Oroszország Története - 1 - Modositott - DÁ

Pásztorné Dr.
Dévény Ágnes PhD

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 1
2016/09/19
(A kezdetektől 1237–1240-ig)
A KELETI SZLÁVOK ÉS AZ ÓOROSZ

ÁLLAM KIALAKULÁSA
A keleti szlávok és az óorosz állam
kialakulása
 I.e. II. ezred közepén váltak ki az indoeurópai népek
törzséből
 A szlávok őshazája: Elba-Dnyeper és Balti-tenger-
Kárpátok közötti terület
 Szlávok szétszóródása a VI. századtól
 Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX.
században
 A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev
központtal

Indoeurópai nyelvet beszélő
népek feltételezett
szétvándorlása
A szlávok vándorlása az
„őshazából”

Forrás: Angi János: A keleti szlávok és a Kijevi Rusz. In: Európa a korai középkorban.
Debrecen, DUP, 1999. 277-284. o
A szláv törzsek szétválása a VI-VII. sz. során
szlovákok
szlovákok
szlovénok 5
2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX.

században
A keleti szláv törzsek egyesítése Novgorod és Kijev
központtal
Összesen 15 szláv törzset vagy ún.

törzsszövetséget különböztetnek
meg, ezekből alakult ki a keleti
szlávok első állama, a Kijevi
Rusz.
(Szent Nyesztor: Elmúlt idők krónikája (Повесть
временных лет; „Poveszty vremennih let“,
6
Kijev 1110 körül orosz krónika is tudósít)
A varég (viking/norman) nemzetség

behívása
 A „rusz” nevet viselő varég nemzetség behívása
(állandósult belső ellentétek miatt)
 Rurik fejedelem, aki ettől kezdve uralkodott
Novgorodban. Őt tartja a hagyomány az orosz
uralkodó (fejedelmi, majd cári) dinasztia
megalapítójának
 882-ben Oleg (880-912), a Kijevi Rusz megalapítója
- egyesítette az északi és a déli hatalmi központot,
elfoglalta Kijevet, majd az általa ellenőrzött területek
központjává, „fővárosává” tette meg 7
Miért a varégok? - a távolsági kereskedelem kínálta lehetőségek vonzottak a térségbe
vikingeket vagy normannokat - a Balti- és a Fekete-tengert összekötő fontos kereskedelmi út
vezetett („a varégoktól a görögökhöz vezető út”)
A IX. században a varégok feltűntek Novgorod környékén, adófizetésre kényszerítették a
helyi lakosságot, és ez felgyorsították az első keleti szláv állam kialakulását

Normann varégok kereskedelmi útvonalai Közép-Kelet-Európában
Varégok - Варяги. Николай Рерих, 1899 9

Az Óorosz birodalom növekedése a
Rurik dinasztia idején a IX-X. században

[Bölcs Jaroszlav (119-1054) ezüstpénze
Серебреник Ярослава Мудрого]
A Kijevi Rusz
X-XI. sz.
I. (Szent) Vlagyimir (980-1015)
[elődei: Oleg (880-912) – Igor (912-945) - Olga (945-964) –
Szvatoszláv (964-972)]
 Keleti szlávok lakta területek egyesítése
 Az állami egység fenntartása katonai erővel
és a vallás integráló funkciójával
 Különböző törzsi istenek és vallási
hagyományok
 Pogánykultusz kialakítása Kijevben (6
istennek állítottak szobrot) – nincs kívánt
eredmény!
 Négy monoteista vallás hatása (zsidó, iszlám,
„római” és „görög” kereszténység) I. Vlagyimir Kijev
 I. (Szent) Vlagyimir „választása” – melyik nagyfejedelme
vallás, biztosítja országa belső egységét, és a (http://historia-
legnagyobb politikai és gazdasági nyereséget cronologia.lapunk.hu/?modul=oldal
&tartalom=1203159)
biztosítja számára?
Orosz-bizánci tárgyalások
Русско-византийский договор 907 Русско-византийский договор 971

