2023.

CIVILISZTIKA III. – SZERZŐDÉSI JOG

A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENSÉGE, HATÁLYTALANSÁGA,
MEGSZILÁRDÍTÁSA, MÓDOSÍTÁSA, A TELJESÍTÉS FEDEZETÉNEK
MEGERŐSÍTÉSE

BELLOVICZ MARTIN
NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM
Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar
 CIVILISZTIKA III. – SZERZŐDÉSI JOG
Tartalomjegyzék
Tartalomjegyzék .................................................................................................................... 2
HARMADIK RÉSZ A szerződés érvénytelensége és hatálytalansága. Naturális kötelmek . 5
XII. Fejezet A szerződés érvénytelenségének lényege .................................................... 5
1. A szerződés érvénytelensége ................................................................................... 5
2. Semmisség ............................................................................................................... 6
A semmisség lényege ................................................................................................ 6
Hivatkozás a semmisségre. Perbeli legitimáció ........................................................ 6
Relatív semmisség ..................................................................................................... 6
A semmis szerződés „megmentése” .......................................................................... 6
3. Megtámadhatóság .................................................................................................... 7
A megtámadás lényege .............................................................................................. 7
A megtámadási nyilatkozat alakja ............................................................................. 7
A megtámadás határideje........................................................................................... 7
A megtámadási jog elenyészése ................................................................................ 8
4. A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása ............................................ 8
XIII. Fejezet Az érvénytelenségi okok.......................................................................... 8
1. Az érvénytelenségi okok csoportosítása .................................................................. 8
2. Akarati hiba miatti érvénytelenség .......................................................................... 9
Elvi előkérdés: akarat vagy nyilatkozat? ................................................................... 9
Semmisségi alakzatok.............................................................................................. 10
Megtámadhatósági alakzatok .................................................................................. 11
3. Nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség ................................................................. 12
Alaki hiba ................................................................................................................ 12
Képviselő és a képviselt közötti érdekellentét ......................................................... 12
Adatbeviteli hiba...................................................................................................... 12
4. A célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség ..................................................... 13
Tilos szerződés ........................................................................................................ 13
Jóerkölcsbe ütköző szerződés .................................................................................. 13
Uzsorás szerződés .................................................................................................... 14
Fiduciárius hitelbiztosíték fogyasztói szerződésben................................................ 14
Fogyasztói jog csorbítása......................................................................................... 15
Fogyasztó joglemondása.......................................................................................... 15
Tisztességtelen feltétel fogyasztói szerződésben ..................................................... 15

BELLOVICZ MARTIN 2
 Lehetetlen szolgáltatás ............................................................................................. 19
Érthetetlen/ ellentmondó kikötés ............................................................................. 20
Feltűnő értékaránytalanság ...................................................................................... 20
Tisztességtelen általános szerződési feltétel nem fogyasztói szerződésben ............ 20
5. Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról. ................................................ 21
XIV. Fejezet A szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei ........................... 21
1. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása ............................................. 21
2. Az érvénytelenségi hiba orvoslása (konvalidációja) a bíróság által ...................... 22
3. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása a felek akaratából ............................ 23
4. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása On integrum restitutio) .................. 23
5. Az alaptalan gazdagodás pénzben történő megtérítése .......................................... 24
6. A szerződés részleges érvénytelensége .................................................................. 25
7. A szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó járulékos igények ........................... 25
XV. Fejezet A szerződés hatálytalansága .................................................................. 26
1. A szerződés hatályossága és hatálytalansága ......................................................... 26
2. A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi tények a ptk.-ban ............. 27
3. Feltételtűzés és időhatározás .................................................................................. 27
4. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés............................................. 28
5. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága ................................................ 28
XVI. Fejezet Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelések ............................ 30
NEGYEDIK RÉSZ A szerződés megszilárdítása, a teljesítés fedezetének megerősítése, a
szerződés módosítása ............................................................................................................... 31
XVII. Fejezet A szerződés megszilárdítása .................................................................. 31
1. Bevezetés ............................................................................................................... 31
2. A kötbér ................................................................................................................. 31
3. A foglaló ................................................................................................................ 33
4. A jótállás ................................................................................................................ 33
5. A jogvesztés kikötése ............................................................................................. 33
6. A tartozáselismerés ................................................................................................ 34
XVIII. Fejezet A teljesítés fedezetének megerősítése ................................................ 34
1. Bevezetés ............................................................................................................... 34
2. Zálogjog ................................................................................................................. 35
3. A kezesség ............................................................................................................. 35
A kezesség fogalma és lényege ............................................................................... 35
A kezesség létrejötte ................................................................................................ 35
A kezesség járulékosságának következményei ....................................................... 36
Sortartó (egyszerű), kártalanító és készfizető kezesség........................................... 37

BELLOVICZ MARTIN 3
 Alkezes. Több kezes ................................................................................................ 38
A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a kezessel szemben .................................... 38
A kezes teljesítése .................................................................................................... 39
A kezes megtérítési igénye a kötelezettel (főadóssal) szemben. ............................. 40
4. A garanciavállalás .................................................................................................. 41
A garanciavállalás fogalma és lényege .................................................................... 41
A garanciavállalás önálló (nem járulékos), absztrakt (az alapkötelezettségtől
független) elkötelezés ................................................................................................... 41
A garanciavállalás létrejötte .................................................................................... 42
Ki lehet garantőr? .................................................................................................... 42
A garantőr teljesítése ............................................................................................... 42
A határozatlan időre vállalt garancia felmondása.................................................... 43
A garantőr igénye a kötelezettel szemben ............................................................... 43
5. Összefoglalás a kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére szolgáló jogi
eszközök fő tulajdonságairól ............................................................................................. 44
XIX. Fejezet A szerződés módosítása ......................................................................... 44
1. A szerződés módosítása a felek megállapodásával ................................................ 44
2. Egyezség ................................................................................................................ 45
3. Bírósági szerződésmódosítás ................................................................................. 46
4. Szerződésmódosítás jogszabállyal ......................................................................... 46
Irodalomjegyzék .................................................................................................................. 47
Ábrajegyzék ......................................................................................................................... 47

BELLOVICZ MARTIN 4
 HARMADIK RÉSZ
A szerződés érvénytelensége és hatálytalansága. Naturális
kötelmek
XII. Fejezet A szerződés érvénytelenségének lényege
1. A szerződés érvénytelensége

 Nem minden létrejött, létező szerződéshez kapcsolja a magánjog a felek által

szándékolt joghatást.
o A jog az érvénytelenség jogintézményét egy biztonsági szűrőként használja
a társadalmilag nem kívánatos, a valamelyik fél érdekét súlyosan sértő
joghatások elfojtására.
 Érvénytelen szerződés: a törvény által meghatározott, a szerződéskötés
pillanatában fennálló ok miatt nem váltja ki a kívánt joghatást.
 Az érvénytelenség kétféleképpen korrigálható:
 az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével, vagy
 a szerződés (akár egy részének) felszámolása: a szerződéskötés előtti
helyzet visszaállítása, a gazdagodás pénzben történő rendezése útján.
 az érvénytelenség oka jelentkezhet:
 a szerződési akaratban;
 a szerződési nyilatkozatban, illetve
 a célzott joghatásban.
 Az érvénytelenség szabályai kógensek (egy kivétellel: 6:98. §).
o 6:59 § (2) „A felek szabadon állapíthatják meg a szerződés tartalmát. A
szerződéseknek a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó szabályaitól
egyező akarattal eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.”
o E szabadság csak a jogokra és kötelezettségekre vonatkozik!
 Akarati, nyilatkozati hiba esetén nincs jogok, kötelezettségek létrehozására
alkalmas szerződés.
 Az érvénytelenség két fajtája:
 semmisség és
 megtámadhatóság.
o Semmisség: a szerződés a törvény erejénél fogva érvénytelen.
o Megtámadhatóság: az érvénytelenség csak akkor áll be, ha az arra jogosult
az előírt határidőn belül sikeresen gyakorolja megtámadási jogát.

BELLOVICZ MARTIN 5
2. Semmisség
A semmisség lényege
 6:88. § Semmisség
o (1) „A semmis szerződés megkötésének időpontjától érvénytelen. A
semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség; a szerződés
semmisségét a bíróság hivatalból észleli.”
 Semmis szerződés alapján a bíróság teljesítésre akkor sem kötelezhet:
 ha a semmisségi okra a felek egyike sem hivatkozik,

ha mindketten a semmisségi ok figyelmen kívül hagyását
kérik.
 A bíróságnak csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján
tényként egyértelműen megállapítható, nyilvánvaló semmisséget kell
hivatalból észlelnie (hivatalból bizonyítást nem folytat le).
o (2) „Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel,
ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.”
Hivatkozás a semmisségre. Perbeli legitimáció
 6:88. § (3) „Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szerződés semmisségére az
hivatkozhat és a szerződés semmisségével kapcsolatos peres eljárást az indíthat,
akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.”
 (4) Közérdekben okozott sérelem megszüntetése érdekében és uzsorás szerződés
esetén az ügyész keresetet indíthat a szerződés semmisségének megállapítása vagy
a semmisség jogkövetkezményeinek alkalmazása iránt.
o Pl.: olyan esetben, amikor a semmisségi ok természete folytán a felek egyikének sem érdeke
az érvénytelenség megállapítása vagy az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása.
Relatív semmisség
 Egyes szerződéses jogviszonyokban a törvény csak a jogi védelemre különösen
rászoruló fél (pl.: cselekvőképtelen, fogyasztó, olvasni nem tudó személy) védelmére fűz
semmisségi szankciót az előírások megsértéséhez.
o Ilyen esetekben a semmisségre csak az illető személy érdekében lehet
hivatkozni; relatív semmisségről beszélünk.
A semmis szerződés „megmentése”
 6:88. § (2) „Ha a semmis szerződés más szerződés érvényességi kellékeinek megfelel,
ez utóbbi érvényes, kivéve, ha ez a felek feltehető szándékával ellentétes.”
 A semmisség igen súlyos szankció: a törvény csak indokolt esetben alkalmaz;
helyette, ha lehet, a felek megállapodásának érvényesülését mozdítja elő.
o A törvény lehetőséget ad a bíróságnak és a feleknek az érvénytelenség
jogkövetkezményeinek levonása körében is.

BELLOVICZ MARTIN 6
3. Megtámadhatóság
A megtámadás lényege
 6:89. § Megtámadás
o (1) „A megtámadható szerződés az eredményes megtámadás következtében
megkötésének időpontjától érvénytelenné válik.”
 Az ilyen hiba hivatalból nem vehető figyelembe.
 A megtámadott jognyilatkozatot a peres eljárás során mindaddig nem
lehet érvénytelennek tekinteni, ameddig a megtámadás folytán
érvénytelenségét a bíróság meg nem állapítja (BDT 2000, 276.).
o (2) „Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a
megtámadáshoz jogi érdeke fűződik.”
o (3) „A megtámadási jog a szerződés megkötésétől számított egyéves
határidőn belül a másik félhez intézett jognyilatkozattal vagy közvetlenül
bíróság előtti érvényesítéssel gyakorolható.
 A megtámadási jog gyakorlásának módját a fél választhatja meg;
 a másik félhez intézett nyilatkozattal (és csak annak
visszautasítása esetén peresíti igényét) vagy
 közvetlenül bíróság előtt támadja meg a szerződést.
 A Ptk. nem állapít meg kötelező sorrendet.
A szerződés megkötésétől számított egyéves határidőn belül fordulhat
bírósághoz a fél, ha a szerződést a másik félhez intézett jognyilatkozattal
támadta meg, és a megtámadás eredménytelen volt.”
A megtámadási nyilatkozat alakja
 A Ptk. a megtámadási jog gyakorlásához általában nem kíván meg írásbeli alakot.
o A megtámadási jog gyakorlására is alkalmazni kell azt a (kötelmek közös
rendelkezései közötti) szabályt, amely a jognyilatkozatra előírt alakszerűségi
követelményt alkalmazni rendeli a jognyilatkozathoz kapcsolódó valamennyi
egyéb jognyilatkozatra, (így a jognyilatkozat megtámadására is [6:6. § (2) bek.]). Pl.:
 Ingatlan-adásvételi szerződés megtámadásához írásbeli jognyilatkozat szükséges.
A megtámadás határideje
 A megtámadási határidőt a Ptk. minden megtámadási ok tekintetében a szerződés
megkötésétől számított egy évben határozza meg.
o Ez a határidő irányadó a megtámadás említett mindkét módozata esetében.
o A keresetet akkor is a szerződés megkötésétől számított egy éven belül elő
kell terjeszteni, ha a másik fél a megtámadásra nem reagál/ a megtámadás
jogosságát nem fogadja el és ezért perbeli érvényesítésre van szükség.
 A megtámadási határidő idő elévülési jellegű. (Az elévülés nyugodhat)
o (2) Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított egyéves – egyéves vagy
ennél rövidebb elévülési idő esetén három hónapos – határidőn belül a követelés akkor is

BELLOVICZ MARTIN 7
 érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból egy évnél – egyéves vagy ennél
rövidebb elévülési idő esetén három hónapnál – kevesebb van hátra.
 (4) „A megtámadásra jogosult a szerződésből eredő követeléssel szemben kifogás
útján megtámadási jogát akkor is érvényesítheti, ha a megtámadási határidő már
eltelt.”
o Ha az eredetileg megtámadható szerződés alapján valamelyik fél követeléssel
(pl. teljesítési igénnyel) lép fel, az lerontható a megtámadási kifogással.
A megtámadási jog elenyészése
 6:89 § (5) „A megtámadás joga megszűnik, ha a megtámadásra jogosult a
megtámadási ok ismeretében, a megtámadási határidő megnyílása után a szerződési
akaratát megerősíti, vagy a megtámadás jogáról lemond.”
o Nincs plusz alakszerűségi követelmény.
o Erre csak a feltűnő értékaránytalanság (6:98. §) esetén van lehetőség.

