GRAMATIKA

I GLAGOLI – VREMENA I NAČINI

SADAŠNJE VREME
1. konjugacija
Sadašnje vreme se gradi tako što se na osnovu glagola (3. lice jednine – áll, beszél, ül)
dodaju sledeći lični nastavci:
1. –ok , -ek, -ök 1. unk, -ünk
Én állok. Én beszélek. Én ülök. Mi állunk. Mi beszélünk. Mi ülünk. Mi
nézünk. Mi olvasunk. Mi főzünk.
2. –sz 2. –tok, -tek, -tök
Te állsz. Te beszélsz. Te ülsz. Ti álltok. Ti beszéltek. Ti ültök. Ti néztek.
*kada se osnova završava na: s, sz, z, Ti olvastok. Ti főztök.
nastavci u 2. licu su: –ol, el, -öl (néz,
olvas, főz)
Te nézel. Te olvasol. Te főzöl.
3. Nema nastavka 3. –nak, -nek
Ő/Ön áll. Ő/Ön beszél. Ő/Ön ül. Ő/Ön Ők/Önök állnak. Ők/Önök beszélnek.
néz. Ő/Ön olvas. Ő/Ön főz. Ők/Önök ülnek. Ők/Önök néznek.
Ők/Önök olvasnak. Ők/Önök főznek.

*IK glagoli
To su glagoli koji se u 3. licu završavaju na –ik ( dolgozik, lakik ). Kod njih su bitne 2 stvari:
 nastavak –ik se uvek odvaja i tako nastaje osnova na koju se dodaju lični nastavci
(dolgoz, lak);
 kod ovih glagola dolazi do promene u prvom licu jednine u 1. konjugaciji, umesto
nastavaka –ok, -ek, -ök dodaju se nastavci 2. konjugacije : -om, -em, -öm:
Én dolgozom/lakom Mi dolgozunk/lakunk
Te dolgozol/laksz Ti dolgoztok/laktok
Ő/Ön dolgozik/lakik Ők/Önök dolgoznak/laknak

**Izuzetak:
Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu
jednine i množine, kao i u 3. licu množine između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili
e, zbog lakšeg izgovora (mond, ajánl, segít, fest, köszönt):
Te mondasz/ajánlasz/segítesz/festesz/köszöntesz
Ti ajánlotok/segítetek/festetek/köszöntötök
Ők/Önök mondanak/ajánlanak/segítenek/festenek/köszöntenek

1
2. konjugacija
U 2. konjugaciju možemo da stavljamo samo prelazne glagole; obavezan je objekat nad
kojim se vrši radnja (vár, szeret, köszön). Glagoli kretanja NIKADA ne idu u 2. konjugaciju
(megy, jön, sétel, szalad...).
1. –om , -em, -öm 1. –juk, -jük
Én várom a lányt. Én szeretem a lányt. Mi várjuk a lányt. Mi szeretjük a lányt. Mi
Én köszönöm a hívást. köszönjük a hívást.
2. –od , -ed, -öd 2. –játok, -itek
Te várod a lányt. Te szereted a lányt. Te Ti várjátok a lányt. Ti szeretitek a lányt. Ti
köszönöd a hívást. köszönitek a hívást.
3. –ja, -i 3. –ják, -ik
Ő/Ön várja a lányt. Ő/Ön szereti a lányt. Ők/Önök várják a lányt. Ők/Önök szeretik
Ő/Ön köszöni a hívást. a lányt. Ők/Önök köszönik a hívást.

