Anyagok tűzvédelmi

kockázata
A tűzvédelmi követelményeket
• az anyagok tűzveszélyességi osztálya,
• a kockázati egység kockázati osztálya,
• az épület, az önálló épületrész és a speciális építmény
mértékadó kockázati osztálya
alapján kell megállapítani.

• tűzveszélyességi osztály: az anyagra, keverékre vonatkozó

besorolás, amely az anyag, keverék fizikai, kémiai tulajdonságát
alapul véve, tűzvédelmi szempontból a viselkedését,
veszélyességét jellemzi.
Anyagok besorolása
• Fizikai és kémiai paramétereik alapján
• Halmazállapot
• Tgy, Tlpzt, Tlpnyt, Tü, ARH, FRH

3
CLP: 1272/2008/EK rendelet anyagok és
keverékek osztályozásáról címkézéséről Kémiai biztonságról szóló tv.
csomagolásáról (GHS) (2000.évi XXV. tv.)

I., II., III., IV.

MSZ 9790 Tűzveszélyességi fokozatok

ADR
2/1998. MÜM r.

OTSZ
 OTSZ
5 4 / 2 0 1 4 . ( X I I . 5 . ) B M r.

Anyagok tűzveszélyességi
osztályba sorolása Kockázati osztályba sorolás

• Nagyon alacsony kockázati,

NAK osztály,
• Robbanásveszélyes osztály, • Alacsony kockázati, AK osztály,
• Tűzveszélyes osztály, • Közepes kockázati, KK osztály,
• Nem tűzveszélyes osztály • Magas kockázati, MK osztály
Tűzveszélyességi osztályok most és hamarosan

• „A”, azaz „Fokozottan tűz-

és robbanásveszélyes” tvo., • Robbanásveszélyes
• „B”, azaz „Tűz- és osztály,
robbanásveszélyes” tvo.,
• „C”, azaz „Tűzveszélyes”
tvo.,
• Tűzveszélyes osztály,
• „D”, azaz „Mérsékelten
tűzveszélyes” tvo.,
• „E”, azaz „Nem • Nem tűzveszélyes osztály
tűzveszélyes” tvo.,
Robbanásveszélyes osztály (OTSZ):
Szilárd Folyadék Légnemű Egyéb
Tlpz <21 °C vagy éghető gáz, • por, amely a levegővel
robbanásveszélyes keveréket
Tlpny ≤ 55 °C, vagy gőz, köd képez, (cukor, alumínium)
Tü>Tlpny-20 °C (metán, PB, • korában „A” vagy „B”
hidrogén) tűzveszélyességi osztályba sorolt
(m. benzin, aceton, éter) anyag
• Kb tv.

F+ F

R12 R11 R10

Fokozottan R15 Kismértékben
R17
MSZ 9790 tűzvesz. fokozat metán,
T(t)űzveszélyes
I.:Tlpz <21 °C vagy Tü≥Tlpny m. benzin,
éter
(m. benzin, aceton, éter)
II.: Tlpz ≥ 21 °C , Tlpny ≤ 55 °C vagy aceton, ecetsav,
e/m alkohol, kerozin,
Tü>Tlpny-20 °C
(ecetsav, kerozin, etil/metil-alkohol)
 R12 Fokozottan tűzveszélyes
– Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyeknek a lobbanáspontja 0 °C alatt, a forráspontja (forrás tartomány esetében a kezdeti
forráspont) pedig 35 °C-on vagy az alatt van.
– Gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve
tűzveszélyesek.

R11 Tűzveszélyes
– Szilárd anyagok és készítmények, amelyek gyújtóforrással való rövid ideig tartó érintkezést követően könnyen meggyulladnak, és a
gyújtóforrás eltávolítását követően is tovább égnek vagy bomlanak.
– Cseppfolyós anyagok és készítmények amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek.

R15 Vízzel érintkezve fokozottan tűzveszélyes gázok képződnek

– Anyagok és készítmények amelyek vízzel vagy nedves levegővel érintkezve veszélyes mennyiségben fokozottan tűzveszélyes gázokat
képeznek, legalább egy liter per kilogramm per óra (1 l/kg/óra) sebességgel.

R17 Levegőn öngyulladó

– Anyagok és készítmények amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak,
mindennemű energiabevitel nélkül.

