A SPAM-elés művészete

Figyelem! Ez a SPAM-ről szóló tanulmány gyomorforgatóan undorító részeket is tartalmaz. Mindenki

csak a saját felelősségére olvassa, kiskorúak elől elzárva tartandó.

1. rész: Miért lesz egy meglett vállalkozó pólyás gyerek?

Ebben a tanulmányban a reklámozás legmegosztóbb (na jó, mondjuk ki nyíltan: a leggusztustalanabb,

legundorítóbb) formájáról, a kéretlen levél emailekről népszerű angol nevén SPAM-ek alkalmazásáról
fogok írni. (Csak csendben jegyzem meg a SPAM név eredete a Monty Python angol humorista és
filmkészítő csapathoz kötődik, erről itt oktató videó is készült.

A SPAM-eket rengetegen utálják, és ma már minden levelező rendszerben egyetlen kattintással el

lehet küldeni egy pokoli helyre – a SPAM mappába. Sőt a levelező rendszerek igyekeznek ezeket
maguktól is ide rakni. Ami persze mókás dolgokat eredményez, hogy gyakran fontos üzeneteket is ide
rak a rendszer, más SPAM üzenetek meg vígan bekerülnek a fontosnak jelölt üzeneteink közé.

Igazából szinte minden reklám hagyományosan minden módon akaratunk ellenére férkőzik a
figyelmünkbe. Senki sem kérte a TV reklámokat, az óriásplakátokat, a reklámleveleket a
levélszekrényünkbe – mégis jönnek. A SPAM üzenetek is, ugyan ezekkel a módszerekkel nyomulnak.

Amikor egy vállalkozó rádöbben arra, hogy valamilyen módon reklámoznia kell a saját cuccát (A cucc
jelentése: termék/szolgáltatás), akkor gyakran úgy érzi, a legegyszerűbb dolog, ha jó sok SPAM-et
küld ki. Ezt pontosan tudom: ugyanis a céges adatlisták eladása folyamán rengeteg ilyen csillogó
szemű potenciális SPAM-er keres meg. Mi az oka ennek a gusztustalan eszköz iránti oldhatatlan
lelkesedésnek?

Az utóbbi évtizedek legnagyobb fejlődést hozó tudományterülete a pszichológia. Hihetetlen sokat

tudtunk meg arról, hogyan működnek az emberek, miért csinálnak ennyi hülyeséget, ilyen konokul és
kitartóan.

Talán az egyik legérdekesebb dolog, ami kiderült: ez a kisbaba üzemmódra váltás. Mindenki volt
kisbaba és ezért mindenkiben nagyon-nagyon mélyen él a kisbaba kori élmény: csak fekszünk,
semmit sem tudunk csinálni, szó szerint be vagyunk szarva, ami csíp és éhesek is vagyunk. És akkor
varázsütésre jön Anyu és megoldja minden gondunkat: tisztába rak, megszoptat, megbüfizetet és
elaltat. Teljesen magától, nekünk semmit sem kell tenni, még szólni sem kell (a kisbabák nem is
nagyon tudnak) és minden erőfeszítés nélkül minden jó lesz.

A modern pszichológia szerint ez a babaüzemmód tör elő az emberben minden érzelmileg terhelő
helyzetben. Például, nagyon gyakran a párkapcsolatokban. Azt várják a másiktól, hogy magától
kitalálja mire is lenne szükségünk, és azt megadja nekünk, anélkül, hogy megmondanánk mire is
vágyunk. És mérhetetlen sok házasság megy tönkre, mert a másik persze nem gondolatolvasó. Így a
házassági tanácsadók és párterapeuták legfőbb feladata, hogy 30-40-50 éves embereket kiszedjenek
a kisbaba üzemmódból és rávegyék őket, hogy ugyan mondják már el a másiknak, hogy mit
szeretnének…

De ez a kisbaba üzemmód gyakran jön elő máshol is: erre vágyunk, hogy valaki kiszedjen a bajból és
megoldja minden gondunk, magától, minden erőfeszítés nélkül. Jöjjön a lottóötös, a jótündér, az
aranyhal, orbánviktor vagy akárki.

És ezt a kisbaba üzemmódot látom gyakran a vállalkozók szemében. A marketing olyan strapás és
bonyolult. (Én csak tudom bevezető könyvet írtam róla Dumáljuk meg a marketinget címmel.)
Helyette egy olyan marketing eszközt akarnak, ami ingyen van, egyszerű és varázsütésre megoldja
minden vevőszerzési gondjukat. És ez lenne a SPAM.

