Általános adatok

Iskola: Mosa Piádé Általános Iskola

Osztály: 6. osztály
Dátum: 2021.10.5.
Helység: Torontálvásárhely
Tanárjelölt neve: Szilágyi Donáta
Mentor: Dr. Hózsa Éva

Módszertani adatok

Témakör: Az igenevek
Módszeres egység: Az igenevek; Főnévi igenév; Melléknévi igenév; Határozói igenév
Oktatási feladat:

 az igenevek elméletének ismertetése

 fogalmak elmélyítése
 az elsajátított nyelvtani szabályok gyakorlati alkalmazása
Nevelési cél:

 Rendszerezni a témával kapcsolatos ismereteket

 Új fogalmak megtanulása
 Megfigyelőképesség fejlesztése.
Funkcionális célok:

 Kongitív és intellektuális képességek fejlesztése;

 Elméleti problémák iránti fogékonyság fejlesztése.
Óratípus: Új anyagot feldolgozó óra
Munkaforma: frontális munka, egyéni munka, tanári magyarázat
Nevelési módszer: tanári előadás, kérdés, megbeszélés, magyarázat, szemléltetés, házi feladat
Tan- és segédeszközök: tábla, kivetítő, nyomtatott lapok, tankönyv
Felhasznált szakirodalom:
Rajsli Ilona, Kávai Bózsó Ildikó: MAGYAR NYELV Gyakorló nyelvtan az általános iskola 6. osztálya
számára
Korreláció: irodalom, nyelvtan, stilisztika, jelentéstan, esztétika, (NEMTUDOM)
Az óra szerkezete
Bevezető rész:

 Motiváció: az igenevek általános bemutatása, elmélet ismertetése, rövid áttekintés

 Célkitűzés: Az igenevek felismerése

Főrész:

 az igenevek fogalmának elmagyarázása

 szemléltetés példákkal
 gyakorlása feladatokkal

Befejező rész:

 Összefoglaló és ismétlés az órán tanultakról

 Házi feladat kiosztása

Az óra menete

Bevezető rész: (5 perc) DIDAKTIKAI

MÓDSZERTANI
Motiváció: MEGJEGYZÉSEK
A legelső kérdésem az lenne, hogy emlékeztek-e, hogy az igenevek
szófajcsoportjába melyik szófajok tartoznak? (Egyéni válaszok:főnévi,
melléknevi és határozói igeneveket különböztetünk meg.) Emlékeztek-e Tanári kérdések,
miért nevezzük őket igeneveknek? (Egyéni válaszok: Azért mert az igenév beszélgetés
igéből képzett főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek egyúttal igei
sajátosságai is vannak.).
Amikor így felteszed a kérdést, akkor mint tanár meg is kell erősítened azt.
Tehát ha pl írod a várható egyéni válaszoknál a definíciót, vagy ami a helyes,
akkor ha ők azt kimondták, neked kell mondanod, hogy igen vagy nem.
Mivel ez egy hatodikos osztály, ezért pl kihangsúlyozod, hogy: Nagyon jó
amit mondtatok! Azért, hogy ezt megjegyezzétek, akkor írjuk fel a
definícióját: bla bla bla.

A mai órán az igeneveket fogjuk átvenni. A főnévi, melléknévi és a határozói Tanári kérdések,
igenevet. Mit tudtok az igenevekről? (Egyéni válaszok: A főnévi igenevet beszélgetés
igéből képezzük a –ni képzővel. A főnévi igenév is cselekvést, történést
jelent, de a mondatban főnévi szerepet tölt be.; A melléknévi igenevek igéből
képezzük a –t, -tt, -ó, -ő, -andó, -endő képzővel. Tulajdonságot fejeznek ki.
Igéből származnak, de a mondatban a melléknév szerepét töltik be.; Az
igéből –va, -ve, -ván, -vén képzővel képzett szavakat határozói igeneveknek
nevezzük. A határozói igenevek a mondatban a határozószók szerepét töltik
be.)

