkához kapcsolódó közlekedés,
anyagvételezés, anyagmozgatás, tisztálkodás, szervezett üzemi étkeztetés,
foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás és a munkáltató által nyújtott egyéb
szolgáltatás stb. igénybevétele során éri.

Nem tekinthető munkavégzéssel összefüggésben bekövetkező balesetnek

(munkabalesetnek) az a baleset, amely a sérültet a lakásáról (szállásáról) a
munkahelyére, illetve a munkahelyéről a lakására (szállására) menet közben éri,
kivéve, ha a baleset a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

Minden munkakieséssel járó sérülésről munkabaleseti jegyzőkönyvet kell

felvenni és a meghatározott helyekre elküldeni, valamint a baleset körülményeit
is ki kell vizsgálni.
A munkáltatónak a dolgozó részére a munkabaleset folytán bekövetkezett összes
kárt meg kell téríteni (vizitdíj, gyógyszerköltség, műtét költsége, elmaradt
jövedelem, nem vagyoni kár stb.).

Az ittas állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében a

munkáltató vagy megbízottja alkoholszondás ellenőrzést végezhet.

Baleseti veszélyek:
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
7
közlekedés: A munkahelyen különösen a lépcsőkön, szűk helyeken történő
közlekedés baleseti veszélyt rejt magában. Ott ahol a különböző vezetékek
(elektromos hosszabbító, telefon vezeték, számítógép vezeték) a közlekedési
útvonalon helyezkednek, el botlásveszélyt okoznak. Csúszásveszélyes a frissen
felmosott kövezet vagy PVC padló!

elektromos áram: Hazánkban a munkahelyek és lakások túlnyomó többsége

3x380/230 V-os váltakozó áramú hálózatról vételezi a villamos energiát.

Az áramütéses balesetekről

Az emberi test, ha zárt áramkör részévé válik, jó áramvezető. A váltakozó

áram izomgörcsöket okoz (a megfogott áramvezetőt nem tudjuk elengedni) a
légcsőizmok görcse a légzést, a szívizom görcse a vérkeringést állítja le. Az
emberi agy csupán néhány percig bírja az oxigén dús vér hiányát, ezután már a
visszafordíthatatlan (biológiai) halál áll be.
A mindenhol megtalálható 230 V-os feszültség tehát bőven "elegendő"
ahhoz, hogy halálos áramütést is okozzon.

Az áramütés azonban megfelelő gondossággal könnyen és biztonságosan

elkerülhető.

A védekezés főbb szempontjai:

- a túlterhelt vagy sérült elektromos vezetékek, zárlatos készülékek, a
védőföldelés nélküli berendezések vagy a kilazult dugaszolóaljzat áramütéses
baleset okozhat. Az ilyen hibát haladéktalanul jelezni kell a villanyszerelő
felé.
- elektromos berendezést csak képesített villanyszerelő javíthat, illetve
szerelhet.
- Az elektromos főkapcsoló helyét mindenkinek ismernie kell a veszély esetén
történő gyors áramtalanítás érdekében.
- az irodagépek javítása pl: (beszorult papír kivétele) festék patron csere, stb;
esetén a gépet áramtalanítani kell.
- hibás törött, horpadt készüléket ne használjunk. villamos készülék
használatakor ne érintsünk földelt fémtárgyat, testünket a földtől is szi-
geteljük el.
- ha készülékünk csatlakozó vezetékén repedt; töredezett a gumi vagy a
műanyag szigetelés, vagy a vezeték megsérült, kicseréléséig ne használjuk a
készüléket.
- Vezetékhosszabbítást házilag ne készítsünk. Az összesodort vezetőnek
szigetelőszalagos betekerése nem biztonságos.
- legegyszerűbb műveleteket is (pl. izzócsere, biztosíték csere stb.) kikapcsolt,
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
8
illetve leválasztott berendezésen végezzük el.

Anyagok, eszközök szállítása: .

A munkahelyen bármilyen anyagot kell, másik helyre szállítani figyelembe kell
venni a súlynormákat. Férfiak által egyedül szállítható súly max. 50 kg, a nők
által max. 20 kg lehet. A hosszú tárgyak, vagy veszélyes anyagok szállítására
külön fel kell készülni.
A meghajlott háttal történő súly felemelése hátsérülés kockázatával jár. A
veszélyes vegyi anyagokat csak jól zárható csomagolásban szabad szállítani. Az
éles, hegyes tárgyakat csak védőkesztyűben szabad szállítani.