És ilyenkor szokták mondani: van egy rossz hírem és van egy jó.

A rossz hír, hogy a SPAM nincs ingyen és a látszat ellenére egyáltalán nem egyszerű.

A jó hír viszont, hogy a spam meglepően jó marketingeszköz, ha az ember rendesen megtanulja, és

aztán jól alkalmazza.

Hogy egy konkrét példát mondjak: a Magyarország Cégei adatlista vevői 71%-ban SPAM-ekre
vásároltak. Ez nem nagy dicsőség, de tény. Szóval a SPAM működik.

Ebben a tanulmányban meg szeretném mutatni, hogyan lehet etikusan, törvényesen és hatékonyan
alkalmazni a SPAM-et. Mi legyen egy SPAM üzenete? Kinek mit küldjünk? Milyen eszközökkel
küldjünk ki SPAM-eket? Hogyan ne tűnjön SPAM-nek a mi SPAM-ünk? És ami a lényeg, hogyan
legyenek vevőink a SPAM-jeinkből?

2. Házasság vagy egyéjszakás kaland?

Egyik ismerősöm – aki Magyarország egyik leghatékonyabb SPAM-ere volt, ezt fogalmazta meg
hosszú tapasztalatai alapján: A SPAM esetén nagyon-nagyon jó levelet kell írni. Ugyanis ez úgy
működik, mint ha odamegyek egy vadidegen nőhöz és egyből egy egyéjszakás kalandra veszem rá.

Igen, a marketingnek két nagy vonala van:

 az egyik, amikor direktben letolom a vevő torkán, hogy most, itt és azonnal vásároljon.
 a másik egy hosszú folyamat, amikor bemutatom az ajánlatom, elmondom miért jó,
mennyiben más mit a konkurencia. Aztán egy hosszú folyamatban elmagyarázom a
vevőjelöltnek, hogyan használja a terméket, egyáltalán mire is kell figyelnie a vásárlásnál.
Közben még az sem árt, ha szórakoztatom is egy kicsit és mellesleg felépítek egy bizalmi
kapcsolatot.

Ez a két módszer tényleg úgy viszonyul egymáshoz, mint egy egyéjszakás kalandra hívás a hosszú
udvarlás utáni házassághoz.

Nyilván a második módszer strapás. Aki már házasodott, az tudja mennyire.

Mégis, hatékonyság szempontjából az utóbbi időben a második módszer egyre jobban működik. Saját
méréseim és a kollégák észrevételei alapján azt tudom mondani, hogy öt éve a második módszer 5-7-
szer volt hatékonyabb, ma már ez inkább 13 körül van.
A kisbabás álma a vállalkozóknak az lenne, hogy kiküldünk egy csomó SPAM-et és már csilingel is a
kassza, ömlenek a megrendelések. Még 10-15 éve így működött a világ. Nem egy kampányt láttam
akkoriban, ami egy emailből 10-20-50 milliós nyereséget hozott. De ez egyre kevésbé megy.

Viszont a jó hír, hogy simán lehet olyan SPAM-et küldeni, ami mindkettőre alkalmas: a megkapók egy
része azonnal vásárol, a maradék egy része viszont érdeklődik, és akkor el lehet indítani a hosszú ám
nagyon hatékony udvarlási folyamatot. (Csak megjegyzem, a Tinderen indult kapcsolatokból
meglepően sok házasság is lett – bár ezzel a felek nem nagyon szoktak dicsekedni...)

A gyakorlat megvalósítás módjával folytatom majd.

3. GDPR: mit szabad és mit nem?

Ha van a SPAM-elésnek ellensége, akkor az a hírhedt GDPR, az Európai Bizottság 2018. május 25-től
alkalmazásba lévő általános adatvédelmi rendelete. Ez minden személyes adat védelméről szól.

Alapvetően most ebben a körben azonban olyan vállalkozóknak írok, akik cégeknek adnak el. A cégek
nem személyek. A céges adatokra (így a céges email címekre) nem vonatkozik a GDPR.

Itt egy éles megkülönböztetést kell tenni. Vannak olyan email címek, amelyek egyértelműen
beazonosíthatóak, bár céges email címek: a kovacs.janos@cegnev.hu pl. ilyen. Nekik direktbe a GDPR
alapján nem lehet írnunk – mondja a precíz iskola.