года Радзивилловская летопись (начало XIII века) года Радзивилловская летопись (начало XIII
13
лист 40 2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
века) лист 88
A kereszténység felvétele
 A „görög” hit felvétele és Vlagyimir megkeresztelkedése
(988) - a keleti szlávok csatlakoztak a keresztény népek nagy
közösségéhez, a keresztény világkép, a keresztény kultúra fő elemeit,
megjelent az írásbeliség, az egyházi építészet és az ikonfestészet
mindezek összessége fontos politikai és kulturális fordulatot
eredményezett a Kijevi Ruszban
 „Kettős hit” („dvojeverije”) – keresztény és pogány hit kölcsönhatása
alapvetően meghatározta a középkori orosz kultúra jellegét
 Bizánci Nemzetközösség - a Kijevi Rusz az akkori világ egyetlen
„szuperhatalmának” vonzáskörébe került - közös vallási–kulturális
hagyomány, bizánci minták átvétele az élet számos területén
 Kijev központú keleti szláv metropólia nem önálló -
„anyaegyháza”, a Konstantinápolyi patriarkátus része
[Az óorosz egyház függő helyzete bizonyos előnyökkel is járt: a
konstantinápolyi pátriárka (és a bizánci császár) tekintélye valamelyest
erősítette az egyház önállóságát a világi hatalommal szemben, és bizonyos
fokig csökkentette a fejedelemtől való anyagi függőségét.]
Vlagyimir megkeresztelkedése (988)
Forrás: Angi János: A keleti szlávok és a Kijevi Rusz. In: Európa a korai
középkorban. Debrecen, DUP, 1999. 277-284. o
Vlagyimir görög bölccsel beszélget a

kereszténységről (Radziwiłł-kódex, 13. sz.)
Vlagyimir arcképe
Vlagyimir ezüstpénze az odesszai numizmatikai az aranypénzén 15
2016.09.21. múzeumban BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
Oroszország megkeresztelése (V. M. Vasznyecov, 19. sz.)
2016.09.21.
Vlagyimir megkeresztelése (V. M. Vasznyecov, 1890)
16
https://hu.wikipedia.org/wiki/Viktor_Mihajlovics_Vasznyecov
(Bölcs) Jaroszlav (1019-1054)
 Vlagyimir halála után fiai között trónutódlási harcok
 Az óorosz állam virágkora - Kijev Európa egyik jelentős városává
vált
 Rokoni kapcsolatok az európai királyi udvarokkal
 Az első orosz törvénykönyv (Russzkaja Pravda)
 Az ország felosztása fiai között a senioratus (legidősebb testvér
felsőbbsége) elve alapján - „létraszerű” örökösödési rend
Aranykapu – Kijev XI. században épült egykori

városkapu, 1240-ben lerombolták a mongol-tatárok,
17
2016.09.21. Szent Szófia székesegyház - Kijev 1982-ben építették újjá
A város legrégebbi megmaradt templomának belső mozaik
díszítései a 11. századból maradtak meg, a Szent Szófia-
székesegyház mozaikjai (szmaljta) : Jaroszlav kijevi nagyfejedelem,
Oranta Szűzanya, a központi kupola Pantokrátora

Jaroszlav és családja, XI. sz-i freskó, grafiti –
Jaroszlav halálának feljegyzése a székesegyház
falán, több mint 300 ilyen van itt

A ljubecsi fejedelmi gyűlés (1097)
 A Rurik-dinasztia örökösödési rendjét felborították a
fejedelmek önállósodási törekvései és rivalizálasa, a
szüntelen belső harcok
 Fejedelmek által megfogalmazott új örökösödési
rend: „Mindenki megtarthatja az apai örökséget”
(apai birtok - otcsina)
 Ezzel párhuzamosan megmaradt a seniorátus elve is
 Ez a megállapodás tovább csökkentette a központi
hatalom erejét, és a XI–XII. sz fordulóján az egységes
cselekvést már csak a fejedelmi gyűléseken elért
megegyezések tettek lehetővé. - Az egységes
fellépést és a belső ellentétek leküzdését ösztönözte
az egyre fokozódó külső veszély, a sztyeppei
nomádok támadásai is.
A hatalomgyakorlás változása
 A XIII. század elejére részfejedelemségekre bomlott a
Kijevi Rusz
 Fejedelem (idegen-normann eredetű, de
elszlávosodott) – druzsina (a törzsi előkelőkből és a
különböző etnikumú jövevény harcosokból
verbuválódott fejedelmi kíséret) – vecse (szabad
lakosság a népgyűlése)
 Népgyűlés (vecse) - beleszólhattak a háború és béke
kérdéseibe, megválaszthatták a fejedelmeket,
jóváhagyták az adók kivetését, megtárgyalták a
bevezetendő törvényeket
 A fejedelem, fegyveres kísérete és a vecse alkotta
hármas hatalmi képlet rokonította a Kijevi Ruszt más
korabeli európai államokkal, ugyanakkor előbbi
esetében ebben a korszakban nem beszélhetünk a
feudális viszonyokról, az óorosz helyzetet ugyanis
megkülönböztette a nagybirtok kis szerepe és a
feudalizmusra jellemző hűbéri rendszer teljes hiánya,
valamint a szabad paraszti közösségek túlsúlya és aktív
részvétele a katonai műveletekben.
 A XIII. sz. eleji Kijevi Rusz területén a történészek kb. 50

