Neveléstörténet – Római nevelés 3.

 A római birodalmat korszakokra lehet bontani. Kr.e. 753-ban alapították, a monda szerint
Romulus és Remus (anyafarkas).
 A nyugat és kelet római birodalom 473-ig marad fent, és 1453-ig áll.
 Földrajzilag egységes, nem széttagolt, ami tulajdonképpen utalhat a
gondolkodásmódjukra, célszerűek, megfontoltak, nem igáznak le más népeket, nem
tartanak rabszolgákat.
 Nevelési egyéniség: képessé akarták őket hozni az állami tevékenységek szolgálatára

Szervezett állam létrehozása:

● először királyság
● aztán demokratikus köztársaság (republikánus)
● majd császárság – Kr.e. I. század (triumvirátus) - principátus
- dominátus (egyeduralkodó)

Család és a közélet fontossága az ókori Rómában:

 Ehhez kapcsolódott az ősi nevelés
 Kezdetektől a 300-as évekig.
 Az apának van hatalma a családban, a fórumokon való részvétel és a katonai szolgálat
kötelező.
 Édesanya feltétlen tisztelete jellemezte--> ő tartotta meg a család belső egységét
 7éves korig anya tanította, majd utána édesapa
 Eszményük: „vir bonus” (jó férfi) – kalokagathia vagyis jó családapa
- közügyekben való tevékenykedés
- erények fontossága
5 fő római erényt különböztetünk meg:
1. auctoritas (tisztelet, tekintély)
2. pietas (kegyelet, Isten félelem)
3. fides (hit, hűség, Istenhit)
4. dignitas (méltóság, megbecsülés)
5. officium (kötelesség teljesitése)

 A nevelés a kezdetben nem volt fontos az állam számára.

 A neveléssel kapcsolatban megjelenik Vergilius – Éneis nagyeposza.
 Nem a filozófia a fontos, hanem a retorika a legfontosabb (retor=szónok), megjelennek
különböző rétor iskolák, az elemi iskolák egyenlők a görög iskolákkal.

Római neveléssel kapcsolatosan kiemelkedő alakok:

1. Ciceró
● szónoklattan
● a szülőknek fontos szerepe van, hiszen jó beszédűeknek kell lennie, nem kell
megalázni a gyereket, hanem a büntetésnek legyen tanítói célzata
● fontos a középút és a rendszeresség
● humanitás fogalmát fogalmazza meg – emberiséghez hozzákapcsolható érték,
erényesség
 ● enciklopédikus műveltség – egységes rendszer a tudományokban
2. Quintilianus (Kr. u. I. sz.)
● Cicerói retorika továbbvivője
● I. század végén nevelési tervezetet ad ki
● Ő az első professzor, császár tünteti ki
● szerinte a retorikát ki kell szélesíteni filozófiává
● tanítás sokszerűségét támogatta, játékosan
● a műveltség az erkölcsiségbe torkollik
A tanulásnak 3 alapvető feltételét különböztette meg:
- memoria (észbeli képesség, emlékezés, tartós)
- imitatio (utánzás, utánozva tanulunk)
- ambitio (törekvés, törekedés, célkitűzés)

3. Seneca (Kr. u. I. sz.)

● erénységre, tökéletességre törekszik
● észbeli képességek kimunkálása – tisztesség
● Néró császár nevelője volt
● fontos a dicséret, de a középútról ne térjünk le
● a cél az akadályok leküzdésére való nevelés
● a pedagógus békés természetű legyen
4. Marcus Aurelius (Kr.u. II. század)
● emlékiratában mindent leír
● béke fontossága, Istenfélő, hiúságot kerüli

A retorika és a jogi gondolkodás szerepe:

-IUS
A jogi gondolkodás, az európai jogrendszer alapja lesz. Igaznak, jónak a fogalma. Igazságnak
megfelel.
-FAS
Istentisztelet, ami megvan engedve, mit szabad és mit nem, tabukkal nem szabad foglalkozni.
-MOS
Erkölcsök, morálok. Ősök és hagyományok tisztelete. Pedagógiában is megjelennek.

Az ember szabadsága: libertas

● emberi méltóság
● persona fogalma jelenik meg (egyszeri, egyedi, megismerhetetlen, szabad akarata
van, gondolkodásra képes – RATIO)