Itt is ugyanezt. A legjobb megoldás ebben az esetben, ha odaírod csak azt, Tanári előadás, diákok
hogy egyéni válaszok a zárójelbe, utána pedig mintha kérdezgetnéd őket. Pl.
 egyéni munkája
Milyen a főnévi igenév képzője, mi a melléknévi igenévnek, mondjatok rá
példákat. Utána pedig következzenek a tanári példák, ami olyan mint a
szentítrás. Mindegyiket egyesével. Pl a főnévi igenévnél: Mosni,
melléknévinél is adsz példákat.

Célkitűzés:
Az igenevek fogalmának ismertetése és felismerése. A főnévi, melléknévi és
határozói igenevek megülömböztetése.
Főrész: (35 perc)
Itt is ugyanaz: ha van várható válasz, akkor azt meg kell erősíteni. Utána meg Tanári előadás, diákok
még egyszer összegezve megerősíted, hogy egy átlátható definíció legyen, egyéni munkája
amit vissza tudnak nézni, amit meg kell tanuljonak.
Kezdjük a főnévi igenevekkel. Tudnátok-e példát mondani a főnévi
igenevekre? (Egyéni válaszok: játszani, menni, ülni...). Melyik kérdésre felel
a főnévi igenév? (egyéni válaszok: A mit csinálni? Kérdésre fele). Térjünk át
a tankönyvre. Nyissátok ki a 103. oldalt és oldjátok meg az első feladatot.(itt
beszélj többes számban; „oldjuk meg az első feladatot) Ki szeretné elolvasni?
(ha jelentkeznek, akkor kivélasztok valakit, ha nem akkor felszólítok valakit,
hogy olvasa el és próbálja megoldani). Oldjátok meg az a alatt is. (Itt meg
kell magyaráznod, hogy mi is valójában a feladat, le kell írnod, hogy a feladat
így szól; tehát átmásolod a feladatot) Mit vehetünk itt észre? (Egyéni
válaszok: Vannak olyan igéink, amelyeknek a töve megváltozik, ha főnévi
igenevet képezünk belőlük (pl. lesz + -ni = lenni). (Itt a legjobb az, ha utána
megkéred a diákokat, hogy mondjanak hasonló példákat, hogy mindenki
megértse, hogy miről is van szó) Nézzük most a 104. oldalon a 4. feladatot.
Olvassa el valaki mit ír itt! (feltehetőleg valaki önkéntesen jelentkezni fog,
hogy elolvassa.) Próbáljatok megldani a feladatot, aztán leellenőrizzük. (Itt is Tanári kérdések, diákok
leírni a feladatot és a helyes megoldást) Most nézzük mit ír a 105. oldalon a egyéni munkája
kék mezőben!(felszólítok valakit, hogy olvassa el.) Itt is ugyanúgy: feladatot
leírod, azaz szemlélteted + a megoldásokat. Szóval ez azt jelenti, hogy ha van
egy főnévi igenevünk pl. a várni főnévi igenév, és ha szeretnénk egy
meghatározott személyre vonatkoztatni akkor ragokat kapcsolunk hozzájuk.
Figyeljük meg ezt a táblázatot! Be kell helyezned a táblázatot, üresen, utána
kitöltve. Minden személyben másik ragot kapcsolunk a főnévi igenévhez.
Nézzük, hogyan hangyana a VÁRNI főnévi igenév, hogyha személyragot
kapcsolunk hozzá! (egyéni válasz: várnom, várnod, várnia, várnunk,
várnotok, várnuk). Most mindenki a a füzetébe ragozza a KÉRNI főnévi
igenevet. (miután megcsinálták, kihívok valakit a táblához, hogy írja fel).
Szemléltetés!
Ugyanezeket alkalmazd itt is. Feladatot megmutatni kitöltetlenül, utána a
megoldásokkal. Kéred hogy mondjanak rá saját példákat is, és általános
Tanári előadás, diákok
definíciókat megadni + a várt válaszokat külön kiemelni, megismételni.
Térjünk most át a melléknévi igenevekre. Tudjátok-e, hogy melyik három egyéni munkája
fajtája van a melléknévi igeneveknek? (egyéni válaszok: befejezett,
folyamatos és beálló) És melyik képzőkkel képezzük a melléknévi
igeneveket? (egyéni válaszok: befejezett: -t,-tt, folyamatos: -ó, -ő, beálló:
-andó,-endő.) Oldjuk meg a masodik feladatot. Mindenki maga, aztán majd
leellenőrízzük közösen. Itt megtanultuk, hogy a magánhangzók után a