fejedelemséget számoltak össze
politikai dezintegráció 22
A Kijevi Rusz
részfejedelemségei
1054-1132 között
egyes vélemények
szerint

A tatárok megjelenése
 1223-ban „megjelentek népek,
amelyekről senki sem tudja kik azok,
honnan jöttek és milyen nyelven
beszélnek és milyen törzsből valók és
milyen a hitük. Tatároknak hívják
őket.” (Óorosz krónika)

A kijevi Rusz 1240-
ben, a mongol
inváziót megelőzően

A tatárok megjelenése
 Sikeres támadás az északkeleti, majd a déli
orosz földek ellen (1223, 1237)
 Kijev elfoglalása, a Kijevi Rusz
megszűnése (1241)
 Arany Horda (1242) – fővárosa: Szaraj
 Tatár fennhatóság elismerése

Batu kán (középkori
27
kínai rajz)
Az Arany Horda a XIII-XIV. században (lila) és vazallusai (zöld)
Az orosz földek sorsa
 Az északnyugati területek – a tatárok nem foglalták el
- 1136-ban a novgorodi kereskedők és bojárok felkelése
nyomán a városállam elszakadt Kijevtől és kikiáltotta a
Novgorodi Köztársaságot.
 Novgorod - egyfajta „önkéntes” adót fizet,

cserébe megtarthatta önállóságát, és sikeresen védekezett a
svédek és német lovagrend előrenyomulásával szemben
 Bojárok (városi arisztokrácia) által ellenőrzött vecse fő
politikai szerepe (bojár köztársaság)
 Virágkora a XIV. században („Novgorod Nagyságos Úr”)

A novgorodi köztársaság térképe – 1389 körüli helyzet
Novgorod
31
Közigazgatás:
• vecse = egyenrangú polgárok gyűlése. A „vicse harang” hívja őket
egybe.
• ő fogadja el a törvényeket
• nevezte ki vagy kergette el a
fejedelmeket
• választotta meg a helyi
tisztségviselőket
• döntött a háború és a béke
kérdéseiben
(a vecse nem vitatta meg a kérdéseket, csupán jóváhagyta vagy

elvetette azokat a javaslatokat, amelyeket a városi tanács készített elő)
• városi tanács = bojárok alkotják
• bojár = katonai előkelőség és a fejedelem
tanácsadója
2016.09.21. 33
 A nyugati és a délnyugati területek - a tatárjárás után
egyfajta ütközőzónába kerültek:
 tatárok, litvánok, lengyelek és magyarok érdekszférái
közé.
 a tatár hatalom elfogadása - mivel a nyugati segítség
reményén alapuló politika kudarcot vallott
 lengyel-litván (krewói) perszonálunió (1385)
 a nyugati és dél–nyugati orosz földek történelmi sorsa
több évszázadra a Lengyel–Litván Állammal
kapcsolódott össze, ami végeredményben a keleti szláv
egység felbomlásához és a sajátos egyházi, kulturális és
nyelvi fejlődést bejáró Ukrajna (Kisoroszország) és
FehéroroszországBGEkialakulásához
2016.09.21. vezetett.
KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 34
 Az északkeleti területek (vlagyimir–szuzdali
földek)
 formális fejedelmi hatalom megmaradt, DE
 vazallusi függés a tatár kántól [a kán külön oklevélben
(jarlik) megerősítette a gazdag ajándékokkal hozzá érkező
orosz fejedelmek hatalmát]
 rendszeres adófizetés
 csapatok állítása
 tatárokkal való együttműködés és a hódítók
megbékítése

