Ismeretek a tanulásban akadályozott gyermekekről

• fogyatékosság a gyógypedagógia egyik fontos alapfogalma

• eredete szerint orvosi fogalom: genetikai okokból vagy valamilyen károsodás
következtében keletkezett állapotot, elsősorban organikus zavart jelent, amely az egész
életen át fennmarad, irreverzibilis
• meghatározásakor az átlagtól való negatív irányú eltérés, általában a teljes
személyiségre kiterjesztett formában, az egyén személyiségjegyeként
• a fogyatékosság esetében a viszonyítási alap a "normalitás", az életkornak megfelelő
átlagos teljesítés, amelynek érvényességét nem kérdőjelezik meg, noha az átlag igen
nehezen értelmezhető fogalom

• az akadályozottság fogalom inkább pedagógiai és szociális meghatározottságú

• megalkotói abból indultak ki, hogy mindenki lehet akadályozott, ha a környezete nem
alkalmas a szükségletei kielégítésére, illetve ha a környezete és a közte lévő összhang
megbomlik
• az akadályozottság elsősorban funkcionális/szociális problémát jelent, ami az egyén
viselkedésében nyilvánul meg

• a fogyatékosság jelentéssel ellentétben az akadályozottság nem állapot, hanem

folyamat jellegű, különböző életszakaszokban válik meghatározóvá, helyzettől függő,
azaz relatív, mint például a tanulási akadályozottság
• Azokban a társadalmakban, amelyekben az iskoláztatás, az írásbeli kultúra csak szűk
körre terjed ki, tanulásban akadályozottak alig fordulnak elő
• jogos a szülők tiltakozása, hogy az otthoni helyzetekben beváló, és csak az iskolai
szituációkban meg nem felelő gyermekre rásüssék a "fogyatékos" bélyeget

A tanulási akadályozottság fogalmai

1. Englbrecht - Weigert, 1996
2. Jelentés a magyar közoktatásról 1997
3. Pedagógiai Lexikon, 1997
4. Mesterházi, 1998
5. Enyhe értelmi fogyatékosság fogalma- Pedagógiai Lexikon, 1997

(1) "tanulásban akadályozott az a gyermek, aki a tanulásban akadályozottak iskolájába jár."

