1. A jogalkalmazói értelmezés hiteles.

Igaz
2. Az alkotmányos jogállamiság lényegéből fakadóan jogrendszerünkben a joganalógia
(törvényanalógia volt benne helytelenül) alkalmazása tilos. hamis

3. Az értelemzés eredménye: leíró, kiterjesztő vagy megszorító lehet Hamis (mert

megállapító, helybenhagyó, kiterjesztő vagy megszorító.

4. A büntetőjog védelmi jellege (leggyakrabban volt benne helytelenül) alapvetően csak

emberi magatartásokkal szemben érvényesülhet. hamis

5. A büntető jogszabály jellegzetessége, hogy hipotézise egybeolvad a diszpozícióval.

igaz

6. Az ősközösség társadalomban az igényérvényesítés legkorábbi eszköze a talió elvének

alkalmazása volt. Hamis (megtorlás, bosszú volt a legkorábbi)

7. A 2012. évi C. tv. 2013. június 1-én lépett hatályba. Hamis (mert július 1.)

8. Minősített esetekben csak az életben előforduló leggyakoribb mozzanatokat értékeli a

jogalkotó. hamis
9. A büntetőjogra az a jellemző, hogy a társadalmi életviszonyokat közvetlenül nem
szabályozza. Igaz
10. A 4/2013 BJE irányelvében foglalt értelmezés a bíróságok határozatain keresztül
érvényesül.   igaz 
11. A jogkövetkezmény lényegében nem más, mint a büntetőjogi büntetés. igaz???
12. Alkotmányos jogállamban csak az államnak lehet (magánszemélyeknek nem)
korlátlan büntető hatalma. hamis (az államnak nincs és nem lehet)
13. Az eredmény az elkövetési magatartással okozati összefüggésben bekövetkező
változás. igaz
14. A büntetőjogon belüli jogforrás csak törvény lehet. igaz
15. A cselekmény objektív hatóképességének a hiánya az elkövető rosszhiszeműsége
esetén (gyakran ez volt benne helytelenül) sem eredményezi az adott törvényi
tényállás kimerítését hamis
16. A feltétlen büntetőhatalmi elv szerint egy adott állam, tekintet nélkül az elkövető
státuszára és az elkövetés helyére, azokat a cselekményeket rendeli büntetni, melyek
az általa védett jogi tárgyak ellen irányulnak. hamis
17. A bűncselekményt az elbíráláskor hatályban lévő büntetőtörvénykönyv szerint kell
elbírálni. igaz
18. A büntető jogszabályok kihirdetése nélkülözhetetlen garanciális feltétele a nullum
crimen sine lege elve érvényesülésének. igaz

19. Az Alaptörvény 25. cikk (3) bekezdése megállapítja: „A kúria […] biztosítja a
bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot
hoz.” igaz
20. A büntetőjogon kívüli jogforrások sorában nem csak a jogforrási hierarchia csúcsán
álló jogszabályokat, hanem alacsonyabb szintű jogforrásokat is találunk. igaz
21. Kiterjesztő az értelmezés eredménye, ha a jogszabályt olyan esetekre (személyekre,
vagy cselekményekre) alkalmazzuk, amelyre a jogszabály szövege nem vonatkozik.
hamis

22. A diszpozíció a fajtái szerint lehet: megállapító, leíró, keret, utaló hamis (mert
egyszerű, leíró, hivatkozó vagy utaló, keret vagy blanketta diszpozíció)

23. A felelősségi elvek és intézményrendszereik viszonylag rövid ideig tartó folyamatban

alakultak ki. hamis (mert egy nagyon hosszú, bonyolult, több ezeréves folyamat)

24. Az állam és a jog kialakulásával a korábban jog előtti, naturális bűncselekmény jogi
kategóriává vált. igaz
25. A büntetőjogszabályok a legfontosabb magánjogi normákat foglalják kódexbe. hamis
26. A büntető jogegységi határozatok a bíróságokra kötelező erejűek. igaz
27. Egyes esetekben a törvényalkotó bizonyos fogalmak valódi kiterjesztő értelmezését
adja. igaz
28. A Btk. mind a bűncselekmények, mind a bűncselekmények elkövetői és
jogkövetkezményei között – törvényesen -, nem differenciálhat. hamis (mert pont,
hogy differenciál)
29. A büntetőjog és a büntetőjogtudomány kölcsönhatásban vannak egymással. igaz
30. Az új btk. 42 fejezetből áll. hamis (45 fejezet)