Bár azért itt komolyan el kellene gondolkodni. Mi van, ha egy cég direktben kirakja az oldalára az
ilyen emailcímeket, direkt telefonszámokat? Vagy akár a Linkedin-en nyilvánosan megadja az email
címét, telefonszámát? Nyilván ezt azért teszi, hogy megkeressék, írjanak neki, hívják. (Csak mondom,
szorgos robotjaink csak Magyarországon több mint 100.000 ilyen esetet találtak – úgy hogy nem ez
volt a cél, ez csak úgy mellékesen jött be.) Még durvább, amikor hirdetésekben ilyet látunk:
jelentkezésüket kérem küldjék el a nagy.katalin@cegnev.hu email címre. Na és akkor ide lehet
jelentkezést írni? És ajánlatot HR szoftverről?

Dr. Horváth Katalin, a Sár és Társai Ügyvédi Iroda adatvédelemmel foglalkozó partner ügyvédje így
fogalmaz: "Ha valaki hírlevelet akar küldeni, vagy kéretlenül ajánlatot, eDM-et, és ezt csak a
cég/office/sales/info/central @company.hu email-címre küldi, akkor ehhez nem kell előzetesen
hozzájárulást kérnie. Ha viszont például az én névre szóló email-címemre küldi azt, akkor már kell a
hozzájárulás. Továbbá ha egy cég úgy küld ajánlatot személyre szóló email-címre, hogy azt kérték tőle
- tehát valaki ilyen címről érdeklődött -, akkor az nem eDM, hanem szerződéskötés érdekében
történő eljárás, amely egy külön jogalap az adatkezelésre a GDPR-ben."

Tehát tisztázzuk mi az amit a GDPR alapján biztos csinálhat egy fekete öves spammer. Írhat minden
olyan céges email címre, ami egy céghez kapcsolódik és nem azonosítható egy személlyel. Jellemző
alakok tehát:

 Cégnév: például cegnev@cegnev.hu, de a többi levelező rendszerben is, pl. a

cegnev@gmail.hu vagy cegnev@freemail.hu.
 Általános előtagos cégnév: info@cegnev.hu, office@cegnev.hu stb.
 Tevékenységi körök szerinti cégnév: sales@cegnev.hu, hr@cegnev.hu, de ez is:
cegnev_hr@gmail.com
A Magyarország cégei lista új változata pontosan ezeket a nyilvánosan is elérhető, ilyen GDPR
kompatibilis email címeket is tartalmazza összegyűjtve, jelenleg 117.000 db-ot.

Ami vékony jég, az a pozíciókhoz kapcsolódó emailek: ceo@cegnev.hu, hr_direktor@cegnev.hu.

Szerintem ez mehet, bár biztos lenne ügyvéd, aki felhördülne.

Ami viszont biztos nem használható az a neveket tartalmazó email, például: nagy.katalin@cegnev.hu,
nagy katalin_hr@cegnev.hu, nagy.katalin.cegnev@gmail.com.

4. Mivel küldjük ki az emaileket?

A méret igen is lényeges. Ha hazaérünk a bevásárlásról és ki kell a kamrába pakolnunk két kiló lisztet,
ez nem tűnik nagy feladatnak. El is áll ott magába jó ideig, minden gond nélkül. De ha egy hatalmas
kenyérgyárunk van (mondjuk, napi 200 tonna kenyeret sütünk), akkor a liszt kipakolása, tárolása és
minőségének megőrzése egészen más probléma.

Ugyan így állunk az email küldéssel is. Egész más dolog napi pár tíz email kiküldeni és egész más dolog
több százezret. Kicsiben használhatunk ingyenes felületeket, dolgozhatunk például a Gmaillel. A
Gmailhez rengeteg remek kiegészítők vannak, akár hírlevelezhetünk is. Azonban tudni kell, a Gmail
napi 500 emailben korlátozza a kiküldhető emailek számát. Ez jó pár vevőre, de nagy listákra teljesen
alkalmatlan.

Alapvetően az email küldésről azt kell tudni, hogy két része van: a belső és a külső.

 A belső, amikor a kész emaileket elküldjük a neten: ez ma alapvetően az úgynevezett SMTP

szervereken keresztül történik. A Gmail SMTP-je ingyenes, de háklis és napi 500 emailre
korlátoz.
 A másik rész a külső: ez ahol összerakjuk az emaileket és a listákat és aztán a megfelelően
ütemezve elküldjük az SMTP- szerveren keresztül.

