ENyUBS18 20kitoltesi Szabalyzat

EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI ÉS
ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI

ADATGYŰJTÉS
KITÖLTÉSI SZABÁLYZATA
2018. szeptember 10.
Belügyminisztérium Legfőbb Ügyészség

EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI ÉS ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI ADATGYŰJTÉS
Hatályos: 2019. december 1-től
TARTALOMJEGYZÉK
FOGALOMTÁR ......................................................................................................................................... 5
I. AZ ENYÜBS’18 SAJÁTOSSÁGAI .............................................................................................................. 6
I/A) ENyÜBS-KBS .................................................................................................................................. 6
I/B) ENyÜBS-BBS .................................................................................................................................. 7
1. Adatszerkezet .............................................................................................................................. 7
2. Régi, új és módosult adatkörök ................................................................................................... 9
II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK .................................................................................................................... 13
III. AZ ADATGYŰJTÉS ROVATAI .............................................................................................................. 16
III/A) Eljárási adatok .......................................................................................................................... 16
1. A nyomozó hatóság megnevezése ............................................................................................ 16
2. A nyomozó hatóság iktatószáma............................................................................................... 16
3. A nyomozás elrendelés dátuma ................................................................................................ 17
4. Eljáró ügyészség megnevezése.................................................................................................. 17
5. Eljáró ügyészség iktatószáma .................................................................................................... 17
6. Az ügyészségre megküldés dátuma........................................................................................... 17
III/B) Cselekményi adatok.................................................................................................................. 18
1. Bűncselekmény minősülése ...................................................................................................... 18
2. Bűncselekmény stádiuma .......................................................................................................... 18
3. Nyomozó hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzés módja ....................................... 18
4. Nyomozó hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzés dátuma ..................................... 19
5. Elkövetési jellemzők (Btk. szerinti) ............................................................................................ 19
6. Elkövetés dátuma ...................................................................................................................... 20
7. Korábbi eljárási döntés .............................................................................................................. 20
8. Vizsgálati szakba kerülés dátuma .............................................................................................. 21
9. Büntetőeljárási döntés .............................................................................................................. 21
9/A. Büntetőeljárási döntést meghozó szerv ................................................................................ 22
10. Büntetőeljárási döntés dátuma ............................................................................................... 23
11. További jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma ............................................................... 23
12. Bűncselekmény elkövetésének helye (település) ................................................................... 23
13. Bűncselekmény elkövetésének helyszíne................................................................................ 23
14. Közterületen elkövetett bűncselekmény ................................................................................ 24
15. A bűncselekményt online hálózaton keresztül követték el ..................................................... 24
16. A bűncselekményt emberkereskedelemmel összefüggésben követték el ............................. 24
17. A bűncselekményt szervezett bűnözéssel összefüggésben követték el.................................. 25
2
18. Bűncselekménnyel érintett személyek száma......................................................................... 25

19. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány összege ................................. 26
20. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány büntetőeljárási döntésig
megtérült összege ......................................................................................................................... 26
21. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány büntetőeljárási döntésig
biztosított összege ......................................................................................................................... 26
22. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány, megtérülés, biztosítás összege
zár alá vétellel / lefoglalással / önkéntesen / tartozás kiegyenlítésével / közvetítői eljárás
eredményeként / más módon ....................................................................................................... 26
23. Felderítés módja ...................................................................................................................... 26
24. Felderítő szerv ......................................................................................................................... 27
III/C) A cselekmény kapcsán többszörösen rögzíthető adatok ......................................................... 27
1. Bűncselekmény elkövetésének módszere(i) ............................................................................. 27
2. Bűncselekmény elkövetésének eszköze(i)................................................................................. 27
3. Bűncselekmény elkövetésének tárgya(i) ................................................................................... 28
4. Alapcselekmény ......................................................................................................................... 28
5. Kizsákmányolás típusa (emberkereskedelemmel összefüggésben elkövetett cselekmények
esetén) ........................................................................................................................................... 28
III/D) Sértetti adatok.......................................................................................................................... 28
1. Sértett kiléte megállapítható..................................................................................................... 29
2. Sértett neme.............................................................................................................................. 29
3. Sértett születési dátuma............................................................................................................ 29
4. Nem természetes személy sértett ágazati besorolása .............................................................. 29
III/E) A cselekménytől függően rögzítendő sértetti adatok .............................................................. 29
1. Magyarországon tartózkodás jogcíme ...................................................................................... 29
2. A sértett alkoholos/kábítószeres/kábító hatású anyag/pszichoaktív anyag befolyásoltsága ... 30
3. A sértett a foglalkozásával, beosztásával, társadalmi megbízatásával összefüggésben vált a
bűncselekmény sértettjévé ........................................................................................................... 30
4. A sértett foglalkozása ................................................................................................................ 30
III/F) A sértett kapcsán többszörösen rögzíthető adatok .................................................................. 34
1. Sértett állampolgársága(i) ......................................................................................................... 34
III/G) Elkövetői adatok ....................................................................................................................... 34
1. Elkövető neme ........................................................................................................................... 35
2. Elkövető születési dátuma ......................................................................................................... 35
III/H) Az elkövető kapcsán többszörösen rögzíthető adatok ............................................................ 35
1. Az elkövető állampolgársága(i).................................................................................................. 35
III/I) A cselekménytől függően rögzítendő elkövetői adatok ............................................................ 35
3

2. Büntetőeljárási döntés dátuma ................................................................................................. 35
4. További jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma ................................................................. 36
5. A bűncselekmény gyűlölet motiválta bűncselekmény .............................................................. 36
6. Gyűlölet jellege .......................................................................................................................... 37
7. Magyarországon tartózkodás jogcíme ...................................................................................... 38
8. Az elkövető iskolai végzettsége ................................................................................................. 39
9. Foglalkozásával, beosztásával, társadalmi megbízatásával összefüggésben követte el ........... 40
10. Az elkövető foglalkozása ......................................................................................................... 40
11. Az elkövető életvitelszerű tartózkodása ................................................................................. 40
12. Az elkövető lakóhelye (életvitelszerű tartózkodásának helysége) .......................................... 41
13. Az elkövető alakulata .............................................................................................................. 41
14. Elkövetői alakzat ...................................................................................................................... 42
15. Csoportos elkövetés ................................................................................................................ 42
16. Bűnszövetségben elkövetés .................................................................................................... 42
17. Bűnszervezetben elkövetés ..................................................................................................... 42
18. Az elkövető bűnszervezetben betöltött szerepe ..................................................................... 43
19. Az elkövető előélete ................................................................................................................ 43
20. Büntetett előéletre vonatkozó adat ........................................................................................ 43
21. Beszámítási képesség .............................................................................................................. 44
22. Alkoholos / kábítószeres /kábító hatású anyag / pszichoaktív anyag befolyásoltsága ........... 44
23. A kábítószeres befolyásoltság anyag fajtája ............................................................................ 45
III/J) A cselekménytől függő, az elkövető és a sértett kapcsolatát leíró adatok ............................... 45
1. Elkövető a sértettnek… .............................................................................................................. 45
2. Közigazgatási távoltartás hatálya alatt állt ................................................................................ 46
III/K) Eljárás alá vont jogi személyre vonatkozó adatok .................................................................... 47
1. Eljárás alá vont jogi személy ágazati besorolása ....................................................................... 48
III/L) A cselekménytől függően rögzítendő, az eljárás alá vont jogi személyre vonatkozó adatok ... 48
2. Büntetőeljárási döntés dátuma ................................................................................................. 48
4. További jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma ................................................................. 49
5. Jogi személlyel szemben alkalmazandó intézkedésre tett indítvány ........................................ 49
4
FOGALOMTÁR
Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
régi Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény
Be.: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény
régi Be.: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény
5
I. AZ ENYÜBS’18 SAJÁTOSSÁGAI
Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az adatgyűjtés

és feldolgozás részletes szabályairól szóló 12/2018. (VI. 7.) BM rendeletben írtakra
figyelemmel két alrendszerből áll, melyek egymással nem függenek össze, nem
összekapcsolhatók.
A két alrendszer a kezdeményezett büntetőeljárások statisztikája (a továbbiakban: ENyÜBS-

KBS) és a nyomozó hatóság és az ügyészség által büntetőeljárás során meghatározott módon
befejezett, valamennyi megfigyelési egységre vonatkozó adatgyűjtés (a továbbiakban:
ENyÜBS-BBS).
I/A) ENyÜBS-KBS
Kialakítását az indokolta, hogy rendszeresen felmerültek olyan adatigények, amelyek a

kezdeményezett eljárások adataira vonatkoztak, így ezek a bizonyos módon „befejezett”
nyomozásokkal összefüggő adatokra kiterjedő korábbi adatgyűjtés segítségével nem voltak
megválaszolhatók.
Az ENyÜBS-KBS esetében a feljelentést, a hivatalból tudomásra jutást vagy az eredményes

előkészítő eljárást követően az elektronikus adatszolgáltatást az először iktató nyomozó
hatóság, vagy az ügyészség végzi el.
Az ENyÜBS-KBS esetében a feljelentést, a hivatalból tudomásra jutást vagy az eredményes

előkészítő eljárást követő iktatás után a feljelentés teljes tartalma alapján kell az
adatszolgáltatást elvégezni. Utóbbi azt jelenti, hogy amennyiben a berögzített információk
esetlegesen módosulnának az eljárás későbbi szakaszában, akkor sem lehetséges változtatni
azok adattartalmán.
Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó minősítést a nyomozó hatóságoknál a szignáló

parancsnok, az ügyészségnél az ügy előadója állapítja meg.
Figyelemmel arra, hogy az ENyÜBS-KBS az eljárás kezdeti szakaszában ír elő adatrögzítést,

a feljelentésben rendelkezésre álló információk előzetes jellegűek, így az ENyÜBS-KBS az
adatok egy szűk körére korlátozódik.
6
Az ENyÜBS-KBS két megfigyelési egysége az ügy és a cselekmény.
Az ügyhöz tartozó cselekmény, illetve cselekmények (hiszen egy ügyhöz több cselekmény
tartozhat) adatait kell megadni: a bűncselekmény minősítését, a cselekményről
tudomásszerzés idejét, és annak módját.
I/B) ENyÜBS-BBS
Az ENyÜBS-BBS megfigyelési egységei a cselekmény, az elkövető, a sértett, az eljárás alá

vont jogi személy, valamint a büntetőeljárás.
Ennek megfelelően az adatgyűjtés keretében adatot kell szolgáltatni a büntetőeljárásban

feltárt, illetőleg a feljelentésben megjelölt minden olyan – a különös részi törvényi
tényállásaival azonosítható – cselekményről, amellyel összefüggésben az eljárás, illetőleg a
nyomozás során eljárási, illetőleg nyomozási cselekményt végeztek.
A kitöltési szabályoknak megfelelően adatokat kell szolgáltatni továbbá minden, az érintett

cselekményekkel összefüggésbe hozható elkövetőről, természetes és nem természetes személy
sértettről, valamint a büntetőeljárás alá vont jogi személyről. Fontos, hogy a megfigyelési
egységek elsősorban kriminálstatisztikai kategóriák, melyek ugyanakkor büntető anyagi jogi
és eljárásjogi jelentéstartalommal is bírnak.
Az ENyÜBS-BBS kapcsán az adatokat a büntetőeljárási döntéshez kapcsolódó jogorvoslattal

nem támadhatóság határidejét követően kell a rendelkezésre álló adatok alapján szolgáltatni.
A Be. rendelkezéseinek megfelelően a nyomozó hatóság saját hatáskörben a feljelentést

elutasíthatja, az eljárást a felderítési szakaszban megszüntetheti vagy felfüggesztheti.
A nyomozás vizsgálati szakaszában az ügyész rendelkezhet arról, hogy a nyomozó hatóság a

büntetőeljárási döntést hozza meg. A nyomozó hatóság ebben az esetben a határozatnak
megfelelően teljesíti az adatrögzítést.
Az új rendszer több ponton eltér a korábbi változattól.
1. Adatszerkezet
Az egyik ilyen alapvető eltérés az adatgyűjtés jellegével függ össze. A korábbi rendszerben
bizonyos értelemben a nyomtatott adatlapok (BT, B, BA, T) elektronikus adatrögzítése
7
történt, ennek minden hátrányával együtt. A hátrányok között említhető, hogy a megfigyelési
egységek nem minden esetben voltak teljes körben gyűjthetők, illetőleg egymással
összekapcsolhatók, vagy az, hogy az egyes információk közül, amelyekből többet is rögzíteni
kellett volna, egyet kellett kiválasztani bizonyos szempontok alapján.
A korábbi ENyÜBS szemlélet helyett a megfigyelési egységekhez tartozó, illetve ezek alapján
csoportosított rovatokat tartalmazó elektronikus adatrögzítő felületen kell kitölteni az
adatokat, mely megoldással valamennyi megfigyelési egységről valamennyi információ
rögzíthetővé, és ezáltal összekapcsolhatóvá válnak.
Konkrétan egy eljárás keretében valamennyi bűncselekményről (ez megközelítésében

