Munkavédelem

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem
Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit,

1.
felügyeleti szerveit!
Információtartalom vázlata:
Munkavédelem fogalma, célja, szerepe

Munkavédelmi szabályozás jogi hátterének ismertetése
A szabályozást előíró és ellenőrző szervezetek ismertetése
Balesetveszély
Kockázatelemzés
Foglalkozás-egészségügyi szakorvos feladata
MUNKAVÉDELEM: a szervezett munkavégzésre vonatkozó biztonsági és
egészségügyi követelmények megvalósítására szolgáló törvénykezési,
szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.
CÉLJA, FELADATA: A dolgozók egészségének és testi épségének
megóvása, a munka közben fellépő ártalmaktól, és a biztonságos, az
egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása
Munkavédelmi szabályozás jogi háttere
SZABÁLYOZÁSI RENDSZER
( HIERARCHIÁJA )
Alkotmány
I
I Munka Törvénykönyve I
I ,1992. évi
Munkavédelmi Törvény
1993.évi XCIII.tv.
?Népjóléti ? Munkaügyi Miniszteri

Miniszteri Rendeletek
Rendeletek ? Biztonsági Szabályzatok
? Szabványok
? Munkáltatói, helyi szabályozások

 MvSz, stb.
 Követelmények helyi meghatározása
 Veszélyforrások megállapítása
 Egyéni védőeszközök juttatásának belső rendje
 Mentési terv , stb
 Gépkönyv
 Használati- és kezelési utasítás
 Technológiai dokumentáció leírás,
 Munkahelyi utasítás
Munkavédelem szervezetei
O RSZ ÁG G Y ŰLÉS
?
KO RM Á NY
?
M UN KAV ÉDE LM I KÜLÖ N BÖ ZŐ ÁG AZA TO K
B ÍZO TTS ÁG M INIS ZTÉ R IUM A I
?
H ATÓS ÁG I JO G KÖ RRE L REN DE L KEZŐ
FEL ÜG YE LE TI SZER VE K:
… ………… … ? . O rszágo s M un kabizton sági és
A do lgozó k m un kavédelm i ? M un kaügyi Főfelü gyelő ség
kép viselője vagy m u nkah elyi ( OM M F )
m un kavédelm i b izottság ? Á llam i N ép egészség ügyi és
20 fő kollektíva után 10 főből Tisztiorvosi szolg álat (Á NTSZ )
1 fő . 3 fő után B ízottságot ? Közleked ési F elü gyelet (KF F)
hoznak létre ? M ag yar Bányászati Hivatal (M BH)
? M űszaki B izton ság i F őfelü gyelet (M BF)
G AZDÁL KOD Ó S ZE RV EZETE K V EZE TŐ I ?

? ( m unkáltató k )
Felad ata: ? G azd álkodó szervezetek
? Jogában áll a dolgozókat képviselni ? m unkavéd elem m el fog lalkozó
? Döntéselőkészítésben résztvenni felelő se vag y csoportja,
? Jogosult tájékozódni, vélem ényt M unkavédelm i vezető
nyilvánítani , m unkavédelem m el foglalkozó
? M unkáltatónál m unkavédelm i szakem ber, akinek foglalkoztatása egy
ügyben tárgyalni gazdálkodó szervezet tevékenységének
? M eggy őződni , hogy teljesülnek-e . veszélyességi osztályától
a dolgozó egészségét nem veszélyeztető és a dolgozók létszám ától függ
m unkavégzés követelm ényei.
A VESZÉLYEZTETETTSÉG: azt fejezi ki, hogy adott munkahelyen egy

dolgozót milyen valószínűséggel fenyegeti a káros változás lehetősége.
A MUNKABIZTONSÁG: a veszélyeztetettség ellentéte, a
munkakörülmények olyan állapota, amely mellett meghatározott
valószínűséggel kizárt a veszélyek érvényesülésének lehetősége.
M UNKAVÉDELEM TERÜLETEI
B a le s e t e lh á r ít á s M u n k aegészségü gy
(B iz to n s á g te c h n ik a ) F e l a d a t a : a f o g l a lk o z á s i
F e la d a t a A b a le s e te k m e g e lő z é s e b e te g sé g e k é s e g y é b
A b iz to n s á g te c h n ik a m in d a z o n e s z k ö z ö k , m u n k a k ö rü lm é n y i k á r o s o d á s o k
s z a b á ly o z á s o k , in té z k e d é s e k ö s s z e s s é g e , m e g e lő z é s e
a m e ly e k e t a b b ó l a c é lb ó l a lk a lm a z n a k ,
h o g y a fe n n á lló v a ló s v e s z é ly e k h a tá s á t
e lh á r íts u k , v a g y le g a lá b b is k o r lá to z z u k .
TUDOM ÁNYÁGAK
A z e lm é l e t i t u d o m á n y á g a k a d o l g o z ó
m u n k a k ö rü lm é n y e it, m u n k a f e lté t e le it, s a z o
h a tá s á t v iz s g á lj a , a m u n k a s z e r v e z é s t , a
m u n k a s z o c i o ló g iá t is f e lh a s z n á lv a .
? M u n k a é le tta n
? M u n k a lé l e k t a n
? M u n k a e g é s z s é g ta n
T örvén y ek ? M u n k aszerv ezés
A lk o t m á n y id e v o n a tk o z ó ? M u n k a s z o c i o ló g ia
s z a b á ly o z á s a
P l. M u n k a v é d e l m i T ö r v é n y
1 9 9 3 .X C III.tv .
M u n k a tö r v é n y k ö n y v e
K o r m á n y r e n d e le t e k
( s z a k m a i v é g z e tts é g r ő l)
M in is z t e r i r e n d e le te k
( tv . v é g r e h a jtá s i r e n d e le te i)
S zab ván y ok
H azai M sz.
N e m z e tk ö z i IS O
H e ly i s z a b á ly o z á s o k
M u n k á lta tó i s z a b á l y o z á s o k
M v S z , K o lle k tív s z e rz ő d é s , s tb .
Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni

2.
védőfelszereléseket és a munkáltató munkavédelmi feladatait!
Munkahely mérete
A munkahely klímája
Világítás, padozat
Pihenőhelyiségek, nyílászárók, vészkijáratok
Közlekedési utak, folyosók, biztonsági jelzések
Kézi anyagmozgatás
Munkabiztonsági szaktevékenység
Veszélyességi osztályok
Üzembehelyezési eljárás
Egyéni védőfelszerelések
A munkáltató munkavédelmi feladatai
Üzemek felépitése, berendezése
Új üzemeket általában a kijelölt ipari övezetben létesitenek. Az ipari övezetek

helyét úgy kell kijelölni, hogy a közelben lévő lakóterületeket ne kárositsák.
Ennek megfelelően mindig a lakóterületek essenek az uralkodó szélirány felé (a
levegőszennyezés megakadályozása érdekében). Folyók mentén a lakóterületek
mindig a folyás iranyában feljebb feküdjenek az ipari létesitményeknél (a
vízszennyezes megakadályozása érdekében). Ha szükséges, a lakóterületek és az
üzemek közé védőövezetet (erdő, park) kell létesiteni a lakók védelme
érdekében.
Az üzemi épületek között megfelelő közlekedési és anyagszállitási utakat
kell létesiteni. A létesitéskor a munkavédelmi és közlekedésbiztonsági
követelményeket egyaránt figyelembe kell venni.
Az üzemek létesitésével egy időben biztosítani kell a dolgozók részére
megfelelő szociális létesitményeket is (öltöző, mosdó, fürdő, étkező).
A műhelyek kialakitásánál, méretezésénél figyelembe kell venni a végzendő
munka jellegét, a technológiai (termelő) berendezések által elfoglalt terület
nagyságát, a gépek kezelési helyigényét, a szállítási és közlekedési utak területét,
az anyaglerakó helyek méreteit.
Műhely szellőztetése
• Zárt térben elegendő mennyiségű és minőségű levegőt kell biztosítani,
figyelembe véve az ott dolgozók munkavégzését.
• A szükséges friss levegő mennyiségét

– az ott dolgozók száma,
– munkavégzése,
– a technológia,
– a műhelyméret befolyásolja.
• A szellőztetéssel párhuzamosan gondoskodni kell a fűtésről. ( Esetleg

meleg levegő befúvása)
• A szellőztetés lehet:
– Túlnyomásos pl. laboratórium
– Depressziós pl. veszélyes térből az anyag ne jusson ki
– Kiegyenlített
– Mesterséges szellőztetésen kívül a természetes szellőztetés
lehetőségét is biztosítani kell.
• Szellőztető berendezés meghibásodása esetére megfelelő

riasztórendszert kell kiépíteni.
• Aluljáróba, átjáróba, lépcsőházba, padlásra szellőztetni tilos.
• Gázos-bűzös levegőt tetőtér fölé kell juttatni.
• Táj.-és természetvédelmi érdekeket nem sérthet.
• Friss levegő vétele a legkevésbé szennyezett helyről történjen.
• Huzat megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg

– ülőmunka esetén 0,1 m/s értéket
– könnyű fizikai munka 0,2 m/s értéket.
– melegüzemi munka 1.0 m/s
– melegüzemi nehéz fizikai munka 1.5 m/s
Műhely fűtése
• A munkahelységben a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét
és a veszélyforrásokat figyelembe véve elegendő mennyiségű és
minőségű egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani.
Ha a klíma biztosítása műszakilag megoldhatatlan, a munkavállalók
egészségének megóvása érdekében szervezési intézkedéseket kell
tenni, egyéni védőeszközt kell alkalmazni, ill. védőitalt adni.
• A hőmérséklet a munkavégzés teljes időtartama alatt megfelelő kell
legyen.
• Olyan ablakokat, üvegfalakat kell alkalmazni, amelyek a munka és
munkahely jellegének megfelelően kiküszöbölik az erős napsugárzás
hatásait.
• Könnyű fizikai munka: 18-20 Celsius fok.
• Közepesen nehéz fizikai munka: 14-18 Celsius fok,
• Nehéz fizikai munka: 12-14 Celsius.
• A fűtőtestek megválasztásánál és elhelyezésénél gondoskodni kell
arról, hogy ne idézhessék elő a munkahelyi légtér
• szennyezését, ill.
• a munkavállalók túlzott felmelegedését vagy lehűlését.
• Ha a klímakörnyezet kedvezőtlen, munkaszervezési intézkedéseket kell
tenni: pl. óránként 5 vagy 10 perces pihenőt kell biztosítani.
• A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a

munkaidő 50 %-ánál hosszabb időtartamban szabadtéri helyen + 4
Celsiust, illetve zárttéri munkahelyen a + 10 Celsiust nem éri el.
• 24 Celsius feletti hőmérséklet esetén legalább félóránként védőitalt kell

biztosítani
– Ez lehet 14-16 fokos víz, szükség esetén só pótlását is
biztosítani kell.
– Hideg munkahelyen + 50 fokos teát kell biztosítani, és ahhoz a
létszámnak megfelelő poharat.
Munkahely megvilágítása
• A munkahely természetes és mesterséges megvilágítása elégítse ki a
munkavégzés jellegének megfelelő megvilágításra vonatkozó
követelményeket.
• A lehelőséghez képest biztosítani kell az egészséges és biztonságos
munkavégzéshez elegendő természetes fényt.
• Fény szükséglet: 200-500 lux a munkajellegétől függően.
• A mesterséges megvilágítás világítástechnikai jellemzőinek
megfelelőségét rendszeresen ellenőrizni kell.
• A munkaterületeket magukban foglaló helyiségek és átjárók
világítóberendezéseinek kialakítása és elhelyezése nem jelenthet
balesetveszélyt az ott dolgozókra.
• Az olyan munkahelyeken, ahol a mesterséges megvilágítás váratlan
megszűnése veszélyeztetheti a munkavállalót, automatikusan
működésbe lépő megfelelő erősségű biztonsági világítást kell
biztosítani.
A megvilágítás akkor jó:

• a megvilágítás megfelelő erősségű,
• káprázatmentes,
• megfelelő árnyék- és színhatású,
• térben és időben egyenletes,
• egészségre nem ártalmas,
• gazdaságos és üzembiztos,
• esztétikus és könnyen karbantartható.
Egyéni védőeszközök:
– Minden olyan eszköz vagy berendezés, amely egy személy által
viselhető, illetve hordható és amely a személy egészségét vagy
biztonságát nem veszélyezteti.
– Kiválasztás szempontjai:
– a veszély- és ártalom típusa
– a veszély- és ártalom mértéke
– a környezet hatása
– a megfelelő minőség és forma
– végzett munka jellege
– rendelkezik-e minősítő bizonyítvánnyal
– rendelkezik-e vizsgálati jellel
– rendelkezik-e használati utasítással
kéz (kesztyű, speciális kesztyű)

– láb (lábszárvédő, fémbetétes cipő).
– fej (arcvédő, sisak)
– Test (kötény)
– hőhatásra, sugárzásra, maró hatásra, mérgezésre stb., speciális
védőfelszerelések.
3. Ismertesse a munkavállaló munkavédelmi jogait és kötelezettségeit!
Jogok és kötelezettségek
Balesetek (a baleset fogalma, okai, kivizsgálása)
Foglalkozási ártalmak
Foglalkozási megbetegedések
Baleseti ellátás, rehabilitáció
A MUNKÁLTATÓ ÉS MUNKAVÁLLALÓ
JOGA ÉS KÖTELEZETTSÉGE
♦ MUNKÁLTATÓ
● Kötelezettségei ● Jogai
♦ Munkavédelmi vezetőt kinevezni ♦ Jogosult
megköveteni
munkavédelmi bizottságot, őrhálózatot
létrehozni.
♦ Egészséget nem veszélyeztető és
biztonságos munkavégzés feltételeit
megteremteni.
♦ Meggyőződni a munkavédelmi szabályok
ismeretéről, és betartásáról.
♦ Biztosítani a védőeszközöket, azok
karbantartását, javítását és pótlását.
♦ A helyi munkavédelmi feladatokat
meghatározni a helyi szabályzatokat,
utasításokat elkészíteni
♦ Meggyőződni a munkakörülmények
megfelelőségéről (ellenőrzés, napi
szemle, biztonsági szemle megtartása
♦A rendellenességeket kivizsgálni.
♦ A munkavédelmi oktatásokat,
vizsgáztatásokat megtartani
♦ A baleseteket kivizsgálni, intézkedést
megtenni.
♦ Veszély esetén munkát leállítani,
felfüggeszteni.
MUNKAVÁLLALÓ
● Kötelességei ●
Jogai
♦ Munkavégzésre alkalmas állapot ♦ megkövetelni a
megfelelő
♦ Szükséges ismeretek elsajátítása
munkakörülményeket
♦ előírt vizsgálatokon való részvétel ♦ védőeszközök
biztosítását.
♦ védőeszköz használata ♦ oktatási
lehetőséget megkövetelni.
♦ szabályok betartása, betartatása ♦veszély esetén a
munkát megtagadni.
♦ elsősegélynyújtás és a veszély
megszüntetése tőle elvárhatóan.
♦Rendellenesség, hiányosság, baleset
jelentése.
Baleset fogalma:
• A baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a
sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy aránylag rövid idő alatt
következik be és sérülést, mérgezést vagy más egészségkárosodást
illetve halált okoz.
• A baleset meghatározó elemei:
– a külső hatás (a szervi betegségekből következő esetek, például:
infarktus, agyvérzés nem sorolhatóak ide);
– a sérült akaratától független (ezért nem baleset az öncsonkítás,
az öngyilkosság);
– hirtelen következik be (nem folyamatosan ható
egészségkárosodás következménye, mint például a
halláskárosodás).
Baleset okai:
Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása

közben bekövetkezett olyan heveny és idült, valamint a foglalkozás
gyakorlását követően megjelenő vagy kialakuló idült egészségkárosodás
amely:
– a munkavégzéssel, foglalkozással kapcsolatos, a
munkafolyamat során előforduló fizikai, kémiai, biológiai,
pszihoszociális és ergonómiai tényezőkre vezethető vissza.
A munkavállalónak az optimálisnál nagyobb igénybevételének
következménye.
Foglalkozási ártalmak:
• fizikai
– hőenergia,
– csúszás,
– éles sarok,
– villamos energia,
– leesés, stb:
• - kémiai:
– mérgező és maró anyagok,
– ingerlő anyagok.
• - biológiai:
– mikroorganizmusok (rovarok, veszettség stb.)
• - fiziológiai (szpichés)
– sugárzó, oxidáló, gyúlékony, fertőző, rákkeltő, mutagén,
utódkárosító, levegő nyomása stb. kiporzás.
Balesetek bejelentése, kivizsgálása:
• A baleseteket a munkáltató köteles haladéktalanul bejelenteni:
– súlyos baleset esetén az OMMF baleset helyszíne szerint
illetékes területi szervének.
– Amennyiben a baleset nem esik a súlyos kategóriába, úgy ez a
kötelezettség a helyi nyilvántartásra, és a tárgyidőszak szerinti
jelentésekre korlátozódik.
• A munkabalesetekről a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetni,
melyben részletesen szerepeltetni kell a vonatkozó adatokat.
Legfontosabb adatok:
– a balesetet szenvedett munkaköre, beosztása;
– baleset időpontja, helyszíne, jellege;
– esemény pontos leírása;
– a balesetes ellátására tett intézkedés;
– szükséges további intézkedések, ezek határideje.
Nyilvántartások:
• Baleseti napló, - mely általában a munkavégzés helyszínén
található - ebben időrendi sorrendbe bevezetésre kerülnek az adott
területen történt kisebb-nagyobb balesetek.
• Munkabaleseti nyilvántartás, melybe a keresőképtelenséget illetve
halálos baleseteket vezetik be.
• Munkabalesetek összesítő jelentése, mely a három napon túli
keresőképtelenséget és halált okozó baleseteket tartalmazza és a
naptári év végén a főhatóságnak megküldendő baleseti jelentések
egyik alapdokumentuma.
Baleseti jegyzőkönyv:
• A jegyzőkönyv a következő adatokat tartalmazza:
• A MUNKÁLTATÓ neve, címe, irányítószáma, telefonszáma
• Statisztikai számjele
• A SÉRÜLT neve (leánykori neve)
• Anyja neve
• A sérült születési helye, neme, születési év hó, nap
• Munkaköre
• A baleset időpontja (24) órás számítás szerint
• A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA
• (így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset
idején? Hogyan történt a baleset? Volt-e szerepe a munkaeszköznek,
anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?)
• Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei (A felügyelet
tölti ki!)
• A baleset súlyossága (1. 1-3 napos munkakiesés, 2. 3 napon túl
gyógyuló, 3. csonkulásos, 4. halálos)
• A védő- és jelző berendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága
• Milyen INTÉZKEDÉS szükséges a hasonló balesetek megelőzésére A
MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, egyéb
észrevételek, megjegyzések
• A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása Kelt, PH
4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket!