2016.09.21.
Az északkeleti területek
 XIII–XIV. sz. fordulóján 14 fejedelemség alakul
ki, a régió központja Vlagyimir
 Küzdelem a vlagyimiri nagyfejedelmi hatalom
birtoklásáért
 moszkvai és tveri fejedelmek küzdelméből, a
moszkvai fejedelem került ki győztesen:
 I. (Kalita) Iván (1325-1340) – megszerezte a
vlagyimiri nagyfejedelmi jarlikot.
 egyházzal való együttműködés
fontosságát felismerte
 Moszkva egyházi központ
Ivan moszkvai fejedelem („Kalita” =

36
I. Iván pecsétje pénzeszsák) (1325-1340).
 A vlagyimiri nagyfejedelmi címért folytatott
harc Dmitrij moszkvai fejedelem (1359-1389)
kiskorúsága idején újult ki,
 A Kreml építése (1367)
 Vlagyimir a moszkvai fejedelmek örökbirtoka
(otcsinája) lett (1375)
A Kreml Iván Kalita idején

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes(A. Vasznyecov festménye, 19.
37 sz.)
Moszkva megerősödése
 A hatalmi egyensúly felbomlása – Moszkva
megerősödése fenyegeti az Arany Horda hatalmát az
észak-keleti területeken
 1380-ban a tatár állam szövetségben litvániával
hadjáratot indít Moszkva ellen
 A kulikovói győzelem a tatárok ellen (Dmitrij
nagyfejedelem, 1380)
 Moszkva a tatárellenes mozgalom központja
 Az Arany Horda részekre szakadása (1480) - III. Iván
annyira erősnek érezte magát, hogy 1480-ban nyílt
konfliktusba keveredett az Arany Hordával, és sikerült
véget vetnie Oroszországban a tatár uralom majdnem
250 éves időszakának 38
Az orosz egyház
 A XV. sz. elején Bizánc a törökök elleni egyre
reménytelenebb harcban szövetségeseket keresve
a Nyugat katolikus államaihoz fordult segítségért
 Firenzei unió (1439) - Iszidorosz orosz egyházfő is
támogatta
 A római pápa főségének elismerése
 Az unió elutasítása (II. Vaszilij) – 1441-ben
kolostorba zárja Iszidoroszt
 Moszkvai zsinat (1448)
 A nagyfejedelem által támogatott püspök megválasztása
metropolitának
 Függetlenedés a konstantinápolyi patriarchátustól 39
Az orosz földek gyűjtése és az új
állam szervezése
 III. (Nagy) Iván (1462-1505) alatt érte el csúcspontját
 sikerült Moszkvához csatolnia a novgorodi kereskedő-
köztársaság hatalmas kiterjedésű területeit (1478)
 megszüntette Moszkva régi ellensége, a tveri fejedelemség
önállóságát (1485)
 A tatárfüggés alatt élő északkeleti fejedelemségből létrejön a
moszkvai állam („orosz földek gyűjtése”)
 Az adófizetés megtagadása a tatároktól
A cár összetépi Ahmed kán levelét

(Alekszej D. Kivsenko)
2016.09.21. 41
III. (Nagy) Iván BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
Az orosz földek gyűjtése és az új
állam szervezése
 Az orosz területek feletti tatár uralom megszűnése (1480)
 A XV. sz. végétől „Oroszország” (Rosszija)
 III. Vaszilij ideje alatt (1505–1533) a terjeszkedés
folytatódott
 A moszkvai nagyfejedelem a bizánci
császárok örököse és a német-római
császárok egyenlő társa
III. Vaszilij
Bizánci császári sas,

2016.09.21.
1472-ben átvéve, 42
államcímeri rangra emelve BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes
1.
2.
3.
4.
1. Moszkva 1300 körül