A legtöbb nagy hírlevél kiszolgáló cég ezt a két funkciót egyben látja el. Nekik töltsük fel a listáinkat,
náluk szerkesztjük őket, rakjuk össze az emaileket és innen küldjük ki őket. Ha egy 100.000 listánk
van, már pedig ez egy profi spammernél simán összeugrik, akkor itt a havi díjak jellemzően a 100.000-
200.000Ft/hó sávban vannak. Ez azért az ár 1-2 Ft/email lesz. Ez azért húzós. Ráadásul, ha ekkor
listáink lesznek, folyamatosan ferde szemmel néznek ránk, letiltanak és kérdezősködnek.
Tapasztalatból tudom…

Nagy listák esetén a profik eszközeit kell használnunk. Jelenleg a legnagyobb és legjobb ilyen rendszer
az Amazon Simple Email Service (https://aws.amazon.com/ses/) (magyarul Egyszerű Email
Szolgáltatás) ami egy nagyon kifinomult SMTP szerver, sokszoros ellenőrzéssel, kiváló minőséggel,
nagy elfogadási aránnyal. Ennek nagyon sok előnye van: nagyon gyors, nagy az elfogadottsága
(magyarul nem dobják ki az emailjeinket, vagy rakják automatikusan SPAM-be a szolgáltatók). Ehhez
persze az Amazon SES ellenőrzi, hogy jól viselkedünk-e, de ezek a dolgok betarthatók (erről majd a
következő részekben).

Az Amazon SES legnagyobb előnye az ára. Lényegében 10.000 email kiküldése kerül 1 dollárba, azaz
0,03Ft/db áron küldhetünk emailt, azaz kb. 50-ed része, mint a nagy marketing rendszerek esetében.
Ahhoz azonban hogy az Amazon SES-t használjuk kell egy emailező program, ami ezen át küldi ki az
emaileket. Ebből sok van, de én, amit már nagyon sok év óta használok, az a Sendy (sendy.co). Ez egy
egyszeri áras szoftver amit a saját tárhelyünkre (ahol ott van a honlapunk is) telepíthetünk, és nem
túl drága: 69 dollár (kb. 21.000Ft) az ára. És nincs utána havidíj.

A Sendy tényleg jó: korlátlan létrehozhatunk márkákat (különböző üzleti területeket), ezek alatt
elkülönítve korlátlan lehetnek listáink, minta emailjeink, kampányaink és aztán küldhetjük őket az
Amazon SES-es SMTP szerverünkön. Kezdőként meg kell tanulnunk a használatot a „homokozóban”,
aztán kienged: eleinte kicsit lassabban és kevesebbet, de ahogy telik az idő egyre többet lehet
küldeni és egyre gyorsabban. Én most napi 170.000 emailt küldhetek másodpercenként 24-et… Igaz
ez 10 év jól viselkedés (szabályokat betartó SPAM-elés) eredménye. De szerintem mindenképpen
megéri.

A másik, amiért nagyon szeretem, mert a listáim nálam vannak, a saját szerveremen. Köztudottan
van üldözési mániám, és nagyon rosszul érzem magam, ha egy vadidegen szolgáltatónak kell minden
listám átadnom…

Előre szólok, azért ezeket (SES, Sendy) regisztrálni, telepíteni nem két perc, kell vele szórakozni – ja és
angolul is tudni kell. Ennek ellenére, ha a nagy pályán akarunk emailezni ez egy nagyon jó, hatékony
és gazdaságos módszer.

5. Hogyan ne látszódjon SPAMnek egy SPAM?

Annak idején a hadiipar úgy fejlődött sokáig, hogy építettek egy olyan ágyút, ami minden páncélon át
tudott lőni. Aztán erre kidolgoztak egy olyan páncélt, ami megvéd ettől az ágyútól is. Erre építettek
egy még nagyobb ágyút, ami átlyukasztja ezt is, mire építettek egy még jobb páncélt – és így ment ez
száz éveken át.

Amióta nagyüzemileg SPAM-elést feltalálták, elindult a klasszikus verseny: ki tud olyan SPAM szűrőt
építeni, ami megfogja a SPAM-eket, mire kidolgoztak SPAM-elési technikákat, ami kikerülte ezeket,
mire tovább fejlesztették a szűrőket, és így tovább.