megfelel a korábbi, B típusú (BT, B, BA) lapok rendszerének), és ugyanígy valamennyi
elkövető (hasonlóan a korábbi T laphoz), büntetőeljárás alá vont jogi személy és sértett
vonatkozásában adatokat kell szolgáltatni.
A rendszer újdonsága elsősorban abban rejlik, hogy bizonyos információk, melyek eddig egy
adatként szerepeltek, a jövőben már az adott helyzettől függően többször is rögzítendők.
Ennek lényege, hogy esetenként az egyes megfigyelési egységek egymáshoz való viszonya
határozza meg, hogy milyen információt kell szolgáltatni a rendszerbe.
Ez a cselekmény és sértett összefüggése kapcsán a következőkkel ragadható meg.
Egy adott cselekmény esetében annak minősülése, stádiuma, vagy az, hogy a nyomozó
hatóság a cselekményről milyen módon és mely időpontban szerzett tudomást, továbbá annak
Btk.-ban meghatározott jellemzői és az elkövetésének dátuma csak egyféle lehet. Hasonlóan,
a természetes személy sértettek esetében csak egyféle adat szerepelhet a sértett neméről és
születési dátumáról, valamint arról, hogy a sértett kiléte megállapítható-e.
Ugyanakkor a sértett-bűncselekmény összefüggésben értelmezhető, hogy a sértett milyen

jogcímen tartózkodott Magyarországon, az adott bűncselekmény elkövetésének idején alkohol
vagy kábítószer hatása alatt állt-e, illetőleg az, hogy a bűncselekmény sértettjévé a
foglalkozásával, beosztásával, társadalmi megbízatásával összefüggésben vált-e. Tehát a
sértett előbb említett jellemzői egy eljáráson belül a különböző bűncselekmények
elszenvedésének időpontja szerint eltérőek lehetnek.
Előfordul, hogy nem csak kettő, hanem három megfigyelési egység közös ismérvei
együttesen határozzák meg egy eljáráson belül szolgáltatandó adatok körét. Erre példa az
elkövető a sértettnek rovat, mely alapvetően ugyan az elkövető-sértett kapcsolatot írja le, de
8
ez esetenként a bűncselekménytől függően változhat (például egy egyik cselekmény

elkövetésének időpontjában még az elkövető a sértettnek házastársa, egy másik, későbbi
cselekmény idején már volt házastársa volt a sértettnek).
A többszörös adatszolgáltatás egy másik típusa az, ha egy rovathoz több érték is tartozhat, és
ezek mindegyikét rögzíteni kell. Erre példa a sértett vagy az elkövető esetlegesen többes
állampolgársága, vagy az, hogy az új rendszerben a bűncselekmény eszközei és tárgyai közül
már nem csak egy, hanem maximálisan öt, illetve tíz darab rögzíthető.
2. Régi, új és módosult adatkörök
Elsősorban az adatgyűjtés megfigyelési egységeinek teljeskörű összekapcsolásán alapuló

megközelítés, illetőleg az adatszerkezet változása miatt bizonyos korábbi rovatok feleslegessé
váltak, ezért kikerültek az adatgyűjtésből. Az ügyben kitöltött „B” lapok száma, a technikai
kódok, a természetes és nem természetes személyek száma, a bűncselekmény elkövetőinek
száma, az elkövető által elkövetett bűncselekmények száma tartoznak ebbe a körbe.
Részben az adatigények változásai, részben azok más forrásból való teljesíthetősége, részben
pedig a korábbi rendszer hiányosságai miatt volt szükség olyan rovatok törlésére, mint az
adatlap létrejötte, a büntetőeljárás kezdeményezője, az eljáró ügyészség a minősítést
megváltoztatta, a bűncselekménnyel érintett okiratok típusa és száma, a bűncselekménnyel
érintett készpénz-helyettesítő fizetési eszközök típusa és száma, a sértett bűncselekmény
elkövetése helyén tartózkodásának jellege, az eljárásban történt kényszerintézkedések, az
elkövető családi állapotára vonatkozó adatok, valamint a sértett és az elkövető
bűncselekmény elkövetésének helyén tartózkodás jellege.
Hasonló okokból nem szerepelnek az új adatgyűjtésben az elkövető az elkövetés idején

vádemelés elhalasztása, illetve közvetítői eljárás hatálya alatt áll rovatok, továbbá a
gyermekkorúakra/fiatalkorúakra vonatkozó speciális adatok (a társas elkövetésre vonatkozó
adatok, az elkövető tartózkodási helye, veszélyeztetettként nyilvántartott-e).
Más adatkörök ugyanakkor változatlanul részét képezik az adatgyűjtésnek. A nyomozó

hatóság megnevezése és iktatószáma, a bűncselekmény stádiuma, az elkövetés és a nyomozás
elrendelés időpontja, a bűncselekmény bizonyos kriminológiai/kriminalisztikai jellemzői
(helyszín, eszköz, tárgy, online hálózaton keresztül történő elkövetés), a bűncselekménnyel
érintett személyek száma, bizonyos sértetti adatok (Magyarországon tartózkodás jogcíme,
TEÁOR kód). A felderítésre vonatkozó, valamint az elkövetői minőségre vonatkozó adatok
9
mindegyike változtatás nélkül szerepel a kitöltendő rovatok között, éppúgy, mint a településre
vonatkozó rovatok (bűncselekmény elkövetésének helye, elkövető lakóhelye).
További adatkörök módosított formában kerültek beépítésre az új rendszerbe.
A dátum rovatok kapcsán egy fontos újítás, hogy az adatkörök közé került a büntetőeljárási
döntés dátuma, mely előzményének a nyomozás befejezés, illetőleg az ügyészi befejezés
dátuma megnevezés alatt szereplő korábbi rovatok tekinthetők.
Elsősorban technikai jellegű módosítás, szétválasztás történt a korábbi, elkövetés módszere

kódszótárral kapcsolatban. Az új rendszerben a kifejezetten a Btk. különös részi
tényállásainak szövegében megtalálható kiegészítő információk – elkövetési jellemzők név
alatt – elválasztásra kerültek a kifejezetten kriminalisztikai ismérvektől, melyeket továbbra is
módszereknek nevezünk.
A módosítás egy további csoportját jelentik azok a rovatok, amelyek kódszótárai változtak
meg jelentősen. A változásokról itt röviden, a részletes bemutatást lásd az adatkörök
ismertetésénél.
A cselekmények regisztrált elszámolását is befolyásoló korábbi eljárási döntés kódszótár

szakmai indokok alapján szintén átgondolásra került.
Az elkövető a sértettnek… rovathoz tartozó kódszótár esetében a Btk. szövegében alkalmazott

kategóriák, illetve azok csoportjai kerültek előtérbe, illetőleg részben a korábbi kategóriák
újragondolása, kiegészítése történt meg.
A sértett foglalkozásával kapcsolatos adatgyűjtés is érdemben változott. Ilyen változást jelent,

hogy csak azon foglalkozásokra nézve kell adatot szolgáltatni – ezt egy szűrő kérdésre adott
igenlő válasz alapozza meg –, amelyek a bűncselekmény sértettjévé válással összefüggtek.
További változást jelent, hogy az említett szűrőkérdés nem csak a foglalkozására, hanem a
sértett beosztására, társadalmi megbízatására is vonatkozik. Fontos ugyanakkor, hogy
továbbra is csak a sértett foglalkozására vonatkozóan kell adatot szolgáltatni.
A sértett (és az elkövető) foglalkozására vonatkozó kódszótár jelentősen átalakult. A

kódszótár felépítése abban hasonlít a korábbihoz, hogy a tényleges foglalkozási kódokat
egyfajta csoportosítás, illetve ennek alapján bizonyos kategóriák választása alapozta meg,
azonban előbbiek az új rendszerben egyértelművé és rendszerezetté váltak. A bevezető
csoportosítás – a kettős státuszokra is figyelemmel – a dolgozók, a munkanélküliek, egyéb
10
nem dolgozók, fogvatartottak főcsoportjain belül bizonyos csoportok és ezek alcsoportjai

révén egyértelműen besorolhatóvá teszi az egyén gazdasági aktivitását. (Továbbra is mód lesz
természetesen a választ megtagadta lehetőség választására).
A bevezető csoportosítás „dolgozik” kategóriájának – mely a csak dolgozókat, és a munka

mellett ellátásban részesülőket vagy tanulókat, azaz kettős státuszúakat jelenti – választása
esetén kötelező kiválasztani a vonatkozó foglalkozási kódot.
Lényeges változás, hogy a korábbi foglalkozási kódszótár „fegyveres szervek foglalkozásai”

csoportja átalakításra került úgy, hogy abban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) FEOR
kódszótárainak elemei szerepelnek a jövőben, az eddig ott szereplő rendfokozatok, illetve
ezek csoportjai pedig a bevezető csoportosítás Dolgozik/Csak dolgozik/Alkalmazott kategória
elemeiként választhatók majd ki.
Az elkövető iskolai végzettsége kódszótár jelentősen egyszerűsödött, illetve egyértelműen

meghatározásra került, hogy azt a befejezett, azaz valóban elvégzett, hivatalos iskolai
végzettségi szintekre vonatkozóan kell kitölteni. A kódszótárban ennek megfelelően az
évfolyamok, illetve az OKJ-s képzések nem tölthetők, illetve nem értelmezhetők.
Az elkövető előéletére vonatkozó adatgyűjtés egyszerűsítésre került. Ezt illetően először arra
kell válaszolni, hogy az elkövető a bűncselekmény elkövetésének idején büntetlen vagy
büntetett előéletű volt-e, majd az utóbbi választása esetén kell megjelölni a visszaesői
minőségre vonatkozó kategóriák egyikét.
Vannak olyan adatkörök is, amelyeknél a választ a régi vagy az új rendszerben használt
kódszótárak egyikéből kell kiválasztani. Ez azt jelenti, hogy – eltérően az ENyÜBS’10-ről az
ENyÜBS’13-ra történő váltástól, melynél két rendszer működött párhuzamosan egymás
mellett – egy adatgyűjtés keretében egy adatkör kitöltésében két lista segíti a válaszadást.
Az egyik ilyen „közös” adatkör a bűncselekmények minősülése, melynél – a régi Btk. és a

Btk. alapján – vagy a 17 jegyű vagy a 35 jegyű bűncselekményi kódok választandók ki a
cselekmény elkövetési időpontja, illetve az ügyészi döntés függvényében.
A másik ilyen adatkör a büntetőeljárási döntés, melynek kapcsán a régi Be. vagy a Be.
alapján kell adatot szolgáltatni. Ezt a kettősséget az indokolta, hogy a Be. hatályba lépése
előtt meghozott büntetőeljárási döntéseknek is rögzíthetőknek kell lenniük az új rendszerben.
Ennek kapcsán nagyon fontos, hogy a már megkezdett kitöltésű, de 2018. július 1-je előtt nem
11
véglegesített adatlapok adattartalmát az új rendszer adatkörei és kódszótárai alapján újra kell

kódolni és rögzíteni.
Az ENyÜBS’18 adatgyűjtés új adatköröket is tartalmaz. A megfigyelési egységek azonosítóin

kívül az új rendszerben a büntetőeljárási döntésekhez valamennyi esetben rögzítendő azoknak
a dátuma és a további jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma.
Az új rendszer új megfigyelési egységéhez, az eljárás alá vont jogi személyhez egyrészt a

sértettek esetében is alkalmazott, TEÁOR alapú ágazati besorolást, másrészt a jogi személlyel
szemben indítványozott intézkedés típusát kell rögzíteni.
Az új rendszerben a cselekmény vonatkozásában a felhasználói igények miatt új adatkörként

rögzítendők – eldöntendő kérdésekre adott válaszok formájában – a közterületi jelleggel, az
emberkereskedelemmel és a szervezett bűnözéssel kapcsolatos információk.
Hasonló okok miatt egészült ki az adatgyűjtés azzal a – cselekmény és az elkövető

viszonyában értelmezhető – kérdéssel, hogy a bűncselekmény gyűlölet motiválta-e vagy sem
(igen válasz esetén pedig a gyűlölet jellegét is meg kell adni), valamint az elkövető
beszámítási képességére vonatkozó adatkörrel.
Az új rendszer kapcsán rögzíteni kell továbbá az elkövető életvitelszerű tartózkodása kérdésre

adott választ is, amelyet az elkövetőnek az adott cselekmény elkövetésének idején a
lakóhelyén/tartózkodási helyén/tényleges tartózkodási helyén tartózkodás jellegére vonatkozó
listából kell kiválasztani. Fontos tehát, hogy az életvitelszerű tartózkodási helyek (bármilyen
hivatalos lakcím vagy nem hivatalos fellelhetőségi hely) közül azt kell kiválasztani, ahol az
elkövető az elkövetést megelőző három hónapban jellemzően (az idő több mint felében)
tartózkodott.
12
II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az

adatgyűjtés és –feldolgozás részletes szabályairól szóló 12/2018. (V. 7.) BM rendelet
értelmében az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (ENyÜBS)
megfigyelési egységei:
ENyÜBS-KBS esetében:
a) a büntetőeljárás,
b) a cselekmény,
ENyÜBS-BBS esetében:
a) a büntetőeljárás,
b) a cselekmény,
c) az elkövető,
d) a sértett,
e) az eljárás alá vont jogi személy.
A büntetőeljárásban feltárt minden bűncselekményről, elkövetőről, sértettről és eljárás alá

vont jogi személyről adatot kell szolgáltatni.
2. Az adatok rögzítésének időszerűsége:
a) A büntetőeljárásra vonatkozó adatoknál az adatszolgáltatáskor fennálló állapot szerint kell

a rovatokat kitölteni.
b) A cselekményre, az elkövetőre és a sértettre, valamint az eljárás alá vont jogi személyre