2. A Vlagyimirszuzdali
Fejedelemség
megszerzése, 1390.
3. III. Iván hódításai
4. III. Vaszilij hódításai

A közigazgatási rendszer átalakítása
 A megnövekedett állam kormányzása
megkövetelte az államigazgatási
rendszer jelentős átszervezését
 központi hatalom gyakorlása: nagyfejedelem
– Bojár Duma – udvari intézmények
 Bojár Duma: bojárok, okolnyicsijok, dumai
emberek
 állami és katonai tisztségek betöltése
előkelőségi rangsor (mesztnyicsesztvo)
alapján
 prikázok (törvényszékek) - amely kitermelte
a megfelelő szakmai ismeretekkel
rendelkező, meghatározott jellegű ügyekre
specializálódó hivatalnokok csoportját
(gyjaki)
 Törvénykönyv (1497) - az egységes Pyotr
bíráskodást biztosítja, szabályozta a Potemkin
parasztok szabad költözésének idejét (a orosz bojár
november 26–i György–nap előtti és utáni (XVII sz)
héten) és módját Godfrey
2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes Kneller 44
képe
„Moszkva a harmadik Róma”
 A Moszkvai Állam kialakulása (1453) - egybeesett a bizánci
birodalom gyors hanyatlásával és bukásával
 hatalmi folytonosság eszméje - isteni elrendelésnek tulajdonítottak
a két esemény egybeesésének - a középkorban népszerű hatalmi
folytonosság eszméjére építve a moszkvai fejedelmi–cári dinasztiát
Augustus római császártól vezették le
 „Moszkva a harmadik Róma”
 „Két Róma elbukott, a harmadik áll, negyedik pedig nem lesz.”
(Filofej szerzetes, 1524 körül)
 „Szent Oroszország”, mint a hit utolsó szigete
 „Csodatevő szentek” által védelmezett kereszténység
 Az állam és a hit tisztasága felett őrködő cár
 „Igazi keresztényhez illő műveltség” sajátos típusa, valamint a
pravoszláv ember életének, helyes viselkedésének, sőt még
külső megjelenésének meghatározott normái is. Az ezeknek a
normáknak és elképzeléseknek való megfelelés vált a hivatalos
eszménnyé, az oroszok a tudatos elzárkózás és hagyományőrzés
útjára léptek 45
Iván 1672-es ábrázolása
IV. (Rettegett) Iván

 a cári cím felvétele (1547)
 Törvénykönyv megújítása (1550)
 megreformálta a helyi közigazgatást, létrehozta a
szabadidejükben iparűzéssel és kereskedelemmel foglalkozó,
puskával felfegyverzett gyalogos katonákból (sztrelci) álló
csapatokat
 A hatalom új intézménye: Országos gyűlés (Zemszkij szobor)
 Terjeszkedő politika - 1552–ben elfoglalta a Kazanyi, 1556–
ban pedig az Asztrahanyi Kánságot
 Az 50–es évek második felétől azonban a helyzet
megváltozott. 1558–ban megkezdődött az ún. Livóniai háború
(1558–1583), amelynek célja a balti tengerpart megszerzése
volt. A háború eleinte sikereket hozott, a szembenálló német
lovagrend súlyos vereséget szenvedett, az orosz seregek
elérték a Balti tenger partvidékét. Azonban a lovagrend
legyőzése után Oroszország szembekerült Litvániával,
Lengyelországgal, Svédországgal és Dániával, és elszenvedte
az első vereségeit.

Viktor Vasznyecov: IV. Iván (1897)
 A kudarcok hatására: Oroszország két részre osztása (1565):
 Opricsnyina
 Közvetlenül a cár hatalma alatt álló területek
Az ország nagy részét kitevő, de összefüggő területet nem alkotó
opricsnyináról cár kitelepítette a korábbi bojár földbirtokosokat, elvette
birtokait és a területet közvetlen hatalma alá helyezte. Az opricsnyikok, a
csak a cártól függő, kezdetben ezer, majd hatezer főt számláló rendőri–
katonai gárda tagjai, birtokokat kaptak az elkobzott földekből. Általuk
gyakorolta IV. Iván a rendkívüli áldozatokkal járó terrort, amely a régi
bojár nemzetségek megtizedeléséhez, az orosz földek és nagyvárosok
elpusztításához vezetett.
Zemscsina

 A bojár duma igazgatás alatt álló területek
 1571–ben a krími tatárok váratlanul bevették és felégették
Moszkvát
 1572–ben IV. Iván változtatott az opricsnyina rendszeren, de
egyes elemei és a rettenetes terror egészen a cár haláláig
fennmaradtak. 47
2016.09.21.
Ilja Repin: Rettegett Iván és fia 1581. november 16-án
BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 48
A „zavaros időszak” (Смута, 1613.-ig)
 Az opricsnyina, az értelmetlen terror és a kudarccal végződő
livóniai háború okozta pusztítások súlyos gazdasági és
társadalmi válságot idéztek elő
 Elnéptelenedtek a gazdaságilag fejlett központi és északnyugati
(Novgorod) területek a parasztok szabad költözési
jogának korlátozása
 Az 1590–es években Oroszországban gyakorlatilag kialakult az
örökös jobbágyság rendszere, bár végleges jogi rögzítését csak
az 1649–es Törvénykönyvben nyerte el
 IV. Iván utóda, gyenge szellemi képességekkel rendelkező Fjodor
(1584–1598) alkalmatlan volt az ország irányítására, és
gyakorlatilag átengedte a hatalmat sógorának, Borisz
Godunovnak, aki sikeresen helyreállította a gazdaság erejét,
megvédte az országot a krími tatároktól és legyőzte a svédeket.49
Borisz Godunov
Puskin dráma
Muszorgszkij - opera
2016.09.21. Koronázási jelenet az 50

