AEHK&AEG2&AMHT Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

ENERGETIKAI GÉPEK ÉS
RENDSZEREK TANSZÉK
H közlés
Gyakorlati feladatok
gy jteménye és
Segédlet
2013
HŐKÖZLÉS
GYAKORLATI FELADATOK GYŰJTEMÉNYE ÉS SEGÉDLET
HALLGATÓI VÁLTOZAT
Hőközlés – Gyakorlati feladatok gyűjteménye és Segédlet
Harmadik, átdolgozott és bővített kiadás
Összeállította:
DR. BIHARI PÉTER
Szakmailag ellenőrizte:
DR. GRÓF GYULA
© Bihari Péter 2011
Verzió: 1.3
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés............................................................................................................................................................. 1
1. Hősugárzás ...................................................................................................................................................... 3
1.1. Alapvető kérdések .................................................................................................................................. 3
1.2. Egyszerű (bevezető) feladatok .............................................................................................................. 3
1.3. Összetett feladatok ................................................................................................................................. 4
2. Időben állandósult hővezetés ....................................................................................................................... 5
2.2. Bevezető feladatok.................................................................................................................................. 5
3. Bordák hővezetése ......................................................................................................................................... 9
3.2. Bevezető feladatok.................................................................................................................................. 9
4. Időben állandósult hővezetés hőforrással ................................................................................................ 11
5. Időben változó (tranziens) hővezetés........................................................................................................ 13
5.1. Alapvető kérdések ................................................................................................................................ 13
5.2. Bevezető feladatok................................................................................................................................ 13
5.3. Összetett feladatok ............................................................................................................................... 13
6. Hőátadás halmazállapotváltozás nélkül.................................................................................................... 15
7. Hőátadás forrás és kondenzáció esetén .................................................................................................... 19
7.2. Bevezető feladat .................................................................................................................................... 19
7.4. Tervező jellegű feladat ......................................................................................................................... 21
8. Hőátvitel és hőcserélők ............................................................................................................................... 23
8.2.1. Hőátvitel ......................................................................................................................................... 23
8.2.2. Hőcserélők ...................................................................................................................................... 23
8.3.1. Hőátvitel ......................................................................................................................................... 24
8.3.2. Hőcserélők ...................................................................................................................................... 24
9. Hősugárzás .................................................................................................................................................... 29
9.1. Fontosabb összefüggések és állandók ................................................................................................ 29
9.2. Sugárzásos hőáram meghatározása ................................................................................................... 32
9.2.1. Egyszerű geometriák esetei .......................................................................................................... 32
9.2.2. Összetett geometriák esetei ......................................................................................................... 32
9.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között ............................................................... 33
10. Időben állandósult hővezetés ................................................................................................................... 37
10.1. Összetett szerkezetek hőellenállása ................................................................................................. 37
10.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei ............................................................. 41
11. Bordák hővezetése ..................................................................................................................................... 42
11.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák............................................................................... 42
11.2. Változó keresztmetszetű bordák ...................................................................................................... 43
11.2.1. Tüskebordák ................................................................................................................................. 43
11.2.2. Lemezbordák ................................................................................................................................ 44
11.2.3. Tárcsabordák ................................................................................................................................ 47
11.2.3.1. Állandó vastagságú tárcsaborda .......................................................................................................................... 47
11.2.3.2. Változó vastagságú tárcsabordák ........................................................................................................................ 48
12. Időben változó hővezetés ......................................................................................................................... 49
12.1. Alapvető összefüggések ..................................................................................................................... 49
12.1.1. Fontosabb mennyiségek és jelölésük ........................................................................................ 49
12.1.2. Hővezetés általános differenciálegyenlete............................................................................... 49
12.1.2.1. Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben ............................................................................................... 49
12.1.2.2. Henger koordinátarendszerben ........................................................................................................................... 49
12.1.2.3. Gömbi koordinátarendszerben ............................................................................................................................ 49
12.1.3. Hasonlósági kritériumok ............................................................................................................ 50
12.2. Számítást segítő nomogramok .......................................................................................................... 50
12.2.1. Dimenziótlan hőmérsékletek elsőfajú peremfeltétel esetén ................................................. 50
12.2.2. Dimenziótlan hőmérsékletek harmadfajú peremfeltétel esetén........................................... 52
12.2.3. Hőleadási (Gröber-féle) diagramok ........................................................................................... 58
12.2.4. Végtelen vastag sík fal dimenziótlan hőmérséklete ............................................................... 60
12.3. Közelítő összefüggések ...................................................................................................................... 63
12.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete ....................................................................... 64
13. Numerikus módszerek (véges differencia sémák) ................................................................................. 65
13.1. Időben állandósult hővezetés............................................................................................................ 65
13.2. Időben változó hővezetés .................................................................................................................. 66
13.2.1. Explicit differencia-séma............................................................................................................ 66
13.2.2. Implicit differencia-séma ........................................................................................................... 67
13.2.3. Crank–Nicolson differencia-séma ............................................................................................. 67
14. Hőátadás...................................................................................................................................................... 69
14.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás ........................................................................................ 69
14.1.1. Természetes áramlás................................................................................................................... 69
14.1.1.1. Határolatlan nagy térben történő hőátadás ....................................................................................................... 69
14.1.1.1.1. Hőátadás függőleges vagy ferde izotermikus sík lap mentén .................................................................. 69
14.1.1.1.2. Hőátadás vízszintes izotermikus sík lap mentén ....................................................................................... 69
14.1.1.1.3. Hőátadás izotermikus függőleges henger külső palástfelületén ............................................................. 70
14.1.1.1.4. Hőátadás izotermikus vízszintes henger külső palástfelületén ............................................................... 70
14.1.1.1.5. Hőátadás izotermikus gömb külső felületén .............................................................................................. 70
14.1.1.2. Határolt térben történő hőátadás ........................................................................................................................ 71
14.1.1.2.1. Hőátadás vízszintes izotermikus sík lapok közötti résben ....................................................................... 71
14.1.1.2.2. Hőátadás függőleges izotermikus sík lapok közötti résben ..................................................................... 71
14.1.1.2.3. Hőátadás ferde helyzetű izotermikus sík lapok közötti résben ............................................................... 72
14.1.1.2.4. Függőleges lemezbordázattal ellátott felszín hőátadása .......................................................................... 72
14.1.1.2.5. Közös tengelyű, vízszintes helyzetű izotermikus hengerek közötti hőátadás....................................... 73
14.1.1.2.6. Közös középpontú, izotermikus gömbök közötti hőátadás ...................................................................... 74
14.1.2. Kényszerített áramlás ................................................................................................................. 75
14.1.2.1. Sík lap mentén történő áramlás........................................................................................................................... 75
14.1.2.1.1. Izotermikus sík lap lamináris áramlásban.................................................................................................. 75
14.1.2.1.2. Izotermikus sík lap vegyes (lamináris és turbulens) áramlásban............................................................ 75
14.1.2.1.3. Izotermikus sík lap vegyes turbulens áramlásban .................................................................................... 75
14.1.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás .................................................................................................... 75
14.1.2.2.1. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolatlan térben ......................................................... 75
14.1.2.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás határolt térben ................................................................ 76
14.1.2.3. Egyedülálló gömb hőátadása ................................................................................................................................ 76
14.1.2.4. Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás .............................................................. 77
14.1.2.5. Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás .............................................................................. 78
14.1.2.5.1. Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó falhőmérséklet ............................................... 78
14.1.2.5.2. Teljesen kialakult (félépült) lamináris áramlás, állandó hőáramsűrűség a fal mentén ....................... 78
14.1.2.5.3. Turbulens áramlás ......................................................................................................................................... 78
14.1.2.6. Hőátadás simafalú csőspirálban ........................................................................................................................... 79
14.1.2.6.1. Lamináris áramlás a csőspirálban................................................................................................................ 79
14.1.2.6.2. Turbulens áramlás a csőspirálban ............................................................................................................... 79
14.1.2.6.3. Átmeneti áramlás a csőspirálban ................................................................................................................. 79
14.1.2.7. Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben .............................................................................................................. 80
14.1.2.7.1. Lamináris áramlás a gyűrűs térben ............................................................................................................. 80
14.1.2.7.2. Turbulens áramlás a gyűrűs térben............................................................................................................. 80
14.1.3. Természetes és kényszerített áramlás egyidejű fennállása ................................................... 81
14.2. Halmazállapot változással járó hőátadás ......................................................................................... 82
14.2.1. Forrás ............................................................................................................................................ 82
14.2.1.1. Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg) ....................................................................82
14.2.1.2. Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása ..............................................................................................83
14.2.1.3. Stabil filmforrás .....................................................................................................................................................83
14.2.2. Kondenzáció ................................................................................................................................. 84
14.2.2.1. Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston ...............................84
14.2.2.2. Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston .................................85
14.2.2.3. Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston ...............................85
14.2.2.4. Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén......................................86
14.2.2.5. Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén ........................86
14.2.2.6. Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén .................................................................................................86
15. Hőcserélő készülékek ................................................................................................................................ 87
15.1. Fontosabb mennyiségek..................................................................................................................... 87
15.2. Egyszerű hőcserélők ........................................................................................................................... 88
15.2.1. Egyenáramú hőcserélő ................................................................................................................ 88
15.2.2. Ellenáramú hőcserélő.................................................................................................................. 89
15.2.3. Egyszeres keresztáramú hőcserélők ......................................................................................... 90
15.2.3.1. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő ...................................................................................90
15.2.3.2. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő .........................................................................................................90
15.2.3.3. Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők .................................................................................91
15.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők ................................................................................................... 93
15.3.1. Korrekciós tényező ...................................................................................................................... 93
15.3.2. Bošnjaković-féle hatásosság ....................................................................................................... 94
16. Anyagjellemzők .......................................................................................................................................... 95
16.1. A száraz levegő fizikai jellemzői ....................................................................................................... 95
16.1.1. A száraz levegő fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ................................................................... 95
16.1.2. A száraz levegő izobár fajhője .................................................................................................... 96
16.1.3. A száraz levegő hővezetési tényezője ....................................................................................... 96
16.1.4. A száraz levegő köbös tágulási együtthatója............................................................................ 96
16.1.5. A száraz levegő kinematikai viszkozitása................................................................................. 97
16.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői......................................................................................................... 97
16.2.1. Telített víz és gőz fizikai jellemzői ............................................................................................ 98
16.2.2. A víz fizikai jellemzői 1 bar nyomáson ..................................................................................... 99
16.2.3. A víz/gőz izobár fajhője .............................................................................................................. 99
16.2.4. A víz/gőz sűrűsége ...................................................................................................................... 99
16.2.5. A víz/gőz köbös tágulási együtthatója .................................................................................... 100
16.2.6. A víz/gőz hővezetési tényezője ............................................................................................... 100
16.2.7. A víz kinematikai viszkozitása ................................................................................................. 100
16.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője ............................................... 101
16.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten ........ 102
16.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan ........................... 103
16.5.1. Fémek .......................................................................................................................................... 103
16.5.2. Nemfémes anyagok ................................................................................................................... 105
BEVEZETÉS
A korábbi (2007. és 2010. évi) feladatgyűjtemény és segédlet alkalmazása során leszűrt tapasztalatok
alapján megújítottuk a Műszaki hőtan II., valamint a Hőátvitel tárgyakban egységesen használható
feladatgyűjteményt. A megújítás a jegyzet mindkét részére kiterjedt. Így az olvasó az új feladatok
mellett egy jelentősen kibővített segédlet résszel találkozhat. A feladatgyűjtemény részben megtar-
tottuk, ugyanakkor ki is bővítettük az előző jegyzetben alkalmazott tagolást. Ennek megfelelően
minden témakört elméleti kérdéssor vezet be. A feladatok megoldásának előfeltétele, hogy a hallga-
tók tisztában legyenek a szükséges elméleti ismeretekkel, ezért a gyakorlatot megelőzően célszerű az
otthoni felkészülés keretében megválaszolni ezeket a kérdéseket. A témakörön belül a következő
részt az egyszerű feladatok csoportja. E rész célja, hogy elősegítse az elméleti ismeretek rutinszerű
alkalmazását. Minden egyes egyszerű feladat egy-egy összefüggésre épül, és ennek használatát
igyekszik megvilágítani. Különösen fontosak lehet ezek a feladatok azokban az esetekben, amikor
egyes mennyiségek közötti kapcsolatokat kell meghatározni. A következő rész az összetett (komplex)
feladatoké, ahol a témakörhöz kapcsoló teljes elméleti ismeretanyag alkalmazására van szükség, va-
lamint egyes esetekben korábbi témakörök kapcsán elsajátított tudásra. Új elem a feladatgyűjte-
ményben az otthoni feldolgozásra és megoldásra szánt, nagyobb elmélyülést kívánó feladatokat tar-
talmazó rész. E problémák megoldása során szükség lehet a számítógép és szimbolikus matematikai
programok igénybevételére is.
A probléma-, ill. feladatmegoldás többféle úton is lehetséges. Ezek között vannak könnyebbek és
vannak nehezebbek is. A saját munkánkat nagymértékben megkönnyíthetjük és az ellenőrzést, hiba-
javítást elősegíthetjük, ha a feladatmegoldásnak az alább vázolt szisztematikus módszerét követjük,
melyet hét lépésben foglalhatunk össze.
1. Megértés • Olvassuk el és értsük meg a feladat szövegét! A megértést legkönnyebben úgy el-
lenőrizhetjük, hogy néhány szóban összefoglaljuk a problémát. Mi ismert? Mit kell meghatá-
rozni?
2. Vázlat • Készítsünk vázlatot! Száz szónál is többet ér jó vázlat, ahol feltüntethetjük a szüksé-
ges geometriai jellemzőket és sok esetben a lehetséges, ill. vizsgálandó kölcsönhatásokat. A
hőterjedés vizsgálata során az esetek többségében a geometriának kiemelt jelentősége van.
3. Közelítések és feltételezések • Vegyük számba a szükséges közelítéseket, feltételezéseket,
alkalmazható, ill. alkalmazandó módszereket. A hőterjedési problémák megoldása során szin-
te minden esetben élünk valamilyen közelítő feltételezéssel (pl. anyagjellemzők hőmérséklet-
függésének elhanyagolása). Itt kell számba vennünk a nem ismert és nem kiszámítható meny-
nyiségeket, melyeket valamilyen feltételezés alapján határozhatunk meg.
4. Módszerek • Számítási módszerek. Egyes feladatok – különösen a hőátadási problémák –
megoldása kötött módszerekkel történik. A feladatmegoldás e szakaszában kell e módszer
azonosítását elvégezni. Amennyiben pontosan beazonosítottuk a problémát az előző három
lépésben, úgy a segédletet felhasználva meghatározhatjuk a számításokhoz szükséges össze-
függéseket és azok alkalmazásának sorrendjét. A tényleges feladatmegoldás lépéseit állítjuk
összes ebben a fázisban.
5. Anyagjellemzők • A számítási összefüggések mellett leírtakat követve gyűjtsük össze a szük-
séges egyéb (anyag)jellemző mennyiségeket, ügyelve a rájuk vonatkozó előírásokra (pl. mér-
tékadó hőmérséklet).
6. Számítás • Végezzük el a számításokat, helyettesítsünk be a megfelelő összefüggésekbe!
Ügyeljünk a pontosságra és a tizedesjegyek megfelelő számára (ne legyen se túl kevés, se túl
sok). Gondoljunk bele, hogy a kiszámított mennyisség mérésénél (ha az mérhető) milyen pon-
tosságot tudunk elérni.
7. Ellenőrzés • Végezzük el a számítási eredmények ellenőrzését! Az ellenőrzés többféleképpen
is történhet. A legegyszerűbb a formális dimenzóanalízis, melynek során a behelyettesítés, va-
lamint az alkalmazott összefüggés formális helyessége ellenőrizhető. A következő lépés az
eredmények hihetőségének ellenőrzése, amikor azt vizsgáljuk, hogy a kapott (vég)eredmény
1
összhangban van a fizikai világképpel, valamint korábbi – hasonló tárgykörben – szerzett is-
mereteinkkel.
Mivel ez a feladatgyűjtemény elsősorban a Műszaki hőtan II. (BMEGEENAEHK és BMEGEENAEG2),

valamint a Hőátvitel c. (BMEGEENAMHT) tárgyakhoz készült, ezért az alábbiakban közreadjuk e tár-
gyak gyakorlatainak és számonkéréseinek a beosztását. Más tárgyak esetében a gyakorlatvezető ok-
tató határozza meg a gyakorlatok témakörök szerinti ütemezését, figyelemmel az előadások beosztá-
sára.
hét gyakorlatok témaköre ellenőrző dolgozat témaköre

1. Bevezetés, alapfogalmak, hősugárzás elméleti alapjai
2. Hősugárzás gyakorlati feladatok
3. Időben állandósult, hőforrásmentes hővezetés 1. ellenőrző dolgozat: hősugárzás és
időben állandósult hővezetés alapjai
4. Bordák és rudak hővezetése
5. Bordák és rudak hővezetése
Időben állandósult hővezetés hőforrással
6. Időben változó hővezetés
7. Időben változó hővezetés
8. Részösszefoglalás, ismétlés. 1. nagyzárthelyi: hősugárzás, időben
állandósult hővezetés, bordák
9. Hőátvitel és hőcserélők I. 2. ellenőrző dolgozat: bordák és idő-
ben változó hővezetés
10. Hőátvitel és hőcserélők II.
11. Áramlásos hőátadás I. (természetes áramlás)
12. Áramlásos hőátadás II. (kényszerített áramlás) 2. nagyzárthelyi: időben változó hő-
vezetés, hőátvitel, hőcserélők
13. Áramlásos hőátadás III. (halmazállapot változás)
14. Részösszefoglalás, ismétlés.
Ez a feladatgyűjtemény és segédlet minden olyan tárgy írásbeli számonkérése során használható,

melyek esetében a tárgy gyakorlatain használatban van. A szóbeli számonkérések során olyan isme-
reteket is számonkérhetnek, melyek e segédletben esetleg megtalálhatók. Ezt a felkészülésnél min-
denképpen vegye figyelembe!
2
1. HŐSUGÁRZÁS
1.1. Alapvető kérdések

1. Milyen hőterjedési formát nevezünk hőmérsékleti sugárzásnak?
2. Milyen kölcsönhatások lépnek fel sugárzás és anyag között?
3. Mit nevezünk abszolút fekete, szürke, átlátszó, fehér és színes testnek?
4. Írja fel a hősugárzás KIRCHHOFF–féle törvényét! Milyen természeti törvényt fejez ki ez az
egyenlet?
5. Mit fejez ki a STEFAN–BOLTZMANN egyenlet és milyen kapcsolatban áll ez a PLANCK-féle egyenlet-
tel?
6. Értelmezze és magyarázza a WIEN–féle eltolódási törvényt!
7. Mit fejez ki a LAMBERT–féle cosinus törvény?
8. Értelmezze a kölcsönös besugárzási tényező fogalmát és adja meg kiszámításának módját néhány
egyszerű esetre!
9. Értelmezze a térszögarány vagy sugárzási tényező (view factor) fogalmát! Hogyan használható ez
tetszőleges helyzetű felületek közötti sugárzásos hőáram kiszámítására?
10. Hogyan határozható meg egy test átlagos emissziós tényezője a teljes sugárzási spektrumra
vonatkozólag?
1.2. Egyszerű (bevezető) feladatok

1., Határozza meg a két végtelen nagynak tekinthető, 0,8 feketeségi fokú oxidált vaslemez 1 m2-es
felülete közötti sugárzásos hőáramsűrűséget, ha az egyik lemez hőmérséklete 1027 °C, míg a másik
lemez hőmérséklete 27 °C. (A lapok párhuzamosak, izotermikusak és a közöttük lévő távolsághoz
képest végtelen nagy kiterjedésűek.)
2., Egy igen nagy helyiségben szigeteletlen 50 mm átmérőjű és 4 m hosszúságú, gőzvezeték halad ke-
resztül, melynek külső felületi hőmérséklete 320 °C? A gőzvezeték feketeségi foka 0,85, a helyiség
faláé, melynek hőmérséklete 15 °C, 0,92. Mekkora a sugárzásos hőáram a gőzvezeték és a helyiség
között?
3., Két, egymástól 15 cm távolságra lévő, 30, ill. 60 cm átmérőjű, párhuzamos síkú, egybeeső közép-
ponti felületi normálisú körlap sugároz egymásra. A kisebb átmérőjű feketeségi foka 0,8, hőmérsékle-
te 300 °C, míg a másik feketeségi foka 0,9, hőmérséklete 300 K. Mekkora a két körlap közötti hőáram,
ill térszögarány?
4., A hagyományos izzólámpa izzószálának hőmérséklete 3200 K. Amennyiben az izzószál abszolút

fekete testnek tekinthető, úgy határozza meg az izzószál által a látható fény tartományában
(400..760 nm) kisugárzott teljesítmény részarányát, valamint a maximális sugárzási teljesítményhez
tartozó hullámhoszt!
5., Egy vaskályha felszíni hőmérséklete 346 °C, emissziós tényezője 1. A kályha által kibocsátott su-
gárzás teljesítmény-sűrűségének mekkora hullámhosszon van a maximuma? A kisugárzott energia
mekkora hányada esik az infravörös tartományba? Az infravörös tartomány hullámhossz határérté-
kei: λ=0,76..100 µm.
3
1.3. Összetett feladatok
6., Két, a közöttük lévő távolsághoz képest végtelen nagynak tekinthető párhuzamos sík lemez közöt-
ti sugárzásos hőáramsűrűséget egy ernyő alkalmazásával az eredeti érték felére kívánjuk csökkente-
ni. A bal oldali lemez hőmérséklete 120 °C, fekteségi foka 0,6, a jobb oldali lemez hőmérséklete 24 °C,
feketeségi foka 0,45.
– Milyen feketeségi fokú legyen a sugárzásvédő ernyő?
– Mekkora lesz az ernyő hőmérséklete?
7., Egy T2 = 100 °C falhőmérsékletű csővezetékben (lásd az ábrát) az

áramló levegő hőmérsékletét termoelemmel mérik. (Ebben az esetben
nincs ernyő.) A termoelem forrasztásának (érzékelőjének) feketeségi
foka 0,8 és a légáramnak a forrasztásra vonatkozó hőátadási tényezője
47 W/(m2·K). A termoelemmel mért hőmérséklet T1 = 200 °C. Mekkora
a levegő tényleges hőmérséklete ( TK ) és mekkora a mérés állandó hi- Sugárzásvédő
ernyő
bája?
A hiba csökkentése érdekében a termoelemet ernyővel veszik körül, Te
TK
melynek feketeségi foka 0,8; az ernyő és a levegő közötti hőátadási T1
tényező 12 W/(m2·K). Mekkora a levegő tényleges hőmérséklete és
mekkora a mérés állandó hibája ekkor? (Ebben az esetben elegendő a T2
számítás módszerét megadnia!)
8., A mellékelt ábra szerinti jel-

lemzőkkel bíró hosszú hengerek
D1 = 0,1 m
közé sugárzás elleni védelemként D2 = 0,3 m
egy közbenső hengert helyeztek T2 = 300 K T1 = 550 K
el. ε1 = 0,8
ε2 = 0,6
– Hasonlítsa össze az ernyőzet-
len és ernyőzött esetben kiala- Sugárzásvédő ernyő
kuló hőáramot (értékek és D3 = 0,2 m
arányaik)! ε3 = 0,3
– Határozza meg az ernyő hő-
mérsékletét!
A számítások során egységnyi
(L=1 m) hosszt vegyen figyelembe!
9., Egy fényforrás sugárzási teljesítményének maximuma a kék színnél (λ=0,47 µm) található. Hatá-
rozza meg a fényforrásra mint fekete testre jellemző hőmérsékletet, valamint a látható fény tarto-
mányában (λ=0,40..0,76 µm) kisugárzott energia arányát a teljes spektrumban kisugárzotthoz képest.
10., Egy hősugárzás szempontjából átlátszatlan test spektrális abszorbciós tényezőjét a következő
függvény adja meg:
0,2 ha λ < 2 μm
αλ =  .
0,7 ha λ ≥ 2 μm
Határozza meg a test átlagos (teljes spektrumra vonatkozó) abszorbciós és reflexiós tényezőjét olyan
sugárzásra, mely egy 2500 K hőmérsékletű testről származik! Mekkora a test átlagos emissziós ténye-
zője 3000 K hőmérsékleten?
4
2. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS

1. Milyen hőterjedési módot nevezünk hővezetésnek?
2. Írja fel és értelmezze a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét!
3. Értelmezze a hőellenállás fogalmát!
4. Értelmezze és magyarázza a kontakt hőellenállás fogalmát!
5. Milyen szabályok érvényesek a hőellenállásokkal való műveletekre?
6. Oldja meg a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét homogén egyrétegű hengeres fal esetére!
Adja meg és vázolja a hőmérsékleteloszlási függvényt!
7. Oldja meg a hővezetés FOURIER-féle alapegyenletét homogén egyrétegű gömbfal esetére! Adja
meg és vázolja a hőmérsékleteloszlási függvényt!
8. Hogyan kell egy hővezető fal hőellenállását meghatározni, ha annak hővezetési tényezője a
hőmérséklet függvénye?
2.2. Bevezető feladatok

1., Egy betonból készült falon, melynek hővezetési tényezője 1,1 W/(m·K), 25 K hőmérsékletkülönb-
ség hatására 350 W/m2 hőáramsűrűség halad keresztül. Milyen vastag a fal és mekkora 5 m2 nagyságú
részének hőellenállása?
2., Egy kétrétegű síkfal egyes rétegeinek vastagsági és hővezetési adatai a következők: 5 cm,
0,1 W/(m·K), 30 cm, 1 W/(m·K). A vékonyabb réteg felszínének hőmérséklete –10 °C, a vastagabb réte-
gé pedig 15 °C. Határozza meg az érintkezési sík hőmérsékletét és a fal 1 m2-es felületén átjutó
hőáramot!
3., Egy 5 mm átmérőjű, egyenletesen 50 °C hőmérsékletű acélgolyót (1% C tartalmú) 1 mm vastagságú

műanyag [hővezetési tényező: 0,13 W/(m·K)] hőszigeteléssel látnak el. A szigetelés külső felszíne és a
15 °C hőmérsékletű környezet közötti hőtranszportot (konvekció és sugárzás) 20 W/(m2·K) nagyságú
hőátadási tényező jellemzi. Szigetelve vagy szigetelés nélkül ad le több hőt a gömb?