A monotónia is jelent egyfajta baleseti veszélyt és a munkavégzés minőségét is

befolyásolja.

A képernyő előtti munkavégzés:

A számítógépes munkahely kialakítására előírások születtek, amelyek rögzítik,
hogy az asztal, szék, monitor, billentyűzet, egér stb. elhelyezése hogyan
történjen. Fontos, hogy a természetes fény ne világítson bele a képernyőbe, ezt
megfelelő árnyékolással vagy a monitor elforgatásával lehet biztosítani.

Óránként 10 perc szünetet kell tartani, amikor más jellegű munkát lehet
végezni, a monitor előtti napi munkavégzés ideje nem haladhatja meg a 6 órát.
A munkába álláskor és 2 évenként látásvizsgálatot kell végezni azon
dolgozóknál, akik számítógépes munkakörben dolgoznak.

A monitor előtti munkavégzéshez az éleslátást biztosító szemüveget a

munkáltatónak kell biztosítani.

Fontos!

A munkavédelmi előírások gondatlan vagy tudatos megsértése a

cselekmény nyomán keletkezett esemény súlyosságától és jellegétől függően
fegyelmi szabálysértési, illetőleg büntető eljárást vonhat maga után.

A továbbiakban az elsősegély lényegesebb tudnivalóit ismerjük meg:

A bajbajutottnak a legelső segítséget megadni, mindenkinek emberi és

állampolgári kötelessége. Ez az első - sokszor a balesetes sorsát eldöntő -
segítség, melyet szükség szerint követ a segélynyújtás többi fokozata:

A mentők által nyújtott ellátás, vagy orvosi segélynyújtás, esetleg kórházi

ellátás, melyet kiegészíthet a szakintézeti kezelés stb.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
9

Az elsősegélynyújtónak először azt kell eldöntenie, hogy él-e a balesetes,

vagy eszméletlen.

Az elsősegélynyújtó teendője:
Oldalról közelítve az eszméletlennek látszóhoz, hirtelen a szemhéjára fúj. Ha a
szemhéjak megrebbennek, eszméleténél van. Eszméletlen ember szemhéjai
ráfújásra nem rebbennek meg. Izmai teljesen elernyednek, a felemelt végtag
visszaesik, ha elengedjük. Halottnak tűnik, de nem az, mert lélegzik és van
vérkeringése.

A légzés feladata, hogy a szervezetet felépítő sejtek számára a levegőből oxigént

vegyen fel és a sejtekben keletkező káros anyagcsere termékeket, széndioxidot
pedig eltávolítsa.
A légzés zavara törvényszerűen maga után vonja a vérkeringés zavarát, mint
ahogy a vérkeringés zavara is a légzését. Ha megbénul az egyik rövid idő után a
másik követi.
A légzés és vérkeringés megszűnése halált okoz: a sejtek nem kapnak táplálékot,
működésük megáll, elhalnak.

Azt az állapotot, amikor a légzés és vérkeringés megáll, a sejtek nem működnek

- de még nem szenvedtek visszafordíthatatlan károsodást - klinikai halálnak
nevezzük. Ebbő1 az állapotból a szervezet még menthető, ha a megszűnt
alapvető életműködéseket mesterségesen pótoljuk.
Az eljárást, melyet a légzés - és vérkeringés bénulás beálltát követő négy perc
alatt kell kezdeni, újraélesztésnek nevezzük.
Az újraélesztés lényege: szabad légutak mellett levegő befúvása a tüdőbe,
valamint a cirkuláció - vérkeringés - biztosítása. A teendőket az alábbi
sorrendben végezzük:

- átjárható légutak biztosítása

- be fúvással lélegeztetni
- cirkulációt teremteni.

A szabad légutak biztosítása:

Átjárhatatlanok a légutak ha:
- kívülről valami összenyomja a légutakat. A szorító ruhadarabot - egyebet -
azonnal el kell távolítani.
- a szájba, garatűrbe került idegen test - vér, hányadék, iszap, műfogsor stb. -
eltávolítása, kitörlése pl; ujjra csavart kendővel történhet.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
10
Az eszméletlen ember izmai - a nyelvmozgató izmok is - elernyednek. A háton
fekvő nyelve hátraesik és elzárja a légutakat. Ilyenkor a fejet hátra kell szegni.
Jól légző eszméletlen ember is megfulladhat a nyelv hátraesése miatt. A
megelőzés módja a balesetes oldalra fordítása.

