1.

tétel:
a, Ismertesse az anyagcserét szabályozó hormonokat!
Glükokortikoid hormonok: szénhidrát anyagcserét befolyásolják, glükózképzést serkentik>>> a vércukorszintet emelik a
vérplazmában. A szervezet immunrendszerének szabályozói. Csökkentik a gyulladásos folyamatokat. Az intermedier
anyagcserére, vízforgalomra, a csontokra, izomzatra és az egyedfejlődésre is hatást gyakorolnak.
Tápanyagbevitel és aktuális energiaigény változásaihoz az emberi szervezet anyagcseréje számos hormon szabályozása
által is alkalmazkodik. E hormonok közül elsődleges helyen szerepelnek a hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek
sejtjei által termelt hormonok. A sziget három féle sejtet tartalmaz, melyek közül az alfa (vagy A)- sejtek termelik a
glukagont, a béta (vagy B)- sejtek az inzulint, a delta (vagy D)- sejtek a szomatosztatint (a szomatosztatin a növekedési
hormon termelődésére hat, mely a zsír -és fehérjeanyagcserében játszik szerepet). Táplálékfelvétel után az inzulin
hormon kiválasztódásának fokozódása a raktározási folyamatok gyorsulásához vezet.
A kortizol hormon a fehérje-anyagcserében játszik szerepet.
b, A szaglás szerve:
A szaglószerv receptorai az orrüreg felső falát borító nyálkahártyában található szaglóhámsejtek. Azt a területet, ahol a
szaglóhámsejtek elhelyezkednek, szaglómezőnek nevezzük. A szaglóhámsejtek szabad felszínén nyúlványok találhatók.
Az orron át belélegzett levegőben lévő szaganyagok ingerlik a receptorokat. Az I. agyideg a receptorokból indul ki. A
nervus olfactori rostjai az orrüreg felső falán keresztül belépnek az elülső koponyagödörbe és a szaglóideg-duzzanatba
jutnak. Innen a neuritok részben a szaglóközponthoz, részben a homloklebeny alsó felszínének agykérgéhez, az
ellenoldali szaglóideg-duzzanathoz, valamint a hypothalamushoz húzódnak. Az ember a gyenge szaglású élőlények közé
tartozik. Szaglórendszere fáradékony, bizonyos idő eltelte után ezért az adott szagot már nem érzi.
c, Emlékezet, memória:
A Papez-féle koncepció szerint, a szaglórendszer a hippocampus, a hypothalamus és a thalamus egyes részei, az
agykéreg mediális(középső) felszínén az ún.: öntekervény, valamint az őket összekötő fehérállomány kötegek(pályák)
képezik a limbikus rendszert. A felsorolt agyi struktúrák láncszerűen, sorbakapcsoltan helyezkednek el és zárt
neuronláncot alkotnak, amelyet Papez-féle gyűrűnek nevezünk. A zárt neuronlánc sajátossága, hogy bizonyos ingerek a
gyűrűben „keringenek” és felerősödnek, vagyis kiemelkednek a többi közül - ez a pozitív szelekció az információt
memóriává alakítja. A limbikus rendszer így a tanulás és a memória folyamatok fontos központja. Az agykéreg az emberi
agy legbonyolultabb és legemberibb képződménye. Tömege és bonyolultsága messze meghaladja a főemlősöket.
Számos területe még teljesen ismeretlen, és úgy tűnik, hogy kapacitása egyáltalán nincs kihasználva - talán egy
emberöltő nem is elég arra, h kihasználjuk. Az agykéregben vannak értelmi képességeink, kreativitásunk,
időérzékelésünk, problémamegoldó képességeink, absztrakcióra, transztendenciára való hajlamaink, emlékeink nagy
része és karakterünk, beleértve erkölcsünket, hitünket és másokhoz való viszonyainkat is.
d, A törzsdúcok és jelentőségük:
Más néven: bazális ganglionok. 3 részből áll: stiatum, pallidus és ezek mellett hozzátartozik a fekete mag (subtantia
nigra)- az agytörzsben helyezkedik el. A kortex alatt találhatók a törzsdúcok, ezek elszórt szürkeállományok. Az apró,
precíz finom mozgások kivitelezésében játszanak szerepet. Fontos szabályozófunkciójuk van. Összeköttetésben állnak az
agykéreg számos részével, fontos, hogy a motoros kéreggel is – akaratlagos mozgások kivitelezése. A mozgásra
vonatkozó utasítások átértékelése történik. Ekkor fontos szerepe van az egyéb területekről jövő impulzusoknak is,
limbikus rendszer. Információt kap a perifériáról, állapot-meghatározás. Az információkat összegzi, ezek alapján eldönti,
hogy legyen e mozgás vagy ne. Az infó visszajut a mozgató kéregbe. Piramis pályán keresztül eljut a megfelelő izmokhoz
az utasítás. Tehát: tónuseloszlást szabályoz:- akaratlagos mozgások kivitelezése, - tudat alatti mozgások, automatikus-
kivitelezése
e.Petevezető anatomiája:
Petevezeték=tuba. Az ovulácio során kiszabadult petesejtet a tuba uteria üregébe tereli, itt történik a
megtermékenyülés. A petevezetéken keresztül a pete folytatja ujtát a méh üregébe, ahol megtelepszik és beágyazodik.
A petevezeték ritmikus összehuzodással hajtja a méh felé a petesejtet. A tuba mirigyeinek váladéka szintén elősegiti a
bándorlást és a megtermékenyitést. A petefészek és a méh között található, de a petefészek felőki vége nyitott. Falában :
simaizom + csillós nyálkahártya,=petesejt mozgatása. Funkciója: a megtermékenyités helye. A ps. Vagy zigóta mozgatása.
Rendellenessége : méhen kivüli terhesség.
2.Tétel

a.A pajzsmirigy hormonjai és hatásaik

Hormonjai:
a) TIROXIN: T4
-          jódtartalmú aminosav származék (a jód táplálékkal vagy ivóvízzel jut be, itt felhalmozódik)
-          as. – Tyr
-          4 jódatom/molekula
b) TRIJÓD - TIRONIN: T3
-          a T4-hez hasonló a szerkezete, de 3 jód van molekulánként
-          a T4-hez hasonló a hatása, de elhanyagolható a mennyisége
c) KALCITONIN:
-          polipeptid
-          hatása: a vér kalciumkoncentrációját csökkenti
-          termelődésének ingere a magas kalcium
-          a tiroxin hatásai:
-          szerepe van a genetikailag meghatározott testnagyság kialakulásában (növekedési hormonnal együtt)
-          a differenciálódást segíti elő (agy, szaporító szervek fejl.)
-          növeli a mitokondrium membránok áteresztő képességét, gyorsítja a biológiai oxidációt
-          az anyagcsere gyorsul  oxigénfogyasztás nő (agy kivételével)
-          testhőmérséklet nő
-          idegingerlékenységre tett hatás: serkentő
-          túlműködése: Basedow-kór
o   az alapanyagcsere akár kétszeresére nő: sokat eszik, de csontsovány
o   fokozott szívműködés
o   magas a testhőmérséklete
o   élénkség, idegesség
o   kapkodó mozgás
o   kézremegés
o   kísérő tünet:
a szemgolyó mögötti szövet burjánzása: kidülledt szem
a pajzsmirigy mirigyállománya felszaporodik: golyva/struma
-          kezelése:
o   gyógyszer
o   műtét
o   sugárzó jódizotóppal részleges pajzsmirigy irtás
-          alulműködése:
o   fiatal korban: ha elhanyagolt: KRETÉNIZMUS
aránytalan törpe
szellemileg visszamaradott
nemi érés nem történik meg
lassú anyagcsere
nagy nyelv – nyitott száj
o   felnőtt korban:
lelassul az anyagcsere: lelassult mozgás, beszéd és gondolkodás
elszürkült érzelmi élet, depresszió
alacsony testhőmérséklet
kísérőterület: ödémás bőr (különösen az arcon)
a PM kötőszöveti állománya felszaporodik: golyva v. struma
o   jódhiány miatt bármely életkorban:
enyhe hormonhiányos tünetek
kezelése jóddal
b.Érzékszervünk a bőr
Tapintó érzékszervnek nevezzük a bőrben és a nyálkahártyában elhelyezkedő idegvégződések összességét, melyek ugyan
különféle érzéskvalitásokat közvetítenek, de valamennyit felhasználjuk (a fájdalomérzés kivételével) a tárgyak tapintás
útján való megismerésére. A tapintószerv útján a következő felületi érzéskvalitásokat érzékeljük: tapintás-, nyomás-,
hideg-, meleg-, fájdalom- és speciális érzés (viszketés, kéjérzés). A bőr a legnagyobb felületű felfogó szerv. Hasonló
érzéskvalitások érkeznek azonban a mélyebben fekvő szervekből is az idegrendszerbe (izom-, ízületérzés). Ezek az un.
Mélyérzéskvalitások.
A felhám idegvégződéseket is tartalmaz, amelyek módosult keratinocytákon, az ún. Merkel-sejteken végződnek, ezek a
tapintásban játszanak fontos szerepet.
Thermoreceptorok érzékelik a bőrben a hőmérséklet változást és az információ meg a hőközpontba (Thalamusz), ami
megfelelő reakciókat váltja ki a bőrben és a szervezet megfelelő területein
A bőr, mint kültakaró beborítja a testet, védi a mélyebb szöveteket és szerveket, szabályozza a testünk hőmérsékletét,
folyadéktartalmát, érzékszervi funkciót tölt be és D-vitamint termel. Ezt az összetett működést bonyolult szövettani
szerkezete teszi lehetővé.
A bőr három rétegét különböztetjük meg: legfelszínesebb a felhám (epidermis), mely elszarusodó többrétegű laphám. Az
elszarusodás mértéke helyenként igen eltérő, és függ az adott testrész mechanikai igénybevételétől. (pl: a talp bőre
vastag szaruréteget fejleszt) a hámréteg folyamatosan regenerálódik, bőrsejteket (keratinocytákat) termel, melyek a
differenciálódás során a hám felszínére kerülnek és elszarusodnak. A szaruréteg elhalt keratinocytákból áll, amelyek
kreatinokat tartalmaznak – ezek filamentózus vázfehérjék, amelyek biztosítják a hámfelület mechanikai
ellenállóképességét. A szaruréteg felszínes, elhalt része folyamatosan és észrevétlenül leválik a felszínről. A szaruréteg
kiterjedtebb, észlelhető leválása a hámlás, amely általában . gyulladás ( pl: napégés ) következménye. A felhámban egyéb
sejtek is vannak, melyek hozzájárulnak a felhám funkcióihoz. A bőr színét adó pigmentet termelik a melanocyták. A
pigment ezután a bőrsejtekbe kerül és meghatározza a bőr színét. Az epidermis további sejtje a Langerhans-sejt, amely
fagocitózisra képes és fontos szerepet játszik a bőr immunológiai védekező reakcióiban (pl: allergiás bőrfolyamatokban ).
Az epidermis idegvégződéseket is tartalmaz, amelyek módosult keratinocytákon, az úgynevezett Merkel-sejteken
végződnek. A tapintásban játszanak fontos szerepet.
A következő réteg az irha ( dermis): a felhámtól a bazális lamina választja el. Az irhában laza rostos kötőszövet, gazdag ér-
és nyirokkapilláris hálózat, valamint idegek találhatók. A felhám laza kötőszövete rugalmas és kollagén rostokban
bővelkedik, melyek biztosítják a bőr ellenállóképességét, rugalmasságát és nyújthatóságát. A hajszálerek elérik a
felhámot is – ezek az erek táplálják az epidermist, és részt vesznek a hőszabályzásban is. Az érző idegek végén különböző
idegvégződéseket találunk (pl: tapintótestek, szabad idegvégződéseket), amelyek fontos szerepet játszanak a bőr
érzékszervi funkcióiban, a dermis vérkeringésének szabályozásában és lokális gyulladásos folyamatokban.
Az irha alatt találjuk a harmadik réteget a bőr alatti kötőszövetet ( hypodermis). Ez a réteg zsírszövetet, laza rostos
kötőszövetet, számos verejtékmirigyet és néhány idegvégzősét tartalmaz. A hypodermis zsírtartalma az egyes
testrészeken jelentősen különbözik, és jól tükrözi az egyén táplálkozási szokásait.
Bőr termel:
-          D-vitamint (napfény ibolyán túli sugárzásának jótékony hatása)
-          bőrpigmentet (melanin)
 
Bőr függelékei:
Bőr mirigyei: 3 féle mirigy fordul elő
-          Verejtékmirigy: testszerte megtalálható gomolyagmirigy. Egyetlen hámcsőből áll, gomolyagszerűen
felcsavarodott.  Verejtéket termeli, melynek 1%-a só. Vannak még benne különböző illó zsírsavak, melyek
bomlása okozza a verejték kellemetlen szagát. Szervezet hőszabályozásában van nagyon fontos szerepe.
-          Illatmirigy: módosult verejtékmirigy. Hónaljban és végbélnyílás körül fordulnak elő nagyobb számba. Embernél
szerepük nem lényeges, de nőknél működésük erőteljesebb és érezhető, főként terhesség alatt.
-          Faggyúmirigy: váladéka a faggyú. Kivezető csövük a szőrtüszökbe nyílnak és ezen keresztül ürül váladékuk a
felszínre, ahol a bőr rugalmasságát és védelmét biztosítja. Vannak szabad faggyúmirigyek, amelyek nem
szőrtüszőhöz tartoznak, amik a bőr-nyálkahártya átmenet védelmét szolgálják.
Bőr származékai:
Haj és szőrzet a bőr által képzett, fonalszerű képződmények. 3 csoportja különböztethető meg a szőrzetnek:
a. méhenbelüli élet 3-5 hónapjában fejlődik ki a magzat egész testfelszínén. Később teljesen kihullik.
 b. Szülés után kifejlődő piheszőrzet, mely tenyér és talp kivételével mindenütt megtalálható.
c. Terminális szőrzet melynek két csoportja van:
-          már a szüléskor megvan: haj, szemöldök, szempilla.
-          másodlagos szőrzet, mely pubertáskorban jelenik meg: fanszőrzet, hónaljszőrzet, szakáll, bajusz, orr és
füllnyílás körüli szőrzet,
Szőrök szőrtüszöből nőnek ki, melynek van gyökere és szára. Gyökere a szőrtüszöben foglal helyet, bunkószerű
megvastagodása a hajhagyma. Szőrszálat külső kéreg és belső velőállomány alkotja, amik pigmentet tartalmaznak.
Megöszült szőrszálakban az elpusztult pigmenttartalmú velőállomány helyén levegő van. Szőrszálak rendszerint ferdén
nőnek ki a bőrből. Szőrszál merevítő izmocskák összehúzódására a szőrszálk felegyenesedik.
Köröm: körömpercek háti felszínén, elszarusodott hámsejtekből kifejlődött lapos lemez. Körömágyba fekszik, aminek
hátsó részén van a körmöt állandóan termelő csiraréteg. Ennek elülső határa a fehér holdacska.
C.Gerincvelő működése (beleértve a vegetativ működését is)
A gerincvelő (medulla spinalis) mint a központi idegrendszer alsó szakasza, a gerinccsatornában helyezkedik el.
Felnőttekben kb. 45 cm hosszú, súlya mintegy 30 g. A gerincvelővel anatómiailag összefügg a 31 pár gerincvelői ideg,
melyek a perifériás idegrendszer nagy részét alkotják. Minden gerincvelői idegpár egy vékony horizontális gerincvelő
szelethez tartozik, ez a gerincvelői szelvény. A gerincvelői idegek egy elülső és egy hátulsó gyökérrel rendelkeznek,
melyek a gerincvelő elülső illetve hátulsó felszínéhez csatlakoznak. A hátsó gyökéren szürkés duzzanat található: ez a
csigolya közti érződúc (ganglion intervertebrale). Az érző dúcban az elsődleges (primér) érző neuronok találhatók. A
gerincvelő külső fehérállományból és belső szürkeállományból áll. A canalis centralis, a gerincvelő ürege („kamrája”) a
szürkeállomány közepén helyezkedik el.
(Innentől csak olvasásra, érdekesség ként.)
Gerincvelői reflexek
A gerincvelő a feltétlen reflexműködés központja.
Anatómiai alapja a reflexív.
Első érző neurocytái a gerincvelő ganglion intervertebraleiban van.
Nyúlványai a gerincvelő elülső szarvába vezetnek.
Szerkezet szerint
1. Monoszinaptikus reflex
Legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis kapcsolja össze az afferens és az
efferens neuront.Minimum 2 idegsejt kell hozzá.
Pl: nyújtási reflex: vázizmot hirtelen megnyújtjuk, gyors válasz izomösszehúzódás.
Inger-izomnyújtás, érzőreceptor-izomorsó (kötőszövetbe zárt izomrost), megnyújtás akciós potenciál
gerincvelőizomösszehúzó válasz efferens pályán.
Patella és Achilles reflexek
2. Poliszinaptikus reflex
Bonyolultabb, az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuron van.
Szinapszis száma változó
Szinaptikus késés nagyobb
Akciós potenciálok időben is széthúzódnak
PL: flexor (hajlító) reflexa bőr, izomzat ingerlésére elhárító tevékenység jön létre, testrész eltávolítása a kiváltó
hatástól( szögbe lépésexteroceptív)
Keresztezett extenzornem csak az ingerelt végtagon lévő reakciók játszódnak
le, vele egy időben a másik végtagon feszítő izmokhoz is küld impulzust.
Mozgásaink, cselekvéseink izomműködésének zöme ilyen.
3. Vegetatív reflex
Nyálkahártyák, simaizom, mirigyek reflexes szabályozása a szomatikustól eltérő bőrben lévő vegetatív beidegzésű
szervekhez közvetített reflex= szomatoviszcerális vegetatív reflex zsigeri szervekből kiinduló idegrendszeri
végrehajtás= viszceroviszcerális reflex vegetatív beidegzés jellegének megfelelően szinaptikus és paraszimpatikus
vegetatív reflexeket különböztetünk meg. Átkapcsolás prae- és proszinaptikus dúcokban történik
átvivőanyagokkal.
 Működés szerint
1. Izomeredetű, saját (proprioceptív) reflex
kétneuronos (monoszinaptikus)
feszítési vagy nyújtási reflex
 testtartási reflex alapját képezi
pl. feszítési, nyújtási, ínreflex, Patella reflex, Achilles, biceps, triceps reflexek
2. Bőreredetű, külső (exteroceptív) reflex
többneuronos
receptor a bőrben elhelyezkedő fájdalom, tapintás, hőérző végkészülék
védekező reflex: azonos oldali flexor+ellenkező oldali extenzor reflex= nociceptívvédekező reflex
védekező reakció mellett, fájdalomérzést vált ki, gerincvelői felszálló pálya magasabb
agyi központba jut.
Vizagálét reflexek: hasbőrreflex, Cremaster-reflex (comb belső ingerlés azonos oldali here felhúzódik), talpreflex
3. Zsigeri (vegetatív) reflex
legfontosabb:
hashártyai reflex (peritonealis) a hashártya bármely környező területének kóros izgalmi állapota felfüggeszti a
környező szervek motoros aktivitását.
vizelési és székelési reflexek
férfi nemi szervek működése (erectio, ejaculatio)
Gerincvelő vegetativ működése
A vegetatív idegrendszer kétféle mûködést végez
o    Egyrészt mozgósítja a szervezet erõit, ezt nevezzük szimpatikus hatásnak
o    másrészt tartalékolja, ez a paraszimpatikus hatás.
A vegetatív idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életmûködést, mint a táplálkozás, a légzés, az
anyagszállítás és a kiválasztás.
A gerincvelõ háti és ágyéki szakaszából kilépõ vegetatív idegeket szimpatikusnak, az agytörzsbõl és a gerincvelõ
kereszttáji szelvényeibõl eredõket paraszimpatikus idegeknek nevezzük.
o    Ezek a kilépõ idegek nem jutnak el közvetlenül a szabályozott szervekig, hanem a központi
idegrendszeren kívül található vegetatív dúcokban olyan vegetatív neuronokra kapcsolódnak át, amelyek
nyúlványai a szabályozott szervekig futnak
o    Minden belsõ szerv kap szimpatikus és paraszimpatikus rostot is.
Vegetatív dúcok találhatók a gerincvelõ két oldalán, ahol dúcláncot alkotnak,
o    Ezek a dúcok közbeesõ állomások a vegetatív központok és a beidegzett szervek között.
Valamennyi vegetatív reflexfolyamat a központi idegrendszer területén elhelyezkedõ vegetatív központok által
szabályozott.
o    Az egyszerûbb vegetatív reflexek központjai a gerincvelõ szürkeállományában találhatók
o    A gerincvelõ vegetatív központjainak mûködését az agytörzsi központok irányítják (Az agytörzsi
központokat pedig a hipotalamusz ellenõrzi )
A vegetatív központokból kiinduló pályák vegetatív rostjai a mozgató és kevert típusú agyidegeken, fõleg a
bolygóidegen, illetve a gerincvelõi idegeken keresztül hagyják el a központi idegrendszer területét.
d.Félelem
A fájdalmat kiváltó külső és belső ingerhatások arra késztetik a szervezetet működtető idegrendszert és
hormonrendszert, hogy védjék, óvják a szervezetet minden ártalmas hatástól. Ezért nincs a fájdalomingerhez adaptáció,
valamint más ingerek enyhébb formában kellemesek lehetnek (pl. zene,zaj), de erős ingerként hatva fájdalamt, elhárító
magatartást váltanak ki. A veszélyhelyzet és ezen belül a fájdalom aktiválja a szervezetet az elhárítás érdekében. Az
ártalmas hatások megismerése egy természetes távoltartási törekvést vált ki.
-ha ez a távolságtartás indokolatlan-az ártalom veszélye nem áll fenn- , akkor félelemről beszélünk.
-ha teljesen ártalmatlan vélt vagy valós helyzetek okoznak félelmet, akkor szorongásról van szó. Ebben a beteg általában
túlkompenzál, veszélymentes feladat tudata is szorongást vált ki. A szorongás pszichés és szomatikus elemekből tevődik
össze.
e.A hímvessző anatómiája
Három merevedő test alkotja: páros barlangos test és a szivacsos test, ezek egymáshoz simulnak. A szivacsos test
középen található, vastag csövébe hatol bele a húgycső, ami átfúrja a prostatát. Itt két borsó nagyságú mirigy található, az
ún Cowper- féle mirigyek, amik a húgycsőbe nyílnak és szexuális izgalom hatására váladékuk a húgycsőbe kerül. A
szivacsos testet harántcsíkolt izom fedi, amelynek összehúzódása nagyon fontos vizelés és ejakuláció során. A barlangos
testeket kötőszövet veszi körül. A szivacsos test azonban kívül esik a kötőszöveteken, így lehetővé teszi az ejakulációt.
A penis végén a glans található. A penist vékony bőr borítja, amely a glansra is ráhúzódik: ez a fityma.
A penist szalagok is rögzítik a szeméremcsonthoz.
3.tétel

A) Hormontermelés a petefészekben, petefészek hormonok hatásai A here és a petefészek fontos endokrin

funkciókkal rendelkezik, melyeket az agyalapi mirigy mellső lebenye szabályoz. A petefészek számos endokrin sejtet
tartalmaz, amelyek ösztrogént és progeszteront termelnek a menstruációs ciklus aktuális fázisának megfelelően. Ezeket
a hormonokat többnyire a tüszők theca- illetve granulosa sejtjei, valamint a sárgatest termelik. Az ováriom egyébsejtjei
kis mennyiségű androgént termelnek. Az ovárium hormonjai a női nemi szervek ciklusos változásait szabályozzák, és
részt vesznek a terhesség fenntartásában. A ganádok endokrin működését az agyalapi mirigy FSH, LH, LTH hormonjai
szabályozzák.

B) . Az ízlelés szervei Ízlelő receptorok szájüregben szétszórtan helyezkednek el. Primer, részei: ingert felvevő rész,
sejttest, nyúlvány. Szekunder: inger felvevő rész, sejttest, nincs nyúlványa. Receptor sejtek között vannak a
támasztósejtek. Ezek közösen ízlelő bimbók. Több ízlelő bimbó összessége a szemölcs. Legnagyobb számban a nyelv háti
felszínén, szájpadláson és garatban. Nyelvet nyálkahártya borítja, és számtalan szemölcsszerű kiemelkedés található. Íz
érzékelés kialakulásának szükséges feltétele, hogy az adott ízt hordozó anyagok a nyálban oldhatók legyenek. Nyelv
felszínén egy előre nyitott V betű rajzolatát, csúcsa szájüreg belseje felé mutat. Ez a V alakú barázda, nyelv felületén
elhelyezkedő körülárkolt szemölcsök sorozatot hozza létre. Ezek száma általában 9-11 és elsősorban keserű ízekre
érzékeny. Kúp alakú szemölcsök, fonalszerű szemölcsök s V alakú barázda előtt helyezkednek el és vannak még gomba
alakú szemölcsök. Íz érzékelés a körülárkolt és gomba alakú, fonalszerű és kúp: tapintás és hő érzékelés. 5 alapíz, létezik:
édes, sós, savanyú, keserű és az umami. Kémiai ingerét felfogó receptorokat az ízlelőbimbóknak nevezzük. Édes ízt a
nyelv hegyén, savanyúkat az oldalán hátul, sósakat nyelv két oldalán, keserűket a nyelv tövén érezzük.

C) A mozgás idegi szervezése, szabályozása, a szerveződés funkcionális alapjai A mozgás megvasításához az

idegrendszeri struktúrák harmonikus együttműködésére van szükség. Az idegrendszer 4 reflexemeletből áll. Mind a 4
emelet a szintetikus működésére van szükség az ép mozgáshoz, ami a szervezet egyik válasza a különböző ingerek
hatására.

A 4 reflexemelet hierarchikusan épül egymásra. A reflexemeletek efferens pályái visont közös motorikus kivezetésért
harcolnak. Ez a kövös motoros kivezetés a spinomuscularis neuron, melynek neurocytája a gerincvelő mellső szarvában
foglal helyet. Ezen végződnek a piramispálya lefutásából külön csoportosuló mozgatópályák is » extrapiramidális pályák.
A piramispálya az akaratlagos mozgás előskészítésében, részben az ősi mozgásmechanizmusok kivitelezésében vesznek
részt.

A piramispálya a frontális lebeny elülső központi tekervényből (gyrus centrális anterior) indul el » centrum semiovalén,
majd a capsula internán kerszetül » pedunculus bázisba fut » hídon keresztül » nyúltvelőbe, ahol a rostok 90%-a
kereszteződik. A keresztezett piramisok a gerincvelő oldalsó kötegében futnak, közvetlen a tractus spinothalamus
lateriális rostjai mögött. Ezek a rostok a nucleus basalis anterior környékén átkapcsolódnak az igen rövid lefutású,
intercaláris neuronba, mely áttevődik az elülső szarv nagy mozgatósejtjeire. » ezekből az idegsejtekből egy igen hosszú
neurit indul el, mely az elülső gyökéren keresztül távozik a gerincvelőből » elhalad a ganglion spinale mellett » majd a
nervus spinalis komponenseként » a perifériára fut, és harántcsíkolt izomrostokat idegeze be. A piramispálya a tudatos
mozgások kivitelezője. Az izomtónus szabályozása (gyors tonizálás és detonizálás) révén előkészíti a spinomuscularis
egységet az akaratlagos mozgás kivitelezésére. Tartási, beállítódási reflexekkel, és a kísérőmozgások vezérlésével,
valamint a pszichomotoros funkciókkal, azaz emocionális reakciókkal egészíti ki, illetve egységetíti az akaratlagos
mozgásokat.

D) Agresszió: Agressziónak nevezünk minden olyan szándékos cselekvést, amelynek indítékai, hogy –nyílt vagy
szimbolikus formában –valakinek vagy valaminek kárt tegyünk. sérelmet vagy fájdalmat okozzunk.

-az androgén ( pl tesztoszteron) hormonok növelik az agressziót

-monoaminooxidáz (MAO)-A jelenléte csökkenti az agressziót

- páros amygdala irtás agresszió hiányt eredményezhet oroszlánykölyköknél.

E) Az agykéreg (összefoglaló ismertetés)

Az agykéreg az emberi agy legbonyolultabb ls legemberibb képződménye. Az agykéreg egyszerűbb és bonyolultabb

területekből áll. Az egyszerűbb szerkezetű területek lényegében a limbikus kéreg alkotásában vesznek részt: allcortexnek
nevezik őket.

A hippocampus tipikus allcirtex, melynek szürkeállománya három réteget alkot és a neuronok többsége egyetlen rétegbe
tömörül. A bonyolult szerkezetű rész pedig a neocortex.

A cortex 6 különböző réteget tartalmaz, minden rétegben vannak neuronok. A neuronokat alakjuk, nagyságuk és
nyúlványrendszerük alapján legalább 15 csoportba sorolhatjuk. A neocortex a maga 6 rétegével és 15 kül
neurontipusával rendkívül bonyolult.

A nagyagykéreg bizonyos részeit a fehérállomány bizonyos pályái kötik össze. A commisur-rostok az egyik féltekét
összekötika másikkal. A legfontosabb commisura a kéregtest és az agyi boltozat. Még számtalan pálya létezik, amelyek az
azonos agyféltekén belül kötik össze az egyes területeket. Ezek a pályák koordinálják az agykéreg működését. A kéregből
lefelé az alacsonyabb központok felé indulnak a pályák: a motorikus pálya, a piramispélya, amely az agykéregből induló
motorikus ingerületet a gerincvelőn át az izmokhoz szállítja. Az agykéregben érnek véget az érző idegpályák, csak ezek
előbb a thalamuszban átkapcsolódnak.

4.tétel

1. Nemi hormonok és a menstruációs ciklus összefüggése

Mellékvesekéreg hormon csoportja nemi éréskor termelődik. A petefészekben 700 000-2 000 000 ősi petesejt van
születéskor. Ezek a petesejtek fejlődnek és a petefészek állományából burok téka sejtek lesznek. A pubertárs idején a női
szervezetben elkezdődnek az endokrin működés havi, ciklus változásaii. Ezek a változások 28 napos ciklusokban
jelentkeznek és leginkább a nemi szerveket érintik. A ciklust az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai
szabályozzák: a follikulus stimuláló hormon (FSH) és a luteinizáló hormon (LH). A két hormon a petefészekre hat,
szabályozza a tüszőérést valamint a tüszőrepedést, a sárgatest kifejlődését, valamint a petefészek hormontermelését. A
petefészek hormonjai az ösztrogén (=tüszőhormon) és a progeszteron (=sárgatesthormon, gesztagének), az endokrin
sejtjeinek terméke. A petefészek ciklikus változásai a hormonszintek változásai révén szabályozzák a méhnyálkahártya
ciklikus változásait. A menstruációs ciklus első napján kezdődik. A menses során az elhalt endometrium szövetterméke,
és a megrepedt erekből származó alvadt vér távozik a méhből. A menstruáció utolsó napjaiban megkezdődik az
endometrium felépülése (regenerálódás). A tüszőérés idején (follikuláris fázis) ösztrogén hatására proliferál z
endometrium, új mirigyek és storma keletkezik. A luteális fázisban a sárgatest progeszteronja serkenti az uterusmirigyek
szekrécióját és az endometrium stormasejtek átalakulását. Az endometrium degenerációját a sárgatest hanyatlása miatt
gyors progszteron-szint csökkenés idézi elő erek elszakadnak stormát elönti a vér  elkezdődik a menstruáció.

2. Az egyensúlyozás szerve és kapcsolatai a központi idegrendszerben

Az egyensúlyozás szerve a belső fülben található, labirintus benne a hallás és az egyensúlyozás érzékszerve. A
labirintus a halánték csont alatt található. A belső hallójáratban haladnak a 7. és a 8. agyidegek. A csontos labirintusban
található az ún. hártyás labirintus mely tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás receptorait. A hártyás labirintus részei: a
hártyás csiga, a zsákocska a tömlőcske melyben a gravitációs receptorok vannak, és a félkörös ívjáratok melyek a
mozgást érzékelik. A félkörös ívjáratok üregeit folyadék, ún. endolinfa tölti ki. A csontos és hártyás labirintust egyaránt
folyadék tölt ki, és a fej elmozdulásakor a hártyás labirintusban is elmozdul a folyadék és ez ingerli a félkörös
ívjáratokban lévő receptorokat. Mivel a félkörös ívjáratok a tér 3-sikjában helyezkednek el, minden mozgás ingerként
hat. A hártyás lab.-ban lévő egyensúlyszerv a gravitációra és mindenféle térbeli elmozdulásra reagál.
A hártyás labirintus halló és egyensúlyozó receptorait a 8. agyideg idegzi be az ingerület rajta keresztül jut az agyba, a
kisagyban lévő egyensúlyozás központjába.

3. Halánték lebeny működése Tk. 159.o.

halántéklebeny: hallás központja, beszédérzékelő központhallás emlékképeit tárolja, szaglókéreg. A tekervények

között árok van.
Funkciók: Hallókéreg, beszédértési központ, komplex alakzatok megnevezésének központja, szaglókéreg (medialis rész, a
limbikus kéreggel határos)
Thalamus kapcsolat: CGM, hátulsó magcsoport.
A halántéklebenyben van a kortikális halloközpont. Ha a károsodás egyik féltekére terjed ki, csökken a hallás, ha mindkát
oldal sérül, süketség jelentkezik. Az ebben a központba érkező különféle ingerek hallási hallucinációkat válthatnak ki. A
halántéki lebenyben helyezkedik el a beszédközpont – Wienicke-féle központ. E mezzo károsodás a szenzoros afáziát
okoz.a beteg előbb csak mások, később saját beszédét sem érti, habár a beszédszervek épek. A halántéklebeny az
agykérek memóraközpontja, sérüléssével amnesia jelentkezik. Mivel ebben a lebenyben van a szaglóközpont,
sérülésével szaglási hallucinációk jelentkezhetnek, melyek a temporalis epilepszia jellemzői. Az epilepsziának ezt a
fajtáját a lebenyben elhelyezkedő góc okozza.

4. Feltétlen reflex

A reflex egy rögzült válasz egy meghatározott ingerre. A környezettel való kapcsolattartásban elemi-idegi funkció.
Jellemzői: anatómiai és funkcionális. A gerincvelő a feltétlen reflexműködés központja.
Feltétlen reflex: veleszületett, tudatunktól független idegrendszeri működés. nem biztosítják az alkalmazkodást. Faj
fenntartás. Feltétlen reflexre felépített és begyakorolt időleges kapcsolatok, amelyek tanulás és megerősítés folytán
alakulnak ki (Feltételes reflex:)) a feltétlen reflex fajon belül öröklődik. Pl. a táplálék kémiai ingere az izérző receptorokon
kersztül mindig elinditja a nyálelválasztást.

5. Az agy összekötő (komisszurális) pályái

Az agykéreg anatómiája és összekötő pályái.