vonatkozó adatok rögzítésénél a bűncselekmény elkövetésekor aktuális jellemzőket kell
figyelembe venni.
3. A megfigyelési egységekre vonatkozó valamennyi adatot az eljárás során keletkezett iratok

alapján kell kitölteni.
4. A nyomozó hatóság és az ügyészség az általuk kialakított adatfelvételi rendszerben

elektronikusan rögzíti az adatokat.
13
5. Az adatok rögzítése során alkalmazni kell az adatgazdák által folyamatosan közzétett és

frissített Kitöltési Szabályzatot és mellékleteit, valamint ezek módosítására kiadott
segédleteket.
6. Az adatszolgáltatást annak a nyomozó hatóságnak, illetőleg ügyészségnek kell teljesíteni,

amelynek eljárásában a büntetőeljárási döntés meghozatalára sor került.
7. Ha a nyomozó hatóság saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, akkor a nyomozó

hatóság eljáró tagja rögzíti a bűnügyi statisztikai adatokat és az így rögzített adatokat
megküldi ellenőrzésre és hitelesítésre a szervezetileg illetékes statisztikai feladatot ellátó
személynek.
8. Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyészség jogosult, a nyomozó hatóság a

saját eljárásában keletkezett bűnügyi statisztikai adatokat rögzíti és ezt követően az adatokat
eljuttatja az ügyészségre. Ilyen esetben az ügyészség a büntetőeljárási döntésének
megfelelően folytatja és befejezi az adatrögzítést.
9. Az ENyÜBS-KBS kapcsán az adatrögzítési kötelezettség a feljelentést először iktató

szervezeti egységet terheli.
10. Az ENyÜBS-BBS kapcsán a statisztikai adatokat a jogorvoslattal nem támadható

büntetőeljárási döntés meghozatalát - illetőleg ha a büntetőeljárási döntés ellen jogorvoslatnak
van helye, a jogorvoslati kérelem előterjesztésére nyitva álló idő elteltét, vagy a jogorvoslati
kérelem elbírálását – követően kell a nyomozó hatóság, illetve ügyészség eljáró tagjának
hitelesíteni.
Ha a büntetőeljárási döntéssel szemben jogorvoslattal éltek, és a jogorvoslat elbírálója

megváltoztatja a jogorvoslattal érintett büntetőeljárási döntést, akkor az adatokat erre
figyelemmel kell megadni.
Bíróság elé állítás esetén meg kell várni a bíróság arra vonatkozó döntését, hogy az ügy
alkalmas-e bíróság elé állításra. Amennyiben meghiúsult a bíróság elé állítás, akkor a
tényleges büntetőeljárási döntés jogcíme szerint kell az adatokat rögzíteni.
11. Az egyazon bűnügyben rögzített valamennyi adatot együttesen kell kezelni.
Ez az előírás értelemszerűen irányadó abban az esetben is, amikor ugyanabban a bűnügyben a

nyomozó hatóság a saját hatáskörében is hoz büntetőeljárási döntést (például felfüggeszti
vagy megszünteti az eljárást), ami mellett az ügyész kizárólagos hatáskörébe tartozó
14
büntetőeljárási döntést is meg kell hozni (például vádemelésre vagy feltételes ügyészi
felfüggesztésre kerül sor).
12. Egy bűncselekményként kell értékelni, ha természetes egység valósul meg, ha

folytatólagos egység valósul meg, vagy ha összefoglalt bűncselekmény valósul meg.
13. Ha ugyanolyan bűncselekményt azonos sértett sérelmére, rövid időközökben, többször

követnek el, és az elkövető ismeretlen maradt, minden bűncselekményről külön adatlapot kell
kiállítani, mert az elkövető személye ismeretének hiányában nem állapítható meg
folytatólagosság.
14. Több bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően a rendbeliségtől függően,

több cselekményről kell adatot szolgáltatni alaki vagy anyagi halmazat megvalósítása esetén.
Az adatfelviteli felület támogatja a rendbeliséget, annak kitöltése után a rendszer
automatikusan generálja a megfelelő számú cselekményt.
15. Az üzletszerűen elkövetett ugyanolyan vagy hasonló bűncselekményeket önálló

bűncselekményként kell értékelni és ennek megfelelően külön-külön adatlapot kell kiállítani,
kivéve, ha
a) a részcselekmények a folytatólagosság egységébe tartoznak,
b) az üzletszerűség az alaptényállás eleme,
c) az elkövetési magatartás folyamatos jellegű
16. Ismételten adatot kell szolgáltatni azokról a bűncselekményekről, amelyekkel

kapcsolatosan a folyamatban volt eljárást/nyomozást azért szüntették meg, illetőleg azért
függesztették fel, mert az elkövető kiléte nem volt megállapítható, ám később a nyomozás
folytatására, majd újabb büntetőeljárási döntés meghozatalára kerül sor.
17. Ha egy bűncselekményhez nem rögzítettek elkövetőt, akkor a büntetőeljárási döntés a

bűncselekmény adatkörei közé kerül. Amennyiben egy vagy több elkövetője van, akkor a
büntetőeljárási döntést az elkövető-cselekmény vonatkozásában kell rögzíteni.
15
III. AZ ADATGYŰJTÉS ROVATAI
III/A) Eljárási adatok
1. A nyomozó hatóság megnevezése
Az ügyben eljáró nyomozó hatóság – azaz a rendőrség és a Nemzeti adó- és Vámhivatal –

szervezeti egységeihez tartozó kódok rögzítendők a „Rendőri szervek”, „NAV szervek”
alapján.
A nyomozó hatóság rovatot abban az esetben kell kitölteni, ha a nyomozás felderítési

szakaszában nyomozó hatóság járt el.
Amennyiben katonai büntetőeljárás esetén a nyomozást nem az ügyészség végzi, hanem a Be.
701. § (1) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően az állományilletékes parancsnok jár el
nyomozó hatóságként (a továbbiakban: parancsnoki nyomozás), a statisztikai adatokat az az
ügyészség rögzíti, amelynek a nyomozó hatóság a saját hatáskörben hozott büntetőeljárási
döntésről szóló határozatot a Be.-ben meghatározottak (381. § (2), 397. § (3) és 401. § (3)
bekezdések) alapján megküldi.
Parancsnoki nyomozás esetén „A nyomozó hatóság megnevezése” rovatot az „Elkövető

alakulata” kódszótár alapján kell kitölteni.
2. A nyomozó hatóság iktatószáma
A „nyomozó hatóság megnevezése” rovatnál megjelölt szervhez rendelten, a nyomozó

hatóság ügyiratának iktatószámát kell rögzíteni.
Az iktatószám kódolása úgy történik, hogy a rovathoz tartozó első öt kódnégyzetbe, jobbra
ütköztetve, az iktatószámot, az utolsó négybe pedig az iktatás évének négy számjegyét kell
beírni.
Utólagos felderítés esetén azt az iktatószámot kell beírni, amelyen az utólagos felderítést
befejezik.
Figyelem! Az egyesítés és az elkülönítés esetén az iratkezelési szabályok szerint kell eljárni.
16
3. A nyomozás elrendelés dátuma
Abban az esetben kell kitölteni, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az ügyben

nyomozást rendelt el.
A dátumként minden esetben a nyomozás büntetőeljárási törvény rendelkezései alapján

számított elrendelésének – okirattal igazolható – időpontja rögzítendő.
Figyelem! Ha a nyomozás halaszthatatlan nyomozati cselekménnyel indul, a nyomozás

elrendelésének dátuma a halaszthatatlan nyomozati cselekmény végrehajtásának időpontja.
4. Eljáró ügyészség megnevezése
A rovat abban az esetben töltendő, ha az ügyben a nyomozás vizsgálati szakba került, illetve
az ügyben ügyészségi nyomozás folyt, továbbá akkor, ha az ügyészségen tett feljelentést az
ügyész elutasította.
A rovatban kizárólag ügyészségi szervkód rögzíthető az „Ügyészi szervek” kódszótár alapján.
5. Eljáró ügyészség iktatószáma
Az eljáró ügyészség iktatószámát a „nyomozó hatóság iktatószáma” rovat kitöltési

szabályainak a megfelelő alkalmazásával kell kitölteni.
6. Az ügyészségre megküldés dátuma
Kizárólag abban az esetben töltendő, ha a nyomozást az ügyészség eljárását megelőzően

valamely nyomozó hatóság végezte.
Az az időpont, amelyet az ügyész a nyomozó hatóság számára az eljárás befejezésére az adott

ügyben konkrétan megjelölt. Ha az iratoknak az ügyészségre történő tényleges érkezése ettől
az időponttól eltér, akkor ez utóbbi dátumot kell rögzíteni.
17
III/B) Cselekményi adatok
1. Bűncselekmény minősülése
A rovatba a vonatkozó Btk. különös részi tényállásait azonosító jogszabályhelyek (szakasz,

bekezdés, pont, alpont) képzett kódját kell kiválasztani a „Bűncselekmény minősülése”
kódszótárban foglaltaknak megfelelően.
Az adatgyűjtés lehetőséget nyújt arra, hogy a cselekményt a régi Btk. vagy a Btk. szerint
minősítse a jogalkalmazó, és ennek megfelelően történhessen meg az adatrögzítés.
Figyelem! Ha a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, és ezért a feljelentés

elutasítására vagy a nyomozás bűncselekmény hiányában történő megszüntetésére kerül sor, a
rovatba a feljelentett cselekmény, illetőleg a nyomozást megszüntető határozatban megjelölt
bűncselekmény minősülésének megfelelő kódot kell beírni.
2. Bűncselekmény stádiuma
A bűncselekmény megvalósulási stádiumát a „Stádium” kódszótár alapján kell kitölteni.
Büntetendő előkészületi bűncselekmények esetén kizárólag befejezett lehet a cselekmény

stádiuma.
3. Nyomozó hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzés módja
A tudomásszerzés formája, amely alapján a büntető ügyben eljáró hatóságnak valamilyen

döntési, intézkedési kötelezettsége keletkezik. A nyomozó hatóság, illetve az ügyészség a
cselekményről vagy – az adott szervnél, valamint más hatóságnál és a bíróságnál tett –
feljelentésre (azaz külső kezdeményezésre), vagy hivatalból szerezhet tudomást. A hivatalból
tudomásszerzés egyik speciális esete az előkészítő eljárás eredménye.
Ezen három válaszlehetőség egyikét kell kiválasztani a „Tudomásszerzés módja” kódszótár

alapján. A kitöltésekor figyelembe kell venni, hogy előkészítő eljárás esetén az erre
vonatkozó külön kategóriát kell megjelölni a „hivatalból” helyett.
18
4. Nyomozó hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzés dátuma
Minden esetben a „nyomozó hatóságnak a cselekményről való tudomásszerzés módja”

rovatnál megjelölt válaszhoz tartozó, okirattal igazolható dátumot kell megjelölni.
Feljelentés esetén a feljelentés dátumát kell megjelölni.
Hivatalból történő tudomásszerzés esetén azt a dátumot kell megjelölni, amikor az

ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a hivatali hatáskörében, valamint az ügyésznek
vagy a nyomozó hatóság tagjának a hivatali minőségében tudomására jutott a cselekmény
elkövetése.
Az „előkészítő eljárást követően” válaszlehetőség esetén pedig azt a dátumot kell rögzíteni,
amikor az előkészítő eljárás során megállapíthatóvá vált a bűncselekmény gyanúja, és ez
alapján a nyomozást el kellett rendelni.
5. Elkövetési jellemzők (Btk. szerinti)
a) Btk. szerinti (1-4. szint)
A rovatokat a „Kriminalisztikai jellemzők” mellékletben meghatározott – egyes

bűncselekményekhez rendelt szabályok szerint – az „Elkövetési jellemzők” kódszótár alapján
kell kitölteni. Az adatgyűjtési rendszer adott bűncselekmény vonatkozásában több –
legfeljebb négy – elkövetési jellemző regisztrálásra ad lehetőséget. Négynél kevesebb
elkövetési jellemző esetén a maradék mezőket üresen kell hagyni.
A lopás bűncselekmény módszereit – a lopás módszertani útmutató figyelembe vételével –

ebben a rovatban kell kitölteni.
b) Régi Btk. szerinti (1-3. szint)
A rovatokat a „Kriminalisztikai jellemzők régi Btk.” mellékletben meghatározott, egyes

bűncselekményekhez rendelt szabályok szerint az „Elkövetési jellemzők” kódszótár alapján
kell kitölteni. Az adatgyűjtési rendszer adott bűncselekmény vonatkozásában több –
legfeljebb három – elkövetési jellemző regisztrálásra ad lehetőséget. Háromnál kevesebb
elkövetési jellemző esetén a maradék mezőket üresen kell hagyni.
19
6. Elkövetés dátuma
A bűncselekmény elkövetésének évét és hónapját kötelező meghatározni. Ha az elkövetés

napja nem állapítható meg, az elkövetés időpontjának a hatóság tudomására jutásának
időpontját kell tekinteni, kivéve ha, az enyhébb elbírálás szempontjából másik nap vehető
figyelembe.
Az elkövetés naptári időpontja meghatározásának egyéb, fontos feltételei:
a) Büntetendő előkészület esetén a tényállásszerű magatartás tanúsításának időpontja.
b) Kísérletnél a bűncselekmény tényállási elemei közül az utolsó megvalósulásának napja.
c) Befejezett bűncselekménynél az az időpont, amikor a terhelt a tényálláshoz tartozó

tevékenységet (elkövetési magatartást) kifejtette.
d) Tiszta mulasztásos bűncselekménynél az a nap, amelyen a terhelt kötelességének

büntetőjogi következmény nélkül még eleget tehetett volna.
e) Állapot bűncselekménynél a jogellenes állapot létrejöttének napja.
f) Folytatólagos és törvényi egységben elkövetett bűncselekménynél az utolsó

részcselekmény befejezettségének időpontja.
7. Korábbi eljárási döntés
A rovatot a „Korábbi eljárási döntés” kódszótár alapján kell minden esetben a megfelelő
válasz megjelölésével kitölteni akkor is, ha nem volt korábbi eljárási döntés. Ez utóbbi
esetben a „nincs töltve” választ kell megjelölni.
Amennyiben volt korábbi eljárási döntés, akkor e közbenső eljárási döntés (megszüntetés,
közvetítői eljárásra utalás, feltételes ügyészi felfüggesztés, felfüggesztés) és annak alapján
kell megjelölni a választ, hogy az érintett közbenső eljárási döntéshez kapcsolódóan teljesített
statisztikai adatszolgáltatás alapján a cselekmény regisztrált bűncselekménynek minősült-e
korábban. Arról, hogy a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódva a cselekmény regisztrált
bűncselekményként került-e elszámolásra, az „Eljárási döntés” táblázat ad tájékoztatást.
A válaszlehetőségek közül kettő („elkülönítés egy bűncselekményen belül egynél több

elkövető esetén és regisztrált bűncselekményként elszámolt”, „elkülönítés egy
bűncselekményen belül egynél több elkövető esetén és regisztrált bűncselekményként el nem
20
számolt”) nem valamely közbenső eljárási döntéshez, hanem az elkülönítéshez kapcsolódik.

