ATMH Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

ENERGETIKAI GÉPEK ÉS
RENDSZEREK TANSZÉK
H tan
Gyakorlati feladatok
gy jteménye és
Segédlet
2013
2
HŐTAN
GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET
HALLGATÓI VÁLTOZAT
3
Hőtan – Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet
Második kiadás
Összeállította:
DR. BIHARI PÉTER
KOVÁCS VIKTÓRIA BARBARA
© Bihari Péter, Kovács Viktória Barbara 2013
Verzió: 1.2
4
TARTALOMJEGYZÉK
1. Előszó ............................................................................................................................................................... 7
2. Fontosabb jelölések és összefüggések ......................................................................................................... 9
3. Ideális gázok egyszerű állapotváltozásai és az I. főtétel alkalmazása ................................................... 15
3.1. Ellenőrző kérdések ............................................................................................................................... 15
3.2. Bevezető feladatok................................................................................................................................ 16
3.3. Összetett feladatok ............................................................................................................................... 16
4. Az I. és a II. főtétel alkalmazásai: energia, munka, hő és entrópia ........................................................ 17
5. Technikai gázkörfolyamatok ...................................................................................................................... 19
6. Technikai gőzkörfolyamatok ...................................................................................................................... 21
7. Időben állandósult hővezetés egyszerű geometriájú testekben, hőellenállás, hősugárzás ................ 23
8. Bordák hővezetése és időben változó hővezetés ..................................................................................... 25
9. Hőátadás alapjai, hőátvitel és egyszerű hőcserélők ................................................................................ 27
10. Állapotdiagramok ...................................................................................................................................... 31
11. Hősugárzás .................................................................................................................................................. 39
11.1. Fontosabb összefüggések és állandók .............................................................................................. 39
11.2. Sugárzásos hőáram meghatározása ................................................................................................. 42
11.2.1. Egyszerű geometriák esetei ........................................................................................................ 42
11.2.2. Összetett geometriák esetei ....................................................................................................... 42
11.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között ............................................................. 43
12. Időben állandósult hővezetés ................................................................................................................... 47
12.1. Összetett szerkezetek hőellenállása ................................................................................................. 47
12.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei ............................................................. 51
13. Bordák hővezetése ..................................................................................................................................... 52
13.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák............................................................................... 52
13.2. Változó keresztmetszetű bordák ...................................................................................................... 53
13.2.1. Tüskebordák ................................................................................................................................. 53
13.2.2. Lemezbordák ................................................................................................................................ 54
13.2.3. Tárcsabordák ................................................................................................................................ 57
14. Időben változó hővezetés .......................................................................................................................... 59
14.1. Alapvető összefüggések ..................................................................................................................... 59
14.1.1. Fontosabb mennyiségek és jelölésük ........................................................................................ 59
5
14.1.2. Hővezetés általános differenciálegyenlete............................................................................... 59
14.1.3. Hasonlósági kritériumok ............................................................................................................ 60
14.2. Számítást segítő nomogramok .......................................................................................................... 60
14.2.1. Dimenziótlan hőmérsékletek elsőfajú peremfeltétel esetén ................................................. 60
14.2.2. Dimenziótlan hőmérsékletek harmadfajú peremfeltétel esetén........................................... 62
14.2.3. Hőleadási (Gröber-féle) diagramok ........................................................................................... 68
14.2.4. Végtelen vastag sík fal dimenziótlan hőmérséklete ............................................................... 70
14.3. Közelítő összefüggések ...................................................................................................................... 73
14.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete ....................................................................... 74
15. Numerikus módszerek (véges differencia sémák) ................................................................................. 75
15.1. Időben állandósult hővezetés............................................................................................................ 75
15.2. Időben változó hővezetés .................................................................................................................. 76
15.2.1. Explicit differencia-séma............................................................................................................ 76
15.2.2. Implicit differencia-séma ........................................................................................................... 77
15.2.3. Crank–Nicolson differencia-séma ............................................................................................. 77
16. Hőátadás...................................................................................................................................................... 79
16.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás ........................................................................................ 79
16.1.1. Természetes áramlás................................................................................................................... 79
16.1.2. Kényszerített áramlás ................................................................................................................. 85
16.1.3. Természetes és kényszerített áramlás egyidejű fennállása ................................................... 91
16.2. Halmazállapot változással járó hőátadás ......................................................................................... 92
16.2.1. Forrás ............................................................................................................................................ 92
16.2.2. Kondenzáció ................................................................................................................................. 94
17. Hőcserélő készülékek ................................................................................................................................ 97
17.1. Fontosabb mennyiségek .................................................................................................................... 97
17.2. Egyszerű hőcserélők ........................................................................................................................... 98
17.2.1. Egyenáramú hőcserélő................................................................................................................ 98
17.2.2. Ellenáramú hőcserélő ................................................................................................................. 99
17.2.3. Egyszeres keresztáramú hőcserélők ....................................................................................... 100
17.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők ................................................................................................. 103
17.3.1. Korrekciós tényező .................................................................................................................... 103
17.3.2. Bošnjaković-féle hatásosság ..................................................................................................... 104
18. Anyagjellemzők ........................................................................................................................................ 105
18.1. A száraz levegő fizikai jellemzői ..................................................................................................... 105
18.1.1. A száraz levegő fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ................................................................. 105
18.1.2. A száraz levegő izobár fajhője.................................................................................................. 106
18.1.3. A száraz levegő hővezetési tényezője ..................................................................................... 106
18.1.4. A száraz levegő köbös tágulási együtthatója ......................................................................... 106
18.1.5. A száraz levegő kinematikai viszkozitása .............................................................................. 107
18.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői ...................................................................................................... 107
18.2.1. Telített víz és gőz fizikai jellemzői .......................................................................................... 108
18.2.2. A víz fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ................................................................................... 109
18.2.3. A víz/gőz izobár fajhője ............................................................................................................ 109
18.2.4. A víz/gőz sűrűsége .................................................................................................................... 109
18.2.5. A víz/gőz köbös tágulási együtthatója.................................................................................... 110
18.2.6. A víz/gőz hővezetési tényezője ............................................................................................... 110
18.2.7. A víz kinematikai viszkozitása ................................................................................................. 110
18.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője............................................... 111
18.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten........ 112
18.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan ........................... 113
18.5.1. Fémek .......................................................................................................................................... 113
18.5.2. Nemfémes anyagok ................................................................................................................... 115
6
1. ELŐSZÓ
Az első lépés minden tudomány elsajátítása felé az, hogy megértjük az alapjait, és megbízható tudást
szerzünk belőle. A következő az, hogy a megszerzett tudást elmélyítjük. Ezt azzal érjük el, hogy fo-
lyamatosan próbára tesszük ismereteinket, valós problémákkal. Ezek megoldása - különösen az ösz-
szetettebb problémáké - logikus megközelítést követel. Ha tehát követni tudunk egy lépésről lépésre
történő megoldási menetet, akkor a bonyolultnak látszó problémát le tudjuk rövidíteni, több kisebb
és egyszerűbb problémára. Egy ilyen logikusan felépített módszert lentebb ismertetek. Ennek hasz-
nálata lehetővé teszi, hogy elkerüljük a gyakori hibákat, és buktatókat.
1. Első lépésként mindig gondoljuk át, hogy mit kérdez tőlünk a feladat. Ez azért fontos, mert
csak akkor értünk egy kérdést, ha meg tudjuk fogalmazni a saját szavainkkal.
2. Rajzoljunk egy ábrát. Az ábra nem kell, hogy gondosan kidolgozott legyen (bár az sosem hiba),
viszont fontos, hogy a rendszerünk lényeges elemeit pontosan ábrázolja. Tüntessük fel rajta a
rendszer és a környezet között lezajló tömegáramlást, illetve energiatranszportot. A meglévő
adatok feltüntetése az ábrán segít a könnyebb eligazodásban, és segíti a gyorsabb feladatmeg-
oldást. Keressünk állandó mennyiségeket és ezeket is tüntessük fel az ábránkon.
3. Gondoljuk át a feladatot és anélkül, hogy bármilyen számítást végeznénk, próbáljuk „megtip-
pelni” a feladat végeredményét. Ez nem totózást jelent! Ez arra szolgál, hogy végiggondoljuk,
hogy az adott körülmények között milyen adat lehet reális. Ez a megközelítés nagyon hasznos
abban, hogy valós világszemléletünk és mérnöki látásmódunk alakuljon ki. Ha ezt rendszere-
sen elvégezzük, akkor nem esünk bele abba a hibába, hogy lehetetlen eredményt elfogadunk
azért, mert „ez jött ki”. Ha vízbe jeget rakunk, akkor a közös hőmérséklet nem lehet 6000 °C
Ennyi a Nap felszínén van, nem a Földön. Ugyanilyen módon kell felvenni a szükséges, ám is-
meretlen konstansokat. A légnyomás például többnyire vehető 1 barnak, de ez nem mindig
megfelelő, hiszen Kékestetőn ez az érték kevesebb, és ez akár 10%-os hibát is eredményezhet.
4. Használjunk fel alapvető ﬁzikai törvényszerűségeket (tömegmegmaradás, Termodinamika 1.
törvénye stb.), méghozzá a legegyszerűbb alakjukban. Amikor ezeket a törvényeket használ-
juk, akkor ﬁgyelni kell arra, hogy melyik az a rendszer, amelyikre alkalmazzuk, és hogy lehet-
e arra használni.
5. Határozzuk meg azokat az állapothatározókat, amelyeket tudunk a meglévő egyenletek alap-
ján. Mindig csak olyan állapothatározót számoljunk ki, amire feltétlenül szükségünk van a fe-
ladat megoldásához, vagy amelyet kérdeznek. Ha az egyenletet paraméteres alakban hagyjuk,
lehet, hogy találunk olyan rendezési módot a kérdezett mennyiségre, melyből kiesik egy
olyan állapothatározó, melynek az értékét korábban ki szerettük volna számolni feleslegesen.
Az is előfordulhat, hogy megfelelő rendezéssel esetleg kevesebb ismeretlen lesz az egyenlet-
ben, és így már megoldhatóvá válik egy-egy feladat.
6. Sose írjuk ki szolgai módon az összes számjegyet, amit a számológép kijelzőjéről leolvasunk.
Ez hamis pontosságérzetet kelt abban, aki az eredményeket megnézi. Mindig csak annyi érté-
kes jegyig írjuk ki az eredményt, amennyit a legkisebb pontosságú érték megenged.
7. Józan ésszel gondoljuk át, hogy a kapott eredmények reálisak, hihetőek-e. Hasonlítsuk össze a
feladat elején feltételezett végeredménnyel. Ha egy benzinmotor hatásfokára 95%-ot kaptunk,
akkor valószínű, hogy valahol számítási hibát vétettünk. Végezzük el újra a számításokat, hi-
szen ott a legkönnyebb tévedni. Jó módszer, ha a számológépbe a képleteket beírjuk egyszer,
leírjuk a számolt eredményt, majd a számológép memóriáját törölve az egész képletet újra
számoljuk. Ez lényegében két független számítást eredményez. Ha a két érték nem egyezik
meg, akkor valamelyik rossz. Mivel nem tudjuk, hogy melyik, ezért a számítási procedúrát új-
ra el kell végezni. Ismételegessük ezt addig, míg kétszer egymás után nem kapjuk ugyanazt az
eredményt. Ezzel kiszűrhető az, hogy ne számoljunk el egy feladatot csupan azért, mert vala-
hol egy 8-as helyett 9-est ütünk. Ez a módszer kiváló olyan számológépekkel, amelyekbe be
lehet vinni hosszabb képleteket is.
7
8. Az eredményekből igyekezzünk következtetéseket levonni. Mit jelent az, amit kiszámoltunk?
Mire jó? Fontos azt is átgondolni, hogy milyen körülmények között jó, amit számoltunk. Ha
egy berendezés működése megtakarítást eredményez, és ezt kiszámoljuk, akkor nem szabad
elfelejteni, hogy azt a berendezést meg is kell venni, és üzembe is kell helyezni. Ez megnöveli
azt az időt, ami alatt a készülék beszerelése megtérül. Egy feladatban ez nem biztos, hogy
kérdés lesz, de hosszú távon mindenképpen tisztában kell lenni vele.
9. A számításokat mindig igyekezzünk tisztán és érthetően levezetni. Ez egyrészt egyfajta tiszte-
let azokfelé, akik megnézik, másrészt nagyon nagy segítség abban, hogy az esetleges hibákat
megtalálhassuk benne mi magunk, vagy valaki más. Természetesen feltételezzük, hogy sosem
hibázunk - ez lenne az ideális – viszont tudjuk, hogy csak az nem hibázik, aki nem dolgozik,
így sose féljünk attól, hogy valaki hibákat fedez fel munkánkban.
Az itt ismertetett módszer nagyon hasznos, ha feladatokat kell megoldani, de nem szükséges minden
alkalommal leírni külön-külön az egyes lépéseket. A lényeg azon van, hogy mindig kellően rendsze-
rezve legyen, amit csinálunk. Sok esetben a megoldáshoz vezető legnagyobb akadály nem a tudás
hiánya, hanem a kellő összeszedettség hiánya. Amíg nem fejlődik ki a saját módszerünk arra, hogy
miként oldjunk meg feladatokat, addig próbáljunk meg ragaszkodni a fent említett lépésekhez.
Ez a feladatgyűjtemény és segédlet minden írásbeli számonkérés alkalmával használható.
Az előadások témakörei, valamint a számonkérések ütemezése és témakörei:
Számonkérések (ellenőrző
Előadások témaköre dolgozat, e.d. és nagyZH)
témaköre
1. Bevezetés, alapfogalmak, állapotjelzők, 0. főtétel
2. A munka és a hő, az I. főtétel, A II. főtétel és az entrópia
3. Az ideális gáz egyszerű állapotváltozásai, a T–s diagram 1. e.d.: 1. és 2. heti témák
4. Belső hatásfok, körfolyamatok általánosítása, Carnot-körfolyamat
5. Technikai gázkörfolyamatok
6. Többfázisú rendszerek, fázisegyensúly, állapotdiagramok
7. Technikai gőzkörfolyamatok, hűtőgép. Részösszefoglalás
8. A hőterjedés alapjai; hővezetés, hőellenállás, egyszerű geometriák. Hősugárzás 2. e.d.: 3.-7. heti témák
9. Bordák, rudak hővezetése
10. Időben változó hővezetés, hasonlóság
11. Áramlásos hőátadás I. (természetes és kényszerített áramlás)
12. Áramlásos hőátadás II. (forrás és kondenzáció) 1. nagyZH. 1-11. heti témák
13. Hőátvitel, hőcserélők I.
14. Hőátvitel, hőcserélők II.; Részösszefoglalás
Gyakorlati foglalkozások tematikus beosztása

Foglalkozás
Gyakorlat témaköre
száma
1-2. Ideális gázok egyszerű állapotváltozásai és az I. főtétel alkalmazása (felhasználva az előadáson
elhangzottakat és a középiskolában, ill. Fizikából tanultakat)
3-4. Az I. és a II. főtétel alkalmazásai: energia, munka, hő és entrópia
5-6. Technikai gázkörfolyamatok
7-8. Technikai gőzkörfolyamatok.
9-10. Időben állandósult hővezetés egyszerű geometriájú testekben, hőellenállás, hősugárzás
11-12. Bordák hővezetése és időben változó hővezetés
13-14 Hőátadás alapjai, hőátvitel és egyszerű hőcserélők
8
2. FONTOSABB JELÖLÉSEK ÉS ÖSSZEFÜGGÉSEK
Jelölések, fogalmak, definíciók

p, nyomás V, térfogat T, absz. hőmérséklet m, tömeg
R = RU M = c p − cV , spe- RU vagy ℜ , univerzális κ = c p cV , adiabatikus κR
cp = , izobár,
cifikus gázállandó; gázállandó, kitevő; κ −1
8314,37 J/(kmol·K) n, politrop kitevő R
cV = , izochor
N, mólszám (anyag- κ −1
mennyiség) fajhő
M, moláris tömeg, U, belső energia, J H = U + pV , entalpia, J W munka, J
kg/kmol
Q, hőmennyiség, J x = X m, tömegre dQ 1
dS = rev , entrópia KE = mω2 , kinetikus
fajlagosított extenzív, T 2
ahol X az ált. ext. energia ( ω sebesség)
PE = mgz , potenciális E = U + PE + KE , teljes E = H + PE + KE , teljes n−κ
energia (zárt rendszer) energia (nyitott r.) c = c , pol. fajhő
energia (z, magasság) n V
n −1
Ideális gáz
pV
állapotegyenlet: pV = mRT , pv = RT , = állandó (állandó tömegű rendszer)
T
fajlagos belső energia: du = cV dT ; fajlagos entalpia: dh = c pdT
 T v   T p 
fajlagos entrópia-változás: ∆s = s2 − s1 =  cV ln 2 + R ln 2  , ∆s = s2 − s1 =  c p ln 2 − R ln 2 
 T1 v1   T1 p1 
n −1
n −1
T  p  n V 
általános állapotváltozás: pV n = állandó , pv n = állandó , 2 =  2  =  1 
T1  p1   V2 
speciális állapotváltozások: n = 1 , izotermikus; n = κ , adiabatikus; n = 0 , izobár; n = ∞ , izochor.
I. főtétel
zárt rendszer nyitott rendszer
U 2 − U1 = Q1→2 + Wf,1→2 nyugvó H2 − H1 = Q1→2 + Wt,1→2
E2 − E1 = Q1→2 + Wf,1→2 mozgó E2 − E1 = Q1→2 + Wt,1→2
V2 p2
fizikai munka: Wf = − ∫ p ( V ) dV technikai munka: Wt = ∫ V ( p ) dp
V1 p1
hőmennyiség: dQ = cmdT (ha az adott fajhő értelmezve van)
Körfolyamatra: ∫ dU = ∫ dW + ∫ dQ = 0 ⇒ Q = −W○ ⇒ Qbevezetett − Qelvont = W○
W○ Qhasznos
termikus hatásfok (erőgép): η = ; hatásosság (hűtőgép/hőszivattyú): ε =
Qbevezetett W○
II. főtétel
dQ dQ dWdiss
dS = + dSprod = + , ahol Wdiss : disszipációs munka (belső irreverzibilitások)
T T
T

transzportált produkált
entrópia entrópia
9
Belső hatásfok
w valós wizentrop
expanziós gép (pl. turbina): ηexp = kompressziós gép: ηcomp =
wizentrop wvalós
Termikus együtthatók
1  ∂v  1  ∂p 
izobár hőtágulási együttható: β =   izochor nyomás együttható: σ =  
v  ∂T  p p  ∂T  v
1  ∂v   ∂p 
izoterm kompresszibilitási tényező: χ T = −   , izoterm rugalmassági modulus: εT = − v   .
v  ∂p T  ∂v T
Általános összefüggések
F = U − TS ;
HELMHOLTZ-féle szabad energia: GIBBS-féle szabad entalpia: G = H − TS
 ∂T   ∂p   ∂T   ∂v   ∂s   ∂p   ∂s   ∂v 
MAXWELL-egyenletek:   = −   ,   =   , −   = −   , −   =   .
 ∂v  s  ∂s  v  ∂p  s  ∂s  p  ∂v T  ∂T  v  ∂p T  ∂T  p
 ∂p   ∂v 
Tds egyenletek: Tds = c v dT + T   dv , Tds = c pdT − T   dp .
 ∂T  v  ∂T  p
 ∂u    ∂p    ∂u 
fajlagos belső energia: du =   dT + T   − p  dv és cV =  
 ∂T  v   ∂T  v   ∂T  v
 ∂h    ∂v    ∂h 
fajlagos entalpia: dh =   dT +  v − T    dp és c p =  
 ∂T  p   ∂T  p   ∂T  p
Többfázisú rendszerek (gőz-folyadék egyensúlyi rendszerek)

az egyik fázis tömege
Fajlagos gőztartalom: x = . (’): folyadék fázis, (’’) gőz fázis
a két fázis együttes tömege
vegyes fázis esetén: v = xv′′ + (1 − x ) v′ , h = xh′′ + (1 − x ) h′ , s = xs ′′ + (1 − x ) s′ .
 dp  r p  r 1 1 
CLAPEYRON-egyenlet:   = . CLAPEYRON–CLAUSIUS-egyenlet: ln  2  ≅  −  .
 dT  T ( v′′ − v′ )  p1  R  T1 T2 
Valós közegek (VAN DER WAALS modell)

. vdW áll. egyenlet:  p + 2  ( v − b ) = RT
pv vmért a
kompresszibilitási (reál) faktor: Z = =
RT videális  v 
1 RTC 27
vdW együtthatók: b = és a = RTCb , ahol TC : kritikus hőmérséklet, pC : kritikus nyomás.
8 pC 8
10
Gázelegyek és nedves levegő
mi
mi N M N ℜT
tömegarány: gi = n
; mólarány: yi = n i = n i ; parciális nyomás: pi = i = yi p .
mi V
∑ mi ∑ Ni ∑ M
i =1 i =1 i =1 i
n n n n
Extenzív állapothatározók: U = ∑ U i , H = ∑ H i , c x ,e = ∑ gi c x ,i , S = ∑ Si .
i =1 i =1 i =1 i =1
n
mi
Keveredési entrópia: ∆Se = −∑ yi ℜ ln yi
i =1 Mi
mvíz pgőz
abszolút nedvességtartalom: x = = 0,622 ,
mlevegő, száraz pössz − pgőz
pgőz
relatív páratartalom: ϕ =
pgőz, telítési
( )
fajlagos entalpia: h1+ x = c p,levegő ⋅ t + x ⋅ r0 + c p,gőz ⋅ t (telítetlen állapotban)
11
GYAKORLATI FELADATOK
GYŰJTEMÉNYE
13
3. IDEÁLIS GÁZOK EGYSZERŰ ÁLLAPOTVÁLTOZÁSAI ÉS AZ I. FŐTÉTEL ALKALMAZÁSA
3.1. Ellenőrző kérdések

1. Mi a termodinamikai rendszer? Miben különbözik egymástól a nyitott és a zárt termodinami-
kai rendszer?
2. Osztályozza a termodinamikai rendszert határoló falakat a tulajdonságai alapján!
3. Miben különbözik egymástól az adiatermikus és az adiabatikus fal?
4. Miből állapítható meg, hogy egy magára hagyott termodinamikai rendszer egyensúlyban van-
e?
5. A termodinamikai rendszer milyen tulajdonságait nevezzük állapotjelzőknek?
6. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az extenzív állapotjelzők? Soroljon fel néhány exten-
zív állapotjelzőt!
7. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek az intenzív állapotjelzők? Soroljon fel néhány intenzív
állapotjelzőt!
8. Milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a tömegre fajlagosított extenzív állapot-jelzők? Sorol-
jon fel néhány ilyen állapotjelzőt!
9. Hogyan nevezzük az állapotjelzők közötti függvénykapcsolatot?
10. Írja fel az ideális gáz termikus állapotegyenletét!
11. Mikor tekinthető egy állapotváltozás kvázistatikusnak?
12. Mikor tekinthető egy állapotváltozás reverzibilisnek?
13. Mit nevezünk izobár, izochor, izoterm, adiabatikus, ill. politropikus állapot-változásnak?
14. Mi a munka, és mi a hő?
15. Definiálja az áttolási (eltolási) munkát!
16. Mit nevezünk hőkapacitásnak, ill. fajlagos hőkapacitásnak (fajhőnek)?
17. Mit mond ki a termodinamika ”nulladik” főtétele?
18. Mit jelent az egyensúly szimmetriája?
19. Mit jelent az egyensúly tranzitivitása?
20. Definiálja a belső energia fogalmát! Milyen tulajdonságai vannak a belső energiának?
21. Definiálja a fizikai (térfogatváltozási) munkát! Milyen rendszerhez rendelhető ez a munka?
Szemléltesse p–v diagramban egy egyensúlyi állapotváltozás fizikai munkáját!
22. Definiálja a technikai munkát! Milyen rendszerhez rendelhető ez a munka? Szemléltesse p–v
diagramban egy egyensúlyi állapotváltozás technikai munkáját!
23. Mi a kapcsolat a fizikai, a technikai, a belépési és a kilépési munka között? Szemléltesse p–v
diagramban az összefüggést!
24. Milyen részekből tevődik össze a valamely keresztmetszeten átáramló közeg energiája?
25. Mit nevezünk körfolyamatnak?
26. Mit mond ki a termodinamika I. főtétele nyugvó zárt rendszerre?
27. Mit mond ki a termodinamika I. főtétele mozgó zárt rendszerre?
28. Írja fel az I. főtételt körfolyamatra!
29. Definiálja az entalpiát! Adja meg tulajdonságait!
15
3.2. Bevezető feladatok
1., Egy merev falú tartályban 10 bar nyomású ideális gáz van. A gáz tömegének 20%-át kiengedve és a
megmaradó gáz hőmérsékletét 20%-kal megnövelve mekkora lesz a gáz nyomása?
2., N2 gázzal nyitott rendszerben végbemenő reverzibilis állapotváltozás során a fajlagos fizikai mun-
ka –400 kJ/kg. A gáz hőmérséklete belépéskor 450 °C, míg kilépéskor 210 °C. Mennyi az állapotválto-
zás fajlagos technikai munkája?
3., Egy merev falú tartályban 0,5 kg tömegű 40 bar nyomású és 380 K hőmérsékletű szén-dioxid (ideá-
lis gáz) van. A gázt felmelegítjük, miközben a nyomása 47 bar-ra emelkedik. Határozza meg a tartály
térfogatát és a végállapot hőmérsékletét! A CO2 moláris tömege 44 kg/kmol.
4., Egy rugalmas falú zárt tartályban (pl. léggömb) a gáz hőmérséklete 15%-kal, míg térfogata 5%-kal
növekedett. Hányszorosára változott a nyomása?
3.3. Összetett feladatok