*Izuzetak:
Kada se osnova glagola završava na s, sz, z ( olvas, néz, isz ) dolazi do promene u ličnim
nastavcima koji počinju slovom j. U ovom slučaju slovo j u nastavku postaje poslednje
slovo osnove:
-s + j- = -ss-
-sz + j- = -ssz-
-z + j- = -zz-
1. Én olvasom a könyvet. Én nézem a képet. Én iszom a sört.
2. Te olvasod a könyvet. Te nézed a képet. Te iszod a sört.
3. Ő/Ön olvassa a könyvet. Ő/Ön nézi a képet. Ő/Ön issza a sört.
1. Mi olvassuk a könyvet. Mi nézzük a képet. Mi isszuk a sört.
2. Ti olvassátok a könyvet. Ti nézitek a képet. Ti isszátok a sört.
3. Ők/Önök olvassák a könyvet. Ők/Önök nézik a képet. Ők/Önök isszák a sört
**Postoji još jedan način u sadašnjem vremenu, i to samo u 1. licu jednine i množine kada
se ISKLJUČIVO direktno obraćaju 2. licu jednine ili množine:
én téged / titeket:
-lak, -lek
Én imádlak téged/titeket, szeretlek téged/titeket
mi téged / titeket:
-unk, -ünk
Mi imádunk téged/titeket, szeretünk téged/titeket

2
Nepravilni glagoli

Lenni – biti
Én vagyok Mi vagyunk
Te vagy Ti vagytok
Ő/Ön van (samo kada je reč o Ők/Önök vannak (samo kada je reč o
mestu) mestu)

!!! Imati/posedovati nešto:

Nekem van/vannak (ja imam) Nekünk van/vannak (mi
imamo)
Neked van/vannak (ti imaš) Nektek van/vannak (vi imate)
Neki van/vannak (on/ona/ono ima) Nekik van/vannak (oni imaju)

Menni – ići
Én megyek Mi megyünk
Te mész Ti mentek
Ő/Ön megy Ők/Önök mennek

Jönni – dolaziti
Én jövök Mi jövünk
Te jössz Ti jöttök
Ő/Ön jön Ők/Önök jönnek
Gore navedeni glagoli se ne mogu stavljati u 2. konjugaciju!
Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni,
vinni, venni, hinni, tenni (enni i inni su IK glagoli). Osnove na koje se dodaju nastavci
za ove glagole su: eszik, iszik, visz, vesz, hisz, tesz.

Venni – kupiti/uzeti
I konjugacija II konjugacija
Én veszek Én veszem a táskát
Te veszel Te veszed a táskát
Ő/Ön vesz Ő/Ön veszi a táskát
Mi veszünk Mi vesszük a táskát
Ti vesztek Ti veszitek a táskát
Ők/Önök vesznek Ők/Önök veszik a táskát

Enni – jesti
I konjugacija II konjugacija
Én eszem Én eszem a szendvicset
Te eszel Te eszed a szendvicset
Ő/Ön eszik Ő/Ön eszi a szendvicset
Mi eszünk Mi esszük a szendvicset
Ti esztek Ti eszitek a szendvicset
Ők/Önök esznek Ők/Önök eszik a szendvicset

3
PROŠLO VREME
1. konjugacija
1. –tam, -tem 1. –tunk, -tünk
Én olvastam. Én néztem. Én főztem. Én Mi olvastunk. Mi néztünk. Mi főztünk. Mi
álltam. álltunk.
2. –tál, -tél 2. –tatok, -tetek
Te olvastál. Te néztél. Te főztél. Te álltál.
Ti olvastatok. Ti néztetek. Ti főztetek. Ti
álltatok.
3. –tt, -ott, -ett, -ött, -t* 3. –tak , -tek
*kod reči koje se završavaju na r i l Ők/Önök olvastak. Ők/Önök néztek.
Ő/Ön olvasott. Ő/Ön nézett. Ő/Ön főzött. Ők/Önök főztek. Ők/Önök álltak.
Ő/Ön állt.

2. konjugacija
1. –tam, -tem 1. –tuk, -tük
Én olvastam a könyvet. Én néztem a Mi olvastuk a könyvet. Mi néztük a filmet.
filmet. Én főztem a levest. Mi főztük a levest.
2. –tad, -ted 2. –tátok, -tétek
Te olvastad a könyvet. Te nézted a filmet. Ti olvastátok a könyvet. Ti néztétek a
Te főzted a levest. filmet. Ti főztétek a levest.
3. –ta, -te 3. –ták, -ték
Ő/Ön olvasta a könyvet. Ő/Ön nézte a Ők/Önök olvasták a könyvet. Ők/Önök
filmet. Ő/Ön főzte a levest. nézték a filmet. Ők/Önök főzték a levest.