4., Egy háromrétegű sík fal sorrendben 3 mm vastag acél (λa= 45,4 W/(m·K)), ismeretlen vastagságú
salakgyapot (λs= 0,098 W/(m·K)) és 24 mm vastag polipropilén (λpp= 0,12W/(m·K)) alapanyagú réteg-
ből áll.
– Határozza meg a salakgyapot réteg vastagságát és felületi hőmérsékleteit, ha a fal külső felülete-
inek hőmérséklete 32 °C (acél), illetve –24 °C (PP) és a falon átjutó hőáramsűrűség 35 W/m2.
– Számítsa ki a fal egyenértékű hővezetési tényezőjét!
5., Egy hőszigetelés kritikus méretének azt a méretet nevezzük, melynél a fellépő hőveszteség (válto-
zatlan külső körülmények mellett) a legnagyobb. Legyen a 10 cm külső átmérőjű vékonyfalú alumíni-
um gömbtartályban 100 °C hőmérsékletű közeg. A közeg és a tartály belső fala közötti hőátadási té-
nyező 25 W/(m2·K). A tartály hőellenállása elhanyagolható. A külső levegő hőmérséklete 10 °C, hőát-
adási tényező a szigetelés és a levegő között 3 W/(m2·K). A szigetelőanyag hővezetési tényezője
0,15 W/(m·K).
– Mekkora a szigetelés kritikus mérete és mekkora az ekkor fellépő hőveszteség?
5
6., A mellékelt ábra egy faház falának szerkeze-
tét mutatja. Az egyes anyagok hővezetési té- impregnált keményfa külső borítás
8 mm
nyezői a következők:
keményfa borítás: 0,094 W/(m·K),
fa tartóoszlop: 570 mm
0,16 W/(m·K), üveggyapot
130 mm
szigetelés
gipszkarton: 0,17 W/(m·K),
12 mm
üveggyapot: 0,038 W/(m·K).
A vizsgált fal magassága 2,5 m és 10 olyan egy-
ség szélességű, melyet az ábrán a szaggatott
vonal határol.
tartóoszlopok gipszkarton
40 mm
– Mennyi a teljes falszerkezet (10 egység) hőellenállása?
7., Egy 5 cm vastag szigetelés két oldalán a hőmérséklet 30 °C illetve –15 °C. A szigetelés anyagának
hővezetési tényezője a hőmérséklet függvényében az alábbi:
λ = 0,03 + 2,4063 ⋅ 10 −4 ⋅ t + 2,7344 ⋅ 10 −7 ⋅ t 2 , W/(m·K),
ahol a t hőmérséklet °C-ban helyettesítendő!
– Számítsa ki a szigetelésen állandósult állapotban átáramló hőáramsűrűséget!
– Mekkora az elkövetett relatív hiba, ha a fal számtani középhőmérsékletéhez tartozó hővezetési
tényezővel, mint állandó értékkel számolunk?
8., Egy 2,5 mm külső átmérőjű és 15 m hosszúságú rézhuzalt 1,1 mm vastagságú műanyag [hővezetési
tényező: 0,15 W/(m·K)] hőszigeteléssel látnak el. A szigetelés külső felszíne és a 30 °C hőmérsékletű
környezet közötti hőtranszportot (konvekció és sugárzás) 24 W/(m2·K) nagyságú hőátadási tényező
jellemzi. A huzalon átfolyó áram erőssége 8 A, a feszültségesés a huzal két vége között 10 V. Mekkora
a huzal és a szigetelés érintkezési és a szigetelés felszíni hőmérséklete?
9., A szilárd testek hővezetési tényezőjének

tw1
meghatározására szolgáló készülékben (lásd az
ábrát) a vizsgálandó anyagból készített kör ala-
kú próbatestet két különböző hőmérsékletű
felület között helyezik el. A próbatest átmérője
12 cm, a két felület hőmérséklete 180 °C, ill.
d
30 °C. A próbatesten áthaladó hőáram 58 W.

– Mekkora a mérés során elkövetett hiba,
ha a nem megfelelő illesztés miatt
mindkét oldalon a próbatest és a készü-
lék fala között 0,1 mm vastagságú légrés tw1
marad?
δl δ δl
– Határozza meg a próbatest felületeinek
hőmérsékletét!
– A levegő hővezetési tényezőjét a készülék felületi hőmérsékletén vegye számításba!
6
10., A szem belső része és a környezet közötti hőáram jelentő-
sen módosul, ha az ember kontaktlencsét visel. Modellezzük az
emberi szemet az ábrának megfelelően gömbként úgy, hogy
annak 1/3-ad része legyen nyitott a környezete felé, a többi
részét tekintsük adiabatikusnak. Az ábra jelöléseivel: belső t∞ , α k
szemkamra
Belső szemkamra hőmérséklete t b = 37 °C, a hőátadási tényező tb , α b
a belső tér és a Cornea (szemlencse) belső felülete között:
α b = 12 W/(m2⋅K), valamint a Cornea belső sugara 10,2 mm.
Cornea
Cornea: hővezetési tényező: hővezetési tényező
Kontakt-
λC = 0,35 W/(m⋅K), külső sugár: 12,7 mm.
lencse
Kontaktlencse: hővezetési tényező λKL = 0,80 W/(m⋅K), külső sugár: 16,5 mm. Külső levegő hőmérsék-
lete t∞ = 21 °C, a hőátadási tényező a külső felület (Cornea vagy kontaktlencse) és a levegő között:
α k = 6 W/(m2·K).
– Határozza meg a belső szemkamra és a külső levegő közötti hőáramot (1) kontaktlencse nél-
küli és (2) kontaktlencsés esetre!
11., Egy 10 × 5 m2 kiterjedésű helyiség betonpadlójában

[beton hővezetési tényezője 0,75 W/(m⋅K)] 10 db. 6 cm
átmérőjű gőzvezeték fut, melyben 150 °C hőmérsékletű
gőzt továbbítanak. A gőzvezetékek egymástól azonos 5m
távolságra vannak. A padlózat felszíne és a szoba 25 °C 10 m
hőmérsékletű levegője közötti hőátadási tényező
12 W/(m2⋅K). 40 °C
– Milyen mélyen legyenek a gőzvezetékek, ha a padló
felszíni hőmérséklete nem emelkedhet 40 °C fölé?
7
3. BORDÁK HŐVEZETÉSE

1. Írja fel a borda hőmérsékleteloszlásának meghatározására szolgáló differenciálegyenletet ál-
landó keresztmetszetű rúd esetére! Adja meg a peremfeltételeket különböző esetekre!
2. Értelmezze a bordaparaméter fogalmát!
3. Definiálja a bordahatásfok fogalmát!
4. Definiálja a borda hőellenállását!
5. Milyen összefüggés van a borda egyes jellemzőinek (pl. hossz, keresztmetszet, hővezetési té-
nyező) változása és a bordahatásfok között?
6. Milyen célokat szolgálhat a bordázat alkalmazása?

1., A 80% bordahatásfokú, egyik végén izotermikusan tartott rúdborda 8 W hőáramot ad le a környe-
zetének. Mennyi lenne a leadott hőáram, ha a borda „végtelen nagy” hővezetési tényezőjű anyagból
készülne?
2., A H = 150 mm hosszúságú és m = 6 1/m bordaparaméterű egyik végén izotermikusan tartott kör
keresztmetszetű rúdborda 12 W hőáramot ad le a környezetének. Hogyan változik a hőáram, ha a
borda átmérőjét a kétharmadára csökkentjük és minden egyéb paraméter változatlan?
3., Egy 20 1/m paraméterű, állandó keresztmetszetű izotermikusan befogott, homloklapján hőt le
nem adó rúdborda hossza 50 mm. Mekkora a hatásfoka? A hosszát megkétszerezve mennyivel (elő-
jelhelyesen) változik a hatásfoka?

4., Egy elektronikai alkatrész az ábra szerinti hűtőbordával van fel-
a b szerelve. Geometriai méretek: a=25 mm; b=25 mm; c=5 mm;
d=50 mm. A borda hővezetési tényezője: λ=40 W/(m·K); hőátadási
tényező a borda és a levegő között: α=15 W/(m2·K). A borda által el-
vezetendő hőteljesítmény: 5 W.
– Határozza meg a fenti geometriai és egyéb adatok mellett mek-
d kora lehet az üzemeltetés maximális környezeti hőmérséklete,
ha az alkatrész maximális hőmérséklete 100 °C lehet, és a
c hőfejlődés az a × d keresztmetszetű hátlapon (csíkozott) törté-
c nik!
5 cm
2 cm
0,4 cm
2 cm
9
6., Egy 15 cm×20 cm nagyságú, 85 °C hőmérsékletű felületre 2 mm×2 mm keresztmetszetű, 4 cm hosz-
szúságú duralumínium bordákat szerelnek abból a célból, hogy a leadott hőáramot a bordázatlan
lemezhez képest megnégyszerezzék. A borda, ill. a lemez mellett áramló közeg 25 °C hőmérsékletű
levegő és a felületek között 20 W/(m2·K) értékű a hőátadási tényező. A borda véglapjának hőleadása
nem elhanyagolható!
Határozza meg
– a szükséges bordák darabszámát,
– a bordázatlan felület által leadott hőáramot (a sugárzás figyelmen kívül hagyandó),
– a borda végének hőmérsékletét és.
7., Két izotermikusan tartott, t1 = 150 °C, ill. t2 = 95 °C hő-

mérsékletű sík lemezt d=6 mm átmérőjű, L=220 mm hosszúsá-
gú hengeres fémrúd (borda) köt össze (lásd az ábrát). A rúd
1 t1 d t2
anyaga silumin. A rúd felszíne és a körülötte áramló 18 °C
hőmérsékletű levegő között a hőátadási tényező értéke
12,3 W/(m2·K).
– Adja meg a rúd ∆t(x) [más jelöléssel: T*(x)] L
túlhőmérséklet-eloszlás függvényét!
– Jellegre helyesen (arányosan) vázolja a ∆t(x) függvényt! t
– Hol mérhető (xmin) és mekkora a rúd legkisebb hőmérsék- x
lete (tmin)?
– Mennyi hőt ad le a rúd 2 h 42 min alatt?
8., A 2 mm vastagságú, 10 cm magas és 15 cm szé-

les áramköri lemez egyik oldalán található – sűrűn
elhelyezett – elemekben egyenletesen 25,05 W
hőteljesítmény szabadul fel, mely a lemez másik áramköri elemek
oldala mentén áramló 37 °C hőmérsékletű levegő- lemezborda
be kerül. Az alkatrész környezetének kialakítása áramköri
olyan, hogy hőleadás csak a lemez áramköri ele- lemez
meket nem tartalmazó oldaláról lehetséges. Az 150 mm
áramköri lemez hővezetési tényezője 12 W/(m·K),
a levegő és a lemez áramköri elemeket nem tar-
talmazó oldala közötti hőátadási tényező pedig
35 W/(m2·K). Az áramköri lemezre a hőleadás javí- 3 mm
tása érdekében 1 mm vastagságú duralumínium
100 mm
alaplemezből kiálló, az ábra szerinti kialakítású

bordázatot ragasztanak 0,3 mm vastagságú epoxy 2 mm
ragasztóréteggel. Az epoxy hővezetési tényezője
1,8 W/(m·K). A bordázat felszerelése a hőátadási 20 darab borda
tényezőt nem változtatja meg, valamint a bordák
véglapja által leadott hőáram elhanyagolható. 2 mm 20 mm
– Határozza meg az áramköri lemez (a 2 mm
vastagságú) mindkét oldalának hőmérsék- 1 mm (borda alaplemez)
letét bordázatlan és bordázott esetre, vala-
mint a borda tövének és véglapjának hő-
mérsékletét!
10
4. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS HŐFORRÁSSAL
1., Egy 2 cm sugarú gömbben 7·107 W/m hőteljesítmény szabadul fel a térfogatban egyenletesen. A
gömb hővezetési tényezője 29,5 W/(m·K). A gömb és a 750 °C hőmérsékletű környezete közötti hőát-
adást 1200 W/(m2·K) nagyságú hőátadási tényező jellemzi. Mekkora hőteljesítmény távozik a gömb
felszínéről a környezetbe és mekkora a gömb felszínének hőmérséklete?
2., Egy 10 mm vastagságú, nagy kiterjedésű sík lemezben 150 kW/m3 térfogati hőáramsűrűség szaba-
dul fel egyenletesen. Mekkora a felszíni hőmérséklete, ha 25 °C hőmérsékletű levegő veszi körül és a
konvektív és sugárzásos hőtranszport együttesen 20 W/(m2·K) értékű hőátadási tényezővel jellemez-
hető?
11
5. IDŐBEN VÁLTOZÓ (TRANZIENS) HŐVEZETÉS

1. Írja fel a hővezetés általános differenciálegyenletét szilárd testre!
2. Mikor nevezünk két fizikai (hőtani) jelenséget hasonlónak?
3. Vázlattal és egyenlettel ismertesse a hővezetés általános differenciálegyenletének megoldása
során alkalmazott elsőfajú peremfeltételt!
során alkalmazott másodfajú peremfeltételt!
során alkalmazott harmadfajú peremfeltételt!
6. Mit nevezünk az időben változó hővezetési probléma alapmegoldásának?
7. Ismertesse a hővezetés általános differenciálegyenletének megoldási módszerét és valamely
megoldásfüggvény szerkezetét!
8. Definiálja a FOURIER-számot! Milyen fizikai értelmezése van ennek a hasonlósági számnak?
9. Definiálja a BIOT-számot! Milyen fizikai értelmezése van ennek a hasonlósági számnak?

1., Egy 65 cm vastag, kezdetben 150 °C egyenletes hőmérsékletű falat 55 W/(m2·K) hőátadási tényező-
vel levegő hűt. Milyen hőátadási tényezőre van szükség egy 3 cm vastag fal esetében, ha azt a 65 cm
vastagságú fal modelljeként kívánjuk használni és a két hűlési folyamat hasonlóságát kell biztosíta-
ni? Ha az eredeti fal esetében 10 percenként szeretnénk ismerni a hőmérsékletet, akkor a modellben
milyen időközönként kell a méréseket elvégezni? A két fal anyaga azonos.
2., Egy lehűlő fal hőmérsékleteloszlásának vizsgálatára modellt építenek. Az eredeti fal jellemzői:
méret 560 mm, hővezetési tényező 1 W/(m·K), sűrűség 1200 kg/m3, fajhő 400 J/(kg·K); a fal és a hűtő-
közeg közötti hőátadási tényező 30 W/(m2·K); a vizsgálati időköz 30 s. A modell anyaga PVC. A modell
és a hűtőközeg közötti hőátadási tényező 5 W/(m2·K) Milyen időközönként kell a méréseket a mo-
dellben elvégezni és milyen vastag legyen a modell fal?

3., Egy 25 mm átmérőjű, 8000 kg/m3 sűrűségű, 45 W/(m·K) hővezetési tényezőjű, 700 J/(kg·K) fajhőjű
hosszú henger hőmérséklete 1100 °C. A hengert 60 °C hőmérsékletű folyadékba dobják. A hőátadási
tényező a henger és a folyadék között 2000 W/(m2·K).
– Mennyi idő múlva lesz a henger középvonalában a hőmérséklet 300 °C, és mekkora lesz ekkor a
felszínén a hőmérséklet?
4., Egy hűtőházban frissen szedett almát kell lehűteni a kezdeti egyenletes 30 °C hőmérsékletről
10 °C-ra. Az almákat – közelítőleg – tekintsük 10 cm átmérőjű gömböknek, anyagjellemzőit pedig az
1 bar nyomású, 20 °C hőmérsékletű vízével azonosnak. A hűtőtérben lassan áramló levegő hőmérsék-
lete 5 °C, a levegő és az almák közötti hőátadási tényező 6 W/(m2·K)
– Mennyi ideig tart a lehűtés?
– Mennyi hőt kell elvonnia a hűtőgépnek, ha 10 000 db almát kell lehűteni? Ez mekkora átlagos hű-
tőteljesítményt jelent?
13
5., Egy 15 cm vastag beton burkolat a nyári napsütésben 40°C hőmérsékletre melegedett fel. Egy hir-
telen zápor kezdi el hűteni. A felszín alatt 0,5 cm mélyen beépített hőmérő 10 perc múlva 25°C-ot
mutat. Mekkora a hőátadási tényező a beton és a záporcseppek között? Az esővíz hőmérséklete 15°C,
a beton hővezetési tényezője 1 W/(m·K), sűrűsége 2100 kg/m3, fajhője 880 J/(kg·K).
6., A mai korszerű számítógép-processzorok üzemeltetésének egyik igen fontos része a megfelelő
hűtés biztosítása. A hűtés megszűntével a processzormag hőmérséklete drámai gyorsasággal emel-
kedni kezd és bizonyos érték elérése után fizikai tönkremenetel (a szilícium degradálódása) követke-
zik be. Üzemeljen a processzor 50 °C hőmérsékleten a 30 °C belső hőmérsékletű számítógép házban. A
hűtőborda rögzítésének kioldása után megszűnik az intenzív hűtőbordás hűtés és a processzor fel-
színe és a ház levegője közötti hőátadási tényező 10 W/(m2·K)-re csökken. A processzormagban 30 W
hőteljesítmény szabadul fel, mérete és fizikai paraméterei a következők: méret 10x10x2 mm3, hőve-
zetési tényező: 10 W/(m·K), sűrűség: 2500 kg/m3, fajhő: 840 J/(kg·K). A bordás hűtés megszűnte után
hőleadás csak a ház levegője felé szabad 10x10 mm2-es lapon történik.
– A bordás hűtés megszűnte után mennyi idővel éri el a processzormag hőmérséklete a fizikai
tönkremenetelt jelentő 130 °C-os hőmérsékletet?
7., Egy konyhában virslit főznek a 94 °C hőmérsékletű forrásban lévő vízben. A virsli és a víz közötti
hőátadást 467 W/(m2·K) hőátadási tényező jellemzi. A virsli sűrűsége 980 kg/m3, fajhője 3900 J/(kg·K),
hővezetési tényezője 0,77 W/(m·K) mivel a virsli – összetételét tekintve – közel áll a vízhez. A főzés
kezdetén a virsli egyenletesen 20 °C hőmérsékletű volt. A virsli 2,2 cm átmérőjű és 12,5 cm hosszúsá-
gú, de a hővezetés szempontjából „végtelen” hosszú hengernek tekinthető. A virsli akkor fő meg, ha
középvonalában a hőmérséklet eléri a 72 °C-ot (a virslit elegendő csak felmelegíteni, mivel hőkezelt
hústermék, ún. vörösáru).
– Mennyi ideig tart a „főzés” és mennyit hőt vesz fel ez alatt a virsli? A megoldáshoz használja
a Segédlet 12.3. alfejezetében található összefüggéseket (esetleg a 12.2.2. szakasz diagramjait)!
8., Egy mérnök a következő kísérletet végezte el: Vizet forralt egy edényben majd a forrásban lévő
vízbe olyan virslit tett, melynek középpontjába és a felszíne alá közvetlenül termoelemet helyezett. A
következő értékeket mérte: a forrásban lévő víz hőmérséklete 94 °C (a nagy tengerszint feletti ma-
gasság miatt); a virsli vízbehelyezésétől számított pontosan két perc múlva a virsli középpontjának
hőmérséklete 59, míg a felszínéé 88 °C volt. A virsli sűrűsége 980 kg/m3, fajhője 3900 J/(kg·K), mivel a
virsli – összetételét tekintve – közel áll a vízhez. A kísérlet kezdetén a virsli egyenletesen 20 °C hő-
mérsékletű volt. A virsli 2,2 cm átmérőjű és 12,5 cm hosszúságú, de a hővezetés szempontjából „vég-
telen” hosszú hengernek tekinthető.
– Határozza meg a virsli hővezetési és hőfokvezetési tényezőjét, a virsli és a víz közötti hőát-
adási tényezőt, valamint a virsli által két perc alatt felvett hőmennyiséget!
14
6. HŐÁTADÁS HALMAZÁLLAPOTVÁLTOZÁS NÉLKÜL

1. Írja fel és értelmezze a hőátadás NEWTON-féle alapegyenletét!
2. Írja fel és értelmezze a hőátadási tényező NUSSELT-féle definiáló egyenletét!
3. Magyarázza meg a hasonlóságot és a különbséget a harmadfajú peremfeltétel egyenlete és a
NUSSELT-egyenlet között!
4. Mely egyenletekből álló egyenletrendszert kell ahhoz megoldanunk, hogy az áramló közeg
hőfokeloszlását megkapjuk? Mi ezen egyeletek fizikai tartalma?
5. Magyarázza meg a különbséget a kényszerített és a természetes áramlás között! Hol és ho-
gyan jelentkezik ez a különbség az áramló közeg hőfokmezőjét leíró egyenletrendszerben?
6. Ismertesse azokat a közelítéseket, melyeket az áramló közeg hőfokmezőjének meghatározá-
sakor alkalmazunk!
7. Mi a határréteg? Értelmezze a termikus, hidraulikus, lamináris és turbulens határréteg fo-
galmát!
8. Az alábbi ábra mutatja a hőfokeloszlást az áramló közegekben és az azokat elválasztó falban.
A fal melyik oldalán nagyobb a hőátadási tényező? Válaszát indokolja!
gradt1
t w,2 , t w,1 ,
α2 , α1 ,
λ1
t∞ λ2
δw ,
gradt2
λw
9. Definiálja a REYNOLDS-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-

riumhoz?
10. Definiálja a PRANDTL-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-
riumhoz?
11. Definiálja a PECLET-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e kritéri-
umhoz?
12. Definiálja a GRASSHOFF-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e kri-
tériumhoz?
13. Definiálja a NUSSELT-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-
riumhoz?
14. Milyen sajátosságokat kell figyelembe venni határolt térben, természetes áramlás esetén tör-
ténő hőátadás vizsgálatánál?
15
1., Egy 2 m2 felületű, 32 °C hőmérsékletű fal és a mellette áramló 18 °C hőmérsékletű levegő közötti
hőátadást α = 5 W/(m2·K) hőátadási tényező jellemez. A levegő hővezetési tényezője 0,023 W/(m·K).
Mekkora a fal mellet a levegő hőmérséklet-eloszlásának gradiense? Milyen vastag a termikus határ-
réteg, feltételezve, hogy az lamináris?
1B., 10 mm átmérőjű és 0,6 m hosszúságú csőben víz áramlik 1 m/s sebességgel. A víz sűrűsége
992 kg/m3, fajhője 4,18 kJ/(kg·K). A víz a csőben 28 °C-ról 32 °C hőmérsékletre melegszik. A csőfal és a
víz közötti közepes hőmérséklet-különbség 22 °C. Mekkora a cső fala és a víz közti közepes hőátadási
tényező?
2., Hasonlítson össze két csőben történő kényszerített áramlást! Az egyikben a hőátadási tényező
4500 W/(m2·K). Mekkora a másik hőátadási tényezője, ha mindkettőben azonos az áramló közeg és
annak a hőmérséklete. A másodikban a csőátmérő fele, a sebesség kétszer akkora, mint az elsőben.
2B., Egy 6 m hosszú és 4 m magasságú házfallal párhuzamosan 75 km/h sebességű 0 °C hőmérsékletű

szél fúj, miközben a házfal hőmérséklete 12 °C. A hőátadás mely esetéről [a hőtadást azonosító eset
Segédletbeli címsorszáma] van szó ebben az esetben? Mekkora az áramlást jellemző hasonlósági
szám értéke? Mekkora a hőátadást jellemző NUSSELT-szám értéke?

