Baracs Nóra - Matusné Németh Eszter

Érettségi
last minute

Történelem
Szerzők © Baracs Nóra, Matusné Németh Eszter

© Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.

Borítókép © iStockphoto/peepo

Szakmailag ellenőrizte: Repárszky Ildikó

A fejezetek elején Baky Péter festőművész alkotásainak részletei láthatók.

A szerzők köszönetét mondanak Magasi Andrásnak, Csatai Erikának,

Erdős Gézának, Jakab Natáliának, Takács Ferencnek
a könyv megírásában nyújtott segítségért.

1. kiadás 5432 1 | 2022 2021 2020 2019 2018

Minden jog fenntartva!

A kiadvány akár részben, akár egészben történő sokszorosítása,

fénymásolása, mindennemű egyéb felhasználása, terjesztése
jogszabályokba ütközik, csak a kiadó írásos engedélyével lehetséges.

Felelős kiadó: Szaniszló Szilvia

Projektvezető, szerkesztő: Benda Luca

Korrektor: Lengyelné Bottka Márta
Tördelő: Sörfőző Zsuzsa

Kiadja a Raabe Klett Oktatási Tanácsadó és Kiadó Kft.

Printed in Hungary
ISBN 978-615-5824-42-5
TARTALOM

Előszó 9

EGYETEMES TÖRTÉNELEM

A demokrácia kialakulása 11
A közvetlen demokrácia fénykora 12
A köztársaság felemelkedése és válsága 13
Julius Caesar egyeduralmi kísérlete 14
A földesúr és jobbágya 15
A mezőgazdaság fejlődése és a városok kialakulása 16
Cégérrel reklámozva 17
A levantei és a Hanza-kereskedelem 18
Óceánjáró vitorlások 19
A kialakuló Európa-központú világkereskedelem 20
Centrumváltás Európában 21
A király uralkodik, de nem kormányoz! 22
USA, az exgyarmat 23
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 24
Angliában adottak az előfeltételek 25
A szétszórt textilmanufaktúráktól a gyárakig 26
A közlekedés forradalma 27
A monopolkapitalizmus 28
A szövetségi rendszerek kialakulása 29
Az első világháború oka és ürügye 30
Az első világháború frontjai 31
Legyen vége már! Legyen béke már! 32
Az újabb háborút hozó Párizs környéki békediktátumok 33
A Gulag árnyékában 34
TARTALOM

A versailles-i békerendszer vége

Német és japán előrenyomulás, majd megállításuk
Holokauszt
A két világháború összehasonlítása
USA-dominancia
Gyors gazdasági felemelkedés
A totális szocializmus politikai jellemzői
A vörös csillag árnyékában
A szovjetizált társadalmak
A vasfüggöny két oldalán
A Szovjetunió szétesése
A felosztott Németország és újraegyesítése
Jugoszlávia szétesése
A kétpólusú világrend megszűnése
Az Európai Unió alapelvei
A bővülés folyamata
Az Európai Unió intézményei
Ellentmondásos jövő

VALLÁSOK, MŰVÉSZETEK, IDEOLÓGIÁK

A görög-római hitvilág
A zsidó vallás fő jellemzői
Az iszlám vallás kialakulásaés elterjedése
Az iszlám főbb tanításai, hitélet
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai 1.
Jászoltól Róma kulcsáig
A kereszténység kialakulása és főbb tanításai 2.
Üldözött vallásból államvallás
A nyugati kereszténység főbb jellemzői a feudalizmus idején

o
35 A katolikus hitélet, szerzetesrendek 60
36 Az ortodox egyház a középkorban 61
37 Reformáció 1.
38 Az evangélikus egyház nem tervezett születése 62
39 Reformáció 2.
40 A zsarnokot megölni nem tilos 63
41 A reformáció Magyarországon 64
42 A katolikus megújulás - az ellenreformáció 65

43 Az antikvitás másfél ezer évének kiemelkedő kulturális emlékei 66

44 A román stílus jellemző jegyei 67

A gótika 68
45
46 A reneszánsz életfelfogás és korstílus 69
A barokk stílus 70
47
48 Az ellenreformáció és barokk kulturális hatása hazánkban 71
A felvilágosodás 72
49
Liberalizmus 73
50
51 Konzervativizmus és nacionalizmus 74

52 Szocializmus, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia 75

A kommunista ideológia és hatalomra jutása 76
A zsidóellenesség formái és a zsidónacionalizmus
Antijudaizmus, politikai antiszemitizmus, cionizmus,
új antiszemitizmus 77
53 A német nemzetiszocializmus jellemzői 78
54
55
MAGYAR TÖRTÉNELEM
56
Az Uráltól Etelközig 79
57 A Kárpát-medencében 80
Géza fejedelemsége 81
58 A magyar állam megszervezése 82
59 Szent István és utódai egyházszervező tevékenysége 83
TARTALOM

Szerviensek védelmében: az Aranybulla

A tatárjárás
Károly Róbert uralkodása
Az Anjou-kori társadalom
Hunyadi János törökellenes harcai
Mátyás uralkodása
.. .Nyögte Mátyás bús hadát...
Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete
Nemzeti nagylétünk nagy temetője: Mohács
Három részre szakadás
Három részre szakadás megszűnése
Változó határok 1848-1947
A várháborúk kora (1541-1568)
150 év után egyik megszállásból a másikba
Cum Deo pro Patria et Libertate 1703-11
A szatmári béke és előzményei
A magyarok száma nő, arányuk mégis csökken
a XVIII. században
Életünket és vérünket a királynő trónjáért!
Mária Terézia felvilágosult abszolutista rendeletéi
II. József rendeletéi
Ami megérett a reformokra: a XIX. század első felének
Magyarországa
A haza és haladás fő kérdései
Irányzatok
A reformországgyűlések
A legnagyobb magyar
Kossuth Lajos azt üzente
Esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk
A feudalizmus lebontása 3 hét alatt

O
 rARTALOM

84 Éljen a magyar szabadság! 112

85 Lánc csörg minden kézen, csupán a magyar kezében
86 cseng a kard 113
87 Megtorlástól a tárgyalásig 114
88 A kiegyezés 115
89 A modernizáció sajátosságai és Budapest fejlődése 116
90 A polgári állam kiépülése és jellemzői 117
91 Etnikai viszonyok és nemzetiségi kérdés 118

92 A Kárpát-medencébe több hullámban érkeztek 119

93 Az őszirózsás forradalom 120

94 A trianoni békediktátum 121

95 Trianon és a revíziós politika traumája 122

96 A király nélküli királyság főbb jellemzői 123

Az ellenforradalmi rendszer gazdasága 124
97
98 A revízióra törekvő magyar külpolitika 125
Háborúba lépés 126
99
Voronyezsi katasztrófa 127
100 Német megszállás 128
101 Nyilas rémuralom 129
102 A felszabadítók megszállókká lesznek 130
103 Rákosi apánk 131
A forradalomhoz vezető út 132
104 Nagy Imrét a kormányba! 133
105 A forradalom leverése orosz intervencióval 134
106 Aki nincs ellenünk, az velünk van 135
107 A legvidámabb barakk 136
108 Válságos út 137
109 Kádárnak mennie kell! 138
110 Kerékasztalok működése 139
111 A piacgazdaságra való áttérés vesztesei 140
TARTALOM

Az első szabad választások

A piacgazdaságra való áttérés és következményei

ÁLLAMPOLGÁRI, PÉNZÜGYI ÉS MUNKAÜGYI

ISMERETEK

Az alkotmány
Az országgyűlés
A köztársasági elnök és az ombudsman
A kormány, a minisztériumok és szerveik
Alkotmánybíróság és az Állami Számvevőszék
Állampolgári jogok
Állampolgári jogok és kötelességek
Helyi önkormányzatok
Az állam gazdasági szerepvállalása
Adók és járulékok
Vállalkozási formák
A pénzpiac működése
A banki ügyletek
Pénzkezelési technikák
A háztartás pénzügyei
A munkaviszony és a munkaszerződés
A munkavállaló jogai és kötelességei
A munkaviszony és megszűnése
141 Kedves Tanuló!
142 Hamarosan itt a dolgozatírás, vagy akár a történelem érettségi napja,
kevés az idő, sok a tanulnivaló...
Későn álltái neki a felkészülésnek vagy elment az idő egy másik tan­
tárgy vizsgájára való tanulással...
Zsong a fejedben a sok adat, tudnivaló, szeretnéd átlátni, rendszerezni
143
a tanultakat...
144
Az utolsó pillanatban megállapítod, hogy hiányosak a jegyzeteid...
145
Ismerősek ezek a szituációk? Ne aggódj, segítünk! Ebben a kis könyv­
146
ben megtalálod azokat a legfontosabb témákat kidolgozva, amelyekkel
147 a középszintű történelem érettségin találkozhatsz. Biztos lehetsz benne,
148 hogy amennyiben ezeket megtanulod, már nem sülhetsz fel!
149 • Vázlatos formában, röviden, érthetően rendszerezve kapod meg
150 a szükséges tudnivalókat, fogalmakat.
151 • A lapszéli kronológia segíti a tájékozódást, így gyorsan, célirá­
152 nyosan megtanulhatod azt a témát, amiről a dolgozat szól.
153 ® Érettségi előtt segít az anyag átismétlésében, vagy a minimum­
154 szint megtanulásában.
155 • 150 vizsgatéma = 150 jól becsomagolt tudáscsomag az érettségi­
156 hez vezető úton.
157 • A - jel azt mutatja meg, *hogy az adott témáról melyik oldalon
158 találsz még tudnivalót.
159 • Vastag betűvel szedtük a kerettantervi követelményben szereplő
160 évszámokat, neveket, földrajzi neveket és fogalmakat.
s Szürke háttérrel jeleztük a szövegnek azt a részét, amelyik kissé
elkülönül a többitől.
Jó tanulást kíván:
a Klett Kiadó szerkesztősége

o
 Egyetemes tőrténelem

ÓKOR ° Egyetemes történelem

A DEMOKRÁCIA KIALAKULÁSA

Másfél évszázad alatt alakult ki az arisztokratikus köztársaságból

egy közvetlen demokráciára épülő polisz (= városállam) az Attikai-
félszigeten.
’ Elsőként írásba foglalták a törvényeket, így az arisztokrata
(= született előkelő) származású bírók már nem önkényeskedhettek
a démosz (= nép: kereskedők, iparosok, hajósok, halászok, parasz­
tok) felett.
Szolón évtizedekkel később vagyon szerint négy csoportba sorolta
a szabad athéniakat, akik ez alapján tölthettek be politikai, katonai
szerepet. Választhattak 100-100 tagot a 400 fős tanácsba, szavaz­
hattak a népgyűlésen (= a közvetlen demokrácia legfontosabb
döntéshozatali szerve). A szegényebbek ezáltal már politikai jogokat
nyertek, és az esküdtbíróság tagjai is lehettek. Szolón eltörölte az
adósságokat és az adósrabszolgaságot.
Kleiszthenész területi alapon reformálta meg Athén politikai be­
rendezkedését Kr. e. 508-ban, továbbfejlesztve ezzel is a demokrá­
cia (= démosz, azaz a nép uralma) intézményét. Tíz új közigazgatási
egységet (= phülé) szervezett Attikában, melyek három, egymással
nem érintkező kis régióból álltak. Az arisztokraták befolyása csu­
pán az egyikben érvényesülhetett, ami azért fontos, mert a politikai
intézményekben a polgárok phülék szerint szavaztak. A legtöbb
tisztséget - az esélyegyenlőség érdekében - sorsolással töltötték be,
a legfontosabbat, a sztratégoszit (= hadvezér) viszont választották.
Kleiszthenész bevezette a cserépszavazást, nehogy valaki zsarnok
lehessen. 6000 érvényes szavazat esetén akinek a nevét a legtöbben
írták le egy-egy cserépdarabra, azt tíz évre száműzték a városból.
 A KÖZVETLEN DEMOKRÁCIA FÉNYKORA
Egyetemes történelemi » ÓKOR

- A görög-perzsa háborúban győztes Athén hatalmának alapját erős

flottája képezte, melynek kiépítése a démoszt munkához juttatta.
* Periklészt a Kr. e. V. század közepén, a demokrácia virágkorában
reformjai és szónoki képességei népszerűvé tették, ezért tizenöt
éven át irányíthatta sztratégoszként a városállamot. Javaslatára
vezették be a napidíjat, amit a 6000 fős esküdtbíróság és az ötszáz
fős búié (= törvény-előkészítő és ellenőrző tanács) tagjai és a szín­
házba járók is kaptak. A teljes jogú polgárok a népgyűlésen való
részvétellel, vitázva gyakorolhatták a hatalmat, amit az tett lehető­
vé, hogy létszámukat csak 25 ezerre becsülték, a politizálókét pedig
jóval kevesebbre.
s Az iparból és a kereskedelemből befolyó nyereség, a rabszolga­
munka, az ezüstbányák bevételei, valamint az elvileg perzsaellenes
déloszi szövetség tagjai által befizetett adók lehetővé tették az athéni
születésűek adómentességét. Sokat építkeztek, így munkalehetősé­
geket is teremtettek a démosznak. Bővült az Akropolisz (= szen­
télyvár) Pheidiasz, a szobrász művészeti vezetésével. A leghíresebb
templom a Pállasz Athéné tiszteletére emelt Parthenon (—► 44).
9 Athén kikötője vonzotta a kereskedőket, akik főleg kézműves ter­
mékeket exportáltak, gabonát, fűszereket hoztak be. A nagyváros
falai közt sok idegen élt, annak ellenére, hogy nem járhattak nép­
gyűlésekre, és jelentős adót kellett fizetniük.
- Athén a Kr. e. V. század utolsó harmadában hosszú háborúba bo­
nyolódott a Peloponnészoszon lévő Spártával. Athén hanyatlását
a vereségen kívül a háború alatt kitört pestishez hasonló járvány is
okozta.
 ÓKOR • Egyetemes történelem
A KÖZTÁRSASÁG FELEMELKEDÉSE
ÉS VÁLSÁGA

• A hagyomány szerint Róma városát Kr. e. 753-ban alapították

(-» 53). A királyságot Kr. e. 510 körül a köztársaság hosszú idő­
szaka váltotta fel. A kis település fél évezred alatt meghódította
egész Itáliát. Hannibál legyőzése után és a pun háborúk (Kr. e.
264-146) végére uralmuk alá hajtották a Földközi-tenger térsé­
gének túlnyomó részét, provinciák (= adót fizető római tartomá­
nyok) sorát hozva létre.
* A patríciusok (= arisztokraták) és a plebejusok (= köznép) közt
politikai küzdelem zajlott, míg jogilag egyenlővé nem váltak a
Kr. e. III. századra. A plebejusok érdekeit a néptribunus védte,
akinek vétó (= tiltó) joga volt. A köztársaságot a senatus (= több
száz leggazdagabb római patrícius döntéshozó testületé), az éven­
ként választott, egymást is ellenőrző két consul és a hivatalnokok
irányították.
♦ A birodalom fenntartásához állandó hadseregre volt szükség. Ma­
rius hozta létre a folyamatosan gyakorlatozó légiókon (= 6000 fős
katonai egység) alapuló zsoldoshadsereget.
A háborúk következtében felduzzadt rabszolgaságot elsősorban a
nagybirtokokon, bányákban, gályákon dolgoztatták. Legnagyobb
felkelésüket Spartacus vezette.
’ A politikai hatalom megosztottá vált a senatusi és az ellenük szer­
veződő „néppárti” (= iparral, kereskedelemmel foglalkozó plebe­
jusok érdekeit felkaroló) politikusok között. A Kr. e. I. században
már véres küzdelmek folytak. A szenátor Sulla három éven át
maradt diktátor, pedig csak 6 hónapig lehetett volna teljhatalma.
Róma városi méretére kialakított államirányítási rendszer és a biro­
dalmi méret közötti ellentét a köztársaság válságához vezetett.
 RO

§ JULIUS CAESAR EGYEDURALMI

,g KÍSÉRLETE

g 9 A patrícius, mégis néppárti elveket valló Caesar, értve a demagó­

e>
giához (= érzelmekre, előítéletekre épülő népbefolyásoló politika),
E szónoki képességei révén népszerű politikussá vált. Megegyezett
•a>
Crassusszal (a Spartacus-féle felkelés leverője) és Pompeiusszal
•o
(későbbi veje), melynek eredménye az első triumvirátus (= titkos
Vi
3 fős érdekszövetség) lett. Zseniális hadvezérként provinciává szer­
g vezte Galliát, sikeresen támadta Germániát, Britanniát, győzelme­
<v
ket aratott Egyiptomban és a Közel-Keleten.

UJ - Végül Pompeiusszal és a senatussal vívott polgárháború megnye­

rése (Kr. e. 48) után korlátlan időre diktátorrá, consullá, főpappá,
a légiók legfelső parancsnokává neveztette ki magát. Censorként
összeállíthatta a senatus névjegyzékét: tagjait 900 főre egészítette ki
a híveivel. A birodalom egységesítését is szolgálták intézkedései.
Főpapként naptárreformot hajtott végre: a Julián-naptár szerint
365 napból áll egy év, négyévente szökőnappal bővítve. Saját kép­
másával aranypénzt veretett.
Caesar tiszteletére több diadalmenetet, gladiátori viadalt és cirkuszi
játékot (-> 66) rendeztek. Beruházásokra adott megrendelést; piac,
utak, templomok, márványpaloták épültek.
Mivel nyíltan és túl gyorsan szakított a köztársasági hagyományok­
kal, patríciusok egy csoportja meggyilkolta Kr. e. 44-ben. Hívei
szövetséget kötöttek (= második triumvirátus), ám az összeesküvők
legyőzése után rögtön egymás ellen fordultak. Octavianus Actium-
nál, Kr. e. 31-ben legyőzte Antoniust és Kleopátrát (Egyiptom
utolsó uralkodója). Ezután Octavianus, akit majd Augustusnak
(Fenséges) hívnak, császárrá válhatott.
 1,1 "Jl1 nmyiiwirnrr rin-i<TMa7^TBrniiniiVdMaMiMBM

KÖZÉPKOR • Egyetemes történelem

A FÖLDESÚR ÉS JOBBÁGYA

A középkori társadalom szabad és birtokkal rendelkező rétegén

belüli viszonyok birtokadományozással (adománybirtok: feudum)
jöttek létre. Az adományozott (= vazallus) hűséggel és katonai
szolgálattal tartozott, az adományozó (= hűbérúr) vállalta hűbérese
védelmét, és egymásnak kölcsönösen hűséget fogadtak.
A szabad fegyvereseket „nemes” kifejezéssel megkülönböztették
a köznéptől. Mivel egyre inkább a nehézfegyverzetű lovasság
lett a hadsereg legfontosabb része, lovagoknak is nevezték őket.
A Szentföld visszaszerzéséért folytatott keresztes háborúk során
lovagrendek is kialakultak, tagjai egyszerre számítottak lovagoknak
és szerzeteseknek (-> 60) is.
.Az uradalom a földesúr birtokában lévő, szántókat, legelőket,
erdőket magába foglaló igazgatási és önellátó gazdasági egység,
nagybirtok. Központja a vár vagy udvarház.
’ A földbirtokot három részre osztották:
jobbágytelek - járadék fejében a jobbágy használja, aki örö­
kítheti;
majorság - ezt jobbágyok robotban vagy zsellérek, napszámo­
sok bérmunkában művelték meg;
s közös haszonvételű területek (erdők, legelők, halászóvizek).
’ Az első évezred végére Európában többségbe kerültek a függésben
lévő társadalmi rétegek, miután a szabadok többsége „lesüllyedt”,
a rabszolgák (-> 13) egy része pedig „felemelkedett” közéjük.
.Az úriszékkel (= földesúr bíráskodási joga saját jobbágya fölött)
megerősített jobbágyi függőség és a jobbágytelek használata
a XI. századra megszokottá vált, megörökölte azt mind a földesúr,
mind a jobbágy fia. A jobbágytelkek a földesúr tulajdonát képezték,
de a jobbágy szabadon gazdálkodott rajta, ő rendelkezett a szolgál­
tatások után megmaradó terménytöbblettel. Ha a jobbágyok elége­
detlenek voltak urukkal, akkor — ha nem volt tartozásuk — elköltöz­
hettek egy másik földesúrhoz (= szabad költözködési jog).
A legfontosabb kötelezettség a robot volt az uraság saját kezelésű bir­
tokán (= majorság), illetve a terményszolgáltatás (Magyarországon
kilenced -► 82). (Ezt váltja fel a pénzszolgáltatás.) A jobbágy aján­
dékkal (friss élelmiszerekkel) is tartozott esküvő, temetés alkalmából.

©
 A MEZŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE
ÉS A VÁROSOK KIALAKULÁSA
Egyetemes történelem ® KÖZÉPKOR

■ ' A kora középkori gazdasági életre az önellátó mezőgazdasági ter­

melés jellemző. A népesség lassú gyarapodása miatt először új terü­
letek bevonásával, erdőirtással próbálták: fokozni a termelést.
- A X. századra jelent meg a szügyhám, így a szállítható teher meg­
növekedett. A fából készített, kerekekre szerelt, megvasalt nehézeke
alaposabban átforgatta a földet.
: A vad talajváltó gazdálkodást először a két-, majd a háromnyomá­
sos gazdálkodás (az állatok taposására utalt a „nyomás” kifejezés)
váltotta fel. (Később a vetésforgó használatára tértek át.)
- Az ezredforduló után terjedtek el a víz vagy szél hajtotta malmok.
: A technikai változások nemcsak a megnövekedett népességet tud­
ták eltartani, hanem lehetővé vált, hogy lassan, de növekedjen a
városban lakók száma.
■ Az ezredforduló után olyan városok, ipari és kereskedelmi közpon­
tok alakultak, amelyek függetlenedtek a helyi földesúrtól. A leg­
népesebb városok főleg Flandriában és Észak-Itáliában jöttek létre.
- A városok fejlődésére hatással volt, ha területükön egyetemet
(-► 68) alapítottak. Az egyetemek belső önkormányzattal bírtak,
élükön a választott rektorral. Nem függtek a várostól.
■ A városok alapítását a királyok is pártolták, akiknek kedvező volt,
hogy a városokból egy összegben kaptak jelentős összegű adót. Ezek
a városok a királytól városi privilégiumokat (= kiváltságot),
jogokat kaptak (önkormányzat létesítése, szabad bíróválasztás,
bíráskodás, saját adószedés, saját plébános, vásártartás, árumegállí­
tás, kőfal építése, azaz a védekezés joga).
A főtereken palotákban lakó patríciusok irányították a városo­
kat, élükön a polgármesterekkel.
Közép-Európában kisebb lélekszámú és kevés nyugati típusú,
szabad királyi város alakult, viszont fontos szerepet játszottak a
bányavárosok és a földesúri birtokokon szerveződő mezővárosok
87).
 KÖZÉPKOR ° Egyetemes történelem
CÉGÉRREL REKLÁMOZVA

A városlakók jelentős része kézműiparral foglalkozott. Az azonos

foglalkozást űzők szervezeteket, céheket hoztak létre. Több száz
szakma szerveződött céhhé; takácsok, szíjgyártók, csizmadiák stb.
Gyakran az egy cégbe tartozó mesterek egymás mellé is költöztek,
egész utcákat alakítva ki. Termékeikre az utcán cégérek (= céhjel­
vény, reklámtárgy) hívták fel a figyelmet, pl. méteres olló, hatalmas
perec.
• A céhek szabályozták a termelés minőségét, mert csak egységesen
jó minőségű termékkel tudták messziről is magukhoz vonzani a
vevőket, kereskedőket. Korlátozták a munkaidőt és a termelőesz­
közök mennyiségét, mert így tudták magasan tartani az árakat és
kiküszöbölni a konkurenciaharcot. Különösen szigorúan ügyeltek
arra, hogy a céhekhez nem tartozók (= a kontárok) ne tevékeny­
kedhessenek városukban. Biztosították a szakmai képzést.
A gyerekek inasként kezdtek, majd segéddé, legénnyé váltak. A
mesterremek elkészítése előtt vándorútra mentek, és más céheknél
tanulták tovább a szakmai fogásokat. Letelepedve kérhették felvéte­
lüket a céhbe önálló mesterként.
• A céhek fontos szerepet töltöttek be a város politikai, vallási és
katonai életében is. A városi önkormányzatnál az általuk válasz­
tott atyamester képviselte a céhet. Éjszakai őrjáratot vállalt a céh
egy-egy napra vagy a város adott falszakaszára.
A legények vándorútjainak jelentős szerepük volt abban, hogy az
európai ipar és kultúra egységesebbé váljon.

0
A LEVANTEI ÉS A HANZA-KERESKEDELEM

-■ Az ezredfordulón a távolsági kereskedelem luxuscikkeket szállított,

zömmel az iszlám világból, vagy annak közvetítésével Indiából,
Kínából. Európa alig tudott más termékkel fizetni, mint nemes­
fémekkel, prémekkel és rabszolgákkal.
: Kialakult egy összeurópai jelentőségű vásári hálózat, ahova eljutot­
tak a Földközi-tengeren keresztül a velencei vagy genovai hajókon
szállított fűszerek, porcelánok, selymek is. Kialakult a levantei ke­
reskedelem útvonala.
2 Mind nagyobb mennyiségben szállítottak nem luxusárukat is.
A perifériáról (= peremvidék) prém, só, viasz, méz áramlott be,
olcsóbb kelméket, iparcikkeket vittek visszafelé.
« A XIII. században a balti kereskedelemben érdekelt városok alapí­
tották meg a Hanza-szövetséget Németalföld és az orosz Novgo­
rod között húzódó észak-európai térségben. A mintegy 70 várost
összefogó hálózat gazdasági-politikai befolyása évszázadokon át
hatalmasabbnak számított sok államnál.
- A Hanza és a levantei út összekötésére alakították ki a szárazföldi
kereskedelmi útvonalat, amely érintette a francia Champagne tar­
tományt és az avignoni hidat.
A XIV. század elején ismét vertek aranypénzt, először Firenzében,
aranyforintot (amit elsőként vett át Károly Róbert Magyarországon
(-► 86). A középkor végére fejlett kereskedelmi és pénzügyi rend­
szer jött létre. Működtek pénzváltók, létrejöttek a bankok, ame­
lyekben már létezett folyószámla, hitel, átutalás, kamat és kezelési
költség. Részvénytársaságok működtek, amelyeket bankok finanszí­
roztak, szállítmányaikat fogadósok, fuvarosok, biztosítótársaságok
segítették.
 * mirnni FELééöezesek es Következményei

XV-XVI. SZÁZAD • Egyetemes történelem

ÓCEÁNJÁRÓ VITORLÁSOK

A felfedezésekhez gazdasági érdekek fűződtek: India, Kína új út­

vonalon való elérése hatalmas hasznot ígért. Az erősödő spanyol és
portugál királyság részesedni akart a távolsági kereskedelem haszná­
ból és a területhódításokból, így támogatták az Atlanti-óceán felé
forduló tengerészeiket. A hajózás technikai fejlődése és a csillagászat
eredményei tették lehetővé, hogy az európai hajók kimerészkedje­
nek a nyílt óceánokra is.
A portugálok egyre délebbre haladtak Afrika partjai mentén, hogy
elérjék Indiát. Bartolomeo Diaz a Jóreménység-fokig, Vasco da
Gama flottája 1497-ben Indiáig jutott.
* Kolumbusz Kristóf spanyol támogatással nyugat felé indított há­
rom hajója 1492 októberében érte el a karibi szigetvilágot, későbbi
útjain a szárazföldet is. Haláláig azt hitte, India közelében jár.
(Az általa tévesen adott indián elnevezés helyett „amerikai őslakos”
kifejezés használatos.)
’ Egy firenzei (-> 69) utazó, Amerigo Vespucci ismerte fel, hogy
Kolumbusz valójában egy új kontinenst fedezett fel, ezért lett ő
a névadó.
» Ferdinand Magellan nem, de hajói meg tudták kerülni a Földet
1519-22 között, bizonyítva, hogy a Föld gömbölyű. Sir Francis
Drake-nek (-> 20) másodszorra sikerült ugyanez. Útközben több,
Amerikából érkező, arannyal megrakott spanyol hajót kifosztott.
Ezért tartják a spanyolok kalóznak, I. Erzsébet angol királynő
pedig jutalomból lovaggá ütötte.
4 A felfedezők első sikerei láttán sokan érezték úgy, hogy a tengeren
túl vagyont, dicsőséget szerezhetnek, ezért belevágtak az ismeret­
lenbe. A portugálok a mai Brazíliát gyarmatosították, a spanyolok
Dél-Amerika nagyobbik részét és Közép-Amerikát, az ősi azték,
maja és inka kultúrák kifosztása után. Az európaiak által behurcolt
betegségek demográfiai katasztrófát okoztak.
» Az „indiánok” helyére Afrikából rabszolgákat importáltak. Már
a hajókon meghalt a bezsúfoltak negyede, köztük sok gyerek. Az
áthurcoltak számát 6-12 millió közé becsülik, e népirtás követ­
kezményeként Afrikában munkaerőhiány lépett fel, a gazdaság
hanyatlott, a kontinens kiszolgáltatottá vált.
 A FÖLDRAJZI FELFEDEZÉSEK E

A KIALAKULÓ EURÓPA-KÖZPONTÚ
VILÁGKERESKEDELEM
Egyetemes történetem • XV. SZÁZAD

: A XVI. század végére gyarmatosítókként megjelentek a franciák,

a hollandok és az angolok is. Politikai befolyásra is szert tett a Brit
és a Holland Kelet-indiai Társaság.
- Az Atlanti-óceánon egy kereskedelmi háromszög alakult ki. Nyu­
gat-Európából lőfegyvereket, vasárut, kelmét, alkoholt szállítottak
Afrikába, ahol rabszolgákkal rakták meg a hajókat. A rabszolgákkal
az amerikai ültetvényeken dohányt, cukornádat, gyapotot ter­
meltettek, majd az árut Európába szállították. Keresett áru volt a
kakaó, indigó és a rum. Új, amerikai eredetű haszonnövényekkel
(kukorica, burgonya, paradicsom, paprika) ismerkedett meg.
- Egy nagyobb kereskedelmi háromszög is létrejött, ebbe Ázsia is
bevonódott, ahonnan a szokásos luxuscikkeket hozták: selymet,
porcelánt, fűszereket, teát. Latin-Amerika nemesfémekkel fizetett.
- A világkereskedelem súlypontja így a Földközi-tengerről (levantei
kereskedelem -> 18) az Atlanti-óceánra helyeződött át, a régi
kereskedők (Velence, Genova) hanyatlani kezdtek, más kikötők
(pl. Sevilla, Amszterdam, Antwerpen, Lisszabon) felemelkedtek.
- A nagy változások Európában folytak. Egyesek mesés vagyonokat,
tőkét szereztek. Drake hajósinasként kezdte, rabszolga-kereskedő
hajósként folytatta, kalózvállalkozását részvénytársasági formában
finanszírozta. Osztaléka megközelítette az angol kincstár akkori
egyévi bevételét.
: Az Európába áramló nagy mennyiségű nemesfém ára leesett, árfor­
radalmat okozva: a tőzsdén a gabona és más termékek ára felment.
■MMMMMiiTiTriMlllTffltr LjjjMM

XVi-XVIl. SZAZAD 01 Egyetemes történelemi

C EN TRUMVÁLTÁS EURÓPÁBAN

' Megteremtődtek a tőkés társadalom alapjai. Megindult a kapita-

uzálódás, ami azonban még nem a kapitalizmus. A polgári/vállal-
•?.: zó rétegek szerepe növekedett, de még sokáig magasabb volt a
társadalmi presztízse a nemességnek, mint a vállalkozó tőkéseknek.
.: kések üzemeiként manufaktúrák alakultak ki, ahol kézzel dol-
z: ztak, de tömegtermelés folyt, mivel a bérmunkások szakosodtak
i munka egves részfolyamataira. Az árakban, bérekben szabad ver­
seny alakúk ki.
iP?iNYOLORSZAG a földrajzi felfedezéseknek köszönhetően
nagyhat alommá vált. A gyarmatait kiszipolyozta, de a behozott
termékek feldolgozásával, a tengerentúli kereskedéssel nem fog-
.mkozott, a beáramló aranyat nem fektette be, hanem elköltötte
u dvartartásra, a hadseregre és az abszolutista államra. így a
XM. század második felétől hanyatlásnak indult. PORTUGÁLIA
i kezdeti sikereit követően, miután perszonálunióra lépett Spanyol-
ctszággal, meggyengült.
A változások hosszú távú haszonélvezője ANGLIA, NÉMETAL­
FÖLD ÉS ÉSZAK-FRANCIAORSZAG LETT, ez a térség vált
i világgazdaság új központjává. Az Észak- és Dél-Európa közötti,
valamint a gyémántkereskedelem is a hollandok kezébe került.
Harc indult a világhegemóniáért az angolok, a franciák és a hollan­
dok között. Anglia lett a tengerek ura a XIX. századra.
Európa kettészakadt:
A CENTRUM IPAROSODOTT, sűrűn lakottá vált, városiaso-
dott. A közelében fekvő térségek is gyors fejlődésnek indultak.
Európa többi részén, a FÉLPERIFERIÁN AZ IPAROSODÁS
MEGREKEDT, ezért a centrum ellátójává, illetve iparcikkeinek
felvevőjévé vált.
A gyarmatok 22, 29) (a világ harmada) váltak perifériává
a nemzetközi munkamegosztásban.
> KLALAKULT A KONTINENTÁLIS MUNKAMEGOSZTÁS.
Közép-Európa reagálása rövid távon kedvező volt: kihasználta,
hogy felment a gabona ára. Nyersanyagokat és élelmiszert Kelet-
Európa is szállított.
 ALKOTMÁNYOK SZÜLETÉSE

A KIRÁLY URALKODIK, DE NEM I

KORMÁNYOZ!
$
Egyetemes történelem « XV81. SZÁZAD

* Az angol alkotmányos monarchia létrejöttét megelőzte az 1640-

ben kitört vita a Stuart-házból származó király hívei és a parlament
erői között. A király, mint az anglikán (-> 63) egyház feje, féltette
hatalmát az egyre erősbödő puritánoktól (= angol kálvinisták). Az
adóemelés körüli vita az 1642^49 közötti angol polgárháborúba
torkollott. Cromwell vasbordájú serege legyőzte a királyt, akit ki
is végeztek. 1653—58 közt Cromwell katonai diktatúrája már a
parlamentarizmust is felszámolta. Halála után a Stuartok sikertelen
visszatérése (restauráció) következett, ami elvezetett a „dicsőséges
forradalomhoz”, amely során a parlament a holland Orániai Vil­
most kérte fel angol királynak.
s Kiadták a Jognyilatkozatot 1689-ben, amit az angol alkotmány­
nak (= alapjogokat és az állam működésének elveit szabályozó alap­
törvények) tekintenek. Maradéktalanul érvényesül benne a három
hatalmi ág szétválasztása: s
M A törvényhozás a parlament jogköre, a királyt is ellenőrizhetik.
Biztosítják a szólás, gyülekezés, a vélemény és a sajtó szabad­
ságát.
■ A végrehajtó hatalom a — fokozatosan kiépülő - pártok közt dől
el; akié a legtöbb képviselő, az adhat miniszterelnököt, akit a
király nevez ki, de a parlamentnek felelős.
Garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét.
8 A politikai stabilitásnak is köszönhetően az angolok sorra alapítot­
ták az észak-amerikai gyarmataikat, sikerrel nyitottak Oroszország
felé, kereskedtek Indiával és Afrikával. Anglia lett a tengerek ura a
XIX. századra.
- A „brit korona, legértékesebb ékkövévé" India vált, Viktória királynőt
India császárnőjévé koronázták, az ország teljes gyarmati függésbe
(-* 21) került. A Brit Birodalomnak 458 millió lakosa (a Föld né­
pességének fele) volt a XX. század elején.
 alkotmányok születése

XVII. SZÁZAD » Egyetemes történelem

JSA, AZ EXGYARMAT

Amerika benépesítését a XVI. században spanyolok, hollandok,

franciák kezdték, akiket fokozatosan kiszorítottak az angolok.
1620-ban a puritán (~> 22) telepesek megállapodtak önkormány­
zat létrehozásáról, megteremtve az amerikai demokrácia alapját. Az
első betakarítást megünnepelték, ebből alakult ki a hálaadás napja.
A hétéves háború (-> 101) költségeit részben a 13 gyarmatra akar­
ta hárítani az angol király, ezért megemelte az adókat, és minden
importárura magas vámot vetett ki.
Tiltakozásul 1773-ban a bostoni „tea-partin” 700 ezer euró értékű
teát szórtak a tengerbe, az amerikaiak kijelentették, nem fizetnek
adót, ha nem küldhetnek képviselőt a brit parlamentbe. Az angol
termékek elleni bojkottra szólítottak fel.
Az 1775-83 közt tartó függetlenségi háborúban Washington veze­
tésével győztek az amerikaiak.
1776. július 4-én fogadták el a Függetlenségi Nyilatkozatot, ezzel
létrejött az USA.
1787—89 közt folyt az alkotmány (-> 22) szövegezése. A szövetségi
köztársaságban a népszuverenitás elvét érvényesítve széles válasz­
tójogot adtak - kizárva a nőket, a rabszolgákat és az őslakosokat.
Kidolgozták a fékek és ellensúlyok rendszerét a hatalommegosztás
érdekében. Az elnöknek (kormány- és államfő egyszerre) erős ha­
talmat biztosítanak, szabályozták az államok és a Kongresszus viszo­
nyát. Az államok a Képviselőházba népességarányosan, a Szenátus­
ba egyenlően (2-2 fő) választanak képviselőt.
Az alkotmány első 10 kiegészítésében (1791-ben) fogalmazták meg
az emberi jogok védelmét. Azóta mindössze 17 kiegészítés lett hatá­
lyos! Az alkotmány 1992 óta változatlan! (-> 143)
 ALKOTMÁNYOK SZÜLETÉSE

AZ EMBERI ÉS POLGÁRI JOGOK NYILATKOZATA

* Előzménye:
eitemes történelem » XV111. SZÁZAD

- XVI. Lajos abszolutista rendszerének válsága;

« éhínség;
- a 3. rend politikai szerepének növekedése;
- felvilágosodás terjedése;
* 175 év után összehívott rendi gyűlés, amelytől megoldást vártak;
~ a labdaházi esküben a 3. rend megfogadja, hogy alkotmány nél­
kül nem oszlik fel;
e 1789. július 14-én a Bastille ostroma;
az Alkotmányozó Nemzetgyűlés eltörli a jobbágyságot, a tize­
det, a rendi kiváltságokat.
: 1789. augusztus 26-án az Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadja el
az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát. Alapul veszik az amerikai
Függetlenségi Nyilatkozatot és az alkotmányt (-» 143). Elkészítője
La Fayette márki. A mű a népszuverenitás (= népfelség) elvét jut­
tatta érvényre, tükrözi a felvilágosodás (-> 72) eszmerendszerét.
Az 1791-es alkotmány alapját képezi.
• Tartalma:
« Emberi jogok
"■ szabadság: élethez való jog, vélemény-, vallás- és szólássza­
badság;
' tulajdon (szerzési és birtoklási jog mindenkinek, a magán­
tulajdon sérthetetlensége);
állampolgári egyenlőség elve (törvény előtt, közteherviselés,
hivatalviselés);
biztonság (ártatlanság vélelme, elnyomással szembeni ellen­
állás joga).
s Az államszervezet alapelvei
hatalmi ágak szétválasztása;
népfelség;
.' képviselők felelősségre vonhatóak.
A jakobinus diktatúra (1793-1794) alatt elvetették, új alkot­
mányt terveztek. A jakobinusok a kispolgárság és a városi plebeju­
sok érdekeit képviselő radikális politikai csoport, melynek vezetői
Robespierre, Danton, Marat. Hadseregük Franciaországot meg­
védte, a féktelen terror miatt elbuktak.
 IPARI FORRADALOM

XVHI. SZÁZAD • Egyetemes történelem

ANGLIÁBAN ADOTTAK AZ ELŐFELTÉTELEK

-2. ipari forradalom valójában egy komplex, máig tartó folyamat,

z_~. :-l a változások kiterjedtek a gazdaság egészére, technológiára,
—^tógazdaságra, szolgáltatásokra, a társadalom szerkezetére - ha­
tan: a demográfiára, urbanizációra, életmódra, a női emancipáció­
ra., sőt a művészetekre is.
A VÁLTOZÁSOK ANGLIÁBÓL INDULTAK, AHOL TÖBB FEL­
TÉTEL EGYSZERRE TELJESÜLT ÉS HATOTT EGYMÁSRA:
Kedvező természeti adottságok:
♦ az ország minden pontjáról elérhető egy kikötő;
elegendő szén és vasérc.
» Fejlődő mezőgazdaság: nagybirtokok, istállózás, trágyázás, ve­
tésforgó, nemesítés, burgonya- és zöldségfogyasztás növekedése,
bekerítés (juhlegelők miatt).
Társadalmi és demográfiai jellemzők:
a nemesség hajlandó befektetni a vállalkozásokba;
a jobb élelmezés miatt csökkent a halálozási arány, nőtt
a népesség;
a városokban rendelkezésre állt a munkaerő, a vidék „elnép­
telenedett”.
- Nagy külső és belső piac:
♦ Anglia területileg egységes;
' gyarmatosítás, vezető szerep a világkereskedelemben.
.-2. állam nem avatkozik be a piac működésébe, de a törvényes és
-tezményi kereteket szabályozza:
szabadalmi hivatal,
részvényszabályozás,
® hitelszervezet,
Bank of England, 1694.
Kapitalista mentalitás megjelenése:
Kálvin tanai és a protestáns etika (-► 43) szerinti életmód a nye­
reségvágyat nem bűnnek, hanem isteni akaratnak látták, a pom­
pa elvetése, a fogyasztás korlátozása segítette a tőkeképződést;
• népszerű Adam Smith (-+ 72): A nemzetek gazdagsága című
közgazdaságtani alapműve; szabad piac előnyei, a „láthatatlan
kéz” által alakuló árak.
 IPARI FORRAD

A SZÉTSZÓRT TEXTILMANUFAKTÚRÁKTÓL ?
A GYÁRAKIG
Egyetemes történelem *■ XVIII-X1X. SZÁZAD

- A klasszikus (első) ipari forradalom (kb. 1760-1860) XVIII. század

végi húzóágazata a textilipar volt. Fejlődését a manufaktúrák
(—*21) elterjedése tette lehetővé. Nőtt a ruhák iránti kereslet is.
A gyapjúéhség kielégítésére a gabona termőterületét csökkentve a
bekerített legelőknek adtak teret. Sorra jelentek meg a találmányok:
kötőgép,
többorsós fonógép,
« gőzgéppel hajtott szövőszék,
s lyukkártyás mintavezérlésű szövőszék,
» klór használata fehérítésre.
- A feltalálók többnyire iparosok; a gépek olcsók, a beruházások
megtérülnek. Gyermekeket és nőket is foglalkoztatnak alacsonyabb
fizetésért.
A házi szövőipar eközben tönkrement.
*
» A textiltermékek olcsóbbakká váltak, a kiváló angol szövet elárasz­
totta Európát. A 19. században az angol export felét a textiltermé­
kek adták!
: Európa több országában emiatt, a saját iparuk védelmében, mer­
kantilizmust alkalmaztak. (= XIV. Lajos pénzügyminisztere által
kidolgozott gazdaságpolitika; tiltja a nemesfémkivitelt, az importot
védővámokkal nehezíti, ösztönzi az exportot.) Adam Smith (~* 72)
erősen bírálta.
■' A gőzgépek fejlődése és centralizációja elvezetett a gyárak kiala­
kulásához, egyes városok gyorsan fejlődtek. A városiasodás üteme
felgyorsult.