4. A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása

1. táblázat A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása

Az ok figyelembevétele
hivatalból is, az erre
feljogosított személy
semmisség nyilatkozata alapján is
csak az erre feljogosított
megtámadhatóság személy megtámadási
nyilatkozata alapján
beálltának
érvényesítési határidő időpontja
teljesítési igénnyel szemben
nincs határidő;
visszakövetelési igény: az
elévülési, illetve az a szerződés
elbirtoklási határidő megkötésének
időpontjában.
a szerződés megkötésétől
számított 1 éves elévülési
határidő

XIII. Fejezet Az érvénytelenségi okok

1. Az érvénytelenségi okok csoportosítása

 Az érvénytelenségi okok a jognyilatkozat 3 eleméhez kapcsolódik. Érvénytelen lehet

 az akarati hiba miatt, vagy
 a nyilatkozati hiba miatt, vagy
 a célzott joghatás hibája miatt.

BELLOVICZ MARTIN 8
2. táblázat Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról.

jognyilatkozati
akarati hibák joghatási hibák
hibák
- teljes cselkép. hiánya - alaki követelmények - tilos szerződés,
- színlel szerződés megsértése - jóerkölcsbe ütköző
szerződés,
- uzsorás szerződés,
- fiduciárius hitelbiztosíték
fogyasztói szerződésben
- fogyasztói jog csorbítása,
semmisség - fogyasztó joglemondása,
- tisztességtelen feltétel
fogyasztói szerződésben
- lehetetlen szerződés,
- érthetetlen/ ellentmondó
kikötés,
- egyes EU pénztartozási
szabályok megsértése
- megtévesztés, - érdekellentét a - feltűnő értékaránytalanság,
- jogellenes fenyegetés képviselővel - tisztességtelen általános
megtámad- - tévedés, - elektronikus szerződési feltétel nem
hatóság - közös téves feltevés szerződésnél fogyasztói szerződésben
hibajavítási
lehetőség hiánya

2. Akarati hiba miatti érvénytelenség

Elvi előkérdés: akarat vagy nyilatkozat?
 A Ptk. a jognyilatkozatok tekintetében főszabályként a nyilatkozati elvet részesíti
előnyben (az akarati elv helyett).
o Akarat és nyilatkozat eltérése (disszonanciája) és a két elv ütközése merül fel a
szerződés érvényességének akarati hibák miatti vizsgálata körében is.
3. táblázat Az akarati elv és a nyilatkozati elv alkalmazása az akarathiba miatti érvénytelenség estén

akarati elv nyilatkozati elv korrigált

nyilatkozati elv
semmisség teljes cselekvőképesség hiánya;
színlelt szerződés
megtámadhatóság megtévesztés; tévedés;
jogellenes fenyegetés; közös téves felvetés
érdekellentét a képviselővel
a szerződés titkos fenntartás,
érvényességét nem rejtett indok
érinti

BELLOVICZ MARTIN 9
  A teljes cselekvőképesség hiánya esetében: a jog nem ismeri el szerződési
akaratnak a kinyilvánított akaratot.
 Egyéb akarathiba esetén: a felek jogilag méltányolható érdekeinek összevetése és
mérlegelése, továbbá a forgalom biztonságának követelménye alapján döntött a
törvényhozó.
o Amikor az egyik fél (megtévesztés, jogellenes fenyegetés) vagy mindkét fél (színlelt
szerződés) szerződési nyilatkozata mögött teljesen hiányzik a nyilatkozattal
egyező szerződési akarat: a Ptk. az érvényesség megítélésénél szintén az
akarati elvet fogadja el.
o Ha az egyik fél (tévedés) vagy mindkét fél (közös téves feltevés) akarata „csak”
részben irányult másra, mint a nyilatkozat: a külvilág számára érzékelhető
nyilatkozatnak és a bizalomvédelemnek elsőbbséget lehet adni, kivéve, ha a
nyilatkozat lényeges kérdésben tér el az akarattól; korrigált nyilatkozati elv.
o A Ptk. a felek titkos fenntartása vagy rejtett indoka, esetén a nyilatkozati elvet
követi: e szerződések érvényesek.
Semmisségi alakzatok
 Teljes cselekvőképesség hiánya:
o A relatív semmisséget kell alkalmazni.
o A nem cselekvőképes személyek szerződési akaratát a magánjog vagy
egyáltalán nem ismeri el, vagy az elismeréshez további feltételeket támaszt.
o 2:17. § A kiskorú jognyilatkozatának relatív semmissége
 „A kiskorúság miatti korlátozott cselekvőképességen vagy
cselekvőképtelenségen alapuló semmisségre annak érdekében lehet
hivatkozni, akinek cselekvőképessége korlátozott vagy hiányzik.”
o 2:24. § A cselekvőképességében részlegesen korlátozott és a
cselekvőképtelen nagykorú jognyilatkozatának relatív semmissége
 „A cselekvőképesség részleges korlátozásán és a cselekvőképtelenségen
alapuló semmisségre annak érdekében lehet hivatkozni, aki a
cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen.”
 6:92. § Színlelt szerződés:
o 6:92. § (2) „A színlelt szerződés semmis; ha az más szerződést leplez, a felek
jogait és kötelezettségeit a leplezett szerződés alapján kell megítélni.”
o A szerződési akaratok és azok nyilatkozatban való megjelenése nincs
összhangban egymással (mindkét félnél azonos módon).
o Színlelt szerződés: a szerződő felek (közös elhatározással, egyetértésben) valódi
akaratukkal nem egyező jognyilatkozatot tesznek, hamis látszatot keltve
ezzel a külvilág felé (harmadik személy, illetve hatóság irányában).
 Pl.: adóelkerülési céllal, könnyebb hitelhez jutási céllal stb.
o Nem színlelt a szerződés: ha az egyik fél akarata az adott szerződés
megkötésére irányul.
o A felek színlelése vonatkozhat az egész szerződésre vagy annak elemére.

BELLOVICZ MARTIN 10
Megtámadhatósági alakzatok
 6:91. § Megtévesztés és jogellenes fenyegetés
o (1) „Akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy
tévedésben tart, a megtévesztés hatására tett szerződési jognyilatkozatát
megtámadhatja.”
o (2) „Akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés
megkötésére, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja.”
o (3) „Az (1) és a (2) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is,
ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről
történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.” (rosszhiszemű volt)
 6:90. § Tévedés
o (1) „Aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény
tekintetében tévedésben volt, a szerződési jognyilatkozatát megtámadhatja,
ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette.
 A 2 feltétel konjunktív (a lényeges körülmény, az, hogy tévedést másik okozta).
Lényeges körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a
fél nem vagy más tartalommal kötötte volna meg a szerződést.”
o (2) „Ha a felek a szerződéskötéskor lényeges kérdésben ugyanabban a téves
feltevésben voltak, a szerződést bármelyikük megtámadhatja.”
o (3) „Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a tévedését felismerhette vagy
a tévedés kockázatát vállalta.”
 6:93. § Akarathiba ingyenes szerződés esetén
o „Ingyenes szerződés esetén tévedés, téves feltevés vagy harmadik személy
részéről történő jogellenes fenyegetés vagy megtévesztés címén a szerződést
akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette
fel.”
 Ezt a kivételes rendelkezést a jogviszony ingyenes jellege indokolja.

BELLOVICZ MARTIN 11
 3. Nyilatkozati hiba miatti érvénytelenség
Alaki hiba
 6:94. § A szerződés alaki hibájának orvoslása
o (1) „Az alakiság megsértése miatt semmis szerződés a teljesítés
elfogadásával a teljesített rész erejéig érvényessé válik.
 Alakiságot a jogszabály vagy a felek is előírhatnak.1
 Nem szükséges, hogy a teljesítésre mindkét fél részéről sor kerüljön,
mivel a teljesítésnek az egyik fél részéről történt elfogadása az
elfogadó fél számára az ellenszolgáltatás teljesítésére vonatkozó
kötelezettséget vonja maga után.
 A részteljesítésre hivatkozással a másik fél a nem teljesített rész
teljesítését nem követelheti.
Ha jogszabály közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba
foglalást ír elő, vagy a szerződés ingatlan tulajdonjogának átruházására
irányul, a teljesítés a kötelező alakiság mellőzése miatti érvénytelenséget
nem orvosolja.”
Képviselő és a képviselt közötti érdekellentét
 6:13. § Érdekellentét
o (1) „Ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van, a képviselő által
tett jognyilatkozatot a képviselt megtámadhatja.”
o (2) „Vélelmezett az érdekellentét, ha a képviselő az ellenérdekű fél vagy
annak képviselője.”
o (3) „A képviselt nem támadhatja meg a jognyilatkozatot, ha a képviseleti jog
alapításakor az érdekellentétről tudott.”
 6:14. § Álképviselet
o (1) „Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más
nevében jognyilatkozatot tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki
joghatást.”
 Ptk. szigorúbb megoldást választ: kifejezetten jóváhagyás szükséges.
o (2) „Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot nem hagyja jóvá, a
jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből
eredő kárát, a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát
köteles megtéríteni.”
Adatbeviteli hiba
 Az akaratnyilvánítás hibájának minősül elektronikus szerződéskötés esetén akkor,
ha nincs lehetőség az adatbeviteli hibák orvoslására.

1
6:6. § (1) „Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot
rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.”
BELLOVICZ MARTIN 12
4. A célzott joghatás hibája miatti érvénytelenség
Tilos szerződés
 A szerződési szabadság elvének érvényesülése mellett léteznek meg nem engedett
joghatások.
o E szerződésekhez kapcsolódhat: érvénytelenség vagy más jogkövetkezmény.
 Együttesen több jogkövetkezményt is előírhat jogszabály, vagy akár
a bíróságnak kell megállapítania azokat.
o 6:114. § Részleges érvénytelenség
 (1) „Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti,
az érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére
kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész
szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen
rész nélkül nem kötötték volna meg.”
 6:95. § Tilos szerződés
o „Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amelyet
jogszabály megkerülésével kötöttek, kivéve, ha ahhoz a jogszabály más
jogkövetkezményt fűz.
o Más jogkövetkezmény mellett is semmis a szerződés akkor, ha a jogszabály
ezt külön kimondja, vagy ha a jogszabály célja a szerződéssel elérni kívánt
joghatás megtiltása.”
 Elsősorban a nem magánjogi jogszabályokba ütköző szerződés
esetére: a szerződés csak akkor semmis, ha a jogszabály:
 ezt tételesen rögzíti, vagy
 ha a célja a szerződéssel elérni kívánt joghatás megtiltása.
o Annak megállapítása, hogy a jogszabálynak célja-e a
tiltás jogértelmezéssel lehetséges.
Jóerkölcsbe ütköző szerződés
 6:96. § Jóerkölcsbe ütköző szerződés
o „Semmis az a szerződés, amely nyilvánvalóan a jóerkölcsbe ütközik.”
 Tipikus generálklauzula: A bírói gyakorlat tölti ki tartalommal.
o E norma alkalmazására csak akkor kerülhet sor, ha nincs az eldöntendő
tényállás megítélésére vonatkozó konkrét szabály; érvényesül tehát az ún.
szubszidiaritás elve.
 Pl.: az uzsorás szerződés nem jóerkölcsbe ütköző szerződés (nem a generálklauzulát
kell alkalmazni).
 „Jóerkölcs”: a bíróságok iránymutató döntései a társadalom értékítéletére, az
általánosan elfogadott erkölcsi normákra hivatkoznak.
o Nem a szerződő fél egyéni érdeksérelmét kell vizsgálni, hanem azt, hogy
maga a jogügylet társadalmilag elítélendő-e, azt az általános társadalmi
megítélés egyértelműen tisztességtelennek, elfogadhatatlannak tartja-e.

