Tágabb értelemben gyógynövénynek nevezzük mindazon növényeket, amelyeknek valamely

részét az emberek – a bennük lévő hatóanyagok miatt – a hagyományok vagy az

irodalmi adatok alapján gyógyászati célokra használtak vagy használnak.[1] Szűkebb
értelemben azokat a növényeket tekintjük gyógynövénynek, amelyek gyógyászati célú
felhasználását valamelyik hivatalos forrás engedélyezi.

Tartalomjegyzék
1 A gyógynövények ismeretének története
2 A gyógynövények hatóanyagai
3 A gyógynövények felhasználása
3.1 A gyógynövények gyűjtése
4 Jegyzetek
5 Források
6 További információk
7 Kapcsolódó szócikkek
A gyógynövények ismeretének története
Ősi kultúrákban elsősorban ezekkel a növényekkel gyógyítottak, több ezer
gyógynövényt ismertek, melyet a modern tudomány kutatásaival igazolt. Vannak
vadontermő és termesztett gyógynövények. A rómaiak termesztettek először
gyógyászati célra növényeket, de az egyiptomi Ebers-papirusz, ami i. e. 3500 körül
keletkezett, több mint 800 különböző gyógymódot ír le. Az ókori kínaiak már i.e. is
végeztek komoly műtéteket különböző gyógynövényfőzeteket alkalmazva. Hua Tuo
általános érzéstelenítés alatt hajtott végre műtéteket, a betegeknek a saját maga
által kifejlesztett, borral kevert gyógynövénykivonatot adta (mafeisan, 麻沸散). Hua
Tuo állítólag még olyan komoly műtéti beavatkozásokat is végrehajtott a mafeisan
segítségével, mint az emésztőrendszer egy részének eltávolítása. A műtét előtt
szájon át adta be a borban elkevert kivonatot, amely eszméletlenséget
eredményezett, illetve feltehetően blokkolta az ideg-izom ingerületáttevődést.
[forrás?]

Magyarországon az 1915-ben alapított Gyógynövénykísérleti Állomás kezdte meg, majd

a Gyógynövénykutató Intézet és a Herbária Központ szervezi a vadontermő
gyógynövények gyűjtését és termesztését.

A gyógynövények hatóanyagai
Alkaloidok: Általában bódító, fájdalomcsillapító, izgató és élénkítő hatásúak
(anyarozs, beléndek, vérehulló fecskefű, kender, mákgubó, maszlag, nadragulya, őszi
kikerics).
Cserzőanyagok: Bélhurut oldására és vérzéscsillapításra használják (tölgy, nyír,
vadgesztenye).
Glikozidok: Szívműködést szabályzó, izzasztó, vizelet elhajtó, hashajtó hatású
anyagok (piros gyűszűvirág, tavaszi hérics, gyöngyviráglevél).
Illóolajok: Emésztést serkentő, gyulladást gátló, ízesítő hatásúak (ánizs,
borsmenta, közönséges cickafark, édeskömény, fodormenta, kakukkfű, kamilla,
koriander, zsálya).
Keserű anyagok: Emésztést serkentő, étvágyjavító, gyomorerősítő hatásúak
(benedekfű, ezerjófű, fehér üröm, kálmosgyökér, tárnicsgyökér).
Szaponinok: Nyálkaoldó, felszívódást elősegítő, köptető hatású anyagok
(iglicegyökér, kankalingyökér, szappangyökér).
Szénhidrátok: Gyulladást csökkentő és bevonóanyagok (bodza, igazi édesgyökér,
gyermekláncfű, hársfavirág, papsajt, zilizgyökér).
Vitaminok: A-vitamint a sárgarépa és csonthéjas gyümölcsök, B-vitamint a
gabonamagvak, C-vitamint a friss gyümölcsök, csipkebogyó, paprika, E-vitamint a
gabonafélék csíraolajából nyerünk.
A gyógynövények felhasználása
A gyógyszeripar különféle eljárásokkal kivonja, (izolálja) a hatóanyagokat és azt
tisztán, vagy más hatóanyag(ok)kal, vegyületekkel különböző gyógyszerformákban
hozza forgalomba. Például a gyűszűvirág leveléből szívműködést szabályzó
(digitális), az anyarozsból vérzéscsillapító, vérnyomáscsökkentő (ergotamin,
ergotoxin, ergometrin), a métengfűből vérnyomáscsökkentő (vincamin), a
nadragulyagyökérből görcsoldó, szemészeti célokat szolgáló (atropin), a
macskagyökérből nyugtató (valerin), a mákgubóból fájdalomcsillapító (morfin),
köhögéscsillapító (kodein) hatású anyagot állítanak elő.
Élelmiszeripar, de ezen belül a likőrgyártás és az édesipar is nagyon sok
gyógynövényt használ.
Kozmetikai ipar: A szájvizek, illatszerek, hajszeszek, hajolajok, főleg az arcbőr
jellegének megfelelő arcpakolásokhoz, illatos növényi fürdők és egyéb kozmetikai
szerek készítéséhez használják.
A bőriparban, a bőrök feldolgozásához (cserszömörce, füzényfű), a szűcsiparban
(szappangyökér) használata szükséges.
Dohányipar a dohány fermentálásakor, (somkorófű, szagosmüge) illatanyag javítására
használják.
A népi gyógyászatban
Állatorvoslásban (haszonállatok és társállatok állatorvosi kezelésében)
A gyógynövények gyűjtése
A gyógynövények gyűjtése és termesztése külön szakértelmet kíván. A legjobb
gyógyhatást a frissen szedett gyógynövényekkel érhetjük el, de ügyelni kell arra,
hogy a növényeket a megfelelő időben, helyen és módon gyűjtsük és szárítsuk.