5.,
Egy, a mellékelt ábra szerinti kialakítású hőszigetelt hengerben rugó elle-
nében elhanyagolható tömegű, hőszigetelő dugattyú mozoghat súrlódás-
mentesen. Kezdetben a hengerben 110 kPa nyomású, 0 °C hőmérsékletű,
10 g tömegű CO2 gáz (ideális gáznak tekintendő, adiabatikus kitevője: 1,3,
moláris tömege 44 kg/kmol) van. A gáztérben lévő elhanyagolható töme-
x=50 mm
gű, 5 W teljesítményű fűtőszálat addig működtetjük, míg az 5 cm2 felületű
dugattyú 50 mm-t emelkedik. A rugóállandó 1 N/cm. A környezet nyomá-
sa 110 kPa, a folyamat során állandó.
– Ábrázolja a folyamatot ideális gáz p–V diagramjában!
– Mennyi ideig kell működtetni a fűtőszálat?
– Mennyivel változik a folyamat során a gáz belső energiája, entalpiája fűtőszál
és entrópiája?
– Mennyi munkát végez a gáz?
6., A kezdetben 8 bar nyomású és 20 °C hőmérsékletű ideális gáznak tekinthető nitrogén gázt
( M N2 =28 kg/kmol; κ = 1,4) először állandó nyomáson 150 °C-ig melegítünk, majd adiabatikusan és
reverzibilisen 1 bar nyomásig expandáltatunk.
– A kezdeti és a végállapot közötti teljes folyamatra határozza meg az alábbi fajlagos értékeket:
fizikai munka, technikai munka, közölt hő, belső energia és entalpia!
M: A folyamatok p–v és T–s diagramban:
p
7., Ideális gáz közeggel ( κ = 1,3 ) a mellékelt p–V diagramban ábrá- p2
zoltnak megfelelő reverzibilis állapotváltozás történik. Kiinduló
állapotban (1) a nyomás 1 bar, a térfogat 30 dm3, a hőmérséklet
300 K. A végállapotban (2) a nyomás 2 bar a térfogat 60 dm3. p1
– Határozza meg a gáz által végzett munkát, a közölt vagy elvont
hő nagyságát, a belső energia és az entalpia megváltozását!
V1 V2 V
16
4. AZ I. ÉS A II. FŐTÉTEL ALKALMAZÁSAI: ENERGIA, MUNKA, HŐ ÉS ENTRÓPIA

1. Írja fel az I. főtételt körfolyamatra!
2. Mit nevezünk nem megfordítható (irreverzibilis) folyamatnak?
3. Mit mond ki a termodinamika II. főtétele?
4. Definiálja az entrópiát! Adja meg az entrópia tulajdonságait!
5. Hogyan befolyásolja az entrópiát a folyamat irreverzibilitása?
6. Mi az elsőfajú, és mi a másodfajú perpetuum mobile?
7. Írja fel a dS elemi entrópia változást mind a dU elemi belsőenergia változással, mind a dH ele-
mi entalpia változással!
8. Mit jelent a T–S, illetve a p–V diagramban az állapotváltozás görbéje alatti terület, ha az álla-
potváltozás reverzibilis?
9. Definiálja az egy fokozatú adiabatikus kompresszor belső hatásfokát! Válaszához készítsen
vázlatot az ideális gáz T–s diagramjában! Számozza össze a rajzokon az állapotváltozások kez-
dő, ill. végpontját!
10. Definiálja az egy fokozatú adiabatikus turbina belső hatásfokát! Válaszához készítsen vázlatot
az ideális gáz T–s diagramjában! Számozza össze a rajzokon az állapotváltozások kezdő, ill.
végpontját!

1., A zárt rendszerben lévő, kezdetben 450 K hőmérsékletű, 3 MPa nyomású és 10 dm3 térfogatú ál-
landó fajhőjű ideális gázzal a következő reverzibilis állapotváltozások történnek: 1–>2: állandó nyo-
máson történő melegítés, amíg a térfogat megkétszereződik. 2–>3: állandó térfogaton történő hűtés,
amíg a nyomás a harmadára csökken. Mennyivel változik a teljes folyamat (1–>3) során a közeg belső
energiája, entalpiája és entrópiája, mennyi a rendszer és környezete közötti összes munka és
hőforgalom? Az adiabatikus kitevő: 1,4.
2., Egy gázturbinában a kezdetben 1400 °C hőmérsékletű és 1,3 adiabatikus kitevőjű és 189 J/(kg·K)
specifikus gázállandójú állandó fajhőjű ideális gáz expandál adiabatikusan kezdeti nyomásának 1/24-
ed részére. A belépő állapothoz képest a kilépésnél a gáz fajlagos entrópiája 68 J/(kg·K) értékkel na-
gyobb. Mekkora a turbina belső hatásfoka?
3., Egy körfolyamatban, ahol a hőelvonás 300 K, a hőbevezetés 510 K hőmérsékleten történik, 400 K
hőmérsékleten irreverzibilitás miatt 1,2 kW/K entrópiaáram keletkezik. Mekkora teljesítményvesz-
teséget jelent ez a körfolyamatban?
M: Wɺ veszt. = Tel ⋅ ∆Sɺirr = 360 kW.
4., Egy 82% belső hatásfokú kompresszorba 31 °C hőmérsékletű levegő lép be és azt 224 °C hőmérsék-
leten hagyja el. Mekkora a ki- és belépő nyomások hányadosa, ha a kompresszió adiabatikus és a le-
vegő ideális gáznak tekintendő, adiabatikus kitevője 1,4? Mekkora a reverzibilis folyamathoz tartozó
kilépő gázhőmérséklet?
5., Egy 5 Ω ellenállású és 55 °C hőmérsékletű villamos vezetőn 2 A erősségű áram folyik át. A környe-
zet hőmérséklete 20 °C. Mennyi entrópia keletkezik időegységenként a vezetőben és mennyivel vál-
tozik a környezet entrópiája időegységenként, ha a fejlődő hőáram teljes egészében a környezetbe
távozik?
17
6., Egy merev falú, adiabatikusan szigetelt tartályt egy súrlódásmentesen mozgó dugattyú két részre
oszt (lásd az ábrát). Kezdetben (amikor a dugattyú rögzített) az egyik (A) oldalon 2,5 kg tömegű,
250 °C hőmérsékletű és 500 kPa nyomású, míg a másik (B) oldalon 0,5 kg tömegű, 70 °C hőmérsékletű
és 50 kPa nyomású gáz van. A dugattyú rögzítését megszüntetve azonos nyomás jön létre mindkét
oldalon, majd a hőmérsékletek is kiegyenlítődnek, mivel a dugattyú diatermikus. A gáz izobár fajhője
1029 J/(kg·K), specifikus gázállandója 286 J/(kg·K).
– Határozza meg a folyamat végén beálló egyensúlyi állapothoz tartozó nyomást és hőmérsékletet!
– Számítsa ki a folyamathoz tartozó entrópia változást!
A B
7., Vizsgálja meg a termodinamika I. és II. főtételében foglaltak alapján, hogy alább leírt folyamat
megvalósítható-e!
Egy „fekete doboz”-ba (lásd az ábrát) 0,3 kg/s levegő áramlik folyamatosan 50 °C hőmérsékleten és
101 kPa nyomáson. A dobozban „valami történik” a levegővel, majd azt két nyíláson elhagyja. Az első
nyíláson kilépő levegő állapota 90 °C, 101 kPa és tömegárama 0,1 kg/s. A másik nyíláson kilépő levegő
nyomása 101 kPa. A „doboz” és környezete között kölcsönhatás nincs. A levegő izobár fajhője
1004 J/(kg·K), állandó érték.
– Határozza meg a második (3-as jelű) nyíláson kilépő levegő tömegáramát és hőmérsékletét!
– Számítsa ki a „dobozban” bekövetkező entrópiaáram-változást!
1 2
0,3 kg/s 0,1 kg/s
50 °C „Fekete doboz” 90 °C
101 kPa 101 kPa
3
101 kPa
18
5. TECHNIKAI GÁZKÖRFOLYAMATOK

1. Az ideális gáz p–v és T–s diagramjában készített vázlatok segítségével ismertesse a CARNOT–
körfolyamatot! Mi a jelentősége a termodinamikában a CARNOT–körfolyamatnak?
2. Definiálja a munkaszolgáltató körfolyamatok termikus hatásfokát!
3. Mit értünk egyenértékű CARNOT–körfolyamat alatt? Hogyan kell egy adott körfolyamattal
egyenértékű CARNOT–körfolyamatot előállítani?
4. Ismertesse a gázturbinában lejátszódó munkafolyamatot helyettesítő JOLUE–BRAYTON-féle
körfolyamatot! Válaszához készítsen kapcsolási vázlatot, valamint mutassa meg az állapotvál-
tozásokat ideális gáz p–v és T–s diagramjában! Számozza össze a három rajzon az állapotválto-
zások kezdő, ill. végpontját!
5. Mitől függ és hogyan a reverzibilis JOLUE–BRAYTON-féle körfolyamat termikus hatásfoka?
6. Ismertesse a szikragyújtású belsőégésű motor (OTTO-motor) helyettesítő körfolyamatát! Áb-
rázolja a körfolyamatot ideális gáz p–v és T–s diagramjában!
7. Ismertesse a kompressziós gyújtású belsőégésű motor (DIESEL-motor) helyettesítő körfolya-
matát! Ábrázolja a körfolyamatot ideális gáz p–v és T–s diagramjában!

1., Egy körfolyamat termikus hatásfoka 33%, hasznos teljesítménye 231 MW. Mekkora a körfolyamat-
ba bevezetett és abból elvont hőáram?
2., Egy hűtőgép hatásossága (fajlagos hűtőteljesítménye) 3,05. A működéséhez szükséges mechanikai
teljesítmény 1100 W. Mennyi hőt (hőáramot) ad le a hűtőgép a kondenzátorán keresztül a környeze-
tének?
3., Egy munkaszolgáltató körfolyamatban, melynek termikus hatásfoka 33% és az abból elvont
hőáram 450 MW, a hőbevezetés 515 K átlaghőmérsékleten történik. Mekkora e körfolyamat hasznos
teljesítménye és a hőelvonás átlaghőmérséklete?
4., Egy hőszivattyú hatásossága (fajlagos fűtőteljesítménye) 4,12. A munkaközeg elpárologtatása -

15 °C-on történik? Mekkora a kondenzációhoz tartozó átlaghőmérséklet? Hűtőgépként tekintve a
berendezést mekkora a fajlagos hűtőteljesítménye?
5., Állandó térfogaton a kezdetben környezeti állapotú levegőt addig melegítjük, míg nyomása há-
romszorosára növekedik. Ebből az állapotból adiabatikus expanzióval a nyomást a környezetire
csökkentjük, majd állandó nyomású hőelvonással a kiinduló állapotba jutunk. Az állapotváltozások
reverzibilisek. A környezeti levegő állandó fajhőjű ideális gáznak tekinthető, melynek jellemzői:
p1 = 1 bar, t1 = 27 °C, R = 287 J/(kg·K), κ=1,4.
– Ábrázolja a körfolyamatot az ideális gáz p–v és T–s diagramjában!
– Számítsa ki a körfolyamat termikus hatásfokát és fajlagos munkáját! Határozza meg a hőközlés
során fellépő fajlagos entrópiaváltozást!
19
6., Egy JOULE–BRAYTON-féle gázturbina körfolyamatban (a helyettesítő körfolyamatban) a kompresszor
102 kPa nyomású, 185 m3/s térfogatáramú és 10 °C levegőt [ideális gáz, adiabatikus kitevő 1,4; izobár
fajhő: 1005 J/(kg·K)] szív be, majd azt 2,2 MPa nyomásra komprimálja. Az égés (izobár hőközlés) so-
rán óránként 291,168 GJ hőmennyiséget közölnek a gázzal. A turbinában a közeg 105 kPa nyomásig
expandál. A kompresszor belső hatásfoka 82%, míg a turbináé 93%.
– Ábrázolja a körfolyamatot ideális gáz p–V és T–s diagramjában!
– Határozza meg a turbinába lépő és onnan távozó közeg hőmérsékletét!
– Számítsa ki a kompresszor és a turbina teljesítményét, valamint a körfolyamat hasznos (nettó)
teljesítményét és termikus hatásfokát!
7., Egy kompressziós gyújtású (DIESEL)-motor helyettesítő körfolyamatának kompreszióviszonya (a

térfogatok hányadosa) 16. Az égés állandó nyomáson történik, s eközben a munkaközeg térfogata
2,4-szeresére növekszik. A kompresszió és az expanzió adiabatikus és reverzibilis, a hőelvonás állan-
dó térfogaton történik. Munkaközeg levegő, ill. füstgáz, melyekre: κ = 1,4 és R = 287 J/(kg·K). Az
óránként beszívott levegő mennyisége 2000 kg, hőmérséklete 27 °C, nyomása 1 bar.
– Ábrázolja a körfolyamatot p-V és T-s diagramban!
– Határozza meg a fajlagos közölt és elvont hőmennyiséget, a motor teljesítményét és hatásfokát!
8., A módosított DIESEL-körfolyamat szerint működő belsőégésű motor (SABATHÉ-körfolyamat)

kompresszióviszonya (a térfogatok hányadosa) 13,6. Az égés állandó térfogaton kezdődik, majd ál-
landó nyomáson fejeződik be. Az izochor égés során a nyomás 50 bar-ra növekszik, az izobár égés
során a közeg a kétszeresére tágul. A kompresszió és az expanzió adiabatikus, a hőelvonás állandó
térfogaton történik. Munkaközeg levegő, ill. füstgáz, melyekre: κ = 1,4 és R = 287 J/(kg·K). Az órán-
ként beszívott levegő mennyisége 800 kg, hőmérséklete 15 °C, nyomása 1 bar.
- Ábrázolja a körfolyamatot p-V és T-s diagramban!
Határozza meg a motor teljesítményét és hatásfokát!
20
6. TECHNIKAI GŐZKÖRFOLYAMATOK

1. Mit értünk a szabadsági fok fogalmán?
2. Rajzolja fel egy tetszőleges egykomponensű közeg p–T fázisegyensúlyi diagram-ját! Jellemezze
a diagram vonalait és tartományait! Mutassa meg a hármaspontot és a kritikus pontot!
3. Milyen összefüggés van egy tetszőleges termodinamikai rendszer komponenseinek, fázisainak
és szabadsági fokainak száma között?
4. Ismertesse az egykomponensű többfázisú közeg p–v vagy T–v diagramjának felépítését! Mu-
tassa meg a hármas- és a kritikus pontot!
5. Értelmezze a következő fogalmakat: telítési nyomás, telítési hőmérséklet, telített folyadék, te-
lített gőz, fajlagos gőztartalom és párolgáshő!
6. Milyen összefüggés van a fajlagos gőztartalom, a telített fázisok és a kétfázisú keverék közeg
extenzív, ill. fajlagos extenzív állapothatározói között?
7. Részletesen ismertesse a többfázisú közeg (pl. víz) T–s diagramjának felépítését! Mutassa meg
az egyszerű állapotváltozások menetét e diagramban!
8. Kapcsolási vázlat és T–s diagram segítségével ismertesse a túlhevített gőz munkaközegű, kon-
denzációs vízgőz-körfolyamatot (RANKINE-CLAUSIUS körfolyamat)! Hogyan határozható meg e
körfolyamat termikus hatásfoka, és a kinyert fajlagos munka?
9. Definiálja:
a. a hűtőgép teljesítmény tényezőjét,
b. a hőszivattyú teljesítmény tényezőjét!
1., Az 5 bar nyomású ismeretlen gőztartalmú nedves vízgőzt 1 bar nyomásra fojtva annak fajlagos
entalpiája 1693,82 kJ/kg. 5 bar nyomáson a telített víz fajlagos entalpiája: 640,11 kJ/kg, a telített gő-
zé: 2747,53 kJ/kg. Mennyi volt az 5 bar nyomású gőz fajlagos gőztartalma a fojtás előtt?
2., Jól hőszigetelt merev falú tartályban lévő, ismeretlen fázisarányú, 1 bar nyomású, 100 dm3 térfo-
gatú, 0,1 kg tömegű kétfázisú közeggel 50 kJ hőt közlünk. A hőközlés után a keverék közeg nyomása
3 bar, az entalpiája pedig 140 kJ. A kezdeti állapotban a telített folyadék fajlagos entalpiája 189 kJ/kg,
míg a telített gőzé 1300 kJ/kg.
– Mekkora az egyes fázisok tömege a kezdeti állapotban?
21
3., Egy túlhevített gőzös erőmű a mellékelt kapcsolás szerint üzemel. Az

egyes pontok paramétereit az alábbi táblázat tartalmazza. A turbina 2
belső hatásfoka 86%, az expanzió adiabatikus. A gőz tömegárama
G
100 kg/s. A szivattyúzási folyamatot tekintse elhanyagolhatónak!
– Határozza a közeg fajlagos entrópiáját a valós expanzió végpontjá- 3 (3*)
ban (3*)!
– Számítsa ki a körfolyamat teljesítményét és termikus hatásfokát!
1b
– Számítsa ki az e körfolyamattal egyenértékű CARNOT-körfolyamat 1
paramétereit (entrópiakülönbség, átlaghőmérsékletek)!
A táblázatban * a valós (irreverzibilis) állapot-változás végállapotát
jelenti!
p, bar t, °C h, kJ/kg s, kJ/(kgK) v, m3/kg
1 0,05 32,89 137,77 0,476258 0,001005
2 160 550 3437,71 6,481585 0,021320
3 0,05 32,89 1975,70 6,481585 21,379451
4., A 2-metil-propán CH ( CH3 )3  (R600a, izobután) munkaközegű hűtőgép elpárologtatója –20 °C,
míg kondenzátora +40 °C hőmérsékleten üzemel. Kompresszorának hatásfoka 80%. Az elvonandó
hőteljesítmény 150 kW.
– Ábrázolja a körfolyamatot a munkaközeg log p–h diagramjában! A számításhoz szükséges ada-
tokat is onnan vegye!
– Határozza meg a munkaközeg tömegáramát, a leadott hőáramot, a hűtőkörfolyamat hatásossá-
gát (fajlagos hűtőteljesítményét), valamint a kompresszor hajtásához szükséges teljesítményt!
22
7. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS EGYSZERŰ GEOMETRIÁJÚ TESTEKBEN,
HŐELLENÁLLÁS, HŐSUGÁRZÁS

1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak?
2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
3. Mit nevezünk abszolút fekete, szürke, átlátszó, fehér és színes testnek?
4. Írja fel a hősugárzás KIRCHHOFF–féle törvényét! Milyen természeti törvényt fejez ki ez az
egyenlet?
5. Mit fejez ki a STEFAN–BOLTZMANN egyenlet és milyen kapcsolatban áll ez a PLANCK-féle egyenlet-
tel?
6. Milyen hőterjedési módot nevezünk hővezetésnek?
7. Írja fel és értelmezze a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét!
8. Értelmezze a hőellenállás fogalmát!
9. Értelmezze és magyarázza a kontakt hőellenállás fogalmát!
10. Milyen szabályok érvényesek a hőellenállásokkal való műveletekre?

1., Határozza meg a két 0,8 feketeségi fokú oxidált vaslemez közötti sugárzásos hőáramsűrűséget, ha
az egyik lemez hőmérséklete 1027 °C, míg a másik lemez hőmérséklete 27 °C. (A lapok párhuzamosak,
izotermikusak és a közöttük lévő távolsághoz képest végtelen nagy kiterjedésűek.)
2., Egy kétrétegű síkfal egyes rétegeinek vastagsági és hővezetési adatai a következők: 5 cm,
0,1 W/(m·K), 30 cm, 1 W/(m·K). A vékonyabb réteg felszínének hőmérséklete –10 °C, a vastagabb réte-
gé pedig 15 °C. Határozza meg az érintkezési sík hőmérsékletét és a fal 1 m2-es felületén átjutó
hőáramot!
3., Egy 5 mm átmérőjű, egyenletesen 50 °C hőmérsékletű acélgolyót (1% C tartalmú) 1 mm vastagságú

műanyag [hővezetési tényező: 0,13 W/(m·K)] hőszigeteléssel látnak el. A szigetelés külső felszíne és a
15 °C hőmérsékletű környezet közötti hőtranszportot (konvekció és sugárzás) 20 W/(m2·K) nagyságú
hőátadási tényező jellemzi. Szigetelve vagy szigetelés nélkül ad le több hőt a gömb?
4., Két sík lemez egy elhanyagolható vastagságú, 500 W/m2 hőteljesítményű villamos fűtőlapot fog
közre. A számításhoz szükséges adatokat az alábbi táblázat tartalmazza:
Bal oldali lemez Jobb oldali lemez
levegő hőmérséklet: –5 °C 25 °C
hőátadási tényező: 12 W/(m2·K) 10 W/(m2·K)
vastagság: 175 mm 85 mm
hővezetési tényező: 1,25 W/(m·K) 0,03 W/(m·K)
– Határozza meg, hogy állandósult állapotban mekkora lesz a hőmérséklet a sík lemezek külső fe-
lületein és a fűtőlappal érintkező belső oldalakon! A két lemez hőmérséklete a fűtőlappal érint-
kező oldalukon azonos.
– Mekkora hőáramsűrűség távozik a környezetbe a két lemez külső felületéről (külön-külön)?
23
5., Egy háromrétegű sík fal sorrendben 3 mm vastag acél (λa= 45,4 W/(m·K)), ismeretlen vastagságú
salakgyapot (λs= 0,098 W/(m·K)) és 24 mm vastag polipropilén (λpp= 0,12W/(m·K)) alapanyagú réteg-
ből áll.
– Határozza meg a salakgyapot réteg vastagságát és felületi hőmérsékleteit, ha a fal külső felülete-
inek hőmérséklete 32 °C (acél), illetve –24 °C (PP) és a falon átjutó hőáramsűrűség 35 W/m2.
– Számítsa ki a fal egyenértékű hővezetési tényezőjét!
6., Két, a közöttük lévő távolsághoz képest végtelen nagynak tekinthető párhuzamos sík lemez közöt-
ti sugárzásos hőáramsűrűséget egy ernyő alkalmazásával az eredeti érték felére kívánjuk csökkente-
ni. A bal oldali lemez hőmérséklete 120 °C, fekteségi foka 0,6, a jobb oldali lemez hőmérséklete 24 °C,
feketeségi foka 0,45.
– Milyen feketeségi fokú legyen a sugárzásvédő ernyő?
– Mekkora lesz az ernyő hőmérséklete?
24
8. BORDÁK HŐVEZETÉSE ÉS IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS

1. Írja fel a borda hőmérsékleteloszlásának meghatározására szolgáló differenciálegyenletet
állandó keresztmetszetű rúd esetére! Adja meg a peremfeltételeket különböző esetekre!
2. Értelmezze a bordaparaméter fogalmát!
3. Definiálja a bordahatásfok fogalmát!
4. Definiálja a borda hőellenállását!
5. Mikor nevezünk két fizikai (hőtani) jelenséget hasonlónak?
6. Vázlattal és egyenlettel ismertesse a hővezetés általános differenciálegyenletének megoldá-
sa során alkalmazott elsőfajú peremfeltételt!
sa során alkalmazott másodfajú peremfeltételt!
sa során alkalmazott harmadfajú peremfeltételt!
9. Definiálja a FOURIER-számot! Milyen fizikai értelmezése van ennek a hasonlósági számnak?
10. Definiálja a BIOT-számot! Milyen fizikai értelmezése van ennek a hasonlósági számnak?

