You are on page 1of 1

Szívem opálos vizén feketén fénylik

bánatom érces, piszoknyi hiúsága


lelkemet átkok, sötét Abadák védik,
hogy te ne bánthasd, Te, rétek örök fája
A csodaszép, s mégis oly frigid… így vérzik
érted e űzött vad, így liheg és fárad
rád csak is ostobák hercege ki vágyhat

You might also like