Gyökereket kora tavasszal vagy ősszel,

Leveleket virágzás előtt és alatt,

Termést a teljes érés idején,

Virágokat a virágzás kezdetekor gyűjtsük.

Csak egészséges, tiszta, féregmentes növényeket gyűjtsünk. A gyűjtést lehetőleg

napsütéses időben, a növény száraz állapotában (eső és harmat felszáradása után)
végezzük.
Használjunk vesszőkosarat, papírdobozt, zacskót vagy hálót, de nem szabad műanyagot
használni, mert a növény befülled és a szárítás közben megfeketedik.
Ne gyűjtsünk műtrágyázott szántóföldön, legelőn, szennyezett vizek partján, nagy
forgalmú autópályák vagy utak, ipartelepek, illetve vasúti töltések környékén.
Szárítás

A gyógynövényeket szárítás előtt ne mossuk meg. Aprítsuk fel, tiszta kendőn vagy
papíron terítsük szét, árnyékban, szellős, meleg helyen szárítsuk. (Például
padláson)
A gyökerek, nedvdús termések, kérgek teljes kiszárításához még feldarabolt
állapotban is mesterséges hőre van szükség. A hőmérséklet ilyenkor sem lehet 35 °C-
nál magasabb.
Tárolás

Csak teljesen száraz növényeket tegyünk el télire. Tároláshoz zöld üvegeket,

kartondobozokat, textilzsákokat használhatunk. Védjük a nedvességtől, a fénytől és
fémekkel való érintkezéstől.
Jegyzetek
Gyógy- és aromanövények. Szerk. Bernáth Jenő. 3. átdolgozott és bővített kiadás.
Budapest: Mezőgazda Kiadó. 2000. 26. o. ISBN 963-9239-96-8
Források
Az egyetem tanszékein folyó kutatómunka és főbb eredményei
Rápóti Jenő-Romváry Vilmos: Gyógyító Növények, Medicina Könyvkiadó, Budapest 1987
További információk
Hazai fűszer- és gyógynövények listája - zoldszeresz.hu
Minden ami gyógynövény - gyogynovenyek.info
Segítenek a gyógynövények
Az egyik legjobb angol nyelvű gyógynövény katalógus
A gyógynövények felhasználásáról
Gyógynövény határozó és gyógyító receptek
Gyógynövények a terhesség alatt
Kapcsolódó szócikkek
Commons:Category:Pharmacy
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyógynövény témájú médiaállományokat.
állatgyógyászati gyógyszerészet
biofarmácia
drog
gyógyszerhatástan
gyógyszerészet
házipatika
m v sz
Gyógynövények
Nemzetközi katalógusok
WorldCat LCCN: sh85060351 KKT: 01088547
orvostudomány Orvostudományi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Kategória: GyógynövényekÉlelmiszeripar
Navigációs menü
nem vagy bejelentkezve
vitalap
közreműködések
fiók létrehozása
bejelentkezés
szócikkvitalap
olvasásszerkesztéslaptörténet
Keresés
Keresés a Wikipédián
Kezdőlap
Tartalom
Kiemelt szócikkek
Friss változtatások
Lap találomra
Tudakozó
Részvétel
Kezdőknek
Segítség
Közösségi portál
Kapcsolatfelvétel
Adományok
Eszközök
Mi hivatkozik erre?
Kapcsolódó változtatások
Speciális lapok
Hivatkozás erre a változatra
Lapinformációk
Hogyan hivatkozz erre a lapra?
Wikidata-adatlap
Nyomtatás/exportálás
Könyv készítése
Letöltés PDF-ként
Nyomtatható változat
Társlapok
Wikimédia Commons

Más nyelveken
English
Deutsch
Español
Français
हिन्दी
Română
Slovenščina
‫اردو‬
中文
59 további
Hivatkozások szerkesztése
A lap utolsó módosítása: 2022. január 18., 11:05
A lap szövege Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc alatt van;
egyes esetekben más módon is felhasználható. Részle