R10 Kevésbé tűzveszélyes

– Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C-on, vagy a felett, de maximum 55 °C-on van.
A gyakorlati tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy egy készítményt, amelynek a lobbanáspontja a 21–55 °C zárt intervallumba esik,
nem kell tűzveszélyesnek besorolni amennyiben a készítmény semmilyen módon nem lenne képes égés táplálására, és semmiféle
kockázatot nem jelent az azt kezelő, illetve egyéb személyekre nézve.
Globálisan Harmonizált Rendszer (GHS)
Vegyi Anyagok Besorolásának és Címkézésének Globálisan
Harmonizált Rendszere

• H220 Rendkívül tűzveszélyes gáz. (metán, hidrogén) Nincs veszély jel

• H222 Rendkívül tűzveszélyes aeroszol. (PB hajtógáz %)
• H223 Tűzveszélyes aeroszol. (pumpás alkohol tart. %) • H205 Tűz hatására a teljes tömeg
• H224 Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz. (benzin, felrobbanhat.
éter) • H221 Tűzveszélyes gáz. (ammónia)
• H225 Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz. (aceton,
e/m alkohol)
• H226 Tűzveszélyes folyadék és gőz. (átfedés Tlp-ben)
(kerozin)
• H228 Tűzveszélyes szilárd anyag. (ha fém por)
• H261 Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
(nátrium, kálium)
• H200 Instabil robbanóanyagok. Mindkét jel
• H201 Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának
veszélye.
• H202 Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye. • H241 Hő hatására meggyulladhat,
• H203 Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés vagy robbanhat.
veszélye.
• H204 Tűz vagy kivetés veszélye.
• H240 Hő hatására robbanhat.

FIZIKAI robbanás kockázata

 Gyúlékony gázok (metán, PB, hidrogén)

Gyúlékony folyékony anyagok (m. benzin, aceton, ecetsav, gázolaj?!)

• lobbanáspontjuk legfeljebb 60 °C .
• folyékony anyagok és olvasztott szilárd anyagok, amelyek lobbanáspontja
meghaladja a 60 °C-ot és amelyeket lobbanáspontjukkal megegyező vagy
annál magasabb hőmérsékletre melegítve szállítanak vagy adnak át
szállításra.
• A 3 osztály fogalomköre kiterjed a folyékony, érzéketlenített
robbanóanyagokra is.
A folyékony, érzéketlenített robbanóanyagok olyan robbanóanyagok, amelyek vízben vagy más
folyadékban vannak oldva vagy szuszpendálva azért, hogy homogén folyékony keveréket képezve
robbanó tulajdonságaikat elnyomják.

Gyúlékony szilárd anyagok, önreaktív anyagok és szilárd,

érzéketlenített robbanóanyagok (granulált v. por kén)
• Könnyen gyulladó szilárd anyagok és tárgyak
• Szilárd és folyékony önreaktív anyagok
• Szilárd, érzéketlenített robbanóanyagok
• Önreaktív anyagokkal rokon anyagok
Vízzel reagálva a levegővel robbanó
keverék alkotására hajlamos, gyúlékony
gázokat fejlesztenek.

•Piroforos anyagokra, amelyek olyan anyagok (beleértve a folyékony

vagy szilárd keverékeket és oldatokat), amelyek már kis
mennyiségben is a levegővel érintkezve 5 percen belül
meggyulladnak.
•Önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és
tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel
érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre.

Szerves peroxidok és a szerves peroxid

készítmények.
Robbanásveszélyes térségek
Robbanásveszélyes anyagok körül robbanásveszélyes
zónákkal kell számolni.
Kiterjedése függ a halmazállapottól is.

• Cseppfolyós anyag: elfolyás területe,

robbanásveszélyes tvo esetén gőzök terjedése

• Gőz, gáz, köd, por: szabványban (MSZ EN 60079)

meghatározott módszerrel „kiszámítható”,
meghatározható v. szabványos érték használhatók.

12
 „Veszélyességi övezet”

• Korábbi fogalom. Sokféle terület, sokféle értelmezés.

• Kiterjedése?
• →Robbanásveszélyes térség.
Cseppfolyós anyagok
• Éghető
folyadékok és
olvadékok

14
Robbanásveszélyes terek zónái
• 0-ás zóna: olyan térség, amelyben a robbanóképes gázközeg folyamatosan
vagy hosszú ideig, vagy gyakran van jelen. (állandóan vagy hosszabb ideig
pl.: tartály és csővezeték belső tere)
• 1-es zóna: olyan térség, amelyben normál üzemben esetenként
robbanóképes gázközeg előfordulása várható. (Pl.: 0-s körül, a töltőnyílások
és ürítőberendezések környezete, üzemszerűen megbontásra kerülő
szerelvények, csőcsatlakozások környező tere, a biztonsági szelepek,
szellőző-, lefúvónyílások környezete, amelyek a lefúvást a szabadba végzik, a
tartályok védőgödrei és légzői, tartálynak az úszó- és a merevtető közötti
tere.)
• 2-es zóna: olyan térség, amelyben normálüzemben várhatóan nem fordul
elő robbanóképes gázközeg, de ha mégis előfordul, akkor csak rövid ideig
marad fenn. (Ritkán és rövid ideig, pl.: a mintavételi helyek, amelyek a
szabad légtérbe nyílnak, a csővezetékek oldható kötéseinek környezete).