A nagyagy kéreg bizonyos részeit a fehérállomány pályái kötik össze. A commissura-rostok az egyik féltekét összekötik a
másikkal. A legfontosabb communissura a kéregtest és az agyi boltozat. Még számtalan pálya létezik, amelyek az azonos
agytéltekén belül kötik össze az egyes területeket. Ezek a pályák koordinálják az egykérek működését. A kéregből lefelé
az alacsonyabb központok felé indulnak a pályák: a motorikus pálya, piramispálya, amely az agykéregből indulo
motorikus ingerületet a gerintvelőn át az izomhoz szállitja.
Az agykéreg legbonyolultabb és legemberibb képződménye az agynak. Számos területe még
tejesen ismeretlen, kapacitása egyáltalán nincs kihasználva. Az agykéregben vannak értelmi képességeink,
kreativitásunk, problémamegoldó képességeink, időérzékelésünk, emlékeink nagy része, absztrakcióra,
transzcendenciára való hajlamaink és karakterünk… Egyszerűbb és bonyolultabb területekből áll. Az egyszerűbb
területek lényegében a limbikus rendszer alkotásában vesznek részt: ezek az allocortexek(4%). Pl.: a hippocampus. A
bonyolultabb része: a neocortex (96%) A neocortex 6 elkülönült réteget tartalmaz, minden rétegben vannak neuronok,
15 kül. neurontípus található benne. Az agykéreg fő neurontípusa a piramissejt: ez szabályos neuron axonjai révén kifut
az agykéregből és pályákat képez:
 ezek kötik össze az agyféltekék egyes területeit (asszociációs pályák)
 összekapcsolják a 2 féltekét (commissuralis ~)
 az agykérget és a striatumot (corticostriatalis ~)
 az amigdalát és a cortexet kapcsolják össze
 az agyéreg, az agytörzs és a gerincvelő között létesítenek kapcsolatot (corticobulbaris és
 corticospinalis~)
 az allocortex és neocortex között létesítnek kapcsolatot
Az emberi neocortex tekervényekből és azokat elválasztó barázdákból áll. A mélyebb barázdák nagy egységekre,
lebenyekre tagolják, ezek funkcionálisan elkülönülnek.
A legfontosabb barázdák:
 centális (Rolando-féle)~: homlok és fali lebenyt választja el
 oldalsó (Sylvisus-féle)~: a halántéklebeny felsőhatárát képezi
 parietális- és occipitalis lebenyt elválasztó~
 sarkantyú ~: a látókéreg közepén halad
5. Tétel

a.Térlátás:
Mivel a retinánk és a rajta keletkező valódi kép is kétdimenziós felület, a harmadik dimenzióval való összes
ismeretünknek a kétdimenziós vetületek értékelésén kell alapulnia. A térlátás, amely elsősorban a két szemből érkező
kép agyi elemzésén alapul, a vizuális észlelés magasiskolája. A távolság- és mélységészlelés elemei öt csoportba
sorolhatók: a konvergencia, a retinális eltérés, az akkomodáció, a mozgás-parallaxis és a perspektivikus hatás.
- A konvergencia (összetartás): a két szemünk látótengelye által bezárt szöggel jellemezhető,
amikor egyenesen a tárgyra nézünk. Ha a vizsgált tárgy távolabb van tőlünk, ez a szög kicsi.
Közeli tárgy esetén a két szem összetartóbb állásában irányul a tárgyra, ezért a szög megnő.
- A retinális eltérés: oka szintén geometriai. Ha egy A pontra nézünk,
a képe mindkét szem látótengelyében fekszik, mindkét retinán ugyanott alakul ki. Ha a B
tárgy eközben távolabb van, a B pontról létrejövő képek a két retinán különböző pontban
keletkeznek. A látórendszer úgy értékeli ezt az eltérést, mint az A és a B pont egymástól való
távolságát.
A szem akkomodációja: az agyunk a távolság megbecsüléséhez valószínűleg a szem akkomodációját is
figyelembe veszi, vagyis "számol" azzal, hogy ha a szemünket egy közelebbi, vagy távolabbi tárgyra irányítjuk,
a szemlencse alakja megváltozik.
- A mozgási parallaxis: ha két azonos méretű tárgy közül az egyik közelebb, a másik távolabb
van, a közelebbit nagyobb látószög alatt látjuk. Ezért ha elmozdulunk, vagy a tárgy mozog, a
közelebbi tárgyak ugyanakkora elmozdulása nagyobb látószögváltozást is okoz, másképpen
fogalmazva az elmozdulás mértéke és a tőlünk mért távolság fordítottan arányos.
- A perspektivikus hatás: ide tartoznak mindazok a mélységi információk, amelyek még egy
sík festményen is érzékelhetők, és az egy szemmel való térérzékelést is segítik: a perspektívavonalak, a
takarások, méretbeli változások, a relatív magassági helyzet, a részletgazdaság csökkenése, az árnyékolások és a
színek perspektivikus hatása.
b.Reflexközpontok működése: Gerincvelő fő funkciója a reflexfolyamatok kiváltása. A reflex folyamatok anatómiai
egységei a szürkeállomány reflexközpontjai és a fehérállomány associációs pályái. A különböző reflexközpontok a
gerincvelő szürkeállományának meghatározott szelvényeiben helyezkednek el. A fontosabb reflexközpontjai a
gerincvelőnek a következők:
1. Törzs és végtagizmok reflexközpontjai: ezek a központokhoz létesítik a különböző védekező, hely és helyzetváltoztató
mozgásokat. A különböző izomcsoportok koordinációja kétségtelenül a gerincvelő egyik fontos feladata, azonban a
bonyolult mozgások létesítésében (járás) szerepe van az a központi idegrendszer magasabb centrumainak (agy) is. A
törzs és a végtagizmok reflexközpontjai a gerincvelő egész hosszára kiterjednek.
2. Vegetatív reflexközpontok: gerincvelő vegetatív központjai által számos zsigeri szerv reflextorikus működését is
szabályozza a testizomzat mozgásainak a koordinálásán kívül. A vegetatív folyamatokat szabályozó központok:
a. vizeletkiűrítés központja a bélsár kiürítésének központja
b. nemi működés
c. pupillatágítás
d. véredénymozgató
e. verejtékkiválasztó központok a gerincvelő egész hosszában elterjedtek. A gerincvelői reflexközpontok is alá
vannak rendelve a magasabb vegetatív központoknak.
A gerincvelő másik főmunkája az ingerületvezetés. A fehérállomány pályái, mint vezetőkészülékek összekötik a
központi idegrendszer magasabban fekvő részeit (nyúlt, kis, közép, közti és nagy) a gerincvelői idegekkel, valamint
saját reflexközpontjaival. A gerincvelő vezetőrendszerei kapcsolják működési egységgé a központi és a környéki
idegrendszert.
c.Érző agyidegek:
Szaglóideg.
Kizárólag érző rostokat tartalmaz. Receptorai az orrüreg nyálkahártyájában helyezkednek el, ahonnan az ideg szaglási
ingerületeket vezet az agyvelő halántéki lebenyében fekvő szaglóközpontba.
Látóideg
Tisztán érző ideg. Fényingerületet szállít a szemgolyó ideghártya (retina) felől a látás kérgi központjába.
Háromosztatú ideg.
A három ágból összetevődő ideg első két ága tisztán érző, míg a harmadik érző és motoros rostokból áll. Az érző rostok
dúca a középső koponyaárokban fekvő ganglion GASSERI. A háromosztatú ideg érző és mozgató magvai a híd
állományában vannak. Az első ág a szemgolyó, az orrüreg nyálkahártyája és bőre, valamint a homloktájék bőrének érző
beidegzését adja. A második ág a felső fogak és az arc középső tájékának érző idege. A harmadik ág motoros rostjai a
rágóizmokat, érző rostjai az alsó fogakat, a nyelv elülső kétharmadát és az álltájék bőrét idegzik be. A háromosztatú így
egészében az orr, a szem és a szájüreg képleteinek (szemgolyó, fogak, nyelv), az arc bőrének érző, a rágóizmoknak
motoros idege.
Arcideg
Kevert ideg. Motoros, vegetatív és érző magva a hídban helyezkedik el. Az ideg hosszú lefutása során először a
sziklacsont csatornájában fut, majd a külső hallójárat alatt kilépve az arc területére, a fültőmirigy állományában ágazódik
el. Innen kilépő motoros ágai beidegzik az arc összes mimikai izmait. Az arcideg érző rostjai a nyelv felől ízérzést
közvetítenek, vegetatív rostjai ellátják a könnymirigyet, az orrüreg, a szájpad nyálkamirigyeit, a nyálkamirigyek egy
részének beidegzése folytán pedig a nyálelválasztást szabályozzák.
Egyensúlyozó és hallóideg
Tisztán érző ideg, egyensúlyérzést, illetve hangingereket közvetít a belsőfül felől az egyensúlyózás központjába (kisagy),
illetve a hallás kérgi központjába (halántéklebeny). Ű
Nyelv-garat ideg
Kevert ideg. A nyúltvelői magvaiból kiinduló mozgató rostok a garat izomzatát, az érző rostok a szájüreg hátsó részét és a
garat nyálkahártyáját. Az ideg ízérzést is szállít a nyelv hátsó területéről az ízérzés agykérgi központjához.
Bolygóideg
Kevert ideg. Lefutása az össze agyidegek közül a leghosszabb. A nyakon, a mellüregen keresztül, a nyelőcső két oldalán
jut át a rekeszizom, és a gyomor elülső és hátsó felszínén elágazódik. Beidegzési területe a legnagyobb. Nyúltvelői
magjaiból kiinduló motoros rostjai beidegzik a gégeizmokat és részben a garatizmokat, vegetatív rostjai paraszimpatikus
ingerülettel látják el a nyak, a mellüreg és a hasüreg valamennyi szervét, és érző rostjai a gége nyálkahártyájának érző
beidegzését adják.
d.Asszociációs (társító) pályák: Féltekék különböző pontjait köti össze, féltekén belüli összeköttetések .
Afferens (felszálló) pályarendszer
A periférián (bőr, ízületek, izmok) a receptorok által felvett érző ingerület a gerincvelői idegek útján a hátulsó gyökéren
keresztül lép be a gerincvelőbe. E hosszú perifériás neuronok (érző neuronok) pszeudounipoláris sejtjei a csigolyaközti
dúcokban helyezkednek el. A sejtek centrális nyúlványai funkciójuktól függően négy úton haladnak tovább a
gerincvelőbe. Egy részük közvetlen az elülső szarvi motoros sejteken végződik, és egy monoszinaptikus reflexív (feltétlen
gerincvelői reflex) kialakításában vesz részt, egy másik részük a hő és fájdalomérzést és elemi tapintást felvevő rostok, a
hátulsó szarvban végződnek, és onnan kiinduló következő neuron az ellenoldalon halad felfelé (thalamus felé). A rostok
harmadik csoportja a hátulsó kötegben közvetlen halad felfelé, a nyúltvelő irányába. Ez utóbbiak a felismerést szolgáló
érzéskvalitásokat (vibrációs, diszkriminációs, mélyérzés) szállítják. A rostok negyedik csoportja a hátulsó szarvban
átkapcsolódva részben azonos, részben az ellenoldalon halad fel a kisagyban.
A gerincvelőben pályákká rendeződött afferens rostok az ún. felszálló pályarendszert alkotják. Ezek viszik a különböző
kvalitású érzőingerületet az agyvelőbe, ahol a motoros impulzust vált ki, amely ismét a gerincvelőn keresztül a leszálló,
efferens rendszerek útján hoz létre motoros választ. Világos tehát, hogy a gerincvelő fontos vezető funkciót tölt be.
Efferens (leszálló) pályarendszer
A motoros rostok pályákká rendeződve a leszálló pályarendszert képezik, és kizárólag a gerincvelő elülső-oldalsó
kötegében helyezkednek el. Eredésük alapján szintén 3 csoportot különböztetünk meg:
Belső, saját pályarendszer
Fel és leszálló, hosszú vezető rendszereken túl a gerincvelő saját pályarendszerre a gerincvelői reflextevékenység
szolgálatában áll. A gerincvelő az érző idegek útján a test egész területéről kap impulzusokat, amelyekre, saját
rendszerre révén magasabb agy központok informálása nélkül, közvetlenül is képes választ adni.
Pl. a térdkalács alatti ín megütése a combfeszítő izom összehúzódását váltja ki (patellareflex). Ez esetben az ín felől
befutó afferens impulzusok következtében tevődnek át a motoros neuronra.
 Indirekt reflexív esetében az afferens és efferens szár közé egy vagy több kapcsoló neuron van közbeiktatva, és az
ingerület több szelvény motoros sejtjeire terjedhet ki (pl. a hasfal bőrének érintése a hasizmok összehúzódását váltja ki).
f. Petevezető funkcioi:
Petevezeték=tuba. Az ovulácio során kiszabadult petesejtet a tuba uteria üregébe tereli, itt történik a
megtermékenyülés. A petevezetéken keresztül a pete folytatja ujtát a méh üregébe, ahol megtelepszik és beágyazodik.
A petevezeték ritmikus összehuzodással hajtja a méh felé a petesejtet. A tuba mirigyeinek váladéka szintén elősegiti a
bándorlást és a megtermékenyitést. A petefészek és a méh között található, de a petefészek felőki vége nyitott. Falában :
simaizom + csillós nyálkahártya,=petesejt mozgatása. Funkciója: a megtermékenyités helye. A ps. Vagy zigóta mozgatása.
Rendellenessége : méhen kivüli terhesség.
6.TÉTEL

1. A látás élettana:
A sugártest speciális funkciói a szemlencse felfüggesztése és vastagságának (fókusztávolságának) szabályozása, valamint
a csarnokvíz termelése. A sugártestben lévő simaizom a lencse vastagságát szabályozza, és vékony rostok segítségével
rögzíti is a szemlencsét. A sima izom összehúzódása illetve elernyedése, tehát a szem alkalmazkodását (az ún.
akkomodációt) szolgálja: a távolabbi és közelebbi objektumok így éles képet adnak majd a retina felszínén. A
szivárványhártya tulajdonképpen fényrekeszként működik, simaizmot tartalmaz, nyílása a pupilla. A pupilla tágasságát a
simaizomzat szabályozza, mely szimpatikus és paraszimpatikus rostokat kap. Erős fényben a pupilla beszűkül, sötétben
kitágul. A retinában vannak a fényt érzékelő receptorsejtjek: csapok és pálcikák. A fotoreceptorok a fény hatására
elektromos jeleket generálnak és transzmittereket szabadítanak fel: leggyakrabban glutaminsavat. A transzmitterek a
fotoreceptorokkal szinaptikus kapcsolatban lévő ún. glangionsejtjei kapcsolódnak - vagyis a fény által gerjesztett
elekromos jelek kémiai transzmisszióval jutnak sjtről sejtre. A ganglionsejtek axonjai a látóideget alkotják. A látóideg
tehát a retinából indul, a szemüregben halad, majd belép a koponyaüregbe. A retinán a szemtükör segítségével két
jellegzetes foltot láthatunk: a vakfolt a látóideg kilépési helye - nevét onnan kapta, hogy ezen a helyen nincsenek
fotoreceptorok, teát nincs látás. A másik folt az ún. sárgafolt. A sárgafolt a szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet:
ez az éleslátás helye a retinán. Jellemző rá a csapok és pálcikák óriási száma. A fény megtörik a szaruhártyán, majd
átjutva a szivárványhártya nyílásán a pupillán megtörik a szemlencsén, mely azt a retinára fókuszálja. A beeső fényt a
retina fényérző sejtjei fogják fel, majd innen továbbítódik az ingerület a látóidegen át az agyba.

2. Funkcionális kérgi mezők:

 Homloklebeny: motoros agykéreg, motoros beszédközpont, szemmozgások központja, szociális viselkedési

minták kidolgozása és tárolása
 Fali lebeny: testérző agykéreg, szenzoros beszédközpont, térbeli orientációs központ, komplex polysensoros
asszociációs kéreg (testérző, látási és hallási információk integrátora)
 Halántéklebeny: hallókéreg, beszédértési központ, komplex alakzatok megnevezésének-, nyelvi kifejezésének
központja, szaglókéreg (mediális rész, a limbikus kéreggel határos)
 Tarkólebeny: látókéreg: három komplex terület reprezentálja az egész látómezőt; szemmozgások
kivitelezésében is részt vesz

3.Vegetatív reflexek:
 Nyálkahártyák, simaizom,mirigyek reflexes szabályozása a szomatikustól eltérő
 bőrben lévő vegetatív beidegzésű szervekhez közvetített reflex = szomatoviszcerális vegetatív reflex
 zsigeri szervekből kiinduló idegrendszeri végrehajtás = viszceroviszcerális reflex
 vegetatív beidegzés jellegének megfelelően szinaptikus és paraszimpatikus vegetatív reflexeket különböztetünk
meg.
 átkapcsolás pré- és proszinaptikus dúcokban történik átvivőanyagokkal.
Működés szerint
- Feji paraszimpatikus dúcok: pupilla szűkítése, könnyszekréció, nyálelválasztás a szájüregben
- Nyaki szimpatikus dúcok: pupilla tágítása, agyi erek szűkítése, szívműködés fokozása, koszorú erek tágítása
- Nervus vagus (emésztőrendszeri hatásait nagyrészt a bélidegrendszeren keresztül fejti ki, paraszimpatikus):
szívműködés lelassulása, bronchusok szűkítése, fokozott gyomor- és bélperisztaltika és mirigyszekréció,
epehólyag kontrakció
 - Mellkasi és hasi szimpatikus dúcok (emésztőrendszeri hatásaik a bélidegrendszeren keresztül érvényesülnek):
szívműködés fokozása, koszorúerek tágítása , bronchusok tágítása, csökkenő gyomor- és bélperisztaltika és
csökkenő szekréciós aktivitás, epehólyag relaxáció, záróizmok fokozott kontrakciója
- Kismedencei paraszimpatikus ideges és dúcok: húgyhólyag kontrakció, záróizmok ellazulása, pénisz és
klitorisz merevedés, a külső nemi szervek vérbősége és mirigyeinek szekréciója
Timitől: a vegetativ idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, légzés,
anyagszállitás, kiválasztás. Valamennyi vegetativ reflexfolyamat a központi idegrendszer területén elhelyezkedő
vegetative központtok által szabályozott. A vegetativ reflexek nem jutnak el az egykéregig, ezért a zsigeri müködések
akaratunktól függetlenek, és általában nem tudatosulnak. A vegetative központokbol kiinduló pályák vegetative rostjai a
mozgato és kevert tipusu agyidegek, főleg a bolygóidegen, illetve a gerincvelői idegeken keresztül hagyják el a központi
idegrendszer területét. Az ingerület a zsigerekből indul ki egy pszendounipoláris idegsejten keresztül belép a gerincvelő
hátulső szarván. A középső szarvbanátkapcsol, szinapszist alkot, ezután egy mozgatóneutron keresztül kilép a gerincvelő,
elülső szarván és mégegyszer átkapcsol egy multipoláris idegsejtbe….

A vegetatív idegrendszer Reflexeken alapuló működése agykérgi akaratlagos befolyás nélkül megy végbe, melyeket
szomatikus idegi hatások befolyásolnak (ijedtség stb). A vegetatív szabályzás antagonista jellegű.
Afferens pályái szimpatikus és paraszimpatikus rostok melyek a hátsó gyöki ganglionokban adják továbbá a felszálló
pályákhoz (Tractus spinothalamicus, majd agykéreg érzőközpontjába fut.) és az oldalsó vegetatív szarvi központokhoz az
ingerületet.
A szimpatikus efferens pályák egyik része az oldalsó szarvból kilépve a paravertebralis gaglionokhoz fut, azokon
áthalad és a gerinc előtti ganglionokban(érzőideg dúc) szinapszist alkot ahonnan az úgynevezett postganglionaris rostok
a zsigerekhez jutnak. Másik része a pparavertebralis ganglionokban szinapszist képez, ahonnan az elülső szarvi
gerincvelői ideghez visszacsatlakozva beidegzi a bőrben az ereket, a mirigyeket, a szőrállító izmokat.
Az agytörzsből a paraszimpatikus efferenspályák preganglionáris rosjai a III. a VII. a IX. és a X. agyideghez csatlakozva
érik el a célszerveket, a ganglionok jobbadán a Keresztcsonti paraszimpatikus központokból hasonló képen történik az
ellátás.
Somato- viscealis vegatatív reflexek
szopásé sírás tejválasztás tejürítés.
nemi élettel kapcsolatos működések., Székelés, vizelés.
Viscero-visceralis reflexek
A vesében a vese piramisai gyűjtik össze a vizeletet. A kiválasztott vizelet szakaszosan távozik, mely nyomást gyakorol a
vese falára ami 1 egységnél (bólus) kiürül vese medencéből, ez 1 vegetatív reflex

4. Tanulás:
Az a folyamat, aminek során egy ép, egészséges állat egy adott egyedfejlődési állapotban látható viselkedése egy adott
szituációra tartósan megváltozik a környezete hatásainak tapasztalata nyomán. A tanulásba beleértik az ilyen változás
mögötti idegrendszeri változást is, amely nem feltétlenül válik rögtön láthatóvá (látens tanulás). Gyakran nehéz
megkülönböztetni az egyedfejlődési éréstől, amikor is a viselkedésváltozást az idézi elő, hogy az állat szervezete
minőségileg új egyedfejlődési állapotba megy át. Biológiai értelemben az egyedi élet során szerzett modifikációk egyik
típusa, amely lehetővé teszi a környezet tényezőihez való gyors (másodpercek, percek, órák alatt
történő) alkalmazkodást. Mivel modifikáció, az utódokra nem örökíthető. A tanulás teszi lehetővé, hogy egy állati egyed
hajlékonyan reagáljon azokra a helyzetekre, amelyekkel találkozik. A tanulás képessége a különböző fajokban széles
körben változik, és maga is a faj környezetéhez történt evolúciós alkalmazkodás eredménye. Ezért például a patkány
könnyen tanulja meg a térbeli tájékozódást szagok és zamatok alapján, de rosszul tanul színek és mintázatok alapján. A
madarak viszont, mivel jó színlátók, könnyen tanulnak színek és mintázatok segítségével, míg az ízlelés és a szaglás
közvetítésével zajló tanulási képességeik igen gyengék. A viselkedési szinten a tanulásnak számos különféle kategóriáját
vagy modelljét fedezték fel, illetve javasolták; köztük a legfontosabbak a következők: 
 megszokás (habituáció), 
 érzékenyítés (szenzitizáció),
 asszociatív tanulás (különféle kondícionálások útján, mint klasszikus kondícionálás, instrumentális vagy operáns
kondícionálás),
 próba-szerencse tanulás,
  belátásos tanulás, 
 látens tanulás, 
  bevésődés,
 megfigyeléses és utánzásos tanulás.
Fiziológiai szinten, a tanulás a központi idegrendszerben található idegsejtek összeköttetéseinek megváltozását
jelenti. A szinaptikus ingerület átvitel rövid vagy hosszabb ideig tartó megváltozásaival függ össze (szinaptikus
plaszticitás). A megváltozott átvitelű szinapszisok új és új neuronköröket hoznak létre. A megváltozott neuronkörök
módosult szinaptikus ingerületátviteleinek mintázata az emléknyom, ami a tanulás során jön létre (emlékezet). A
tanulás eredménye vagy következménye az emlékezet.

5. A méh anatómiája, rögzítése:

A meh megkozelitőleg korte alaku es nagysagu, 7-8 cm hosszusagu, paratlan szerv, amely
a kismedenceben, a holyag es a vegbel kozott helyezkedik el. Felső kiszelesedő resze a
mehfenek, kozepső resze a mehtest, also, elkeskenyedő resze a mehnyak. A meh belsejeben
ureg talalhato, mely elkeskenyedve a mehnyakban folytatodik, ez a nyakcsatorna. A
nyakcsatornanak a meh urege fele eső vege a belső mehszaj, a kulső also vege a kulső mehszaj.
A meh fala harom retegből all. Belulről kifele haladva:
• A nyalkahartya vastagsaga a ciklustol fuggően 1-8 mm kozott valtozik. Szovettanilag
hamretegből es kotőszovetes retegből epul fel. A kotőszovetes reteg ereket es
mirigyeket tartalmaz. Műkodes szempontjabol funkcionalis es bazalis retegre oszthato. A
funkcionalis reteg a hamretegből es a kotőszovetes reteg nagyobb reszeből all, 28
napos ciklusban kiepul majd lelokődik. A bazalis reteg a kotőszovetes reteg also resze. A
nyalkahartya ujraepuleseben fontos szerepet jatszik, a menstruacio soran nem lokődik le.
• Az izomreteget bonyolult lefutasu simaizom alkotja. Terhesseg alatt a simaizom
tomege hormonalis hatasra sokszorosara novekszik, a meh fala igy a terhesseg alatt a
magzat novekedese ellenere sem vekonyodik el. A felszaporodott mehizomzat fontos
szerepet jatszik a szulesben, a magzatot kitolja a meh uregeből.
• A kulső reteget a hashartya zsigeri, lemeze alkotja, mely hozzatapad az izomreteghez.
A mehfalnak van egy vekony hashartya boritasa, utana egy izomfala, es van egy
nyalkahartyaja. Az izomfal egy er dus fal, ezen van egy alaplemez, e folott van a funkcionalis
reteg, amely egyreszt all mirigyekből, es egy kompaktabb nyalkahartyabol, es koztuk egy
sejtes allomanybol. Rendkivul bőseges a verellatas. Kiindulas, verzessel kiurult a mehureg.
Maradtak vissza sejtek es mirigyvegkamrak. Az oestrogen probalja felpumpalni ezt a reteget.
Elindul a sarjadzas, fokozatosan helyreallitodik a mehnyalkahartya. A sejtek koze bősegesen
befurakodnak az alaplemez felől az erek. Mindez az ovulacioig, ha a progreszteron hatasa
nem furakodik be. A progreszteron hatasara a mirigyek szaporodnak, a folső sejtek
megnagyobbodnak, glukogen rakodik le bennuk. A mirigyek is megnyulnak, valadekoznak.
Ilyenkor keszul fel a meh nyalkahartya arra, hogy lesz megtermekenyites vagy nem. Ha nincs
megtermekenyites, ha nincs progreszteron hatas, akkor elsorvadnak ezek a retegek, es
megtortenik a kilokődes, ez a menstruacios ciklus. Ezt az osztrogen es a progreszteron
iranyitja, az ovulaciot az FSH es az LH.

7.tétel
Az agyalapi mirigy elülső lebenyének anyagcsere szabályozással kapcsolatos hormonjai

eredete: garathám -> mirigysejtekből áll

szabályozása: HZ útján, közvetlenül
hormonjai kémiailag peptidek
 PM serkentő
 MVK serkentő
 tüszőérést serkentő: ivarsejt érése
 sárgatest serkentő: ivarsejt termelődés
 tejelválasztást serkentő
 növekedési hormon
Növekedést serkentő hormon:
 egész életünkben termelődik, de a növekedés befejezése után kevesebb
 hatásai:
o minden sejt, de főleg a csont és a porc sejtek növekedését fokozza
o hat az anyagcserére:
 fokozza a fehérjeszintézist
 gátolja a glükóz oxidációját
 növeli a vércukorszintet
 fokozza a szénhidrát raktározást
 zsírlebontást serkenti -> energiát nyer a szervezet
 szabályozási zavara esetén:
o fiatal korban arányos törpeség
o többlete óriásnövés: gigantizmus
o felnőttkorban többlete: akromegália=csúcsi túlnövés

Ismertesse látó szervrendszerünket.

A csontos koponya által védett szemüregben található a szem. Könnymirigy, kötőszövet, zsírszövet, izmok, erek, idegek
veszik körül. Védelmét a szemhéjak biztosítják. Hártyából és fénytörőközegekből áll.
Ínhártya: erős, rostos, fehérszínű
Szaruhártya: átlátszó, ereket nem tartalmaz, a csarnokvíz táplálja, gazdag érző idegellátással, V. agyideg idegzi be,
nagyon érzékeny, már egy porszem is kiváltja a cornea reflexet, betegségek és sérülések miatt erek nőhetnek a
szaruhártyába-> vakságot is okozhat
Kötőhártya: gazdagon erezett laza rostos kötőszövet, vékony többrétegű hám fedi, szemgolyót és a szemhéjak belső
felszínét borítja
Érhártya:
sugártest: sugártest speciális funkciói a szemlencse függesztése és vastagságának (fókusztávolságának)
szabályozása+csarnokvíz termelése, simaizom: lencse vastagságának szabályozása, vékony rostok segítségével rögzíti,
szem alkalmazkodását szolgálja, csarnokvíz termelése: dús kapilláris hálózat által, agy- gerincvelői folyadék
szivárványhártya: vékony gazdagon erezett hártya, pigmentsejteket tartalmaz, szem ideghártyájának táplálása,
fényrekeszként működik, simaizmot tartalmaz, nyílása a pupilla, tágasságát a simaizomzat szabályozza: szimpatikus és
paraszimpatikus rostok, erős fénybe beszűkül, sötétben kitágul, pupilla reflex: látóideg, a szemmozgató ideg (III.) és a
felső nyaki szimpatikus ganglionok közvetítenek, kötőszövetében pigmentsejtek vannak->szemszín
Ideghártya=retina: benne fényérzékelő receptor sejtek (fotoreceptorok), csapok és pálcikák, fény hatására elektromos
jeleket generálnak, transzmittereket szabadítanak fel:glutaminsav, a szimpatikus kapcsolatban lévő ún. bipoláris
neuronokat ingerlik, a fény által gerjesztett elektromos jelek kémiai transzmisszióval jutnak sejtről sejtre, a
ganglionsejtek axonjai alkotják a látóideget (II.) az érhártya erei táplálják, saját ereit szemtükörrel látni lehet
két jellegzetes foltja:
vakfolt: a látóideg kilépési helye, nincsenek fotoreceptorok -> nincs látás
sárgafolt: szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet: éleslátás helye a retinán, csapok és receptorok
óriási száma
Lencse: ereket nem tartalmaz, lencsehám borítja (valódi, de nem speciális hámsejtek), lencserostok alkotják, speciális
fehérjék kölcsönzik az átlátszóságot, betegségben lencsehomály-> vaksághoz is vezethet, vékony kollagén rostok rögzítik
a sugártesthez
Üvegtest: kocsonyaszerű, tiszta, átlátszó anyag, sejteket csak elvétve tartalmaz, ereket nem tartalmaz, kollagén rostok,
hialuronsav, proteoglikánok, 99%-a víz, feszesség biztosítása a szem hátsó részében, nincs fénytörés
Csarnokvíz: sugártest termeli, az elülső és hátulsó szemcsarnokban, ínhártya apró résein távozik, szerepe: feszesség
biztosítása+szaruhártya táplálása, betegsége: zöldhályog: csarnokvíz felszaporodása, biztosítja a szem belső nyomását
(15-20Hgmm) felszívódásának helye a csarnokzug
Látóidegpályák
III. agyideg -> pupilla
V. agyideg -> szaruhártya
II. retinából induló látóideg
Gerincvelői reflexek A gerincvelő a legősibb reflexközpont. Reflexei: saját reflexek, idegen reflexek
a saját reflexek afferentációs és efferentációs területe azonos. Az izomorsóban keletkezett ingerületre válasz az izom
összehúzódása. E reflexek – nyújtási reflexek, elemi reflexek, monosynapticus reflexek, myotacticus reflexek-
vizsgálatával lehet tisztázni az egyes gerincvelő szelvények működését, kiesését.
biceps reflex szelvényei: C5-6
triceps C6-7
medio-pubialis D6-12, L2-4
patella (térdkalács) L4
Achilles- ín S1
Az ideges reflexek jellemző: nem azonos az afferentációs és efferentációs területük, a reakció mértéke azonos az inger
mennyiségével
talpreflex: inger
erőssége kiváltás válasz
gerincvelői szelvénye:
gyenge S1-2 L4-5 láb dorzális flexiója
erősebb S1-2 L4-S2 térdhajlítás
igen erős S1-2 D12-L3 csípőben hajlítás
(triflexiós reflex)
hasbőr reflex: hasbőr karcolása -> ködök azonos oldalra mozdul
cremaster (hererázó izom) reflex: comb belső felső bőrének ingerlése->azonos oldali here felhúzódik
analis reflex: végbél körüli bőr ingerlése-> végbél küldő záróizma összehúzódik

Petefészek anatómiája
belső női nemi szerv (ovarium)
páros hasűri szerv
mindkét oldalon a méh és a medencefal között helyezkedik el 1,5x4cm-es, mandula alakú
a petefészek egyik fontos feladata a női szexhormonok képzése (ösztrogén, sárgatest hormon, progeszteron)
az ösztrogén a gyerekkor elmúltával alakítja ki, indítja meg a nemi fejlődést (emlők fejlődése)
minden cilusban 5-10 tüsző érlelődik (ez a tüszőérés), de általában csak egy érik meg teljesen
a petefészket a méhkürt és annak nyúlványai ölelik körül, erek a nyúlványok terelik az ovuláció során kiszabadult
petesejteket a méh felé
a nőiesség legfontosabb szerve
ivarsejt termelés
a tüszőben: hámsejtekkel határolt hólyagszerű képződmény benne petesejt valamely formája
töszőérés: a pubertás kortól a klimaxig, a 28 napos ciklusok első felében zajlik
elsődleges, másodlagos, harmadlagos tüsző
ovuláció=tüszőrepedés: a petesejt élettartalma 72 óra
ivari hormonok termelése:
ösztrogén: az érőfélben lévő tüsző hámsejtjei termelik, másodlagos női nemi jelleg kialakítása és fenntartása, a
méhnyálkahártya megújulását segíti elő, a többi tüsző érését gátolja
progeszteron: a kilökődött tüsző helyén fejlődő sárgatest termeli, ha nincs megtermékenyítés a 28. napra
elsorvad, ha van fennmarad, a méhnyálkahártya felkészítése a hólyagcsíra befogadására, áldott állapot esetén ennek az
állapotnak a megtartása, gátolja a méhizmok összehúzódását a szülésig, gátolja a többi tüsző érését

Az agy projekciós pályái

projekciós -> az agykéreg és a központi idegrendszer egyéb területei között, felszálló és leszálló pályák, a középponti
idegrendszer távolabbi és eltérő jellegű kéregterületeinek mezőit kötik az agytörzs magjaihoz (rövid projekciós pályák)
vagy a gerincvelő magvaihoz (hosszú projekciós pályák, közülük az agykéreg felé haladók a felszálló vagy ascendáló
pályák, azaz érzőpályák, a kéregből eredő pályák pedig a leszálló, descendáló vagy mozgatópályák, a rövid projekciós
pályák közül a látókisugárzás radiacio optica, rostjai a leterális térdestestről és az elülső eresztékekből a nyakszirti
lebenybe térnek, a „hallókisugárzás” a radiatio acustica rostjai az Ammon-szarv kérgéből erednek, a fornix cerebrit
alkorják
8. Tétel

a, Az irha felépítése: (corium, dermis)

 A bőr második rétege (1.felhám, 2.irha, 3.bőralja)
 A felhámtól bazális lamina választja el
 Laza rostos kötőszövet
 Gazdag ér- és nyirokkapilláris hálózat
 Idegek
 Hajszálerek: táplálják az epidermist (felhám), részt vesznek a hőszabályozásban
 Érző idegek végén különböző idegvégződések
 Érzékszervi funkció
 Dermis vérkeringésének szabályozása
 Lokális gyulladásos folyamatok
Az irha kötőszövetes réteg, amelyben rengeteg kollagén és rugalmas rost helyezkedik el. Ezek a rostok keresztezik
egymást. A sebész úgy vezeti a kést, ahogy a bőr redőzése van, tehát nem marad heg.
A fybroplastok termelik és szintetizálják ezeket a rostokat. (fybrociták=nyugalmi, kötőszöveti sejtek)
Mely vízterek folyadékai találhatóak a kötőszövetben?
A mélyebb szövetekből, különösen, ahol jelentős mozgásban van a bőr /arc, emlőbimbó környéke/ még harántcsíkolt
izomrostok is besugároznak a kötőszöveti rostok közé.
A simaizmok az emlőbimbó és a herezacskó tövénél találhatóak.
Az állandó hámlás miatt tud kijutni a verejték. A verejtékmirigyek egyrétegű sejttel határolt járatok.
A faggyúmirigy kivezető csövénél egy izom húzódik – szőrállító, húzó izom. Ez simaizom, melyhez vegetatív idegrendszeri
működés kell – akarattal nem lehet irányítani

b, Magyarázza meg a gátlást és a gátlásos állapotot:

Az idegi tevékenységek koordinációjában a gátlásnak nagyon fontos szerepe van. A kp-i idegrendszerben többféle,
különböző természetű és helyzetű gátlás létezik. A gátlás mindenekelőtt körülhatárolja az ingerlékenység folyamatának
terjedését, az adott pillanatban kikapcsolja a szükségtelen szervek működését, végül óvja, védi munka közben az
idegközpontokat a túlzott ingerlékenységtől. Az alvás jellegzetes gátlásos állapot, ez a gátlás fokozatosan alakul ki, és
terjed szét az agykéreg területeire, s a kéreg alatti központokra. Az alvásért felelős gátló mechanizmusok folyamatában
több folyamat is részt vesz: ha a külvilágból érkező ingerek mennyisége és intenzitása csökken, mérséklődik az agytörzsi
nem specifikus aktiváló rendszer (formatio reticularis-formáció retikuláris ->érzőrendszer-érzékelés agytörzsi része) Az
agytörzsben specifikus alvásközpontok is vannak, melyek felelősek a különböző alvásfázisok létrejötéért (a különböző
alvásközpontok relatív túlsúlya folytán). Az egyik a középagyban található (raphe-magcsoport-a szerotonin és adrenalin
hormonok hatnak rá), a másik a híd felső részében helyezkedik el (locus coeruleus).

c, Reciprok innerváció és funkcionális jelentősége:

Egy izom összehúzódásának antagonistái (antagonista=ellentétes) elernyedésével kell járnia.-> azonos szelvényben
"ellentétes" izomrostok gátlása

d, A gerincvelő autochton pályái:

 - A gerincvelő autochton pályái a fehér- és a szürkeállomány határában helyezkednek el. Ezek a pályák a
gerincvelőben kezdődnek és ugyanott végződnek. Fontos tulajdonságuk, hogy szegmentumokat kötnek össze. Ennek
az az értelme, hogy az egy szegmentumba érkező ingerület nem csupán ugyanazon szegmentum mozgató körét
kapcsolja be, hanem, mivel a beérkezett érzőingerület az autochton pályák segítségével irradiál, mégpedig úgy,
hogy a felső és az alsó szegmentumokat is bekapcsolják, nyilvánvalóan ezen szegmentumok mozgató körei is részt
vesznek a mozgás kivitelezésében, így érthető meg az a tény, hogy egy szúrásra alkalmazott fájadalomingerr egy
egész izomcsoport válaszol reflexszerűen. Interkaláris neuron: az egyik neuron kapcsolata a másikkal.

e, A látáshoz csatlakozó motoros funkciók:

1. A tekintet fixálásában vestibuloocularis és optokinetikus reflexek szerepelnek
- konjugált szemmozgás
- optokinetikus válasz
- frontális szemmozgató area
- saccad
2. A követő szemmozgások vagy saccadáltan vagy egyenletesen jönnek létre.
- célja: a tárgy képét a fovea centralis azonos területén tartsuk
3. A közeledő objektum fixálása közben a két bulbus konvergál
4. Akkomodáció során a külső és a belső szemizmok együttműködnek
5. Pupillareflex : A pupilla tágasságát a simaizomzat szabályozza, mely szimpatikus és paraszimpatikus rostokat kap.
Erős fényben pupilla beszűkül, sötétben kitágul – így szabályozza a szem a belsejébe jutó fény mennyiségét. Ez a
pupilla fényreflexe, amelyet a látóideg, a szemmozgató ideg és a felső nyaki szimpatikus ganglion közvetítenek. A
pupilla fényreflexét az ideggyógyászatban a III. agyideg, a nyaki szimpatikus dúcok és az agytörzs vizsgálatakor
hasznosíthatjuk.

9.tétel

Agyalapi mirigy hátulsó lebenyéből felszabaduló hormonok és hatásaik:

(TK/166.)
Az agyalapi mirigy más néven hipofízis. Mellső, középső és hátulsó lebenyre oszlik. A hátsó lebeny az ún. neurohipofízis
a hipotalamusz része/ köztiagyból fejlődik/, és anatómiai folytonosság is van közöttük. A hipotalamusz nagy
neuronjainak axonjai pályát alkotva lépnek a neurohipofízisbe, és ott axonterminálisaik a kapillárisok falán végződnek. Az
axonterminálisokban két peptidhormont : oxitocint és vazopresszint (antidiuretikus hormon, ADH) találunk. Ezeket a
hipofízis hátulsó lebenye tulajdonképpen nem termeli, csak raktározza ezeket a hormonokat, melyeket a hipotalamusz
nagy neuronjai termelnek és transzportálnak és az ún. nyélen keresztül jutnak az agyalapi mirigybe. A hátsó
lebenyben az axonokból a vérpályába kerülnekés távoli szövetekhez jutnak el. A hátsó lebenyben nincsenek
endokrin sejtek!

 Az oxitocin a simaizmok, így pl. a méh összehúzódását segíti elő a szülés során, de szoptatáskor is jelentős
mennyiségben szabadul fel és az anyatejben is sok van belőle. Ráadásul az oxitocinnak jelentős euforizáló és
szorongáscsökkentő hatása van. Az oxitocinfelszabadulás „felelős” többek között a szexuális orgazmusért.
 A vazopresszin pedig a szervezet folyadékháztartását szabályozzahatására a vesében a másodlagos
kanyarulatos csatornákban vízvisszaszívás következik be.  csökkenti a vizelet mennyiségét. Az érfalak
összehúzása által a vérnyomás szabályozásában is részt vesz.

Összefogalva:
A hatsó lebenyben hormontermelés nincs, az itt található hormonokat a hypothalamus sejtjei
termelik. A hypothalamus óriási idegsejtjeinek nyúlványai alkotják mirigy hátsó lebenyét.
Ezek a sejtek kész hormonokat termelnek, amelyek innen az idegvégződésekből szabadulnak
ki, es jutnak el azután a véráram segítségével a szervezetbe. Hormonjai az ADH es oxytocin.
Az ADH másik neve vasopressin. Ez a két hormon vegyileg 8 aminosavból álló polipeptid, a
különbség két aminosavban van köztük.

ADH: antidiureticus hormon: vazopressin: szabályozza a vese gyűjtőcsatornainak

vízáteresztő képességet, így befolyásolja a szervezet só es vízháztartását, az ürített vizelet mennyiségét. A
vasopressinnek vérnyomás szabályozó szerepe van.
Oxytocin: hatását terhesség alatt a magas progesteron szint gátolja. Terhesség végén a
progesteron szint hirtelen leesik, es a gátlás alól felszabaduló oxytocin a méh összehúzódását
váltja ki. Elősegíti az emlőmirigyekből a tej kiürülését.

