Poisson-eloszlás

Exponenciális és normális eloszlás

(házi feladatok)

1./ Egy televízió készülék meghibásodásainak átlagos száma 10000 óra alatt 10.
A meghibásodások száma a vizsgált időtartam hosszától függ. Határozzuk
meg annak a valószínűségét, hogy a készülék 200 óra alatt elromlik!

2./ Egy 500 oldalas könyvben 200 sajtóhiba található. Mekkora a

valószínűsége annak, hogy 10 véletlenszerűen kiválasztott oldalon
a./ nem lesz sajtóhiba,
b./ legfeljebb2 sajtóhiba lesz, ha feltételezzük, hogy a sajtóhibák száma
Poisson-eloszlású?

3./ Egy édességboltba a délután 2 és 3 óra között érkező vevők száma Poisson-
eloszlású valószínűségi változó 40 várható értékkel. Mennyi annak a
valószínűsége, hogy a délután 2 és 3 óra közötti időintervallumban
a./ 15 perc alatt 10-nél több vevő érkezik,
b./ két vevő érkezése között eltelt idő több, mint 3 perc?

4./ Egy konzervgyár valamelyik üveggyártótól 1 literes üvegeket rendel. 200

darab üveg közül átlagosan 5 selejtes.
a./ Mekkora annak a valószínűsége, hogy 1000 üveget átnézve, abban
pontosan 10 selejtes üveget találunk?
b./ Mennyi annak a valószínűsége, hogy a selejtes üvegek száma
legalább 10 lesz?

5./ Egy elektronikus műszer 1000 alkatrészből áll. Egy alkatrész a többitől
függetlenül 0,001 valószínűséggel romlik el egy év alatt. Mennyi a
valószínűsége annak, hogy legalább két alkatrész elromlik egy év alatt?

6./ Egy hagyományos izzólámpa átlagos élettartama 4 hónap. Mi a

valószínűsége, hogy beszerelés után 6 hónappal is világítani fog az izzó, ha
megfigyelésekből tudjuk, hogy az élettartam exponenciális valószínűségi
változó?

7./ Annak a valószínűsége, hogy egy benzinkútnál a tankolásra 6 percnél

többet kell várni a tapasztalatok szerint 0,1. Mennyi a valószínűsége, hogy
véletlenszerűen a benzinkúthoz érve 3 percen belül sorra kerülünk?

8./ Egy autóbusz egy útkereszteződéshez véletlenszerűen érkezik. A várakozási

idő átlagosan 20 másodperc. Tekintsük valószínűségi változónak a
várakozási időt. Határozzuk meg annak a valószínűségét, hogy:
a./ a várakozási idő legfeljebb 5 másodperccel tér el a várható értéktől;
b./ a várakozási idő a szórásnál nagyobb értékkel tér el a várható értéktől!

9./ Egy intézet külföldről könyveket rendel. Az ehhez szükséges devizára

várni kell, a tapasztalatok alapján általában ½ évet. A várakozási idő
 exponenciális eloszlású. Mennyi a valószínűsége, hogy az intézet egy
negyedéven belül megkapja a könyveket?

10./ A vizsgálatok szerint egy adott útszakaszon a két kátyú közötti távolság,
mint valószínűségi változó exponenciális eloszlású, 25 m átlagos
távolsággal. Határozzuk meg annak a valószínűségét, hogy véletlenszerűen
kijelölt két szomszédos kátyú távolsága 30 m-nél nagyobb lesz!

11./ Egy automata gépen gyártott tengelyek átmérője 64 mm várható értékű,

0,024 mm szórású, normális eloszlású valószínűségi változó. Az első
osztályú termékeknél 0.02 mm a tűréshatár, a másodosztályúaknál 0,03
mm.
a./ Mennyi lesz 1000 db termék értékesítéséből származó várható
bevétel,ha az első osztályú termék eladási ára 2000 Ft/db, a
másodosztályúaké pedig 1500Ft/db?
b./ Milyen pontosságot biztosíthatunk 0,95 valószínűséggel a tengely
átmérőjére?

12./ Tengelyek hossza normális eloszlású valószínűségi változó, m várható

értékkel, 0,6 cm szórással. A tapasztalatok alapján a tengelyek 4,78%-a
hosszabb, mint 82 cm. Mekkora lehet a tengelyek hosszának várható értéke?

13./ Egy tengely hossza normális eloszlású valószínűségi változó 20 mm várható

értékkel és 0,2 szórással. Mekkora tűrést kell megengedni, hogy a tengelyek
96%-a megfeleljen ?