4
Nepravilni glagoli

Lenni
Én voltam/lettem* Mi voltunk/lettünk
*voltam-bio sam, lettem-postao
sam
Te voltál/lettél Ti voltatok/lettetek
Ő/Ön volt/lett Ők/Önök voltak/lettek

Menni
Én mentem Mi mentünk
Te mentél Ti mentetek
Ő/Ön ment Ők/Önök
mentek

Jönni
Én jöttem Mi jöttünk
Te jöttél Ti jöttetek
Ő/Ön jött Ők/Önök jöttek
Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni,
vinni, venni, hinni, tenni (enni i inni su IK glagoli).
Osnove na koje se dodaju nastavci za ove glagole u prošlom vremenu su: et (3. lice:
evett), it (3. lice: ivott), vit, vet, hit, tet

Venni
I konjugacija II konjugacija
Én vettem Én vettem a táskát
Te vettél Te vetted a táskát
Ő/Ön vett Ő/Ön vette a táskát
Mi vettünk Mi vettük a táskát
Ti vettetek Ti vettétek a táskát
Ők/Önök vettek Ők/Önök vették a táskát

Enni
I konjugacija II konjugacija
Én ettem Én ettem a szendvicset
Te ettél Te etted a szendvicset
Ő/Ön evett Ő/Ön ette a szendvicset
Mi ettünk Mi ettük a szendvicset
Ti ettetek Ti ettétek a szendvicset
Ők/Önök ettek Ők/Önök ették a szendvicset

5
BUDUĆE VREME
1. konjugacija
Buduće vreme se gradi tako što se glagol fog menja po licima u 1. konjugaciji i doda se
infinitiv glagola:
Dolgozni fogok Dolgozni fogunk
Dolgozni fogsz Dolgozni fogtok
Dolgozni fog Dolgozni fognak
!!!
Gramatički tačno: Holnap nem fogok dolgozni
Stilski lepše: Holnap nem dolgozom
Gramatički tačno: Tíz év múlva nyugdíjba fogok menni.
Stilski lepše: Tíz év múlva nyugdíjba megyek.

2. konjugacija
Buduće vreme u 2. konjugaciji se gradi tako što se glagol fog menja po licima u 2.
konjugaciji i tome se doda infinitiv glagola, uz to da je neophodno (kao i u sadašnjem
vremenu) da gladol bude prelazan i da postoji objekat:
Írni fogom a könyvet Írni fogjuk a könyvet
Írni fogod a könyvet Írni fogjátok a könyvet
Írni fogja a könyvet Írni fogják a könyvet
!!!
Gramatički tačno: El fogom olvasni a könyvet.
Stilski lepše: Majd elolvasom a könyvet.