A külső fül és a fülkürt anatómiája, funkciója

Külső fül részei: fülkagyló, külső hallójárat, dobhártya.
·         Fülkagyló: bőrrel fedett, rugalmas porc, embernél elcsökevényesedett izomzat alkotja. Alakja és nagysága
egyénenként erősen változó.
·         Külső hallójárat: a fülkagyló közvetlen folytatása, kb. ceruzavastagságú, részben porcból, részben csontból álló
többször hajló csatorna, melynek belső végét a dobhártya zárja le a dobüreg felé. A külső hallójáratot bőr béleli,
melyben védő funkció betöltő speciális faggyúmirigyek (fülzsírtermelők) és szőrszálak vannak.
·         Dobhártya: 1/10 mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű feszes, rugalmas hártya, mely a külső fület a középső
fültől elválasztja. A külső hallójárat felől bőr, a dobüreg felől nyálkahártya védi.
Középső fül: fő része a dobüreg. Tartalma: ízületesen kapcsolódó három hallócsontocska, szalagok, izmok és
nyálkahártyái képződmények. Feladata a dobhártyarezgéseknek a benne levő hallócsontocskák közvetítésével a belső
fülhöz való továbbítása. Ide soroljuk még a dobüreget a garattal összekötő vezetéket, és a fülkürtöt is.
·         Dobüreg: hatoldalú, nyálkahártyával bélelt légtartalmú üreg, mely a külső fület a belső fültől választja el. A dobüreg
külső falát a dobhártya képezi. A belsőn két nyílás van, az egyikbe belefekszik az egyik hallócsontocska (a kengyel talpa)
és azt lezárja. Az alsót az un. másodlagos dobhártya fedi.
·         Hallócsontocskák: Ezek kívülről befelé: kalapács, üllő, kengyel. Ezek hallócsontlánc formájában viszik tovább a
dobhártya rezgéseit a belső fül folyadékára.
·         Dobüreg izmai: a hallócsontocskákat két izom működteti: a dobhártyafeszítő izom a kalapácson rögzülve a
dobhártya feszességét szabályozza, a kengyelizom a kengyel talpát emeli, és ezáltal kivédi a túl erős rezgéseknek a belső
fülre való átterjedését.
·         Fülkürt: a dobüreget a garat felső részével összekötő 3-4 cm-es vezeték. A dobüreg a garat felől szellőződik,
másrészt biztosítja, hogy a dobüregben a dobhártyára kívülről ható nyomással azonos légnyomás uralkodjon. A hirtelen
fellépő külső légnyomásváltozás kiegyenlítése nyeléssel történik.
A hallócsontok a dobüregben helyezkednek el. Három hallócsont van: kalapács, üllő és kengyel. A hallócsontok ízülettel
kapcsolódnak egymáshoz, tehát elmozdulást végezhetnek. A kalapács nyele a dobhártyához, a kengyel talpa pedig a
belső fül ovális ablakhoz rögzül. Az üllő a kalapáccsal és a kengyellel is ízületet képez.
·         Kalapács: fejecske, nyak és nyúlványok különböztethetők meg rajta. Utóbbiak közül legerősebb a nyél, mely
összenőtt a dobhártyával.
·         Üllő: testet és két nyúlványszerű szárat különíthetünk el rajta. A test a kalapács fejével ízületet alkot. Rövid szára
hátrafelé irányul, hosszú szára a kalapács markolatával párhuzamosan, ezen képlet mögött húzódik. Alsó része
kiszélesedik és a kengyel fejével alkot ízületet.
·         Kengyel: a harmadik hallócsonton fejet, két szárat és talpat különböztethetünk meg. A fej az üllőhöz, a talp pedig
az ovális ablakba illeszkedik.
A dobüreg belsejében két apró, de a működés szempontjából jelentős izom található, a dobhártyafeszítő izom s a
kengyelizom. Ezek az izmok túl erős hang, azaz túl nagy kitérésű rezgés esetén megfeszülnek és csökkentik a dobhártya,
valamint a hallócsontok rezgéseit.

A fülkürt a középfül része, amely apró, gyufásdoboz alakú üreg, amelyet dobüregnek (caum tympani) nevezünk. A
dobüreget nyálkahártya borítja, és a fülkürt (Eustach-féle kürt) köti össze az orrgarat üregével. Feladata a dobűri
légnyomás biztosítása. A dobűri nyomás ideális esetében a külső atmoszférás nyomással megegyező. Ez azért fontos,
mert a dobhártya és a vele kapcsolatos hallócsontok akkor tudják legjobban közvetíteni a hanghullámokat a belső fül
felé, ha a dobhártya két oldalán (a dobüregben és a külső hallójáratban) a nyomás azonos. A fülkürt nyugalomban
passzívan zárt, a dobüreget gázkeverék tölti ki, amely összetételét a gázok diffúziója határozza meg. Az oxigén-
felszívódás következtében a dobüregben csökken a nyomás, a dobhártya enyhén befelé nyomódik, megfeszül.
Nyelésnél, ásításnál a fülkürt aktívan megnyílik, levegő áramlik a dobüregbe. A jól működő fülkürt a külső légnyomás
változásait is egyenlíteni képes. Jól ismert, hogy a repülőgép felszállásakor, mivel kívül gyorsabban csökken a nyomás,
mint a dobüregben, a fülben teltségérzés, dugultság keletkezik, amely jó fülkürt-működés esetén nyeléssel
kiegyenlíthető. Leszálláskor fordított a helyzet. Ezért adnak a repülőgép le és felszállásakor cukorkát, ami fokozza a
nyálelválasztást, ezért gyakrabban nyelünk. Nyeléskor a fülkürt megnyílik, és a nyomás kiegyenlítődik. Gyengén működő
fülkürt esetén a fül "eldugulása", tartós maradhat. Ép körülmények között a dobüreg zárt a külvilág felé, csupán az
orrgarat felé van összeköttetése, így az orr, orrgarat fertőzései a középfülre is ráterjedhetnek. A jó fülkürt-működés
azonban ezt legtöbbször megakadályozza, védi a dobüreget a fertőzésektől. Az Eustach kürt (fülkürt) feladata az is, hogy
a dobüregben normálisan is képződő nyálkát az orrgarat felé továbbítsa, tisztítva ezáltal a dobüreget. E három feladat
teljesítése főként gyermekkorban nem mindig tökéletes. Tehát a fülkürtnek időnként ki kell nyílni, hogy levegő
áramoljon a dobüregbe, jól kell zárni, hogy az orrgarati fertőzés ne terjedjen a középfülre, és a termelt nyák az orrgarat
felé távozzon. A fülkürt működése zavara tehát döntő fontosságú a gyulladásos fülbetegségek kialakulása, ismétlődése
és lefolyása szempontjából.

Összefoglalva:
A fülkürt a dobüreget a garat felső részével összekötő 3-4 cm hosszú vezeték. A dobüreg elülső falától kiinduló szakasz
csontos, a garati vége porcos felépítésű. Belső bélését mirigyekben gazdag nyálkahártya képezi. A fülkürt átmetszetben
résszerű, a csatorna lumenét a rajta rögzülő izmok minden nyelésnél tágítják. Így a dobüreg a garat felől egyrészt
szellőződik, másrészt biztosítja, hogy a dobüregben a dobhártyára kívülről ható nyomással azonos légnyomás uralkodjon.
A hirtelen fellepő légnyomásváltozás kiegyenlítése nyeléssel történik (pl. repülőgép-- fel, leszállás). A fülkürt
rendszerinti gyulladásos eredetű elzáródásakor a dobüreg légtartalma felszívódik, es a külső levegőhöz képest alacsony
nyomás lép fel, melyben a hangrezgések tovaterjedése akadályozott (fülkürt eredetű nagyothallás). A fülkürt levegővel
való átfújására a nyomásviszonyok azonnal kiegyenlítődnek es a hangvezetés visszatér.

Arousal:
Az egyed külső környezeti hatásokra mutatott élettani (fiziológiai) és viselkedési válaszkészségének (idegrendszerének
általános izgalmi) szintje, amely normálisan változhat a mély alvás és a fokozott ébrenlét között. A központi idegrendszer
különleges része szabályozza (a gerincesekben a retikuláris aktiváló rendszer az agytörzsben), és az agyi elektromos
aktivitás, a szívverés gyorsasága, az izomtónus és az általános aktivitás, valamint az új ingerhatásokra adott reakciók
változásaival követhető nyomon.

Arousal-elmélet

- Aktuális agyi aktivitás szint – arousal

- Aktuális arousal szint befolyásolja, hogy mennyire hatékonyan viselkedünk feladathelyzetekben.

- Optimális arousal szint elérésére törekszünk- ekkor teljesítünk a legjobban.

- Túl alacsony és a túl magas arousal szint sem jó. (fordított U alakú összefüggés)

- Túl magas – szorongás (félelem hatása az arousal szintre)

- Túl alacsony – unalom

Exteroreceptorok (meghatározás, tipus, tipushoz tartozó érzékelés)

exteroreceptorok szerepe:
 -a szervezeten kívülről érkező ingerek felfogása
- 2 csoportja van, tele és kontakt receptorok
 Kontaktreceptor: kapcsolatban állnak az ingerforrással. Ilyen van a bőrben.

· Telereceptor – nem érintkeznek az ingerforrással (látás, hallás)

Lehetnek:

 ÉRZÉKSEJTEK: primer érzéksejtek, pl szaglóhám

szenkunder érzéksejt(nincs elvezető nyúlványuk, hanem egy neuron végződik rajtuk, pl
hallóegyensúlyi szerv receptorai)
Idegvégződések: izomreceptorok(izomorsó)
 Bőrreceptorok: (Meissner féle tapintó végtest, Krause-féle végtest: hidergre feszülésre érzékeny,
Ruffini-féle végtest: feszülést érzékel)
típusai:            
- ínorsó            
- a hám szabad idegvégződései            
- tapintó testek            
- szagló és ízlelő érzéksejtek

A gerincvelő monosynapticus reflexe:

A reflex: a hátsó szarvon belépő afferens impulzusok egyrészt az adott szelvényen belül átkapcsolódnak a mozgató
neuronokra, másrészt az átkapcsolódás után, vaga anélkül haladnak felfelé vmelyik felszálló pályarendszerben. A
szelvényen belüli átkapcsolódás és az ezt követő mozgatóválasz jelenti a gerincvelői reflexet. A felszálló pályák a
környéki információkat szállítják a kp-i idegrendszer magasabb struktúrái felé. A gerincvelő mozgató neuronjai a kp-i
idegrendszerből is kapnak impulzusokatvégső közös pálya elve. A gerincvelő a feltétlen reflexműködés központja.
Anatómiai alapja a reflexív.
Első érző neurocytái a gerincvelő ganglion intervertebraleiban(csigolyaközi dúcban) van. Nyúlványai a gerincvelő elülső
szarvába vezetnek. Feltétlen reflex az a tevékenység, amely valamely ingerre a központi idegrendszer útján minden
esetben bekövetkezik.

Gerincvelői reflexek szerkezet szerint:

1.Monoszinaptikus reflex: olyan egyszerű reflex, aminek anatómiai reflexíve az érzőneurontól a megfelelő
mozgatóidegsejtig csak egyetlen szinapszison halad át a gerincvelőben. Legegyszerűbb reflexív, egyetlen szinapszis
kapcsolja össze az afferens és az efferens neuront. Minimum 2 idegsejt kell hozzá. Pl: nyújtási reflex: vázizmot hirtelen
megnyújtjuk, gyors válaszizomösszehúzódás. Inger-izomnyújtás, érzőreceptor-izomorsó (kötőszövetbe zárt izomrost),
megnyújtásakciós potenciál gerincvelőizomösszehúzó válasz efferens pályán. Pl. Patella és Achilles reflexek.

2.Poliszinaptikus
3.Vegetatív
A gerincvelő reflexes működését három reflexcsoport jellemzi

Gerincvelői reflexek működés szerint:

1.Sajat reflex(proprioceptív): (kétneuronos, feszítési vagy nyújtási reflexek, amelyek az izomtónust tartják fenn, es ezzel a
testtartási reflexek alapját képezik. Az izomtónus különösen kifejezett az alsó végtag, a törzs és a nyak feszítőizmaiban.
Ezeknek az izmoknak ugyanis a normál testtartásban van elsőrendű szerepük. A feszítési reflex az izmokban elhelyezkedő
receptorokból, az izomorsókból indul ki, es ingere az izom hosszának megváltozása. Mivel az izmok eredési es tapadási
pontja közt fennálló nehézségi erő az izmokat kissé megnyújtja, ez a nyújtás az az inger, amely az izom receptorokat
állandó ingerületi állapotban tartja. Az ingerület az érző neuronon keresztül közvetlen áttevődik a gerincvelő elülső
szarvi motoros sejtjeire, es a motoros neuron útján kiváltja a ugyanazon izom összehúzódását, illetve fokozza annak
feszültségi állapotát. Az ínreflexek az inak ütögetése révén kiváltódó izom összehúzódások. A gyakorlatban a legtöbbet
vizsgált reflex, a patella-reflex, szinten ínreflex. A térdkalács alatt, a combfeszítő izom inára reflexkalapáccsal mért ütés a
combfeszítő izom reflexek összehúzódását, a térdízület feszítését váltja ki. Az orvosi gyakorlatban az ínreflexek vizsgálata
fontos felvilágosításokat ad az idegrendszer állapotáról. A reflexív bármelyik szakaszának serülésekor a reflex megszűnik
„kiesik".)

2.Bőreredetű, külső refelx(exteroceptív)

3.Zsigeri/vegetatív reflex

10. tétel
a. Az agyalapi mirigy vérkeringésének sajátossága:
Az agyalapi mirigy (hypophysis) az összes többi endokrin mirigy működését szabályozza. Elhelyezkedése: A koponya
alapján van egy bemélyedés, ami rejtetten őrzi ezt a mogyorónyi nagyságú endokrin szervet. A hypophysis anatómiai
összeköttetésben van a hypotalamussal, így a köztiagy befolyással van az endokrin mirigyek működésére.
Az agyalapi mirigy 3 részből áll, melyek anatómiai-szövettani értelemben különböznek és fejlődésük is eltér. Van egy
elülső lebenye (igazi belső elválasztású mirigy), van egy középső lebenye vagy köztes rész (szerkezetileg hasonló a
pajzsmirigyhez, de emberben betöltött szerepe nem ismert), és van egy ún. hátsó lebenye (a hypotalamus része, és
szöveti szerkezetében az idegszövethez hasonló). Az elülső lebeny a hypozalamussal érrendszeri kapcsolatban áll, a vér
útján érkeznek ide a hypotalamus idegsejtjeinek serkentő és gátló anyagai.
Portális keringés (kapuérrendszer): visszeres rendszer összeszedődött, oszlik, és újra összeszedődik. Először a
hypothalamusba a verőerek hoznak vért, ebből lesznek kapillárisok, ezek összeszedődnek, és átjutnak egy kis
visszérszakaszon az agyalapi mirigybe, ott széttevődnek hajszálerekbe, összeszedődnek visszerekre

b. Feltételes reflex
Az élettani értelemben vett tanulás fontos példái a feltételes reflexek. A létért való küzdelem során sajátos magatartási
formák alakulnak ki, ezek a feltételes reflexek, s az alkalmazkodást segítik. A feltételes reflexek során egy addig
közömbös inger egy élettanilag fontos másik ingerhez társul. A tanulás eredményeképp az eddig közömbös, Pavlov által
feltételes ingernek nevezett hatás kiváltja azt a tevékenységet, amelyet eddig feltétlen inger hozott létre. A feltételes
reflexek tanulás és megerősítés folytán alakulnak ki. Ép agykérgi működés nélkül nem alakul ki feltételes reflex.
Pavlov kísérlete: a kutyák a táplálékot csengő hangjával együtt kapták. Később már a csengő hangjára is megindult a
nyálelválasztásuk, de ez a tevékenység csak addig következett be, amíg a táplálék megerősítette azt, azaz a tanult
feltételes reflexben valóban lényeges ingertársulás történt. A tanulási folyamat neve ingertársításos tanulás. Ha az állat
nem kapta meg a csengő után a táplálékot, akkor a reflex leépült, Pavlov szavaival belső gátlás jött létre. Ha a csengő
után jött a táplálék, akkor csak abban az esetben maradt el a nyálelválasztás, ha az állatot egy külső zavaró hatású inger
érte, vagyis külső gátlás lépett fel.
c. Gerincvelő felszálló pályái
Afferens (felszálló) pályarendszer:
A periférián (bőr, ízületek, izmok) a receptorok által felvett érző ingerület a gerincvelői idegek útján a hátulsó gyökéren
keresztül lép be a gerincvelőbe. E hosszú perifériás neuronok (érző neuronok) pszeudounipoláris sejtjei a csigolyaközti
dúcokban helyezkednek el. A sejtek centrális nyúlványai funkciójuktól függően négy úton haladnak tovább a
gerincvelőbe. Egy részük közvetlen az elülső szarvi motoros sejteken végződik, és egy monoszinaptikus reflexív (feltétlen
gerincvelői reflex) kialakításában vesz részt, egy másik részük a hő és fájdalomérzést és elemi tapintást felvevő rostok, a
hátulsó szarvban végződnek, és onnan kiinduló következő neuron az ellenoldalon halad felfelé (thalamus felé). A rostok
harmadik csoportja a hátulsó kötegben közvetlen halad felfelé, a nyúltvelő irányába. Ez utóbbiak a felismerést szolgáló
érzéskvalitásokat (vibrációs, diszkriminációs, mélyérzés) szállítják. A rostok negyedik csoportja a hátulsó szarvban
átkapcsolódva részben azonos, részben az ellenoldalon halad fel a kisagyban.
A gerincvelőben pályákká rendeződött afferens rostok az ún. felszálló pályarendszert alkotják. Ezek viszik a különböző
kvalitású érzőingerületet az agyvelőbe, ahol a motoros impulzust vált ki, amely ismét a gerincvelőn keresztül a leszálló,
efferens rendszerek útján hoz létre motoros választ. Világos tehát, hogy a gerincvelő fontos vezető funkciót tölt be.
A felszálló pályarendszeren belül 3 csoportot különíthető el:
Spinothalamikus pálya: A legnagyobb érzőpálya, mely a szürkeállományból ered. Eredő sejtjei a hátulsó szarvban
helyezkednek el, neuritjai átkereszteződve az ellenoldalra, az elülső-oldalsó kötegben futnak a thalamushoz. Elemi
nyomás, tapintás, fájdalom ás hőingerületet vezetnek. A pálya igen hosszú: a gerincvelő és az agytörzs egész hosszában
megtalálható, és a köztiagyban (thalamus) végződik.
Spinocerebelláris pályák: Ezek a pályák az oldalsó kötegben helyezkednek el. Információkat szállít a kisagyhoz az
izmokból, az ízületekből, amelyek alapján az izmok tónusszabályozása, a testhelyzet információk alapján történő aktuális
beállítás történhet. A gerincvelői hátsó szarv szürkeállományában található neuron axonjaiból állnak a pályák, vagyis a
gerincvelő szürkeállományából erednek. És részben az ellenoldalon, részben az azonos oldalon jutnak fel a kisagyba.
Hátsó kötegi pályák: A gerincvelői ideg hátulsó gyökeréből belépő rostok képezik, amelyek a hátulsó szarvi sejtekkel
érintkezésbe nem jutva, közvetlen haladnak a hátulsó kötegben a nyúltvelő felé. Az érző információ a bőrből és az
izmokból érkezik. Az alsó testfélről jövő rostok mediálisan (Goll-köteg), a felső testfélről jövők lateralisan (Burdach-
köteg) helyezkednek el. A rostok a nyúltvelő Goll ás Burdach magjaiban végződnek. Innen indul ki a következő
neuronrendszer, amely átkereszteződve, az ellenoldali thalamushoz fut. A 3. neuron a thalamusból a nagyagykéregbe
vezet. A pályarendszer ellentétben az elülső-oldalsó kötegrendszerrel, magasabban érzéskvalitásokat közvetít. Általa
pontosabb felismerés, az ingerület keletkezési helyének, módjának, sajátságának magasabb szintű észlelése válik
lehetővé. (Pl. egy bőrterületet ért fájdalominger elemi felvétele elülső-oldalsó kötegrendszer útján történik, de annak
felismerése, hogy a fájdalmi ingere szúrás, csípés vagy dörzsölés-e, csak a hátsó kötegi rendszeren keresztül vezetett
információk alapján lehetséges).
d.A kisagy funkciói

Felszínén barázdák, tekervények futnak. Külső felszínét az idegsejtekből álló szürkeállomány képezi, míg a belső
fehérállomány idegrostokból áll. Feladata: A különböző mozgások összerendezése, harmonikussá tétele. A kisagy karok
segítségével összeköttetéseket teremt a nyúltaggyal, híddal és a középaggyal. „Életfája alak”

e.A hüvely anatómiája és védő funkciója

A hüvely (latinul: vagina) a női belső reprodukciós szervek egyik fontos része, a kismedence alján elhelyezkedő savas
váladékú, rugalmas, rendkívül tágulékony izomcsatorna, hossza kb. 10 cm. Felső részével kapcsolódik a méh alsó
részéhez, a méhnyakhoz, míg alsó része a szeméremajkaktól védve nyílik a gáton, a húgycsőnyílás és a végbélnyílás
között. A hüvely lefelé a kis szeméremajkak közötti hosszúkás üregbe nyílik. Nyílását szüzeken vékony nyálkahártyaredő,
a szűzhártya szűkíti.
A hüvelyt az ún. hüvelyi epithelium (laphám), egy nagyon finom redőzött bőr béleli, melynek felszíne állandóan hámlik,
idegeket tartalmaz, és amely a vérből és a nyirokerekből származó nedveket enged át. Részben ebből keletkezik a
hüvelyváladék, amely egészséges nő esetén tejfelszerű, tapadós, savanyú szagú, ún. savas védőköpeny. Savanyú szagát
az okozza, hogy tejsavat tartalmaz, amelyben az ún. tejsavpálca baktériumok élnek meg (vagy Döderlein bacillusok -
lactobacillusok).
A hüvely és váladéka, a hüvelyi flóra egyik legfontosabb feladata az, hogy a megvédje a külvilágból származó (a nő
hasürege a petevezetékeken, a méhen és a hüvelyen keresztül közvetlen kapcsolatban van a külvilággal) fertőző
baktériumokkal szemben a szervezetet. Ha ez nem történne meg, a baktériumok a hüvelyen felvándorolva
hashártyagyulladást okoznának, amely rövid időn belül halálhoz vezetne.
11. tétel
a. A hormonok hatása hogyan valósul meg a sejtekben?
Az endokrin mirigyek által termelt hormonok a véráramba kerülnek, és így mindenhová, gyakorlatilag minden sejtünkhöz
eljutnak. Ezért azt mondjuk, hogy az endokrin mirigyek humorális szabályozást fejtenek ki testünkben. (humor=testnedv,
folyadék). A hormonok saját receptoraikkal rendelkeznek. Ezek a receptorok a szövetekben, a sejtek felszíni
membránjain találhatók. A vérpályából kilépő hormon molekula sejtfelszíni receptorához kötődik, és a kötődés
következtében a sejtben biokémiai változások játszódnak le (a sejt megváltoztatja funkcióját pl.: a zsírsejt lebontja
zsírtartalékát, a csontokból kalcium szabadul fel).

b. A középfül felépítése
A középfül apró, gyufásdoboz alakú üreg, amelyet dobüregnek nevezünk. A dobüreget nyálkahártya borítja, és a fülkürt
köti össze az orrgarat üregével. A dobüregben 3 kis csont (hallócsont) van, amelyek valódi ízületekkel kapcsolódnak
egymáshoz. A kalapács „nyele” a dobhártya belső felületéhez rögzül, „feje” a középfül falához rögzül, rövid nyúlványa az
üllőhöz csatlakozik, aminek a kengyel a folytatása. A kalapácshoz ízületekkel kapcsolódik a középső csont (üllő),
amelyhez szintén ízülettel kapcsolódik a legbelső hallócsont (kengyel). A hallócsontok alakjuk hasonlósága miatta kapták
nevüket. A kengyel talpát gyűrűszerű szalag erősíti az ovális ablakhoz. Ily módon a hallócsontok a dobhártya rezgéseit
ízületi mozgásokká alakítják, s az ízületi mozgás a labirintus (belső fül) ovális ablakára viszi át a mechanikai energiát. Az
ovális ablak mögött folyadék van, ezért a labirintusban a hangrezgések már, mint folyadékhullámok a hártyás csiga
receptorait ingerlik, és végeredményben hangérzetet keltenek. A középfül tehát nyálkahártyával borított, levegőt
tartalmazó üreg, amelyek legfontosabb komponensei a hallócsontok. A középfül az egyensúlyozásban egyáltalán nem
játszik szerepet.

c. A hipotalamusz funkciói
A hypotalamus fő funkciói a zsigeri, vegetatív és az endokrin működések szabályozásával kapcsolatosak. Mindezek a
funkciók szorosan összefüggenek az ember érzelmi és affektív viselkedésével (pl.: a táplálék felvétel, vagy a szexuális
funkciók szabályozása az emberben nem pusztán vegetatív működés, hanem komplex viselkedési funkciók szabályozása
is egyben.) A hípotalamusz legfontosabb élettani funkciói: a vérnyomás és a szívverés szaporisága, a testhőmérséklet
szabályozása (pl.: láz), a test víztartalmának szabályozása, az uterus és az emlő simaizmainak kontrakciója,
neuroendokrin szabályozás, szexuális motiváció, táplálékszerzéssel kapcsolatos támadó viselkedés (állatokban).

d. „Intercalaris neuron” (interneuron)

A gerincvelő szürkeállományának elülső szarvában csoportosulnak a motoros sejtek. A hátulsó szarvban és a gerincvelő
középső részén zömmel interneuronok találhatók, melyek egyrészt az érző-és motoros sejteket kötik össze egymással,
másrészt a gerincvelő szakaszait kapcsolják össze. Itt találhatók azok a sejtek is, melyek a felszálló pályák kezdő
neuronjai. A gerincvelő oldalsó szarvában főleg központi vegetatív neuronok találhatók.

e. A szorongás
(Nem találtam róla a könyvben semmit, meg nagyon máshol sem, de valószínű az érzelmi működéssel hozható össze,
szóval erről írok)
/Az érzelmi működéseknek pszichikus és vegetatív összetevői egyaránt vannak. Részei az észlelés, az érzékelés
tudatosulása, az érzelmek tudatos megélése, a motiváció a válaszreakciókra, bizonyos jellegzetes vegetatív változások
(vérkeringés, légzés, verejtéktermelés megváltozása). Az érzelmi működések sokszor félelemmel és dühvel járnak. Az
érzelmi működések fontos szabályozó központja a limbikus rendszer. Az érzelmek akarattal nem kapcsolhatók be és ki. A
limbikus rendszer befolyásolja a táplálkozási magatartást, a szaglást, a hipotalamusszal együtt részt vesz a szexuális
magatartás irányításában, a félelem és a düh, valamint a motiváció kialakításában. A limbikus rendszer több területéről
származó idegimpulzusok befolyásolják a vérnyomást és a légzést./
A pszichiátriai betegségek nagy csoportját képezik a szorongásos zavarok, más néven neurózisok. Kialakulásának
hátterében Freud az elfojtott vágyak, gondolatok felszínre törését feltételezte, napjainkban egyes neurotranszmitterek
szerepét hangsúlyozzák. Több csoportja létezik: pánikbetegség (rohamokban jelentkező légszomj, szédülés, remegés
jellemzi, a roham gyakran zsúfolt, emberekkel teli utcán, üzletben vagy étteremben alakul ki, a beteg fél, hogy valami
bajba esik, és nem kap megfelelő segítséget), különböző fóbiák (szociális fóbia esetében a beteg szorong olyan
helyzetekben, amikor más emberek megfigyelhetik őt, félelmet válthat még ki pl.: helyzetek, tárgyak, állatok, mélység,
tűz, sötétség, bezártság, nyílt terek), kényszeres-rögeszmés zavar (a szorongást a beteg elméjében állandóan jelenlevő
vagy visszatérő gondolatok, késztetések okozzák, ilyen pl.: beszennyeződéstől való félelem, szimmetriaigény).
A szorongásos zavarokat viselkedésterápiával és gyógyszerekkel lehet kezelni.
12. Tétel
a, A ,,releasing hormonok”:

A thalamusban végződő különböző hatóanyagok a hypothalamusban elindítanak egy neurocrinia folyamatot, ennek
lényege, hogy releasing (felszabadító) hormonok képződnek, amelyek az agyalapi mirigy, mint fő irányító endokrin szerv
működését szabályozzák. Az agyalapi mirigy elülső lebenyében termelődnek és az agyalapi mirigy termelését irányítják

b, A színlátás:
Retinában lévő sejtek--különböző hullámhosszú fényre érzékenyek, melyben aktiválódni képesek.
400-700 nm közt.
3 színt látunk:kék, vörös, zöld.-háromféle csap
periódusok közt átfedések-jellegzetes mintázat alakul ki--az agy ezt érzékeli, rekonstruálja----TRIKROMATIKUS
SZINÉRZÉKELÉS ELMÉLETE
A színlátás: a prizmával felbontott fehér fény színei közül a vörös, kék, a zöld alapszínek,
melyek megfelelő arányú keverésével az összes szín előállítható. A színek érzékelése az
állatok közül csak a magasabb rendűeknél lehetségesek, például a majmok esetében. Az
emberi szem a színeket az ideghártyában lévő csapok segítségével „fogja fel”. Az egyes
színek nem egyformán ingerlik a csapok idegsejtjeit, a színingert követő kémiai reakciókban
olyan idegingerület keletkezik, ami annak megfelelő színérzetet kelt. A legelfogadottabb,
úgynevezett „trikromatikus” elmélet szerint a „színfelfogó” csapoknak három típusuk van,
melyek mindegyike az alapszínek egyikére érzékeny, tehát egy részük főként a vörösre, más
részeik a zöldre, ibolyára, kékre érzékenyek.

c, A kisagy afferens és efferens kapcsolatai:

 anatómiailag és fejlődéstanilag is szoros összefüggésben áll az agytörzzsel
 a koponya hátsó fala által védett, az ún. hátsó koponyagödörben található
 két féltekéből és a köztük lévő „féregből” áll
 felszínén párhuzamos, harántirányú barázdák futnak, melyek a kisagyi lebenyeket választják el egymástól
 a kisagy szürkeállománya (kisagykéreg) kívül taláható (ábra: tk. 143. o.)
 a kisagy fehérállománya belül
  fehérállomány mélyében az ún. kisagyi magvak
 kisagykéreg szabályos rétegződést mutat
1. felszínhez közeli: molekuláris réteg (főleg dentritek és szinapszisok)
2. középső réteg: Purkinje-féle neuronok
3. legmélyebben: szemcsesejt-réteg, ahol apró neuronok (szemcsesejtek) és a kisagykéregbe érkező afferens
axonok nagy végződései szimpatizálnak
 a kisagy efferensei mély kisagyi magvakból indulnak
 kisagy afferens és efferens kapcsolatai (kisagykéreg és a kisagyi magvak közötti információ áramlása)
o afferens (bemenet)
 gerincvelőn keresztül: izmokból, inakból és a bőrből a spinocerebelláris pályákon keresztül érzekő
érző ingerületek
 VIII. agyideg vestibularis rostjai és az agytörzs vestibularis magvai: egyensúlyérzeteket szállítanak
2
 nagyagykéreg: erősen feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ
 kisagykéreg: kevéssé feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ
o efferens (kimenet)
 elsősorban a thalamusba, majd innen a motoros agykéregbe futnak
 az óriási mennyiségű információ feldolgozását követően a kisagy a mozgásokat szabályozza
(egyensúly, izomműködés testhelyzet változtatása és járás közben – mozdulat és mozgássorozat
folytonosságának biztosítása)

d, A limbikus rendszer működése

A limbikus rendszer struktúrái a féltekék belső széle mentén helyezkednek el. Az emberi agyban a limbikus kéreg jobbára
rejtetten helyezkedik el, és az egész agykéreg felszínének csupán 4%-át foglalja el. A limbikus rendszert a Papez-féle
koncepció szerint a szaglórendszer, a hippocampus, a hypotalamus és a thalamus egyes részei, az agykéreg medialis
felszínén lévő ún. övtekervény, valamint az őket összekötő fehérállomány kötegek (pályák) képezik. Ezek az agyi
struktúrák láncszerűen, sorba kapcsoltan helyezkednek el, és zárt neuronláncot alkotnak, amelyet Papez-féle gyűrűnek
nevezünk. A zárt gyűrűbe kapcsolódnak egyéb külső struktúrák. A zárt gyűrűbe kapcsolódnak egyéb, külső struktúrák,
mint a frontális agykéreg alsó felszíne a mandulamag, vagy az agykéreg egyéb területei, az agytörzsi érző rendszerek és
tulajdonképpen a szaglóideg is.
A zárt gyűrű kifelé is szállít információt. A zárt neuronlánc tulajdonsága, hogy bizonyos ingerek a gyűrűben keringenek,
és felerősödnek, vagyis kiemelkednek a többi közül- ez a pozitív szelekció az információt memóriává alakítja, így a
tanulás és a memóriafeladatok fontos központja. Funkciója még, hogy a szenzoros információt érzelmi töltéssel színezze,
így lesz valami kellemes vagy kellemetlen. Emlékezik a kellemes megerősített viselkedési mintákra (melyek komplex
motoros szekvenciák). Valamint elkülöníti a kellemetlen, averzív, negatív eredménnyel járó motoros szekvenciákat -
vagyis memorizálja az érzelmi töltéssel felruházott viselkedési mintákat. Képes kódolni a térbeli mozgás szakaszait is,
ezeket a tér jellegzetességeivel összehasonlítja, és feltérképezi a körülöttünk lévő térbeli világot - ennek alapján pedig
motoros viselkedésünket irányítja. Sajátos betegsége az epilepszia, mely a hippocampust érinti.

e, Külső női nemi szervek:

Nemi szervek medencén kívül elhelyezkedő részei. Medence kimenetét elölről a szeméremcsontok, hátulról a farkcsont
és két oldalról az ülőgumók határolják. Női gát: hüvely és végbél közötti rész.
Hüvely
Női belső nemi szervek legalsó szakasza. Kb. 10 cm hosszú, 2-3 cm széles, vékony falú cső. Felső része egyenlőtlenül fogja
körül a méh nyakát, ez a rész a hüvelyboltozat. Hüvely fala kötőszöveti rostokból és simaizomból áll, melyben vérerek
helyezkednek el. Belsejét nyálkahártya borítja. Hámsejtekben sok glikogén található. Lobomlása a hüvely belsejében
savanyú Ph-t eredményez. Ez védelmet jelent a kórokozok ellen, de a hímivarsejtek mozgását bénítja.
Hüvely alsó vége szabadon nyílik a női szeméremtest mélyén, a kisajkak között levő hosszúkás üregben, a hüvely
előcsarnokában. Azoknál a nőknél, akik még nem közösültek, a hüvelybemenet kezdetén szűzhártya található.
Hüvely feladata:
-közösüléskor befogadja a hímvesszőt.
-megtermékenyülés és terhesség után, szüléskor a szülőcsatorna alsó, végső részét képezi.
Szeméremtest
Hüvely bemenetét és azt körülvevő szerveket értjük. Hüvelybemenete a szeméremrés mélyén található, melyek két
oldalról a nagyajkak határolnak.
Nagyajkak zsírral párnázott bőrredők. Nagyajkak hátrafelé beleolvadnak a gátba. Előrefelé a szeméremdomba. Nemi
érés idejétől jellegzetes szőrzet borítja. Nőknél ez a szőrzet szeméremdomb felett vízszintes vonalban végződik.
Két nagyajak közötti fekszik a kisajak. Ezzel elől kettéválva a csikló végét fogják közre, hátul egy kis bőrredővel
összefüggenek. Kisajkak takarják a hüvely előcsarnokát vagy hüvelytornácát, melynek mélyén a hüvelybement van.
Csikló és a hüvelybemenet között találjuk a női húgycső külső nyílását. Legnagyobb mirigy: Bartholin-mirigy.
Női húgycső
3-4 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt cső. Hüvellyel párhuzamosan fut, annak elülső falával, felső harmadát kivéve
összenőtt. Hólyagban kezdődik, akaratunktól független simaizomból álló zárógyűrű veszi körül. Alsó része a hüvellyel
együtt átfúrja a húgy-nemiszervi lemezt. Itt található a női húgycső körkörös, harántcsíkolt izomból felépülő,
akaratunktól függően működő zárógyűrűje. Húgycső a külső húgycsőnyílással ér véget.
Csikló
Női nemi izgalom és kielégülés kiváltásának legfontosabb szerve Két kis szárral ered a szeméremcsontok alsó ágán.
Szeméremcsontok találkozás alatt a két kis szár összenő a csikló testét létrehozva, gömb alakú vége látható a
szeméremrés elején. Belső szervkezet a hímvessző barlangos testeihez hasonló.