14./ Kovács úr egy vendéglőben kedvenc ételét, rántott szeletet rendel. A tapasztalat
szerint ennek a súlya közelítőleg normális eloszlású, , σ = 12 gramm szórással.
a./ Milyen súlyúnak várható a rántott szelet, ha 16% annak a
valószínűsége, hogy 90 g-nál kisebb súlyút hoznak?
b./ 96% valószínűséggel milyen pontosságot biztosíthatunk a rántott szelet
súlyára?
c./ Mekkora valószínűséggel lesz a súlynak a várható értéktől vett eltérése
kisebb, mint 20 g?

15./ Egy fafeldolgozó telepen deszkákat készítenek. Ezek hossza normális

eloszlású, m = 400 cm várható értékkel és σ = 3 cm szórással.
a./ A deszkák hány százaléka lesz 398 cm-nél hosszabb és 401 cm-nél
rövidebb?
b./ Mekkora annak a valószínűsége, hogy a deszkák hossza a 400 cm-
től legfeljebb 2,5 cm-rel tér el?

16./ Egy löveg tüzel egy 1200 méter távoli célpontra. A lőtávolság ingadozása
az 1200 méter körül normális eloszlású 40 méter szórással. Hatásosnak
tekintünk egy lövést, ha a találat a célhoz 50 méternél közelebb esik. A
lövések hány százaléka lesz hatásos?
 Megoldások

10
1./ 1 óra alatt = 0,001 meghibásodás, így M (ξ ) = λ = 0,001 .
1000
A ξ valószínűségi változó az első meghibásodásig eltelt idő,
exponenciális eloszlású λ = 0,001 paraméterrel.
200
−
Így P(ξ < 200 ) = F (200 ) = 1 − e 1000 = 0,1813 .

200
2./ 1 oldalon = 0,4 sajtóhiba, így M (ξ ) = λ = 0,4 .
500
Az egy oldalon található sajtóhibák száma Poisson-eloszlású, így annak a
valószínűsége, hogy egy oldalon nincs sajtóhiba:
0
0,4
p = P(ξ = 0 ) = ⋅ e −0, 4 = 0,6703 .
0!
10 véletlenszerűen választott oldal esetén a ξ valószínűségi változó a
sajtóhiba mentes oldalak száma, már binomiális eloszlású, így
a./ P(ξ = 0 ) = ⎛⎜100
⎞⎟ ⋅ 0,670310 ⋅ 0,3297 0 = 0,000015 .
⎝ ⎠
2
b./ P(ξ ≤ 2 ) = ∑ ⎛⎜10 ⎞⎟ ⋅ 0,670310−k ⋅ 0,3297 k = 0,00315 .
k =0 ⎝ ⎠
k

40
3./ 15 perc alatt = 10 vevő, így M (ξ ) = λ = 10 .
4
a./ A 2 és 3 óra között beérkező vevők száma Poisson-eloszlású, így
P(ξ 〉10) = 1 − P(ξ ≤ 10) =
⎛ 10 0 101 10 2 10 3 10 4 10 5 10 6 10 7 10 8 10 9 1010 ⎞
1− e −10
⋅ ⎜⎜ + + + + + + + + + + ⎟ = 0,417
⎝ 0! 1! 2! 3! 4! 5! 6! 7! 8! 9! 10! ⎟⎠
b./ Két érkező vevő között eltelt idő exponenciális eloszlású λ = 10
paraméterrel, így
( )
P(ξ 〉 3) = 1 − P(ξ ≤ 3) = 1 − F (3) = 1 − 1 − e −3⋅10 ≅ 0 .

5
4./ ps = = 0,025 , így M (ξ ) = n ⋅ p = λ = 1000 ⋅ 0,025 = 25
200
Poisson-eloszlással közelítve:
2510 −25
a./ P(ξ = 10 ) = ⋅ e = 0,000365 .
10!
b./ P(ξ ≥ 10) = 1 − P(ξ < 10) =
⎛ 25 0 251 25 2 25 3 25 4 25 5 25 6 25 7 258 25 9 ⎞
1 − e − 25 ⋅ ⎜⎜ + + + + + + + + + ⎟ = 0,9998 .
⎝ 0! 1! 2! 3! 4! 5! 6! 7! 8! 9! ⎟⎠
5./ M (ξ ) = n ⋅ p = λ = 1000 ⋅ 0,001 = 1 .
⎛ 10 11 ⎞
P(ξ ≥ 2 ) = 1 − (P(ξ = 0 ) + P(ξ = 1)) = 1 − ⎜⎜ ⋅ e −1 + ⋅ e −1 ⎟⎟ = 0,2642.
⎝ 0! 1! ⎠

1
6./ M (ξ ) = 4 ⇒ λ= .
4
⎛ − ⎞
6
P(ξ ≥ 6) = 1 − P(ξ < 6 ) = 1 − F (6 ) = 1 − ⎜1 − e 4 ⎟ = 0,2231.
⎜ ⎟
⎝ ⎠

7./ P(ξ 〉 6 ) = 0,1 .