3., Egy kör keresztmetszetű csőben a víz turbulens áramlása esetén mérjük a hőátadási tényezőt. A
mérést egy 10 cm belső átmérőjű és 1 m hosszúságú csőben végezzük, melyben a víz 0,5 m/s közepes
sebességgel áramlik. A víz hőmérséklete a cső elején 79,68 °C. A csőfal hőmérséklete 90 °C, mely a
hossz mentén állandó. A csövet kívülről fűtjük, a felületén átlépő hőáram 10,3 kW.
– Határozza meg a csőben áramló vízre jellemző Reynolds-számot, valamint a víz és a csőfal kö-
zötti közepes hátadási tényezőt!
– Számítsa ki a víz hővezetési tényezőjét, ha mérések alapján a vízre jellemző hőmérséklet-
gradiens a falnál –47900 K/m!
4.,
A mellékelt ábra egy házilagos kivitelű csöves „nap- átlátszó védőcső távtartó
kollektort” mutat. A 6 cm átmérőjű átlátszó védő-
csőben 2 cm átmérőjű, feketére festett kerti tömlőt
helyeztek el. A tömlő és a védőcső közé egyenletes víz
osztásban távtartó gyűrűket helyeztek el. A védőcső
és a tömlő emissziós tényezője 0,9. A „kollektor”
vízszintes helyzetű. A mérések szerint a védőcső kerti tömlő
38 °C, míg a környezeti levegő 22 °C hőmérsékletű.
Az égbolt egyenértékű hőmérséklete 14 °C.
– Határozza meg a „kollektor” 1 m hosszúságú szakaszának konvektív és sugárzásos hőveszteségét!
A védőcső egy olyan szelektív sugárzó, mely a (külső) napsugárzásra nézve lényegében átlátszó,
míg belülről a tömlő sugárzására nézve tökéletesen reflektív, így csak a védőcső
hőtranszportjaival kell számolni.
16
5., Egy a vízszintessel 35°-os szöget bezáró, 1,5 m szélességű
és 3 m hosszúságú, egyik oldalán hőszigetelt vékony fémle-
mez (lásd az ábrát) a nyári napsütésben 85 °C hőmérsékletre 3m
melegedett fel, miközben a levegő 35 °C hőmérsékletű volt.
lemez
– Mekkora hőáramot ad le a lemez?
– Hogyan változik a leadott hőáram, ha a lemezt függőle- hőszigetelés
35°
gesen (a 3 m hosszúságú oldala függőleges), ill. vízszinte-
sen, lemezzel felfelé helyezzük el?
6., Egy 57 mm külső átmérőjű és 4 mm falvastagságú kör keresztmetszetű csőbe 1000 °C hőmérsékle-
tű légköri nyomású levegő lép be 20 m/s sebességgel.
– Milyen hosszú legyen a cső, hogy a kilépő levegő 400 °C-ra hűljön?
A cső külső felületén a hőátadási tényező 4000 W/(m2·K) értékű, a külső közeg 100 °C, valamint a cső-
fal átlagos 600 °C hőmérséklete állandónak tekinthető. A csőfal hővezetési tényezője: 40 W/(m·K). A
levegő átlagos fajhője az 1000..400 °C tartományban 1139 J/(kg·K). Mivel a cső várhatóan hosszú lesz,
így a D/L viszonyszám gyakorlatilag 0. (Az esetlegesen erre vonatkozó feltételt hagyja figyelmen kí-
vül!)
7., Egy vékonyfalú, 2 m külső átmérőjű gömb alakú fémtartályban vizet tárolunk. A tartályt kívülről
10 cm vastag, 0,04 W/(m·K) hővezetési tényezőjű hőszigetelés borítja.
a) A környezet -20°C hőmérséklete esetén mekkora teljesítményű elektromos fűtést építsünk a
tartályba a víz fagyásának elkerülésére? A külső oldali hőátadási tényezőt (mely a hősugárzás
hatását is figyelembe veszi) első közelítésként 8 W/(m2·K) értéknek vegye fel és ezzel határoz-
za meg a fűtőteljesítményt!
b) Ellenőrizze le számítással, hogy biztonságos-e a felvett hőteljesítmény, 3 m/s átlagos szélse-
bességet és -54°C égbolt hőmérsékletet feltételezve? A hőszigetelés felületének feketeségi fo-
ka: 0,2. A természetes és kényszerített áramlást, valamint a hősugárzást együttesen vegye fi-
gyelembe! A szigetelés külső felszínének hőmérsékletét vegye azonosnak az a) esetben számí-
tott értékkel!
A vízoldali hőátadásból származó, valamint a tartályfal hőellenállást tekintse elhanyagolhatónak!
17
8., [Otthoni feladat]
Egy elektronikai alkatrészt (transzformá- levegő, 25 °C
tort), melyben 20 W hőteljesítmény szabadul
fel egyenletesen, bordás hűtéssel látnak el. A
bordák rézből készültek, viszonylag rövidek
és vékonyak (vastagságuk 0,2 cm), ezért tel-
jes hosszukban lényegében azonos, 60 °C
hőmérsékletűek. A hűtésre két lehetőség
kínálkozik.
a) Az ábra szerinti vízszintes beépítés esetén
egy ventilátor a bordákkal párhuzamosan
levegőt áramoltat. Ebben az esetben mekko-
ra legyen a levegő sebessége, ha a 60 °C-os
0,5 cm
hőmérséklet nem léphető túl.
b) Ebben az esetben a bordázott alkarészt
függőlegesen építik be úgy, hogy a levegő
5 cm
20 W 10 cm
kényszer nélkül is hűthesse a bordákat.
Kényszerhűtés nélkül milyen hőmérséklet
alakulna ki az alkarészben? 6,2 cm
Milyen lenne az optimális bordaköz? Ha a természetes hűtést ebben az esetben kiegészítjük kény-
szerhűtéssel, úgy milyen levegősebességre van szükség a 60 °C-os határ betartásához? Tisztán termé-
szetes hűtéssel milyen bordaméretek esetén tartható az előírt hőmérséklet?
18
7. HŐÁTADÁS FORRÁS ÉS KONDENZÁCIÓ ESETÉN

1. Rajzolja fel nagy térfogatban történő forralás esetére a felületi hőáramsűrűség értékét a felü-
leti hőmérséklet és a telítési hőmérséklet különbségének függvényében! Mutassa meg és rész-
letesen jellemezze e diagramban a forrás különböző szakaszait!
2. Mely tényezők és hogyan befolyásolják a forrás intenzitását nagy térfogatban történő forra-
láskor?
3. Ismertesse a kondenzáció folyamatát és az egyes kondenzáció formák (típusok) jellegzetessé-
geit!
4. Ismertesse a lamináris filmkondenzáció mechanizmusát! Mely tényezők és hogyan befolyásol-
ják a hőátadási tényező értékét lamináris filmkondenzáció esetén?
5. Ismertesse/értelmezze az átlagos hőátadási tényező meghatározására szolgáló összefüggés
levezetésének gondolatmenetét lamináris filmkondenzáció esetére!
6. Egy adott jellemzőjű gőz függőleges csövön lejátszódó kondenzációjakor hogyan tudná növel-
ni a hőátadási tényező értékét?
7.2. Bevezető feladat

1., Egy fényesre polírozott rozsdamentes acél edényben (sík fűtőfelület) 100 °C telítési hőmérsékleten
vizet forralunk. Határozza meg a kritikus hőterheléshez (mely határesetben intenzív buborékos for-
rásként is kezelhető) tartozó felszíni hőmérsékletet, valamint az ehhez az esethez tartozó hőátadási
tényező értékét! A víz anyagjellemzői a következők (a Segédlet szerinti jelölésekkel):
ρfoly. = 957,9 kg/m 3
= r 2257 ⋅ 103 J/kg
3
ρgőz = 0,60 kg/m
μ foly . =0,282 ⋅ 10 −3 kg ⋅ m/s
σ = 0,0589 N/m
= c p, foly . 4217 J/ ( kg ⋅ K )
Prfoly. = 1,75
2., Egy 3 m magas és 5 m szélességű, 90 °C hőmérsékletű függőleges helyzetű sík falon 1 bar nyomású
száraz telített gőz kondenzálódik.
– Határozza meg a folyamatos kondenzáció fenntartása érdekében elvonandó hőáramot!
– Számítsa ki a kondenzálódó gőz tömegáramát!
19
3., Egy füstgáz fűtésű gőzkazánban vizet forralunk 150 °C hő-
mérsékleten. A füstgáz a fényesre polírozott korrózióálló
acélcsőben áramlik, amely 5 cm külső átmérőjű, összesen
50 m hosszúságú és döntően vízszintes helyzetű. A cső külső
felületének hőmérséklete 165 °C.
Határozza meg 150 °C
– a kazán hőteljesítményét,
– a fejlődő gőz tömegáramát,
– a tényleges és kritikus hőterhelés arányát, valamint víz
– a cső külső felszínének hőmérsékletét arra az esetre,
ha a kritikus hőterhelés előállna!
165 °C
füstgáz
4., Egy fűtőszálas vízmelegítőben (lásd az ábrát) 1 bar

vizet kívánunk forralunk. A henferes fűtőszál
20 cm hosszú és 0,4 cm átmérőjű. A megfigyelés
vízmelegítő
szerint a kezdetben 18 °C hőmérsékletű és 1 liter
térfogatú víz fele 25 perc alatt elpárolog. A fűtő-
1 liter
szál rozsdamentes acélból készült.
– Határozza meg a vízmelegítő teljesítményét!
– Számítsa ki azt az időtartamot, mely alatt a víz
eléri forrási hőmérsékletét!
gőz belépés
5., Egy, a mellékelt ábra szerinti gőzkondenzá-

torban 100 db, 8 m hosszúságú, 3 cm átmérőjű
cső található, melyek 10 × 10 -es négyzetes osz-
tásban vannak elhelyezve. A csövek felületén
hűtővíz
0,0425 bar nyomású telített vízgőz kondenzáló- belépés
dik.
p=0,0425 bar
– Határozza meg az elvonandó hőáramot és a Tw=20 °C
keletkező kondenzátum mennyiségét, ha a
csövek felszíni hőmérséklete 20 °C.
L=8 m
20
7.4. Tervező jellegű feladat
6., Egy termelő üzen gyorsgőzfejlesztő berende-
zést kíván készíttettetni. A gőzfejlesztővel szem-
beni elvárások és megkötések a következők:
1. közeg: víz (H2O)
2. gőzteljesítmény: 1,2 kg/min tömegáramú,
120 °C hőmérsékletű száraz telített gőz,
3. geometria: hengeres kialakítás, ahol a
hossz/átmérő arány: 1,5,
4. elrendezés: álló (függőleges) vagy fekvő (víz- villamos fűtőpatron
szintes),
5. a berendezés a buborékos forrás tartományában működik és biztonsági okokból a hőáramsűrűség
nem haladhatja meg a kritikus érték 60%-át,
6. az alkalmazandó villamos fűtőpatron átmérője 0,5 cm és 3 cm közötti lehet, felülete rozsdamen-
tes acél,
7. a gőzfejlesztő teljes térfogatának felét a gőz tölti ki,
8. a berendezésnek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy betáplálás nélkül legalább 2 h hosszan tud-
jon gőzt szolgáltatni,
9. a berendezés kívülről tökéletesen hőszigeteltnek tekinthető.
– Határozza meg a berendezés méreteit és a fűtőpatronok jellemzőit (darabszám, hossz, átmérő)!
21
8. HŐÁTVITEL ÉS HŐCSERÉLŐK

1. Definiálja a hőátviteli tényezőt (k vagy U)! Adja meg kiszámításának módját különféle esetekre
(síkfal, vastagfalú cső, bordázott testek stb.)!
2. Milyen módszerekkel, mely helyeken történő beavatkozásokkal fokozható a hőátvitel intenzi-
tása?
3. Ismertesse a hőcserélők típusait és az egyes típusok főbb jellegzetességeit!
4. Ismertesse a hőcserélők méretezésének módszereit!
5. Értelmezze a BOŠNJAKOVIĆ -féle hatásosság fogalmát és adja meg a Φ –tényező kiszámítására
szolgáló összefüggést egy tetszőleges hőcserélő esetére!
6. Hogyan számítható egy hőcserélő logaritmikus hőmérséklet különbsége? Vázlatban mutassa
meg a kifejezésben szereplő tényezők jelentését a.) egyenáramú; b.) ellenáramú
c.) keresztáramú hőcserélő esetében!
7. Rajzolja fel a hőfokeloszlást hőmérséklet-felület diagramban többféle (véges és végtelen felü-
letű), tetszőleges egyen- és ellenáramú hőcserélő készülék esetére (a két közeg
hőkapacitásárama nem egyenlő)!
8. Rajzolja fel a hőfokeloszlást hőmérséklet-felület diagramban többféle, tetszőleges (véges és
végtelen felületű) egyen- és ellenáramú hőcserélő készülék esetére (a két közeg
hőkapacitásárama egyenlő)!
9. Rajzolja fel különböző kapcsolású és végtelen nagy felületű hőcserélő készülékek hőmérsék-
let-felület diagramját! Értelmezze az egyes esetekre a BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosságot!
10. Milyen hőcserélő kialakítás és milyen egyéb feltételek teljesülése szükséges a reverzibilis
(megfordítható) hőcsere megvalósításához?

8.2.1. HŐÁTVITEL
1., Egy 12 mm vastag üvegfal egyik oldalán 22 °C hőmérsékletű levegő áramlik, a hőátadási tényező a
levegő és az üvegfal között 4 W/(m2·K). A másik oldalon 15 °C hőmérsékletű víz van, a hőátadási té-
nyező a víz és az üvegfal között 32 W/(m2·K). Az üveg hővezetési tényezője 1 W/(m·K). Mekkora a le-
vegő és a víz közötti konvektív hőáramsűrűség?
2., Mekkora hőáramsűrűség halad keresztül azon a 45 cm vastag téglafalon, melynek hővezetési té-
nyezője 0,95 W/(m·K), egyik felszíne mellett 25 °C levegő van és a levegő és a fal közötti hőátadási
tényező 4 W/(m2·K), míg a másik felszíne mellett 5 m/s sebességű és –12 °C hőmérsékletű szél fúj, ami
10 W/(m2·K) nagyságú hőátadási tényezőt eredményez.
8.2.2. HŐCSERÉLŐK
3., Egy hőcserélő hőteljesítménye 60 kW. A 800 W/K hőkapacitásáramú közeg 25 °C-on lép be. A me-
legebb közeg hőkapacitásrama 400 W/K és 40 °C-ra hűlve távozik. Mekkora a hőcserélő hatásossága,
a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség, valamint a hőcserélőre jellemző UA szorzat? Egyen-
vagy ellenáramú hőcserélőről van szó?
23
4., Egy ellenáramú hőcserélő hatásossága 0,6. Az 500 W/K hőkapacitásáramú közeg belépő hőmérsék-
lete 10 °C, a 750 W/K hőkapacitásáramú közeg belépő hőmérséklete 95 °C. Mekkora a hőcserélő felü-
lete, ha hőátviteli tényezője 1500 W/(m2·K)
5., Egy ellenáramú hőcserélő berendezésnél a következő be- és kilépő hőmérsékleteket mérték: egyik
közeg: 70 °C és 20 °C, másik közeg 10 °C és 60 °C. A hidegebb közeg hőkapacitásárama 4 kW/K, a hő-
cserélő hőátviteli tényezője 800 W/(m2·K). Mekkora a hőcserélő hőteljesítménye, hőátvivő felülete és
hatásossága?
6., Egy hőcserélőben 1,98 kJ/(kg·K) fajhőjű, 1 t/h tömegáramú közeg 180 °C-ról 120 °C-ra hűl, a másik
közeg pedig 100 °C-on forr. Határozza meg a hőcserélő hőátadó felületének nagyságát, ha a hőátviteli
tényező értéke 500 W/(m2·K)!
7., Egy 25 MW hőteljesítményű kondenzátorban a gőz 100 °C-on kondenzálódik, miközben a hűtővíz
40 °C-ról 85 °C-ra melegszik fel. Hányszorosára kell megnövelni a kondenzátor felületét, ha a hűtővíz
tömegáramát 15%-kal növelve változatlan be- és kilépő hőmérsékleteket kívánunk elérni?

8.3.1. HŐÁTVITEL
8., Egy 15×15 cm2 négyzet keresztmetszetű, 20 m hosszúságú vékonyfalú légcsatornába 5 m/s sebes-
ségű és 65 °C hőmérsékletű levegő lép be. A légcsatorna egy 5 °C fal- és léghőmérsékletű alagsori he-
lyiségen halad keresztül. A külső levegő és a légcsatorna külső felszíne közötti hőátadási tényező
12 W/(m2·K). A csatornafal hőellenállása és sugárzásos hőtranszport elhanyagolható.
– Határozza meg a légcsatorna összes konvektív hőveszteségét, valamint az abból távozó levegő
hőmérsékletét! Az anyagjellemzők meghatározásához 50 °C mértékadó hőmérséklettel szá-
moljon! A NUSSELT-szám meghatározásához a csatornafal jellemző hőmérsékletét első közelí-
tésben vegye fel 30 °C-ra!
8.3.2. HŐCSERÉLŐK
9., Két hőcserélőt alábbi ábra szerint kapcsolunk. A „B” jelű hőcserélő hőátvivő felülete kétszer akko-
ra, mint az „A” jelű hőcserélőé, ugyanakkor hőátviteli tényezője kétharmada az „A” jelű hőcserélő-
ének. A két közeg hőkapacitásárama – azok belépési pontjában, az ábrán -rel jelölve – azonos, érté-
ke 500 W/K, az 1 jelű közeg t1′ = 10 °C-on lép be és t1,A
′′ = 80 °C-ra melegedve távozik az „A” jelű hőcse-
rélőből. A 2 jelű közeg belépő hőmérséklete t2′ = 120 °C. Az 1 jelű közeg tömegárama fele-fele arány-
ban oszlik meg a két hőcserélő között.
t2′
A B
′′
t1,A
C1 t1′
– Számítsa ki a „B” jelű készülékből távozó közegek hőmérsékletét és a hőcserélő hőteljesítményét!
24
10., Egy gőz-forróvíz hőcserélő méretezési adatai az alábbiak:
t'gőz= t''kondenzátum= 100 °C; t'víz=50 °C; t''víz=80 °C.
Az (’) felsőindex a belépő, míg a (") felsőindex a kilépő közeget jelenti. Az 5 bar nyomású víz térfogat-
árama 7,2 m3/h. A hőcserélőben az adott konstrukcióból és üzemállapotból adódó hőátbocsátási
(hőátviteli) tényező értéke 1 kW/(m2·K). (A hőcserélőben telített gőz kondenzálódik.)
– Rajzolja fel jellegre helyesen a hőcserélő felülete mentén a hőfokképet, és számítsa ki a konden-
zálódó gőzmennyiséget! Mekkora a hőcserélő hatásossága és hőátvivő felülete?
– Hosszabb üzemeltetési idő után a felület elszennyeződése miatt a hőátbocsátási tényező értéke a
méretezési érték 75%-ára lecsökkent. Határozza meg, hogy mekkora kondenzációs hőmérséklet
mellett marad a hőcserélő teljesítménye változatlan!
11.,
Egy csapágyolaj-hűtő hőcserélő a mellékelt olaj belépés
ábra szerinti kialakítású. Az olaj [fajhő
2,2 kJ/(kg·K), tömegáram 0,2 kg/s, belépő hő- víz kilépés
mérséklet 145 °C] a köpenytérben, míg a víz
[fajhő 4,18 kJ/(kg·K), tömegáram 0,1 kg/s, be-
lépő hőmérséklet 14 °C] a csőben áramlik. A
cső vékonyfalú, rézből készült és átmérője víz belépés
1,8 cm, hossza pedig 2,5 m. A hőcserélőre jel-
lemző hőátviteli tényező 850 W/(m2·K), az olaj olaj kilépés
önmagával keveredik az áramlás során.
– Határozza meg, a hőcserélő hőteljesítményét, hatásosságát, valamint a közegek kilépő hőmér-
sékletét!
12., Egy, a mellékelt ábra szerinti kialakítású ke-

resztáramú hőcserélő 400 db vékonyfalú, 1 cm 1m
átmérőjű (külső és belső azonosnak vehető) csőből 1m
és ezekre merőlegesen elhelyezkedő áramlásterelő
lemezekből áll. A csövekben víz, a lemezek közötti forró levegő
résekben levegő áramlik. 140°C
100 kPa
A hőcserélőre jellemző átlagos hőátviteli tényező
12 m/s 1m
130 W/(m2·K)
– Határozza meg a kilépő hőmérsékleteket,
és a hőcserélő hatásosságát, valamint
hőteljesít-ményét, ha levegőoldali vezető- víz a csövekben
lemezek olyan sűrűn helyezkednek el, hogy belépő értékek: 20 °C; 0,2 m/s; 5 bar
a levegő nem keveredhet önmagával!
A közegek hőmérsékletváltozása nem lesz jelentős, ezért az anyagjellemzőket a belépő (az ábrán fel-
tüntetett) hőmérsékleten vegye figyelembe! A vezetőlemezek elegendően vékonyak ahhoz, hogy az
áramlási keresztmetszetet észrevehetően ne csökkentsék.
25
SEGÉDLET
27
9. HŐSUGÁRZÁS
9.1. Fontosabb összefüggések és állandók

C1
PLANCK-törvény: E (λ0 ) = , W/(m2·µm), (fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség)
 C 
λ5 exp  2  − 1
  λT  
ahol
λ µm egységben helyettesítendő és
C1 2=
= πhc 2 3,74117 ⋅ 108 W·µm
= 4
/m2 3,74117 ⋅ 10 −16 W·m2,
hc
C=2 = 1,43854 ⋅ 10 4 µm·K = 0,0143854 m·K.
k
∞
(0)
STEFAN-BOLZTMANN-törvény:
= q (T ) (0) E λ ( λ, T ) dλ
∫= σ 0T 4 , (sugárzási teljesítmény-sűrűség)
0
−8
ahol
= σ 0 5,6704 ⋅ 10 W/(m ·K ). 2 4
Látható fény (0,38..0,75 µm)
1014 5780 K (a Nap felszíne)
2500 K
1012
4000 K
2000 K
Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)
K
5000
1500 K
K
3000
1000 K
1010
500 K
108
300 K
106
100 K
104
Ma
xim
um
ok
b
102
ur
ko
lóg
ör
éjeb
100
0,1 1 10 100 1000
Hullámhossz, µm
9-1. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (logaritmikus koordinátarendszerben)
29
1 # 1014
Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)
8 # 1013
6 # 1013
5780 K (a Nap felszíne)
4 # 1013
5000 K
2 # 1013
4000 K
3000 K
0
1 2 3 4 5
Hullámhossz, µm
9-2. ábra. Az abszolút fekete test fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűsége
a hullámhossz és a felszíni hőmérséklet függvényében (lineáris koordinátarendszerben)
A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 9-1. ábrát):

( λT )max = 2897,8 µm·K.
Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

λ
(0)
∫ E λ ( λ, T ) dλ
f λ (T ) = 0
,
σ 0T 4
λ2 ( T )
továbbá f λ1 −= f λ2 ( T ) − f λ1 ( T ) .
30
9–1. táblázat. Az aboszlút fekete test sugárzási függvényének számértékei
λ ⋅ T , µm·K f λ (T ) λ ⋅ T , µm·K f λ (T )
200 0,000000 6200 0,754140
400 0,000000 6400 0,769234
600 0,000000 6600 0,783199
800 0,000016 6800 0,796129
1000 0,000321 7000 0,808109
1200 0,002134 7200 0,819217
1400 0,007790 7400 0,829527
1600 0,019718 7600 0,839102
1800 0,039341 7800 0,848005
2000 0,066728 8000 0,856288
2200 0,100888 8500 0,874608
2400 0,140256 9000 0,890029
2600 0,183120 9500 0,903085
2800 0,227897 10000 0,914199
3000 0,273232 10500 0,923710
3200 0,318102 11000 0,931890
3400 0,361735 11500 0,939959
3600 0,403607 12000 0,945098
3800 0,443382 13000 0,955139
4000 0,480877 14000 0,962898
4200 0,516014 15000 0,969981
4400 0,548796 16000 0,973814
4600 0,579280 18000 0,980860
4800 0,607559 20000 0,985602
5000 0,633747 25000 0,992215
5200 0,658970 30000 0,995340
5400 0,680360 40000 0,997967
5600 0,701046 50000 0,998953
5800 0,720158 75000 0,999713
6000 0,737818 100000 0,999905
Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.
31
9.2. Sugárzásos hőáram meghatározása
9.2.1. EGYSZERŰ GEOMETRIÁK ESETEI
geometria hőáram
kisméretű test nagyméretű burkolófelületen be-
A
lül, 1 ≅ 0 , φ1,2 = 1
A2
T2, A2, ε2
T1, A1, ε1 =Q σ 0 ε1 A1 T14 − T24 ( )
összemérhető felületű egymást burkoló testek,

A Q =
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
0 < 1 < 1 , φ1,2 = 1 1 A1  1 
A2 +  −1
ε1 A2  ε2 
nagyméretű, párhuzamos, izotermikus sík lapok,
Q =
(
σ 0 A1 T14 − T24 )
A1 1 1
= 1 , φ1,2 = 1 + −1
A2 ε1 ε2
9.2.2. ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI

Összetett geometriák esetén az alábbi összefüggést célszerű használni a hőáram kiszámítására
= (
Q σ 0 ε1 ε2φ1,2 A1 T14 − T24 , )
ahol φ1,2 sugárzási tényező (térszögarány, view factor) értékét a 9.3. alfejezet szerint kell meghatározni.
32
9.3. Sugárzási tényezők különböző helyzetű felületek között
Sugárzási tényező ( φ1,2 ) az a mennyiség, ami megmutatja, hogy az 1-jelű testet elhagyó sugárzás
hányad része éri el a 2-jelű testet. Használatára érvényes a reciprocitási szabály: φ1,2 A1 = φ2,1 A2 .
1., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík le- ha w1 ≠ w2 :

mez egymással szemben
w1 w2
= W1 = ; W2
w1 h h
0,5 0,5
( W1 + W2 )2 + 4  − ( W2 − W1 ) + 4 
h φ1,2 = 
2W1
w2 ha w=
1 w=
2 w:
2
φ1,2 =1 + (h w ) − (h w )
2., Két végtelen hosszú, merőleges, közös ol-
dalélű sík lemez h
H=
w
( )
h
= 0,5 1 + H − 1 + H 2
φ1,2
w
3., Két végtelen hosszú, azonos szélességű,
közös oldalélű, egymással α szöget bezáró sík
lemez
α
φ1,2 = φ2,1 = 1 − sin
w 2
α
w
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, azonos
átmérőjű henger s
X= 1 +
s 2r
1 1 2 
=φ1,2  arcsin + X − 1 − X 
π X 
2r 2r
4., Két végtelen hosszú, párhuzamos, eltérő
átmérőjű henger r s
R = 2 ; S = ; C =1 + R + S
s r1 r1
1  2 2
φ1,2= π + C 2 − ( R + 1) − C 2 − ( R − 1)
2π 
 R −1   R + 1 
2r1 + ( R − 1 ) arccos   − ( R + 1 ) arccos  
 C   C  
2r2
33
5., Végtelen hosszú henger és végtelen
hosszú, véges szélességű sík lemez,
melyek párhuzamosak
2r b1 b2
=B1 = ; B2
a a
A1
1
=φ1,2 ( arctan B1 − arctan B2 )
2π
a
A2 b1
b2
6., Párhuzamos síkú, függőleges elto-
lással fedésbe hozható, véges méretű
sík lemezek
a b
=X =; Y
a c c
0,5

2   1+ X 1+Y
2 2
( )( )  + X 1 + Y 2 arctan
X
= φ1,2 ln 
b π XY   1 + X 2 + Y 2  1 + Y2
A2   
c
Y 