6
ZAPOVEDNI NAČIN
1. konjugacija
Zapovedni način koristimo pri naredbama; koristi se samo u sadašnjem vremenu.
1. –jak, -jek 1. –junk, -jünk
Várjak! Kérjek! Üljek! Várjunk! Kérjünk! Üljünk!
2. –j ili –jál, -jél, 2. –jatok, -jetek
Várj/várjál! Kérj/kérjél! Ülj/Üljél! Várjatok! Kérjetek! Üljetek!
3. -jon, -jen, -jön 3. – janak, -jenek
Várjon! Kérjen! Üljön! Várjanak! Kérjenek! Üljenek!
*Izuzetak 1:
Kada se osnove glagola završavaju na s, sz, z ( olvas, néz, isz ) dolazi do promene u
ličnim nastavcima koji počinju sa slovom j. U ovom slučaju ovo slovo j u nastavku postaje
poslednje slovo osnove:
-s + j- = -ss-
-sz + j- = -ssz-
-z + j- = -zz-
Olvassak/Nézzek! Olvassunk/Nézzünk!
Olvass ili olvassál/Nézz ili nézzél! Olvassatok/Nézzetek!
Olvasson/Nézzzen/Főzzön! Olvassanak/Nézzenek!
Izuzetak 2:
Ako se osnova zavrsava slovom t, a pre njega se nalaze r, l, n, á, é, ű, í slovo j u
nastavcima postaje s:
értsek/váltsak! értsünk/váltsunk!
értsél ili érts/ váltsál ili válts! értsetek/váltsatok!
értsen/váltson! értsenek/váltsanak!
!!! TS se u mađarskom čita kao Č
Izuzetak 3:
Ako se osnova završava slovom t, a pre njega se nalaze s, a, e, i, o, u, slovo j, KAO i
poslednje slovo osnove t postaju s, dakle duplo ss:
-st + j- = ss -at + j- = ss -it + j = ss -et + j = ss -ut + j = ss
(fest) (mutat) (nyit) (siet) (fut)
fessek! mutassak! nyissak! siessek! fussak!
fessél ili fess! mutassál ili nyissál ili nyiss! siessél ili fussál ili fuss!
mutass! siess!
fessen! mutasson! nyisson! siessen! fusson!
Ako se slovo sz nalazi pre slova t, i (poslednje) slovo t, kao i prvo slovo nastavka j postaju
duplo sz, dakle ssz:
-szt + j = ssz (választ)
1. válasszak!
2. válasszál ili válassz!
3. válasszon!

7
2. konjugacija
1. –jam, -jem 1. –juk, -jük
Várjam a lányt! Kérjem a szendvicset! Várjuk a lányt! Kérjük a szendvicset!
Köszönjem a hívást! Köszönjük a hivást!
2. –d ili –jad, -jed 2. –játok, jétek
Várd/várjad a lányt! Kérd/kérjed a Várjátok a lányt! Kérjétek a szendvicset!
szendvicset! Köszönd/könszönjed a Köszönjétek a hívást!
hívást!
3. –ja, -je 3. -ják, -jék
Várja a lányt! Kérje a szendvicset! Várják a lányt! Kérjék a szendvicset!
Köszönje a hívást! Köszönjék a hívást!
*Izuzeci koje važe za promene slova u 1. važe i u 2. konjugaciji

Nepravilni glagoli
Osnove za nepravelne glagole su: egy, igy, vigy, vegy, higy, tegy.

Lenni
Én legyek Mi legyünk
Te legyél ili légy Ti legyetek
Ő/Ön legyen Ők/Önök legyenek

Menni
Én menjek Mi menjünk
Te menj ili menjél Ti menjetek
Ő/Ön menjen Ők/Önök menjenek

Jönni
Én jöjjek Mi jöjjünk ili gyerünk
Te jöjj ili gyere Ti jöjjetek ili gyertek
Ő/Ön jöjjön Ők/Önök jöjjenek

Enni
I konjugacija II konjugacija
Én egyek Én egyem a tortát
Te egyél Te egyed ili edd a tortát
Ő/Ön egyen Ő/Ön egye a tortát
Mi együnk Mi együk a tortát
Ti egyetek Ti egyétek a tortát
Ők/Önök egyenek Ők/Önök egyék a tortát

Inni
I konjugacija II konjugacija
Én igyak Én igyam a vizet
Te igyál Te igyad ili idd a vizet
Ő/Ön igyon Ő/Ön igya a vizet
Mi igyunk Mi igyuk a vizet
Ti igyatok Ti igyátok a vizet
Ők/Önök igyanak Ők/Önök igyák a vizet

8
Vinni
I konjugacija II konjugacija
Én vigyek Én vigyem a táskát
Te vigyél Te vigyed ili vidd a
táskát
Ő/Ön vigyen Ő/Ön vigye a táskát
Mi vigyünk Mi vigyük a táskát
Ti vigyetek Ti vigyétek a táskát
Ők/Önök vigyenek Ők/Önök vigyék a táskát