https://www.youtube.com/watch?v=UEBq-gsdI58
1598. Rjurik-dinasztia vége. Szent cári hatalom helyett –
bojárok közül választott cárok.
 Országos Gyűlés Borisz Godunovot választotta cárnak (1598–
1605) – nem népszerű a bojárok körében
 1601–1603. A „nagy éhség” - a nép a Borisz cár bűneiért kirótt
isteni büntetésként fogta fel
 Az „álcárok” megjelenése (I. és II. ál-Dmitrij)
 I. Ál-Dimitrij - a IV. Iván fiának, „csodás módon” megmenekült
Dmitrijnek adja ki magát. A litvánok támogatását zsoldosokból és
kozákokból álló kb. 4 ezer fős serege élén átlépte az orosz határt. Az első
kudarc ellenére mellé álltak a nyugati országrész parasztjai és városlakói,
Borisz Godunov váratlan halála után a nemesség és a bojárok egy része
is. 1605–ben Ál–Dmitrij bevonult Moszkvában, ahol cárrá kiáltották ki.
 1606–ban kitört felkelés során megölték, ezután trónra lépett
Vaszilij Sujszkij, a bojár cár (1606–1610)
 1610 lengyel invázió + svéd támadás
 1612 a fővárost felszabadító népfelkelés Minyin polgár –
Pozsarszkij herceg vezetésével
1613 . az Országos gyűlés megválasztja
2016.09.21.
az új cárt Mihail Romanovot
2016.09.21. A zűrzavaros időkben Szergej Ivanov festménye 1886-ból52
Ál-Dmitrij ügynökei meggyilkolják
Fjodor Godunovot és anyját,
Konsztantyin Jegorovics Makovszkij
1862-es festménye
Ál-Dmitrij utolsó percei, Carl

2016.09.21. 53
Wenig festménye 1879-ből
A lengyelek 1612-ben átadják a Kremlt
Pozsarszkij hercegnek
Szmolenszk lengyel ostroma

A „rövid” 17. század
 Mihail Romanov (1613-1645) - az ország újjáépítése. A „legitim”, vagyis az orosz
hagyományoknak megfelelő autokrata hatalom helyreállítása
A Romanov-dinasztia uralkodása (1917.-ig)
biztosította a belső békét, az országban fellángolt fegyveres erőszak felszámolását,
a „nyugtalan” társadalmi rétegek, mindenekelőtt a kozákok megbékítését és a
központi és helyi közigazgatás, továbbá a normális gazdasági élet helyreállítását.
1617–ben és 1618–ban a kormány megkötötte a háborús állapotokat megszüntető
békét a Lengyel–Litván Állammal és Svédországgal.
 Alekszej Mihajlovics (1645-1676)
– 1649.A jobbágyság végleges törvényesítése
• 1653–ban az Országos Gyűlésen döntés született Ukrajna „befogadásáról” és a
lengyel kormányzattal fegyveres konfliktusba került zaporozsjei
kozákok megsegítéséről. Az 1654–ben Perejaszlavl városában megtartott
tanácskozáson (Rada) a zaporozsjei kozákok határozatot hoztak az Oroszországhoz
való csatlakozásukról. Az ezen események nyomán kirobbant orosz–lengyel
háborúban (1653–1667) az oroszok győzelmet arattak, és az andruszovói
békeszerződésszerint visszaszerezték a lengyelektől a „Zavaros időszak” során
elveszített Szmolenszket, valamint Kijevvel együtt megkapták a bal parti Ukrajnát
55 is
2016.09.21.
I. Mihály aláírása
I. Mihály cár (Romanov) Filaret pátriárka, a cár apja