A verseny itt határozottan a SPAMereknek áll, ugyanis ha nagyon rigorózus szűrőket alkalmazunk,
olyan emaileket is berak a védő rendszer a SPAM mappába, ami fontos. (Pont ez történt két perccel
ezelőtt. Ahogy elkezdtem írni a SPAM-elésről, belém villant, hogy már rég ellenőriztem a SPAM
mappámat. És mit ad Isten az afrikai herceg örökösök és egyéb csalók levelei közt két árajánlatkérést
is találtam…)

Alapvetően a SPAM-elésnél három dologra kell odafigyelni:

 A formájára a levélnek, hogy jó fiúnak és hitelesnek nézzen ki

 Az email címek minőségére
 Az olvasók reakcióira

Az első esetben, mielőtt elküldjük az emailünket százezer helyre, mindenképpen ellenőrizzük le a

formáját. Erre talán a legjobb a mail-tester.com ( https://www.mail-tester.com/ ). Ez ad egy egyszeri
email címet, ide elküldhetjük a levelünket, akár a Sendyből is tesztként, végső formájában. És utána
kiértékeli. Egyrészt ad egy általános pontszámot 0 és 10 közt. Mindenképpen 9 felett legyen a mi
levelünk! Nagyon szépen ízekre szed mindent az elemző, nézzük végig! Szerintem 9,8-9,9 is simán
elérhető, én ilyeneket szoktam küldeni. Keressünk rá Google anyánknál az egyes kifogásaira, és így
keressünk megoldást is! Ha nem tudunk angolul, fordítsuk le a Google fordítóval…

A második az email címek minősége. Az egyik dolog, amin a levélküldők, így az Amazon SES is
megsértődik, ha sok a nem létező email cím (szakszóval, visszapattanó – bouncing). Ha ez 10% feletti
– márpedig egy régi listán ez simán összejön – jobb esetben figyelmeztet, rosszabb esetben le is tilt. A
Magyarország cégei adattáblánál minden email címet áthajtottunk egy ellenőrző programon, ami
minden emailcím mail szerverét leellenőrizte (ki is dobtunk bő 10.000 email címet emiatt), de meg
így is lesz 3-5% hiba, de ez belefér. Ha másodszor írunk, ezeket a levelező rendszer már kiszűrte.

A harmadik dolog a legkeményebb. Az egész internet teljes levélküldő mechanizmusa keményen

ellenőrzi, mennyien nyomnak rá a SPAM gombra a mi levelünknél. És itt bizony nagyon magas a léc:
az Amazonnál 0,1% alatti az elvárás (ezerből egyetlen!) és ha elérjük a 0,5%-ot, úgy letilt, mint a sicc!

6. Hogyan ne nyomják meg a SPAM gombot?

Talán ez a SPAM-elés művészetének legnehezebb része. Ugyanis, ha olyan leveleket küldünk ki,
amikre tömegesen nyomják meg a fogadók a SPAM gombot, akkor nagyon-nagyon mélyen elássuk
magunkat, minden levelező rendszer letilt, felkerülünk, a fekete listákra és onnan a Jóisten sem szed
le minket.

Ezért én a hosszú tapasztalataim alapján a következőket tudom ajánlani:

1. Ne írjunk mindenkinek, próbáljuk szűrni azokra, akiket érdekelhet az ajánlatunk.

2. Rögtön az első mondatban mondjuk meg, kinek szól az ajánlatunk, és ha ez rá nem
vonatkozik, kérjük meg, hogy most rögtön egy nagy gombbal iratkozzon le. (Legyen sokkal
egyszerűbb ezt megnyomni, mint a levelező rendszer SPAM gombját.) A gyakorlatban 5-10%
iratkozik itt, le, de a többi nagyon alacsony arányban nyom rá a SPAM gombra.
3. Aki viszont érdeklődhetnek, azoknak azonnal ajánljunk fel valami nagyon értékeset, egyetlen
gombnyomással. Így máris van egy szűk listánk, akiknek majd eladunk. Ha lehet, ne itt
akarjunk eladni. Ha jól csináljuk akár 1-3% is lehet a konverzió. De ahhoz jó lista és nagyon jó
ajánlat kell! Ők innen már nem SPAM, hanem érdeklődők és elindulhat a marketing gépezet.
4. SPAM listára nagyon ritkán kommunikáljunk. Évente, maximum negyedévente. Aki
leiratkozott, azoknak soha többet.

Ennyit jó tanács egy öreg Spammertől. Ez egy hatékony, de nagyon veszélyes módszer, sok sikert
kívánok mindenkinek a használatához!