A NEHÉZIPAR fejlődése 1800 körül indult be, növelve a szén

és vasérc iránti igényt. Az olvasztáshoz kokszot használtak, javult
a vas minősége. Gőzzel hajtott szivattyúk segítették a mélyebb
bányaművelést. Az angol szén termelés 50 év alatt megötszörö­
ződött (a vasérc részben svéd import). Az öntöttvas olcsóbbá és
jobbá vált.
 IPARI FORRADALOM

XíX-XX. SZÁZAD = Egyetemes történelem

t KÖZLEKEDÉS FORRADALMA

Watt gőzgépéből Stephenson kifejlesztette az első gőzmozdonyt.

Angliában az 1830-as, Európa más területein az 1870-es években a
asút vált húzóágazattá. A sínekhez szén, vasérc, zúzott kő és talpfa,
a kocsikhoz üveg, bőr, kárpit, az állomásokhoz tégla, cement, bú-
:: r. angol WC, a jegyekhez papír kellett, a tájékoztatáshoz táblák.
kommunikációs igény elterjesztette a Morse-távírót, segítette az
_:>ágok terjedését.
Nagyobb tömegű árut gyorsabban, olcsóbban lehetett szállítani.
Szaktudásra, iskolákra is nagyobb igény lett. A nők számára is tö­
megesen biztosított a vasút munkahelyet.
közlekedés forradalmához Fulton gőzhajója is hozzájárult,
amely megteremtette az igényt a Panama- és a Szuezi-csatornára

A második ipari forradalom korában, a századfordulóra új dízel­

mozdonyok (-*■ 116) jelentek meg, a hegyvidéken fogaskerekűvel,
az agglomerációból a helyi érdekű vasúton lehetett munkába járni.
Az elektromosság segítette az urbanizáció folyamatát: a tömeg-
közlekedést biztosította a villamos, majd a földalatti.
A vasút riválisává vált autóhoz a belső égésű motorok feltalálása
- Otto, Benz és Diesel érdeme — vezetett el. A Michelin gyár gumi-
ibroncsot gyártott Dunlop szabadalmai alapján. Kifejlesztették a
buszt, a teherautót, növelve a kőolaj iránti igényt.
A XX. század elején indultak futószalagon a sorozatgyártások,
Galamb József megtervezte a Ford Művek „T” modelljét.
Az első repülők csodaszámba mentek. Sokáig hőlégballonokkal is
kísérleteztek. A Wright fivérek gépe 1903-ban csak pár száz métert
szállt. 6 év múlva már a La Manche-ot, még 20 év, és már az Atlan­
ti-óceánt repülték át.
 IPARI FORRADALOM

A MONOPOLKAPITALIZMUS

- A második ipari forradalom a XIX. század utolsó harmadától az

életmódot megváltoztató találmányok sorát hozta; telefont, rádiót,
Egyetemes történetem » X1X-XX. SZÁZAD

mozgófilmet, izzólámpát. Elterjedtek Edison, Nobel, Röntgen,

a Curie házaspár, Darwin tanai. Létrejött az elektronika, a petrol­
kémia, a műanyaggyártás. Zajlott a tőkekoncentráció.
Az iparvárosok kísérője lett a szmog, a szennyezés, meghozva a
környezetvédelem iránti igényt.
t A kapitalizmus szabad versenyes időszakát felváltotta az impe­
rializmus kora. Óriás tőkésvállalatok együttműködéséből, össze­
olvadásából monopóliumok (= kiváltságos helyzet, a közgazdaság­
tanban egy árufcsoport] piacra vitelében kizárólagosságot ér el egy
cég) alakultak. Uralnak egy-egy piacot, profitjuk növelése érdeké­
ben megegyeznek a verseny csökkentésében, az árban vagy a piaci
térben, erőforrásaikat, fejlesztéseiket összehangolják.
- A XX. század elején 300 nagyvállalat ellenőrizte az USA ipari
termelésének több mint 40%-át, az egyik a Rockefeller család
Standard Oil vállalata. A monopóliumok politikai befolyásolásra
is képesek tőkeerejük vagy munkahelyteremtő képességük által.
Gyakori az ipari és a banktőke összeolvadása.
•• Létrejöttek a munkásság érdekvédelmi szervezetei, a szakszerveze­
tek, Eszközük a tárgyalás és a sztrájk.
s Érdekvédő céljuk gazdasági:
* a munkabér emelése,
■ a munkaidő csökkentése (3x8 óra),
■ fizetett szabadság;
szociális:
h a munkafeltételek javítása,
s az olcsó gyermekmunka megtiltása,
“ baleset- és egészségbiztosítás,
* nyugdíj;
« néha politikai:
z együttműködnek pártokkal pl. a választójog bővítéséért és a sza­
vazás titkosításáért,
e szolidaritási sztrájk.
 A NAGY HÁBORÚ

XIX. SZÁZAD • Egyetemes történelem

A SZÖVETSÉGI RENDSZEREK KIALAKULÁSA

' A XIX. század végén az imperializmus (= birodalomépítés) korá­

ban a gyarmatosítás (-> 21) fő mozgatórugói: a nyersanyagforrások,
a piacok, a stratégiai célok (pl. útvonalak), az olcsó munkaerő, a
faji felsőbbrendűség (az európai kultúra terjesztése), és a nagyhatal­
mi lét „bizonyítékai” voltak.
Az egységes Olaszország és a Német Császárság a második ipari
forradalomba bekapcsolódva gyors gazdasági fejlődésnek indult.
Hamarosan gyarmatosító igényeket jelentettek be.
» A meggyengült Török Birodalom hatalmi osztozkodás célpontjává
vált, balkáni területeire az Osztrák-Magyar Monarchia (továbbiak­
ban: OMM) és Oroszország is igényt tartott. A „keleti kérdés”
(a Balkán, a Boszporusz és a Dardanellák birtoklása) szembeállítot­
ta a két országot.
■ Az OMM megerősítette kapcsolatát a Német Császársággal, s
csatlakozott a Tunéziából kiszorított Olaszország is, és így létrejött
1882-ben a hármas szövetség. Az I. világháborúban (-> 30) ez a
szövetség az alapja a központi hatalmaknak.
Az angol-francia összefogáshoz rendezni kellett a két állam gyar­
mati ellentéteit. Afrikában Marokkóért cserébe Franciaország
lemondott Egyiptomról, és Ázsiában is sikerült elhatárolni az
érdekterületeket. így a német erősödéstől fenyegetett Anglia és
az Elzász-Lotaringia elvesztése miatt németellenes Franciaország
aláírta 1904-ben az antantszerződést, amelyhez 1907-ben csatlako­
zott Oroszország, s ezzel létrejött a hármas antant.
• A Balkánon létrejövő nemzetállamok között konfliktusok ala­
kultak ki, így ezek az államok a szembenálló hatalmi tömböktől
reméltek támogatást (t>A Balkán Európa puskaporos hordója”), így
például Románia a hármas szövetséghez csatlakozott, míg Szerbiát
Oroszország támogatta.
1914 előtt a két szövetségi rendszer többször is szembekerült egy­
mással Afrikában és a Balkánon is, ahol az OMM 1908-ban a
területéhez csatolta Bosznia-Hercegovinát, amelyre Szerbia is
igényt tartott.
 A NAGY HÁBORÚ

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ OKA ÉS ÜRÜGYE

* A nagyhatalmak érdekei a gyarmatokon és főleg a Balkánon üt­

Egyetemes történeíem “ XX. SZÁZAD

köztek egymással. A Német Császárság elkerülhetetlennek látta az

összeurópai háborút, kidolgozta villámháborús tervét.
* A háború kitörésének ürügye (= casus belli):
a 1914. június 28-án az OMM által megszállt Bosznia-Herce­
govinában, Szarajevóban egy szerb nacionalista meggyilkolta
Ferenc Ferdinánd osztrák-magyar trónörököst és feleségét.
2 A határozott német támogatás tudatában az OMM elfogadha­
tatlan követeléseket adott Szerbiának. A szerb kormány — orosz
támogatással - elutasító választ küldött. Az OMM 1914. július
28-án hadat üzent Szerbiának, ezt hadba lépések sora követte.
Mindenki gyors győzelmet ígért a lakosságnak, mely kezdetben
lelkesen fogadta a háború hírét.

NÉMET VILLÁMHÁBORÚS TERV 1914 VALÓSÁGA

Ki tudják használni felkészültségi Gyorsan előretörnek Párizs térségéig

előnyüket.
Villámhadjárattal legyőzik
a franciákat.
Nem kényszerülnek kétfrontos
küzdelemre.
Oroszország mozgósítása lassú lesz.
Az oroszokat leköti az OMM hadserege.
Anglia távol marad.
Győzelem néhány hónap alatt.
A Marne folyónál állóháború alakul ki,
lövészárokrendszert építenek
4 front alakul ki: nyugati, keleti, szerb,
tengerek
A vártnál gyorsabb
Az oroszok Kelet-Poroszországba és
Galíciába is betörnek, hisz az OMM
Szerbia ellen is harcol
Anglia Belgium semlegességének meg­
sértésére hivatkozva belépett, és csapa­
tokat küldött Franciaországba
Japán pár száz katonával birtokba vette
Németország csendes-óceáni gyarmatait.
5 évnyi szenvedés, halál, pusztulás
kezdete
 A NAGY HÁBORÚ

XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem

AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ FRONTJAI

A háború elhúzódásának legfőbb oka, hogy a korabeli haditechnika

a védekezést erősítette: a lövészárokba beásott tüzérség lekaszálta a
támadó csapatokat. A mérges gáz a támadókat is akadályozta. 38)
‘ Nyugati front: a két oldal összesen négymillió katonát vetett be.
* 1916, Verdun erődjénél tíz hónapon át tartó csata: 750 ezer
katona elesett,
■ a Somme folyónál az angolok bevetették az első tankokat is.
Keleti front:
« 1916-ban az utolsó sikeres orosz offenzíva több száz kilométer
hosszú fronton tört előre, majd elakadt.
» A tengereken:
■ a brit-francia flotta egyértelmű fölénye;
■ aláaknásított tengerek, blokád alatt tartott kikötők.
- Új szövetségesek bevonása:
■ Központi hatalmak: Oszmán Birodalom és Bulgária,
■ Antant: Olaszország, Görögország, Románia, USA 1917-től.
• Új frontok:
s A Dardanelláknál török—angol küzdelem,
~ Szerbiát bolgárok is támadják, a szerb csapatokat áthajózzák
Görögországba,
• Ausztria és Olaszország határán, az Isonzo folyó mentén
11 véres csata,
■ Románia betör Erdélybe — Bukarestig szorítják vissza.
• Hátország:
Legfontosabb a hadsereg ellátása: hadiüzemek sora.
■ Nők a hadikórházakban, majd a gyárakban is.
Jegyrendszert vezettek be, megszabták - majd egyre csökkentet­
ték - a fejadagokat (kenyér, hús, zsír, cukor, mosószer). Maxi­
mált árak mellett is ellátási nehézségek.
Cenzúrázott hírek, újságok és levelezés.

A háborús nehézségekért a török vezetők a keresztény örménye­

ket tették bűnbakká, az erőszakos áttelepítések és tömeggyilkos­
ságok nyomán mintegy 1,5 millió örmény halt meg az Oszmán
Birodalomban.

&
 ■■ ■ • . ;■: i ;

LEGYEN VÉGE MÁR! LEGYEN BÉKE MÁR!

- FORDULAT A HÁBORÚ MENETÉBEN:

Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

e 1917-ben Oroszországban két forradalom zajlott, a februáriban

megdőlt a cárizmus, és demokratikus rendszert próbáltak be­
vezetni, majd októberben a bolsevikok (= oroszországi kommu­
nisták) vették (-> 76) át a hatalmat. Németországgal különbeké
írtak alá, melyben az orosz állam lemondott 50 millió ember
által lakott területről.
-í 1917-ben a német vezetés korlátlan tengeralattjáró-háború­
ról döntött; minden angol vagy francia kikötőbe tartó hajót
megtorpedóznak. Ezért 1917 áprilisában az USA hadat üzent a
központi hatalmaknak. Egy év múlva az antant ellentámadás­
ba ment át.
x 1917-re megnőtt a békevágy: művészi és szabotázsakciók, hábo­
rúellenes tüntetések nehezítették a hadi szállítást.
= KÖZPONTI HATALMAK ÖSSZEOMLÁSA:

■ 1918 szeptemberében Bulgária, Németország és Törökország is

aláírta a fegyverszüneti egyezményt, az OMM novemberre szét­
esett.
• AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ JELLEMZŐI, KÖVETKEZMÉNYEI
k Tömeg- és anyagháború volt. Fejlődtek a fegyverek: tank, repü­
lőgép, tengeralattjáró, lángszóró, nagyobb tűzerő.
Javult a sebésztechnika, az altatás.
* Az USA a háború végére az első számú gazdasági-pénzügyi
világhatalommá vált.
s A szélsőséges mozgalmak megerősödtek.
* A kiéhezett, legyengült Európán végigsöpört a milliók halálát
okozó spanyolnátha.
» A német katonák a fegyverletételkor még külföldön állomásoz­
tak, ezért elterjedhetett a „tőrdöfés” legendája: a forradalmat
szító zsidók hátba szúrták a németeket, akiket nem is győztek le.
k A bosszúból kikényszerített békediktátum (-* 33) magában
hordta a következő világháború csíráját.
 XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem
ÚJABB HÁBORÚT HOZÓ PÁRIZS
RNYÉKI BÉKEDIKTÁTUMOK

. - : es—washingtoni békerendszer volt hivatott az antant

- 2 r- ízeimét kiaknázni. Az 1919-20. évi szerződések fő-
m 2 ;-t-.ceau francia és Lloyd George brit miniszterelnökök
::.lései szerint alakultak. A franciák célja a revans és a hábo-
z í k nyilvánított Németország hosszú távú legyengítése
' ; ? évre sikerült.) Szovjet-Oroszországot nem hívták meg,
.. :: s-ágot és a 16 kisebb győztes államot meg alig vonták be
; : -:.sebbe. A vesztesekkel külön-külön tárgyaltak, ellenérvei-
.ették figyelembe. 11 kisebb térségben helyi népszavazás

« = USA elnöke 1913-21) akarata csak a Népszövetség

, ~: zásában érvényesült.
U OMM f— 115) felbomlott, megtiltották Németország és Auszt-
- em-esülését (= Anschlusst). Az Oszmán-török Birodalom is szét-

zirb vesztesek területveszteségei:

Elzász-Lotaringia a franciáké;
* a kisebb területek Belgiumé, Dániáé, Lengyelországé;
Dmzigot (ma Gdansk) népszövetségi ellenőrzés alá helyezték;
» /apán kapta a német gyarmatokat;
t Dél-Tirol Ausztriától Olaszországhoz került;
v az Oszmán Birodalom 34-ét szétosztották.
a iseregkorlátozás:
a németeknél 100, az osztrákoknál 60 ezer főben maximálták;
megtiltották a nehézfegyverzetet, páncélosokat, tankokat, ten­
geralattjárókat és repülőket;
; a hadiflottát elsüllyesztették;
' Rajna-vidéken nem állomásozhattak katonák.
évnyi jóvátételi kötelezettséget írtak elő.
Rt aláírásra kényszerítettek egyből revízióra törekedtek, a törökök
maadságharcba kezdtek Kemál pasa vezetésével.
 A GULAG ÁRNYÉKÁBAN

- 1917 októbere után 3 éves véres polgárháború következett, melybe

Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

a bolsevikok ellen az antant (-> 29) is beavatkozott. A Lenin vezei

te szovjet (= tanács, eredetileg spontán szerveződő hatalmi szerv)
erőknek sikerült győzniük (—► 76), ún. vörös terrorral. Kiépült és
egyre befolyásosabbá vált a párt titkosrendőrsége. A rendszer ellen­
ségeivel és a párton belüli ellenzékkel is leszámoltak. Az ország nev<
Szovjetunió (1922-1991).
• A 20-30-as években az ipart államosították, a nehézipart erőlte-
tetten fejlesztették. Elszigetelődtek a világkereskedelemtől, szük­
séges volt az önellátás. Eredményeket értek el a villamosítás és
gépesítés területén. A mezőgazdaságot is 93%-ban kollektivizáltál
(= államosítás). Emiatt éhínség tört ki, főleg a mai Ukrajna terüle­
tén, több millió gyerek is meghalt. A gazdag parasztokat (= kulák)
(-* 42) likvidálták.
- Sztálin, a párt főtitkára (1922-től) politikai számításból és az össze
esküvésektől való félelemből saját pártja ellen is terrort folytatott.
Mindenkit kivégeztetett, aki korábban Leninnel együttműködött
(az emigráns Trockijt Mexikóban). 1 millióra becsülik a kivégzett
párttagok számát! 1936-38 között a hadsereg vezetését érte el a
„tisztogatási” hullám. Koncepciós perekben kivégeztette a tábor­
noki kar 90%-át, a főtisztek 80%-át.
• - Kiépítette a több millió embert bányákban rabszolgamunkára
kényszerítő GULAG táborrendszert. Az 1936-1953 közti áldoza­
tok száma kb. 12 millió.
: A sztálini totális diktatúra jellemzői:
egypártrendszer - pártállam,
- vezérkultusz (személyi kultusz),
s állami propaganda,
k információmonopólium,
s: központosított közigazgatás,
e tervutasításos rendszer az államosított gazdaságban.
 2. VILÁGHÁBORÚ

aVERSAILLES-I BÉKERENDSZER VÉGE

XX. SZÁZAD “ Egyetemes történelem

A náci Németország és Japán az 1930-as évek közepére felrúgta a
békerendszert, kiléptek a Népszövetségből, fegyverkeztek. Japán
megtámadta Kínát. Hitler csapatai bevonultak a demilitarizált Raj-
na-vidékre, és nem fizetett több jóvátételt. Mussolini Afrikában
terjeszkedett. Létrejött a Berlin—Róma tengely, majd a tengelyha­
talmakhoz csatlakozott Japán, Románia és Magyarország. Hitler
igényt tartott minden németek lakta területre: 1938-ban először az
Anschlussra került sor. A Szudéta-vidék (= Csehszlovákia nyu­
gati peremvidéke) sorsáról a müncheni konferencia döntött. Itt
Mussolini után az angol és a francia miniszterelnök is rábólintott
Hitler terveire, aki ígéretet tett a béke megőrzésére. Tiso azonban
kikiáltotta a „független Szlovákiát”, német bábállamot hozva létre,
s ezután Hitler bevonult Prágába.
Németország váratlanul kiegyezett a Szovjetunióval. Hivatalosan
megnemtámadási szerződést (= Molotov-Ribbentrop paktum)
kötöttek 1939. augusztus 23-án, valójában felosztották egymás
közt Lengyelországot, a balti államokat és a romániai Besszarábiát.
Hitler elkezdhette a háborút.

1939. szeptember 1-jén Lengyelországot rohanta le, Sztálin két

hét múlva követte példáját. A szovjet-német határvonalról már
megegyeztek. Anglia és Franciaország hadat üzent, és felsorakoztak
a francia határnál, de egy lövés sem dördült (= furcsa háború).
1940 őszére:
s Hitler a „furcsa háborút” megszakítva, 1940 tavaszán indított
hadjáratában Dánia, Norvégia és a Benelux államok mellett
Franciaországot is sikeresen megsemmisítette.
5 Churchill Anglia miniszterelnöke lett, aki kitartást, de vért és
könnyeket ígért.
« Hitler csak az Anglia feletti légicsatában szenvedett vereséget.
b A Wehrmacht kidolgozta a Szovjetunió lerohanásának tervét.
■ Mussolini Albániából indulva támadta Görögországot, de el­
akadt.

©
 2. VILÁGHABOR

NÉMET ÉS JAPÁN ELŐRENYOMULÁS,

MAJD MEGÁLLÍTÁSUK
Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

1941-ben Németország Athénig nyomult, június 22-én megtá­

madta a Szovjetuniót. Leningrádot blokád alá zárta (900 nap),
de Moszkvánál elakadt.
1941 végén Japán megtámadta Pearl Harbort, az USA támasz­
pontját lerombolta. Az USA belépett a háborúba.
s 1942-43-BAN FORDULAT:
» Midway-szigeteknél győzött az USA.
-r- Az El-alameini csatában Montgomery leverte Rommelt,
a németek és olaszok kivonultak Afrikából.
s Szovjet győzelemmel véget ért a sztálingrádi csata, 600 ezer
német hadifogoly.
s Csúcstalálkozót tartottak Teheránban a szövetségesek, az antifa­
siszta koalíció tagjai: Sztálin, Roosevelt, Churchill. Megegyez­
tek a 2. front normandiai helyszínében, a háborús bűnösök
felelősségre vonásában, és hogy nincs különbéke.
» Az USA és Anglia légi fölénybe került Németország fölött.
e Az USA és Anglia Szicília felszabadítása után lassan haladt
Észak felé, Hitler megszállta a maradék Olaszországot.
s Kurszknál hatalmas tankcsatában győztek az oroszok.
1944. június 6-án kezdődött a szövetségesek normandiai partra­
szállása (= D-day) Eisenhower irányításával, De Gaulle partizán­
jainak segítségével.
’ Amerikai és brit gépek szőnyegbombázták a Ruhr-vidéket, Drez­
dában tízezrek égtek el. Hitler bevetette a VI és V2 rakétákat, és
parancsot adott a végső kitartásra, így Budapesten és Berlinben is
elhúzódó ostrom folyt.
1945. május 9-én véget ér a totális háború Európában. Köztes-
Európában a felszabadulással megkezdődött a szovjet megszállás,
a lakosság tízezreinek „malenkij robotra" (= oroszok által elrendelt
kényszermunka) a Szovjetunióba való hurcolása.
® Augusztus 6-án az amerikaiak ledobták az atombombát Hirosi­
mára, Japán megadta magát szeptember 2-án.
 2. VILÁGHÁBORÚ

XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem

HOLOKAUSZT

Hitler hatalomra jutása után a zsidóságot az antiszemita gyűlölet

és a náci „fajelmélet” hatására kirekesztették, rendeletek tucatjá­
val lépésről lépésre megfosztották jogaitól, vagyonától. Zsúfolt
gettókba (= elzárt városrészekbe) kényszerítették és bántalmazták
ókét. Sokan éhen haltak. Már 1933-ban koncentrációs (gyűjtő)
táborokba zárták és keményen dolgoztatták a Harmadik Biroda­
lom ellenségeit.
• 1942-ben „végső megoldásként” a nácik a zsidók kiirtásáról hatá­
roztak. Ehhez megsemmisítőtáborokat építettek, a legnagyobbat
Auschwitzban, ahol SS-katonák a munkaképtelennek ítélt gyere­
keket, öregeket gázkamrákban gyilkolták meg. A genocídium
(= faji alapú népirtás) áldozatainak többsége itt magyar volt.
A holokauszt (= görög: „égő áldozat”) vagy Soá (= héber: „szeren­
csétlenség, pusztulás”) áldozatainak száma 5-6 millió közé tehető.
A roma holokauszt elnevezése Porrajmos vagy Pharrjimos.
• A magyar állam felelőssége, hogy 1941-ben kitoloncolták, ezáltal
halálba küldték az iratok nélküli embereket, akiket az ukrajnai
Kamenyec-Podolszkijnál a német megszállók legyilkoltak.
A Magyarországon maradt hazai zsidóság 1944-ig viszonylagos
biztonságban élhetett, bár jogfosztásukra a 3. zsidótörvénnyel sor
került, és a munkaképes férfiakat nem katonai, hanem fegyvertelen
munkaszolgálatra kötelezték, ahol gyakran aknaszedés volt a fel­
adatuk.
' Magyarországon 1944. március 19-e, a német megszállás után kö­
telezték a zsidónak minősített embereket a sárga csillag viselésére.
Megkezdődött a gettósítás, majd a deportálás, ami szinte a teljes
vidéki zsidóság halálához vezetett. Az októberi nyilas hatalomátvé­
tel a budapesti zsidóság tízezreinek halálát okozta.
Néhányan saját életük kockáztatásával is próbálták menteni a zsi­
dókat; pl.: Raul Wallenberg, Karl Lutz, Schlachta Margit, Sztehlo
Gábor, Giorgio Perlasca.
Az emberirtás felelőseit háborús bűnösként a nürnbergi perben
(pl.: Göring), illetve népbíróságon (pl.: Szálasi) halálra ítélték.

©
 A KÉT VILÁGHÁBORÚ ÖSSZEHASONLÍTÁSA

1 I. II.
Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

Terv villámháború hosszú harc

Lakosság érzelmei lelkesedés, illúzió bizonytalanság, félelem
Katonai jelleg védők előnye; álló­ támadók fölénye; mozgó­
háború, lövészárok, háború;
anyagcsata .tank, bombázás
Szerepvállalás női munka katonanők — SZU*
kisebbségek - USA
Népirtás törökök az örménye­ holokauszt,
ket, kis-ázsiai görö­ SZU: volgai németek, krími
göket tatárok,
Titóék: németek, magyarok
Jellege totális, a front főleg totális, a front és hátország
az antant területén nem különíthető el
(USA kivételével)
Ellenállási mozgalom 0 francia, jugoszláv, orosz
Áldozat 9 millió 55 millió
Civil áldozat 5% 50%
Felelősségre vonás békediktátumban halálra ítélés: nürnbergi per,
sok helyi bíróság,
spontán népharag
Birodalmak pusztulása OMM, Oszmán, Brit, 3. Birodalom és a Japán
Orosz Birodalom Császárság
Győztesek helyzete USA felemelkedése, kétpólusú világ
eladósodott Anglia és (USA és SZU)
Franciaország
Békekötés békediktátumok, régi határok + SZU nyereségei:
annexió és hadisarc Kelet-Lengyelország, Kárpátalja
hadisarc
Migráció magyarok az németek kitelepítése,
„óhazába”, magyarok az „óhazába”,
görögök Kis-Ázsiából túlélő zsidóság Izraelbe
Ideológiai szélsőséges eszmék szélsőjobb szalonképtelen
következmény erősödése
’ Szovjetunió
 - A „NYUGATI" VILÁG JELLEMZŐI

XX. SZÁZAD ® Egyetemes történelem

. SA-DOMINANCIA

* A3, csúcstalálkozón, 1945 nyarán Potsdamban Németország,

Berlin és Ausztria 4-4 megszállási övezetéről döntöttek. Sztálin,
Roosevelt halála miatt Truman és Anglia új miniszterelnöke, Attlee
volt jelen. A győztesek nyugatabbra „tolták” Lengyelország határait
német területekre, így a Szovjetunió megtarthatta a keleti ország­
részt. Hozzájárultak, hogy a németeket kitelepítsék, azaz elűzzék
otthonaikból Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Romá­
nia területeiről.
1945-ben az ENSZ-t azzal a céllal alapították, hogy megelőzzék
i háborúkat, és lehetőséget adjanak az országoknak problémáik
megtárgyalására. Székhelye New York-ban található. Működését
nehezítette a szovjet—amerikai ellentét.
Nyugat-Európa 2. világháború utáni helyzetét meghatározta az
USA külpolitikája. A „vasfüggöny” leereszkedése és a kezdődő
hidegháború miatt feladták azt az eredeti amerikai tervet, amely
Németországot büntetésül tönkre akarta tenni.
1947-ben hangzott el a változást hozó Truman-elv; amerikai segít­
ség nélkül dominó-effektus érvényesülhet a kommunista országok
szomszédságában.
Az USA gazdasági és katonai eszközzel is beavatkozik, ahol szovjet
előretörés fenyeget.
Kidolgozták a Marshall-segélyt, aminek keretében 5 éven át hatal­
mas amerikai adományt osztottak 17 európai országnak. Moszkvá­
ban megtiltották elfogadását a szovjet befolyás alatt álló államok­
nak, féltve őket a „dollárimperializmustól”.
• A segély kezelésére létrehozták a Világbankot és a Valutaalapot.
A szovjetek nyugat-berlini blokádja idején 1948-ban légihidat
hoztak létre, és egy éven át „mazsolabombákban” érkező élelmiszer­
szállítmányokkal életben tartották a berlinieket.
1949-ben megalakult a NATO (amelyhez 1955-ben az NSZK is
csatlakozhatott).
 1945 UTÁN - A „NYUGATI" VILÁG Jl

GYORS GAZDASÁGI FELEMELKEDÉS

9 Mind az USA, mind az általa a Marshall-segéllyel talpra állított

Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

Nyugat-Európa gazdasági fejlődése sikeres volt, átlagosan évi 5%-c

növekedést értek el 1973-ig, az 1. olajválságig. A szociális piac­
gazdaság kiépülése szinte „gazdasági csodát” hozott.
; Az NSZK-ban (= a nyugati, Német Szövetségi Köztársaság) töb't
évben is 7% fölött volt a GDP növekedése, és megközelítették a
teljes foglalkoztatottságot.
* Bevált a Szén- és Acélközösség 1951-es létrehozásával kezdődő
európai integráció. Jelentős a volt gyarmatokról, a mediterrán
térségből, ill. Törökországból a migráció, a vendégmunkások ölest
munkaereje hozzájárult a növekedéshez.
« Skandináviából indulva elterjedt a jóléti állam, ahol a magas adó­
bevételek segítségével az állam gondoskodik polgárairól:
* ingyenes és nívós az oktatás;
■ közel ingyenes az egészségügy;
« magas a munkanélküli- és az egyéb szociális segély;
« sok a szociális bérlakás;
- így csökkentek a társadalmi különbségek;
' az anyagilag független, művelt középosztály képessé vált
a demokrácia működtetésére;
* előrehaladt a női emancipáció, sok nő egyszerre sikeres dolgoz
és anya;
k nőtt a várható élettartam, emelkedett a HDI (= az emberi jó­
létet mutató index).
• A korszak a fogyasztói társadalom ideje, amikor a fizetésekből
egyre kevesebbet kell élelmiszerre költeni, telik háztartási berende­
zésekre.
s Az olajválság megtízszereződött energia áraival hosszú küzdelem
kezdődött, 1979-ben újabb válság jelentkezett, végül a nyersanyag
és energiaigényes ágazatokat leépítették. Angliában a vasipari dol­
gozók fele vesztette el állását, majd bányabezárásokat rendelt el a
„Vaslady”, azaz Thatcher miniszterelnök.
- A nyolcvanas években az államok magas inflációval és növekvő
államadóssággal szembesültek, a jóléti kiadásokból faragni kényszc
rültek.
 XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem
- TOTÁLIS SZOCIALIZMUS POLITIKAI
JELLEMZŐI
1945 februárjában Jaltán (Krím-félsziget) a 2. csúcstalálkozón
~egpecsételődött Közép-Európa és Mongólia sorsa, megegyeztek,
*?gv szovjet ellenőrzés alá kerülnek. Sztálin a Vörös Hadsereg ál-
felszabadított területeket a jaltai konferencia engedélye alapján
f tala ellenőrzött világrésszé változtatta. (Csak Ausztriából vonult
ki 1955-ben, Görögországból pedig 1949-ben kiszorult.) A helyi
c mmunista pártokat hatalomra juttatva olyan társadalmi válto­
zásokat kényszerítettek a szocialista blokk országaira (Magyar- és
Lengyelország, Bulgária, Románia, NDK, Albánia), hogy 1949-re
“inéi jobban hasonlítsanak a szovjet rendszerre. Mind beléptek a
NATO-val szemben létrehozott Varsói Szerződésbe.

Szovjet Kommunista Párt (SZKP) vezetői: Sztálin 1922—53,

Hruscsov 1953-64, Brezsnyev 1964-82, Gorbacsov 1985-91

< áOLITIKAI JELLEMZŐIK:

Egypárti uralom, az SZKP által irányított helyi kommunista
párt kezében a hatalom, mely átveszi az SZKP hierarchikus fel­
építését, irányítási módszerét.
T A szovjet bábállamok vezetőit, a sokáig regnáló helyi diktátoro­

kat személyi kultusz övezi.

v A szovjet titkosszolgálat (= KGB) aktívan tevékenykedik a tér­

ségben, a kommunistákat is megfigyelik.

T A párt által irányított helyi politikai titkosrendőrségnek is je­

lentős a szerepe. Előkészítik a koncepciós pereket, politikai

ellenfeleket likvidálnak, szerepük van a párton belüli leszámolá­
sokban. Ügynök- és besúgóhálózatot foglalkoztatnak.
Gyakoriak a választási csalások, a parlament működése látszó­
lagos.
* Jelentős az állami cenzúra, az alternatív információs lehetősége­
ket blokkolják.
T A szabadság hiánya, a megfélemlítettség légköre jellemzi az

egész szocialista tábort.

 A VÖRÖS CSILLAG ÁRNYÉKÁBAN

e A SZOVJET TÖMB KÜLPOLITIKAI JELLEMZŐI;

Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

* 1949-re kifejlesztették az atombombát, erőpozícióból tárgyal-

( 'l Ix.
* Jugoszlávia és a SZU között 1949-56 között ellenséges volt a
viszony a kommunista Tito önállóságra való törekvése miatt.
* A SZU támogatta Mao Ce-tungot, a Kínai Népköztársaság
1949-76 közötti teljhatalmú elnökét.
* Fegyveresen beavatkoztak: Berlin 1953, Budapest 1956, Prág.
1968, Afganisztánban kudarccal 1979-89 között, míg Varsó
esetén 1980-ban fontolgatták.
* 1968-89 között a Brezsnyev-doktrína volt érvényben: a
Szovjetuniónak joga van katonai beavatkozással is megvédeni
a szocializmust, a tömb országainak önállósága korlátozott.
• FÜGGŐSÉGBEN A KGST-ben:
r A külkereskedelem az 1949-ben létrehozott KGST-n (Kölcsö­
nös Gazdasági Segítség Tanácsa) belül zajlott, az elszámolás ru­
bel-alapú volt. A Moszkva által előírt gyártásmegosztás növelte
a függőséget.
a Lezajlottak az államosítások (bankok, gyárak), a tulajdonosokat
elűzték vagy likvidálták.
Szövetkezeteket (tsz) és állami gazdaságokat hoztak létre, a kuk­
kokat (-+ 34) üldözték. A magántermelők beszolgáltatasi (adozasi;
kötelezettségét teljesíthetetlenre emelték.
Erőltetett iparosítás folyt, az üzemek élére kommunistákat nevez­
tek ki. Szükségessé vált még több nő munkába állítása.
í A tervutasításos rendszer hiánygazdasággal járt:
s: általános lett a sorbanallás, még kenyérért is,
« autóra (csak szocialista gyártmányú volt) 5-15 évet kellett

x korrupcióval lehetett hozzájutni egyes termékekhez, pl.: telefon

hoz, lakáshoz.
- Az állam által megszabott árakkal ellensúlyozták az alacsony mun­
kabéreket.
 XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem
SZOVJETIZÁLT TÁRSADALMAK

- kommunista párt a hagyományok megváltoztatására törekedett,

eoett az egyházi ünnepek ellen, az 1917-es lenini hatalomátvétel
fordulója (a Gergely-naptár szerint november 7.) lett a legna-
obb ünnep.
:rs városiasodás zajlott, a kevés lakótelepen kis meretű, spájz
<ü!i lakások épültek (vidéken maradt az önkizsigerelő magan-
;kezés), a családi keretek sérültek. A falvak nepe elöregedett.
: utémává tették a szegénységet.
■ ,'ikatperek zajlottak a másként gondolkodók „hazaárulásáról ,
- el cél volt a 2. világháború előtti politikai és katonai elit felszá-
olása. Ehhez társult a papok üldözése, a civil szervezetek feloszla-
a. Ugyanakkor létrehozták a kommunista ifjúsági szervezeteket,
_“örőmozgalmakat.
•: iskolák államosítása lehetővé tette a marxista tanok oktatását,
orosz nyelv kötelezővé tételét.
• . —úvészektől pártot dicsőítő alkotásokat vart el.
» • színházakat, mozikat ellepték az orosz alkotások.
* -. sport szerepét eltúlozták, ezen a területen is le akarták győzni
- mvugatot”. Helyenként a doppingolás állami keretek közt folyt.
1 sport szinte az egyetlen kiugrási lehetőség maradt, nyugatra le-
* etett vele utazni.)
• 1956-ban az SZKP XX. kongresszusán titkos beszédben Hrus­
csov feltárta Sztálin „hibáit”, rémtetteit, mindez átmenetileg
;-.-hített
az erőszakos szovjet befolyáson. Igyekeztek fejleszteni a
önnyűipart, növelni az életszínvonalat (kivéve Románia). Szaba-
cjbbá vált a kultúra, a művészet.
1 • - USA-val folytatott fegyverkezési verseny a szovjet költségvetési
- :dások jelentős részét lekötötte. A Varsói Szerződés szárazföldi
-.lóereje verhetetlen volt. A szovjet Gagarin űrrepülése 1961-ben
..-fegyverkezéshez vezetett.
 A HIDEGHÁBORÚSSZEMBEHALIA5 ?•?-

A VASFÜGGÖNY KÉT OLDALÁN

- Bipoláris (kétpólusú) világrend a. .-- srrel

Egyetemes történelem • XX. SZÁZAD

rendelkező szuperhatalom, a Szovjetté.: . .. LS- lésével.