13. tétel
Az agyalapi mirigy anatómiája:
Minden endokrin mirigy működését szabályozza.
A koponya alapján van egy mogyorónyi bemélyedés, ez őrzi azt az endokrin szervet, amely nyéllel kapcsolódik a
hipotalamuszhoz. Elülső, középső és hátulsó lebenyből áll.
Elülső lebeny: mirigysejtjei csoportokban helyezkednek el, közöttük tág kapillárisok vannak. A sejtek sokféle hormont
állítanak elő, ezek közül a legfontosabbak: ACTH, TSH, LH, FSH, STH, LTH, MSH, oxitocin, ADH. Működését a
hypothalamusz szabályozza.
A középső lebeny az emberben igen kicsi, feltételezések szerint a melanocyta serkentő hormont termeli. Működését a
hypothalamusz szabályozza.
A hátulsó lebeny a hypothalamusz származéka, és anatómiai folytonosság is van közöttük. A hypothalamusz nagy
neuronjainak axonjai pályát alkotva lépnek a neurophysisbe, és ott axonterminálisaik a kapillárisok falán végződnek. Az
axonterminálisokban az oxytocin és a vasopresszin található. Ezeket a hypothalamusz nagy neuronjai termelik és
transzportálják. A hátsó lebenyben az axonból a vérpályába kerülnek, és a távoli szövetekhez jutnak el. A hátsó
lebenyben nincsenek endokrin sejtek.
Portális keringés: a hypotalamuszba a verőerek hoznak vért, ebből lesznek kapillárisok, ezek összeszedődnek, és átjutnak
egy kis visszérszakaszon az agyalapi mirigybe, ott széttevődnek hajszálerekbe, összeszedődnek visszerekre.
Hangvezetés a hallás szervében
A hang által keltett levegőrezgés a hangvezetés révén az ovális ablak hártyáján keresztül áttevődik a csiga
folyadékrendszerére. A folyadék hullámzása rezgésbe hozza a csigajárat alaphártyáját és vele együtt a receptorsejteket.
Ezek hozzányomódnak a fedőlemezhez, és ez a mechanikai inger elektromos impulzust vált ki belőlük. Az ingerület a
központi oszlopban helyet foglaló spirális dúc bipoláris idegsejtjére tevődik át. A sejtekből az idegrostok kis csatornákban
a csiga tengelyébe lépnek, majd a csiga alapjára jutva a szitaszerűen lyukas csontlemezen átbújva, egyesül az
egyensúlyérző idegrostokkal és a VIII. agyideget képezi, amely a belső hallójáratban haladva, elhagyja a sziklacsontot a
központi idegrendszerbe vezet. Magának a hangérzetnek a keletkezése már a központi idegrendszerben keletkezik.
A nagy rezgésszámú magas hangok a rövid hullámai a folyékony közegben hamarabb lecsillapodnak, ezért a csiga alapján
érzékelhetők, míg a mély hangok hosszú hullámai a csiga csúcsi része felé. Egy adott rezgésszámú hang által keltett
hullámok mindig ugyanazon a helyen lévő szőrsejtekben váltanak ki ingerületet.
Telereceptorok:
Nem érintkeznek az ingerforrással (látás, hallás), nagy távolságból is érzik az ingert és felerősítik azt. Hiányuk
következtében beszűkül az illető ingerkörnyezete. Ez a tudat működésének károsodásához vezet.
Agytörzs működése:
A nyúltagyat, hidat és a középagyat agytörzs névben foglaljuk össze és különítjük el a többi agyszakasztól.
Fontos vegetatív központ, összekötő szerepet tölt be. Képes a magatartás szabályozására, a testtartási reflexek
integrálására, fontos vegetatív központokat tartalmaz, a test minden részéről érkező impulzusokról információt kap.
Testhelyzet fenntartását (a testünkre ható nehézségi erővel szemben), elemi mozgási folyamatok (járás,
felegyenesedés, stb.) koordinálását biztosító reflexek felsőbb szabályozója. Az akaratlagos és automatikus
helyzetváltoztató mozgás irányítója.
Életfontosságú jelentősége egyrészt abból következik, hogy viszonylag kis területen sok agyidegi mag helyezkedik el,
amelyek az agytörzsön végighúzódó hálózatos állomány formatio reticularis neuronjainak közvetítésével
fontos reflexközpontokat képeznek, és ezeknek kisebb sérülése is életveszélyes lehet. Fontosabb reflexek a köhögési,
tüsszentési, szájpadi, garati, szopási, nyelési, hányási, nyálelválasztási, szemhéjzárási reflexek. Sajátos agytörzsi reflexív
a rágóizmok saját reflexe. Az előbbieken kívül az agytörzs hangolja össze a testtartás beállításáért felelős összetettebb
reflexmechanizmusokat a vestibularis idegmagvakhoz kapcsolódó rendszer segítségével. Másrészt az agytörzs hálózatos
állományában van két életfontos központi terület: a vérkeringést szabályozó vazomotor, és
a légzést vezérlő légzőközpontok rendszere.
Itt foglalnak helyet a III-XII. agyidegek mozgató és érző magjai. A perifériával közvetlen összeköttetést biztosítanak.
Fontos motoros és érző működéseket lát el. Teljes hosszában elhelyezkedő hálózatos sejtrendszer (formatio) reticularis
valamennyi specifikus afferens pályával kapcsolatban áll. A test minden részéről érkező impulzusokat kap. A magatartás
döntő szabályozója, képes a kéregsejtek aktiválására. A formatio reticularis sejtjeiben fontos vegetatív működések
központjai: vérnyomás, légzés, köhögés, tüsszentés,táplálkozással kapcsolatos, motoros és szekretoros válaszreakciók,
nyelés, nyálelválasztás, szopás, rágás, nyelés, szemhéjzárás stb. A hányás az agytörzs védekező mechanizmusa. A
testtartási reflexek integrálása a motoros rostokkal. Az agytörzsön áthúzódó pályák összeköttetést teremtenek a
gerincvelő érző és a motoros neuronjaival, illetve a kisagy és a köztiagy és végagy sejtjeivel.
Formatio reticularis: izomtónus szabályozása, aktiváló központ, alvás, ébredés, légzésszabályozás, vazomotoros központ,
szívműködés, vérnyomás szabályozás, testtartás reflex, egyensúlytartás, járásban is.
Agytörzsi testtartási reflexek: pozitív támasztási reflex (mindkét talp a test teljes súlyával a talajra), nyakizomból kiinduló
tónusos reflexek, labirintus tónusos reflex, felegyenesedési reflex (Moro-reflex), gyorsulás által kiváltott testtartási
reflex, járási reflex.
A perifériás idegrendszer felépítése: Részei: gerincvelői idegek, agyidegek, vegetatív idegrendszer.
A környéki idegrendszer közvetlen élettani kapcsolatot a központi idegrendszer és a szervezet részei között létesít. A
környéki idegrendszer vezeti az ingerületeket a központok felé, a központból a szervekhez.
Fő alkotóelemei a központi idegrendszer felé vezető afferens vezető pályák, amelyek valamely érzületet visznek. Efferens
(végrehajtó) pályák, amelyek a célsejtekhez vagy szervekhez utasítást visznek.
A perifériás (környéki) idegrendszer a bőrt és a zsigereket érző idegekkel, az izmokat pedig motoros idegekkel látja el. A
perifériás idegek a gerincvelőből és az agytörzsből erednek, és a test minden részébe eljutnak. Az idegek trofikus hatást
gyakorolnak, vagyis az idegvégződésekből felszabaduló transzmitterek, peptidek és fehérjék nélkülözhetetlenek a test
szövetei és szervei számára, hiányuk a szövetek és szervek visszafejlődését (atrophia) okozza, esetenként
funkciózavarokat is.
A gerincvelői idegek a nyakon nagyobb fonatokat (plexus) képeznek, a háti szakaszon szelvényezett formában, egymással
párhuzamosan haladnak, az ágyéki és keresztcsonti szakaszon pedig újra fonatokat alakítanak ki. A plexusok általában a
végtagokat és függesztőövet látják el idegekkel. Az agyidegek (az első kettő kivételével) a fej és nyak szöveteit idegzik be;
kivétel a bolygóideg, amely a zsigerek idege, és részben a vegetatív idegrendszer része.
A perifériás érzőidegek végződései a receptorok, amelyek a bőrben, izmokban, ízületekben, kötőszövetekben, erek
falában, zsigerek falában találhatóak. Alakjuk és mikroszkopikus felépítésük változó. Az idegvégződést borító kapszula
(tok) speciális támasztósejtek rendszere, amely körülveszi az axonvégződést, és segíti az ingert követő elektromos jel
kialakulását. A tok nélküli, szabad idegvégződések vékony idegrostok végződései, amelyeket a szövetekben felszabaduló
kémiai anyagok ingerelnek. Ezek fájdalom- és hőingerek felvételére specializálódtak.
Mozgató idegvégződései: effektorok, vázizomzat izomrostjain tanulmányozható - motoros véglemeznek nevezzük, mely
izomrostok kontrakcióit szabályozzák.
Simaizomban vegetatív alapfonat idegzi be, nincs proszinaptikus membrán: atransznitterek az extra celluláris térbe
kerülnek, és diffúzióval érik el a simaizomsejt membránját, ahol receptorokhoz kötődnek, és elhúzódó elektromos jelet
váltanak ki.
14.tétel

Mit jelent a neuroendokrin (neurohumorális, neurohormonális) rendszer kifejezés?

A szervek- szervezet működésének szabályozásában az idegrendszer és a hormonok együttesen vesznek részt, ezért
beszélünk neurohumoralis szabályozásról. Életműködések szabályozását a neuroendokrin rendszer végzi. Szabályozás
lehet:
1) idegi/neurális úton:- gyors- lokális
2) hormonális: - lassú
- elhúzódó
- ált. kiterjedt hatású
- hírvivő anyag lehet: a) neuroszekrétum, b) hormon: BEM = endokrin mirigy v. más szerv termeli, a
testfolyadékba ürül
- más szerv:a) gyomor: gasztrin (gyomornedv termelés serk.), b) patkóbél: villikinin (bélbolyhok mozgását serk.)

- endokrin sejtek a terméküket közvetlenül a véráramba választja ki és a vérárammal jut el a célsejthez

- ez a rendszer döntően az idegrendszer irányítása alatt áll NEURO HUMORÁLIS rendsz.-nek is nevezik.

Hangvezetés a hallás szervében

A hangvezetés során a külső hallójáratban a hang által keltett levegőrezgés hullámai rezgésbe hozzák a dobhártyát. Ez a
rezgés áttevődik a hallócsontocskákra, majd az ovális ablak hártyáján keresztül a belső fül folyadékrendszerére. A csiga
belső ürege egy alsó és egy felső járatra oszlik. A felső járat a belső fül előcsarnokában kezdődik, felmegy a csiga
csúcsáig, majd ott folytatódik az alsó járatban. Ez a csiga alapján végződik, a kerek ablak hártyával lezárt nyílásán. A csiga
járatait kitöltő folyadék a hanghullámok hatására rezgésbe jön. Nagy rezgésszámú, magas hang hamarabb lecsillapodik -
csiga alján érzékelhető. Mély hang a csúcsi részen. A receptorok a csiga alsó és felső járata közötti vékony hártyás falú
cső alaphártyáján ülnek (felettük fedőlemez), melynek mindkét vége zárt. A folyadék mozgása rezgésbe hozza a csiga
alaphártyáját és vele együtt a receptorsejteket is. Ez utóbbiak hozzányomódnak a fedőlemezhez - ez elektromos
impulzust vált ki. Egy adott rezgésszámú hang által keltett hullámok mindig ugyanazon hely receptoraiban váltanak ki
ingerületet. A szőrsejtek ingerületét bipoláris érzőneuronok veszik át, melyek axonjainak kötege a hallóideg (+ az
egyensúlyozó 8.agyideg). Az agytörzsön és a talamuszon keresztül jut az ingerület a halántéklebeny agykérgi
hallóközpontjába.

Receptorok
A receptorok ektodermális eredetű, módosult idegsejtek, a reflexív első tagjai. Lehetnek egyesével (külön a bőrben), de
lehetnek csoportosan is (érző hám), és ha támasztósejtekkel is körül vannak véve, érzékszerveket alkotnak (például
szem). A receptorok felfogják a külső és belső ingereket. Ezek az ingerek (hő, fény, mechanikai) valamilyen energiát
tartalmaznak, melyet a receptor bioelektromos jelenséggé alakít át. Az ingernek elég erősnek kell lennie, hogy a receptor
nyugalmi feszültségét átalakítsa működési feszültséggé (akciós potenciállá). Ezt vagy egy nagy inger teszi, vagy sok kicsi
egymás után. Ha a receptor érzékeli az ingert, akkor az inger elérte az ingerküszöböt. Az evolúció során a receptor
alkalmazkodott a különböző ingerekhez, és azt az ingert, amelyre a receptor a legérzékenyebb, fajlagos, vagy adekvát
ingernek nevezzük. Így minden receptornak megvan a saját fajlagos ingere. Ettől még a receptor másik ingerre is
érzékeny lehet. Minden vagy semmi törvénye: ha az inger nem éri el az ingerküszöböt, akkor a receptor nem reagál az
ingerre. Az ingernek megfelelő erősségűnek, gyorsnak és hosszúnak kell lennie, hogy a receptor reagáljon a fajlagos
ingerre. A fajlagos ingert ha összehasonlítjuk az állatokéval rájövünk, hogy más-más. Például a kutya szaglása kisebb
ingerküszöbű mint az emberé.

A gerincvelői szelvény anatómiája

A központi idegrendszer alsó szakasza, a gerinccsatornában helyezkedik el. A gerincvelővel anatómiailag összefügg a 31
pár gerincvelői ideg, minden gerincvelői idegpár egy gerincvelőszelethez tartozik, ez a gerincvelői szelvény. A gerincvelői
szelvény a gerincvelő anatómiai és funkcionális egysége. A szelvényhez egy pár gerincvelői ideg, csigolyaközti dúc,
mellső- és hátsó ideggyökerek, valamint a szürke-és fehérállomány egy szelete tartozik. A szürkeállományban az érző- és
mozgató neuronok egymással szinaptikus összeköttetésben állnak és a reflexívek anatómiai alapját képzik. A gerincvelői
szelvény önálló működésre képes: érző stimulációra motoros válasszal reagál.
Minden szelvény „functionalis egység”, egy-egy testrégióhoz köthető. Korlátozott függetlenség – CNS irányítása alatt áll
(kérgi és agytörzsi pályák). Interszegmentális koordináció:
- felszálló rostok (magasabb központokhoz)
- propriospinalis (gerincvelőn belüli) rostok

A paleocortex és a neocortex rétegei

Az agykéreg három rétege, belülről kifelé: archicortex (filogenetikailag a legöregebb réteg), paleocortex (középső réteg),
neocortex (legújabb réteg).
A neocortex 6 elkülönült réteget tartalmaz, minden rétegben vannak neuronok, 15 különböző neurontípus található
benne. Az agykéreg fő neurontípusa a piramissejt: ez szabályos neuron axonjai révén kifut az agykéregből és pályákat
képez:
• ezek kötik össze az agyféltekék egyes területeit (asszociációs pályák)
• összekapcsolják a 2 féltekét (commissuralis ~)
• az agykérget és a striatumot (corticostriatalis ~)
• az amigdalát és a cortexet kapcsolják össze
• az agyéreg, az agytörzs és a gerincvelő között létesítenek kapcsolatot (corticobulbaris
• corticospinalis~)
• az allocortex és neocortex között létesítnek kapcsolatot
Az emberi neocortex tekervényekből és azokat elválasztó barázdákból áll. A mélyebb barázdák nagy egységekre,
lebenyekre tagolják, ezek funkcionálisan elkülönülnek. A legfontosabb barázdák:
• centális (Rolando-féle)~: homlok és fali lebenyt választja el
• oldalsó (Sylvisus-féle)~: a halántéklebeny felsőhatárát képezi
• parietális- és occipitalis lebenyt elválasztó~
• sarkantyú ~: a látókéreg közepén halad

15. tétel
A tobozmirigy működése
A tobozmirigy az őslényeknél hallószervként funkcionált. Az embereknél ezt a mirigyet az agykéreg elfedi, eltakarja. Az
agy mélyére került. A hypotalamus mögött, a középső hypotalamus fölött helyezkedik el. Elsősorban mint endokrin szerv
működik amely melatonint termel.
Jelentősége az állatoknál: a fény és sötétség változásokat „regisztrálja”. Ezen belül a ritmusos életmenetet biztosítja.
Embereknél: A melatonin nevű hormont termeli, és a napi ritmust (cirkadián ritmus) szabályozza. Az agykéreg felé
irányított hatással működik.( pl.: alvás hiány- igény)
A Corti-szerv
Felépítése: A hallás érzékszerve, nevét az azt elsőként leíró Alfonso Cortiról kapta. A csiga járatának folyadékot
tartalmazó középső, hártyás részén belül találhatjuk a hallás érzékszervét, más néven a Corti szervet. A Corti szerven
belüli külső és belső szőrsejtek alakítják át a vibrációs energiát idegi energiává, amit aztán a VIII. idegen keresztül
eljuttatnak az agyba. A tulajdonképpeni hallószerv (Corti-szerv) a ductus cochlearis fenekét képző membrana basilarison
nyugszik. A Corti-alagúttól befelé 1, kifelé 3-5 sorban a támasztósejteken ülnek a szőrsejtek. A belső szőrsejtek a
receptorok, a külsőknek szabályozó szerepe van.
Működése: Corti szerv = hallásért felelős szerv, hallóvégkészülék, ami a hártyás labirintus alsó falán foglal helyet
(távolabbról: a csigában). Sejtjei két csoportra oszthatók: támasztósejtek és érzéksejtek (szőrsejtek).
A Corti-szerv a középfül által a cochleát (csigát) kitöltő folyadékban létrehozott nyomásváltozásokat alakítja a hallóideg
elektromos jelévé.
Az emberi fül mp-ként 16-20000-ig terjedő rezgésszámú hanghullámok felvételére szolgál. Az emberi fül hangvezető
rendszere: a levegő nyomásingadozásai először a dobhártyát hozzák rezgésbe, amely azokat a hozzácsatlakozó
hallócsontocskák láncolatának ad át. Innen a csontos csiga járataira terjednek rá.
A kisagy működése
A kisagy afferens és efferens kapcsolatai (kisagykéreg és a kisagyi magvak közötti információ áramlása)
o afferens (bemenet)
 gerincvelőn keresztül: izmokból, inakból és a bőrből a spinocerebelláris pályákon keresztül érzekő
érző ingerületek
  VIII. agyideg vestibularis rostjai és az agytörzs vestibularis magvai: egyensúlyérzeteket szállítanak
 nagyagykéreg: erősen feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ
 kisagykéreg: kevéssé feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ

o efferens (kimenet)
 elsősorban a thalamusba, majd innen a motoros agykéregbe futnak
 az óriási mennyiségű információ feldolgozását követően a kisagy a mozgásokat szabályozza
(egyensúly, izomműködés testhelyzet változtatása és járás közben – mozdulat és mozgássorozat folytonosságának
biztosítása)
A here anatómiája
A herék a herezacskóban találhatóak mely a hasüreg kitüremkedéseként alakult ki. A herék a hasüregben fejlődnek és
csak a 7. magzati hónapban szállnak le a herezacskóba. Here tartozéka a mellék here, mely hátul felül helyezkedik el a
herén. Páros szerv tojásszerű alakja van oldalain kicsit lapos. Baloldali here lentebb van, mint a jobb. Az elülső részét a
hashártya beborítja, emiatt van, hogy a legkisebb sérülés is nagy fájdalommal jár. A herét kívülről fehér kötőszövetes tok
borítja. A here kanyarulatos csatornáiban képződnek a hímivarsejtek a spermiumok, ez a folyamat a spermiogenezis. A
csatorna közötti szövetben pedig endokrin sejtek találhatóak amelyek termelik a testosteron nevű férfinemi hormont,
melynek megléte alakítja ki és tártja fenn a férfias fenotípust, ennek elvesztése (pl. here eltávolítás) a férfias nemi jelleg
vissza fejlődését eredményezi. A spermium kialakulását követően a here csatorna rendszeréből átkerülnek a mellékhere
csatornáiba. Itt tárolódnak és szekretálnak is. (szekretált folyadék ionokban, glycoproteinben és zsírsavakban gazdag,
táplálja a spermiumokat és segíti az előre jutásban). A mellékherében és a herében a spermiumok egy része elpusztul.
Ezeket makrofágok fagocitálják. A heréket ellátó artéria a hasi aorta ága.(utal arra, hogy hasüregben fejlődött.) Ez a
lágyék csontnál jut a herezacskóba, idegeivel, ahol táplálja a herét és mellékherét. A herezacskó falában a hasfal minden
eleme megtalálható. A here bőre ráncos, mert a bőr alatt sima izom sejtek vannak.(öregkorra a bőr kisimul). Rétegei:
három széles hasizomból ill. azok bőnyiből alakulnak ki. Elszórtan található benne harántcsíkolt izom is. ezek a herezáró
izmok (funkciótalan, mert a herét nem lehet a hasüregbe visszahúzni nem célszerű, mert a testhőmérséklet túl magas a
spermiumok számára.) Van egy reflexe: amely a gerincvelő vizsgálatra használnak. A reflex kiváltásakor az izom
összehúzódik, s megemeli a herét. A here leszállása után a hashártya összeköttetés megszűnik, ha megmarad, az kóros,
ezt hívják here sérvnek. - ivarsejt termelés – spermiogenezis: A kanyarulatos csatornákban történik a spermiumok
termelése.
A perifériás idegrendszer szimpatikus része
A szimpatikus idegrendszer központi része a gerincvelő thoracolumbalis (háti- ágyéki) szakaszán a gerincvelői
szürkeállomány oldalsó szarvában található. • A szimpatikus idegrendszer perifériás részét a zsigeri mozgató- és érző
idegrostok és a paravertebrális és prevertebrális ganglionok képezik. •A gerincvelői szürkeállomány oldalsó szarvából
kiinduló vegetatív B- típusú visceromotoros (preganglionáris) rostok a mellső szarvi mozgató idegekkel együtt hagyják el
a gerincvelőt, több dúcon is áthaladhatnak, de csak egyszer kapcsolódnak át, valamelyik para-, vagy preganglionáris
dúcban C- típusú postganglionáris idegsejtekre. Az átkapcsolás előtt preganglionáris, az átkapcsolódás után
postganglionáris rostokról beszélünk. • A zsigeri érzőrostok a hátsó gyökéren lépnek be a gerincvelőbe és, vagy
közvetlen válaszreakciókat (gerincvelői reflexek), vagy a vegetatív ingerület, a test felszínéről érkező egyéb
információhoz hasonlóan feljut az agyvelőbe, és ott zsigeri érzést vált ki.

16. tétel
Thymus endokrin működése
A thalamus magvaiban – a szaglópályán bejövő ingerületek kivételével – minden érzőpályákon érkező ingerület
átkapcsolódik. Átkapcsolódás után szerteágazva az egész kérgi rendszer aktiválódik. Ily módon lehetővé válik az érzet
azonosítása és a fájdalom intenzitásának meghatározása. Az ingerületek minőségi értéket kapnak (kellemes,
kellemetlen). Létrejön a test térismerete. Sötétben is tudjuk honnan jön az inger. Kialakulnak a gnosztikus érzések (a test
három dimenziójában érződnek az ingerek). A fájdalomérző rostok a kéreg felé rendezett, minősített ingerületeket
visznek.

Az egyensúlyszerv makro- és mikroszkópos anatómiája

A belső fül (labirintus) apró csontos üregek bonyolult és összefüggő rendszere. A labirintus a halántékcsontban található,
és az ún. belső hallójárat révén a koponya belső terével is közlekedik. A belső hallójáratban haladnak a VII. és a VIII.
agyidegek. A csontos labirintusban található az ún. hártyás labirintus, amely tartalmazza a hallás és az egyensúlyozás
receptorait. A hártyás labirintus részei a hártyás csiga (amelyben a hallóreceprotok vannak), a zsákocska és a tömlőcske,
amelyben a gravitációs receptorok foglalnak helyet, és a félkörös ívjáratok, amelyek a mozgást érzékelik. A csontos- és a
hártyás labirintus két teljesen szeparált térség; mindkét térségben folyadék van – a folyadék szerepe az, hogy teljesen
kitöltse az üregeket, és biztosítja a dobhártya rezgéseinek (hallócsontok által közvetített) áttevődését a hallóreceptorra.
A félkörös ívjáratok a tér három síkjában helyezkedik el. A hártyás labirintus halló – és egyensúlyozó (vestibularis)
receptorait a VIII. agyideg idegzi be, ami azt jelenti, hogy a receptorok ingerülete a VIII. agyidegen keresztül jut az
agytörzsbe. A csontos labirintust a perilympha nevű folyadék, a hártyás labirintust az endolympha tölti ki – a két folyadék
fontos szerepet játszik a hallás és az egyensúlyozás receptorainak működésében.

A hypothalamus vegetatív működése

A hypotalamusz fő funkciója a zsigeri, vegetatív és az endokrin működések szabályozásával kapcsolatosak. Emellett,
mivel a hypotalamusz a diencephalon része, mindezek a funkciók szorosan összefüggnek az ember érzelmi és affektív
viselkedésével (pl.: a táplálék felvétel, vagy a szexuális funkciók szabályozása az emberben nem pusztán vegetatív
működés, hanem komplex viselkedési funkciók szabályozása is egyben) Az agy bazális felszínén a hypotalamus területét
a látóidegek kereszteződése, és a két corpus mammilare jelzi. Ezek között találhatujuk az infundibulumot és a tuber
cinereumot is, melyek szintén a hypotalamuszhoz csatlakozó agyalapi mirigy. A hypotalamusz számos kis magból áll,
melyek a harmadik agykamrát körülvevő területen helyezkednek el. A magcsoportokat a kémiai transzmitter agyagok
rendkívüli változatossága jellemzi: 15-20 féle neuropeptid, valamint hisztamin, szerotonin, adrenalin, noradrenalin,
dopamin, acetilkolin, glutaminsav és GABA egyaránt megtalálható. A hypotalamicus neuronok egyik fontos
jellegzetessége, hogy bizonyos peptid-transzmittereket nem (vagy nemcsak) a posztszinaptikus neuron felszínén, hanem
a kapillárisok mentén is felszabasítanak: így a transzmitter a vérbe kerül, és a továbbiakban hormonként funkcionál. Ezt a
jelensége neuroszekréciónak nevezzük. A neuroszekréció igen fontos szerepet játszik az agyalapi mirigy működésének
szabályozásában. Emellett két olyan hormont ismerünk, amelyek hypotalamus magvaiban termelődnek, és a neuronok
axonterminálisaiból közvetlenül a vérbe kerülve fejtik ki hatásukat: az oxytocin simaizom –összehúzó hatású, a
vasopressin pedig a vesében serkenti a víz visszaszívódását – vagyis koncentrálja a vizeletet; valamint emeli a
vérnyomást is. Az oxytocin fontos szerepet játszik a szülés megindításában, mert kontrakcióra serkenti a méh izomzatát.
Szoptatáskor, az oxytocin hatására a tejcsarnocskákban és az emlőmirigyben lévő simaizom összehúzódása elősegíti az
anyatej kiürülését.

Posztcentrális agykéreg funkciója

A „kültakaró” (bőr) és a „beltakaró” (üreges szervek hámbélése) összehasonlítása
A bőr, mint kültakaró beborítja a testet, védi a mélyebb szöveteket és szerveket, szabályozza a testünk hőmérsékletét,
folyadéktartalmát, érzékszervi funkciót tölt be és D-vitamint termel. Ezt az összetett működést bonyolult szövettani
szerkezete teszi lehetővé.
A bőr három rétegét különböztetjük meg: legfelszínesebb a felhám (epidermis), mely elszarusodó többrétegű laphám. Az
elszarusodás mértéke helyenként igen eltérő, és függ az adott testrész mechanikai igénybevételétől. (pl: a talp bőre
vastag szaruréteget fejleszt) a hámréteg folyamatosan regenerálódik, bőrsejteket (keratinocytákat) termel, melyek a
differenciálódás során a hám felszínére kerülnek és elszarusodnak. A szaruréteg elhalt keratinocytákból áll, amelyek
kreatinokat tartalmaznak – ezek filamentózus vázfehérjék, amelyek biztosítják a hámfelület mechanikai
ellenállóképességét. A szaruréteg felszínes, elhalt része folyamatosan és észrevétlenül leválik a felszínről. A szaruréteg
kiterjedtebb, észlelhető leválása a hámlás, amely általában . gyulladás ( pl: napégés ) következménye. A felhámban
egyéb sejtek is vannak, melyek hozzájárulnak a felhám funkcióihoz. A bőr színét adó pigmentet termelik a melanocyták.
A pigment ezután a bőrsejtekbe kerül és meghatározza a bőr színét. Az epidermis további sejtje a Langerhans-sejt, amely
fagocitózisra képes és fontos szerepet játszik a bőr immunológiai védekező reakcióiban (pl: allergiás bőrfolyamatokban ).
Az epidermis idegvégződéseket is tartalmaz, amelyek módosult keratinocytákon, az úgynevezett Merkel-sejteken
végződnek. A tapintásban játszanak fontos szerepet.
A következő réteg az irha ( dermis): a felhámtól a bazális lamina választja el. Az irhában laza rostos kötőszövet, gazdag
ér- és nyirokkapilláris hálózat, valamint idegek találhatók. A felhám laza kötőszövete rugalmas és kollagén rostokban
bővelkedik, melyek biztosítják a bőr ellenállóképességét, rugalmasságát és nyújthatóságát. A hajszálerek elérik a
felhámot is – ezek az erek táplálják az epidermist, és részt vesznek a hőszabályzásban is. Az érző idegek végén különböző
idegvégződéseket találunk (pl: tapintótestek, szabad idegvégződéseket), amelyek fontos szerepet játszanak a bőr
érzékszervi funkcióiban, a dermis vérkeringésének szabályozásában és lokális gyulladásos folyamatokban.
Az irha alatt találjuk a harmadik réteget a bőr alatti kötőszövetet ( hypodermis). Ez a réteg zsírszövetet, laza rostos
kötőszövetet, számos verejtékmirigyet és néhány idegvégzősét tartalmaz. A hypodermis zsírtartalma az egyes
testrészeken jelentősen különbözik, és jól tükrözi az egyén táplálkozási szokásait.

17. tétel

A)Mellékvese kéregállomány hormonjai és hatásaik (két részből áll: külső és belső velőállomány) A belső velőállomány
sejtjei az ún. kromaffin sejtek, amelyek nagy méretűek, és azbálytalan kötegeket alkotnak. Adrenalint és noradrenalint
termelnek. Fontos szerepük van az ingerület átvitelében.

Hatásuk: fokozzák a szívösszehúzódások számát és erejét, ezáltal serkentik a szívműködést. A perifériás erekre összehúzó
hatással vannak, így befolyásolják a vérnyomást és véreloszlást. Az adrenalin gátolja a bélműködést, pupillatágulást idéz
elő. A vércukorszint nő, mert fokozódik a májban a glikogén lebontása vércukorrá. A hormontermelés szimpatikus
idegrendszer szabályozásában áll.

A külső kéregállomány hormonjai? androgének, ösztrogén, kortizol, aldoszteron.

B) A szem törőközegei

1. Szaruhártya: az ínhártya elülső része, fénytörő, átlátszó képlet, mivel nem tartalmaz ereket. Táplálását a csarnokvíz
végzi. Gazdag, érző idegellátással rendelkezik, az V. agyideg idegzi be, ezért nagyon érzékeny, bármilyen enyhe inger
kiváltja a cornea reflexet, melynek során a szemhéjak záródnak. Betegségek következtében erek nőnek bele →
szaruhártya homály, vakság.

2. Lencse: lencsehám borítja, lencserostok alkotják. Speciális fehérjéket tartalmaz, amely átlátszóságot kölcsönöz.
Betegségeiben lencsehomály lép fel. Ilyenkor a beteg lencsét eltávolítják és törőerejét szemüveggel pótolják.

3. Üvegtest: kocsonyaszerű, tiszta, átlátszó anyag, amely sejteket csak elvétve tartalmaz. Kollagénrostok, hialuronsav és
az ahhoz kapcsolódó protegoglikánok találhatók benne, amúgy 99 %-a víz.

4. Csarnokvíz: tiszta folyadék, folyamatosan termelődik és folyamatosan szívódik fel. Felszívódásának helye a csarnokzug.
A csarnokzug speciális mikroszkópikus réseket tartalmaz, amelyek egy csarnokvizet elvezető körkörös csatornába
nyílnak. (Schlemm-féle csatorna). A csarnokvíz táplálja a szaruhártyát és a lencsét, valamint biztosítja a szemgolyó belső
nyomását. (normális esetben 15-20Hgmm). A belső nyomás rohamszerű, kóros mértékű fokozódása a zöldhályog.

C) Mozgató agyidegek és ellátási területeik

Az emberi agykéreg működése szerint érző-, mozgató- és asszociációs részekre osztható fel. Mindhárom féle rész hat
rétegből áll. Az egyes rétegek vastagsága különbözhet, de abban megegyeznek, hogy mindegyik rész tartalmaz
piramissejteket. Az agykéreg mozgató részeiben az óriás piramissejtek nagy száma jellemző, ezzel szemben az
érzőközpontokban a csillag alakú szemcsesejtek vannak túlsúlyban, amelyek rövid nyúlványaikkal igen sok idegsejtet
kapcsolnak össze. Ezek a sejtek teszik lehetővé az érzékszervekből érkező ingerületek finom feldolgozását. A
piramissejtek rövid nyúlványaik a kéreg felszínére merőlegesen, míg hosszú nyúlványaik, ezzel ellentétes irányba haladva
helyezkednek el.

Az agykéregben természetes egyidejűleg oszlopok sokasága kerülhet ingerületbe az asszociációs neuronok hálózata
révén, amelyek hatására az oszlopok alakja is állandóan dinamikusan változik. Brodmann-vizsgálatai alapján -100 mezőre
osztotta fel az agykérget és ezeket arab számmal jelölte. A Brodmann-mezők a pontosabb tájékozódást teszik lehetővé.

Az emberi agyvelő idegsejtjei a szervezet legintenzívebb anyagcserével működő sejtjei közé tartoznak, ezért az oxigén és
a tápanyaghiányra rendkívül érzékenyek. Az agyi vérkeringés 10-20 másodperces megszűnése már eszméletvesztéssel
jár, és maradandó károsodást okozhat. Az elmeszesedő agyi erekben agytrombózis és agyvérzés történhet, aminek
következtében eszméletvesztés, bénulás alakulhat ki. A bénulás később javulhat. Ha a vérellátás hosszabb ideig szünetel
vagy megszűnik, az érintett területen agylágyulás megy végbe. A tönkrement agyszövet pépessé válik és felszívódik. A
betegség helyétől függ, hogy súlyos vagy enyhébb károsodások lépnek-e fel. Az agykéreg sejtjeinek 3-5 perces
oxigénhiánya a klinikai halál állapotát idézi elő; az ennél hosszabb ideig tartó oxigénhiány irreverzibilis változásokat okoz
az idegsejtekben és beáll a biológiai halál.

- csak érzőrostokat tartalmaz az I., II., VIII. agyideg

- csak mozgatórostokat tartalmaz a III., IV., VI., és a XII. agyideg

- kevert agyidegek az V., VII., IX., X., és a XI. Ezek mozgató és érző rostokat is tartalmaznak.

I. agyideg, a szaglóideg II. agyideg, a látóideg III. agyideg, a közös szemmozgató ideg

IV.agyideg, a sodorideg V. agyideg, a háromosztatú ideg VI. agyideg, a távolító ideg

VII. agyideg, az arcideg VIII. agyideg, a halló és egyensúlyozó ideg IX. agyideg, a nyelv-garat ideg

X. agyideg, a bolygóidegXI. agyideg, a járulékos ideg XII. agyideg, a nyelvalatti ideg

- pupilla-reflex: látóideg, a szemmozgatóideg (III.) és a felső nyaki szimpatikus ganglionok közvetítenek

D) A kisagy anatómiája
A kisagy anatómiája, afferens és efferens pályái, működése

 anatómiailag és fejlődéstanilag is szoros összefüggésben áll az agytörzzsel

 a koponya hátsó fala által védett, az ún. hátsó koponyagödörben található

 két féltekéből és a köztük lévő „féregből” áll

 felszínén párhuzamos, harántirányú barázdák futnak, melyek a kisagyi lebenyeket választják el egymástól

 a kisagy szürkeállománya (kisagykéreg) kívül taláható (ábra: tk. 143. o.)

 a kisagy fehérállománya belül

 fehérállomány mélyében az ún. kisagyi magvak

 kisagykéreg szabályos rétegződést mutat

4. felszínhez közeli: molekuláris réteg (főleg dentritek és szinapszisok)

5. középső réteg: Purkinje-féle neuronok

6. legmélyebben: szemcsesejt-réteg, ahol apró neuronok (szemcsesejtek) és a kisagykéregbe érkező afferens

axonok nagy végződései szimpatizálnak

 a kisagy efferensei mély kisagyi magvakból indulnak

 kisagy afferens és efferens kapcsolatai (kisagykéreg és a kisagyi magvak közötti információ áramlása)

o afferens (bemenet)

 gerincvelőn keresztül: izmokból, inakból és a bőrből a spinocerebelláris pályákon keresztül érzekő

érző ingerületek

 VIII. agyideg vestibularis rostjai és az agytörzs vestibularis magvai: egyensúlyérzeteket szállítanak

 nagyagykéreg: erősen feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ
  kisagykéreg: kevéssé feldolgozott, részben tapintási, részben vizuális, részben hallási információ

o efferens (kimenet)

 elsősorban a thalamusba, majd innen a motoros agykéregbe futnak

 az óriási mennyiségű információ feldolgozását követően a kisagy a mozgásokat szabályozza

(egyensúly, izomműködés testhelyzet változtatása és járás közben – mozdulat és mozgássorozat
folytonosságának biztosítása)

E) Ismertesse a méh nyálkahártyáján végbemenő ciklusos változást.

A női nemi ciklust ezeknek a hormonoknak a mennyisége és aránya szabályozza. Nyálkahártya változása a ciklus alatt:

1-5. nap: az előző ciklus menstruációs fázisa

6-15. nap: regenerálódás

16-25. nap: mirigy- és érdússá válik (ekkora érne ide a hólyagcsíra)

26-28. nap: csökken a progeszteron és ösztrogén szint, a nyálkahártyában a speciális artériák görcse jön létre ,a
nyálkahártya funkcionális rétege elhal ,z érgörcs után értágulás,érfal megrepedhet,vérzés lelöki a funkcionális réteget,
vér + nyálkahártya a hüvelyen át távozik

menstruáció: 11-12 éves kortól 50-55 éves korig, 3-8 napig tart, kb. 50 cm 3 vér ürül. FSH hatására a tüsző elkezd érni, az
érés során a belsejében lévő sejtek elfolyósodnak . másodlagos tüsző – Graaf tüsző. granulosa sejtekben  ösztrogén
termelés (hormonális fogamzásgátlók), méhnyak fala megvastagszik, mirigyei váladékot termelnek: 0-14. folyadék
felszaporodása miatt a nyomás nő és, a tüsző felreped, a petedombról lesodorja a petét és elindul a tüsző helyén seb
keletkezik és bevérzik aktiválódik az LH  kialakul a sárgatest megindul a progeszteron termelés  14. nap után elkezd
hatni méhnyálkahártya sejtjei megduzzadnak és fala megvastagszik ha zygota kerül ide, a termelés folytatódik 
elnyomja az FSH és ösztrogén termelést töszőérés elmarad ha nincs megtermékenyítés: pete elsorvad, nincs szükség
progeszteronra, leáll az LH termelése, elsorvad a sárgatest, méhnyálkahártya sejtjei nem kapják meg a támogatást, elhal
FSH felszabadul  tüszőérés ösztrogén termelés helyreállítja a méhnyálkahártyát. A méhnyálka funkcionális rétege kb.
28 napos ciklusban kiépül, majd lelökődik. Ez a folyamat a menstruációs ciklus. A menstruációs ciklus 4 fázisra osztható: -
Regenerációs fázis: a menstruáció megszűnése után a bazalis réteg megmaradt mirigycsonkjainak hámsejtjei gyorsan
osztódnak és még a felszínét behámosítják, ezzel a méh sebe mintegy begyógyul. Ez a fázis a graaf tüsző által termelt
ösztrogének hatására jön létre, időtartama 2-3 nap, a fázis végén a nyálkahártya 1mm vastag. -
Proliferációs fázis: a nyálkahártya jelentősen megvastagszik,a kötőszövetes rétegben kiépülnek az erek és a mirigyek,
ezek azonban váladékot még nem termelnek. Ez a fázis a graaf tüsző által termelt ösztrogének hatására jön létre,
időtartama kb. 10 nap, a fazes végén a nyálkahártya 5mm vastag. -
Szekréciós fázis: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek. A mirigyváladék,valamint az erekből kilépő folyadék a
méhnyálkahártyát átitatja, szerkezetét fellazítja, és így alkalmassá válik az esetleg megtermékenyített petesejt
befogadására. Ez a fázis a sárgatest által termelt progeszteron hatására jön létre, időtartama kb. 10 nap, a fazes végén a
nyálkahártya 8mm vastag. -
Deszkvamációs fázis, menstruáció: a méhnyálkahártya vizet veszít és zsugorodik. Ezután több órás érgörcs alakul ki a
nyálkahártya ereiben. A vérellátási zavar következtében elhalások jönnek létre a nyálkahártyában és az erek falaiban is.
Ezután hirtelen értágulat következik be, a károsodott falú erek megrepednek. Vérzés keletkezik a funkcionális és a
bazális réteg határán, amely a funkcionális réteget leemeli a méh felszínéről. A menstruációs vér a lelökődött
funkcionális réteget is tartalmazza. A menstruáció azért jön létre, mert a sárgatest elsorvadt, és a vér progeszteron
szintje hirtelen csökkent. A fázis Időtartama: 1-7 nap, leggyakrabban 3-5 nap. Terhesség bekövetkezése esetén a
sárgatest nem pusztul el, és a magas progeszteronszint miatt a menstruáció nem következik be, améhnyálkahártyában
megkezdődik a méhlepény kialakulása.

18. tétel
 1. Mellékvese velőállomány hormonjai és hatásai
2. A mellékvese sárga színű sapka alakú endokrin szerv, amely a vese felső pólusához rögzül.
3. A hátsó hasfalon a vesét borító zsírszövetben található, gazdag ér és idegellátással rendelkezik.
4. Sárga színű külső állománya a kéregállomány, belső része, amely sötétbarna a velőállomány.
5. A velőállomány a szimpatikus idegrendszer része: ezeket az endokrin sejteket kolinerg preganglionáris
szimpatikus idegrostok idegzik be, amelyek szekréciós tevékenységet folytatnak.
6. A preganglionáris idegrostok ingerületének hatására a velőállományban adrenalin és noradrenalin szabadul
fel, → bekerül a véráramba.
7. Két szimpatikus hormon váltakozó hatásokkal rendelkezik:
1. Általában megnő izomrendszer teljesítő képessége, oka:nő a vázizomzaton átáramló vér
mennyisége,
2. Nő a glikogén lebontásának a sebessége a májban és az izmokban,
3. Emelkedik a vércukorszint, nő a szív teljesítő képessége, növekszik a vérnyomás.
Az adrenalin hatásai megegyeznek a szimpatikus idegek ingerlésének a következményeivel. Csak hosszabb ideig tart a
hatása. Az adrenalin részt vesz a Cannon-féle vészreakció kialakításában. A noradrenalin az adrenalintól csak egy metil-
csoportban tér el. Minden szerv erét tágítja, míg az adrenalin szívizom erei mellett csak a vázizom és a máj ereit tágítja.