BELLOVICZ MARTIN 13
 Uzsorás szerződés
 6:97. § Uzsorás szerződés
o „Ha a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének
kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt kötött ki, a szerződés semmis.”
 Legtipikusabbak: hiteluzsora, reáluzsora.
 A szerződés uzsorás jellegének megállapításához 3 konjunktív feltétel (egy objektív
és két szubjektív feltétel) megléte szükséges:
o Az objektív feltétel: a feltűnően aránytalan különbség szolgáltatás és az
ellenszolgáltatás között.
o A két szubjektív feltétel:
 az egyik fél hátrányos helyzete, mely arra készteti, hogy a szerződést
ilyen feltételekkel is megkösse,
 a sérelmet okozó fél célzatos magatartása, amelynél fogva a másik
fél általa ismert hátrányos helyzetét kihasználva köti ki a maga javára
az aránytalan előnyt.
Fiduciárius hitelbiztosíték fogyasztói szerződésben
 A rendszerváltás után elharapózott olyan gyakorlat, amely zálogjog helyett (vagy
zálogjog mellett) kétes eredményre vezető hitelbiztosítékokat is alkalmazott.
o Ilyenek voltak: a biztosítéki céllal történő tulajdonát ruházás; a vételi jog
kikötése; az engedményezés.
 A fiduciárius hitelbiztosíték nyújtásakor az adós nagyobb jogot enged a hitelezőnek,
mint amekkora az ő jogos érdekeinek biztosításához szükséges2:
 megszerzi a tulajdonjogot,
 megszerzi a vételi jogot (egyoldalú nyilatkozattal megszerezheti azt),
 engedményezéssel a követelés feletti uralomhoz jut.
 6:99. § Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége
o „Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából
tulajdonjog, más jog vagy követelés átruházására vagy vételi jog alapítására
vállal kötelezettséget.”
 E védelem csak a fogyasztókra vonatkozik.
 Nem esik a fiduciárius hitelbiztosíték tilalma alá fogyasztói szerződésben sem:
 a tulajdonjog-fenntartás (6:216. §),
 a pénzügyi lízing (6:409. §)
 a faktoring (6:405. §).
o Ezeket közhiteles nyilvántartásba kell felvezetni.

2
A fiduciárius hitelbiztosítékoknál hiányoznak azon garanciák, melyeket a magánjog a zálogjog
szabályozásánál (pl.: lex commissoria tilalmával) az adós érdekeinek védelmében kiépített. A hitelezők
fiduciárius biztosítékok esetén kedvezőbb pozícióba kerülnek, mint amit a zálogjog nyújtott volna.
BELLOVICZ MARTIN 14
 Fogyasztói jog csorbítása
 6:100. § Fogyasztói jogot csorbító feltétel
o „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e
törvénynek a fogyasztó jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó
hátrányára eltér.”
 E szabály csak a Ptk.-nak és kizárólag a fogyasztói jogként megfogalmazott
normáitól a fogyasztó hátrányára való eltérést minősíti semmisnek.
o A Ptk.-nak a nem fogyasztói jogként megfogalmazott szabályaitól való
eltérés nem minősül semmisnek akkor sem, ha a szerződést fogyasztó és
vállalkozás köti.
o A Ptk.-n kívüli jogszabályok fogyasztóvédelmi szabályaitól való eltérés
nem eredményez semmisséget (annak következményeit az illető jogszabálynak kell
megállapítania).
Fogyasztó joglemondása
 6:101. § „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a
jogszabályban megállapított jogáról lemondó jognyilatkozata.”
 A joglemondás semmissé nyilvánítása a Ptk.-án kívüli jogszabályokban (pl.
fogyasztóvédelmi tv.) biztosított fogyasztói jogokra is vonatkozik.
Tisztességtelen feltétel fogyasztói szerződésben
 6:103. § Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben
o (1) „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen
általános szerződési feltételre vonatkozó rendelkezéseket – az e §-ban foglalt
eltérésekkel – alkalmazni kell a vállalkozás által előre meghatározott és
egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is.
 A tisztességtelenségre vonatkozó szűrőt nemcsak általános szerződési
feltételre, hanem egyedi szerződési feltételre is alkalmazni kell, ha
az adott feltétel meghatározásában a fogyasztónak nem volt érdemi
beleszólása3 (a bizonyítási teher a vállalkozáson van).
A vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek
egyedileg megtárgyalták.”
o (2) „Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési
feltétel és a vállalkozás által előre meghatározott és egyedileg meg nem
tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az is
megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.”
o (3) „A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen
szerződési feltétel semmis.
A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.”

3
A fogyasztói szerződéssel kapcsolatban a tisztességtelen általános szerződési feltételre vonatkozó
Ptk.-szabályok (néhány eltéréssel) kiterjednek az olyan szerződési feltételre is, amely nem általános
szerződési feltétel részeként, hanem egyedi szerződésben került megállapításra.
BELLOVICZ MARTIN 15
A TISZTESSÉGTELENSÉG KRITÉRIUMAI
 A tisztességtelen szerződési feltétel fogalmának középpontjában a jóhiszeműség és
tisztesség követelményének megsértése áll.
 1:3. § A jóhiszeműség és tisztesség elve
o (1) „A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a felek a
jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kötelesek eljárni.”
o Tisztességtelen feltétel: olyan feltétel, mely a szerződésből eredő jogokat és
kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség követelményének
megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel
alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.
 A nyitott norma tartalmát a bírói gyakorlat folyamatosan alakítja.
 A szerződési feltétel tisztességtelenségének megállapításához nyújtandó
segítségként a Ptk. példálózó jelleggel felsorolja a fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződésben (4. táblázat):
 feltétlenül tisztességtelennek minősülő („fekete lista”), illetve
 vélelmezetten tisztességtelennek minősülő („szürke lista”) eseteket.
o Mindkét listában szereplő kikötések semmisek.
o Különbség:
 „szürkelistás” kikötéseknél: az illető feltételt alkalmazó, illetve
meghatározó vállalkozás bizonyíthatja a vélelemmel szemben, hogy
a kikötés - a szerződés egészét tekintve - nem tisztességtelen.
 „feketelistás” kikötésnél: ilyen lehetősége nincs.
 A szerződési feltétel tisztességtelenségét fogyasztói szerződésben a bíróságnak
hivatalból kell vizsgálnia.

BELLOVICZ MARTIN 16
 4. táblázat Az egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben Fogyasztó váll. közötti szerződésben az

tisztességtelennek minősül különösen az a ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek
kell tekinteni különösen azt a kikötést, amely:
kikötés, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a
nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának
vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló
b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak
határidő indokolatlanul rövid;
megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is,
indokolatlan alaki követelményeket támaszt;
ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést;
d) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést,
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől
ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve,
bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a
hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő
fogyasztó ugyanerre nem jogosult;
indokolatlanul rövid;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés
e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést
megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített,
egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos
ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatását, ide nem
ok nélkül módosítsa, különösen, hogy a
értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére
szerződésben megállapított pénzbeli
szerződésszegés következtében kerül sor;
ellenszolgáltatás mértékét megemelje, vagy lehetővé
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra,
teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a
hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással
szerződésben meghatározott alapos okkal módosítsa,
szüntesse meg;
ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a
g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más
szerződéstől elállni vagy azt felmondani;
személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
f) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan,
h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa
alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott
igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más
g) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi
jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit,
függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a
különösen, ha – anélkül, hogy azt jogszabály előírná
vállalkozás akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó
– kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a
jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási
h) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére
lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá,
negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy
amelyet az irányadó jogi rendelkezések szerint a
egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt
másik félnek kell viselnie;
ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a fogyasztó
b) j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára
szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
változtatja meg.
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon
alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén;
j) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés
szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem
teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha
hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli;
k) j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére
kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem
szerződésszerűen teljesít.

BELLOVICZ MARTIN 17
 A TISZTESSÉGTELEN FELTÉTEL SZANKCIÓJA
 (3) „A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen
szerződési feltétel semmis. A semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.”
 Ha a fogyasztói szerződés valamely egyedileg meg nem tárgyalt kikötésének
tisztességtelenségét a bíróság megállapította, akkor az a fogyasztót nem kötelezi, és
a bíróság e jogkövetkezményt hivatalból mondja ki.
 A semmisség kiszorítja a tisztességtelen kikötést, az nem vált ki joghatást, de a
szerződés többi része köti a feleket.
KÖZÉRDEKŰ KERESET FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSBEN ALKALMAZOTT ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTEL
TISZTESSÉGTELENSÉGÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA

 Ha a fogyasztói szerződés alapjául a vállalkozás általános szerződési feltétele szolgál,

a Ptk. meghatározott szerveknek is kereseti jogot ad a tisztességtelen feltétel
érvénytelenségének megállapítására.
o A közérdekű kereset alapján hozott ítélet az érintett általános szerződési
feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre
kiterjedő hatállyal állapítja meg.
o Az érvénytelenségnek közérdekű kereset alapján történt megállapítása nem
érinti a kereset benyújtása előtt már teljesített szerződéseket.
o Közérdekű keresettel támadható a még nem is alkalmazott általános
tisztességtelen feltétel, ha azt fogyasztókkal történő szerződéskötések
céljából határozták meg, és tették nyilvánosan megismerhetővé.
o Kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének
megállapítása is, amelyet alkalmazója nyilvánosan ajánl.
 6:105. § Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű
kereset
o (1) „A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló
tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségének
megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat
 a) az ügyész;
 b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányzati
főhivatal, a központi hivatal vezetője;
 c) a főispán;
 d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és
 e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek
képviseletét ellátó egyesület, és az Európai Gazdasági Térség
bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére
létrejött szervezet.”

BELLOVICZ MARTIN 18
 o (2) „Közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános
szerződési feltétel érvénytelenségét az annak alkalmazójával szerződő
valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a
szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési
feltétel tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény
közzétételéről.
A közlemény szövegéről és a közzététel módjáról a bíróság dönt.
A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel pontos
meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e
jellegét alátámasztó érveket. Az érvénytelenség megállapítása nem érinti
azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már teljesítettek.”
o (3) „Közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítása is, amelyet fogyasztókkal történő
szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek nyilvánosan
megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került
alkalmazásra. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési
feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a nyilvánosságra hozót a
feltétel alkalmazásától.”
o (4) „A (3) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal
történő szerződéskötés céljából meghatározott és megismerhetővé tett
tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan
ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel
tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja az általános szerződési feltétel
alkalmazását nyilvánosan ajánlót az alkalmazásra ajánlástól.”
o (5) „A (2) bekezdés közzétételre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni
kell abban az esetben is, ha a bíróság szerződésben még nem alkalmazott
általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja meg. A közzétételről
az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve
alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia.”
Lehetetlen szolgáltatás
 6:107. § Lehetetlen szolgáltatás
o (1) „A lehetetlen szolgáltatásra irányuló szerződés semmis.
A szolgáltatás nem lehetetlen azért, mert a kötelezett a szerződés
megkötésekor nem rendelkezik a szolgáltatás tárgyával.”
Ha már a szerződéskötéskor nyilvánvaló, hogy a tulajdonjogot az azt
átruházni szándékozó nem tudja megszerezni, a szerződés semmis.
 Impossibilium nulla obligatio est: lehetetlen szolgáltatásra kötött szerződés semmis.
 Csak akkor semmis a szerződés, ha a lehetetlenség objektíve kiküszöbölhetetlen.

BELLOVICZ MARTIN 19
Érthetetlen/ ellentmondó kikötés
 6:107. § Érthetetlen, ellentmondó kikötés
o „Az érthetetlen kikötés vagy az egymásnak ellentmondó kikötések semmisek.”