(Englbrecht - Weigert, 1996)
(2) A magyar szakirodalomban is találkozunk hasonló megközelítéssel: "gyakran előfordul,
hogy az általános iskolából a kisegítő iskolába telepítik át azokat, akikkel ott nem tudnak mit
kezdeni". (Jelentés a magyar közoktatásról 1997, 309. oldal, a speciális oktatás pedagógiájáról
szóló fejezetet kiegészítő, a fogyatékos és ép gyerekek között nehezen megvonható határokról
szóló "keretes" szöveg)
(3) "Tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási
képesség fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak
• tanulásban akadályozottak a hazai gyógypedagógia új szakkifejezése, amelyet az
enyhén értelmi fogyatékos, valamint a nehezen tanuló gyermekek csoportjának
megjelölésére kezdenek használni
• A tanulási akadályozottság (ném.: Lernbehinderung, ang.: learning difficulty, learning
disability) kialakulásának hosszú folyamata van
 • A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek biológiai, pszichológiai
adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai, szociális-kulturális
környezet kedvezőtlen hatásaiban
• Ők azok, akik az általános iskolába járó nehezen tanuló gyermekek (a tanköteles
népesség 10-12 %-a) közül a leggyengébbek, illetve azok, (2-2,5-3 %), akik a tanulási
sikertelenségek súlyossága folytán többnyire az eltérő tantervű általános iskolában
(kisegítő iskola) tanulnak. (Pedagógiai Lexikon, 1997, III. kötet 484-485.)
• 20. század második felétől az általános iskolában is kialakult egy olyan növekvő
létszámú tanulócsoport, akik a szokásos általános iskolai oktatási-nevelési feltételek
mellett nem tudnak eredményesen tanulni, szoronganak, bukdácsolnak,
lemorzsolódnak, az enyhe értelmi fogyatékos kategóriának azonban nem felelnek meg
• nagy arányban fordulnak elő szociokulturálisan hátrányos helyzetű családok
gyermekei, szegény és/vagy roma (származású) gyermekek
• egyre több bírálat érte az enyhén értelmi fogyatékosok általános iskoláit és a tanulási
képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságokat, hogy a szelekciós eljárás
folyamán nem csak enyhén értelmi fogyatékos gyermekek kerülnek ebbe az
iskolatípusba
(4) korszerű meghatározás szerint "a tanulásban akadályozottak csoportjába tartoznak azok
a gyermekek, akik az idegrendszer biológiai és/vagy genetikus okokra visszavezethető
gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatások folytán tartós, átfogó
tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak." (Mesterházi 1998)
• A tanulásban akadályozott gyermekek és fiatalok körébe tartoznak azok a tanulók,
akiket a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság enyhén
értelmi fogyatékosnak minősített, valamint az általános iskolában tanulási
nehézségekkel küszködő tanulók
(5) Enyhe értelmi fogyatékosság (Pedagógiai Lexikon, 1997)
"Enyhén értelmi fogyatékosok: az értelmi fogyatékosok (mentálisan sérültek) egyik
alcsoportját képezik. (Korábbi elnevezésüket: debilisek, a modern gyógypedagógia
már nem használja.) Az enyhén értelmi fogyatékosok személyiségfejlődési zavara,
akadályozottsága az idegrendszer enyhe, különféle eredetű, örökölt vagy korai
életkorban szerzett sérülésével és/vagy funkciózavarával függ össze. Az enyhe fokú
értelmi fogyatékosság (mentális sérülés) diagnosztizálása elsősorban orvosi,
gyógypedagógiai és pszichológiai feladat…

• Pszichodiagnosztikai vizsgálatokkal megállapítható a kognitív funkciók lassúbb

fejlődése, emellett a nem kifejezetten intellektuális területeken is jelentkezhetnek
eltérések. A BNO szerint az intelligencia-tesztekkel mért értelmességük az 50-69
tartományba esik (intelligenciasérülés)……
• Tanulási helyzetekben megfigyelhető jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika,
a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb gondolkodási folyamatok, a kommunikáció,
valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének eltérései. Ezek egyénenként változó
mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg
• a gyermek szükségleteinek, motívumainak, képességeinek és készségeinek
alakításában az iskola és a különböző szocializációs színterek kapcsolata is nagy
szerepet játszik
• A hagyományos iskoláztatás főbb szintjei (iskola, osztály, tanóra, fakultatív
foglalkoztatás, egyéni tanulás) a gyermeki sokféleség kezelésére sokféle
válaszlehetőséget kínálnak
• A napjainkban terjedő ökológiai szemléletmód a gyermek és a környezet
kölcsönhatását veszi fegyelembe, a tanulási környezetet (a feladatok szintje,
mennyisége, a szöveg megfogalmazásának módja, az alkalmazott eszközök stb.)
igyekszik a gyermek nevelési szükségleteihez illeszteni

A komplex rehabilitáció eszközei

• a korszerű tanulásszervezési eljárások
• módszerek
• egyéni fejlesztés
• a tanulási környezet megfelelő alakítása
(Szabó Á.-né, 2002)

Iskoláztatás
• A fogyatékosságot a Tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs
bizottságok állapítják meg, és tesznek javaslatot az integrált oktatásra
• Az 1993-as közoktatási törvény az esélyegyenlőségi törvénnyel összhangban
kimondja, hogy a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és az iskolai oktatásban –
amennyiben a fejlődése, képességeinek kibontakoztatása szempontjából előnyös – a
többi gyermekkel együtt vesz részt

A rehabilitáció színterei
• óvodai nevelés
• (gyógy) pedagógiai többletszolgáltatás a többségi általános iskolában
• speciális általános iskola
• speciális szakiskola
• integráló szakiskola