2. A retina anatómiája
- a szem legbelső rétege, más néven: ideghártya
- itt találhatóak a fényt érzékelő receptorsejtek = fotoreceptorok: csapok és pálcikák
- a fotoreceptorok a fény hatására elektromos jeleket generálnak és transzmittereket szabadítanak fel
(leggyakrabban: glutaminsavat)
- a transzmitterek a fotoreceptorokkal szinaptikus kapcsolatban lévő ún. bipoláris neuronokat ingerlik,
melyekhez a retina ganglionsejtjei kapcsolódnak (a fény által gerjesztett elektromos jelek a kémiai
transzmisszióval jutnak sejtről sejtre)
- a ganglionsejtek axonjai alkotják a látóideget (II) → retinából indul → szemüreg → koponyaüreg
- részben az érhártya erei táplálják, de vannak saját erei is, melyek jól megfigyelhetők a szemtükörrel
- a retinán két jellegzetes folt: vakfolt és sárgafolt
 vakfolt: a látóideg kilépési helye, itt nem találhatók fotoreceptorok → nincs látás
 sárgafolt: a szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet, az éleslátás helye. Jellemzi: a csapok
óriási száma
A gerincvelő fehér állománya:
- Axonokat, gliasejteket és ereket tartalmaz
- Körülveszi a szürkeállományt, melynek mellső és hátsó szarvai a fehérállományt kötegekre osztják:
megkülönböztetünk hátsó, oldalsó és mellső köteget (köteg = funiculus)
- Mindegyik köteg axonok százezreit tartalmazza
- Pályák = axoncsoportok: az azonos terület felé haladó és hasonló funkciójú axonok együtt haladása
 Felszálló pályák: gerincvelőből indulnak → fehérállomány felé haladnak: az agytörzs, a kisagy és a
köztiagy felé.
 Leszálló pályák: az agytörzsből v. az agykéregből haladnak lefelé és a gerincvelő meghatározott
szegmentumaiban szinapszisokkal végződnek.
- A pályák sérülése jellegzetes tüneteket okoz:
 Felszálló pályák: érzészavarokat
 Leszálló pályák: izombénulást
Szintézis a bőrben
A bőr a napfény hatására D-vitamint szintetizál, gondoskodik arról, hogy elegendő kalcium álljon rendelkezésére a
szervezetnek a csontok felépítéshez és számos más anyagcsere-folyamat lebonyolításához. A fény hatására melanin
képződik, amely bőrünk színének kialakításáért felelős. A bőr egyik csúcsteljesítménye, hogy néhány enzime képes
igazán hatékonnyá tenni bizonyos mozzanatokat, pl.: a kortizon a bőrben hidrokortizonná alakul, vagy a tesztoszteron
dihidrotesztoszteronná. Ebben a formájukban érzékennyé teszik a szőrtüszőket és a faggyúmirigyeket, haj- illetve
szőrhullást, zsíros bőrt, aknét (pattanásos bőrbetegség) idézhetnek elő.

19.TÉTEL
 1. A „neurocrinia” jelensége:
Az idegrendszer endocrin befolyásolása.Például az agyalapi mirigy hátulsó lebenye és amellékvese velőállománya
közvetlen idegi ingerlésre üríti a hormonjait a vérbe, míg az agyalapi mirigy elülső lebenyének sejtjeit a
hipotalamuszból eredő releasing hormonokserkentik a hormonjaik vérbe bocsátására. A neuroendokrin rendszer
alatt gyakran azt értik, hogy a belső elválasztású (endokrin) mirigyek jó része idegi szabályozás alatt áll, mert az őket
befolyásoló agyalapi mirigy hormonjainak elválasztását az idegrendszer befolyásolja. Így az agyalapi mirigy, a
hipotalamusz, a mellékvese és a hatásaik alatt működő hormontermelő sejtek és mirigyek neuro-endokrin
átalakítók. 
2. Az iris(szivárványhártya) és a lencse működése, működését, biztosító izmok, idegrendszeri pályák:
 A szivárványhártya simaizom-gyűrűje tartalmaz körkörös és sugár irányú izomsejteket. Az előbbiek reflexes
összehúzódása nagy intenzitású fényben csökkenti a szembogár átmérőjét (pupillareflex); míg az elernyedése és a sugár
irányú izomsejtek összehúzódása tompa fényben vagy sötétben növeli a pupilla átmérőjét és ezzel a szemgolyóba jutó
fény mennyiségét. A szivárványhártya színét a benne levő melanin festékanyag mennyisége határozza meg. A belső
szemmozgató izmok, melyek a nem akaratlagos mozgásokért felelősek, a szemgolyón belül helyezkednek el és a
sugárizmot (sugártest) és a szivárványhártyát foglalják magukba. A külső szemmozgató izmok, melyek három pár
akaratlagosan mozgatható izmot jelentenek, a szemgolyó ínhártyájának külső felszínéhez tapadnak, és annak mozgásait
szabályozzák.
3. Az agy fejlődése a megtermékenyítéstől 16 éves korig: 19tétel...

4. regeneráció az idegrendszerben, az agy plaszticitása

Az idegrendszer mükodése az élethez nélkülözhetetlen. A sérülésekkel szemben igen érzékeny, sérülései véglegesek. Az
idegsejtek regenerácioja nem lehetséges mint pl a bőr-vagy vérsejteké. Az evolucio során nem véletlenül alakult ki ugy a
test felépitése hogy az idegrendszer központi része lehető legvédetebb helyen legyen. Az agyat a kopolya, a gerincvelőt a
gerinccsatorna veszi körül. Az idegrendszert érő trauma következtében az axon elszakadhatnak, igy a kapcsoalt az
irányito és a végrehajto szerv között megszünik, ami az izmok esetében bénuláshoz vezet. Az idegrendszer regenerávioja
során csak akkor várhato megfelelő javulás ha az elszakadt idegvégződések a megfelelő helyre nőnek vissza. A sajnos
ritkán bekövetkező folyamat irányitásában nagy szerepet játszik az esetleg épen maradt mielinhüvely.

5. Depolarizáció, polarizáció
Ingerlékeny membránú sejtekben (ideg-, izom- és egyes mirigysejtek) a transzmembrán elektromos
potenciálkülönbség (röviden: membránpotenciál) csökkenése egészen addig, hogy megszűnik az elektromos
potenciálkülönbség a membrán két oldala között. Az akciós potenciálhullámok egyik típusának, az idegsejt
axonmembránján és a vázizomrost szarkolemmáján kialakuló és tovaterjedő csúcspotenciálhullámnak (vagy
kisülésnek, idegimpulzusnak) első része, aminek során a feszültségérzékeny nátriumcsatornák kinyílása miatt a
pozitív töltésű nátriumionok bejutása következtében az adott membránterületen lecsökken a membránpotenciál
(hipopolarizálódik a membrán), sőt, az nullává válik (az idegsejtek és izomsejtek egy részében a membrán
polarizáltsága még néhány mV-nyit meg is fordulhat; ez a túllövés). A depolarizációt (vagy a túllövést) követően a
membrán ismét polarizálódik (repolarizáció), ami ismét visszaállítja a membránpotenciált a kezdetihez közeli
állapotára.

e)A verejték és a verejtékezés

A verejték összetételét tekintve, hígított vizeletnek tekinthető. Ugyanolyan anyagokat tartalmaz;, mint a vizelet, azonban
ezek sokkal több vízben vannak oldva (99 % víz, l % szárazanyag). Fajsúlya 1,004. Kémhatása savanyú (pH 4,5 körül van),
melyet elsősorban a tejsav okoz. Szárazanyagában legtöbb a konyhasó és a carbamid. A verejték sokszor erős szaga a bőr
felületén elbomló zsírok zsírsavaitól ered.
A verejtékkiválasztás állandó, de nem mindig észlelhető, mert a kiválasztott kevés verejték elpárolog (perspiratio
insensibilis). Magas hőmérséklet, fokozott munka, izgalom vagy betegség fokozza a verejtékkiválasztást. Ilyenkor a
kivezetőcsövek végén kisebb-nagyobb gyöngyök alakjában látjuk a verejtékcseppeket (perspiratio sensi-bilis).
A verejtékezésnek fontos élettani jelentősége van. A verejtékmirigyek részt vesznek a hőszabályozásban, a
vízháztartásban, bizonyos mértékig a bomlástermékek kiküszöbölésében, és befolyásolják az alkáli tartalékot. Erős
verejtékezéskor ugyanis sok konyhasó távozik a szervezetből. Ezért fontos a nagymértékben izzadó munkások
védőételében és italában a konyhasó pótlása. A verejték élettani körülmények között, savas vegyhatása által védi a bőrt
a gombákkal és a baktériumokkal szemben, azonban ha a túlzott izzadás, vagyis az állandó nedvesség folytán a bőr
fellazul, a gombák és a baktériumok megtelepedésére alkalmas területté változik.
A kiválasztott verejték mennyisége a környezet hőmérsékletétől és páratartalmától függ. Mérsékelt égöv alatt általában
napi l liter. Száraz, meleg levegőben, munka, izgalom stb. közben, nemkülönben a forró éghajlat alatt a napi 5—-10 litert
is elérheti.
A verejtékkiválasztást szabályozó kéregalatti központok a hypothalamusban, a nyúltagyban és a gerincvelőben vannak. A
központokra ingerként a vér összetétele és a vér hőmérséklete hat, de erősen befolyásolja a központok működését
reflektorikusan a nagyagykéreg is (hidegverejték). Pl. a tenyér és a talp verejtékmirigyei meleg ingerre alig reagálnak,
azonban pszichikus ingerekre igen erős kiválasztást mutatnak.

20. Tétel

Pajzsmirigy anatómiája:

Legnagyobb endokrin mirigy. A nyak elülső részén, a gége és a légcső előtt és két oldalán helyezkedik el. Jobb és bal
lebenye van, melyeket keskeny mirigyrész köt elől össze. Vöröses-barna színű, tömött tapintatú szerv. Vaskos
kötőszövetes tok veszi körül, mely sövényeket bocsájt a mirigy állományába és azt lebenyekre osztja.
A mirigy belsejében köbhámmal bélelt üregek helyezkednek el, amiket fehérjetartalmú kolloidalis anyag tölt ki. Ez
tartalmazza a pajzsmirigy hatóanyagát, hormonjait, valamint a szervezet jódtartalmának 25-30%-át. Pajzsmirigy
hormonjait thyrosinból és jódból képződnek. Jódhiányra a szervezet csökkent működéssel válaszol, valamint a
mirigyállomány növekedésével: golyva, strúma.

Agyburkok:

Az agyat 3 burokrendszer veszi körül. A külső a kemény agyhártya: a koponyacsont belső felszínével összenő, feszes,
sátorszerű képződményeket hoz létre az agy különböző része számára. A lágy agyburok: 2 részből áll: pókhálóhártya,
amely a kemény hártyát a lágy hártyához rögzíti, lágy agyhártya: a barázdákba is benyomul, közvetlenül az agy felszínén
található, ereket is tartalmaz. A burkok között terek, a pókhálóhártya alatti térben agyvíz is található. A feladata az
agyhártyáknak a védelem, a rögzítés és a nedvkeringés. Az agyhártyák körülveszik a gerincvelőt is, és felnőttben a
második keresztcsont i csigolya magasságáig érnek. A központi
idegrendszert (agy- és gerincvelő) fedő burkok. A külső réteg a kemény agyburok, a belső a lágy agyburok. Ennek külső
lemeze a pókhálóhártya, belső lemeze pedig a lágy agyhártya. Az egész koponyát kibélelik.
Orrüreg funkciói: Az orrüreget csillószőrös hengerhám borítja. A csillószőrök seprűszerű mozgása az orr és melléküregei
nyálkahártyája által termelt napi több mint 1 liter mennyiségű váladékot az orrgaratba hajtják. Ott lefelé csurog és
anélkül, hogy tudatosulna, lenyeljük. Az orrüreg legfelső területén speciális szaglóhám van. Itt érzékeljük a
szaganyagokat és itt szedődnek össze a szaglóideg rostjai, melyek a rostalemezen át az agy homloklebenyébe jutnak. A
szaglás csak akkor működhet, ha az orr tiszta, jól szellőzik és a levegő feljut annak legfelső területére. Ezért nem érez
szagot a náthás ember. Az orrüreg a csontos orrsövénnyel szimmetrikusan elválasztott, felső részében keskeny, lefelé
fokozatosan táguló, nyálkahártyával bélelt üreg az arc közepén, az orr mögött. Az orrüreg jelentékeny méretű, ugyancsak
nyálkahártyával bélelt melléküregei nyomulnak be a szomszédos koponyacsontokba. Szerepe: A levegő felmelegítése,
védelem a huruttól, a levegő párásítása, védi a tüdőt a kiszáradástól, szűrés a szőrszálak és a csillók révén, véd a
mechanikai szennyeződésektől, szaglás, hangképzés: a jellemző hangszínt alakítja ki.

A thalamus összeköttetései: Thalamus: Egységes struktúra, amely kisebb tyúktojáshoz hasonló mind nagyságban, mind
alakját tekintve. Vékony fehérállomány-réteg borítja, belül pedig fontos szürke magrendszerek foglalnak helyet, melyek
nevüket a thalamusban elfoglalt helyzetük alapján kapták. Funkcionális szempontból motoros-, érző-, magasabb
integrátoros funkciókat betöltő-, és általános aktiváló hatású (un. nem specifikus) magokra osztható.

• Motoros magjai (alsó-elülső, alsó-oldalsó) a mozgás szabályozásában vesznek részt.

• Érző magjaiban az érzékszervi és a testérző pályarendszerek végződnek. Érzőpályák: spinothalamikus pálya

(testérző), lemniscus medialis (testérző), lemniscus trigeminalis (fej területéről testérző), hallópálya (belsőfulből),
látópálya (szemgolyóból).
 • Magasabb integrátoros magjai (elülső és a harmadik agykamrához közeli magok) lelki- és ösztön funkciókat
szabályoznak. Az elülső magcsoport a limbikus rendszer tagjaként memória folyamatokban és az ösztönös viselkedés
szabályozásában vesz részt. A medialis magok az érző thalamusban keletkező feldolgozott testérzeteket vetítik a
prefrontális agykéregbe, ahol ezek a testrészek (pl. a fájdalom) komplex átértékelési folyamaton mennek
keresztül - a tudat értékeli őket, és megadja jelentőségüket, valamint érzelem töltéssel látja el.

• Nem specifikus magjai növelik az agykéreg elektromos aktivitását, a thalamusban elszórtan fordul elő.
Ingerlése az un. ébredési reakciót hozza létre - aktiválja az agykéreg idegsejtjeit. Ha ez a kapcsolat elvész - vagyis a
thalamust és az agykérget szeparáljuk, egymástól a beteg kómába kerül. Ha a vérkeringési zavar tartós volt,
a kóm visszafordíthatatlanná válik – ilyenkor tulajdonképpen a tudatos agykéreg minden információ forrását
elveszíti.

A felhám felépítése: felhám (epidermis):

1. elszarusodó többrétegű laphám
2. vastagsága függ az adott testrész mechanikai igénybevételétől
3. folyamatosan regenerálódik
4. bőrsejteket (keratinocyták) termelnek
5. szaruréteg elhalt bőrsejteket tartalmaz
6. Szaruréteg észlelhető leválása a hámlás
7. találunk a hámrétegben melanocytákat
8. Pigment a bőrsejtekbe kerül és a bőr színét adják
9. Langerhans-sejt
10. Idegvégződések, az ún. Merkel-sejteken végződnek

21. Tétel

Nem endokrin szervek termelte hormonok, hormonszerű anyagok és funkcióik

A gyomorban szintetizálódik a
 gasztrin, ami befolyásolja a sósavtermelést és a hasnyálmirigy enzimtermelő működését.
 ghrelin: az éhség szabályozásában és a kövérség szabályozásában vesz részt.
Patkóbél: Jelentős hormontermelő szerv.
 VIP (vazo intesticiális peptid): 28 aminosavból álló hormon, mely befolyásolja a bél simaizomzatának
relaxációját, továbbá értágulatot okoz a tápcsatornában, fokozza a víz, elektrolit, bikarbonát szekrécióját a
bélhámsejteken keresztül. Serkenti a pepsinogén termelését és mérsékli a gasztrin hatását.
 szekretin: serkenti a bikarbonát kiválasztását a tápcsatornában, csökkenti a sósavtermelődést a gyomorban
 motin (??): 22 aminosavakból álló peptidhormon, amely a gyomor aktivitását fokozza.

A dobhártya anatómiája, működése, élettani működésének biztosítása:

Dobhártya- membrana tympani:
A dobhártya a hallószerv egyik alkotóeleme. 1/10mm vastag, közel kerek, 10-11 mm átmérőjű, rugalmas hártya, amely.
rostos szerkezetű és légmenetesen zárja le a középfül légüregét (dobüreg), így védve a fertőzésektől. Ha gyógyító céllal
átlyukasztják, az nem befolyásolja a hallásképességet, mert rugalmassága megmarad. Szürkés színű, rajta áttűnnek a
középfül képletei. A dobhártyát a külső hallójárat felől bőr, a dobüreg felől nyálkahártya fedi. Belső felszíne a kalapáccsal
szorosan összenőtt. A dobhártya ezáltal kicsit befelé domborodik, tölcsérszerűvé válik.
Hirtelen nagy nyomáslökések a dobhártyát beszakíthatják. Szakítószilárdsága átlagban 1 atm (101 325 N/m 2). A
dobhártya akusztikai ellenállása közel áll a levegőéhez, így a levegő rezgéseit csaknem veszteség nélkül átveszi. A kívülről
jövő hangnyomás-ingadozásokat mechanikai rezgéssé alakítja, és a rezgést a dobüregben elhelyezkedő
hallócsontocskáknak adja át kalapács- üllő-kengyel sorrendben.
A dobhártyának van saját rezgésszáma 1200-1800Hz. Ezekre a hangokra a legérzékenyebb az emberi fül.
Az izmok jelentősége:
- ha túl magasak a hangok, akkor megfeszülve hozzáállítják a feszességet
- ha túl halk a hang, akkor elernyedve biztosítják, hogy a megfelelő rezgést át tudja vinni ez a rendszer.

A bőr raktározó funkciója

(erre nem találtam semmit, mert nem tudom, hogy itt mire kíváncsi, így hát csak átmásoltam a Fanniét)
A nem kellően tiszta bélrendszer megakadályozza a tápanyagok kellő mértékű felszívódását, és a bőr alatt is elkezdődik a
toxikus anyagok raktározása. A bőr állapotán így nyomon követhető a belső szervek állapota. A tápanyag felszívódás
zavarai pedig a bőrön is látható jeleket produkálnak. A bőr kiszárad, repedezik, hámlik  vagy pattanásossá és zsírossá,
nehezen kezelhetővé válik.
- a megtermelt D-vitamin és melanin
- víz (elvizenyősödés: az érpálya nem telítődhet el, a sejteknek is van egy maximum víztartó mennyisége, így az a
szövetek közé rakódik le, ez általában betegség miatt van)
- vér
- epefesték (újszülötteknél sárgult bőr) (sárgaság figyelhető meg, ha az epe nem tud a patkóbélbe kiürülni, pl.
májgyulladás (hepatitis), vagy epekő esetén: a bőr és a szemfehérje sárgul, ilyenkor epefesték kerül a bőrbe)
- karotin
- bizonyos fémek, idegen anyagok, mérgek (pl. arzén)

A thalamus funkciói
A thalamus mindazoknak az érző impulzusoknak az átkapcsolódási helye, amelyek a receptorokból kiinduló érző
pályákon át a nagyagykéreg felé haladnak.
A thalamus bonyolult magrendszer. Az egyik része specifikus, a másik része nem specifikus funkciót végez:
 Specifikus rész: Pontosan meghatározott, finoman differenciálódott érző funkció. Valamennyi szomatikus és
viscerális információ gyűjtőállomása.
Motoros-, érző-, magasabb integrátoros funkciót betöltő rész. A mozgás szabályozásában vesznek részt. Érző magjaiban
az érzékszervi és testérző pályarendszerek végződnek. magasabb integrátoros magjai lelki- és ösztön funkciókat
szabályoznak.
 Nem specifikus rész: Impulzusai a thalamusból az agykéreg egész területére kisugároznak és annak elektromos
aktivációjáért felelősek. Ezek a nem-specifikus rostok feltehetően a magasabb idegműködésű folyamatokban is
fontos szerepet játszanak.
Thalamus szerepe az érzékelésben: Ezt abban foglalhatjuk össze, hogy egyrészt itt történik az érző impulzusok
felismerése, amely az agykérgi szintű finom elkülönítéshez és pontos lokalizációhoz szükséges, másrészt itt kapják meg
az érző ingerületek szubjektív érzelmi „színezetüket”. Tehát egy külvilági behatás kellemes vagy kellemetlen voltának az
érzékelése a thalamus funkciója.

Alvás, altatás, hipnózis meghatározása

Az alvás regenerációs elmélete szerint az IR a fáradtságát piheni ki az alvás alatt, vagyis a homeosztázis megóvását
szolgálja.
A felnőtt emberen, akinek alvását EEG-készülékkel (elektroencephalogram) kísérjük kb. 90 percenként, a lehunyt szem
mellett gyors szemmozgások jelennek meg, a vázizmok elernyednek- ez az alvás paradox fázisa, az álmok
megjelenésének időszaka. A REM fázis aránya a teljes alvásban születés után 70%, mely felnőtt korig fokozatosan
csökken (kb. 15%-ra).
napjaink kb. egyharmadát alvással töltjük.

Az alvás olyan állapotunk, amelyet csekély fizikai aktivitás és a külvilág szinte teljes kikapcsolása jellemez.
Két teljesen eltérő részre osztható:
- NREM- gyors szemmozgás nélküli alvásszakasz
- REM- gyors szemmozgás jellemezte alvásszakasz. Ez a szakasz az álom.
Gyermekkorban nagyobb az alvásigény. Felnőtt korban 7-8 óra, de egyénenként változó.
Az agytörzsi hálózatos állomány egy részének ingerlése ébresztő, aktiváló hatású.
A hipothalamus előtti bazális előagyi terület a lassú hullámú alvásban játszik fontos szerepet: ingerlése alvást, sérülése
pedig tartós alváshiányt okoz.
A szervezet belső órája biztosítja a cirkadián ritmus folyamatosságát a világosság-sötétség váltakozásának hiányában is.
A hipnózis szó görög eredetű, a hypnos (alvás) szóból származik, mert először úgy vélték, hogy egy alvásszerű állapotról
van szó. A hipnotizáló személyt hipnotizőrnek nevezik. Ha egy személy saját magát hipnotizálja, akkor önhipnózisról,
vagy autohipnózisról beszélnek, egyébként heterohipnózisról van szó. Így indukálja a hipnotizőr a hipnotikus állapotot. A
végén a hipnózis alanya felébred. A hipnózis folyamán az alany szóbeli utasításokat, szuggesztiókat kap, amik a hipnózis
után is működhetnek. Ez a poszthipnotikus szuggesztió.

22. tétel

Here endokrin működése

Belső nemi szerv, herezacskóban található, hasüregben fejlődik, csupán a 7. magzati hónap
végén vándorol a herezacskóba. Tartozéka és kivezető-rendszere a mellékhere, hátul és felül
kapcsolódik a heréhez. A here ovális, páros szerv. Elöl, mediálisan és laterálisan kis részét
borítja a hashártya. A hashártya jelenléte miatt a legkisebb sérülés is igen nagy fájdalmat
okoz. Kívülről fehér kötőszövetes tok borítja (tunica albuginea). Finom kanyarulatos
csatornácskáiban (hámja csírahám) képződnek a hímivarsejtek. Ez a folyamat a
spermiogenezis. A csatornák közti kötőszövetben endokrin sejtek találhatók, melyek a férfi
nemi hormont (testosteron) termelik. A spermiumok átkerülnek a mellékhere csatornáiba,
ezek tárolják valamint szekretálnak is. A szekretált folyadék ionokban, glycoproteinben és
zsírsavakban gazdag, táplálja a spermiumokat és segíti előrejutásukat ejakuláció során. A
spermiumok egy része itt elpusztul.
A mellékhere farki részében már csak egyetlen csatorna található, amelynek simaizom
borítéka egyre vastagabbá válik. A csatorna elhagyja a mellékherét és mint ondóvezeték halad
tovább, a lágyékcsatornán keresztül a hasüregbe és a kismedence üregébe. Feladata a
spermiumok gyors továbbítása a fokozódó nemi izgalom ill. az ejakuláció során. Az
ondóvezetéket sűrű ideg- és érfonatok veszik körül.
A herét ellátó aorta a hasi aorta ága.
A Leydig-féle sejtek termelik a tesztoszteron nevű hím nemi hormont. Szabályozza a
spermiumok képződését, a férfi szexuális apparátusának funkcióit (prostata és egyéb mirigyek
működését), valamint a másodlagos nemi jellegek pubertás kori kialakulásáért felelős
(szeméremszőrzet, hímvessző mérete, hangszínváltozás, izomtömeg növekedése, stb.).
Működését a LH (Leydig-sejtek hormontermelését) és FSH (spermiogenesist) szabályozza.

Érzékelés a támasztó és mozgató szervrendszerben

Az izmok érző idegeinek sejtjei környéki dúcokban (nem a központban) foglalnak helyet. Ezen sejtek nyúlványai „T”
alakban elágazódnak. Az egyik nyúlvány a központba (gerincvelőbe, agyvelőbe) lép, míg a másik „kimegy” az izmok
különleges végkészülékeihez (izomorsó, ínorsó). Ezek az izmok és inak mindenkori feszítettség állapotát közvetítik a
központokba. Az izmokban helyzetet, mozgást, nyomást és fájdalmat érzékelő készülékek (receptorok) is vannak. A
vegetatív (akaratunktól független) idegrostok feladata az izom vérellátásának szabályozása.
A csontok felszínét kívülről változó vastagságú, kötőszövetes, rostos burok, a csonthártya (periosteum) borítja, csak az
ízületi porccal borított csontfelszínen hiányzik. Külső részét sűrűn behálózzák az erek és érző idegek. Ha csontunkat erős
ütés éri, lényegében a csonthártya fájdalmát érezzük.

A bőr funkciói a homeosztázis fenntartásában (összefoglaló)

Testünk egészét kívülről bőr borítja. Ingerfelvevő képessége révén a legnagyobb érzékszervvé válik.
Funkciója: védő szerep, hőszabályozás. Mirigyrendszer révén kiváltó szerv is, a vese munkáját támogatja.
Színét a pigment tartalma és a bőrerek teltségi állapota határozza meg (elvörösödés, elsápadás)
A bőr rétegei: Szerkezetileg megkülönböztetünk külső réteget – felhám (epidermis). Több rétegű elszarusodó laphám,
amelybe az irha szemölcsök formájában benyomul. Nem tartalmaz ereket, a kötőszövet táplálja. A felületi elszarusodott
réteg állandóan kopik, a hám a mélyebb rétegek felöl pótlódik – irha (corium). Kollagén és elasztikus rostokból álló
kötőszövet, amely a bőr szilárdságát és rugalmasságát adja. Erekben és idegekben rendkívül gazdag.
Bőr alatti kötőszövet: testtájanként változó vastagságú. Laza, zsíros kötőszövetből áll, amely vagy szorosan rögzül
aljzatához (tenyér, talp, ujjbegy), vagy lazán kapcsolódik ahhoz (has bőre).
Az első két réteg a tulajdonképpeni bőr (cutis), a bőr alatti kötőszövet a subcutis.

A „zebra” lényege, a Head- zóna magyarázata

 Head zóna: bizonyos szervek és a hozzájuk tartozó bőrfelület érző pályája egy gerincvelői szelvénybe fut, ezért a
belső szerv sérülése esetén sugárzó fájdalom keletkezik a megfelelő head zónában
  pl.: szívfájdalom esetén a fájdalom a bal karra is kisugárzik
 ezek a zónák képesek egymás „pótlására”: nyelőcső és epehólyag képes a gyomor működését kompenzálni
 Head zóna összeköttetés: a zsigerekben keletkezett fájdalmak a bőrterület meghatározott szakaszaira vetülnek ki
 minden zsigernek megvan a maga bőrterülete (dermatómája)
 dermatóma: minden hátulsó gyökérhez tartozik egy-egy csík alakú bőrfelület („zebra”) 

Keresztezett extenzor reflex

Nem csak a ingerelt végtagon lévő reakciók játszódnak le, vele egy időben a másik végtagon is a feszítő izmokhoz is küld
impulzust. Mozgásaink, cselekvéseink izomműködésének zöme ilyen.

23. TÉTEL

1. A látás szerve
- a csontos koponya által védett szemüregben található
- könnymirigy, kötőszövet, zsírszövet, izmok, erek, idegek veszik körül
- védelme: szemhéjak
- hártyákból és fénytörőközegekből áll
- ínhártya: erős, rostos, fehérszínű
- szaruhártya: átlátszó, ereket nem tartalmaz, a csarnokvíz táplálja, gazdag érző idegellátással, V. agyideg idegzi
be, nagyon érzékeny, már egy porszem is kiváltja a cornea reflexet, betegségek és sérülések miatt erek nőhetnek
a szaruhártyába  vakságot is okozhat
- kötőhártya: gazdagon erezett laza rostos kötőszövet, vékony többrétegű hám fedi, szemgolyót és a szemhéjak
belső felszínét borítja
- érhártya:
o sugártest: sugártest speciális funkciói a szemlencse függesztése és vastagságának (fókusztávolságának)
szabályozása + csarnokvíz termelése, simaizom: lencse vastagságának szabályozása, vékony   rostok
segítségével rögzíti, szem alkalmazkodását szolgálja
o csarnokvíz termelése: dús kapilláris hálózat által, agy-gerincvelői folyadék
- szivárványhártya: vékony, gazdagon erezett hártya, pigmentsejteket tartalmaz, szem ideghártyájának táplálása,
fényrekeszként működik, simaizmot tartalmaz, nyílása a pupilla
o tágasságát a simaizomzat szabályozza: szimpatikus és                              paraszimpatikus rostok
o erős fénybe beszűlül, sötétben kitágul
o pupilla-reflex: látóideg, a szemmozgatóideg (III.) és a felső nyaki szimpatikus ganglionok közvetítenek
o kötőszövetében pigmentsejtek → szemszín
- ideghártya = retina
o benne fényérzékelő receptorsejtek (fotoreceptorok)
 csapok és pálcikák
o fény hatására elektromos jeleket generálnak, transzmittereket szabadítanak fel: glutaminsav
o a szimpatikus kapcsolatban lévő ún. bipoláris neuronokat        ingerlik
o a fény által gerjesztett elektromos jelek kémiai transzmisszióval jutnak sejtről sejtre
o a ganglionsejtek axonjai alkotják a látóideget (II.)
o az érhártya erei táplálják, saját ereit szemtükörrel látni lehet
- 2 jellegzetes foltja:
o vakfolt: a látóideg kilépési helye, nincsenek fotoreceptorok → nincs látás
o sárgafolt: szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet: éleslátás helye a retinán, csapok és receptorok
óriási száma
- lencse:
o ereket nem tartalmaz
o lencsehám borítja (valódi, de nem speciális hámsejtek)
o lencserostok alkotják
o speciális fehérjék kölcsönzik az átlátszóságot
o betegségben lencsehomály → vaksághoz is vezethet
o vékony kollagén rostok rögzítik a sugártesthez
- üvegtest:
 o kocsonyaszerű, tiszta, átlátszó anyag, sejteket csak elvétve tartalmaz, ereket nem tartalmaz
o kollagén rostok, hialuronsav, proteoglikánok
o 99%-a víz
o feszesség biztosítása a szem hátsó részében
o nincs fénytörése
- csarnokvíz:
o sugártest termeli
o az elülső és a hátulsó szemcsarnokban
o ínhártya apró résein távozik
o szerepe: feszesség biztosítása+szaruhártya táplálása
o betegsége: zöldhályog: csarnokvíz felszaporodása
o biztosítja a szem belső nyomását (15-20 Hgmm)
o felszívódásának helye a csarnokzug
Plusz infó: Könyv 173-175. oldal + kép

2. A bőr szerepe a kiválasztásban

A verejtékmirigyek hosszú csövecskék. A verejték nem csak bizet választ ki, hanem más anyagokat is. Az irhában lévő
végkamrák feltekeredtek. Beidegzése: acetilkolin kiválasztású szimpatikus idegvégződések. Szabályozza a verejték
kiválasztást a vérben keringő adrenalin és noradrenalin (hormonhatás). Félés esetén a Cannon féle vészreakció során a
központi idegrendszeri történés során a mellékveséből nagy mennyiségű adrenalin szabadul fel (szimp. hatás).
Testünkben kb. 3-4 millió verejtékmirigy található. Elsősorban vizet választanak ki: napi fél liter víz elpárolog a bőrről
naponta. A verejték sós, mivel Na és Cl található benne. Valamint tartalmaz még K-t, tejsavat (védelmi funkció), és ureát
(pisi:P).

3. érzelmi (emocionális) folyamatok:

(az ember értelmi és érzelmi lény is egyuttal. Érzékszerveinkre folyamatosan hatnak a környezetből jövő ingerek, és
azoknak megfelelően alakul ki a környezethez való viszonyulás. A gondolatok és az érzések szükségessé teszik az
érzelmek mozgósítását, befolyásolják a tevékenységeinket. Az érzelmi folyamatok idején megváltozik a belső szervek
müködése, az arc jellegzetes kifejezést ölt, a testhelyzet és a hang is megválotozik. Érzelmi folyamatok: félelem, rémület,
pánik, düh, harag, öröm, érzékiség, érzelmek, esztétika, várakozás, szenvedély, extázis....) ez onnan van amit a Horváth
Timitől fénymásoltam.

(ez pedikg egy élettan könyvből) Az érzelmi folyamatok az idegrendszernek a küldő vagy belső ingerekre megnyilvánuló
általános válaszreakciói. Eddig az ingerekre adott adekvált válaszokról volsz szó.
Az idegrendszer magas fejlettségű tevékenységének eredményeként a szervezetben a mindennapi ingerválaszokbol
kialakult egy általánositott válszreadció. Ez a válaszreakció mindig tapasztalatokon alapuló szintézis.
A szintézis minőségi változást jelent a válaszban, ez az általánositsás. Bizonyos ingerek örömöt,kellemes hangulatot,
vidámságot váltanak ki, vagy szeretetet, vonzódást, látni, vagy megérteni vágyat indulnák. Más ingerek viszont
bosszúságot, bánatot, szomorúságot, félelmet, vagy ondolrt hoznak létre. A válasz jellege tehát attól függ hogy milyen
érzelmi tapasztalattal rendelkezünk az ingerekkel kapcsolatban.
Az érzelmi reakció összetett.
Részei :
- a motoros rész, amely cselekvésekből áll és a mozgásreakció minőségi kialakítását jelenti. Kellemes ingerhez a
közeledés, a mimika, a gesztikuláció ( tárt karok, kéznyujtás) tartozik, kellemetlen ingerhez az elháritással
kapcsolatos mozgás (tekintet, eltávolodás, hangadás, sikoly) járul.
- A szomatikus-vegetatív rész, amely kellemes érzelmi állapototkban vérnyomás –emelkedéssel, szívfrekfrencia-
fokozódással, légzésváltozással (sóhajtás, légzésszünet) jár.
- A kognitiv rész, amely a szavakban kifejeződő válaszreakció (lelkesedés, kedves szavak, stb).
Amint látható az emocionális folyamatoknak két előjele lehet: pozitiv és negatív, függően attól, hogy a kiváltó inger
előzményei a szervezet, illetbe a psziché számára hasznosak, kellemesek voltak, vagy sértő bántó előzményekre
emlékeztetnek. Ezeken kívül az emocionális állapot lehet rövid ideig ható vagy tartós. Pillanatnyi ingerültség gyorsan
elmúlik, amíg a rossz negativ emocio tartos lehet.

Késztetés ( motiváció)
Késztetésnek nevezzük azt a pszichés folyamatot vagy állapotot, amely valmilyen cselekvésre indit, késztet. A motiváció
hátterében korábbi tapasztalatok, élmények vagy pedig belső, a szervezetben keletkező szükséglet áll (pl. éhség,
szomjuság, nemi vágy). A késztetések egy része örökletes, másik része tanult motivum.
A veleszületett örökletes késztetés az ösztön. Ebbe a csoportba azok a cselekvések tartoznak amelyek az élet
fenntartásával kapcsolatosak (önfenntartási ösztön, fajfenntartási ösztön)
A motiváciok kialakításávan résztvesz az egész idegrendszer.

4. Kisagy kapcsolatai (pályái)

Fiziológiai jelentősége szempontjából a kisagy un. Extrapyramidális rendszer egyik alkotoja. A bőr, az izmok, az inak
receptoraiből a spinocerebelláris pályákon és a nyúltvelő magvain keresztül az impulzusok tömkelegét kapja. A
nyúltvelőből érkeznek ugyancsak a vestibuláris impulzusok, a mezencephalonból pedig a látó és hallo impulzusok. Ami a
kisagyi efferens impulzusokat illeti, ezek a nucleus ruber, a retikulásis formation, a medulla oblongata, a thalamus, a
subcoricális ganglionok és a nagyagykéreg felé tartanak. A kisagy e gazdag effektoros összeköttetése az extrapyramidális
rendszeren belül meghatározza a kisagy alapvető funkcióját: a motorikus tevékenységet és az izomtónust szabályozza.

5. Vegetatív reflex
Szintén a Timitől: a vegetativ idegrendszer szabályozza az összes önfenntartó életműködést, mint a táplálkozás, légzés,
anyagszállitás, kiválasztás. Valamennyi vegetativ reflexfolyamat a központi idegrendszer területén elhelyezkedő
vegetative központtok által szabályozott. A vegetativ reflexek nem jutnak el az egykéregig, ezért a zsigeri müködések
akaratunktól függetlenek, és általában nem tudatosulnak. A vegetative központokbol kiinduló pályák vegetative rostjai a
mozgato és kevert tipusu agyidegek, főleg a bolygóidegen, illetve a gerincvelői idegeken keresztül hagyják el a központi
idegrendszer területét. Az ingerület a zsigerekből indul ki egy pszendounipoláris idegsejten keresztül belép a gerincvelő
hátulső szarván. A középső szarvbanátkapcsol, szinapszist alkot, ezután egy mozgatóneutron keresztül kilép a gerincvelő,
elülső szarván és mégegyszer átkapcsol egy multipoláris idegsejtbe….
A vegetatív idegrendszer Reflexeken alapuló működése agykérgi akaratlagos befolyás nélkül megy végbe, melyeket
szomatikus idegi hatások befolyásolnak (ijedtség stb). A vegetatív szabályzás antagonista jellegű.
Afferens pályái szimpatikus és paraszimpatikus rostok melyek a hátsó gyöki ganglionokban adják továbbá a felszálló
pályákhoz (Tractus spinothalamicus, majd agykéreg érzőközpontjába fut.) és az oldalsó vegetatív szarvi központokhoz az
ingerületet.
A szimpatikus efferens pályák egyik része az oldalsó szarvból kilépve a paravertebralis gaglionokhoz fut, azokon
áthalad és a gerinc előtti ganglionokban(érzőideg dúc) szinapszist alkot ahonnan az úgynevezett postganglionaris rostok
a zsigerekhez jutnak. Másik része a pparavertebralis ganglionokban szinapszist képez, ahonnan az elülső szarvi
gerincvelői ideghez visszacsatlakozva beidegzi a bőrben az ereket, a mirigyeket, a szőrállító izmokat.
Az agytörzsből a paraszimpatikus efferenspályák preganglionáris rosjai a III. a VII. a IX. és a X. agyideghez csatlakozva
érik el a célszerveket, a ganglionok jobbadán a Keresztcsonti paraszimpatikus központokból hasonló képen történik az
ellátás.
Somato- viscealis vegatatív reflexek
szopásé sírás tejválasztás tejürítés.
nemi élettel kapcsolatos működések., Székelés, vizelés.
Viscero-visceralis reflexek
A vesében a vese piramisai gyűjtik össze a vizeletet. A kiválasztott vizelet szakaszosan távozik, mely nyomást gyakorol a
vese falára ami 1 egységnél (bólus) kiürül vese medencéből, ez 1 vegetatív reflex

24. tétel

Mellékpajzsmirigy anatómiája, működése:Tk/169.