Ezeket a válaszlehetőséget elkülönítés esetén is csak és kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha
az egyéb „korábbi eljárási döntés” válaszlehetőségek közül egy sem választható ki.
8. Vizsgálati szakba kerülés dátuma
Azon legkésőbbi – minden esetben okirattal igazolható, pontos – időpont, amikor a nyomozó
hatóság intézkedése vagy az ügyész rendelkezése alapján a felderítési szak befejeződött, és
ezzel egyidejűleg a nyomozás vizsgálati szakba lépett. Ez az az időpont, amikor a nyomozó
hatóság a gyanúsított kihallgatásától számított nyolc napon belül megküldi az ügyészségnek a
nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat
során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.
Azokban az ügyekben, ahol a nyomozás elrendelésére és az első gyanúsítotti kihallgatásra

2018. július 1. napját megelőzően került sor, és a büntetőeljárás a nyomozó hatóságnál még
folyamatban van, akkor a Be. 874. § (2) bekezdésében írottak irányadóak, azaz ha korábbi
jogszabály alapján sor került a gyanúsított kihallgatására, a nyomozás korábbi jogszabály
szerint meghatározott vagy meghosszabbított határidejének lejártakor kell a nyomozás
ügyiratainak ügyészség részére történő bemutatásáról intézkedni.
Azokban az ügyekben, ahol a nyomozás elrendelésére és az első gyanúsítotti kihallgatásra

2018. július 1. napját megelőzően került sor, és a büntetőeljárás az ügyészségnél még
folyamatban van, akkor a vizsgálati szakba kerülés dátuma 2018. július 1. napja.
9. Büntetőeljárási döntés
A büntetőeljárási döntés eltérő megfigyelési egységre vonatkozhat.
Adott cselekmény esetében a korábbi eljárási döntés, a büntetőeljárási döntés, a

büntetőeljárási döntés dátuma, a büntetőeljárási döntést meghozó szerv, valamint a további
jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma adatköröket az alábbiak szerint csak és kizárólag
egy meghatározott helyen – vagy a cselekmény vagy az elkövetők vonatkozásában – kell
rögzíteni.
Egy cselekmény esetében, amennyiben elkövetőkre vonatkozó adat a szabályok szerint nem
rögzítendő, a cselekményhez rendelten kell a korábbi eljárási döntés, a büntetőeljárási
21
döntés, a büntetőeljárási döntés dátuma, a büntetőeljárási döntést meghozó szerv, valamint a

további jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma adatköröket rögzíteni.
Egy cselekmény és egy vagy több elkövető esetében az elkövető vonatkozásában kell a
korábbi eljárási döntés, a büntetőeljárási döntés, a büntetőeljárási döntés dátuma, a
büntetőeljárási döntést meghozó szerv, valamint a további jogorvoslattal nem támadhatóság
dátuma adatköröket rögzíteni.
A büntetőeljárási döntés vagy a régi Be. vagy a hatályos Be. rendelkezései alapján rögzítendő.
A régi Be. alapján akkor rögzíthető büntetőeljárási döntés, ha annak meghozatalára, vagy az
ügyészi intézkedésre ténylegesen a régi Be.-ben szabályozott jogcím alapján került sor. Abban
az esetben, ha az elkövetés ideje 2018. június 30. napját követő, akkor nem kerülhet sor a régi
Be. alapján történő befejezésre.
A hatályos Be. szerinti befejezési módok a 2018. június 30. napját követő eljárási döntések
esetén alkalmazhatók.
Amennyiben közbenső intézkedésre 2018. július 1. napját megelőzően, de az adatrögzítésre

2018. július 1-jén vagy ezt követően került sor, akkor a közbenső intézkedéshez tartozó
büntető eljárási döntést a régi Be. alapján kell rögzíteni.
Amennyiben a közbenső intézkedés eredménye – szükségszerűen – 2018. június 30. napját

követően következik be, az ehhez kapcsolódó eljárási döntést a Be. befejezési módjai alapján
kell rögzíteni.
Függetlenül attól, hogy a régi vagy a hatályos Be. alapján meghozott büntetőeljárási döntést
kell rögzíteni, a rovat négy karakterből áll, és két részre oszlik. Az 1. karakter a
büntetőeljárási döntés típusát (régi Be. esetében számként, hatályos Be. esetében pedig
betűként), a 2-4. karakter tartalmazza a büntetőeljárási döntés jogcímét.
9/A. Büntetőeljárási döntést meghozó szerv
A rovatban a statisztikai adatszolgáltatást megalapozó büntetőeljárási döntést meghozó

szervhez tartozó kód rögzítendő a „Büntetőeljárási döntést meghozó szerv” kódszótár alapján.
A rovatot minden esetben ki kell tölteni.
22
10. Büntetőeljárási döntés dátuma
A „Büntetőeljárási döntés” rovathoz tartozó – minden esetben okirattal igazolható, pontos –

időpont.
11. További jogorvoslattal nem támadhatóság dátuma
A „Büntetőeljárási döntés” rovatban megjelölt büntetőeljárási döntés joghatás kiváltására

alkalmasságának időpontja. Minden esetben okirattal igazolható, pontos időpont.
Figyelem! A rovat minden esetben, így akkor is töltendő, amikor a jogorvoslattal nem
támadhatóság lehetőségként nem merül fel (például vádemelés esetén). Ebben az esetben a
dátum a „Büntetőeljárási döntés dátuma” rovatban rögzített dátummal megegyező.
Az időpontot a jogalkalmazó állapítja meg minden olyan esetben, amikor az adatszolgáltatást

megalapozó büntetőeljárási döntéshez kézbesítés és jogorvoslati határidő társul.
12. Bűncselekmény elkövetésének helye (település)
A bűncselekmény elkövetésének helyét minden esetben meg kell adni. Az „Elkövetés helye”
kódszótár a belföldi elkövetés rögzítéséhez tartalmazza a településeket. Külföldi elkövetési
hely esetén kizárólag az ország megadásával kell az adatszolgáltatást teljesíteni.
Amennyiben a bűncselekményt Magyarország területén kívül követték el, de a magyar állam

joghatósága fennáll (magyar állam területének minősülő hajó, légi jármű, diplomáciai
képviseletek), a külföldi ország megnevezésének megadásával lehetséges az adatszolgáltatást
teljesíteni.
A kódszótárban megtalálható az „ismeretlen/nem állapítható meg” válaszlehetőség is, de ez

csak indokolt esetben használható.
13. Bűncselekmény elkövetésének helyszíne
A bűncselekmény helyszínére vonatkozó rovatot – a „Helyszín” kódszótár alapján – azon

bűncselekmények esetében kell kitölteni, amelyekre nézve azt a „Kriminalisztikai jellemzők”
melléklet előírja.
23
14. Közterületen elkövetett bűncselekmény
A válaszadás „Igen/Nem” válasz megjelölésével történik.
A rovat csak és kizárólag abban az esetben töltendő, amennyiben az elkövetés helyszínét a 13.
pontban meghatározottak szerint kitöltötték.
Az adatszolgáltatás a megállapított tényállás, valamint az egyéb körülmények alapján

történik. Ennek oka, hogy egy helyszín a bűncselekmény elkövetési idejétől és más
jellemzőitől függően lehet közterület vagy nem közterület.
Közterület:
a) olyan terület vagy közlekedési eszköz, amely a tulajdonos személyétől, illetőleg a tulajdoni
formától függetlenül korlátozás nélkül hozzáférhető, vagy
b) egyes, a nyilvánosság, illetőleg bárki számára azonos feltételek mellett hozzáférhető

területek vagy közlekedési eszközök valamelyike.
15. A bűncselekményt online hálózaton keresztül követték el
Valamennyi bűncselekmény esetében meg kell adni. A válaszadás „Igen/Nem” válasz

megjelölésével történik.
Az „Igen” választ kell megjelölni, ha a cselekményt vagy egyes tényállási elemeit

szükségszerűen online hálózat (internet, intranet illetőleg egyéb informatikai hálózat)
felhasználásával, információs rendszerhez, hálózathoz kapcsolt informatikai környezetben
(számítógép, mobiltelefon vagy más információs eszköz segítségével) követték el.
Fontos, hogy az „Igen” válasz csak akkor jelölhető, ha az az eljárás adataiból egyértelműen
kitűnik. Nem tartoznak ebbe a körbe azok a bűncselekmények, amelyekben a hálózathoz
kapcsolt informatikai eszköz az általa elérhető online rendszertől függetlenül vált az elkövetés
tárgyává vagy eszközévé (például számítógép alkatrészek eltulajdonítása vagy megrongálása).
Minden egyéb esetben a „Nem” válasz jelölendő.
16. A bűncselekményt emberkereskedelemmel összefüggésben követték el
A rovatot valamennyi bűncselekmény esetében ki kell tölteni. A válaszadás az

„Emberkereskedelem” kódszótár alapján történik.
24
Az „Igen” válaszokat akkor kell megjelölni, ha a bűnügyi statisztikai adat rögzítését

megalapozó eljárásban emberkereskedelemmel mint bűncselekménnyel összefüggő eljárási
cselekmény vagy gyanúsítás történt, továbbá ha a cselekmény támogatólag vagy érintőlegesen
kapcsolódik az emberkereskedelem törvényi tényállásához (például emberkereskedelem
elkövetése érdekében hamis okirat készítése, hamis rendszám készítése, egyedi azonosító jel
meghamisítása, stb).
Amennyiben a bűncselekményt kizsákmányolás célzatú emberkereskedelemmel

összefüggésben követték el, akkor az „igen: van kizsákmányolási célzat” lehetőséget kell
választani. Ebben az esetben a „Kizsákmányolás típusa” [III/C) 5. pont] rovat töltése kötelező.
17. A bűncselekményt szervezett bűnözéssel összefüggésben követték el
A rovatot valamennyi bűncselekmény esetében ki kell tölteni. A válaszadás „Igen/Nem”

válasz megjelölésével történik.
Az „Igen” választ akkor kell megjelölni, ha a bűnügyi statisztikai adat rögzítését megalapozó
eljárásban bűnszervezetben részvétellel bűncselekménnyel összefüggő eljárási cselekmény
vagy gyanúsítás történt, továbbá ha a cselekmény kapcsolódik – elkövetői oldalon – valamely
szervezett bűnözői csoporthoz vagy – bűncselekményi oldalon – valamely szervezett
bűnelkövetői csoport cselekményéhez.
18. Bűncselekménnyel érintett személyek száma
A rovat kizárólag embercsempészés, (gyermek)tartási kötelezettség elmulasztása és

kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása bűncselekmények esetében töltendő.
Embercsempészés esetén a csempészett személyek számát, tartási kötelezettség elmulasztása

esetén azon tartásra jogosult személyek (gyermekek) számát kell megadni, akiknek tartása
érdekében a díjat meg kellett volna fizetni. Folytatólagosan elkövetett embercsempészés
esetén a csempészett személyek együttes számát kell rögzíteni.
Kiskorúval való kapcsolattartás akadályozása esetén a rovatban az akadályozott

kapcsolattartással érintett kiskorúak számát kell rögzíteni.
25
19. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány összege
A rovatba a bűncselekmény minősítését megalapozó, illetőleg a tényállásban tárgyi oldali

elemként meghatározott kár, érték, vagyoni hátrány forintban meghatározott – teljes és pontos
– összeget kell beírni.
A rovat csak azoknál a bűncselekményeknél töltendő, amelyeknél a „Kriminalisztikai

jellemzők” melléklet azt előírja.
20. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány büntetőeljárási

döntésig megtérült összege
A rovatba az adatszolgáltatás alapjául szolgáló eljárási döntésig megtérült összeg forintban

meghatározott – teljes és pontos – összegét kell beírni.
21. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány büntetőeljárási