A légzés újraélesztése:

Tennivalók eszméletlen balesetessel:

Első feladat: megállapítani él-e, van-e szívműködése, lélegzik-e. Így vizsgáljuk

a légzést: a hanyattfekvő balesetes szabaddá tett mellkasát és gyomortáját a
szegycsont magasságában oldalról figyeljük. Így látjuk a légzésre jellemző
emelkedést, süllyedést. Ha ilyent nem, vagy csak bizonytalanul észlelünk, akkor
a légzés nincs, vagy nem kielégítő. Ha van légzés a balesetest stabil oldalt fekvő
helyzetbe kell hozni. Ha nincs, légzés tegyük átjárhatóvá a légutakat és
lélegeztessünk be fúvással. A be fúvásos lélegeztetés a legősibb és
leghatásosabb lélegeztetési eljárás. Az elhasznált levegőben még mindig elég
oxigén van ahhoz, hogy a hiányzó légzést eredményesen pótolhassuk. Előnye,
hogy nem igényel semmiféle eszközt, az elsősegélynyújtónak nem kell nagy
testi erőt kifejteni, és több levegőt lehet a tüdőbe juttatni, mint egyéb
mesterséges lélegeztetési eljárással. A be fúvásos lélegeztetést tanácsos az arcra
borított laza szövésű anyagon át végezni. Lehet szétnyitott zsebkendő, könnyű
sál, szétbontott kötszer stb. Alapvetően fontos a fej kellő és állandó
hátraszegése. E nélkül a légutak nem átjárhatók, nem lehet levegőt befújni.

Buktassuk hátra a fejet. Az arcra borított anyag feszüljön meg. Szájunkkal

vegyük szorosan körül az orrnyílásokat és fújjunk levegőt a nem légző tüdejébe.
A be fúvás hatására a mellkas megemelkedik. A belégzés hatásosságát minden
be fúvás után ellenőrizzük. Az arctól elemelkedünk, a mellkas felé fordulunk,
figyeljük az emelkedést és visszasüllyedést, közben újabb lélegzetet veszünk. A
továbbiakban anélkül, hogy a fej hátraszegését elengedtük volna, megismételjük
a kilégzést, percenként 16-szor. A szakszerűen végzett be fúvásos lélegeztetés
nem rejt magában veszélyt.

A vérkeringés biztosítása:
A vérkeringés létét a nagy nyaki verőér tapintásával állapítjuk meg. A
tapintás elsajátítása gyakorlatot igényel. A vérkeringés mesterséges pótlása külső
szív kompresszió segítségével történik. Lényege: a mellkasfalon át nekinyomjuk
a szívet a rugalmatlan gerincnek. Az összenyomott szívből a vér az erekbe
préselődik. A nyomást megszüntetve a kitáguló szívbe passzív vér áramlik,
melyet a következő nyomással ismét az erekbe továbbítunk. Friss -
oxigéntartalmú - vért csak megfelelően végzett be fúvásos lélegeztetéssel
biztosíthatunk. Külső szív kompressziót csak arra kiképzett személy végezhet.
Ugyanis ez nem veszélytelen eljárás.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
11
Ha a keringésmegállás észlelése helytelen - vagyis a szív működik - a szív
kompressziót végző a keringés ellen dolgozik és akadályozhatja a szív
működését.

További veszély a durva melléksérülések okozásának lehetősége.

Bekövetkezhet bordatörés, szegycsonttörés, máj-lép- gyomorrepedés. Értékes

segítséget nyújthat azonban az elsősegélynyújtó újraélesztésnél olyankor is, ha
van szív kompresszió alkalmazásában jártas személy. Segít abban, hogy a
balesetest kemény alapra fektessék - egyébként a szív kompresszió hatástalan.
Végezheti a be fúvásos lélegeztetést más személy, míg az arra kiképzett
elsősegélynyújtó a szív kompressziót végzi.

Újraélesztési eljárást két elsősegélynyújtó könnyebben tud alkalmazni. A

szokásos előkészítés után - tájékozódó vizsgálat, légutak szabaddá tétele,
kemény alapra fektetés - a munkát összehangoltan végzik.