Mihály, amikor elfogadja a trónt Kosztromában A cár a bojár dumával
• XVII. század első felében Oroszországban olyan vallási
mozgalmak jelentek meg, amelyek az élet pravoszláv
alapjainak megerősítését igyekeztek elérni.
• az orosz nép vallási élete és erkölcsei javításra
szorulnak; ők alkották az ún. „istenszeretők” körét, DE
nem teljes az egyetértés a szükséges reformokban
• 1653. Nyikon pátriárka megkezdte az orosz egyházi
szertartások görög minta szerinti megváltoztatását és a
liturgikus könyvek ezzel kapcsolatos „kijavítását”
• 1654. egyházi reformok és egyházszakadás (1666.–
1667.) - A pátriárka és a cár között kialakult rivalizálás
1658-ban Nyikon bukásához vezetett, de a reformok
végrehajtása folytatódott, ami kiváltotta a régi
szertartások híveinek tiltakozását. Ezzel kialakult az
óhitűek mozgalma, és 1666–1667–ben bekövetkezett a
máig érvényben lévő egyházszakadás
• A XVII. század eseményei megmutatták, hogy az orosz állam már
nem nélkülözheti a nyugat–európai szakemberek (katonák,
iparosok, kereskedők, orvosok stb.) segítségét.
• A század folyamán a nyugat–európai hatás fokozatosan erősödött,
Moszkvában kialakult egy kb. másfél ezer külföldiből álló
ún. Német (külföldi) negyed, amelynek lakóit megpróbálták
gondosan elzárni az orosz környezettől. (A jelenség jól illusztrálta a
moszkvai kormányzat azon törekvését, hogy a „hasznos” katonai és
technikai vívmányok átvétele mellett „megvédje” Oroszországot a
nem pravoszláv Nyugat „káros” hatásaitól. Így a nyugati hatás
csupán „szükséges rossznak” számított és csak nagyon lassan és
korlátozottan érvényesült Oroszországban.)
• A XVII.–XVIII. század fordulóján az ország a nemzetközi versengés
egészen új stádiumába lépett. Későbbi sorsa attól függött,
mennyire képes sikeresen felvenni a küzdelmet a jelentős katonai
potenciállal rendelkező Svédországgal és a hatalmas Oszmán
Birodalommal.
2016.09.21.
A XVII. sz. végén tapasztalható katonai és
külpolitikai eredménytelenség elodázhatatlanná
tette az átfogó reformok bevezetését.
I. (Nagy) Péter reformjai

KRONOLÓGIA
A KIJEVI RUSZ
VI. sz. – a szlávok széttelepülése. Kijev alapítása.

IX. sz. – a varégok megjelenése a keleti szláv területeken
862 – krónika szerint a Novgorod környékén élő szlávok behívják Rurik nevű
varég fejedelmet, akit hagyomány szerint az orosz fejedelmi dinasztia
megalapítójának tartják
882 – Rurik „rokona, Oleg fejedelem elfoglalja Kijevet, amely az új állam
fővárosa lesz
965 – Szvjatoszlav fejedelem meghódítja Kazár Kagánatust
980–1015 – Vlagyimir fejedelem uralkodása
988 – Kereszténység felvétele és a kijevi metropólia megszervezése
1019–1054 – Bölcs Jaroszlav uralkodása
1068 – az első kun támadás Kijev ellen
1113–1125 – Vlagyimir Monomah uralkodása Kijevben
1147 – Moszkva első említése a krónikákban
1237–1240 – Batu kán serege elfoglalja a Kijevi Rusz területét

A TATÁR URALOM ÉS SZÉTTAGOLTSÁG
1240 – Alekszandr novgorodi fejedelem legyőzi a svédeken Néva menti csatában és megkapja
a Nyevszkij nevet
1241 – a tatárok elfoglalják Kijevet
1242 – Alekszandr fejedelem Csud–tónál legyőzi a német lovagokat
1243 – az Arany Horda megalakulása
1252–1262 – Alekszandr Nyevszkij vlagyimiri nagyfejedelem
1308–1326 – Pjotr kijevi metropolita. Halála után Moszkvában temetik el
1325–1340 – I. Iván (Kalita) a moszkvai fejedelem uralkodása
1328 – I. Iván nagyfejedelmi jarlikot kap a tatároktól
Kb. 1360–1430 – Andrej Rubljov
1380 – Dmitrij moszkvai nagyfejedelem a Kulikovói csatában legyőzi a tatár sereget
1382 – tatárok felégetik és újra adófizetésre kényszerítik Moszkvát
1439 – Firenzei unió katolikus és orthodox egyházak között
1441 – Moszkva elutasítja az egyházi uniót
1448 – Moszkvában Iona rjazanyi püspököt választják meg metropolitának, ami de facto az
orosz egyház önállóságát (autokefalitását) jelentette
1453 – Konstantinápoly eleste. A Bizánci birodalom bukása
1462–1505 – III. Iván moszkvai nagyfejedelem uralkodása
1478 – III. Iván a Moszkvai Nagyfejedelemséghez csatolja a novgorodi köztársaságot
A MOSZKVAI OROSZORSZÁG
1480 – Moszkvai Nagyfejedelemség függetlenné válik az Arany Hordától