Munkaeszközökre, munkakörülményekre vonatkozó

általános követelmények
Munkahelyi magatartás általános szabályai (rend, higiénia,
alkoholfogyasztás)
Biztonsági berendezések, védőburkolatok (potenciális
veszély jelei, veszélyes tényezők)
A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének

csökkentése, esetleg megszüntetése, valamint a veszélynek kitett munkavégző
védekezésének segítése.
Potenciális veszélyforrások:
A baleseteknek számtalan oka lehet. Ezek közül a legáltalánosabbak:
• szerkezetkialakítási hiba: amikor bizonyos munkaeszközt, vagy
környe
zetet (pl. padozat, lépcső, csatlakozók) hibásan alakítanak ki,
gyakrabban nem tökéletesen javítanak meg;
• védőeszköz, védőfelszerelés hiánya, vagy nem használata:
elektromos
munkánál védőbakancs hiánya, magasban végzett munkáknál
biztonsági rögzítő eszközök stb.;
• gondatlanság, ha a műszakot átadó nem kapcsolja ki a szükséges
gépeket, berendezéseket, áramforrást; a műszakot folytatónak erről
nincs tudomása stb.;
• figyelmetlenség, amikor semmiféle szabályt nem szegtek meg, csak a
dol
gozó elgondolkodik, de a munkát közben nem hagyja abba. így
előfordulhat
pl., hogy belenyúl egy forgó szerkezetbe stb.;
• hozzáértés hiánya; amikor valaki elvállal olyan munkát, melyhez nem
ért, és nem él azzal a jogával sem, hogy oktassák ki erre a munkára;
• hirtelen meghibásodás, mint például egy elpattant ékszíj, egy
rövidzárlat, kilazult alkatrész stb. okozta baleset;
• időjárás okozta problémák, köd, vihar, frontok stb., melyek
nehezítik, vagy lehetetlenné teszik a biztonságos munkavégzést;
• a dolgozó hirtelen rosszulléte, melynek kimenetele kétséges;
• baleseti oktatás elmulasztása, amikor is a munkát végző nincs
tudatában a veszélynek;
• szándékosság, ez azonban már bűncselekménynek minősül, ezért ezzel
nem foglalkozunk.
Biztonsági berendezések feladatai és típusai
A biztonsági berendezések a gépeken alkalmazott mindazon

berendezések,
amelyeknek elsődleges célja:
 a személyi sérülések megelőzése,
 a balesetveszély valószínűségének vagy hatóképességének
csökkentése,
 esetleg a bekövetkezett sérülés súlyosságának enyhítése.
 A biztonsági jelleg feltétele, hogy a berendezésnek semmi
funkciója ne legyen a gép tervszerű működése és szabályszerű
kezelése során.
A munkahelyi magatartás betartása a dolgozó, munkavállaló kötelessége!
 Adott munkaterületen csak az a dolgozó tartózkodhat, akit oda

beosztottak.
 Csak azt a munkát végezheti, amivel megbízták.
 Csak azokat a gépeket, szerszámokat használhatja, amelyek
kötelességszerűen szükséges munkája elvégzésére, és használatára
megkapta a balesetvédelmi oktatást.
 Tilos minden olyan magatartás, mely a biztonságos munkavégzést
akadályozza (játék, fegyelmezetlenség, vita, zavarás).
 Tilos a munkahelyre szeszesitalt bevinni, munkaidő alatt fogyasztani,
illetve ittasan a munkahelyre beengedni.
 A munkahelyen a rendet, tisztaságot betartani.
 Fokozottan veszélyes munkahelyre csak az oda beosztott dolgozó
tartózkodhat. Idegeneknek belépni, illetve azon a területen tilos.
 Veszély elhárítása, elsősegélynyújtás, gazdasági kár elhárítása esetén a
dolgozó köteles tőle elvárható szinten cselekedni, melynél az alábbi
szempontok kell figyelembe venni:
 Életbiztonság (életmentés, elsősegélynyújtás, baleset bejelentés
a súlyosság figyelembe vételével).
 Vagyonbiztonság
 A veszély, hiba behatárolása (okok felderítése)
 A veszély továbbterjedésének megakadályozása
 A biztonságos üzem (állapot) visszaállítása
5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket!
Kollektív védőeszköz fogalma, feladata

Kollektív védőeszközök fajtái (megoldási formák)
A kollektiv védőeszközökkel szemben támasztott
követelmények
Fényjelek, felületi színjelek (szinek alkalmazásának
jelentősége, hatásuk a munkát végzőkre)
Tiltó alakjelek,
Veszélyre figyelmezteteő jelek,
Útbaigazító jelek,
Tájékoztató jelek
a kollektív védőeszköz hatása a hatótávolságon belül minden személyre kiterjed

(például: érintésvédelem, védőburkolat, hőszigetelő burkolat);
A biztonsági berendezések feladatai:
 Annak megakadályozása, hogy valamely gép működése műszaki

hiba vagy helytelen kezelés következtében a szabályostól veszélyes
módon eltérjen.
 erre szolgálnak a folyamatkorlátozó berendezések.
A folyamatkorlátozó biztonsági berendezések tervezésekor fontos
szempont, hogy a berendezések védelmi képességének csökkenése,
valamilyen módon hasson a védett folyamatra: vagy állítsa le azt
vagy jelezze a kezelőnek.
 Annak kizárása, hogy a veszélyforrás és a személy (gépkezelő)

egymással érintkezésbe kerüljön
 erre szolgálnak a védőburkolatok
 Annak biztosítása, hogy a veszély fellépte vagy fokozódása esetében
a legcélszerűbb ellenintézkedés minél gyorsabban és
biztonságosabban megtörténjen
 erre szolgálnak a vészberendezések.
Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi

berendezések üzemeltetés közbeni ellenőrzését, felügyeletét, karbantartását
6.
és a tartályokban, aknákban, valamint a magasban való munkavégzés
szabályait!
Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi

feltételek
Gépi berendezések indításának szabályai
Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése
Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás
Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti,
alatti és utáni teendők
Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés,
lezuhanás elleni védelem eszközei
Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek
• 1993. XC1II. törvény

• A munkavállaló csak olyan személyi munkára és akkor
alkalmazható, ha annak ellátására megfelelő élettani adottságokkal
rendelkezik
• Foglalkoztatása egészségét, testi épségét nem veszélyezteti
Foglalkoztatása utódaira veszélyt nem jelent
• Más egészségét nem veszélyezteti, orvosi vizsgálaton alkalmasnak
bizonyult
• A munkavállaló csak olyan munkával bízható meg, amelyek
ellátására egészségileg alkalmas, rendelkezik az ENV-BMV
szükséges ismeretek, készséggel és járatossággal
• Egyes veszélyes munkafolyamatokat csak meghatározott
szakképzettséggel illetőleg gyakorlattal rendelkező személy
végezheti
Traktorvezetés személyi feltételei

• A traktort üzemeltető gazdaság vezetőjének gondoskodni kell arról,
hogy a gépet csak olyan személy üzemeltetheti /kezelheti és vezetheti/,
aki:
• - traktorvezetői jogosítvánnyal rendelkezik.
• - szellemi képességének és ítélő képességének teljes birtokában van
• - szeszes italt és egyéb kábító vagy bódító szert - ilyen hatást kiváltó
gyógyszert nem fogyasztott, ill. ezeknek hatása alatt nem áll,
• - a traktor működésével elvileg és gyakorlatilag tisztában van, s
kellőképpen ismeri azt.
• Elsajátította a traktor kezelési és karbantartási utasításban foglaltakat,
különös tekintettel a kezelési és karbantartási utasításnak a traktor
biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalókra.
• A traktorvezetőnek munkavédelmi és tűzrendészeti oktatáson kell részt
venni, az oktatás anyagában a traktor biztonságos üzemeltetésével
kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdések legyenek.
• A traktorvezetőt be kell számoltatni szerzett ismereteiről, majd
mérlegelni kell, hogy feladatát képes-e ellátni
Gépi berendezések indításának szabályai

Működő gépi berendezések felügyelete, ellenőrzése
Üzem közbeni karbantartás, hibaelhárítás
• A traktorok üzembeállítása előtt tüzetesen tanulmányozzuk át a

traktorhoz mellékelt kezelési és karbantartási utasítást.
• A kezelési és karbantartási utasításban lévő különösen a biztonságos
üzemeltetésre vonatkozó előírásokat kötelezően be kell tartani!
• A traktort a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak szerint kell
bejáratni, üzembe állítani, üzemeltetni, kezelését és karbantartását, ill.
az üzemeltetés során adódó kisebb meghibásodásokat az un. futó
javításokat elvégezni,
• A traktor üzemeltetésekor keletkező nagyobb meghibásodások
javításához, melyek elvégzéséhez műszerekre, nagyobb szakmai
felkészültségre van szükség, a traktort feltétlenül szakműhelybe kell
vinni, és a javító munkát szakemberekkel kell elvégeztetni.
Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni

teendők
- Egyszemélyi felelős kijelölése
- Munkát írásban kell kiadni
- Munkaterület kijelölése, illetéktelenek távoltartása
- Munka közben állandó figyelem biztosítása a bent dolgozóra.
Min. 2 személy a bent dolgozóval azonos védőfelszereléssel.
- Alkalmassági vizsgálat: Tériszony kizárása
Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni

védelem eszközei
- A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelőszerkezetek)

- Szabványnak megfelelő munkaberendezések biztosítása, azok
előírásnak megfelelő
felülvizsgálata
- Alkalmassági vizsgálat: Klautrofóbia
7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet!
Az elektromos áram élettani hatása

Az elektromos berendezések létesítésének szabályai
Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai
Érintésvédelmi módok
Érintésvédelmi felülvizsgálat
Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai
Villámcsapás elleni védekezési módok
Az elektromos áram élettani hatása

