Az uralkodók gazdaságpolitikája a 14.

századi Magyarországon

 térben és időben elhelyezés:

o 1301: Árpád-ház kihalása (férfiágon)  1308-ig interregnum (király nélküli uralom)
 Károly Róbert (1308-1342) hatalomra kerülés
o első szakasz: ország egységének és a királyi hatalom helyreállítása
o második szakasz: gazdaság újjászervezése + megerősítette a hatalmát
 kormányzati rendszere:
o uralkodó megbízható híveire épült az új királyi mód
o főméltóságok = király által felemelt vezetők
 fizetésük: a hivatalként (honorként) bízott királyi várak és uradalmak
jövedelme
 saját zászló + hadsereg + bandérium a királynak (bandérium: azok a
birtokosok hadakoztak, akik nem álltak mások szolgálatában)
 városfejlődés:
o eltérő földrajzi tájegységek találkozási pontjain vagy forgalmas vásártartó helyeken
jöttek létre
o szabad királyi városok csak a királynak fizettek adót, önkormányzattal rendelkeztek,
fallal védték magukat
o bíró-tanács- és plébánosválasztás, vámmentesség, vásártartás + árumegállítás joga
o bányavárosok: német telepesek
 szabad királyi városokhoz hasonló jogok
 Magyarország gazdag volt ásványkincsekben (arany, ezüst, réz, só)
o mezővárosok: egyházi + világi birtokosok falvaiból fejlődtek, kereskedelmi útvonalak
mentén
 önkormányzat csekély foka
 lakói: földművelés, állattenyésztés, járandóság fizetés a földesuraknak
(évente)
 külkereskedelem – vámok:
o bor + szürkemarha export
o vámok: harmincadvám (a főútvonalakon felállított harmincadhelyeken a behozott és
kivitt áruk értékének 1%-át kellett fizetni)
 pénzügyi reformok:
o vámok bevétele  kereskedelem fejlesztése (értékálló pénz)
 1325-től értékálló aranyforint (megtartották a dénárt is -- ezüst + réz)
o nemesércek királyi monopóliuma: nemesérc beváltása kizárólag a királyi pénzverő
kamaráknál + veretlek aranyat/ezüstöt kivonták
o 1327-ben megszűnt a bányászat királyi monopóliuma
 = birtokán talált érclelőhelyet a földesúr kötelezően felajánlotta a királynak,
érte cserebirtokot kapott
 az uralkodó csak a bányajövedelem kétharmadára tartott igényt
 kapuadó:
o = minden olyan ház után, amelynek kapuján egy szénásszekér át tudott haladni
 cél: királyság + hatalom megerősítése
o ehhez: oligarchák hatalmának letörése
 támogatók: egyházi nagybirtokosok, köznemesség, városok
 1312: győzelem az Abák fölött
 1321: Csák Máté halála
 oligarcháktól elvett földek a királyi hatalom feltétlen támogatóié
o segítségükkel: banderiális hadsereg
 regáléjövedelem (királyi felségjog alapján szedett jövedelem):
o bányamonopólium
o pénzverés monopóliuma
o harmincadvám
o kapuadó
 az állami jövedelmeket a kamarák szedték be, élükön a kamaraispánok, felettesük
tárnokmester  gazdasági ügyeket központilag irányították
 1335: Visegrádi találkozó:
o K.R. meghívta a lengyel és cseh királyt
o kereskedelmi megállapodás + kereskedelmi útvonal (Bécset elkerüli)
 uralkodás végére Magyarország az erős monarchiák sorába emelkedett