(A hidrogénbomba atyja Teller Ede
3 Európát a „vasfüggöny” választotta k;~:. : t— ... • ;.-árar,
lőparancsot, magas kerítést és a 166 =t jelen­
tette.
- A világ többször a harmadik világhete ti de vé­
gül sikerült megállapodni a 2. berlini -.r. 1_ '— - kubai
rakétaválság (1962) idején is. (Castry 195>-Se® — -mZalommal
szerezte meg a kommunistáknak a hatri— - . . . 1A által
támogatott emigránsok 1961-ben — — - rt-takmeg-
dönteni). A Szovjetunió atomrakétáktt t: '■. - ezért
az USA tengeri blokádot vont Kuba koré. tí ~ . ct •_ís: lk.
Moszkva visszakozott, és Kennedy és Hrascww ■ " “ ;_ -- .-ették
a „forródrótot”.
Izrael állam 1948-ban ENSZ-határoza~ _ . - . ; ■ z környező
arab államok rögtön megtámadták, arrit Bez-Gesetésével
az USA által támogatott zsidó állam vissza. ;_-t 1 ?<T-:;szovjet
fegyvereket is használva Egyiptom, Szíria.zi.- . egyszerre
támadta Izraelt, a zsidók elsősorban légié:c ; rrtáma­
dásának köszönhetően győztek, a hatnapos hab«A :-ta zr addig
felosztott Jeruzsálem egészét birtokolják Ar:.r z zsidók
közt azóta is állandó a konfliktus.
* A szembenálló felek által támogatott, kcríit:.trúk
sora zajlott:
s Korea: 1950-53
e Szuezi válság: 1956
s Vietnam: 1964—73

_____ ]
Angola: 1975-76 S*.,. j_

Irán: 1979 Panama •

Afganisztán: 1979-89
 EZREDVÉGI VÁLTOZÁSOK

XX. SZÁZAD » Egyetemes történelem

A SZOVJETUNIÓ SZÉTESÉSE

’ A nyolcvanas években visszatért a „kishidegháború”. Reagan, az

USA elnöke a „Gonosz Birodalmának” nevezte a Szovjetuniót,
elindította „csillagháborús” tervét: újabb fegyverkezési verseny­
re kényszerítve a Szovjetuniót. Mindez hozzájárult a SZU anyagi
megroppanásához, amit az olaj árának csökkenése is erősített.
c 1985-ben Gorbacsovot választották a Szovjet Kommunista Párt
főtitkárává, reformokba fogott, az állami cenzúrát mérsékelte, enge­
délyezte a magánvállalkozások létrehozását, ám a gazdaság hanyat­
lását nem tudta megállítani. Alkoholtilalma népszerűtlenné tette,
csökkentette az állami bevételeket, és a feketegazdaságot erősítette.
Nőtt a szegénység, a bűnözés. A szövetséges országok is folyamatos
támogatásra szorultak (volna).
- 1985-től megbékélési politika kezdődött. Gorbacsov, az SZKP fő­
titkára népszerűbb lett nyugaton, mint a hazájában.
Milliók szenvedését és hatalmas anyagi kárt okozott a csernobili
atomerőmű robbanása 1986-ban.
c A nemzeti (észt, lett, litván, örmény, grúz, kazah stb.) függetlenségi
törekvések felerősödtek. Tárgyaltak az ország konföderációvá alaku­
lásáról.
* Gorbacsov ellenfelei 1991-ben puccsal akarták megállítani a válto­
zásokat, a diktatúra visszatérését azonban a közvélemény és Jelcin
orosz elnök fellépése lehetetlenné tette. A puccs időszakában több
tagköztársaság kikiáltotta függetlenségét, így a balti államok: Lett­
ország, Litvánia, Észtország; valamint a kaukázusi Grúzia.
• 11 tagköztársaság együttműködésével megalakult 1991-ben a Füg­
getlen Államok Közössége (FÁK). Az év utolsó napjain a szovjet
parlament rögzítette a Szovjetunió felbomlását, helyét a nemzetközi
életben a Jelcin vezette Oroszország vette át. A bipoláris világrend
helyett az USA szuperhatalmának évei következtek Clinton, majd
G. W. Bush (2001—2009) elnökletével. Ukrajna 2014-ben lépett
ki a FÁK-ból, a Putyin elnök uralta Oroszország megtámadta, el­
foglalta a Krím-félszigetet, és megkezdődött Kelet-Ukrajnában az
ukrán-orosz háború.
 A FELOSZTOTT NÉMETORSZÁG
ÉS ÚJRAEGYESÍTÉSE
Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

- A legyőzött Németország 1945-ben r.tr etikai, angol,

francia, szovjet - megszállás alá került. 19-?9-.te-t h. italoson is
megalakult az NSZK és a kommunista. a csak - t. tren demokrati­
kus NDK, Berlin is kettéosztotta vz_t
• Az NSZK (fővárosa Bonn) Adenauer kjare^ar etetésével a Mar- -
shall-segélynek köszönhetően gyors gaccz .-m t. i<t;nek indult,
1955-től a NATO tagja, az európai irtte-z—.: r.•; :;e. vonzó
jóléti állam.
' Az NDK-ban (= DDR) az alacsony etetsz.'- : .m_ t - • szabadság­
jogok hiánya 1953-ban a berlini munkáé; t - ez és tömeges
kivándorláshoz vezetett. Utóbbi megakadt m: 1961-ben
az NDK lezárta a határokat. A berlini fal a hidegháború szimbó­
lumává vált. Csak a nyugdíjasok kaptak úti: . :t . - gazra”.
A hírhedt „STASI” (állambiztonsági mimért.-. _r -ír hétté
a keleti blokk legerősebb besúgóhálózatit.
- Egy hidegháborús enyhülési időszakban. Willy Brandt NSZK)
kancellársága alatt, 1972-ben a két német e —.ette egymást
és a lengyelek felé eső határokat. Brandt í tr-- . : N.n térden
állva kért bocsánatot.
■ 1985 után az NDK elzárkózott a gorbzese*-; ■ ti.-: k követé­
se elől. A pénzügyi összeomlás szélére kerüé ; 'i . a smpolgárai
csak szocialista országokba utazhattak, így bemert tek az NSZK
varsói, prágai, budapesti nagykövetségére. Mgr- art v-tzz átengedte
Ausztriába az NDK-s „turistákat”.
£ Tüntetések kezdődtek. Honecker (1971 óta ~ NDK élén)
lemondott. 1989 novemberében a berlini falat t Nmetek lerom­
bolták.
• Bush (USA elnöke 1989-93) támogatta Helmut Kohl kancellárt
1990-ben, hogy újra egyesülhessen Németország.
 ■BMUMaaiiii

XX. SZÁZAD • Egyetemes történelem

JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSE

* Jugoszlávia eltérő múltú és vallású, soknemzetiségű (szerb, hor-

vát, szlovén, bosnyák, albán, macedón, magyar, német) területeket
egyesített, amely Tito vezetésével 1946—80 között szocialista jelle­
gű, de „el nem kötelezett” szövetségi köztársaságként létezett. Tito
halála után egyszerre jelentkezett igény a nemzeti függetlenségre, a
szocializmus felszámolására és a gazdasági felemelkedésre. A nacio­
nalista törekvések miatt a délszláv válság háromszor is háborúba
torkollott.
1991-ben Szlovénia és Horvátország kinyilvánította függetlenségét.
A szerbek Szlovéniából a 10 napos háború után kivonultak. A szerb
kisebbség Horvátországban harcot indított.
® 1992-ben Macedónia vált ki.
# 1992 és 1995 között zajlott Bosznia-Hercegovinában a délszláv
válság legvéresebb, 100 ezer halottal járó háborúja
az ortodox szerbek (Belgrád támogatásával),
- a katolikus horvátok (Zágráb katonáival),
s a muszlim bosnyákok (arab önkéntesek segítségével) közt.
- A térségben több etnikai tisztogatás zajlott:
k Srebrenicában 8700 bosnyák áldozat — szerb elkövetők;
« Szarajevó 3 éves szerb ostroma;
z Mostar 9 hónapos horvát ostroma és a híd lerombolása;
* több tízezer más etnikum által csoportosan megerőszakolt nő.
s Szerbia tartománya, az albán többségű Koszovó is függetlenedni
kívánt, ez ellen szerb támadás indult. Bili Clinton (USA-elnök
1993-2001) megbízottjai sikertelen béketárgyalásokat folytat­
tak, végül 1999-ben a NATO bombázta Szerbiát, főleg Belgrá-
dot. Szerbia kivonult Koszovóból, de az albán többségű Koszovói
(2008-ban kikiáltotta függetlenségét) nem ismeri el, pedig ez az
egyik akadálya Szerbia EU-ba történő felvételének.
 EZREDVÉGI VÁLTOZÁSOK

A KÉTPÓLUSÚ VILÁGREND MEGSZŰNÉSE

J A gazdaságilag legyengült Szovjetuniónak nem maradt ereje báb­

Egyetemes történelem » XX. SZÁZAD

államainak irányítására. Gorbacsov visszavonta a Brezsnyev-dokt­

rínát (-► 42), lehetővé téve a békés átmenetet.

•'* 1989-ben Lengyelország után Magyarországon (-*■ 139) indult

meg a rendszerváltás. Prágában a „bársonyos forradalom” eredmé­
nyeként Havelt, az írót, az ellenzék vezérét köztársasági elnökké
választották. (1993-ban vált szét Csehország és Szlovákia.)
Temesváron a Tőkés László református lelkész hivatalának vé­
delméért kezdődő tüntetés vezetett a román kommunista diktátor,
Ceausescu és felesége rögtönítélő bíróság elé állításához, majd
kivégzéséhez.
- 1989 végén Máltánál Gorbacsov és Bush tárgyalt Európa keleti
felének demokratikus átalakulásáról és a német egységről. Ez a hi­
degháború lezárásaként értékelhető, de nem vezetett a béke világá­
ba. Az USA lett a vezető katonai és gazdasági hatalom. Ugyanakkor
az ellentétek a világban még bonyolultabbá váltak:
s 1991-ben az Öböl-háborúban Irak lerohanta Kuvaitot, melyei
az ENSZ felszabadított;
a szovjet kivonulás után Afganisztánban különféle érdekek üt­
köznek — végeláthatatlanul;
e 2003-11 közt az USA támadta Irakot, mert atomfegyverkezés­
től tartott;
2011 óta zajlik a milliós menekültáradatot elindító Szíriái pol­
gárháború;
t támad a világ több pontján a terrorista Iszlám Állam;
k Putyin támogatja a kelet-ukrán szakadárokat, az európai bojkor
sikertelen;
~ Eszak-Korea atomfenyegetése kiszámíthatatlan;
® a palesztin-izraeli viszony még nem rendeződött.
 A2 EU-INTEGRÁCIÓ

XX-XXl. SZÁZAD ° Egyetemes történelem

AZ EURÓPAI UNIÓ ALAPELVEI

’ Az Európai Unió egyszerre:

gazdasági együttműködés:
f belső ellenőrzés, vámhatárok nélkül, szabadon mozoghat:
- a munkaerő
— a tőke
- az áru
— a szolgáltatás
♦ egységes, szabályozott piac (szabványokban állapodtak meg
a termékekre, pl. 3,5%-os tej);
4 ellenőrzött piac (pl. roaming-díj nélküli net, kötelező fo­
gyasztóvédelmi előírások);
i elsőbbségi kereskedelmi zóna a tagországok számára (az EU-
n belüli kereskedelem tette ki a magyar export 81, az import
78%-át 2016-ban);
❖ monetáris unió (19 ország tagja az eurózónának).
■ politikai társulás:
£ parlamentje 500 millió embert képvisel;
4 szakpolitikáit a közösen létrehozott Bizottság dolgozza ki
(pl. Erasmus+);
♦ közös külpolitikája van (pl. együttesen lépnek fel a fejlődő
országok segélyezésében).
érték- és életközösség:
: alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek;
♦ emberi jogok (biztosítása csatlakozási feltétel);
♦ szolidaritás (az EU támogatja a felzárkózás érdekében azokat
a régiókat, amelyek az EU-s átlag alatt vannak);
♦ tolerancia (jelmondata: egység a sokféleségben);
4 minden döntés az érintettekhez lehető legközelebb szüles­
sen (csak az legyen EU által szabályozott, amihez nem elég a
települési vagy az országos szint);
: polgárainak igyekszik békét, biztonságot nyújtani (közös
biztonságpolitikát dolgoz ki, az EUROPOL a rendőrségi
együttműködés intézménye);
♦ környezetünk megóvására, fenntartható fejlődésre törekszik
(támogat környezetvédelmi beruházásokat, vállal nemzetkö­
zi együttműködéseket);
1 célja a közös európai jövő építése, esélyt ad a közös jólétre.
 A BŐVÜLÉS FOLYAMATA

• Az európai egységről évszázadok óra íz:~z-: rer- eket. Francia

Egyetemes történelem °- XX. SZAZAD

politikusok (Robert Schuman és Jean a • iágháborúk

tapasztalatai, az erős amerikai gazdaság és z *r: y *t előrenyomulás
hatására kezdeményezték az integrációt = e<. séges ülés. együtt­
működés).
- Hat állam - NSZK, Franciaország. Olaszország, He kandia, Bel­
gium és Luxemburg- 1951-ben létrehozza a M: .-.tánuniór (Euró­
pai Szén- és Acélközösség).
8 1957-ben aláírták a Római Szerződéseket:
a atomenergia-termelés ellenőrzése - Euratom
» vámunió — Európai Gazdasági Közösség. ..Közös Piac”.
* 1992-ben Maastrichtban 9 ország létrehozta az Európai Uniót:
x közös kül- és biztonságpolitika,
* az Európa Parlament és az Európai Bizottság szerepének kiszéle­
sítése.
8 1995-ben életbe lépett a schengeni egyezményt
x az unió tagállamai között lebontotta a határ: j:.
m a külső határokon szigorúbb az ellenőrzés.

« 2002-ben 12 tagállam megszüntette saját valuta ár. és bevezette az

eurót.
» 2004-ben egyszerre 10 államot vettek fel. körtük Magyarországot
(2007-ben Románia, Bulgária, 2013-ban Horvátország lett tag).
8 2009-ben Lisszabonban állapodtak meg az- együttdöntési eljárásban;
a Bizottság előkészít, a Parlament módosít, az Európai Unió Tanácsa
elfogad vagy módosít és visszaküld, amíg döntés nem születik. Meg­
erősítették a Parlament jogkörét a tagállamokkal szemben.
s 2017-ben 28 tagállam közül Anglia a „brexit , vagyis a kiválás
mellett döntött. Felvételét kérte Szerbia, Montenegró. A migrációs
válság miatt több helyen visszatértek a határellenőrzéshez. Erősö­
dött az euroszkeptikus (kételkedő) pártok befolyása.
« A kül- és biztonságpolitikai együttműködés kevésbé sikeres, mint
a gazdasági integráció.
 AZ EU-INTEGRÁCIÓ

AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEI

Európai S és Az 5 évre köz­ Együttdöntési el­ 21 képviselő:

Parlament B vetlenül válasz­ járásban a bizott­ FIDESZ az Európai
tott képviselők, sági előterjeszté­ Néppárti, MSZP
frakciókban sek módosítása; az Európai Szocia­
ülnek. EU-kökségvetés lista, kerten „Zöld”
elfogadása. frakcióban, és három
független.
Európai B Két évre a tag­ Stratégiai dönté­
Tanács államok vezetői sek helyszíne.
nevezik ki.
Európai B/L Elnökségét fél­ Uniós jogszabá­ 2011-ben volt ha­
Unió évente más-más lyok elfogadása, zánk a soros elnök.
Tanácsa ország látja el. szakpolitikai
intézkedések
összehangolása.
Európai B Minden tag­ Jogszabályok A magyar biztos az
Bizottság állam egy-egy előkészítése, a oktatásért, kultúrá­
biztost küld, végrehajtás ellen­ ért, ifjúságpolitikáért
munkanyelvei: őrzése. és sportért felelős.
angol, német,
francia, olasz.
Európai F Elnök, alelnök, Az euró kezelése, Az euró bevezeté­
Központi a tagállamok az árstabilitás sének kritériumai
Bank központi bank­ fenntartása, az közül az államadós­
jainak vezetői. EU gazdasá­ ságot kellene a GDP
gi és monetáris 78%-áról 60%-a alá
politikájának csökkenteni.
-
meghatározása és
végrehajtása.
* B=Brüsszel, S=Strasbourg, L=Luxemburg, F=Frankfurt am Main

- Működése: Több mint ezer bizottság, albizottság és munkacsoport

működik, pl. OLAF (= Európai Csalás Elleni Hivatal). A döntések
előkészítését és végrehajtását a tagállamokból érkező, több mint
20 ezer tisztviselő („eurokrata”) végzi, jelentős részük tolmács.
 A GLOBÁLIS VILÁG

ELLENTMONDÁSOS JÖVŐ

« A 20. század vége a globalizáció, a multinacionális óriáscégek

Egyetemes történeiem ° XXL SZÁZAD

előretörésének időszaka, pl. Shell, Walmart, Allianz. Bevételük na­

gyobb, mint a legtöbb országé. Az ipar ott dolgoztat, ahol az adott
pillanatban olcsóbb a munkaerő, vagy van szakértelem.
* Folyamatosan megújul a digitális tudás, a számítógépipar, pl.
Apple, IBM. 2004-ben alapították a Facebookot, ma 2 milliárd fel­
használója van.
8 A technikai fejlődés tükröződik az űrkutatásban is, 1969-ben szállt
Holdra az első ember, napjainkban már a Mars a cél.
• Megkezdődött a beláthatatlan ökológiai katasztrófával fenyegető
globális felmelegedés. Fajok kerültek a kihalás szélére. Afrikai elsi-
vatagosodás zajlik, százezreket késztetve migrációra.
• A jövő érdekében fontos a fenntarthatóság, a nem megújuló
energiafelhasználás és a „szeméttermelés” csökkentése. A környe­
zetvédelmet nemzetközi megállapodások segítik, ám 2017-ben az
USA kilépett a párizsi klímaegyezményből. Kínának is fontosabb a
gazdasági fejlődés, mint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése.
« Vallási fanatizmus miatt harcok folynak, síita szunnita ellen,
muszlim keresztény ellen, muszlim zsidó ellen és kontra.
» A nemzetközi terrorizmus szedi az áldozatokat, pl.: 2001. 9/11.!
Hatására Bush elnöksége alatt olyan intézkedések születtek, melyek
a biztonság érdekében korlátozzák a szabadságjogokat, de nem
tudták megakadályozni az Iszlám Állam létrejöttét. Európában tö­
meges merényleteket követtek el gázolással vagy öngyilkos robban­
tással.
s Az egypólusú világ ismét többpólusúvá válhat, hisz erősödik Kína,
India és Oroszország.
VALLATVA, MU VÜ5ZÜ1EK51UEULUG1AK

A GÖRÖG-RÓMAI HITVILÁG g
c
« A görög (-> 12) és római nép (-> 13) vallása is politeista (= sok-
istenhitű). Leggyakrabban emberi alakban ábrázolták isteneiket,

• anason, művészétén, laeosognaK

akiknek részben emberi szokásaik, szenvedélyeik, hibáik voltak.
A halhatatlan istenek emberközelinek tűntek, mert a mítoszok sze­
rint gyakran beavatkoztak a halandók szerelmi életébe, hétköznap­
jaiba. A mitológia szerint a görög istenek lakóhelye az Olümposz
hegy csúcsa.
• A római és görög istenek sokban hasonlók.

ISTENT „FELADATKÖR” GÖRÖG RÓMAI

Főisten Zeusz Jupiter
Had Arész Mars
Költészet és jóslás Apollón Apollo
Vizek és tengerek Poszeidón Neptunus
Utazók és kereskedők védelme Hermész Mercurius
Bor és mámor Dionüszosz Bacchus
Szerelem, termékenység, vágy Aphrodité Venus
Bölcsesség, tudomány, háború Pallas Athéné Minerva

® Más népek isteneit is átvették, kimutatható több görög isten egyipto­

mi eredete, míg Venus etruszk eredetű, és a perzsa hitvilág is hatott.
♦ A rómaiak a császárokat istenként tisztelték. Julius Caesar Venust
nevezte ősének. Augustus pedig Isten fiának tekintette magát.
s A más isteneket tisztelő népeket nem ítélték el, csak akkor üldözték
vallásukat, ha abban politikai veszélyt láttak, ilyen volt az egyisten-
hitet valló zsidó és keresztény vallás.
MMiaaaan^

A ZSIDÓ VALLÁS FŐ JELLEMZŐI

• Ez az első monoteista (= egyistenhitű) vallás, nem hittérítő, a zsidó

közösségek tagjaikat anyai ágon tartják számon.
Vallások, művészeteik, ideológiák » ÓKOR

• Hitük szerint Mózes szövetséget kötött Istennel. Bizonyítéka két

kőtábla a Tízparancsolattal. E szövetség szerint a Mindenható meg­
védi a népét, ha betartják az előírásait, csak őt tisztelik, és tilos ölni,
lopni.
- Az isteni tanításokat szent könyvbe gyűjtötték össze, melynek része
a Tóra (= Mózes 5 könyve, a Biblia első 5 könyve is). A Tóra törvé­
nyeinek betartása jelenti a zsidóság fő összetartó erejét.
Izrael állama Dávid király, majd fia, Salamon uralkodása alatt élte
fénykorát a Kr. e. X. században, ekkor épült fel Jeruzsálemben a
Templom. A hódítók felégették a Templomot, és a nép zömét kite­
lepítették. Megkezdődött a diaszpórában (= szétszórva, csoportban
élnek, remélik a hazatérést) való lét. A perzsák engedélyezték, hogy
a zsidók hazatérjenek, és újjáépíthették a Templomot. A Római Bi­
rodalom is leigázta a zsidókat, akik fellázadtak, s emiatt büntetésül
a rómaiak is lerombolták Jeruzsálemet Kr. u. 70-ben. A Templom­
ból egy faltöredék maradt, a Siratófal, amely ma a judaizmus szent
helye.
- A zsinagógák (= imaházak), a rabbik (= vallási tanítók) és a hagyo­
mányok váltak a zsidó élet fenntartóivá. A vallási parancsolatok
megtartása létfontosságúvá vált, ez őrizte nemzeti identitásukat.
Szombatonként tilos a munka, azt imádkozással, szent könyvek
tanulmányozásával kell tölteni, ezért minden körülmetélt fiút
megtanítanak olvasni. A judaizmus sok magatartásbeli, életviteli,
táplálkozási előírást is tartalmaz.
 VALLÁSOK

KÖZÉPKOR “ Vallások, művészetek, ideológiák

AZ ISZLÁM VALLÁS KIALAKULÁSA
ÉS ELTERJEDÉSE

■ Az Arab-félszigeten élő sémi arabok Mekka városában a fekete

Kábát (= egy meteoritkő) tisztelték. Itt született Mohamed. Prédi­
kációit az előkelők nemtetszéssel fogadták, ezért el kellett hagynia
a várost. Ez a mekkai kivonulás, a „futás” (= hidzsra) az iszlám
időszámítás kezdete: Kr. u. 622.
• Mohamed új székhelye Medina lett. Erre a közösségre támaszkodva
egyesítette az arábiai törzseket, melyek többsége nomád pásztorko­
dással (ló és teve) és kereskedelemmel, karavánszervezéssel foglalko­
zott.
• Halála után az arabok folyamatosan hódítottak, uralkodójuk a ka­
lifa, aki vallási vezető is volt. Elfoglalták Palesztinát, Egyiptomot,
Mezopotámiát és Eszak-Afrikát, támadták Bizáncot. Hamarosan
az egész keresztény világnak kihívást jelentettek, mivel 711-ben át­
keltek a Gibraltári-szoroson, s az Ibériai-félsziget legnagyobb részén
tartósan berendezkedtek. Székhelyük Córdobában volt, onnan csak
1236-ban űzték ki őket.
" 732-ben a mai Franciaország közepén, Poitiers-nél nagyarányú
vereséget szenvedtek a frankoktól, ami hozzájárult ahhoz, hogy a
muszlimok nem tudtak Európa belseje felé tovább terjeszkedni. De
flottáik átvették az uralmat a Földközi-tenger felett, kalóztámadá­
saik gyakran a tengertől távolabb élő vidékeket is elérték.
3 All. századtól az arab térség egyre inkább szeldzsuk-, majd osz­
mán-török befolyás alá került, aló. században a török szultán lett
a kalifa.
a Fő irányzatai a síiták és szunniták (80%). A síiták vezetője az imám
(= tévedhetetlennek tartott vallási vezető), Mohamed leszármazott­
ja, ennek elfogadása 6. parancsolattá vált.
 AZ ISZLÁM FŐBB TANÍTÁSAI, HITÉLET

» Az iszlám egyistenhívő vallás, a szó maga Allah akaratába való

belenyugvást jelent. Hívei a mohamedán kifejezést nem szeretik,
Vallások, művészetek, ideológiák » KÖZÉPKOR

mivel szerintük Mohamed nem vallásalapító volt, hanem próféta

(=Istentől ihletve beszélő). A hívőket muszlimoknak hívják.
- Hitük szerint Mohamed Jeruzsálemből (a Siratófal közeléből)
a mennybe emelkedett, ezen a helyen épült fel a Sziklamecset
(= muszlint templom), melyet karcsú tornyok (= minaretek) vesz­
nek körül, ahonnan naponta ötször a müezzin (= jó hangú alkal­
mazott) hangja szól: „Allah a legnagyobb. Tanúsítom, hogy nincs más
isten, csak Allah. Tanúsítom, hogy Mohamed Allah prófétája. Gyertek
imádkozni!... ”
- A napi ötszöri imát Mekka felé fordulva, térdre borulva végzik.
További parancsolat az alamizsna adása a szegényeknek, a hitvallás
megtartása és Mekkában a Kába tisztelete. A ramadán havi böjt
időszakában napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak,
nem dohányozhatnak, nem szeretkezhetnek a lelki megtisztulás ér­
dekében. Naplementekor közös étkezéseket, a hónap elteltével nagy
lakomát tartanak.
s Az iszlám előírások szerint tilos sertéshúst enni és alkoholt fogyasz­
tani. A többnejűség megengedett, ha a férj gondoskodni is tud
feleségeiről.
« Az iszlám szent könyve, a Korán a muszlimok szerint a Moha­
mednek adott kinyilatkozást tartalmazza. Hangsúlyt helyez a tanu­
lásra.

Spanyolországtól Indiáig terjedő egységes civilizációt hoztak lét­

re. Átmentették az ókori műveltséget, értelmezték a görög filo­
zófusokat. A kalifák támogatásával hoztak létre csillagvizsgálót,
kórházakat, egyetemeket. Híresek a kémikusaik és matematiku­
saik.
 VALLÁSOK

A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA
ÉS FŐBB TANÍTÁSAI 1.
Jászoltól Róma kulcsáig

» Názáreti Jézus tanítása Isten szeretetének erejéről és csodatettei

tömegeket vonzott. Hívei Messiásnak (= Krisztus, felkent) tekin­
tették, sőt, Isten fiának. Ez bűn volt a zsidó vallási vezetők és a
megszálló rómaiak szerint, ezért keresztre feszítették Jeruzsálemben.
• A keresztény tanítás szerint Jézus halálával és feltámadásával meg- <
váltotta az emberiséget az ősbűntől (= Ádám és Éva Isten tiltása
ellenére ettek a Paradicsomban a jó és rossz tudása fájának gyümöl- ;
cséből, és ez az ellenszegülés az egész emberiségre átterjedt). «
3 A Biblia ószövetségi része a zsidóság szent könyveit tartalmazza. i
Az Újszövetség első része négy könyv, Máté, Lukács, Márk, János
evangéliuma (= jó hír), ezek Krisztus életének, beszédeinek a leírá- «
sai. Az apostolok (= küldött, Jézus tanítványai) cselekedetei, illetve í
leveleik alkotják az Újszövetség másik fontos részét.
’ Simon tanítványként új nevet kapott Jézustól, Péter (= Kőszikla)
lett. A zsidók közt folytatott hittérítést. A katolikusok őt tartják
az első pápának, mert Jézus azt mondta neki: „ Te Szikla vagy, és én
erre a sziklára építem egyházamat;'. Péter apostol, azaz Szent Péter
tiszteletére visel minden pápa halászatot ábrázoló gyűrűt, olyat,
amin Péter hálót dob ki a bárkájából.
A keresztények egyik üldözőjét Saulnak hívták, de látomásában
megjelent Jézus, ettől buzgó hívővé vált, nevét Pálra változtatta
(= pálfordulás). Pál apostol sikeres misszionárius (= Isten üzenetét
hirdető) lett. Leveleinek tanításai alapján az egyház egységes, nem
különálló gyülekezetek alkotják.
 A KERESZTÉNYSÉG KIALAKULÁSA
ÉS FŐBB TANÍTÁSAI 2.
Üldözött vallásból államvallás
»aiiasux, muveszeiceK, laeoiogiaK « OKOR

: Jézus halálát követően tanításait terjeszteni kezdték. A keresztények

a III. századra népes, szorosan összetartó, szervezett közösséggé
váltak. A császári hatóságok szemében bűnük az volt, hogy nem is­
tenítették sem Jupitert, sem a császárt. A keresztények nem szegték
meg a saját istenük parancsát, így fokozódott a keresztényüldözés.
Ezért gyakran katakombákba (= föld alatti rejtekhelyek) kénysze­
rültek. Titkos jelükké vált a hal; „Jézus Krisztus, Isten Fia, Megvál­
tó” - görög szavak kezdőbetűi a hal szót tették ki.
- Constantinus császár álmot látott; hatalmas keresztet „E jelben
győzni fogsz!” felirattal. Megszüntette a keresztényüldözést.
A Kr. u. 313 -as milánói rendeletében biztosította a szabad vallás­
gyakorlást.
5 325-re zsinatot hívott össze Niceába (= ma törökországi kisváros),
ahol 300 püspök (= egy adott területen szerveződő keresztény
közösség vezetője) és 1500 hívő vitázott. Megegyeztek a húsvét
időpontjában és a Szentháromságtanban: Isten az Atya, a Fiú és
a Szentlélek együttesében jelenik meg. Eretneknek (= tudatosan,
lényeges kérdésben szembehelyezkedő ellenség) nyilvánították
azokat, akik más véleményen voltak, hamarosan üldözni is kezdték
őket.
* A türelmi rendelet (-> 103) kiadása után néhány évtizeddel a ke­
resztények elérték, hogy más vallásokat betiltották, vége lett a poli-
teizmusnak. A kereszténység vált az egyetlen és kötelező vallássá.
• A Római Birodalom 395. évi kettészakadása után Konstantiná­
poly (= Bizánc, a későbbi Isztambul) szerepe vált fontossá mind
a császárság, mind a vallás szempontjából.
 VALLÁSOK

KÖZÉPKOR • Vallások, művészetek, ideológiák

A NYUGATI KERESZTÉNYSÉG FŐBB
JELLEMZŐI A FEUDALIZMUS IDEJÉN

Kr. u. 476, a Nyugatrómai Birodalom bukása után újjászervezték

a keresztény egyházat, de az sok vita után 1054-ben végleg ketté­
szakadt. A két ág, a római és az ortodox kereszténység határa a
Balkánon húzódik.
Római (katolikus) kereszténység (= egyetemes, általános) egyház
- A misék latin nyelvűek, közben gregorián énekek szólnak.
s A szervezet hierarchikus.
e Az egyházat Rómából irányítja a pápa, aki a Pápai Állam ural­
kodója is.
» A bíborosa a pápa tanácsadója, pápaválasztó joggal rendelkezik,
s Az érsek egy kiemelt püspökség irányítója és több alárendelt
püspök felettese.
e A püspök az egyházmegye irányítója:
: kinevezi az espereseket az egyházi kerületekbe,
♦ a plébánosokat az egyházközségekbe.
’ A pápaválasztásokba a római nemesség, később a Német-római
Császárság igyekezett beleszólni. A főpapok kinevezési jogáért
(= invesztitúra) 300 éven át folyt a küzdelem.
a A középkori egyház a mindennapi élet megszervezésére és ellen­
őrzésére törekedett. A főpapjai fényűzően, főúri módon éltek, hisz
hatalmas birtokokkal és a tizedből (= egyházi adóval) származó
jövedelemmel rendelkeztek. (-> 82)
s Művelődési monopóliummal bírt egyetlen szervezetként, amelyben
nagyszámú írástudó dolgozott. Másoltak könyveket, tartottak fenn
könyvtárakat, írtak krónikákat.
s A Szentföld felszabadításáért keresztes hadjáratokat szerveztek.
• A pápák közül kiemelkedik Nagy Szent Gergely (VI. század) és
VII. Gergely (XI. század), aki véglegesen rögzítette, hogy a papok
nem nősülhetnek. Dictatuspapae című programjában fogalmazta
meg: a római egyházat illeti a világi hatalom fölötti ellenőrzés joga.
 VALLÁSOK

A KATOLIKUS HITÉLET,
SZERZETESRENDEK
Vaiüások, művészetek, ideológiák » KÖZÉPKOR!

A kereszténység első évszázadaiban megjelentek a remeték, akik

elvonultak a világtól, életüket imádságoknak szentelték. Utódaik
kolostorokat alapítottak. Az ezekben élő szerzetesek vagy apácák
fontos szerepet játszottak nemcsak a hit terjesztésében, de tanítás­
ban, betegápolásban, fejlett mezőgazdasági és kézműves-technoló­
giák kidolgozásában. A rendfőnökök közvetlenül a pápától függ­
nek, ők irányítják az apátokat (= kolostor vezetője). A kolostorok
hálózatot alkottak. (Párizsban vagy 20 kolostor működött.)
- A szerzetesi életet Szent Benedek a VI. században szabályozta, elő­
írta az engedelmesség, szegénység, szüzesség betartását.
•- Benedek-rend elve: „Óra et labora!” (= Imádkozz és dolgozz!).
A ciszterci rendet a XI. század végén a bencés szabályzatot át­
dolgozva alapították. (—*• 81)
-- Létrejöttek remete szerzetesrendek; pl. karthausiak és az Eszter­
gom környékén Boldog Özséb által a XIII. században szervezett
pálos rend.
s Koldulórendek alakultak; a ferencesek, a domonkosok. Tagjai
szegénységi fogadalmat tettek. A XIV. században már 1400
ferences rendház működött. A leghíresebb domonkosrendi szer­
zetes Aquinói Szent Tamás, az ő érdeme az antik filozófia és a
kereszténység összeegyeztetése.
~ A keresztes hadjáratokkal jelent meg a szerzetesrendek egy sajá­
tos típusa, a lovagrendek; (~► 15) a johanniták, a templomosok
és a német lovagrend.
Loyolai Szent Ignácot kétszer is inkvizíció alá vonták, de fel­
mentették, így megalakíthatta a jezsuita szerzetesrendet. A Jé­
zus Szíve Társaságnak fontos szerepe volt a reformáció korában
a katolikus megújhodásban.
 VALLÁSOK

KÖZÉPKOR ” Vallások, művészetek, ideológiák

AZ ORTODOX EGYHÁZ A KÖZÉPKORBAN

• Az egyházszakadás (= szkizma) máig tartó állapot.

1054-ben kiátkozta egymást a két vallási vezető, amit 900 évvel
később vontak vissza.

t_Ai ,:.'T’L.:C T1S

Felépítése Egységes Több önálló egyház, pl. bizánci,
orosz, román
Irányítása Pápa Csak tiszteletbeli vezető a pát­
riárka
Mise nyelve Latin Görög vagy helyi nyelv; pl. szerb
Papság Nőtlen, borotvált férfi Hosszú szakállas férfi, nősülhet
Templom díszí­ Román majd gótikus stílus, Ikonokkal, állandó stílus, kupo­
tése, stílusa freskókkal lás, bizánci jegyek
Szertartás Áldozáshoz ostya használata Pap az ikonosztázon belül mi­
sézik
Viszonya Függetlenség, vallási ügyek­ Alárendeltség, az uralkodó
királyokhoz, ben a pápa csalhatatlan, az nevezi ki a pátriárkát, és vallási
császárhoz uralkodók nem szólnak bele kérdésekben is dönthet

A keresztény világ keleti részének legfontosabb méltóságává a

konstantinápolyi pátriárka vált, miután Alexandria és Jeruzsálem
arab uralom alá került a VII. században. Amikor be akarták tiltani
a templomi képeket a császárok, az 120 éves polgárháborúhoz ve­
zetett a VIII-IX. században. A képrombolás mozgalmát leverték,
maradhattak az ikonok a falakon. E szentképeknek a háttere arany­
színű, az arc szembenéz az imádkozóval, célja elősegíteni a hívő és
Isten közötti kapcsolatot.
Az ortodox szerzetesek nem tömörültek több kolostort összefogó
szerzetesrendekbe, de nagy tekintélyük volt. Legfontosabb szerze­
tesek Szent Cirill és Metód, akik sikerrel térítették a szlávokat, és
megalkották az írásukat, a róluk elnevezett cirill ábécét.
 VALLÁSOK

REFORMÁCIÓ 1.
Az evangélikus egyház nem tervezett születése

A római katolikus egyházzal szembeni elégedetlenség miatt Luther

iinivcszeieK, laeoiiogias • AVI. iZAZAU

Márton 1517. október 31-én Wittenbergben 95 pontban közre­

adta elveit, ezzel elkezdődött a reformáció (= egyházi reformokkal
kezdődő mozgalom, amely elvezetett több új egyház létrehozásá­
hoz.)
í Az Agoston-rendi szerzetes szerint:
x Az isteni kinyilatkoztatás egyetlen forrása a Szentírás.
£ Bibliában nem szereplő hagyományokat, pl. szentek tisztelete,
el kell vetni.
£ Az emberek lelkében lévő hit a legfontosabb az üdvözülés
(= mennyekbe jutás) szempontjából.
» Bűnt csak Isten bocsáthat meg, azt pénzen, cédulán megváltani
nem lehet.
- Nincs szükség közvetítőre ember és Isten között, nem kell gyó­
nás sem.
~ Csak 2 szentség van: keresztelés és úrvacsora.
- Luther Róma reformellenessége miatt el akarta érni a pápa hatal­
mának felszámolását, a szerzetesrendek feloszlatását, az egyházi
birtokok világi célú kisajátítását (= szekularizáció).
s Fontosnak tartotta a Biblia-fordítást, az anyanyelvi misézést.
Tanításaiból kibontakozott a lutheránusnak vagy evangélikusnak
nevezett egyház. Alapvető hitvallásukat Philipp Melanchthon fogal­
mazta meg, és az augsburgi birodalmi gyűlés fogadta el. Egyike a
protestáns (= a reformációt támogató német rendek protestáltak,
azaz tiltakoztak a császár és a katolikus fejedelmek lépései ellen) fe­
lekezeteknek.
" A német vallásháborút lezáró béke (= 1555, Augsburg) egyenjogú-
sította az evangélikus egyházat.

Luther fellépése után újabb irányzatok fejlődtek ki.