Az ember szervezetén átfolyó áram károsító hatása
- hőhatás
- elektrokémiai hatás
- elektrodinamikai hatás
• Könnyű ingereket, égést, helyi görcsöket és halált okozhatnak
Az elektromos berendezések létesítésének szabályai

Minden villamos árammal működő gépet, villamos berendezéssel kell ellátni (
ez a gép karmestere), amely tartalmaz:
- Biztonsági- vagy vészkikapcsoló: működtető része vörös
- Főkapcsoló: teljes gépet lekapcsolja
- Jelzőlámpák
- Vezetékek színjelölése
- Érintésvédelmi mód kialakítása
Az érintésvédelem fogalma, feladata, osztályai
Veszélyes érintési feszültség elleni védekezési mód.
Feladata:
- érintési feszültség megengedett értékre való korlátozása
- hibás berendezés lekapcsolása
- megakadályozza az üzem közbeni érintési lehetőséget
- Osztályai: 0, I, II, III
Érintésvédelmi módok:
- Elszigetelés
- Védőelválasztás
- Védőföldelés
- Törpefeszültség
- Nullázás
- Feszültség védőkapcsoló
- Védőhálózat
Elektromos berendezések üzemeltetési szabályai
- Munkavégzés csak acélnak megfelelő, kifogástalan állapotban
lévő géppel végezhető
- Nem szabad a testen, ruhában olyan tárgyat tartani, amelyek
áram hatására balesetveszélyessé válhatnak
- Figyelmeztető táblákat jól látható helyre kell kitenni
- Dolgozókat balesetvédelmi oktatásban kell részesíteni
- Ájulásra hajlamos, ingadozó vérnyomású, testi hibás, színvak
nem dolgozhat villamos árammal. Ezt orvosi vizsgálat is
alátámasztja
- Villamos árammal végzendő munkára , külön írásbeli
megbízást kell adni
Villámcsapás elleni védekezési módok

- Villámhárító berendezések részei:
• Felfogó
• Levezető
• Földelés
• Vizsgáló összekötő
8. Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát!
Fogalma, feladata
Munkatípusok (fizikai, szellemi)
Fizikai munka és energiaszükséglete
Szellemi munka és energiaszükséglete
Szervezet alkalmazkodása a terheléshez
A munkateljesítményt befolyásoló tényezők
A munka megszervezésének élettani szempontjai
Munkalélektan fogalma, feladata

A különböző lelki jelenségeket vizsgálja munka közben vagy a munkából
eredően.
Feladata: Vizsgálja, hogy a pszichikum (személyiség) hogyan hat a
munkavégzésre
Képesség, jártasság, készség
Intelligencia, vérmérséklet
Ergonómia fogalma:
Elvek, modellek és módszerek alkalmazása a munkavégzés hatékonyságának
növelésére, a munkát végző ember igénybevételének csökkentésére.
Munkatípusok (fizikai, szellemi)

- Fizikai munka és energiaszükséglete: könnyű-, közepes-, nehéz
fizikai munka
• Alapja az izomműködés, amely lehet
• Dinamikus (kalapálás)
• Statikus ((izmok mozgás nélküli egyirányú
igénybevétele)
- Szellemi munka és energiaszükséglete: Idegi megterhelést
jelent
• Az agyvelőt terheljük meg
• Megismerés
• Érzelem
• Akarat
Szervezet alkalmazkodása a terheléshez

Alkalmazkodóképességet meghaladó igénybevétel fölött a szervezet elfárad Ez
lehet:
- Fizikai elfáradás ( bizonyos izmokra, izomcsoportokra hat)
- Szellemi elfáradás (nagyobb mértékű, egész szervezetre kihat)
A munkateljesítményt befolyásoló tényezők

- A munka jellege és terhelés mértéke
- A munkavégzés ritmikussága
- A monotónia mértéke
- Munkaszervezés (pl. szünetek)
- Munkakörnyezet komfortossága
- A dolgozó állóképessége, intelligenciája, életkora stb.
9. Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében!
Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi

képesség, intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség)
Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés,
veszélyezettség, veszélytudat, védettség)
Munkabiztonság közösségi feltételei
Alkoholfogyasztás, drog, munkabiztonság
Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség,

intelligencia, rátermettség, hajlam, képesség)
- Személyiség: Az ember tulajdonságainak tartós készlete,
meghatározza egyediségét, viselkedését, gondolkodását
 melankólikus (depressziós)
 kolerikus (ingerlékeny)
 szangvinikus (derűlátó)
 flegmatikus (nyugodt, közönyös
- Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a

személyiségjegyeket és a helyzethez való alkalmazkodást
jelenti, megnyilvánulásait viselkedésnek nevezzük
- Értelmi képesség: Az ember értelmi tevékenységének alapja
- Intelligencia: Olyan veleszületett tulajdonság, amely képessé
teszi az embert a dolgok megértésére, kombinatív
gondolkodásra, új iránti igényre, problémamegoldásra.
- Rátermettség: Bizonyos tevékenységhez való alkalmasságot és
annak tudását jelenti.
- Jártasság: Gyakorlással alakul ki
- Készség: Jártasságból alakul ki, a munkavégzés automatikussá
válhat, ami baleseti forrás lehet
Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség,

veszélytudat, védettség)
- Magatartásbeli hiba
- Az irányító tevékenység működési zavara
- Biztonsági előírások be nem tartása (tudatlanságból,
engedetlenségből)
- Figyelem elterelődés
- Pánikállapot
Munkabiztonság közösségi feltételei

- Vezetői feltételek:
• Vezetői és szakmai rátermettség,
• emberismeret,
• együttműködés,
• gyakori ellenőrzés
- Munkaközösségek feltételei:
• Alkalmazkodás a munkatársakhoz és vezetőkhöz,
• összehangoltság a munkában,
• versengés kizárása mind teljesítményben, mind
anyagiakban,
• vakmerőség kizárása csoporton belül és csoportok
között,
• csoporton belül aránytalan munkamegosztás és terhelés
kizárása
Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat,

10.
rendelkezéseket, tűzvédelmi feladatokat és tűzveszélyességi osztályokat!
Tűz elleni védekezés szükségessége

Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények,
rendeletek és utasítások ismertetése
Tűzvédelmi feladatok (megelőzés, oltás, vizsgálat), azokat
ellátó szervezetek, személyek
Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás
Tűzállósági fokozatok
Tűz elleni védekezés szükségessége

Minden állampolgár kötelessége a tűzbiztonság betartása:
- Megelőző tűzvédelem: a tűz keletkezésének feltételeit zárja ki
- Mentő tűzvédelem: keletkezett tűz káros hatásainak
csökkentése
• Tűzgátlás: átterjedés megakadályozása
• Tűzoltás
• Személy és vagyonmentés
• Felderítés elősegítése
Tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb törvények, rendeletek és utasítások
ismertetése
• Hazánkban jelenleg a következő a tűzoltóságra és a tűzvédelemre

vonatkozó alapvető, miniszteri és magasabb szintű jogszabályok
vannak érvényben:
– az 1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a
műszaki mentésről és a tűzoltóságról,
– a belügyminiszter 34/1996.(XII.29.) sz. rendelete, a tűzvédelmi
berendezések használatáról
– a belügyminiszter 35/1996. (XII.29.) sz. rendelete az
Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról.
Általános tűzvédelmi szabályok
• Minden állampolgár alapvető érdeke a tűzvédelmi rendelkezések
ismerete, megtartása és megtartatása.
• Alapvető elvárás az állampolgárokkal szemben, hogy úgy éljenek,
dolgozzanak, tanuljanak és viselkedjenek, hogy a tüzek keletkezését
megelőzzék. Erre neveljék a közvetlen környezetükben élőket,
családtagjaikat, dolgozó- és tanulótársaikat és mindazokat, akikkel
valamilyen módon érintkeznek.
• Ha bárhol tüzet észlelnek, azt késedelem nélkül jelentsék a
legközelebbi állami tűzoltóságnak, vagy annak a szervnek vagy
személynek, aki vagy amely a jelentés továbbítására hivatott.
• Tűz esetén az állampolgár - a tűz jellegét, nagyságát és a saját
felkészültségét figyelembe véve:
– köteles a tűz oltását megkezdeni,
– az életmentésben közreműködni,
– járművét, eszközeit, felszereléseit, anyagait - ellenszolgáltatás
nélkül - rendelkezésre bocsátani,
– a tűz oltásának, vizsgálatának elősegítésére vonatkozó adatokat
közölni.
Tűzveszélyességi osztályok (A,B,C,D,E), osztályba sorolás

• Fokozottan tűz-és robbanásveszélyes „ A" :
– az az anyag, amelynek bármely halmazállapotában
heves égése, robbanása bekövetkezhet.
• Tűz-és robbanásveszélyes „B":
– az a por, amely levegővel robbanókeveréket képezhet.
– az a gáz, gőz, amelynek alsó éghetőségi határértéke a levegő
térfogatához viszonyítva 10 %-nál nagyobb.
• Tűzveszélyes „C”:
– Szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete legfeljebb
300 Celsius fok.
• Mérsékelten tűzveszélyes „D”:
– Az a szilárd anyag, amelynek gyulladási hőmérséklete 300
Celsius foknál nagyobb.
• Nem tűzveszélyes „E":
– Nem éghető anyag
Tűzállósági fokozatok
I. fokozottan tűzálló
II. közepesen tűzálló
III. mérsékelten tűzálló
IV. lángálló
V. nem lángálló
Ismertesse a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadótervet, tartalmi követelményeit,

11.
az azokkal kapcsolatos teendőket, valamint az égéselmélet alapjait!
A tűzvédelmi utasítás tartalma