Sérülések ellátása:
Sérülések a testen külső erők, vagy egyéb hatások következtében
keletkezhetnek. Csontok törhetnek, repedhetnek, az ízületekben ficamok,
rándulások keletkezhetnek, a belső szervek károsodhatnak. A behatás
következménye vérzés, fertőzés és más szövődmény lehet.
Seb akkor keletkezik, ha a külső behatás megszakítja bőr folytonosságát. A
sebellátás célja, hogy a vérzést és a fájdalmat csillapítsa, a seb fertőzését
megakadályozza, a sérült testrészt nyugalomba helyezze.
A sebet meg kell védenünk a fertőzéstől, a sérültet a fájdalomtól és
gondoskodnunk kell arról, hogy a sebzés, mint ártalom ne rontsa a balesetes
állapotát.

Közvetlenül a sebre csak steril kötszert szabad tenni!

A jódampulla használata megelőzi a seb bekötését. A jódozás célja a

sebkörnyék kórokozó csíráinak hatástalanítása. Az ampulla nyakát a fedő
párnácskán keresztül törjük össze. Lefele fordítva a jód a párnácskába szívódik.
Az átitatott párnácskával a seb környékét a sebszéltől kezdve kifelé irányuló
húzásokkal körbe jódozzuk.
A steril gézlapok különböző nagyságúak. Sterilek, tehát kibontásuknál úgy
fogjuk meg, hogy a sebre az érintetlen felület kerüljön. A sebkötöző pólyák
különböző szélességű és hosszúságú pólyatekercsek. Általában nem sterilek.
Rendeltetésük a sebet fedő steril gézlapok rögzítése.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
12
Égési sérülések

A bőr egyik gyakori sérülése az égés, forrázás. Veszélyessége függ attól, hogy az
égés milyen nagyságú felületre terjed ki és milyen mélyre hatol. Az égési
sérülések legenyhébb fokán a hőhatásnak kitett bőrfelületen körülírt
bőrpirosságot látunk. Ez a terület igen fájdalmas. Súlyosabb foknál a károsult
bőrfelületen égési hólyagok jelennek meg. Azokat felszúrni tilos!

Ha önmaguktól felnyílnak, sterilen be kell kötni. Kisfelületű enyhefokú égést a

mindennapi életben gyakran láthatunk. Legcélszerűbb, ha az égett felületet hideg
folyó víz alá tartjuk és negyedóráig hagyjuk ráfolyni a vizet. A hideg víz hatása
megakadályozza az égési hólyagok kialakulását. Jól csillapítja a fájdalmat is.

Kisfokú égési sebet is be kell kötni. Minden más égési sebre steril
fedőkötést kell tenni. Szigorúan tilos az úgynevezett házi szerek - olaj, zsír,
tojásfehérje, kenőcs stb. – használata! A sebet fedjük, minél előbb lássa orvos.

Csonttörések:
Nyílt csonttörés esetén a ruházatot elvágjuk, ha mód van rá a varrások mentén. A
sebet steril gézlappal fedjük, a végtagot rögzítjük. A steril gézlapot ragtapasszal
rögzítsük. Az alsó végtag törésénél a fekvő sérültet ne mozgassuk. A törött
végtagot összegöngyölt takarókkal támasszuk meg, hogy ne mozdulhasson el.
Ha a törött alsó végtag nem mutat nagy alakváltozást óvatosan helyezzük az ép
végtag mellé, a lábfejeket kössük egymáshoz háromszögletű kendővel, vagy
pólyamenetekkel. Így az ép végtag rögzíti a töröttet.

Medencecsonttörésre kell gondolni az elsősegélynyújtónak, ha valamely hirtelen

külső ártalom következtében a sérült valamelyik oldalán, a csípőben fájdalmat
érez és fekvő helyzetben nem tudja lábát kinyújtott térddel felemelni.
Elsősegély: a sérültet lapos kemény talajra fektetjük és hívjuk a mentőket.

A gerinctörés talán a törések legveszedelmesebbje, mert a törött csigolyák

elmozdulása a gerincvelőt átszakíthatja, ez pedig a sérültet egész életére bénává
teheti. Fekvő, vagy ülő, mozdulatlan, megmerevedett helyzetben talált sérült, aki
a hátgerinc egy pontján nagy fájdalmat érez úgy kezelendő, mintha gerinctörött
volna. Az elsősegélynyújtó gerinctörés gyanúja esetén a sérültet ne mozgassa,
azonnal hívjon orvost, vagy a mentőket.