Az anabaptisták (= újrakeresztelők) elvetették a gyerekkori
keresztelés gyakorlatát, s azt tartják, erről tudatosan kell dönteni.
 VALLÁSOK

XVI. SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

REFORMÁCIÓ 2.
A zsarnokot megölni nem tilos

- Luther tanait a zürichi Zwingli, majd Kálvin János (Calvin) fej­

lesztette tovább, amiből kinőtt a kálvinista vagy református, szin­
tén protestáns egyház.
- Genf prédikátora szerint:
Az eleve elrendelés (= predestináció) miatt sorsunk már születé­
sünk előtt eldől.
« Az üdvözülést nem vásárolhatjuk meg.
* Az embereknek joguk van fellázadni az uralkodó ellen, ha az
nem az Isten elvárásainak megfelelően kormányoz, ha zsarno­
koskodik. (= zsarnokölési elmélet)
Híveitől megköveteli az erkölcsös, egyszerű életet. Munkára és
a takarékosságra való buzdítása, a tisztességes kamatszedés enge­
délyezése segítette a kapitalizmus és a bankok terjedését.
s A kálvinisták ekkoriban gyakran minősítették erkölcstelennek
nem csak a kocsmákat és a kártyát, de a színes ruhákat, a zenét,
a táncot vagy a színházat is. Ruhájuk: nyakban magasan záródó
fekete és fehér viselet. Templomaikat megfosztották a díszíté­
sektől, hogy semmi se terelje el a figyelmet Istenről. Az isten­
tiszteleteken fontos szerep jut a zsoltárok éneklésének.
A felekezeteiket a presbitériumok (= egyházi tanács) irányítják,
tagjai a lelkészek mellett tiszteletre méltó világi személyek, akik
dönthetnek anyagi, fegyelmi és szellemi kérdésekben, egy prédi­
kátor vagy tanító alkalmazásáról is. Ez a rendszer hozzájárult a
politikai demokrácia fejlődéséhez.

A kálvini tanokat is felhasználva hozták létre az anglikán egyhá­

zat VIII. Henrik idején, aminek feje a mindenkori angol uralko­
dó, vallási vezetője a canterbury érsek. Az egyházi földek a király
birtokába kerültek.
Az igazi kálvini tanokat követők a puritánok.
 A REFORMÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

- A főpapság elsősorban politikai tevékenységet folytatott, a püspök­

séggel járó vagyon érdekelte, nem a hit. Az alsópapság szegényen és
Vallások, művészetek, ideológiák » XVI. SZÁZAD

minden műveltség nélkül alig tudta ellátni a feladatát, így Luther

tanai (-» 62) gyorsan terjedtek főleg a Felvidéken és Erdélyben, leg­
inkább a német ajkú szászok körében.
Dévai Bíró Mátyás katolikus papként Wittenbergben tanult,
Luther áttérítette. Nagy hatású, magyar nyelvű prédikációi, a hit­
vitákban kifejtett érvei miatt lett a „magyar Luther”.
" 1526 után sokan úgy érezték, Isten büntetése az oszmán hódítás,
másfajta vallásosságra van szükség. A kálvinizmus is ekkoriban
terjedt el Debrecenből, a „kálvinista Rómából”. (-*■ 63) Méliusz
Juhász Péter szervezte az egyházat. A tiszántúli templomokból el­
távolították az oltárokat, képeket, szobrokat. A zsarnokölési elmélet
erősítette a Habsburg-ellenes felkelők érveit.
: A török által elfoglalt részeken nem volt vallásüldözés, egyformán
fizette a hitetlenek adóját katolikus és protestáns is. Sztáray Mi­
hály járta e vidéket, és reformált.
- Terjedtek az antitrinitáriusok (= szentháromság-tagadók) nézetei.
Géniben eretnekségért kivégezték vezetőjüket, a spanyol Szervét
Mihályt, Erdélyben (—► 64) befogadták őket. Egyházuk magyaror­
szági neve: unitárius.
: Az Európa-szerte dúló vallásháborúk korában Erdélyben — egyedül­
álló módon - vallási türelem volt. Az 1568-as tordai országgyűlésen
4 bevett vallásra: katolikus, evangélikus, kálvinista, unitárius
kimondták a szabad vallásgyakorlást.
~ A reformációnak köszönhető az első teljes magyar nyelvű Biblia
(= vizsolyi Biblia) Károli Gáspár fordításában (-> 62).
 VALLÁSOK

XVI-XVII. SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

A KATOLIKUS MEGÚJULÁS -
AZ ELLENREFORMÁCIÓ

■? A reneszánsz (-»■ 69) új vallási igényeket hozott, számos új ka­

tolikus szerzetesrend alakult, amelyek közül a jezsuiták váltak a
legismertebbekké. Ugyanakkor Kálvin (-> 63) és Luther (-> 62)
fellépését követően Európa egyre nagyobb területén terjedt a pro­
testantizmus.
- A katolikus megújulás érdekében zsinatot hívtak össze, a tridenti
(= Trento) zsinat megszakításokkal 1545 és 1563 között tanácsko­
zott, célja továbbá a rekatolizáció volt. A zsinat előírásai:
” a búcsúcédulák árusításának betiltása,
■ a főpapok egyszerre csak egy tisztséget tölthetnek be,
- állandóan szolgálati helyükön tartózkodjanak,
a a püspökök rendszeresen ellenőrizzék a plébániákat,
■ elítélte a meztelenség ábrázolását a művészeti alkotásokon, a
templomokban levették vagy átfestették ezeket. (A Sixtus-ká-
polna (~> 69) freskói is ekkor kaptak fügefaleveleket.)
- Az ellenreformáció hol a meggyőzés erejével, hitviták segítségével
történt, hol a politika és a hatalom kényszerítő eszközeivel. Röp­
lapokat is nyomtattak, melyeken már megjelentek metszetek
(= sokszorosítás érdekében rézlemezbe karcolt ábra) is. Gimná­
ziumokat, kollégiumokat hoztak létre, megújították a teológiai
képzést.
3 Ugyanakkor megerősítették az inkvizíciót (főleg Spanyolországban
és Itáliában). Létrehozták a tiltott könyvek jegyzékét. Az „indexre
helyezett” (= betiltott) könyveket gyakran elégették.
« Azokban az országokban lett eredményes az ellenreformáció, ahol
az uralkodó támogatását élvezték, így a Habsburg Birodalomban,
Spanyolországban, a Pápai Államban, később Franciaországban,
ehhez befolyásos embereket igyekeztek megnyerni, hol pénzzel, hol
tisztséggel, hol erőszakkal.
 MŰVÉSZETEK

AZ ANTIKVITÁS MÁSFÉL EZER ÉVÉNEK

KIEMELKEDŐ KULTURÁLIS EMLÉKEI

: A görög kultúra 53) a keleti kultúra egyes elemeit is magába

Vallások, művészetek, ideológiák • ÓKOR

olvasztotta, a Földközi-tenger keleti felében terjedt el. Ezt nevezik

hellenizmusnak. A rómaiak (-> 13) csodálták és befogadták a gö­
rög kultúrát, másolták a műveket, szobrokat.
s Homérosz Iliász és Odüsszeia alkotásaival számítjuk a görög iroda­
lom kezdetét.
A görög színház egyszerre volt szórakoztató látványosság és vallási
jellegű szertartás is. Legtöbbet Szophoklész és Euripidész tragédiáit
játszották.
- A görög „bölcsesség szeretete” kifejezésből alakult ki a filozófia szó,
Szókratész és Platón gondolatai máig hatnak.
- Arisztotelész írt az ideális államról. Rábízták Nagy Sándor (Kr. e.
336-323) nevelését. Thalész, Püthagórász, Eukleidész és Arkhimé­
dész munkássága ma is megkerülhetetlen a matematikában.
- Ptolemaiosz geocentrikus világképe uralta a tudományt a késő
középkorig.
■ - Az okok keresésére és az összefüggések magyarázatára törekedtek az
antik történészek, így Hérodotosz is. Forráskritikát először Thu-
küdidész alkalmazott.

" Hippokratész fő elve az volt, hogy ne ártsunk a betegnek, az orvos

inkább segítse a természetes gyógyulási folyamatot. Az ebben a szel­
lemben fogalmazott esküt mondják el ma is a diplomázó orvosok.
Pheidiasz Zeusz-szobra egyike volt az ókori világ hét csodájának.
A mű Olümpiában állt, ahol Kr. e. 776-ban rendezték meg az első
olimpiai játékokat.
s A tömegek szórakoztatása (-» 14) Rómában politikai ügy volt
(= kenyeret és cirkuszt elv). Ránk maradt többek között a Colos­
seum és a Circus Maximus.
 MŰVÉSZETEK

KÖZÉPKOR • Vallások, művészetek, ideológiák

A ROMÁN STÍLUS JELLEMZŐ JEGYEI

A XIX. század óta használt román elnevezés a római hagyományok

átvételére utal, de a stílusban érezteti hatását a germán, a bizánci és
az iszlám művészet is.
A keresztény hit (-> 57) lett a nemzetközileg elterjedt román stílus
alapja. A művészek témáikat a Bibliából és a szentek történeteiből
merítették. Fénykora 1050-1150 közé tehető.
; A művészi hatások a latin nyelv közvetítésével, utazások révén (za­
rándoklat, kolostorváltás, keresztes háború, távolsági kereskedelem)
jutottak el Nyugat- és Közép-Európába.
A legfontosabb művészeti ágnak a templomépítészet számított,
némelyek erődítményként is szolgáltak, vastag, zárt falai ezt lehető­
vé tették, és ezek hordozták a vastag boltozatok súlyát is. A befelé
szűkülő bélletes kaput kőből faragott oszlopok, szobrok keretezték.
A lőrésszerű ablakok boltívesek voltak. A belső tereket dongabolto-
zással, keresztboltozattal fedték. A fából készült födémek használata
miatt gyakori volt a tűzvész.
- A falvakban egyhajós templomokat, a püspöki (~> 58) székhelyeken
3-5 hajós székesegyházakat (pl. Speyer, Worms) emeltek. Ekkori­
ban épült a magyarországi jáki és a cluny bencés apátsági templom,
ill. a pisai dóm a később megdőlő harangtornyával. Kolostor, palo­
ta és lakóvár (pl. Wartburg vára) maradt ránk.
■ ' A szobrászat és a festészet is az építészet szolgálatában állt. Névte­
len festők alkotásait csodálhatjuk freskókon, kódexillusztrációkon,
miniatúrákon.
• A különleges helyre épített vagy ereklyét őrző templomok fontos
zarándokhellyé váltak. A szentekhez kapcsolódó tárgyak hiterősítő,
gyógyító szerepet játszanak a hívők életében.
 A GÓTIKA

2 A XII. században Franciaországból kiindulva hódította meg egész

Európát. A kifejezést az itáliai humanisták alkották, jelentése bar­
Vallások, művészetek, ideológiák “ KÖZÉPKOR

bár.
3 A gótikus templomépítészetben a karcsú és magasba törő megol­
dásokhoz a csúcsíves bordás boltozást külső támpillérekkel támasz­
tották meg. Részletgazdag kőfaragások és hatalmas, ólombetétes
festett üvegablakok töltik ki a falak helyét, melyektől az egész
templom színes fényárban ragyog. A bejárat fölött gyakran kőcsip­
kés rózsaablakot alkalmaztak. Szép példái a párizsi Notre Dame, a
kölni dóm.
- A kor festészetének csúcsalkotásai a fára festett és faragott szárnyas
oltárok. Közülük is kiemelkedik a krakkói és a genti. A festők a
bibliai alakokat (-> 57) is saját koruk divatja szerint öltözve ábrá­
zolták.
» A latin nyelvű egyházi irodalom, a legendák, imák mellett fontos
volt a lovagi költészet, a francia trubadúr és a német Minnesáng
líra.
- A korszakban alakult ki a székesegyházi iskolákban (innen az el­
nevezés) a skolasztika, azaz az ókori bölcseletén alapuló keresztény
filozófia. Követői Arisztotelész (-> 66) műveire támaszkodtak.
Logikai összefüggésekre, a vallás tudományos alapokra helyezésére
törekedtek.
- Virágzott az egyetemi (-»• 12) élet Bolognában, Párizsban, Oxford-
ban, Cambridge-ben, Padovában. Az universitasban csak férfiak
tanulhattak. A tananyag megválasztásában, a mindennapi élet
irányításában teljes szabadságot élveztek. A „hét szabad művészet”
elsajátításával kezdték a tanulmányokat latin nyelven. Filozófiai,
jogi, orvosi vagy teológiai fakultáson (= karon) folytathatták a ta­
nulmányaikat. Körükben terjedt a vágánsköltészet (= diákének).

©
 MŰVÉSZETEK

XV. SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

A RENESZÁNSZ ÉLETFELFOGÁS
ÉS KORSTÍLUS

“ Egyszerre tekinthető művészeti, tudományos és történelmi korszak­

nak, mozgalomnak, az átalakulás kora. Előkészítője a reformáció­
nak (-> 62) és a felvilágosodásnak (-> 72).
• Itáliából terjedt el a XIV—XV. században. Kibontakozását elősegí­
tette, hogy feltalálták a nyomtatást és Németalföldön az olajfestést.
Egyik központja a polgárosodott és meggazdagodott Firenze, ahol
szándék és pénz is rendelkezésre állt a művészet pártolására, pl. a
Mediciek jóvoltából.
- A reneszánsz művészek azt remélték, tevékenységükkel a görög-ró­
mai kort (-> 53) támasztják fel, hisz az antikvitás rajongói voltak.
Maga a szó újjászületést jelent. Humanizmus (= emberközpontú­
ság) jellemzi. Bár az itáliai festmények többsége továbbra is vallási
témájú volt, megjelent háttérképként egy-egy tájkép. Ismerték a
perspektivikus ábrázolást. A portrék egyéniségeket szemléltetnek.
Érdekelte őket az orvostudomány, az anatómia is.
- Zseniális polihisztorai költők, festők, szobrászok és tudósok is
voltak.
s Leonardo da Vinci híres képei mellett (Mona Lisa, Utolsó vacsora)
készített mérnöki terveket repülőről, tankról, hidakról, öntöző­
rendszerekről.
s Michelangelo Buonarroti a Sixtus-kápolna, a Piéta, Mózes (-> 54)
és Dávid szobra megalkotása közben szonetteket is írt.
= Híres festmények: Botticelli: Vénusz (-> 53) születése; Albrecht
Dürer: Éva és Ádám; Raffaello: Az athéni (-> 11) iskola,
« Legnagyobb épületei: Firenzei dóm - hatalmas méretű kupolával;
a római Szent Péter bazilika.
Irodalom: Dante: Isteni színjáték; Boccaccio: Dekameron.

Magyarországon Mátyás (-> 89) budai és visegrádi palotája, va­

lamint a gyulafehérvári fejedelmi központ és Janus Pannonius
versei jelentősek.
 A BAROKK STÍLUS

- A késő reneszánsz (-» 69) a XVI-XVII. században együtt élt az el­

lenreformáció (-> 69) művészeti és építészeti stílusával, a barokkal.
A barokk (= eredeti jelentése furcsa, nyakatekert) Itáliában jelent
Vallások, művészetek, ideológiák • XVI-XVIH. SZÁZAID

meg, és szemben a gótikával* (~ 68) vagy reneszánsszal, nem egész

Európában, hanem csak ott terjed el, ahol sikeres volt a katolikus
megújhodás. A katolikus egyház pompával, elkápráztatással akarta
megtartani vagy visszaszerezni a híveket az egyszerűséget hirdető
protestáns felekezetektől.
- Templomaik éreztették Isten és a katolikus egyház (-> 68) hatal­
mát.
- Sajátosságának a mozgalmasságot, az érzelmességet, túldíszítettsé­
get, sőt, a szenvedélyességet tartják. Az orgonazene, főleg Johánn
Sebastian Bach alkotásai szolgálják legjobban a barokk eredeti cél­
ját, annak ellenére, hogy Bach protestáns volt. De ekkor jelennek
meg az operák is, Monteverdinek köszönhetően. Joseph Haydn
hosszabb időt töltött Kismartonban (ma Eisenstadt) Esterházy
Miklós herceg vendégeként.
- A barokk festészetben természetes a vallási témák ábrázolása, jel­
lemző az erős fény-árnyék kontrasztokkal, sok aranyozással, néző­
pontváltással, alakok alá-fölé rendeltségben ábrázolása. Sok főúri
portré is készült. Új műfajként jelentkezett a csendélet. Legjelentő­
sebb festői: Rubens és Rembrandt.
 MŰVÉSZETEK

XVU-XVIH. SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

AZ ELLENREFORMÁCIÓ és barokk
KULTURÁLIS HATÁSA HAZÁNKBAN

- A XVI. század végére Magyarország többsége protestánssá (-> 62)

vált. A katolikusok jezsuita (-> 65) és káptalani iskolák alapítá­
sával próbálták a református kollégiumok (= kolozsvári, debreceni,
sárospataki) hatását ellensúlyozni.
• Pázmány Péter
s a bécsi egyetemen papnevelő intézetet hozott létre,
s Nagyszombatban (= a török elől ide költözött az esztergomi
érsekség) egyetemet alapított (mai Eötvös Loránd Tudomány­
egyetem elődje),
« magyarul beszélő katolikus papokat küldött misézni,
s írt meggyőző hitvitázó műveket, teológiai összegzéseket, prédi­
kációkat, imádságokat.
- Az irodalmi barokk nagy alakja Zrínyi Miklós, aki Szigeti vesze­
delem (-> 96) című eposzával állított emléket nagyapjának.
Bár a barokk minden művészeti ágban jelen volt, máig tartó hatása
az építészetben érvényesül. A főúri kastély- és franciapark-építészet
Európa-szintű: fertődi Eszterházy-kastély, gödöllői Grassalkovich-
kastély, keszthelyi Festetics-kastély (-* 108). A kor legszebb temp­
lomai: a kalocsai és szombathelyi székesegyház, a zirci kolostor.
s A XVII. században a barokk átalakította a városok képét középüle­
tek sorával, a főtereken Szentháromság- és Mária-szobrokkal. Ilyen
Eger, Győr, Kalocsa, Kőszeg.
' A török kiűzése utáni újjáépítés az ellenreformáció (-* 65) sikerét
mutatja, a községek meghatározó dísze lett a lant alakú ablakos
templom hagymasisakos toronnyal.
: Kényszerből ez a várépítés kora is: Sárospatak, Győr.
A díszítés fontossága miatt a barokkban kovácsoltvas rácsok, ka­
puk díszes formavilága terjedt el.
 IDEOLÓGIÁK

A FELVILÁGOSODÁS

» Angliából kiinduló, Franciaországban kiteljesedő XVII-XVIII. szá­

zadi eszmeáramlat.
ELŐZMÉNYE a természettudományok és a filozófia fejlődése:
Vallások, művészeitek, ideológiák “ XVIl-XVIillL SZÁZAD

■ Kopernikusz (csillagász, heliocentrikus világkép),

■ Newton (a természet világa matematikailag leírható),
» Spinoza (filozófus, Istent a természettel azonosítja).
* GONDOLKODÁSUK JELLEMZŐI:
s Szabadság és egyenlőség: minden embert megilletnek alapvető
jogok (élethez, szabadsághoz, tulajdonhoz, gondolkodáshoz
stb.).
■ Alapelvük a racionalizmus (= a megismerés kizárólagos forrása
a józan ész, a logika).
* A tudás leírására és terjesztésére törekszenek, kiadják az Encik­
lopédiát (= lexikon).
k Vallják a népszuverenitás elvét (= a hatalom forrása a nép).
s Deizmus: Isten szerepe a teremtésre korlátozódik.
• FŐBB KÉPVISELŐI:
» Montesquieu: A törvények szelleméről: A zsarnokság elkerülése
a hatalmi ágak (= törvényhozó, végrehajtó, bírói) szétválasztá­
sával történhet.
■ Rousseau: Társadalmi szerződés: képviselet és a magántulajdon
elvetése.
« Voltaire egyházellenes (nem azonos a vallásellenességgel!).
■ Adam Smith (-> 73): A nemzetek gazdasága: a munka teremt
értéket, az áru értéke a befektetett munkától függ.
: Felvilágosult abszolutizmus (= modernizáció a rendek háttérbe
szorításával, uralkodói reformokkal), a fejlődésben lemaradt Közép-
és Kelet-Európábán terjedt el.
a Alkalmazói: II. Nagy Frigyes porosz és II. József (-> 103) Habs­
burg uralkodó:
■ oktatás fejlesztése,
e jobbágyok helyzetének javítása,
“ gazdaság támogatása,
- vallási türelem.
 IDEOLÓGIÁK

XÍX-XXI. SZÁZAD «■ Vallások, művészetek, ideológiák

LIBERALIZMUS

- A szó jelentése: liberális = szabadságot kedvelő; liberalizmus =

szabadelvű.
• Előzménye: angol közgazdászok (Smith), felvilágosodás, francia
forradalom.
» Politikai mozgalomként 1812-től van jelen.
8 Alapvetése: „Mindent szabad, ami 'másnak nem árt".
* A szabadság csak egyenlőség alapján létezik!
- Célja az alapvető emberi jogok és a vallás, vélemény, sajtó, gyüleke­
zés, ellenállás szabadságának biztosítása, amit az egyéni szabadságán
keresztül akar elérni.
- Az állam és a hatalom korlátozását fogalmazza meg a hatalmi ágak
szétválasztásán és népképviseleten keresztül.
Államelmélete szerint az „éjjeliőr típusú állam” nem avatkozik be
sem a gazdaság működésébe, sem a polgárok életébe.
» Fontos alapelve a tolerancia, tehát semmilyen eszmerendszer, vallás
nem részesíthető előnyben állami eszközökkel a többi rovására.
• Gazdasági téren a korlátozás nélküli szabad verseny hívei mind az
iparűzés, mind a kereskedelem területén.
s IDEOLÓGUSAI:
s John Stuart Mill foglalkozik a javak igazságos elosztásának kér­
désével is. A szabadság korlátjának a másik ember szabadságát
tartja, szerinte az állam feladata a szabadság jogi biztosítása.
k A. de Tocqueville: „Az amerikai demokráciáról. A demokráciát
az esélyegyenlőség megvalósulásában látja, amihez szükséges az
emancipáció (= egyenjogúsítás), a rabszolga-felszabadítás.
3 Reformkori nagyjaink nemzeti liberálisok voltak: Széchenyi
(-> 108), Wesselényi (-» 107), Kossuth (-> 109), Eötvös József
(- 111), Deák (-* 114).
-■ Az USA-ban a XX. században a Demokrata Párt tekinthető liberális
jellegűnek, így elnökei E D. Roosevelt (-> 36), J. E Kennedy
(-* 44) és B. Obama.
 IDEOLÓGIÁK

KONZERVATIVIZMUS ÉS NACIONALIZMUS

A konzervativizmus a francia forradalomra adott válaszként szü­

letett meg. Egyik ága teljesen elutasítja a változásokat, másik ága a
hagyományokra építő, fokozatos fejlődést támogatja.
Vallások, művészetek, ideológiák “ XiX-XXI. SZÁZAD

» Jellemzői:
világképe hierarchikus (= alá-fölé rendeltségre épül),
- a társadalmi viszonyok konzerválására törekszik,
e tradíciókra, a hagyományos értékrend megőrzésére támaszkodik.

• Hívei számára:
a család minden tekintély és morál forrása, az állam és a közös­
ség alapvető egysége,
x a vallás minden erkölcs és minden közösségi érzés forrása,
a tulajdon szentsége megkérdőjelezhetetlen.
• FŐBB KÉPVISELŐI:
£ Metternich — osztrák kancellár, célja a Szent Szövetség (= Napó­
leon legyőzése után létrejövő orosz—Habsburg szövetség) segítsé­
gével a forradalmak megakadályozása (-► 112).
e Edmund Burke - angol gondolkodó a hagyományokra épülő,
lassú változások híve.
NACIONALIZMUS:
x A francia forradalomban (~* 24) alakul ki a modern polgári
nemzet fogalma: egy terület lakosságának a közös nyelv, kultú­
ra, érték, történelmi tradíció által meghatározott közössége.
A lakóhely, a haza iránti érzelmi kötődés is jellemzi.
* A NACIONALIZMUS CÉLJA:
’ nemzetállam vagy kultúrnemzet létrehozása, a nemzeti nyelv és
kultúra fejlesztése, dicső múlt bemutatása, a haza védelme, fel­
emelése.
Kialakulásakor összekapcsolódik a liberalizmussal, a XX. századra
ellentétbe kerültek.
: A nacionalizmus szélsőséges formája a sovinizmus, a más népekkel
szembeni felsőbbrendűség, harciasság.
 K

XIX-XXI. SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

SZOCIALIZMUS,
KERESZTÉNYSZOCIALIZMUS,
SZOCIÁLDEMOKRÁCIA

* A szocialista irányzatokat az első ipari forradalom időszakában

megnövekedett létszámú ipari munkásság kilátástalan helyzete hív­
ta életre (tömeges szegénység, gyerekmunka, érdekvédelem hiánya).
- A szocialisták a problémákat a magántulajdon (különösen a tőke
-►21) korlátozásával, majd megszüntetésével és az egyéni érdekek
helyett a közösségek szerepének erősítésével akarták megoldani.
- Legjelentősebb irányzata a Marx és Engels által kidolgozott szo­
cializmus, melynek alapműve az 1848-ban kiadott Kommunista
Kiáltvány.
Fő gondolatai:
x A társadalomban a burzsoázia (tőkések) áll szemben a munkás­
osztállyal. A munkások helyzetükön csak a tőkések legyőzésével,
proletárforradalommal változtathatnak.
e A történelemben az őskor kivételével mindig elnyomó és el­
nyomott osztályok álltak egymással szemben, a köztük zajló
küzdelem az osztályharc, amely a fejlődést eredményezi.
a Vissza kell térni a magántulajdon nélküli társadalomhoz, amely
egyben osztályok nélküli társadalom is lesz.
' A XIX. század végére az iparosodó világban javult a munkások
helyzete, a szocialista-kommunista mozgalom két irányzatra bom­
lott, új irányzatként kialakult a szociáldemokrácia:
m parlamenti demokrácián alapuló békés hatalomátvételt hirdet­
tek,
■ támogatták az állam gazdasági beavatkozását,
e küzdöttek az általános és titkos választójog bevezetéséért,
a munkabéremelést, 8 órás munkaidőt tűzték ki célul.
XIII. Leó pápa meghirdette a keresztényszocializmust, elítélte a
proletárforradalmat, támogatta a magán tulaj dönt, de szociális re­
formokat sürgetett.
 IDEOLÓGIÁK

A KOMMUNISTA IDEOLÓGIA
ÉS HATALOMRA JUTÁSA

A XIX. század végére javult a munkásság helyzete, és a nyuga­

Vallások, művészetek, ideológiák ® X5X-XXI. SZAZAD

ti munkáspártok inkább a szociáldemokrata irányzatot követték.

Oroszországban azonban a munkásosztály életkörülményei radika-
lizálódást eredményeztek.
Az orosz munkásmozgalmon belül a mérsékelt mensevikek szembe­
kerültek a Lenin vezette bolsevikokkal (a szó jelentése: többség).
« A bolsevik ideológia a marxi tanokra épül, amelyeket Lenin az
orosz viszonyokra alkalmazott. Ez a kommunista ideológia, mely
legfontosabb jellemzői:
s az osztályharc a burzsoázia és a munkásosztály között a kom­
munista párt győzelmével zárul;
a amelyet a proletárdiktatúra követ, amelynek eredménye az osz­
tály nélküli, kizsákmányolásmentes társadalom, a kommuniz­
mus kiépülése;
» a harc vezetője a kommunista párt, a munkásosztály „élcsapata”,
amelynek célja a világforradalom.
- A gyakorlati megvalósításra az I. világháborúban (-* 30) válságba
került Oroszországban tettek kísérletet. A cári hatalmat megdöntő
polgári forradalmat a Lenin vezette kommunisták bolsevik hata­
lomátvételre használták fel (-*■ 32). Az 1917. novemberi puccs után
(Nagy Októberi Szocialista Forradalom) a kommunisták Trockij
vezetésével békét kötöttek a németekkel, államosították a magán­
tulajdont, terrort alkalmazva győztek a kialakuló polgárháborúban.
: Magyarországon 1919. március 21-én a Kun Béla vezette Kommu­
nisták Magyarországi Pártja szintén puccsal szerezte meg a hatal­
mat, és kiépítette a Tanácsköztársaságot (-* 120). Államosított,
szociális intézkedéseket vezetett be, megpróbálta megvédeni az or­
szág területi egységét. Belső ellentmondásai és a külpolitikai helyzet
miatt 1919 augusztusában megbukott.
 IDEOLÓGIÁK

XÍX-XXL SZÁZAD • Vallások, művészetek, ideológiák

A ZSIDÓELLENESSÉG FORMÁI ÉS A ZSIDÓ
NACIONALIZMUS
Antijudaizmus, politikai antiszemitizmus,
cionizmus, új antiszemitizmus

- A zsidósággal szemben megfogalmazódó, vallási alapon történő el­

utasítás az antijudaizmus. Üldözték őket a rómaiak, mert egyis-
tenhitűek voltak egy politeista világban. Üldözték őket a középkori
keresztény Európában, mivel nem az államvallás követői voltak,
kirekesztették őket (nem birtokolhattak földet, több városból ki
voltak tiltva). S mind a kereszténység (-> 57), mind az iszlám
(-> 55) üldözte a különböző irányzatokat még a saját vallásukon
belül is, így még nehezebben tűrték a más felekezetűeket.
» A zsidók hagyományőrző öltözködési, étkezési szokásai azonban
újabb előítéletek kialakulásának forrása lett. Az iparosodó társadal­
makban egyre inkább vetélytársként tekintettek a kis- és nagyvál­
lalkozó zsidóságra. A XIX. század végére megjelent az előítéletekből
táplálkozó politikai antiszemitizmus. Ez az ideológia, keveredve a
„fajelmélettel” (-> 78), a XX. század közepén már a zsidóság teljes
megsemmisítésére tört.
» Napjainkban megjelent az új antiszemitizmus is, amely a közel-
keleti zsidó-palesztin ellentétet helyezi a középpontba, és Izrael
állam - hol jogos, hol túlzó — kritikájához társít zsidóellenes fel­
hangokat.
- A XIX. században zsidó mozgalom indult azért, hogy visszatérhes­
senek hazájukba. Ezeket a cionista (= zsidó nacionalista) elveket
egy magyarországi zsidó, Herzl Tivadar fogalmazta meg. A holo­
kauszt után, 1948-ban ENSZ-határozattal jött létre Izrael.
» Megfogalmazódott az az anticionista nézet is, amely ellenezte a
zsidók bevándorlását Palesztinába, majd Izrael állam létét is meg­
kérdőjelezte.
 IDEOLÓGIÁK

A NÉMET NEMZETISZOCIALIZMUS
JELLEMZŐI

- Az I. világháborút kővető válságban megerősödtek a kommunista és

Vallások, művészetek, ideológiák • XX. SZÁZAD

a szélsőjobboldali mozgalmak, 1922-ben Olaszországban Musso­

lini és fasiszta pártja került hatalomra az erő—hatalom- és vezér­
kultuszt, az állam mindenhatóságát hirdetve. A nemzetiszocializmus
elveit Adolf Hitler 1923-ban a Mein Kampf (= Harcom) című
művében írta meg. „Fajelmélete” szerint az árja (germán) fajnak kell
uralkodnia. Szélsőséges antiszemitizmusa zsidóüldözéshez (—* 37)
vezetett. A nácizmus demokrácia- és kommunizmus-ellenes is.
- A weimari köztársaság az 1929-es gazdasági világválság hatására
megbukott, 1933-ban Berlinben a Hitler vezette NSDAP
(= Német Nemzetiszocialista Munkáspárt) került hatalomra.
- Az olasz és német diktatúra 1936-ban létrehozta szövetségét,
a Berlin-Róma tengelyt.
: Az élettér-elmélet a németek egyesítését és terjeszkedését fogalmazta
meg. Ezért került sor a Saar-vidék, a Rajna-vidék és 1938-ban a
müncheni konferencia „jóvoltából” a Szudéta-vidék megszerzésé­
re, majd az Anschlussra (= Ausztria Németországhoz csatolására).
A Führer (vezér) vezetésével kiépült a totális diktatúra:
a betiltották a pártokat,
s felszámolták a jogállamot,
állami ellenőrzés alá vonták a gazdaságot,
~ besúgóhálózatot működtettek,
ís koncentrációs táborban tartották fogva „ellenségeiket”,
- a nürnbergi „faji törvényekkel” megkezdődött a zsidók kifosz­
tása,
k hatalma a többmilliós tagságú NSDAP tömegpárton és az erő­
szakon alapult, amit főleg az SS (= Hitler személyi testőrsége)
biztosított.
A náci ideológia terjesztését Goebbels irányította, a propagandá­
hoz a legmodernebb eszközöket (film, híradó, rádió) is felhasználva.

©
 1V1 BAjr X AK. 1 Wil 1 £,1^ £,JU£,1YJL

AZ URÁLTÓL ETELKÖZIG

ÉVEZRED • Magyar történelem

- A magyar őstörténettel - így nevezik a honfoglalás előtti korsza­
kot — kapcsolatban főként elméletek állnak rendelkezésünkre.
" A nyelvrokonság-kutatások szerint a magyar nyelv az uráli nyelv­
család finnugor ágába tartozik. A testrészekkel, lakással és ruház­
kodással, éghajlattal stb. kapcsolatos alapszavak finnugor eredete
bizonyított. Az évszázados vándorlás alatt őseink együtt éltek más
népekkel, így folyamatosan bővült a szókincs: iráni és ótörök (ka­
zár, avar, bolgár) jövevényszavakkal.
~ A magyarság török vagy hun eredete a megcáfolt elméletek közé
tartozik, a sumér eredetnek sincs tudományos alapja.
- A nomád magyarok egyik őshazája, a Magna Hungária valószínű­
leg az Urál és Káma folyók vidékén terült el a Kr. e. 5. századtól.
« Feltehetően Kr. u. 600 körül a magyarok áttelepültek a Don folyó­
tól délre: Levédiában a Kazár Birodalom fennhatósága alá kerül­
tek. Átvették tőlük a kettős fejedelemség rendszerét; kende vagy
kündü volt a szakrális, a gyula a tényleges fejedelem. A tisztségek
egy-egy nemzetségen belül öröklődtek.
- • Levédiából a Dnyepertől az Al-Dunáig terjedő síkságra költöztek
a magyarok. Ez Etelköz, ahol egészen a honfoglalásig éltek.
A magyarok első politikai közösségei, a törzsek is ekkor jöhettek
létre. A magyarok egy törzsszövetség részeiként szerepeltek a leg­
korábbi arab és bizánci forrásokban is. A pusztai népeknél elterjedt
volt ez a szerkezet; a törzsszövetségen belül volt egy vezértörzs, a
megyer, ebből került ki a vezető családja.
A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN

* Jó lovas és íjász mivoltuknak köszönhetően a magyarok Etelközből

nyugatra sikerrel vezettek a környező népek/államok szövetsége­
seként hadjáratokat (szépítő kifejezéssel kalandozásokat); főként
morva szövetségben, a keleti frankok, bajorok ellen és néha fordít­
va; vagy a bolgárok ellen bizánci szövetségben. Közben megismer­
ték a Kárpát-medencét.
* A bolgár háború és egy besenyő támadás okozta válságból a Kárpát­
medencébe való vonulás, a honfoglalás jelentette a kiutat.
A honfoglalás éveken át elhúzódó és több irányból zajló folyama­
tát Árpád (Álmos fia) törzse indította. A hagyomány a honfogla­
lást a Vereckei-hágóhoz és 895-höz köti. Záró eseménye a 907-es
pozsonyi csata, amikor a magyarok legyőzték a bajor sereget, ezzel
megszilárdítva Kárpát-medencei uralmukat.
■ ■ A Kárpát-medencében különböző szláv csoportok, avar, frank és
bajor népesség élt. A történészek jelentős része szerint a magyarok
többségben lehettek, így nem veszítették el nyelvüket.
- A Kárpát-medence jelentős vidékei nagyon ritkán lakottak voltak.
A határok mentén határőrizeti okokból hagytak lakatlanul egy szé­
les sávot, a gyepűt. A magyarok törzsenként telepedtek le, köztük
is volt gyepű. Vitatott, hogy 895 előtt a magyarság teljesen nomád
vagy félnomád, a földművelést már ismerő nép volt-e.
- A honfoglalás után tovább folytatódtak, elsősorban nyugatra a
zsákmányszerző, „kalandozó” hadjáratok.
: Anonymus az 1200 körüli Gesta Hungarorumban ír a honfog­
lalásról is, e munka számos, ma már hitelesnek nem tekinthető
történetet őrzött meg.
GÉZA FEJEDELEMSÉGE

SZÁZAD ° Magyar történelem

s Az Árpád-házi Taksony fejedelmet követő Géza (972-997) fel­
ismerte, hogy a „kalandozások” hadjáratai az augsburgi vereség
(955) után már nem eredményesek, és a kereszténység felvétele nél­
kül a magyarság állandó célpont lehet.
973-ban 12 követe a Német-római birodalmi gyűlésen megálla­
podást kötött: Bécs visszakerült a bajorokhoz, Dunántúl magyar
kézen maradt. Német papok téríthettek Magyarországon.
-- Esztergom lett a fejedelmi központ. Géza feleségül vette az erdélyi
törzsfő, Gyula lányát, Saroltot. Gyermekeiket kereszténnyé nevel­
ték a később szentté avatott Gellert velencei szerzetes segítségével.
: Ekkor alapították a pannonhalmi bencés (-> 60) apátságot.
s Géza a béke biztosítása érdekében házasította ki gyerekeit:
a fiát Gizella bajor hercegnővel, akivel több nyugati lovag, pap,
szerzetes, iparos, kereskedő érkezett (Gizella bátyja lett később
a német-római császár);
a lányát a Velencében (-> 18) uralkodó Orseolo családdal (fiuk
mint 1. Orseolo Péter király lett, 1038—41 és 1044—46);
■ másik lányát a lengyel fejedelemmel;
» harmadikat a bolgár trónörökössel;
z a legkisebbet Aba Sámuellel (király 1041—44 közt).
: A hagyományos öröklési rend (= senioratus) alapján Gézát a csa­
lád legidősebbje, Koppány követte volna fejedelemként, aki az
özvegyet is feleségül veszi. A keresztény rend és Géza a primogeni-
turát (= elsőszülött fiú öröklését) kívánta. Amikor István és Sarolt
elutasította Koppányt, kitört köztük a harc. 997-ben István német
lovagokkal megerősített serege győzelmet aratott. Koppányt ki­
végezték, birtokait felosztották a fejedelem, a pannonhalmi apátság
és az Istvánt segítő német lovagok között.

0
 A MAGYAR ÁLLAM MEGSZERVEZÉSE

1000-ben István koronát kért II. Szilveszter pápától (-> 57). Az

Magyar történelem » XI. SZÁZAD

Asztrik főpap által hozott korona nem maradt fenn, az István életé­
ben készült koronázási palást igen.
István király hatalma csak a Dunántúl és a Felvidék egy részére
terjedt ki, de a törzsfők hatalmát felszámolta:
- az erdélyi Gyula - anyja testvérének bizánci keresztény vallású fia;
e a Kőrös-vidéki Vata (1046-os pogányfelkelő);
a a Mátra-vidéki Aba Sámuel (király 1044-46);
s a Maros-vidéki Ajtony.
" Az állam- és az egyházszervezet kiépítése párhuzamosan haladt.
Az ispán irányította királyi vármegye a közigazgatás alapegysége
lett, középpontjában legtöbbször földvárral. (Csak Esztergom,
Veszprém és Székesfehérvár vára épült kőből.) Benne a király ka­
tonasága, ellátásukat a királyi várbirtokok biztosították. A várkato­
nák tisztjeit nevezték várjobbágyoknak.
A király udvara ekkor még járta az országot, amelynek vezetőjéből
alakult ki később a királyt helyettesítő nádor tisztsége. Fontos sze­
repet játszott a királyi tanács.
: István ezüstdénárokat veretett.

