Ez lesz az utolsó vers, mit rólad írok

Szívemmel egyszerűen tovább nem bírok

az érzékeim megcsaltak, s csapnak be
Valahogy csak te jutsz eszembe

Talán enyhülni fog ez a fájdalom

ha barna szemed egyszer újra látom
de édes illatod is kárpótol
minden gondolatom te rólad szól

De Te rám nem is gondolsz

Tőlem csupán csak elfordulsz
minden remény hiába volt,
minden versem hiába0 szólt

Már megérdemled tudni,

hogy Kíra tőled nem tudok aludni
mindent próbálok feledni,
de téged jobban nem tudlak szeretni