A tűzriadóterv tartalma
Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás
Tűzjelzés, tűzeset bejelentése
Tűzvédelmi rendelkezések megszegésének következményei
Égéselméleti alapismeretek, az égés lényege, feltételei
A tűzriadóterv tartalmazza:
- tűz esetén szükséges riasztási rendet
- tűzjelzés módjait és eszközeit
- tennivalókat tűz esetén
- munkahely helyszínrajzát
Tűzvédelmi oktatás, szakvizsga, felvilágosítás

Több lépcsőben történik:
- munkába állás előtti oktatás
• munkahely, munkafolyamat tűzveszélyessége
• tűzriadóterv ismertetése
• tűzjelzések eszközei és módjai
• munkahelyen használatos tűzoltó eszközök használata
- időszakos tűzvédelmi oktatás
• ismeretek ébrentartása
• minimum évente egyszer
• munkahely bővítésekor, új technológia beállításakor
Tűzvédelmi vizsga: Ott, ahol a munka jellege az általános tűzvédelmi

ismereteknél
többet igényel
Tűzjelzés, tűzeset bejelentése

• Tűz esetén feladat:
– tűzoltók értesítése
– a rendszer áramtalanítása
– a tűz oltásának megkezdése, ha lehetséges, az értékek
kimentése
– tűzoltók számára az oltáshoz szükséges hely biztosítása
Ismertesse a tűzoltás lehetőségeit és módjait, eszközeit, anyagait és a tűzoltó

12.
készülékeket!
Tűz, tüzeset megfogalmazása

Tűzoltási módok
Tűzoltó anyagok és azok használata
Tűzoltó eszközök és használatuk
Tűzoltó készülékek és használatuk
Tűz, tüzeset megfogalmazása

A tűz keletkezésének feltétele:
- éghető anyag,
- gyulladási hőmérséklet
- oxigén ► e három anyag térben és
időben való
együttes jelenléte
Tűzoltó anyagok és berendezések ismertetése, alkalmazása

– alapvető oltóanyag a víz.
– porral oltó,
– halonnal oltó,
– habbal oltó készülékek.
• A készülékeket a törvénykezési szabályoknak, és a szabványban
meghatározottaknak megfelelően rendszeresen (évente legalább
egyszer, ahogyan a tűzvédelmi szabályzatban rögzítve van) szak céggel
felül kell vizsgáltatni.
• A vizsgálatot tanúsító címkét és plombákat óvni kell a
megsemmisüléstől.
• Ha a tűzoltó készüléket valamilyen okból használni kellett, annak okát
jegyzőkönyvben kell rögzíteni és a készülék azonnali cseréjéről pedig
gondoskodni.
Tűzoltás általános szabályai

– áramtalanítás,
– személyek kimentése
– tűz oltása készülékkel, takaróval, illetve a rendelkezésre álló
eszközökkel,
– Óvatosan kell bánni a veszélyes anyagok és veszélyes
hulladékok tüzének oltásakor, mert egészségre káros anyagok
kerülhetnek a levegőbe, ami az oltást végző, de védő
felszereléssel nem rendelkezőkre veszélyes lehet. Ilyen esetben
az ADR táblán látható számjeleket pontosan megjegyezve kell
a hatóságoknak (rendőrség, tűzoltóság vagy katasztrófa
védelem) jelenteni. Ők a kivonulás ellőtt már tudnak
gondoskodni a megfelelő mentesítési eljárás előkészítéséről.
Ismertesse az általános munkavédelmi követelményeket a mezőgazdaságban

13. használatos munkaeszközökre, valamint a traktorok és mezőgazdasági gépek
speciális biztonsági követelményeit!
A munkaeszközök használatára vonatkozó követelmények:

munkaeszközök elhelyezése és a munkakörülmények kialakítása,
egyedi baleset-megelőzési intézkedések, munkaeszköz kezelése,
védőberendezések
Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: mechanikai veszélyek,
stabilitás hiánya, rezgés, zaj, hő okozta veszélyek, elektromos
veszélyek, anyagok okozta veszélyek, vezérlési hibák
Gépek üzemeltetésével kapcsolatos veszélyek: az ergonómiai elvek
mellőzéséből eredő veszélyek, a gép mozgásából eredő veszélyek, a
gépen lévő munkahely helytelen kialakításából eredő veszélyek
• VÉDELEM célja a „nemkívánatos" esemény elkerülése

megelőzéssel.
• Megelőzni akarjuk: a balesetet, a foglalkozási megbetegedést.
• VEDELEMMEL: elsődlegesen a gépet kell mentesíteni a
veszélyektől
– konstrukcióval
– technológiával
– védőburkolattal, elkerítéssel.
• Másodlagosan: az ember védelme
– magatartás, szakképesítés, oktatás
– egyéni védelem
• szervezés:
– pihenő, 2 fő biztosítása, stb.
– ellenőrzés.
Leggyakoribb veszélyforrások:
– forgó-mozgó alkatrészeknél
– behúzódás
– felsodródás
– beszorulás
– kiröpülés
– visszavágódás
– szerszámtörés
Gépműhelyek balesetelhárítási szabályai
• Forgácsoló műhely:
– forgó géprészek burkolása
– köszörű korong leszabályozása, napi ellenőrzése
– kőrobbanás megakadályozása
– kirepülő szemcse elleni védelem (szemüveggel)
– tárgyasztal, kő távolságának beszabályozása
– munkadarab helyes megfogása (stabil) kirepülő tárgy
megakadályozása (burkolattal) megfelelő ruházat viselése
– elektromos védelem megléte
– vészleállító beépítése
– akaratlan indítás megakadályozása
• Javító műhely:
– munkavégzéshez szükséges mozgástér biztosítása
– szerelőaknák bedeszkázása, használaton kívül
– emelni a gépet a szerelőakna deszkájáról tilos!
– gép emelése esetén annak megfelelő rögzítése szükséges
– közlekedő utakat szabadon kell hagyni!
– a padozat egyenletes, csúszásmentes, tisztítható legyen*
– a világítás a törvényben meghatározottaknak feleljen meg!
– klíma feleljen meg az ENV-BMV szabályainak
Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelmet a mezőgazdasági

14.
üzemekben (erő- és munkagépek)!
Mechanikai veszélyek elleni védelem

Villamos veszélyek megelőzése
Kezelőhely, kezelőállás, feljárók kialakítása, kezelőállások,
kezelő, jelző, szabályozó elemek kialakítása, elrendezése,
jelölése
A munkavégzésre vonatkozó biztonsági követelmények:
kezelési és használati utasítás, a munkavégzésre vonatkozó
biztonsági előírások
Mezőgazdasági erőgépek általános munkavédelmi szabályai

• Feleljen meg a közúti közlekedés műszaki szabályainak!
– Rendelkezzen: üzemi fékkel, rögzítő fékkel, biztonsági fékkel.
– Kormányszerkezete műszakilag feleljen meg!
– Vontatás esetén a levegő nyomása érje el az előírás szerinti
értéket.
– Elektromos világító berendezése legyen üzemképes (előre
fehér, hátra piros)
– A gépkezelő szerveinek kialakítása során vegyék figyelembe az
ergonómiát (tervezés; gyártás)
– Legyen fűthető.
– Kilátás legyen jó
– Forgó alkatrészek legyenek leburkolva ( pld. generátor; TLT)
– Feljáró lépcső legyen csúszásmentesítve.
– Borulás esetén védje meg a fülke a gép kezelőjét.
– A gép által kibocsátott zaj hatás nem haladhatja meg a
megengedett értéket.
– Legyen megfelelően stabil (borulás ellen)
– Ajtók legyenek csukhatóak. (kiesés elleni védelem)
– A figyelem felhívó feliratok magyarul legyenek feliratozva.
– Az ülés legyen állítható (magasság, előre, hátra)
– Kezelő karok, pedálok legyenek könnyen elérhető helyen.
– Lábpedálok legyenek csúszásvédő gumival bevonva.
– Legyen ellátva indításvédelemmel stb
Mezőgazdasági munkagépek általános munkavédelmi szabályai
• Feleljen meg az ENV-BNV szabályainak!

• a munkagép kialakítása akadályozza meg a munkavállaló kerékkel való
érintkezését.
kerék vagy lánctalp közé, alá beszorulását.
• Mobil munkaeszköz egységei közötti energiaátvitelt biztosító
berendezést el kell látni védőburkolattal.
• A forgó, mozgó alkatrészek legyenek beburkolva,
• A munkagépen ne legyenek éles, vágó felületek,
• Ha a munkagépen munkavállalók munkát végeznek leesés elleni
védelemmel meg kell oldani (pl. korlát),
• Forgó alkatrészen végzett munka esetén a kéz, ujj becsípődését,
beszorulását meg kell
akadályozni ( burgonyaszedő),
• Önjáró munkagépen megfelelő látóterületet kell biztosítani a
munkaeszköz vezetője
részére,
• A munkagép rendelkezzen a munkavégzéshez szükséges világítással
• Ha tűzveszély kockázata fennáll, álljon rendelkezésre a tűz
leküzdéséhez szükséges
eszköz
• Távvezérelt munkaeszköz automatikusan álljon le, ha az ellenőrzött
vezérlési zóna
határához ér
• Távvezérelt eszköz amely a munkavállalónak ütközhet, vagy
őt valaminek
nekiszoríthatja, rendelkezzen olyan védőberendezéssel, amely az
ütközés ill. az
összenyomódás veszélyét csökkenti.
Biztonságtechnikai óvórendszabályok
• A berendezéseket a biztonságos üzemeltetés érdekében
időközönként műszaki felülvizsgálatnak kell alávetni. A vizsgálat
tárgya lehet:
– szerkezeti vizsgálat
– fővizsgálat
– felülvizsgálat
• Ha a törvény másként nem rendelkezik, legalább 5 évente el kell
végezni.
• Napi karbantartást minden műszak kezdetén el kell végezni, bizonyos
gépek esetében ezt munkanaplóba is fel kell jegyezni (pl emelőgépek
szerelő állványok, alátámasztó bakok .
Ismertesse a gépüzemeltetés veszélyei elleni védelemet a