- A föld legnagyobb részének magántulajdonosa volt, híveit birto­

kokkal jutalmazta.
Már a földművesek alkották a lakosság döntő többségét, 2-300 fős
falvakban éltek, a nomádok még jurtákban.
István jó kapcsolatra törekedett a szomszéd államokkal. 1030-ban
a Magyarországra törő német-római császári sereget visszaverte.
■ Gyermekei meghaltak, köztük Imre herceg is. István Orseolo Pé­
tert választotta utódul, az ez ellen fellázadó Vazult megvakíttatta,
gyermekeit száműzte. (1046 után valamennyi Árpád-házi király
Vazul leszármazottja.)
 AZ ÁLLAMALAPÍTÁS

XÍ-X1I. SZÁZAD » Magyar történelem

SZENT ISTVÁN ÉS UTÓDAI
EGYHÁZSZERVEZŐ TEVÉKENYSÉGE

- István uralkodásának végén 10 püspökség volt az ország területén,

pl. Győr, Veszprém, Pécs, ahol a 2. püspök Szent Mór. Az ország
függetlenségének elismerését jelentette, hogy létrejöhetett az önálló
esztergomi érsekség, majd a kalocsai érsekség, amelynek élére Aszt-
rik került. (1090-től Bács vára lett az érsek székhelye, a déli terüle­
teken térítettek.)
: István újabb bencés apátságot alapított Pécsváradon. A fiának írt
Intelmekben is fontos feladattá tette a hit védelmét.
' Az egyházi szervezet fenntartását biztosították a királyi adomány­
birtokok és a tized (= 10%-os adó, a parasztság fizeti az egyház­
nak).
e Szent István törvényekkel segítette a kereszténység terjedését:
e templomépítési kötelezettség (minden 10 falunak);
s kötelező misére járás;
z a misén a megfelelő viselkedés szabályozása, a vétkesek meg­
büntetése;
3 a vasárnapi munka tilalma;
s a böjt betartatása.
Az erőszakos térítések ellenére évtizedekig voltak pogánylázadások,
ezek egyike során ölték meg Gellért püspököt.

1083-ban, I. László király kezdeményezésére szentté avatták Ist­

vánt, Imrét, Gellértet. Szent István jobb keze már ekkor tisztelt
ereklyévé vált. Szent László (1077—1095) Horvátországot el­
foglalva megalapította a zágrábi püspökséget. Könyves Kálmán
(1095-1116) megvédte az országot az első keresztes hadjárat át­
vonulása idején. Lemondott az invesztitúra jogáról. Törvényben
rögzítette, hogy boszorkányok (strigák) nincsenek.
 SZERVIENSEK VÉDELMÉBEN:
AZ ARANYBULLA
Magyar történelem » XII!. SZÁZAD

8 II. András (1205-1235) mértéktelen birtokadományaival felgyor­

sította a királyi hatalom gyengülését. Ez elégedetlenséget váltott ki
a bárók növekvő hatalmától tartó szerviensek (= kisebb birtokkal
rendelkező, királyt közvetlenül szolgáló úr) körében.
- A király országgyűlés összehívására kényszerült, ahol kiadták az
Aranybullát. Egy törvényt tartalmazó oklevél fontosságát jelzi, ha
azt aranyból készített függőpecséttel zárták.
- 30 cikkelyének többsége a szerviensek jogait rögzítette:
« adómentesség - érvényben 1848-ig;
~ csak a király bíráskodhat felettük - érvényben 1848-ig;
■* bírói ítélet nélkül nem letartóztathatóak — 1848-tól kiterjesztet­
ték mindenkire (= ártatlanság vélelme);
£ honvédelmi kötelességük van („vérükkel adóznak” = nemesi fel­
kelés intézménye) — érvényben 1848-ig;
- külföldre nincs hadviselési kötelezettségük, csak ha a király fize­
ti — érvényben 1848-ig;
« várispánságnyi királyi birtokot egészben eladományozni nem
lehet — nem tartották be;
'í biztosította a nemesi birtok feletti szabad végrendelkezés jogát
— érvényben 1351-ig.
•• Az Aranybulla 31. cikkelyét ellenállási záradéknak is nevezik, mert
a törvényt megszegő királlyal szembeni ellenállásra is feljogosított
— szabad királyválasztási jogként értelmezhető - érvényben volt
1687-ig.
• Az 1222-es törvények olyan jelentősek, hogy részévé váltak az ún.
történeti alkotmánynak, az állam működését meghatározó, koron­
ként változó szabálygyűjteménynek. (A történeti alkotmány nem
volt egységes jogszabály, írott alkotmány 1949-ig hazánkban nem
létezett, bár az 1848-as áprilisi törvények alkotmányerejűnek te­
kinthetők.)

©
 XIII. SZÁZAD •» Magyar történelem
A TATÁRJÁRÁS

•» A mongolokat államba szervező Dzsingisz kán elfoglalta Kína nagy

részét és további közép-ázsiai területeket. Unokája, Batu kán nyu­
gatra indult a sereggel, létrehozták az Arany Horda nevű államot
(főleg a mai Oroszország és Ukrajna területén 1235?—1502-ig).
- A nomád kunok Kötöny vezetésével Magyarországra menekül­
tek. IV. Béla befogadta őket, mivel Julianus domonkos szerzetes­
től - aki a keleti magyaroknál járt a Volgánál - tudott a mongol
veszélyről.
: A mongolok (akiket egyik törzsükről neveznek tatároknak) áttörtek
a Kárpátok szorosain, az egyik sereg Erdélyt dúlta fel. A fősereg
északról jött, felégették Vácot.
s A magyarok foglyul ejtettek a „tatárok” közt kunokat is, ezért
sokan azt hitték, Kötöny áruló, így megölték. A kunok dél felé,
fosztogatva, elhagyták az országot.
s Krakkó felől újabb mongol sereg jött. 1241. április 11-én Mu-
hinál (Sajó folyó mellett, Miskolc közelében) körbekerítették a
magyar szekértábort, és egész napos küzdelem után estére felgyúj­
tották. A királynak sikerült elmenekülnie, ám Frigyes osztrák her­
ceg fogságba ejtette, és váltságdíjul három vármegyét kért. IV. Béla
végül az adriai Trau szigetén lévő várban lelt menedéket.
Az ország nagyobbik része a mongolok kezére került, csak a Duna
vonalát sikerült a tél beálltáig tartani. A jégen átkeltek a „tatárok”,
és a Dunántúlt is kifosztották.
1242-ben elhagyták az országot, ennek több oka lehetett: a fellépő
élelmiszerhiány vagy jelentős veszteségeik a kővárak ostrománál,
vagy csak egy újabb támadás után tervezték elfoglalni az országot,
vagy Batu főfejedelem akart lenni.
 Rl MAGYAR ALLAM

! KÁROLY ROBERT URALKODÁSA

; - Az Árpád-ház kihalásakor, 1301-ben az ország igazi urai a bandé­

riummal (= magánhadsereg) rendelkező kiskirályok voltak (Csák,
Aha, Kőszegi, Kán család).
3 Az Anjou-házból származó, itáliai I. Károlynak (1308-1342) sike­
rült leverni őket és a másik két trónkövetelőt. Háromszor koronáz­
ták, mire elérte, hogy az az esztergomi érsek által, a Szent Koroná­
val, Székesfehérváron történjen.
4 Károly Róbert üres kincstárt vett át. A regálébevételeket (= királyi
felségjogon szedett jövedelem) megreformálta.
9 BÁNYAREFORM:
* a nyers nemesfémeket kötelező szabott áron eladni a kamará­
nak, ebből min. 35% a haszna;
- a bányák után a királynak járó urbura (bányabér) harmadát a
földesúr megtarthatta, így érdekelt lett a bányanyitásban.
- Következménye: Hazánk lett Európa egyik legjelentősebb
arany- és ezüst „termelője”.
3 PÉNZÜGYI REFORM:
3 megszüntette a pénzrontást és a kötelező, rendszeres átváltást;
x állandó értékű aranypénzt veretett: a körmöcbányai forint
Anjou-liliomos címerű;
- váltópénz: ezüstdénár (Selmecbányából).
-- Következménye: a levantei kereskedelem elérte hazánkat, Euró-
pa-szerte használták az Anjou-k forintját.
- ADÓREFORM:
» bevezeti az első állandó összegű pénzadót, a kapuadót (= job­
bágytelkenként, évente 20 dénár).
• VÁMREFORM:
a kereskedőknek harmincad (3,33%) vámot kell fizetni.
-■ Következménye: fiára, I. Lajosra teli kincstárat hagyott.
: Károly meghívta a cseh és lengyel királyt 1335-ben Visegrádra. Az
árumegállító joggal rendelkező Bécs megkerülésére támogatták a
Buda-Krakkó-Prága-Nürnberg útvonalat, és rendezték az egymás
közti konfliktusaikat.
 XIV. SZÁZAD *■ Magyar történelem
AZ ANJOU-KORI TÁRSADALOM

Lajos (1342-1382) apja által kialakított rendszere szilárdnak

bizonyult. De a lengyel-magyar perszonálunió (= a király azonos,
a két ország független egymástól) nem maradt tartós.
- A 14. századra befejeződött a jogilag egységes nemesség és job­
bágyság kialakulása is. A robot évi pár nap volt, mert kevés volt a
majorság. A jobbágyok a telküket szabadon örökíthették. Szabad
költözködési joggal rendelkeztek, amit gátolt az 1351. évi kilen­
ced törvénye, amely a köznemesek érdekében kimondta, hogy a
földesúr köteles a kilencedet beszedni, ha kevesebbel beéri, a király
magának szedi azt be. Ugyanis a pestisjárványok miatt megcsap­
pant munkaerőt földesúri adókedvezménnyel csábították maguk­
hoz a bárók.
Az 1351-es ősiség törvénye (-* 108) szerint a nemesek a birtokuk­
ról nem végrendelkezhettek szabadon, egyenes ági (= apáról fiúra)
öröklés lépett érvénybe. Az utód nélkül kihalt nemesi családok
vagyona visszaszállt (= háramlási jog) a kincstárra. (Nagy Lajos
21 várat szerzett így!)
- A 14—15. században a polgárság létszáma nőtt, elkülönültek a
várostípusok (~ 16), ezeket zömmel németek lakták. Önálló * bí­
ráskodási joggal is rendelkezett 8 tárnoki város (pl. Buda, Kassa,
Pozsony, Sopron). A 9 nagy bányaváros (pl.: Besztercebánya) és az
erdélyi szász központok (pl.: Nagyszeben) is szabad királyi váro­
sokká váltak, adójuk az uralkodók jelentős bevételi forrása lett.
» Az Alföldön alig akadt fallal körülvett település, itt a nagyobb
mezővárosok váltak piaci központtá, pl. Pápa, Gyula, Mezőtúr,
Debrecen. A püspöki városok is jogilag mezővárosok voltak, pl.
Pécs.
 HUNYADI JÁNOS TÖRÖKELLENES HARCAI

Luxemburgi Zsigmond (1387-1437) trónra jutásánál a bárók

Magyar történelem » XV. SZÁZAD

akarata döntött, az országgyűlés köznemesei még nem állítottak

saját jelöltet. Zsigmond megszerezte a cseh királyságot, majd a
német-római császár koronáját. Kíséretében a magyarok bejárták
Európát. Politikája segítette a városfejlődést. Magyarországi éves
bevételei 350 ezer arany körül jártak, míg a német-római biroda­
lomból alig 20 ezer arany folyt be. Az ország déli határán elkezdte
kiépíttetni a végvárrendszert, aminek fenntartása meghaladta az
ország gazdasági erejét.
« Hunyadi János Zsigmond, majd I. Jagelló Ulászló szolgálatában
remek katonává vált. Az 1443-as „hosszú hadjárat” során be­
nyomult a már régóta az oszmánok kezén lévő Balkánra, eljutott
Szófiáig. Jutalomképpen birtokokat, tisztségeket kapott, az ország
legnagyobb birtokosává vált, ebből is finanszírozta az oszmánok
elleni háborút.
• A törökök a béke fejében kiürítették Szerbiát, hálából a szerb
uralkodó magyarországi birtokait, várait átadta Hunyadinak.
A Magyar Királyság mégis új törökellenes hadjáratot indított, amit
elveszített, maga I. Ulászló is elesett a várnai csatában 1444-ben.
- II. Mohamed (Mehmed) szultán 1453-ban elfoglalta Konstan­
tinápolyi, majd Magyarország ellen vonult. A pápa keresztes
hadjáratot hirdetett, egy itáliai ferences szerzetes, Kapisztrán János
gyűjtötte a sereget. Hunyadi vezetésével megverték a szultán se­
regét. Az 1456. évi nándorfehérvári diadalt az egész keresztény
világban ünnepelték. A törökök 65 éven át nem indítottak Magyar­
ország ellen szultán vezette támadást.
 ■
MÁTYÁS URALKODÁSA

. SZÁZAD » Magyar történelem

' Habsburg V. László magyar és cseh király a kivégzett Hunyadi Lász­
ló öccsét, Mátyást Prágába hurcolta, majd a király meghalt. Mátyás
a későbbi cseh király lányát feleségül véve térhetett csak haza.
5 A köznemesek Szilágyi Mihály (Hunyadi János sógora) vezetésé­
vel I. Mátyást királynak kiáltották ki 1458-ban. A koronázásra hat
év múlva kerülhetett sor, akkor váltotta ki a német-római császártól
80000 forintért (éves bevétele majd 20%-a) a Szent Koronát (-> 86).
Mátyás kézben tartotta az irányítást, a bárói csoportokat, majd
Szilágyit is leszerelte. 1471-ben volt tanítóját, Vitéz Jánost is fog­
ságba vetette, Janus Pannoniusnak menekülnie kellett, mikor a
főurak a király leváltását tervezték.
' Udvarában (Visegrád és Buda) jelent meg először Itálián kívül a
reneszánsz kultúra (-> 69), ami Mátyás második feleségének, Ara­
góniái Beatrixnek is köszönhető. Könyvtára több ezres volt; kézzel
írt Corvinák mellett Hess András nyomtatványait tartalmazta.
Bonfini Mátyás megbízásából kezdte el írni Magyar történetét.
- Hunyadi Mátyás ugyanakkor túladóztatta az országot (jövedelmé­
nek 60% a jobbágyság kétféle adójából, a füstpénzből és a rend­
kívüli hadiadóból származott), így tudott csak fenntartani egy
állandó zsoldoshadsereget (fekete sereg), melyet külpolitikai célja
szolgálatába állított, de szükség esetén a hazai rendteremtésnek
is eszköze volt. Sok pénzbe került a szakképzett hivatalnoki réteg
megfizetése is.
: Művészetpártolása jelentős kiadással járt, de segített, hogy nemzet­
közileg elfogadtassa magát.
Mátyás rögzítette a forint és a váltópénz nemesfémtartalmát.
Bevételei évi félmillió aranyforintot (-> 18) értek el, ez elődjeihez
képest jelentős volt, bár alig fele a francia királyénak. A rendkívüli
hadiadó kétszeri beszedetésével behajtatott évi 900 ezer aranyfo­
rintot is, de az is csak fele a szultán bevételének.
: Mátyásnak Beatrixtől sem született gyereke, de egy házasságon
kívüli kapcsolatából igen, aki a családnevét nem örökölhette, mégis
őt, Corvin Jánost jelölte örökösének, aki nevét a Hunyadiak címe­
rében látható holló latin nevéről kapta.
 A KÖZÉPKORI MAGYAR ÁLLAM

.. .NYÖGTE MÁTYÁS BÚS HADÁT...

: A Mátyás korabeli Magyarország az európai politika fontos szerep­

Magyair történekem ° XV. SZÁZAD

lőjének számított. Mozgásterét korlátozta, hogy a balkáni államok

elfoglalásával a világuralomra törő Oszmán-török Birodalom a
szomszédja lett.
- MAGYARORSZÁG „EURÓPA VÉDŐPAJZSA”:
i Legfeljebb a keresztény világ egyesített serege tudta volna Euró­
pából kiűzni a törököt, diplomáciai támogatáson túl azonban
konkrét együttműködés nem történt.
k A törökellenes háborúk korlátozott jellegűek vagy védekezők
voltak. Hunyadi János (-> 88) fiától, aki elsőrendű hadsereggel
is bírt, többet vártak a kortársak.
Jajca (boszniai város) elfoglalása és sikeres megvédése Mátyás
legnagyobb sikere.
z A Kinizsi Pál vezette sereg a kenyérmezei csatában legyőzte a
portyázó török seregeket.
x A török sem kezdeményezett támadásokat, állóháború alakult
ki.
- A DÉLI VÉGVÁRAKRA SOKAT KÖLTÖTT:
a Kivédték a török portyákat.
® Innen indítottak kisebb betöréseket.
a A nagyobb támadásokat feltartóztatták.
s A végvári vitézek magyarok és délszlávok voltak.
»■ Kiegészítésül felállított egy flottillát.
- A NÉMET-RÓMAI CSÁSZÁRI CÍM ELÉRÉSÉÉRT:
z 22 évnyi háború: Ausztriával, Csehországgal, Lengyelországgal.
- 1469-ben cseh királlyá választották (de az ország területén
osztozott Jagelló Ulászlóval, a későbbi magyar királlyal), így
választófejedelemmé is vált.
" Az 1470-es években többször átengedte Magyarországon a szul­
tán csapatait ellenfele osztrák tartományai felé.
■ Nem tudta megakadályozni, hogy ne Habsburg Miksát válasz­
szák német-római császárnak.
s 1485-ben elfoglalta Bécset.
■ s 1490-ben ott halt meg.
 XV-XVÍI1. SZÁZAD ° Magyar történelem
ERDÉLY SAJÁTOS ETNIKAI ÉS VALLÁSI
HELYZETE

• A középkori Magyar Királyságon belüli Erdélyt a vajda irányította,

akinek jogköre nagyobb volt, mint a nádoré.
s Több népcsoport élt a területén. A székelyek magyarul beszélő,
magyar tudatú hagyományőrző népcsoport. Különleges jogállással,
kollektív nemességgel rendelkeztek. Határőr feladatot (főleg a há­
gók védelmét) láttak el, és ezért mentesültek a földesúri adó alól.
Saját bírójuk döntött fölöttük.
s A magyarok társadalmi rétegződése az Erdélyen kívüli országrész­
ben élőkét tükrözte, de nem alakult ki a bárói réteg.
‘ A szászok (-> 64) németül beszélő, különböző időben betelepült
népcsoportok összeolvadásából alakultak ki. Sok köztük a bá­
nyász, a kereskedő. Elnevezésük vagy a származási helyüket jelöli
(pontatlanul), vagy a középkori szászok területi kiváltságaira utal;
II. Andrástól (-* 81), mint hospesek (= vendégek), megkapták a
vámmentességet, a saját bíróválasztás jogát, csökkentették adózási
és beszállásolás! kötelezettségüket. (Többségük a XVI. században
lutheránus lett.)
• E három népcsoport vezetői 1437-ben létrehozták e három (nem
etnikai, hanem kiváltságaik alapján szerveződő) rendi nemzet szö­
vetségét, amely egyaránt irányult a felkelő parasztok és a törökök
ellen, és képviseltették magukat az erdélyi rendi országgyűlésen.
Az egyre nagyobb számban bevándorló, ortodox vallású románokat
ebből kizárták.
« Az oszmán hódítás korában létrejövő Erdélyi Fejedelemségben
vallásszabadság érvényesült a vallásháborúk korában! Az 1568-as
tordai országgyűlés törvényei biztosították négy keresztény feleke­
zet — katolikus, református (-> 63), evangélikus (-* 62) és unitá­
rius (-* 64) — szabad működését.
• Erdélyben éltek még zsidók, romák és örmények is.

o
 NEMZETI NAGYLÉTÜNK NAGY TEMETŐJE:
MOHÁCS
Magyar történeiem - XVI. SZÁZAD

MAGYAR KIRÁLYSÁG OSZMÁN BIRODALOM 1

Uralkodó Jagelló II. Lajos (1516-1526) I. (Törvényhozó) Szulejmán
20 éves, harci tapasztalat nélkül. (1520-1566) 32 éves, rutinos
hadvezér
Ország/ biroda­ Mátyás halála után hanyadás, a Apja I. (Vad) Szelim legyőzi
lom állapota nemesség széthúzó, Perzsiát,
1514. Dózsa-féle parasztháború stabil rendszer.
Gazdasági Éhínség, pestis, fizetetlen zsold, 5,2 millió km2-es virágzó biro­
helyzet a király nem kap kölcsönt. dalom.
Népesség (millió) 3,9 39
Terület Kárpát-medence Egyiptomtól a Közel-Keleten át
Balkánig.
Szövetséges Csak a pápa küld pénzt, és
cseh segítség indul.
Előzmény Meggyengült, alulfinanszírozott 1521-ben elfoglalják Nándor­
végvárrendszer. fehérvárt.
Előkészület Júniusban döntenek fegyverek Április 24-én indulnak Konstan­
1526-ban vásárlásáról, zsoldosokról. tinápolyból, június 30-án már
Belgrádban pihennek.
Hadak vonulása Tolnára lassan, kevesen gyűlnek Beveszik Péterváradot, Eszéket,
a nemesek. az oszmánok átkelnek a Dráván.
Sereg Nemesi csapatok, zsoldosok Szpáhik és janicsárok
kb. 24,5 ezer fő kb. 30-70 ezer
segédcsapatok kb. 15-20 ezer.
Elit egység Páncélos lovag-sereg A világ egyik legjobban felszerelt
felszereltsége kb. 85 ágyú serege tüzérséggel: janicsároknál
puska,
kb. 150 ágyú
Hadvezetés Tömöri Pál kalocsai érsek, Ibrahim pasa
Szapolyai György nádor
Mohácsi csata: Hajnaltól hadrendben, csata Két óra alatt győzelem.
1526. 15-17 óra közt,
augusztus 29. a király menekül.
Következmény II. Lajos meghal, trónviszály, elesik Szabad rablás Budáig, Szerémség
4000 lovas, 10 000 gyalogos. megtartása.
 M ORSZÁG TERÜLETI VÁLTOZÁSAI

XVI. SZÁZAD » Magyar történelem

HÁROM RÉSZRE SZAKADÁS

1521 Első támadását Indította I. Szulejmán szultán.

Nándorfehérvár (=ma Belgrad) felmentésére el sem indul II. Lajos, Száváig

a vár feladásával összeomlik az 1. déli végvárvonal

1526 Mohácsi vereség, a csatában utód nélkül halt meg II. Lajos. Kettős királyválasztás.

I. (Habsburg) Ferdinánd (1526-1564) I. (Szapolyai) János (1526-1540) Eszékig

1526-38 A szultán kétszer indít támadást Bécs felé; Kőszeg, 1532

1 iiiiiiititi
HM1H HIHMI!
>
Ferdinand először győz, I. János vazallusként Eszékig
elfoglalja az országot, polgárháború a szultánnak alacsony
majd visszaszorul ** éves adót fizet

1538-41A titkos Váradi békében elismerik a megosztott helyzetet, egymás királyságát, az idős Szapolyai János
aláírja, hogy halála után Ferdinánd az egyedüli király. (De két év múlva megszegi, mert a híveit megesketi, hogy
fiát, János Zsigmondot fogadják el királynak.) Ferdinánd követei beárulják a szultánnak a váradi béke tartalmát.

WxWxVxWxW
xW

Ferdinándé Erdély és a Dunától keletre minden 1. János királyé, Eszékig

a Felvidék és a Dunántúl aki elveszi a lengyel király lányát és fia születik
1541
xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx1

I® 'a.x. .x.xXX .x
A Váradi egyezmény alapján Izabella és Fráter György, Szulejmán szultán harc nélkül elfoglalja Budát és
Ferdinánd Budáért Indul a gyám segítséget kér megszállja az ország középső részét
az oszmánoktól

1541-70 Hódoltság: várháborúk kora (Dobó győzelme Egerben, 1552),

Ferdinánd már német-római császár is, a vallásháborúval van elfoglalva az 1555-ös augsburgi vallásbékéig.
XXX X'X X X X X X

tü__ —11
Ferdinánd betör Erdélybe, Fráter György sikertelen Szélesedő Hódoltság
megöleti Fráter Györgyöt Erdélyi egyesítési kísérletei Duna völgye a Dunakanyarig, Esztergomig,
Duna-TIsza-köze,
Kelet-Dunántúl Székesfehérvár-Pécs vonalig
1570 Hódoltság. A speyeri egyezményben János Zsigmond lemond a magyar királyi címről.
{ X X X XXXX XX X
C^X* X x XxXxXx*

l...... - ■ - 3
„Királyi Magyarország"
WÍBBSSgEa
-BÜBHKSISga
János Zsigmondot
3xx
Ffxx
o cxxxxxx *xW£
xX
x
XX *x$*x
Hódoltság Dél-Dunántúl Kanizsáig,
'Six.]
Felvidék és Észak-Dunántúl támogatja a török É-Magyarország a Garamig
Tiszántúl Duna-Tisza- Maros által közrefogott terület
 AZ ORSZÁG T ULETI

HÁROM RÉSZRE SZAKADÁS MEGSZŰNÉSE

1571-1683 több kisebb jelentőségű határváltozás /A nagy felháborodást kiváltó 1664-es vasvári béke
szerint a Török Birodalomhoz került északon a Duna mente Komáromig, az Erdélyi Fejedelemség területeket
Magyar történeiem • XVII-XÍIX. SZÁZAD

vesztett Várad környékén. Thököly Imre fejedelemségének Idején egy időre négy részre szakadt az országi

Kölcsönös bizalmatlanság,
elégedetlenség a magyar adók
a hadikiadások 20-25%-át fedezik,
győzelem Szentgotthárdnál/1664/
Erdélyi Fejedelemség Partiummal
(=Magyarország keleti részel)
- önálló, de szultáni függőség.
/Báthory István, Bocskai István,
Bethlen Gábor, I. Rákóczi György/
Budai bég irányítja, törők közigazgatás,
kapcsolat a régi magyar urakkal;
elnéptelenedő Alföld;
elfoglalja Váradot, Érsekújvárt
/1664 Zrínyi Miklós felgyújtja az eszéki hidat/

1683-90 Magyarország felszabadításának első szakasza a Szent Liga által.

1686-ban Budát foglalják el, Magyarországot megszállt területként kezelik. Déli részek
1687-es országgyűlésen a Habsburg-ház férfi ágának örökösödési jogának elismerése

1697 Savoyai Jenő győz a zentai csatában, megkötik a karlócai békét 1699-ben angol-holland közvetítéssel,
(a spanyol örökösödési háborúra készülve) magyarok jelenléte nélkül.

Magyarország a Habsburg Birodalom része, Erdélyt a Partiummal és Temesköz

területi autonómiával a szatmári békét követően a Határőrvidéket leválasztják

1716-18 osztrák-török háború utáni béke megszüntette a Hódoltságot, de Nándorfehérvár ismét török kézre
került.
N= Nándorfehérvár és környéke

Magyarország a Habsburg Birodalom része, területi autonómiával Erdélyt, Határőrvidéket és N

1723-ban Pragmatics Sanctío a Temesi Bánságot leválasztva

1848/49 forradalom és szabadságharc

Horvátország, Szlavónia 1848: Megvalósul az Unió Erdéllyel

és Határőrvidék

Független Magyarország Habsburg függőség Tőrök által elfoglalt rész Török vazallusság Más országhoz került rész
 XIX-XX. SZÁZAD • Magyar történelem
VÁLTOZÓ HATÁROK 1848-1947

1849-67 Leválasztva: Erdély, Horvátország, Szerb Vajdaság, Határőrvidék.

5 katonai kerület Magyarország a Habsburg monarchia része N

külön-külön kormányozva

1867-1918 (Nándorfehérvár a török uralom megszűntével - ismét Belgrád néven - Szerbia fővárosa lett).

Osztrák-Magyar-Monarchia 283 ezer km2 Szerbia

1920-1938 Trianoni határok.

(A. =Ausztriához kerül Burgenland = őrvidék)
A későbbi Jugoszláviáé Horvátország-Szlavónia, Bácska, Bánság nyugati fele.

A. Csehszlovákiához: Magyarország Szerb-Horvát Romániához: Erdély, a Partium és

Felvidék és Kárpátalja -Szlovén Királyság a Bánság keleti fele
4 ezer km2 62 ezer km2 93 ezer km2 21 ezer km2 103 ezer km2
1% 22% 33% 8% 36%

1938-44 ideiglenesen visszaszerzett területek

I. bécsi döntéssel a Felvidék déli sávja: 12 ezer kmz, 1M fő, 84% magyar
II. bécsi döntéssel Erdély északi része és Székelyföld: 44 ezer km2, 2,5M fő, 51.4% magyar
Kárpátalja katonai megszállása: 12 ezer km2,0,5M fő, 13% magyar
1941-ben Jugoszlávia elleni német támadáshoz csatlakozva szerezzük meg
Bácskát, Mura-közt, Mura-vidéket: 12 ezer km2, 1M fő, 37% magyar.
Németek által megszállt Szerbiáé a Nyugat-Bánát.

A. Szlovákiáé Magyarország 62% Horvát-ország Romániáé marad

1% a Felvidék -Szlavónia Dél-Erdély és
északi része 12% Szerbiáé a Bánság keleti fele 21%
Nyugat-Bánát 4%

1947 Párizsi-béke - visszatérés az 1938-as határokhoz, de 3 falu átkerül Pozsonyt „védelmezni"

Háborús jóvátétel fizetése és felelősségre vonták a háborús bűnösöket
Kárpátaljából 1945-től a Szovjetunió „Kárpátokon túli" területe lesz.

A. Csehszlovákiáé: Magyarország SZU Jugoszláviáé Romániáé Erdély,

1% Felvidék 19% 32% 4% Horvátország, Partium és
Bácska, a Bánság keleti fele
Nyugat-Bánság 36%
8%
 A VÁRHÁBORÚK KORA (1541-1568)

s Buda 1541. évi elfoglalása után az ország középső része oszmán

Magyar történelem » XVi. SZAZAD

megszállás alá került, kialakult a Hódoltság, de a határ nem vált

véglegessé.
- A szultán folyamatosan területe növekedésére törekedett, ezért
ostrom alá vette a várakat. Egy-egy elhúzódó ostrom önmagában
is sikernek számított. Ez történt 1532-ben Kőszegnél 25 napon
át Jurisics Miklós jóvoltából. Maga Törvényhozó Nagy Szulejmán
indította a támadást, és végső célja Becs elfoglalása volt. 1566-ban
ismét támadt. Zrínyi Miklós és katonái Szigetvár védelméért ál­
dozták életüket. A 72 éves uralkodó meghalt (természetes halállal)
az ostrom idején, de ezt eltitkolták katonái elől.
- 1552-ben Temesvár elestekor már Drégely palánkvárát is ostromol­
ta a török. A védők hősiességéről Arany János a Szondi két apródja
című balladában emlékezett meg. Aztán Eger alá vonult az oszmán
sereg, amit oly kitartóan védett Dobó István, hogy a törökök fel­
adták az ostromot.
« Az ország védelmére a változó határ mentén a magyarok igyekeztek
mintegy 100 várból végvári rendszert kiépíteni, ahol hivatásos ka­
tonák, a vitézlő rend (= a jobbágyok és a nemesek közt lévő réteg)
láttak el szolgálatot. A zsoldot nem tudták folyamatosan biztosítani
számukra. Az ellenfél területére portyákat vezettek. A hadifoglyokat
jelentős válságdíj ellenében engedték szabadon. A határ túloldalán
az oszmánok várai álltak, és ők is átjártak rabolni. így egy-egy vár
eleste nem vált véglegessé. (Veszprém kilencszer cserélt gazdát.)
150 ÉV UTÁN EGYIK MEGSZÁLLÁSBÓL
A MÁSIKBA

« Az oszmánokat 150 év után kiűzte a Becs védelmére létrejött nem­

zetközi koalíció, az országban mégsem köszöntött be nyugalom.
A zsoldosok fosztogattak, néha több kárt okozva, mint előtte a tö­
rökök.
• A NÖVEKVŐ ELÉGEDETLENSÉG OKAI:
se A harcoló alakulatok ellátása (beszállásolás) hatalmas teher volt
a parasztoknak. (10 éven át állomásoztak itt.)
x A jobbágyokat a katonák ingyen szállítására is kötelezték, néha
hetek múlva tudtak csak hazamenni.
.« Az egész életükben hazát védő végvári vitézeket elbocsátották.
s Az udvar bevezette a „fegyverváltságot” — így követelte a vissza­
szerzett birtokok értékének 10%-át.
e Megalakították az Újszerzeményi Bizottmányt, ahol igazolni
kellett a nemesi birtokok tulajdonjogát. Akinek elveszett az ok­
levele, most elvesztette a birtokát.
® Az udvar eladósodott, a kölcsöneinek visszafizetése helyett ma­
gyar földbirtokot adományozott beszállítóinak; pl. bécsi mester­
embereknek.
® Erőteljes ellenreformáció (-> 65) folyt, a protestáns (-> 62)
templomokat, kollégiumokat átadták a jezsuitáknak (-> 65).
s. Protestánsokat, magyarokat nem alkalmaztak a hivatalokban.
■ A rendi autonómiát eltörölték.
a Koncepciós felségárulási pereket indítottak, mert így teljes
vagyonelkobzással hozzájuthattak a nemesek birtokaihoz.
- A növekvő elégedetlenség Tokaj-Hegyalján és Tiszaháton felkelés­
ben robbant ki már 1697-ben, de ezt leverték.
« Rákóczi Ferencet bebörtönözték, mert levelezett a francia királlyal,
XIV. Lajossal, akitől támogatást remélt, mivel a spanyol örökösödé­
si (1701-14) háborúban harcban állt a Habsburgokkal.
 AR

CUM DEO PRO PATRIA ET LIBERTATE* 1703-11

1 1703-ban Rákóczi Lengyelországba menekült, az ott szerveződő

Magyar történelem » XVIII. SZÁZAD

felkelés vezetőjének kérték fel. Barátjával, Bercsényi Miklóssal meg­

írta a brezáni kiáltványt; harcba hívta a nemeseket és a jobbágyokat
is. Mentesítést ígért a kuruc seregben harcoló jobbágyoknak földes­
úri szolgáltatások alól. Megtiltotta az uradalmak kifosztását.
- Rákóczi gyorsan gyarapodó (50-70 ezer fős) kuruc csapatai 1703
végére elfoglalták a Dunától Keletre lévő területeket. Később
Észak-Erdélyt és a Dunántúlt is, ami Vak Bottyán János érdeme.
A kuruc seregnek jó könnyűlovassága volt, de sokuknak nem jutott
lőfegyver, ahogy az irregularis (nem kiképzett) gyalogság negye­
de is puska nélkül maradt, valamint kicsi volt a tüzérség. így a
háromszoros létszámfölény ellenére a várak többségét nem tudták
bevenni. Összbevételük és a rendszeres francia segély a hadsereg
kiadásainak alig felét fedezte, a többit rekvirálták (kisajátították).
Kurucnóták születtek a harcolók biztatására.
A felkelés nemcsak szabadságharc, hanem polgárháború is volt.
A „labancokat”, a 20-25 ezer császári katonát támogatta a német
nyelvű városi polgárság, az arisztokrácia többsége és a köznemesség
egy része. A „kurucok” többségét a vitézlő rend és a köznemesség
adta, tömegesen csatlakoztak a ruszinok és a szlovákok. A paraszt­
ság az első évek lelkesedése után kimerült. A déli területek, főleg a
szerb és horvát népesség távol maradt a harcoktól.

* Istennel a hazáért és szabadságért - a zászlóra hímzett jelmondat.

 RC

XVIII. SZÁZAD » Magyar történelem

A SZATMÁRI BÉKE ÉS ELŐZMÉNYEI

1704-ben Höchstádtnél a Habsburgok döntő vereséget mértek a

francia-bajor hadseregre, így több csapatot tudtak Magyarországra
átcsoportosítani. A francia király pedig nem küldött több támoga­
tást a kurucoknak.
1708-ban Trencsénnél, később Romhánynál Rákócziék egy har­
madakkora császári lovas hadseregtől szenvedtek jelentős vereséget.
- A parasztkatonáknak tett engedmények, a nemesség adóztatásának
terve sok nemest elidegenített a szabadságharctól. A parasztság csa­
lódott, belefáradt a harcokba. A szabadságharc idején vert rézpénz
elértéktelenedett. Pestisjárvány is kitört.
s ORSZÁGGYŰLÉSEK:
■ II. Rákóczi Ferenc 1704-ben Erdély fejedelme;
z 1705, Szécsény: ideiglenesen „Magyarország vezérlő fejedelme”,
mellé szenátus;
s 1707, Ónod: Habsburgok trónfosztása;
- 1708, Sárospatak: hajdúszabadság ígérete a harcoló jobbágyok­
nak;
1711, Szatmár: békeszerződés elfogadása.
1710 végén a béketárgyalásokon Rákóczi is részt vett, országgyű­
lést hívott össze, ugyanakkor külföldi segítségben reménykedett,
ezért az orosz cárhoz ment. Helyettese, Károlyi Sándor kötötte meg
a szatmári békét:
® nincs felelősségre vonás;
:« Magyarország önálló a Habsburg Birodalmon belül, de Erdély
külön irányítás alatt marad;
* rendi jogok biztosítása;
m szabad vallásgyakorlás a protestánsoknak.

Rákóczi sosem tért haza, Franciaországban, majd Rodostóban élt.

Sírja a kassai dómban látogatható.
Születésnapját - február 20. - országos emléknappá nyilvánították
2015-ben.
 ; . r . .« ■■ ■ ■■ ■ - >■ ■

A MAGYAROK SZÁMA NŐ, ARÁNYUK MÉGIS

CSÖKKEN A XVIII. SZÁZADBAN
Magyar történelem » XVIII. SZÁZAD

DUNÁN­ ALFÖLI > FELVIDÉK DÉLI

TÚL •v ■ RÉSZ
Betelepítés német német, román
szerb
Bevándorlás horvát román lengyel, ruszin szerb román
Belső vándor­ északi szlovák szlovákok
lás, átköltözés részről az magyar délebbre és
Alföldre román az Alföldre

8 Az oszmán megszállás végére az ország népességét 4 millió főre be­

csülik. A népsűrűségben jelentősek voltak a területi eltérések, ami
belső vándorláshoz vezetett. A XVIII. század végi kb. 10 millió főt
természetes szaporodás (javuló élelmiszer-ellátás és higiéniai) ered­
ményezhette.
1787-ben volt először népszámlálás
- Erdély: 1.5 M
Déli Határőrvidék: 0,7 M
Horvát-Szlavónország: 0,7 M
a felsorolt területek nélküli Magyarország: 6,5 M
- 100 év alatt nagy létszámú népesség érkezett az országba, tekin­
télyes része szervezett betelepítés révén: közel egymillió, főként
katolikus németet hívtak be az országba. Legnépesebb csoportjaik
a Duna menti németek, a „svábok”.
- A török által még megszállt Balkánról szerbek vándoroltak be.
Erdély elnéptelenedett területeire a földesurak is hívtak be romá­
nokat, de a spontán migráció is jelentős volt a román fejedelem­
ségekből. Néhány tízezer zsidó menekült be Galícia környékéről
Erdélybe, ill. német területről a Dunántúlra.
: A MIGRÁCIÓ HATÁSÁRA A MAGYAR ANYANYELVŰEK
ARÁNYA LECSÖKKENT 41 %-RA! Erdélyben már a románok
a többségi etnikum (53%)!
- Míg a nyelvi különbségeknek a XVIII. század elejéig alig tulajdo­
nítottak jelentőséget, a valamely etnikumhoz való tartozás tudata
egyre fontosabbá vált a XIX. században.
 ABSBURG BIRODALOMBAN

XVIII. SZÁZAD « Magyar történelem

ÉLETÜNKET ÉS VÉRÜNKET A KIRÁLYNŐ
TRÓNJÁÉRT!

Mária Terézia (1740—1780) az apja, III. Károly által 1723-ban

elfogadtatott Pragmatica Sanctio (a dinasztia nőági örökösödését
is biztosító törvény) alapján lett magyar uralkodó, de ezt fegyvere­
sen kellett megvédenie (a császári trónt férjének sikerült megsze­
reznie).
A poroszokkal vívott osztrák örökösödési háborút, majd a hétéves
háborút csak területi veszteség, Szilézia átadása révén tudta lezárni
a királynő. A magyar nemesség katonákkal támogatta, ezért Mária
Terézia megerősítette kiváltságaikat. (Hadik András 3000 huszárral
egy napra Berlint is megszállta.)
- Mária Terézia „hálából”:
£ több magyar főnemesnek adott megbízatást;
~ megalakította a magyar udvari testőrséget (itt szolgált Bessenyei
György);
« létrehozta a nemesi ifjak bécsi nevelőintézetét (Theresianum).
Ugyanakkor a nemesek adómentessége miatti bevételkiesést vám­
rendelettel (1754) ellensúlyozta.

