GYORSHÍREK

Néha feledékeny vagyok - honnan tudom, hogy ez

Alzheimer-kór-e?
KÉKY KIRA | 2016.05.26. 14:37

Nem, ez még nem demencia! – nyugtatjuk magunkat, amikor keressük a

szemüveget, ami a homlokunkra van tolva, rosszabb esetben a helyén,
szemünk előtt van. De tényleg - mikortól kell attól tartanunk, hogy ez már
betegség?

Honnan tudhatjuk, hogy átmeneti memóriazavarral, stressz okozta

koncentrációzavarral vagy épp az Alzheimer-kór kezdeti tüneteivel állunk
szemben? Mikor kell orvoshoz fordulnunk?

Ha nem vagy még ennyi…

A demencia legjelentősebb kockázati tényezője az életkor. A 65 évnél idősebb

emberek 15 százalékánál már megfigyelhető enyhe szellemi hanyatlás, de ez még
nem biztos, hogy demencia. Bár a neurológusok egy része arra figyelmeztet, hogy
soha ne elégedjünk meg vizsgálat nélkül olyan megjegyzéssel, hogy „de korához
képest még egész jó szellemi állapotban van” valaki. Demencia ebben az
életkorban (tehát 65 éves kor fölött) az emberek 1 százalékánál jelentkezik, ám
ötévente körülbelül a kétszeresére nő az arány, így végül 90 éves korra már az
idősek harmada számít demensnek.
Ha valaki fiatalon észleli magán a feledékenység, zavartság, koncentrációzavar
tüneteit, akkor szinte biztosan nem Alzheimer-kórban szenved. Nem utal
Alzheimerre az sem, ha a fiatal nem tudja, hova tette a kulcsát, napszemüvegét,
bezárta-e az ajtót. Ez csupán a figyelemhiány miatti memóriazavar, mely
általában a stresszel, kimerültséggel, kiégéssel, depresszióval van kapcsolatban.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne foglalkozzon a tüneteivel! Fiatalon csak a
családi öröklődő formában előforduló betegség, az összes alzheimeres kb. 5
százaléka ilyen.
 GYORSHÍREK

FORRÁS: AFP/RAUL ARBOLEDA

Pénz, útvonal, reggeli…

Tehát az egyik legfontosabb kritérium az életkor. Lássuk azonban a tünetek között

megfigyelhető különbséget is!
Magasan a legfontosabb tünet a rövidtávú emlékezet károsodása, amikor szinte
csak a feljegyzésekre támaszkodva képes tájékozódni, akkor baj van. Ha
autóvezetés közben nehezen tájékozódik, nehezen kezeli a pénzt, állandó
tevékenységek (például a főzés) menete megváltozik és zavarodott lesz. Ha nem
emlékszik, hogy reggelizett-e – akkor baj van.
Az Alzheimer-kór a szándékolt emlékezet zavara, a friss információk
megjegyzésének betegsége – a régmúlt emlékei majd csak nagyon hosszú idő
múlva károsodnak. Nem hetes, hónapos változásokról beszélünk, annál is
lassabban, fokozatosabban következik be a változás.

De hát nincs semmi bajom!

A szellemi károsodás nemcsak a memóriára, hanem a beteg tanulási képességeire

és kifejezőkészségére is hat.
A beteg orvoshoz kerülése általában nem a beteg szándéka, nem az ő kérése, a
beteg – a tapasztalatok szerint – általában megmagyarázza, kimagyarázza a
tüneteket, melyeket a hozzátartozók észlelnek és szóvá tesznek. Aztán főleg a
későbbi szakaszokra jellemző, hogy a betegeket már nem is zavarja, hogy nincs
minden rendben a szellemi képességeivel, nem képesek érzékelni a bajt.
 GYORSHÍREK

FORRÁS: AFP / BSIP / MAY

Ha idős a páciens

Tehát minél idősebb valaki, annál inkább esélyes, hogy a mindennapi életét
megnehezítő koncentrációs és memóriaproblémái mögött a demencia áll. A
demens betegek 70 százaléka pedig konkrétan Alzheimer-kórban szenved.
Kezdetben még nehéz felismerni, hogy mi áll a feledékenység hátterében, a
demencia valamelyik formája-e, vagy valami könnyebb probléma (székrekedés,
kiszáradás, érzelmi túlterhelés), érdemes tehát a diagnózis felállításához első
körben a háziorvoshoz fordulni. Ott aztán elvégezhetik az úgynevezett Mini Mentál
Tesztet, melynek egyszerű kérdései segítenek tisztázni a zavar típusát és
súlyosságát.