döntésig biztosított összege
A rovatba az adatszolgáltatás alapjául szolgáló eljárási döntésig kármegtérülésként számba

nem vehető tárgyi hatályú kényszerintézkedéssel biztosított vagyon, vagyonelemek (ingó,
ingatlan, vagyoni követelés, vagyoni értékű jog, egyéb) forintban meghatározott – teljes és
pontos – összegét kell beírni.
22. Adóbevétel csökkenés, elkövetési érték, kár, vagyoni hátrány, megtérülés,

biztosítás összege zár alá vétellel / lefoglalással / önkéntesen / tartozás
kiegyenlítésével / közvetítői eljárás eredményeként / más módon
A rovatokba az összes biztosított összeget kell alábontva egyes biztosítási módonként

megadni. A biztosításnál megjelölt egyes vagyonelemek értéke összességének meg kell
egyeznie a 21. rovatban szereplő biztosított vagyon értékével.
23. Felderítés módja
A rovatot a „Felderítés módja” szótár alapján kell kitölteni. Az ügyészségi nyomozások

esetében nem töltendő.
26
24. Felderítő szerv
A rovatot – az ügyészségi nyomozások kivételével – az alábbi módon kell kitölteni.
Ha a „Felderítés módja” rovat 3-as értéket vesz fel, a felderítő vagy elfogó szervet kell
megadni, és a rovatot a „Rendőri szervek” vagy „NAV szervek” kódszótárak alapján kell
kitölteni.
Minden más esetben („Felderítés módja” rovat 1-es, 2-es és 4-es értéket vesz fel) a rovatot
tilos kitölteni.
Ha az elkövetőt olyan szerv deríti fel, vagy fogja el, amelyik nem nyomozó szerv, a „Felderítő
szerv” rovatba azt a nyomozó szervet kell jelölni, amely a felderítést, illetve elfogást követő
első nyomozási cselekményt végezte.
III/C) A cselekmény kapcsán többszörösen rögzíthető

adatok
A bűncselekmény tárgyi oldali jellemzőiként a módszerekre, eszközökre, tárgyakra, valamint

bizonyos bűncselekmények járulékos jellegére vonatkozó adatokat azon bűncselekmények
esetében kell kitölteni, amelyekre nézve azt a ”Kriminalisztikai jellemzők” melléklet előírja.
1. Bűncselekmény elkövetésének módszere(i)
A rovatot a „Módszer” kódszótár alapján kell kitölteni. Az adatgyűjtés lehetőséget ad arra,

hogy több elkövetési módszer esetén a legjellemzőbb öt módszer regisztrálásra kerüljön,
illetőleg amennyiben több elkövetési módszer kapcsolódik a bűncselekményhez, akkor ezek
közül mindegyiket, de legfeljebb ötöt rögzíteni kell.
2. Bűncselekmény elkövetésének eszköze(i)
A rovatot az „Eszköz” kódszótár alapján kell kitölteni. Egy cselekmény vonatkozásában

legfeljebb ötféle eszköz rögzíthető. Minden szótárelem – függetlenül a darabszámtól – csak
egyszer, és tetszőleges sorrendben rögzíthető.
27
3. Bűncselekmény elkövetésének tárgya(i)
A rovatot a „Tárgy” kódszótár alapján kell kitölteni. Egy cselekmény vonatkozásában

legfeljebb tízféle tárgy rögzíthető. Minden szótárelem – függetlenül a darabszámtól – csak
egyszer, és tetszőleges sorrendben rögzíthető.
4. Alapcselekmény
A rovatot kizárólag a pénzmosás, orgazdaság, vagy tárgyi bűnpártolás bűncselekmény esetén

kell kitölteni. Ezen járulékos bűncselekmények esetén az „Alapcselekmény” szótár alapján
meg kell határozni, hogy azok – egy adott ügyben – milyen alapbűncselekményhez társultak.
Pénzmosás és tárgyi bűnpártolás esetén minden olyan bűncselekmény lehet alapcselekmény,

melyből az elkövetőnek materiális haszna származik.
Orgazdaság esetén az alapcselekmények kizárólag a Btk. 379. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban
felsoroltak lehetnek.
5. Kizsákmányolás típusa (emberkereskedelemmel összefüggésben elkövetett

cselekmények esetén)
A rovatot kizárólag abban az esetben kell kitölteni, amennyiben az „A bűncselekményt

emberkereskedelemmel összefüggésben követték el” rovat esetében az „igen: van
kizsákmányolási célzat” került kiválasztásra. Egy cselekmény vonatkozásában több típus is
rögzíthető tetszőleges sorrendben, de minden szótárelem rögzítésére csak egyszer kerülhet
sor.
III/D) Sértetti adatok
A sértetti adatok kitöltése a bűncselekménnyel érintett minden egyes sértett esetében külön-
külön kötelező. Meghatározott esetekben adott sértett vonatkozásában a sértetti adatok a
cselekmény, az elkövető, illetve e kettő együttes figyelembe vétele alapján rögzítendők.
Zárt adatkezelés esetén a sértetti adatok kitöltése kötelező. Tekintettel arra, hogy a statisztikai
adatgyűjtés kiterjed a sértetti adatokra is és anonim módon történik, az adatok ebben az
esetben is kitöltendők.
28
1. Sértett kiléte megállapítható
A válaszadás „Igen/Nem” válasz megjelölésével történik.
Nemleges válasz esetén az adott sértettre vonatkozó további rovatok nem rögzíthetők.
2. Sértett neme
A rovatot – kizárólag a természetes személy sértettek vonatkozásában – az „Elkövető vagy

sértett neme” kódszótár alapján kell kitölteni.
3. Sértett születési dátuma
A rovatba – kizárólag a természetes személy sértettek vonatkozásában – minden esetben

okirattal igazolható, pontos dátumot kell beírni.
4. Nem természetes személy sértett ágazati besorolása
A nem természetes személyek vonatkozásában a (gazdasági) tevékenységek egységes ágazati

osztályozási rendszeréhez (TEÁOR) kapcsolódó besorolást a rövidítéssel azonos
megnevezésű kódszótár alapján kell kitölteni.
III/E) A cselekménytől függően rögzítendő sértetti adatok
Egy adott ügyben egy konkrét személy több bűncselekmény sértettjeként is megjelenhet.
Ennek a helyzetnek a kezelésére jelent megoldást az, hogy bizonyos sértetti adatokat több,
különböző cselekmény esetén a cselekmények számához igazítottan kell rögzíteni.
1. Magyarországon tartózkodás jogcíme
A rovatot a természetes személy sértettek vonatkozásában a „Magyarországon tartózkodás

jogcíme” kódszótár alapján kell kitölteni abban az esetben, amennyiben a sértett nem
ismeretlen, illetőleg nem Magyarország, az Európai Unió, vagy az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes államnak az állampolgára.
29
2. A sértett alkoholos/kábítószeres/kábító hatású anyag/pszichoaktív anyag

befolyásoltsága
A rovatot minden természetes személy vonatkozásában az adott bűncselekményhez rendelten,

a négyféle anyag kapcsán igen/nem kiválasztásával kell kitölteni.
3. A sértett a foglalkozásával, beosztásával, társadalmi megbízatásával

összefüggésben vált a bűncselekmény sértettjévé
A rovatot minden természetes személy sértett vonatkozásában az adott bűncselekményhez

rendelten igen/nem kiválasztásával kell kitölteni.
4. A sértett foglalkozása
A rovatot a „Foglalkozás” kódszótár alapján kell kitölteni kizárólag abban az esetben, ha a

sértett foglalkozásával összefüggésben vált a bűncselekmény sértettjévé.
A foglalkozás kódolására 8 karakter áll rendelkezésre.
A sértett kapcsán először a gazdasági aktivitást, vagyis azt kell kiválasztani (1-4. karakter),
hogy a sértett dolgozik, munkanélküli, egyéb nem dolgozó, fogvatartott, illetőleg a sértett a
választ megtagadta. Ezen kategóriák önmagukban tartalmaznak alábontásokat,
részkategóriákat az alábbiak szerint.
A „Dolgozik” kategória két csoportra osztható: a csak dolgozókra és kettős státuszúakra,

vagyis azokra, akik dolgoznak, de mellette ellátásban részesülnek vagy tanulnak.
a) Akik dolgoznak, azok vagy alkalmazottként vagy nem alkalmazottként tehetik meg ezt.
Alkalmazott az, aki valamilyen munkáltatóval (vállalkozással, magánszeméllyel) – általában

munkaszerződés alapján – munkaviszonyban, bedolgozói jogviszonyban áll.
Az alkalmazottak a munkaviszonyuk jellege szerint folyamatos munkaviszony mellett vagy

alkalmi munkavállalóként, illetve idénymunkásként dolgozhatnak, melyek mellett a
közfoglalkoztatotti státusz külön kategóriát jelent.
Alkalmi munkavállaló az, aki stabil munkajogviszony létesítése nélkül és nem is

vállalkozóként vállal valamilyen, jellemzően csak rövid ideig tartó munkát (például
mezőgazdasági napszámot, hóeltakarítást, építkezésen segédmunkát). Alkalmi munkásnak
30
kell tekinteni azokat is, akik eseti megbízás keretében (nem vállalkozóként) vállalnak el egy
adott szellemi munkát (például egy tanulmány lefordítását, egy előadás megtartását).
Közfoglalkoztatott az, akinek az önkormányzat vagy más, közmunka szervezésére jogosult

szervezet a közfoglalkoztatás keretében biztosít munkát.
A folyamatos munkaviszonnyal rendelkezők polgári vagy nem polgári alkalmazottak

lehetnek. Utóbbiak alatt a valamely katonai, rendészeti, katasztrófavédelmi stb. szerv
hivatásos állományú tagjait értjük, akik esetükben a rendfokozatok főcsoportjait is ki kell
választani. A rendfokozatoknál az alábbi besorolást kell figyelembe venni:
- tisztes: őrvezető, tizedes, szakaszvezető

- tiszthelyettes: őrmester, törzsőrmester, főtörzsőrmester
- zászlós: zászlós, törzszászlós, főtörzszászlós
- tiszt: hadnagy, főhadnagy, százados
- főtiszt: őrnagy, alezredes, ezredes
- tábornok: dandártábornok, vezérőrnagy, altábornagy, vezérezredes
A csak dolgozók másik csoportját a nem alkalmazottak jelentik, akiknek három csoportját
különböztetjük meg: a társas vállalkozás vagy szövetkezet dolgozó tagjait, az egyéni
vállalkozókat és önállókat, valamint a segítő családtagokat.
A társas vállalkozás dolgozó tagja az a személy, aki valamilyen, nem szövetkezeti formában
működő társas vállalkozás (korlátolt felelősségű társaság, részvénytársaság, betéti társaság,
közkereseti társaság, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda, végrehajtó iroda, oktatói
munkaközösség stb.) munkavégzésre kötelezett tagjaként folytat kereső tevékenységet. A
szövetkezet dolgozó tagja a szövetkezeti formában működő gazdasági szervezetek
(mezőgazdasági szövetkezet, szociális szövetkezet stb.) munkavégzésre kötelezett tagjaként
értelmezendő.
Az egyéni vállalkozó, önálló kategóriába tartozik, ha a személy nem valamilyen cég,

vállalkozás keretei között, hanem az általa végzett tevékenység folytatására jogosító
igazolvány, vagy egyéni vállalkozói engedély alapján végez jövedelemszerző munkát,
függetlenül attól, hogy bejegyezték-e az egyéni vállalkozói nyilvántartásba. Ezt a választ kell
megjelölni a mezőgazdasági őstermelőknél is.
Segítő családtagnak azokat a közreműködő családtagokat tekintjük, akik az egyéni

vállalkozónak, a társas vállalkozás tagjainak, illetve a szövetkezeti tagoknak segítenek a
31
tevékenységükben, fizetség nélkül, de a háztartás tagjaként részesülve a vállalkozás, a

gazdaság eredményeiből.
b) A dolgozik, mellette ellátásban részesül vagy tanul (kettős státuszú) kategória esetében azt
a státuszt kell megjelölni, ami az illetőt a munka mellett jellemzi. Ezen belül – alap-, közép-
vagy felsőfokon – tanuló, gyermekgondozási ellátásban részesülő (gyed, gyes, gyet),
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülő, és egyéb ellátásban részesülő kategóriákat
különböztetünk meg.
Fontos, hogy az ezen csoportba tartozó válaszlehetőségeket csak akkor lehet megjelölni, ha a
sértett az adott státusz mellett dolgozik is. Fontos továbbá, hogy ezen esetben a foglalkozás
FEOR kódját is meg kell jelölni.
c) Munkanélkülieknek azokat tekintjük, aki magát annak tartja (aki képes és akar is dolgozni,
mégsem talál munkát). A munkanélküli-minősítésnek nem feltétele a munkanélküli ellátásban
(például munkanélküli-járadékban) való részesülés. A munkanélkülieket az utóbbi szempont
szerinti kategóriák közül a megfelelőbe kell besorolni.
d) Az „Egyéb nem dolgozó” csoport szintén egymásra épülő alcsoportokra bomlik.
Ezen belül megkülönböztetünk ellátásban részesülőket és nem részesülőket. Ezen kategóriák

csak akkor rögzíthetők, ha az illető nem tartozik a „Dolgozik” csoport valamelyik
kategóriájába.
Az ellátásban részesülők között a nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők (illetve ezek

alcsoportjai), a gyermekgondozási ellátásban részesülők, valamint az egyéb ellátásban
részesülők kiválasztására van lehetőség.
Öregségi nyugdíjas, aki olyan rendszeres pénzellátásban részesül, amelyre korábban fennálló
munkaviszonya, társadalombiztosítása stb. alapján, meghatározott életkor elérésével és
meghatározott szolgálati idő letöltésével vált jogosulttá.
Korhatár előtti ellátásban részesülőnek tekintjük, aki a 2012 előtt megállapított korai
nyugdíjak valamelyik formájában, szolgálati járandóságban, átmeneti bányászjáradékban
vagy balettművészeti életjáradékban részesül.
Rokkantsági ellátásra az a személy jogosult, akinek egészségi állapota legfeljebb 60%-os, de

egészségügyi kockázatok vagy egyéb komplex körülmények miatt mégsem javasolható
számára a rehabilitáció. Emellett annak is jár a rokkantsági ellátás, akinek egészségi állapota
32
rehabilitációval helyreállítható lenne, de az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő

időtartam az 5 évet nem haladja meg.
Rehabilitációs ellátásra az a megváltozott munkaképességű személy jogosult rá, akinek

egészségi állapota legfeljebb 60%-os és rehabilitálható.
Egyéb egészségkárosodási ellátás: a megváltozott munkaképességűeknek járó ellátásban