+Y 1 + X 2 arctan − X arctan X − Y arctan Y 
1 + X2 
A1
7., Merőleges síkú, közös oldalú, véges méretű sík lemezek
A2
l
h
A1 h w
=H =; W
l l
1  1 1 2 2 1
=φ1,2  W arctan + H arctan − H + W arctan
πW  W H H + W2
2
 W2 H2 
+ ln 
2
1  1+W 1+ H( )(
2
) 
(
 W 2 1 + W 2 + H2) 
 
(
 H2 1 + W 2 + H2 ) 
 

4  1 + W 2 + H2
 ( )(
 1 + W 2 W 2 + H2 ) 
 (
 1 + H2 W 2 + H2 )( ) 
 

34
8., Párhuzamos síkú, közös felületi normálisú, egy-
más alatti középpontú, kör alakú lemezek
r1
r1 r2 1 + R22
R1 = ; R2 = ; X= 1 +
a a R12
a
r2  2
1 2  R2  
φ1,2 = X − X − 4 
2  R1  
 
9., Henger külső felülete és
a talpánál található kör ala-
kú lemez
r l
r1 R= 1; L= ; A = L2 + R 2 − 1; B = L2 − R 2 + 1
r2 r2
B 1  A 1 ( A + 2)2 AR A 
φ1,2 = + arccos − − 4 ⋅ arccos arcsin R 
l
−
RL 2π  B 2L R2 B 2RL 
 
r2
10., Téglalap és egyik csúcspontja felett
elhelyezkedő gömb alkalmazható, ha r<d
A1
d d
r =D1 = ; D2
l1 l2
d
l1
1 1
φ1,2 = arctan 2
l2 4π D1 + D2 + D12 D22
2
A2
11., Gömb és alatta elhelyezkedő kör

alakú lemez. A lemez középpontjából
állított felületi normális átmegy a
gömb középpontján
r
A1 R=
a
1 1 
r φ= 1 − 
a
1,2
A2 2 1 + R2 
35
12., Hengersor és végtelen nagy sík lemez
A2 s D   D 2 
0,5
D  s 2 − D2 
0,5
φ1,2 =1 − 1 −    + arctan  2 
  s   s  D 
A1
13., Henger belső palástfelülete önmagára
2r
h
H=
2r
0,5
φ1,1 = (1 + H ) − 1 + H 2 
A1
h
14., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete

2r A1 h
H=
2r
( )
0,5
φ1,2 = 2H  1 + H 2 − H
 
A2
h
36
10. IDŐBEN ÁLLANDÓSULT HŐVEZETÉS
10.1. Összetett szerkezetek hőellenállása

T∞
1., A felületű fal hőátadása =R 1 / ( α ⋅ A)
α Tw
T1
2., A felületű sík fal hővezetése =R δ / ( λ ⋅ A)
δ
T2
3., L hosszúságú, n oldalú szabá- ha r1  r2

lyos sokszög alapú hasáb, furat- ln( r2 / r1 ) − K r
tal = R , ha 2 > 10
r1 2⋅ L ⋅ π ⋅ λ r1
T1
n K n K
r2 3 0,5696 8 0,0570
4 0,2708 9 0,0442
T2 5 0,1607 10 0,0354
6 0,1067 ∞ 0,0
7 0,0706
T2 4., gömbhéj
(1 / r1 ) − (1 / r2 )
R=
T1 4⋅π ⋅ λ
5., L hosszúságú cső

ln( r2 / r1 )
R=
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
r1
r2
r1
6., L hosszúságú henger excent-
rikus furattal T2
arch( x / y )
R= ,
T1 2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
x = r12 + r22 − e2 ,
y = 2 ⋅ r1 ⋅ r2
e r2
37
7., L hosszúságú elliptikus cső
T2
B
T1 ln(( A + B) / ( a + b))
b
R= ,
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
ha A2 − B2 = a 2 − b2
a
A
8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes

furattal ha a / b > 1,4
0,93 ⋅ ln( a / b) − 0,0502
R=
T2 2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
T1
ha a / b < 1,4
b
a
0,785 ⋅ ln( a / b)
R=
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
ln [(2 ⋅ a ) / ( π ⋅ r1 )] − K
9., L hosszúságú téglalap keresztmetszetű furatos hasáb R= ,
2⋅ L ⋅ π ⋅ λ
T2 ha a / r1 > 10
b/a K b/a K
1,00 0,1658 2,25 0,0034
T1 1,25 0,0793 2,50 0,0016
1,50 0,0356 3,00 0,0003
2r
1,75 0,0163 ∞ 0.0

2,00 0,0075
ha b/a=1 és a>2r
a
ln  0,54 ⋅ 
b r
R= 
2⋅ π ⋅ L ⋅ λ
10., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez)
r 1
R=
T1 4⋅r ⋅ λ
λ a szilárd közeg hővezetési té-
nyezője
T2
38
11., szilárd felszínen lévő izotermikus téglalap (vékony lemez)
L
ha L  b
4⋅L
ln
R= b
T1 b
L⋅π ⋅ λ

nyezője
T2
 2⋅h 
12., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott L hosszúságú henger arch  
R=  r 
T2
2⋅ π ⋅ λ ⋅ L
ha h>3r
r h  2⋅h 
ln  
r 
T1 R= 
2⋅ π ⋅ λ ⋅ L
nyezője
13., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb

ha h / r > 1
T2
r
1−
R= 2⋅h ,
4⋅π ⋅ λ⋅r
h
r
T1 λ a szilárd közeg hővezetési té-
nyezője
14., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott hosszú hasáb ha L>(a, b, h)

T2
1
R= −0,59 −0,078
  h  h
2,756 ⋅ L ⋅ λ ⋅ ln  1 +  
h
T1  
  a  b
b
λ a szilárd közeg hővezetési tényezője
L
a
15., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vékony körlap

T2 D
1−
5,67 ⋅ h
R=
4,45 ⋅ D ⋅ λ
h
T1 λ a szilárd közeg hővezetési tényezője
D
39
16., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott függőleges hen-
ger
T2  4⋅h 
ln  
D 
R= 
T1 2⋅ π ⋅h ⋅ λ
h
λ a szilárd közeg hővezetési tényezője
17., tetszőleges közegben lévő L hosszúságú hengerek

(csövek) közötti hővezetés
D2 ha L  ( D1 , D2 )
D1  4 x 2 − D12 − D22 
arch  
 2 ⋅ D1 ⋅ D2 
R=
2⋅ π ⋅ λ ⋅ L
T1 T2
x λ a közeg hővezetési tényezője
18., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott vízszintes helyzetű, azonos

átmérőjű, azonos osztású csövekből álló csősor
ha L  D, z és w > 1,5D
2w 2π z 
T2 ln  ⋅ sh 
Dπ w 
Regy henger = 
2πλL
L
z
w w w ∅D, T1
19., az A felületű, T1 és T2 hőmérsékletű (tetszőleges 2

 T1 − T2  << 1
helyzetű) testek közötti sugárzásos hőtranszporthoz ha  
 T1 + T2 
rendelhető hőellenállás
1
Rsug. = 3
T +T
4σ 0 A1 ε1 ε2φ1,2  1 2 
 2 
40
10.2. Kontakt (érintkezési) hőellenállások tájékoztató értékei
m2 ⋅ K
anyagpáros, közrezárt közeg és egyéb jellemzők hőellenállás,
W
szilícium (pl. microchip) és alumínium közrezárt levegővel és
27..500 kPa szorítónyomás mellett
( 3,0..6,0 ) ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium, indium fóliával 100 kPa szorítónyomás
mellett  0,7 ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium, ólombevonat mellett ( 0,1..1,0 ) ⋅ 10 −3

szilícium (pl. microchip) és alumínium 0,02 mm vastagságú
epoxy ragasztóréteggel
( 2,0..9,0 ) ⋅ 10 −3
kerámia/kerámia és levegő ( 0,5..3,0 ) ⋅ 10 −3
kerámia/fém és levegő (1,5..8,5 ) ⋅ 10 −3
grafit/fém és levegő ( 3,0..6,0 ) ⋅ 10 −3
rozsdamentes acél/rozsdamentes acél és levegő (1,7..3,7 ) ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium és levegő  27,5 ⋅ 10 −3
alumínium/alumínium és szilikonolaj  5,25 ⋅ 10 −3
rozsdamentes acél/alumínium és levegő ( 3,0..4,5 ) ⋅ 10 −3
réz/réz és levegő (10,0..25,0 ) ⋅ 10 −3
vas/alumínium és levegő ( 4,0..40,0 ) ⋅ 10 −3
41
11. BORDÁK HŐVEZETÉSE
11.1. Állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák

Eset Peremfeltétel a borda véglapjánál
t ∞, α ∆t ( ∞) = 0
t0 A
t
A
Végtelen hosszúság x→∞
∆t 0= t 0 – t ∞
w közeg, t ∞ .
∆t ( H) Qkonv.
x
H . . d ∆t
B Qx Qx = – λA =0
dx x = H .
U = 2w + 2t Qb
A = wt Adiabatikus véglap x =H
∆t ( H) = ∆tH
∆t ( x) = t ( x) – t ∞
∆t 0
C . ∞ .
t ∞, α Qb = dQkonv.
0
Előírt véglap x=H
t0 hőmérséklet
D ∆t ( H) 0
. . 0 x →∞
x A . . Qx = Qkonv. x
H D Qx Qconv d∆t
– λA = αA ∆t (H )
dx x= H
U =π D x=H
A = π D 2 /4 Harmadfajú
peremfeltétel
11-1. ábra. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák jellemzői és véglap peremfeltételei
11–1. táblázat. Az állandó keresztmetszetű rúd- és lemezbordák hőfokeloszlását és

αU
leadott hőáramát megadó egyenletek a 11-1. ábra jelöléseinek felhasználásával, ahol m=
λA
véglap perem- Δt ( x )
eset hőfokeloszlás, = leadott hőáram, Q b =
feltétel Δt ( 0 )
végtelen hosz-
szú rúd,
A H →∞, e − mx =M αU λ A ⋅ Δt0
Δt ( H ) = 0
adiabatikus
véglap, ch m ( H − x )
B dΔt M ⋅ th( mH )
=0 ch ( mH )
dx x = H
előírt hőmér-
Δt H Δt0 ⋅ sh ( mx ) + sh m ( H − x ) ch( mH ) − Δt H Δt0
C séklet, M
Δt ( H ) = Δt H sh ( mH ) sh ( mH )
harmadfajú, α 
dΔt ch m ( H − x ) + ( α ( λm ) ) ⋅ sh m ( H − x ) sh ( mH ) +   ⋅ ch ( mH )
− λA =  λm 
D M
dx x = H ch ( mH ) + ( α ( λm ) ) ⋅ sh ( mH ) α 
ch ( mH ) +   ⋅ sh ( mH )
= α AΔt ( H )  λm 
42
11.2. Változó keresztmetszetű bordák
2⋅ α
Bordaparaméter ezekben az esetekben: m =
λ ⋅ d0
11.2.1. TÜSKEBORDÁK
α, T∞ α, T∞
T0 T0
λ λ
d0
d0
H H
a) kúp alakú tüskeborda b) konkáv parabolikus

tüskeborda
α, T∞
T0
λ
d0
H
c) konvex parabolikus
tüskeborda
11-2. ábra. Változó keresztmetszetű tüskebordák geometriai jellemzői
11–2. táblázat. A 11-2. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

hőmérsékleteloszlás,
Δt ( x ) segédparaméter,
= leadott hőáram, Q b = bordahatásfok, ηb =
M=
típus Δt 0
a) ⋅
(
H I 1 2M x ) πλd02 M Δt 0 I2 2M H
⋅
( ) 2
⋅
(
I 2 2M H ) 4α H
(
x I 1 2M H ) 4 H I 1 2M H( ) M H I ( 2M H )
1
λd0
2
b) x
 
−1,5 + 0,5 9 + 4M 2
(
πλd02Δt0 −3 + 9 + 4 M 2 ) 8
4α H
H 1 + 1 + m2 H 2 λd0
8⋅ H 9
4 4 4
I 0  Mx 0,75  2 I 0  Mx 0,75  I1  2mH 
3  πλd MΔt0 3 3 3 4α H
c) 0
⋅   ⋅ 
4 2⋅ H 0,25
4 2 2 mH ⋅ I  4 2mH 
I 0  MH 0,75  I 0  MH 0,75  0 
λd0
3  3  3 
43
11.2.2. LEMEZBORDÁK
α, T∞
T0 α, T∞
T0
L L
λ
d0
λ
d0
H xe
H
a) háromszög oldalprofil b) trapéz oldalprofil
α, T∞
α, T∞
T0
T0
L L
λ
d0
λ
d0
H
H
c) konkáv parabola oldalprofil d) konvex parabola oldalprofil
11-3. ábra. Változó keresztmetszetű lemezbordák geometriai jellemzői
11–3. táblázat. A 11-3. ábrán szereplő bordatípusok számítási összefüggései

Δt ( x )
hőmérsékleteloszlás, = leadott hőáram, Q b = bordahatásfok, ηb =
típus Δt 0
a)
(
I 0 2m Hx ) λmd0 LΔt0
I1 ( 2mH ) I1 ( 2mH )
I 0 ( 2mH ) I 0 ( 2mH ) mH ⋅ I 0 ( 2mH )
b) lásd a táblázat alatt külön sorban
2
( )
−0,5 + 0,5 1 + 4m2 H 2
x λd0 LΔt0
c)   −1 + 1 + 4m2 H 2
H 2H 1 + 1 + 4m2 H 2
x  I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH 0,25 x 0,75 ) 

0,25
I2 3 ( 4 3 ⋅ mH ) 1 I2 3 ( 4 3 ⋅ mH )
d)   ⋅   λmd0 LΔt0 ⋅
H  I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH )  I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH ) mH I −1 3 ( 4 3 ⋅ mH )
Trapéz oldalprofilú borda hőfokeloszlása:
( ) ( )
Δt ( x ) I 0 2m Hx ⋅ K1 2m Hx e + K 0 2m Hx ⋅ I1 2m Hx e
= ,
( ) ( )
Δt 0 ( )
I 0 ( 2mH ) ⋅ K1 2m Hx e + K 0 ( 2mH ) ⋅ I1 2m Hx e ( )
leadott hőárama: Q b = λmd0 LΔt0
(
I1 ( 2mH ) ⋅ K1 2m Hx ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx )
e 1
,
1 e
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m
0 1 Hx ) − K ( 2mH ) ⋅ I ( 2m Hx )
e 0 1 e
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m Hx
1 1 e ) − K (2mH ) ⋅ I (2m Hx )
1 1 e
λmd0
I ( 2mH ) ⋅ K ( 2m Hx
0 1 e ) − K ( 2mH ) ⋅ I (2m Hx ) .
0 1 e
hatásfoka: ηb =
2H α
44
12
n= 0
10 1
2
8
3
In (x )
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
2,5
n= 0
2,25
1
2 2
1,75 3
1,5
In (x )
1,25
1
0,75
0,5
0,25
0
0 0,5 1 1,5 2
x
11-4. ábra. A módosított elsőfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( I n ) helyettesítési értékei
45
5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )
0
0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4
x
5
n= 0
1
4
2
3
3
Kn (x )
0
0 0,5 1 1,5 2
x
11-5. ábra. A módosított másodfajú n-ed rendű BESSEL-függvény ( K n ) helyettesítési értékei
46
11.2.3. TÁRCSABORDÁK
11.2.3.1. Állandó vastagságú tárcsaborda

100
80
60
η b(%)
1 = r2 c /r1
40 2
3
r2 c = r2 + t/2 5
20 t L c = L + t/2
L Ap = L c t
r1
r2
0
0 0,5 1,0 1,5 2,0 2,5
α
L1,5
C
λ Ap
11-6. ábra. Állandó vastagságú tárcsaborda hatásfoka a borda jellemzőinek függvényében
2α
Bordaparaméter: m=
λ⋅t
Δt ( x ) K1 ( mr2 ) I 0 ( mr ) + I1 ( mr2 ) K 0 ( mr )
Hőfokeloszlás: =
Δt 0 I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
I ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Leadott hőáram: Q b = 2r1 λmtΔt 0 1
I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr1 ) K 0 ( mr2 )
2r1 I ( mr2 ) K1 ( mr1 ) − K1 ( mr2 ) I1 ( mr1 )
Hatásfok: =ηb ⋅ 1
m ( r2 − r1 ) I 0 ( mr1 ) K1 ( mr2 ) + I1 ( mr2 ) K 0 ( mr1 )
2 2
47
11.2.3.2. Változó vastagságú tárcsabordák
Hőáram az alábbi két esetben: = Q b 2π ( ra2 − rb2 ) αΔt0 η
11-7. ábra. Háromszög profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében
11-8. ábra. Hiperbolikus profilú tárcsaborda hatásfoka a bordára jellemző paraméter függvényében
48
12. IDŐBEN VÁLTOZÓ HŐVEZETÉS
12.1. Alapvető összefüggések

12.1.1. FONTOSABB MENNYISÉGEK ÉS JELÖLÉSÜK
λ
hőfokvezetési (termikus diffúziós) tényező: a= , m2/s,
ρ ⋅ cp
Q
térfogati hőforrássűrűség: qV = , W/m3,
V
térfogat
jellemző méret (általában): X= , m,
felület
a megállapodás szerinti jellemző méret ettől eltérhet
ΔTtényleges
dimenziótlan hőmérséklet: ϑ= .
ΔTkezdeti
12.1.2. HŐVEZETÉS ÁLTALÁNOS DIFFERENCIÁLEGYENLETE
12.1.2.1. Derékszögű (DESCARTES) koordinátarendszerben

FOURIER-BIOT-féle egyenlet:
∂t q  ∂ 2t ∂ 2t ∂ 2t  q
=a∇2t + V =a  2 + 2 + 2  + V .
∂τ ρ ⋅ cp  ∂x ∂y ∂z  ρ ⋅ c p
∂t
Állandósult állapotra  = 0  , POISSON-egyenlet:
 ∂τ 
q  ∂ t ∂ 2t ∂ 2t  q
2
0 =a∇2t + V =a  2 + 2 + 2  + V .
ρ ⋅ cp  ∂x ∂y ∂z  ρ ⋅ c p
Hőforrásmentes állapot ( qV = 0 ) (diffúzióegyenlet, FICK-törvény):
∂t  ∂ 2t ∂ 2t ∂ 2t 
=a∇2t =a  2 + 2 + 2  .
∂τ  ∂x ∂y ∂z 
Állandósult állapot, hőforrásmentes eset, LAPLACE-egyenlet:
 ∂2t ∂ 2t ∂ 2t 
0 =a∇2t =a  2 + 2 + 2  .
 ∂x ∂y ∂z 
12.1.2.2. Henger koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ , y = r sin φ , z = z .
∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t  ∂ 2t  qV
= a r + 2 r + 2+ .
∂τ  r ∂r  ∂r  r ∂φ  ∂φ  ∂z  ρ ⋅ c p
12.1.2.3. Gömbi koordinátarendszerben

Koordináták közötti összefüggések: x = r cos φ sin θ , y = r sin φ sin θ , z = cos θ .
∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t  1 ∂  ∂t   qV
=a  2  r 2  + 2 2  + 2   + .
∂τ  r ∂r  ∂r  r sin θ ∂φ  ∂φ  r sin θ ∂θ  ∂θ   ρ ⋅ c p
12.1.3. HASONLÓSÁGI KRITÉRIUMOK
a ⋅τ α⋅X
FOURIER-szám: Fo =2
, BIOT-szám: Bi = .
X λ
A koncentrált paraméterű problémaként való kezelhetőség feltétele: Bi ≤ 0,1 .
12.2. Számítást segítő nomogramok

A következő ábrák (HEISLER-féle diagramok) végtelen nagy, véges vastagságú sík falra (jellemző méret: X,
a vastagság fele), végtelen hosszú hengerre (jellemző méret: X=R, a sugár) és gömbre (jellemző méret:
T − T∞
X=R, a sugár) vonatkoznak. A dimenziótlan hőmérséklet: ϑ = , ahol T a kérdéses hely hőmérsékle-
T0 − T∞
te. Harmadfajú peremfeltétel esetén a helytől függő dimenziótlan hőmérsékletet korrekciós tényezőjét a
ϑx T − T∞
θ =
= egyenlet szerint kell értelmezni. A hőleadási (GRÖBER-féle) diagramokon a τ időtartam
ϑC TC − T∞
alatt leadott Q hőmennyiség aránya szerepel a kezdeti (tárolt)
= Q0 cm ( T0 − T∞ ) hőmennyiséghez képest.
12.2.1. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK ELSŐFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN
12-1. ábra. Sík fal dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén
50
12-2. ábra. Henger dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén
12-3. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérséklete elsőfajú peremfeltétel esetén

51
T0 − T∞
TC − T∞
52
ϑC =
12.2.2. DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETEK HARMADFAJÚ PEREMFELTÉTEL ESETÉN
Fo
12-4. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
T0 − T∞
TC − T∞
53
ϑC =
Fo
12-5. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

T0 − T∞
TC − T∞
54
ϑC =
Fo
12-6. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén

100 50
TC − T∞
T0 − T∞
1,0 30
ϑC = 20
0,7 10
9
0,5 7
0,4 6
0,3 3
2,5
0,2 2,0
1,8
0,2 0,8 1,0 1,6
0 0,4 1,2
0,05 1,4
0,1 1 2
0 3 4
Fo
12-7. ábra. Sík fal középsíkjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
a 12-4. ábra nagyított részlete Fo ≤ 4 esetére
1,0
0,2
0,9
0,4
0,8
0,7
x= 0,6
0,6 X
ϑC TC − T∞
ϑx T − T∞
0,5
0,4
0,8
θ =
0,3
=
0,9
0,2
x
0,1
1,0
0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
12-8. ábra.Sík fal dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
(használható ha Fo>0,2)
55
TC − T∞
T0 − T∞
ϑC =
Fo
12-9. ábra. Henger középvonalának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
1,0
0,2
0,9
0,8 0,4
0,7
r 0,6
0,6 R=
ϑC TC − T∞
ϑr T − T∞
0,5
R
0,4
=
0,3 0,8
=
θ
0,2
0,9
0,1 r
1,0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
12-10. ábra.Henger dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
56
TC − T∞
1,0 80
T0 − T∞ 100
100
50
35
0,7 30
ϑC =
14 25
0,5 20
10 12 18
0,4 9
8
0,3 7
6
0,2 5
0, 350, 2
0, 1
1, 8 1
2, 2
0 2, 2 , 4 2, 6 2, 8 3,0
0, 75
1, 0
4
1, 2
0
0, 5
1, 4 3,5
0,1
0 ,6 1 2 3
Fo
12-11. ábra. Gömb középpontjának dimenziótlan hőmérséklete harmadfajú peremfeltétel esetén
Ez a diagram Fo>0,2 esetén használható!