befejezett melléknévi igenév képzője rövid t, a mássalhangzók után pedig a
hosszú t. A befejezett melléknévi igenévről még azt kell tudni, hogy alakilag
megegyezik a múlt idejű igével. Csak a mondatban, illetve
szókapcsolatokban lehet eldönteni, hogy melyikről van szó. A harmadik
feladatban ilyen jelenségre van példa. (felszólítok valakit, hogy olvassa el a
példákat). Szoval látjuk, hogy az első példában valaki cselekedett, valaki
festett és itt a múlt idejü cselekményre gondolunk, de mellete a melléknévi
igenévre gondolunk, hogy a festett kép szép. A negyedik feladatban
folyamatos melléknévi igeneveket kell alkotnotok. Ügyeljetek arra, hogy
mint a főnévi igeneveknél, amikor folyamatos melléknévi igenevet akarunk
alkotni megvaltozik a tő. Probáljátok magatok megoldani. Arra ügyelni kell,
hogy ne csak a toldalékok alapján ítéljük meg a szavak szófaját, hanem a
mondatbeli szerepük, jelentésük szerint. Sok olyan szavunk van, amelyet
folyamatos melléknévi igenévként és főnévként is használunk. Nézzük az
ötödik feladatot. Két szavunk van vasaló és kérő. Helyezzétek őket mondatba
mindkét szófaji szerepben! Tehát főnév és melléknévi igenév szerepbe.
Végül csináljátok meg a hatodik feladatot. Először is, meghatározzátok a Összefoglalás
mondatban, melyik az ige, és utana az igéből a melléknevi igenév melyik
fajtáját képezzük? Az első példát ha elolvassátok rá fogtok jönni! (Egyéni
válaszok: beálló melléknévi igenév).
Itt is.Végül térjünk át a határozói igenevekre. Mondtuk már, hogy melzik
képzőkkel képezzük a melléknévi igenevet, de meg kell említeni, hogy a –
ván, -vén képző ma már régies vagy választékos. Oldjuk meg az első
feladatot! Ki szeretné felolvasni? (a jelentkezők közzül kiválasztok valakit).
Térjünk át a második feladatra. Ki kell választani az alábbiak közzül a
határozói igeneveket. Mire kell ügyelni ilyenkor? (egyéni válaszok: a
határozoi igenevek igéből alakulnak, szóval a szótő az ige kell, hogy legyen.)
Nézzük most a harmadik feladatot.(felszólítok valakit, hogy olvassa el, es
oldja meg). Itt az a lenyeg, hogy a van, volt, lesz igék, amelyt egynéven
létigének nevezünk a határozói igenévvel párosulva akkor helyes a
használatuk, hogyha valamilyen állapotot fejeznek ki. Ha cselevést vagy
történést akarunk kifejezni akkor nem hasznaljuk ezt az alakot. Itt egy példa:
A barátom meg lett ajándekozva. Itt nem állapotot fejezünk ki, ezért ez így
nem helyes. Ezt helyesen ugy fejezzük ki, hogy: A barátom ajándékot Házi feladat kiosztása
kapott. Nézzük a negyedik feladatot. Olvassátok el magatokban és
próbáljátok megoldani a feladatot. Tehát ügyelünk arra, hogy ha állapototot
fejez ki, akkor használjuk a létige+határozói igenevet, de hogyha cselekvést
vagy történést akkor a megfelelő igealakot használjuk. Nezzük az első
mondatot! ’Végre az utolsó óráról is ki lett csöngetve.’ Mit gondoltok ez
helyes igy vagy nem? (egyéni válaszok: nem helyes, mivel történést fejez ki,
nem pedig állapotot. Helyesen ugy kell mondani, hogy ’Végre az utolsó
óráról is kicsöngettek.’) írjátok ezt le, mivel ugye az a feladat, hogy a
helytelen kifejezéseket írjuk le helyesen.
Befejező rész: (5 perc)
Az igenév igéből képzett főnév, melléknév vagy határozószó, amelynek
egyúttal igei sajátosságai is vannak. Minden igenév átmeneti szófaj, se nem
ige, se nem igazán főnév, melléknév vagy határozószó. Két szófaji osztály
több jellemzőjét viselik magukon úgy, hogy igazából egyik szófaji csoportba
sem tartoznak, ezért célszerű külön szófajcsoportba sorolni őket.
Megkülömböztetjük tehát a :