Minimális vám Magas vám

Segítette a magyar mezőgazdasági
termékek kivitelét az osztrák örökös
tartományokba.
Segítették osztrák, cseh iparcikkek
behozatalát.
Gátolta a magyar mezőgazdasági
termékek exportját külföldre, pl. német
területre.
Nehezítette külső, pl. angol, francia ipar­
cikkek importját, tehát védővámként
működött.

- Magyarország iparának lemaradásáért sokáig a vámrendeletet okol­

ták, ma már az az elfogadott értékelés, hogy a tőkehiány és a közle­
kedés fejletlensége hátráltatta a fejlődést. (100 km szekeres szállítás
ára = a gabona ára a termesztése helyén.)
 MÁRIA TERÉZIA FELVILÁGOSULT
ABSZOLUTISTA RENDELETÉI
Magyar történelem » XVIII. SZÁZAD

8 Mária Terézia 1765—1780 között abszolutisztikusán kormányzott.

Nem hívta össze az országgyűlést, mivel a nemesség tiltakozott a
már bevezetett vámrendelet és a reformok miatt. Hatottak rá fia
(a későbbi II. József-* 103), mint társcsászár, és kancellárja fel­
világosodott nézetei.
• FŐBB RENDELETÉI, INTÉZKEDÉSEI:
* A jobbágyi szolgáltatásokat szabályozó úrbéri rendelet
(= Urbárium) célja, hogy ne engedje a túlzott földesúri terhe­
lést. Egy teljes jobbágytelek után heti egy nap igás vagy két nap
kézi (saját állat nélküli munka) robotot állapítottak meg, és
rögzítették a földesúrnak járó jobbágyi szolgáltatásokat. Ugyan­
akkor megerősítette a vadászat, a pálinka- és sörfőzés, a kocsma-
és malomtartás földesúri monopóliumát.
2 Az oktatás a XVIII. századig az egyházak belügyének számí­

tott. A Ratio Educationis (= oktatási rendelete) állami szinten

beavatkozott a tanításba. Javasolta — nem elrendelte, azt csak
1868-ban teszi meg Eötvös József miniszter - a 6-12 évesek
tankötelezettségét, előírta az iskolaépítést, órarendet, szabályoz­
ta a tananyagot, tanítói bért. A főfelügyeletet a Helytartóta­
nács látta el. Tankerületeket állított fel.
h Egészségügyi rendelete a megyéket tisztiorvos (járványüggyel is
foglalkozik), a járásokat bábaasszony félfogadására kötelezte.
s A Nagyszombati Egyetemet (mai ELTE) áthelyezte Budára,
orvosi karral bővítette.
* A középkori eredetű főkegyúri (invesztitúra) jog felújításával
ragaszkodott hozzá, hogy - az esztergomi érsek véleményének
meghallgatása után — ő nevezze ki a püspököket.
s Feloszlatta a jezsuita szerzetesrendet.
 XVIII. SZÁZAD • Magyar történelem
II. JÓZSEF RENDELETÉI

• II. József a felvilágosodás (~> 72) híveként a „közjó” érdekében

kívánt tenni, de alattvalói véleményét nem kérte ki, abszolutisz­
tikusán kormányzott. II. József célja egy központosított, német
nyelvű, modernizált állam volt. Nem akarta letenni a nemesi jogok
megerősítését is tartalmazó magyar királyi esküt, nem lett megko­
ronázva, ezért hívták „kalapos királynak”.
; 1780-ban, 40 évesen lett király, így már kidolgozott reformcso­
magja révén képes volt 6000 rendelet kibocsátására, amelyek jó
része tiltakozást váltott ki. Eleinte támogatta egy szűk értelmiségi,
hivatalnoki réteg (= jozefinisták), Széchényi Ferenc (~> 108) és
Kazinczy Ferenc is. Népszámlálást végeztetett.
» HALÁLOS BETEGEN, 1790-ben legtöbb RENDELETÉT
VISSZAVONTA:
x a vármegyéket eltörölte, kerületeket alakított ki,
* a német nyelv használatát tette hivatalossá,
a feloszlatta a nem oktatással vagy betegápolással foglalkozó szer­
zetesrendeket,
s eltörölte a halálbüntetést,
s a zsidókat németes név felvételére kötelezte (pl.: Schwarz), de
engedélyezte számukra
♦ az iparűzést, földvásárlást,
hány gyertyát gyújthatnak meg misék alatt,
& tilos a fakoporsós temetkezés.
» II. JÓZSEF HÁROM FONTOS RENDELETET ÉLETBEN
HAGYOTT:
s türelmi rendelet: a protestánsoknak és ortodoxoknak szabad
a vallásgyakorlás, templomépítés, hivatalviselés.
s jobbágyrendelet: engedélyezte a szabad költözést, tiltotta a
botozásukat, földesúri engedély nélkül tanulhattak, köthettek
házasságot.
* Megemelte az alsópapság bérét is.
• Utóda - öccse, II. Lipót — visszaállította a rendi alkotmányt, en­
gedélyezte a magyar nyelv tanulását, II. József zsidóknak nyújtott
engedélyeit újból megadta.
 AMI MEGÉRETT A REFORMOKRA:
A XIX. SZÁZAD ELSŐ FELÉNEK
MAGYARORSZÁGA
Magyar történelem “ XIX. SZÁZAD

* A Szent Szövetség (= Napóleon leverésekor létrejövő orosz—oszt­

rák-porosz egymást védő katonai és politikai megállapodás,
1815-49) Európájában a Habsburg Birodalom legbefolyásosabb
politikusának Metternich kancellár számított.
* A rendi országgyűlést a napóleoni háborúk utáni gazdasági krí­
zisben — hogy ne legyen mód a tiltakozásra - nem hívta össze az
uralkodó, I. Ferenc.
« 1825 és 1848 között zajlottak a jelentős változásokat követelő re­
formországgyűlések. A felsőtáblán az arisztokraták és főpapok,
az alsótáblán a köznemesség vármegyei követei, a polgárok és a
káptalanok küldöttei jelenhettek meg.
: A központi hatóság, a Budán székelő Helytartótanács élén a ná­
dor, Habsburg József állt, aki fél évszázad alatt sokat tett a magyar
kultúráért. Utóda 1847-től István nádor lett.
- A vármegyék élén a király által kinevezett főispán állt, de 1845-
től az uralkodó „adminisztrátort” nevezett ki, akinek fő feladata
az ellenzék visszaszorítása volt. Az ügyeket a nemesség által meg­
választott alispán felügyelte. A központi utasítások közül, amit a
megyegyűléseken a nemesség sérelmesnek tartott, annak elodázták
a végrehajtását. A nemesi vármegye így vált alkalmassá a rendi
ellenállásra.
1830-31-ben újabb lengyel nemesi felkelés bukott el az Orosz
Birodalomban, melynek tanulsága, hogy a magyarnál népesebb len­
gyel nemesség sem képes önmaga visszanyerni függetlenségét. Az
ekkor dúló kolerajárványban félmillióan betegedtek meg, mindez
felszínre hozta a parasztság elégedetlenségét, és szervezkedni kezd­
tek.
 REFORMKOR

XIX. SZÁZAO « Magyar történeíeinr

A HAZA ÉS HALADÁS FŐ KÉRDÉSEI

- Habsburg felfogás szerint Erdély a Birodalomba külön fejedelem­

ségként került, ezért külön kormányzandó. A magyarok Erdélyt
Magyarország részének tekintették.
- A rendek szerint Magyarország a Habsburg Birodalmon belül saját
törvényei alapján kormányozandó, független állam.
a A központi, bécsi szervek helyett magyar kormányszerveket! Na­
gyobb önállóságot! Uniót!*
® A középkorban a nemzet nem nyelvi, hanem jogi kategória volt.
Akik a nemességbe bekerültek, elmagyarosodtak. A közélet nyelve
egészen a reformációig a latin volt, a jogalkotásé később is. A felvi­
lágosult értelmiségiek a magyar nyelvet a tudományos élet számára
is használhatóvá tették.
~ A magyar legyen az államnyelv!
s ELÉRIK: 1844-TÖL MAGYAR AZ ÁLLAMNYELV.
- A jobbágyság helyzete:
Örökváltságot! (= a jobbágy által használt föld és az érte fizetett
szolgáltatások megváltása)
s Megvalósulása alapfeltétel, mert a bérmunka gazdaságosabb és
humánusabb is. Ám a nemesség zöme még ragaszkodott az úrbéri
viszonyokhoz. A liberálisok első lépésként ezért csak az önkéntes
örökváltságért (a paraszt fizet a földesúrnak úrbéri függése meg­
váltásáért, a földesúrral megegyezve) küzdöttek.
:■ AZ 1832-36-OS ORSZÁGGYŰLÉSEN A CSÁSZÁR MÉG
MEGAKADÁLYOZTA, AZ 1839/40-ES ORSZÁGGYŰLÉSEN
TÖRVÉNYBE FOGLALTA AZ ÖNKÉNTES ÖRÖKVÁLT­
SÁGOT. (1848-ig a jobbágyok csak 1,7%-a szabadult így fel, hisz
nem volt pénzük rá.)
' A rendi kiváltságokon alapuló társadalmat akarták felszámolni a
kiváltságosok vezetésével.
c Érdekegyesítést! (= jobbágyok és nemesek céljainak egyesítése)

* A liberálisok követeléseit dőlt betűkkel szedtük.

 REFORMKOR

IRÁNYZATOK

= A POLGÁRI ÁTALAKULÁST KÖVETELŐ LIBERÁLISOK

Magyar történelem • X!X. SZÁZAD

IRÁNY­ LIBERÁLIS LIBERÁLIS RADIKÁLIS DE­

ZAT NACIONALISTÁK CENTRALISTÁK MOKRATÁK

Bázisa középnemesség, fiatal írók, tudósok, pozsonyi és pest­

értelmiség, néhány jogászok budai fiatalok
arisztokrata
Célja Jogi egyenlőségen A liberális táboron A forradalmi-sággal
alapuló, modern belüli csoport, amely rokonszen-veztek.
társadalom. Tudo­ a hangsúlyt a népkép­ Gyors átalakulást
másul vették, hogy a viseleti országgyűlés és akartak.
vármegyékben poli­ ennek felelős kormány 12 pont.
tizáló köznemesség követelésére helyezték.
alkothatja az ellen­ Ellenezték a vármegyék
zéki politika bázisát. politikai befolyását.
A magyar politikai Népoktatási és igazság­
nemzet képviselői. ügyi reform hívei.
Vezetői Fellépésük időrend­ Eötvös József báró, Pilvax-kör; Petőfi,
jében: gr. Széchenyi, Szalay László, Trefort Vasvári Pál, Jókai
Deák, Wesselényi Ágoston Mór
báró, Kölcsey, Kos­
suth.
Színre­ 1825/1830 1843 1848. március
lépés

■ REFORMEREKEN KÍVÜLI POLITIKAI KÖRÖK:

a rendi ellenzék célja a Habsburg-fiiggés lazítása, a fennálló ren­
di viszonyok megőrzése;
® a konzervatívok hűek a Habsburg-udvarhoz;
m az újkonzervatív irányzat (1839 után szerveződtek) magát „fon­
tolva haladók” névvel illette. Vezéregyénisége Dessewffy Aurél,
majd öccse, Emil. A feudális rendszer átmentését akarták elérni,
a lassan megvalósuló reformokat elfogadták, így az önkéntes
örökváltságot is.

©
 REFORMKOR

XIX. SZÁZAD ” Magyar történelem

A REFORMORSZÁGGYŰLÉSEK

• 1825-27
» Felsőbüki Nagy Pál kifejti a jogkiterjesztés elvét (= rendi nemzet
helyett minden állampolgár nemzete).
Magyar Tudós Társaság (= későbbi MTA) megalapítása.
• 1830
~ Magyar nyelvű lett a bíráskodás és a közigazgatás.
Széchenyi Hitel című műve a kor mércéjével tömegekhez jutott el.
• 1832-36
h Wesselényi Miklós (-» 109) a liberális ellenzék vezéregyénisége.
~ Kölcsey Ferenc az önkéntes örökváltság főszónoka. A feliratot a
király visszaküldi újratárgyalásra.
* Első rések a nemesi adómentességen: a nemesség állja az ország­
gyűlés költségeit, és a Lánchídon a hídvámot majd mindenki
fizeti.
fi Félmillió forint a Nemzeti Múzeumra, terv a Nemzeti Színház
építésére.
■ Kossuth „élő közvetítése”: az Országgyűlési Tudósítások.
• 1839-40
.« Deák sikerrel követelte a politikai elítélt Wesselényi és Kos­
suth amnesztiáját.
m Korszerű kereskedelmi, váltó- és csődtörvény
3 A zsidók letelepedhettek a városokban, és szabadon űzhettek
ipart és kereskedést.
* Az önkéntes örökváltság lehetőségét törvénybe iktatják.
1843-44
3 A nem nemesek birtokbírhatási jogának kimondása (de az ősi-
séget nem törölték el).
■ A törvényhozás és a kormányszervek kizárólagos nyelve, vagyis
az államnyelv a magyar lett.
« 1847-48. április 11-ig
■ A király magyarul nyitja meg!
® Gr. Batthyány Lajos az Ellenzéki Nyilatkozatban foglalta össze
a reformköveteléseket.
s Kossuth 1848. március 3-ai felirati beszédében alkotmányt
követelt a Habsburg Birodalom minden népének, ezzel hozzá­
járult a bécsi és a pesti forradalomhoz.
k Elfogadják az áprilisi törvényeket!

e
 —
REFORMKOR

A LEGNAGYOBB MAGYAR

Széchenyi István (1791—1860).

Magyar történelem ° XiX. SZÁZAD

Édesapja, Széchényi Ferenc alapította a Nemzeti Múzeumot és az

Országos Széchényi Könyvtár elődjét.
' Barátja: az erdélyi Wesselényi Miklós (-* 107) báró.
~ Ifjúkora: katonatiszt, sikeres futár a Napóleont leverő lipcsei csatá­
ban (Waterloonál nem harcol).
- Utazásai: Francia- és Görögország, Itália, Kis-Azsia, a mintává váló
Anglia.

Lovakrul robot eltörlése, bérmunká­ folyamszabályozás a Dunán és

Hitel, 1830 sokkal, gépesítéssel fejlesztett Tiszán (biztonságosabbá teszi
Világ mezőgazdaság, a földművelést, növeli a szán­
Stádium tudatos lótenyésztés , tóterületet, exportlehetőséget
Rückblick selyemhernyó-tenyésztés biztosít), Vaskapu áttörése
(a Bach-rendszer eperfák ültetésével, balatoni és dunai gőzhajózás,
kritikája) céhes korlátok eltörlése, téli kikötő Csepelen
Kelet népe című hitellehetőség mindenkinek. vasútépítés - munkahelyet
röpirata teremt, megrendelést ad, a
kereskedelmet támogatja
Lánchíd

TÁRSADALMI CÉLJA I

Magyar Tudós Társaság támogatása közteherviselés, ősiség és a háramlás

műveltség fejlesztése eltörlése (id. Nagy Lajosnál —* 87),
Buda és Pest egyesítése magyar mint hivatalos nyelv, szabad tu­
lóverseny lajdon, törvény előtti egyenlőség.
kaszinó Széchenyi világnézeti szempontból
magyar játékszín liberális-nacionalista (—* 73), refor­
angol WC mokat szorgalmazó, de arisztokráciára
angol vitorlás támaszkodni akaró, udvarhű, elitpárti
politikus. A Batthyány-kormány köz­
munka- és közlekedésügyi minisztere.
 REFORMKOR

XIX. SZÁZAD •> Magyar történelem

KOSSUTH LAJOS AZT ÜZENTE

* Kossuth Lajos (1802-1894) 1832-ben Pozsonyban az Országgyű­

lési Tudósításokkal (= kézzel másolt, magánlevélként szétküldött
hírek) lett népszerű. 1837-ben koncepciós perben elítélték Wesselé­
nyivel együtt, 3 évet ült (-> 107).
= 1841 -tői a Pesti Hírlap szerkesztője volt, a vezércikk megteremtője.
Több tízezren olvashatták. Támogatta egyletek, társaságok ala­
pítását, így a Védegyletet is. A tagjai vállalták, hogy magyar árut
vesznek, hazai mesterembereket alkalmaznak. A Védegylet közéleti
vitafórum szerepét is betöltötte.
- Az önálló nemzeti ipar megteremtése érdekében a liberális szabad­
piac helyett védővámok (-> 26) kialakítását tartotta megoldásnak.

s Tagadta, hogy Bécstől való elszakadást vagy forradalmat tervez.

A társadalom, főleg a liberális köznemesek politikai aktivitását
akarta növelni.
» 1847-ben Pest megyében győzött a képviselő-választáson az alábbi
LIBERÁLIS (-» 73) PROGRAMMAL:
s Erdekegyesítést! (~> 105)
s Ehhez szükséges az azonnali, állami támogatással biztosított
jobbágyfelszabadítás.
z A nemesi adózás elfogadható a nemességnek is, ha Magyaror­
szág pénzügyi önállósága biztosított.
z A célok megvalósításához az alkotmányos reform elengedhetet­
len: a rendi kiváltságok felszámolása, a polgári szabadságjogok
biztosítása, népképviseleti országgyűlés és annak felelős kor­
mány

1847-től a liberális tábor vezetője Deák Ferenccel és Batthy­

ány Lajossal, majd pénzügyminiszter, az Országos Honvédelmi
Bizottmány (-> 113) elnöke, 1849 áprilisától kormányzóelnök
(->■ 113) volt, utána emigrációba kényszerült.

-J
 FORRADAL

ESKÜSZÜNK, HOGY RABOK TOVÁBB

NEM LESZÜNK
Magyar történelem • XIX. SZÁZAD

- A pest-budai Ellenzéki Kör képviseletében Irányi Dániel Po­

zsonyban megállapodott Kossuthtal, hogy országos aláírásgyűjtést
szerveznek. Ehhez készült a 12 pont. A bécsi forradalom hírére a
Pilvaxban találkozó ifjak, Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál az
eredetileg tervezettnél korábban mozgósították az egyetemi ifjúsá­
got.
- Március 15-én jelképesen lefoglaltak egy nyomdagépet, amelyen a
cenzúra engedélye nélkül kinyomtatták a 12 pontot és a Nemzeti
dalt, amelyeket a nap során többször felolvastak. A Nemzeti Mú­
zeum előtt ezrek zúgták a pontokat és a refrént.
3 A Városházán a polgármester aláírta a követeléseket. A Helytartó­
tanács elfogadta, hogy a politikai fogolynak tekinthető Táncsicsot
szabadon engedjék, és a cenzúrát eltöröljék. Felállt a nemzetőrség,
sikerrel kiköveteltek 500 puskát számukra. A Nemzeti Színház a
forradalom hatására a Bánk bánt tűzte műsorra. Éjjel még sokáig
ünnepeltek az utcákon.
» A 12 pontból azonnal teljesült:
Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.
s 1. Kívánjuk a’ sajtó szabadságát, censura eltörlését.
- 5. Nemzeti örsereg.
11. A’politikai statusfoglyok szabadon bocsáttassanak,
z Egyenlőség, szabadság, testvériség!
® Másnap már Nyáry Pál, Pest vármegye alispánja, és Rottenbiller
Lipót, a pesti alpolgármester is segítette a forradalmárokat, ennek
híre növelte a tömegesemények jelentőségét. És szállt a hír Po­
zsonyba és Bécsbe...
® Egy hónapon belül a katonaságra vonatkozó pont kivételével mind
a 12 pont megvalósult.
 ÍHARC

XIX. SZÁZAD • Magyar történelem

A FEUDALIZMUS LEBONTÁSA 3 HÉT ALATT

• 1848.
-• 03.03. Kossuth felirati javaslata (-> 107)
s 03.13. Bécsi forradalom
- 03.15. Pesti forradalom (-> 110)
~ A magyar országgyűlési követeket Bécsben ujjongó tömeg fogadta.
s 03.17. István nádor Batthyány Lajost kormányalakítással bízta
meg
03.18. Törvényalkotás indult
* 03.23. Batthyány bemutatta minisztereit: Kossuth, Szemete
Bertalan, Széchenyi, Deák, Esterházy Pál, Eötvös József,
Klauzál Gábor, Mészáros Lázár
FEUDÁLIS ÁLLAMOT POLITIKAI RENDSZI(5'íV''
ff .EBONTÓ TÖRVÉNYEK ÁTALAKÍTÓ TÖRVÉN
"S kötelező jobbágyfelszabadítás parlamentnek / népképviseleti
beígért állami kárpótlással 7* országgyűlésnek felelős kormány 2
K' közteherviselés 6 évenkénti népképviseleti ország­
sa az ősiség eltörlése gyűlés Pesten 3
"/ az úriszék eltörlése uralkodó rendelete miniszteri
S az egyházi tized eltörlése ellenjegyzéshez kötött
nemzetőrség 5
unió Erdéllyel 12
JOGOKAT KITERJESZTŐ TÖRVÉNYEK
"S sajtószabadság 1
széles körű cenzusos (vagyonhoz vagy végzettséghez kötött) választójog
S felekezetek egyenjogúsága (unitárius bevett felekezet lett) 4
▼ egyetemi tanszabadság

» A törvényekben nem tisztázott, később problémát okozó ügyek:

Osztrák—magyar perszonálunió jött létre, vagy megreformált Habs­
burg Birodalom; a „király személye körüli miniszter” külügyminisz­
ternek tekinthető-e; a „magyar hadsereg” feladatköre, felállítása (10);
nemzetiségek jogállása; nemzeti bank felállítása (9)
« 1848. 04. 11-én V. Ferdinánd szentesítette az alkotmányerejű
(-> 84) törvényeket. Magyarország alkotmányos monarchiává vált,
a feudalizmust felszámolták.

* A számok a 12 pont követeléseit jelölik.

 forradalom és szabadságharc

ÉLJEN A MAGYAR SZABADSÁG!

8 Osztrák felkérésre Jelacic (= Jellasics) horvát bán seregével Pestre

Magyar történelem » XíX. SZÁZAD

indult. 1848. szeptember 29-én Pákozdnál megütközött a ma­

gyarokkal, majd visszavonult Bécs felé, de oldalszárnyát a tolnai
népfelkelők fogságba ejtették Ozoránál.
- Móga János vezetésével a magyar sereg túl soká várt az osztrák
határnál, és a schwechati csatában (10. 30.) vereséget szenvedett
Windisch-Grátztől.

e Görgei Artúr - a legtehetségesebb magyar hadvezér - feladta az

Észak-Dunántúlt, majd — Kossuth akaratával szemben — Pest-Bu­
dát, és a Felvidékre vonult. így megőrizte csapatait, és megfutamí­
totta a Kassát fenyegető osztrákokat.
9 A Görgeiben csalódott Kossuth a lengyel szabadságharc hősét,
Dembinskit bízta meg a hadvezetéssel. A bizonytalan kimenetelű
kápolnai csatát (1849. 02. 26-27.) a császáriak győzelemként adták
hírül.
1 Görgei sorozatos győzelmeket arat Hatvan—Vác térségében, Isa-
szegnél 1849. április 6-án. A tavaszi hadjárat a határhoz szorítot­
ta vissza az osztrákokat. Görgei május 21-én visszafoglalta Budát.
3 1849 júniusában egyidejűleg indultak meg a megerősített osztrák
főerők és az oroszok 200 ezer katonával. Ellenük a magyar sereg
Temesváron vereséget szenvedett.
' Komárom védői számára Klapka György tábornok a megadás fejé­
ben szabad elvonulást tudott elérni (1849. 10. 04.).
8 1848 őszén Erdély nagy része a román felkelők és a császáriak ke­
zére került. A lengyel Bem József tábornok év végére Erdély zömét
felszabadította, de 1849 elején nehéz helyzetbe került.
» 1848 őszén a Délvidék elveszett. Tavasszal Perczel Mór szerb fel­
kelőkkel szemben ért el fontos győzelmeket.
 FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

XIX. SZÁZAD « Magyar történelem

LÁNC CSÖRG MINDEN KÉZEN, CSUPÁN A
MAGYAR KEZÉBEN CSENG A KARD

• A Batthyány-kormány 1848. 03. 23. és 10. 02. közt működött:

'* megkezdte az áprilisi törvények végrehajtását,
* lebonyolította az első népképviseleti választásokat,
s adakozás segítségével pénzt bocsátott ki,
x újoncozást szervezett,
■ a jobbágyfelszabadítást megkezdte (- 107),*
x megakadályozta a földfoglalásokat,
■ de az udvarral nem tudott megegyezni a pénzügy és hadügy
tekintetében.
Lemondtak, mikor a császár itáliai, osztrák, cseh sikerek után fegy­
verrel támadt hazánkra.
® Az országgyűlés létrehozta Országos Honvédelmi Bizottmányt
(OHB) Kossuth (-> 109) teljhatalmú elnökletével.
• Az országgyűlés feloszlatására küldött császári biztost a pesti tömeg
megölte.
• V. Ferdinándot 1848 végén lemondatták, utóda Ferenc József.
A magyar országgyűlés nem ismerte el a trónváltás törvényességét.
(1867-ig)
® Az OHB és az országgyűlés 1848 szilveszterén Debrecenbe költö­
zött. Windisch-Grátz tárgyalni sem volt hajlandó. Ferenc József
kiadott egy alkotmányt, amelyben Magyarország elvesztette függet­
lenségét.
® Debrecenben a képviselőház kimondta a Habsburg-ház trónfosz­
tását, és 1849. április 19-én elfogadott Függetlenségi Nyilatko­
zattal törvénnyé formálta. Az államforma kérdése nyitva maradt,
Kossuthot ideiglenes kormányzó elnökké, Szemere Bertalant
miniszterelnökké választották.
* Hosszú tárgyalások és harcok után a nemzetiségekkel az 1849. jú­
liusi nemzetiségi törvénnyel és a zsidó emancipációval kívántak
kiegyezni. Túl későn.
* A temesvári vereség (- 112) után Kossuth* lemondott, Görgeire
teljhatalmat ruházott, aki letette a fegyvert augusztus 13-án Vilá­
gosnál az oroszok előtt.
 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

MEGTORLÁSTÓL A TÁRGYALÁSIG

• Haynau rémuralma az aradi vértanúk 1849. október 6-i ki­

Magyar történelem ® XIX. SZÁZAD

végzésével kezdődött. 100-120 embert kivégeztek, és sokak nevét

jelképesen bitófára szögezték, mert emigráltak.
• 1849-59 a neoabszolutizmus kora; mindent Bécsből irányítottak
Ferenc József akaratának megfelelően. Erdélyt, a Szerb Vajdaságot
és Horvátországot leválasztották Magyarországról. Az osztrák kor­
mányzat irányítója, Alexander Bach belügyminiszter megszüntette
a vármegyét, magas adókat vetett ki, besúgóhálózatot működtetett.
De modernizáló reformot is végrehajtott az egészségügy, az oktatás,
a közigazgatás területén, befejezte a jobbágyfelszabadítást.
® A passzív ellenállás (= nem vállaltak hivatalt, az állami intézkedé­
seket megszegték adómegkerüléssel, csempészéssel, öltözködéssel
őrizték a szabadságharc emlékét) mint etikailag egyetlen vállalható
magatartás körül kultusz alakult ki. Csak a birtokos nemesség egy
szűk rétege volt képes rá, amelynek szimbolikus alakja Deák Fe­
renc lett.
® Sokan azonban hivatalt vállaltak (gúnynevük: Bach-huszárok).
s 1859-ben Bachot leváltották, mert az osztrákok vereséget szen­
vedtek Itáliában (Solferino) az olasz egységmozgalomtól. Ferenc
József, a több irányból érkező tiltakozásokat látva, új rendeleteket
bocsátott ki, és összehívta az országgyűlést 1861-ben. A képviselők
visszautasították javaslatait.
•> De mindkét oldalon nőtt a hajlandóság egy kompromisszum meg­
kötésére. Az uralkodó titkos tárgyalásokat kezdett Deákkal, aki a
Pesti Naplóban 1865-ben megjelent „húsvéti cikkében” ismertet­
te a készülődő megállapodás alapelveit.
 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA
■

XIX. SZÁZAD • Magyar történelem

A KIEGYEZÉS

A kiegyezési tárgyalások közben Ausztria vereséget szenvedett a po­

roszoktól (Königgrátz, 1866), így jobban hajlottak a megegyezésre.
Ferenc József egy kiegyezéspárti politikust nevezett ki miniszter­
elnöknek. Andrássy Gyula gróf az országgyűléssel 1867-ben
elfogadtatta a kiegyezési törvényt. Szentesítését megelőzte, hogy
Budán megkoronázták I. Ferenc Józsefet és nejét, Erzsébet király­
nét (Sissi).
A kiegyezéssel létrejövő állam: az Osztrák-Magyar Monarchia,
amely kétközpontú, dualista állam, két fővárossal. A két egyenran­
gú félnek, Magyarországnak és Ausztriának léteznek közös ügyei:
m külpolitika,
a hadügy (hadsereg),
x ezek finanszírozására szolgáló pénzügy.
■ A Magyar Királyságot saját törvényei alapján irányítja az ország­
gyűlésnek felelős magyar kormány, amelyet az uralkodó nevez ki.
A magyar országgyűlés és az osztrák tartományi gyűlés 60-60 főt
delegált a közös ügyek ellenőrzésére. Költségei fedezetére 30/70%-
kal járul hozzá a két fél a GDP-nek megfelelően. A közös ügyeket
egy-egy közös miniszter intézte, akik az uralkodónak feleltek.
® Belügyeikben önálló mind Ausztria, mind Magyarország, de az
uralkodó előzetes hozzájárulása kellett ahhoz, hogy egy javaslatot
a parlamentek megvitathassanak.
A tízévenként megújítandó gazdasági kiegyezés több mint vám­
unió. Alapja a közös valuta (1892-től forint helyett korona), a
közös vámhatár, a tőke és a munkaerő szabad áramlása a két ország
között. Egyetlen jegybank van. Habsburg államadósságból átvállal­
tunk a kvótának megfelelő 30%-ot. Hasonló az adópolitika.
A kiegyezésről már a kortársak is — azóta sem szűnő — vitákat foly­
tattak.
 OSZTRÁK-MAGYAR MONARCHIA

A MODERNIZÁCIÓ SAJÁTOSSÁGAI
ÉS BUDAPEST FEJLŐDÉSE
Magyar történelem • XIX. SZÁZAD

* 1867 után gyors gazdasági fejlődés indult meg, alapja:

• - közős vámterület biztosította nagy piac,
- tőkebeáramlás (—* 21),
- hitelintézetek gyarapodása,
- kormányok támogató politikája.
- A mezőgazdaságban általánossá vált a vetésforgó (-> 16), a lecsapolá-
sokkal megnövelt vetésterületen a gabona mellett kukoricát, burgo­
nyát, cukorrépát termeltek, új marha- és sertésfajták terjedtek el.
- Fejlődött az élelmiszer-feldolgozás: szesz-, cukor-, konzerv-, szalá­
migyártás (Herz és Pick), malomipar a világ élvonalába került.
Fellendült a gépgyártás, a kohászat, az elektrotechnika ipar:
~ a Ganz gyár világszínvonalon állított elő vasúti járműveket, itt
fejlesztették ki (Bláthy-Déri-Zipernowsky) a transzformátort;
a Kandó Kálmán találmánya a vasút villamosítása;
h Puskás Tivadar feltalálta a telefonhírmondót;
* a Tungsram márkájú izzók sikeresek.
- Bővült a sugaras szerkezetű vasúthálózat, Baross Gábor „vas­
miniszter” alatt erősödött a MÁV, és olcsóbbá vált az az utazás és
áruszállítás.
- A dualizmus időszakában két és félszeresére nőtt a GDP, a nemzeti
jövedelem felét adta az ipar.
s Világvárossá fejlődött az 1873-ban Buda, Óbuda, Pest egyesítésével
létrejött Budapest. Az egymillióra növekvő lakosság számára hatalmas
építkezések folytak; belvárosi eklektikus paloták, külvárosi munkásne­
gyedek egyaránt. Az 1896-os millenniumi ünnepségekre készült pl.:
a földalatti vasút, a Hősök tere (-* 144).
’ A fővárosban működtek a legjelentősebb gyárak (Ganz, Weiss
Manfréd: Csepel Művek, Hajógyár, Richter Gedeon gyógyszer­
gyára a Kalmopyrinnel futott be).

-
 A

XSX. SZÁZAD • Magyar történelem

A POLGÁRI ÁLLAM KIÉPÜLÉSE ÉS JELLEMZŐI

A XIX. század végére kialakult a modern polgári állam. A hatalmi

ágakat szétválasztották:
s A törvényhozás a kétkamarás parlament kezében volt. A kép­
viselő-választás cenzusos választójog alapján, nyílt szavazással
történt, biztosítva a kormánypárt (a Szabadelvű Párt) győzelmét
1905-ig. Működhetett szabad sajtó, az uralkodó személyét és a
kiegyezést azonban sajtótörvény védte.
- Kiépült a független bírói szervezet, modern polgári és büntető
törvénykönyv készült.
A közigazgatás végrehajtását a megyék intézték, élükre az
uralkodó nevezte ki a főispánokat. A közgyűlés tagjai részben
választással, részben a legnagyobb adófizetők közül kerültek ki.
Új karhatalom, a városokban a rendőrség, vidéken a csendőrség
jött létre.
: Tankötelezettséget vezettek be, a népoktatás kiépülését Eötvös
József és Trefort Ágoston felügyelte.
Bevezették az állami anyakönywezetést és a kötelező polgári há­
zasságot, szétválasztották az államot és az egyházat.
» Átalakult az életmód; a tanulás, a sport, a szórakozás, az utazás je­
lentősége megnőtt.
A polgári rétegek (burzsoázia, polgárság, munkásság) mellett a tár­
sadalomban változatlanul befolyással bírtak a nemesi csoportok.
- Az arisztokrácia a politikai hatalom birtokosa maradt.
s 60%-ra tehető a parasztság aránya, körükben nőtt a zselléresedés,
a földhiány.
3 Az úri középosztályhoz tartoztak a dzsentrik (= a földjüket vesz­
tett és hivatalviselésből élő nemesek), a köztisztviselők és az értel­
miségiek is, az úri mentalitás áthatotta a társadalmat.
■ A női emancipáció megindult; ötödük munkába állt, egyes helye­
ken továbbtanulhattak.
 ETNIKAI VISZONYOK ÉS NEMZETISÉGI
KÉRDÉS
Magyar történelem • XIX. SZÁZAD

- A soknemzetiségű Magyar Királyságban a nemzetiségek: német,

román, szlovák, szerb, horvát, szlovén, ruszin, roma stb. összességé­
ben számbeli fölényben voltak.
1868-ban a horvát—magyar kiegyezés a politikai nemzetnek elis­
mert horvátoknak széles körű önkormányzatot adott. Horvátország
élén bán állt, törvényhozása képviselőket küldött a magyar ország­
gyűlésbe, az államnyelv a horvát lett.
: A nemzetiségi jogokat az Eötvös-féle 1868-as liberális nemzetiségi
törvény és a népoktatási törvény szabályozta. Széles körű nyelv­
használatot biztosított az oktatásban és a hivatali ügyintézésben, az
egyéni jogok mellett engedélyezte gazdasági és kulturális társaságok
alapítását, megmaradt az egyházi autonómia.
1867-ben fogadtak el törvényt az izraeliták egyenjogúságáról (zsidó
emancipáció), a zsidó vallás 1895-ben bevett felekezet lett. A zsi­
dóság jelentős számban volt városlakó, értelmiségi, vállalkozó, ipari
munkás.
1 A szakmunkások körében magas volt a német ajkúak száma is, to­
vábbá német és zsidó vállalkozók (Dreher, Weiss Manfréd) terem­
tették meg a modern gyáripart.
- A nemzetiségek vezetői autonómiát, jogaik bővítését akarták, majd
a szerzett jogok megtartását, míg a későbbi magyar kormányok
azok csökkentését. Az iskolásoktól magyar nyelvből vizsgát követel­
tek meg (= Lex Apponyi, 1907). A viszony elmérgesedett.
• A XX. századra a magyarok aránya 46-ról 54,5%-ra nőtt. Részben
a nemzetiségek (= leginkább a szlovákok) nagyobb arányú ki­
vándorlása, részben az erőszakos magyarosítás, de főleg a németek
és zsidók körében az asszimiláció (= nyelvi, nemzeti azonosulás,
beolvadás) miatt.
 XX. SZÁZAD ” Magyar történelem
A KÁRPÁT-MEDENCÉBE TÖBB HULLÁMBAN
ÉRKEZTEK

A romák első csoportjai a XV. század elejétől élnek hazánkban.