15.
növénytermesztésben!
A mezőgazdasági szárító berendezések munkabiztonsági

követelményei
A talajművelés munkabiztonsági követelményei
Tápanyag - gazdálkodás munkabiztonsági követelményei
A gépi vetés, ültetés munkabiztonsági követelményei
A gépi betakarítás munkabiztonsági követelményei:
szemes termény betakarítás, bálázás, burgonya betakarítás,
silózás, mezőgazdasági szárító berendezések
munkabiztonsági követelményei
A talajművelő gépek kivitelüket tekintve lehetnek vontatott, függesztett

vagy félig függesztett berendezések. Minden esetben az erőgéphez történő
kapcsolás egyrészt a vontatás miatt vagy szállítás végett vonórúddal vagy
függesztő szerkezettel, másrészt a hajtásátszármaztatás érdekében szükséges.
Ügyelni kell a mechanikus kapcsolatok megfelelő rögzítettségére, a

vonórudaknál és a függőszerkezeteknél. A vontatócsapszegeket kiesés ellen
feltétlenül biztosítani kell.
A gépcsoportok kialakításánál meghatározó a terület nagysága és az erőgép
teljesítménye. Az egyes gépek között a hajtásátvitel a működést ne akadályozza, a
forgó, mozgó részek esetleg hidraulikus berendezések ne jelentsenek
balesetveszélyt a munkavégzés vagy a szállítás közben.
Nagyobb munkaszélességű gépek esetén a közúton történő közlekedéskor
arra kell ügyelni, hogy a KRESZ előírásain túl a méretkorlátozásokat se lépjük át.
Az összecsukott gépet megfelelően rögzíteni kell az akaratlan leesés ellen.
A munkagépek működési helyzetbe állításakor körültekintéssel járjunk el,
ha szükséges, kérjünk segítséget, nehogy a lezuhanó részek balesetet idézzenek
elő.
Rendkívüli munkakörülmények közötti munkavégzés esetén (rossz látási,
időjárási viszonyok, erősen lejtős terület) fokozott figyelemmel kell a munkákat
szervezni és végezni.
Erősen lejtős területen vagy ha a területen vízmosások találhatók, a
munkákat úgy kell szervezni, hogy ott egyidejűleg legalább két gép dolgozzon.
Magasfeszültség alatt munkát végezni csak a légvezetékre merőleges
irányban szabad, a statikus feltöltődés és az abból eredő balesetveszélyek
elkerülése miatt. Az ilyen táblákon dolgozó gépeket szükség szerint földelő
lánccal kell ellátni. Talajművelő gépek eltömődött tagjait tisztítani menet közben
tilos.
A gépcsoportok között a menetsebességnek megfelelő, de legalább 15
méteres térközt kell tartam és a fordulósávot a gépcsoport legnagyobb méretének
másfélszeresére kell kijelölni. Függesztett ekén, alátámasztás nélkül szántóvasat
nem szabad cserélni. Függesztett vagy vontatott talajművelő gépen munka
közben személy nem tartózkodhat, hacsak nincs számára kialakított biztonságos
kezelőhely (például: sorközművelő kultivátor).
Vetőgépeket beszabályozni, karbantartani, vetőmaggal feltölteni, a
nyomjelző tárcsa kézi leeresztését csak álló helyzetben szabad.
Tilos:
o a kezelőjárdával ellátott gépet védőkorlát nélkül üzemeltetni,
o a magládába kézzel belenyúlni,
o a kezelőjárdáról menetközben le- és fellépni,
o szállítás közben a vetőgépen személyt szállítani.
Az erőgép vezetőjével való kapcsolattartás céljából a gépen ki kell alakítani
a megfelelő jelzőrendszert (duda, csengő). A forgó, mozgó részeket védőburkolat-
tal kell ellátni. A védőburkolatok feleljenek meg a védelmi és szilárdsági
követelményeknek. Ezek meglétét munkakezdés előtt ellenőrizni kell.
Műtrágyaszórást vagy permetezést végző géppel védőburkolatok nélkül
dolgozni tilos, erős hátszélben a munkavégzést fel kell függeszteni vagy olyan
haladási irányt kell megválasztani, hogy a szél a kiszórt műtrágyát, permetszert a
vezetőfülkébe ne sodorja be. Az ilyen munkát végző dolgozókat megfelelő
személyi védőfelszereléssel is el kell látni.
Talajjavító anyagok terítésére csak olyan munkagépet szabad alkalmazni,
amelynél nincs szükség kézi erőre.
Növényvédőszerekkel végzett tevékenységet csak az végezhet, aki az ehhez
szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik.
A túlnyomásos tartályokat és szerelvényeket évenként, a munkakezdés előtt
ellenőrizni kell, a biztonsági berendezések állandó üzemképes állapotúak
legyenek, a szelepeket túlterhelni tilos. A munka befejezésekor a tárolóedényekben
vagy a gépben felhasználatlan szert vagy hígító vizet hagyni csak akkor szabad, ha
azok biztonságosan lezárhatók.
Vegyi anyagoktól szennyezett gépet javítás vagy karbantartás megkezdése
előtt a gépkönyv illetőleg a szer engedélyokiratának előírásai szerint meg kell
tisztítani.
A munkavégzés folyamán meg kell akadályozni a szerek:
 rendellenes párolgását, csöpögését, elfolyását;
véletlen elcserélhetőségét (felirattal el kell látni);
kezelésre nem szánt területre, anyagra, tárgyra
jutását; környezetszennyezését.
Kaszáló- és betakarítógépek esetében a védőburkolatok megléte nélkül
munkát végezni tilos. A gépek hatósugarában idegenek nem tartózkodhatnak.
Lejtős területen végzett munkák esetén be kell tartani a kezelési utasításban
előírt hossz- és keresztirányú dőlések határértékeit.
Az üzemelő gépen állítást, javítást végezni, kaszacserekor a kasza
bevezetését kézzel segíteni tilos.
Szállítás közben a vágószerkezetet védőburkolattal kell ellátni.
Az arató-cséplőgép közúton csak leszerelt vágóasztallal, azt utánfutón
vontatva közlekedhet.
A szálastakarmány-aprítógépek aprító dobjának ajtaját teljesen reteszelt
védőburkolattal kell ellátni. A nyitás legyen kényszerkapcsolatban a működéssel,
azaz az ajtó nyitása csak a dob leállása után legyen lehetséges. Az apritódobon
végzett késcserekor ügyelni kell arra, hogy a dob ne tudjon elmozdulni és a
kiegyensúlyozás is biztosított legyen.
A gép kifúvási terében tartózkodni tilos, ezért olyan pótkocsit kell alkalmazni, ahol
nem szükséges rakodást segítő személy.
A kaszáló- és betakarító gépek esetében gondoskodni kell a
környezetvédelmi feladatoknál már említett - élővilág védelméről. Ebben az
esetben elsősorban a vadvédelemre gondoljunk, hiszen a kaszálás, betakarítás
időszakában a rétek és a szántóföldön termesztett takarmányféleségek jó búvóhelyet
biztosítanak az apró vadaknak a szaporodási időszakban.
Az erdők melletti táblákban sok esetben találkozni lehet az apró vadakon
kívül az erdei vadak kicsinyeivel is. Ezeket a természethez tartozó kis állatkákat a
vágószerkezet elpusztíthatja, vagy nyomorékká teheti. A vadak védelmének
érdekében hatékony vadriasztó berendezést kell a munkavégző rész elé szerelni.
Ennek legegyszerűbb változata egy előrenyúló keretről lelógó apró szemű
láncfüggöny, mely a vágószerkezetet nem érheti el, de a növényzet között a talajig
lelógva elriasztja az állatokat.
A mezőgazdasági erő- és munkagépek üzemeltetése során a gépekhez
használt üzem- és kenőanyagok továbbá hidraulikus rendszerük működtető
munkaközege tömítetlenségek végett a talajra kerülhet. Különösen nagy a veszély
ennek lehetőségére azoknál a hidraulikus hajtású gépeknél, melyek munkavégzés
közben saját erőforrásukat használják és erősen elhanyagolt állapotban vannak. Az
ilyen környezetszennyező problémák megelőzése érdekében a gépkezelő
munkakezdés előtt köteles meggyőződni az üzem- és kenőanyag, valamint a
hidraulikus rendszer tömítettségéről. A tömítetlenségeket azonnal meg kell
szüntetni.
A gépen végzett javítási munkák alatt ügyelni kell arra, hogy a gépből a
talajra veszélyes anyag ki ne kerüljön, ilyenkor célszerű a gép alá egy olajfelfogó
tálcát, edényt helyezni.
Ismertesse a gépüzemeltetés következtében történő balesetek megelőzésének

16.
lehetőségeit a kertészetben és az állattenyésztésben!
A szőlőtermesztés munkabiztonsági követelményei

A gyümölcstermesztés munkabiztonsági követelményei
Az állattenyésztési telepek munkabiztonsági követelményei
Állatokkal való bánásmód, megközelítés, megfogás,
rögzítés biztonságtechnikája
Trágyakezelés, tartástechnológiai berendezések
kezelésének biztonságtechnikája
Villanypásztor telepítésének munkabiztonsági
követelményei
Ismertesse az elsősegélynyújtás szabályait és módját különböző balesetek

17.
esetén!
Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai

Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek
ellátása, csonttörések ellátása
Elsősegélynyújtás égési sérülések esetén
Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor
Elsősegélynyújtás mérgezéskor
Elsősegélynyújtás villamos balesetek esetén
Az elsősegélynyújtás célja, feladata, szabályai