 Főnévi igenevet
 Melléknévi igenév: befejezett, folyamatos, beálló
 Határozói igenév

Ezeket itt tőlük kérdezed. Nem te mondod, hanem őket kéred meg. Tehát
külön még egyszer megkérdezel tőlük mindent.
Házi feladat a következő órára:
Oldjátok meg a feladatlapon található feladatokat! Ismételjétek át amit ezen
az órán átvettük, hiszen a jövő órát ismétléssel kezdjük.
A gyakorló feladatok a következő feladatok vannak: Így kell ábrázolnod az
összes feladatot.
1. Képezz a szövegbe illő igeneveket a vers zárójelbe tett igéiből!
Kellemes lenne-e még
ez az (elhull) nyári szellő,
ez a (leszakad) felhő
kellemes lenne-e még?

Ez a (lehajlik) deres fő,

hajtincset (ereszt) boltív,
kellemes lenne-e még
a könnyeresztő holtig?

Kellemes lenne-e még

édes esőben a só,
mindenkit (kimos)
édes esőben a só?
Tiszta vásznakra (gondol)
engem beléjük (álmodik),
kellemes lenne-e még
ez az (elhull) nyári szellő?
(Ágh István: Kellemes lenne-e még?)
2. Alkosd meg a következő származékokat!
 A hisz ige megfelelő tövéből képzett folyamatos melléknévi
igenév: HíVŐ
 A hisz ige megfelelő tövéből képzett főnévi igenév, egyes
szám 1. személyben: HINNEM
 A megy ige megfelelő tövéből képzett főnévi igenév, egyes
szám 3. személyben: MENNIE
 Az alszik ige megfelelő tövéből képzett határozói igenév 2
változata: ALVA, ALUDVA

3. Írd ki az igeneveket majd nevezd meg a fajtájukat!

Sírva vigad a magyar.
Sírva - határozói igenév
Ártatlan, mint a ma született bárány.
született - melléknévi igenév /befejezett/
Ebül szerzett jószág ebül vész el.
szerzett - bef. melléknévi igenév
Belejött, mint a cigány lova a koplalásba.
belejött - bef. melléknévi igenév
Jóllakott macska nem fog egeret.
jóllakott - bef. melléknévi igenév
Pénz olvasva, asszony verve jó.
olvasva, verve - határozói igenév
Beletört a bicskája.
beletört - bef. melléknévi igenév
Aki dolgozik, az nem ér rá pénzt keresni.
keresni - főnévi igenév
Dobbal nem lehet verebet fogni.
fogni - főnévi igenév