15
A robbanásveszélyes terekben el kell kerülni
• a 2-es zónában zavarmentes üzemelés esetén is kialakuló és számításba
vehető gyújtóforrásokat,
• az 1-es zónában, a 2-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, az
üzemzavar következtében jelentkező gyújtóforrásokat, amelyekkel általában
számolni kell,
• a 0-ás zónában, az 1-es zónában megnevezett gyújtóforrások mellett, a
ritkán előforduló üzemzavar okozta gyújtóforrásokat is.

16
18
• kibocsátó forrás: olyan pont vagy hely, amelyből gáz, gőz, köd
vagy folyadék szabadulhat ki a légkörbe úgy, hogy
robbanóképes gázközeg képződhet.
Kibocsátás fokozatai:
• folyamatos fokozat; folyamatos vagy várhatóan gyakori, vagy
hosszú időtartamig tartó kibocsátás.
• elsőrendű fokozat; normál üzemben rendszeresen vagy
esetenként előfordul.
• másodrendű fokozat: normál üzemben várhatóan nem fordul
elő; ha előfordul akkor valószínűleg ritkán és rövid
időtartamra..

19
Folyamatos

20
elsőrendű

21
másodrendű

22
 Zóna kiterjedésének korl.:
• fizikai gátakkal;
• Zsilipeléssel,
(túlnyomás);
• térség friss levegővel
történő átöblítésével,
szellőztetéssel.

23
Kiterjedést befolyásoló tényezők
• Az anyag és a technólógiai folyamat kémiai és fizikai jellemzői,
• halmazállapot
• Kibocsátás mértéke:
• Kibocsájtó forrás geometriájá
• Kibocsátás v
• Koncentráció
• Illékonyság
• Folyadék hőmérséklet
• ARH
• Szellőzés
• dr
• Stb. (klimatikus feltételek, topográfia)

24
25
Gázpalackok

26
Gázpalackok, zárt térben

27
Szabad téren

28
Tűzveszélyes osztály (OTSZ):
Szilárd Folyadék Légnemű Egyéb
Éghető, Tlpny > 55 °C, vagy • korában „C” vagy „D” tvo.

Tü<Tlpny-20 °C Égést tápláló • Tlpny ≥ 50 °C gázolaj, petróleum

• az a vizes diszperziós rendszer,
ami NEM gáz amelynek lobbanáspontja
ROBB. VESZ. (triklór-toluol, formalin (oxigén) szabványos módszerrel nem
37%, anilin) állapítható meg, és éghetőanyag-
tartalma >25%-nál, víztartalom
<50%
• (B-F tv ép.)

MSZ 9790 tűzvesz. fokozat

III.: 55 °C<Tlny ≤ 150 °C vagy
Tlpny-20 °C ≥ Tü≥Tlpny-50 °C
(triklór-toluol, formalin 37%, anilin)
IV.: Tlpny > 150 °C vagy
Tü<Tlpny-50 °C (motorolaj)
• H226 Tűzveszélyes folyadék és gőz. (átfedés Tlp-
ben) (kerozin)
• H228 Tűzveszélyes szilárd anyag.
• H242 Hő hatására meggyulladhat.
• H250 Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.
• H251 Önmelegedő: meggyulladhat.
• H252 Nagy mennyiségben önmelegedő;
meggyulladhat.
• H260 Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos
tűzveszélyes gázokat bocsát ki.

•Önmelegedő anyagokra és tárgyakra, amelyek olyan anyagok és

tárgyak (beleértve az oldatokat és keverékeket), amelyek a levegővel
érintkezve energia közlés nélkül hajlamosak az önmelegedésre.
Nem tűzveszélyes osztály (OTSZ):

Szilárd Folyadék Légnemű

• korában „E” tvo.
• Nem éghető anyagok,
• (A1-A2 tv ép.)
Éghető folyadékok és olvadékok tűzveszélyességi fokozatba sorolása, segédlet

Tűzveszélyességi Anyagi jellemző, Nyílttéri lobbanáspont és üzemi

Zárttéri és nyílttéri lobbanáspont
fokozat  állandó  hőmérséklet

Tü  Tlpnyt
I. Tlpzt  21C
és Tü  35 C

Tlpzt  21 C Tlpnyt  Tü Tlpnyt - 20 C

II.
Tlpnyt  55 C és Tü  35 C

Tlpnyt  55 C Tlpnyt  150 C

a legalább 50 C nyílttéri Tlpnyt - 20 C  Tü  Tlpnyt - 50
III. lobbanáspontú gázolajok, C
tüzelőolajok, a világításra és Tü  35 C
használatos petróleum

Tü  Tlpnyt - 50 C
IV. Tlpnyt  150 C
és Tü  35 C

32
Kérdés?

33
Köszönöm a figyelmet!

Müller Róbert tű. alez. KOK