1,0
0,2
0,9
0,8
0,4
R
0,7
r
0,6
r 0,6
ϑC TC − T∞
ϑr T − T∞
0,5 R=
0,4
=
0,3
=
θ
0,8
0,2
0,9
0,1
1,0
0,01 0,02 0,05 0,1 0,2 0,5 1,0 2,0 5,0 10 20 50 100
1/Bi
12-12. ábra. Gömb dimenziótlan hőmérsékletének helyfüggő korrekciós tényezője
57
12.2.3. HŐLEADÁSI (GRÖBER-FÉLE) DIAGRAMOK
0,9
0,8
0,7
2
5
0,01
0,00
0,02
0,05
0,00
5,0
2,0
20
0,6
1,0
0,1
0,2
0,5
10
50
1
0,5 0,00
0,4
Bi =
0,3
0,2
0,1
0
-5 -4 -2 2 4
10 10 10
-3
10 10-1 1 10 10 10
3
10
2
Bi Fo
Sík lap által leadott hőmennyiség
12-13. ábra.
0,9
0,8
0,7
5
1
2
0,00
0,01
0,02
0 ,0 5
0,00
2,0
20
0 , 00
5,0
1 ,0
10
0,6
0, 5
50
0,1
0 ,2
0,5
Bi =
0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 -4 10 -3 10 -2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Henger által leadott hőmennyiség
12-14. ábra.
58
1,0
0,9
0,8
0,7 5
0,6 0,01
0 ,0 5
2
0,0 0
0,02
0,1
5 ,0
0,2
2,0
0,5
1 ,0
50
10
20
0,0 0
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
10 -5 10 -4 10 -3 10 -2 10 -1 1 10 10 2 10 3 10 4
2
Bi Fo
Gömb által leadott hőmennyiség
12-15. ábra.
59
12.2.4. VÉGTELEN VASTAG SÍK FAL DIMENZIÓTLAN HŐMÉRSÉKLETE
12–1. táblázat. A GAUSS-féle hibaintegrál értékei
u erf(u) 1-erf(u) u erf(u) 1-erf(u)
0,00 0,000000 1,000000 1,00 0,842701 0,157299
0,05 0,056372 0,943628 1,10 0,880205 0,119795
0,10 0,112463 0,887537 1,20 0,910314 0,089686
0,15 0,167996 0,832004 1,30 0,934008 0,065992
0,20 0,222703 0,777297 1,40 0,952285 0,047715
0,25 0,276326 0,723674 1,50 0,966105 0,033895
0,30 0,328627 0,671373 1,60 0,976348 0,023652
0,35 0,379382 0,620618 1,70 0,983790 0,016210
0,40 0,428392 0,571608 1,80 0,989091 0,010909
0,45 0,475482 0,524518 1,90 0,992790 0,007210
0,50 0,520500 0,479500 2,00 0,995322 0,004678
0,55 0,563323 0,436677 2,10 0,997021 0,002979
0,60 0,603856 0,396144 2,20 0,998137 0,001863
0,65 0,642029 0,357971 2,30 0,998857 0,001143
0,70 0,677801 0,322199 2,40 0,999311 0,000689
0,75 0,711156 0,288844 2,50 0,999593 0,000407
0,80 0,742101 0,257899 2,60 0,999764 0,000236
0,85 0,770668 0,229332 2,70 0,999866 0,000134
0,90 0,796908 0,203092 2,80 0,999925 0,000075
0,95 0,820891 0,179109 2,90 0,999959 0,000041
1,00 0,842701 0,157299 3,00 0,999978 0,000022
Megjegyzés: erfc(u)=1-erf(u)
Jellemző méret: a sík fal felszínétől mért távolság: x.
A dimenziótlan hőmérséklet ezen a helyen:

= ϑ erf ( 2 1Fo ) + e( Fo ⋅ Bi2 +Bi )
⋅ erfc ( Fo ⋅ Bi +
1
2 Fo )
Bi=0,01
0,05
0,1
Δt 0,2
ϑ= 0,3
Δt 0 0,4
0,5
0,6
0,7
0,8
0,9
1
1,25
1,5
t0
3
Δt0= t0 − t∞
Δt 4
t∞
5
10
60
Fo<30 esetén használható nomogram
A görbék paramétere a Bi szám
61
12.3. Közelítő összefüggések
Egyes esetekben, a gyors konvergencia miatt, a megoldást adó végtelen sok tagból álló függvénysor
közelíthető egyetlen tagból álló kifejezéssel. Ennek feltétele, hogy vizsgált időtartam első, rövid sza-
kaszán túl végezzük a számítást. Az alábbi kifejezések ezeket a közelítő függvényeket mutatják, me-
lyek alkalmazásának feltétele, hogy Fo>0,2 legyen.
dimenziótlan hőmérséklet leadott hő/tárolt hő aránya

ν x Q sin ν1
ϑsík ( x, τ ) = = 1 − ϑsík ( 0, Fo )
2
sík fal: Ψ1e − ν1 ⋅Fo cos  1  ;
 X  Q0 ν1
νr Q J (ν )
ϑhenger ( r , τ ) = = 1 − 2 ⋅ ϑhenger ( 0, Fo ) 1 1
2
hengeres fal: Ψ1e − ν1 ⋅Fo J 0  1  ;
 R  Q0 ν1
νr
sin  1 
 R ; Q sin ν1 − ν1 cos ν1
ϑgömb ( r , τ ) = = 1 − 3 ⋅ ϑgömb ( 0, Fo )
2
gömb alakú fal: Ψ1e − ν1 ⋅Fo
ν1 r Q0 ν13
R
12–2. táblázat. A ν1 és Ψ1 segédparaméter értékei

a Bi szám függvényében A nullad- (J0) és elsőrendű (J1)
sík fal hengeres fal gömb alakú fal BESSEL-függvény helyettesítési értékei
Bi ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 ν1 Ψ1 z J0(z) J1(z)
0,01 0,0998 1,0017 0,1412 1,0025 0,1730 1,0030 0,0 1,0000 0,0000
0,02 0,1410 1,0033 0,1995 1,0050 0,2445 1,0060 0,1 0,9975 0,0499
0,04 0,1987 1,0066 0,2814 1,0099 0,3450 1,0120 0,2 0,9900 0,0995
0,06 0,2425 1,0098 0,3438 1,0148 0,4217 1,0179 0,3 0,9776 0,1483
0,08 0,2791 1,0130 0,3960 1,0197 0,4860 1,0239 0,4 0,9604 0,1960
0,1 0,3111 1,0161 0,4417 1,0246 0,5423 1,0298 0,5 0,9385 0,2423
0,2 0,4328 1,0311 0,6170 1,0483 0,7593 1,0592 0,6 0,9120 0,2867
0,3 0,5218 1,0450 0,7465 1,0712 0,9208 1,0880 0,7 0,8812 0,3290
0,4 0,5932 1,0580 0,8516 1,0931 1,0528 1,1164 0,8 0,8463 0,3688
0,5 0,6533 1,0701 0,9408 1,1143 1,1656 1,1441 0,9 0,8075 0,4059
0,6 0,7051 1,0814 1,0184 1,1345 1,2644 1,1713 1,0 0,7652 0,4400
0,7 0,7506 1,0918 1,0873 1,1539 1,3525 1,1978 1,1 0,7196 0,4709
0,8 0,7910 1,1016 1,1490 1,1724 1,4320 1,2236 1,2 0,6711 0,4983
0,9 0,8274 1,1107 1,2048 1,1902 1,5044 1,2488 1,3 0,6201 0,5220
1,0 0,8603 1,1191 1,2558 1,2071 1,5708 1,2732 1,4 0,5669 0,5419
2,0 1,0769 1,1785 1,5995 1,3384 2,0288 1,4793 1,5 0,5118 0,5579
3,0 1,1925 1,2102 1,7887 1,4191 2,2889 1,6227 1,6 0,4554 0,5699
4,0 1,2646 1,2287 1,9081 1,4698 2,4556 1,7202 1,7 0,3980 0,5778
5,0 1,3138 1,2403 1,9898 1,5029 2,5704 1,7870 1,8 0,3400 0,5815
6,0 1,3496 1,2479 2,0490 1,5253 2,6537 1,8338 1,9 0,2818 0,5812
7,0 1,3766 1,2532 2,0937 1,5411 2,7165 1,8673 2,0 0,2239 0,5767
8,0 1,3978 1,2570 2,1286 1,5526 2,7654 1,8920 2,1 0,1666 0,5683
9,0 1,4149 1,2598 2,1566 1,5611 2,8044 1,9106 2,2 0,1104 0,5560
10,0 1,4289 1,2620 2,1795 1,5677 2,8363 1,9249 2,3 0,0555 0,5399
20,0 1,4961 1,2699 2,2880 1,5919 2,9857 1,9781 2,4 0,0025 0,5202
30,0 1,5202 1,2717 2,3261 1,5973 3,0372 1,9898 2,6 –0,0968 –0,4708
40,0 1,5325 1,2723 2,3455 1,5993 3,0632 1,9942 2,8 –0,1850 –0,4097
50,0 1,5400 1,2727 2,3572 1,6002 3,0788 1,9962 3,0 –0,2601 –0,3391
100,0 1,5552 1,2731 2,3809 1,6015 3,1102 1,9990 3,2 –0,3202 –0,2613
∞ 1,5708 1,2732 2,4048 1,6021 3,1416 2,0000
63
12.4. Többdimenziós testek dimenziótlan hőmérséklete
Az egyszerű „testmodellek” (sík fal, henger, gömb és végtelen vastag fal) dimenziótlan hőmérséklete-
inek segítségével multidimenziós testek egyes pontjaiban is meghatározhatók a hőmérsékletek. Az
egyes lehetőségeket és számítási összefüggéseket a 12–3. táblázat tartalmazza.
12–3. táblázat. Többdimenziós test egyes pontjainak dimenziótlan hőmérsékletét meghatározó egyenletek
végtelen hosszú henger véges hosszú henger végtelen térnegyed
x x
y
x
r r
ϑ ( r , x, τ ) = ϑ ( x , y, τ ) =
ϑ ( r , x, τ ) =
ϑhenger ( r , τ ) ⋅ ϑsík ( x, τ ) ϑfélv.sík ( x, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ )
ϑhenger ( r , τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( x, τ )
fél sík lemez negyed sík lemez végtelen térnyolcad
2·X z
2·X
y y
x y z x
x
ϑ ( x , y, z , τ ) = ϑ ( x , y, τ ) =
ϑ ( x , y, τ ) = ϑfélv.sík ( x, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( z, τ )
ϑsík ( x, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( z, τ )
ϑsík ( x, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( y, τ )
végtelen hosszú hasáb félvégtelen hosszú hasáb véges hasáb
y
x z z
y y
x x
ϑ ( x , y, τ ) =
ϑ ( x , y, z , τ ) = ϑ ( x , y, z , τ ) =
ϑsík ( x, τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ )
ϑsík ( x, τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ ) ⋅ ϑfélv.sík ( z, τ ) ϑsík ( x, τ ) ⋅ ϑsík ( y, τ ) ⋅ ϑsík ( z, τ )
64
13. NUMERIKUS MÓDSZEREK (VÉGES DIFFERENCIA SÉMÁK)
13.1. Időben állandósult hővezetés

Az alábbi összefüggések használata esetén négyzetes rácsosztást kell használni, azaz Δx = Δy .
α ⋅ Δx
Egyes esetekben a BIOT-számot a Bi = összefüggéssel kell meghatározni.
λ
13–1. táblázat. Időben állandósult hővezetés véges-differencia összefüggései
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
test belsejében lévő csomópont
T2
1
T1 T0 T3 T0= ( T1 + T2 + T3 + T4 )
4
Δx
Δx
T4
felszíni csomópont, a felszínen harmadfajú peremfel-
tétellel (hőátadás)
T2
Δx
1  T +T 
T1 T0 T∞ =T0  T1 + 2 3 + Bi ⋅ T∞ 
2 + Bi  2 
α
Δx
T3
felszíni csomópont, a felszínen másodfajú peremfel-
tétellel (előírt hőáramsűrűség)
T2
Δx
T1 T2 + T3 q ⋅ Δx
T0 = + +
T1 T0 2 4 2⋅ λ
.
q
Δx
T3
külső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)
T1 T0
1  T1 + T2 
=T0  + Bi ⋅ T∞ 
α, T∞ 1 + Bi  2 
Δx
Δx
T2
A táblázat folytatódik.
65
A táblázat folytatása.
Eset geometriai jellemzői a 0 jelű csomópont hőmérséklete
belső sarokpont, a felszínen harmadfajú peremfelté-
tellel (hőátadás)
T2
Δx
1  T1 + T4 
=T0  T2 + T3 + + Bi ⋅ T∞ 
T1 T0 T3 3 + Bi  2 
T∞ Δx
α T4
szabálytalan szélű felszín közelében fekvő belső pont,
ahol a felszín nem izotermikus
Tb
b·Δx
Ta 1  T1 T Ta Tb 
T0 T1 =T0 + 2 + +
1 1 1 + a 1 + b a (1 + a ) b (1 + b ) 

a·Δx +  
a b
Δx
T2
Δx
13.2. Időben változó hővezetés

Az következő módszerek egydimenziós és hőforrásmentes esetekre vonatkoznak.
13.2.1. EXPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA

Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazva a következő egyen-
letet kapjuk eredményül:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
τ= j⋅
 Δτ
 ti,j ti+1,j
ti-1,j

Δτ
Δt

x = i⋅
Δx
a ⋅ Δτ  a ⋅ Δτ 
t( x, τ + Δτ=
) 2
⋅ [ t ( x + Δx , τ ) + t ( x − Δx , τ ) ] +  1 − 2 2  t ( x , τ ) .
Δx  Δx 
66
13.2.2. IMPLICIT DIFFERENCIA-SÉMA
Hely szerint centrális közelítést, az időben pedig előrelépő közelítést alkalmazzuk mint az explicit
módszernél, azzal a különbséggel, hogy a hely szerinti második differenciálhányadost nem a τ he-
lyen, hanem a τ+Δτ helyen számítjuk:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
τ=⋅
 j∆τ
 ti,j ti+1,j
ti-1,j

∆τ
Δt

x = i⋅
∆x
 a ⋅ Δτ  a ⋅ Δτ
t( x, τ ) = 1 + 2 2  t( x, τ + Δτ ) − ⋅ [ t ( x + Δx , τ + Δτ ) + t ( x − Δx , τ + Δτ ) ] .
 Δx  Δx 2
13.2.3. CRANK–NICOLSON DIFFERENCIA-SÉMA

JOHN CRANK és PHYLLIS NICOLSON a hely szerinti második differenciahányadost a τ + 12 Δτ időpontra vo-
natkoztatva írták fel, és az így kapott egyenletre alapuló eljárást alkotóik után CRANK-NICOLSON mód-
szernek nevezzük. A CRANK és NICOLSON differencia egyenlet a következő:
ti-1,j+1 ti,j+1 ti+1,j+1
ti,j+1/2
τ=⋅
 Δτ
j  ti,j ti+1,j
ti-1,j
τ


Δt

x = i⋅
Δx
(1 + p ) ⋅ ti , j +1 − 12 p ⋅ ( t i +1, j +1 + t i −1, j +1 ) = (1 − p ) ⋅ t i , j + 12 p ⋅ ( t i +1, j + t i −1, j )

a Δτ
ahol p = a differencia modulus.
Δx 2
67
14. HŐÁTADÁS
14.1. Halmazállapot változás nélküli hőátadás

14.1.1. TERMÉSZETES ÁRAMLÁS
14.1.1.1. Határolatlan nagy térben történő hőátadás
14.1.1.1.1. HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES VAGY FERDE IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN
φ Jellemző méret: áramlási hossz ( L) .

Egyéb szükséges geometriai adat: a függőlegestől való eltérés szöge ( φ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a
L határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: =
T (Tw + T∞ ) / 2
Dimenzió nélküli számok:

Nu= α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = ( g ⋅ cos ( φ ) L ⋅ β ⋅ ( T
3
w − T∞ )) ( ν ⋅ a ) .
A számított hőátadási tényezők pontossága: ±20% .
lamináris áramlás turbulens áramlás
Az átlagos Nusselt-szám: Az átlagos Nusselt-szám:
0,670 ⋅ Ra 0,25
Nu 0,68 +
= 4/9
.
1 + 0,671 / Pr 9/16  Nu 0,10 ⋅ Ra1/3 .
=
Érvényes, ha 1 ⋅ 109 ≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1013 és 0 ≤ φ ≤ 60 .
Érvényes, ha 0 < Ra ≤ 1 ⋅ 109 és 0 ≤ φ ≤ 60 .
14.1.1.1.2. HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAP MENTÉN

Jellemző méret ( L ) : a lap felületének ( A ) és kerületének (U ) aránya, L = A U .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavarta-
lan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: = T ( Tw + T∞ ) 2
(
Nu= α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ ( ( Tw − T∞ ( ) ( ν ⋅ a ) .)
A lap felső felülete fűtött, vagy az alsó felülete hűtött

Nu = 0,54 ⋅ Ra 0,25 , ha 10 4 ≤ Ra ≤ 107 ,
Nu = 0,15 ⋅ Ra 0,33 , ha 107 < Ra ≤ 1011
A lap felső felülete hűtött, vagy az alsó felülete fűtött

Nu = 0,27 ⋅ Ra 0,25 , ha 105 ≤ Ra ≤ 1010
69
14.1.1.1.3. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS FÜGGŐLEGES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN
A szükséges méretek: áramlási hossz ( L) és a külső átmérő ( D )
Jellemző méret: áramlási hossz ( L) .
A szükséges hőmérsékletek: a lap felszínének hőmérséklete (Tw ) és a határrétegen kívüli (zavartalan)
áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Mértékadó hőmérséklet: = T (Tw + T∞ ) / 2
(
Nu= α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = g ⋅ L3 ⋅ β ⋅ ( Tw − T∞ ) ( ν ⋅ a ) . )
Amennyiben D L > 35 ⋅ Gr −0,25
:
0,670 ⋅ Ra 0,25
Az átlagos Nusselt-szám: Nu 0,68 +
= 4/9
, ha ( 0 < Ra ≤ 1 ⋅ 109 ) ;
9/16
1 + 0,671 Pr 
 
Nu 0,10 ⋅ Ra1/3 , ha
= (1 ⋅ 10 9
≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1013 ) .
14.1.1.1.4. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS VÍZSZINTES HENGER KÜLSŐ PALÁSTFELÜLETÉN

Jellemző méret: a henger átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a henger felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavar-
talan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = (g ⋅ D 3
⋅ β ⋅ ( ( Tw − T∞ ( ) ) (ν ⋅a) .
2
 
 0,387 ⋅ Ra1/6 
Az átlagos Nusselt-szám: Nu 0,6 +
=  .
9/16 4/9
 1 + 0,721 Pr  
  
Érvényes, ha 1 ⋅ 10 −5 ≤ Ra ≤ 1 ⋅ 1012 .
14.1.1.1.5. HŐÁTADÁS IZOTERMIKUS GÖMB KÜLSŐ FELÜLETÉN

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
A szükséges hőmérsékletek: a gömb felszínének hőmérséklete ( Tw ) és a határrétegen kívüli (zavarta-
lan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = (g ⋅ D 3
⋅ β ⋅ ( ( Tw − T∞ ( ) ) (ν ⋅a) .
0,589 ⋅ Ra1/6
Nu= 2 + 4/9
.
1 + 0,653 / Pr 9/16 
Érvényes, ha Ra ≤ 1 ⋅ 1011 .
70
14.1.1.2. Határolt térben történő hőátadás
14.1.1.2.1. HŐÁTADÁS VÍZSZINTES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
S
L
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
Egyéb szükséges méret: a lapok rövidebb oldalhossza ( L) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1 és T2 ) .
Mértékadó hőmérséklet: = T (T1 + T2 ) / 2 .
Nu= ( α ⋅ S ) λ , Pr = ν / a , Ra = Gr ⋅ Pr = ( g ⋅ S 3 ⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) ( ν ⋅ a ) .
13 + +
 1708   Ra 
– Ha az alsó lap a melegebb: Nu = 1 + 1,44 1 −  + − 1
 Ra   18 
– Ha a felső lap a melegebb: Nu = 1 .
A [ ] jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ] -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell
+
számolni.
14.1.1.2.2. HŐÁTADÁS FÜGGŐLEGES IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
S Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .

Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) .
A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmér-
. séklete (T1 és T2 ) .
q
H
T (T1 + T2 ) / 2 .
Nu= (α ⋅ S) λ , Pr = ν / a ,
T1 > T2 Ra = Gr ⋅ Pr = (g ⋅ S 3
⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) ( ν ⋅ a ) .
érvényességi tartomány átlagos Nusselt-szám

0,29
Ra ⋅ Pr  Pr 
1 < H S ≤ 2 és > 10 3 =Nu 0,18  ⋅ Ra 
0,2 + Pr  0,2 + Pr 
0,28 −0,25
 Pr  H
2 < H S ≤ 10 és Ra < 1010 Nu 0,22 
= ⋅ Ra  ⋅ 
 0,2 + Pr  S
−0,3
10 < H S ≤ 40 és 10 4 < Ra < 107 és 1 < Pr < 2 ⋅ 10 4 H
Nu =0,42 ⋅ Ra 0,28
⋅ Pr 0,012
⋅ 
S
1 < H S ≤ 40 és 106 < Ra < 109 és 1 < Pr < 20 Nu 0,46 ⋅ Ra1 3
=
71
14.1.1.2.3. HŐÁTADÁS FERDE HELYZETŰ IZOTERMIKUS SÍK LAPOK KÖZÖTTI RÉSBEN
Jellemző méret: a lemezek távolsága ( S ) .
S
Egyéb szükséges méret: a lapok magassága ( H ) ,
vízszintessel bezárt szög: ( ϕ ) .
.
H q A szükséges hőmérsékletek: a lapok felszínének hőmérséklete (T1
és T2 ) .
T (T1 + T2 ) / 2 .
φ Nu= (α ⋅ S) λ , Pr = ν / a ,
T2 < T1 Ra = Gr ⋅ Pr = (g ⋅ S 3
⋅ β ⋅ ( T1 − T2 ) ) ( ν ⋅ a ) .
Az átlagos Nusselt-szám, ha az alsó lap a melegebb (lásd az ábrát):

1,6 +
1708 ⋅   1708 ⋅ sin (1,8 ⋅ φ )    ( Ra ⋅ cos φ )
+ 13
 
Nu =1 + 1,44 1 −
Ra ⋅ cos φ  ⋅  1 − Ra ⋅ cos φ
+
  18
− 1
    
Érvényes, ha H S > 12 .
A [ ] jel azt jelenti, hogy amennyiben a [ ] -en belüli kifejezés negatív, akkor helyette 0-val kell
+
számolni.
Az átlagos Nusselt-szám, ha a felső lap a melegebb:
Nu =1 + ( X − 1 ) ⋅ cos φ ,
ahol X függőleges izotermikus sík lapon esetén érvényes Nu-szám, lásd: 14.1.1.2.2. alpont.
14.1.1.2.4. FÜGGŐLEGES LEMEZBORDÁZATTAL ELLÁTOTT FELSZÍN HŐÁTADÁSA

Jellemző méretek:
bordák közötti távolság: ( S )
bordák magassága: ( L )
Jellemző hőmérséklet:
a borda felszínének átlagos hőmérséklete: ( Tw ) .
Egyéb szükséges hőmérséklet:
környezeti közeg hőmérséklete: ( T∞ ) .
A borda végének hőmérséklete: ( TL )
T (Tw + T∞ ) / 2 .
Nu= (α ⋅ S) λ , Pr = ν / a ,
Ra S = ( g ⋅ S ⋅ β ⋅ (T
3
w − T∞ ) ) ( ν ⋅ a ) ,
Ra L = ( g ⋅ L ⋅ β ⋅ (T
3
w − T∞ ) ) ( ν ⋅ a ) .
A) Állandó felszíni (átlag) hőmérséklet ( Tw = állandó )
−0,5
 
 576 2,873 
Az átlagos Nusselt-szám:
= Nu  2
+  .
 S S
  Ra S L  Ra S 
 L
72
Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:
0,25
L  S3 L 
= Sopt 2,714
= 2,714   .
Ra 0,25
L  Ra S 
Az optimális osztásköz alkalmazása esetén: Nu opt = 1,307 .
B) Állandó felületi hőáramsűrűség a lapok felszínén ( q = állandó )

−0,5
 
 48 2,51 
Az átlagos NUSSELT-szám: = Nu  +  , ahol
 Ra * ⋅ S  * S  
0,4
 S L  Ra L ⋅ L  
 
4 4
g ⋅ β ⋅ q ⋅ S g ⋅ β ⋅ q ⋅ L
Ra *S = 2
Pr és Ra *L = Pr a módosított RAYLEIGH-számok.
λ⋅ν λ ⋅ ν2
Az optimális (maximális hőátadási tényezőt eredményező) osztásköz:
0,2
 S4 L 
Sopt = 2,12  *  .
 Ra S 
14.1.1.2.5. KÖZÖS TENGELYŰ, VÍZSZINTES HELYZETŰ IZOTERMIKUS HENGEREK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS

Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = .
2
Do
Di
Mértékadó hőmérséklet a hengerek (csövek) fal-

hőmérsékletének számtani középértéke:
T +T
T= o i.
2
Egyéb szükséges méret: a csövek hossza ( L ) .
Dimenzió nélküli számok: Ra = (g ⋅ S 3
⋅ β ⋅ ( Ti − To ) ) ( ν ⋅ a )
2πλeff L
A csövek felszíne közötti hőáram: =Q (T − T ) .
Do i o
ln
Di
0,25
 Pr  0,25
Az effektív hővezetési tényező: λeff =λ ⋅ 0,386 ⋅   ⋅ ( FH ⋅ Ra ) ,
 0,861 + Pr 
4
 Do 
 ln 
ahol a segédparaméter FH =  Di  .
( )
5
3
S Di−3/5 + Do−3/5
Érvényességi tartomány: 0,5 < Pr < 6000 és 100 < FH ⋅ Ra < 107 .
Amennyiben FH ⋅ Ra < 100 , úgy λeff = λ , továbbá, ha a számítások λeff < λ eredményre vezetnek, ak-
kor is λeff = λ értékkel kell számolni.
73
14.1.1.2.6. KÖZÖS KÖZÉPPONTÚ, IZOTERMIKUS GÖMBÖK KÖZÖTTI HŐÁTADÁS
Do − Di
Jellemző méret a rés mérete: S = , ahol Do a külső, Di a belső gömb átmérője.
2
T +T
Mértékadó hőmérséklet a gömbök falhőmérsékletének számtani középértéke: T = o i .
2
Dimenzió nélküli számok: Ra = ( g ⋅ S ⋅ β ⋅ ( Ti − To ) ) ( ν ⋅ a )
3
D ⋅D
A gömbök felszíne közötti hőáram: λeff ⋅ π o i ( Ti − To ) .
Q =
S
0,25
 Pr  0,25
Az effektív hővezetési tényező: λeff =λ ⋅ 0,74 ⋅   ⋅ ( FG ⋅ Ra ) ,
 0,861 + Pr 
S
ahol a segédparaméter FG = .
( )
4 5
( Di ⋅ Do ) ⋅ Di−1,4 + Do−1,4
Érvényességi tartomány: 0,5 < Pr < 4200 és 100 < FG ⋅ Ra < 10 4 .
Amennyiben FG ⋅ Ra < 100 , úgy λeff = λ , továbbá, ha a számítások λeff < λ eredményre vezetnek, ak-
kor is λeff = λ értékkel kell számolni.
74
14.1.2. KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS
14.1.2.1. Sík lap mentén történő áramlás

Jellemző méret: áramlási hossz ( L ) .
A belépő éltől vett távolság jele: x .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a lap felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ L / λ , Nu x= α ⋅ x / λ , Pr = ν / a , Re
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ L / ν ,
Re=
x w∞ ⋅ x / ν .
Az anyagjellemzők hőmérséklettől való függését figyelembe vevő korrekció:
folyadékokra ΦT = ( Pr Prw )
0,25
– , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = ( T∞ Tw ) .
0,12
A Nusselt-szám nagyságát a határrétegen kívüli („zavartalan”) áramlás turbulenciája és a belépő él

kialakítása jelentősen befolyásolja. A számított hőátadási tényezők pontossága: ±20% .
14.1.2.1.1. IZOTERMIKUS SÍK LAP LAMINÁRIS ÁRAMLÁSBAN

Az átlagos Nusselt-szám: Nu = C ( Pr ) ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 ⋅ ΦT ,
ahol C ( Pr ) = 0,664 , ha 0,6 ≤ Pr ≤ 50 és Re < 5 ⋅ 105 ,
vagy C ( Pr ) = 0,703 , ha Pr = 1000 és Re < 5 ⋅ 105 .
0,6774 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3
= Nu ⋅ ΦT .
4
1 + (0,0468 / Pr )2/3
Érvényes, ha Re ⋅ Pr ≥ 100 és Re < 5 ⋅ 105 .
14.1.2.1.2. IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES (LAMINÁRIS ÉS TURBULENS) ÁRAMLÁSBAN

Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna összemérhe-
tő hosszúságú a turbulens zónával.
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = 0,037 ⋅ ( Re 0,8 − 871) ⋅ Pr 1/3 ⋅ ΦT
Érvényes, ha 0,6 ≤ Pr ≤ 60 és 5 ⋅ 105 ≤ Re ≤ 107
14.1.2.1.3. IZOTERMIKUS SÍK LAP VEGYES TURBULENS ÁRAMLÁSBAN

Ezt az összefüggést abban az esetben kell alkalmazni, ha a lap elején lévő lamináris zóna hosszúsága
elhanyagolható a turbulens zóna hosszúságához képest.
0.037 ⋅ Re 0.8 ⋅ Pr
Az átlagos
= Nusselt-szám: Nu ⋅ ΦT
1 + 2.443 ⋅ ( Pr 2/3 − 1) / Re 0.1
Érvényes, ha 0.5 ≤ Pr ≤ 2000 és 5 ⋅ 105 ≤ Re ≤ 107
14.1.2.2. Egyedülálló henger, ill. hasáb körüli áramlás
14.1.2.2.1. EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLATLAN TÉRBEN

Tw + T∞
Mértékadó hőmérséklet: a film hőmérséklete, azaz T = .
2
Más szükséges hőmérséklet: a henger, vagy rúd felszínének hőmérséklete ( Tw ) .
a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete ( T∞ )
Mértékadó sebesség: a hengertől távoli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
75
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , Re
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ L / ν .
A zavartalan áramlás sebessége és a henger alkotói által bezárt szög nagyságát figyelembe vevő kor-
rekció, ha az áramlás a hengerre nem merőleges:
ψ, ° 90 80 70 60 50 40 30 20
ΦΨ 1,00 1,00 0,99 0,95 0,86 0,75 0,63 0,50
A jellemző méret értelmezése:
négyzet hatszög
henger
w∞ w∞ w∞
L
L
L
négyzet hatszög vékony sík lemez
w∞
w∞ w∞
L
L
A CHURCHILL-BERNSTEIN-féle átlagos NUSSELT-szám:
 5/8 0,8 
 0,62 ⋅ Re 0,5 ⋅ Pr 0,33   Re   
Nu= 0,3 +
2/3 0,25
⋅ 1 +  5    ⋅ ΦT ⋅ Φ ψ ,
 2,82 ⋅ 10 
 1 + (0,4 / Pr ) 
    
Érvényes, ha 0,2 ≤ Re ⋅ Pr .
14.1.2.2.2. EGYEDÜLÁLLÓ HENGER, ILL. HASÁB KÖRÜLI ÁRAMLÁS HATÁROLT TÉRBEN

Az alábbi összefüggés akkor alkalmazandó, ha az áramlás zárt csatornában történik és a test körül
ennek következtében jelentősen megváltozik az áramlási sebesség.
w∞ Mértékadó hőmérséklet: T∞
Dπ
Jellemző méret: L = , az áramlás által érintett
w*∞ 2
D
felületi hossz.
Jellemző sebesség: w∞ = w∞* ⋅ 4 ⋅ h ( 4 ⋅ h − D ⋅ π )  .
Az átlagos Nusselt-szám: Nu = ( 0,3 + )

X 2 + Y 2 / Z 2 ⋅ ΦT ⋅ Φ ψ ,
ahol X = 0,664 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 , Y = 0,037 ⋅ Re 0,8 ⋅ Pr , Z = (
1 + 2,443 ⋅ Pr 2/3 − 1 / Re 0,1 . )
Érvényes, ha 0,6 ≤ Pr ≤ 1000 és 1 ⋅ 101 ≤ Re ≤ 1 ⋅ 107 .
14.1.2.3. Egyedülálló gömb hőátadása

Jellemző méret: a gömb átmérője ( D ) .
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a gömb felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Mértékadó sebesség: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás sebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , Re
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ D / ν .
76
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett Prandtl-szám,
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
Az átlagos Nusselt-szám: Nu =2 + (0,4 ⋅ Re1/2 + 0,06 ⋅ Re2/3 ) ⋅ Pr 0,40  ⋅ ΦT .
Érvényes, ha 0,7 ≤ Pr ≤ 400 és 3,5 ≤ Re ≤ 7,6 ⋅ 10 4
14.1.2.4. Kör keresztmetszetű csövekből álló csőkötegre merőleges áramlás

s*2
a) b)
D
w*? w*?
s1
s1
1. sor s2 n.sor 1. sor n. sor

s2
a = s1 D és b = s2 D
Csősorok elrendezés: a) soros, b) eltolt (sakktáblás)
Mértékadó hőmérséklet: a határrétegen kívüli (zavartalan) áramlás hőmérséklete (T∞ ) .

Más szükséges hőmérséklet: a csövek felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Mind a Reynolds-, mind a Nusselt-számban a jellemző méret az áramlás által érintett hossz:
L= D ⋅ π / 2 , ahol D a csövek átmérője. A csőosztást jellemző mennyiségek ( a , b , s1 , s2 , s2* ) az ábrán
láthatók. A jellemző sebesség a hengerek között kialakuló w∞ átlagos sebesség, ami a teljes homlok-
vetületre vonatkoztatott w∞* sebességből a σ szűkítési tényező segítségével számítható: w∞ = w∞* / σ .
A csőelrendezést figyelembe vevő korrekció jele Φ E . A különböző esetekre vonatkozó σ és Φ E kifeje-
zéseket az alábbi táblázat tartalmazza:
Csősorok Elrendezés σ ΦE
száma
egy csősor ------ σ= 1 − π / (4 ⋅ a ) 1
több csősor eltolt, b ≥ 1 σ= 1 − π / (4 ⋅ a ) 1 + 2 / (3 ⋅ b)
több csősor eltolt, b < 1 σ = 1 − π / (4 ⋅ a ⋅ b) 1 + 2 / (3 ⋅ b)
0,7 b / a − 0,3
több csősor soros 1 − π / (4 ⋅ a )
σ= 1 + 1,5 ⋅
σ (b / a + 0,7)2
Az egymás mögött elhelyezkedő csősorok számát ( n ) figyelembe vevő korrekció:

Φn = [1 + ( n − 1 ) ⋅ Φ E ] / n .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ L / λ , Pr = ν / a , Re
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ L / ν .
– folyadékokra ΦT = ( Pr / Prw )0,25 , ahol Prw a fal hőmérsékletén vett PRANDTL-szám,
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
az átlagos Nusselt-szám: Nu = ( 0,3 + )
X 2 + Y 2 / Z 2 ⋅ Φ n ⋅ ΦT ,
ahol
77
1 + 2,443 ⋅ ( Pr 2/3 − 1) / Re 0,1 .
X = 0,664 ⋅ Re ⋅ Pr 1/3 , Y = 0,037 ⋅ Re 0,8 ⋅ Pr , Z =
Érvényes, ha 0.6 ≤ Pr ≤ 1000 és 1 ⋅ 101 ≤ Re ≤ 1 ⋅ 106
14.1.2.5. Sima falú, egyenes csőben (csatornában) történő áramlás

Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes (keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .
A
nem kör keresztmetszetű csatornákban: D = 4 ,
U
ahol A az áramlási keresztmetszet és U a közeg által érintett kerület
Más szükséges méret: a cső hossza ( L) .
Mértékadó sebesség: a közeg átlagsebessége ( w∞ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ D / λ , Pr = ν / a , Re
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ D / ν ,
Gr = g ⋅ D 3 ⋅ β ⋅ Tw − T∞ / ν2 .
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
14.1.2.5.1. TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ FALHŐMÉRSÉKLET
Nu 3 3,66 3 + 1,613 ⋅ Re ⋅ Pr ⋅ D / L ⋅ ΦT .
=
Érvényes, ha Re < 2300 és 0,1 < Re ⋅ Pr ⋅ D / L < 10 4
14.1.2.5.2. TELJESEN KIALAKULT (FÉLÉPÜLT) LAMINÁRIS ÁRAMLÁS, ÁLLANDÓ HŐÁRAMSŰRŰSÉG A FAL MENTÉN
= (
Nu MAX 4,364; 1,965 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ D / L )
1/3
(
⋅ 1 + 0,8 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ D / L )
−1
)) ⋅ Φ .
T
Érvényes, ha Re < 2300 és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000 .
14.1.2.5.3. TURBULENS ÁRAMLÁS

( ξ / 8) ⋅ ( Re − 1000) ⋅ Pr
⋅ 1 + ( D / L )
2/3
Nu  ⋅ ΦT , ahol ξ =
(1,82 ⋅ log10 Re − 1,64)−2 .
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ ( Pr 2/3
− 1)  
Érvényes, ha Re > 2300 , és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000
Nu = 4.82 + 0.0185 ⋅ ( Re ⋅ Pr )0.827 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600 < Re < 9,1 ⋅ 105 , és Tw = állandó .
Nu = 5,00 + 0,025 ⋅ ( Re ⋅ Pr )0,8 .

Érvényes folyékony fémekre, ha 3600 < Re < 9,1 ⋅ 105 , és q w = állandó .
78
14.1.2.6. Hőátadás simafalú csőspirálban
Dsp A csőspirál közepes görbületi átmérője:
D * = Dsp ⋅ 1 + (h / ( π ⋅ Dsp ))2  .
A kritikus Reynolds-szám:
D
Rekr= 2300 ⋅ 1 + 8,6 ⋅ ( D / D ∗ )0,45  .
Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg közepes
(keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hőmérsék-
lete (Tw ) .
h
Jellemző méret: a cső belső átmérője ( D ) .
D* Más szükséges méret: a cső hossza ( L) és
a görbületi átmérő ( D∗ ) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ D / λ , Pr = ν/a,
μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ D / ν .
Re
14.1.2.6.1. LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Nu
= {3,66 + 0,08 ⋅ 1 + 0,8 ⋅ ( D / D )
∗ 0,9
}
 ⋅ Re m ⋅ Pr 1/3 ⋅ ( Pr / Prw )0,14 ,
ahol m = 0,5 + 0,2903 ⋅ ( D / D ) . ∗ 0,194

Érvényes, ha Re ≤ Rek , D / D∗ ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200 .
14.1.2.6.2. TURBULENS ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

( ξ / 8) ⋅ Re ⋅ Pr
Nu ⋅ ( Pr / Prw )0,14 ,
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ (Pr − 1)
2/3
ahol
= ξ ( 0,3164 4
)
Re + 0,03 ⋅ D / D∗ .
Érvényes, ha Re ≥ 2,2 ⋅ 10 4 , D / D ∗ ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200 .
14.1.2.6.3. ÁTMENETI ÁRAMLÁS A CSŐSPIRÁLBAN

Nu =φ ⋅ Nulam ( Re = Rekr ) + (1 − φ ) ⋅ Nuturb ( Re =2,2 ⋅ 10 4 ) ,
ahol φ = ( 2,2 ⋅ 10 4 − Re ) ( 2,2 ⋅ 10 4 − Rekr ) ; Nulam ( Re = Rekr ) a lamináris áramlásra vonatkozó
(14.1.2.6.1) alatti képlettel számított Nusselt-szám, Nuturb ( Re
= 2,2 ⋅ 10 4 ) pedig a turbulens áramlásra
vonatkozó (14.1.2.6.2) alatti képlettel számított Nusselt-szám. A zárójelben megadott Reynolds-szám
pedig az agumentum.
Érvényes, ha Rekr ≤ Re ≤ 2,2 ⋅ 10 4 , D D * ≤ 0,2 és 2 ≤ Pr ≤ 200
79
14.1.2.7. Hőátadás csövek közötti gyűrűs térben
Mértékadó hőmérséklet: a csőben áramló közeg köze-
D pes (keveredési) hőmérséklete (T∞ ) .
Más szükséges hőmérséklet: a csőfal felszínének hő-
d
mérséklete (Tw ) .
Jellemző méret: ( X ) , ami a külső átmérő ( D ) és a bel-
ső átmérő ( d ) különbsége: X= D − d .
L Más szükséges méret: a cső hossza ( L) .
Dimenzió nélküli számok: Nu= α ⋅ X / λ , Pr = ν / a , Re

μ ⋅ cp / λ = = w∞ ⋅ X / ν .
A kritikus Reynolds-szám: Rekr = 2300 .
– gázokra ΦT = (T∞ / Tw )0,12 .
14.1.2.7.1. LAMINÁRIS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

 0,19 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ X / L)0,8 
3,66 + f1 ( d / D ) + f 2 ( d / D ) ⋅
Nu =  ⋅ ΦT .
 1 + 0,117 ⋅ ( Re ⋅ Pr ⋅ X / L)0,467 
Az f1 ( d / D ) és f 2 ( d / D ) függvényeket az alábbi táblázat tartalmazza:

A hőátadás helye: f1 ( d / D ) f2 (d / D )
csak a belső felületen 1,2 ⋅ ( d / D )−0,8 1 + 0,14 d/D
csak a külső felületen 1,2 ⋅ ( d / D )0,5 1 + 0,14 d/D
mindkét felületen [4 − 0,012 / (0,02 + d / D )] ⋅ (d / D ) 0,04
1 + 0,14 ⋅ ( d / D )0,1

Érvényes, ha Re ≤ 2300 , 0 < d / D < 1000 és 0,1 ≤ Pr ≤ 1000 .
14.1.2.7.2. TURBULENS ÁRAMLÁS A GYŰRŰS TÉRBEN

( ξ / 8) ⋅ ( Re − 1000) ⋅ Pr
Nu ⋅ 1 + ( X / L)2/3  ⋅ f ( d / D ) ⋅ ΦT ,
1 + 12,7 ⋅ ξ / 8 ⋅ ( Pr − 1)
2/3
(1,82 ⋅ log10 Re − 1,64 ) , az f ( d D ) függvényt pedig az alábbi táblázat tartalmazza:

−2
ahol ξ =
A hőátadás helye: f (d / D )
csak a belső felületen 0,86 ⋅ ( d / D )−0,16
csak a külső felületen 1 − 0,14 ⋅ ( d / D )0,6
mindkét felületen 1 − 0,14 ⋅ ( d / D )0,6 + 0,86 ⋅ ( d / D )0,84  [1 + ( d / D )]
Érvényes, ha Re > 2300 , 0,1 < X / L és 0,5 ≤ Pr ≤ 2000 .
80
14.1.3. TERMÉSZETES ÉS KÉNYSZERÍTETT ÁRAMLÁS EGYIDEJŰ FENNÁLLÁSA
A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy egyidejűleg áll fenn kényszerített és természetes áramlás.
E két áramlás a hőátadás szempontjából erősítheti vagy gyengítheti egymást. A lehetséges kombiná-
ciókat a 14-1. ábra mutatja.
természetes természetes
áramlás áramlás
hideg vagy hűtött

meleg vagy fűtött
felület
felület
természetes
áramlás
kényszerített
áramlás
kényszerített kényszerített
áramlás áramlás
a) egymást segítő áramlások b) egymás ellen ható áramlások c) keresztirányú áramlás

14-1. ábra. Természetes és kényszerített áramlás kölcsönhatásának lehetőségei
A kétfajta áramlás egyidejű fennállásakor a hőátadási tényezőt a kombinált NUSSELT-szám alapján

lehet meghatározni:
( Nu kényszerített ± Nu ntermészetes )
n 1n
Nu kombinált
= ,
ahol a + előjelet egymást segítő és keresztirányú ( a) és c) változat), míg a – előjelet egymás ellen
ható áramlások esetén kell alkalmazni. Az n kitevő értéke függőleges felületek esetén 3, míg vízszin-
3 cos ϕ kifejezés, ahol ϕ a vízszin-
tes felületek esetén 4. Ferde felületek esetén alkalmazható a n =+
tessel bezárt szög. A kombinált hőátadási tényező meghatározása során jellemző méretként és mér-
tékadó hőmérsékletként a kényszerített áramlásra vonatkozó mennyiségeket kell használni.
81
14.2. Halmazállapot változással járó hőátadás
14.2.1. FORRÁS
14.2.1.1. Nagy térfogatban történő buborékos forrás (tetszőleges közeg)

A nagy térfogatban történő buborékos forrás esetén a felületi hőáramsűrűség határozható meg a –
napjainkban legelterjedtebb – ROSHENOW-féle összefüggéssel:
 g ( ρf − ρg ) 
0,5 3
 c p ( Tw − Ts ) 
=q bub. μf r   ⋅ 
 C ff r Prf 
n
 σ 
ahol
μf a folyadék dinamikai viszkozitása, Pa·s,
r a párolgáshő, J/kg,
g = 9,80665 m/s2,
ρf a folyadék sűrűsége, kg/m3,
ρg a gőz sűrűsége, kg/m3,
σ a felületi feszültség, N/m,
c p a folyadék fajhője, J/(kg·K),
Tw a fűtött felszín hőmérséklete, K,
Ts a telítési hőmérséklet az adott nyomáson, K,
C ff a felület-folyadék párosra jellemző együttható (lásd a 14–1. táblázatot),
Prf a folyadék PRANDTL-száma,
n a felület-folyadék párosra jellemző kitevő (lásd a 14–1. táblázatot).
Mértékadó hőmérséklet: a közeg telítési hőmérséklete ( Ts ) .
Alkalmazható,
14–1. táblázat. A ROSHENOW-féle összefüggés paraméterei

folyadék-felület páros C ff n
víz-polírozott réz 0,0130 1,00
víz-érdesített réz 0,0068 1,00
víz-polírozott rozsdamentes acél 0,0130 1,00
víz-lerakódásos rozsdamentes acél 0,0060 1,00
víz-közönséges acél 0,0133 1,00
víz-teflonnal bevont acél 0,0058 1,00
víz-bronz vagy nikkel 0,0060 1,00
víz-platina 0,0130 1,00
n-pentán-polírozott réz 0,0154 1,70
n-pentán-króm 0,0150 1,70
benzol-króm 0,1010 1,70
etil alkohol-króm 0,0027 1,70
szén-tetraklorid-réz 0,0130 1,70
izopropanol-réz 0,0025 1,70
A kririkus hőterhelés KUTATELADZE és ZUBER szerint:

q kr C geom r σ g ρg2 ( ρf − ρg ) 
0,25
= ,
ahol a C geom együttható értéke sík felület esetén 0,149; hengeres felületre 0,12; gömbre 0,11.
82
14.2.1.2. Víz nagy térfogatban történő buborékos forrása
Mint az egyik leggyakoribb technológiai közegre, a vízre vonatkozó forrásos hőátadási tényező meg-
határozására, MIHEJEV szerint a következő összefüggéseket alkalmazhatjuk buborékos forrás, azaz
q w < q kr és ps=0,2..100 bar esetén:
α = 2,656 ⋅ p0,176 ⋅ q w 0,7 ,
2,333
α = 25,95 ⋅ p0,587 ⋅ ( Tw − Ts ) .
W W
A helyettesítés mértékegységei: [α ] = , [q w ] = , [p]=bar, valamint: Ts a telítési hőmér-
m2 ⋅ K m2
séklet, Tw a falhőmérséklet.
14–2. táblázat. A kritikus hőterhelés értékei vízre a telítési nyomás függvényében:

p, bar 0,2 1 10 20 30 40 50 100
q kr ⋅ 10 −6 , W/m2 0,55 1,2 1,8 2,4 3 3,5 3,9 3,7
14.2.1.3. Stabil filmforrás

Stabil filmforrásnál a felületi hőterhelés a kritikus hőterhelésnél nagyobb, a fűtőfelület a rajta kiala-
kuló gőzpárna miatt sokkal melegebb, mint a forrásban lévő közeg. A hőátadás részben a gőzpárnán
keresztüli hővezetés, részben a felület sugárzásának az eredménye. A hőátadási tényező tehát két
tagból tevődik össze:
3
 Y  λg ⋅ ρg ⋅ ( ρf − ρg ) ⋅ g ⋅ r ⋅ Z T4 − T4
α  0,59 + 0,069 ⋅  ⋅ 4
= + 4,33 ⋅ 10 −8 ⋅ εw ⋅ w s
 L μg ⋅ (Tw − Ts ) ⋅ Y Tw − Ts
ahol
σ
=Y 6,282 ⋅ ,
g ⋅ ( ρf − ρg )
2
 c p,gőz ⋅ (Tw − Ts ) 
Z= 1 + 0,34 ⋅  ,
 r 
ε a fűtőfelület feketeségi foka és
L a fűtőfelület mérete, m.
Tw + Ts
Mértékadó hőmérséklet a gőz jellemzői esetén a film közepes hőmérséklete, azaz T = , míg a
2
folyadék jellemzői esetén a Ts telítési hőmérséklet.
83
14.2.2. KONDENZÁCIÓ
A kondenzációs hőátadási tényező ( α ) számítása során a következő jellemzőket használjuk:
látszólagos párolgáshő telített vagy nedves gőzre: r * =r + 0,68 ⋅ c p,foly. ⋅ ( Ts − Tw ) ,
látszólagos párolgáshő túlhevített gőzre: r * =r + 0,68 ⋅ c p,foly. ⋅ ( Tőzs − Twgőz) + c ps,g ⋅ T ( −T ,)
4 ⋅ Q 4 ⋅ A ⋅ α ⋅ ( Ts − Tw )
a kondenzátum filmet jellemző REYNOLDS-szám:
= Re = *
,
U ⋅μ⋅r U ⋅ μ ⋅ r*
ahol
Q m
=  gőz ⋅ r * a kondenzáció során elvont hőáram, W,
m gőz kondenzálódó gőz mennyisége, kg/s,
r párolgáshő a Ts a telítési hőmérsékleten, J/kg,
T +T
c p,foly. a folyadék fajhője a T = s w hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
Ts +őzTg
c p,gőz a gőz fajhője a T = hőmérsékleten, J/(kg·K),
2
A a folyadékfilm által nedvesített felület, m2,
U a folyadékfilm által nedvesített felület kerülete, m.
A Re-szám értéke alapján a filmkondenzáció három csoportba sorolható

lamináris, ha 0 < Re ≤ 30 ,
átmeneti, ha 30 < Re ≤ 1800 és
turbulens, ha 1800 < Re .
z
g
Jellemző méret: a folyadékfilm kialakulására
gőz rendelkezésre álló hosszúság ( H ) .
Egyéb szükséges méret: függőlegessel bezárt
φ folyadékfilm szög ( ϕ ) .
H Mértékadó hőmérséklet:
δ(x) Ts + Tw
folyadékra a film hőmérséklete: T = , míg
2
a gőzre a telítési hőmérséklet ( Ts ) .
x
14-2. ábra. A kondenzátum film jellemzői
14.2.2.1. Lamináris filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén
λ ⋅ μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ x 4
a lokális filmvastagság:
= δ (x) 4 *
⋅ ,
ρ⋅r ( ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ cos ϕ
az átlagos hőátadási tényező (NUSSELT-féle egyenlet):
λ3 ⋅ ρ ⋅ ( ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ cos ϕ⋅ r *
α=
lam. 0,943 ⋅ 4 .
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ H
84
A film áramlását jellemző
= REYNOLDS-szám: Relam. =
( ) 3
4 ⋅ g ⋅ cos ϕ⋅ ρ − ρg ⋅ δ ( H ) 4 ⋅ g ⋅ cos ϕ  λ 3
.
3 ⋅ μ2 3 ⋅ ν2  0,75 ⋅ α 
14.2.2.2. Átmeneti filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (KUTATELADZE-féle
egyenlet):
13
Re⋅ λ  g 
α átm. = 1,22
⋅ 2  = 0,8 ⋅ Re0,11 ⋅ α lam. ,
1,08 ⋅ Re − 5,2  ν 
ahol
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
0,82
 3,70 ⋅ H ⋅ λ ⋅ ( Ts − Tw )  g 1 3 
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám: Reátm. = 4,81 + ⋅ 2  
 μ ⋅ r*  ν  
14.2.2.3. Turbulens filmkondenzáció ferde vagy függőleges sík felületen vagy hengerpaláston
Gravitáció dominálta kondenzátum filmek esetén az átlagos hőátadási tényező (LABUNCOV-féle egyen-
let):
13
Re⋅ λ  g 
= α turb. ⋅  2 ,
(
8750 + 58 ⋅ Pr −0,5 ⋅ Re0,75 − 253  ν  )
ahol
Pr a folyadék PRANDTL-száma,
ν a folyadék kinematikai viszkozitása, m2/s.
A film áramlását jellemző REYNOLDS-szám:
43
 0,069 ⋅ H ⋅ λ ⋅ Pr 0,5 ⋅ ( Ts − Tw )  g 1 3 0,5

=Re turb.  ⋅   − 151 ⋅ Pr + 253  .
 μ ⋅ r*  ν2  
A 14-3. ábrán található diagram a hőátadási tényező, grafikus úton történő meghatározását segíti és
egyben hozzájárul a számítási eredmények ellenőrzéséhez is. A leolvasott érték alapján ferde felüle-
0,25
ten: α ferde
= αőleges
függ ⋅ ( cos ϕ ) , a hajlásszög (φ) értelmezésére lásd a 14-2. ábrát.
1,0
13
 ν2  Pr = 10
 
g
α  5
λ 3
2
lamináris átmeneti turbulens
0,1
10 30 100 1000 1800 10,000
Re
14-3. ábra. Függőleges felületre vonatkozó dimenziótlan hőátadási tényező
a kondenzátum filmre jellemző Re-szám függvényében
85
14.2.2.4. Lamináris filmkondenzáció egyedülálló vízszintes cső vagy gömb külső felületén
Jellemző méret az átmérő ( D ) .
Az átlagos hőátadási tényező henger (cső) esetén
λ3 ⋅ ρ ⋅ ( ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ r *
=α 0,729 ⋅ 4 ,
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D
a vízszintes hengerre vonatkozó hőátadási tényező a függőleges hengerre vonatkozó érték alapján a
0,25
α függőleges D
= 1,29 ⋅  
α vízszintes H
kifejezéssel határozható meg.
Gömb esetén
λ3 ⋅ ρ ⋅ ( ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ r *
=α 0,815 ⋅ 4 .
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D
14.2.2.5. Lamináris filmkondenzáció vízszintes csövekből álló függőleges csőköteg külső felületén
Ebben az esetben az egymás alatti csöveken lecsorgó kondenzátum csökkenti a hőátadás intenzitását.
Ennek megfelelően a hőátadási tényező értékét a
λ3 ⋅ ρ ⋅ ( ρ − ρg ) ⋅ g ⋅ r *
=α 0,729 ⋅ 4
μ ⋅ (Ts − Tw ) ⋅ D ⋅ N
kifejezéssel kell meghatározni, ahol N az egymás alatti csősorok száma.
14.2.2.6. Filmkondenzáció vízszintes cső belső felületén