1., Az utóbbi időszakban megfigyelhető az a tendencia, hogy a számítógép processzorok hűtőbordáit
alumínium helyett rézből készítik, mivel a réz hővezetési tényezője 386 W/(m·K), szemben az alumí-
nium 222 W/(m·K) értékével. A sokbordás hűtő egy kiválasztott 0,5 mm vastag, 50 mm széles és
45 mm hosszú bordája mennyivel nagyobb hőáram leadására képes ugyanazon környezeti körülmé-
nyek között, ha azt alumínium helyett rézből készítik? {Hőátadási tényező a borda és a levegő között
50 W/(m2·K)}
2., A 80% bordahatásfokú, egyik végén izotermikusan tartott rúdborda 8 W hőáramot ad le a környe-
zetének. Mennyi lenne a leadott hőáram, ha a borda „végtelen nagy” hővezetési tényezőjű anyagból
készülne?
3., 1., Egy 65 cm vastag, kezdetben 150 °C egyenletes hőmérsékletű falat 55 W/(m2·K) hőátadási té-
nyezővel levegő hűt. Milyen hőátadási tényezőre van szükség egy 3 cm vastag fal esetében, ha azt a
65 cm vastagságú fal modelljeként kívánjuk használni és a két hűlési folyamat hasonlóságát kell biz-
tosítani? Ha az eredeti fal esetében 10 percenként szeretnénk ismerni a hőmérsékletet, akkor a mo-
dellben milyen időközönként kell a méréseket elvégezni? A két fal anyaga azonos.
4., Egyik végén befogott kör keresztmetszetű borda átmérője 10 mm, anyagának hővezetési tényezője
40 W/(m·K). A hőátadási tényező a rúd felülete és az azt körüláramló 20 °C hőmérsékletű levegő kö-
zött 10 W/(m2·K). A rúd végének hőmérséklete 50 °C, felületéről a környezetbe távozó hőáram 5 W.
– Milyen hosszú a rúdborda és mekkora a hőmérséklete a befogás helyén, ha a borda véglapja ál-
tal leadott hőmennyiséget elhanyagoljuk?
– Mekkora a bordahatásfok?
25
5., Egy alkatrészt a mellékelt ábra szerinti kialakítású
5 cm
duralumínium bordázattal látnak el. Az alkatrész felszí-
nének hőmérséklete 80 °C. Az alapfelületet és a bordákat
25 °C hőmérsékletű áramló levegővel hűtik, melyet
30 W/(m2·K) hőátadási tényező jellemez. Határozza meg
2 cm
– az alkatrész 1 m×1 m-es része által leadott összes
hőteljesítményt (bordák+alapfelület), ha a bordák vég-
lapjának hőleadása nem elhanyagolható;
0,4 cm
– a borda véglapjának hőmérsékletét és hatásfokát!
2 cm – A bordázatlan esethez képest hányszoros
hőteljesítmény leadására képes a bordázott felület?
6., Egy hűtőházban frissen szedett almát kell lehűteni a kezdeti egyenletes 30 °C hőmérsékletről
10 °C-ra. Az almákat – közelítőleg – tekintsük 10 cm átmérőjű gömböknek, anyagjellemzőit pedig az
1 bar nyomású, 20 °C hőmérsékletű vízével azonosnak. A hűtőtérben lassan áramló levegő hőmérsék-
lete 5 °C, a levegő és az almák közötti hőátadási tényező 6 W/(m2·K)
– Mennyi ideig tart a lehűtés?
– Mennyi hőt kell elvonnia a hűtőgépnek, ha 10 000 db almát kell lehűteni? Ez mekkora átlagos hű-
tőteljesítményt jelent?
26
9. HŐÁTADÁS ALAPJAI, HŐÁTVITEL ÉS EGYSZERŰ HŐCSERÉLŐK

1. Írja fel és értelmezze a hőátadás NEWTON-féle alapegyenletét!
2. Írja fel és értelmezze a hőátadási tényező NUSSELT-féle definiáló egyenletét!
3. Definiálja a REYNOLDS-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-
riumhoz?
4. Definiálja a PRANDTL-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-
riumhoz?
5. Definiálja a PECLET-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e kritéri-
umhoz?
6. Definiálja a GRASSHOFF-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e kri-
tériumhoz?
7. Definiálja a NUSSELT-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-
riumhoz?
1. Rajzolja fel nagy térfogatban történő forralás esetére a felületi hőáramsűrűség értékét a felü-
leti hőmérséklet és a telítési hőmérséklet különbségének függvényében (NUKIYAMA-diagram)!
Mutassa meg és részletesen jellemezze e diagramban a forrás különböző szakaszait!
2. Ismertesse a lamináris filmkondenzáció mechanizmusát! Mely tényezők és hogyan befolyásol-
ják a hőátadási tényező értékét lamináris filmkondenzáció esetén?
1. Definiálja a hőátviteli tényezőt (U) és adja meg kiszámításának módját!
2. Milyen módszerekkel, mely helyeken történő beavatkozásokkal fokozható a hőátvitel intenzi-
tása?
3. Értelmezze a BOŠNJAKOVIĆ -féle hatásosság fogalmát és adja meg a Φ –tényező kiszámítására
szolgáló összefüggést egy tetszőleges hőcserélő esetére!
4. Ismertesse a hőcserélők típusait és az egyes típusok főbb jellegzetességeit!

1., Egy 6 m hosszú és 4 m magasságú házfallal párhuzamosan 75 km/h sebességű 0 °C hőmérsékletű
szél fúj, miközben a házfal hőmérséklete 12 °C. A hőátadás mely esetéről [a hőtadást azonosító eset
Segédletbeli címsorszáma] van szó ebben az esetben? Mekkora az áramlást jellemző hasonlósági
szám értéke? Mekkora a hőátadást jellemző NUSSELT-szám értéke?
2., Egy fényesre polírozott rozsdamentes acél edényben (sík fűtőfelület) 100 °C telítési hőmérsékleten
vizet forralunk. Határozza meg a kritikus hőterheléshez (mely határesetben intenzív buborékos for-
rásként is kezelhető) tartozó felszíni hőmérsékletet, valamint az ehhez az esethez tartozó hőátadási
tényező értékét! A víz anyagjellemzői a következők (a Segédlet szerinti jelölésekkel):
ρfoly. = 957,9 kg/m 3
r = 2257 ⋅ 10 3 J/kg
ρ gőz = 0,60 kg/m 3
μ foly. = 0,282 ⋅ 10 −3 kg ⋅ m/s
σ = 0,0589 N/m
c p, foly. = 4217 J/ ( kg ⋅ K )
Prfoly. = 1,75
27
3., Egy hőcserélő hőteljesítménye 60 kW. A 800 W/K hőkapacitásáramú közeg 25 °C-on lép be. A me-
legebb közeg hőkapacitásrama 400 W/K és 40 °C-ra hűlve távozik. Mekkora a hőcserélő hatásossága,
a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség, valamint a hőcserélőre jellemző UA szorzat? Egyen-
vagy ellenáramú hőcserélőről van szó?
4., Egy a vízszintessel 35°-os szöget bezáró, 1,5 m szélességű és

3 m hosszúságú, egyik oldalán hőszigetelt vékony fémlemez (lásd
az ábrát) a nyári napsütésben 85 °C hőmérsékletre melegedett 3m
fel, miközben a levegő 35 °C hőmérsékletű volt.
lemez
– Mekkora hőáramot ad le a lemez?
– Hogyan változik a leadott hőáram, ha a lemezt függőlegesen hőszigetelés
35°
(a 3 m hosszúságú oldala függőleges), ill. vízszintesen, lemez-
zel felfelé helyezzük el?
5., Egy 3 m magas és 5 m szélességű, 90 °C hőmérsékletű függőleges helyzetű sík falon 1 bar nyomású
száraz telített gőz kondenzálódik.
– Határozza meg a folyamatos kondenzáció fenntartása érdekében elvonandó hőáramot!
– Számítsa ki a kondenzálódó gőz tömegáramát!
6., Adott egy füstgáz hőhasznosító, amelyben telített vízből, 10 bar nyomású száraz telített gőzt állí-
tunk elő. A füstgáz adatai az alábbiak:
be
tfüst = 800 o C; tfüst
ki
= 500 o C; Cɺ füst = 1512 W/K.
– Határozza meg mennyi gőz állítható elő óránként a berendezésben?
– A füstgázáram megkétszerezésekor, változatlan belépési hőmérsékleteket és hőátviteli viszonyo-
kat feltételezve, mekkora lesz a keletkező gőz mennyisége?
– Vázolja a hőcserélő hőmérséklet-felület diagramját mindkét esetre jellegre helyesen!
28
SEGÉDLET
29
TERMODINAMIKA
10. ÁLLAPOTDIAGRAMOK
R729: Levegő;
R718: Víz-vízgőz (H2O);
R717: Ammónia (NH3);
R600a: Izobután (2-metil propán, CH(CH3)2);
R134a: 1,1,1,2-tetrafluoretán (CH2FCF3).
31
R729 Ref :W.C.Reynolds : Therm odynam ic Properties in SI 50 25 107,5 5,0 2,5 1,00,750,50
32
300,00 h = 800
0
290,00 DTU, Departm ent of Energy Engineering
1,0
2,5
280,00 h in [kJ/kg]. v in [m ^3/kg]. p in [Bar]
5,0
0,10
0,25
0,50
h = 780
0,025
0,050
0,010
270,00 M.J. Skovrup & H.J.H Knuds en. 04-12-19
0,005
260,00 h = 760
250,00 Levegő
240,00 h = 740
230,00
220,00 h = 720
210,00
200,00 h = 700
190,00
180,00 h = 680
170,00
160,00 h = 660
150,00
140,00 h = 640
130,00
120,00 h = 620
110,00
100,00 h = 600
90,00
80,00 h = 580
70,00
60,00 h = 560
50,00
40,00 h = 540
30,00
h = 520
Hőmérséklet, °C
20,00
10,00
0,00 h = 500
-10,00
-20,00 h = 480
-30,00
-40,00 h = 460
-50,00
-60,00 h = 440
-70,00
-80,00 h = 420
-90,00
-100,00 h = 400
-110,00
-120,00 h = 380
-130,00
-140,00 h = 360
25
-150,00
-160,00 h = 340
0050 107,5
-170,00 v= 0, v= 0,010 25 5,0
-180,00
v= 0, 0 050 2,5 h = 320
-190,00
v= 0, v= 0,10 1,0
0,75
v= 0,25 0,50
-200,00
x = 0,10 0,20 0,30 0,40 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90
h = 100 120 140 160 180 200 220 240 260 280 300
-200 0 200 400 600 800 1000 1200 1400 1600 1800 2000 2200 2400 2600 2800 3000 3200 3400 3600 3800 4000 4200 4400 4600 4800 5000
Fajlagos entrópia, J/(kg K)
R718 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI 500 250 100 50 25 10 5,0 2,5 1,0 0,50 0,25 0,10 0,050 0,025 0,010
DTU, Department of Energy Engineering
1,0
2,5
5,0
10
25
50
780 h = 4100
h in [kJ/kg]. v in [m^3/kg]. p in [Bar]
0,1 0
0,2 5
0,5 0
10 0
25 0
50 0
0,0 25
0,0 50
0,0 10
0,0 050
760 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06
740 h = 4000
720
700 h = 3900
680
660 h = 3800
640
620
h = 3700
600
580
560 h = 3600
540
520 h = 3500
500
480
h = 3400
460
440
420 h = 3300
400
380 h = 3200
360
Hőmérséklet, °C
33
340
320 100 h = 3100
300
280 50 h = 3000
260
240 25
220 h = 2900
50 ,01 0
200 0 ,00v= 0 0 ,02 5
v= v= 10
180 ,05 0
v= 0 h = 2800
160 0 5,0
v= 0 ,1
140 2,5
v= 0 ,25
120 h = 2700
v= 0 ,50 1,0
100 v= 1,0 0,50
80 v= 2,5 0,25
60 v= 5,0 0,10 h = 2600
40 v= 10 0,050
v= 25 0,025
20 v= 50 0,010
0
x = 0,050 0,100 0,150 0,200 0,250 0,300 0,350 0,400 0,450 0,500 0,550 0,600 0,650 0,700 0,750 0,800 0,850 0,900 0,950
h = 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200 1300 1400 1500 1600 1700 1800 1900 2000 2100 2200 2300 2400 2500
0 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 5000 5500 6000 6500 7000 7500 8000 8500 9000 9500 10000 10500 11000 11500 12000
Fajlagos entrópia, J/(kg K)
R718 Ref :W.C.Reynolds: Thermodynamic properties in SI
34
4200
0
DTU, Department of Energy Engineering
10
50
1,0
5,0
80 0
10 0
0,1 0
0,5 0
T in [°C]. v in [m^3/kg]. p in [Bar] 750
0,0 5
4000 M.J. Skovrup & H.J.H Knudsen. 05-09-06
700
650
3800
600
3600 550
500
3400 450
400
3200 350
300
3000 250
5
50
2 200
0
0 0
10
p=
2800 p = p = 1 = 5 , 2 ,5 150
p=
p p= 1 ,0 ,50
5
0
p = p = 0 = 0 ,2 0100
,10 ,050 25
p
25
2600 p = p = 050= 0 ,0 0 ,010
p
p=
p = 5 00
p = 1 000
p1,=0 0
2400
0,9 0
2200
0,8 0
2000
1800 0,7 0
Fajlagos entalpia, kJ/kg

1600 0,6
0
1400
0,5
0
1200
1000
0,4 0
0,3 0
800
0
600
0,2
400 0
0,1
200
0
0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 8,00 9,00 10,00 11,00
Fajlagos entrópia, kJ/(kg K)
0
10
80 0
0 ,1 0
1,0
5 ,0
4150
0,50
0,05
R718, Víz-vízgőz
7 50
t,°C; v,m 3/kg, p, bar
3950 7 00
50
6 50
3750 60 0
55 0
3550
50 0
1 00
4 50
3350
40 0
35 0
3150
300
250
Fajlagos entalpia, kJ/kg

2950
35
40 30 0 5 200
0 80 = 60 p = p = p = 2p = 1 = 10 8 , 0 6, 0 ,0
150
10p = p p p = p = = 4 3 ,0 ,0
2750 p= p p = = 2 1 , 5 ,0 8 0 0
0
p p = = 1= 0 , 0 , 6 , 4 0 0 100
15
p p p= 0 ,3 2 0
p = p = 0 = 0 , 0 , 15 0 , 1 0, 0 80 6 0
p=
40 0
00
p p = = = 0 0, 0 0 , 050
p p p = = = 0 , 0 3 0 , 0 2 0, 0 1 5 1 0
p p
= 0
= =0 0 ,0
p
p=8
2550 p p p=
200 p = 4300
p = p = 6 000
0 , 9 50
2350
0,9 00
2150 0,8 50
0 ,7 0, 80 0
0,65
0,550
0 ,7 5
0 ,4 5 0
0,500
00 0
0,600
1950
4,20 5,20 6,20 7,20 8,20 9,20 10,20
Fajlagos entrópia, kJ/(kg K)
36
HŐKÖZLÉS
37
11. HŐSUGÁRZÁS
11.1. Fontosabb összefüggések és állandók

C1
PLANCK-törvény: Eλ( 0 ) = , W/(m2·µm), (fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség)
 
λ5  exp  2  − 1 
C
  λT  
ahol
λ µm egységben helyettesítendő és
−16
C1 = 2πhc 2 = 3,74117 ⋅ 108 W·µm4/m2 = 3,74117 ⋅ 10 W·m2,
hc
C2 = = 1, 43854 ⋅ 10 4 µm·K = 0,0143854 m·K.
k
∞
STEFAN-BOLZTMANN-törvény: qɺ ( 0 ) ( T ) = ∫ Eλ( 0 ) ( λ, T ) dλ = σ 0T 4 , (sugárzási teljesítmény-sűrűség)
0
−8
ahol σ 0 = 5,6704 ⋅ 10 W/(m ·K ). 2 4
Látható fény (0,38..0,75 µm)
1014 5780 K (a Nap felszíne)
2500 K
1012
4000 K
Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)
2000 K
K
5000
1500 K
K
3000
1000 K
1010
500 K
108
300 K
106
100 K
104
Ma
xim
um
ok
b
ur
102
ko
lóg
ör
béje
100
0,1 1 10 100 1000
Hullámhossz, µm
11-1. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (logaritmikus koordinátarendszerben)
39
1 # 1014
Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)
8 # 1013
6 # 1013
5780 K (a Nap felszíne)
4 # 1013
5000 K
2 # 1013
4000 K
3000 K
0
1 2 3 4 5
Hullámhossz, µm
11-2. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (lineáris koordinátarendszerben)
A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 11-1. ábrát):

( λT )max = 2897,8 µm·K.
Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

λ
(0)
∫ Eλ ( λ, T ) dλ
f λ (T ) = 0
,
σ 0T 4
továbbá f λ1 − λ2 ( T ) = f λ2 ( T ) − f λ1 ( T ) .
40
11–1. táblázat. Az aboszlút fekete test sugárzási függvényének számértékei
λ ⋅ T , µm·K f λ (T ) λ ⋅ T , µm·K f λ (T )
200 0,000000 6200 0,754140
400 0,000000 6400 0,769234
600 0,000000 6600 0,783199
800 0,000016 6800 0,796129
1000 0,000321 7000 0,808109
1200 0,002134 7200 0,819217
1400 0,007790 7400 0,829527
1600 0,019718 7600 0,839102
1800 0,039341 7800 0,848005
2000 0,066728 8000 0,856288
2200 0,100888 8500 0,874608
2400 0,140256 9000 0,890029
2600 0,183120 9500 0,903085
2800 0,227897 10000 0,914199
3000 0,273232 10500 0,923710
3200 0,318102 11000 0,931890
3400 0,361735 11500 0,939959
3600 0,403607 12000 0,945098
3800 0,443382 13000 0,955139
4000 0,480877 14000 0,962898
4200 0,516014 15000 0,969981
4400 0,548796 16000 0,973814
4600 0,579280 18000 0,980860
4800 0,607559 20000 0,985602
5000 0,633747 25000 0,992215
5200 0,658970 30000 0,995340
5400 0,680360 40000 0,997967
5600 0,701046 50000 0,998953
5800 0,720158 75000 0,999713
6000 0,737818 100000 0,999905
Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.
41
11.2. Sugárzásos hőáram meghatározása
11.2.1. EGYSZERŰ GEOMETRIÁK ESETEI
geometria hőáram
kisméretű test nagyméretű burkolófelületen be-
A
lül, 1 ≅ 0 , φ1,2 = 1
A2
T2, A2, ε2
T1, A1, ε1 (
Qɺ = σ 0 ε1 A1 T14 − T24 )
összemérhető felületű egymást burkoló testek,

A Qɺ =
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
0 < 1 < 1 , φ1,2 = 1 1 A1  1 
A2 +  −1
ε1 A2  ε2 
nagyméretű, párhuzamos, izotermikus sík lapok,
Qɺ =
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A1 1 1
= 1 , φ1,2 = 1 + −1
A2 ε1 ε 2
11.2.2. ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI

Összetett geometriák esetén az alábbi összefüggést célszerű használni a hőáram kiszámítására
( )
Qɺ = σ 0 ε1 ε2φ1,2 A1 T14 − T24 ,
ahol φ1,2 sugárzási tényező (térszögarány, view factor) értékét a 11.3. alfejezet szerint kell meghatároz-
ni.
42
11.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között
Sugárzási tényező ( φ1,2 ) az a mennyiség, ami megmutatja, hogy az 1-jelű testet elhagyó sugárzás
hányad része éri el a 2-jelű testet. Használatára érvényes a reciprocitási szabály: φ1,2 A1 = φ2,1 A2 .
1., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík le- ha w1 ≠ w2 :

mez egymással szemben w1 w2
W1 = ; W2 =
w1 h h
0,5
( W1 + W2 )2 + 4  − ( W2 − W1 ) + 4 
0,5
φ1,2 =  
h
2W1
w2 ha w1 = w2 = w :
φ1,2 = 1 + ( h w ) − ( h w )
2
2., Két végtelen hosszú, merőleges, közös ol-

dalélű sík lemez h
H=
w
( )
h
φ1,2 = 0,5 1 + H − 1 + H 2
w
3., Két végtelen hosszú, azonos szélességű,
közös oldalélű, egymással α szöget bezáró sík
lemez
α
φ1,2 = φ2,1 = 1 − sin
w 2
α
w
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, azonos
átmérőjű henger s
X =1+
s 2r
1 1 
φ1,2 =  arcsin + X − 1 − X 
2
π X 
2r 2r
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, eltérő
átmérőjű henger r2 s
R= ; S = ; C =1+ R +S
s r1 r1
1 
π + C2 − ( R + 1) − C2 − ( R − 1)
2 2
φ1,2 =
2π 
 R −1   R + 1 
2r1 + ( R − 1 ) arccos   − ( R + 1 ) arccos  
 C   C  
2r2
43
5., Végtelen hosszú henger és végtelen
hosszú, véges szélességű sík lemez,
melyek párhuzamosak
2r b1 b2
B1 = ; B2 =
a a
A1
1
φ1,2 = ( arctan B1 − arctan B2 )
2π
a
A2 b1
b2
6., Párhuzamos síkú, függőleges elto-
lással fedésbe hozható, véges méretű
sík lemezek
a b
X= ; Y=
a c c

( )( ) 
0,5
2   1+ X 1+Y
2 2
X
φ1,2 = ln  + X 1 + Y 2 arctan
b πXY   1 + X 2 + Y 2  1 + Y2
A2   
c

Y 
+Y 1 + X 2 arctan − X arctan X − Y arctan Y 
1 + X2 
A1
7., Merőleges síkú, közös oldalú, véges méretű sík lemezek
A2
l
h
A1 h w
H= ; W=
l l
1  1 1 1 
φ1,2 =  W arctan + H arctan − H + W arctan
2 2

πW  W H H2 + W2 
 
( )( )  W (1 + W + H )   H (1 + W + H ) 
W2 H2
1  1+W 1+ H
2 2 2 2 2 2 2 2

+ ln  
4  1 + W 2 + H2  (1 + W )( W + H )   (1 + H )( W + H ) 
2 2 2 2 2 2

     
44
8., Párhuzamos síkú, közös felületi normálisú, egy-
más alatti középpontú, kör alakú lemezek
r1
r1 r2 1 + R22
R1 = ; R2 = ; X =1+
a a R12
a
r2  2
1  R2  
φ1,2 = X − X − 4  
2
2  R1  
 