Négy kisméretű mirigy(glandula parathyroidea), melyek a pajzsmirigy tokjába ágyazottan helyezkednek el. Nagyrészt
egyforma apró endokrin sejtből állnak, amelyek a parathormont termelik. A parathormon petptidhormon, amely
részben kalciumot szabadít fel a csontokból, részben segíti a kalcium felszívódását a belekben, ezzel emeli a vér kalcium
szintjét. A kalcium igen fontos elem: nemcsak a csontosodáshoz, de az izmok és az idegrendszer működéséhez is
szükséges. Hiányában kóros a gyermekkori csontosodás: rachritis nevű betegség. Ha felnőttben csökken: a csontok
„lágyulás” következik be (osteomalacia). A szervezetünk kalciumháztartását 3 hormon szabályozza: kalcitonin a
parathormon és a calcitriol. Ez utóbbi a D-vitaminból keletkezik , szerkezete inkább a szteroidokéhoz hasonló. A
calcitriol a bőrben, májban és a vesében termelődik és hatására a bélben növekszik a kalcium és a foszfor felszívódása. A
parathormon serkenti a calcitriol szintézisét, emellett azonban a vér Ca szint fontos regulátora is. A parathormon
hatására a csontokból Ca szabadul fel, a vesében csökken a Ca vizeletbe történő választása. Mindezek megemelik a vér
Ca tartalmát. A kalcitonin a parathormonnal ellentétes hatású- bár a kalcitonin pontos hatásmechanizmusát nem
ismerjük, feltehetően gátolja a csontokból történő Ca felszabadulást.

Látópálya:
A szem legbelső rétege az ideghártya vagy retina. A retinában vannak a fényt érzékelő
receptorsejtek (fotoreceptorok): ezeket alakjuk miatt csapoknak es pálcikáknak nevezzük. A fotoreceptorok a fény
hatására elektromos jeleket generálnak es transzmittereket szabadítanak fel: leggyakrabban glutaminsavat. A
transzmitterek a fotoreceptorokkal szinaptikus kapcsolatban levő un. bipoláris neuronokat ingerük. A bipolaris
neuronokhoz pedig a retina un.
ganglionsejtjei kapcsolódnak - vagyis a fény által gerjesztett elektromos jelek kémiai
transzmisszióval jutnak sejtről sejtre. A ganglionsejtek axonjai a látóideget alkotják (68. abra). A
látóideg (II) tehat a retinából indul, a szemüregben halad, majd belep a koponyaüregbe. A retinát részben az érhártya
erei táplálják, azonban vannak saját erei is: ezek az erek jól megfigyelhetők a szemtükörrel (ophthalmoscop). A retinán a
szemtükör segítségével két jellegzetes foltot láthatunk: a vakfolt a latóideg kilépési helye - nevet onnan kapta, hogy ezen
a helyen nincsenek fotóreceptorok, tehát nincs látás. A másik folt az un. sárgafolt (macula lutea). A sárgafolt a
szemlencse fókuszpontjába eső retinarészlet: ez az éleslátás helye a retinán. Jellemző rá a csapok (fotoreceptorok) óriási
száma.

Nyakszirti lebeny működése:

Az agyféltekék négy lebenyre oszlanak, mindegyik arról a koponyacsontról van elnevezve amely felettük található.
Occipitalis (nyakszirt) lebeny : a nagyagy hátulsó pólusát képezi. A nagyagy medialis felszínén a nyakszirt lebeny az éket
alkotja. Az éket két állandó és mély hasadék fogja közre: itt végződik a látópálya. A nagyagy belső része kötegekbe
rendeződött velőhüvelyes rostokból áll – fehérállomány. A nagyagy mélyén agytörzsi dúcok vannak, melyeket agytörzsi
szürke magvaknak is nevezünk – működésük a kéreg irányítása alatt áll. Az agyállomány belsejében kamrarendszer foglal
helyet, az agykamrák összeköttetésben vannak egymással, és az itt lévő érfonatok termelik a liquort. A nyakszirtlebeny a
látott képet segít értelmezni. A látás agykéregbeli középpontja a nyakszirti lebenyben, nevezetesen az I. II. nyakszirti
tekervényben (g. occipitalis I. II.) és az ik-karélyocskában (cuneus) van. E részeknek mindkét oldali elpusztulását teljes
vakság követi és izgatásuk, példáúl elektromos árammal, az egész látótérre kiterjedő fény- és színérzéseket, sőt
látásérzéki hallucinációkat is okoz. Hosszú ideig vak emberek hulláiban azt találták, hogy e tájék kéregrészei elsorvadtak.
A két szem bal fele az agykéreg bal, jobb fele a jobb oldali nyakszirti lebenye felé küldi látó idegrostjait. Ennek
megfelelőleg az egyik agykéregfél látó középpontjának elpusztulását mindkét szemen azonos oldali vakság követi épen
úgy, a mint egyik ilyen agykéregrész izgatása, mind a két szem féloldalának megfelelőleg, fényérzéssel jár.
Reflex jellemző sajátosságai: reflex: a
hátsó szarvon belépő afferens impulzusok egyrészt az adott szelvényen belül átkapcsolódnak a mozgató neuronokra,
másrészt az átkapcsolódás után, vaga anélkül haladnak felfelé vmelyik felszálló pályarendszerben.
A reflexek egyik sajátossága a kifáradás, melynek oka a motivációváltás vagy a túl gyakori ingerlés. A felfutási periódust
követően az ingerlés eléri a maximumot, de ez nem tartható fenn korlátlan ideig, és lassan lecsillapodik, bár az inger
ugyanúgy jelen van. Motivációváltás esetén az állatok nem minden esetben készek arra, hogy a kiváltó inger
megjelenésekor egy adott viselkedésmintát mutassanak.

Női és férfi húgycső összehasonlítása:

A húgycső anatómiája és szövettana a két nemben erősen különbözik. Eltérő a húgyhólyag helyzete, mérete, alakja, és
helyzete.
A férfi húgycső (urethra masculina) 17-20 cm hosszú, belső szájadékkal (orificium internum) indul a hólyagból, külső
nyílása (orificium externum) a glans penisen található. A húgycső felső részébe nyílnak a prosztata kivezető csövei, a
ductus ejaculatorius (vagyis az ondóhólyag és az ondóvezeték közös kivezetőcsöve), valamint ide ürül a bulbouerthralis
mirigyel váladéka is. Ezek a mirigyváladékok alkotják az ondófolyadék tömegét. A penisen belüli alsó szakasz a
leghosszabb: kb. 15 cm. Ez a szakasz a penis szivacsos állományába (corpus spongiosum) ágyazódik. A férfi húgyhólyag
magasabban van a medencében az elöl lévő szeméremcsont és a hátul levő végbél között.A férfi húgycsöve végighalad a
penisen.
A női húgycső (urethra femina): igen rövid (kb 3- 4 cm), belső szájadéka( orficium internum) a hólyagban , külső nyílása
(orficium internum) a hüvely nyílása előtt van. A női húgycső fontos tulajdonsága, hogy hátulsó fala a hüvely elülső
falával szorosan összenőtt. Ez a szoros anatómiai kapcs. magyarázza azt, hogy szülés közben gyakori az urethra
záróizmának sérülése, ami a szülést követően vizelettartási nehézségeket okoz (inkontinecia). A vizeletürítést mindkét
nemben a húgycső sphinctere szabályozza, mely akaratlagos működésű harántcsíkolt izom, és a gát izomlemezében
található. A medencében lejjebb helyzedik el a hüvely (vagina) előtt, a méh (uterus)alatt és a szeméremcsont mögött.

25.tétel

a.Hasnyálmirigy hormonjai: kettős elválasztású mirigy, belső: inzulin+ glukagon; külső: hasnyál
- színtelen, enyhén lúgos (pH=8) - 1,5 dm 3/nap
- enzimei:
1) lipáz: neutrális zsírt bont 2 monoglicerid + zsírsavak
2) amiláz: keményítőt vagy glikogént vagy a destrint bontja maltózra
3) tripszin: fehérje v. oligopeptidet bont oligopeptidre
3.nukleáz: nukleinsavat alapegységekre
A hasnyálmirigy anatómiája, enzimjei
A hasnyálmirigy a legnagyobb emésztőmirigy, mely a hátsó hasfalon helyezkedik el. A gerinc előtt, az I. és II. ágyéki
csigolya magasságában harántul fekszik és a hashártya rögzíti. 97Előtte a gyomor található. A jobb oldali része a fej, bal
felé nyúlik a test és a farok, utóbbi keskeny és egésze a lép kapujáig ér. A hasnyálmirigy bonyolult kivezetőcsővel
(Wirsung-féle vezeték) rendelkezik, amely a duodenum (az első és legrövidebb vékonybélszakasz) amely amely a
duodenum falát átfúrva a közös epevezetékkel együtt nyílik a duodenum üregébe. A duodenum nyálkahártyáján itt
kiemelkedés- a Vater-papilla- található. A papilla belsejében simaizomgyűrű van, amely a váladékok ürülését szabályozza
(Oddi-spinchter). A mirigy exocrin és endokrin szövetekből áll, ezek jól elkülöníthetők egymástól. Az exocrin szövet
emésztőnedvet termel, amelyben számos enzim található: fehérjebontó enzimek (typsin), szénhidrátbontó enzimek
(amylase), zsírbontó enzimek (lipase). Nagy mennyiségű bikarbonátot és vizet szekretál- a bikarbonát hozzájárul a
gyomorból érkező savanyú pép neutralizáláshoz. Az endokrin szövet létfontosságú hormont, az inzulint állítja elő. Az
inzulin a hasnyálmirigyből közvetlenül a véráramba kerül. A hasnyálmirigy endokrin sejtjei csoportokat alkotnak-
Langerhans-szigetek. A sejtszigetek számos hormont termelnek:inzulin és glukagon (fehérjehormonok)

b. Látótér: A kéts zem együtt mozgása lehetővé teszi a látást oldal irányba 180, le és fel 145 fokba.

c. A bőr fő funkciói!- érzékszerv - mechanikai védelem- vegyi védelem- véd a kórokozóktól- véd a hősugárzással
szemben- öntisztulás- az emberi test hőháztartásának szabályozása- személyi azonosítás- D-vitamin termelés- vérraktár
- érzelmi reakciók- kórjelzés- felszívódás

d. Szinapszisok és neuromuszkuláris junkciók

Az idegsejtek (neuronok) magasan specializált, osztódásra már nem képes sejtek. A neuronok nyúlványokkal
rendelkeznek, melyek a sejttestből indulnak ki. Ezek a nyúlványok a dendritek ill. az axon. Egy idegsejten sok dendritet
találhatunk, de axonból mindig csak egy van. Ezek elektromos impulzusokat (akciós potenciált) képesek vezetni. A
nyúlványok közti összeköttetést szinapszisnak nevezzük. A szinapszis a sejtközötti kapcsolat (junkció). Két része van, a
preszinaptikus axon végződés és a posztszinaptikus dendrit vagy egy sejttest. 12Ezek egymással kapcsolódnak. A
kapcsolódás helye a idegsejt membránján lévő speciális terület, ahol a két sejtmembránt egy keskeny rés (a szinaptikus
rés), és az azt kitöltő extracelluláris molekulákból álló hálózat választja el egymástól. A preszinaptikus végződés az 1.
számú neuron, a posztszinaptikus dendrit vagy sejttest a 2. számú neuron része. A preszinaptikus axonvégződés kémiai
anyagokat tartalmaz (főként peptideket és aminosavakat), melyeket transzmitter anyagoknak hívunk, ezek az anyagok
juttatják át az elektromos jeleket az egyik sejtről a másikra. A folyamat neve kémiai ingerület áttevődés. A transzmitterek
kis hólyagocskákban, vezikulumokban tárolódnak, ezek a szinaptikus vezikulák. Minden transzmitter molekulának saját
receptora van az idegsejt membránján, a transzmitter receptorok ioncsatornákhoz kötődnek a membránban, amelyek a
helyi ionkoncentrációt és a membrán elektromos töltését képesek megváltoztatni. A transzmitter felszabadulását a
preszinaptikus idegvégződésen át érkező ingerület váltja ki. A szinaptikus vezikulák exocitózissal ürítik ki transzmitter
tartalmukat, ezután a transzmitter átdiffundál a szinaptikus résen és a posztszinaptikus membránon kötődik a
receptorhoz. A transzmitterreceptor kölcsönhatás az ioncsatornák zárása/nyitása révén a posztzsinaptikus membrane
elektromos tulajdonságainak megváltozását idézi elő. A szinapszis kémiai anyagai így képesek az elektromos jeleket az
egyik sejtről a másikra átjuttatni: az 1. neuron elektromos jele kémiai transzmittert szabadít fel, amely a szinaptikus
résen átjutva megváltoztatja a 2. neuron membránjának elektromos tulajdonságait.
Van kémiai és elektromos szinapszis. Az elektromos szinapszisnál közel vannak egymáshoz a sejtek és az elektromos
áram átcsap, ekkor a szinaptikus rés 2-3nm. A kémiai szinapszisnál 20- 30nm a szinaptikus rés, és ingerület átadó
anyagok, neurotranszmitterek játszanak szerepet. Lehetnek gátló vagy serkentő szinapszisok. Axon-dendrit, axon-
sejttest és axon-axon között. A harántcsíkolt vázizmokat a gerincvelői idegek és az agyidegek motoros idegsejtjei idegzik
be. Az axonok az izomrostok felszínén speciális szinapszist, ún. neuromuszkuláris junkciót hoznak létre. A n.j.-ban az
axonvégződésből acetilkolin szabadul fel, és kiváltja az idegingerületnek az izomra való áttevődését. Az acetilkolin ún.
acetilkolin receptorokon (fehérjemolekula) fejti ki hatását. Miután hatását kifejtette, acetilkolin észteráz nevű enzim
lebontja. Bénításának következménye (szerves foszfátokat tartalmazó permetezőszerekkel), hogy az acetilkolin
folyamatosan ingerli az izomrostokat és az izmok fokozottan működnek. Az acetilkolin bénítás (kígyóméreg) vagy
elégtelen funkciója miatt az acetilkolin nem tudja kifejteni hatását, és nem jön létre izomkontrakció

Ondóhólya és dülmirigy
Az ondoholyag paros szerv, amely a hugyholyag hatso-also felszinehez rogzitve helyezkedik
el. A vegbelen keresztul, rectalis vizsgalattal tapinthato. Belső felszinet nyalkahartya beleli,
melynek mirigyei valadekot termelnek. Az ondoholyag kivezető csove az ondo vezetekbe nyilik.
Dulmirigy (prostata): alakja es nagysaga vadgesztenyehez hasonlo. A hugyholyag alatt van,
ahhoz hozzanőtt, emiatt a hugycső athalad rajta. Az ondoholyag kivezetőcsove es az
ondovezetek egyesul egy vezetekben- ez is atfurja a prostatat- majd a hugycsőbe nyilnak. A
prostata mirigyes szerv, mirigyei a hugycsőbe nyilnak. A mirigyeket simaizom es kotőszovet
veszi korul. A prostata valadeka hig, enyhen savanyu, enzimeket es citromsavat tartalmaz. A
prostata a vegbel felől tapinthato. A mellekhere, az ondoholyag es a prostata valadekai
alkotjak az ondot (kisebb mertekben a penis tovenel talalhato mirigyeke is).

26.tétel

A hallás szervrendszere:

Három része van: külsőfül, középfül, belsőfül. Fülkagyló: vázát rugalmas porc alkotja. Külső hallójárat: kb. 2, 5 cm
hosszúságú, gyengén S-alakban görbült járat. Külső részének fala porcos, belső részének csontos. Két rész határán
szűkület helyezkedik el. Hallójáratot bőr béleli, melynek speciális mirigyek termelik a fülzsírt. Hallójárat végét, a
dobhártya zárja le, ami tölcsér alakú és feszes hártya. Középfül: fő része a dobüreg. Alkotásában részt vesznek még: a
dobhártya, hallócsontocskák és a fülkürt. Dobüreg a halántékcsontban elhelyezkedő, nyálkahártyával bélelt légtartalmú,
téglatest alakú üreg. Lateralis falának nagy részét a dobhártya alkotja. Elülső faláról indul ki a fülkürt, ami a dobüreget a
garat részével köti össze. Eustach-kürt nyeléskor, ásításkor megnyílik és így biztosítja a dobüreg szellőzését, esetleges
nyomáskülönbség kiegyenlítődését. Dobüreg medialis falán található kerek ablak és az ovális ablak, melyek a belsőfül
felé létesítenek összeköttetést. Az ovális ablakban tapad a kengyel talpa, kerek ablakot a másodlagos dobhártya zárja le.
Dobüregben helyezkednek el a hallócsontocskák, amik ízülettel kapcsolódnak egymáshoz és a dobhártya rezgéseit
közvetítik a belsőfület kitöltő folyadékhoz. Hallócsontocskák: kalapács, üllő, kengyel. Kalapács nyele a dobhártyán rögzül,
feje az üllővel ízesül. Üllő hosszabbik nyúlványához ízesül a kengyel, aminek talpa az ovális ablakban rögzül. Csontocskák
mozgását szalagok és izmok módosítják.
Belsőfül: tényleges hallószerv itt található. Csontos és hártyás labirintus. Csontos labirintusnak 3 része van: tornác, 3
csontos félkörös ívjárat, csontos csiga. Tornác oldalsó fala a dobüreggel áll kapcsolatban az ovalis és kerek ablak útján.
Innen indul ki a 3 csontos ívjárat és a csiga alsó járata. 3 csontos ívjárata a tér három fő síkjában, egymásra merőlegesen
helyezkedik el, ívjáratok vége orsószerűen tágult. Csiga: 2 és kanyarulatból áll, kerti csiga házához hasonlít. Középrészen
van a csiga tengelye, ami körül kanyarodik a csigajárat. Csigatengelyben helyezkedik el a hallóideg spirális dúca a Corti-
féle szerv. Csigát folyadék tölti ki. Hártya rezgését a folyadék rezgése veszi át, amely mozgásba hozza az alaphártyát is.
Csiga belső ürege egy alsó és felső járatra oszlik. Felső járat a belső fül elejéről indul és felvezet csiga csúcsáig, onnan
alsó járatban folytatódik, amely ovális ablak hártyájában végződik. Receptorsejtek a csiga alsó és felső járata közötti
vékony hártyás csőben helyezkednek el. Folyadék mozgása az alaphártyát rezgésbe hozza és receptorokat a
fedőlemezhez nyomja, ingerület lesz. Hártyás labirintus 4 részből áll: tömlőcske, zsákocska, 3 hártyás félkörös ívjárat,
csigavezeték. Labirintusszerv folyadékkal telt. 3 félkörös ívjárat a tér 3 síkjának megfelelően helyezkedik el. Vékony falú,
hártyás csövek, kezdeti szakaszuk kitágult, itt vannak a receptorsejtek. A receptorsejtek hosszú érzékszőröcskékkel
rendelkező szőrsejtek. Érzékszőröcskék kocsonyás nyálkaburok borítja. Tömlőcske és zsákocska a fej térbeli helyzetét
érzékeli. Bennük ágyazva ülnek az érzékelő szőrsejtek. Alapállomány apró mészkristályokat is tartalmaz.

A bőr szerepe a hőszabályozásban:

Az irha alsóbb részében találhatóak a meleget érzékelő Ruffini-féle testek és hidegérzésért felelős Krause-féle testek.
Irha mélyén vannak a verejtékmirigyek, testhőmérséklet szabályozásban van szerepe.
Hőszabályozás a zsírréteg, erek és verejtékmirigyek révén. Ha az ember fázik, a hőleadás csökken, szűkíti a bőrereket,
összehúzza a szőrállító izmokat  libabőrözés. Csökken a bőrfelület a mirigykivezető járatok összehúzódása miatt.
Csecsemőknél bizonyos életkorig nem funkcionál a hőközpont. Mielinizáció után képes csak reagálni a hőközpont.
Túlhevülés esetén a szervezet hőt veszíthet: légzés útján, bőrön át: verejtékkel, kiviszi a hőt a testből, elpárolog a
verejték  hővesztés. Csak akkor hatásos a hővezetés, ha van légáram, ami elviszi a hőt. Hővesztés, hőátadás.
Thermoreceptorok érzékelik a bőrben a hőmérsékletváltozást és az információ meg a hőközpontba (Thalamusz) jut, ami
megfelelő reakciókat váltja ki a bőrben és a szervezet megfelelő területein. A maghőmérséklet és a köpenyhőmérséklet
között kb. 0,5-1 fok különbség. Az alkohol tompítja a hőközpont érzékelését, nem indítja el a védekezést.
Hőtermelési folyamat: libabőrösség, hidegázás: izommunka, akaratlanul történik. Hőleadás csökkentése: erek szűkítése.
Szőrszál állítóizmok: vegetatív idegrendszeri hatásra.

Kivitelező, végrehajtó végkészülékek:

A kivitelező végződések 2 csoportra oszthatók. Az izomzatban fejti ki hatását a neuromuscularis junctio. A mirigyekben
fejtik ki hatásukat az elválasztó végkészülékek (mirigy végkamrákban szabad idegvégződések).

A vér-liquor gát:

Az agyvíz víztiszta folyadék, amelyek az agykamrákban lévő érfonat termel vérből, szűrés (filtráció) révén. Sejteket kis
számban tartalmaz, fehérje- és cukortartalma is kisebb, mint a vérnek. Minden anyag, mely az agy kapillárisaiból kilép és
az agy felé tart, ezen keresztül halad. Arra szolgál, hogy az agynak egy rendkívül stabil belső teret és így folyamatos
működést biztosítson. Az erek fala igen jól zár és az anyagok transzportját szigorúan ellenőrzi. Más az összetétele a
vérnek és a liquornak, ezért van szükség a vér – liquor gátra.
Vér-agy gát: Az agyvelőben levő vérerek falának sajátos szerkezete és egyben egy mechanizmus, amely szabályozza
anyagok átjutását a vérből az agyvelőt és a gerincvelőt fürdető agy-gerincvelői folyadékba, illetve fordított irányban. Az
agyi vérerek falában szorosan záródó érbelhártya-sejtek (endotélium) vannak, és az idegrendszer oldaláról pedig
asztrociták (glia) talpai burkolják ezeket a szorosan záródó sejteket. A vér-agy gát féligáteresztő lipid membránként
működik, az oldott anyagoknak csak egy részét engedi át, a nagy részecskéket és a makromolekulákat nem. Ez a gát a
központi idegrendszer számára viszonylag állandó összetételű környezetet biztosít a vér kémiai összetételének akár
jelentős ingadozásai ellenére, de nem akadályozza az idegrendszer számára lényeges anyagcsere-termékek szállítását;
viszont nem engedi az idegrendszer jelátvivő anyagainak (neurotranszmittereinek) kijutását a vérbe. A központi
idegrendszerben csak nagyon kevés helyen hiányzik a vér-agy gát (itt a vér és az idegrendszer anyagai szabadabban
áramlanak a vérerek falán át).
(Az idegszövet gazdag vérellátással rendelkezik, Az agy és a gerincvelő felszínén nagyméretű erek futnak. A szövet
belsejében olyan kisméretű erek és kapillárisok vannak, amelyek fala igen jól zár és az anyagok (oxigén, szén-dioxid,
cukor, aminosavak, vitaminok, gyógyszerek) transzportját szigorúan ellenőrzi. Ennek a szigorú szabályozásnak a neve vér-
agy gát. Bármilyen károsodása komoly patológiás károsodáshoz vezet, leggyakrabban agyödémához. A nagyobb agyi
erek sérülése agyvérzést, agyi infarktust idéz elő, melyek az életet veszélyeztetik és minden esetben az idegsejtek
pusztulásához vezet.
A liquor az agy folyadéka. Az agyvíz víztiszta folyadék, amelyek az agykamrákban lévő érfonat termel vérből, szűrés
(filtráció) révén. Sejteket kis számban tartalmaz, fehérje- és cukortartalma is kisebb, mint a vérnek. Minden anyag, mely
az agy kapillárisaiból kilép és az agy felé tart, ezen keresztül halad. Arra szolgál, hogy az agynak egy rendkívül stabil belső
teret és így folyamatos működést biztosítson. Más az összetétele a vérnek és a liquornak, ezért van szükség a vér – liquor
gátra. Ha az agyban fellép egy gyulladás, akkor megakadályozza az antibiotikum bejutását is, tehát védelmi funkciója
van.)

27. T étel

Az ideg- és endokrin rendszer egységének funkcionális lényege (összefoglaló)

Idegrendszer funkcionális lényege: idegrendszernek nevezzük a szervezet mindazon részeit, amelyekhez idegtevékenység
fűződik. Az inger felfogására, az ingerület vezetésére, feldolgozására, az ingerválasz kiváltására differenciálódott sejtek a
neuronok. A neuronokon kívül az idegrendszer felépítésében részt vesznek még a neurológia, valamint az idegszerveket
burkoló kötőszöveti elemek, és végül az egész rendszert tápláló erek.
Endokrin rendszer funkcionális lényege:
Azokat a szerveket, amelyek a sejtek életműködésének az összehangolásában úgy vesznek részt, hogy kizárólag
specifikus kémiai anyagot vagy anyagokat készítenek, vegyi szervező szerveknek nevezzük. Vegyi szervező anyagnak
hívjuk azt a molekulát, amely kémiai szerkezete alapján a sejtek működését szabályozza, s így részt vesz a szervezet
részeinek szerkezeti és működési egységgé való szervezésében.
Vegyi szervező anyagokon olyan vegyületeket értünk, amelyeknek fiziológiai hatása molekulájuk specifikus szerkezetén
alapszik. Az élettani folyamatokat úgy gyorsítják vagy lassítják, hogy az okozott változások az egész test biológiai érdekét
szolgálják. A vegyi szervező anyagok teszik lehetővé azt, hogy a szervezet környezetében beálló változásokat a sejtek
adaptálni tudják, s így a szervezetet a változó külső környezeti viszonyoknak megfelelő élettani állapotba hozzák. A vegyi
szervező anyagokat az általánosan ismert és használt néven hormonoknak nevezzük.

Az agy vérellátása

Az agy a központi idegrendszer egyik fő alkotóeleme, a másik a gerincvelő.

Az agy és a gerincvelő vérellátását két pár artéria adja:
- vertebrális artériák (arteria vertebralis) az agytörzset, a gerincvelőt, a kisagyat és az agyfélteke hátulsó részét látják el
- belső fejverőér (arteria carotis interna) az agy többi részét, valamint a szemgolyót látja el.
A négy artéria a koponyán belül jellegzetes anasztomózis rendszert alkot, ez a Willis- féle kör (circulus arteriosus).
A fő ágak mély- és felületes ágcsoportokra oszlanak:
-mély ágak a közti agyat, a törzsdúcokat, az agykamrákat és a fehérállományt látják el
- a felületes ágak az agykéreg vérellátásában vesznek részt úgy, hogy az egyes lebenyeket más-más ágak táplálják.
Elzáródásuk jellegzetes tünethez vezet! Az agyban futó apró erek körül gliasejtekből álló burok található, amely
szabályozza az erek áteresztő képességét, ez a vér-agy gát.
Az agy vénás vérét az agyi vénák rendszere gyűjti össze. Az agy saját vénái az ún. vénás sinusokba ömlenek, melyeket a
kemény agyhártya hoz létre a koponya üregében. A vénás sinusok összefüggő rendszert képeznek.
Az agykamrából származó cerebrospinalis folyadékot szintén az intracellulásris vénás sinusok vezetik el, így az agyi vénás
keringés kulcsszerepet játszik a liquorkeringésben is.

A limbikus rendszer felépítése

Az emberi limbikus rendszer ma is használatos funkcionális koncepcióját James Papez amerikai tudós dolgozta ki a 20.
század harmincas éveiben. A Papez- féle koncepció szerint a szaglórendszer, a hippocampus, a hypothalamus és a
thalamus egyes részei, az agykéreg medialis felszínén lévő ún. övtekervény, valamint az őket összekötő fehérállomány
kötegek képezik a limbikus rendszert.
A felsorolt struktúrák láncszerűen, sorba kapcsoltan helyezkednek el, és zárt neuronláncot alkotnak, amelyet Papez-féle
gyűrűnek nevezünk.

Vegetatív idegrendszer jellemzése

A vegetatív idegrendszer neuronjai idegzik be:

- a szívet és az ereket,
- a zsigereket,
- a mirigyeket és a simaizmokat – beleértve a szem a bőr simaizomzatát is.
A vegetatív idegrendszer neuronjai a gerincvelőben, az agytörzsben, és a perifériás ganglionokban helyezkednek el.
Feloszthatjuk: szimpatikus és paraszimpatikus részre osztjuk, ami nemcsak funkcionális, hanem anatómiai elkülönülést is
jelent.
A központi idegrendszerben elkülönült magokban találjuk meg a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer ún.
preganglionáris idegsejtjeit. A preganglionáris neuronok axonjai a gerincvelői idegekben és az agyidegekben hagyják el a
központi idegrendszert és az ún. vegetatív ganglionokban végződnek, és a vegetatív ganglionok neuronjaival
szinapszisokat képeznek. A ganglionok idegsejtjei az ún. postganglionáris neuronok, amelyeknek axonjai a zsigereket,
mirigyeket és simaizmokat idegzik be, vagyis fent említett vegetatív alapfonatot alakítják ki.
A vegetatív idegrendszer mindenütt jelen van: a bőrben, az erek falában, a belső szervekben, a fülben, a szemben , a
csontokban, ízületekben és a mirigyekben. Az emésztőcsatorna falában a nyelőcsőtől a végbélig folyamatos, összefüggő
vegetatív plexusokat találunk: ez az ún. bélidegrendszer (enteralis idegrendszer). Az itt lévő neuronok száma majdnem
annyi mint a központi idegrendszerben lévő neuronoké; kapcsolataik rendkívül sokrétűek, szabályozó funkciójuk
nemkülönben bonyolult.

Hüvelyflóra
A hüvely természetes védekező rendszerrel rendelkezik, ezt a hüvelybaktériumoknak (mikroorganizmusoknak)
köszönhető. Döntő jelentőségű a laktobacilus, ezek a hüvely hámsejtjeire tapadnak rá. A levált hámsejtjei glükóz
tartalmát használják életbiztosításukra, a tejsav bekerül a hüvely üregébe, ahol savanyú vegyhatást alakít ki (pH: 3,6-4,5)
Fertőtlenítő hatása is van (antikonceptív- fogamzásgátló).
A savas vegyhatás a többi organizmus életét beszűkíti, egyensúlyt alakít ki. Ez a vegyhatás a nemi élet során állítódik be,
nem a születéstől kezdődően. Pubertás korban változások mennek végbe a hüvelyben.

28. tétel

a)A látott kép feldolgozása:

Pupillán keresztül történik, szemlencse a rájövő fényingereket összegyűjti, retinára vetíti. Rugalmas lencse, amit a
függesztőrostjai tunak vékonyítani, vastagítani. Kül.távolságra tudja a fókuszpontot helyezni. Retinában speciális
fényérzékelő sejtek:csapok, pálcikák. Fény rájuk vetődik, megváltozik a működésük. Ingerület képződik bennük-melyet
továbbítanak a látóidegrostoknak

Érzőideg(nervus opticus) direkt kapcsolatban áll a csapokkal, pálcikákkal. Fény jelenlétében ezeknek a sejteknek az
anyagcseréje megváltozik--ingerület átvivő anyagok szabadulnak fel. Észlelik az érzőideg sejtek, aktiválódnak.
Érzőidegekben pontosan meghatározott, hogy melyik idegsejt a retinának melyik részén lévő csapból/pálcikából szállította
az információt--az ag yrekonstuálni tudja a látott képet ezáltal

2)Arckoponya funkciói

- Arckoponya áll: állkapocs, felső állcsont, járomcsont, orrcsont, a homlokcsont elülső része. Az arckoponya csontjai a
szájüreget, orrüreget, és szemüreget határolják.
- Az arckoponya két négyoldalú piramis alakú szemgödörből áll, illetve az előbbi kettő közé ékelődött orrüregből és ettől
vízszintesen elhelyezkedő csontlemezzel elhatárolt szájüregből.
Funkciói: arc formájának megadása, mimikai izmok megtartása, állkapocs miatt harapás, rágás, beszéd…

c) Veseküszöb meghatározása, küszöbanyagok ismertetése

A vizeletbe kikerült anyagok egy része, visszakerül az érpályába olyan mennyiségben, amely nem haladja meg a
vérplazmában lévő mennyiséget. (
pl: glükóz: „y” (normális)
„y”+ z ( meghaladja a normális mennyiséget => anyagfölösleg („z”)
vizeletbe kerül)

4)A vegetatív idegrendszer felépítése

A vegetatív idegrendszer neuronjai idegzik be a szívet és az ereket, a zsigereket, a mirigyeket és a simaizmokat –

beleértve a szem a bőr simaizomzatát is. A vegetatív idegrendszer neuronjai a gerincvelőben, az agytörzsben, és a
perifériás ganglionokban helyezkednek el. A vegetatív idegrendszert szimpatikus és paraszimpatikus részre osztjuk, ami
nemcsak funkcionális, hanem anatómiai elkülönülést is jelent. A központi idegrendszerben elkülönült magokban találjuk
meg a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer ún. preganglionáris idegsejtjeit. A preganglionáris neuronok axonjai
a gerincvelői idegekben és az agyidegekben hagyják el a központi idegrendszert és az ún. vegetatív ganglionokban
végződnek, és a vegetatív ganglionok neuronjaival szinapszisokat képeznek. A ganglionok idegsejtjei az ún.
postganglionáris neuronok, amelyeknek axonjai a zsigereket, mirigyeket és simaizmokat idegzik be, vagyis fent említett
vegetatív alapfonatot alakítják ki. A vegetatív idegrendszer mindenütt jelen van: a bőrben, az erek falában, a belső
szervekben, a fülben, a szemben , a csontokban, ízületekben és a mirigyekben. Az emésztőcsatorna falában a nyelőcsőtől
a végbélig folyamatos, összefüggő vegetatív plexusokat találunk: ez az ún. bélidegrendszer (enteralis idegrendszer). Az itt
lévő neuronok száma majdnem annyi, mint a központi idegrendszerben lévő neuronoké; kapcsolataik rendkívül
sokrétűek, szabályozó funkciójuk nemkülönben bonyolult.

5)Liquor
Az agyburok a gerincvelő burkaihoz hasonlóak. A külső réteg a kemény agyhártya/szilárd agyburok (koponyához tapad),
feszes, sátorszerű képződményeket hoz létre, az agy különböző részei számára. A következő réteg a pókhálóhártya
(agyból és az agyba futó erek hálózata található itt), mely a kemény agyhártyát a legbelső réteghez, a lágy agyburokhoz
rögzíti. A feladata az agyhártyáknak a védelem, a rögzítés és a nedvkeringés. Az agyhártyák körülveszik a gerincvelőt is,
és felnőttben a második keresztcsonti csigolya magasságáig érnek.
Az agyállományban agykamrák rendszere található, amit liquor (agy-gerincvelői folyadék) tölt ki. Az oldalsó agykamrák
apró nyílásokon át közlekednek a harmadik agykamrával, a harmadik és negyedik agykamrát pedig a középagyban
húzódó keskeny vezeték köti össze egymással. A gerincvelőben végig megtalálható keskeny vezeték (canalis centralis) a
kamrarendszer képviselője. Az agy-gerincvelői folyadék az agykamrákban található speciális érfonatok kapillárisaiból
szűrődik ki. Az érfonatokat kötőszövet veszi körül, és köbhám borítja. A liquor a kötőszöveten é hámrétegen átdiffundál,
és így kerül az agykamrák üregébe. Termelődik még az agyállomány lefutó erei mentén is. Napi 150 ml. Eltávozás:
koponya és a kemény agyburok közé.
A liquornak élettanilag és kórtanilag is nagy a jelentősége. Külső és belső miliőt képez, az agyburkok között is jelen van és
az agyat is körbe veszi. Vízburokban lebegő agy sokkal kisebb tömöget jelent, sérüléskor olyan erővel csapódik az agy,
mintha könnyebb lenne.

29. tétel

1)A mellékvese anatómiája

A mellékvese sárga színű sapka alakú endokrin szerv, amely a vese felső pólusához rögzül. A hátsó hasfalon a vesét
borító zsírszövetben található, gazdag ér és idegellátással rendelkezik. Sárga színű külső állománya a kéregállomány,
belső része, amely sötétbarna a velőállomány. a velőállomány a szimpatikus idegrendszer része: ezeket az endokrin
sejteket kolinerg preganglionáris szimpatikus idegrostok idegzik be, amelyek szekrécios tevékenységet folytatnak. A
mellékvese endokrín sejtjeinek működését az agyalapi mirigy adenocorticotrop hormonja (ACTH) szabályozza. Ezek a
sejtek szteroid hormonokat termelnek, amelyek az anyagcserét, az immunrendszert, és a vese működését szabályozzák.
A preganglionáris idegrostok ingerületének hatására a velőállományban adrenalin és noradrenalin szabadul fel, és
azonnal bekerül a véráramba. A két szimpatikus hormon változatos hatásokkal rendelkezik: általában megnő az
izomrendszer teljesítőképessége, mert növekszik a vázizomzaton átáramló vér mennyisége, nő a glikogén lebontásának
sebessége a májban és az izmokban, emelkedik a vércukorszint, nő a szív teljesítőképessége, növekszik a vérnyomás. Az
adrenalin hatásai megegyeznek a szimpatikus idegek ingerlésének következményeivel- a különbség annyi, hogy a
mellékvese eredetű adrenalin hosszabb ideig hatásos (egyszeri mellékvese- stimuláló 5-10 percen át hat), mint a
szimpatikus idegek ingerlése.