Alacsony gőzsebesség esetén, az átlagos hőátadási tényező a
14
= α belső 0,555 
(
 g ρ ρ − ρgőz λ3
) 3 

⋅  r + c p,foly. ( Ts − Tw )  
 μ ( Ts − Tw )  8 
 
kifejezéssel határozható meg, melynek alkalmazhatósági határa
wgőz,belépési ⋅ D
= Re gőz,belépési < 35000 .
νgőz
86
15. HŐCSERÉLŐ KÉSZÜLÉKEK
15.1. Fontosabb mennyiségek

A hőcserélők méretezése során az alábbi mennyiségeket használjuk:
– hőcserélő (egyenértékű) hőátvivő felülete: A, m2,
– hőátviteli tényező: U (régebben k), W/(m2·K),
– hőkapacitásáram: C = mc  , W/K, ahol m  a közeg tömegárama, kg/s, míg c az átlagos fajhője
J/(kg·K),
Δt − Δtmin
– logaritmikus közepes hőmérséklet-különbség: Δtln = max , K, ahol Δtmax és Δtmin a
Δtmax
ln
Δtmin
két közeg között – azonos helyen – fellépő legnagyobb, ill. legkisebb hőmérséklet különbség,
– hőkapacitásáram arány: RC = C min C max ,
kA UA
– átviteli hányados: NTU= = ,
C min C min
Q
– BOŠNJAKOVIĆ-féle hatásosság: Φ= ε= ,
Q max
– többjáratú csőköteges hőcserélők járatszáma: Z.
Mindezen mennyiségek alapján a hőcserélő hőmérlege:

Q = C ⋅ tki − t be = U ⋅ A ⋅ ω ⋅ Δtln ,
ahol ω a konstrukciótól függő korrekciós tényező, melynek értéke tiszta egyen- és tiszta ellenáram
esetén 1. Keresztáramú hőcserélők méretezése során a logaritmikus közepes hőmérséklet-
különbséget úgy kell meghatározni, mintha a hőcserélő tisztán ellenáramú lenne, majd a konstrukci-
óra jellemző korrekciós tényezőt kell alkalmazni (lásd a 15-7. ábrát).
87
15.2. Egyszerű hőcserélők
15.2.1. EGYENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  C min 
−  1+ 
Cmin  C max  − NTU ( 1+ RC )
1− e 1− e
Hatásosság: Φ= ε= = ,
C 1 + RC
1 +  min
C max
kA UA 1   C   1
Átviteli hányados: = = NTU =
− ln 1 − Φ  1 + min   = − ln 1 − Φ (1 + RC )  ,
C min C min C min   C max   1 + RC 
1+
C max
C   C   C
A kA (UA) szorzat: kA == − min ln 1 − Φ (1 + RC ) 
UA − min ln 1 − Φ  1 + min   =
C  C max   1 + RC
1 + min 
C max
1
R C=0
0,9
R C=0,2
0,8
R C=0,4
0,7 R C=0,5
R C=0,6
hatásosság (Φ)
0,6 R C=0,8
0,5 R C=1,0
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
átviteli hányados (NTU)
15-1. ábra. Az egyenáramú hőcserélő hatásossága
88
15.2.2. ELLENÁRAMÚ HŐCSERÉLŐ
kA  C min 
− 1−
C min  C max  − NTU (1− RC )
1−e 1−e
Hatásosság: Φ= ε= = − NTU (1− RC )
ha RC ≠ 1
kA  C 
min
C min − Cmin  1− Cmax  1 − RC ⋅ e
1− e
C max
NTU
Φ= ε= ha RC = 1
1 + NTU
kA 1 1−Φ 1 1−Φ
Átviteli hányados: = NTU =− ln ln ha RC ≠ 1
C min C min C min = −
1 − RC 1 − ΦRC
1− 1−Φ
C max C max
Φ
NTU = ha RC = 1
1−Φ
C 1−Φ C 1−Φ
A kA (UA) szorzat: kA = UA =− min ln = − min ln ha RC ≠ 1
C min C min 1 − R C 1 − ΦR C
1− 1−Φ
C max C max
Φ
kA = UA = C min ⋅ NTU = C min ⋅ ha RC = 1
1−Φ
R C=0,2
1 R C=0,4
R C=0 R C=0,5
0,9
R C=0,6
R C=1,0 R C=0,8
0,8
0,7
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
15-2. ábra. Az ellenáramú hőcserélő hatásossága
89
15.2.3. EGYSZERES KERESZTÁRAMÚ HŐCSERÉLŐK
15.2.3.1. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő

0,78
( NTU 0,22 / RC )⋅ e − RC ⋅ NTU −1 
Hatásosság (közelítő összefüggés): Φ= ε= 1 − e  .
1
R C=0 0,5
0,9
0,2 0,6
0,4 0,8
0,8
R C=1
0,7
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
15-3. ábra. Tiszta (nem keveredő közegű) keresztáramú hőcserélő hatásossága
15.2.3.2. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő

Mindkét közeg tökéletesen keveredik önmagával.
1
Hatásosság: Φ= ε= .
1 RC 1
+ −
1 − e − NTU 1 − e − RC NTU NTU
90
1
R C=0
0,9 0,2
0,8 0,4
0,5
0,7 0,6
0,8
hatásosság (Φ)
0,6 R C=1
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
15-4. ábra. Keveredő közegű keresztáramú hőcserélő hatásossága
15.2.3.3. Részlegesen keveredő közegű keresztáramú hőcserélők

a) A nagyobb hőkapacitásramú ( C max ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
 − RC (1−e − NTU ) 
1
hatásosság: Φ= ε=
1 − e  ,
RC
 ln (1 − ΦRC ) 
átviteli hányados: NTU = − ln 1 + .
 RC 
b) A kisebb hőkapacitásramú ( C min ) közeg tökéletesen keveredik önmagával
1
−
RC
(
1−e − RC NTU )
hatásosság: Φ= ε= 1 − e ,
ln ( RC ln (1 − Φ ) + 1 )
átviteli hányados: NTU = − .
RC
91
1
R C=0
0,2
0,9
0,4
0,8 0,5
0,6
0,7 0,8
R C=1
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
15-5. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a nagyobb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)
1
R C=0 0,2
0,9 0,4
0,5
0,8 0,6
0,8
0,7
R C=1
hatásosság (Φ)
0,6
0,5
0,4
0,3
0,2
0,1
0
0 1 2 3 4 5
15-6. ábra. Keresztáramú hőcserélő hatásossága (a kisebb hőkapacitásáramú közeg önmagával keveredik)
92
15.3. Többjáratú csőköteges hőcserélők
15.3.1. KORREKCIÓS TÉNYEZŐ
Ezen hőcserélők esetében általában a logaritmikus közepes hőmérséklet-különbséghez tartozó kor-
rekciós tényezőt ( ω ) szokás megadni grafikus formában, ahogyan azt a 15-7. ábra mutatja.
15-7. ábra. Többjáratú és keresztáramú hőcserélők korrekciós tényezője
93
15.3.2. BOŠNJAKOVIĆ-FÉLE HATÁSOSSÁG
A) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 15-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
keveredik:
2
Φ= ε= .
 NTU 1 + R 2 
(1 + RC ) + 1 + RC2 ⋅ coth  C

2 
 
B.1) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 15-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a köpenytérben áramlik:
  R 
− NTU  1+ C  
2 
1 2 − RC  2 + RC e  
Φ= ε= −  RC  
.
RC RC ( 2 + RC )  
− NTU  1+ 
2 
 2 − RC e


B.2) Egyszeres köpenytér, két csőjárat [lásd 15-7. (a) ábra], a köpenytérben áramló közeg önmagával
nem keveredik, a kisebb hőkapacitásáramú közeg a csövekben áramlik:
− NTU ( RC + 0,5 ) 
2 R − 1  2 RC + e
Φ= ε= 1 − C  .
2RC + 1  2RC − e − NTU ( RC −0,5) 
B.3) Egyszeres köpenytér, tetszőleges páros számú járat:

−1
 
R RC 2 ⋅ RC 1  1 + e P⋅NTU
Φ=ε=  C + − + ⋅  1 − P ⋅  ,
 (
 Z 1 − e − RC ⋅NTU Z ⋅ 1 − e −2⋅RC ⋅NTU / Z )2  1 − e P⋅NTU  
ahol
2
P= 1 + ( 2 ⋅ RC / Z ) ,
Z a járatok száma.
94
16. ANYAGJELLEMZŐK
A következő táblázatokban alkalmazott jelölések (mértékegységeket lásd a táblázatokban):
t, hőmérséklet, μ , dinamikai viszkozitás,
ρ , sűrűség, σ , felületi feszültség tényezője,
c p , izobár fajhő, Pr, PRANDTL-szám
r, párolgáshő,
β , térfogati hőtágulási együttható,
ν , kinematikai viszkozitás.
λ , hővezetési tényező, Az x ′ jelölés telített folyadékot, az x ′′ telített gőzt jelent.
A 10 n ⋅ x jelölés azt jelenti, hogy a táblázatban az x mennyiség értékének 10 n -szeresét tüntettük fel, te-
hát a mennyiség tényleges értékét úgy kapjuk meg, hogy a táblázatbeli értéket 10 n -nel elosztjuk.
16.1. A száraz levegő fizikai jellemzői

16.1.1. A SZÁRAZ LEVEGŐ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t , ρ , cp , 10 3 ⋅ β , 1/K 10 3 ⋅ λ , 106 ⋅ μ , 106 ⋅ ν , Pr
°C kg/m3 kJ/(kg·K) W/(m·K) Pa·s m2/s
-180 3,8515 1,071 11,071 9,00 6,44 1,67 0,77
-160 3,1258 1,036 9,320 10,90 7,58 2,51 0,75
-140 2,6391 1,021 7,758 12,70 9,20 3,48 0,74
-120 2,2867 1,014 6,659 14,60 10,49 4,587 0,73
-100 2,0186 1,011 5,846 16,40 11,72 5,806 0,72
-80 1,8073 1,009 5,219 18,16 12,89 7,132 0,72
-60 1,6364 1,007 4,719 19,83 14,02 8,567 0,71
-40 1,4952 1,006 4,304 21,45 15,09 10,09 0,71
-20 1,3765 1,006 3,962 23,01 16,15 11,73 0,71
0 1,2754 1,006 3,671 24,54 17,10 13,41 0,70
20 1,1881 1,007 3,419 26,03 17,98 15,13 0,70
40 1,1120 1,008 3,200 27,49 18,81 16,92 0,69
60 1,0452 1,009 3,007 28,94 19,73 18,88 0,69
80 0,9859 1,010 2,836 30,38 20,73 21,30 0,69
100 0,9329 1,012 2,684 31,81 21,60 23,15 0,69
120 0,8854 1,014 2,547 33,23 22,43 25,33 0,68
140 0,8425 1,017 2,423 34,66 23,19 27,53 0,68
160 0,8036 1,020 2,311 36,07 24,01 29,88 0,68
180 0,7681 1,023 2,209 37,49 24,91 32,43 0,68
200 0,7356 1,026 2,115 38,91 25,70 34,94 0,68
250 0,6653 1,035 1,912 42,43 27,40 41,18 0,67
300 0,6072 1,046 1,745 45,91 29,20 48,09 0,67
350 0,5585 1,057 1,605 49,31 30,90 55,33 0,66
400 0,5170 1,069 1,485 52,57 32,55 62,95 0,66
450 0,4813 1,081 1,383 55,64 34,00 70,64 0,66
500 0,4502 1,093 1,293 58,48 35,50 78,86 0,66
600 0,3968 1,116 1,145 63,50 38,30 96,08 0,67
700 0,3577 1,137 1,027 67,80 40,87 114,3 0,69
800 0,3243 1,155 0,932 71,30 43,32 133,6 0,70
900 0,2967 1,171 0,852 74,30 45,65 153,9 0,72
1000 0,2734 1,185 0,786 76,80 47,88 175,1 0,74
95
16.1.2. A SZÁRAZ LEVEGŐ IZOBÁR FAJHŐJE
cp. kJ/(kg·K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500 600 800 1000
p, bar
1 1,007 1,006 1,007 1,008 1,012 1,026 1,046 1,069 1,093 1,116 1,155 1,185
5 1,023 1,015 1,014 1,013 1,015 1,028 1,047 1,070 1,094 1,116 1,155 1,186
10 1,044 1,026 1,022 1,020 1,020 1,030 1,049 1,071 1,094 1,117 1,156 1,186
50 1,212 1,112 1,089 1,072 1,055 1,049 1,061 1,080 1,101 1,122 1,159 1,189
100 1,430 1,216 1,169 1,133 1,096 1,072 1,075 1,090 1,108 1,128 1,163 1,191
150 1,575 1,302 1,237 1,187 1,132 1,092 1,088 1,099 1,115 1,133 1,167 1,194
200 1,623 1,361 1,287 1,229 1,161 1,108 1,099 1,107 1,121 1,138 1,170 1,196
250 1,622 1,394 1,320 1,260 1,186 1,123 1,109 1,114 1,127 1,143 1,173 1,199
300 1,604 1,409 1,339 1,282 1,204 1,135 1,117 1,120 1,132 1,146 1,176 1,201
350 1,580 1,412 1,348 1,295 1,220 1,145 1,125 1,125 1,136 1,150 1,179 1,203
400 1,557 1,411 1,353 1,304 1,230 1,154 1,130 1,130 1,140 1,153 1,181 1,205
450 1,534 1,406 1,353 1,308 1,239 1,162 1,136 1,134 1,143 1,156 1,184 1,207
500 1,513 1,400 1,351 1,309 1,244 1,169 1,141 1,138 1,146 1,158 1,185 1,208
600 1,477 1,389 1,346 1,308 1,250 1,179 1,150 1,145 1,151 1,162 1,188 1,211
700 1,447 1,378 1,338 1,304 1,252 1,187 1,158 1,151 1,155 1,166 1,191 1,213
800 1,423 1,370 1,332 1,299 1,251 1,193 1,164 1,156 1,160 1,169 1,193 1,215
900 1,405 1,363 1,326 1,295 1,249 1,196 1,170 1,161 1,164 1,172 1,195 1,216
1000 1,393 1,359 1,322 1,291 1,247 1,198 1,175 1,166 1,168 1,175 1,197 1,218
16.1.3. A SZÁRAZ LEVEGŐ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

10 3 ⋅ λ, W/(m ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 20,65 24,54 26,39 28,22 31,81 38,91 45,91 52,57 58,48
5 20,86 24,68 26,53 28,32 31,89 38,91 45,92 52,56 58,42
10 21,13 24,88 26,71 28,47 32,00 38,94 45,96 52,57 58,36
50 24,11 27,15 28,78 30,26 33,53 40,34 46,86 53,41 58,98
100 28,81 30,28 31,53 32,75 35,60 42,00 48,30 54,56 60,07
150 34,95 33,88 34,53 35,32 37,68 43,59 49,56 55,76 61,09
200 41,96 38,00 37,90 38,21 39,91 45,18 50,69 56,62 61,96
250 48,72 42,39 41,57 41,32 42,29 46,92 51,95 57,78 63,05
300 54,84 46,84 45,38 44,56 44,81 48,54 53,06 58,70 63,74
350 60,34 51,19 49,14 47,88 47,35 50,40 54,68 59,95 64,86
400 65,15 55,30 52,83 51,29 49,97 52,59 55,91 60,95 65,56
450 69,71 59,25 56,01 54,08 52,97 54,16 57,18 61,71 66,50
500 73,91 62,92 59,80 57,40 54,70 55,66 58,60 62,86 67,24
600 81,09 69,73 66,22 63,43 58,93 58,25 61,36 65,23 69,40
700 87,77 75,86 71,34 67,93 63,69 61,67 64,56 68,10 71,56
800 93,24 81,52 76,31 72,08 67,31 64,98 67,66 71,04 73,86
900 99,40 86,92 82,32 78,55 71,52 66,68 69,29 73,41 75,95
1000 104,42 92,09 87,52 82,98 75,72 70,19 72,11 75,42 78,06
16.1.4. A SZÁRAZ LEVEGŐ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA

10 3 ⋅ β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
5 4,498 3,671 3,362 3,101 2,684 2,115 1,745 1,485 1,293
10 4,721 3,786 3,446 3,162 2,716 2,123 1,746 1,485 1,293
50 6,588 4,265 3,789 3,410 2,844 2,152 1,748 1,481 1,288
100 7,058 4,753 4,089 3,596 2,920 2,172 1,755 1,476 1,275
150 7,506 4,946 4,222 3,688 2,963 2,176 1,746 1,465 1,264
200 7,196 4,870 4,186 3,672 2,959 2,164 1,731 1,451 1,252
300 5,796 4,352 3,855 3,453 2,848 2,105 1,682 1,414 1,225
400 4,592 3,781 3,446 3,152 2,670 2,017 1,622 1,370 1,191
600 3,224 2,933 2,770 2,608 2,306 1,825 1,497 1,275 1,117
800 2,582 2,410 2,309 2,207 2,005 1,654 1,387 1,191 1,047
1000 2,232 2,073 1,995 1,918 1,771 1,508 1,292 1,120 0,988
96
16.1.5. A SZÁRAZ LEVEGŐ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA
108 ⋅ ν, m 2 /s – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C –50 0 25 50 100 200 300 400 500
p, bar
1 931,1 1341, 1558,0 1786, 2315, 3494, 4809, 6295, 7886,
5 186,1 268,5 312,2 358,1 464,2 700,5 964,1 1262, 1580,
10 93,03 134,5 156,5 179,6 232,8 351,4 483,6 632,8 792,1
50 19,11 27,74 32,39 37,19 48,13 72,43 99,35 129,5 161,8
100 10,53 14,82 17,23 19,72 25,34 37,75 51,48 66,77 83,15
150 7,97 10,89 12,53 14,23 17,96 26,32 35,67 45,92 57,00
200 7,40 9,14 10,33 11,57 14,33 20,68 27,83 35,74 44,00
250 7,21 8,34 9,26 10,21 12,39 17,46 23,18 29,54 40,74
300 7,27 7,92 8,62 9,46 11,15 15,34 20,11 25,42 31,03
350 7,41 7,72 8,29 8,88 10,35 13,90 17,95 22,54 27,39
400 7,63 7,69 8,11 8,69 9,83 12,84 16,38 20,38 24,64
450 7,91 7,69 8,04 8,40 9,46 12,03 15,17 18,75 22,53
500 8,19 7,76 8,01 8,27 8,96 11,44 14,21 17,45 20,87
600 8,79 8,01 8,08 8,22 8,86 10,58 12,86 15,55 18,43
700 9,43 8,31 8,25 8,29 8,72 10,02 11,96 14,23 16,72
800 9,98 8,60 8,48 8,41 8,68 9,68 11,31 13,31 15,49
900 10,45 8,84 8,70 8,57 8,71 9,49 10,87 12,62 14,57
1000 10,89 9,03 8,90 8,74 8,78 9,37 10,55 12,10 13,87
16.2. A víz és vízgőz fizikai jellemzői
A víz
moláris tömege: M = 18,0153 kg/kmol,
specifikus gázállandója: R = 461,519 J/(kg·K),
kritikus nyomása: pC = 220,64±0,03 bar,
kritikus hőmérséklete: TC = 647,14 K (374,99 °C),
kritikus sűrűsége: ρC = 322±3 kg/m3.
97
16.2.1. TELÍTETT VÍZ ÉS GŐZ FIZIKAI JELLEMZŐI
6 6 6 6
t p ρ′ ρ′′ c p′ c p′′ 10 ⋅ β′ 10 ⋅ β " 3 3
10 ⋅ λ ′ 10 ⋅ λ ′′ 10 ⋅ μ ′ 10 ⋅ μ " 6 6
10 ⋅ ν′ 10 ⋅ ν′′ Pr′ Pr′′ 3
10 ⋅ σ r
°C bar kg/m
3
kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m /s
2
N/m kJ/kg
0,01 0,006112 999,8 0,00485 4,217 1,864 -85,5 3669, 562, 16,5 1791 9,22 1,792 1900, 13,44 1,041 75,60 2501,0
10 0,012271 999,7 0,00939 4,193 1,868 82,1 3544, 582, 17,2 1308 9,46 1,308 1007, 9,42 1,027 74,24 2477,4
20 0,023368 998,3 0,01729 4,182 1,874 206,6 3431, 600, 18,0 1003 9,73 1,004 563, 6,99 1,016 72,78 2453,9
30 0,042417 995,7 0,03037 4,179 1,883 305,6 3327, 615, 18,7 798 10,01 0,801 330, 5,42 1,008 71,23 2430,3
40 0,073749 992,3 0,05116 4,179 1,894 389,0 3233, 629, 19,5 653 10,31 0,658 201, 4,34 1,002 69,61 2406,5
50 0,12334 988,0 0,08300 4,181 1,907 462,0 3150, 640, 20,3 547 10,62 0,554 128, 3,57 0,999 67,93 2382,6
60 0,19919 983,2 0,1302 4,185 1,924 528,8 3076, 651, 21,1 467 10,94 0,475 84,0 3,00 0,997 66,19 2358,4
70 0,31161 977,7 0,1981 4,190 1,944 590,0 3012, 659, 22,0 404 11,26 0,414 56,9 2,57 0,997 64,40 2333,8
80 0,47359 971,6 0,2932 4,197 1,969 647,3 2958, 667, 22,9 355 11,60 0,365 39,5 2,23 0,999 62,57 2308,8
90 0,70108 965,2 0,4233 4,205 1,999 701,9 2915, 673, 23,8 315 11,93 0,326 28,2 1,97 1,002 60,69 2283,4
100 1,0132 958,1 0,5974 4,216 2,034 754,7 2882, 677, 24,8 282 12,28 0,294 20,55 1,76 1,007 58,78 2257,3
110 1,4326 950,7 0,8260 4,229 2,075 806,8 2861, 681, 25,8 255 12,62 0,268 15,28 1,58 1,014 56,83 2230,5
120 1,9854 942,9 1,121 4,245 2,124 859,0 2851, 683, 27,0 232 12,97 0,246 11,57 1,44 1,022 54,85 2202,9
130 2,7012 934,6 1,496 4,263 2,180 912,1 2853, 684, 28,1 213 13,31 0,228 8,90 1,33 1,031 52,83 2174,4
140 3,6136 925,8 1,966 4,285 2,245 966,7 2868, 685, 29,4 196 13,67 0,212 6,95 1,23 1,04 50,79 2144,9
150 4,7597 916,8 2,547 4,310 2,320 1024, 2897, 684, 30,8 182 14,02 0,198 5,50 1,15 1,06 48,70 2114,2
160 6,1804 907,3 3,259 4,339 2,406 1084, 2941, 682, 32,2 170 14,37 0,187 4,41 1,08 1,07 46,59 2082,2
170 7,9202 897,3 4,122 4,371 2,504 1148, 3001, 679, 33,8 159 14,72 0,177 3,57 1,02 1,09 44,44 2048,8
180 10,003 886,9 5,160 4,408 2,615 1216, 3078, 674, 35,1 149 15,07 0,168 2,92 0,976 1,12 42,26 2014,0
190 12,552 876,0 6,398 4,449 2,741 1291, 3174, 669, 37,2 141 15,42 0,161 2,41 0,937 1,14 40,50 1977,4
200 15,551 864,7 7,865 4,497 2,833 1372, 3291, 663, 39,1 134 15,78 0,154 2,01 0,906 1,16 37,81 1939,0
210 19,080 852,8 9,596 4,551 3,043 1462, 3432, 656, 41,1 127 16,13 0,149 1,68 0,880 1,19 35,53 1898,7
220 23,201 840,3 11,63 4,614 3,222 1563, 3599, 648, 43,4 121 16,49 0,144 1,42 0,851 1,23 33,23 1856,2
230 27,979 827,3 14,00 4,686 3,426 1676, 3798, 639, 45,7 116 16,85 0,140 1,20 0,847 1,26 30,90 1811,4
240 33,480 813,6 16,77 4,770 3,656 1806, 4036, 629, 48,3 111 17,22 0,136 1,03 0,838 1,30 28,56 1764,0
250 39,776 799,2 19,99 4,869 3,918 1955, 4321, 618, 51,2 106 17,59 0,132 0,880 0,834 1,35 26,19 1713,7
260 46,940 783,9 23,74 4,986 4,221 2130, 4665, 606, 54,3 102 17,98 0,129 0,757 0,835 1,40 23,82 1660,2
270 55,051 767,8 28,11 5,126 4,574 2338, 5086, 593, 57,9 97,4 18,38 0,127 0,654 0,842 1,45 21,44 1603,0
280 64,191 750,5 33,21 5,296 4,996 2589, 5608, 578, 61,8 93,4 18,80 0,124 0,566 0,856 1,52 19,07 1541,6
290 74,448 732,1 39,20 5,507 5,507 2900, 6267, 562, 66,4 89,6 19,25 0,122 0,491 0,877 1,60 16,71 1475,2
300 85,917 712,2 46,25 5,773 6,144 3293, 7117, 545, 71,8 85,8 19,74 0,120 0,427 0,909 1,69 14,39 1403,1
310 98,697 690,6 54,64 6,120 6,962 3808, 8242, 526, 78,4 82,1 20,28 0,119 0,371 0,954 1,80 12,11 1324,1
320 112,90 666,9 64,75 6,586 8,053 4510, 9785, 506, 86,5 78,3 20,89 0,117 0,323 1,018 1,95 9,89 1236,5
330 128,65 640,5 77,15 7,248 9,589 5531, 12020, 485, 97,1 74,4 21,62 0,116 0,280 1,11 2,14 7,75 1138,1
340 146,08 610,3 92,76 8,270 11,92 7167, 15500, 461, 111,8 70,2 22,52 0,115 0,243 1,26 2,40 5,71 1025,6
350 165,37 574,5 113,4 10,08 15,95 10390, 21730, 436, 134,2 65,7 23,72 0,114 0,209 1,52 2,82 3,79 893,2
360 186,74 528,3 143,5 14,99 26,79 19280, 38990, 412, 175,8 60,2 25,53 0,114 0,178 2,19 3,89 2,03 722,6
370 210,53 448,3 201,7 53,92 112,9 98180, 170900, 420, 308,0 51,4 29,35 0,115 0,146 6,60 10,76 0,47 439,4
374,15 221,20 315,5 315,5 ∞ ∞ ∞ ∞ 830, 830, 38,2 38,2 0,122 0,122 ∞ ∞ 0,0 0,0
98
16.2.2. A VÍZ FIZIKAI JELLEMZŐI 1 BAR NYOMÁSON
t ρ cp 10 3 ⋅ β 10 3 ⋅ λ 106 ⋅ μ 106 ⋅ ν Pr
°C kg/m3 kJ/(kg·K) 1/K W/(m·K) Pa·s m2/s
0 999,8 4,217 -0,0852 562 1792 1,792 13,44
10 999,8 4,192 +0,0823 582 1308 1,308 9,42
20 998,4 4,182 0,2067 600 1003 1,004 6,99
30 995,8 4,178 0,3056 615 7987 0,801 5,42
40 992,3 4,179 0,3890 629 653 0,658 4,34
50 988,1 4,181 0,4623 641 547 0,554 3,57
60 983,2 4,185 0,5288 651 466 0,475 3,00
70 977,7 4,190 0,5900 660 405 0,414 2,57
80 971,6 4,196 0,6473 667 355 0,365 2,23
90 965,2 4,205 0,7018 673 315 0,326 1,97
16.2.3. A VÍZ/GŐZ IZOBÁR FAJHŐJE