9., Henger külső felülete és
a talpánál található kör ala-
kú lemez
r1 l
r1 R= ; L= ; A = L2 + R 2 − 1; B = L2 − R 2 + 1
r2 r2
B 1  A 1 ( A + 2 )2 AR A 
+ arccos − arcsin R 
l
φ1,2 = − 4 ⋅ arccos −
RL 2π  B 2L R2 B 2 RL 
 
r2
10., Téglalap és egyik csúcspontja felett
elhelyezkedő gömb alkalmazható, ha r<d
A1
d d
r D1 = ; D2 =
l1 l2
d
l1
1 1
φ1,2 = arctan 2
l2 4π D1 + D2 + D12 D22
2
A2
11., Gömb és alatta elhelyezkedő kör

alakú lemez. A lemez középpontjából
állított felületi normális átmegy a
gömb középpontján
r
A1 R=
a
1 1 
r φ1,2 = 1 − 
a
A2 2 1 + R2 
45
12., Hengersor és végtelen nagy sík lemez
A2 s D   D 2 
0,5
D  s 2 − D2 
0,5
φ1,2 = 1 − 1 −    + arctan  2 
  s   s  D 
A1
13., Henger belső palástfelülete önmagára
2r
h
H=
2r
0,5
φ1,1 = (1 + H ) − 1 + H 2 
A1
h
14., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete

2r A1 h
H=
2r
(
φ1,2 = 2H  1 + H 2 ) − H
0,5
 
A2
h
46
12. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS
12.1. Összetett szerkezetek hőellenállása

T∞
1., A felületű fal hőátadása R = 1 / (α ⋅ A)
α Tw
T1
2., A felületű sík fal hővezetése R = δ / (λ ⋅ A)
δ
T2
3., L hosszúságú, n oldalú szabá- ha r1 ≪ r2

lyos sokszög alapú hasáb, furat- ln( r2 / r1 ) − K r
tal R= , ha 2 > 10
r1 2⋅ L ⋅ π ⋅λ r1
T1
n K n K
r2 3 0,5696 8 0,0570
4 0,2708 9 0,0442
T2 5 0,1607 10 0,0354
6 0,1067 ∞ 0,0
7 0,0706
T2 4., gömbhéj
(1 / r1 ) − (1 / r2 )
R=
T1 4⋅π⋅λ
5., L hosszúságú cső

ln( r2 / r1 )
R=
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
r1
r2
r1
6., L hosszúságú henger excent-
rikus furattal T2
arch( x / y )
R= ,
T1 2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
x = r12 + r22 − e2 ,
y = 2 ⋅ r1 ⋅ r2
e r2
47
7., L hosszúságú elliptikus cső
T2
B
T1 ln(( A + B) / (a + b))
b
R= ,
2⋅ L⋅ π ⋅λ
ha A2 − B2 = a 2 − b2
a
A
8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes

furattal ha a / b > 1, 4
0,93 ⋅ ln(a / b) − 0,0502
R=
T2 2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
T1
ha a / b < 1, 4
b
a
0,785 ⋅ ln(a / b)
R=
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
ln [(2 ⋅ a ) / (π ⋅ r1 )] − K
9., L hosszúságú téglalap keresztmetszetű furatos hasáb R= ,
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
T2 ha a / r1 > 10
b/a K b/a K
1,00 0,1658 2,25 0,0034
T1 1,25 0,0793 2,50 0,0016
1,50 0,0356 3,00 0,0003
2r
1,75 0,0163 ∞ 0.0

2,00 0,0075
ha b/a=1 és a>2r
ln  0,54 ⋅ 
a
b
R= 
r
2⋅ π ⋅ L ⋅ λ
10., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez)
r 1
R=
T1 4⋅r ⋅λ
λ a szilárd közeg hővezetési té-
nyezője
T2
48
11., szilárd felszínen lévő izotermikus téglalap (vékony lemez)
L
ha L ≫ b
4⋅L
ln
b R= b
T1 L⋅π⋅λ

nyezője
T2
 2⋅h 
12., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott L hosszúságú henger arch  
R=  r 
T2
2⋅ π ⋅ λ ⋅ L
h ha h>3r
r  2⋅h 
ln  
R=  r 
T1
2⋅ π ⋅ λ ⋅ L
nyezője
13., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb

T2 ha h / r > 1
r
1−
R= 2⋅h ,
4⋅π ⋅λ ⋅r
h
r
T1 λ a szilárd közeg hővezetési té-
nyezője
14., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott hosszú hasáb ha L>(a, b, h)

T2
1
R= −0,59 −0,078
  h  h
h
T1 2,756 ⋅ L ⋅ λ ⋅  ln  1 +    
  a  b
b
λ a szilárd közeg hővezetési tényezője
L
a
15., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vékony körlap
T2
D
1−
5,67 ⋅ h
h
R=
T1 4, 45 ⋅ D ⋅ λ
D
49
16., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott függőleges hen-
ger
T2  4 ⋅h 
ln  
R= 
D 
T1 2⋅ π ⋅h ⋅ λ
h
17., tetszőleges közegben lévő L hosszúságú hengerek

(csövek) közötti hővezetés
D2 ha L ≫ ( D1 , D2 )
D1  4 x 2 − D12 − D22 
arch  
 2 ⋅ D1 ⋅ D2 
R=
2⋅ π ⋅λ ⋅ L
T1 T2
x λ a közeg hővezetési tényezője
18., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vízszintes helyzetű, azonos

átmérőjű, azonos osztású csövekből álló csősor
ha L ≫ D, z és w > 1,5D
ln 
2w 2πz 
T2 ⋅ sh 
= 
Dπ w 
Regy henger
2πλL
L
z
w w w ∅D, T1
19., az A felületű, T1 és T2 hőmérsékletű (tetszőleges  T1 − T2 

2
helyzetű) testek közötti sugárzásos hőtranszporthoz ha   << 1

rendelhető hőellenállás  T1 + T2 
1
Rsug. = 3
T +T
4σ 0 A1ε1 ε2φ1,2  1 2 
 2 
50
12.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei
m2 ⋅ K
anyagpáros, közrezárt közeg és egyéb jellemzők hőellenállás,
W
szilícium (pl. microchip) és alumínium közrezárt levegővel és
27..500 kPa szorítónyomás mellett ( 3,0..6,0 ) ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium, indium fóliával 100 kPa szorítónyomás
mellett ∼ 0,7 ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium, ólombevonat mellett ( 0,1..1,0 ) ⋅ 10−3

szilícium (pl. microchip) és alumínium 0,02 mm vastagságú
epoxy ragasztóréteggel ( 2,0..9,0 ) ⋅ 10−3
kerámia/kerámia és levegő ( 0,5..3,0 ) ⋅ 10−3
kerámia/fém és levegő (1,5..8,5) ⋅ 10 −3
grafit/fém és levegő ( 3,0..6,0 ) ⋅ 10 −3
rozsdamentes acél/rozsdamentes acél és levegő (1,7..3,7 ) ⋅ 10−3
alumínium/alumínium és levegő ∼ 27,5 ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium és szilikonolaj ∼ 5,25 ⋅ 10 −3
rozsdamentes acél/alumínium és levegő ( 3,0..4,5 ) ⋅ 10−3
réz/réz és levegő (10,0..25,0 ) ⋅ 10 −3
vas/alumínium és levegő ( 4,0..40,0 ) ⋅ 10 −3
51
13. BORDÁK HŐVEZETÉSE
13.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák

Eset Peremfeltétel a borda véglapjánál
t ∞, α ∆t ( ∞) = 0
t0 A
t
A
Végtelen hosszúság x→∞
∆t 0= t 0 – t ∞
w közeg, t ∞ .
∆t ( H) Qkonv.
x
H . . d ∆t
B Qx Qx = – λA =0
dx x = H .
U = 2w + 2t Qb
A = wt Adiabatikus véglap x =H
∆t ( H) = ∆tH
∆t ( x) = t (x) – t ∞
∆t 0
C . ∞ .
t ∞, α Qb = dQkonv.
0
Előírt véglap x=H
t0 hőmérséklet
D ∆t ( H) 0
. . 0 x →∞
x A . . Qx = Qkonv. x
H D Qx Qconv d∆t
– λA = αA ∆t (H )
dx x= H
U =π D x=H
A = π D 2 /4 Harmadfajú
peremfeltétel
13-1. ábra. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák jellemzői és véglap peremfeltételei
13–1. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és

αU
leadott hőáramát megadó egyenletek a 13-1. ábra jelöléseinek felhasználásával, ahol m=
λA
véglap perem- ∆t ( x )
eset hőfokeloszlás, = leadott hőáram, Qɺ b =
feltétel ∆t ( 0 )
végtelen hosz-
szú rúd,
A H →∞, e− mx M = αUλA ⋅ ∆t0
∆t ( H ) = 0
adiabatikus
véglap, ch m ( H − x )
B M ⋅ th( mH )
d∆t
=0 ch ( mH )
dx x = H
előírt hőmér-
∆t H ∆t0 ⋅ sh ( mx ) + sh m ( H − x ) ch(mH ) − ∆tH ∆t0
C séklet, M
∆t ( H ) = ∆tH sh ( mH ) sh ( mH )
harmadfajú,
sh ( mH ) + 
α 
d∆t ch m ( H − x ) + ( α ( λm ) ) ⋅ sh m ( H − x )  ⋅ ch ( mH )
− λA =  λm 
D M
dx x = H ch ( mH ) + ( α ( λm ) ) ⋅ sh ( mH )
ch ( mH ) + 
α 
 ⋅ sh ( mH )
= α A∆ t ( H )  λm 
52
13.2. Változó keresztmetszetű bordák
2⋅α
Bordaparaméter ezekben az esetekben: m =
λ ⋅ d0
13.2.1. TÜSKEBORDÁK
α, T∞ α, T∞
T0 T0
d0
d0
λ λ
H H
a) kúp alakú tüskeborda b) konkáv parabolikus

tüskeborda
α, T∞
T0
d0
λ
c) konvex parabolikus
tüskeborda
13-2. ábra. Változó keresztmetszetű tüskebordák geometriai jellemzői
13–2. táblázat. A 13-2. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

hőmérsékleteloszlás,
∆t ( x ) bordahatásfok, ηb = segédparaméter,
= leadott hőáram, Qɺ b =
M=
típus ∆t0
a) ⋅
(
H I1 2 M x ) πλd02 M∆t0 I 2 2M H
⋅
( ) 2
⋅
(
I 2 2M H ) 4αH
(
x I1 2M H ) 4 H I1 2 M H ( ) M H I ( 2M H )
1
λd0
b) x
 
−1,5+ 0,5 9+ 4M 2
(
πλd02∆t0 −3 + 9 + 4 M 2 ) 8
1 + 1 + m2 H 2
2
4αH
λd0
H 8⋅H 9
I 0  Mx 0,75  I  Mx 0,75  I1  2mH 

4 4 4
3  πλd02 M∆t0 0  3  3 3  4α H
c) ⋅ ⋅
I 0  MH 0,75 
4 2⋅ H 0,25
I 0  MH 0,75 
4 2 2 mH ⋅ I  4
2mH  λd0
0
3  3   3 
53
13.2.2. LEMEZBORDÁK
α, T∞
T0 α, T∞
T0
L L
λ
d0
λ
d0
H xe
H
a) háromszög oldalprofil b) trapéz oldalprofil
α, T∞
α, T∞
T0
T0
L L
λ
d0
λ
d0
H
H
c) konkáv parabola oldalprofil d) konvex parabola oldalprofil
13-3. ábra. Változó keresztmetszetű lemezbordák geometriai jellemzői
13–3. táblázat. A 13-3. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

∆t ( x )
hőmérsékleteloszlás, = leadott hőáram, Qɺ b = bordahatásfok, ηb =
típus ∆t0
a)
(
I0 2m Hx ) λmd0 L∆t0
I1 ( 2mH ) I1 ( 2mH )
I 0 ( 2mH ) I 0 ( 2mH ) mH ⋅ I 0 ( 2mH )
b) lásd a táblázat alatt külön sorban
( )
2 2
−0,5+ 0,5 1+ 4m H λd0 L∆t0 2
c) x −1 + 1 + 4m2 H 2
  2H 1 + 1 + 4m2 H 2
H
d)
x
⋅
(
 I −1 3 4 3 ⋅ mH 0,25 x 0,75 
0,25

) λmd0 L∆t0
I2 3 ( 4 3 ⋅ mH ) 1 I2 3 ( 4 3 ⋅ mH )
⋅
 
H  I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH )  I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH ) mH I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH )
 
Trapéz oldalprofilú borda hőfokeloszlása:
( ) (
∆t ( x ) I 0 2m Hx ⋅ K1 2m Hxe + K 0 2m Hx ⋅ I1 2m Hxe
=
) ,
() ( )
∆t0 ( )
I 0 ( 2mH ) ⋅ K1 2m Hxe + K 0 ( 2mH ) ⋅ I1 2m Hx e ( )
leadott hőárama: Qɺ b = λmd0 L∆t0
(
I1 ( 2mH ) ⋅ K1 2m Hx ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx )
e 1
,
1 e
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m
0 1 Hx ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx )
e 0 1 e
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m Hx
1 1 e ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx )
1 1 e
λmd0
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m Hx
0 1 e ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx ) .
0 1 e
hatásfoka: ηb =
2 Hα
54
12
n= 0
10 1
2
8
3
In (x )
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
x
2,5
n= 0
2,25
1
2 2
1,75 3
1,5
In (x )
1,25
1
0,75
0,5
0,25
0
0 0,5 1 1,5 2
x
13-4. ábra. A módosított elsőfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( I n ) helyettesítési értékei
55
5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
x
5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )
0
0 0,5 1 1,5 2
x
13-5. ábra. A módosított másodfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( K n ) helyettesítési értékei
56
13.2.3. TÁRCSABORDÁK
13.2.3.1. Állandó vastagságú tárcsaborda

100
80
60
η b(%)
1 = r2 c /r1
40 2
3
r2 c = r2 + t/2 5
20 t L c = L + t/2
L Ap = L ct
r1
r2
0
0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5
α
L1,5
C
λAp
13-6. ábra. Állandó vastagságú tárcsaborda hatásfoka a borda jellemzőinek függvényében
2α
Bordaparaméter: m=
λ ⋅t
∆t ( x ) K1 ( mr2 ) I 0 ( mr ) + I1 ( mr2 ) K 0 ( mr )
Hőfokeloszlás: =
∆t0 I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
I ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Leadott hőáram: Qɺ b = 2r1 λmt∆t0 1
I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
2r1 I1 ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Hatásfok: ηb = ⋅
(
m r22 − r12 ) I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr2 ) K 0 ( mr1 )
57
13.2.3.2. Változó vastagságú tárcsabordák
( )
Hőáram az alábbi két esetben: Qɺ b = 2π ra2 − rb2 α∆t0 η
13-7. ábra. Háromszög profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében
13-8. ábra. Hiperbolikus profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében
58
14. IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS
14.1. Alapvető összefüggések

14.1.1. FONTOSABB MENNYISÉGEK ÉS JELÖLÉSÜK
λ
hőfokvezetési (termikus diffúziós) tényező: a= , m2/s,
ρ ⋅ cp
Qɺ
térfogati hőforrássűrűség: qɺV = , W/m3,
V
térfogat
jellemző méret (általában): X= , m,
felület
a megállapodás szerinti jellemző méret ettől eltérhet
∆Ttényleges
dimenziótlan hőmérséklet: ϑ= .
∆Tkezdeti
14.1.2. HŐVEZETÉS ÁLTALÁNOS DIFFERENCIÁLEGYENLETE
14.1.2.1. Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben

FOURIER-BIOT-féle egyenlet:
∂t qɺ  ∂ 2t ∂ 2t ∂ 2t  qɺ
= a∇ 2 t + V = a  2 + 2 + 2  + V .
∂τ ρ ⋅ cp  ∂x ∂y ∂z  ρ ⋅ c p
∂t
Állandósult állapotra  = 0  , POISSON-egyenlet:
 ∂τ 
qɺV  ∂ t ∂ 2t ∂ 2t  qɺV
2
0 = a∇ t +
2
= a 2 + 2 + 2 + .
ρ ⋅ cp  ∂x ∂y ∂z  ρ ⋅ c p
Hőforrásmentes állapot ( qɺV = 0 ) (diffúzióegyenlet, FICK-törvény):
∂t  ∂ 2t ∂ 2t ∂ 2t 
= a∇ 2 t = a  2 + 2 + 2  .
∂τ  ∂x ∂y ∂z 
Állandósult állapot, hőforrásmentes eset, LAPLACE-egyenlet:
 ∂ 2t ∂ 2t ∂ 2t 
0 = a∇2t = a  2 + 2 + 2  .
 ∂x ∂y ∂z 
14.1.2.2. Henger koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cosφ , y = r sin φ , z = z .
∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t  ∂ 2t  qɺV
=a r  + 2 r + 2 + .
∂τ  r ∂r  ∂r  r ∂φ  ∂φ  ∂z  ρ ⋅ c p
14.1.2.3. Gömbi koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cosφsinθ , y = r sin φsinθ , z = cosθ .
∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t   qɺV
= a  2  r2  + 2 2  + 2   + .
∂τ  r ∂r  ∂r  r sin θ ∂φ  ∂φ  r sinθ ∂θ  ∂θ   ρ ⋅ c p
14.1.3. HASONLÓSÁGI KRITÉRIUMOK
a⋅τ α⋅X
FOURIER-szám: Fo =
2
, BIOT-szám: Bi = .
X λ
A koncentrált paraméterű problémaként való kezelhetőség feltétele: Bi ≤ 0,1 .
14.2. Számítást segítő nomogramok

A következő ábrák (HEISLER-féle diagramok) végtelen nagy, véges vastagságú sík falra (jellemző méret: X,
a vastagság fele), végtelen hosszú hengerre (jellemző méret: X=R, a sugár) és gömbre (jellemző méret:
T − T∞
X=R, a sugár) vonatkoznak. A dimenziótlan hőmérséklet: ϑ = , ahol T a kérdéses hely hőmérsékle-
T0 − T∞
te. Harmadfajú peremfeltétel esetén a helytől függő dimenziótlan hőmérsékletet korrekciós tényezőjét a
ϑ T − T∞
θ= x = egyenlet szerint kell értelmezni. A hőleadási (GRÖBER-féle) diagramokon a τ időtartam
ϑC TC − T∞
alatt leadott Q hőmennyiség aránya szerepel a kezdeti (tárolt) Q0 = cm ( T0 − T∞ ) hőmennyiséghez képest.
14.2.1. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK ELSŐFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN
14-1. ábra. Sík fal dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén
60
14-2. ábra. Henger dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén
14-3. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén
61
62
T0 − T∞
TC − T∞
ϑC =
14.2.2. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK HARMADFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN
Fo
14-4. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
T0 − T∞
TC − T∞
63
ϑC =
Fo
14-5. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

64
T0 − T∞
TC − T∞
ϑC =
Fo
14-6. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

100 50
TC − T∞
T0 − T∞
1,0 30
20
ϑC =
0,7 10
9
0,5 7
0,4 6
3
0,3
2,5
0,2 2,0
1,8
0,2 0,8 1,0 1,6
0 0,4 1,2
0,05 1,4
0,1 1 2 4
0 3
Fo
14-7. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
a 14-4. ábra nagyított részlete Fo ≤ 4 esetére
1,0
0,2
0,9
0,4
0,8
0,7
x= 0,6
0,6 X
ϑC TC − T∞
T − T∞
0,5
0,4
θ= x =
0,8
ϑ
0,3
0,9
0,2
x
0,1
1,0
0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
14-8. ábra.Sík fal dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
(használható ha Fo>0,2)
65
TC − T∞
T0 − T∞
ϑC =
Fo
14-9. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
1,0
0,2
0,9
0,8 0,4
0,7
r 0,6
0,6 R=
ϑC TC − T∞
ϑr T − T∞
0,5
R
=
0,4
0,8
θ=
0,3
0,2
0,9
0,1 r
1,0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
14-10. ábra.Henger dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
66
TC − T∞ 80
T0 − T∞
1,0 100 50
100
35
0,7 30
ϑC =
14 25
0,5 20
10 12 18
0,4 9
8
0,3 7
6
0,2 5
0, 350, 2
0, 1
1, 8 1
2, 2
0 2, 2 , 4 2, 6 2, 8 3,0
0, 7 5
1, 0
1, 2
4
0, 5
0 1, 4 3,5
0,1
0 ,6 1 2 3
Fo
14-11. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
Ez a diagram Fo>0,2 esetén használható!