( )
0,1 = P(ξ 〉 6 ) = 1 − P(ξ < 6 ) = 1 − F (6 ) = 1 − 1 − e −6λ = e −6λ , így
ln 0,1
0,1 = e −6λ , amiből λ = = 0,3838. Ezek után
−6
P(ξ < 3) = F (3) = 1 − e −0,3838⋅3 = 0,6838.

1
8./ M (ξ ) = 20 ⇒ λ=
20
a./ P(ξ − M (ξ ) < 5) = P(15 ≤ ξ ≤ 25) = F (25) − F (15) =
⎛ − ⎞ ⎛
25
− ⎞
15
= ⎜1 − e 20 ⎟ − ⎜1 − e 20 ⎟ = 0,1859.
⎜ ⎟ ⎜ ⎟
⎝ ⎠ ⎝ ⎠
b./ D(ξ ) = 20
P(ξ < 0 ) + P(ξ 〉 40 ) = 0 + 1 − P(ξ ≤ 40) = 1 − F (40) =
⎛ − ⎞
40
= 1 − 1 − e 20 ⎟ = 0,1353.
⎜
⎜ ⎟
⎝ ⎠

9./ M (ξ ) = 0,5 ⇒ λ = 2
P(ξ < 0,25) = F (0,25) = 1 − e −2⋅0, 25 = 0,3935.

1
10./ M (ξ ) = 25 ⇒ λ=
25
⎛ − ⎞
30
P(ξ 〉 30 ) = 1 − P(ξ ≤ 30 ) = 1 − F (30) = 1 − ⎜1 − e 25 ⎟ = 0,3012.
⎜ ⎟
⎝ ⎠

11./ m = 64 ; σ = 0,024
a./ P(I. oszt.) = P(63,98 ≤ ξ ≤ 64,02 ) = F (64,02 ) − F (63,98) =
⎛ 64,02 − 64 ⎞ ⎛ 63,98 − 64 ⎞
Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ (0,83) − Φ (− 0,83) =
⎝ 0,024 ⎠ ⎝ 0,024 ⎠
Φ(0,83) − (1 − Φ(0,83)) = 2 ⋅ Φ(0,83) − 1 = 2 ⋅ 0,7967 − 1 = 0,5934.
 P(II. oszt.) = P(63,93 ≤ ξ ≤ 64,03) − P(I. oszt.) =
= F (64,03) − F (63,97 ) − 0,5934 =
⎛ 64,03 − 64 ⎞ ⎛ 63,97 − 64 ⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ − 0,5934 =
⎝ 0,024 ⎠ ⎝ 0 , 024 ⎠
= Φ (1,25) − Φ (− 1,25) − 0,5934 = 2 ⋅ Φ (1,25) − 1 − 0,5934 =
= 2 ⋅ 0,8944 − 1,5934 = 0,1954.
1000 db termékből: I. oszt.: 1000 ⋅ 0,5934 = 593,4 ≈ 593
II. oszt.: 1000 ⋅ 0,1954 = 195,4 ≈ 195
A bevétel: 593 ⋅ 2000 + 195 ⋅ 1500 = 1478500 Ft .

b./ 0,95 = P(m − u ≤ ξ ≤ m + u ) = F (m + u ) − F (m − u ) =

⎛m +u − m⎞ ⎛m −u − m⎞ ⎛ u ⎞ ⎛ u ⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ − ⎟=
⎝ 0,024 ⎠ ⎝ 0,024 ⎠ ⎝ 0,024 ⎠ ⎝ 0,024 ⎠
⎛ u ⎞
= 2 ⋅ Φ⎜ ⎟ − 1.
⎝ 0 , 024 ⎠
⎛ u ⎞
Így 0,95 = 2 ⋅ Φ⎜ ⎟ −1
⎝ 0,024 ⎠
⎛ u ⎞ u
Φ⎜ ⎟ = 0,975 ⇒ = 1,96 ⇒ u = 0,047.
⎝ 0,024 ⎠ 0,024