Vándorló életmódjuk miatt az uralkodók elsődleges célja a ci­
gányság letelepítése volt. Az első átfogó rendeletek Mária Terézia
(—> 101) és II. József (—*■ 103) uralkodásához köthetőek, a még
vándorló családokat is letelepítették, akik ezzel elvesztették addigi
megélhetésüket, mivel a teknővájás, késélezés stb. folyamatos hely­
változtatást igényelt.
■ A cigányok részt vettek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc­
ban; fegyverjavítóként, ágyúöntőként, zenészként szolgáltak.
a A XIX. században érkeztek az (eredeti indiai romani nyelvet beszé­
lő) oláhcigányok, akik járták a falvakat, és szolgáltatásaikat — réz­
megmunkálás, lópatkolás, kosárfonás - ajánlották. Híres lókereske­
dő is került ki közülük.
* Romániából - ahol sokáig letelepítve, rabszolgasorban éltek - beás
cigányok vándoroltak be.
t Az 1893-as országos cigányfelmérés 275 ezer cigányt tartott nyilván
(a népesség 1,8%-a), s körükben egyre nőtt a magyar nyelven be­
szélők száma.
- A tömeggyártású iparcikkek elterjedése (-► 18) feleslegessé tette a
falvakban a hagyományos cigány foglalkozásokat. A vándormunkát
a két világháború között is korlátozták, így a cigányság nagy része
hagyományos ügyfélkörük elvesztésével munkanélkülivé vált.
A Porrajmos/Pharrjimos (-> 37) nagy veszteséget okozott.
A szocialista iparosítás (-» 42) hatására sok roma a lakóhelyétől tá­
voli iparvárosokban talált munkát, gyakorivá vált az ingázás (fekete
vonat). A Kádár-korszakban a roma férfiak körében szinte teljes
volt a foglalkoztatottság.
 AZ ŐSZIRÓZSÁS FORRADALOM

3 1918-ra a háborúval szembeni elégedetlenség a nemzetiségi kér­

Magyar történelem • XX. SZÁZAD

dés felerősödését is eredményezte. I. Károly császár (= IV Károly

magyar király) késve jelentette be az OMM átalakítását, a nem­
zetiségek kikiáltották függetlenségüket. A padovai fegyverszünet
idejére, november 3-ra az OMM gyakorlatilag felbomlott.
- Magyarországon a háború befejezését sürgető ellenzéki pártokból
gróf Károlyi Mihály vezetésével megalakult a Magyar Nemzeti Ta­
nács, amely a rangjelzésük helyére őszirózsát tűző katonaságra és a
tüntető munkásságra támaszkodva Károlyi miniszterelnöki kineve­
zéséért küzdött.
- Az őszirózsás forradalom győzött 1918. október 31-re, Károlyi
kormányt alakított, több polgári radikális (pl.: Jászi Oszkár) és
szociáldemokrata (pl.: Garami Ernő) miniszterrel.
* Törekedtek az ország területi egységének fenntartására és a háború
befejezésére. Belgrádban fegyverszünetet kötöttek az antanttal
(- 29), ennek ellenére novembertől* megkezdődött az ország
megszállása; délről a szerbek és franciák, északról a cseh, keletről
a román csapatok nyomultak előre.
A november 16-án kikiáltott, demokratikus jogokat törvényben
kimondó népköztársaság egyszerre küzdött ellátási nehézségekkel,
a jobboldali és kommunista ellenzékkel, valamint a külső támadá­
sokkal is. Bár a polgári szabadságjogok és az általános választójog
bevezetése megtörtént, földosztásra nem került sor, kivéve Károlyi
saját birtokait.
- Az újabb területek átadását követelő antant-jegyzék miatt 1919.
március 21-én Károlyi a hatalmat az akkor legnépszerűbb párt­
ra, a szociáldemokratákra bízta, nem sejtve, hogy ez kommunista
hatalomátvételt jelent.
 XX. SZÁZAD - Magyar történelem
A TRIANONI BÉKEDIKTÁTUM

A magyar békedelegációt gróf Apponyi Albert vezette Versail-

les-ban 33). A küldöttség Magyarország területi integritásának
szükségessége mellett történelmi, földrajzi, gazdasági és kulturális
érvekre hivatkozott — mindez nem befolyásolta a győzteseket. A
Nagy-Trianon kastélyban 1920. június 4-én aláírt békediktátum
Magyarország területét 283 ezerről 93 ezer km2-re csökkentette.
Magyarország elvesztette Erdélyt, Partiumot, (-»■ 105) Felvidéket,
Kárpátalját, Horvátországot, Drávaközt, Bácskát, Bánságot,
Muraközt, Mura-vidéket és Burgenlandot. Az elcsatolt területeken a
népesség többsége nemzetiségi volt, de a magyar anyanyelvűek közel
harmada, 3,2 millió fő is idegen fennhatóság alá került.
» A béke előírta, hogy az ország:
3 jóvátételt fizet,
3 eltörli az általános hadkötelezettséget,
s hadserege nem lépi túl a 35 ezer főt,
x nem egyesül Ausztriával.
• Ahol lehetett, úgy húzták meg a határokat, hogy az utak és vasutak
csomópontjai ne hazánkhoz kerüljenek. így kerültek egybefüggő
magyar lakosságú tömbök is a határ túloldalára.
GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNY: 1910-hez viszonyítva a
„csonka területen” maradt mindössze:

a lakosság 42%-a
a gyáripar 56%-a
a vasúthálózat 42%-a
a faipar 22%-a
az erdők 15%-a
a sóbányászat 0%-a
a vas- és rézbányák 0%-a
de a gépgyártás 82%-a

» A béke kényszerű aláírása sokkhatást okozott, sokszor családokat is

szétválasztottak a határok. Június 4-e félrevert harangokkal, bezárt
üzletekkel nemzeti gyásznap volt, s megkezdődött a revízióra
(= békeszerződés megváltoztatására) való törekvés.
 —----------- —
HORTHYKORSZAK

TRIANON ÉS A REVÍZIÓS POLITIKA

TRAUMÁJA
Magyar történelem ° XX. SZÁZAD

- Az első világháborúban vesztes országok - rajtunk kívül - már alig

gyászolják az 1919-ben elcsatolt területeiket - leginkább azért,
mert nem került nemzetük harmada idegen és vele szemben ellen­
séges kormányzatok uralma alá. A határon túli magyarság jogait
korlátozták, iskolái, színházai, újságai egy részét bezárták, a hivata­
lokból elbocsátották őket.
- 1944/45-ben a partizánok bosszújának áldozata lett több tízezer
délvidéki magyar. (A szerbek az újvidéki vérengzésért (-> 126) nem
az elkövetőkön álltak bosszút, hanem nőkön, gyermekeken.)
- 1945 után a csehszlovákiai magyarokat kollektiven háborús bűnös­
nek bélyegezték, és megfosztották állampolgárságuktól és vagyo­
nuktól (= a Benes-dekrétumok máig hatályosak).
® Eszterházy Jánost, szlovákiai parlamenti képviselőt már a Gestapo
is üldözte. 1945 után tiltakozott a magyarok üldözése miatt, ezért
koncepciós perben 25 évre lecsukták.
- Márton Áron gyulafehérvári püspökként tiltakozott a háború és a
zsidóüldözés ellen. 1949—55 közt börtönben, majd 11 éven át házi
őrizetben tartották a kommunisták, mert szót emelt a vallásszabad­
ságért.
- A közös EU-s tagság segíti a magyarság helyzetét, de a szlovák etni­
kai határ fokozatos délre tolódását nem tudják megállítani Szlo­
vákiában, és Romániában is erősen csökken a szórványmagyarság
száma.
: Az elcsatolt területekről azóta több hullámban áttelepült majd
1 millió magyar újratermeli a trianoni trauma élményét. A délszláv
háború után napjainkban az ukrán-orosz események ösztönzik el­
vándorlásra a magyarokat, de csak egy részük települ az „óhazába”.
Kárpátalján továbbra is sok hátrány éri a magyarokat.
 :szA

XX. SZÁZAD • Magyar történelem

A KIRÁLY NÉLKÜLI KIRÁLYSÁG
FŐBB JELLEMZŐI

» Horthy Miklós kormányzósága alatt, 1920-44 között egy te­

kintélyelvű rendszer alakult ki, amelyben kiemelt szerepe volt az
államfőnek, jogkörét többször kibővítették. Összehívhatta, elna­
polhatta és fel is oszlathatta az országgyűlést, de nem volt vétó­
joga. Legfőbb hadúrként rendelkezett a hadsereg felett, személyét
törvények védték. 1927-től visszaállították a főrendiházat, melynek
összetételére befolyással bírt a kormányzó.
- Korlátozott parlamentáris rendszer működött: a kormánypárt a
választási rendszer (nyílt szavazás vidéken, titkos szavazás csak
Budapesten és a nagyobb városokban) és a választójog szűkítése
miatt mindig biztosítani tudta többségét.
» Meghatározó volt a keresztény-nemzeti gondolat, amely az anti­
szemitizmus erősödéséhez, valamint liberalizmus- és kommunista-
ellenességhez vezetett. Magukat ellenforradalmi rendszernek
nevezték.
• A revízió (-> 125) áthatotta a korszak oktatását is. Klebelsberg
Kuno kultuszminiszter „kultúrfölény” elve szerint az oktatás és
a kultúra területén kell a magyarságnak a szomszédos országokkal
szembeni fölényét biztosítani, hogy meggyőzzék a nemzetközi köz­
véleményt a revízió szükségességéről. „Kulturális honvédelemre”
a GDP 10%-át fordították.
» A kommunista pártot és a szélsőjobboldali mozgalmakat betiltot­
ták. A politikai ellenfelekkel szemben jelentős szerepet kapott a
rendőrség és vidéken a csendőrség.
- A kisgazdák és a szociáldemokraták a 30-as évektől több tömegfel­
vonulást, találkozót (pl. Szárszón) szerveztek. A szegény sorsú pa­
rasztság helyzetének javítását a népi írók (pl.: Illyés Gyula) a népi
mozgalommal sem tudták elérni.
 HORTH Y-KORSZ AK

AZ ELLENFORRADALMI rendszer
GAZDASÁGA
Magyar történelem • XX. SZÁZAD

Az I. világháború (-> 30) utáni gazdasági összeomlás jellemzői:

• ' élelmiszer- és nyersanyaghiány,
hiperinfláció,
- jóvátételi kötelezettség (-> 121),
- a trianoni határok miatti piacvesztés,
a bennünket körülvevő országokkal, a kisantanttal a gazdasági
kapcsolatok is megszakadtak.
- A gazdasági konszolidáció (= megerősödés) Bethlen István
miniszterelnökségéhez (1921—31) fűződik, a szükséges forrást az
1924-es népszövetségi kölcsön és a beáramló külföldi tőke bizto­
sította, amihez létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot. 1927-ben a
pengő bevezetése megteremtette az új, értékálló fizetőeszközt.
- A kormány védővámokkal és hitelezéssel támogatta a gazdaságot.
A nyersanyaglelőhelyek elvesztése miatt a könnyűipar, konzerv­
ipar és az építőipar lett a húzóágazat, de villamosításra, útépítésre
is sor került. A modern ágazatok, a gép- és villamossági ipar (Ganz
Gépgyár (-> 116), Tunsgram márkájú izzó, Weiss Csepel motor és
kerékpár) és a híradástechnika ért el sikereket. (A negyvenes évekre
a világ rádióexportjának negyedét az Orion bonyolította.)
A nagybirtok túlsúlya maradt a jellemző. Főleg gabonát termeltek
korszerűtlen technikával. A Nagyatádi-féle földreform során
1-5 holdas életképtelen kisbirtokokat és 200 ezer házhelynyi birto­
kot, csak a megművelhető föld 4%-át osztották szét félmillió ember
közt.
1925-re a gazdaság a háború előtti szintet érte el. A térség elmaradt
a nyugat-európai országok fejlődésétől. A félperifériás helyzetű Ke-
let-Közép-Európa országai a piacok és a kereskedelem beszűkülése
miatt tehetetlenül sodródtak 1930-tól a gazdasági világválságban.
 HORTHY-KORSZAK
■

XX. SZÁZAD • Magyar történelem

A REVÍZIÓRA TÖREKVŐ MAGYAR
KÜLPOLITIKA

A két világháború közötti magyar külpolitikát a revíziós politika

(-> 122) és az irredentizmus (= minden elvesztett terület vissza­
csatolása iránti vágy) határozta meg. A Franciaország által vezetett
kisantant-országokkal ellenséges viszony alakult ki, elnyomták a
magyar kisebbséget, és féltek a magyar visszavágástól.
« Bethlen István miniszterelnök (-> 124) a külpolitikai elszigeteltség­
ből megpróbált kilépni: Magyarország 1922-ben belépett a Nép­
szövetségbe. A kormány a „kultúrfölény” (-> 123) bizonyítására
törekedett. 1927-ben Olaszországgal kötött barátsági szerződést.
« A revíziós politika és a gazdasági világválság miatti piacszerzés miatt
Gömbös Gyula kormánya (1932-36) az olasz és főleg a német
kapcsolatokat erősítette. A halála utáni kormányok feladata az egy­
oldalúvá vált német orientáció felszámolása lett volna, de világossá
vált, hogy a magyar revíziós célok csak Németország támogatásával
érhetőek el.
- 1938-ban Hitlernek köszönhetően sor került az első területi gya­
rapodásra. A német-olasz első bécsi döntés (-> 35) hazánknak
ítélte Szlovákia déli sávját kb. 50 km-es szélességben, majd Hitler
Prágába történő bevonulása után magyar csapatok megszállták
Kárpátalját, A második bécsi döntés 1940-ben Eszak-Erdélyt és
Székelyföldet juttatta Magyarországnak.
' A revíziós sikerek örömmámort okoztak a „csonka” és a vissza­
csatolt országrészekben, a bevonulókat hálaadó mise és virágfüzér
fogadta. A visszatért területeken a lelkesedés csökkent, amikor helyi
vezetők helyett Budapestről nevezték ki az igazgatókat, tisztviselő­
ket, vasúti tiszteket.
s A román—magyar viszony ellenséges maradt, bár mind a két fél
Németországgal állt szövetségben.
u. MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN

HÁBORÚBA LÉPÉS

s Az ország 1938-ban kezdte meg a felkészülést a háborúra. A Győr­

Magyar történelem • XX. SZÁZAID

ben meghirdetett kormányprogram a haderő létszámának növelé­

sét, felfegyverzését, többéves infrastrukturális fejlesztéseket írt elő.
- Magyarország külpolitikai célkitűzése, a revízió, kényszerpályá­
ra sodorta az országot. A II. világháború kitörése (~> 35) után a
Teleki-kormány a „fegyveres semlegesség” elvét hirdette meg,
azaz elkötelezte magát a tengelyhatalmak (-> 35) oldalán, katonai­
lag is készült, de a háborúba nem avatkozott bele. Sőt, 1939-ben
visszautasította, hogy a németek a magyar vasutakat is használva
rohanják le Lengyelországot, és az onnan menekülők tízezreit is
befogadta.
Teleki 1940-ben az akkor még nem német befolyás alatt álló Jugo­
szláviával „örökbaráti” szerződést kötött, ugyanakkor a Balkánon
beavatkozni kényszerülő Hitler a magyaroktól már katonai támoga­
tást követelt. Teleki Pál öngyilkossága kifejezte a fegyveres semle­
gesség reménytelenségét.
- Horthy a háborúpárti Bárdossy Lászlót nevezte ki miniszterelnök­
nek, aki a honvédséget támadásra utasította 1941 áprilisában.
A magyar alakulatok nagyobb ellenállás nélkül elfoglalták a Dél­
vidéket.

» Terroristának ítélt szerb partizánok támadásait Újvidéken és kör­

nyékén 3300-3800 fő (főleg szerb és zsidó, többségük civil, köztük
gyerekek) megölésével torolta meg a magyar csendőri és katonai
alakulat, (-> 122) akiknek vezetőit tettükért a Horthy-rendszer bí­
róság elé állította. Sajnos a háború ideje alatt kivételnek számított,
hogy egy hadviselő ország a saját emberei kegyetlenkedését elítélje
(bár többüket hagyták Németországba szökni).
 ORU&AN

XX. SZÁZAD ® Magyar történelem

VORONYEZSI KATASZTRÓFA

« 1941. június 26-án felségjelzés nélküli repülők bombázták Kas­

sát (máig nem tisztázódott, hogy kik), amit a vezérkar a szovjetek
művének tulajdonított. Ezért Bárdossy László miniszterelnök,
a kormányzó egyetértésével, bejelentette a hadiállapot beálltát a
Szovjetunióval. Cél a revíziós sikerek megtartása és további területi
gyarapodás volt, nem akartunk elmaradni a németek oldalán már
harcoló román és szlovák seregektől. Az USA-val és Angliával is
hadiállapotba kerültünk.
« Magyarország ellentételezés nélküli német beszállítóként kőolajat,
bauxitot, élelmiszert adott. Bár 1940-ben jegyrendszert vezettek be,
az alapvető élelmiszerekhez a lakosság hozzájutott. Erős volt a cen­
zúra, a szabadságjogokat korlátozták.
» 1941 nyarán egy 45 ezer fős Kárpát-csoport indult a keleti frontra.
A veszteségek súlyosak voltak, egy részük ukrajnai rendfenntartó
feladatot kapott, a Gyorshadtest továbbhaladt. A németek nagyobb
haderő kiküldését követelték.
® 1942 nyarán gyorsan nyomult át Ukrajnán a 200 ezer fős 2. ma­
gyar hadsereg, amiben jelentős létszámban voltak munkaszolgála­
tosok. Őszre Voronyezs térségében, a Don-kanyarban építettek ki
állásokat 200 km hosszan. Feladatuk a német egységek biztosítása
volt.
« 1943 januárjában érte őket a Sztálingrádtól induló szovjet táma­
dás, két hét alatt a nehézfegyverekkel rosszul felszerelt hadsereg
felmorzsolódott. Mivel Horthy és Hitler nem engedélyezte, nem
adták ki időben a parancsot a visszavonulásra. 40 ezer katona el­
esett, megfagyott, vagy a járványok áldozatává vált, 20-25 ezren
estek hadifogságba.
 MAGYARORSZÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN

NÉMET MEGSZÁLLÁS

» A Don-kanyari katasztrófa, a szovjetek sztálingrádi (~> 36) majd

Magyar történelem - XX. SZÁZAD

kurszki előretörése és a szövetségesek afrikai győzelmei után

a Kállay-kormány titkos tárgyalásokat kezdett az angolokkal.
A parlament, a hadsereg tisztjei, a hivatalnoki kar jelentős része
németbarát maradt. A közvéleményt továbbra is a végső győzelem­
mel ámították. Kállay hintapolitikája kifelé a németekkel való
szövetséget mutatta, míg titokban az angolokkal megállapodott,
ha csapataik elérik az országhatárt, akkor Magyarország leteszi a
fegyvert.
» Hitler titkosszolgálata előtt ismert volt a megállapodás, ezért Hitler
Magyarország megszállása mellett döntött. Horthy a helyén ma­
radt, és 1944. március 19-én a csekély számú német katonaság
ellenállás nélkül vonult be az országba. Az országot Vessenmayer, a
3. Birodalom teljhatalmú megbízottja irányította, kérésére Horthy
Sztójay Dömét nevezte ki miniszterelnöknek.
« A német megszállás következményei:
s 300 ezer katonai behívó és a katonák kiküldése a keleti frontra;
k „hadikölcsön” Németországnak, azaz vagonszám megy a gabo­
na, hús, ruha, gyógyszer, nyersanyag Németországba;
s letartóztatják, illetve üldözik a németellenes politikusokat, értel­
miségieket, újságírókat;
£ a GESTAPO Dachauba (Münchentől 20 km-re lévő kényszer­
munkatábor, de nem haláltábor) szállítja a legismertebb ellenzé­
kieket;
m betiltják az antifasiszta újságokat (pl. Népszava), szervezeteket,
mozgalmakat;
■ lépésről lépésre fokozódik a lakosság egy részének tetsző zsidó­
üldözés (-* 78);
« a szövetségesek intenzív bombázást kezdenek magyarországi
katonai célpontok ellen.
NYILAS RÉMURALOM

s 1944 nyarán a szövetségesek sikeresen törtek előre Franciaország­

ban (-* 35), augusztusban Románia kiugrott a háborúból, a szov­
jetek már a Kárpátok hágóit ostromolták, mikor Horthy leváltotta
Sztójayt, de utóda sem fordult szembe a németekkel. Horthy
legszűkebb bizalmasaival előkészítette az átállást, és október 15-én
bejelentette élő adásban a rádióban, hogy fegyverszünetet kér.
A front ekkor már Szegedtől északra húzódott, mégis váratlanul
érte a katonákat és a lakosságot.
• A németbarát vezérkar nem engedelmeskedett, a kiugrási kísér­
let elbukott. Horthyt letartóztatták, és kineveztették vele Szálasit
miniszterelnöknek. A nyilas rémuralom az ország egyre kisebb ré­
szére zsugorodott, ahogy tört előre a felszabadító/megszálló szovjet
hadsereg.
• Mivel járt „a nemzet totális hadba léptetése” Szálasi „nemzetvezeto"
időszakában:
■ a nyilaskeresztes párté (= hungaristák) a főszerep;
b a szakszervezeteket, a többi pártot betiltják;
~ 14-60 éves korig tart a hadkötelezettség és a frontra küldés;
a a hadiüzemek dolgozóit is besorozzák, a gyárakat leszerelik és
Németországba küldik;
b nincs jogrend, nyílt erőszak, önkényeskedés tombol az utcákon;
* a pesti gettókban élő zsidókat a hungaristákhoz csapódott cső­
cselék kifosztja, megveri, százával lelövi;
munkaszolgálatos gyalogmeneteket (pl.: Radnótit) irányítanak
Kőszeg felé, ahol az új bunkerrendszer épül;
» múzeumok, kastélyok, a nemzeti bank kincseit ládákba csoma­
golva kiküldik Berlin felé;
s lecserélik nyilas párttagokra az állami és intézményi vezetőket;
■ Budapest eleste után is páncélököllel felszerelt tizenéves leven­
tékkel akarják megnyerni a háborút.
 A SZTÁLINISTA DIKTATÚRA MAGVABORSZAGON

5 A FELSZABADÍTÓK MEGSZÁLLÓKKÁ
5 LESZNEK
M
Lásd keleti blokk a 41. oldalon!
- A II. világháború végén sokan egy demokratikus ország létrehozá­
sáról álmodoztak Magyarországon, folyt az újjáépítés. 1945-ben
Magyar történelem » XX.

és 1947-ben is többpárti választásokat tartottak, mindkettőben

a Független Kisgazdapárt győzött, szovjet nyomásra mégis koalí­
ciós kormányok alakultak. 1946-ban kikiáltották a második ma­
gyar köztársaságot, elnöke Tildy Zoltán lett, és sikerrel bevezették
a forintot.

- A rendőrség feletti ellenőrzést a belügyminiszterséghez ragaszkod­

va a Magyar Kommunista Párt már 1945-ben megszerezte. Ezért
történhetett csalás 1947-ben az utóbb kékcédulásnak nevezett
választásokon. Magyarország esetében a szovjetek a kommunista
rendszer kialakításáig hosszabb idővel számoltak, de a hideghábo­
rús (~+ 44) események miatt felgyorsították a hatalomátvételt.
A kisgazdapárt főtitkárát, Kovács Bélát elfogták, majd a Szovjet­
unióba hurcolták. (44 év múlva ez lett a kommunizmus áldozatai­
nak emléknapja: február 25.) Kikényszerítették a két munkáspárt
egyesülésével a Magyar Dolgozók Pártjának megalakulását
1948-ban. Az ezt ellenző Kéthly Annát - aki már 1922-től a Szo­
ciáldemokrata Párt parlamenti képviselője volt - kizárták a pártból.
Lemondatták a kisgazda miniszterelnököt, Nagy Ferencet, párt­
ját szétverték. Megkezdődhetett a nyílt kommunista diktatúra,
az egypártrendszer. Ehhez az 1949-ben kiadott szovjet mintára
készült alkotmány (-» 143) biztosította a jogi kereteket. Magyar­
ország népköztársaság lett.
 XX. SZÁZAD • Magyar történelem
RÁKOSI APÁNK

1949-re a totális hatalom Rákosi Mátyás kezébe került, aki igye­

kezett mindenben Sztálin leghűségesebb tanítványa lenni. Folyt
az ország szovjet típusú állammá történő átalakítása (-> 34) az élet
minden területén: tervutasítás, államosítás.
Az ötvenezer fős AVH (= Államvédelmi Hatóság, korábbi nevén
ÁVO) rettegésben tartotta az országot, a felnőttek 20%-áról vezet­
tek nyilvántartást. Koncepciós perben 1949-ben kivégeztették
a kommunista Rajk Lászlót és rajta kívül vagy ötszáz ártatlant.
Elítélték Mindszenty József bíborost is, hogy ne legyen ellenállás
a szerzetesrendek feloszlatásakor 1950-ben.
Rákosiék osztályharcot hirdettek, ennek kapcsán a horthysta eli­
tet kitelepítették Budapestről, és több ezer reakciósnak minősített
embert kényszerlakhelyre küldtek vagy táborokba zártak bírói ítélet
nélkül (internálás). A kulák családokat főleg a jugoszláv határ
mentéről deportálták a hortobágyi puszták kényszerlakhelyeire.
A politikai elítéltek egy részét (pl.: Faludy György költőt) a recski
kényszermunkatáborban kőfejtésre kényszerítették. Sorozatban
gyártották a bíróságok az ítéleteket. A parasztságot megtermelhetet-
len mennyiségű beszolgáltatásra kényszerítették, a nem teljesítőket
elítélték.
» A párt szolgálatába állították a propaganda-gépezetet, az újságok­
ból, a rádióból Rákosi istenítése hallatszott (= személyi kultusz).
A sportközvetítéseket is erre használták. Emlékezetes sikereket értek
el az olimpikonok 1952-ben Helsinkiben. A futball-aranycsapat
6:3-as győzelme az addig verhetetlen angolok fölött legendássá vált.
 AZ 1956-OS FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC

A FORRADALOMHOZ VEZETŐ ÚT

» Sztálin halála Rákosi hatalmát is megrengette, így Nagy Imre ala­

kíthatott kormányt 1953-55 között. Véget vetett az internálások­
Magyar történelem XX. SZÁZAD

nak, csökkentette a beszolgáltatási kötelezettségeket, javult az el­

látás. Amikor Rákosi visszaszerezte hatalmát, Nagy Imrét kizáratta
az MDP-ből. Nagy A szocializmus magyar útja címmel programot
írt, az ellenzék vezetőjévé vált.
: Rákosi vezetésével folytatódott a propaganda a „vas és acél orszá­
gáról”, például Sztálinváros (Dunaújváros) kohászati sikereiről. Az
életszínvonal romlott, ismét nőtt a félelem. Rákosit végül az SZKP
XX. kongresszusa után a Sztálint bíráló szovjet vezetés lemondatta.
Utódja az a Gerő Ernő lett, aki addig is tagja volt az MDP diktató­
rikus pártvezetésének, azaz komoly változás nem történt.
- A sztálinizmusból kiábrándult értelmiség és a diákok változásokat
reméltek. A párt ifjúsági szervezete által létrehozott Petőfi-körök-
ben bírálták Gerőt, követelték, vegyék vissza Nagy Imrét a pártba.
: 200 ezer ember ment el Rajk László és társai újratemetésére 1956.
október 6-án, miután az MDP kénytelen volt beismerni, hogy
ártatlanok voltak. A gyászmenet lényegében néma tüntetés volt,
amelyet a hatalom nem mért fel. Gerő elutazott Titóhoz, hogy
rendezze a két ország közötti ellentéteket. Mire hazatért, a frissen
alakult MEFESZ (Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége)
diáktüntetést szervezett.
- A Szegeden létrehozott szervezetnek már a léte is ellenállást jelen­
tett az „egy párt — egy ifjúsági szervezet” rendszer ellen, de 16 pont­
ban követeléseiket is megfogalmazták.
 iSZABADSÁGHARC

XX. SZÁZAD » Magyar történelem

NAGY IMRÉT A KORMÁNYBA!

* A forradalom 1956. október 23-án a betiltott, majd mégis enge­

délyezett diáktüntetéssel kezdődött, melynek Műegyetem - Petőfí-
szobor - Bem-szobor (~> 48) volt az útvonala. (A 48-as Bem apó
emlékhelye alkalmas volt a sztrájkoló lengyel munkások melletti
szolidaritás kifejezésére).
- A diákok fő jelszava:
„Nagy Imrét a kormányba, Rákosit a Dunába!"
„Ruszkik haza!”
* Este a Parlament előtt Nagy Imre mondott beszédet.
» Ledöntötték a 9 m magas bronz Sztálin-szobrot, darabjait szét­
hordták.
- A rádió nem akarta beolvasni a követeléseket, ezért székházát meg-
ostromolták, miközben azÁVH (-> 131) rálőtt a tömegre.
Gerőék szovjet segítséget kértek, de a szovjet vezetés anélkül is
beavatkozott: az orosz tankok megjelenésével megkezdődött a
szabadságharc. A „pesti srácok”, munkások, diákok vagy 90 helyen
vették fel a harcot a tankokkal, a Széna téren, a Corvin közben
sokáig sikerrel.
r Nagy Imre miniszterelnök lett. Országszerte diák- és munkástaná­
csok alakultak, leverték a vörös csillagokat, felvonultak a jelképpé
lett lyukas zászlóval. Szerencsére csak kevés helyen került sor fegy­
veres összetűzésre, de a Parlament előtt október 25-én és Moson­
magyaróváron belelőttek a békés tömegbe.
Október 28-ra győzött a forradalom. Nagy Imre koalíciós kor­
mányt alakított, amelyet többször átszervezett. Tagjai MDP-tagok,
Kovács Béla és Tildy Zoltán kisgazdák, majd 30-ától Kádár.
a Nagy bejelentette:
e az ÁVH felszámolását,
- a szovjet csapatok kivonását Budapestről,
- a Kossuth-címer visszaállítását.
- A következő napokban a harcok megszűntek, a gyárakban dolgozni
kezdtek, sikerült biztosítani az ország ellátását.

$
 ítqwriVliy.

A FORRADALOM LEVERÉSE OROSZ

INTERVENCIÓVAL
Magyar történelem • XX. SZÁZAD

4 Nagy Imre november 1-jén bejelentette kilépésünket a Var­

sói Szerződésből, valamint az ország semlegességét, amelynek
nemzetközi elismerését kérte. Átalakította kormányát, bekerült a
szociáldemokrata (-» 75) Kéthly Anna és a társadalomtudós Bibó
István az új Petőfi Párt képviseletében.

- A szovjet intervenciónak (fegyveres beavatkozás más állam bel-

ügyeibe) kedvezett a nemzetközi helyzet, a Szuezi-csatornáért
kitört válság az angol és francia kormánynak fontosabb volt, mint a
magyar ügy. Az USA sem vállalta a Szovjetunióval való konfliktust,
megüzente Hruscsovnak, hogy nem avatkozik be Magyarország ér­
dekében.
- November 4-én a szovjet támadás lehetővé tette Kádár János kor­
mányának megalakítását. Ugyanakkor országszerte sztrájkok törtek
ki.
* Ausztria és Jugoszlávia felé 200 ezren (főként huszonévesek) disszi­
dáltak (illegális emigráció), a legtöbben az USA-ban telepedtek le
(35 ezer fő). Kimenekült az egyetemisták 10%-a.
- A maradókra megtorlás várt: 350 személyt kivégeztek, köztük
Maiéter Pál honvédelmi minisztert és Nagy Imrét 1958-ban.
22 ezer embert bebörtönöztek, többségük csak 1963-ban részesült
amnesztiában (kegyelemben). 10 ezer főt évekre internáltak.
Kádár restaurálta a forradalom előtti rendszert.

Egyetlen párt: Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP).

Egyetlen ifjúsági szervezet: Kommunista Ifjúsági Szövetség
(KISZ).
Tagság a Varsói Szerződésben és a KGST-ben (-* 42).
ÁVH-s (-» 131) tisztek a rendőrség állományába is kerültek.
Üj félkatonai szervezetet hozott létre pártja védelmére, a Mun­
kásőrséget, melynek tagjait „pufajkás” jelzővel „csúfolták”.
 XX. SZÁZAD • Magyar történelem
AKI NINCS ELLENÜNK, AZ VELÜNK VAN

• 1957. május elsején már 400 ezren „ünnepeltek”, beletörődve az

ellenállás lehetetlenségébe. Kádár politikai célja az volt, hogy ellene
ne szerveződjön „56”, így a rendszer igazolásának új alapja az élet­
színvonal emelése s a magánélet biztosítása lett.
a Ehhez
s árut importált,
a bért növelt - 1957-ben 20%-ot,
a hitelt vett fel.
• A törlesztéshez exportnövelésre volt szükség. 1968-ban bevezették
az „új gazdasági mechanizmus”-t; egyes vállalatok külkereskedel­
mi jogot és mozgásteret kaptak a bérek és árak alakításában. Bővült
és javult az árukínálat,-de nőttek a jövedelmi különbségek, bár
sok termék hatósági áras, olcsó maradt. A szovjet úttól való eltérés
miatt a reformot leállították. Újból támogatták a veszteséges nagy­
vállalatokat, amihez folyamatosan hitelt vett fel az ország.
• 1963-ra befejeződött a mezőgazdaságban a szövetkezetesítés
(téeszesítés), de engedélyezték, hogy a téesz-tagok kis háztájiban
2—5 disznót, tyúkot tartsanak.
• 1971-ben megkötötték a magyar—vatikáni megállapodást, a
papokat kiengedték a börtönökből, a pápa magyar püspököket ne­
vezett ki.
e A külpolitikában Kádár Brezsnyev hű kiszolgálójává vált: segített
leverni a prágai tavaszt 1968-ban, s nem vettünk részt a Los Ange-
les-i olimpián 1984-ben.

KÁOÁRJÁNOS ÉS KORA MEGÍTÉLÉSE

1956-63 1963-82 1982-88

megtorlások ideje puha diktatúra, a „legvidámabb eladósodás kora; adós­
barakk’’, „gulyásszocializmus” ságspirál
áruló, hóhér, szovjet puritán, jobb, mint a többi szo- makacs, tehetetlen,
helytartó cialista ország vezetője öreg
 A LEGVIDÁMABB BARAKK
A cím Magyarországra használt kifejezés a többi szovjet típusú or­
Magyar történelem » XX. SZÁZAD
szággal való összehasonlításban.
LEGVI DÁ MABB, M ÉRT
Egyre több ember kapott nyugati
útlevelet is;
70-es évek közepétől nyugati cik­
keket (Levis farmer, Adidas cipő)
is lehetett venni;
Egyre szűkült a tiltott művek
köre;
Aki nem politizált, békén hagy­
ták;
Csökkent a cenzúra mértéke;
Néhány évente gyarapodtak a ház­
tartások elektronikus berendezé­
sei, nőtt a családi vagyon (rádió,
mosógép, centrifuga, hűtőszek­
rény, tv, kiskert, autó, balatoni
nyaraló);
Hofi Géza még Kádárt is parodi­
zálhatta;
Lassan, de szinte folyamatosan
nőtt az életszínvonal a 80-as
évekig;
BARAKK, MERT
de munkahelyi ajánlás kellett hozzá,
és csak 50 $ átváltását engedélyezték;
de csak városokban, sorban állással és/vagy
protekcióval, növelve az ország adósságállo­
mányát;
de Aczél György, Kádár „jobbkeze” döntötte
el, hogy egyes szerzők vagy egyes művek a
támogat-tűr-tilt (három T) kategória melyi­
kébe kerülnek;
de besúgóhálózattal és ügynökökkel több
százezer embert figyeltettek
de felerősödött az öncenzúráé, már le sem
írták, ami nem jelenhetett meg
de a szocialista országokban gyártott autóra
is 5-15 évet kellett várni, miután a felét
befizették; telefonhoz, állami lakáshoz nem
juthatott mindenki, a lakótelepi lakások
kicsik, alkalmatlanok több gyerek vagy gene­
ráció együttélésére;
de több művészt és tudóst emigrálásra kény­
szerítettek, bezúztak lemezeket, könyveket,
filmeket nem engedtek bemutatni;
de az életminőség egyre jobban elmaradt a
fejlett világtól; a halálozási adatok újra rom­
lottak, és az öngyilkosok számában világelsők
voltunk;
 A KADAk-KENDSZÉR JELLEMZŐI

XX. SZÁZAD - Magyar történelem

VÁLSÁGOS ÚT

• A hetvenes években látszólag még jól működött az állampárti szo­

cializmus, de sok máig tartó negatív jelenség is beindult. A ma­
gyar gazdaság még fejlődött, de egyre lassulóbb mértékben. Voltak
nemzetközileg elismert termékeink: Ikarus busz, Videoton tv, Lehel
hűtő, de a beruházások elmaradása miatt nem fejlődtek, csökkent
a világpiaci eladhatóságuk. Nem zárták be a veszteséget terme­
lő gyárakat, hanem állami támogatást adtak. így ismeretlen volt a
munkanélküliség (a roma férfiaknál is szinte teljes volt a foglalkoz­
tatottság). A foglalkoztatási szerkezet nem korszerűsödött, nem
bővültek a szolgáltatások.
A rossz gazdasági döntések csődközeli állapotba juttatták az orszá­
got, az adósságspirál ijesztővé vált.
Az olajválság (-> 40) inflációt hozott. Ezt a második gazda­
ságban (magántulajdonban lévő kisvállalkozásokban vagy állami
munkahelyen túlórában) vállalt munkával ellensúlyozták.
A stressz, a túlmunka egészségkárosodáshoz vezetett, 1966-tól
csökkent a férfiak várható élettartama, magas volt a dohányosok,
az alkoholisták, a válások, az abortuszok és az öngyilkosok aránya.
Növelte az elkeseredettséget, hogy a bővülő utazási lehetőségek
szembesítették a magyarokat a Nyugat fejlettségével.
Mindezt nem ellensúlyozhatták a pozitív hírek:
- világsikerré vált a Rubik-kocka;
1971-ben kiengedték Mindszenty bíborost Magyarországról
- és nem csukták le, amikor 1956 óta először elhagyta az USA
követségét;
- 1978-ban az USA visszaadta az 1945-től nála lévő Szent Ko­
ronát;
s 1980-ban az első magyar űrhajós, Farkas Bertalan feljutott a
világűrbe.
KÁDÁRNAK MENNIE KELL!

3 A nyolcvanas évekre egyre többen ismerték fel, hogy a társadalmi,

gazdasági, szociális, pártvezetési problémák csak alapvető változá­
sokkal orvosolhatóak. Bár a Szovjetunióban Gorbacsowal válto­
zások indultak, a Vörös Hadsereg jelenléte állandónak tűnt.
* Felerősödhettek a rendszerellenes hangok, az ellenzéki mozgal­
mak. Szamizdat (= önerőből, illegálisan kiadott) könyveket (pl.
Orwell: 1984) és folyóiratokat (pl. Beszélő) terjesztettek. Ez utób­
biban írták le Kis Jánosék, hogy „Kádárnak mennie kell!". 1985-
ben, Monoton a demokratikus ellenzék minden irányzata együtt
tanácskozott 1956-ról, állampolgári jogokról, Erdélyről, gazdasági
gondokról. Az 1987-es lakitelki találkozót írók (többek közt
Csoóri Sándor) szervezték, és a többpártrendszer lehetőségéről
vitáztak. Jelen volt Pozsgay Imre is, az MSZMP reformpárti cso­
portjának tagja.
• Tüntetéseket szerveztek a romániai diktatúra és Ceausescu magyar­
ellenes falurombolási tervei miatt. Többször és egyre nagyobb
tömegeket vitt az utcára a környezetvédelem ügye. A Bős-Nagy­
marosra tervezett csehszlovák-magyar beruházású vízerőmű ellen
tiltakoztak.
• Az MSZMP-ben is felismerték, hogy demokratizálni kellene az or­
szágot. Kádárt hatalom nélküli pártelnökké választották.

1989-ben lelkesen fogadta az ország a lengyelországi híreket. Az

állampárt és a szakszervezeti mozgalom, a Szolidaritás (Solidar-
nosc) kerékasztal-tárgyalásokat folytatott a rendszerváltásról.
A többpárti választásokat fölényesen megnyerte a Szolidaritás
Lech Walesa vezetésével és II. János Pál, a lengyel pápa támo­
gatásával.
 ERVALTO ESEMENYEK

XX. SZÁZAD • Magyar történelem

KERÉKASZTALOK MŰKÖDÉSE

- A magyarországi átmenet meghatározó eseményei voltak a közös el­

lenzéki március 15-i megemlékezések, továbbá Nagy Imre (-> 132)
és mártírtársainak újratemetése 1989. június 16-án. 3-400 ezren
voltak a Hősök terén és milliók a tv előtt, amikor „sírba tették”
nemcsak Kádár áldozatait, de lényegében a rendszerét is.
s Országos és települési ellenzéki kerékasztalok (EKA) alakultak a
Magyar Demokrata Fórum (MDF), Szabad Demokraták Szövetsé­
ge (SZDSZ), Fiatal Demokraták Szövetsége (FIDESZ), Független
Kisgazdapárt (FKgP), Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP)
részvételével. Csak közösen voltak hajlandók tárgyalni az MSZMP-
vel a többpártrendszerű jogállam kialakításáról.
A nemzeti kerékasztalnál (= EKA + MSZMP) 3 hónap alatt meg­
egyeztek a sarkalatos törvényekben (pl. alkotmánymódosításról,
pártok működéséről, a képviselő-választás módjáról). A kerék­
asztal üléseit a tv-n át milliók követték. A tárgyalásos forradalom
eredményeként biztosították a gyülekezési jogot, felállították az
Alkotmánybíróságot. (-* 147) (Törvényt, de akár önkormányzati
rendeletet is vizsgálnak, hogy nincs-e ellentétben az alkotmánnyal.
Első elnöke, Sólyom László később köztársasági elnök lett.)
® Nem tudtak megegyezni a köztársasági elnök megválasztásának
módjáról, (-> 141) és az MSZMP vonakodott elszámolni vagyo­
nával, kivonulni a munkahelyekről, feloszlatni a Munkásőrséget.
Az SZDSZ, FIDESZ, FKgP, KDNP ezért népszavazást kezdemé­
nyezett. A „négyigenes” népszavazás eredményes volt. Időközben az
MSZMP szétesett, utódpártja a Magyar Szocialista Párt (MSZP).
Közben 1989. október 23-án kikiáltották a Harmadik Magyar
Köztársaságot.
 A MAGYARORSZÁGI CIGÁNYOK HELYZETE NAPJAINKBAN

A PIACGAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS

VESZTESEI
Magyar történelem » XX. SZÁZAID’

2 A magyarországi romák (-* 119) a legnépesebb nemzetiség (2012-

től a törvények nem különítik el őket etnikumként, nemzetiségi
törvények alá tartoznak), kutatások szerint 7-800 ezer cigány él
hazánkban.
Három nagyobb nyelvi csoportba tartoznak:
’ romungrók (legnagyobb közösség, többségük csak magyarul
beszél);
- oláhcigányok (nyelvük: a romani);
z beás cigányok (nyelvük: nyelvújítás előtti román).
-• Kultúrájukban sem alkotnak egységes népcsoportot. Az országban
elszórtan élnek, de többségük az ország hátrányos helyzetű részén,
Ózd—Miskolc—Nyíregyháza környékén és Pécstől délre, főleg kis
falvakban.
- 1990 után a romák többsége elveszítette munkahelyét, ma is so­
kan csak idénymunkát vagy közmunkát végeznek. Munkaerőpiaci
hátrányaik oka részben az előző korszakokból örökölt alacsonyabb
iskolázottságuk (amely a szocializmusban javult, de sok munkakör­
höz elegendő volt az általános iskola elvégzése), fő oka a cigányok­
kal szembeni előítéletesség, a diszkrimináció.
- A cigány diákok kb. 40%-a tanul tovább, gimnáziumokban csak
15%. A középfokú oktatás, főleg a bejárás költségeit idénymun­
kákból élő család nem tudja vállalni, így gyermekeik nem kerülnek
városi iskolákba. A hátrányos helyzetű tanulók segítésére több álla­
mi program is létrejött, pl.: Utravaló és MACIKA ösztöndíj, Arany
János Program, melyek esetenként tudnak segíteni, hasonlóan a
civilszervezetek támogató programjaihoz.
A cigányság hagyományát, kultúráját ápoló és kutató intézmények
száma az elmúlt évtizedekben nőtt. 1994-ben kezdte meg működé­
sét az ország első cigány nemzetiségi gimnáziuma, a Gandhi Gim­
názium Pécsett, 2000-ben a Romológia Tanszék a Pécsi Tudomány­
egyetemen.
 ^^ii^wiwaaaaiaaBM

XX. SZÁZAD <■ Magyar történelem

AZ ELSŐ SZABAD VÁLASZTÁSOK

- A sikeres népszavazási kampány növelte az SZDSZ és a FIDESZ

népszerűségét, a legnagyobb tömegbázissal rendelkező MDF — aki
otthonmaradást javasolt — híveket veszített. Bár sok párt indult, lé­
nyegében ezen pártok között kezdődött meg a választási küzdelem
1990 tavaszán. Népszerűek voltak a helyi és a tv-ben közvetített
többpárti vitaestek, erős „plakátháború” folyt.
Az 1990-es szabad országgyűlési választások relatív többségű
győztese, az MDF koalíciós kormányt alakíthatott, társai a KDNP
és a FKgP. A miniszterelnök Antall József lett. A népszavazás ered­
ményeképpen az országgyűlés választhatott köztársasági elnököt, az
MDF-SZDSZ paktum következtében az 1956-os írói tevékenysége
miatt „börtönviselt” Göncz Árpád lett az elnök. (5 év múlva újra­
választották.) A pártok közösen módosították az 1949-es alkot­
mányt, (~* 130) egyetlen mondat maradt változatlan: a főváros
Budapest. Csökkentették a kétharmados törvények körét. Meg­
egyeztek a koronás címer használatában.
- A kormány fontosnak tartotta a határon túliak támogatását. Ado­
mányokkal segítették a kisebbségi jogokért folytatott küzdelmet.
(2001-től bevezették az anyaországba utazást megkönnyítő magyar
igazolványt, majd lehetővé tették a kettős állampolgárságot is.)