1,0
0,2
0,9
0,8
0,4
R
0,7
r
0,6
r 0,6
ϑC TC − T∞
ϑr T − T∞
0,5 R=
=
0,4
θ=
0,3
0,8
0,2
0,9
0,1
1,0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
14-12. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
67
14.2.3. HŐLEADÁSI (GRÖBER-FÉLE) DIAGRAMOK
0,9
0,8
0,7
2
5
0, 01
0 ,0 0
0 ,0 2
0,05
0 ,0 0
5, 0
2, 0
20
1 ,0
0,1
0,2
0,5
10
50
Q 0,6 1
Q0 0,5
0, 00
0,4
Bi =
0,3
0,2
0,1
0
-5 -4 -3 -2 -1 2 3 4
10 10 10 10 10 1 10 10 10 10
2
Bi Fo
Sík lap által leadott hőmennyiség
14-13. ábra.
0,9
0,8
Q 0,7
5
1
2
0,00
0,01
0 ,0 2
0,0 5
0 ,0 0
2 ,0
20
0 ,0 0
5,0
1 ,0
10
0,5
50
0 ,1
0 ,2
Q0 0,6
0,5
Bi =
0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 - 4 10 - 3 10 - 2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Henger által leadott hőmennyiség
14-14. ábra.
68
1,0
0,9
0,8
Q 0,7
5
0 ,0 1
0 ,0 5
2
0 ,0 0
0,02
0 ,1
5 ,0
0,2
2,0
0 ,5
1 ,0
Q0 0,6
50
10
20
0,0 0
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 -4 10 - 3 10 - 2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Gömb által leadott hőmennyiség
14-15. ábra.
69
14.2.4. VÉGTELEN VASTAG SÍK FAL DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETE
14–1. táblázat. A GAUSS-féle hibaintegrál értékei
u erf(u) 1-erf(u) u erf(u) 1-erf(u)
0,00 0,000000 1,000000 1,00 0,842701 0,157299
0,05 0,056372 0,943628 1,10 0,880205 0,119795
0,10 0,112463 0,887537 1,20 0,910314 0,089686
0,15 0,167996 0,832004 1,30 0,934008 0,065992
0,20 0,222703 0,777297 1,40 0,952285 0,047715
0,25 0,276326 0,723674 1,50 0,966105 0,033895
0,30 0,328627 0,671373 1,60 0,976348 0,023652
0,35 0,379382 0,620618 1,70 0,983790 0,016210
0,40 0,428392 0,571608 1,80 0,989091 0,010909
0,45 0,475482 0,524518 1,90 0,992790 0,007210
0,50 0,520500 0,479500 2,00 0,995322 0,004678
0,55 0,563323 0,436677 2,10 0,997021 0,002979
0,60 0,603856 0,396144 2,20 0,998137 0,001863
0,65 0,642029 0,357971 2,30 0,998857 0,001143
0,70 0,677801 0,322199 2,40 0,999311 0,000689
0,75 0,711156 0,288844 2,50 0,999593 0,000407
0,80 0,742101 0,257899 2,60 0,999764 0,000236
0,85 0,770668 0,229332 2,70 0,999866 0,000134
0,90 0,796908 0,203092 2,80 0,999925 0,000075
0,95 0,820891 0,179109 2,90 0,999959 0,000041
1,00 0,842701 0,157299 3,00 0,999978 0,000022
Megjegyzés: erfc(u)=1-erf(u)
Jellemző méret: a sík fal felszínétől mért távolság: x.
 1  ( Fo⋅Bi2 +Bi )  1 
A dimenziótlan hőmérséklet ezen a helyen: ϑ = erf  +e ⋅ erfc  Fo ⋅ Bi + 
 2 Fo   2 Fo 
Bi=0,01
0,05
0,1
∆t 0,2
ϑ= 0,3
∆ t0 0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,25
1,5
t0
3
∆t 0 = t 0 − t ∞
∆t 4
t∞
5
10
70
Fo<30 esetén használható nomogram
A görbék paramétere a Bi szám
0,01
0,025
0,05
∆t 0,075
ϑ=
∆t0 0,1
0,15
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7
10 0,8
t0 0,9
1
∆ t0 = t 0 − t ∞ 1,25
∆t 5 4 2
t∞ 3
x
71
14.3. Közelítő összefüggések
Egyes esetekben, a gyors konvergencia miatt, a megoldást adó végtelen sok tagból álló függvénysor
közelíthető egyetlen tagból álló kifejezéssel. Ennek feltétele, hogy vizsgált időtartam első, rövid sza-
kaszán túl végezzük a számítást. Az alábbi kifejezések ezeket a közelítő függvényeket mutatják, me-
lyek alkalmazásának feltétele, hogy Fo>0,2 legyen.
dimenziótlan hőmérséklet leadott hő/tárolt hő aránya

ν x Q sin ν1
ϑsík ( x , τ ) = Ψ1 e− ν1 ⋅Fo cos  1  ; = 1 − ϑsík ( 0, Fo )
2
sík fal:
 X  Q0 ν1
ν r Q J (ν )
ϑhenger ( r , τ ) = Ψ1 e − ν1 ⋅Fo J 0  1  ; = 1 − 2 ⋅ ϑhenger ( 0, Fo ) 1 1
2
hengeres fal:
 R  Q0 ν1
sin  1 
νr
 R ; Q sin ν1 − ν1 cos ν1
ϑgömb ( r , τ ) = Ψ1e − ν1 ⋅Fo = 1 − 3 ⋅ ϑgömb ( 0, Fo )
2
gömb alakú fal:
ν1r Q0 ν13
R
14–2. táblázat. A ν1 és Ψ1 segédparaméter értékei

a Bi szám függvényében A nullad- (J0) és elsőrendű (J1)
sík fal hengeres fal gömb alakú fal BESSEL-függvény helyettesítési értékei
Bi ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 z J0(z) J1(z)
0,01 0,0998 1,0017 0,1412 1,0025 0,1730 1,0030 0,0 1,0000 0,0000
0,02 0,1410 1,0033 0,1995 1,0050 0,2445 1,0060 0,1 0,9975 0,0499
0,04 0,1987 1,0066 0,2814 1,0099 0,3450 1,0120 0,2 0,9900 0,0995
0,06 0,2425 1,0098 0,3438 1,0148 0,4217 1,0179 0,3 0,9776 0,1483
0,08 0,2791 1,0130 0,3960 1,0197 0,4860 1,0239 0,4 0,9604 0,1960
0,1 0,3111 1,0161 0,4417 1,0246 0,5423 1,0298 0,5 0,9385 0,2423
0,2 0,4328 1,0311 0,6170 1,0483 0,7593 1,0592 0,6 0,9120 0,2867
0,3 0,5218 1,0450 0,7465 1,0712 0,9208 1,0880 0,7 0,8812 0,3290
0,4 0,5932 1,0580 0,8516 1,0931 1,0528 1,1164 0,8 0,8463 0,3688
0,5 0,6533 1,0701 0,9408 1,1143 1,1656 1,1441 0,9 0,8075 0,4059
0,6 0,7051 1,0814 1,0184 1,1345 1,2644 1,1713 1,0 0,7652 0,4400
0,7 0,7506 1,0918 1,0873 1,1539 1,3525 1,1978 1,1 0,7196 0,4709
0,8 0,7910 1,1016 1,1490 1,1724 1,4320 1,2236 1,2 0,6711 0,4983
0,9 0,8274 1,1107 1,2048 1,1902 1,5044 1,2488 1,3 0,6201 0,5220
1,0 0,8603 1,1191 1,2558 1,2071 1,5708 1,2732 1,4 0,5669 0,5419
2,0 1,0769 1,1785 1,5995 1,3384 2,0288 1,4793 1,5 0,5118 0,5579
3,0 1,1925 1,2102 1,7887 1,4191 2,2889 1,6227 1,6 0,4554 0,5699
4,0 1,2646 1,2287 1,9081 1,4698 2,4556 1,7202 1,7 0,3980 0,5778
5,0 1,3138 1,2403 1,9898 1,5029 2,5704 1,7870 1,8 0,3400 0,5815
6,0 1,3496 1,2479 2,0490 1,5253 2,6537 1,8338 1,9 0,2818 0,5812
7,0 1,3766 1,2532 2,0937 1,5411 2,7165 1,8673 2,0 0,2239 0,5767
8,0 1,3978 1,2570 2,1286 1,5526 2,7654 1,8920 2,1 0,1666 0,5683
9,0 1,4149 1,2598 2,1566 1,5611 2,8044 1,9106 2,2 0,1104 0,5560
10,0 1,4289 1,2620 2,1795 1,5677 2,8363 1,9249 2,3 0,0555 0,5399
20,0 1,4961 1,2699 2,2880 1,5919 2,9857 1,9781 2,4 0,0025 0,5202
30,0 1,5202 1,2717 2,3261 1,5973 3,0372 1,9898 2,6 –0,0968 –0,4708
40,0 1,5325 1,2723 2,3455 1,5993 3,0632 1,9942 2,8 –0,1850 –0,4097
50,0 1,5400 1,2727 2,3572 1,6002 3,0788 1,9962 3,0 –0,2601 –0,3391
100,0 1,5552 1,2731 2,3809 1,6015 3,1102 1,9990 3,2 –0,3202 –0,2613
∞ 1,5708 1,2732 2,4048 1,6021 3,1416 2,0000
73
14.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete
Az egyszerű „testmodellek” (sík fal, henger, gömb és végtelen vastag fal) dimenziótlan hőmérséklete-
inek segítségével multidimenziós testek egyes pontjaiban is meghatározhatók a hőmérsékletek. Az
egyes lehetőségeket és számítási összefüggéseket a 14–3. táblázat tartalmazza.
14–3. táblázat. Többdimenziós test egyes pontjainak dimenziótlan hőmérsékletét meghatározó egyenletek
végtelen hosszú henger véges hosszú henger végtelen térnegyed
x x
y
x
r r
ϑ ( r , x ,τ ) = ϑ ( x , y, τ ) =
ϑ( r , x, τ ) =
ϑhenger ( r ,τ ) ⋅ ϑsík ( x , τ ) ϑfélv.sík ( x ,τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y,τ )
ϑhenger ( r , τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( x ,τ )
fél sík lemez negyed sík lemez végtelen térnyolcad
2·X z
2·X
y y
x y z x
x
ϑ ( x , y, z ,τ ) = ϑ ( x , y,τ ) =
ϑ ( x , y,τ ) =
ϑsík ( x , τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ ) ⋅ϑfélv.sík ( z , τ ϑfélv.sík ( x , τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ ) ⋅ ϑfélv.sík z , τ
ϑsík ( x , τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y,τ )
végtelen hosszú hasáb félvégtelen hosszú hasáb véges hasáb
y
x z z
y y
x x
ϑ ( x , y,τ ) =
ϑ ( x , y, z ,τ ) = ϑ ( x , y, z , τ ) =
ϑsík ( x , τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ )
ϑsík ( x , τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( z , τ ) ϑsík ( x , τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ ) ⋅ ϑsík ( z , τ )
74
15. NUMERIKUS MÓDSZEREK (VÉGES DIFFERENCIA SÉMÁK)
15.1. Időben állandósult hővezetés

Az alábbi összefüggések használata esetén négyzetes rácsosztást kell használni, azaz ∆x = ∆y .
α ⋅ ∆x
Egyes esetekben a BIOT-számot a Bi = összefüggéssel kell meghatározni.
λ
15–1. táblázat. Időben állandósult hővezetés véges-differencia összefüggései
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
test belsejében lévő csomópont
T2
1
T1 T0 T3 T0 = (T1 + T2 + T3 + T4 )
4
∆x
∆x
T4
felszíni csomópont, a felszínen harmadfajú peremfel-
tétellel (hőátadás)
T2
∆x
1  T2 + T3 
T∞ T0 = T + + Bi ⋅ T∞ 
T1 T0 2 + Bi 
1
2 
α
∆x
T3
felszíni csomópont, a felszínen másodfajú peremfel-
tétellel (előírt hőáramsűrűség)
T2
∆x
T1 T2 + T3 qɺ ⋅ ∆x
T0 = + +
T1 T0 2 4 2⋅λ
.
q
∆x
T3
külső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)
T1 T0
1  T1 + T2 
T0 =  + Bi ⋅ T∞ 
α, T∞ 1 + Bi  2 
∆x
∆x
T2
A táblázat folytatódik.
75
A táblázat folytatása.
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
belső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)
T2
∆x
1  T1 + T4 
T0 =  T2 + T3 + + Bi ⋅ T∞ 
T1 T0 T3 3 + Bi  2 
T∞ ∆x
α T4
szabálytalan szélű felszín közelében fekvő belső pont,
ahol a felszín nem izotermikus
Tb
b·∆x
Ta 1  T1 T Ta Tb 
T0 T1 T0 = + 2 + +
1 1 1 + a 1 + b a (1 + a ) b (1 + b ) 

a·∆x +  
a b
∆x
T2
∆x
15.2. Időben változó hővezetés

Az következő módszerek egydimenziós és hőforrásmentes esetekre vonatkoznak.
15.2.1. EXPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA

Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazva a következő egyen-
letet kapjuk eredményül:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
τ= j⋅∆τ ti,j ti+1,j

ti-1,j
 ∆τ
∆t
x = i⋅∆x
a ⋅ ∆τ  a ⋅ ∆τ 
2 [
t( x , τ + ∆τ) = ⋅ t( x + ∆x ,τ) + t( x − ∆x , τ)] +  1 − 2 2  t( x , τ) .
∆x  ∆x 
76
15.2.2. IMPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA
Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazzuk mint az explicit
módszernél, azzal a különbséggel, hogy a hely szerinti második differenciálhányadost nem a τ he-
lyen, hanem a τ+∆τ helyen számítjuk:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
τ= j⋅∆τ ti,j ti+1,j

ti-1,j
 ∆τ
∆t
x = i⋅∆x
 a ⋅ ∆τ  a ⋅ ∆τ
t( x , τ) =  1 + 2 2  t( x, τ + ∆τ) − ⋅ [ t( x + ∆x , τ + ∆τ) + t( x − ∆x, τ + ∆τ)] .
 ∆x  ∆x 2
15.2.3. CRANK–NICOLSON DIFFERENCIA-SÉMA

JOHN CRANK és PHYLLIS NICOLSON a hely szerinti második differenciahányadost a τ + 12 ∆τ időpontra vo-
natkoztatva írták fel, és az így kapott egyenletre alapuló eljárást alkotóik után CRANK-NICOLSON mód-
szernek nevezzük. A CRANK és NICOLSON differencia egyenlet a következő:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
ti,j+1/2
τ= j⋅∆τ ti,j ti+1,j
ti-1,j
τ
∆t
x = i⋅∆x
(1 + p) ⋅ ti, j +1 − 12 p ⋅ ( ti +1, j +1 + ti −1, j+1 ) = (1 − p) ⋅ ti , j + 12 p ⋅ ( ti+1, j + ti −1, j )

a∆τ
ahol p = a differencia modulus.
∆x 2
77
16. HŐÁTADÁS
16.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás

16.1.1. TERMÉSZETES ÁRAMLÁS
16.1.1.1. Határolatlan nagy térben történő hőátadás
16.1.1.1.1 HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES VAGY FERDE IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN
φ Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .

Egyéb szükséges geometriai adat: a függőlegestől való eltérés szöge (φ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a
L határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T∞ ) / 2
Dimenzió nélküli számok:

Nu = α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ cos ( φ ) L3 ⋅ β ⋅ ( Tw − T∞ )) ( ν ⋅ a ) .
A számított hőátadási tényezők pontossága: ±20% .
lamináris áramlás turbulens áramlás
Az átlagos Nusselt-szám: Az átlagos Nusselt-szám:
0,670 ⋅ Ra 0,25
Nu = 0,68 + .
1 + 0,671 / Pr 9/16 
4/9
Nu = 0,10 ⋅ Ra1/3 .
 
Érvényes, ha 1 ⋅ 109 ≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1013 és 0 ≤ φ ≤ 60 .
Érvényes, ha 0 < Ra ≤ 1 ⋅ 10 és 0 ≤ φ ≤ 60 .
9
16.1.1.1.2 HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN

Jellemző méret ( L ) : a lap felületének ( A ) és kerületének (U ) aránya, L = A U .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavarta-
lan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = ( Tw + T∞ ) 2
Nu = α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ ) (ν⋅a) .
A lap felső felülete fűtött, vagy az alsó felülete hűtött

Nu = 0,54 ⋅ Ra 0,25 , ha 10 4 ≤ Ra ≤ 107 ,
Nu = 0,15 ⋅ Ra 0,33 , ha 107 < Ra ≤ 1011
A lap felső felülete hűtött, vagy az alsó felülete fűtött

Nu = 0,27 ⋅ Ra 0,25 , ha 10 5 ≤ Ra ≤ 1010
79
16.1.1.1.3 HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS FÜGGŐLEGES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN
A szükséges méretek: áramlási hossz ( L ) és a külső átmérő ( D )
Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a határrétegen kívüli (zavartalan)
áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T∞ ) / 2
Nu = α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ ) (ν⋅a) .
Amennyiben D L > 35 ⋅ Gr −0,25 :
0,670 ⋅ Ra 0,25
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,68 +
9/16  4/9
(
, ha 0 < Ra ≤ 1 ⋅ 109 ; )
1 + 0,671 Pr
 
Nu = 0,10 ⋅ Ra 1/3
, ha (1 ⋅ 109 ≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1013 ) .
16.1.1.1.4 HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS VÍZSZINTES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN

Jellemző méret: a henger átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a henger felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavar-
talan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
(
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ ) (ν⋅a) .
2
 
 0,387 ⋅ Ra1/6 
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,6 + 4/9 
.
 
1 + 0,721 Pr  
 9/16


Érvényes, ha 1 ⋅ 10 −5 ≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1012 .
16.1.1.1.5 HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS GÖMB KÜLSŐ FELÜLETÉN

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a gömb felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavarta-
lan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ ) (ν⋅a) .
0,589 ⋅ Ra 1/6
Nu = 2 + 4/9
.
1 + 0,653 / Pr 9/16 
 
Érvényes, ha Ra ≤ 1 ⋅ 10 .
11
80
16.1.1.2. Határolt térben történő hőátadás
16.1.1.2.1 HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
S
g
L
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
Egyéb szükséges méret: a lapok rövidebb oldalhossza ( L ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1 és T2 ) .
Mértékadó hőmérséklet: T = (T1 + T2 ) / 2 .
Nu = ( α ⋅ S ) λ , Pr = ν / a , (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) (ν ⋅a) .
+ +
 1708   Ra 
13
– Ha az alsó lap a melegebb: Nu = 1 + 1, 44 1 −  +  − 1
 Ra   18 
– Ha a felső lap a melegebb: Nu = 1 .
+
A [ ] jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ] -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell
számolni.
16.1.1.2.2 HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN

S Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmér-
. séklete (T1 és T2 ) .
q
H

Nu = ( α ⋅ S ) λ , Pr = ν / a ,
T1 > T2 (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) (ν ⋅a) .
érvényességi tartomány átlagos Nusselt-szám

0,29
Ra ⋅ Pr  Pr 
1 < H S ≤ 2 és > 10 3 Nu = 0,18  ⋅ Ra 
0,2 + Pr  0,2 + Pr 
0,28 −0,25
 Pr  H
2 < H S ≤ 10 és Ra < 1010 Nu = 0,22  ⋅ Ra  ⋅ 
 0,2 + Pr  S
−0,3
H
10 < H S ≤ 40 és 10 4 < Ra < 107 és 1 < Pr < 2 ⋅ 10 4 Nu = 0,42 ⋅ Ra 0,28 ⋅ Pr 0,012 ⋅  
S
1 < H S ≤ 40 és 106 < Ra < 109 és 1 < Pr < 20 Nu = 0,46 ⋅ Ra1 3
81
16.1.1.2.3 HŐÁTADÁS FERDE HELYZETŰ IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
S
Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) ,
vízszintessel bezárt szög: ( ϕ ) .
.
H q A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1
és T2 ) .
φ Nu = ( α ⋅ S ) λ , Pr = ν / a ,
T2 < T1 (
Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) (ν ⋅a) .
Az átlagos Nusselt-szám, ha az alsó lap a melegebb (lásd az ábrát):

+ +
1708 ⋅   1708 ⋅ sin (1,8 ⋅ φ )    ( Ra ⋅ cosφ )
1,6

13

Nu = 1 + 1, 44 1 −
Ra ⋅ cosφ  ⋅  1 − Ra ⋅ cosφ
+
 18
− 1
    
 
Érvényes, ha H S > 12 .
+
A [ ] jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ] -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell
számolni.
Az átlagos Nusselt-szám, ha a felső lap a melegebb:
Nu = 1 + ( X − 1 ) ⋅ cosφ ,
ahol X függőleges izotermikus sík lapon esetén érvényes Nu-szám, lásd: 16.1.1.2.2. alpont.
16.1.1.2.4 FÜGGŐLEGES LEMEZBORDÁZATTAL ELLÁTOTT FELSZÍN HŐÁTADÁSA

Jellemző méretek:
bordák közötti távolság: ( S )
bordák magassága: ( L )
Jellemző hőmérséklet:
a borda felszínének átlagos hőmérséklete: ( Tw ) .
Egyéb szükséges hőmérséklet:
környezeti közeg hőmérséklete: ( T∞ ) .
A borda végének hőmérséklete: ( TL )
Mértékadó hőmérséklet: T = (Tw + T∞ ) / 2 .
Nu = ( α ⋅ S ) λ , Pr = ν / a ,
(
Ra S = g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( Tw − T∞ ) ) (ν⋅a),
Ra L = ( g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ ( Tw − T ) ) ( ν ⋅ a ) .
∞
A) Állandó felszíni (átlag) hőmérséklet ( Tw = állandó )
82
−0,5
 
 576 2,873 
Az átlagos Nusselt-szám: Nu =  2
+ .
 S S
  Ra S  Ra S 
 L L
Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:
0,25
L  S3L 
Sopt = 2,714 0,25 = 2,714   .
Ra L  Ra S 
Az optimális osztásköz alkalmazása esetén: Nu opt = 1,307 .
B) Állandó felületi hőáramsűrűség a lapok felszínén ( qɺ = állandó )

−0,5
 
 48 2,51 
Az átlagos NUSSELT-szám: Nu =  +  , ahol
 Ra * ⋅ S  * S 0,4 
 S L  Ra L ⋅  
  L 
g ⋅ β ⋅ qɺ ⋅ S 4 g ⋅ β ⋅ qɺ ⋅ L4
Ra *S = Pr és Ra *
L = Pr a módosított RAYLEIGH-számok.
λ ⋅ ν2 λ ⋅ ν2
Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:
0,2
 S4 L 
Sopt = 2,12  *  .
 Ra S 
16.1.1.2.5 KÖZÖS TENGELYŰ, VÍZSZINTES HELYZETŰ IZOTERMIKUS HENGEREK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS

Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = .
2
Do
Di
Mértékadó hőmérséklet a hengerek (csövek) fal-

hőmérsékletének számtani középértéke:
T +T
T= o i.
2
Egyéb szükséges méret: a csövek hossza ( L ) .
Dimenzió nélküli számok: (
Ra = g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( Ti − To ) ) (ν⋅a)
2πλ eff L
A csövek felszíne közötti hőáram: Qɺ =
Do
(Ti − To ) .
ln
Di
0,25
 Pr 
⋅ ( FH ⋅ Ra )
0,25
Az effektív hővezetési tényező: λ eff = λ ⋅ 0,386 ⋅   ,
 0,861 + Pr 
4
 Do 
 ln 
ahol a segédparaméter FH =  Di  .
( )
5
S 3
Di−3,5 + Do−3,5
Érvényességi tartomány: 0,5 < Pr < 6000 és 100 < FH ⋅ Ra < 107 .
Amennyiben FH ⋅ Ra < 100 , úgy λ eff = λ , továbbá, ha a számítások λ eff < λ eredményre vezetnek, ak-
kor is λ eff = λ értékkel kell számolni.
83
16.1.1.2.6 KÖZÖS KÖZÉPPONTÚ, IZOTERMIKUS GÖMBÖK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS
Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = , ahol Do a külső, Di a belső gömb átmérője.
2
T +T
Mértékadó hőmérséklet a gömbök falhőmérsékletének számtani középértéke: T = o i .
2
( )
Dimenzió nélküli számok: Ra = g ⋅ S ⋅ β ⋅ ( Ti − To ) ( ν ⋅ a )
3
D ⋅D
A gömbök felszíne közötti hőáram: Qɺ = λ eff ⋅ π o i ( Ti − To ) .
S
0,25
 Pr 
⋅ ( FG ⋅ Ra )
0,25
Az effektív hővezetési tényező: λ eff = λ ⋅ 0,74 ⋅   ,
 0,861 + Pr 
S
ahol a segédparaméter FG = .
( )
5
( Di ⋅ Do ) ⋅ Di−1,4 + Do−1,4
4
Érvényességi tartomány: 0,5 < Pr < 4200 és 100 < FG ⋅ Ra < 10 4 .