Megtámadhatósági alakzatok
Feltűnő értékaránytalanság
 6:98. § Feltűnő értékaránytalanság
o (1) „Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az
egyik felet az ingyenes juttatás szándéka vezetné, a szerződés megkötésének
időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet szenvedett fél a
szerződést megtámadhatja.
Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő értékaránytalanságot
felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.”
o (2) „A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot – fogyasztó
és vállalkozás közötti szerződés kivételével – a szerződésben kizárhatják.”
 Ez a megtámadási tényállás az uzsorás szerződés párja: az uzsora szubjektív feltételét
(a másik fél helyzetének kihasználását) nem követeli meg a törvény.
 A feltűnően nagy értékaránytalanság vizsgálatát a Ptk. a szerződéskötés
időpontjára vonatkoztatva írja elő. (Figyelmen kívül maradnak a szerződés megkötését követő
változások)
Tisztességtelen általános szerződési feltétel nem fogyasztói szerződésben
 6:102. § Tisztességtelen általános szerződési feltétel
o (1) „Tisztességtelen az az általános szerződési feltétel, amely a szerződésből
eredő jogokat és kötelezettségeket a jóhiszeműség és tisztesség
követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési
feltétel alkalmazójával szerződő fél hátrányára állapítja meg.”
o (2) „Az általános szerződési feltétel tisztességtelen voltának
megállapításakor vizsgálni kell a szerződéskötéskor fennálló minden olyan
körülményt, amely a szerződés megkötésére vezetett, a kikötött szolgáltatás
rendeltetését, továbbá az érintett feltételnek a szerződés más feltételeivel vagy
más szerződésekkel való kapcsolatát.”
o (3) „A tisztességtelen általános szerződési feltételekre vonatkozó
rendelkezések nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító vagy a
szolgáltatás és az ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződési
feltételekre, ha azok világosak és érthetőek.”
o (4) „Nem minősül tisztességtelennek az általános szerződési feltétel, ha azt
jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően
határozzák meg.”
o (5) „Az általános szerződési feltételként a szerződés részévé vált
tisztességtelen szerződési feltételt a sérelmet szenvedett fél megtámadhatja.”
 A nyitott norma közelebbi tartalmát a bírói gyakorlat folyamatosan alakítja.
BELLOVICZ MARTIN 20
 5. Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról.
5. táblázat Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról.

jognyilatkozati
akarati hibák joghatási hibák
hibák
- teljes cselkép. hiánya - alaki követelmények - tilos szerződés,
- színlel szerződés megsértése - jóerkölcsbe ütköző
szerződés,
- uzsorás szerződés,
- fiduciárius hitelbiztosíték
fogyasztói szerződésben
- fogyasztói jog csorbítása,
semmisség - fogyasztó joglemondása,
- tisztességtelen feltétel
fogyasztói szerződésben
- lehetetlen szerződés,
- érthetetlen/ ellentmondó
kikötés,
- egyes EU pénztartozási
szabályok megsértése
- megtévesztés, - érdekellentét a - feltűnő értékaránytalanság,
- jogellenes fenyegetés képviselővel - tisztességtelen általános
megtámad- - tévedés, - elektronikus szerződési feltétel nem
hatóság - közös téves feltevés szerződésnél fogyasztói szerződésben
hibajavítási
lehetőség hiánya

XIV. Fejezet A szerződés érvénytelenségének

jogkövetkezményei
1. Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása

 6:108. § Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása

o (1) „Érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés
teljesítését követelni nem lehet. Az érvénytelenség további
jogkövetkezményeit a bíróság a fél erre irányuló kérelme alapján – az
elévülés és az elbirtoklás határai között – alkalmazza.”
 Ha valamelyik fél akkor kéri az általa nyújtott szolgáltatás
visszatérítését, amikor saját szolgáltatásának visszakövetelhetősége
már időbeli (pl. elévülési) korlátba ütközik, a bíróság csak úgy ad helyt
követelésének, ha az eredeti állapot helyreállítását kérő fél maga is
visszaadja a kapott szolgáltatást.
o (2) „A fél a szerződés érvénytelenségének megállapítását a bíróságtól
anélkül is kérheti, hogy az érvénytelenség következményeinek alkalmazását
kérné.” (pl. maguk akarják rendezni a helyzetet.)

BELLOVICZ MARTIN 21
 o (3) „A bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeiről a fél kérelmétől
eltérő módon is rendelkezhet; nem alkalmazhat azonban olyan megoldást,
amely ellen mindegyik fél tiltakozik.”
 6:122 § A kárveszély átszállása
o „A teljesítéssel a kárveszély – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a
másik félre száll át.”
o 6:109. § A kárveszély átszállása
 „Az érvénytelen szerződés alapján nyújtott szolgáltatással a
kárveszély a másik félre száll át.”
o A 6:109. § oka: Tulajdonátruházó szerződésnél a teljesítéshez a tulajdonjog
átruházása (5:38. §) is hozzátartozik (6:215. §), de ez (a teljesítés) a szerződés
érvénytelensége miatt nem következik be.
o A dolog feletti hatalom és az őrzés lehetősége a birtokosnál van meg a
leginkább, ezért (érvényes szerződés hiányában) mégis rá száll a kárveszély.
 Ha érvénytelen szerződés alapján történ történt vagyonmozgás, azt a bíróság csak
kérelemre rendezheti.
o Az érvénytelenség feleket érintő jogkövetkezményei ugyanolyan eljárásjogi
szabályok szerint érvényesíthetők, mint bármely más polgári jogi igény.
o A nem csak feleket érintő jogkövetkezményekért ügyész is keresetet indíthat.

2. Az érvénytelenségi hiba orvoslása (konvalidációja) a bíróság által

 Ha a felek között vagyonmozgás következett be a szerződés érvénytelensége

ellenére, a bíróság több lehetőség közül választhat:
o az érvénytelenségi ok kiküszöbölése mellett érvényessé nyilváníthatja vagy
o elrendeli az egész szerződés felszámolását:
 a szerződéskötés előtti helyzet visszaállítása vagy
 a gazdagodás pénzben történő rendezése útján.
 6:110. § Bírósági érvényessé nyilvánítás visszamenő hatállyal
o (1) „Az érvénytelen szerződést a bíróság a szerződés megkötésének
időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilváníthatja, ha
 a) az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő
módosításával kiküszöbölhető; vagy
 b) az érvénytelenség oka utóbb megszűnt.”
o (2) „Az érvénytelen szerződés érvényessé nyilvánítása esetén a szerződő
felek úgy kötelesek egymásnak teljesíteni, és az érvényessé nyilvánítást
követő szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől
fogva érvényes lett volna.”
 A bíróság elsősorban a szerződést az érvénytelenségi hibától megszabadítja.
o Ilyenkor a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha az
a tisztességtelen feltételek kihagyásával is teljesíthető.

BELLOVICZ MARTIN 22
 o Az érvénytelenségi ok kiküszöbölésével keletkezett hézagot pedig a bíróság
lehetőleg valamely diszpozitív törvényi rendelkezéssel tölti ki.

3. Az érvénytelen szerződés érvényessé válása a felek akaratából

 Az érvénytelen szerződés érvényessé kétféleképp válhat a felek akaratából:

o ex tunc: visszamenőleges hatállyal:
 az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik vagy
 szerződési akaratukat megerősítik.
o ex nunc: az érvénytelenségi ok kiküszöbölésétől fogva, a jövőre nézve.
 A szerződéskötés és az érvényessé válás közötti szolgáltatásokat az
érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell rendezni.
 Az érvénytelenségi hiba felek általi kiküszöbölése bírósági eljáráson kívül mehet
végbe; vita esetén a felek bírósághoz fordulhatnak.
 6:111. § A szerződés érvényessé válása a felek akaratából
o (1) „A szerződés a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal
érvényessé válik, ha az érvénytelenségi okot a felek utólag kiküszöbölik,
vagy annak más okból való megszűnése esetén a szerződési akaratukat
megerősítik.”
o (2) „Az érvénytelen szerződés érvényessé válása esetén a szerződő felek úgy
kötelesek egymásnak teljesíteni és az érvényessé válást követő
szerződésszegésért úgy felelnek, mintha a szerződés megkötésétől fogva
érvényes lett volna.”
o (3) „Ha a felek az érvénytelenségi okot utólag kiküszöbölik, és abban
állapodnak meg, hogy a szerződés a jövőre nézve válik érvényessé, az addigi
teljesítéseket az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazásával kell
rendezni.”

4. A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása On integrum restitutio)

 Ha az érvénytelenség miatti érdeksérelem a szerződés megfelelő módosításával

nem küszöbölhető ki, és az érvénytelen szerződés alapján vagyonmozgás történt a
felek között, a bíróság bármelyik fél kérelmére a szerződéskötés előtti helyzet
visszaállítását rendeli el.
o Feltétele: nyújtott szolgáltatások kölcsönösen természetben visszatéríthetők
legyenek. (utólagos irreverzibilitás pl.: a dolog elpusztult)
o A legfajlagosabb szolgáltatás a pénz, az mindig visszatéríthető.
 6:112. § Eredeti állapot helyreállítása
o (1) „Érvénytelen szerződés esetén bármelyik fél kérheti a nyújtott
szolgáltatás természetbeni visszatérítését, ha maga is természetben
visszatéríti a számára nyújtott szolgáltatást.

BELLOVICZ MARTIN 23
 A visszatérítési kötelezettség az elévülési vagy az elbirtoklási idő elteltétől
függetlenül terheli az eredeti állapot helyreállítását kérő felet.”
 Ha a fél in integrum restitutiót kér, nem hivatkozhat arra, hogy az általa
visszaadandó pénzszolgáltatásra vonatkozó igény már elévült, még ha az elévülési
idő el is telt. Ugyanez vonatkozik az elbirtokló félre is.
o (2) „Az eredeti állapot helyreállítása során gondoskodni kell a
szolgáltatások eredeti értékegyensúlyának fenntartásáról.”
 A szerződéskötés előtti helyzet helyreállítása során olyan helyzetet kell teremteni,
mintha az érvénytelen szerződés alapján nem is történt volna vagyonmozgás.
o Ha az egyik fél egyáltalán nem teljesített/ ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz,
e szolgáltatás hasznát, kamatait a jogalap nélküli gazdagodás szabályai
szerint köteles a másik félnek megtéríteni.
o Ha a dologba a „szerződő fél” beruház annak megtérítése járulékos kártérítési
igénnyel lehetséges.
 Ha az idő múlása miatt az eredeti állapot helyreállítása során a szolgáltatás értéke
jelentősen megváltozik (pl. ingatlan árak emelkedése) a bíróság eltekint a szerződéskötés
előtti helyzet helyreállításától, és inkább az alaptalan gazdagodás elve szerinti
vitarendezést választja.

5. Az alaptalan gazdagodás pénzben történő megtérítése

 Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé és a restitutio-val sem áll állítható

helyre az eredeti állapot a Ptk. a jogalap nélküli gazdagodás elvéhez4 nyúlik vissza.
o A fél kérelmére a bíróság az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás
ellenértékének pénzben történő megtérítését rendeli el.
o Az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzben
történő megtérítésére vonatkozó igény (mint egyfajta alaptalan gazdagodási igény)
kötelmi természetű igény, és az általános elévülési időn belül érvényesíthető.
 6:113. § Az alaptalan gazdagodás pénzbeni megtérítése
o (1) „Ha a szerződés nem nyilvánítható érvényessé, és a szerződéskötés előtt
fennállt helyzetet természetben nem lehet visszaállítani, a bíróság elrendeli
az ellenszolgáltatás nélkül maradt szolgáltatás ellenértékének pénzbeni
megtérítését. Ezt a jogkövetkezményt alkalmazhatja a bíróság abban az
esetben is, ha az eredeti állapot helyreállítása valamelyik fél lényeges jogi
érdekét sérti.”
o (2) „A fél nem köteles az ellenszolgáltatás nélküli szolgáltatás ellenértékének
pénzbeni megtérítésére, ha bizonyítja, hogy a neki teljesített szolgáltatást
visszatéríteni olyan okból nem tudja, amelyért a másik fél felelős.

4
„Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni.”
BELLOVICZ MARTIN 24
 Ha a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését
akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem
tudja, és bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza,
amelyért a másik fél felelős.”
o (3) „Uzsorás szerződés esetén a bíróság egészben vagy részben elengedheti
a visszatérítést, ha az a sérelmet szenvedő felet részletfizetés engedélyezése
esetén is súlyos helyzetbe hozná; a sérelmet okozó fél a kapott
szolgáltatásból az aránytalan előnynek megfelelő részt a sérelmet szenvedő
félnek köteles visszatéríteni.”