Koponyatörésre utal a szájból, orrból, esetleg a fülből szivárgó vérzés. Ha a

sérült eszméletlen, a már leírt módon tegyük szabaddá légútjait és helyezzük
stabil oldalt fekvőhelyzetbe.
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
13
Vérzéscsillapítás:
A vér folyékony szövet. Hordozza a sejtek, az egész szervezet számára
nélkülözhetetlen oxigént, tápanyagokat, védekező testecskéket, valamint a
kiürítésre szükséges, káros anyagcsere termékeket.
Takarékoskodnunk kell vele, nem hagyhatjuk a sérültet elvérezni. Friss,
tápanyagokkal telt vért szállítanak a verőerek, melyek tapinthatóan lüktetnek a
szívverésnek megfelelő ütemben. Ha a verőerek sérülnek, a sebből lüktetve,
nagy erővel tör elő a vér.
Használt vért szállítanak a sejtből a szív felé a gyűjtőerek. Ha a gyűjtőerek
sérülnek sötétpiros színű bő vérzés ürül a sebből. Felületes sebekből a vér csak
szivárog, annak jeléül, hogy a hajszálerek sérültek.

Minden vérzést el kell látni, megszüntetni, vagy csillapítani:

- a sérültet fektessük le,
- a vérzés helyét – ha lehet - emeljük a szívnél magasabbra
- a sérülés felett - a vérző seb és szív között - minden szorítást oldjunk fel.
- bőven vérző sebre nyomókötést tegyünk.

Nyomókötés készítése:
A sebet steril lappal fedjük be. A steril lapra rögzítsünk rá egyre jobban
meghúzott pólyamenetekkel, gézből tekercselt pólyából, keményre gyúrt
vattából stb. készített rugalmatlan párnát. Ez összenyomja a tátongó sebet.
Átvérzett nyomókötést nem szabad lebontani. Föléje újabb nyomókötést kell
helyezni.
Nagyon erős vérzést, különösen verőeres vérzést nyomókötés felhelyezéséig is
jól csillapíthatunk, ha a sebhez vezető ereket ujjunkkal, egy alatta elhelyezkedő
csonthoz szorítjuk. Úgynevezett választott helyen szorítjuk le a verőér törzsét.
Ez a vérzés helyétől a szív felé eső olyan pont, ahol a verőér csontos alap
közelében fut és csak kevés lágyrész fedi.
Itt az érverés és az alatta fekvő csont is könnyen tapintható.

A legfontosabb verőerek közül eredményesen leszoríthatók:

A halántéki verőér. A külső hallójárat elülső falához csatlakozó porc

kagylócska előtt.

Az arc verőere. Az állkapocs szegélyén, a rágóizom elülső részénél.

A nyaki verőér. (Karotiz) a fejbiccentő izom elülső széle mellett, a nyaki

gerincet nyomva.

A kar verőere. A kar felső harmadának határán kétfejű karizom belső-hátsó

Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
14
széle mögött.

A comb verőere. A lágyékhajlatban, a szemérem csont kiemelkedő dudorától

kb. kétujjnyira oldalt.
A fej, a nyak és törzs sérüléseinél előfordulhat, hogy nincs a sérüléstől a szív felé
választható leszorítási pont. Ilyenkor kényszermegoldásként a vérzés helyén,
mélyen a sebbe nyúlva próbáljuk a sérült eret a legközelebb eső kémény alaphoz
szorítani.
A vérző sebet mielőbb lássa el orvos.

Elektromos áramütés:
Legelső teendő annak megállapítása, hogy a balesetes áramkörben van-e. A
sérültet mindenekelőtt az áramkörből szabadítjuk ki.
Legcélszerűbb a főkapcsolóval áramtalanítani.

Megszüntetjük az áramkört a balesetet okozó elektromos vezeték konnektorból

való kihúzásával, esetleg úgy, hogy magunkat szigetelve a balesetest bot
segítségével eltávolítjuk az áramkörből. Ha az áramsújtottnál nincsenek
életjelenségek, haladéktalanul meg kell kezdeni az újraélesztést, egyidejűleg
segítséget kérve.
Ha a balesetes él, esetleges sérüléseit kell ellátni. Lazított ruhával kényelmesen
le kell fektetni a mentők megérkezéséig.