2)A vegyes agyidegek

2. V. agyideg: háromosztatú ideg
1. érző-, mozgató- és vegetatív rostokat tartalmaz
2. agyból kilépés után a Gasser-dúcba lép be, innen tovább pedig 3 ágra oszlanak
3. első a szemüregbe, majd onnan három felé:
1. szemüreg felső falán kúszik, és a homlok bőrét érző idegekkel látja el
2. kötőhártyát és a homlok laterális részének bőrét idegzi be
3. orrüregbe, beidegzik annak nyálkahártyáját, továbbá ellátják a szemgolyót érzőrostokkal
4. második a koponyaalapra, szintén három felé:
1. arcon, beidegzi a felső fogsort, az orrüreg nyálkahártyáját elöl és a pofa nyálkahártyáját
2. arc bőrébe sugárzik, beidegzi a könnymirigyet
3. szájüregbe fut, szájpadlás illetve az orrüreg apró mirigyeit idegzi be
5. harmadikban a mozgatórostok a rágóizmokat idegzik be, az érzőrostok ugyancsak három ágra:
1. a fülkagyló elülső részén lévő bőrt idegzik be érzőrostokkal
2. állkapocs csontos csatornájában ellátja az alsó fogsort, innerválja az áll és az alsó ajak bőrét
 3. a nyelv első kétharmadának szomatoszenzoros rostjait tartalmazza, szekrétoros rostokat szállít a
nyelvmirigyekhez, beidegzi a torok nyálkahártyáját is
3. VII. agyideg: arcideg
1. VIII. agyideggel együtt lép ki az agyból, de a belső hallójáratban szétválnak
2. ebben a csontos csatornában az arcideg három ágat ad le:
1. sziklacsont csúcsától indulva a koponyaalap alsó felszínén át a könnymirigyet idegzik be
2. kengyelt feszítő izmot idegzi be
3. mimikai izmokat idegzi be
4. IX. agyideg: nyelvgaratideg
1. kevert érző-, mozgató- és vegetatív rostokat tartalamzó agyideg, amely a garat felső részét mozgató-, a
nyelv hátsó harmadás ízérző, a torokszoros boltívét érző-, és a fültőmirigyet szekrétoros rostokkal látja el
2. három részre ágazik
1. koponyaalap külső felszínén, a fültőmirigyeket és a nyelvmirigyeket innerválják
2. garatot idegzi be érző-, mozgató- és vegetatív rostokkal
3. nyelv hátsó harmadából származó ízérző rostokat tartalmazzák, valamint a nyelv hátsó területén
lévő mirigyeket látják el vegetatív idegekkel
5. X. agyideg: bolygóideg
1. nevét nagy területen való eloszlása miatt kapta, rostjai nem csak a fej és a nyak képleteit, de a mellüreg
és a hasüreg szerveit is beidegzik
2. kevert ideg, tehát érző-, mozgató- és vegetatív rostokkal rendelkezik
3. négy szakasza van: feji, nyaki, mellkasi és hasi szakasz
4. feji szakasz: a kemény agyhártyát és a dobhártyát, a külső hallójárat hátsó falát és a fülkagyló egy részét
idegzik be
5. nyaki szakasz ágai
1. garatfűzőizmokat és a lágyszájpad feszítő izmot kivéve az összes többi lágyszájpad izmot
beidegzi
2. gégében két ágra
1. belső ága mozgató jellegű
2. másik az alsó garatfűző izmokat idegzi be
3. szívhez futó ágak
6. mellkasi szakasz ágai
1. le a légcső és a nyelőcső közti barázdákba (számos ágat juttat a légcsőhöz, a nyelőcsőhöz és a
szívhez), majd felfelé, a gége üregeibe lép, beidegzi a gége izmait és a gége nyálkahártyájának
hangrés alatti szakaszát
2. középső és a felső szívideggel együtt beidegzi a szívet
3. légcsövet, hörgőket, a nyelőcsövet és a szívburkot idegzi be
7. hasi szakasz: ágai a gyomrot, a májat és a patkóbelet idegzi be vegetatív rostokkal

3)Reflexív
3. az érző idegsejtről az ingerület útja a mozgató sejtig. (Elemi reflexív: a gerincvelői érző idegsejtről az ingerület
közvetlenül az elülső szarvi mozgató sejtre tevődik.)
Reflex jellemző tulajdonságai
A reflex egy rögzült válasz egy meghatározott ingerre. A környezettel való kapcsolattartásban elemi-idegi funkció.
Jellemzői: anatómiai és funkcionális.
Anatómiai: 1. Van egy kiváltó zóna, a reflexek reflexláncokat alkotnak, a reflexek dinamikus kölcsönhatásban vannak és
integrálódnak. 2. Maga a reflex ív: receptorok -> tengelyfonalak -> szinapszisok -> reflex központ -> végrehajtó
idegpályák -> idegsejtek -> végrehajtó készülék (mirigy, izom).
Funkcionális: recepció -> odavezetés (afferentáció) -> központi ingerület feldolgozása -> válasz (efferentáció) -> működő
szerv aktiválása (szekréció, mozgás).
Feltétlen reflex: veleszületett, tudatunktól független idegrendszeri működés. nem biztosítják az alkalmazkodást. Faj
fenntartás.
Feltételes reflex: A létért való küzdelem során sajátos magatartási formák alakulnak ki, ezek a feltételes reflexek. Ezek az
alkalmazkodást segítik. Feltétlen reflexre felépített és begyakorolt időleges kapcsolatok, amelyek tanulás és megerősítés
folytán alakulnak ki. Ép agykérgi működés nélkül nem alakul ki feltételes reflex!
Reflexív: az érző idegsejtről az ingerület útja a mozgató sejtig. (Elemi reflexív: a gerincvelői érző idegsejtről az ingerület
közvetlenül az elülső szarvi mozgató sejtre tevődik.)
Reflex központok: a legősibb reflexközpont a gerincvelő -> saját reflexek
idegen reflexek

4) Visus és fénytörő képesség megfogalmazása:

A szem fénytörő képességét dioptriában mérjük, ez a szem és a tárgy méterben kifejezett távolságának reciproka. Az ép
látású ember szemének fénytörő képessége tíz éves korban - amikor még az orrunk hegyét is élesen látjuk -
megközelítőleg 14 dioptria, húsz éves korban már csak mintegy 9, a harmincas évek közepére 4, negyven-ötven éves kor
között 1-2, hetven éves korban már csak 0 dioptria. Egy nulla dioptriás szem a végtelennél (6 méternél) közelebbi tárgyra
már nem képes fókuszálni.

5.Illatmirigyek (elhelyezkedésük, váladékuk összetétele, mely hormon hatásától függ működésük)

1. verejtékmirigyek speciális fajtája
2. fehérjét, szénhidrátot, lipideket szekretálnak
3. bőrön előforduló baktériumok hatására szagos molekulákká alakulnak
4. hónaljban, fityma, kisajkak bőrében, emlőbimbó körül, herezacskó és a végbélnyílás bőrében
5. nemi hormonok szabályozzák az illatmirigyek funkcióját

30. tétel

Nemi hormonok termelése (összefoglalva)

A here és a petefészek fontos endokrin funkciókkal rendelkeznek, melyet az agyalapi mirigy mellső lebenye szabályoz. A
here interstitiális sejtjei (Leydig-féle sejtek) a tesztoszteron nevű hím nemi hormont termelik, amely szabályozza a
spermiumok képződését, a férfi szexuális apparátusának funkcióit (prostata és egyéb mirigyek működését), valamint a
másodlagos nemi jellegek pubertás kori kialakulásáért felelős (szeméremszőrzet, hímvessző mérete, hangszínváltozás,
izomtömeg növekedés, stb.). A petefészek számos endokrin sejtet tartalmaz, melyek ösztrogént és progeszteront
termelnek a menstruációs ciklus aktuális fázisának megfelelően. Ezeket a hormonokat többnyire a tüszők trachea- illetve
granulosa sejtjei, valamint a sárgatest termelik. Az ovárium hormonjai a női nemi szervek ciklusos változásait
szabályozzák, és részt vesznek a terhesség fenntartásában. A godánok endokrin működését az agyalapi mirigy FSH, LH és
LTH hormonjai szabályozzák.

A bőr függelékei

Verejtékmirigyek: A bőr alatti kötőszövetben találhatók, vizet, nátriumot, kloridiont, káliumot és anyagcseretermékeket
választanak ki. Hőszabályozásban játszik szerepet. Száma 3-4 millió. A verejték mennyisége több liter is lehet. Dús
vegetatív beidegzéssel rendelkeznek. A verejtékezést a vérben keringő adrenalin és noradrenalin is serkenti. Speciális
fajtája az illatmirigy, ami fehérjét, szénhidrátot és lipideket szekretál. A szekréció pillanatában szagtalanok, azonban a
bőrön természetesen előforduló baktériumok szagos molekulákká alakítják őket. Találhatók: hónaljban, a fityma és a
végbélnyílás bőrében. Funkcióját a nemi hormonok szabályozzák.
Faggyúmirigyek: Irhában találhatók, legtöbbször a szőrtüszők üregébe nyílnak. A faggyú nevű olajos váladékot termelik,
ami zsírsavakat, koleszterint és viasszerű anyagokat tartalmaz. Bevonja a szőrszálakat és a felhám felületét, lágyítja a
szaruréteget és átjárhatatlanná teszi azt a víz számára. Ha baktériumok kerülnek a faggyúmirigy pangó váladékába,
lokális gyulladás keletkezik: ez az acne (pattanás). Működését a nemi hormonok szabályozzák.
Szőrszálak: Elszarusodott képződmények, a felhám módosult képleteiből, a szőrtüszőkből nőnek ki, elérik az irha
mélyebb üregeit. A szőrszál szára kiemelkedik a bőr felszínéből. Hossza: eltérő: általában kisebb, mint 1 cm, de a
hajszálak több mint 1 m hosszúak is lehetnek. Tüsző megvastagodott alsó része a hajhagyma, osztódó sejteket tartalmaz,
elszarusodnak és szőrszállá alakulnak. A sejtosztódás miatt a szőrszál folyamatosan növekszik. Hajhagymában:
melanocyta, az elhalt, elszarusodott szőrszál sejtjeivé válnak  szőrzet színe, öregkorban a pigment termelés csökken 
őszülés.
Körmök: Kemény szaruból álló hámképződmények. Felhám képezi a körömágyban. Közvetlenül a köröm alatt található
az epidermis réteg. Elszarusodott, kemény keratinból álló réteg alkotja a körömlemezt. Elszarusodását a tövében
található félhold alakú fehéres zóna jelzi: itt kezdődik. A körömágy a körömlemez megvastagodásáért felelős, rózsaszín
színét a körömágy gazdag kapillárishálózata adja. A körömágy alatti irha a körmöt az utolsó ujjperc csontos végéhez
rögzíti.

A fali lebeny működése

A fali lebeny nem tekinthető egységesnek, sem eytoarchitektonikailag, sem funkcionális szempontból. A következő
Bordmann-mezőket tartalmazza:
 Br.3., 1., 2.: gyrus centralis posterior
 Br. 5., 7.: lobulus parietalis superior
 Br. 40.: gyrus circumflexus
 Br.39. : gyrus angularis
 Br.37. : a lobulus parietalis inferior és a temporalis lebeny mögötti terület
Fali lebeny = parietalis lebeny
Funkciói:
 testérző agykéreg
 szenzoros beszédközpont
 térbeli orientációs központ
 komplex polysonsoros asszociációs kéreg ( testérző, látási és hallási információk integrátora)
Thalamikus kapcsolat: VPL,VPM, lateralis magcsoport
A parietalis lebeny humán neoinformációs területei a társadalmi életben szükséges közlési mechanizmusokat, valamint a
kéz finommunkára alkalmas mozgásait integrálják.

e)Ízérzés:
Ízlelő receptorok szájüregben szétszórtan helyezkednek el. Primer, részei: ingert felvevő rész, sejttest, nyúlvány.
Szekunder: inger felvevő rész, sejttest, nincs nyúlványa. Receptor sejtek között vannak a támasztósejtek. Ezek közösen
ízlelő bimbók. Több ízlelő bimbó összessége a szemölcs. Legnagyobb számban a nyelv háti felszínén, szájpadláson és
garatban. Nyelvet nyálkahártya borítja, és számtalan szemölcsszerű kiemelkedés található. Íz érzékelés kialakulásának
szükséges feltétele, hogy az adott ízt hordozó anyagok a nyálban oldhatók legyenek. Nyelv felszínén egy előre nyitott V
betű rajzolatát, csúcsa szájüreg belseje felé mutat. Ez a V alakú barázda, nyelv felületén elhelyezkedő körülárkolt
szemölcsök sorozatot hozza létre. Ezek száma általában 9-11 és elsősorban keserű ízekre érzékeny. Kúp alakú
szemölcsök, fonalszerű szemölcsök s V alakú barázda előtt helyezkednek el és vannak még gomba alakú szemölcsök. Íz
érzékelés a körülárkolt és gomba alakú, fonalszerű és kúp: tapintás és hő érzékelés. 5 alapíz, létezik: édes, sós, savanyú,
keserű és az umami. Kémiai ingerét felfogó receptorokat az ízlelőbimbóknak nevezzük. Édes ízt a nyelv hegyén,
savanyúkat az oldalán hátul, sósakat nyelv két oldalán, keserűket a nyelv tövén érezzük.

31. tétel
a) Zsigerek működésének neuroendokrin szabályozása:
A perifériás idegrendszer a zsigereket érző idegekkel látja el, melyek az agytörzsből és a gerincvelőből erednek és a test
minden részébe eljutnak. A zsigereket ellátó ideg a bolygóideg (X. agyideg), amely a vegetatív idegrendszer tagja.
b) Az emlő anatómiája:
- az emlő az embrió és a magzat epidermisének származéka
- melltájékon a nagy mellizomhoz rögzül
- a bőr alatt lévő felületes fascia borítja
- vérellátás: a mellkas falát ellátó erek vesznek részt
- nyirokelvezetésben fontos szerepet játszik a hónaljárok nyirokcsomói garnitúrája (40-50 nyirokcsomó)
- a nyugvó emlőben nagyon kevés szekretáló mirigyvégkamra van, a mirigyeket jórészt kivezető rendszerük reprezentálja
- kivezetőcsövei az emlőbimbó tetején nyílnak
- a papillát a bimbóudvar veszi körül, változóan pigmentált, kerek bőrterület
- a bimbó és a bimbóudvar simaizmot tartalmaz + a bimbóudvar: verejtékmirigyet + faggyúmirigyet is
- a papillát és a bimbóudvart gazdagon behálózzák az érzőideg végződések
- szoptatáskor: érzőideg végződések stimulációja a hipotalamusz közvetítésével oxitocint szabadít fel a hipofízis hátsó
lebenyéből  összehúzza a kivezetőcsövek és a bimbó simaizmait, elősegíti a tej kilövellését
- az emlő zsírszövetből, kötőszövetből és 15-25 lebenyből áll
- terhességben a lebenyek végkamrái növekedésnek indulnak, megszaporodnak és a terhesség végén megindul a
szekréció is  LAKTÁCIÓ
- a lebenyek közötti kötőszövetbe immunsejtek vándorolnak, immunglobulinokat juttatnak az anyatejbe
- tej: lipidek, fehérjék (kazein, laktalbumin, immunglobulin), laktóz
- az emlő mirigyállományának terhességi növekedését és a laktációt hormonok idézik elő:
- progeszteron
- ösztrogén
- LTH (prolaktin – adenohipofízis által)
- HPL
- mestruációs ciklusban a luteális fázisban a szövet víztartalma növekszik  emlő mérete kissé megnő, bőr feszesebb less

c)Érzékelés belső szerveinkben:

Az interoreceptorok a test zugaiban helyezkednek el (erek falában, húgyrendszer falában, csonthártyában, inakban,
izmokban). A szervezet belsejéből vesznek fel ingereket, pl.:éhségérzet. Észlelik a szervezet belső környezetének egyes
tényezőit. Befolyásolják a vegetatív idegrendszeri kimeneteket és a hipotalamikus hormonok útján számos belső
elválasztású mirigy működését.

Az interocepcio: Belső szerveink, szervezetünk működéséről az információkat, a szervezetet behálózó belső receptorok,
az interoceptorok veszik fel, s juttatják el a vegetatív idegrendszer alközpontjába, a gerincvelőbe, s onnan kerülnek tovább
a hipotalamuszba, amely a hormonális rendszeren keresztül az anyagcserét, a homeosztatikus működést, s általában a
vegetatív tevékenységet szabályozza. Ezek az információk nem jutnak el a tudat szintjéig, csak akkor, ha valami nagy baj
van.

d) Mellékhere és ondóvezeték:

 a here tartozéka, tulajdonképpeni kivezetőcső-rendszere

 hátul és felül kapcsolódik a heréhez
 spermiumok kialakulása után a here csatornarendszeréből átkerülnek a mellékhere csatornáiba
 ezek a csatornák tárolják a spermiumokat, valamint szekretálnak (elválasztanak)
 a szekretált folyadék ionokban, glükoptroteinben és zsírsavakban gazdag, feltehetően táplálja a spermiumokat és
segíti előrejutásukat az ejakuláció során
 a mellékhere farki részében már csak egyetlen csatorna található, amelynek simaizom borítéka egyre vastagabbá
válik, elhagyva a mellékherét ondóvezetékként halad tovább
 A mellékhere farki részében már csak egyetlen csatorna található, amelynek simaizom borítéka egyre vastagabbá
válik. A csatorna elhagyja a mellékherét és mint ondóvezeték halad tovább, a lágyékcsatornán keresztül a
hasüregbe és a kismedence üregébe. Feladata a spermiumok gyors továbbítása a fokozódó nemi izgalom ill. az
ejakuláció során. Az ondóvezetéket sűrű ideg- és érfonatok veszik körül.

e)A parasympathicus központok anatómiája és működése:

Már említettük, hogy ez a rendszer egy meseneephalo-bulbaris (cranialis) és egy sacralis részből áll. Morfológiai
szempontból az jellemzi, hogy a praeganglionaris parasympathikus axonok a szervek falában vagy azok közvetlen
közelében levő ganglionokban csatolódnak át. Az átkapcsolódás magában a szervben vagy közvetlen közelében történik; a
postganglionaris rostok jellege és funkciója nem minden esetben tisztázott.
A meseneephalo-bulbaris parasympathikus rendszer az oculomotorius (III), facialis (VII), glossopharyngeus (IX) és vagus
(X) agyidegekkel fut ki a központi idegrendszerből. Ezek a rostok szűkítő ingerületeket szállítanak a pupillához,
seoretoros ingerületeket a nyálmirigyekhez, gátló ingerületeket a szívhez, serkentő ingerületeket a gyomor—bél-
traktushoz stb. A cranialis parasympathikus rendszer fő funkciója a szervezet regenerációjának elősegítésében nyilvánul
meg.
A sacralis parasympathicus a nervus pelvicus eíferens rostjaiból áll. A sacralis rostok a vastagbélhez, végbélhez,
húgyhólyaghoz és a nemiszervekhez szállítanak ingeriileteket. A sacralis parasympathicus funkciója főleg a vizelet- és
székletürítés, valamint az erectio szabályozásában nyilvánul meg.
A sympathikus rendszertől eltérően a parasympathikus beidegzés körülírt jellegű, e rendszer impulzusai lokális hatást váltanak
ki. Ez abban is megnyilvánul, hogy a végkészülékek mediátoranyaga az acetylcholin a szövetekben levő cholinesterase hatására
gyorsan elbomlik, míg a sympathikus mediátoranyag, a noradrenalin, ill. az adrenalin hatása tartósabb. Az egyes szervek
sympathikus, illetve parasympathikus beidegzését az 59. táblázatban foglaltuk össze.

32. tétel

a)Az agyalapi mirigy nemi működést szabályozó hormonjai

 FSH: folliculus stimuláló hormon (glikoproteid)
o a petefészekben a tüszőérést elindító és fenntartó hormon
o férfiakban is termelődik: hímivarsejtek termelődését serkenti
 LH: luteinizáló hormon (glikoproteid)
o hatása: a petefészekben a tüszőrepedés és érett petekiürülése után a sárgatest létrejötte
o férfiakban: Leydig-sejtek működését szabályozza (tesztoszteront termelik)
 LTH: lactotrop (polipeptid)
o szülés előtti időszakban előkészíti az emlő tejtermelő mirigyeit
o szoptatás ideje alatt biztosítja a tej termelődését 

b)Interoreceptorok:
Az interoreceptorok a test zugaiban helyezkednek el (erek falában, húgyrendszer falában, csonthártyában, inakban,
izmokban). A szervezet belsejéből vesznek fel ingereket, pl.:éhségérzet. Észlelik a szervezet belső környezetének egyes
tényezőit. Befolyásolják a vegetatív idegrendszeri kimeneteket és a hipotalamikus hormonok útján számos belső
elválasztású mirigy működését.
Az interocepcio: Belső szerveink, szervezetünk működéséről az információkat, a szervezetet behálózó belső receptorok,
az interoceptorok veszik fel, s juttatják el a vegetatív idegrendszer alközpontjába, a gerincvelőbe, s onnan kerülnek
tovább a hipotalamuszba, amely a hormonális rendszeren keresztül az anyagcserét, a homeosztatikus működést, s
általában a vegetatív tevékenységet szabályozza. Ezek az információk nem jutnak el a tudat szintjéig, csak akkor, ha
valami nagy baj van.

c) A pyramis pályarendszer anatómiája:

A pyramis-pálya szűkebb értelemben azokat a neuronokat foglalja magába, melyek sejtjei az agykéregben helyezkednek
el, axonjai áthaladnak a nyúlt-velői pyramis-területen (innen származik a pálya elnevezése) és a gerincvelőhöz futnak. A
pályát ezért tmctus cortico-spinaUsn0jk is nevezzük. Tágabb értelemben a pyramis-rendszerhez soroljuk azokat a
neuronokat is, melyek axonjai a nyúltvelői mozgató-agyidegmagvakon végződnek (cortico-bulbaris rostok).
A pyramis-pálya rostjainak agykérgi eredetét embereken és majmokon sokoldalúan bizonyították. Régebbi felfogás
szerint ezek a rostok kizárólag a mozgató area V. rétegének óriási pyramis-sejtjeiből, az un. Betz-féle sejtekből erednek.
Ujabban kimutatták, hogy a Betz-féle sejtek axonjai a bulbaris pyramis-pálya rostjainak csupán 2—3%-át teszik ki.
Emberben mintegy 34000 óriás pyramissejtet számoltak meg, ugyanakkor a nyúltvelői pyramis-pálya kb. egymillió axont
tartalmaz.

d) Pupilla és cornea reflex:

  pupilla-reflex: látóideg, a szemmozgatóideg (III.) és a felső nyaki szimpatikus ganglionok közvetítenek
 bármilyen enyhe inger kiváltja a cornea reflexet, melynek során a szemhéjak záródnak.

e) Sympathicus ganglionok:
A szimpatikus efferens pályák egyik része az oldalsó szarvból kilépve a paravertebralis gaglionokhoz fut, azokon
áthalad és a gerinc előtti ganglionokban(érzőideg dúc) szinapszist alkot ahonnan az úgynevezett postganglionaris rostok
a zsigerekhez jutnak. Másik része a pparavertebralis ganglionokban szinapszist képez, ahonnan az elülső szarvi
gerincvelői ideghez visszacsatlakozva beidegzi a bőrben az ereket, a mirigyeket, a szőrállító izmokat.

33.tétel

a)Circadián ritmus
Az ember napi circadian ritmusát 3 alapvető tényező határozza meg: a külső ingerek és azok intenzitása, a belső biológiai
óra, és a test belső állapota. Az alacsonyabb rendű élőlényekhez hasonlóan az emberi szervezet életműködései is
hullámzó erősségűek, melyeknek periódushosszuk van. Ezeket a ritmusos, ritmikus hullámzásokat (bioritmus) külső
körülmények, geofizikai tényezők indítják be és tartják fenn. Ennek megfelelően megkülönböztetünk:
Napszakos circadian ritmusokat (nap, mint 24 óra, cirkadián = periódushossz 24 óra)
Hónapos circadian ritmusokat (28 napos, cirkalunár = luna-hold periódushossz)
Évszakos circadian ritmusokat (1 év, cirkannual = annus év periódushossz)
Alvás - Circadian ritmus és a test belső állapota
Az álmosság-alvás ritmusát, ritmicitását a fényviszony – azaz a sötétség, és a szervezet ehhez való alkalmazkodása, illetve
a humán környezet viselkedése, szokásrendszere alakítja ki (pl. a sarkkörön belül lakó emberek ébrenlét és alvás ritmusa
egyforma a téli teljes sötétségben, a tavasszal változó világosság – sötétségben, illetve egész napos nyári világosságban
is).
 Napi ritmust az agyalapon elhelyezkedő mag vezérli (SCN), mely a hipotalamusz előtt helyezkedik el. A mag
működését a tobozmirigy által termelt melatonin nevű hormon befolyásolja (ez a hormon a szívritmusra és a
vérnyomással is hatással van). A reggeli fény a becsukott szemen keresztül bejut az agyba, és ott a tobozmirigy
melatonin termelését csökkenti, az esti sötétségben pedig stimulálódik a tobozmirigy melatonin termelése.
 Az álmosság érzetéért is egy hormon a felelős, az ún. adenozin nevű hormon. Ez az anyag ébrenléti állapotunkban
fokozatosan termelődik, estére olyan magas szintet ér el a szervezetünkben, hogy kiváltja az álmosság érzetét,
alvás időszaka alatt pedig, csökken a termelődés.
 A test belső hőmérséklete este 9 óra körül a legmagasabb (37°C), alvás alatt fokozatosan 1 fokot csökken, míg
hajnali 5 óra körül eléri mélypontját, azután hirtelen visszaáll 36 °C-ra a test hőmérséklete. A testhőmérséklet
délutántól kezd újra – relatíve - emelkedni.
 A diurézis (vizelet) éjszakai csökkenését a sötétségben fokozott ADH nevű hormon (amely a vizelet kiválasztásának
csökkentéséért felelős) termelődése okozza. (Érdekességként: a sarkköri nyárban, ahol 24 órás világosság van, a
vizeletképződés ritmusa – azaz a sötétséghez igazodó vizelet kiválasztást szabályozó ritmus- átmenetileg
szünetel).
 A légzés perctérfogat hajnalban való csökkenése a légzőközpont széndioxid iránti érzékenységének csökkenésével
kapcsolatos. A légutak ellenállásának fokozódása egészséges emberben is észlelhető, de sokkal kifejezőbb, pl.
asztmában szenvedő embereknél. Az asztmatikus rohamok is hajnalban a leggyakoribbak.
 A szívfrekvencia, a perctérfogat, az artériás vérnyomás hajnalban a legalacsonyabb folyamatos ágyban fekvés
esetén is, függetlenül attól, hogy éppen alszunk- e.
 Reggel nagyobb a vörösvérsejtszám és a hemoglobinkoncentráció, az ébredés utáni órákban esik a fehérvérsejtek
(oezinofil granulociták) száma.
 Lásd. még: bioenergetikai szervóra
Alvás - Circadian ritmus és a külső ingerek
Külső időjelzőként számos tényező szóba jön, de a napszakos circadian ritmust kialakító faktorok egy közös okra,
jelenségre vezethetők vissza. Ez pedig a Föld tengely körüli forgása, amelyből adódó ritmusos környezetváltozások
(nappalok, éjszakák ) hatása a filogenezis kezdete óta gyakorlatilag minden élőlényre befolyást gyakorol. A nappal és
éjjel különbségében döntő a világosság – sötétség ritmusos váltakozása, kisebb jelentőségű a hőmérsékletváltozás.

Külső hatásként még ehhez társul a „szociális behatás” (mások tevékenységének napszakos ritmusa). Az óramutatók
állásának megfigyelése csak akkor játszik szerepet a szervműködések ritmusának fennmaradásában, ha a fenti egyéb
tényezők nem érvényesülnek. Másodlagos szerepe van annak, hogy a már kialakult ritmusos, ciklikus emberi
tevékenység (ébrenlét-alvás, függőleges-vízszintes testhelyzet, étkezés-táplálékfelvétel szünet) következtében további
működések válnak ritmusossá.
Alvás - Circadian ritmus és a belső biológiai óra
A belső biológiai óra nem más, mint az évezredeken át szabályos 24 órás periódusban érvényesülő hatások rögzülése
sejtszinten. A sejtműködések napszakos ritmusának irányítását a hipotalamuszban levő idegsejtek végzik, melynek fő
szinkronizáló tényezője a retinát érő fényerő (a szembe jutó fény mennyisége). Az agykéregnek is van funkciója egyes
külvilági tényezők (szociális) közvetítésében és így a periódushossz beállításában, de a belső ritmus kérgi irányítás nélkül
is fennmarad (pl. a testhőmérséklet napszakos ritmusa, hormonális változások, stb.).

Tehát a belső órának semmi köze az ember időérzékeléséhez. Így például kétszer gyorsabbnak vagy éppen fele olyan
gyorsnak vélheti az idő múlását az -a változó külvilágtól izolált ember- (pl. sötét barlangban rekedt, egyedül és óra nélkül
lévő ember), aki spontán alvásritmusának periódushosszában nem téved fél óránál többet.

b)A homloklebeny működése

 Az agyköpeny domború és alapi felszíne (féltekén 5-5 lebenyt különböztetünk meg)
 A féltekék domború felszínének legelső része a homloklebeny, az alatta lévő halántéklebenyből a féltekek
legmélyebb árka, a Sylvius árok választja el.
 A homloklebeny területén két V alakban haladó ága van.
 A homloktaréj hátulsó határa a központi barázda.
o A központi barázda előtt és mögött, párhuzamosan 1-1 hosszabb tekervény (elülső és hátulsó) halad át.
 Az elülső tekervény a homloklebenyhez tartozik.
 Ettől előre, a homloklebenynek 3 elülső hátrafelé haladó homloki tekervénye van: -felső, -
középső, -alsó homloktekervény.
 Funkciói:
o motoros agykéreg
o motoros beszédközpont
o szemmozgások központja
o szociális viselkedési minták kidolgozása és tárolása

c, A harmadik jelzőrendszer
Az ember beszédével kapcsolatban Pavlov egy elméletet fogalmazott me az első és máodik jelzőrendszeréről. A
feltételes reflextevékenység a környezetből érkező ingerektől függ – a fénytől, hőtől, hidegtő, illattól stb. Ezek az ingerek
a receptorokra hatnak, és ezek a jelek szervezetünk kölönböző reakcióját, vagyis feltételes reflexét váltják ki.
A nagyagykéreg munkája a közvetlen környezetből érkező jelek érzékelésétől függ. Pavlov a kéregnek ezt a funkcióját a
valóság első jelzőrendszerének nevezte.
Az ambernél az első jelzőrendszer mellett a valóság második jelzőredszere is szerepel. Ez a beszéd, a hallott, a leirt szóval
áll kapcsolatban. A feltételes reflexet kiváltó inger nemcsak a külső környezet tárgyaként vagy jelenségeként
jelentkezhet, hanem olyan szóként is, mely azr a jelenséget vagy tárgyat jelöli. A jelzőrendszerek legmagasabb szintje a
tudat.

d, Adaptáció. Két pont elkülönítése (feloldóképesség). Akkomodáció, akkomodációs triász.

A retinális eltérés: oka szintén geometriai. Ha az ábrán, látható módon egy A pontra nézünk, a képe mindkét szem
látótengelyében fekszik, mindkét retinán ugyanott alakul ki. Ha a B tárgy eközben távolabb van, a B pontról létrejövő
képek a két retinán különböző pontban keletkeznek. A látórendszer úgy értékeli ezt az eltérést, mint az A és a B pont
egymástól való távolságát. –
A mozgási parallaxis: ha két azonos méretű tárgy közül az egyik közelebb, a másik távolabb van, a közelebbit nagyobb
látószög alatt látjuk. Ezért ha elmozdulunk, vagy a tárgy mozog, a közelebbi tárgyak ugyanakkora elmozdulása nagyobb
látószögváltozást is okoz, másképpen fogalmazva az elmozdulás mértéke és a tőlünk mért távolság fordítottan arányos.
A szem akkomodációja: az agyunk a távolság megbecsüléséhez valószínűleg a szem akkomodációját is figyelembe veszi,
vagyis "számol" azzal, hogy ha a szemünket egy közelebbi, vagy távolabbi tárgyra irányítjuk, a szemlencse alakja
megváltozik.

Akkomodáció
közelre nézéshez való alkalmazkodás
Távolra nézve akkor látunk élesen, ha a tárgy 6m< van.
Ennél közelebbi tárgyak képe a retina mögé vetül → a szemnek alkalmazkodnia kell (növelni a fénytörést
Sötétadaptáció
Világosból sötétbe kerülve kb. 20 p. kell mire látunk.
Ok: a rodopszin felépüléséhez, és megfelelő cc. felhalmozódásához legalább 20 p. kell.
- Minél magasabb lesz a rodopszin cc, annál jobb lesz a sötétben a látás
- a küszöb csökken, a retina érzékenysége nő
- pálcika látás
Fényadaptáció
Sötét helyről világosba megyünk kb 5 p. kell, hogy jól lássunk.
Ok: a pupilla szűkül
- rodopszin lebomlik
- minél kevesebb pigment, annál kisebb a valószínűsége, hogy a fénnyel találkozik
- - nő a küszöb
- csaplátás
- a sötétadaptáció megszűnése
Akkomodációs triász:
1. m. ciliaris összehúzódik → lencse domborodik
2. pupilla szűkül
3. 2 szemgolyó konvergál

e)Ingerület haladása a neuronon:

Az idegsejtek nyúlványokkal rendelkeznek, ezek a dendritek illetve axon. mind a dendrindek mind az axon elektromos
impulzusokat képesek vezetni. A nyúlványok közötti összeköttetéseket szinapszisnak nevezzük. A szinapszis sejtközötti
kapcsolat( junkció) melynek részletes felépítése csak elektron mikroszkóppal vizsgálható. A szinapszisnak 2 része van: a
preszinaptikus axon végződés és a posztszinaptikus dendrit vagy egy sejttest. A preszinaptikus és a posztszinaptikus
elemek egymással kapcsolódnak. A kapcsolódás helye az idegsejt membránján lévő speciális terület, ahol a 2
sejtmembránt ( a szinaptikus rés) és az azt kitöltő exracelluláris makromolekulákból álló hálózat választja el egymástól. A
preszinaptikus axonvégződés kémiai anyagokat tartalmaz, melyeket transzmitter anyagoknak hívunk. A transzmitterek
kis hólyagocskákban, vezikulumokban tárolódnak(ezek a szinaptikus vezikulák) A központ idegrendszerben háromféle
glia sejtet különböztetünk meg: asztociat, oligodendrocita és mikroglia. Az asztociták segítenek a transzmitterek
szintézisében és a neuronokat körülvevő extracellulális tér összetételének fenntartásában. Az oligodendrociták az
axonok körül velős hüvelyt(myelin) képeznek. A myelin az axont elektromosan szigeteli és segíti az elektromos
impulzusok vezetését.

34. tétel

a)Asszociációs kérgi mezők:

A motoros és szomatoszenzoros mezők 
4-es Brodmann-mező (primer motoros kéreg): mozgásminták tárolása és kivitelezése a pyramispályán át.
6-os Brodmann-mező dorsalateralis (hátsó, oldalsó) része (praemotoros kéreg): előkészíti a motoros kérget a mozgás
végrehajtására, összehangolja többkomponensű mozgások elemeit.
6-os Brodmann-mező medialis (középen elhelyezkedő) része (supplementer motoros kéreg): akaratlagos mozgások
tervezése és indítása, izomtónus-szabályozás.
3-as, 1-es és 2-es Brodmann mezők (primer szomatoszenzoros kéreg): gyrus postcentralis (tekervényes közép-utáni, vagy
valami ilyesmi…)
A látó- és hallómezők 
17-es Brodmann-mező (primer látómező): a vizuális információt szállító rostok végződési területe.
18-as és 19-es Brodmann-mezők (asszociációs látómezők): alaklátás, arcfelismerés, vizuális memória. Spontán kereső,
követő, reflexes szemmozgások.
8-as Brodmann-mező (frontális tekintésközpont): akaratlagos szemmozgások koordinálása 
41-es Brodmann-mezők (primer hallókéreg): a hallópálya végződési területe
42-es Brodmann-mezők (szekunder hallókéreg): asszociációs hallómező, akusztikus memória
b)Belső fül anatómiája:
A belső fül apró csontos üregek rendszere, mely a halántékcsontban található. A belső hallójárat révén áll
összeköttetésbe a koponyával. Itt haladnak a VII. é VIII. agyidegek.
Itt található még a hártyás labirintus, mely a hallás és egyensúlyozás receptorait tartalmazza. Részei: hártyás
csiga(hallóreceptorok), zsákocska, tömlőcske(gravitációs receptorok), félkörös ívjáratok(mozgás receptorok).
A csontos - és hártyás labirintust egyaránt folyadék tölti ki, melynek szerepe, hogy biztosítsa a dobhártya rezgéseinek
áttevődését a hallóreceptorokra.
A fej mozgatására a folyadék elmozdul és ingerli a félkörös ívjáratokban lévő receptorokat.
A zsákocskákban és tömlőcskékben lévő receptorok nehézségi erők által ingerelhetők..
A hártyás labirintusban lévő egyensúlyérzékszerv a gravitációra és mindenféle térbeli elmozdulásra reagál. Ezek mellé az
ingerek mellé társul a látási információ így kialakul a test térbeli helyzetének komplex tudata.
A halló és egyensúlyozó receptorokat a VIII. agyideg idegzi be, tehát receptoraik itt jutnak az agytörzsbe.
Belső fül részei: endolympha vezeték, csontos és hártyás félkörös ívjáratok, csontos és hártyás csiga, dobhártya, eustach-
féle kürt.

c)Ismertesse a liquortereket és funkciójukat:

A liquor cerebrospinalis színtelen, víztiszta folyadék, mely az agykamrákat, a gerincagy canalis centralisát, valamint az
agy és gerincagy subarachnoidealis terét tölti ki. A subarachnoidealis térben a liquor vékony rétegben veszi körül az
agyat, a réteg vastagsága nő a különböző subarachnoidealis cisternákban (13. ábra). Ugyan csak nagyobb mennyiségben
található liquor a gerinccsatorna alsó részén (kb. az L,-csigolya szintje alatt), az un. cauda equina területén. Felnőtt
emberben a liquor teljes mennyisége kb. 150—200 ml.
A liquor fiziológiai szerepe. A vér-liquor-gát az agyszövet védelmét képezi kémiai behatásokkal szemben. Emellett a
liquor az agy elsőrendű fontosságú mechanikus védelmét is biztosítja. Azáltal, hogy 1500 g súlyú agy voltaképpen
folyadéktérben ti. liquorban) van „felfüggesztve" — az archimedesi elv alapján — súlyából annyit veszít, mint az általa
kiszorított folyadék súlya. Az agyállomány, valamint a liquor sűrűségének figyelembevételével az agy csak kb. 50 g
effektív súlynak megfelelően terheli a felfüggesztő struktúrákat, mint a különböző ligamentumok, durarekeszek, erek
stb. Ezzel magyarázható, hogyha enkephalographia kapcsán a liquort gázzal helyettesítjük, minden mozgás fájdalmassá
válik, mert az agy teljes súlya a felfüggesztő képleteket terheli.

d)A méh funkciója, izomzatának jellemzése:

Kismedence közepén a hólyag és a végbél között található páratlan szerv. Alakja felfordított körtére emlékeztet.
Fő működése: megtermékenyített pete befogadása, magzat fejlődésének biztosítása a szülésig. A méh két nagyobb
egységre osztható: testre és a nyakra. A méhtest a nyakhoz viszonyítva előrehajlik. Maga az egész a méh a hüvelyhez
viszonyítva előredől. H a méhtest nem ebben a helyzetben van, működésben zavarok keletkezhetnek. A méhtest felső
része vaskosabb, ezt a végét hívjuk méhfenéknek. Ide nyílnak két oldalról a petevezetékek.
Méhnyak alsó részét a hüvely felső vége, a hüvelyboltozat szorosan körülfogja, ezért ezt a hüvelyen belüli szakasznak
nevezzük. Méhnyak hüvelyből kimaradó részét pedig hüvely feletti résznek. A nyak alsó része a külső méhszáj.
Méh üreges szerv. Méhnyak keskeny csatorna, a test felfelé szélesedő háromszögű rés. Kettőjük találkozásánál található
a méhszoros. Azt a helyet tekintjük belső méhszájnak, ahol a méh testének ürege méhszorossá szűkül.
Méh falát három réteg alkotja:
-legkülső réteg: hashártya.
-középső réteg: méhfal legvastagabb része, vastag simaizomrostokból álló réteg. Terhesség alatt ez az izomréteg a benne
levő erekkel együtt tetemesen megnagyobbodik.
-legbelső rétege: nyálkahártyaréteg, hengerhám borítja a felszínét.
Ivarérett nőknél a serdüléstől a változások koráig, 28 naponként felkészül a megtermékenyített pete befogadására. Ha
nincs megtermékenyítés a méh nyálkahártyájának egy része vérzés közepette, lelökődik. Ez a havi vérzés. Havi vérzés
alkalmával csak felületes rétege válik le, ezt követi a visszamaradt mirigy végkamrákból a nyálkahártya teljes
újraképződése (regeneráció). Egy havi vérzés ciklust a következő részekre bontjuk:
- 1-4. nap a havivérzés szakasza,
- 5-16. nap az ösztrogén hatás szakasza. Közben a 14-15. napon az érett pete elhagyja a petefészket (ovuláció) és
megkezdi elmozdulását a méh felé.
- 17-28. nap a progeszteron hatás szakasza.
e) Hím nemi hormonok termelése:
A férfi nemi életet szabályozó hormonok:
- egyes sejtjei a Leyding-féle sejtek, a pubertás kórtól kezdve hím nemi hormonokat termelnek:
1) androszteron
2) tesztoszteron
o his termelés megindítása és fenntartása
o másodlagos férfi nemi jelleg kialakulása
o fokozza a fehérje szintézist
o a normál nemi működés fenntartása
o HF EL – sárgatest serkentő hormon
A here ovális, páros szerv. Elöl, mediálisan és laterálisan kis részét borítja a hashártya. A hashártya jelenléte miatt a
legkisebb sérülés is igen nagy fájdalmat okoz. Kívülről fehér kötőszövetes tok borítja (tunica albuginea). Finom
kanyarulatos csatornácskáiban (hámja csírahám) képződnek a hímivarsejtek. Ez a folyamat a spermiogenezis. A
csatornák közti kötőszövetben endokrin sejtek találhatók, melyek a férfi nemi hormont (testosteron) termelik. A
spermiumok átkerülnek a mellékhere csatornáiba, ezek tárolják valamint szekretálnak is. A szekretált folyadék ionokban,
glycoproteinben és zsírsavakban gazdag, táplálja a spermiumokat és segíti előrejutásukat ejakuláció során. A
spermiumok egy része itt elpusztul.