Amennyiben FG ⋅ Ra < 100 , úgy λ eff = λ , továbbá, ha a számítások λ eff < λ eredményre vezetnek, ak-
kor is λ eff = λ értékkel kell számolni.
84
16.1.2. KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS
16.1.2.1. Sík lap mentén történő áramlás

Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .
A belépő éltől vett távolság jele: x .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ L / λ , Nu x = α ⋅ x / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ L / ν ,
Rex = w ∞ ⋅ x / ν .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
folyadékokra ΦT = ( Pr Prw )
0,25
– , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = ( T∞ Tw ) .
0,12
A Nusselt-szám nagyságát a határrétegen kívüli („zavartalan”) áramlás turbulenciája és a belépő él

kialakítása jelentősen befolyásolja. A számított hőátadási tényezők pontossága: ±20% .
16.1.2.1.1 IZOTERMIKUS SÍK LAP LAMINÁRIS ÁRAMLÁSBAN

Az átlagos Nusselt-szám: Nu = C ( Pr ) ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 ⋅ ΦT ,
ahol C ( Pr ) = 0,664 , ha 0,6 ≤ Pr ≤ 50 és Re < 5 ⋅ 10 5 ,
vagy C ( Pr ) = 0,703 , ha Pr = 1000 és Re < 5 ⋅ 10 5 .
0,6774 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = ⋅ ΦT .
4
1 + (0,0468 / Pr )2/3
Érvényes, ha Re ⋅ Pr ≥ 100 és Re < 5 ⋅ 10 5 .
16.1.2.1.2 IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES (LAMINÁRIS ÉS TURBULENS) ÁRAMLÁSBAN

Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna összemérhe-
tő hosszúságú a turbulens zónával.
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,037 ⋅ ( Re0,8 − 871) ⋅ Pr 1/3 ⋅ ΦT
Érvényes, ha 0,6 ≤ Pr ≤ 60 és 5 ⋅ 105 ≤ Re ≤ 107
16.1.2.1.3 IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES TURBULENS ÁRAMLÁSBAN

Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna hosszúsága
elhanyagolható a turbulens zóna hosszúságához képest.
0.037 ⋅ Re0.8 ⋅ Pr
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = ⋅ ΦT
1 + 2.443 ⋅ ( Pr 2/3 − 1) / Re0.1
Érvényes, ha 0.5 ≤ Pr ≤ 2000 és 5 ⋅ 105 ≤ Re ≤ 107
16.1.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás
16.1.2.2.1 EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLATLAN TÉRBEN

Tw + T∞
Mértékadó hőmérséklet: a film hőmérséklete, azaz T = .
2
Más szükséges hőmérséklet: a henger, vagy rúd felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T∞ )
85
Mértékadó sebesség: a hengertől távoli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ L / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ L / ν .
A zavartalan áramlás sebessége és a henger alkotói által bezárt szög nagyságát figyelembe vevő kor-
rekció, ha az áramlás a hengerre nem merőleges:
ψ, ° 90 80 70 60 50 40 30 20
ΦΨ 1,00 1,00 0,99 0,95 0,86 0,75 0,63 0,50
A jellemző méret értelmezése:
négyzet hatszög
henger
w∞ w∞ w∞
L
L
L
négyzet hatszög vékony sík lemez
w∞
w∞ w∞
L
L
A CHURCHILL-BERNSTEIN-féle átlagos NUSSELT-szám:
 5/8 0,8 
 0,62 ⋅ Re0,5 ⋅ Pr 0,33   Re   
Nu = 0,3 + ⋅ 1 +  5 
  ⋅ ΦT ⋅ Φψ ,
  2,82 ⋅ 10   
0,25
 1 + (0, 4 / Pr )2/3 
   
Érvényes, ha 0,2 ≤ Re ⋅ Pr .
16.1.2.2.2 EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLT TÉRBEN

Az alábbi összefüggés akkor alkalmazandó, ha az áramlás zárt csatornában történik és a test körül
ennek következtében jelentősen megváltozik az áramlási sebesség.
w∞ Mértékadó hőmérséklet: T∞
Dπ
Jellemző méret: L = , az áramlás által érintett
w*∞ 2
D
felületi hossz.
Jellemző sebesség: w∞ = w ∞* ⋅  4 ⋅ h ( 4 ⋅ h − D ⋅ π )  .
Az átlagos Nusselt-szám: ( )
Nu = 0,3 + X 2 + Y 2 / Z 2 ⋅ ΦT ⋅ Φψ ,
ahol ( )
X = 0,664 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 , Y = 0,037 ⋅ Re0,8 ⋅ Pr , Z = 1 + 2, 443 ⋅ Pr 2/3 − 1 / Re0,1 .
Érvényes, ha 0,6 ≤ Pr ≤ 1000 és 1 ⋅ 101 ≤ Re ≤ 1 ⋅ 107 .
16.1.2.3. Egyedülálló gömb hőátadása

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a gömb felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
86
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ D / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ D / ν .
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 2 + (0,4 ⋅ Re1/2 + 0,06 ⋅ Re2/3 ) ⋅ Pr 0,40  ⋅ ΦT .
Érvényes, ha 0,7 ≤ Pr ≤ 400 és 3,5 ≤ Re ≤ 7,6 ⋅ 10 4
16.1.2.4. Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás

s* 2
a) b)
D
w* ?
w*?
s1
s1
1. sor s2 n.sor 1. sor n. sor

s2
a = s1 D és b = s2 D
Csősorok elrendezés: a) soros, b) eltolt (sakktáblás)
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .

Más szükséges hőmérséklet: a csövek felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Mind a Reynolds-, mind a Nusselt-számban a jellemző méret az áramlás által érintett hossz:
L = D ⋅ π / 2 , ahol D a csövek átmérője. A csőosztást jellemző mennyiségek ( a , b , s1 , s2 , s2* ) az ábrán
láthatók. A jellemző sebesség a hengerek között kialakuló w∞ átlagos sebesség, ami a teljes homlok-
vetületre vonatkoztatott w∞* sebességből a σ szűkítési tényező segítségével számítható: w∞ = w∞* / σ .
A csőelrendezést figyelembe vevő korrekció jele Φ E . A különböző esetekre vonatkozó σ és Φ E kife-
jezéseket az alábbi táblázat tartalmazza:
Csősorok Elrendezés σ ΦE
száma
egy csősor ------ σ = 1 − π / (4 ⋅ a ) 1
több csősor eltolt, b ≥ 1 σ = 1 − π / (4 ⋅ a ) 1 + 2 / (3 ⋅ b)
több csősor eltolt, b < 1 σ = 1 − π / (4 ⋅ a ⋅ b) 1 + 2 / (3 ⋅ b)
0,7 b / a − 0,3
több csősor soros σ = 1 − π / (4 ⋅ a ) 1 + 1,5 ⋅
σ (b / a + 0,7)2
Az egymás mögött elhelyezkedő csősorok számát ( n ) figyelembe vevő korrekció:

Φn = [1 + ( n − 1 ) ⋅ Φ E ] / n .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ L / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ L / ν .
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett PRANDTL-szám,
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
87
az átlagos Nusselt-szám: ( )
Nu = 0,3 + X 2 + Y 2 / Z 2 ⋅ Φn ⋅ ΦT ,
ahol
X = 0,664 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 , Y = 0,037 ⋅ Re0,8 ⋅ Pr , Z = 1 + 2, 443 ⋅ ( Pr 2/3 − 1) / Re0,1 .
Érvényes, ha 0.6 ≤ Pr ≤ 1000 és 1 ⋅ 101 ≤ Re ≤ 1 ⋅ 106
16.1.2.5. Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás

Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes (keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .
A
nem kör keresztmetszetű csatornákban: D = 4
,
U
ahol A az áramlási keresztmetszet és U a közeg által érintett kerület
Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) .
Mértékadó sebesség: a közeg átlagsebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ D / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ D / ν , Gr = g ⋅ D 3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ / ν2 .
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
16.1.2.5.1 TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ FALHŐMÉRSÉKLET

Nu = 3 3,663 + 1,613 ⋅ Re ⋅ Pr ⋅ D / L ⋅ ΦT .
Érvényes, ha Re < 2300 és 0,1 < Re ⋅ Pr ⋅ D / L < 10 4
16.1.2.5.2 TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ HŐÁRAMSŰRŰSÉG A FAL MENTÉN
(
Nu = MAX 4,364; 1,965 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ D / L )
1/3
(
⋅ 1 + 0,8 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ D / L )
−1
)) ⋅ Φ
T .
Érvényes, ha Re < 2300 és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000 .
16.1.2.5.3 TURBULENS ÁRAMLÁS

(ξ / 8) ⋅ ( Re − 1000) ⋅ Pr
⋅ 1 + ( D / L )
2/3 
Nu = ⋅ ΦT , ahol ξ = (1,82 ⋅ log10 Re − 1,64)−2 .
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ ( Pr 2/3
− 1)  
Érvényes, ha Re > 2300 , és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000
Nu = 4.82 + 0.0185 ⋅ ( Re ⋅ Pr )0.827 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600 < Re < 9,1 ⋅ 105 , és Tw = állandó .
Nu = 5,00 + 0,025 ⋅ ( Re ⋅ Pr )0,8 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600 < Re < 9,1 ⋅ 105 , és qɺ w = állandó .
88
16.1.2.6. Hőátadás simafalú csőspirálban
Dsp A csőspirál közepes görbületi átmérője:
D * = Dsp ⋅ 1 + (h / (π ⋅ Dsp ))2  .
A kritikus Reynolds-szám:
D
Rekr = 2300 ⋅ 1 + 8,6 ⋅ ( D / D∗ )0,45  .
Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes
(keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmérsék-
h lete (Tw ) .
Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .
D* Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) és
a görbületi átmérő ( D∗ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ D / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ D / ν .
16.1.2.6.1 LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Az átlagos Nusselt-szám:
{ }
Nu = 3,66 + 0,08 ⋅ 1 + 0,8 ⋅ ( D / D∗ )0,9  ⋅ Rem ⋅ Pr 1/3 ⋅ ( Pr / Prw )0,14 ,
ahol m = 0,5 + 0,2903 ⋅ ( D / D∗ )0,194 .
Érvényes, ha Re ≤ Rek , D / D∗ ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200 .
16.1.2.6.2 TURBULENS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

(ξ / 8) ⋅ Re ⋅ Pr
Nu = ⋅ ( Pr / Prw )0,14 ,
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ (Pr − 1)
2/3
ahol (
ξ = 0,3164 4
)
Re + 0,03 ⋅ D / D∗ .
Érvényes, ha Re ≥ 2,2 ⋅ 10 4 , D / D∗ ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200 .
16.1.2.6.3 ÁTMENETI ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

(
Nu = φ ⋅ Nulam ( Re = Rekr ) + (1 − φ ) ⋅ Nuturb Re = 2,2 ⋅ 10 4 , )
ahol (
φ = 2,2 ⋅ 10 4 − Re ) (2,2 ⋅ 10 4
)
− Rekr ; Nulam ( Re = Rekr ) a lamináris áramlásra vonatkozó
(16.1.2.6.1) alatti képlettel számított Nusselt-szám, Nuturb Re = 2,2 ⋅ 10 4 ( ) pedig a turbulens áramlásra
vonatkozó (16.1.2.6.2) alatti képlettel számított Nusselt-szám. A zárójelben megadott Reynolds-szám
pedig az agumentum.
Érvényes, ha Rekr ≤ Re ≤ 2,2 ⋅ 10 4 , D D * ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200
89
16.1.2.7. Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben
Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg köze-
D pes (keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hő-
d
mérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: ( X ) , ami a külső átmérő ( D ) és a belső
átmérő ( d) különbsége: X = D − d .
L Más szükséges méret: a cső hossza ( L ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu = α ⋅ X / λ , Pr = μ ⋅ c p / λ = ν / a , Re = w∞ ⋅ X / ν .

A kritikus Reynolds-szám: Rekr = 2300 .
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
16.1.2.7.1 LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

 0,19 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ X / L )0,8 
Nu = 3,66 + f1 (d / D ) + f 2 (d / D ) ⋅  ⋅ ΦT .
 1 + 0,117 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ X / L )0,467 
Az f1 (d / D ) és f 2 (d / D ) függvényeket az alábbi táblázat tartalmazza:

A hőátadás helye: f1 (d / D ) f 2 (d / D )
csak a belső felületen 1,2 ⋅ (d / D )−0,8 1 + 0,14 d/ D
csak a külső felületen 1,2 ⋅ (d / D )
0,5
1 + 0,14 d/ D
mindkét felületen [ 4 − 0,012 / (0,02 + d / D )] ⋅ (d / D ) 0,04
1 + 0,14 ⋅ (d / D )0,1

Érvényes, ha Re ≤ 2300 , 0 < d / D < 1000 és 0,1 ≤ Pr ≤ 1000 .
16.1.2.7.2 TURBULENS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

(ξ / 8) ⋅ ( Re − 1000) ⋅ Pr
Nu = ⋅ 1 + ( X / L )2/3  ⋅ f ( d / D ) ⋅ ΦT ,
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ ( Pr − 1)
2/3
ahol ξ = (1,82 ⋅ log10 Re − 1,64 ) , az f ( d D ) függvényt pedig az alábbi táblázat tartalmazza:

−2
A hőátadás helye: f (d / D )
csak a belső felületen 0,86 ⋅ (d / D )−0,16
csak a külső felületen 1 − 0,14 ⋅ (d / D )0,6
mindkét felületen 1 − 0,14 ⋅ ( d / D )0,6 + 0,86 ⋅ ( d / D )0,84  [1 + (d / D )]
 
Érvényes, ha Re > 2300 , 0,1 < X / L és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000 .
90
16.1.3. TERMÉSZETES ÉS KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS EGYIDEJŰ FENNÁLLÁSA
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy egyidejűleg áll fenn kényszerített és természetes áramlás.
E két áramlás a hőátadás szempontjából erősítheti vagy gyengítheti egymást. A lehetséges kombiná-
ciókat a 16-1. ábra mutatja.
természetes természetes
áramlás áramlás
hideg vagy hűtött

meleg vagy fűtött
felület
felület
természetes
áramlás
kényszerített
áramlás
kényszerített kényszerített
áramlás áramlás
a) egymást segítő áramlások b) egymás ellen ható áramlások c) keresztirányú áramlás

16-1. ábra. Természetes és kényszerített áramlás kölcsönhatásának lehetőségei
A kétfajta áramlás egyidejű fennállásakor a hőátadási tényezőt a kombinált NUSSELT-szám alapján

lehet meghatározni:
( )
1n
Nu kombinált = Nu nkényszerített ± Nu ntermészetes ,
ahol a + előjelet egymást segítő és keresztirányú ( a) és c) változat), míg a – előjelet egymás ellen
ható áramlások esetén kell alkalmazni. Az n kitevő értéke függőleges felületek esetén 3, míg vízszin-
tes felületek esetén 4. Ferde felületek esetén alkalmazható a n = 3 + cos ϕ kifejezés, ahol ϕ a vízszin-
tessel bezárt szög. A kombinált hőátadási tényező meghatározása során jellemző méretként és mér-
tékadó hőmérsékletként a kényszerített áramlásra vonatkozó mennyiségeket kell használni.
91
16.2. Halmazállapot változással járó hőátadás
16.2.1. FORRÁS
16.2.1.1. Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg)

A nagy térfogatban történő buborékos forrás esetén a felületi hőáramsűrűség határozható meg a –
napjainkban legelterjedtebb – ROSHENOW-féle összefüggéssel:
( ) 
0,5
 g ρf − ρ g  c p ( Tw − Ts ) 
3
qɺ bub. = μ f r  ⋅ n 
 σ   C ff r Prf 
 
ahol
μ f a folyadék dinamikai viszkozitása, Pa·s,
r a párolgáshő, J/kg,
g = 9,80665 m/s2,
ρ f a folyadék sűrűsége, kg/m3,
ρ g a gőz sűrűsége, kg/m3,
σ a felületi feszültség, N/m,
c p a folyadék fajhője, J/(kg·K),
Tw a fűtött felszín hőmérséklete, K,
Ts a telítési hőmérséklet az adott nyomáson, K,
C ff a felület-folyadék párosra jellemző együttható (lásd a 16–1. táblázatot),
Prf a folyadék PRANDTL-száma,
n a felület-folyadék párosra jellemző kitevő (lásd a 16–1. táblázatot).
Mértékadó hőmérséklet: a közeg telítési hőmérséklete ( Ts ) .
Alkalmazható,
16–1. táblázat. A ROSHENOW-féle összefüggés paraméterei

folyadék-felület páros C ff n
víz-polírozott réz 0,0130 1,00
víz-érdesített réz 0,0068 1,00
víz-polírozott rozsdamentes acél 0,0130 1,00
víz-lerakódásos rozsdamentes acél 0,0060 1,00
víz-közönséges acél 0,0133 1,00
víz-teflonnal bevont acél 0,0058 1,00
víz-bronz vagy nikkel 0,0060 1,00
víz-platina 0,0130 1,00
n-pentán-polírozott réz 0,0154 1,70
n-pentán-króm 0,0150 1,70
benzol-króm 0,1010 1,70
etil alkohol-króm 0,0027 1,70
szén-tetraklorid-réz 0,0130 1,70
izopropanol-réz 0,0025 1,70
A kririkus hőterhelés KUTATELADZE és ZUBER szerint:

( )
0,25
qɺ kr = C geom r σgρ2g ρ f − ρg  ,
 
ahol a C geom együttható értéke sík felület esetén 0,149; hengeres felületre 0,12; gömbre 0,11.
92
16.2.1.2. Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása
Mint az egyik leggyakoribb technológiai közegre, a vízre vonatkozó forrásos hőátadási tényező meg-
határozására, MIHEJEV szerint a következő összefüggéseket alkalmazhatjuk buborékos forrás, azaz
qɺ w < qɺ kr és ps=0,2..100 bar esetén:
α = 2,656 ⋅ p0,176 ⋅ qɺ w 0,7 ,
α = 25,95 ⋅ p0,587 ⋅ ( Tw − Ts )
2,333
.
W W
A helyettesítés mértékegységei: [α ] = , [qɺ w ] = , [p]=bar, valamint: Ts a telítési hőmérsék-
m2 ⋅ K m2
let, Tw a falhőmérséklet.
16–2. táblázat. A kritikus hőterhelés értékei vízre a telítési nyomás függvényében:

p, bar 0,2 1 10 20 30 40 50 100
−6
qɺ kr ⋅ 10 , W/m 2
0,55 1,2 1,8 2,4 3 3,5 3,9 3,7
16.2.1.3. Stabil filmforrás

Stabil filmforrásnál a felületi hőterhelés a kritikus hőterhelésnél nagyobb, a fűtőfelület a rajta kiala-
kuló gőzpárna miatt sokkal melegebb, mint a forrásban lévő közeg. A hőátadás részben a gőzpárnán
keresztüli hővezetés, részben a felület sugárzásának az eredménye. A hőátadási tényező tehát két
tagból tevődik össze:
Y  λ g ⋅ ρg ⋅ (ρ f − ρ g ) ⋅ g ⋅ r ⋅ Z
3
 T4 − T4
α =  0,59 + 0,069 ⋅  ⋅ 4 + 4,33 ⋅ 10 −8 ⋅ ε w ⋅ w s
 L μ g ⋅ (Tw − Ts ) ⋅ Y Tw − Ts
ahol
σ
Y = 6,282 ⋅ ,
g ⋅ (ρf − ρ g )
2
 c p,gőz ⋅ (Tw − Ts ) 
Z = 1 + 0,34 ⋅  ,
 r 
ε a fűtőfelület feketeségi foka és
L a fűtőfelület mérete, m.
Tw + Ts
Mértékadó hőmérséklet a gőz jellemzői esetén a film közepes hőmérséklete, azaz T = , míg a
2
folyadék jellemzői esetén a Ts telítési hőmérséklet.
93
16.2.2. KONDENZÁCIÓ
A kondenzációs hőátadási tényező ( α ) számítása során a következő jellemzőket használjuk:
látszólagos párolgáshő telített vagy nedves gőzre: r * = r + 0,68 ⋅ c p,foly. ⋅ ( Ts − Tw ) ,
(
látszólagos párolgáshő túlhevített gőzre: r * = r + 0,68 ⋅ c p,foly. ⋅ ( Ts − Tw ) + c p,gőz ⋅ Tgőz − Ts , )
4 ⋅ Qɺ 4 ⋅ A ⋅ α ⋅ ( Ts − Tw )
a kondenzátum filmet jellemző REYNOLDS-szám: Re = = ,
U ⋅μ ⋅r* U ⋅ μ ⋅ r*
ahol
Qɺ = mɺ gőz ⋅ r * a kondenzáció során elvont hőáram, W,
mɺ gőz kondenzálódó gőz mennyisége, kg/s,
r párolgáshő a Ts a telítési hőmérsékleten, J/kg,
T +T
c p,foly. a folyadék fajhője a T = s w hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
Ts + Tgőz
c p,gőz a gőz fajhője a T = hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
A a folyadékfilm által nedvesített felület, m2,
U a folyadékfilm által nedvesített felület kerülete, m.
A Re-szám értéke alapján a filmkondenzáció három csoportba sorolható

lamináris, ha 0 < Re ≤ 30 ,
átmeneti, ha 30 < Re ≤ 1800 és
turbulens, ha 1800 < Re .
z
g
Jellemző méret: a folyadékfilm kialakulására
gőz rendelkezésre álló hosszúság ( H ) .
Egyéb szükséges méret: függőlegessel bezárt
φ folyadékfilm szög ( ϕ ) .
H Mértékadó hőmérséklet:
δ(x) Ts + Tw
folyadékra a film hőmérséklete: T = , míg
2
a gőzre a telítési hőmérséklet ( Ts ) .
x
16-2. ábra. A kondenzátum film jellemzői
16.2.2.1. Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén
λ ⋅ μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ x 4
a lokális filmvastagság: δ( x ) = 4 ⋅ ,
ρ⋅r *
(ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ cos ϕ
az átlagos hőátadási tényező (NUSSELT-féle egyenlet):
λ3 ⋅ ρ ⋅ (ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ cos ϕ⋅ r *
αlam. = 0,943 ⋅ 4 .
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ H
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám: Relam. =

(=
)
4 ⋅ g ⋅ cos ϕ⋅ ρ − ρ g ⋅δ ( H ) 4 ⋅ g ⋅ cos ϕ  λ 3
3
.
3 ⋅ μ2 3 ⋅ ν2  0,75 ⋅ α 
94
16.2.2.2. Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (KUTATELADZE-féle
egyenlet):
13
Re⋅ λ  g 
αátm. = ⋅  2  = 0,8 ⋅ Re0,11 ⋅ α lam. ,
1,08 ⋅ Re − 5,2  ν 
1,22
ahol
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
0,82
 3,70 ⋅ H ⋅ λ ⋅ ( Ts − Tw )  g 1 3 
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám: Reátm. =  4,81 + ⋅ 2  
 μ ⋅ r*  ν  
16.2.2.3. Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (LABUNCOV-féle egyen-
let):
13
Re⋅ λ  g 
α turb. = ⋅ 2  ,
(
8750 + 58 ⋅ Pr −0,5 ⋅ Re0,75 − 253  ν  )
ahol
Pr a folyadék PRANDTL-száma,
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám:
43
 0,069 ⋅ H ⋅ λ ⋅ Pr 0,5 ⋅ ( Ts − Tw )  g 1 3 
Re turb. =  ⋅  2  − 151 ⋅ Pr 0,5 + 253 .
 μ ⋅r *
ν  
A 16-3. ábrán található diagram a hőátadási tényező, grafikus úton történő meghatározását segíti és
egyben hozzájárul a számítási eredmények ellenőrzéséhez is. A leolvasott érték alapján ferde felüle-
ten: αferde = αfüggőleges ⋅ ( cos ϕ )
0,25
, a hajlásszög (φ) értelmezésére lásd a 16-2. ábrát.
1,0
13
 ν2  Pr = 10
 
g
α  5
λ 3
2
lamináris átmeneti turbulens
0,1
10 30 100 1000 1800 10,000
Re
16-3. ábra. Függőleges felületre vonatkozó dimenziótlan hőátadási tényező
a kondenzátum filmre jellemző Re-szám függvényében
95
16.2.2.4. Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén
Jellemző méret az átmérő ( D ) .
Az átlagos hőátadási tényező henger (cső) esetén
λ3 ⋅ ρ ⋅ (ρ − ρ g ) ⋅ g ⋅ r *
α = 0,729 ⋅ 4 ,
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D
a vízszintes hengerre vonatkozó hőátadási tényező a függőleges hengerre vonatkozó érték alapján a
0,25
αfüggőleges D
= 1,29 ⋅  
α vízszintes H
kifejezéssel határozható meg.
Gömb esetén
λ3 ⋅ ρ ⋅ (ρ − ρ g ) ⋅ g ⋅ r *
α = 0,815 ⋅ 4 .
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D
16.2.2.5. Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén
Ebben az esetben az egymás alatti csöveken lecsorgó kondenzátum csökkenti a hőátadás intenzitását.
Ennek megfelelően a hőátadási tényező értékét a
λ3 ⋅ ρ ⋅ (ρ − ρ g ) ⋅ g ⋅ r *
α = 0,729 ⋅ 4
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D ⋅ N
kifejezéssel kell meghatározni, ahol N az egymás alatti csősorok száma.
16.2.2.6. Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén

Alacsony gőzsebesség esetén, az átlagos hőátadási tényező a
( )
14
 gρ ρ − ρ gőz λ3 
 3 
α belső = 0,555  ⋅  r + c p,foly. ( Ts − Tw )  
 μ ( Ts − Tw )  8 
 
kifejezéssel határozható meg, melynek alkalmazhatósági határa
wgőz,belépési ⋅ D
Regőz,belépési = < 35000 .
ν gőz
96
17. HŐCSERÉLŐ KÉSZÜLÉKEK
17.1. Fontosabb mennyiségek

A hőcserélők méretezése során az alábbi mennyiségeket használjuk:
– hőcserélő (egyenértékű) hőátvivő felülete: A, m2,
– hőátviteli tényező: U (régebben k), W/(m2·K),
– hőkapacitásáram: Cɺ = mcɺ , W/K, ahol m ɺ a közeg tömegárama, kg/s, míg c az átlagos fajhője
J/(kg·K),
∆t − ∆tmin
– logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség: ∆tln = max , K, ahol ∆tmax és ∆tmin a
∆tmax
ln
∆tmin
két közeg között – azonos helyen – fellépő legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet különbség,
– hőkapacitásáram arány: RC = Cɺ min Cɺ max ,
kA UA
– átviteli hányados: NTU = = ,
Cɺ min Cɺ min
Qɺ
– BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság: Φ = ε = ,
Qɺ max
– többjáratú csőköteges hőcserélők járatszáma: Z.
Mindezen mennyiségek alapján a hőcserélő hőmérlege:

Qɺ = Cɺ ⋅ tki − t be = k ⋅ A ⋅ ω ⋅ ∆tln ,
ahol ω a konstrukciótól függő korrekciós tényező, melynek értéke tiszta egyen- és tiszta ellenáram
esetén 1. Keresztáramú hőcserélők méretezése során a logaritmikus közepes hőmérséklet-
különbséget úgy kell meghatározni, mintha a hőcserélő tisztán ellenáramú lenne, majd a konstrukci-
óra jellemző korrekciós tényezőt kell alkalmazni (lásd a 17-7. ábrát).
97
17.2. Egyszerű hőcserélők
17.2.1. EGYENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  Cɺ min 
−  1+ 
Cɺ min  Cɺ max  − NTU 1+ RC )
(
1−e 1−e
Hatásosság: Φ=ε= = ,
Cɺ 1 + RC
1 + min
Cɺ max
kA UA 1   Cɺ  1
Átviteli hányados: = = NTU = − ln 1 − Φ  1 + min  = − ln 1 − Φ (1 + RC )  ,
Cɺ min Cɺ min Cɺ  Cɺ max  1 + RC 
1 + min 
Cɺ max
Cɺ min   Cɺmin  Cɺ min
Az UA (kA) szorzat: kA = UA = − ln 1 − Φ  1 +  = − ln 1 − Φ (1 + RC ) 
Cɺ  Cɺ max  1 + RC 
1 + min 
Cɺ max
1
R C=0
0,9
R C=0,2
0,8
R C=0,4
0,7 R C=0,5
R C=0,6
hatásosság (Φ)
0,6 R C=0,8
0,5 R C=1,0
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
17-1. ábra. Az egyenáramú hőcserélő hatásossága
98
17.2.2. ELLENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  Cɺ min 
−  1− 
Cɺ min  Cɺ max  − NTU (1− RC )
1−e 1−e
Hatásosság: Φ=ε= = − NTU (1 − RC )
ha RC ≠ 1
kA  
Cɺ −  1− ɺ
min

Cɺ
1 − RC ⋅ e
Cɺ C
1 − min e min  max 
Cɺ max
NTU
Φ=ε= ha RC = 1
1 + NTU
kA 1 1−Φ 1 1−Φ
Átviteli hányados: = NTU = − ln =− ln ha RC ≠ 1
Cɺ min ɺC min ɺC min 1 − RC 1 − ΦRC
1− 1−Φ
Cɺ max Cɺ max
Φ
NTU = ha RC = 1
1−Φ
Cɺ min 1−Φ Cɺ min 1−Φ
Az UA (kA) szorzat: kA = UA = − ln = − ln ha RC ≠ 1
ɺC min ɺC min 1 − RC 1 − ΦRC
1− 1−Φ
ɺC max ɺC max
Φ
kA = UA = Cɺ min ⋅ NTU = Cɺ min ⋅ ha RC = 1
1−Φ
R C=0,2
1 R C=0,4
R C=0 R C=0,5
0,9
R C=0,6
R C=1,0 R C=0,8
0,8
0,7
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
17-2. ábra. Az ellenáramú hőcserélő hatásossága
99
17.2.3. EGYSZERES KERESZTÁRAMÚ HŐCSERÉLŐK
17.2.3.1. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő

( NTU 0,22 / RC )⋅ e − RC ⋅ NTU −1 
0,78
Hatásosság (közelítő összefüggés): Φ=ε =1−e  .
1
R C=0 0,5
0,9
0,2 0,6
0,4 0,8
0,8
R C=1
0,7
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
17-3. ábra. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő hatásossága
17.2.3.2. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő

Mindkét közeg tökéletesen keveredik önmagával.
1
Hatásosság: Φ=ε= .
1 RC 1
+ −
1 − e − NTU 1 − e − RC NTU NTU
100
1
R C=0
0,9 0,2
0,8 0,4
0,5
0,7 0,6
0,8
hatásosság (Φ)
0,6 R C=1
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
17-4. ábra. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő hatásossága
17.2.3.3. Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők

a) A nagyobb hőkapacitásramú ( Cɺ max ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
 − RC (1− e− NTU ) 
1
hatásosság: Φ = ε =
1 − e  ,
RC
 ln (1 − ΦRC ) 
átviteli hányados: NTU = − ln 1 + .
 RC 
b) A kisebb hőkapacitásramú ( Cɺ min ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
−
1
(
1 −e − RC NTU )
hatásosság: Φ = ε = 1 − e RC
,
ln ( RC ln (1 − Φ ) + 1 )
átviteli hányados: NTU = − .
RC
101
1
R C=0
0,2
0,9
0,4
0,8 0,5
0,6
0,7 0,8
R C=1
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
17-5. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a nagyobb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)
1
R C=0 0,2
0,9 0,4
0,5
0,8 0,6
0,8
0,7
R C=1
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
17-6. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a kisebb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)
102
17.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők
17.3.1. KORREKCIÓS TÉNYEZŐ
Ezen hőcserélők esetében általában a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséghez tartozó kor-
rekciós tényezőt ( ω ) szokás megadni grafikus formában, ahogyan azt a 17-7. ábra mutatja.
17-7. ábra. Többjáratú és keresztáramú hőcserélők korrekciós tényezője
103
17.3.2. BOŠNJAKOVIĆ-FÉLE HATÁSOSSÁG
A) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 17-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
keveredik:
2
Φ=ε= .
 NTU 1 + R 2 
(1 + RC ) + 1 + RC2 ⋅ coth  C

 2 
 
B.1) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 17-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a köpenytérben áramlik:
 − NTU  1+ C  
 R 
1 2 − RC  2 + RC e  2 

Φ=ε= −  
.
RC RC ( 2 + RC )   R
− NTU  1 + C 
2 
 2 − RC e


B.2) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 17-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a csövekben áramlik:
2 R − 1  2 RC + e − NTU ( RC + 0,5) 
Φ = ε =1− C  .
2 RC + 1  2 RC − e − NTU ( RC −0,5) 
B.3) Egyszeres köpenytér, tetszőleges páros számú járat:

−1
 
R RC 2 ⋅ RC 1  1 + e P⋅NTU
Φ=ε= C + − + ⋅  1 − P ⋅  ,
 (
 Z 1 − e − RC ⋅NTU Z ⋅ 1 − e −2⋅RC ⋅NTU /Z )2  1 − e P⋅NTU  
ahol
P = 1 + ( 2 ⋅ RC / Z ) ,
2
Z a járatok száma.
104
18. ANYAGJELLEMZŐK
A következő táblázatokban alkalmazott jelölések (mértékegységeket lásd a táblázatokban):
t, hőmérséklet, μ , dinamikai viszkozitás,
ρ , sűrűség, σ , felületi feszültség tényezője,
c p , izobár fajhő, Pr, PRANDTL-szám
r, párolgáshő,
β , térfogati hőtágulási együttható, ν , kinematikai viszkozitás.
λ , hővezetési tényező, Az x ′ jelölés telített folyadékot, az x ′′ telített gőzt jelent.
A 10 ⋅ x jelölés azt jelenti, hogy a táblázatban az x mennyiség értékének 10n -szeresét tüntettük fel, te-
n
hát a mennyiség tényleges értékét úgy kapjuk meg, hogy a táblázatbeli értéket 10n -nel elosztjuk.
18.1. A száraz levegő fizikai jellemzői

18.1.1. A SZÁRAZ LEVEGŐ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t , ρ , cp , 103 ⋅ β , 1/K 103 ⋅ λ , 106 ⋅ μ , 106 ⋅ ν , Pr
°C kg/m3 kJ/(kg·K) W/(m·K) Pa·s m2/s
-180 3,8515 1,071 11,071 9,00 6,44 1,67 0,77
-160 3,1258 1,036 9,320 10,90 7,58 2,51 0,75
-140 2,6391 1,021 7,758 12,70 9,20 3,48 0,74
-120 2,2867 1,014 6,659 14,60 10,49 4,587 0,73
-100 2,0186 1,011 5,846 16,40 11,72 5,806 0,72
-80 1,8073 1,009 5,219 18,16 12,89 7,132 0,72
-60 1,6364 1,007 4,719 19,83 14,02 8,567 0,71
-40 1,4952 1,006 4,304 21,45 15,09 10,09 0,71
-20 1,3765 1,006 3,962 23,01 16,15 11,73 0,71
0 1,2754 1,006 3,671 24,54 17,10 13,41 0,70
20 1,1881 1,007 3,419 26,03 17,98 15,13 0,70
40 1,1120 1,008 3,200 27,49 18,81 16,92 0,69
60 1,0452 1,009 3,007 28,94 19,73 18,88 0,69
80 0,9859 1,010 2,836 30,38 20,73 21,30 0,69
100 0,9329 1,012 2,684 31,81 21,60 23,15 0,69
120 0,8854 1,014 2,547 33,23 22,43 25,33 0,68
140 0,8425 1,017 2,423 34,66 23,19 27,53 0,68
160 0,8036 1,020 2,311 36,07 24,01 29,88 0,68
180 0,7681 1,023 2,209 37,49 24,91 32,43 0,68
200 0,7356 1,026 2,115 38,91 25,70 34,94 0,68
250 0,6653 1,035 1,912 42,43 27,40 41,18 0,67
300 0,6072 1,046 1,745 45,91 29,20 48,09 0,67
350 0,5585 1,057 1,605 49,31 30,90 55,33 0,66
400 0,5170 1,069 1,485 52,57 32,55 62,95 0,66
450 0,4813 1,081 1,383 55,64 34,00 70,64 0,66
500 0,4502 1,093 1,293 58,48 35,50 78,86 0,66
600 0,3968 1,116 1,145 63,50 38,30 96,08 0,67
700 0,3577 1,137 1,027 67,80 40,87 114,3 0,69
800 0,3243 1,155 0,932 71,30 43,32 133,6 0,70
900 0,2967 1,171 0,852 74,30 45,65 153,9 0,72
1000 0,2734 1,185 0,786 76,80 47,88 175,1 0,74
105
18.1.2. A SZÁRAZ LEVEGŐ IZOBÁR FAJHŐJE
cp. kJ/(kg·K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500 600 800 1000
p, bar
1 1,007 1,006 1,007 1,008 1,012 1,026 1,046 1,069 1,093 1,116 1,155 1,185
5 1,023 1,015 1,014 1,013 1,015 1,028 1,047 1,070 1,094 1,116 1,155 1,186
10 1,044 1,026 1,022 1,020 1,020 1,030 1,049 1,071 1,094 1,117 1,156 1,186
50 1,212 1,112 1,089 1,072 1,055 1,049 1,061 1,080 1,101 1,122 1,159 1,189
100 1,430 1,216 1,169 1,133 1,096 1,072 1,075 1,090 1,108 1,128 1,163 1,191
150 1,575 1,302 1,237 1,187 1,132 1,092 1,088 1,099 1,115 1,133 1,167 1,194
200 1,623 1,361 1,287 1,229 1,161 1,108 1,099 1,107 1,121 1,138 1,170 1,196
250 1,622 1,394 1,320 1,260 1,186 1,123 1,109 1,114 1,127 1,143 1,173 1,199
300 1,604 1,409 1,339 1,282 1,204 1,135 1,117 1,120 1,132 1,146 1,176 1,201
350 1,580 1,412 1,348 1,295 1,220 1,145 1,125 1,125 1,136 1,150 1,179 1,203
400 1,557 1,411 1,353 1,304 1,230 1,154 1,130 1,130 1,140 1,153 1,181 1,205
450 1,534 1,406 1,353 1,308 1,239 1,162 1,136 1,134 1,143 1,156 1,184 1,207
500 1,513 1,400 1,351 1,309 1,244 1,169 1,141 1,138 1,146 1,158 1,185 1,208
600 1,477 1,389 1,346 1,308 1,250 1,179 1,150 1,145 1,151 1,162 1,188 1,211
700 1,447 1,378 1,338 1,304 1,252 1,187 1,158 1,151 1,155 1,166 1,191 1,213
800 1,423 1,370 1,332 1,299 1,251 1,193 1,164 1,156 1,160 1,169 1,193 1,215
900 1,405 1,363 1,326 1,295 1,249 1,196 1,170 1,161 1,164 1,172 1,195 1,216
1000 1,393 1,359 1,322 1,291 1,247 1,198 1,175 1,166 1,168 1,175 1,197 1,218
18.1.3. A SZÁRAZ LEVEGŐ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

103 ⋅ λ, W/(m ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 20,65 24,54 26,39 28,22 31,81 38,91 45,91 52,57 58,48
5 20,86 24,68 26,53 28,32 31,89 38,91 45,92 52,56 58,42
10 21,13 24,88 26,71 28,47 32,00 38,94 45,96 52,57 58,36
50 24,11 27,15 28,78 30,26 33,53 40,34 46,86 53,41 58,98
100 28,81 30,28 31,53 32,75 35,60 42,00 48,30 54,56 60,07
150 34,95 33,88 34,53 35,32 37,68 43,59 49,56 55,76 61,09
200 41,96 38,00 37,90 38,21 39,91 45,18 50,69 56,62 61,96
250 48,72 42,39 41,57 41,32 42,29 46,92 51,95 57,78 63,05
300 54,84 46,84 45,38 44,56 44,81 48,54 53,06 58,70 63,74
350 60,34 51,19 49,14 47,88 47,35 50,40 54,68 59,95 64,86
400 65,15 55,30 52,83 51,29 49,97 52,59 55,91 60,95 65,56
450 69,71 59,25 56,01 54,08 52,97 54,16 57,18 61,71 66,50
500 73,91 62,92 59,80 57,40 54,70 55,66 58,60 62,86 67,24
600 81,09 69,73 66,22 63,43 58,93 58,25 61,36 65,23 69,40
700 87,77 75,86 71,34 67,93 63,69 61,67 64,56 68,10 71,56
800 93,24 81,52 76,31 72,08 67,31 64,98 67,66 71,04 73,86
900 99,40 86,92 82,32 78,55 71,52 66,68 69,29 73,41 75,95
1000 104,42 92,09 87,52 82,98 75,72 70,19 72,11 75,42 78,06
18.1.4. A SZÁRAZ LEVEGŐ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA

103 ⋅ β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
5 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
10 4,721 3,786 3,446 3,162 2,716 2,123 1,746 1,485 1,293
50 6,588 4,265 3,789 3,410 2,844 2,152 1,748 1,481 1,288
100 7,058 4,753 4,089 3,596 2,920 2,172 1,755 1,476 1,275
150 7,506 4,946 4,222 3,688 2,963 2,176 1,746 1,465 1,264
200 7,196 4,870 4,186 3,672 2,959 2,164 1,731 1,451 1,252
300 5,796 4,352 3,855 3,453 2,848 2,105 1,682 1,414 1,225
400 4,592 3,781 3,446 3,152 2,670 2,017 1,622 1,370 1,191
600 3,224 2,933 2,770 2,608 2,306 1,825 1,497 1,275 1,117
800 2,582 2,410 2,309 2,207 2,005 1,654 1,387 1,191 1,047
1000 2,232 2,073 1,995 1,918 1,771 1,508 1,292 1,120 0,988
106
18.1.5. A SZÁRAZ LEVEGŐ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA
108 ⋅ ν, m 2 /s – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 931,1 1341, 1558,0 1786, 2315, 3494, 4809, 6295, 7886,
5 186,1 268,5 312,2 358,1 464,2 700,5 964,1 1262, 1580,
10 93,03 134,5 156,5 179,6 232,8 351,4 483,6 632,8 792,1
50 19,11 27,74 32,39 37,19 48,13 72,43 99,35 129,5 161,8
100 10,53 14,82 17,23 19,72 25,34 37,75 51,48 66,77 83,15
150 7,97 10,89 12,53 14,23 17,96 26,32 35,67 45,92 57,00
200 7,40 9,14 10,33 11,57 14,33 20,68 27,83 35,74 44,00
250 7,21 8,34 9,26 10,21 12,39 17,46 23,18 29,54 40,74
300 7,27 7,92 8,62 9,46 11,15 15,34 20,11 25,42 31,03
350 7,41 7,72 8,29 8,88 10,35 13,90 17,95 22,54 27,39
400 7,63 7,69 8,11 8,69 9,83 12,84 16,38 20,38 24,64
450 7,91 7,69 8,04 8,40 9,46 12,03 15,17 18,75 22,53
500 8,19 7,76 8,01 8,27 8,96 11,44 14,21 17,45 20,87
600 8,79 8,01 8,08 8,22 8,86 10,58 12,86 15,55 18,43
700 9,43 8,31 8,25 8,29 8,72 10,02 11,96 14,23 16,72
800 9,98 8,60 8,48 8,41 8,68 9,68 11,31 13,31 15,49
900 10,45 8,84 8,70 8,57 8,71 9,49 10,87 12,62 14,57
1000 10,89 9,03 8,90 8,74 8,78 9,37 10,55 12,10 13,87
18.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői
A víz
moláris tömege: M = 18,0153 kg/kmol,
specifikus gázállandója: R = 461,519 J/(kg·K),
kritikus nyomása: pC = 220,64±0,03 bar,
kritikus hőmérséklete: TC = 647,14 K (374,99 °C),
kritikus sűrűsége: ρC = 322±3 kg/m3.
107
18.2.1. TELÍTETT VÍZ ÉS GŐZ FIZIKAI JELLEMZŐI
t p ρ′ ρ′′ c p′ c p′′ 6 6
10 ⋅ β′ 10 ⋅ β" 3 3
10 ⋅ λ ′ 10 ⋅ λ ′′
6 6
10 ⋅ μ′ 10 ⋅ μ" 6 6
10 ⋅ ν′ 10 ⋅ ν′′ Pr′ Pr′′ 3
10 ⋅ σ r
3 2
°C bar kg/m kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m /s N/m kJ/kg
0,01 0,006112 999,8 0,00485 4,217 1,864 -85,5 3669, 562, 16,5 1791 9,22 1,792 1900, 13,44 1,041 75,60 2501,0
10 0,012271 999,7 0,00939 4,193 1,868 82,1 3544, 582, 17,2 1308 9,46 1,308 1007, 9,42 1,027 74,24 2477,4
20 0,023368 998,3 0,01729 4,182 1,874 206,6 3431, 600, 18,0 1003 9,73 1,004 563, 6,99 1,016 72,78 2453,9
30 0,042417 995,7 0,03037 4,179 1,883 305,6 3327, 615, 18,7 798 10,01 0,801 330, 5,42 1,008 71,23 2430,3
40 0,073749 992,3 0,05116 4,179 1,894 389,0 3233, 629, 19,5 653 10,31 0,658 201, 4,34 1,002 69,61 2406,5
50 0,12334 988,0 0,08300 4,181 1,907 462,0 3150, 640, 20,3 547 10,62 0,554 128, 3,57 0,999 67,93 2382,6
60 0,19919 983,2 0,1302 4,185 1,924 528,8 3076, 651, 21,1 467 10,94 0,475 84,0 3,00 0,997 66,19 2358,4
70 0,31161 977,7 0,1981 4,190 1,944 590,0 3012, 659, 22,0 404 11,26 0,414 56,9 2,57 0,997 64,40 2333,8
80 0,47359 971,6 0,2932 4,197 1,969 647,3 2958, 667, 22,9 355 11,60 0,365 39,5 2,23 0,999 62,57 2308,8
90 0,70108 965,2 0,4233 4,205 1,999 701,9 2915, 673, 23,8 315 11,93 0,326 28,2 1,97 1,002 60,69 2283,4
100 1,0132 958,1 0,5974 4,216 2,034 754,7 2882, 677, 24,8 282 12,28 0,294 20,55 1,76 1,007 58,78 2257,3
110 1,4326 950,7 0,8260 4,229 2,075 806,8 2861, 681, 25,8 255 12,62 0,268 15,28 1,58 1,014 56,83 2230,5
120 1,9854 942,9 1,121 4,245 2,124 859,0 2851, 683, 27,0 232 12,97 0,246 11,57 1,44 1,022 54,85 2202,9
130 2,7012 934,6 1,496 4,263 2,180 912,1 2853, 684, 28,1 213 13,31 0,228 8,90 1,33 1,031 52,83 2174,4
140 3,6136 925,8 1,966 4,285 2,245 966,7 2868, 685, 29,4 196 13,67 0,212 6,95 1,23 1,04 50,79 2144,9
150 4,7597 916,8 2,547 4,310 2,320 1024, 2897, 684, 30,8 182 14,02 0,198 5,50 1,15 1,06 48,70 2114,2
160 6,1804 907,3 3,259 4,339 2,406 1084, 2941, 682, 32,2 170 14,37 0,187 4,41 1,08 1,07 46,59 2082,2
170 7,9202 897,3 4,122 4,371 2,504 1148, 3001, 679, 33,8 159 14,72 0,177 3,57 1,02 1,09 44,44 2048,8
180 10,003 886,9 5,160 4,408 2,615 1216, 3078, 674, 35,1 149 15,07 0,168 2,92 0,976 1,12 42,26 2014,0
190 12,552 876,0 6,398 4,449 2,741 1291, 3174, 669, 37,2 141 15,42 0,161 2,41 0,937 1,14 40,50 1977,4
200 15,551 864,7 7,865 4,497 2,833 1372, 3291, 663, 39,1 134 15,78 0,154 2,01 0,906 1,16 37,81 1939,0
210 19,080 852,8 9,596 4,551 3,043 1462, 3432, 656, 41,1 127 16,13 0,149 1,68 0,880 1,19 35,53 1898,7
220 23,201 840,3 11,63 4,614 3,222 1563, 3599, 648, 43,4 121 16,49 0,144 1,42 0,851 1,23 33,23 1856,2
230 27,979 827,3 14,00 4,686 3,426 1676, 3798, 639, 45,7 116 16,85 0,140 1,20 0,847 1,26 30,90 1811,4
240 33,480 813,6 16,77 4,770 3,656 1806, 4036, 629, 48,3 111 17,22 0,136 1,03 0,838 1,30 28,56 1764,0
250 39,776 799,2 19,99 4,869 3,918 1955, 4321, 618, 51,2 106 17,59 0,132 0,880 0,834 1,35 26,19 1713,7
260 46,940 783,9 23,74 4,986 4,221 2130, 4665, 606, 54,3 102 17,98 0,129 0,757 0,835 1,40 23,82 1660,2
270 55,051 767,8 28,11 5,126 4,574 2338, 5086, 593, 57,9 97,4 18,38 0,127 0,654 0,842 1,45 21,44 1603,0
280 64,191 750,5 33,21 5,296 4,996 2589, 5608, 578, 61,8 93,4 18,80 0,124 0,566 0,856 1,52 19,07 1541,6
290 74,448 732,1 39,20 5,507 5,507 2900, 6267, 562, 66,4 89,6 19,25 0,122 0,491 0,877 1,60 16,71 1475,2
300 85,917 712,2 46,25 5,773 6,144 3293, 7117, 545, 71,8 85,8 19,74 0,120 0,427 0,909 1,69 14,39 1403,1
310 98,697 690,6 54,64 6,120 6,962 3808, 8242, 526, 78,4 82,1 20,28 0,119 0,371 0,954 1,80 12,11 1324,1
320 112,90 666,9 64,75 6,586 8,053 4510, 9785, 506, 86,5 78,3 20,89 0,117 0,323 1,018 1,95 9,89 1236,5
330 128,65 640,5 77,15 7,248 9,589 5531, 12020, 485, 97,1 74,4 21,62 0,116 0,280 1,11 2,14 7,75 1138,1
340 146,08 610,3 92,76 8,270 11,92 7167, 15500, 461, 111,8 70,2 22,52 0,115 0,243 1,26 2,40 5,71 1025,6
350 165,37 574,5 113,4 10,08 15,95 10390, 21730, 436, 134,2 65,7 23,72 0,114 0,209 1,52 2,82 3,79 893,2
360 186,74 528,3 143,5 14,99 26,79 19280, 38990, 412, 175,8 60,2 25,53 0,114 0,178 2,19 3,89 2,03 722,6
370 210,53 448,3 201,7 53,92 112,9 98180, 170900, 420, 308,0 51,4 29,35 0,115 0,146 6,60 10,76 0,47 439,4
374,15 221,20 315,5 315,5 ∞ ∞ ∞ ∞ 830, 830, 38,2 38,2 0,122 0,122 ∞ ∞ 0,0 0,0
108
18.2.2. A VÍZ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t ρ cp 103 ⋅ β 103 ⋅ λ 106 ⋅ μ 106 ⋅ ν Pr
3
°C kg/m kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m2/s
0 999,8 4,217 -0,0852 562 1792 1,792 13,44
10 999,8 4,192 +0,0823 582 1308 1,308 9,42
20 998,4 4,182 0,2067 600 1003 1,004 6,99
30 995,8 4,178 0,3056 615 7987 0,801 5,42
40 992,3 4,179 0,3890 629 653 0,658 4,34
50 988,1 4,181 0,4623 641 547 0,554 3,57
60 983,2 4,185 0,5288 651 466 0,475 3,00
70 977,7 4,190 0,5900 660 405 0,414 2,57
80 971,6 4,196 0,6473 667 355 0,365 2,23
90 965,2 4,205 0,7018 673 315 0,326 1,97
18.2.3. A VÍZ/GŐZ IZOBÁR FAJHŐJE