Tenni
I konjugacija II konjugacija
Én tegyek Én tegyem az asztalra
Te tegyél ili tégy Te tegyed ili tedd az asztalra
Ő/Ön tegyen Ő/Ön tegye az asztalra
Mi tegyünk Mi tegyük az asztalra
Ti tegyetek Ti tegyétek az asztalra
Ők/Önök tegyenek Ők/Önök tegyék az asztalra

Venni
I konjugacija II konjugacija
Én vegyek Én vegyem a könyvet
Te vegyél ili végy Te vegyed ili vedd a könyvet
Ő/Ön vegyen Ő/Ön vegye a könyvet
Mi vegyünk Mi vegyük a könyvet
Ti vegyetek Ti vegyétek a könyvet
Ők/Önök vegyenek Ők/Önök vegyék a könyvet

Hinni
I konjugacija II konjugacija
Én higyak Én higyem azt
Te higyál ili higy Te higyed ili hidd azt
Ő/Ön higyon Ő/Ön higye azt
Mi higyünk Mi higyük azt
Ti higyatok Ti higyétek azt
Ők/Önök higyanak Ők/Önök higyék azt

9
POGODBENI NAČIN – KONDICIONAL U PREZENTU
1. konjugacija
1. –nék 1. –nánk, -nénk
Én várnék. Én kérdeznék. Mi várnánk. Mi kérdeznénk.
2. –nál, -nél 2. –nátok, -nétek
Te várnál. Te kérdeznél. Ti várnátok. Ti kérdeznétek.
3. –na, -ne 3. –nának, -nének
Ő/Ön várna. Ő/Ön Ők/Önök várnának. Ők/Önök
kérdezne. kérdeznének.
*Izuzetak
Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu
jednine i množine i u 3. licu množine, između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili e,
zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, segít, fest, köszönt ), kao i u prezentu:
1.Én mondanék/ajánlanék/segítenék/festenék/köszöntenék
2. Te mondanál/ajánlanál/segítenél/festenél/köszöntenél
3. Ő/Ön mondana/ajánlana/segítene/festene/köszöntene
1. Mi mondanánk/ajánlanánk/segítenénk/festenénk/köszöntenénk
2. Ti mondanátok/ajánlanátok/segítenétek/festenétek/köszöntenétek
3. Ők/Önök mondanának/ajánlanánok/segítenének/festenének/köszöntenének

2. konjugacija
1. –nám, -ném 1. –nánk, -nénk
Én várnám a lányt. Én kérdezném a Mi várnánk a lányt. Mi kérdeznénk a
kérdést. kérdést.
2. –nád -néd 2. –nátok, -nétek
Te várnád a lányt. Te kérdeznéd.a Ti vátnátok a lányt. Ti kérdeznétek a
kérdést. kérdést.
3. –ná, -né 3. –nák, -nék
Ő/Ön várná a lányt. Ő/Ön kérdezné a Ők/Önök várnák a lányt. Ők/Önök
kérdést. kérdeznék a kérdést.
*Izuzetak
Kod glagola koji se završavaju na 2 suglasnika i najčešće se završavaju na d ili t u 2. licu
jednine i množine i u 3. licu množine, između osnove i ličnih nastavaka ubacujemo a ili e,
zbog lakšeg izgovora ( mond, ajánl, segít, fest, köszönt ), kao i u prezentu:
1.Én mondanám/ajánlanám/segíteném/festeném/köszönteném
2. Te mondanád/ajánlanád/segítenéd/festenéd/köszöntenéd
3. Ő/Ön mondaná/ajánlaná/segítené/festené/köszöntené
1. Mi mondanánk/ajánlanánk/segítenénk/festenénk/köszöntenénk
2. Ti mondanátok/ajánlanátok/segítenétek/festenétek/köszöntenétek
3. Ők/Önök mondanák/ajánlanák/segítenék/festenék/köszöntenék

10
Nepravilni glagoli

Lenni
Én lennék/volnék Te lennél/volnál
Ő/Ön lenne/volna Mi lennénk/volnánk
Ti lennétek/volnátok Ők/Önök
lennék/volnának

