Ismeretek az értelmileg akadályozott személyekről

• értelmi fogyatékosság gyűjtőfogalom

Jellemzői
• az első életévektől jelentkező állapot
• az általános értelmi képesség károsodása, fejlődésének széleskörű és számottevő
lelassulása
• az intellektuális teljesítés jelentős elmaradása
• az állapot befolyásolja a személyiségfejlődést, a kommunikációt, a tájékozódást, a
tanulást, a társadalmi alkalmazkodást (a részleges önállóságtól a teljes függésig)
• a fejlődés gyermekkorban egyenetlen, elveszti harmonikus jellegét

Kialakulásának oka
• genetikai (kromoszomális, pl. a Down-szindróma) és/vagy a központi idegrendszert,
az agy működését a fejlődés korai szakaszában - születés előtt, közben és után - ért
károsító hatások (pl. mérgezések: dohányzás, alkohol);
• vírus- és bakteriális fertőzések;
• anyagcserezavarok;
• vércsoport összeférhetetlenség;
• oxigénhiány;
• szülési sérülések;
• agyvelő- és agyhártyagyulladás
• léteznek ismeretlen eredetű kóroktani tényezők
• pszichiátria megkülönböztet enyhe, mérsékelt, súlyos és igen súlyos értelmi
elmaradottságot
• A magyar gyógypedagógia jelenleg a tanulási akadályozottság (tanulásban
akadályozottak – enyhén értelmi fogyatékos és nehezen tanuló gyermekek) és az
értelmi akadályozottság (mérsékelt értelmi fogyatékosságtól alsó határ nélkül)
kifejezéseket használja
• nem betegség, hanem állapot, amely a biológiai károsodás következtében
visszafordíthatatlan
• Az értelmi fogyatékosság definícióját az American Association on Intellectual and
Developmental Disabilities (AAIDD) 2002-ben felülvizsgálta → „A mentális
retardáció olyan képességzavar, amely az intellektuális működés, valamint az adaptív
magatartás jelentős korlátozottságával jellemezhető, amely a fogalmi, a szociális és a
praktikus adaptív készségekben fejeződik ki.” Ez a képességzavar 18 éves kor előtt
jelentkezik (Lányiné, 2009, 107, idézi Luckassont és munkatársait)
• az intelligencia szint csak irányadó, pusztán egy az érintett személy jellemzői közül
• a társas kapcsolatok és az önellátás (együttes néven szociabilitás) szintje legalább
akkora mértékben meghatározó, és akár jelentős mértékben enyhítheti is az intellektus
csökkent teljesítőképességéből származó hátrányokat
• a fogyatékos ember nem egy mindenre alkalmatlan személy
• Nem hiányzó képességeik felől kell megközelíteni őket
• észre kell venni, milyen segítségre van szükségük abban a környezetben, amelyben
élnek (iskola, munkahely)
• értelmi akadályozottság kialakulásában szerepet játszó organikus testi
fogyatékosságok, látás- és halláskárosodások vagy epilepszia is kapcsolódhatnak
Jellemzői
• a meglassúbbodott fejlődés
• a pszichés aktivizáció alacsony szintje
• a jellegzetes fejlődési szintek elmosódása
• motivációszegénység
• alacsony transzferálási és generalizálási képesség
• ingadozó figyelem
• magasabb ingerküszöb
• alacsonyfokú terhelhetőség
• lassú tanulási tempó

Speciális segítséget, támogatást igényelnek

• szükségleteik kielégítése (alapvető emberi szükségletek)
• egészségük megtartása (fizikai és lelki egészség, mindennapos tevékenységek)
• az emberi, a dologi és természeti világhoz aló viszonyuk kialakítása (kommunikáció,
érzékelés-észlelés, gondolkodás)
• a társadalom életében való aktív részvétel területén

A rehabilitáció feltétele az ökológiai szemlélettel kialakított tanulási környezet

• a vitális, testközeli kapcsolat
• szemléltető-cselekedtető módszerek
• a kis lépésekre bontott munka
• a nehézségek enyhítése
• a gyakori ismétlés
• Konkrétság
• jól átlátható, tagolt és ösztönző tanulási segítség (kreatív foglalkozások: játék,
ábrázolás, ritmika)
• a korszerű terápiás eljárások alkalmazása
• egyéni fejlesztés
• felnőtt értelmileg akadályozott személyek pedagógiai kísérése (Hatos, 2000)

A rehabilitáció színterei
• korai felderítés és fejlesztés
• gyógypedagógiai óvodai (iskolai) nevelés
• (gyógy)pedagógiai többletszolgáltatás a többségi integráló óvodában, általános
iskolában
• készségfejlesztő speciális szakiskola,
• tanácsadás a szülőknek