6. A szerződés részleges érvénytelensége

 A szerződés részleges érvénytelenségéről akkor van szó, ha az érvénytelenségi ok

nem az egész szerződést, hanem annak csak egy meghatározott részét érinti.
o E rész nem képezheti a szerződés lényeges tartalmi elemeit (főszolgáltatást,
ellenszolgáltatást stb.) mert ilyen rész hibája miatt az egész szerződés
érvénytelensége következik be5.
o Részlegesen akkor lehet érvénytelen a szerződés, ha az érvénytelen feltétel
nélkül a szerződés még képes betölteni a felek által szándékolt célokat.
 6:114. § Részleges érvénytelenség
o (1) „Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az
érvénytelenség jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell
alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés
akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem
kötötték volna meg.”
o (2) „Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől
meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.”

7. A szerződés érvénytelenségéhez kapcsolódó járulékos igények

 Magával az „érvénytelen szerződés megkötésével” káruk is keletkezhet a szerződő

feleknek, amelyért egymással szemben a deliktuális kártérítési felelősség szabályai
(6:519. §) szerint kötelesek helytállni (mivel nincs érvényes szerződés).
o A felelősség megállapítása esetén: a teljes kárt meg kell téríteni.
o Ha ilyen felelősség nem állapítható meg: nem a teljes kárt (pozitív interesse),
csak a szerződéskötés költségeit (utazási, ügyvédi stb. költséget) kell megtéríteni
(negatív interesse).

5
Annak eldöntésénél, hogy a részbeni érvénytelenség miatt a szerződés egésze megdől-e, nem annak
van jelentősége, hogy a felek e kérdésben milyen perbeli nyilatkozatot tettek, hanem azt kell vizsgálni,
hogy az észszerűen eljáró, a gazdasági racionalitásokat mérlegelő szerződő fél a szerződéskötés
időpontjában az utóbb semmisnek bizonyult rész nélkül kötött volna-e szerződést.
BELLOVICZ MARTIN 25
  6:115. § Járulékos igények érvénytelen szerződés esetén
o (1) „A felek az eredeti állapot helyreállításával nem orvosolt hasznok és
kamatok kiegyenlítésére a jogalap nélküli birtoklás szabályai szerint
kötelesek. Az a fél, aki a maga szolgáltatását nem teljesítette, vagy
ingyenesen jutott a szolgáltatáshoz, a hasznokat vagy a kamatokat a jogalap
nélküli gazdagodás szabályai szerint köteles a másik félnek megtéríteni.”
o (2) „Az érvénytelen szerződés megkötésével a másik félnek okozott károkat a
szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint
kell megtéríteni. Ha a szerződés érvénytelenségét okozó fél magatartását
kimenti, a másik félnek a szerződéskötésből eredő kárát köteles megtéríteni.”
o (3) „Az érvénytelen szerződés fennálltában jóhiszeműen bízó harmadik
személy a szerződés megkötéséből eredő kárának megtérítését követelheti
attól a szerződő féltől, akinek a magatartása az érvénytelenséget okozta. A
kártérítési kötelezettség a szerződő feleket egyenlő arányban terheli, ha az
érvénytelenséget együtt okozták.”
o (4) „Az a szerződő fél, aki a jóhiszemű harmadik személlyel szemben
felróhatóan járt el, teljes kártérítéssel tartozik, függetlenül attól, hogy kinek
a magatartása okozta az érvénytelenséget.”
 (Pl.: érvénytelen adásvételi szerződés vevője, ha a szerződés érvénytelenségéről
tudva értékesíti tovább a dolgot, kárt okozva ezzel a jóhisz. harmadik személynek)

XV. Fejezet A szerződés hatálytalansága

1. A szerződés hatályossága és hatálytalansága

 Vannak olyan jogi tények, amelyek az érvényesen létrejött szerződés célzott

joghatásának bekövetkezését (ideiglenesen vagy véglegesen) megakadályozzák.
o Egy szerződés során vizsgálni kell:
 létre jött-e,
 érvényes-e és
 hatályos-e.
 A szerződés abszolút hatályossága múlhat:
o a felek kikötésén,
o jogszabály rendelkezésén (hatóság, harmadik személy jóváhagyása stb.).
 6:119. § A hatálytalan szerződés joghatása
o (1) „Ha a szerződés hatálya nem állt be, vagy a szerződés hatályát vesztette
– ideértve azt az esetet is, ha a szerződéshez a harmadik személy beleegyezése
vagy a hatóság jóváhagyása hiányzik, vagy azt megtagadták – a szerződés
teljesítése nem követelhető.”
o (2) „A hatálytalan szerződés alapján történt teljesítésekre az érvénytelen
szerződés jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.”

BELLOVICZ MARTIN 26
  A Ptk. sok esetben a szerződésben nem szereplő harmadik személy érdekeinek
védelmében a relatív hatálytalanság eszközét alkalmazza.
o A szerződés harmadik személy irányába való hatályosságához további
feltételeket szab vagy hatálytalanítja harmadik személy érdekében.
 Például:
o a jogi személyek szabályai között
 a képviseleti jog korlátozása: 3:31. §;
 a kft.-üzletrész kívülálló személyre történő átruházása: 3:167. § (4);
 a részvényátruházás korlátozása: 3:219. § (1) bek.;
o a családjogi szabályok között
 a házastársak közötti egyes szerződések: 4:41. § (2), 4:67. § (2);
 a házastárs hozzájárulása nélkül kötött szerződés: 4:50. §;
 a házassági és élettársi vagyonjogi szerződés: 4:65. § (2), 6:5 15. § (3);
o a dologi jog szabályai között
 a földtulajdonos és az épülettulajdonos közötti szerződés: 5:19. § (1);
 elidegenítési és terhelési tilalom kikötése: 5:32. § (1);
 az elzálogosított követelés mint zálogfedezet védelme: 5: 110. § (1);
o a kötelmi jog szabályai között
 a képviseleti jog harmadik személlyel szembeni korlátozása: 6:12,15,18 §;
 a fedezetelvonó szerződés [379]: 6: 120 § (1);
 a követelés engedményezését kizáró kikötés [864): 6:195. § (1);
 az engedményezésről szóló értesítés: 6:197. § (2);
 az elővásárlási jog megszegése: 6:223. §;
 a biztosított bizonyos nyilatkozatai: 6:474. § (1) és (2);
 a díjkitűzés visszavonása: 6:588. § (3).

2. A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi tények a ptk.-ban

6. táblázat A szerződés hatályát érintő, itt tárgyalásra kerülő jogi tények a Ptk.-ban

a felek megállapodása jogszabály

Időben érinti a szerződés hatályát: Harmadik személy beleegyezését, hatóság

jóváhagyását írja elő
abszolút hatály - feltételtűzés
- időhatározás

relatív hatály Pl.: fedezetelvonó szerződés

3. Feltételtűzés és időhatározás

 6:116. § Feltétel és időhatározás

o (1) „Ha a felek a szerződés hatályának beálltát bizonytalan jövőbeli
eseménytől tették függővé, a szerződés hatálya a feltétel bekövetkeztével áll
be.”

BELLOVICZ MARTIN 27
 o (2) „Ha a felek a szerződés hatályának megszűntét bizonytalan jövőbeli
eseménytől tették függővé, a feltétel bekövetkeztével a szerződés hatályát
veszti.”
o (3) „A feltételre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell arra az
esetre is, ha a felek a szerződés hatályának beálltát vagy megszűntét
valamely időponthoz kötötték.”
 6:117. § Függőben lévő feltétel
o (1) „Amíg a feltétel bekövetkezése függőben van, egyik fél sem tehet semmit,
ami a másik fél jogát a feltétel bekövetkezése vagy meghiúsulása esetére
csorbítja vagy meghiúsítja.
Ez a szabály harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében szerzett
jogát nem érinti.”
o (2) „A feltétel bekövetkezésére vagy meghiúsulására nem alapíthat jogot az,
aki azt felróhatóan maga idézte elő.”

4. Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés

 6:118. § Beleegyezéstől vagy jóváhagyástól függő szerződés

o (1) „Ha a szerződés hatályosságához jogszabály harmadik személy
beleegyezését vagy hatóság jóváhagyását teszi szükségessé, a beleegyezéssel
vagy a jóváhagyással a szerződés megkötésének időpontjára visszamenőleg
válik hatályossá.”
 Pl.: GVH, MNB vagy más hatóság jóváhagyása kell a szerződés hatályosságához.
o (2) „A beleegyezésről vagy jóváhagyásról történő nyilatkozattételig,
valamint a nyilatkozattételre megszabott határidő leteltéig a felek jogait és
kötelezettségeit a függőben lévő feltétel szabályai szerint kell megítélni.”
o (3) „A szerződés nem válik hatályossá, ha a harmadik személy a beleegyezést
vagy a hatóság a jóváhagyást nem adja meg vagy ha arról a bármelyik fél
által a másik féllel közölt megfelelő határidőn belül nem nyilatkozik.”
 A beleegyezésig/ jóváhagyásig a szerződés érvényes, de nem hatályos!
 Ha nem jogszabály, hanem a felek maguk teszik függővé szerződésük hatályát
beleegyezéstől/ jóváhagyástól az ilyen tartalmú szerződéses kikötést feltételtűzésként
(6:116. §) kell megítélni.

5. A fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalansága

 Egy igény kielégítési alapjának elvonása: az ún. fedezetelvonó szerződés miatti

vagyonvesztés következtében az igény (a kötelezett egyéb vagyona híján) nem hajtható
be az adóson.
o A harmadik személy követelésének már léteznie kell a fedezetelvonó
szerződés létrejöttekor.
o A fedezetelvonás történhet különösen a kötelezett

BELLOVICZ MARTIN 28
  vagyonába tartozó dolog tulajdonjogának átruházásával,
 a kötelezettet illető követelés engedményezésével (6:193. §),
 vagyoni értékű jogának átruházásával (6:202. §) vagy
 ezek elzálogosításával.
o Az ingyenes szerző jóhiszeműsége közömbös.
 Példa: „A” tartozik „C”-nek 10 millió forinttal. „A” egyetlen vagyontárgyát,
személygépkocsiját, amellyel helyt tudna állni „C"-vel szemben, elajándékozza „B"-nek. Az
ajándékozási szerződés (a fedezetelvonó szerződés) „C” (a harmadik személy) viszonylatában
hatálytalan. Ez a következőket jelenti. „C” - szükség esetén perben - követelheti „B”-től
„A”-val szembeni követelésének kielégítését. Sikeres perlés esetén a bíróság megállapítja a
szerződés fedezetelvonó jellegét és emiatt annak hatálytalanságát; a szerző felet (,,B”) a
bíróság annak tűrésére kötelezi, hogy a hitelező harmadik személy (,,C”) követelését a
megszerzett vagyontárgyból elégítse ki. A szerző fél (,,B”) a megszerzett vagyontárgy elleni
végrehajtás elkerülése érdekében a vagyontárgy értéke erejéig a követelést saját vagyonából
kielégítheti. A szerző fél (,,B”) a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles akkor
is, ha a megszerzett vagyontárgyat rosszhiszeműen harmadik személyre (,,D” -re) ruházta át,
vagy attól rosszhiszeműen egyéb módon elesett.
 6:120. § Fedezetelvonó szerződés
o (1) „Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját
részben vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan,
ha a szerző fél:
 rosszhiszemű volt, vagy
 rá nézve a szerződésből ingyenes előny származott.”
o (2) „Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi
személlyel köti, amelyben többségi befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi
személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak
hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az
ingyenességet vélelmezni kell.
Ugyancsak vélelmezni kell a rosszhiszeműséget és az ingyenességet azonos
természetes vagy jogi személy befolyása alatt működő jogi személyek egymás
közötti szerződéskötése esetén, akkor is, ha közvetlen vagy közvetett többségi
befolyás nem áll fenn.”
o (3) „A harmadik személy kérelmére a szerző fél a megszerzett vagyontárgyból
való kielégítést és a vagyontárgyra vezetett végrehajtást tűrni köteles.”
o (4) „Ha a szerző fél a fedezetelvonó szerződéssel megszerzett vagyontárgyat
rosszhiszeműen átruházta vagy attól rosszhiszeműen elesett, a harmadik
személlyel szemben a megszerzett vagyontárgy értékéig helytállni köteles.”
o (5) „A fedezetelvonó szerződés szabályait kell alkalmazni akkor is, ha az
előny nem a szerződési jognyilatkozatot tevő személynél jelentkezik.”