Menni
Én mennék Te mennél
Ő/Ön menne Mi mennénk
Ti mennétek Ők/Önök mennének

Jönni
Én jönnék Te jönnél
Ő/Ön jönne Mi jönnénk
Ti jönnétek Ők/Önök jönnének

Sledeći glagoli spadaju u istu grupu izuzetaka i ponašaju se svi na isti način: enni, inni,
vinni, venni, hinni, tenni. Osnove na koje se dodaju pravilno nastavci su za ove glagole:
en, in, vin, ven, hin, ten.

Venni
I konjugacija II konjugacija
Én vennék Én venném a táskát
Te vennél Te vennéd a táskát
Ő/Ön venne Ő/Ön venné a táskát
Mi vennénk Mi vennénk a táskát
Ti vennétek Ti vennétek a táskát
Ők/Önök vennének Ők/Önök vennék a táskát

Enni
I konjugacija II konjugacija
Én ennék Én enném a szendvicset
Te ennél Te ennéd a szendvicset
Ő/Ön enne Ő/Ön enné a szendvicset
Mi ennénk Mi ennénk a szendvicset
Ti ennétek Ti ennétek a szendvicset
Ők/Önök ennének Ők/Önök ennék a szendvicset

11
POGODBENI NAČIN – KONDICIONAL U PERFEKTU
1. konjugacija
Kondicional u perfektu u 1. konjugaciji se gradi tako što se na glagol u licu u prošlom
vremenu doda volna, dok se u 2. konjugaciji na glagol u prošlom vremenu u 2.
konjugaciji doda volna:
I konjugacija II
konjugacija
Írtam volna Írtál volna Írtam volna Írtád volna
Írt volna Írtunk volna Írta volna Írtuk volna
Írtatok volna Írtak volna Írtátok volna Írták volna

NAČIN ZA ISKAZIVANJE MOGUĆNOSTI (MOGU DA) – prezent

1. konjugacija:
1. –hatok, -hetek 1. –hatunk, -hetünk
Várhatok. Siethetek. Várhatunk. Siethetünk.
2. –hatsz, -hetsz 2. –hattok, hettek
Várhatsz. Siethetsz Várhattok. Siethettek.
3. –hat, -het 3. –hatnak, -hetnek
Várhat. Siethet. Várhatnak. Siethetnek.

2. konjugacija:
1. –hatom, -hetem 1. –hatjuk, -hetjük
Várhatom a lányt. Nézhetem a Várhatjuk a lányt. Nézhetjük a filmet.
filmet.
2. –hatod, -heted 2. –hatjátok, hetitek
Várhatod a lányt. Nézheted a filmet. Várhatjátok a lányt. Nézhetitek a
filem.
3. –hatja, -heti 3. –hatják, -hetik
Várhatja a lányt. Nézheti a filmet. Várhatják a lányt. Nézhetik a filmet.

Ovaj način se koristi i u prošlom vremenu u obe konjugacije tako što se na osnovu doda
nastavak -hat/-het i lični nastavak u prošlom vremenu.

12
II IMENICE – MNOŽINA, PADEŽI, PRISVOJNOST
MNOŽINA
-k: autók, iskolák, leckék
-ak: házak, madarak
-ok: diákok, villamosok
-ek: egyetemek, kérdések
-ök: gyümölcsök, körök
*izuzeci:
kerék - kerekek, levél – levelek, út - utak, víz - vizek, nyár – nyarak
fű - füvek, kő - kövek, ló - lovak, tó - tavak, hó -
havak, szó – szavak, dolog - dolgok, álom - álmok, lélek - lelkek

AKUZATIV – Koga? Šta?/Kit? Mit?