Elsősegélynyújtásnak nevezzük azt a gyors egészségügyi segítséget, melyet a
helyszínen lévő személy nyújthat egy sebesültnek vagy betegnek, amíg az
orvos megérkezik. Az elsősegélynyújtás célja, hogy a beteget életben tartsa,
stabilizálja állapotát, enyhítse fájdalmát, szenvedését, szorongását.
Az elsősegélynyújtás végrehajtása sérüléseknél, sebek ellátása, csonttörések
ellátása
Az enyhe vérzések, amelyek a bőrfelszín sérüléséből fakadnak (pl. tűszúrás,

vágás, horzsolás) könnyen elállíthatók, ha öt percig erőteljes nyomást
gyakorolunk a sebre. Súlyos vérzések esetén azonban életmentő beavatkozás
szükséges.
A vérzést súlyosnak kell tekinteni, ha:
- a vér erőteljesen spriccel a sebből;

- a vérzés öt percnél tovább tart, vagy ha nem áll el újabb öt perces leszorítás
után sem; - a sérült egy pohárnyi (kb. 250 ml) vért veszített.
1. Fektesse le a sérültet és emelje fel a sérült testrészt.
2. Gyakoroljon határozott nyomást a sebre gézlappal.
3. Pólyával vagy egyéb szalaggal, esetleg ruhával kösse át a gézlapot. Ha a
pólya átvérzik, ne vegye le. Tegyen másik gézlapot a kötésre és egy másik
pólyával rögzítse
Csonttöréskor vagy feltételezett csonttöréskor a legtöbb, amit az

elsősegélynyújtó tehet, hogy a sérültet nyugalomba helyezi, amíg az orvosi
segítség meg nem érkezik. Bizonyos esetekben azonban előfordulhat, hogy
mégis elsősegélyben kell részesíteni a sérültet.
1. Ha a sérültnek súlyos vérzése van, kísérelje meg a vérzést
elállítani.
2. Nyílt törés esetén helyezzen a sebre tiszta ruhát, hogy
csökkentse a fertőzés veszélyét.
3. Ha nincs gerincsérülés és a sérült mozgatható, (pl. az úttest
közepén) mielőtt megmozdítja, rögzítse sínnel a törést.
(Sínezésre alkalmas például az ép láb a törött láb számára, a
mellkas a törött kar számára, deszka, egyenes erős bot vagy
összecsavart újság.) A sínező eszközt erősen kötözze a törött
végtaghoz anélkül, hogy az ereket elszorítaná és ezzel a
véráramlást akadályozná.
4. Ha gerincsérülésre gyanakszik, ne mozdítsa a sérültet és ne
engedje azt sem, hogy más megtegye. Ha a sérült az úttest
közepén fekszik, jobb, ha inkább a forgalmat tereli el.
Elsősegélynyújtás eszméletvesztéskor
Tünetek:
- hirtelen elsápadás, szédülés, émelygés, hányinger
- hideg veríték, hideg nyirkos kezek
1. Fektesse le az illetőt felhúzott lábakkal az ágyra, heverőre, vagy a padlóra.
(Ne emelje meg a fejét.)
2. Ha a beteg székben ül, nyomja le a fejét a térdei közé, amennyire csak
lehetséges.
3. A szoros ruházatát lazítsa meg.
4. Használjon erős illatú sókat, pl. szalmiákszeszt, vagy csurgasson hideg
vizet a homlokára, nyakára, hogy minél hamarabb eszméletre térjen. (Ne adjon
semmit szájon át, amíg az illető nincs teljesen eszméleténél!)
5. Hívja a legközelebbi orvost vagy mentőt, ha felmerül a gyanúja, hogy nem
egyszerű ájulásról van szó.
Elsősegélynyújtás mérgezéskor
1. Szállítsa a sérültet a legközelebbi kórház baleseti ambulanciájára. Helyezze
stabil oldalfekvésbe a gépkocsi hátsó ülésére.
2. Telefonáljon előre a kórházba, hogy egy mérgezett beteget visz.
Ugyancsak mondja meg, ha lehetséges, hogy a mérgezés hogyan, mikor és
mivel történt.
3. Vigye a méreg tartóját, csomagolását vagy a maradék mérget magával,
hogy azonosítani lehessen és megtalálják ellenszerét, ha lehetséges.
Ha a sérült eszméletlen:
1. Ne adjon neki semmit szájon át.
2. Ne hánytassa meg, mert félrenyelheti saját hányadékát és megfulladhat tőle.
Ha önmagától hányna, helyezze stabil oldalfekvésbe.
Ha a sérült eszméleténél van:
Kéredezze ki a sérültet, vagy ellenőrizze az előzményeket, hogy megtudja
milyen mérget vett be. Vizsgálja meg az ajkat, a nyelvet, a torkot, hogy nincs-e
rajta kémiai anyagtól származó égési sérülés, amelyből következtetni lehet
arra, hogy a méreg maró hatású volt-e.
Maró hatású méreg esetén (pl. sav, lúg, ammónia, klór, háztartási tisztító
folyadékok):
1. Öblítse át a beteg száját.
2. Ne hánytassa a beteget, mert a maró hatás miatt károsodott gyomor,
nyelőcső fala átlyukadhat, illetve feltépődhet.
3. Azonosítsa a maró hatású mérget:
- ha sav, adjon 1-2 pohár tejet (vagy vizet ha nincs tej),

- ha ammónia vagy tisztító folyadék, adjon 1-2 pohár vizet,
- ha egyéb lúg vagy klór, ne adjon semmit szájon keresztül.
- Kőolajszármazék esetén (pl. kerozin, festék higító, benzin):
1. Ne adjon semmit szájon keresztül.

2. Ne hánytassa a beteget, mert a kőolajszármazékok gőze a tüdőbe jutva
súlyos következményeket okozhat.
Nem maró hatású, nem kőolajszármazék méreg esetén (pl. alkohol,

gyógyszer, mérgező növény):
1. Adjon a betegnek 1-2 pohár vizet.
2. Hánytassa meg a beteget úgy, hogy ingerelje a torok hátsó részét ujjával
vagy egy kanál nyelével.
Ismertesse a természetvédelem feladatát, alapelveit és a természetvédelem

18.
alá tartozó területek besorolását!
Természetvédelem célja és feladata

A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok,
eutrofizáció, megőrzés
A természetvédelem alatt álló területek besorolása,
Nemzeti Parkok
Természetvédelem célja és feladata

A természetvédelem a természet élő és élettelen tárgyainak megóvása,
fenntartása, szükség szerinti helyreállítása és bemutatása.
A természetvédelem alapelvei, indikátorok, génbankok, eutrofizáció, megőrzés
Indikátor-elv. A környezet minőségének legpontosabb jelzői (indikátorai) az

élőlények. A természetvédelem feladata tehát ezek szerint az érzékeny "élő
műszerek" megőrzése.
Génbank-elv. Minden élőlény génjei évmilliók alatt felhalmozott
információtömeget tartalmaznak. Ha egy faj kihal, ezek az információk örökre
elvesznek. . A természetvédelem feladata tehát a még feltáratlan tulajdonságok
(pl. gyógyszeralapanyagok) megőrzése.
Az eutrofizáció röviden megfogalmazva azt jelenti, hogy növényi tápanyagok

hatására egy adott víztestben a növények elszaporodnak.
Nemzeti park Alapítva Területe (km²) Székhelye
Hortobágyi Nemzeti Park 1973 805,49 Hortobágy
Kiskunsági Nemzeti Park 1974 567,61 Kecskemét
Bükki Nemzeti Park 1976 402,63 Eger
Aggteleki Nemzeti Park 1985 198,92 Jósvafő
Fertő–Hanság Nemzeti Park 1991 235,88 Sarród
Duna–Dráva Nemzeti Park 1996 494,79 Pécs
Körös–Maros Nemzeti Park 1997 501,34 Szarvas
Balatoni-felvidéki Nemzeti Park 1997 569,98 Csopak
Duna–Ipoly Nemzeti Park 1997 603,14 Esztergom
Őrségi Nemzeti Park 2002 cca. 440 Őriszentpéter
Ismertesse a környezetvédelem feladatát, szabályozását, irányítását, a

19.
környzetszennyezés ellenőrzését!
A környezetvédelem fogalma, feladata

A környezetvédelem alapelvei: okozó elve, közteherviselés
elve, megelőzés elve, kooperáció elve, döntés
(szubszidiaritás) elve, társadalmi részvétel elve,
nemzetközi együttműködés elve
A környezetvédelem jogi szabályozása
A környezetvédelem irányítása
A környzetszennyezés ellenőrzése
A környezetvédelem fogalma, feladata

• A környezetvédelem olyan törvénykezési, szociális, gazdasági,
szervezési, műszaki, egészségügyi előírások és intézkedések rendszere,
amely feladata:
– az emberi környezet megóvása, tervszerű alakításának
elősegítése,
– a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más
károsodások okainak felismerése, azok megelőzési,
csökkentési, és megszüntetési lehetőségeinek meghatározása,
– és ezeknek a társadalom érdekeinek megóvásával érvényre
juttatása.
A környezetvédelem jogi szabályozása

