Megint hibáztam a lányok terén,

szívem mindig más útra tér

Folyton új esélyt kér
amely most nem épp nagy erény

Elviselhetetlen e dübörgés,
mely mellkasom falait döngeti,
ahogy fogait rád feni
ez egy fájdalmas szenvedés

csak rád gondolok

minden elővigyázatosság hiába
lehet bele estem-e lányba?
- Szívem most is túl konok

Vajon tényleg egy idióta vagyok?

vagy ennyire szükségem volna rád?
Azt tudom, egész este csókolnám a szád,
de csak finoman, nem harapok

Fogalmam sincs, miért történik

lehet csak elhitetem magamnak,
de verseim most rólad szólnak
s lelkemet az érvek nem érdeklik

Ajkad pirosban ragyog

Mosolyodtól a falnak megyek,
Az én világom tőled kerek
Nélküled semmi… csak egy sarok