Imenice koje su u mađarskom u akuzativu, odnosno predstavljaju objekat u rečenici imaju
sledeće nastavke:
-t*: autót, iskolát, leckét, villamost
*ovaj nastavak ide uvek posle samoglasnika i posle slova: r, s , sz, n, ny, l
-at: házat, madarat
-ot: diákot, kabátot
-et: egyetemet, epületet
-öt: gyümölcsöt, bőröndöt
*izuzeci:
kerék - kereket, levél - levelet
út - utat, víz - vizet, nyár - nyarat
ló - lovat, fű - füvet, kő - követ, tó - tavat, hó - havat
tűz - tüzet, dolog - dolgot, álom - álmot, lélek – lelket

DATIV – Kome? Čemu?/Kinek? Minek?

Natavci za dativ su –nak , -nek:
Gyereknek adom a könyvet.
Testvéremnek hozom a kévét.
Máriának küldöm a levelet.

13
INSTRUMENTAL – S kim? S čim?/Kivel? Mivel?
Nastavci za instrumental kada se imenice završavaju samoglasnikom su –val, -vel:
autóval, repülővel.
Ako se imenica završava suglasnikom, onda slovo v iz nastavka postaje poslednje slovo
imenice:
Gyerek + vel = gyerekkel
Vonat + val = vonattal
Bárátnőm + vel = barátnőmmel

LOKATIV – Gde?/Hol?; Kuda?/Hova?; Odakle?/Honnan?

Imenica je U nečemu Imenica je NA nečemu Imenica je KOD nečega

Hova? –ba, -be Hova? –ra –re Hova? –hoz, -hez, -höz
Házba megyek. Épületbe Buszra szállok fel. Máriához megyek.
jövök. Egyetemre megyek. Egyetemhez érkezem. A
többi gyümölcshöz teszem
az almát.
Hol? –ban, -ben Hol? –n, -on, -en, -ön Hol? –nál, -nél
Házban vagyok. Buszon ülök. Egyetemen Máriánál vagyok.
Épületben állok. tanulok. Egyetemnél állok.
Honnan? –ból, ből Honnan? –ról, ről Honnan? –tól, -től
Házból jövök. Épületből Buszról szállok le. Máriától jövök. Egyetemtől
megyek. Egyetemről jövök. indulok.

Kada su imenice U nečemu, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima:

Mennyibe kerül az alma? 600 Ft-ba kerül.
Annába vagyok szerelmes.
Feleségemben látom a boldogságomat.

Kada su imenice NA nečemu, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima:

Testvéremre gondolok.
A házra nézek.
A barátnőmről beszélek.

Kada su imenice KOD nečega, nastavci se mogu koristiti i u sledećim slučajevima:

Édes apámtől tanultam.
Szomszédomtől láttam.

14
PRISVOJNOST
Posedovanje jedne stvari
1. –m, -am, -om, em, öm 1. –nk, -unk, -ünk
Az én autóm. Az én házam. Az én A mi autónk. A mi házunk. A mi húgunk. A
húgom.Az én könyvem. Az én mi könyvünk. A mi gyümölcsünk.
gyümölcsöm.
2. –d, -ad, -od, -ed, -öd 2. –tok, -tek, -tök, -atok, -otok, -etek,
A te autód. A te házad. A te húgod.A te -ötök
könyved. A te gyümölcsöd. A ti autótok. A ti házatok. A ti húgotok. A ti
könyvetek. A ti gyümölcsötök.
3. –a, -e, -ja, -je 3.* –uk, -juk, -ük, -jük
*posle slova d i t uglavnom ide nastavak *Zamenica u 3. licu množine ők u
–ja ili –je. prisvojnosti ne postoji i umesto nje se koristi
Az ő tanára. Az ő testvére. Az ő autója. zamenica u 3. licu – ő, dok nastavci za
Az ő barátnője. Az ő háza. Az ő könyve. prisvojnost ostaju u množini.
Az ő gyümölcse. Az ő tanáruk. Az ő testvérük. Az ő autójuk.
Az ő barátnőjük. Az ő házuk. Az ő könyvük.
Az ő gyümölcsük.

Zamenice u prisvojnosti – pitanje Čije? Kié?