A jogi szabályozás a környezetvédelem egyik fontos eszköze. A
környezetvédelemmel összefüggő jogokat és kötelességeket a
környezetvédelmi rendelkezések tartalmazzák.
Az alapvető elvi követelményeket az Alkotmány, a környezetvédelmi törvény,

gazdaságpolitikai célkitűzések határozzák meg. A végrehajtásra, ill. a
környezetvédelem egyes területeire vonatkozó követelményeket miniszteri
rendeletek tartalmazzák az egész nemzetgazdaságra kiterjedő hatállyal (például:
levegőtisztaság-védelem, szennyvízbírság).
Mindezeken kívül a környezetvédelmet is érintő törvények (például: a

bányászatról, a vízügyről), törvényerejű rendeletek és különböző szintű (nem-
zetközi, EU, országos, iparági) szabványok is tartalmaznak környezetvédelemmel
kapcsolatos előírásokat, követelményeket.
A környezetvédelem irányítása, ellenőrzése
A környezetvédelem központi irányító szerve a Környezetvédelmi

Minisztérium ellátja a környezetvédelem egészére kiterjedő irányító, összehangoló
és ellenőrző tevékenységet.
A környezetvédelem területi feladatait a környezetvédelmi felügyelőségek

és meghatározott esetekben más szakhatóságok látják el (ÁNTSZ, önkormányza-
tok, Földművelésügyi Hivatalok, Bányakapitányságok, Vízügyi Igazgatóságok ).
A környezetvédelem a termelés és a gazdálkodás szerves, elválaszthatatlan része,
ezért a környezetvédelmi műszaki végrehajtó szervezetek is a gazdaságirányítási
rendszerbe beépülve, az irányítás során kialakult módszerek felhasználásával
végzik a cégeknél a környezetvédelmi munkát, illetve önellenőrzést.
A környezetvédelmi előírások megszegése, a környezet megengedettebbnél

nagyobb mértékben való szennyezése, károsítása, terhelése bizonyos területeken
általában csak bírság fizetését teszi kötelezővé (mely többszöri kihágás esetén
növekedő összegű, un. progresszív bírság), bizonyos esetekben azonban
törvénysértési eljárást is vonhat maga után. Célunk azonban sohasem a jogi
következmények kivédése, hanem a környezetünk tényleges védelm
Ismertesse a gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességeit a

20. környezetvédelem területén, a környzetvédelem módszereit, eszközeit, fő
feladatait!
A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek

kötelességei a környezetvédelem területén
A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés
A környezetvédelem eszközei
A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő
feladatai: termőföld, víz, levegő, élővilág, táj, települési
környezet védelme
A gazdálkodó szervezetek és az egyes emberek kötelességei a környezetvédelem területén

A gazdálkodó szervezetek kötelesek munkájukat úgy megszervezni, a technológiákat, gyártási
eljárásokat úgy megválasztani, olyan anyagokat felhasználni, hogy környezetüket minél kisebb
mértékben károsítsák.
Az egyes emberek kötelesek környezetük védelme érdekében minden tőlük telhetőt elkövetni
saját és embertársaik érdekében, munkahelyükön belül és azon kívül munkájukat,
tevékenységüket úgy végezni, egyéni életüket úgy szervezni, hogy az a környezet károsodását ne
okozza, valamint annak terhelését a minimálisra csökkentse.
A környezetvédelem módszerei: aktív, passzív védekezés

- Aktív védekezés esetén a környezetkárosító hatást a szennyezőanyagok kibocsátásának
megelőzésével csökkentik
- Passzív védekezés esetén a környezetkárosító hatás mennyiségét nem csökkentik, csak a
koncentrációját úgy, hogy az emberi tartózkodás környezetében ne lépje túl a megengedett szintet
A környezetvédelem eszközei
A környezet védelme érdekében különböző eszközök állnak rendelkezésre, használhatók fel.

Ezek:
• a műszaki és tudományos eszközök,
• a jogi és igazgatási eszközök,
• a gazdasági eszközök, valamint
a környezetvédelmi felvilágosító munka.
A műszaki és tudományos eszközök közvetlenül vagy közvetve a környezetkárosodás
megelőzését, csökkentését szolgálják (hulladékmentes technológia, korszerű leválasztó,
semlegesítő, megsemmisítő berendezések alkalmazása).
A jogi és igazgatási eszközök jogszabályok formájában meghatározzák a környezetvédelmi
követelményeket (például: levegő-tisztaságvédelmi rendelet), amelyek betartásához segítséget
nyújtanak a végrehajtást szervező és ellenőrző intézmények (például: Környezetvédelmi
Felügyelőségek, Vízügy Igazgatóságok).
A gazdasági eszközök gazdasági szabályozók és anyagi érdekeltségek, ösztönzők
formájában járulnak hozzá a sikeres feladatok megoldásához (például: védelmi berendezések
létesítéséhez anyagi támogatás, helyi adó alóli mentesség).
A környezetvédelmi felvilágosító-, nevelőmunka , segítségével a széles tömegek tudata
formálható, így eredményesen bevonhatók a környezetvédelmi tevékenységbe (például: televízió,
rádió, előadások, könyvek, plakátok).
A környezetvédelem fő területei és az egyes területek fő feladatai: termőföld, víz, levegő,

élővilág, táj, települési környezet védelme
• A föld védelme a talajra (termőföldre), az alapkőzetre és az ásványi anyagokra;
• a víz védelme a felszíni és a felszín alatti vizekre, azok medreire és partjaira;
• a levegő védelme a Földet körülvevő légrétegre;
• az élővilág védelme a növény- és az állatvilágra;
• a táj védelme a tudományos, kulturális vagy más, közérdekből megőrzendő természeti
tájakra, területekre;
• a települési környezet (épített környezet) védelme a lakó-, üdülő- és
intézményterületekre, valamint az emberi tartózkodásra szolgáló egyéb területekre
terjed ki.

Munkavédelem

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Munkavédelem

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Aranykalászos gazda 2206-06 Környezet-, tűz- és munkavédelem

Ismertesse a munkavédelem fogalmát, feladatát a tevékenység szabályozóit,

Munkavédelem fogalma, célja, szerepe

?Népjóléti ? Munkaügyi Miniszteri

? Munkáltatói, helyi szabályozások

G AZDÁL KOD Ó S ZE RV EZETE K V EZE TŐ I ?

A VESZÉLYEZTETETTSÉG: azt fejezi ki, hogy adott munkahelyen egy

Ismertesse a munkahelyek kialakításának szabályait, az egyéni

Üzemek felépitése, berendezése

Új üzemeket általában a kijelölt ipari övezetben létesitenek. Az ipari övezetek

• A szükséges friss levegő mennyiségét

• A szellőztetéssel párhuzamosan gondoskodni kell a fűtésről. ( Esetleg

• Szellőztető berendezés meghibásodása esetére megfelelő

• Aluljáróba, átjáróba, lépcsőházba, padlásra szellőztetni tilos.

• Gázos-bűzös levegőt tetőtér fölé kell juttatni.

• Táj.-és természetvédelmi érdekeket nem sérthet.

• Friss levegő vétele a legkevésbé szennyezett helyről történjen.

• Huzat megelőzése érdekében a légsebesség értéke nem haladhatja meg

• A munkahely hidegnek minősül, ha a várható napi középhőmérséklet a

• 24 Celsius feletti hőmérséklet esetén legalább félóránként védőitalt kell

A megvilágítás akkor jó:

kéz (kesztyű, speciális kesztyű)

Foglalkozási megbetegedés: a munkavégzés, a foglalkozás gyakorlása

4. Ismertesse a munkabiztonságot alapvetően befolyásoló tényezőket!

Munkaeszközökre, munkakörülményekre vonatkozó

A biztonságtechnika feladata a gép veszélyforrásai hatóképességének

Biztonsági berendezések feladatai és típusai

A biztonsági berendezések a gépeken alkalmazott mindazon

A munkahelyi magatartás betartása a dolgozó, munkavállaló kötelessége!

 Adott munkaterületen csak az a dolgozó tartózkodhat, akit oda

5. Ismertesse a kollektív védőeszközöket és a biztonsági szín- és alakjeleket!

Kollektív védőeszköz fogalma, feladata

a kollektív védőeszköz hatása a hatótávolságon belül minden személyre kiterjed

A biztonsági berendezések feladatai:

 Annak megakadályozása, hogy valamely gép működése műszaki

 Annak kizárása, hogy a veszélyforrás és a személy (gépkezelő)

Ismertesse a balesetvédelmi szempontok figyelembevételével a gépi

Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi

Gépi berendezés üzemeltetésre vonatkozó személyi feltételek

• 1993. XC1II. törvény

Traktorvezetés személyi feltételei

Gépi berendezések indításának szabályai

• A traktorok üzembeállítása előtt tüzetesen tanulmányozzuk át a

Tartályban, aknában végzendő munka megkezdése előtti, alatti és utáni

Magasban végzett munkák elvégzésének szabályai, leesés, lezuhanás elleni

- A dolgozó biztonságos feljuttatása (létra, felvonó, emelőszerkezetek)

7. Ismertesse az elektromosság biztonságtechnikáját és a villámvédelmet!

Az elektromos áram élettani hatása

Az elektromos áram élettani hatása

Az elektromos berendezések létesítésének szabályai

Villámcsapás elleni védekezési módok

8. Ismertesse a munkalélektan és ergonómia szerepét, feladatát!

Munkalélektan fogalma, feladata

Munkatípusok (fizikai, szellemi)

Szervezet alkalmazkodása a terheléshez

A munkateljesítményt befolyásoló tényezők

9. Ismertesse a munkalélektan szerepét a munkatevékenységek végzésében!

Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi

Munkalélektan tárgya (személyiség, magatartás, értelmi képesség,

- Magatartás: Az embert általánosan jellemzi, a

Balesetek keletkezésének lélektani okai (tudatos cselekvés, veszélyezettség,

Munkabiztonság közösségi feltételei

Ismertesse a tűzvédelemmel foglalkozó legfontosabb jogszabályokat,

Tűz elleni védekezés szükségessége