(rehabilitációs járadékban, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában) részesülők
tartoznak ebbe a csoportba.
Egyéb nyugdíj vagy nyugdíjszerű ellátás (hozzátartartozói nyugdíj, árvaellátás): aki nem a
saját korábbi munkaviszonya, társadalombiztosítása stb. alapján, hanem elhunyt közeli
hozzátartozójának jogosultsága révén kap ellátást (állandó vagy ideiglenes özvegyi nyugdíjat,
árvaellátást, szülői nyugdíjat).
Gyermekgondozási ellátás a saját háztartásban nevelt gyermek(ek) után jár, a vér szerinti vagy
örökbefogadó szülő, illetve annak házastársa, élettársa, továbbá a gyám jogosult rá. Ide
tartozik a gyermekgondozási díj (gyed), a gyermekgondozási segély (gyes) és a
gyermeknevelési támogatás (gyet).
e) Az ellátásban nem részesülők közé az eltartottak, az egyéb, ellátásban nem részesülők,

valamint a háztartást, családját ellátók sorolhatók.
Az eltartottak azok, akik általában keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek és

megélhetésükről magánszemély vagy intézmény gondoskodik.
A háztartást, családját látja el kategóriába azok tartoznak, akik nem dolgoznak, ugyanakkor a
családdal, annak életvitelével kapcsolatos dolgokat végzik.
f) Fogvatartott az a szabadságvesztésre, javítóintézeti nevelésre ítélt, az elzárásra ítélt, az

előzetesen letartóztatott, a szabálysértési elzárást töltő személy, a közérdekű munka, illetve
pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő személy, a pénzbírság, a helyszíni bírság és
közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást töltő személy, a kényszergyógykezelt,
az ideiglenes kényszergyógykezelt és a rendbírság helyébe lépő elzárást töltő személy.
Fogvatartott esetén ezt a kategóriát kell kiválasztani, függetlenül az egyéb esetleges

státuszától, így például attól, ha a fogvatartott a büntetés-végrehajtási intézetben dolgozik.
33
g) A választ megtagadta válaszlehetőség csak akkor választható, ha a sértett megtagadta a

válaszadást, és a foglalkozására nézve az iratokból nem áll rendelkezésre a kitöltéshez
szükséges információ.
h) A gazdasági aktivitás négyjegyű kódjának kiválasztását követően a szükséges a szintén

négyjegyű foglalkozási (FEOR) kódok kiválasztása.
A „Dolgozik” kategórián belül a csak dolgozó alkalmazottak, valamint a kettős státuszúak

(„Dolgozik, mellette ellátásban részesül vagy tanul (kettős státuszú)”) esetében szükséges a
tényleges foglalkozáslistából a megfelelőt kiválasztani. Minden más esetben a 0000 kódot kell
kiválasztani.
Ha a sértettnek több foglalkozása is van, akkor azt kell megjelölni, mely a rendszeres
megélhetést biztosítja számára. Ez alól kivételt jelent az az eset, amikor a sértett foglalkozása
bűncselekményi minősítő körülményt képez, ekkor ugyanis a sértett ezen foglalkozását kell
feltüntetni.
III/F) A sértett kapcsán többszörösen rögzíthető adatok
1. Sértett állampolgársága(i)
A rovatot – kizárólag a természetes személy sértettek vonatkozásában – az „Állampolgárság”

kódszótár alapján kell kitölteni.
Többes állampolgárság esetén minden olyan állampolgárság kötelezően rögzítendő, amellyel

a sértett – közokirattal igazolható módon, vagy nyilvántartási adatok alapján – rendelkezik.
III/G) Elkövetői adatok
Az elkövetőkre vonatkozó adatokat az „egyes befejezési módokhoz kapcsolódó szabályok”

mellékletben meghatározott büntetőeljárási döntések esetében kell rögzíteni.
Elkövetők alatt nem csak a gyanúsított, hanem minden olyan terhelt értendő, akikre nézve az
adatgyűjtés kötelező adatszolgáltatást ír elő.
34
1. Elkövető neme
A rovatot az „Elkövető vagy sértett neme” kódszótár alapján kell kitölteni.
2. Elkövető születési dátuma
A rovatba – kizárólag a természetes személy sértettek vonatkozásában – minden esetben

okirattal igazolható, pontos dátumot kell beírni.
III/H) Az elkövető kapcsán többszörösen rögzíthető adatok
1. Az elkövető állampolgársága(i)
A rovatot a természetes személy elkövetők vonatkozásában, az „Állampolgárság” kódszótár

alapján kell kitölteni.
Többes állampolgárság esetén minden olyan állampolgárság kötelezően rögzítendő, amellyel

az elkövető – közokirattal igazolható módon, vagy nyilvántartási adatok alapján –
rendelkezik.
III/I) A cselekménytől függően rögzítendő elkövetői adatok
A „Büntetőeljárási döntés” kódszótár alapján kell kitölteni ismert elkövető esetén, a

cselekmény kapcsán rögzítendő büntetőeljárási döntéssel kapcsolatban írtakra figyelemmel.


időpont.
35
A „Korábbi eljárási döntés” kódszótár alapján minden esetben ki kell tölteni.
A rovatot a „Korábbi eljárási döntés” kódszótár alapján kell minden esetben a megfelelő
válasz megjelölésével kitölteni akkor is, ha nem volt korábbi eljárási döntés. Ebben az esetben
a „nincs töltve” választ kell megjelölni.
Amennyiben volt korábbi eljárási döntés, akkor e közbenső eljárási döntés (megszüntetés,
közvetítői eljárásra utalás, feltételes ügyészi felfüggesztés, felfüggesztés) és annak alapján
kell megjelölni a választ, hogy az érintett közbenső eljárási döntéshez kapcsolódóan korábban
rögzített adatok alapján a cselekmény regisztrált bűncselekménynek minősült-e korábban.
Arról, hogy a statisztikai adatszolgáltatáshoz kapcsolódva a cselekmény regisztrált
bűncselekményként került elszámolásra, az „Eljárási döntés” táblázat ad tájékoztatást.
A válaszlehetőségek közül egy („elkülönítés egy bűncselekményen belül egynél több elkövető
esetén”) nem valamely közbenső eljárási döntéshez, hanem az elkülönítéshez kapcsolódik.
Ezt a válaszlehetőséget elkülönítés esetén is csak és kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha az
egyéb „korábbi eljárási döntés” válaszlehetőségek közül egy sem kiválasztható.
A „Büntetőeljárási döntés” rovatban megjelölt büntetőeljárási döntés joghatás kiváltására

alkalmasságának időpontja. Minden esetben okirattal igazolható, pontos időpont.
Figyelem! A rovat minden esetben, így akkor is töltendő, amikor a jogorvoslattal nem
támadhatóság lehetőségként nem merül fel (például vádemelés esetén). Ebben az esetben a
Büntetőeljárási döntés dátuma” rovatban rögzített dátumot kell megadni.
Az időpontot a jogalkalmazó állapítja meg minden olyan esetben, amikor az adatszolgáltatást

megalapozó büntetőeljárási döntéshez kézbesítés és jogorvoslati határidő társul.
5. A bűncselekmény gyűlölet motiválta bűncselekmény
A rovat kitöltése igen/nem válasz kiválasztásával és kódolásával történik.
A rovatot az alábbi esetekben kell kitölteni:
a) A tárgyi szempontból kétséget kizáróan gyűlölet motiválta bűncselekmények: a

lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 215. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk.
36
216. §), közösség elleni uszítás (Btk. 332. §), a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek
bűneinek nyilvános tagadása (333. §).
b) Azon bűncselekményeknél, amelyeknél az aljas indok valamely közösséghez tartozás

kapcsán értelmezhető minősítő körülményként jelenik meg: emberölés (Btk. 160. § (1) bek. c)
pont), testi sértés (Btk. 164. § (4) bek. a) pont és (6) bek. a) pont), személyi szabadság
megsértése (Btk. 194. § (2) bek. b) pont, rágalmazás (Btk. 226. § (2) bek. a) pont, jogellenes
fogvatartás (Btk. 304. § (2) bek. a) pont), alárendelt megsértése (Btk. 449. § (2) bek. a) pont).
c) Az a) és b) pontokban foglalt bűncselekményeken túl azok a bűncselekmények, amelyek

elkövetésénél a valamely közösséggel szembeni előítéletes szándék megjelenik, vagyis az ügy
egyedi sajátosságai alapján egyértelműen megállapítható a gyűlölet mint az elkövetés
motívuma. (Ilyen lehet például a rablás, lopás, közveszélyokozás, kegyeletsértés, rongálás,
háborús uszítás, a nemzeti jelkép megsértése, a törvény vagy hatósági rendelkezés elleni
izgatás, a közveszéllyel fenyegetés, a rendbontás, a zaklatás). E körben – hasonlóan a b)
pontban foglaltakhoz – értelemszerűen szintén az ügy jellemzői alapján lehet állást foglalni a
bűncselekmény motívumát illetően.
Fontos, hogy a rovat igenlő válasza nem csak a lakosság valamely csoportjához való
tényleges, hanem a vélt, vélelmezett tartozásra is vonatkozik, amennyiben az összefügg a
bűncselekmény elkövetésével.
Minden egyéb esetben a nem választ kell megjelölni.
Amennyiben a rovatban igen válasz kerül kitöltésre, akkor a „Gyűlölet jellege” rovatot ki kell
tölteni.
6. Gyűlölet jellege
A „Gyűlölet jellege” szótár alapján töltendő, a bűncselekmény gyűlölet motiválta

bűncselekmény rovat igen válasza esetén.
A gyűlölet jellegét az alábbi csoportokhoz tartozás alapján kell kiválasztani.
Nemzeti csoport: A magyar nemzet alatt a nemzeti identitáson alapuló személyek összességét
kell érteni, amely nem azonos a magyar állampolgár fogalmával. A nemzeti csoport az ország
területén élő nemzetiségek csoportja. A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX.
törvény 1. § (1) bekezdése értelmében nemzetiség minden olyan - Magyarország területén
legalább egy évszázada honos - népcsoport, amely az állam lakossága körében számszerű
37
kisebbségben van, a lakosság többi részétől saját nyelve, kultúrája és hagyományai

különböztetik meg, egyben olyan összetartozás-tudatról tesz bizonyságot, amely mindezek
megőrzésére, történelmileg kialakult közösségeik érdekeinek kifejezésére és védelmére
irányul. A nemzetiségek a 2011. évi CLXXIX. törvény 1. számú melléklete alapján: a bolgár,
a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák,
a szlovén és az ukrán.
Etnikai csoport: az azonos néprajzi sajátosságokkal (mint például a közös nyelv, kultúra,
hagyományok) jellemezhető emberek csoportja.
Faji csoport: az emberek antropológiai sajátosságok alapján megkülönböztethető csoportja (a

rasszok).
Vallási csoport: az azonos vallási meggyőződést valló emberek csoportja. Nem szükséges,
hogy a vallásuk gyakorlása céljából valamilyen önkormányzattal rendelkező vallási
közösséget hozzanak létre.
Fogyatékosság: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