c p , kJ/(kg ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 4,217 4,182 4,181 2,032 1,979 1,974 1,988 2,011 2,037 2,068 2,099 2,132 2,200
5 4,215 4,181 4,180 4,215 4,310 2,143 2,079 2,065 2,073 2,093 2,118 2,146 2,208
10 4,212 4,179 4,179 4,214 4,308 2,431 2,215 2,141 2,121 2,126 2,141 2,164 2,219
50 4,191 4,166 4,170 4,205 4,296 4,477 4,855 3,299 2,669 2,451 2,360 2,324 2,311
100 4,165 4,151 4,158 4,194 4,281 4,450 4,791 5,703 4,042 3,078 2,726 2,569 2,445
150 4,141 4,137 4,148 4,183 4,266 4,425 4,735 5,495 8,863 4,155 3,235 2,875 2,597
200 4,117 4,123 4,137 4,173 4,252 4,402 4,685 5,332 8,103 6,327 3,959 3,257 2,767
250 4,095 4,109 4,127 4,163 4,239 4,379 4,639 5,201 7,017 13,02 5,020 3,731 2,956
300 4,073 4,097 4,117 4,153 4,226 4,358 4,598 5,091 6,451 25,71 6,624 4,317 3,161
350 4,052 4,084 4,107 4,144 4,214 4,338 4,560 4,999 6,084 11,79 8,875 5,019 3,381
400 4,032 4,073 4,098 4,135 4,202 4,319 4,525 4,919 5,820 8,784 10,89 5,807 3,612
450 4,013 4,062 4,089 4,126 4,190 4,301 4,493 4,848 5,616 7,517 10,83 6,584 3,849
500 3,994 4,051 4,081 4,117 4,179 4,284 4,463 4,786 5,451 6,814 9,483 7,200 4,086
600 3,957 4,032 4,064 4,100 4,157 4,252 4,410 4,681 5,200 6,047 7,466 7,480 4,521
700 3,920 4,014 4,049 4,084 4,137 4,222 4,362 4,595 5,014 5,621 6,440 6,913 4,857
800 3,883 3,997 4,035 4,068 4,114 4,195 4,320 4,523 4,871 5,340 5,844 6,310 5,053
900 3,844 3,982 4,022 4,054 4,099 4,169 4,282 4,462 4,757 5,135 5,465 5,854 5,104
1000 3,800 3,968 4,010 4,039 4,081 4,145 4,248 4,410 4,663 4,975 5,203 5,511 5,057
18.2.4. A VÍZ/GŐZ SŰRŰSÉGE

ρ, kg/m 3 – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 999,9 998,4 988,1 0,5895 0,5163 0,4603 0,4156 0,3789 0,3483 0,3223 0,2999 0,2804 0,2483
5 1000,1 998,6 988,3 958,4 916,8 2,353 2,108 1,913 1,754 1,620 1,505 1,406 1,244
10 1000,2 998,8 988,5 958,6 917,1 4,856 4,297 3,876 3,540 3,262 3,027 2,824 2,493
20 1000,7 999,2 988,9 959,0 917,7 865,0 8,972 7,969 7,217 6,615 6,117 5,694 5,011
30 1001,2 999,8 989,4 959,6 918,3 865,8 14,17 12,32 11,04 10,06 9,274 8,611 7,554
40 1001,7 1000,1 989,8 960,0 918,8 866,6 799,2 16,99 15,05 13,62 12,50 11,57 10,12
50 1002,2 1000,5 990,2 960,5 919,4 867,3 800,4 22,06 19,25 17,30 15,80 14,59 12,71
60 1002,7 1001,0 990,7 961,0 920,0 868,1 801,6 27,65 23,68 21,10 19,19 17,66 15,33
70 1003,2 1001,4 991,1 961,4 920,5 868,9 802,7 33,94 28,38 25,05 22,65 20,79 17,98
80 1003,7 1001,9 991,5 961,9 921,1 869,6 803,8 41,24 33,38 29,14 26,21 23,97 20,65
90 1004,2 1002,3 991,9 962,4 921,7 870,4 804,9 713,1 38,77 33,41 29,87 27,21 23,35
100 1004,7 1002,8 992,4 962,8 922,2 871,1 806,0 715,4 44,60 37,87 33,62 30,52 26,08
150 1007,2 1005,0 994,5 965,1 925,0 874,7 811,4 725,8 87,07 63,87 54,20 48,09 40,17
200 1009,6 1007,2 996,6 967,5 927,7 878,2 816,5 735,0 600,3 100,5 78,71 67,69 55,05
250 1012,1 1009,3 998,7 969,7 930,4 881,6 821,3 743,4 624,9 166,4 109,0 89,86 70,78
300 1014,5 1011,5 1000,7 971,9 933,0 884,9 826,0 751,0 643,4 356,4 148,6 115,2 87,44
350 1016,9 1013,6 1002,7 974,1 935,6 888,1 830,4 758,1 658,5 474,6 201,8 144,4 105,0
400 1019,2 1015,8 1004,7 976,2 938,1 891,3 834,7 764,7 671,4 523,4 270,6 178,1 123,7
450 1021,5 1017,9 1006,7 978,3 940,5 894,3 838,8 771,0 682,7 554,3 343,0 216,0 143,3
500 1023,8 1019,9 1008,7 980,5 943,0 897,3 842,8 776,9 692,9 577,3 402,0 257,0 163,8
600 1028,4 1024,0 1012,6 984,5 947,7 903,1 850,3 878,7 710,7 611,6 479,4 338,7 207,0
700 1032,9 1028,1 1016,4 988,5 952,3 908,6 857,5 797,5 725,9 637,4 528,1 406,1 251,7
800 1037,2 1032,1 1020,1 992,4 956,7 914,0 864,2 806,7 739,3 658,6 563,2 457,0 295,8
900 1041,4 1036,0 1023,8 996,3 961,6 919,2 870,6 815,2 751,5 676,6 590,6 496,4 337,1
1000 1045,5 1039,9 1027,4 1000 965,3 924,2 876,7 823,2 762,5 692,3 613,2 528,0 374,6
109
18.2.5. A VÍZ/GŐZ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA
103 ⋅ β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 -0,0852 0,2067 0,4623 2,879 2,451 2,159 1,937 1,761 1,615 1,493 1,218 1,147
5 -0,0838 0,2072 0,4622 0,7539 1,024 2,372 2,051 1,829 1,660 1,523 1,313 1,157
10 -0,0820 0,2079 0,4620 0,7530 1,022 2,728 2,218 1,922 1,718 1,562 1,333 1,168
50 -0,0678 0,2133 0,4605 0,7455 1,007 1,347 1,936 3,211 2,364 1,947 1,510 1,264
100 -0,0499 0,2201 0,4589 0,7366 0,9902 1,312 1,848 3,189 4,079 2,703 1,782 1,397
150 -0,0320 0,2272 0,4574 0,7281 0,9740 1,281 1,772 2,883 10,82 4,062 2,126 1,546
200 -0,0142 0,2343 0,4562 0,7200 0,9587 1,251 1,704 2,648 6,923 7,005 2,559 1,712
250 0,0033 0,2416 0,4551 0,7122 0,9442 1,224 1,643 2,460 5,162 17,08 3,109 1,897
300 0,0205 0,2489 0,4542 0,7047 0,9303 1,198 1,589 2,306 4,276 37,71 3,799 2,098
350 0,0373 0,2562 0,4534 0,6975 0,9172 1,175 1,539 2,176 3,718 13,05 4,635 2,315
400 0,0535 0,2636 0,1528 0,6907 0,9046 1,152 1,494 2,065 3,324 7,989 5,563 2,541
450 0,0690 0,2709 0,4523 0,6841 0,8926 1,131 1,453 1,968 3,027 5,955 6,438 2,770
500 0,0836 0,2782 0,4520 0,6777 0,8811 1,111 1,415 1,884 2,791 4,863 7,053 2,991
600 0,1100 0,2926 0,4517 0,6657 0,8596 1,075 1,348 1,742 2,439 3,702 6,897 3,365
700 0,1317 0,3065 0,1518 0,6545 0,8397 1,042 1,290 1,626 2,186 3,077 5,678 3,593
800 0,1475 0,3196 0,4523 0,6441 0,8213 1,012 1,238 1,530 1,994 2,674 4,592 3,637
900 0,1565 0,3317 0,4530 0,6343 0,8042 0,9844 1,193 1,448 1,843 2,385 3,821 3,507
1000 0,1576 0,3426 0,4540 0,6252 0,7882 0,9594 1,152 1,377 1,720 2,164 3,269 3,280
18.2.6. A VÍZ/GŐZ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

103 ⋅ λ, W/(m ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700
p, bar
1 569 604 643 24,8 28,6 33,1 38,1 43,3 48,8 54,5 60,4 66,6 79,3 92,8
10 570 604 644 681 687 35,0 39,2 44,2 49,5 55,2 61,1 67,2 80,0 93,5
50 573 608 647 684 690 668 618 52,1 54,8 59,3 64,6 70,5 83,3 97,1
100 577 612 651 688 693 672 625 545 68,3 67,4 70,7 75,7 87,9 102
150 581 616 655 691 696 676 633 559 99,0 81,8 79,7 82,5 93,2 107
200 585 620 659 695 700 681 639 571 454 106 92,7 91,5 99,4 112
250 589 623 662 698 703 685 646 582 476 154 111 103 106 118
300 592 627 666 701 706 689 652 592 496 263 141 117 114 125
350 596 630 669 704 710 693 657 601 514 351 176 134 123 131
400 599 364 672 707 713 697 662 609 529 388 215 153 132 138
450 603 637 675 710 716 701 667 616 541 415 259 176 143 146
500 606 640 678 713 720 704 671 622 552 437 307 202 154 154
18.2.7. A VÍZ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA

106 ⋅ ν, m 2 / s - a nyomás és a hőmérséklet függvényében:
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 1,75 1,00 0,551 20,5 27,4 35,2 43,8 53,4 64,0 75,4 101, 131,
10 1,75 1,00 0,550 0,291 0,197 3,26 4,20 5,22 6,30 7,48 10,1 13,1
50 1,75 1,00 0,550 0,292 0,198 0,156 0,134 0,909 1,18 1,45 2,02 2,59
100 1,74 0,998 0,549 0,292 0,198 0,156 0,135 0,126 0,529 0,681 0,967 1,28
150 1,73 0,995 0,549 0,292 0,199 0,157 0,136 0,126 0,292 0,421 0,630 0,846
200 1,72 0,992 0,548 0,293 0,199 0,157 0,136 0,127 0,122 0,285 0,459 0,629
250 1,72 0,990 0,548 0,293 0,201 0,158 0,136 0,127 0,121 0,193 0,357 0,499
300 1,72 0,987 0,547 0,293 0,202 0,159 0,137 0,127 0,122 0,128 0,284 0,408
350 1,70 0,984 0,547 0,294 0,202 0,160 0,138 0,128 0,122 0,121 0,242 0,351
400 1,70 0,981 0,545 0,294 0,203 0,160 0,139 0,128 0,122 0,120 0,207 0,306
450 1,69 0,978 0,545 0,294 0,203 0,161 0,139 0,129 0,122 0,120 0,182 0,271
500 1,68 0,977 0,544 0,295 0,204 0,162 0,140 0,130 0,122 0,120 0,164 0,245
110
18.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője
Megnevezés t, °C ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

azbeszt 150 700 0,25 816
azbeszt 50 470 0,158 816
aszfalt 20 2110 0,69 2100
beton 20 1900-2300 0,8-1,4 880
gyapjúnemez 30 330 0,052 -
gipsz - 800-1200 0,4-0,66 -
tölgyfa (rostokra merőlegesen) 20 800 0,173 1760
fenyőfa (rostokra merőlegesen) 20 448 0,121 1760
föld (durva, köves) 20 2000 0,52 1840
kősó 20 1400 0,19 1310
kristályos kvarc (tengelyére merőle- 0 2500-2800 13,6 840
gesen)
építési tégla (száraz) 20 1600-1800 0,38-0,52 835
samottégla 100 1700-2000 0,46-1,16 835
homok 20 1600 1,07 2100
agyag 20 1500 1,28 880
homokkő 20 2200-2300 1,63-2,1 710
márvány 20 2500-2700 2,8 810
hó (friss) 0 100 0,11 2090
jég 0 920 2,2 1930
kréta 50 2000 0,93 880
kazánkő 100 300-2700 0,81-2,20 -
cement (portland) 30 1900 0,303 1130
parafalemez 30 150 0,059 1880
parafa (szemcsés) 20 40 0,038 -
gumi 20 1100 0,13-0,23 1380
üveggyapot 0 110 0,032 670
porcelán 20 2290 1,05-1,28 800
porcelán 1055 2400 1,96 1090
bőr 20 1000 0,15 -
polietilén (nagynyomású) 20 920 0,35 2150
polietilén (kisnyomású) 20 950 0,45 1800
polipropilén 20 910 0,22 1700
polisztirol 20 1050 0,17 1300
PVC 20 1390 0,17 980
poliamid-6 20 1130 0,27 1900
poliamid-66 20 1140 0,25 1900
poliuretán 20 1200 0,36 1900
poliuretán-hab (széndioxiddal ex- - 32-35 0,0325 -
pandált)
poliuretán-hab (F11-gyel expandált) - 32-35 0,0163-0,0186 -
111
18.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten
Megnevezés ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

alumínium 2700 222 896
duralumínium (93,2%Al, 3,9%Cu, 1,3%Mn, 0,7%Si) 2800 165 913
silumin (87%Al, 13%Si) 2700 160 870
cink 7140 112 385
ezüst 10500 418 234
króm 7100 86 440
magnézium 1740 171 1010
nikkel 8900 90 444
ólom 11340 35 130
ón 7280 64 227
réz 8900 386 385
sárgaréz 8520 110 385
bronz (86%Cu, 9%Sn, 6%Zn) 8700 61 385
konstantán 8900 22,5 410
tantál 16600 54,5 151
vas 7860 73 452
öntöttvas 7100-7300 42-63 545
acél (1%C) 7800 46 473
V2A (18%Cr, 8%Ni) 7810 16,3 480
invaracél (36%Ni) 8130 12 500
volfrám 19300 163 134
112
18.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan
18.5.1. FÉMEK
Felület Hőmérséklet, °C ε
Alumínium
csiszolt, 98% tisztaságú 200..600 0,04..0,06
lemezáru 100 0,09
durva 40 0,07
erősen oxidált 100..540 0,20..0,33
Antimon
csiszolt 40..260 0,28-0,31
Bizmut
fényes 100 0,34
Sárgaréz
finom csiszolású 260 0,03
csiszolt 40 0,07
matt 40..60 0,22
oxidált 40..260 0,46..0,56
Króm
csiszolt lemez 100..540 0,08..0,27
Kobalt
nem oxidált 260..540 0,13..0,23
Réz
elektrolit, finom csiszolású 100 0,02
csiszolt 40 0,04
csiszolt, kissé matt 40 0,05
matt 40 0,15
eloxált 40 0,76
Arany
tiszta. finom csiszolású 100..600 0,02..0,035
Vas és acél
lágyacél, csiszolt 150..480 0,1..0,32
acél, csiszolt 40..260 0,07..0,10
hengerelt lemez 40 0,66
erősen oxidált 40 0,80
acél, 600 °C-on eloxált 260 0,79
öntöttvas, revés 40 0,70..0,80
frissen öntött vas 40 0,44
öntöttvas, csiszolt 200 0,21
öntöttvas, oxidált 40..260 0,57..0,66
rozsdás vas 40 0,61
erősen rozsdás vas 40 0,85
rozsdamentes, csiszolt acél 0,07..0,17
A táblázat folytatódik!
113
A táblázat folytatása!
Ólom
Csiszolt 40..260 0,05..0,08
szürke, oxidált 40 0,28
200C-on eloxált 200 0,63
600C-on eloxált 40 0,63
Magnézium
csiszolt 40..260 0,07..0,13
Mangán 100 0,05
Higany (tiszta, világos) 40…100 0,10..0,12
Molibdén
csiszolt 40..60 0,06..0,08
szál 540..2760 0,08..0,?9
Nikkel
csiszolt 40..260 0,05..0,07
eloxált 40..260 0,35..0,49
huzal 260..1100 0,10..0,19
Platina
csiszolt lemez 205..590 0,05..0,10
600 °C-on eloxált 260..540 0,07..0,11
elektrolit 260..540 0,06..0,l0
szalag 540..1100 0,12..0,14
szál 40..1100 0,04..0,19
huzal 205..1370 0,07..0,18
Ezüst
csiszolt 40..540 0,01..0,03
eloxált 40..540 0,02..0,04
Ón
könnyű ónozott lemez 40 0,04..0,06
csiszolt ónlap 93 0,05
Volfrám
szál 540..1100 0,11..0,16
szál 2760 0,39
csiszolt 40..540 0,04..0,08
Cink
csiszolt 40..260 0,02..0,03
400 °C-on eloxált 400 0,11
galvanizált, szürke 40 0,28
galvanizált, fényes 40 0,23
matt 40..260 0,2l
114
18.5.2. NEMFÉMES ANYAGOK
Azbeszt
tábla és -cement 40 0,96
papír 40 0,93..0,95
Tégla
építési 40 0,93
szilikatégla 980 0,80..0,85
tűzálló agyag 980 0,75
közönséges tűzálló tégla 110 0,59
magnezites tűzálló 980 0,38
fehér tűzálló 1100 0,29
Szén
szál 1040..1430 0,53
gyertyakorom 95…270 0,95
lámpakorom 40 0,95
Agyag, égetett 93 0,91
Beton, durva 40 0,94
Üveg
sima 40 0,94
kvarcüveg (2 mm) 260..540 0,96..0,66
pirex 260..540 0,94..0,75
Gipsz 40 0,80..0,90
Jég
sima 0 0,97
durva kristályos 0 0,99
zúzmara –18 0,99
Mészkő 40..260 0,95..0,83
Márvány
világosszürke, csiszolt 40 0,93
fehér 0,95
Csillámpala 40 0,75
Festékek
alumíniumfestékek, különfélék 0,27..0,62
lakk, fehér, érdes vaslemezen 0,91
lakk, fekete, vaslemezre
porlasztva 25 0,875
lakk, fekete, matt 40..95 0,96..0,98
lakk, fehér 40..95 0,80..0,95
sellak, fekete, csillogó ónozott vason 0,821
sellak, fekete, matt 75..145 0,91
különféle olajfestékek 40 0,92..0,96
vörös, ólom 93 0,93
A táblázat folytatódik!
115
A táblázat folytatása!
Papír
fehér 40 0,95
írásra használatos papír 40 0,98
különféle színű 40 0,92..0,94
Vakolat, mész, durva 40..260 0,92
Porcelán, mázolt 40 0,93
Kvarc 40..540 0,89..0,58
Gumi
keménygumi 40 0,94
lágygumi, szürke, durva 40 0,94
Homokkő 40..260 0,83..0,90
Hó –12..–6,7 0,82
Víz, 0,1 mm-es vagy annál
nagyobb rétegben 40 0,96
Fafélék
tölgy, gyalult 40 0,9
dió, fűrészelt 40 0,83
lucfenyő, fűrészelt 40 0,82
bükk 40 0,94
egyéb fafajták 40 0,8..0,9
fűrészpor 40 0,75
116

ATMH Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

ATMH Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ENERGETIKAI GÉPEK ÉS

© Bihari Péter, Kovács Viktória Barbara 2013

Ez a feladatgyűjtemény és segédlet minden írásbeli számonkérés alkalmával használható.

Az előadások témakörei, valamint a számonkérések ütemezése és témakörei:

Gyakorlati foglalkozások tematikus beosztása

Jelölések, fogalmak, definíciók

Többfázisú rendszerek (gőz-folyadék egyensúlyi rendszerek)

Valós közegek (VAN DER WAALS modell)

3.1. Ellenőrző kérdések

3.3. Összetett feladatok

4.1. Ellenőrző kérdések

4.2. Bevezető feladatok

5.1. Ellenőrző kérdések

5.2. Bevezető feladatok

4., Egy hőszivattyú hatásossága (fajlagos fűtőteljesítménye) 4,12. A munkaközeg elpárologtatása -

5.3. Összetett feladatok

7., Egy kompressziós gyújtású (DIESEL)-motor helyettesítő körfolyamatának kompreszióviszonya (a

8., A módosított DIESEL-körfolyamat szerint működő belsőégésű motor (SABATHÉ-körfolyamat)

6.1. Ellenőrző kérdések

6.2. Bevezető feladatok

3., Egy túlhevített gőzös erőmű a mellékelt kapcsolás szerint üzemel. Az

7.1. Ellenőrző kérdések

7.2. Bevezető feladatok

3., Egy 5 mm átmérőjű, egyenletesen 50 °C hőmérsékletű acélgolyót (1% C tartalmú) 1 mm vastagságú

7.3. Összetett feladatok

8.1. Ellenőrző kérdések

8.2. Bevezető feladatok

8.3. Összetett feladatok

9.1. Ellenőrző kérdések

9.2. Bevezető feladatok

9.3. Összetett feladatok

4., Egy a vízszintessel 35°-os szöget bezáró, 1,5 m szélességű és

Fajlagos entalpia, kJ/kg

Fajlagos entalpia, kJ/kg

11.1. Fontosabb összefüggések és állandók

Látható fény (0,38..0,75 µm)

1014 5780 K (a Nap felszíne)

Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)

5780 K (a Nap felszíne)

A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 11-1. ábrát):

Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.

összemérhető felületű egymást burkoló testek,

11.2.2. ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI

1., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík le- ha w1 ≠ w2 :

2., Két végtelen hosszú, merőleges, közös ol-

11., Gömb és alatta elhelyezkedő kör

14., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete

12.1. Összetett szerkezetek hőellenállása

3., L hosszúságú, n oldalú szabá- ha r1 ≪ r2

5., L hosszúságú cső

8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes

1,75 0,0163 ∞ 0.0

10., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez)

λ a szilárd közeg hővezetési té-

13., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb

14., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott hosszú hasáb ha L>(a, b, h)

17., tetszőleges közegben lévő L hosszúságú hengerek

18., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vízszintes helyzetű, azonos

19., az A felületű, T1 és T2 hőmérsékletű (tetszőleges  T1 − T2 

helyzetű) testek közötti sugárzásos hőtranszporthoz ha   << 1

alumínium/alumínium, ólombevonat mellett ( 0,1..1,0 ) ⋅ 10−3

13.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák

13–1. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és