Szénmonoxid mérgezés:
A mérgezés jele enyhébb foknál a fejfájás, hányinger, izomgyengeség, kipirult
bőr. Súlyosabb foknál eszméletvesztés, légzésbénulás, vagy a hányadék a miatt
fulladás következhet be.
A mérgezettet azonnal szabad levegőre kell vinni. Zárt helyen kereszthuzatot
létesítünk. Ha a szabad levegőre vitt mérgezett eszméletlen, lég utjait
megtisztítjuk és stabil oldalt fekvő helyzetbe hozzuk.
Ha nem lélegzik, be fúvásos lélegeztetést végzünk.

Ájulás:
Lényege az agy vérellátásának hirtelen csökkenése. Oka legtöbbször lelki hatás,
mint a vér látása, félelem, ijedtség stb.
Gyakran kiválthatja fájdalom, hosszú ideig egyhelyben állás, szoros ruházat, zárt
helyiség rossz levegője stb.
Bevezető tünetei: gyorsan fokozódó szédülés, émelygés, fülcsengés, homályos
látás, elsápadás, nagycseppes verejtékezés, gyér alig tapintható pulzus.

A bevezető tüneteket követő eszméletvesztés megelőzhető, ha a beteget azonnal

Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
15
vízszintes helyzetbe hozzuk, fejét lelógatjuk, lábait felemeljük.

A bevezető tünetek kezdetén alkalmazható eljárás az, hogy a leültetett beteg

tarkóját két tenyerünkkel átfogjuk, vele szemben állva felszólítjuk, hogy
igyekezzen fejét felemelni tenyerünk ellennyomásával szemben.
Az egyszerű ájulásfektetéssel, a szoros ruházat megoldásával, szabad levegő
biztosításával gyorsan, magától elmúlik.
A beteget minden esetben lássa orvos, mert az ájulás mögött súlyosabb baj
húzódhat meg.

A segélynyújtás során tanúsított magatartás általános szabályai:

1.) Helyes, határozott fellépés. Hat a környezetre is, elejét veheti a pániknak.
2.) Együttérzés. A sérült, beteg emberrel úgy foglalkozzunk, mint hozzánk
tartozóval.
3.) A tájékozódást a segélynyújtás szempontjai irányítsák. Az
elsősegélynyújtó ne foglalkozzon rendészeti, műszaki, bűnüldözési
tényezőkkel.
4.) Kapkodásmentes, pontos munka. Csak az tud precízen dolgozni, aki nem
sieti el.
5.) A sérült és saját magunk biztonságba helyezése. Újabb baleset
megelőzése érdekében a sérültet minél előbb távolítsuk el a
veszélyeztetett környezetből.
6.) A sérült, beteg ember lefektetése, leültetése.
7.) A vetkőztetés ép oldalon kezdése. A ruházat megoldását mindig a nyakon
lévő ruhadarabbal kezdjük. Meglazítandó a ruha a sérült testrészen is. A
ruházatot szükség esetén felvágjuk a varrások mentén.
8.) A helyszínen a balesetes szempontjai az elsők. Óvakodjunk az esetleges
nyomok felesleges összezavarásától, eltüntetésétől.
9.) Az elsősegélynyújtó csak olyan feladat végzésére vállalkozzék, melyet
biztosan meg tud oldani.
10.) A további segítségről való gondoskodás. Orvos, mentők, magasabb
képzettségű elsősegélynyújtó hívása. Tilos a sérültet arra alkalmatlan
járművel továbbszállítani! Időveszteség árán is be kell várni a mentők
megérkezését.

A mentők telefonszáma: 104 és 112

Az üzemorvos telefonszáma:
A hívó mondja el:
 MI TÖRTÉNT (tőmondatokban)
 HÁNY SÉRÜLT VAN
Munkavédelmi-tűzvédelmi oktatás
16

 A HELYSZÍN PONTOS ADATAIT

 MEGKÖZELÍTÉSI LEHETŐSÉGÉT
 SAJÁT NEVÉT, CIMÉT AZ ESETLEGESEN VISSZAHÍVHATÓ
TELEFONSZÁMOT.
Lehetőség szerint a hívó adjon tájékoztatást a baleset körülményeiről, súlyos-
ságáról.

Javítva: 2019.augusztus 12. Szilágyi Egon