BELLOVICZ MARTIN 29
XVI. Fejezet Bírósági eljárásban nem érvényesíthető
követelések
 Egyes szerződések lehetnek érvényesek és hatályosak is (amelyeket teljesíteni kell), de
bírósági úton való kikényszerítésükre nincs lehetőség.
o Oka: nem fűződik hozzá társadalmi érdek.
o Az önkéntesen teljesített követelés nem visszakövetelhető (szerződés érvényes).
o Latin elnevezésük: naturalis obligatio.
 6:121. § Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés
o (1) „Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni
 a) a játékból vagy fogadásból eredő követelést, kivéve, ha a játékot
vagy fogadást hatósági engedély alapján bonyolítják le;
 b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott
kölcsönből eredő követelést;
 c) azokat a követeléseket, amelyek bírósági úton való érvényesítését
törvény kifejezetten kizárja;
 d) az a)–c) pontokban meghatározott követeléseket biztosító vagy
megerősítő szerződésből vagy kikötésből eredő követelést.”
o (2) „Azt a tényt, hogy a követelés az (1) bekezdésben felsorolt okból bírósági
eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.”
o (3) „A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését
nem lehet visszakövetelni.”
 Az elévült követelések eredetileg érvényesíthetők voltak bírósági eljárásban, de a
bíróság előtti kikényszeríthetőség lehetősége meghatározott hosszabb idő eltelte után
a jogosult passzivitása és a bizonyítás elnehezülése miatt megszűnt.

BELLOVICZ MARTIN 30
 NEGYEDIK RÉSZ
A szerződés megszilárdítása, a teljesítés fedezetének
megerősítése, a szerződés módosítása
XVII. Fejezet A szerződés megszilárdítása
1. Bevezetés

 A szerződést a felek gazdasági érdekeik kölcsönös kielégítésére kötik.

o Érdekeik az idő előrehaladtával (szerződéskötés és teljesítés között) módosulhatnak
o Pl.: az eladó meggondolja magát, a vevő fizetőképtelenné válik, változik a piac stb.
o
 Az üzleti tisztesség és becsület etikai követelményein túl a polgári jog szankciós
eszközöket helyez kilátásba a szerződésszerű teljesítés kikényszerítéséhez.
o Felek megállapíthatnak: teljesítési fedezetet és biztosítékokat.
o Jogszabály megállapíthat: külön kikötés nélkül érvényesíthető szankciókat.
 A kötelezett szerződésszerű teljesítésre irányuló készségének megszilárdítására ható,
a felek által kiköthető biztosítékok többségükben szintén szankciós jellegűek,
jogvita esetén javítják a jogosult pozícióját.
o A Ptk.-nak ezek a jogi instrumentumai a következők:
 a kötbér (minden szerződésszegéssel szemben kiköthető többletszankció),
 a foglaló (teljesítés meghiúsulását segíti megelőzni),
 a jótállás (hibás teljesítés kiküszöbölésének eszköze),
 a tartozáselismerés (a jogosult számára megkönnyíti az igényérvényesítést) és
 a jogvesztés kikötése (teljesítési késedelemkor alkalmazott eszköze a szerződés
megszilárdításának).

2. A kötbér

 6:186. § Kötbér
o (1) „A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan
okból, amelyért felelős, megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési
kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti.”
 A felelősség feltételeit a kontraktuális kártérítési felelősség szabályai
(6:142. §) szerint kell megítélni.
 A szerződésszegő kötelezettnek a kötbérfelelősség alól történő
mentesüléshez bizonyítania kell:
 a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső és
 a szerződéskötés idején előre nem látható körülmény okozta,
 amely nem volt elkerülhető,
 következményei pedig nem voltak elháríthatók.
 A felek a mentesülést rendezhetik másképp is.
BELLOVICZ MARTIN 31
 o (2) „Kötbér írásban köthető ki.”
 Egyoldalú jognyilatkozat is lehet: a jogosultnak nem kell elfogadnia.
 Kötbérrel bármely nevesített szerződésszegés és nem nevesített szerződésszegés
szankcionálható. Ennek megfelelően beszélünk:
 késedelmi kötbérről,
 minőségi kötbérről és
 meghiúsulási kötbérről.
o (3) „A jogosult kötbérigényét attól függetlenül érvényesítheti, hogy a
kötelezett szerződésszegéséből kára származott-e.”
o (4) „A pénztartozás késedelmes teljesítése esetére kikötött kötbérre a
késedelmi kamat szabályait kell alkalmazni.”
 a pénztartozás késedelme esetére kikötött kötbér a késedelem
kimentésétől (6:142. §) függetlenül jár.
 A kötbér a kötelezett által vállalt többletszankció a kötelezett szerződésszerű
teljesítési készségének megszilárdítására.
 A kötbér átalánykártérítés-jellege: A felelőssége megállapítása esetén a kötelezett a
kikötött kötbért akkor is köteles megfizetni, ha a jogosult kára:
 nem merült fel,
 azt nem bizonyítja, vagy
 annak összege nem éri el a kötbér összegét.
o A jogosult kárának megtérítését (kártérítési felelősség feltételeinek bizonyítottsága
esetén) akkor is követelheti, ha:
 kötbérigényt nem érvényesített, továbbá
 bizonyíthatja és érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát is.
 6:187. § Kötbér és egyéb szerződésszegési igények
o (1) „A teljesítés elmaradása esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés
követelését kizárja.
A késedelem esetére kikötött kötbér megfizetése nem mentesít a teljesítési
kötelezettség alól.”
o (2) „A jogosult a hibás teljesítés miatti kötbér mellett nem érvényesíthet
szavatossági igényt.”
o (3) „A jogosult a kötbér mellett érvényesítheti a kötbért meghaladó kárát.”
o (4) „A jogosult a szerződésszegéssel okozott kárának megtérítését akkor is
követelheti, ha kötbérigényét nem érvényesítette.”
 6:188. § A kötbér mérséklése
o „A túlzott mértékű kötbér összegét a kötelezett kérelmére a bíróság
mérsékelheti.”
 6:189. § Kötbérigény kamata
o „Kötbér után kamat kikötése semmis. Az esedékessé vált kötbér után a
kötelezett késedelmi kamatot köteles fizetni.”

BELLOVICZ MARTIN 32
3. A foglaló

 A foglaló többletszankciójának kikötése révén a teljesítés elmaradásával,

lehetetlenülésével szemben kívánják magukat biztosítani a szerződő felek.
o Rendszerint adásvételi szerződés esetén használják.
o Az bizonyít, aki a foglaló jogkövetkezményeit kívánja érvényesíteni.
 A foglaló reálszerződés: nem az erre irányuló szerződéssel (konszenzuális módon),
hanem a pénzösszeg átadásával jön létre.
o A foglalóra vonatkozó megállapodás nem kényszeríthető ki.
 6:185. § Foglaló
o (1) „A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak
fizetésére a kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a
rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.”
 Ha e rendeltetés nem állapítható meg: az átadott pénzösszeg előlegnek
minősül, nem kapcsolódnak hozzá a foglaló szigorú következményei.
o (2) „Ha a szerződést teljesítik, a tartozás a foglaló összegével csökken. Ha
a szerződés teljesítése olyan okból hiúsul meg, amelyért egyik fél sem felelős,
vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár.”
o (3) „A teljesítés meghiúsulásáért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott
foglalót kétszeresen köteles visszatéríteni.”
o (4) „A foglaló elvesztése vagy kétszeres visszatérítése a szerződésszegés
következményei alól nem mentesít. A kötbér és a kártérítés összege a foglaló
összegével csökken.”
o (5) „A túlzott mértékű foglaló összegét a kötelezett kérelmére a bíróság
mérsékelheti.”
 A szerződéskötés előtt vagy azt követően átadott pénzösszeg is lehet foglaló, ha ez
a rendeltetése a felek megállapodásából kitűnik.

4. A jótállás

 A jótállás vállalása hibás teljesítés esetére erősíti meg a jogosult pozícióját, nyújt
neki biztosítékot.
o Lásd: XXVII. Fejezet

5. A jogvesztés kikötése

 6:190. § Jogvesztés kikötése (leggyakoribb: részletfizetés kedvezményének elvesztése)

o (1) „A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít
valamely jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.”
o (2) „Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a kötelezett kérelmére
a bíróság a joghátrányt mérsékelheti.”
 A kimentés itt is a szerződésszegés szabályai szerint (6:142. §) történik (diszpozitív).

BELLOVICZ MARTIN 33
 6. A tartozáselismerés

 A tartozáselismerés egyoldalú jognyilatkozat, amellyel a kötelezett egy, már

fennálló kötelezettségét ismeri el. A tartozáselismerés:
o legfontosabb jogi következménye: megfordítja a bizonyítási terhet,
o az elévülést megszakítja,
o megkönnyíti a jogosult számára igénye érvényesítését,
o nem kell írásba foglalni.
 6:26. § Tartozáselismerés
o „Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg,
de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy
tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában:
 nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn,
 bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy
érvénytelen szerződésen alapult.”
 A tartozáselismerés nem újítja meg (mint az ún. nováció), és nem változtatja meg a
követelés jogcímét.
o A tartozáselismerés nem minősül önálló kötelezettségvállalásnak, a tartozást
nem a tartozás elismerése keletkezteti, hanem a megelőzően megkötött
jogügylet.

XVIII. Fejezet A teljesítés fedezetének megerősítése

1. Bevezetés

 A szerződés szerinti teljesítés elősegítésére szolgálnak:

o A szerződést megszilárdítását szolgáló eszközök (XVII. fejezet):
 kötbér,
 foglaló,
 jótállás,
 jogvesztés kikötése,
 tartozáselismerés.
o A kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére szolgáló eszközök:
 dologi jellegű6:
 a zálogjog,
 személyi biztosítéki jellegű7:
 a kezesség és
 a garanciavállalás.

6
A zálogjog dologi jellege az elzálogosított vagyontárgyhoz köti a zálogjogosult kielégítési igényét
és alapját, függetlenül a zálogtárgy (dolog) tulajdonjogi helyzetétől (a dolog mindenkori tulajdonosától).
7
A biztosíték a kezes és a garantőr vagyonához kötött, mivel ők nyújtanak fedezetet.
BELLOVICZ MARTIN 34
  A zálogjog és a kezesség járulékos biztosíték: A kezes/ zálogkötelezett helytállási
kötelezettségének terjedelme a biztosított alapkövetelés terjedelméhez igazodik.
 A garanciavállalás önálló, az alapjogviszonytól független kötelezettségvállalás.

2. Zálogjog

 A zálogjog a mai magyar polgári jogban (noha szerződési jogi vonatkozásai is vannak)
abszolút hatályú, dologi jogi intézménynek tekinthető.
o A dologi jogi könyvben helyezi el a zálogjogot a Ptk. is.
 Lásd: dologi jogi jegyzetem (2023).

3. A kezesség
A kezesség fogalma és lényege
 A kezességi szerződés egy mögöttes és járulékos kötelezettségvállalást hoz létre,
mert egy főkötelezettséget hordozó (jellemzően szerződéses) alapjogviszonyt feltételez.
o A kezes vagyona növeli a jogosult kielégítési alapját, a teljesítés fedezetét.
o A kezességi szerződés és az alapjogviszony két eltérő kötelezettségvállalás.
 Eltér e két kötelezettség esedékességének és elévülésének időpontja.
 Kezességet lehet vállalni:
 egy vagy több,
 fennálló vagy jövőbeni,
 feltétlen vagy feltételes,
 meghatározott vagy meghatározható pénzkövetelés vagy pénzben
kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására.
 6:416. § Kezességi szerződés
o (1) „Kezességi szerződéssel a kezes kötelezettséget vállal a jogosulttal
szemben, hogyha a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette a jogosultnak
teljesíteni.”
o (2) „Kezesség egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes,
meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés vagy pénzben
kifejezhető értékkel rendelkező egyéb kötelezettség biztosítására vállalható.”
 A Hpt. kezesség üzletszerű vállalását (mint „pénzügyi szolgáltatást”) a MNB
engedélyéhez köti.
o (3) „A szerződést írásba kell foglalni.”
A kezesség létrejötte
 A kezességi szerződés a kezes és a jogosult szerződésével jön létre.
o A szerződés érvényességéhez a Ptk. írásbeli alakot kíván meg.
 A kezesség az alapjogviszony jogosultja és a kezes között jön létre, de a kötelezett
állítja a kezest.
o Ugyanaz az okirat tartalmazhatja az alapjogviszonyt és a kezesi szerződést.