c p , kJ/(kg ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 4,217 4,182 4,181 2,032 1,979 1,974 1,988 2,011 2,037 2,068 2,099 2,132 2,200
5 4,215 4,181 4,180 4,215 4,310 2,143 2,079 2,065 2,073 2,093 2,118 2,146 2,208
10 4,212 4,179 4,179 4,214 4,308 2,431 2,215 2,141 2,121 2,126 2,141 2,164 2,219
50 4,191 4,166 4,170 4,205 4,296 4,477 4,855 3,299 2,669 2,451 2,360 2,324 2,311
100 4,165 4,151 4,158 4,194 4,281 4,450 4,791 5,703 4,042 3,078 2,726 2,569 2,445
150 4,141 4,137 4,148 4,183 4,266 4,425 4,735 5,495 8,863 4,155 3,235 2,875 2,597
200 4,117 4,123 4,137 4,173 4,252 4,402 4,685 5,332 8,103 6,327 3,959 3,257 2,767
250 4,095 4,109 4,127 4,163 4,239 4,379 4,639 5,201 7,017 13,02 5,020 3,731 2,956
300 4,073 4,097 4,117 4,153 4,226 4,358 4,598 5,091 6,451 25,71 6,624 4,317 3,161
350 4,052 4,084 4,107 4,144 4,214 4,338 4,560 4,999 6,084 11,79 8,875 5,019 3,381
400 4,032 4,073 4,098 4,135 4,202 4,319 4,525 4,919 5,820 8,784 10,89 5,807 3,612
450 4,013 4,062 4,089 4,126 4,190 4,301 4,493 4,848 5,616 7,517 10,83 6,584 3,849
500 3,994 4,051 4,081 4,117 4,179 4,284 4,463 4,786 5,451 6,814 9,483 7,200 4,086
600 3,957 4,032 4,064 4,100 4,157 4,252 4,410 4,681 5,200 6,047 7,466 7,480 4,521
700 3,920 4,014 4,049 4,084 4,137 4,222 4,362 4,595 5,014 5,621 6,440 6,913 4,857
800 3,883 3,997 4,035 4,068 4,114 4,195 4,320 4,523 4,871 5,340 5,844 6,310 5,053
900 3,844 3,982 4,022 4,054 4,099 4,169 4,282 4,462 4,757 5,135 5,465 5,854 5,104
1000 3,800 3,968 4,010 4,039 4,081 4,145 4,248 4,410 4,663 4,975 5,203 5,511 5,057
16.2.4. A VÍZ/GŐZ SŰRŰSÉGE

ρ, kg/m 3 – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600
p, bar
1 999,9 998,4 988,1 0,5895 0,5163 0,4603 0,4156 0,3789 0,3483 0,3223 0,2999 0,2804 0,2483
5 1000,1 998,6 988,3 958,4 916,8 2,353 2,108 1,913 1,754 1,620 1,505 1,406 1,244
10 1000,2 998,8 988,5 958,6 917,1 4,856 4,297 3,876 3,540 3,262 3,027 2,824 2,493
20 1000,7 999,2 988,9 959,0 917,7 865,0 8,972 7,969 7,217 6,615 6,117 5,694 5,011
30 1001,2 999,8 989,4 959,6 918,3 865,8 14,17 12,32 11,04 10,06 9,274 8,611 7,554
40 1001,7 1000,1 989,8 960,0 918,8 866,6 799,2 16,99 15,05 13,62 12,50 11,57 10,12
50 1002,2 1000,5 990,2 960,5 919,4 867,3 800,4 22,06 19,25 17,30 15,80 14,59 12,71
60 1002,7 1001,0 990,7 961,0 920,0 868,1 801,6 27,65 23,68 21,10 19,19 17,66 15,33
70 1003,2 1001,4 991,1 961,4 920,5 868,9 802,7 33,94 28,38 25,05 22,65 20,79 17,98
80 1003,7 1001,9 991,5 961,9 921,1 869,6 803,8 41,24 33,38 29,14 26,21 23,97 20,65
90 1004,2 1002,3 991,9 962,4 921,7 870,4 804,9 713,1 38,77 33,41 29,87 27,21 23,35
100 1004,7 1002,8 992,4 962,8 922,2 871,1 806,0 715,4 44,60 37,87 33,62 30,52 26,08
150 1007,2 1005,0 994,5 965,1 925,0 874,7 811,4 725,8 87,07 63,87 54,20 48,09 40,17
200 1009,6 1007,2 996,6 967,5 927,7 878,2 816,5 735,0 600,3 100,5 78,71 67,69 55,05
250 1012,1 1009,3 998,7 969,7 930,4 881,6 821,3 743,4 624,9 166,4 109,0 89,86 70,78
300 1014,5 1011,5 1000,7 971,9 933,0 884,9 826,0 751,0 643,4 356,4 148,6 115,2 87,44
350 1016,9 1013,6 1002,7 974,1 935,6 888,1 830,4 758,1 658,5 474,6 201,8 144,4 105,0
400 1019,2 1015,8 1004,7 976,2 938,1 891,3 834,7 764,7 671,4 523,4 270,6 178,1 123,7
450 1021,5 1017,9 1006,7 978,3 940,5 894,3 838,8 771,0 682,7 554,3 343,0 216,0 143,3
500 1023,8 1019,9 1008,7 980,5 943,0 897,3 842,8 776,9 692,9 577,3 402,0 257,0 163,8
600 1028,4 1024,0 1012,6 984,5 947,7 903,1 850,3 878,7 710,7 611,6 479,4 338,7 207,0
700 1032,9 1028,1 1016,4 988,5 952,3 908,6 857,5 797,5 725,9 637,4 528,1 406,1 251,7
800 1037,2 1032,1 1020,1 992,4 956,7 914,0 864,2 806,7 739,3 658,6 563,2 457,0 295,8
900 1041,4 1036,0 1023,8 996,3 961,6 919,2 870,6 815,2 751,5 676,6 590,6 496,4 337,1
1000 1045,5 1039,9 1027,4 1000 965,3 924,2 876,7 823,2 762,5 692,3 613,2 528,0 374,6
99
16.2.5. A VÍZ/GŐZ KÖBÖS TÁGULÁSI EGYÜTTHATÓJA
10 3 ⋅ β, 1/K – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 -0,0852 0,2067 0,4623 2,879 2,451 2,159 1,937 1,761 1,615 1,493 1,218 1,147
5 -0,0838 0,2072 0,4622 0,7539 1,024 2,372 2,051 1,829 1,660 1,523 1,313 1,157
10 -0,0820 0,2079 0,4620 0,7530 1,022 2,728 2,218 1,922 1,718 1,562 1,333 1,168
50 -0,0678 0,2133 0,4605 0,7455 1,007 1,347 1,936 3,211 2,364 1,947 1,510 1,264
100 -0,0499 0,2201 0,4589 0,7366 0,9902 1,312 1,848 3,189 4,079 2,703 1,782 1,397
150 -0,0320 0,2272 0,4574 0,7281 0,9740 1,281 1,772 2,883 10,82 4,062 2,126 1,546
200 -0,0142 0,2343 0,4562 0,7200 0,9587 1,251 1,704 2,648 6,923 7,005 2,559 1,712
250 0,0033 0,2416 0,4551 0,7122 0,9442 1,224 1,643 2,460 5,162 17,08 3,109 1,897
300 0,0205 0,2489 0,4542 0,7047 0,9303 1,198 1,589 2,306 4,276 37,71 3,799 2,098
350 0,0373 0,2562 0,4534 0,6975 0,9172 1,175 1,539 2,176 3,718 13,05 4,635 2,315
400 0,0535 0,2636 0,1528 0,6907 0,9046 1,152 1,494 2,065 3,324 7,989 5,563 2,541
450 0,0690 0,2709 0,4523 0,6841 0,8926 1,131 1,453 1,968 3,027 5,955 6,438 2,770
500 0,0836 0,2782 0,4520 0,6777 0,8811 1,111 1,415 1,884 2,791 4,863 7,053 2,991
600 0,1100 0,2926 0,4517 0,6657 0,8596 1,075 1,348 1,742 2,439 3,702 6,897 3,365
700 0,1317 0,3065 0,1518 0,6545 0,8397 1,042 1,290 1,626 2,186 3,077 5,678 3,593
800 0,1475 0,3196 0,4523 0,6441 0,8213 1,012 1,238 1,530 1,994 2,674 4,592 3,637
900 0,1565 0,3317 0,4530 0,6343 0,8042 0,9844 1,193 1,448 1,843 2,385 3,821 3,507
1000 0,1576 0,3426 0,4540 0,6252 0,7882 0,9594 1,152 1,377 1,720 2,164 3,269 3,280
16.2.6. A VÍZ/GŐZ HŐVEZETÉSI TÉNYEZŐJE

10 3 ⋅ λ, W/(m ⋅ K) – a nyomás és a hőmérséklet függvényében
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 450 500 600 700
p, bar
1 569 604 643 24,8 28,6 33,1 38,1 43,3 48,8 54,5 60,4 66,6 79,3 92,8
10 570 604 644 681 687 35,0 39,2 44,2 49,5 55,2 61,1 67,2 80,0 93,5
50 573 608 647 684 690 668 618 52,1 54,8 59,3 64,6 70,5 83,3 97,1
100 577 612 651 688 693 672 625 545 68,3 67,4 70,7 75,7 87,9 102
150 581 616 655 691 696 676 633 559 99,0 81,8 79,7 82,5 93,2 107
200 585 620 659 695 700 681 639 571 454 106 92,7 91,5 99,4 112
250 589 623 662 698 703 685 646 582 476 154 111 103 106 118
300 592 627 666 701 706 689 652 592 496 263 141 117 114 125
350 596 630 669 704 710 693 657 601 514 351 176 134 123 131
400 599 364 672 707 713 697 662 609 529 388 215 153 132 138
450 603 637 675 710 716 701 667 616 541 415 259 176 143 146
500 606 640 678 713 720 704 671 622 552 437 307 202 154 154
16.2.7. A VÍZ KINEMATIKAI VISZKOZITÁSA

106 ⋅ ν, m 2 / s - a nyomás és a hőmérséklet függvényében:
t, °C 0 20 50 100 150 200 250 300 350 400 500 600
p, bar
1 1,75 1,00 0,551 20,5 27,4 35,2 43,8 53,4 64,0 75,4 101, 131,
10 1,75 1,00 0,550 0,291 0,197 3,26 4,20 5,22 6,30 7,48 10,1 13,1
50 1,75 1,00 0,550 0,292 0,198 0,156 0,134 0,909 1,18 1,45 2,02 2,59
100 1,74 0,998 0,549 0,292 0,198 0,156 0,135 0,126 0,529 0,681 0,967 1,28
150 1,73 0,995 0,549 0,292 0,199 0,157 0,136 0,126 0,292 0,421 0,630 0,846
200 1,72 0,992 0,548 0,293 0,199 0,157 0,136 0,127 0,122 0,285 0,459 0,629
250 1,72 0,990 0,548 0,293 0,201 0,158 0,136 0,127 0,121 0,193 0,357 0,499
300 1,72 0,987 0,547 0,293 0,202 0,159 0,137 0,127 0,122 0,128 0,284 0,408
350 1,70 0,984 0,547 0,294 0,202 0,160 0,138 0,128 0,122 0,121 0,242 0,351
400 1,70 0,981 0,545 0,294 0,203 0,160 0,139 0,128 0,122 0,120 0,207 0,306
450 1,69 0,978 0,545 0,294 0,203 0,161 0,139 0,129 0,122 0,120 0,182 0,271
500 1,68 0,977 0,544 0,295 0,204 0,162 0,140 0,130 0,122 0,120 0,164 0,245
100
16.3. Néhány szilárd anyag sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője
Megnevezés t, °C ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

azbeszt 150 700 0,25 816
azbeszt 50 470 0,158 816
aszfalt 20 2110 0,69 2100
beton 20 1900-2300 0,8-1,4 880
gyapjúnemez 30 330 0,052 -
gipsz - 800-1200 0,4-0,66 -
tölgyfa (rostokra merőlegesen) 20 800 0,173 1760
fenyőfa (rostokra merőlegesen) 20 448 0,121 1760
föld (durva, köves) 20 2000 0,52 1840
kősó 20 1400 0,19 1310
kristályos kvarc (tengelyére merőle- 0 2500-2800 13,6 840
gesen)
építési tégla (száraz) 20 1600-1800 0,38-0,52 835
samottégla 100 1700-2000 0,46-1,16 835
homok 20 1600 1,07 2100
agyag 20 1500 1,28 880
homokkő 20 2200-2300 1,63-2,1 710
márvány 20 2500-2700 2,8 810
hó (friss) 0 100 0,11 2090
jég 0 920 2,2 1930
kréta 50 2000 0,93 880
kazánkő 100 300-2700 0,81-2,20 -
cement (portland) 30 1900 0,303 1130
parafalemez 30 150 0,059 1880
parafa (szemcsés) 20 40 0,038 -
gumi 20 1100 0,13-0,23 1380
üveggyapot 0 110 0,032 670
porcelán 20 2290 1,05-1,28 800
porcelán 1055 2400 1,96 1090
bőr 20 1000 0,15 -
polietilén (nagynyomású) 20 920 0,35 2150
polietilén (kisnyomású) 20 950 0,45 1800
polipropilén 20 910 0,22 1700
polisztirol 20 1050 0,17 1300
PVC 20 1390 0,17 980
poliamid-6 20 1130 0,27 1900
poliamid-66 20 1140 0,25 1900
poliuretán 20 1200 0,36 1900
poliuretán-hab (széndioxiddal ex- - 32-35 0,0325 -
pandált)
poliuretán-hab (F11-gyel expandált) - 32-35 0,0163-0,0186 -
101
16.4. Néhány fém és ötvözet sűrűsége, hővezetési tényezője és fajhője 20 °C hőmérsékleten
Megnevezés ρ, kg/m3 λ, W/(m·K) c, J/(kg·K)

alumínium 2700 222 896
duralumínium (93,2%Al, 3,9%Cu, 1,3%Mn, 0,7%Si) 2800 165 913
silumin (87%Al, 13%Si) 2700 160 870
cink 7140 112 385
ezüst 10500 418 234
króm 7100 86 440
magnézium 1740 171 1010
nikkel 8900 90 444
ólom 11340 35 130
ón 7280 64 227
réz 8900 386 385
sárgaréz 8520 110 385
bronz (86%Cu, 9%Sn, 6%Zn) 8700 61 385
konstantán 8900 22,5 410
tantál 16600 54,5 151
vas 7860 73 452
öntöttvas 7100-7300 42-63 545
acél (1%C) 7800 46 473
V2A (18%Cr, 8%Ni) 7810 16,3 480
invaracél (36%Ni) 8130 12 500
volfrám 19300 163 134
102
16.5. Egyes anyagok relatív emisszióképessége a teljes spektrumra vonatkozóan
16.5.1. FÉMEK
Felület Hőmérséklet, °C ε
Alumínium
csiszolt, 98% tisztaságú 200..600 0,04..0,06
lemezáru 100 0,09
durva 40 0,07
erősen oxidált 100..540 0,20..0,33
Antimon
csiszolt 40..260 0,28-0,31
Bizmut
fényes 100 0,34
Sárgaréz
finom csiszolású 260 0,03
csiszolt 40 0,07
matt 40..60 0,22
oxidált 40..260 0,46..0,56
Króm
csiszolt lemez 100..540 0,08..0,27
Kobalt
nem oxidált 260..540 0,13..0,23
Réz
elektrolit, finom csiszolású 100 0,02
csiszolt 40 0,04
csiszolt, kissé matt 40 0,05
matt 40 0,15
eloxált 40 0,76
Arany
tiszta. finom csiszolású 100..600 0,02..0,035
Vas és acél
lágyacél, csiszolt 150..480 0,1..0,32
acél, csiszolt 40..260 0,07..0,10
hengerelt lemez 40 0,66
erősen oxidált 40 0,80
acél, 600 °C-on eloxált 260 0,79
öntöttvas, revés 40 0,70..0,80
frissen öntött vas 40 0,44
öntöttvas, csiszolt 200 0,21
öntöttvas, oxidált 40..260 0,57..0,66
rozsdás vas 40 0,61
erősen rozsdás vas 40 0,85
rozsdamentes, csiszolt acél 0,07..0,17
A táblázat folytatódik!
103
A táblázat folytatása!
Ólom
Csiszolt 40..260 0,05..0,08
szürke, oxidált 40 0,28
200C-on eloxált 200 0,63
600C-on eloxált 40 0,63
Magnézium
csiszolt 40..260 0,07..0,13
Mangán 100 0,05
Higany (tiszta, világos) 40…100 0,10..0,12
Molibdén
csiszolt 40..60 0,06..0,08
szál 540..2760 0,08..0,?9
Nikkel
csiszolt 40..260 0,05..0,07
eloxált 40..260 0,35..0,49
huzal 260..1100 0,10..0,19
Platina
csiszolt lemez 205..590 0,05..0,10
600 °C-on eloxált 260..540 0,07..0,11
elektrolit 260..540 0,06..0,l0
szalag 540..1100 0,12..0,14
szál 40..1100 0,04..0,19
huzal 205..1370 0,07..0,18
Ezüst
csiszolt 40..540 0,01..0,03
eloxált 40..540 0,02..0,04
Ón
könnyű ónozott lemez 40 0,04..0,06
csiszolt ónlap 93 0,05
Volfrám
szál 540..1100 0,11..0,16
szál 2760 0,39
csiszolt 40..540 0,04..0,08
Cink
csiszolt 40..260 0,02..0,03
400 °C-on eloxált 400 0,11
galvanizált, szürke 40 0,28
galvanizált, fényes 40 0,23
matt 40..260 0,2l
104
16.5.2. NEMFÉMES ANYAGOK
Azbeszt
tábla és -cement 40 0,96
papír 40 0,93..0,95
Tégla
építési 40 0,93
szilikatégla 980 0,80..0,85
tűzálló agyag 980 0,75
közönséges tűzálló tégla 110 0,59
magnezites tűzálló 980 0,38
fehér tűzálló 1100 0,29
Szén
szál 1040..1430 0,53
gyertyakorom 95…270 0,95
lámpakorom 40 0,95
Agyag, égetett 93 0,91
Beton, durva 40 0,94
Üveg
sima 40 0,94
kvarcüveg (2 mm) 260..540 0,96..0,66
pirex 260..540 0,94..0,75
Gipsz 40 0,80..0,90
Jég
sima 0 0,97
durva kristályos 0 0,99
zúzmara –18 0,99
Mészkő 40..260 0,95..0,83
Márvány
világosszürke, csiszolt 40 0,93
fehér 0,95
Csillámpala 40 0,75
Festékek
alumíniumfestékek, különfélék 0,27..0,62
lakk, fehér, érdes vaslemezen 0,91
lakk, fekete, vaslemezre
porlasztva 25 0,875
lakk, fekete, matt 40..95 0,96..0,98
lakk, fehér 40..95 0,80..0,95
sellak, fekete, csillogó ónozott vason 0,821
sellak, fekete, matt 75..145 0,91
különféle olajfestékek 40 0,92..0,96
vörös, ólom 93 0,93
A táblázat folytatódik!
105
A táblázat folytatása!
Papír
fehér 40 0,95
írásra használatos papír 40 0,98
különféle színű 40 0,92..0,94
Vakolat, mész, durva 40..260 0,92
Porcelán, mázolt 40 0,93
Kvarc 40..540 0,89..0,58
Gumi
keménygumi 40 0,94
lágygumi, szürke, durva 40 0,94
Homokkő 40..260 0,83..0,90
Hó –12..–6,7 0,82
Víz, 0,1 mm-es vagy annál
nagyobb rétegben 40 0,96
Fafélék
tölgy, gyalult 40 0,9
dió, fűrészelt 40 0,83
lucfenyő, fűrészelt 40 0,82
bükk 40 0,94
egyéb fafajták 40 0,8..0,9
fűrészpor 40 0,75
106

AEHK&amp;AEG2&amp;AMHT Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AEHK&amp;AEG2&amp;AMHT Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

ENERGETIKAI GÉPEK ÉS

© Bihari Péter 2011

Mivel ez a feladatgyűjtemény elsősorban a Műszaki hőtan II. (BMEGEENAEHK és BMEGEENAEG2),

hét gyakorlatok témaköre ellenőrző dolgozat témaköre

Ez a feladatgyűjtemény és segédlet minden olyan tárgy írásbeli számonkérése során használható,

1.1. Alapvető kérdések

1.2. Egyszerű (bevezető) feladatok

4., A hagyományos izzólámpa izzószálának hőmérséklete 3200 K. Amennyiben az izzószál abszolút

7., Egy T2 = 100 °C falhőmérsékletű csővezetékben (lásd az ábrát) az

8., A mellékelt ábra szerinti jel-

2.1. Alapvető kérdések

2.2. Bevezető feladatok

3., Egy 5 mm átmérőjű, egyenletesen 50 °C hőmérsékletű acélgolyót (1% C tartalmú) 1 mm vastagságú

2.3. Összetett feladatok

– Mennyi a teljes falszerkezet (10 egység) hőellenállása?

9., A szilárd testek hővezetési tényezőjének

30 °C. A próbatesten áthaladó hőáram 58 W.

11., Egy 10 × 5 m2 kiterjedésű helyiség betonpadlójában

3.1. Alapvető kérdések

3.2. Bevezető feladatok

3.3. Összetett feladatok

7., Két izotermikusan tartott, t1 = 150 °C, ill. t2 = 95 °C hő-

8., A 2 mm vastagságú, 10 cm magas és 15 cm szé-

alaplemezből kiálló, az ábra szerinti kialakítású

5.1. Alapvető kérdések

5.2. Bevezető feladatok

5.3. Összetett feladatok

6.1. Alapvető kérdések

9. Definiálja a REYNOLDS-féle hasonlósági kritériumot! Milyen fizikai tartalom rendelhető e krité-

2B., Egy 6 m hosszú és 4 m magasságú házfallal párhuzamosan 75 km/h sebességű 0 °C hőmérsékletű

6.3. Összetett feladatok

7.1. Alapvető kérdések

7.2. Bevezető feladat

7.3. Összetett feladatok

4., Egy fűtőszálas vízmelegítőben (lásd az ábrát) 1 bar

5., Egy, a mellékelt ábra szerinti gőzkondenzá-

– Határozza meg a berendezés méreteit és a fűtőpatronok jellemzőit (darabszám, hossz, átmérő)!

8.1. Alapvető kérdések

8.2. Bevezető feladatok

8.3. Összetett feladatok

– Számítsa ki a „B” jelű készülékből távozó közegek hőmérsékletét és a hőcserélő hőteljesítményét!

12., Egy, a mellékelt ábra szerinti kialakítású ke-

9.1. Fontosabb összefüggések és állandók

Látható fény (0,38..0,75 µm)

1014 5780 K (a Nap felszíne)

Fajlagos sugárzási teljesítmény-sűrűség, W/(m2·m)

5780 K (a Nap felszíne)

A WIEN-féle eltolódási törvény (lásd a 9-1. ábrát):

Az abszolút fekete test sugárzási függvénye:

Napállandó az atmoszféra határán: GS = 1373 W/m2.

T1, A1, ε1 =Q σ 0 ε1 A1 T14 − T24 ( )

összemérhető felületű egymást burkoló testek,

9.2.2. ÖSSZETETT GEOMETRIÁK ESETEI

1., Két végtelen hosszú, párhuzamos sík le- ha w1 ≠ w2 :

11., Gömb és alatta elhelyezkedő kör

14., Henger egyik véglapja a belső palástfelülete

10.1. Összetett szerkezetek hőellenállása

3., L hosszúságú, n oldalú szabá- ha r1  r2

5., L hosszúságú cső

8., L hosszúságú négyzet kereszt-metszetű hasáb négyzetes

1,75 0,0163 ∞ 0.0

10., szilárd felszínen lévő izotermikus körlap (vékony lemez)

λ a szilárd közeg hővezetési té-

13., szilárd közegbe (pl. földbe) ágyazott gömb

AEHK&AEG2&AMHT Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013

AEHK&AEG2&AMHT Gyakorlati Feladatok Gyujtemenye Es Segedlet Hallgatoi-2013