1485 – III. Iván felveszi az „egész Oroszország uralkodója (ura)” címet
1505–1533 – III. Vaszilij uralkodása
1510– III. Vaszilij a Moszkvai Nagyfejedelemséghez csatolja Pszkovot
1521 – a Rjazanyi fejedelemség a Moszkvai Állam részévé válik
1533– 1584 – IV. (Rettegett) Iván uralkodása
1547 – IV. Iván felveszi a cári címet
1552 – Kazany bevétele
1556 – az Asztrahanyi Kánság Moszkvai Államhoz csatolása
1558–1583 – A livóniai háború, amely Moszkva vereségével fejeződik be
1565 – az opricsnyina bevezetése
1581 – Szibéria meghódításának kezdete
1589 – a patriarkátus létrehozása Moszkvában
1598 – a Rurik-dinasztia kihalása
1598–1605 – Borisz Godunov uralkodása
1601–1603 – a „nagy éhség” évei
1605 – I. Ál-Dmitrij trónralépése
1605-1613 – a „zavaros időszak” Oroszországban
1613 – Mihail Romanov trónra lépése
1645-1676 – Alekszej Mihajlovics uralkodása
1649 – új törvénykönyv kiadása
1652-1658 – Nyikon pátriárka tevékenysége
1654 – az ukrajnai kozákok kimondják egyesülésüket Oroszországgal
1667–1771 – a Razin-féle parasztfelkelés
1667 – az andruszovói fegyverszünet szerint Oroszországhoz kerül Szmolenszk és más
nyugat–orosz területek, valamint balparti Ukrajna Kijevvel

Források
 Filippov Szergej: Az oroszok történelme. In:
Szláv civilizáció.
http://szlavintezet.elte.hu/szlavanyagok/slav_
civil/orosz-tortenelem.htm
 Font, M. – Krausz, T. _ Niederhauser, E. –
Szvák, Gy. (1997) Oroszország története.
Budapest: Maecenas Holding Rt.

Köszönöm a figyelmet!

Oroszország Története - 1 - Modositott - DÁ

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Oroszország Története - 1 - Modositott - DÁ

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Pásztorné Dr.

Dévény Ágnes PhD

A KELETI SZLÁVOK ÉS AZ ÓOROSZ

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 3

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 4

Területi-politikai képződmények kialakulása a VIII-IX.

Összesen 15 szláv törzset vagy ún.

A varég (viking/norman) nemzetség

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 8

Varégok - Варяги. Николай Рерих, 1899 9

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 10

Русско-византийский договор 907 Русско-византийский договор 971

Vlagyimir görög bölccsel beszélget a

Aranykapu – Kijev XI. században épült egykori

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 18

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 19

 A XIII. sz. eleji Kijevi Rusz területén a történészek kb. 50

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 23

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 25

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 26

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes

 Novgorod - egyfajta „önkéntes” adót fizet,

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 29

(a vecse nem vitatta meg a kérdéseket, csupán jóváhagyta vagy

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 35

Ivan moszkvai fejedelem („Kalita” =

A Kreml Iván Kalita idején

A cár összetépi Ahmed kán levelét

Bizánci császári sas,

1. Moszkva 1300 körül

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 43

IV. (Rettegett) Iván

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 46

BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes

2016.09.21. Koronázási jelenet az 50

BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes

Ál-Dmitrij utolsó percei, Carl

Szmolenszk lengyel ostroma

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 54

I. Mihály cár (Romanov) Filaret pátriárka, a cár apja

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 56

I. (Nagy) Péter reformjai

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 59

VI. sz. – a szlávok széttelepülése. Kijev alapítása.

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 60

1480 – Moszkvai Nagyfejedelemség függetlenné válik az Arany Hordától

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 63

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 64

2016.09.21. BGE KVIK - Pásztorné Dr. Dévény Ágnes 65

You might also like