1998. évi XXVI. törvény értelmezésében az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan
érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek
bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal
kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy
gátolja.
Nemi identitás: a személy nemi önazonossága, vagyis aminek gondolja magát.
Szexuális irányultság: arra vonatkozik, hogy az egyén szexuális aktivitása döntően mire
irányul.
Lakosság egyéb csoportja: a fentieken kívül minden vélt vagy valós csoporthoz tartozás.
7. Magyarországon tartózkodás jogcíme
A rovatot a „Magyarországon tartózkodás jogcíme” kódszótár alapján kell kitölteni abban az

esetben, amennyiben az elkövető nem ismeretlen, illetőleg nem Magyarország, az Európai
Unió, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államnak az
állampolgára.
38
8. Az elkövető iskolai végzettsége
A rovatot – kötelező jelleggel – az elkövető legmagasabb, befejezett iskolai végzettsége

kapcsán az „Iskolai végzettség” kódszótár alapján kell kitölteni.
Legmagasabb befejezett iskolai végzettségnek csak és kizárólag az iskolarendszerű oktatásban

szerzett bizonyítványok, oklevelek számítanak.
Csak a befejezett, vagyis a végzettséget igazoló bizonyítvány, oklevél megszerzésével járó

szintet lehet megjelölni válaszként. Vagyis például ha a személy egyetemi, főiskolai
oklevelet nem szerzett, de van egyetemi, főiskolai végbizonyítványa (abszolutóriuma), az nem
számít befejezett iskolai végzettségnek, ezért a legmagasabb befejezett iskolai végzettséget
ennek figyelembe vétele nélkül kell megállapítani.
A külföldön szerzett végzettségeket a hazai iskolafokozatoknak megfelelően kell besorolni.
Az egyes válaszlehetőségek kiválasztásánál az alábbiakat kell figyelembe venni.
Nincs iskolai végzettsége: azok, akik egyáltalán nem jártak iskolába vagy az általános (elemi)
iskola 1. osztályát sem fejezték be.
1-7. osztály: Akik legfeljebb az általános iskola 1-7. osztályát, a 6 osztályos középiskola 1.
osztályát, valamint a 8 osztályos középiskola 1-3. osztályát végezték el.
8. osztály: Akik legalább az általános iskola 8. osztályát vagy a 6 osztályos középiskola 2.

osztályát, valamint a 8 osztályos középiskola 4. osztályát elvégezték, de sem szakmai
oklevelet, sem érettségit nem szereztek.
Középiskola érettségi nélkül, szakmai oklevéllel: Akik szakmunkásképző (ipari tanuló-,

tanonc- stb.) iskolában szakmunkás bizonyítványt, valamint szakiskolában oklevelet,
szakképesítő bizonyítványt szereztek, de érettségivel nem rendelkeznek.
Érettségi: Akik általános vagy szakmai érettségivel rendelkeznek, illetve érettségire épülő
szakképesítésük van, valamint akik az egyetem, főiskola stb. bármely évfolyamát elvégezték
ugyan, de oklevelet (diplomát) nem szereztek.
Felsőfokú: Akik főiskolai (vagy azzal egyenértékű pl. BA/BSc) oklevéllel vagy egyetemi
(vagy azzal egyenértékű MA/MSc) oklevéllel rendelkeznek, továbbá akik doktori (PhD- vagy
DLA) fokozatot szereztek.
39
9. Foglalkozásával, beosztásával, társadalmi megbízatásával összefüggésben

követte el
A rovatot minden természetes személy elkövető vonatkozásában az adott bűncselekményhez
rendelten igen/nem kiválasztásával kell kitölteni.
10. Az elkövető foglalkozása
A rovatot a „Foglalkozás” kódszótár alapján kell kitölteni.
A foglalkozás kódolására 8 karakter áll rendelkezésre. Lásd a sértett foglalkozása rovattal

kapcsolatosan leírtakat.
11. Az elkövető életvitelszerű tartózkodása
A rovatot – az „Életvitelszerű tartózkodás” kódszótár alapján – minden esetben ki kell tölteni

az elkövetővel kapcsolatban. A rovat kitöltéséhez az alábbi fogalmakat kell figyelembe venni.
Életvitelszerű tartózkodásnak az adatgyűjtés szempontjából azt tekintjük, ahol az elkövető az

elkövetést megelőző három hónapban jellemzően (az idő több mint felében) tartózkodott.
Magánháztartásba vagy más néven közös háztartásba az olyan együtt lakó személyek
tartoznak, akik egy lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartás (például étkezés,
napi kiadások) költségeit – legalább részben – közösen viselik. A magánháztartás fogalma
független annak fizikai helyétől, helyszínétől, jellegétől, ezért ide sorolandó minden olyan
elkövető, aki életvitel szerűen nem intézeti háztartásban él, nem hajléktalan, illetve nem
csellengő.
Az intézeti háztartás azoknak a személyeknek a csoportja, akik intézetben (például

kollégiumban, idősek otthonában, munkásszállón, börtönben) élnek, és ott közösségi
elhelyezést, vagy elhelyezési ellátást kapnak, onnan járnak esetleg iskolába vagy dolgozni.
Sem magán-, sem intézeti háztartásnak nem minősülnek a hajléktalanság meghatározott esetei
és a csellengők. Hajléktalan kategóriába tartoznak – a nem a tartós vagy átmeneti elhelyezését
biztosító intézményekben élők kivételével – a lakott egyéb lakóegységben (pl. bódéban,
kunyhóban, putriban, barlangban stb.) élők, a rendszeresen valamely épület (pl. lakóház)
lépcsőházában, kapualjában, padlásfeljárójában tartózkodók (lakcím (fedél) nélküli
hajléktalanok), a pályaudvarokon, aluljárókban, metróállomásokon, kapualjakban, félreeső
zugokban, padokon stb. magukat meghúzók (fedél nélküli hajléktalanok).
40
A csellengő kategóriába tartoznak a lakó- illetve gondozási helyüket elhagyó, keresett, illetve
körözött, gyermek- és fiatalkorú személyek.
12. Az elkövető lakóhelye (életvitelszerű tartózkodásának helysége)
A rovatot minden esetben ki kell tölteni. Az „Elkövetés helye” kódszótár a belföldi elkövetés
rögzítéséhez tartalmazza a települések, a külföldi elkövetéshez kapcsolódóan pedig az
országok listáját.
Az elkövető lakóhelyének kiválasztásánál az életvitelszerű tartózkodásnál megjelölt

kategóriához kapcsolódó település, illetve ország kódját kell figyelembe venni.
A kódszótárban megtalálható az „ismeretlen/nem állapítható meg” válaszlehetőség is, de ez

csak indokolt esetben használható. Vagyis a tényleges tartózkodási helyet – ahol az elkövető
az elkövetést megelőző három hónapban jellemzően (az idő több mint felében) tartózkodott –
kell megjelölni, mely nem feltétlenül esik egybe – magyar állampolgárok esetén – a
lakcímkártyán szereplő lakcímmel vagy tartózkodási hellyel, illetőleg egyéb nem bejelentett
lakóhellyel.
Ha a külföldi, illetve magyar terhelt tartós munkavállalás, tanulmányok folytatása, vagy egyéb
célból állampolgárságától eltérő ország területén lakik, huzamosabb ideig tartózkodik,
lakóhelyeként a fogadó államot kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy állampolgársága
szerinti országban állandó lakóhellyel változatlanul rendelkezik.
Hajléktalan személy lakóhelyeként azt a települést/kerületet kell feltüntetni, ahol szokásosan

megtalálható.
13. Az elkövető alakulata
A rovatot – az „Elkövető alakulata” kódszótár alapján – csak ügyész töltheti ki. A kódszótár a
rendvédelmi feladatokat ellátó szervek és a honvédség szervezeti egységeinek megfelelő
csoportosításban tartalmazza a kiválasztható szervkódokat.
Amennyiben az adott bűncselekmény elkövetésében civil személy is részt vesz, rá

vonatkozóan nem kell kitölteni ezt a rovatot.
41
14. Elkövetői alakzat
A rovatot – a Btk. tettességre vonatkozó fogalmait alapul véve – az „Elkövetői alakzat”

kódszótár alapján kell kitölteni.
15. Csoportos elkövetés

A büntetőjog értelmezése alapján csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az

elkövetésben legalább három személy vesz részt. Ebben az esetben igen, minden más esetben
nem válasz jelölendő.
Igen válasz esetén a bűnszövetségben elkövetés és a bűnszervezetben elkövetés kódnál

kizárólag a nemleges válasz jelölhető, továbbá az elkövető bűnszervezetben betöltött szerepe
rovat nem tölthető.
16. Bűnszövetségben elkövetés

A büntetőjog értelmezése alapján bűnszövetség akkor létesül, ha két vagy több személy
bűncselekményeket szervezetten követ el, vagy ebben megállapodik, és legalább egy
bűncselekmény elkövetését megkísérlik, de nem jön létre bűnszervezet. Ebben az esetben
igen, minden más esetben nem válasz jelölendő.
Igen válasz esetén a csoportos elkövetés és a bűnszervezetben elkövetés kódnál kizárólag a

nemleges válasz szerepelhet, továbbá az elkövető bűnszervezetben betöltött szerepe rovat nem
tölthető.
17. Bűnszervezetben elkövetés

A büntetőjog értelmezése alapján a bűnszervezet legalább három személyből álló, hosszabb

időre, hierarchikusan szervezett, konspiratívan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt
42
meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése. Ebben

az esetben igen, minden más esetben nem válasz jelölendő.
Igen válasz esetén a csoportos elkövetés és a bűnszövetségben elkövetés kódnál kizárólag a

nemleges válasz szerepelhet.
18. Az elkövető bűnszervezetben betöltött szerepe
Amennyiben a „Bűnszervezetben elkövetés” rovat esetében „igen” válasz kiválasztására

került sor, a részvételi minőséget a „Bűnszervezetben szerep” kódszótár alapján kell kitölteni.
19. Az elkövető előélete
A rovatot az „Elkövető előélete” kételemű kódszótár alapján kell tölteni, mely a büntetett és a
büntetlen előéletűek egymást kizáró kategóriáit tartalmazza.
20. Büntetett előéletre vonatkozó adat
A rovatot a „Visszaesői minőség” kódszótár alapján kell tölteni abban az esetben, ha az

„Elkövető előélete” mezőben a büntetett kategória került kiválasztásra.
Visszaeső: a szándékos bűncselekmény elkövetője, ha korábban szándékos bűncselekmény

miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, és a büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől az újabb bűncselekmény elkövetéséig három év még nem
telt el;
Különös visszaeső: az a visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű
bűncselekményt követ el. Ugyanolyan a bűncselekményről, ha a visszaeső cselekményei
ugyanabba az alaptényállásba ütköznek, az esetleg eltérő minősítő vagy privilegizáló
körülmények közömbösek. A hasonló jellegű bűncselekmények körét a Btk. sorolja fel.
Többszörös visszaeső: az, akit a szándékos bűncselekmény elkövetését megelőzően

visszaesőként végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, és az utolsó büntetés kitöltésétől vagy
végrehajthatósága megszűnésétől a szabadságvesztéssel fenyegetett újabb bűncselekmény
elkövetéséig három év még nem telt el.
Erőszakos többszörös visszaeső: az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal

személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el.
43
Nem visszaeső: a visszaesőnek nem minősülő bűnismétlők.
21. Beszámítási képesség
A rovatot a „Beszámítási képesség” kódszótár alapján kell tölteni.
A kitöltés során a beszámítási képesség esetében az adatgyűjtés keretében kizárólag a kóros

elmeállapottal összefüggő eseteket kell figyelembe venni (azaz nem tartoznak bele a kényszer
vagy fenyegetés esetei).
A rovatot az elkövetőre vonatkozóan minden esetben ki kell tölteni.
A büntetőeljárás során a beszámítási képességet főszabályként vélelmezik, és csak akkor

vizsgálják, ha kétely merül fel a meglétét illetően. A vonatkozó kódszótár kategóriái ezen
szempont alapján kerültek meghatározásra.
Nem készült szakvélemény: akkor kell választani, ha a beszámítási képességet illetően kétely
nem merült fel, ezért orvosi szakvélemény sem készült.
Az elkövető beszámítási képessége teljes: ha a beszámítási képességet illetően kétely merült

fel, orvosi szakvélemény készült, mely megállapította, hogy az elkövető beszámítási
képessége nem korlátozott.
Az elkövető beszámítási képessége enyhe fokban korlátozott, közepes fokban, súlyos fokban
korlátozott: ez a három kategória az orvosi szakvélemény által a beszámítási képességre
vonatkozóan megállapított, annak korlátozottságának mértékére vonatkozik.
Az elkövető beszámítási képessége kizárt (nem beszámítható): ha az orvosszakértői vélemény

megállapítása az, hogy az elkövető beszámítási képessége kizárt, azaz nem beszámítható.
22. Alkoholos / kábítószeres /kábító hatású anyag / pszichoaktív anyag

befolyásoltsága
A rovatot minden vonatkozásában az adott bűncselekményhez rendelten, a négyféle anyag

kapcsán igen/nem kiválasztásával kell kitölteni.
Ez azt jelenti, hogy mindegyik anyag esetében meg kell adni az eldöntendő kérdésre a választ.
Fontos, hogy az anyagok hatását nem csak azoknál a bűncselekményeknél kell figyelembe
venni, amelyeknél az tényállási elem (például a járművezetés ittas állapotban, járművezetés
44
bódult állapotban), hanem azoknál is, amelyeknél az érintett anyag fogyasztása közvetlenül
vagy közvetve közrejátszott a bűncselekmény elkövetésében.
Amennyiben a kábítószer, kábító hatású anyag, pszichoaktív anyag befolyásoltság alkérdések

valamelyikére igenlő válasz került kiválasztásra, akkor – az összevont nevű – „A kábítószeres
befolyásoltság - anyag fajtája” rovatot kötelezően ki kell tölteni.
23. A kábítószeres befolyásoltság anyag fajtája
A „Kábítószer fajtája” kódszótár alapján kell kitölteni, amennyiben az