Az 1990-es őszi önkormányzati választásokon a városok többsé­

gében SZDSZ-es vagy FIDESZ-es polgármestert választottak az új
képviselő-testületek, ami jelzi, hogy elégedetlenek voltak az Antall-
kormány gazdaságpolitikájával.
1991-re megszűnt aVarsói Szerződés, a KGST és a Szovjetunió
is. 48) 1991-ben lelkesen ünnepelte az ország az utolsó szovjet
csapatok kivonását Magyarországról.
 A KÁOÁR-RENDSZER jellemzői

A PIACGAZDASÁGRA VALÓ ÁTTÉRÉS

ÉS KÖVETKEZMÉNYEI
Magyar történelem » XX. SZÁZAD

A Kádár-rendszerből örökölt gazdasági problémák:

21 milliárd dollár az államadósság (-* 135) és a költségvetési
hiány nő;
* 30%-os az infláció;
- a gazdaság csökkenő pályán; 1991-ben -12% a „növekedés”,
gyárak sora zár be, egyre nő az addig nem is létező munka­
nélküliség;
- a 80-as évek közepétől visszaesés tapasztalható olyan mutatók­
ban, mint GDP/fő, az emberi jólétet mutató index (HDI),
várható átlagéletkor, a munka termelékenysége, hús- és tejfo­
gyasztás;
- a csak 3 év óta létező kereskedelmi bankok tőke- és szakérte­
lemhiánnyal küzdenek, kezelniük kellene a fizetésképtelenné
vált vállalatok hiteltartozását;
s elúszott az állami tulajdon egy része a 4 évnyi spontán priva­
tizáció miatt. (= A pártállami idők gyárvezetése saját érdekei­
nek megfelelően választotta ki a gyárat adómentességgel olcsón
megvásárló tőkést, és átmentette saját hatalmát.)
• Új kihívások:
-- magas a nyugati import iránti igény, nagy az egyensúlyhiány a
külkereskedelemben;
x a szovjet összeomlás (-> 45), a KGST (~> 42) megszűnése szét­
verte az addigi gazdasági kapcsolatokat, piacokat vesztettünk;
« igény lett kárpótlásra:
í élet- vagy szabadságvesztések kompenzációjára (440 ezer fő),
a korábbi államosítások ellentételezésére
(170 821 000 000 Ft).
A kormány állami szervezésű privatizációval (= állami vagyon
értékesítésével) segítette a problémák megoldását. Nem tudta
a hanyatlást megállítani, mert ez regionális problémaként jelent­
kezett. A volt szocialista országok Nyugat-Európa szintjének
30%-ára csökkentek 1993-ra. 2004-re is csak 31,4%-ot értek el
— ami elmarad az 1950-es 44%-tól. Ezért is magas a mobilitás
az EU-ban (—* 49).
AZ ALKOTMÁNY

Demokratikus államok politikai intézményrendszere a három

hatalmi ág (-* 22) megosztásán alapul. Magyarországon a nem­
zeti kerekasztal (-> 139) tárgyalásain bontották le az állampárti
struktúrát, hozták létre a Harmadik Köztársaság politikai intéz­
ményeit. Ehhez szinte teljes egészében módosították az 1949-ben
elfogadott (—* 130) alkotmányt (-» 22).
' 2011-ben az alkotmány helyett megszavazták Magyarország Alap­
törvényét. Ennek a bevezetése Nemzeti Hitvallásnak nevezett
politikai állásfoglalással kezdődik, melynek néhány mondata utólag
társadalmi vitát váltott ki. Megváltoztatták az ország elnevezését:
Magyar Köztársaság helyett: „Hazánk neve Magyarország. ”
Közvetett demokrácia érvényesül: „A nép a hatalmát választott
képviselői titján, kivételesen közvetlenül gyakorolja."
- Az „Alapvetés" leszögezi:
- Hazánk felelősséget visel a határon túli magyarságért is.
x Az EU tagállamaként egyes hatásköreit „az Európai Unió intéz­
ményei útján gyakorolhatja".
s. A főváros Budapest.
A hivatalos nyelv a magyar.
3 Az ország címerét, zászlóját, himnuszát.
« Nemzeti ünnepeinket.
-- Az Alaptörvény módosításának feltételeit (2016-ban a 6. módo­
sítást fogadták el).
s Az Alaptörvény főbb fejezetei: Szabadság és felelősség; Az ország­
gyűlés; Országos népszavazás; A köztársasági elnök; A kormány;
Az Alkotmánybíróság; A bíróság; Az ügyészség; Az alapvető
jogok biztosa; A helyi önkormányzatok; A közpénzek; A Magyar
Honvédség; A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok; A rend­
kívüli állapotra és a szükségállapotra vonatkozó közös szabályok.
AZ ORSZÁGGYŰLÉS

- A magyar parlament Magyarország legfelsőbb államhatalmi és

népképviseleti szerve. Egykamarás. (A millennium időszakában
Steindl Imre az Országház épületét az akkori kétkamarás parla­
mentnek tervezte -> 116).
; A négy évre választott képviselők (2018-ban 199 fő) frakciónként
foglalnak helyet. A parlament munkáját állandó és ideiglenes bi­
zottságokban végzi, döntéseit a plenáris üléseken hozza.

FŐ FELADATAI MEGVÁLASZTÁSA
Alkotmánymódosítás Kétharmados döntéssel
Közjogi méltóságok [= a köztársasági elnök, az Alkotmány­ Kétharmados döntéssel
bíróság tagjai, a Kúria (= fellebbviteli bíróság) elnöke, az
Országos Bírósági Hivatal elnöke, a legfőbb ügyész, az alap­
vető jogok biztosa és helyettesei, az Állami Számvevőszék
elnöke] megválasztása
Törvényhozás Legtöbbször egyszerű több­
séggel (jelenlévők +1 fő)
Végrehajtó hatalom ellenőrzése Egyszerű többséggel
Költségvetés elfogadása, ellenőrzése Egyszerű többséggel

- A TÖRVÉNYHOZÁS FOLYAMATA:
1. beterjesztés: köztársasági elnök vagy parlamenti bizottság vagy kormány vagy képviselő
által
2. tárgysorozatba vétel: bizottsági ellenőrzés után kap egy iktatószámot
3. napirendre vétel
4. általános vita plenáris ülésen: alapelvekről
5. bizottsági vita
6. részletes vita
7. szavazás
8. házelnök szignálja, elküldi a köztársasági elnöknek
9. aláír vagy: elküldi előzetes normakont- vagy: visszaküldi újratárgya­
rollra az Alkotmánybíróságnak lásra a parlamentnek
megjelentetik a törvényt az Alkotmánybíróság véleményez Parlament újratárgyal (mó­
a Magyar Közlönyben dosíthat) és szavaz
a köztársasági elnöknek alá
kell írni és kihirdetni
A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS AZ OMBUDSMAN

- A köztársasági elnök a parlament által 5 évre választott legfőbb köz­

jogi méltóság, őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett, megtestesíti a nemzet egységét. A Magyar Honvédség fő­
parancsnoka. Gyenge elnöki hatókörrel rendelkezik, a szerepvállalás
mértéke az elnök egyéniségétől is függ.
« Feladatköre:
e a megküldött törvényt 5 napon belül aláírja és kihirdeti (-> 144);
a képviseli a magyar államot;
s Magyarország nevében nemzetközi szerződéseket köt;
s megbízza és fogadja a követeket;
■ kitűzi a választások időpontját;
s népszavazást kezdeményezhet;
e érdemrendeket, kitüntetéseket adományoz;
~ megkegyelmezhet (amnesztiát adhat);
x dönt az állampolgárság-kérelmekről;
- újévi köszöntőt mond;
® kinevezi:
4 a Magyar Nemzeti Bank elnökét,
* az egyetemi tanárokat, rektorokat,
a tábornokokat,
í a hivatásos bírókat stb.

Ciklusukat kitöltő köztársasági elnökök: Göncz Árpád 1990—

2000 (-* 141), Mádl Ferenc 2000-2005, Sólyom László 2005-
2010 (-» 139), Áder János 2012-

Az alapvető jogok biztosa: „Alapjogvédelmi tevékenységet lát el,

eljárását bárki kezdeményezheti. [...] A helyettesek a jövő nemzedé­
kek érdekeinek, valamint a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak
védelmét látják el. "Ha vizsgálódása során visszásságot, joghézagot
fedez fel, kezdeményezhet egyéni vagy általános intézkedéseket, pl.
minisztériumban, bankban, cégben, hivatalban. Munkájában füg­
getlen, csak a parlamentnek felelős.
m Svéd eredetű szóval ombudsmannak nevezik.
s A magyar Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elnyerte az
ENSZ (-> 39) Nemzeti Emberi Jogi Intézménye címet.
ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

A KORMÁNY, A MINISZTÉRIUMOK
ÉS SZERVEIK

3 A kormány (~► 113) a végrehajtó hatalom csúcsszerve, központi

kormányzati szerv.
’ Tagjai:
- a miniszterelnök,
h a miniszterek.
8 Tágabb értelemben a kormány tagjai még: a kormányszóvivő, az ál­
lamtitkárok, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok, akik
egy-egy konkrét feladatért felelősek, pl.: a filmipar fejlesztéséért.
■ A választásokon győztes párt (vagy pártkoalíció) listavezetőjét kéri
fel a köztársasági elnök kormányalakításra. A parlament szavaz a kor­
mányprogram és a kormányfő elfogadásáról. Hazánkban csak akkor
lehet a miniszterelnökkel szemben bizalmatlansági indítványt beter­
jeszteni, ha egyidejűleg az utódját is megnevezik, akire lehet szavazni.
A kormányfő hatalma az elmúlt években megnőtt, befolyása sokak
szerint közelít az elnöki rendszerekhez (mint Franciaországban).
« A minisztereket a kormányfő kéri fel, és bármikor vissza is hívhatja
őket.
- 2010 óta csúcsminisztériumok működnek az országban, pl.: az
EMMI (= Emberi Erőforrások Minisztériuma), ide tartoznak a
közoktatás, egészségügy, kultúra, sport, szociális, egyházi, nemzeti­
ségi, ifjúsági és családi ügyek, a civil társadalmi kapcsolatok.
s A minisztériumoknak vannak háttérintézményei, pl.: az EMMI-é
az Oktatási Hivatal, a Szépművészeti Múzeum. A Külgazdasági és
Külügyminisztérium irányítja a külképviseletek munkáját.
e A központi kormányzati szervek közt vannak:
k autonóm államigazgatási szervek; pl.: Gazdasági Versenyhivatal,
s kormányhivatalok; pl.: Központi Statisztikai Hivatal (KSH),
s rendvédelmi szervek; pl.: rendőrség.
 llampolgAri ismeretek

ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ÉS AZ ÁLLAMI
SZÁMVEVŐSZÉK

• Az Alkotmánybíróság 45-70 év közötti bírókból álló, 15 fős

taláros testület; tagjait az országgyűlés választja meg maximum
12 évre. A szervezet nem része az igazságszolgáltatásnak.
« Feladatköre:
x az Alaptörvény értelmezése,
a normakontroll: egy törvényt vagy tervezetet ellenőrzés alá vesz,
hogy nincs-e ellentmondásban az alaptörvénnyel,
« joga van törvényt vagy önkormányzati rendeletet azonnali ha­
tállyal vagy későbbi időponttól megsemmisíteni az Alkotmány
megsértése esetén.
s Mulasztásos alkotmánysértést állapíthat meg, ha az ország­
gyűlés nem hoz törvényt egy általa megszabott határidőig. Ezt
a tényt nyilvánosságra hozhatja, de más következményt nem
szabhat.
~ A rendszerváltás után még bárki fordulhatott az Alkotmánybíró­
sághoz, néhány év óta csak az, akit személyesen sért egy döntés. A
testület politikai szerepe egyre csökken. Sólyom László alkotmány­
bírósági elnökségének időszakában, a 90-es években a demokrácia
aktív alakítójának számított. 2011-ben korlátozták jogkörét: nem
foglalkozhatnak költségvetési és adóügyekkel, ameddig az állam­
adósság a GDP 50%-át meghaladja. (2011-ban 80% volt, azóta évi
1-2%-kal csökken.)
: Állami Számvevőszék: az országgyűlés pénzügyi és gazdasági
ellenőrző szerve.
* Ellenőrzi törvényességi, célszerűségi és eredményességi szem­
pontból:
♦ a központi költségvetés végrehajtását;
$ az államháztartás gazdálkodását;
♦ a nemzeti vagyon kezelését;
♦ a pártok gazdálkodását.
ÁLLAMPOtGÁRI ISMERETEK

ÁLLAMPOLGÁRI JOGOK

- Az alapvető állampolgári jogok felsorolása mellett az Alaptör­

vény ismerteti az abból következő jogokat, és kiköti, hogy a jogok
gyakorlásának módját vagy korlátozását csak sarkalatos törvény­
ben lehet szabályozni, amihez a képviselők 2/3-ának egyetértése
szükséges.
e Minden embernek joga van az élethez, az emberi méltósághoz,
a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz. Ezért van jogunk az
önvédelemre, a tulajdonunk védelmére. Bírói ítélet nélkül nem
lehet senkit fogva tartani. Megillet mindenkit az ártatlanság
vélelme, a bíróságokon az ügyvédhez való jog. Mivel a „törvény
előtt mindenki egyenlő', ezért a nők és férfiak egyenrangúak, az
esélyegyenlőség érdekében intézkedéseket kell hozni.
s Jogunk van a gondolat, a vallás, lelkiismeret, véleménynyilvání­
tás szabadságára, ezért vallási közösségeket is létre lehet hozni.
Az állam és az egyház különváltak. Biztosítani kell a sajtó sza­
badságát.
k A gyülekezési jogból következik a pártok, az egyesületek és
szakszervezetek alapításának joga.
•* A művelődéshez való jogot az ingyenes alap- és középfokú okta­
tás biztosítja.
s Jogunk van adataink és jó hírnevünk védelmére, ugyanakkor a
közérdekű adatok megismerésére is.
b A nagykorúakat megilleti az aktív és passzív választójog, azaz
szavazhat a parlamenti, az EU-s vagy önkormányzati választá­
sokon, ill. jelölt lehet.
x Magyarország kérelemre menedéket biztosít azoknak a külföl­
dieknek, akiket hazájukban vallásuk vagy nemzetiségük miatt
üldöznek.
* A nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvű oktatáshoz, kultú­
rájuk ápolásához, önkormányzatok létrehozásához.
 iíMiíiaaíiiíi^^

ÁLLAMPOLGÁRI jogok és kötelességek

e Az Alaptörvényben felsorolt jogoknak vannak olyan pontjai, ame­

lyekről vita folyik.
s „Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi
fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ebből
nemcsak azt vezették le, hogy a szülők kötelesek ellátni, tanít­
tatni gyermeküket, hanem azt is, hogy a felnövő gyerek köteles
gondoskodni a rászoruló szülőről.
■ „Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez", az egészséges
környezethez. Ebből eredeztették, hogy a mezőgazdaság gén­
módosítás nélküli növényekkel tudja ezt biztosítani. Ez import­
tilalommal jár, amit az USA ellenez, mivel szinte csak génmó­
dosított szóját termeszt.
a Az emberhez méltó lakhatás biztosítása a cél. Ebből levezették,
hogy a hajléktalanok kitilthatok egyes közterületekről.
k A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg" Az
abortuszról folyó vitában vált fontossá, mit is jelent a védelem
és az anya emberi méltósága.
« A jogokat felsoroló 29 cikkelyével szemben az Alaptörvény csak
két állampolgári kötelességet ír elő:
s közteherviselést;
» a haza védelmét. Vészhelyzetben honvédelmi vagy polgárvédel­
mi kötelezettség vagy anyagi hozzájárulás is elrendelhető.

A választási rendszer: a nagykorú állampolgárok választójoga

általános. Titkosan, egyéni jelöltekre és párt- vagy nemzetisé­
gi listára szavazunk. 2012 óta egyfordulós a választás, a rela­
tív győztesé a mandátum. A jelöltállításhoz előzetes ajánlásokat
(pl.: parlamenti egyéni képviselőségért 500-at) kell gyűjteni. Ha
egy pártlistára leadott szavazatok elérik a parlamenti küszöböt,
(5%), akkor a párt mandátumhoz jut.
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK

HELYI ÖNKORMÁNYZAT

Típusa Települési Területi

Működése Községi, városi, budapesti Megyei vagy fővárosi
kerület
Vezetése Közvetlenül választott A megyei elnököket és a főpolgár­
polgármester mestert a testület választja.

- A választott képviselő-testület a közgyűlésen hozza meg döntéseit.

A közgyűlést a polgármester vezeti. Bizottságokat is létrehozhatnak.
A polgármester irányítja a polgármesteri hivatalt a jegyző (= határo­
zatlan időre kinevezett jogász) javaslatainak figyelembevételével.
A jegyző gyakorolja a munkáltatói jogokat a hivatali dolgozók fe­
lett. A jegyzőt a törvény államigazgatási feladat (pl. építési enge­
dély, gyámügy) ellátására is kötelezheti.
® Az önkormányzatok főbb kötelező feladatai:
s településfejlesztés,
s településüzemeltetés: temető, közvilágítás, közút, közpark,
■ köztisztaság,
s óvodai ellátás,
* közterületek, közintézmények elnevezése,
s helyi adó megállapítása, beszedése,
~ gazdálkodik a tulajdonában lévő nemzeti vagyonnal (pl. bérbe
adja a hivatal egy részét),
a éves költségvetést készít,
s hatósági ügyeket (pl. segélyezés) intéz.
* Többletfeladatot akkor vállalhatnak az önkormányzatok, ha ren­
delkeznek hozzá forrással.
■ A polgármesteri hivatalok munkáját országszerte egyre jobban
átveszik az ún. Kormányablakok, ahol a kormánytisztviselők egy­
ablakos ügyintézéssel intézik az ügyeket, azaz nem az állampolgár
jár a különböző hatóságokhoz, hanem hivatalból elküldik iratait a
megfelelő helyre. Kormányablaknál készíttethetünk személyi iga­
zolványt, jogosítványt, lakcímkártyát, forgalmit, útlevelet, intézhe­
tünk családtámogatást stb.
AZ ÁLLAM GAZDASÁGI SZEREPVÁLLALÁSA

i A modern állam feladatairól különböző felfogások léteznek, ma­

napság elfogadott, hogy gazdasági szerepvállalásának fő célja a
gazdasági stabilizáció biztosítása. Ennek érdekében jogszabályokat
alkot, védi a gazdasági versenyt, fellép a monopóliumok kialakulása
ellen.
• Az állam gazdasági céljai (bűvös háromszög):
s a munkanélküliség csökkentése (pl. befektetők vonzása az or­
szágba);
'« az árstabilitás (alacsony infláció, kiszámítható forintárfolyam);
■ a gazdasági teljesítmény (GDP) növekedése.
e Az állam gazdasági eszközei:
e a költségvetési politika [az állami bevételek és kiadások szabá­
lyozásával költségvetési egyensúly kialakítása, a deficit (= hiány)
minimalizálása]
» a monetáris (= pénzügyi) politika (a forgalomban lévő pénz
mennyiségének és az irányadó kamatlábnak a szabályozása).
- Az állam másik nagyobb feladatköre azoknak a dolgoknak a mű­
ködtetése, amelyek nem gazdaságosak a piaci rendszerben, vagy
nem mérhető az egyes szereplőkre jutó fogyasztásuk. Ezek a köz­
javak: pl.: közúthálózat, közvilágítás, közoktatás, hadsereg, rend­
őrség, mentők, a környezetszennyezés elleni fellépés stb. Ehhez
költségvetési intézményeket tart fenn.
• Az állam a társadalmi egyenlőség növelése érdekében az újraelosztá­
son keresztül a befizetett adókat felhasználva a rászorulók helyzetét
is segítheti. Ennek eszközei:
« a családi pótlék és a családi adókedvezmény;
2: a szociális segély (árvaellátás, egyetemi szociális ösztöndíj, gyer­
mekvédelmi ellátás);
s a munkanélküli-ellátás és az álláskeresési támogatás;
s a munkanélkülieknek, pályakezdőknek szervezett tanfolyamok,
programok.
 ZÚGY

ADÓK ÉS JÁRULÉKOK

A bevételekből az állam saját kiadásainak fedezésére és újraelosztás

céljából adót vagy járulékot von el és kényszer útján hajt be. Az
adó mértékéről és felhasználásáról az állam a bevételeinek és kiadá­
sainak (= költségvetés) tervezésekor dönt.
* A béreket nálunk egykulcsos személyi jövedelemadó (= szja)
(15%*) terheli. Az EU több országában két- vagy többkulcsos az
szja, azaz a nagyobb keresetűeknek a jövedelmük nagyobb arányát
kell leróni. Minden naptári év után adóbevallást kell készíteni, fel­
tüntetve az adott év összes jövedelmét és a befizetett adókat. A vég­
összegek összevetése alapján a hiányt be kell fizetni, illetve a többlet
visszaigényelhető.
: Minden vásárlásnál felszámítják az általános forgalmi adót (= áfa).
Az áfa mértékével növelt ár a fogyasztói ár, amit a vásárló fizet. Az
áfa az államot illeti, mértéke Magyarországon a legmagasabb Euró­
pában (27%), de vannak kedvezményes áfakulcsok is, pl. tejtermék
esetén (18%), gyógyszernél, könyvnél (5%).
- A járulékot az állam előre meghatározott célra hajtja be, amiből
juttatásokat biztosít.

A nyugdíj járul ék (a bér 10%-a) a jelenlegi nyugdíjasok ellátá­

sát szolgálja.
3 Az egészségbiztosítási járulékból (7%) fedezik a betegek ellátá­
sát, gyógykezelését.
A munkaerőpiaci járulék (1,5%) célja a munkanélküliek ellátá­
sának fedezése.
Ebből a három járuléktípusból áll a társadalombiztosítás rendsze­
re. Azért tekintjük biztosításnak, mert a járulékfizetők befizetéseik­
kel tartalékot képeznek, amiből betegség, munkaképtelenség vagy
munkanélküliség esetén részesülnek.

* A 2018-ban érvényben lévő adatokat adtuk meg.

VÁLLALKOZÁSI FORMÁK

t A vállalkozás termékeket és/vagy szolgáltatásokat előállító, nyil­

vántartásba vett szervezet. Az egyéni vállalkozó teljes vagyonával
felel, és kötelezően közreműködik a vállalkozásban. Törzstőkével
nem kell rendelkeznie. Önkormányzatnál történik a bejelentése.
: A főbb társas vállalkozások formái és jellemzői:

íöyMí'sv írsjfs >

közkereseti társaság korlátlan, kötelező, min. nem kötelező
(=kkt.) egyetemleges nincs
betéti társaság a beltagé kötelező, min. a beltagnak
(= bt.) korlátlan nincs kötelező
korlátolt felelősségű a bevitt tőke 3 millió Ft nem kötelező
társaság (= kft.) erejéig
részvénytársaság a bevitt tőke 5 millió Ft nem kötelező
(= rt.) erejéig
zártkörű rt. a bevitt tőke 20 millió Ft nem kötelező
(= zrt.) erejéig
szövetkezet a bevitt tőke hozzájárulás köte­ kötelező
(legalább 7 fő) erejéig lező, min. nincs

a Korlátlan felelősség esetében a vállalkozás tulajdonosa a vállalat

minden tartozásáért magánvagyonával is felel. Ha korlátolt fele­
lősségű a vállalkozás, a vállalat tartozásaiért csak a vállalatba bevitt
pénzével felel, magánvagyonával nem. Az egyetemleges felelősség
elve szerint, ha egy vállalkozás vezetője szándékosan kárt okoz (pl.
árkartellt létrehozva az abból kimaradókat piaci kár éri, vagy csalás­
sal felvett hitelt nem fizeti vissza), a kár behajtható a vállalkozástól
és vezetője magánvagyonából is egyetemlegesen. (Egyetemleges
felelősség terheli pl. a házastársakat is hitelfelvételkor, válás után a
bank bármelyikükön a teljes összeget behajthatja.)
— PÉNZÜGY

A PÉNZPIAC MŰKÖDÉSE

- A gazdaság szereplői (= vállalatok, háztartások, állam) a számuk­

ra szükséges pénzmennyiséget a pénzpiacon tudják beszerezni
készpénz (= bankjegy, érme) vagy látra szóló (= bármikor kivehető)
bankbetét formájában. A pénzkeresletet a gazdasági szereplők üzleti
tevékenysége, vásárlási szándéka, illetve megtakarítási (= későbbi
felhasználásra félretett összeg) céljai határozzák meg.
8 A szükséges pénzkínálatot a bankrendszer biztosítja. A bankrend­
szerünk kétszintű:
s Felső szintje a jegybank, a Magyar Nemzeti Bank (= MNB),
amely a monetáris politikán keresztül befolyásolja a forgalom­
ban lévő pénz mennyiségét.
a A második szintet a kereskedelmi bankok adják.
•- Az MNB-nél a kereskedelmi bankok számlát vezetnek, ott tart­
ják a náluk elhelyezett betétek egy részét, ha pedig pénzre van
szükségük, hitelt vehetnek fel a jegybanktól.
8 A forgalomban lévő pénz a jegybankon kívül forgó pénz. így ha
az MNB vásárol (ingatlant, aranyat, műkincseket, devizát), növeli
a forgalomban lévő pénz mennyiségét, hiszen az eladásért kapott
pénz nála köt ki, ha pedig elad, csökkenti azt.
* Az MNB a kamatlábak szabályozásával is hat a pénzmennyiségre:
s Ha alacsony a jegybanki alapkamat, a bankok és tőlük a gaz­
daság szereplői olcsóbban jutnak hitel formájában a számukra
szükséges pénzhez.
2 Ha emelkedik a kamatláb, az a tartalékolást növeli, ez csökkenti
a pénzmennyiségét.
 PÉNZÜGY

A BANKI ÜGYLETEK

* A bankok a pénzügyi közvetítőrendszer meghatározó elemei.

Tevékenységük csoportosításának alapja az, hogy ki jut általuk jö­
vedelemhez.
a Az aktív ügyletekkel a bank pénzt ad ki, így követelése kelet­
kezik. A legjellemzőbb a hitelnyújtás. A bank működtethet
lízingtársaságot, vagy annak hitelezhet is. (= A lízing pénzügyi
konstrukció, amelynek során a lízingelt tárgy a lízingbe adó tu­
lajdona az utolsó lízingdíj kifizetéséig.)
- A passzív ügyletekkel a banknak tartozása keletkezik. A számla­
nyitás, betétgyűjtés során ügyfelei a bankban helyezik el pénzü­
ket, amit ha kérnek, a bank köteles kifizetni. Ezek közé tartozik
a letét és a vagyonkezelés is. A bank kibocsáthat értékpapírokat
is. Az értékpapírok kereskedelme elsősorban a tőzsdén folyik.
Fajtái:
v saját kötvények (= fix kamatozású, határozott lejárati idejű,
hitelviszonyt megtestesítő értékpapír),
részvények (= tulajdonviszonyt testesít meg, nincs lejárati
ideje) is. A részvények tulajdonosai beleszólhatnak a cég
működésébe, és a nyereségéből osztalékot vehetnek fel.
_ A semleges ügyletek során a banknak sem követelése, sem tarto­
zása nem keletkezik, de jutaléka lesz. Fajtái:
* pénzforgalom lebonyolítása (pl. átutalások végrehajtása),
. vagyonkezelés,
5 tanácsadás.
■ A bankok egy része biztosításközvetítéssel is foglalkozik. (= A
biztosítás egy előre nem látható kockázat anyagi következmé­
nyeinek enyhítését szolgáló pénzügyi konstrukció. A kockázat
tárgya lehet egy ember élete, egészsége, vagy egy vagyontárgy.
Ha ezekben kár keletkezik [halál, betegség, lopás, törés stb.], a
biztosítótársaság fizet.)
 SNZÜGY___________

PÉNZKEZELÉSI TECHNIKÁK

* A munkahelyek a munkabért többnyire átutalással, folyószámlára

utalják. Erről a szolgáltatók levonhatják a tartozásokat (csoportos
átutalás), illetve bármilyen kifizetést teljesíthetünk eseti átutalással,
ami néhány ezrelékes kezelési költséggel jár. A számláról készpénz is
felvehető. (Jelenleg az első kettő felvétel havonta 150 ezer forintig
díjtalan.)
• A folyószámláknak többnyire számlavezetési díja van, és kártyák
járnak hozzá, amelyekért éves díj fizetendő. Típusai:
~ A bankkártya készpénz-helyettesítő eszköz, amivel saját pén­
zünket, a megtakarításunkat költhetjük el (esetleg hitelkeret is
tartozik hozzá).
® A hitelkártya is készpénz-helyettesítő, használatával a bank
pénzét költjük el, amit a fordulónapkor célszerű kifizetni, mert
magas a kamata. Erről a készpénzfelvétel drága. Hitelkártya
használatakor 45 napig „ingyen” használható vásárlásra a bank
pénze, a vásárlások után jóváírásokat adnak, ami elkölthető, és
kedvező kamatozású hitelszerződés is köthető hozzá.
s Ha a háztartások vagy vállalkozások költségvetésében hiány kelet­
kezik (= több a kiadás, mint a bevétel), hitelt lehet felvenni, ami
költséggel jár. Ezek összességét a THM mutatja, azaz a hitel teljes
díjának aránya a hitel teljes összegéhez, százalékos formában meg­
adva (pl. THM 5,2%). ATHM tartalmazza a kölcsönszerződéssel
összefüggésben felmerülő valamennyi kamat-, díj- és kezelési költ­
séget, továbbá a kölcsönhöz kapcsolódó járulékos szolgáltatások
díjait.
A HÁZTARTÁS PÉNZÜGYEI

s A HÁZTARTÁS egy gazdasági kategória, azoknak a személyeknek

az összessége, akik azonos jövedelmi, fogyasztói, életviteli közösség­
be tartoznak. Ez legtöbbször egy család, de alkothatnak együtt élő
testvérek, barátok is egy háztartást. Statisztikailag külön háztartás­
nak számít, ha valaki tartósan távoli, pl. külföldi munkát végez,
vagy más városban tanul.
A pénzügyek tervezéséhez célszerű költségvetést készíteni. A ki­
adások közül a közüzemi számlák, a rendszeres díjfizetések (pl.:
hiteltörlesztés, biztosítás) tervezhetőek. A váratlan kiadásokra meg­
takarítással kell rendelkezni. Bevételek keletkezhetnek bérekből,
járadékokból, segélyekből, befektetésekből, vállalkozások nyere­
ségéből stb. Ezekből a fogyasztási termékek piacáról vásárolnak a
háztartás tagjai, míg a termelési tényezők piacára munkaerejükkel
lépnek be.
• A munkaerő ára a munkabér. A bér nagysága elsősorban az adott
munka iránti kereslettől és kínálattól fögg. A bérekre nem piaci té­
nyezők is hatnak:
■ Befolyásolja az állam a minimálbér (= 138 000 Ft 2018-ban)
évenkénti meghatározásával. A szakmunkásoknak legalább ga­
rantált bérminimum (= 180 500 Ft 2018-ban) jár.
- A szakszervezetek elérhetik a bérek növelését (bértárgyalások,
sztrájk).
:« A munkavállalók egy része, ragaszkodva lakóhelyéhez, akár ala­
csonyabb bérért is hajlandó elvállalni egy állást.
s Egyes nagyvárosokban és főként Budapesten ugyanabban a
munkakörben magasabb fizetés érhető el.
a A statisztikák alapján azonos munkakörben a nők 15%-kal ke­
resnek kevesebbet az EU-ban és nálunk.
x Diszkrimináció is lehet oka alacsonyabb bérnek: Roma munka­
vállaló nem roma társánál gyakran csak alacsonyabb bérért talál
munkát.
A MUNKAVISZONY ÉS A MUNKASZERZŐDÉS

: Az állásokra gyakran pályázni kell, ehhez önéletrajzot és moti­

vációs levelet szükséges mellékelni. Az utóbbiban módunk van
bemutatni, miért szeretnénk az adott munkahelyen dolgozni.
» Munkaviszony a munkavállaló és a munkaadó közötti megálla­
podással jön létre (= munkaszerződés). A munkajogi szabályozást
a munka törvénykönyve tartalmazza, de speciális esetei más törvé­
nyekhez is kapcsolódnak, pl.: a közalkalmazottak jogállásáról szóló
törvényhez.
- Kiegészítheti az adott munkahely kollektív szerződése (= a munkál­
tató és a szakszervezet/ek által kötött megállapodás a dolgozóknak
biztosított többlet jogokról, juttatásokról) is.
9 A munkaszerződés tartalmazza:
■ a munkaadó adatait: a cég neve, székhelye, telephelye;
■ a munkavállaló személyi adatait, adó- és társadalombiztosítási
(táj-) számát;
■ a munkakört;
« a munkaidőt;
» a munkavégzés helyét;
a esetleg próbaidőt és annak időtartamát (legfeljebb 3 hónap);
■ a munkabért
ami lehet fix (havi vagy óradíj),
* vagy teljesítményfüggő (pl. eladások utáni jutalék vagy
darabbér) is;
■ a juttatásokat [pl.: cafeteria (= adókedvezményes béren felüli
juttatás, pl.: Széchenyi Pihenő Kártya (= SZÉP Kártya), egész­
ségbiztosítás, Erzsébet utalvány stb.];
> a foglalkoztatás kezdetét;
~ a foglalkozás időtartamát, ami lehet:
határozott idejű munkaviszony: konkrét időpontig vagy tar­
tamig (legfeljebb egy évig),
♦ határozatlan idejű munkaviszony (ez a munkavállaló számá­
ra kedvezőbb);
* a munkáltatói jogkör gyakorlóját.
 WíWliTil'ilM

A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

3 A munkavállaló jogai és kötelességei párba állíthatók, ami az egyik

fél számára kötelesség, az a másiknak jog, ill. fordítva. A jogokat
és kötelezettségeket a munka törvénykönyve (= MT) tartalmazza,
hangsúlyozva, hogy betartása és kölcsönös érvényre juttatása mind
a két fél számára fontos. Megszegése esetén mindkét fél élhet:
s azonnali hatályú felmondással,
a kártérítési igénnyel.
« A MUNKAVÁLLALÓ JOGAI:
s az elvégzett munkáért munkabért kapjon,
* jog a foglalkoztatásra, azaz, ha a munkaadó nem ad munkát,
akkor a várakozás idejére is bér jár,
» juttatások,
a fizetett szabadság,
a szükséges képzésekhez való hozzájutás,
h munkavégzéshez szükséges védőruha biztosítása (munkavédelmi
előírások szabályozzák),
“ védőberendezések és eszközök biztosítása, ha szükséges,
« a munkavégzés megtagadása, ha ezt az MT lehetővé teszi,
b munkaügyi bírósághoz fordulás,
■ a munkavállaló számára munkaügyi perekben teljes költségked­
vezmény — ha munkabére nem haladja meg az átlagos bruttó
munkabér kétszeresét — a per egész tartamára.
» A MUNKAVÁLLALÓ KÖTELESSÉGEI:
3 az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelen­
ni (alkoholszondával ellenőrizhető),
■ munkaidő alatt a munkaadó rendelkezésére állni,
e munkáját személyesen, gondosan és megfelelő szakértelemmel
végezni,
b a vonatkozó előírásokat, a munkaadó utasításait betartani,
s megfelelően viselkedni,
s munkatársaival együttműködni,
k a munkaviszonya megszüntetésekor az előírt rendben átadnia a
munkakörét és elszámolnia.
: A munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőségek regionális szervei
ellenőrzik az MT betartását.
A MUNKAVISZONY ÉS MEGSZŰNÉSE

: MUNKAVISZONY MEGSZŰNÉSÉNEK FAJTÁI:

m felmondás,
- azonnali hatályú felmondás: a munkaviszonnyal járó kötelezett­
ség jelentős megszegése akár szándékosan, akár súlyos gondat­
lansággal,
> határozott idejű munkaviszony lejárta,
» közös megegyezés,
» próbaidő alatt indoklás nélkül is fel lehet mondani, és felmon­
dási idő sincs.
A MUNKAVISZONY FELMONDÁSÁNAK JELLEMZŐI:
k A munkáltató csak indoklással mondhat fel a munkavállalónak
(kivéve a vezető állásúak és a nyugdíjasok, a felmondólevélnek a
jogorvoslati lehetőségeket is tartalmaznia kell).
- Határozott idejű szerződés esetében a munkavállaló bérét a
fennmaradó időszakra is ki kell fizetni.
s A határozatlan idejű munkaviszony felmondási idővel szüntet­
hető meg, bármelyik fél kezdeményezésére:
♦ a felmondási idő 30 nap, ami a foglalkoztatás időtartamának
növekedésével nőhet;
a felmondási időre a dolgozónak jár a bér;
: ha a munkáltató mond fel, köteles legalább a felmondási
idő felére a munkavégzés alól a munkavállalót felmenteni, és
végkielégítést fizetni.
Munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén mind a két fél mun­
kaügyi bírósághoz fordulhat.
A munkáltató részéről történő csoportos létszámcsökkentés mód­
ját az MT külön szabályozza, többek között üzemi tanáccsal való
egyeztetést írva elő.
- Munkaviszony megszűnése után még 45 napig él az egészségügyi
biztosítás, és azonnal kérhető az álláskeresési járadék annak, aki a
megelőző 3 évben legalább 360 napig munkában állt. Az álláskere­
sési járadék összege az addig kapott átlagbér 60%-a, de nem lehet
magasabb a minimálbérnél, ami 2018-ban bruttó 138 000 forint.