Petőfi "A XIX. század költői" és Kosztolányi "Költő a XX. században" c.

versének
összehasonlító elemzése
Petőfi Sándor és Kosztolányi Dezső saját koraik meghatározó poétái voltak, emellett újították
a költészetet. Családi hátterük mondhatni hasonló, édesapjuk vállalkozók voltak és jó anyagi
háttérrel rendelkeztek. Petőfi is megszakította a tanulmányai az árvíz miatt, illetve
vándorszínészkedett, Kosztolányi pedig nem fejezte be tanulmányait a korai sikerek miatt.
Amiben határozottan különböznek, az a közéleti munkájuk, hiszen Petőfinek erős
szerepvállalása volt, kiállt a véleménye mellett, ezzel szemben Kosztolányi nem vállalt
politikai szerepet.
A versek címe hasonló, ugyanarról a témáról árulkodik, azonban beszédes Petőfi többesszám
és Kosztolányi egyesszám használata, amire arra következtetünk, hogy az előbbi mű a
költőknek szól, az utóbbi önmagáról íródott.
Mind a kettő programvers, azonban a programjuk ellentétben áll egymással. Petőfi kritizálja
az öncélú költészetet, a költőknek küldetésük van a közéletben, azonban Kosztolányi műve az
individualizmusra irányul, vagyis az egyéni célok és annak elérése van a középpontban.
A költői én látnokköltő, vátesz szerepébe helyezkedik, kiválasztottként szól mind a kettő
műben. A proféta bibliai motívum megjelenik ugyanúgy. Petőfi csak érvelést alkalmaz, ezért
a jövendölés gesztusában nyilvánul meg a próféta szerep. Kosztolányinál a próféta szerep
abban nyilvánul meg, hogy az egyedi és megismételhetetlen költői én nyitott a világra és a
másik emberre, de tiltakozik a manipulálhatók és a tömegkultusz ellen.
Tagolásban teljes mértékben különbözik a kettő vers, mivel Petőfi versszakokra tagolta, amíg
Kosztolányi nem használt látható tagolást.