BELLOVICZ MARTIN 35
  6:430. § Fogyasztó által vállalt kezesség
o (1) „Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a
kezességi szerződés létrejöttét megelőzően tájékoztatni
 a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
 b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó,
a hitelező előtt ismert különleges kockázatokról.”
o (2) „Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének,
a kezes határidő nélkül jogosult a szerződéstől elállni.”
 Globálkezesség:
o (3) „Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló
valamennyi kötelezettségéért vagy meghatározott jogviszony alapján
fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség akkor
érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget,
amelynek erejéig a kezes felel a jogosult tartozásáért.”
o (5) „A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a
kezes a jogi személy kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi
befolyással rendelkező tagja.”
 6:429. § A jogszabály alapján fennálló kezesség
o „A jogszabály alapján fennálló kezességre a kezességi szerződés szabályait
kell megfelelően alkalmazni.”
A kezesség járulékosságának következményei
 A kezesség járulékos: egy alapjogviszonyon alapuló főkötelezettséget feltételez.
 Érvénytelen alapszerződéshez kapcsolódó kezességvállalás is érvénytelen.
o A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésért vállalt kezesség nem
kikényszeríthető.
 A kezes kötelezettségei és jogai a főkötelezettség mindenkori tartalmához igazodnak.
 6:417. § A kezesség járulékossága
o (1) „A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért
kezességet vállalt. A kezes kötelezettsége nem válhat terhesebbé, mint
amilyen elvállalásakor volt, kiterjed azonban a kötelezett
szerződésszegésének jogkövetkezményeire és a kezesség elvállalása után
esedékessé váló mellékkövetelésekre is.”
o (2) „A kezes a jogosult követelésébe beszámíthatja a saját és a kötelezett
ellenköveteléseit, és érvényesítheti az őt saját személyében megillető
kifogásokon túl azokat a kifogásokat is, amelyeket a kötelezett érvényesíthet
a jogosulttal szemben. A kezesség elvállalása után a kezessel szemben nem
hatályos a kötelezettnek a kifogásról lemondó jognyilatkozata.”
o (3) „Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés kezesével szemben a
követelést bírósági úton nem lehet érvényesíteni.”

BELLOVICZ MARTIN 36
  A járulékosság hatásai:
 ha a főkötelezettség csökken, a kezesség is csökken;
 ha a főkötelezett (pl.: részletfizetési) kedvezményt kap a jogosulttól, az a
kezest is megilleti;
 ha a főkötelezettség megszűnik, a kezesség is megszűnik
Sortartó (egyszerű), kártalanító és készfizető kezesség
 6:419. § A sortartás kifogása
o „A kezes mindaddig megtagadhatja a teljesítést, ameddig a jogosult nem
igazolja, hogy a követelést a főkötelezettel szemben megkísérelte behajtani,
de az ésszerű időn belül nem vezetett eredményre.
Ez a szabály a kötelezett és a kezesek együttes perlését nem gátolja.”
 6:421. § Kártalanító kezesség
o „Ha a kezes kifejezetten a követelésnek a kötelezettől be nem hajtható
részéért vállalt felelősséget, a jogosult akkor követelheti a kezestől a
biztosított követelés kielégítését, ha végrehajtást vezetett a kötelezett
vagyonára, és a végrehajtás során a követelés nem nyert kielégítést.”
 Kártalanító kezesség esetén a kezes nem perelhető együtt a
kötelezettel.
 Készfizető kezesség: A jogosult és a kezes megállapodhatnak úgy is a kezesi
szerződésben, hogy a kezest nem illeti meg a sortartás kifogása.
o A kezes helytállási kötelezettsége attól független, hogy a jogosult fordult-e
előtte követelésével a főkötelezettel szemben.
o Ebben az egy tekintetben a készfizető kezes jogi helyzete az egyetemleges
kötelezett (6:29. §) pozíciójához hasonlít.
 A Ptk. 3 esetben törvényi szabállyal készfizetővé alakítja át az eredetileg sortartó
(egyszerű) kezességet (6:420. §):
 a kötelezett elköltözése miatt megnehezül a követelés behajtása;
 a jogosultnak a kötelezettel szembeni más követelése végrehajtási
eljárásban behajthatatlannak bizonyult;
 a kötelezett fizetésképtelenné vált.
 6:420. § Készfizető kezesség
o „A kezest nem illeti meg a sortartás kifogása, ha
 a) a követelés kötelezettől való behajtása a kötelezett lakóhelyének,
szokásos tartózkodási helyének, telephelyének vagy székhelyének
megváltozása következtében lényegesen megnehezült;
 b) a jogosult a kötelezettel szembeni egyéb követelése behajtása
végett végrehajtást vezetett a kötelezett vagyonára és a végrehajtás
során a követelés nem nyert kielégítést; vagy
 c) a kötelezett csődeljárásban fizetési haladékot kapott vagy ellene
felszámolás indult.”

BELLOVICZ MARTIN 37
 Alkezes. Több kezes
 6:423. § Az alkezes teljesítése
o „Ha a kezes kötelezettségéért kezességet vállalt személy kielégíti a jogosult
követelését, a követelés erejéig mindazon jogokat is érvényesítheti,
amelyeket a kezes érvényesíthetett volna, ha a jogosult követelését kielégíti.”
 Alkezes: aki a jogosulttal kötött szerződésben a kezes teljesítéséért vállal kezességet.
o Az alkezes a jogosulttal szemben a kezes mögötti helytállást vállal.
o Ha a jogosultat alkezest elégíti ki megtérítési igény illeti meg a kezessel
szemben.8
 Az alkezes helytállása kétszeresen is mögöttes: a jogosulttal szemben a teljesítési
kötelezettségben nemcsak a kötelezett (főadós) előzi meg, hanem a kezes is.
 6:427. § Több kezes
o (1) „Ha ugyanazért a kötelezettségért többen vállalnak kezességet, a kezesek
egyetemlegesen állnak helyt a jogosulttal szemben.”
o (2) „Ha több kezes egymásra tekintet nélkül vállal kezességet, egymás
közötti viszonyukban a kötelezettség abban a sorrendben terheli őket,
amilyen sorrendben elvállalták a kezességet.
Az a kezes, aki a jogosulttal szemben a sortartás kifogásával élhetett, e
kifogással a jogosult követelését kielégítő kezessel szemben is élhet.”
o (3) „Ha a kezesek egymásra tekintettel vállalnak kezességet, egymás közötti
viszonyukban kockázatvállalásuk arányában kötelesek helytállni.”
 Ha több kezes van az nem befolyásolja a jogosult – kezes közötti viszonyt (egyetemleges)
o A kezes – kezes közötti viszonyt az befolyásolja, hogy a kezességet:
 egymásra tekintettel (elvállalásuk sorrendjében) vagy
 egymásra tekintet nélkül (kockázatvállalásuk arányában) vállalták.
 Ha későbbi kezességvállaló teljesített a jogosultnak, neki az őt megelőző kezes ellen
is megtérítési igénye van.
A jogosult tájékoztatási kötelezettsége a kezessel szemben
 E kötelezettség a szerződések általános tájékoztatási kötelezettségen [6:62. § (1)9]
kívül terheli a jogosultat. (Oka: a kezesi kötelezettségvállalás kockázatai.)
 6:418. § A jogosultat terhelő tájékoztatási kötelezettség
o (1) „A jogosult köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest a:
 kötelezett teljesítésének elmaradásáról,
 a biztosított kötelezettség teljesítési határidejének változásáról és
 a kötelezett helyzetében beálló minden olyan változásról, amely a kezes
kötelezettel szembeni megtérítési igényét hátrányosan befolyásolhatja.

8
Ptk. 6:57. § (2) „Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más nem következik,
a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a kötelezettel szemben.”
9
„A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és
megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.”
BELLOVICZ MARTIN 38
 A tájékoztatásnak ki kell terjednie a biztosított kötelezettségnek a
tájékoztatás időpontjában fennálló mértékére.”
 További tájékoztatási kötelezettség áll fenn a fogyasztó által vállalt kezesség esetén.
 Tájékoztatási kötelezettség a globálkezesség esetén:
o (2) „Ha a kezesség a kötelezettnek egy vagy több meghatározott jogviszony
alapján fennálló valamennyi kötelezettségét vagy a kötelezettnek a
jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségét biztosítja, a jogosult
arról is köteles késedelem nélkül tájékoztatni a kezest, ha a biztosított
kötelezettség mértéke a kezesség elvállalásakor számított vagy az utolsó
tájékoztatáskor fennálló mértékéhez képest húsz százalékkal nőtt.”
A kezes teljesítése
 6:422. § A kezes teljesítése
o (1) „A kezes abban az esetben köteles teljesíteni, ha a jogosult felszólította a
teljesítésre.”
o (2) „A kezes köteles:
 késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás
kézhezvételéről, és
 tájékoztatást kérni a kezességgel biztosított kötelezettség mértékéről,
valamint a kötelezettet a jogosulttal szemben megillető kifogásokról
és követelésekről.”
 A kezessel szembeni igény elévülése a jogszerű fizetési felszólítás időpontjával
veszi kezdetét (nem azonos a főkötelezettel szembeni igény elévülésének kezdő időpontjával).
o A sortartó kezessel szembeni igény elévülése a sortartás ideje alatt nyugszik.
o (3) „A kezes késedelem nélkül köteles
 a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a
kötelezettet késedelem nélkül értesíteni; vagy
 b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak
indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat késedelem nélkül
értesíteni.”
 A kezes megtagadhatja a teljesítést, ha jogszerű kifogása van. Pl.:
o Beszámíthatja a kezes a jogosulttal szembeni erre alkalmas saját követelését,
és a kötelezett ugyanilyen követelését is,
o sortartás kifogása (kivéve készfizető kezesség)
o időelőttiség,
o elévülés.
 A kezes nem hozhat fel olyan kifogásokat, amelyek őt a kötelezettel szemben illetik
meg (hiszen ez a jogviszony a kezesi jogviszony tartalmára nincs kihatással).

BELLOVICZ MARTIN 39
  6:426. § A kezes szabadulása a kötelemből
o „Ha a jogosult lemond a követelést biztosító valamely jogról vagy egyébként
az ő hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik vagy
a behajtása jelentősen megnehezül, a kezes szabadul annyiban, amennyiben
a kötelezettel szembeni megtérítési igénye alapján egyébként kielégítést
kaphatott volna.”
 Globálkezesség időtartam szerint:
 6:424. § A határozott időre vállalt kezesség
o „Határozott időre vállalt készfizető kezesség esetén a határozott idő letelte
után a kezes szabadul a kötelezettség alól.”
 6:425. § A határozatlan időre vállalt kezesség felmondása
o „Ha a határozatlan időre vállalt kezesség a kötelezettnek a jogosulttal
szemben fennálló vagy a jövőben keletkező valamennyi kötelezettségét
biztosítja, a kezes három hónapos felmondási idővel megszüntetheti a
kezességi szerződést.”
A kezes megtérítési igénye a kötelezettel (főadóssal) szemben.
 A kezes nem a saját tartozását teljesíti, amikor a kötelezett helyett helytáll a
jogosult felé.
 A kezesnek (ő a jogviszonyban harmadik személy) megtérítési igénye van a kötelezett felé:
o 6:57. § (2) „Ha a kötelezett és a harmadik személy közötti jogviszonyból más
nem következik, a harmadik személyt megtérítési igény illeti meg a
kötelezettel szemben.”
 6:422. § A kezes teljesítése
o (4) „A kezes teljesítését követően a jogosult köteles késedelem nélkül átadni
a kezesnek minden olyan okiratot és megadni azt a tájékoztatást, amely a
kezes kötelezettel szembeni igényérvényesítéséhez szükséges.”
 A kezes megtérítési igényét csak azok a biztosítékok biztosítják, amelyek a kezesi
kötelezettségvállalás keletkezésekor már fennálltak.