„Alkoholos/kábítószeres/kábító hatású anyag/pszichoaktív anyag befolyásoltsága” rovat
kapcsán a kábítószeres, kábító hatású anyag, pszichoaktív anyag közül legalább egy esetben
„igen” válasz került rögzítésre.
III/J) A cselekménytől függő, az elkövető és a sértett

kapcsolatát leíró adatok
1. Elkövető a sértettnek…
A rovatot kizárólag természetes személy elkövető és az ismertté vált természetes személy

sértett közötti kapcsolat vonatkozásában kell kitölteni.
A természetes személy elkövető és a természetes személy sértett kapcsolata – egy adott ügy
vonatkozásában – mindig az elkövetés időpontjához igazodik, ezért az minden
bűncselekmény esetében külön vizsgálandó és rögzítendő. Például, ha az ügyben az egyik
bűncselekmény esetében még a házastársa volt az elkövető a sértettnek, egy másik
bűncselekmény elkövetésekor pedig már a volt házastársa, akkor ezeket a külön kóddal jelölt
válaszlehetőségeket kell kiválasztani.
Nagyon fontos – és erre utal a rovat megnevezése is – hogy az elkövető és a sértett

kapcsolatát minden esetben az elkövető irányából kell leírni (az elkövető kije a sértettnek). Ez
az egymás mellé rendelt kapcsolatok esetében (például házastárs, testvér) nem jelent
problémát, de az olyan kapcsolatoknál, melyeknél a kapcsolat iránya egyértelműen
meghatározott, nem megkerülhető. Abban az esetben például, ha az elkövető a sértett
gyermeke, akkor a „gyermeke” tartalmú kódot kell megjelölni.
45
A rovatot az „Elkövető a sértettnek…” kódszótár alapján kell kitölteni.
Az elkövető és a sértett kapcsolata meghatározásánál jellemzően a sértett – feljelentés vagy

tanúkihallgatás alkalmával tett – nyilatkozatát kell az adatrögzítésnél alapul venni, mely
egyértelműen meghatározza azt, hogy az elkövető milyen viszonyban áll vele.
Fontos továbbá, hogy amennyiben az elkövető és a sértett viszonya nem csak egy kategóriával
írható le (például az elkövető a sértettnek munkahelyi beosztottja és volt házastársa is), akkor
ezek közül azt kell kiválasztani, amelyik a bűncselekmény elkövetése szempontjából
meghatározó jelentőségű.
A sokelemű kódszótár kategóriái alapvetően a büntetőjogi értelemben releváns és definiált

csoportokra, illetve ezek kategóriáira épít. Ennek megfelelően külön válaszcsoportot
jelentenek a hozzátartozói és a volt hozzátartozói kapcsolatok. A gondnoki, gyámsági és
hivatali kapcsolatok, valamint a nevelő-, oktatási intézményi kapcsolatok szintén jól
elhatárolható külön csoportokat alkotnak. Ezek mellett speciális területként kerültek
meghatározásra a gazdasági, üzleti kapcsolatok, valamint a katonai, rendészeti kapcsolatok.
Említetteken kívül egyéb kapcsolatok is szerepelnek a kódszótárban, így például

egyértelműen elhatárolásra kerültek a párkapcsolatban és azon kívül értelmezett
baráti/barátnői kapcsolatok.
2. Közigazgatási távoltartás hatálya alatt állt
A rovat kitöltése igen/nem válasz kiválasztásával és kódolásával történik.
Az igen választ akkor kell megjelölni, ha az az elkövető a cselekményét – a hozzátartozók

közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény
rendelkezései alapján – a rendőrség által elrendelt ideiglenes megelőző távoltartás, vagy a
bíróság által elrendelt megelőző távoltartás hatálya alatt követte el.
Tehát, hogy az igenlő választ már egy korábbi jelzés alapján elrendelt, ilyen típusú távoltartás
alapozza meg, és nem a jelen cselekmény miatt esetlegesen elrendelt távoltartás.
Fontos továbbá – és erre utal az adatkör megnevezésében a „közigazgatási” jelző – hogy az

érintett körbe nem tartoznak bele a Be. által a személyi szabadságot korlátozó
kényszerintézkedések között szabályozott távoltartás esetei. Ezek kapcsán, illetve minden más
esetben a nem választ kell megjelölni.
46
III/K) Eljárás alá vont jogi személyre vonatkozó adatok
Az eljárás alá vont jogi személlyel mint új megfigyelési egységgel kapcsolatban a jogi
személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény
(Jszbt.) rendelkezéseinek figyelembe vétele alapján, szűk körben történik az adatgyűjtés.
Fontos, hogy az eljárás alá vont jogi személyekre vonatkozó adatgyűjtést kizárólag a Be.
hatályba lépését követően indult büntetőeljárások kapcsán kell végezni.
A Jszbt. értelmezésében a jogi személy minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal
rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a
szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő
vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti elő társaságokat is.
A jogi személlyel szemben akkor alkalmazható intézkedés:
Ha valamely szándékos bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését

célozta vagy eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték
el, és a bűncselekményt a jogi személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre
feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve tisztségviselője, cégvezetője, valamint
felügyelőbizottságának tagja, illetve ezek megbízottja a jogi személy tevékenységi körében
követte el, vagy tagja vagy alkalmazottja a jogi személy tevékenységi körében követte el, és a
vezető tisztségviselő, a cégvezető, illetve a felügyelőbizottság irányítási vagy ellenőrzési
kötelezettségének teljesítése a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.
A fentieken túlmenően, ha a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését

eredményezte, vagy a bűncselekményt a jogi személy felhasználásával követték el, és a jogi
személy vezető tisztségviselője vagy a képviseletre feljogosított tagja, alkalmazottja, illetve
tisztségviselője, cégvezetője, valamint felügyelőbizottságának tagja a bűncselekmény
elkövetéséről tudott.
Az adatgyűjtés szempontjából a jogi személy ágazati besorolásának, a vele szemben

alkalmazott büntetőeljárási döntésnek, valamint annak van jelentősége, hogy az ügyész
amennyiben jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására tett indítványt, akkor az mire
irányult.
47
1. Eljárás alá vont jogi személy ágazati besorolása
Az eljárás alá vont jogi személyek vonatkozásában a (gazdasági) tevékenységek egységes

ágazati osztályozási rendszeréhez (TEÁOR) kapcsolódó besorolást a rövidítéssel azonos
megnevezésű kódszótár alapján kell kitölteni.
III/L) A cselekménytől függően rögzítendő, az eljárás alá

vont jogi személyre vonatkozó adatok
Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben kizárólag az alábbi büntetőeljárási döntések
alkalmazhatók, melyek szintén a „Büntetőeljárási döntés” kódszótárban, de a természetes
személy elkövetőkkel szemben alkalmazható, büntetőeljárási döntéstől elkülönülten
találhatók:
- eljárás megszüntetése (2001. évi CIV. törvény)

- jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására indítvány (2001. évi CIV. törvény)


időpont.

A rovatot a cselekményi adatok esetében rögzítendő korábbi eljárási döntésre vonatkozó
szabályok alapján kell kitölteni.
48
A rovatot a cselekményi adatok esetében rögzítendő további jogorvoslattal nem támadhatóság

dátumára vonatkozó szabályok alapján kell kitölteni.
5. Jogi személlyel szemben alkalmazandó intézkedésre tett indítvány
Amennyiben büntetőeljárási döntésként a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására

indítvány került kiválasztásra, akkor a Jszbt. rendelkezései alapján az ügyész – vagy a
bűncselekmény természetes személy elkövetőjével szemben alkalmazott bizonyos büntetések
és intézkedések mellett vagy természetes személy elkövető hiányában önállóan – a jogi
személy megszüntetésére, a jogi személy tevékenységének korlátozására, vagy pénzbírság
kiszabására tehet indítványt.
Ezeket válaszlehetőségeket a „Jogi személy – intézkedés” kódszótár tartalmazza.
Budapesten, 2018. szeptember 10. napján
Dr. Bődi Judit Dr. Nagy Tibor

osztályvezető főosztályvezető ügyész
Belügyminisztérium képviseletében Legfőbb Ügyészség képviseletében
49

ENyUBS18 20kitoltesi Szabalyzat

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ENyUBS18 20kitoltesi Szabalyzat

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

EGYSÉGES NYOMOZÓ HATÓSÁGI ÉS

ÜGYÉSZSÉGI BŰNÜGYI STATISZTIKAI

2018. szeptember 10.

Belügyminisztérium Legfőbb Ügyészség

18. Bűncselekménnyel érintett személyek száma......................................................................... 25

1. Büntetőeljárási döntés .............................................................................................................. 35

Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény

régi Btk.: a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény

Be.: a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény

régi Be.: a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény

Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az adatgyűjtés

A két alrendszer a kezdeményezett büntetőeljárások statisztikája (a továbbiakban: ENyÜBS-

Kialakítását az indokolta, hogy rendszeresen felmerültek olyan adatigények, amelyek a

Az ENyÜBS-KBS esetében a feljelentést, a hivatalból tudomásra jutást vagy az eredményes

Az ENyÜBS-KBS esetében a feljelentést, a hivatalból tudomásra jutást vagy az eredményes

Az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó minősítést a nyomozó hatóságoknál a szignáló

Figyelemmel arra, hogy az ENyÜBS-KBS az eljárás kezdeti szakaszában ír elő adatrögzítést,

Az ENyÜBS-KBS két megfigyelési egysége az ügy és a cselekmény.

Az ENyÜBS-BBS megfigyelési egységei a cselekmény, az elkövető, a sértett, az eljárás alá

Ennek megfelelően az adatgyűjtés keretében adatot kell szolgáltatni a büntetőeljárásban

A kitöltési szabályoknak megfelelően adatokat kell szolgáltatni továbbá minden, az érintett

Az ENyÜBS-BBS kapcsán az adatokat a büntetőeljárási döntéshez kapcsolódó jogorvoslattal

A Be. rendelkezéseinek megfelelően a nyomozó hatóság saját hatáskörben a feljelentést

A nyomozás vizsgálati szakaszában az ügyész rendelkezhet arról, hogy a nyomozó hatóság a

Az új rendszer több ponton eltér a korábbi változattól.

Konkrétan egy eljárás keretében valamennyi bűncselekményről (ez megközelítésében

Ez a cselekmény és sértett összefüggése kapcsán a következőkkel ragadható meg.

Ugyanakkor a sértett-bűncselekmény összefüggésben értelmezhető, hogy a sértett milyen

ez esetenként a bűncselekménytől függően változhat (például egy egyik cselekmény

2. Régi, új és módosult adatkörök

Elsősorban az adatgyűjtés megfigyelési egységeinek teljeskörű összekapcsolásán alapuló

Hasonló okokból nem szerepelnek az új adatgyűjtésben az elkövető az elkövetés idején

Más adatkörök ugyanakkor változatlanul részét képezik az adatgyűjtésnek. A nyomozó

További adatkörök módosított formában kerültek beépítésre az új rendszerbe.

Elsősorban technikai jellegű módosítás, szétválasztás történt a korábbi, elkövetés módszere

A cselekmények regisztrált elszámolását is befolyásoló korábbi eljárási döntés kódszótár

Az elkövető a sértettnek… rovathoz tartozó kódszótár esetében a Btk. szövegében alkalmazott

A sértett foglalkozásával kapcsolatos adatgyűjtés is érdemben változott. Ilyen változást jelent,

A sértett (és az elkövető) foglalkozására vonatkozó kódszótár jelentősen átalakult. A

nem dolgozók, fogvatartottak főcsoportjain belül bizonyos csoportok és ezek alcsoportjai

A bevezető csoportosítás „dolgozik” kategóriájának – mely a csak dolgozókat, és a munka

Lényeges változás, hogy a korábbi foglalkozási kódszótár „fegyveres szervek foglalkozásai”

Az elkövető iskolai végzettsége kódszótár jelentősen egyszerűsödött, illetve egyértelműen

Az egyik ilyen „közös” adatkör a bűncselekmények minősülése, melynél – a régi Btk. és a

véglegesített adatlapok adattartalmát az új rendszer adatkörei és kódszótárai alapján újra kell

Az ENyÜBS’18 adatgyűjtés új adatköröket is tartalmaz. A megfigyelési egységek azonosítóin

Az új rendszer új megfigyelési egységéhez, az eljárás alá vont jogi személyhez egyrészt a

Az új rendszerben a cselekmény vonatkozásában a felhasználói igények miatt új adatkörként

Hasonló okok miatt egészült ki az adatgyűjtés azzal a – cselekmény és az elkövető

Az új rendszer kapcsán rögzíteni kell továbbá az elkövető életvitelszerű tartózkodása kérdésre

II. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

1. Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszerről, az

e) az eljárás alá vont jogi személy.

A büntetőeljárásban feltárt minden bűncselekményről, elkövetőről, sértettről és eljárás alá

2. Az adatok rögzítésének időszerűsége:

a) A büntetőeljárásra vonatkozó adatoknál az adatszolgáltatáskor fennálló állapot szerint kell

b) A cselekményre, az elkövetőre és a sértettre, valamint az eljárás alá vont jogi személyre

3. A megfigyelési egységekre vonatkozó valamennyi adatot az eljárás során keletkezett iratok

4. A nyomozó hatóság és az ügyészség az általuk kialakított adatfelvételi rendszerben

5. Az adatok rögzítése során alkalmazni kell az adatgazdák által folyamatosan közzétett és

6. Az adatszolgáltatást annak a nyomozó hatóságnak, illetőleg ügyészségnek kell teljesíteni,

7. Ha a nyomozó hatóság saját hatáskörben hoz büntetőeljárási döntést, akkor a nyomozó

8. Ha a büntetőeljárási döntés meghozatalára az ügyészség jogosult, a nyomozó hatóság a