Enyém Mienk
Tied Tietek
Övé/Öné Övék

Posedovanje dve ili više stvari

Ako se osnova imenice završava bilo kojim samoglasnikom, nastavci za prisvojnost su:
1. –im 1. –ink
Az én autóim. Az én repülőim. A mi autóink. A mi repülőink
2. –id 2. –itok, -itek
A te autóid. A te repülőid. A ti autóitok. A ti repülőitek
3. –i 3. –ik
Az ő autói. Az ő repülői Az ő autóik. Az ő repülőik
Ako se osnova imenice završava bilo kojim suglasnikom, prvo se pravi prisvojnost za 3.
lice jednine za posedovanje jedne stvari (-a, -e, -ja, -je) i onda se dodaju gore navedeni
nastavci za lica:
1. Az én házaim. Az én gyerekeim. 1. A mi házaink. A mi gyerekeink.
2. A te házaid. A te gyerekeid. 2. A ti házaitok. A ti gyerekeitek.
3. Az ő házai. Az ő gyerekei. 3. Az ő házaik. Az ő gyerekeik.

Zamenice u prisvojnosti
Enyéim Mieink
Tieid Tieitek
Övéi/Önéi Övéik

15
III PRIDEVI – komparacija

Komparativ
-bb, -obb, abb, -ebb
Drága – Drágább
Nagy – Nagyobb
Magas – Magasabb
Öreg – Öregebb

Superlativ
Pred pridev se stave član A i prefiks leg- ,a nakon prideva nastavci za komparativ.
Drága – Drágább – A legdrágább
Nagy – Nagyobb – A legnagyobb
Magas – Magasabb – A legmagasabb
Öreg – Öregebb – A legöregebb

*Izuzeci:
sok - több - legtöbb
kicsi / kis - kisebb -a legkisebb
bátor - bátrabb -a legbátrabb
jó - jobb -a legjobb
kevés - kevesebb -a legkevesebb
nehéz - nehezebb -a legnehezebb
könnyű - könnyebb -a legkönnyebb
hosszú - hosszabb -a leghosszabb
lassú - lassabb -a leglassabb
bő - bővebb -a legbővebb

16
IV ZAMENICE

Zamenice u akuzativu
-t, -at, -ot, -et
Kit hívott meg Kati a bulira?
engem minket = bennünket
téged / Önt titeket = benneteket / Önöket
őt őket

Zamenice u dativu
-nak, -nek
Kinek tetszik ez a Botticelli-kép?
nekem nekünk
neked / Önnek nektek / Önöknek
neki nekik

Zamenice u instrumentalu
-val, -vel
Kivel lehet jókat beszélgetni?
velem veled / Önnel
vele velünk
veletek / Önökkel velük

17
Zamenice u lokativu:
-ba, -be -ban, -ben -ból, ből
Kibe szerelmes az egész Kiben lehet megbízni? Kiből lesz Nobel-díjas
osztály? fizikus?
belém bennem belőlem
beléd / Önbe benned / Önben belőled / Önből
belé benne belőle
belénk bennünk belőlünk
belétek / Önökbe bennetek / Önökben belőletek / Önökből
beléjük bennük belőlük

-ra, -re -n, -on, -en, -ön -ról, -ről

Kire lehet mindig számítani? Kin áll jól a farmer? Kiről írt az újság?
rám rajtam rólam
rád / Önre rajtad rólad / Önről
rá rajta / Önön róla
ránk rajtunk rólunk
rátok / Önökre rajtatok / Önökön rólatok / Önökről
rájuk rajtuk róluk

-hoz, -hez, -höz -nál, nél -tól, -től

Kihez lehet éjfélkor is Kinél van mindig Kitől függ a projekt sikere?
becsöngetni? papírzsebkendő?
hozzám nálam tőlem
hozzád / Önhöz nálad / Önnél tőled / Öntől
hozzá nála tőle
hozzánk nálunk tőlünk
hozzátok / Önökhöz nálatok / Önöknél tőletek / Önöktől
hozzájuk náluk tőlük

18