Mini Mentál Teszt

A rövid, 10 perc alatt csupán papír és ceruza segítségével elvégeztethető teszt

részfeladatai az orientációt, a figyelmet, a központi végrehajtót, a gyors
asszociációk kiépítésének képességét, a megnevezési valamint az analizáló-
szintetizáló képességet vizsgálják.
Hatalmas előnye, hogy szakképzettség nélkül is bárki fel tudja venni, így a
rendelőkben a szakképzett ápolókat is meg lehet bízni ezzel a feladattal akár
azalatt az idő alatt, míg a páciens a bejutásra vár. GYORSHÍREK
Néhány példa a kérdések közül: milyen nap van ma? Milyen évet, hónapot, napot
írunk? Ez milyen évszak?   Milyen országban, városban vagyunk?
Az egyszerű kérdések, illetve egy könnyű másolási feladat képet nyújt az illető
szellemi hanyatlásának mértékéről.

FORRÁS: SCIENCE PHOTO LIBRARY/PASIEKA

Jellegzetes tünetek

Ha tehát az alábbi tüneteket tapasztalja idős hozzátartozóján (vagy önmagán),

akkor mindenkép menjen el orvoshoz.
A feledékenység a kezdeti időszakban még csak időnként jelentkezik, később
viszont gyakoribbá válik. Jellemző a mondatismétlés. A nevek, a szavak elfelejtése
és a tárgyak teljesen logikátlan helyre pakolása is jellegzetes tünet, de ez a két
dolog más okból is előfordulhat bárki életében.
Az illető elvesztheti a pénzzel való bánás képességét, nem tudja kezelni a
nyugdíját, problémát okoz számára a pénztárnál való fizetés vagy a banki
ügyintézés. Ugyanígy gondjai akadnak az életével, mindennapjaival kapcsolatos
döntések meghozatalában. Ez akár olyan formán is előjöhet, hogy képtelen
GYORSHÍREK
cselekedni, ha kiömlik a víz a pohárból, nem tudja, ilyenkor mi a teendő. A
korábban rutinfeladatoknak számító tevékenységek (pl. evés, fürdés, öltözködés)
sem mennek.
Az Alzheimer jele lehet a személyiség megváltozása is, illetve a hangulat
szélsőséges változása. Végül nagyon jellegzetes tünet a tájékozódó képesség
elveszítése: amikor az idős ember elmegy otthonról, de nem talál haza.

Vizsgálatok

A demencia gyanúja esetén a páciens kivizsgálása során megállapítják a demencia

okát és annak súlyossági fokát. Bár a betegek és a hozzátartozók gyakran nagyon
várják, és nagy fontosságot tulajdonítanak a vérvételeknek és a különböző agyi
képalkotó vizsgálatoknak (CT, MRI vizsgálat), a legtöbb információt általában nem
ezek, hanem az úgynevezett neuropszichológiai tesztek nyújtják.
A tesztek közül is sokféle létezik: általában az első szűrővizsgálat egy rövid, 5-10
perces teszttel kezdődik, amelyet akár a háziorvos is felvehet a beteggel. Fontos
információforrás a beteg hozzátartozója is, aki sok adatot megadhat a páciens
napi tevékenységeivel kapcsolatban. Amennyiben a fentiek alapján felmerül a
demencia, akkor először a háziorvost kell felkeresni. Ő utalja tovább az illetőt
(általában kikérdezést követően) pszichológushoz, neuropszichológushoz,
neurológushoz.
 GYORSHÍREK

FORRÁS: OREGON HEALTH & SCIENCE UNIVERSITY

A szakember aztán különféle speciális, a memória egyes formáit, a koncentrációt,

a figyelmet, a szókincset, a nyelvi és a problémamegoldó készségeket mérő
teszteket vesz fel. A teszteken kívül csinálnak laborvizsgálatot más, kezelhető
betegségek, például pajzsmirigy-betegség, vitaminhiány, esetleg elégtelen étkezés
miatti fehérjehiány vagy kiszáradás kiszűrése érdekében. Végül készülhet koponya
CT, SPECT-vizsgálat vagy MRI-vizsgálat, melynek célja, hogy felismerjék a
vaszkuláris demencia, az Alzheimer-kór, illetve néhány ritkább demencia-forma
esetleges jelenlétét.
KAPCSOLÓDÓ CIKK

O Éljen úgy, hogy kisebb legyen a demencia esélye!

ALZHEIMER-KÓR, FELEDÉKENYSÉG, DEMENCIA, DIAGNÓZIS, DIAGNOSZTIKA, TÜNETEK, AH2016

 GYORSHÍREK

HÍRARCHÍVUM | ADATKEZELÉSI NYILATKOZAT | IMPRESSZUM | MÉDIAAJÁNLAT

AZ ORIGO KIADÓJA A NEW WAVE MEDIA GROUP KFT. © MINDEN JOG FENNTARTVA.