12./ σ = 0,6
⎛ ⎞
⎜ ⎟
82 − m ⎟
0,0478 = P(ξ 〉82 ) = 1 − P(ξ ≤ 82) = 1 − F (82) = 1 − Φ ⎜
⎜ 102,63 ⎟
⎜ ⎟
⎝ 〉0 ⎠
⎛ 82 − m ⎞ 82-m
Így Φ⎜ ⎟ = 0,9522 ⇒ = 1,67 ⇒ m = 80 ,998.
⎝ 0,6 ⎠ 0 ,6

13./ m = 20 ; σ = 0,2
0,96 = P(m − u ≤ ξ ≤ m + u ) = F (m + u ) − F (m − u ) =
⎛m +u − m⎞ ⎛m −u − m⎞ ⎛ u ⎞ ⎛ u ⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ − ⎟=
⎝ 0,2 ⎠ ⎝ 0,2 ⎠ ⎝ 0,2 ⎠ ⎝ 0,2 ⎠
⎛ u ⎞
= 2 ⋅ Φ⎜ ⎟ − 1.
⎝ 0,2 ⎠
⎛ u ⎞
Így 0,96 = 2 ⋅ Φ⎜ ⎟ −1
⎝ 0,2 ⎠
⎛ u ⎞ u
Φ⎜ ⎟ = 0,98 ⇒ = 2,06 ⇒ u = 0,412.
⎝ 0, 2 ⎠ 0,2
14./ σ = 12
⎛ ⎞
⎜ 90 − m ⎟ ⎛ m − 90 ⎞
a./ 0,16 = P(ξ < 90) = F (90) = Φ⎜ ⎟ = 1 − Φ⎜ ⎟
⎜ 112
23 ⎟ ⎝ 12 ⎠
⎝ <0 ⎠
⎛ m − 90 ⎞ m − 90
Így Φ⎜ ⎟ = 0,84 ⇒ = 0,995 ⇒ m = 101,94.
⎝ 12 ⎠ 12

b./ 0,96 = P(m − u ≤ ξ ≤ m + u ) = F (m + u ) − F (m − u ) =

⎛m +u − m⎞ ⎛m −u − m⎞ ⎛u⎞ ⎛ u⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ − ⎟ =
⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠
⎛u⎞
= 2 ⋅ Φ ⎜ ⎟ − 1.
⎝ 12 ⎠
⎛u⎞
Így 0,96 = 2 ⋅ Φ⎜ ⎟ − 1
⎝ 12 ⎠
⎛u⎞ u
Φ⎜ ⎟ = 0,98 ⇒ = 2,06 ⇒ u = 24,72.
⎝ 12 ⎠ 12

c./ P(m − 20 ≤ ξ ≤ m + 20) = F (m + 20) − F (m − 20) =

⎛ m + 20 − m ⎞ ⎛ m − 20 − m ⎞ ⎛ 20 ⎞ ⎛ 20 ⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ − ⎟ =
⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠ ⎝ 12 ⎠
= 2 ⋅ Φ(1,67 ) − 1 = 2 ⋅ 0,9525 − 1 = 0,905.

15./ m = 400 ; σ =3
⎛ 401 − 400 ⎞ ⎛ 398 − 400 ⎞
a./ P(398 ≤ ξ ≤ 401) = F (401) − F (398) = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟=
⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠
= Φ(0,33) − Φ(− 0,67 ) = Φ(0,33) − (1 − Φ(0,67 )) =
= Φ(0,33) + Φ(0,67 ) − 1 = 0,6293 + 0,7486 − 1 = 0,3779.
b./ P(m − 2,5 ≤ ξ ≤ m + 2,5) = F (m + 2,5) − F (m − 2,5) =
⎛ m + 2,5 − m ⎞ ⎛ m − 2,5 − m ⎞ ⎛ 2,5 ⎞ ⎛ 2,5 ⎞
= Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟ = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ − ⎟=
⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠ ⎝ 3 ⎠
= 2 ⋅ Φ(0,83) − 1 = 2 ⋅ 0,7967 − 1 = 0,5934.

16./ m = 0; σ = 40
⎛ 50 − 0 ⎞ ⎛ − 50 − 0 ⎞
P(− 50 ≤ ξ ≤ 50 ) = F (50 ) − F (− 50 ) = Φ⎜ ⎟ − Φ⎜ ⎟=
⎝ 40 ⎠ ⎝ 40 ⎠
= Φ1,25 − Φ(− 1,25) = Φ(1,25) − (1 − Φ(1,25)) =
= 2 ⋅ Φ(1,25) − 1 = 2 ⋅ 0,8944 − 1 = 0,7888.