BELLOVICZ MARTIN 40
4. A garanciavállalás
A garanciavállalás fogalma és lényege
 A garanciavállalásban a garantőr arra kötelezi magát a jogosulttal szemben, hogy -
az alapszerződéshez kapcsolódóan, de önállóan (nem járulékosan) - a garanciavállalási
nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint fizetést teljesít neki.
 A garanciaszerződés a jogosultnak az alapszerződésből eredő igényét biztosítja.
o Az alapszerződés tipikusan vállalkozási vagy adásvételi szerződés: ennek
teljesítéséért áll helyt fizetési kötelezettségvállalással a garantőr.
 6:431. § Garanciaszerződés
o (1) „A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr
olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott
feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni.”
o (2) „A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatot írásba kell foglalni.”
 Az írásba foglalás elmulasztását orvosolja a garantőr teljesítése.
 A garanciavállalási jogviszony több szempontból biztosíthatja az alapszerződést.
Tipikusnak tekinthető:
o teljesítési garancia: fizetése akkor esedékes, ha a kötelezett a teljesítési
határnapon vagy határidőben nem teljesít;
o jóteljesítési garancia: a kötelezett hibás teljesítése esetére vállalt helytállás;
o kötbérfizetési garancia: a kötelezett szerződésszegés miatti kötbérfizetését
garantálja.
A garanciavállalás önálló (nem járulékos), absztrakt (az alapkötelezettségtől független) elkötelezés
 A garanciavállalás nem járulékos helytállást jelent, hanem önálló
kötelezettségvállalást.
 A garanciavállalás alapjogviszonytól való függetlenségének fontos következményei:
o a garanciavállalás érvényessége és bírósági kikényszeríthetősége nem függ
az alapszerződés érvényességétől és bírósági kikényszeríthetőségétől; és
o a garantőr nem hozhatja fel az alapszerződés kötelezettjének kifogásait a
jogosulttal szemben.
 6:432. § A járulékosság hiánya
o (1) „A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független
attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garantőr nem
érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a
jogosulttal szemben.”
o (2) „A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre
történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a
biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.”

BELLOVICZ MARTIN 41
A garanciavállalás létrejötte
 A garanciavállalás történhet:
o a garantőr és a jogosult közötti szerződésben vagy
o a garantőrnek a jogosulthoz címzett egyoldalú nyilatkozatával (gyakoribb).
Ki lehet garantőr?
 Elvben bárki vállalhat garanciát. Két megszorítás van:
o a garancia üzletszerű vállalásához az MBN engedélye szükséges,
o A fogyasztó által esetlegesen vállalt garanciát a csak készfizető kezességként
lehet érvényesnek elfogadni.
 A fogyasztó helytállása járulékossá válik: érvényesülnek javára a
Ptk.-ban (6:430. §) előírt speciális tájékoztatási kötelezettség előnyei.
A garantőr teljesítése

 6:435. § A garantőr teljesítése
o (1) „A garantőr abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia
alapján, ha:
 a jogosult írásban, és
 a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket
pontosan betartva szólította fel a fizetésre.”
 Ezt a jognyilatkozatot hívják lehívásnak.
o (2) „A garantőr köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési
felszólítás kézhezvételéről.”
o (3) „A garantőr érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a
jogosulttal szemben saját személyében megilletik.”
o (4) „A garantőr késedelem nélkül köteles
 a) a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet
értesíteni; vagy
 b) a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak
indokát megjelölve – a kötelezettet és a jogosultat értesíteni.”
 6:433. § A lehívási jog személyhez kötöttsége
o „A jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr
hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a
garantőr a fizetést teljesíteni köteles.
 Engedményezés: harmadik személynek van követelési joga.
 Utalványozás: harmadik személynek nincs követelési joga.
 A Ptk. kifejezetten feljogosítja a jogosult törvényes jogutódját a garantőrrel
szembeni igény érvényesítésére.
 6:434. § Jogutódlás a jogosult személyében
o „A garancia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.”

BELLOVICZ MARTIN 42
  A garantőr csak a saját kifogásait hozhatja fel a jogosult fizetési felszólításával
szemben (időelőttiség és elévülés kifogása).
o Oka: a garancia önálló, nem járulékos.
o E kifogások (szemben a kezességgel) nem az alapszerződésen alapulnak, hanem
a garanciavállaláson: a garantőrt saját jogán (nem a kötelezett jogán) illetik meg.
 A garantőrt megilleti a jogosulttal szemben a beszámítás kifogása, ha ezt a
garanciavállalásban nem zárták ki, és annak egyéb feltételei fennállnak.
o Nem hozhat fel a garantőr (csakúgy, mint a kezes) olyan kifogásokat, amelyek
őt a kötelezettel szemben illetik meg.
 (A kettejük hiteljogviszonya a garancia-jogviszony tartalmára nincs kihatással.)
 A garantőr további kifogása lehet, ha a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen
vagy rosszhiszeműen élt a lehívás jogával
 6:436. § Nyilvánvalóan visszaélésszerű vagy rosszhiszemű fizetési felszólítás
o (1) „Ha a garantőr rendelkezésére álló információk alapján a jogosult
nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a
garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést
visszakövetelheti.”
o (2) „A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el
különösen, ha
 a) a garantőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított;
 b) a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr
garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott
összeg egyéb okból nem illeti meg;
 c) a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a
kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt;
 d) bírósági határozat állapította meg annak a kötelezettségnek az
érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a
garancia erre az esetre is szólt.”
A határozatlan időre vállalt garancia felmondása
 6:437. § A határozatlan időre vállalt garancia felmondása
o „A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát három év elteltét
követően legalább három hónapos felmondási idővel megszüntetheti.”
A garantőr igénye a kötelezettel szemben
 A garanciavállalás önálló (nem járulékos) kötelezettségvállalás ugyan, de a garantőr
nyilván nem szívességből teljesít a kötelezett helyett.
 A garantőrnek a jogosultnak történt teljesítéssel igénye keletkezik a kötelezettel
szemben, amelynek tartalmát, a követelés mértékét stb. a garantőr és a kötelezett
közötti hiteljogviszony tartalma határozza meg.

BELLOVICZ MARTIN 43
 5. Összefoglalás a kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére
szolgáló jogi eszközök fő tulajdonságairól
7. táblázat Összefoglalás a kötelezettség teljesítési fedezetének megerősítésére szolgáló jogi eszközök fő tulajdonságairól

dologi/kötelmi járulékos helytállás terjedelme

zálogjog dologi ✓ csak a zálogtárggyal
kezesség kötelmi ✓ teljes vagyonnal
garancia kötelmi ✖ teljes vagyonnal

XIX. Fejezet A szerződés módosítása

1. A szerződés módosítása a felek megállapodásával

 6:191. § A szerződés felek általi módosítása

o (1) „A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát vagy
megváltoztathatják kötelezettségvállalásuk jogcímét.”
 A jogcím megváltoztatása nem szünteti meg az eredeti szerződést, a
szerződés a módosítással nem érintett részében változatlanul él, és
változatlan tartalommal köti a feleket.
 Ptk. nem a nováció hatását tulajdonítja a jogcím megváltoztatásának.
Ha a felek azt akarják, hogy a jogcím megváltoztatásával az eredeti
szerződés meg is szűnjön, és egyidejűleg az eredeti szerződéssel
megegyező tartalmú új szerződés jöjjön létre (ez lenne a nováció), akkor
ebben kifejezetten meg kell állapodniuk.
o (2) „A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad. A
kötelezettség biztosítására szolgáló zálogjog és kezesség fennmarad, de a
zálogkötelezett és a kezes helyzete hozzájárulásuk nélkül nem válhat
terhesebbé.”
o (3) „A szerződés módosítására a szerződés megkötésére vonatkozó
rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.”
 A szerződésnek a felek megállapodásával történő módosítása
esetében a módosított elem tekintetében gyakorlatilag új
szerződéskötésre kerül sor.
 A szerződés kötőereje (pacta sunt servanda) nem engedi meg, hogy az egyik fél
egyoldalú jognyilatkozatával módosíthassa a szerződést.
o A szerződés fogalmilag kockázatot jelent mindkét félnek.
o Egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget a Ptk. csak kivételesen biztosít:
ha a szerződés sajátos körülményei ezt indokolják.
 Jogi szaknyelven: a clausula rebus sic stantibus elv elfogadása.
o (4) „A szerződés tartalmát valamelyik fél egyoldalúan akkor módosíthatja,
ha ezt a szerződésben kikötötték, vagy ha a felet erre jogszabály feljogosítja.”

BELLOVICZ MARTIN 44
  Pl.: haszonbérletnél: a haszonbérlő méltányos haszonbér-mérséklést vagy
haszonbér-elengedést igényelhet arra az évre, amelyben elemi csapás vagy más
rendkívüli esemény miatt az átlagos termés kétharmada sem termett meg.
 Ha a másik fél a módosítási igényt nem fogadja el: a bíróság dönt.
 Külön jogszabály kivételesen felhatalmazhatja a felet az egyoldalú
szerződésmódosításra. (Pl.: szolgáltatók díjemelése)
 Az egyik fél hozzájárulhat a másik fél egyoldalú szerződésmódosításához.
o Általános szerződési feltételben ilyenkor vizsgálni kell:
 vállalkozások közötti vagy fogyasztó és vállalkozás közötti-e,
 További érvényességi feltétel, hogy az illető feltételeknek a
fogyasztó számára elállási jogot kell biztosítaniuk.
 az ÁSZF-ben szereplő kikötés a szerződés tartalmává vált-e,
 Ha igen: vizsgálandó, hogy az egyoldalú szerződésmódosítási jogot
tartalmazó kikötés nem tisztességtelen-e (6: l 02. §), és emiatt:
 nem semmis-e (fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések) vagy
 nem megtámadható-e (egyéb szerződések).

2. Egyezség

 6:27. § Egyezség
o (1) „A felek a kötelemből eredő vitás vagy bizonytalan kérdéseket
megegyezéssel úgy is rendezhetik, hogy kölcsönösen engednek egymásnak,
vagy valamelyik fél egyoldalúan enged követeléséből.”
o (2) „Az egyezség érvényességét nem érinti a feleknek olyan körülményre
vonatkozó tévedése, amely közöttük vitás volt, vagy amelyet bizonytalannak
tartottak.”
 LB: a felek közötti peren kívüli jogvitát lezáró egyezség a vitatott
tények tekintetében utóbb tévedés címén nem támadható meg.
 A vitatott tényekre vonatkozóan a bíróság bizonyítást nem folytathat le, és a
bizonyítékok mérlegelésével a felek közötti vitát nem döntheti el.
 Az egyezség nem támadható meg, és nem dől meg:
o ha utóbb rendelkezésre álló bizonyítékokkal a vita eldönthető, illetve a
bizonytalanság eloszlatható volna.
o feltűnő értékaránytalanság címén sem.
 Ha a felek perben kötnek egyezséget, annak hatálya a perben nem részes harmadik
személyre nem terjedhet ki.

BELLOVICZ MARTIN 45
 3. Bírósági szerződésmódosítás

 A szerződő felek autonómiája és a szerződés kötőereje (pacta sunt servanda) nem engedi
meg, hogy a bíróság változtasson a szerződő felek által meghatározott feltételeken.
o A Ptk. - a clausula rebus sic stantibus elv alkalmazásával - konjunktív
feltételeket állít fel a bírósági szerződésmódosításhoz (csak tartós jogviszonyban).
 6:192. § Bírósági szerződésmódosítás
o (1) „Bármelyik fél a szerződés bírósági módosítását kérheti, ha a felek
közötti tartós jogviszonyban10 a szerződés megkötését követően előállott
körülmény következtében a szerződés változatlan feltételek melletti
teljesítése lényeges jogi érdekét sértené, és
 a) a körülmények megváltozásának lehetősége a szerződés
megkötésének időpontjában nem volt előrelátható;
 b) a körülmények megváltozását nem ő idézte elő; és
 c) a körülmények változása nem tartozik rendes üzleti kockázata
körébe.”
o (2) „A bíróság a szerződést az általa meghatározott időponttól, legkorábban
a szerződésmódosításra irányuló igény bíróság előtti érvényesítésének
időpontjától kezdődően úgy módosíthatja, hogy a körülmények megváltozása
miatt egyik fél lényeges jogi érdeke se sérüljön.”

4. Szerződésmódosítás jogszabállyal

 Jogszabály csak egészen kivételesen módosíthatja a szerződés tartalmát.

 Lásd: III. fejezet.

10
A bírói gyakorlat tartós szerződési jogviszonynak tekinti a hosszabb időre szóló ingatlanbérleti
szerződéseket, a haszonbérleti szerződéseket, a tartási és életjáradéki szerződéseket, a hosszabb átfutási
idejű hitel- és más pénzügyi szerződéseket, továbbá bizonyos vállalkozási szerződéseket, (pl.: közüzemi),
a folyamatos vagy visszatérő munkavégzéssel járó szervizelési, kivitelezési és a kutatási szerződéseket.
BELLOVICZ MARTIN 46
 Irodalomjegyzék
Vékás, L. (2019). Szerződési jog - Általános rész. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó Kft.

Ábrajegyzék
1. táblázat A semmisség és a megtámadhatóság összehasonlítása ........................................ 8
2. táblázat Az akarati elv és a nyilatkozati elv alkalmazása az akarathiba miatti
érvénytelenség estén ................................................................................................................... 9
3. táblázat Összefoglaló táblázat az érvénytelenségi okokról. ............................................ 21

BELLOVICZ MARTIN 47