35. tétel

Précentrális agykéreg funkciója

Gyrus praecentralis‡mozgatókéreg elsődleges központja, piramisrendszer legfontosabb kiindulópontja; elsődleges
mozgatókéreg (primary motor cortex (M1)) A neocortex 4-es te-
rülete, a precentrális gyrus. A kérgi mozgatórendszerek legfontosabb kimenete. Topografikusan szerveződik, az egész test
torzított motoros leképezését tartalmazza. Óriási méretű 5. rétegbeli piramissejteket (Betz-sejteket) tartalmaz, amelyek a
piramispályákon keresztül a gerincvelő mozgatóneuronjaira küldenek rostokat.

A bőr védő funkciói, „immunszervünk a bőr”

·         nyitott rendszere miatt: átázástól, átnedvesedéstől óv (keratinos védőréteg)
·         váladék lerakódáskor: a faggyúban megtapadnak a kórokozók, amelyek tisztálkodáskor távoznak a bőrről
(kórokozók ellen még a verejtékben lévő tejsav)
·         mechanikai hatásokkal szemben: ahol nagyobb terhelés, ott megvastagodott a bőr
o   irha szerkezete (rostos + sok folyadék)
o   bőralja: zsír lerakódása („ütközőpárna”)
·         fénnyel szemben: melanin képződése miatt a bőr csökkenti a további sugárbehatásokat
hővel szemben: verejtékezés (hűt), vérellátás (melegben kitágul az ér, hidegben csökken a keringés), szőrfeszítő
izmok (kisebb bőrfelszín, nagyobb légréteg – mint a dupla rétegű ablakoknál)
A felhámban található az ún Langerhans-sejt, amely fagocitózisra képes és fontos szerepet játszik a bőr immunológiai
védekező reakcióiban (pl.: allergiás bőrfolyamatok). Lehet, hogy itt azt is el lehet mondani, hogy a felhám a hámlással
mindig elvisz valamennyi kórokozót is., illetve  afaggyún is megtapadnak a  kórokozók.

Az alvás szakaszai
-az egyik típusú, a gyors szemmozgásokkal kísért (Rapid Eye Movement) REM-alvás, amely kis amplitúdójú magas
frekvenciájú EEG-hullámokból áll. Ez az alvás felületes, az ébresztés kis ingerekkel lehetséges.
-a másik, gyors szemmozgások nélküli (Non Rapid Eye Movement) NREM- alvás típus, ez nyugodt, mély, ébresztése csak
erősebb ingerekkel történhet
- a fiziológiai alvás a központi idegrendszer és ezen keresztül az egész szervezet regenerációs periódusa. Ebben az
időszakban történik meg az ébrenlét során elhasználódott energiaforrások pótlása, újraszintetizálása, valamint a
felhalmozódott anyagcseretermékek lebontása, kiválasztásának fokozása. (pl. a vesék alvás alatt jobb vérellátással
rendelkezve működhetnek).
Két füllel hallás
A hallás folyamata
Hallócsontok a dobhártyarezgéseit ízületi mozgásokká alakítja s viszi át a labirintus ovális ablakára a mechanikai rezgést,
mely mögött folyadék van így folyadékhullámként haladnak tovább, belsőfülben lévő hártyás csigában találhatók halló
receptorok, melyeket a VIII agyideg idegzi be és ezen keresztül jut le az agytörzs be.

Hüvely anatómiája, funkciója

Hüvely (vagina, colpos)
A hüvely boltozatok:mellső, hátsó, oldalsók. A hüvely nyálkahártyája el nem szarusodó laphám. Ebben bőralja nem
található, ezért tágulékony. A hüvelyben többféle váladék található, pl: cervixváladék, tuba váladéka. A hüvelyfalban
nincsenek mirigyek.
A vagina közösülésre szolgáló női nemi szerv. A méh a méhnyakon keresztül kapcsolódik, ezért a hüvely felső részébe
került spermiumoknak át kell hatolniuk a nyakcsatornán, hogy a méh üregébe jussanak. Elől a hüvely szorosan összenőtt
a húgycsővel, így a szülés során bekövetkező sérülések gyakran nem csak a hüvelyfalat, hanem a húgycső harántcsíkolt
záróizmát is megsértik. Az ilyen sérülések inkontinenciát okozhat, ami azt jelenti, hogy a beteg nem tudja visszatartani a
vizeletét. Ezek a betegek műtéttel gyógyíthatók.
·         a hüvely közösülésre szolgáló női nemi szerv:
·         el nem szarusodó többrétegű fedőhám/laphám borítja
·         feladata h. egészséges egyensúlyt tartson fenn
·         a hüvelyfalakat a képződő váladék tartja nedvesen
o    a belső nemi szervek által termelt váladék
o    és a sejtes elemek alkotják
§  ebben megtalálhatók a menstruációkor levált mámsejtek
§  és a hüvelyi flóra
§  tejsavat termelő pálcika alakú laktobacilusok , amelyek a normál hüvelyi savi vegy
hatást biztosítják( pH 3,8-4,2)-->fertőzés elleni védekezés
§  számos baktérium faj mellett jelen van a Candida albicaus nevű gomba
A hüvely védekező képessége
·         hüvely természetes baktériumflórája (Döderlein-féle pálcikák) a hüvelyhám glikogénjét tejsavvá bontja
·         ezt a baktériumflórát károsíthatja a menstruáció, valamint a hüvelyhám sérülhet szexuális aktus alatt
·         hormonális hatások (serdülőkor), valamint különböző lúgos vegyhatású intim tisztálkodószerek miatt is
veszélyeztetve lehet a hüvely védekező képessége (kémhatás megváltozhat lúgos irányba)
a tejsavbaktériumok megakadályozzák, hogy különböző fertőzések kórokozói megtelepedjenek a hüvelyen

36. tétel:

a, Reflexközpontok működése (CES, CIS)

A legősibb reflexközpont a gerincvelő: - saját reflexek: az az reflex, melynek afferentatios es efferentatios területe
azonos. pl.: biceps-reflex, triceps-reflex, térd-reflex, Achilles-reflex, mediopularis reflex
- idegen reflexek: afferentatios es efferentatios terulete nem egyezik meg. pl.:
talpreflex, hasbőrreflex, analis reflex, crematerreflex
Reflexközpont működése:
-         az afferentatios impulzusok a reflexközpontban izgalmi állapotot idéznek elő
-         sok impulzus kell
-         CES-be jut, kisül az efferens rost felé
-         Ugyanekkor más területet gátol
A reflexnek meghatározott idegrendszeri struktúrája van. Ez a reflexív.
1.      ingerfelvétel, receptio
2.      ingerület e központba jut, afferentatio
3.      központ feldolgozza, CES, CIS állapot
4.      központból effektorszervhez jut, efferentatio
5.      effektorszerv működik, reactio
CES>> centrális izgalmi állapot, CIS>> centrális gátlási állapot

b, „Feed back” hatás az endokrin rendszerben:

Bizonyos trop hormonok más-más endokrin mirigyek működését szabályozzák. Releasing hormon: az agyalapi mirigy
működését befolyásolja. A neuro és hormonális rendszer közti összefüggés a hypothalamus és az agyalapi mirigy
kapcsolatában van. A pajzsmirigy negatív feed back hatása: A csökkent tiroxin mennyiségnél a hypothalamusban
releasing hormon (TRF) termelődik, ami pozitívan hat az agyalapi mirigyre, ami ennek következtében
pajzsmirigyserkentő hormont (TSH) kezd termelni, erre válaszul a pajzsmirigy tiroxint, mely gátlón hat a hypothalamusra
és a pajzsmirigyre egyaránt. Mikor elér a tiroxin szint odáig, hogy megfelelő mennyiségben áll rendelkezésre a
szervezetben. Vagyis a negatív feed back hatás akkor lép életbe, amikor valamiből hiány van és az adott hormon gátló
hatással van a folyamatot beindító egységre, jelezve azt, hogy már elég a serkentésből.
c) Húgyvezeték és húgyhólyag:
A húgyvezeték a vesekapun kilépő, kb. 28—30 cm hosszú, 4—5 mm vastag, kissé lapított, izmos falú cső, mely a
vizeletet a vesemedencéből a húgyhólyagba vezeti.
Az uréter a veséből kilépve a hasüregben, majd a nagy medencében a nagy horpasz-izom fölött halad. A kis és a nagy
medence határán ferdén keresztezi a közös csípőartériát, majd behajlik a kismedencébe. Ennek alján hátulról
megközelíti a húgyhólyag alapját, s szűk nyíláson át (orificium ureteris) belészájadzik. Az ureternyílást felül vékony
nyálkahártyaredő övezi. Ennek azért van jelentősége, mert a hólyag telítődésekor rányomódik az orificiumra, s így
billentyűszerűen meggátolja a vizelet visszafolyását az uréterbe.
A húgyhólyag izmos falú tömlő, amely a húgyvezeték által szállított vizeletet felveszi, magába gyűjti, s időnként a
húgycsövön át kiüríti.
Üres állapotban alig kiemelkedő, keresztmetszetben háromszögletű redő a medenceüreg alján. Telten mindinkább
gömbölyödik, ovális alakúvá válik, s ilyenkor jól szembetűnő testet (corpus vesicae), széles alapot (fundus vesicae) és
cranialisan elkeske-nyedő csúcsot (vertex vesicae) különíthetünk el rajta. A hólyag fundusából ventrali-san, tölcsérszerű
szűkülettel, a húgycső belső nyílása (orificium urethrae internum) vezet a hűgycsőbe. Ez utóbbit a hólyagzáró izom
(musculus sphincter vesicae) nyalábjaiból és rugalmas kötőszövetből álló gyűrű alakú redő (anulus urethralis) veszi körül,
mely a húgycső belső nyílását teljesen elzárva tartja.
A húgyhólyag a symphysis mögött, alapjával a kismedence fenekén fekszik. Rögzítése a férfi és női medence eltérő
viszonyai alapján a két nemben különböző. A húgy-ólyag bázisa férfiban legerősebben a prostata izomzatához és
tokjához, nőben a Medencefenék izmainak a fasciájához kötődik. A hólyag elülső felszínét csak laza kötőszövet kapcsolja
a symphysis és a szeméremcsont belső felületéhez. Rögzítő szerepet tölt be a holyag csúcsa és a köldök között kifeszülő
izmos szalag (chorda urachi) is, mely egy embryonalis vezetéknek (urachus) a maradványa. A húgyhólyag
befogadóképessége általában 500 ml, azonban kóros viszonyok között, pl. húgycsőelzáródás, több liter vizeletet is
tartalmazhat, s felső széle ilyenkor a köldökig is felérhet.
d, A köztiagy anatómiája:
Az előagy mélyén mediálisan (középen, középvonalon) helyezkedik el, és tulajdonképpen a középagy szerves folytatása:
a középagy struktúrái közül a vörös mag és a fekete állomány folyamatosan húzódnak előre és a subthalamikus régiónak
nevezett területen érnek véget. Hasonlóképpen a középagy fehérállománya a benne haladó pályákkal a thalamusba
végződik majd. A köztiagy felső részét a thalamus és a tobozmirigy, valamint azok az apró struktúrák alkotják, amelyek a
tobozmirigyet a thalamushoz kapcsolják. A köztiagy alsó része a hypothalamus, amely szintén a középagy folytatásába
esik. A köztiagy közepén keskeny üreg található, ez a 3. agykamra. A thalamus és a hypothalamus egyben a 3. agykamra
oldalsó falát is alkotják. a thalamus és a hypothalamus funkciói eltérnek.
e) A hallás elmélete:
Az ember hallószerve és a hallás folyamata. Már a kis egysejtűek is hallanak. A hangadó ízeltlábúak a lábon és a tor és
potroh között van. A fülkagyló az emlősökre jellemző. A külső fül egy tölcsérszerű vezeték, mely a hang vezetésére
szolgál. A dobhártya választja el a középfültől. A dobhártya egy vékony, feszes lemez, mely erekkel dúsan át van szőve.
Fájdalomérző receptorokat tartalmaz. 20-30 szorosára erősíti a hangot, s továbbadja a hallócsontocskáknak (kalapács,
üllő, kengyel). Ezek a szervezetünk legkisebb csontjai. Tovább erősítik a rezgéseket. A középfül része a fülkürt, amely a
garatba vezet. A dobhártya két oldala közt kiegyenlíti a nyomást. A rezgések az ovális ablakon keresztül jutnak a belső
fülbe. Ez már a koponyacsonti üregben van. Az ovális ablakhoz kapcsolódik a csiga, ami a hallás érzékszerve, és a három
félkörös ívjárat, ami az egyensúlyozás érzékszerve. A csiga nemcsak az ovális ablakhoz, hanem a kerek ablakhoz is
kapcsolódik. A hangvezetés: Külső fül Þ dobhártya Þ hallócsontocskák Þ ovális ablak Þ csiga folyadéka. A csiga felső
járatát egy alaphártya választja el az alsó járattól. A Corti-féle szerv kivételével folyadék tölti ki. Ebben az alaphártyához
mechanikai receptorok kapcsolódnak. Ezek felett fedőlemez található. A hallás elméletét Békésy György dolgozta ki.
Miután a csiga átveszi a rezgést a hallócsontocskáktól, a csigában a folyadék lefékeződik.

37. tétel:

Formatio reticularis anatómiája

- az agytörzs tegmentumában az érzőpályák és agyidegi magvak között elhelyezkedő idegsejtek és azok nyúlványai
hozzák létre, a sejtek meglehetősen szabályosan elhelyezkedő sejtoszlopokat - magokat hoznak létre
- anatómiailag 3 magoszlop különíthető el benne:középvonali magoszlop, medialis magoszlop, lateralis magoszlop
- a sejtek nagysága alapján is különbséget teszünk a formatio reticularis által létrehozott magok között,
megkülönböztetünk gigantocellularis és parvocellularis magokat
- a formatio reticularis – mint az agytörzsön végighúzódó idegsejthálózat – rendkívül összetett funkciókat lát el
- életfontos reflexközpontok helyezkednek el benne (légzés, szívműködés, vasomotor, nyálelválasztás stb.), de
koordináló szerepet is ellát a magasabb és alacsonyabb agyrészek között
- benne végződnek az akaratlagos mozgást létrehozó pyramispálya – rendszer agyidegi magokhoz menő rostjai, majd
innen kapcsolódnak át a multipolaris motoneuronokra.
- elhelyezkedése és működése révén az agykérgi pályák és a kisagyi mozgatórendszer gyújtópontjában foglal helyet
- érző – és érzékszervi pályák is küldenek ide collateralisokat
- összeköttetésben áll a hippocampussal, az agykéreggel, a törzsdúcokkal, a kisaggyal stb.
- ennek megfelelően afferens és efferens pályái rendkívüli jelentőséggel bírnak
- a formatio reticularisból felfelé haladó impulzusok a thalamuson keresztül elérik az agykérget, és ez az ún. reticularis
aktiváló rendszer fontos szerepet játszik az ébrenlét, a tudat fenntartásában.

Vegetativ szabályozás
A különböző szervek és szervrendszerek élettani működésének tanulmányozása során a vegetatív efferens-apparátus
funkciójával már megismerkedtünk. A szívizomra és. az arteriolák simaizomzatára, a gyomor—bél-csatorna
simaizomzatára, vagy az emésztőmirigyekre stb. ható efferens vegetatív befolyás elemzése világosan illusztrálta, hogy e
funkció lényege nem működés-beindító, hanem csupán működésszabályozó effektor tevékenység. Ugyanakkor már számos
szervműködés idegi szabályozásának ismertetésekor ki kellett térnünk a visceralis a//erew.s-funkcióra is, melyet Langley
idejében még nem soroltak a vegetatív működések közé. A szív és nagyerek nyomásreceptorai, az erek chemoreceptorai
és ezek afferens-pályái, a tüdőalveolusok feszítési receptorai stb. döntő szerepet játszanak a
szervműködésekregulációjában. Ma tehát a vegetatív idegrendszert ugyanolyan afferens- és efferens-pályákból álló
apparátusnak tekintjük, mint az előzőekben tárgyalt somatikus rendszert.
A vegetatív központok szerveződése éppúgy emeletszerű, mint a somatikus rendszeré. A spinális szintű centrumoktól
egészen az agykérgi vegetatív központokig a zsigeri szabályozás a somatikussal szoros egységben és attól külön nem
választhatóan minden központi struktúrában képviselettel rendelkezik. Ezért e rendszer „autonómnak" sem nevezhető. A
„vegetatív" terminus sem fejezi ki egészében e visceralis
szabályozó apparátus lényegét (ez a kifejezés csak a növekedésre és anyagcserére irányuló nemspecifikus hatást jelöli),
mégis ez a hagyományos elnevezés fedi legjobban a most tárgyalandó rendszer jellegzetességeit.
Az egyes szervműködések tárgyalása során a vegetatív efferens (és részben affe-rens) befolyás törvényszerűségeit már
érintettük, most csak az efferentáció, illetve afferentáció általános funkcionális elveit ismertetjük.

Ultrafiltráció
A szűrletképzés (ultrafiltráció) a glomerulusban folyik. A szűrlet fehérjementes vérplazma, amely nem tartalmazhat
vörösvérsejtet és vérfehérjét sem. Normális esetben a vesék napi 180 liter folyadékot szűrnek meg, de ebből csak 0,75-2
liter vizelet képződik. A glomerulus és a Bowmann-féle kettős falú tok a vese kéregállományában található, egyrétegű
laphám borítja. Az elsőrendű kanyargós csatorna eleje, a vese velő- vége a kéregállományban van. Az elsőrendű
kanyargós csatornát egyrétegű köbhám borítja, amely kefeszegéllyel (mikrobolyhok sűrű rétegével) borított. Itt zajlik a
feltétlen vagy obligált visszaszívás (reabsorpcio), amely során a szűrletből nyomás és az ellenáram-elv miatt
visszaszívódik a glükóz 100%-a, valamint az ionok és az aminosavak, ezek mind aktív transzporttal szívódnak vissza tehát
energiaigényes folyamatról van szó. Passzív transzporttal szívódik vissza a víz 85%-a és a karbamid. A Henle-féle kacs
közepén található az úgynevezett hajtűkanyar, ahol a legtöményebb a szűrlet. A Henle-féle kacs a velőállományban
található. Itt lehet végrehajtani az ellenáram-elven alapuló dialízises kezelést, amelynek során kivonják a karbamidot. A
Henle-féle kacs leszálló ága a víz felszálló ága az ionok számára átjárható. A vese velőállományában elhelyezkedő
másodrendű kanyargós csatornában történik a maradék 13-15% víz visszaszívása. Ezt az ADH (antidiuretikus hormon)
vagy más néven vazopresszin szabályozza. A másodrendű kanyargós csatorna felszínét hengerhám borítja. Ezek után a
szűrlet a közös elvezető csatornába ömlik majd a veseszemölcsökön keresztül kicsöpög a vesemedencébe.

38. tétel

a) Endokrin rendszer felépítése

Azokat a szerveket, amelyek a sejtek életműködésének az összehangolásában úgy vesznek részt, hogy kizárólag
specifikus kémiai anyagot vagy anyagokat készítenek, vegyi szervező szerveknek nevezzük. Vegyi szervező anyagnak
hívjuk azt a molekulát, amely kémiai szerkezete alapján a sejtek működését szabályozza, s így részi vesz a szervezet
részeinek szerkezeti és működési egységgé való szervezésében.
Vegyi szervező anyagokon olyan vegyületeket értünk, amelyeknek fiziológiai hatása molekulájuk specifikus szerkezetén
alapszik. Az élettani folyamatokat úgy gyorsítják vagy lassítják, hogy az okozott változások az egész test biológiai érdekét
szolgálják. A vegyi szervező anyagok teszik lehetővé azt, hogy a szervezet környezetében beálló változásokat a sejtek
adaptálni tudják, s így a szervezetet a változó külső környezeti viszonyoknak megfelelő élettani állapotba hozzák. A vegyi
szervező anyagokat az általánosan ismert és használt néven hormonoknak nevezzük.
A HORMONOK ÁLTALÁNOS SAJÁTSÁGAI
A hormon szó (Starling, 1905) olyan anyag neve, amely valamely életfolyamatot serkent. Ma már ez a szó nem fedi
teljesen a vegyi szervezésben szereplő anyagok fogalmi tartalmát. A vegyi szervezés anyagai ugyanis hathatnak gátlólagis
A hormonok a belső elválasztású mirigyek termékei. Vegyi anyagok, amelyek kémiai tekintetben fenol-származékok,
fehérjeszerű anyagok (proteohormonok) vagy steránvázas vegyületek (stereoidok) lehetnek.
A hormonok olyan fiziológiásán ható anyagok, amelyek rendkívül csekély koncentrációban a szervezet meghatározott
működését szabályozzák. Ebből következik, hogy mint energiaszállító anyagok nem jöhetnek tekintetbe. Szerepük
csupán szabályozó. Keletkezési helyüktől távol a vér útján fejtik ki hatásukat. Hatásuk a szervek működésére serkentő és
gátló lehet. A hormonok működésére jellemző, hogy nem indítanak meg, illetőleg nem függesztenek fel funkciókat. A
folyamatban levő működések módosításával (serkentés, gátlás) fejtik ki hatásukat. Hatásuk érvényesülhet az intermedier
anyagcsere bármelyik fázisán. Ezek alapján sorolják a hormonokat a biokatalizátorok közé. A hormonok serkentő és gátló
hatása lehet közvetlen és köz vetett. Első esetben a hormon valamely folyamatot közvetlenül szabályoz (pl. insu-lin). Az
indirekt hatású hormonok viszont hatásukat a direkt hatású hormonokat termelő szervek működésének a
szabályozásával fejtik ki. Ezeket a hormonokat trop-hormonoknak nevezzük (pl. agyalapi mirigy trophormonjai). A
hormonok hatása lehet ellentétes (antagonista) és egymást segítő (synergista). Fontos sajátsága a hormonoknak az is,
hogy az életfolyamatok zavartalan lefolyásához meghatározott időben, meghatározott mennyiségre van belőlük
szüksége a szervezetnek. A szervezet élettani állapotának meg nem felelő mennyiségük a szervezet működéseinek a
zavarához vezet. Ha a szervezetben valamely hormontermelő szerv nem működik (afmctio), vagy kevesebb hormont
választ el (hypofunctio), jellemző tünetekben megnyilvánuló hiánybetegség lép fel. Abban az esetben, amikor a
hormontermelő szervek valamelyikében nagyobb mennyiségű hormon termelődik, mint amennyire a szervezetnek szük-
sége van, hormontúltermelésről (hyperfunctio) beszélünk. A fokozott hormontermelés ugyancsak a szervezet jellemző
tünetekben megnyilvánuló megbetegedését voaja maga után. A hormonoknak a szervezetben betöltött szerepét
feltűnően mutatja az, hogy hypo-, illetőleg hyperfunctio esetén a jellemző tünetek mellett az egész szervezet
áthangolását okozzák, s ennek következtében megbomlik az egészséges szervezetre jellemző functionalis összhang.
Kémiai hatásmechanizmusuk ma még teljes pontossággal nem ismeretes. Számos kísérleti bizonyíték van arra
vonatkozóan, hogy szabályozó szerepüket a sejtek anyagcsere-folyamatainak az irányításával töltik be.
A hormonok a szervezetben hatásuk kifejtése után aktivitásukat nagyrészt elvesztik. A szervezet nem tudja a
hormonokat tárolni. Az életfolyamatok zavartalanságához tehát folytonos termelődésükre van szükség. Ezért van az,
hogy valamely hormontermelő szerv zavart működése azonnal érezteti a hatását. A hatásukat vesztett hormonok vagy
átalakulási termékeik, a vizelettel vagy az epével (bélsár) kerülnek ki a szervezetből.
Az ember elsődleges hormontermelő szervei a következők: l. pajzsmirigy, 2. mellékpajzsmirigyek (epitheltestek), 3.
mellékvesék, 4. a hasnyálmirigy Langerhans szigetei, 5. ivarmirigyek (herék, petefészkek), 6. agyalapi mirigy, 7.
tobozmirigy, 8. szegyvagy gátormirigy.
Felsorolt szerveken kívül a máj, lép, vese, szív, a bélcsatorna és az idegrendszer is olyan szervek, amelyek fő funkciójuk
mellett vegyi szervező anyagokat is termelnek (hormonokhoz hasonló hatású vegyületek, szövethormonok).
b) Kontakt rceptorok:
Kontakt receptor – kapcsolatban állnak az ingerforrással. ilyen a fájdalom érző csupasz idegvégződés a bőrben, ez
alkalmatlanok az inger fel erősítésére.
Receptorok csoportosítása:
Ingermodalitás szerint

 mechano-, foto-, kémiai, hőmérséklet, fájdalom érzékelő receptorok

Ingerforrás szerint
 telereceptorok - távoli ingerforrás (látás, hallás),

 kontakt receptorok - közvetlen külvilági ingerforrás
 , olyan receptorok, amelyek közelről érintéssel veszik fel az ingereket

A test szempontjából
 exteroceptorok - külső ingerforrás
 interoceptorok - test belső monitorozása (egyensúly érzékelő
 receptorok, ínorsó, izomorsó)

c) Elektromos és kémiai ingerület átvitel:

Az idegsejtek nyúlványokkal rendelkeznek, ezek a dendritek illetve axon. mind a dendrindek mind az axon elektromos
impulzusokat képesek vezetni. A nyúlványok közötti összeköttetéseket szinapszisnak nevezzük. A szinapszis sejtközötti
kapcsolat( junkció) melynek részletes felépítése csak elektron mikroszkóppal vizsgálható. A szinapszisnak 2 része van: a
preszinaptikus axon végződés és a posztszinaptikus dendrit vagy egy sejttest. A preszinaptikus és a posztszinaptikus
elemek egymással kapcsolódnak. A kapcsolódás helye az idegsejt membránján lévő speciális terület, ahol a 2
sejtmembránt ( a szinaptikus rés) és az azt kitöltő exracelluláris makromolekulákból álló hálózat választja el egymástól. A
preszinaptikus axonvégződés kémiai anyagokat tartalmaz, melyeket transzmitter anyagoknak hívunk. A transzmitterek
kis hólyagocskákban, vezikulumokban tárolódnak(ezek a szinaptikus vezikulák) A központ idegrendszerben háromféle
glia sejtet különböztetünk meg: asztociat, oligodendrocita és mikroglia. Az asztociták segítenek a transzmitterek
szintézisében és a neuronokat körülvevő extracellulális tér összetételének fenntartásában. Az oligodendrociták az
axonok körül velős hüvelyt(myelin) képeznek. A myelin az axont elektromosan szigeteli és segíti az elektromos
impulzusok vezetését.

e) A központi idegrendszer anatómiája:

Agy:
- gerincvelő
- fehérállomány
- agytörzs: nyúltvelő, híd, középagy.
- szürkeállomány
- fehérállomány
- kisagy
- közti agy
- törzsdúc
- limbikus rendszer
- agykéreg:tekervények, batázdák  lebenyek.
A központi idegrendszer – Az emlősök idegrendszerét két részre osztják: perifériás és központi idegrendszerre. A
központi idegrendszer két további részre tagolható: az agyra és a gerincvelőre. Mindkettőt idegsejtek és ún. glia sejtek
alkotják. Az emberi agy mintegy 1300 g súlyú, 1–10 milliárd idegsejtből áll, míg a gerincvelő kb. 43 cm hosszú, 35–40 g
súlyú. Agyunk két féltekéből áll, amelyeket idegrostok kötnek össze. A központi idegrendszer három fő részre tagolható:
elő, közép- és utóagyra. Ezek további részekre oszthatóak, amelyek együttesen irányítják, ellenőrzik és határozzák meg
az ember összes viselkedését, tulajdonságát. Az agytörzs az éber állapot fenntartásában, autonóm funkciók
irányításában, a mozgásokban játszik szerepet, a kisagy elsősorban a mozgások koordinációját látja el, a köztiagy
szenzoros és autonóm funkciókat is ellát, míg az agykéreg és a bazális ganglionok felelősek a legmagasabb szintű
megismerési (ld. kognitív tudomány) működésekért, mint amilyen pl. az észlelés, valamint a mozgások szervezéséért.
39. tétel

b)Az agytörzs anatómiája:

Az agytörzs a gerincvelő folytatásába esik. A koponyában a koponyaalapon fekszik. Három szakasza van, melyek jól
elkülöníthetőek egymástól. Első szakasza a nyúltvelő, amely fokozatosan vastagszik. Ezután következik a legvaskosabb
agytörzsi szakasz; a híd. Végül pedig a középagy, amely már a köztiagy struktúráihoz kapcsolódik.
Az agytörzs szürkeállománya nem olyan szabályos, mint a gerincvelőé. Itt már különálló szürke magvakat találunk,
amelyeket a fehérállomány és a formatio reticularis választ el. A formatio reticularis az agytörzsre jellemző hálózatos,
laza szerkezetű állomány, amelyben idegsejtek és idegrostok vannak. Tehát a szürkeállomány és a fehérállomány sajátos
keveréke. A formatio reticularis az egész agytörzsben megtalálható neuronrendszert képez. A gerincvelő felszálló pályái, í
leszálló nagy pályarndszerek , az agytörzsi idegmagvak axonjai és a kiagyból eredő axonok szinapszisokat képeznek a
formatio reticularisban. Aformatio reticularis területenként képez funkcionális egységeket. A nyúltvelő területén két nagy
hálózatos neuroncsoport található, amelyek a légzést és a keringést szabályozzák. Ha sérül a nyúltvelői formatio
reticularis, akkor légzés és keringésbénulás miatt halál következik be. A

c)Külső női nemi szervek

- A hüvely és a húgycső a hüvelytornácba nyílnak, melyet a kisajkak vesznek körül
- húgycső nyílása a hüvely nyílása előtt
- szűzhártya: a hüvely bemenetében lévő nyálkahártyaredő, mely első közösülés során átszakad
- Bartholin mirigy: páros mirigy a hüvelytornác hátsó részében, mely szexuális izgalom hatására síkosító váladékot
termel (hüvelytornác váladéka)
- csikló: 2 kisajak között elől van, mely szerkezetileg a péniszhez hasonlít: gazdag vérellátással és érző
idegvégződésekkel rendelkezik
- nagyajkak: kisajkakat fedik, fanszőrzet
állományát zsírszövet és simaizom alkotja + sok érző idegvégződés
- szeméremrés: nagyajkak között
- szeméremdomb: a nagyajkak szövete elől, fanszőrzet borítja
- szeméremnyílás + végbél közötti gát: medencefenék izomzata itt van → mivel ilyen közel helyezkednek egymáshoz,
fontos: tisztaság (→ női húgyuti betegségek, pl.: WC-papír helytelen használata)
- Védelem:
szeméremrés a 2 nagyajak révén bizonyos mértékig zárt
természetes szőrzet
befelé haladva: védő barrier: hüvelyflóra (hüvely természetes védekező rendszere) – mikroorganizmusok összetételén
alapszik, melyben döntő az egyik lactobacillus féleség (Döderlein)
o a hüvely hámsejtjeire tapadnak rá, a leváltaknak a cukor monoszacharidát használják → tejsav (lactacid) →
folyamatosan bekerül a hüvelybe, pH: 3,6-4,5 → ez komoly fertőtlenítő hatással rendelkezik
o + antikonceptív: fogamzásgátló hatás
o + biológiai egyensúly jön létre a szeméremrésen bejutó mikroorganizmusok nem tudnak úgy elszaporodni, hogy ezt az
egyensúlyt felborítsák – ez a vegyhatás a nemi érés során állítódik be

d)Erekció - A hímvessző anatómiája és az érhálózat erectiót lehetővé tevő felépítése!

0. külső nemi szerv
1. 3 merevedő test alkotja:
0. páros barlangos test
1. szivacsos test (középen)
- a két barlangos testet erős kötőszöveti tok veszi körül
- szeméremcsontokhoz rögzülnek
- a húgycső (bulbus) gáti szakaszán találhatóak a Cooper-féle mirigyek, melyek a húgycsőbe nyílnak a szexuális
izgalom hatására váladékukat a húgycsőbe ürítik
- a húgycsövet harántcsíkolt izom fedi, mely vizelés és ejakuláció közben összehúzódik
- a három test egymáshoz simul a barlangos testeket körülvevő kötőszöveti tokon kívül esik a szivacsos test, így
erekció közben, bár megnagyobbodik, mégsem szorul össze, ez teszi lehetővé az ejakulációt
 - az erekció lényege, hogy a kívánt időben a megfelelő artériás rendszeren át megfelelő mennyiségű vér áramoljon
a péniszbe, adott ideig ott kell maradnia és időben eláramolnia
- az artériás nyomás ilyenkor a 10x-re szökik fel
- ahogy a penis megtelik vérrel a szövetek tágulásukkal lezárják a penis falában a vénákat, így megakadályozzák
a vér elfolyását
- a folyamatos vérellátást a centrális erek biztosítják
e) Hangerő- hangmagasság:
A bel (rövidítése: B) az egyik leggyakrabban használt egység a telekommunikációban, az elektronikában és az
akusztikában. A Bell Telephone Laboratory mérnökei "fejlesztették ki", a szabványos telefonkábel 1 mérföld (1,6 km)
hosszú darabja okozta hangerősség-csökkenés mértékének meghatározásához. Eredetileg transmission unit vagy TU
(átviteli egység, illetve ÁE) volt a neve, de 1923-ban vagy 1924-ben, a laboratórium alapítójának tiszteletére (Alexander
Graham Bell) átnevezték a ma ismert névre.

A bel, mint egység, túl nagynak bizonyult a napi használatban, ezért a decibel (dB), ami 0,1 Bel (B), terjedt el a
mindennapi gyakorlatban. A bel használatos még a zaj teljesítmény szintek mérésénél. A Richter-skála által használt
számok is tulajdonképpen belben vannak kifejezve (egység nélküli számok). A spektrometriában és optikában használt, az
elnyelés egységének mérésére (optikai sűrűség) egység megfelel −1 B-nek. A csillagászatban a csillagok fényességének
mérésénél használnak szintén logaritmikus egységeket, mivel az emberi szem a fényesség szempontjából azonosan
viselkedik, mint az akusztikában már ismert logaritmikus érzékenységű fül (akusztikus teljesítmény szempontjából).

40. tétel

Nyugalmi potenciál:
Az elemi idegjelenségeket az ingerület keletkezése, vezetése, valamint más sejtekre való továbbadása jelenti. Ezek a
folyamatok a sejtmembrán belső működésével kapcsolatosak. A sejtmembrán belső és külső oldala között mérhető
feszültséget nyugalmi potenciálnak nevezzük. Kiváltó oka, hogy a sejtben és a sejtközti térben a nátrium és a kálium
kationok, illetve a klorid és a fehérje anionok egyenlőtlenül oszlanak meg. A nyugalmi potenciál alatt a sejtmembrán
polarizált állapotba kerül. A membrán belső felszínén negatív, külső felszínén pozitív töltésű lesz. A sejtmembrán a sejten
belüli fehérjéket és a sejten belüli anionok nagy részét kitevő szerves ionokat nem engedi át. Más anyagok esetében az
áteresztés mértéke az anyagok méretétől, zsíroldékonyságától és töltésétől függ. A vizet pl. nagymértékben átereszti. A
nyugalmi potenciál értéke az idegsejtekben átlagosan -70mV.

Extrapyramidalis rendszer anatómiája, funkciói

Sejtjei a kéreg alatti subcorticalis dúcok vannak. Neuritjaik az elülső-oldalsó kötegben haladnak lefelé és az elülső szarvi
motoros sejteken végződnek. Az extrapiramidalis rendszerhez számos pálya tartozik, amelyek a különböző kéreg alatti
központokból erednek, funkciójukat tekintve azonban egységesek. Szerepeik: - akaratlagos mozgások egyes szakaszainak
sima egésszé való összeolvasztása (mozgások harmonikussá tételében) - bizonyos automatikus és kísérőmozgások
kivitelezése ( járás az karok automatikus kísérőmozgásával) – izomtónus szabályozása –emocionális reakciók – egyedi
élet fenntartásához szükséges védekező, menekülési és támadási mozgások biztosítása. összegezve: az akaratlagos
mozgások tökéletes keresztülviteléhez a piramispályán túl az extrapiramidalis rendszer gátló impulzusai is szükségesek.
Míg az újonnan tanult be nem gyakorolt mozgások elsősorban a piramis pályán kivitelezhetők, addig már az
automatikusság vált mozgások az extrapiramidális pályarendszeren jutnak érvényre

A vese működő egysége (nephron)

Nephron: a vesetestecske és a belőle kiinduló csatornarendszer funkcionális egysége

Szerkezete:
Vesetestecske = Malpighi – test (kéregállományban) 2 részből áll:
 A központi rész a glomerulusokat (érgomolyag) képező vas affrenes és efferens, amelyek fala sajátos felépítésű,
így mint „szűrőréteg” a filtráció helye.
 Az érgomolyagokat egy tölcsérszerű, kettősfalu hámréteg veszi körül (Bowman -tok), amely felfogja az
érgomolyagok falán átszűrt elsődleges szűrletet.
A Bowman – tok tölcsérszerű képletének mélypontjához csatlakozik a vesecsatornácska (tubulus), amely kanyarogva a
kéregállományban az ún. proximális kanyarulatos csatornát képezi, majd egyenessé válva lemegy a velőállományba. A
velőállományban hajtűszerűen visszakanyarodik (Henle – kacs)és visszatér a kéregállományba, ahol ismét kanyarulatossá
válik, ezt a szakaszát disztális kanyarulatos csatornának nevezzük. A disztális kanyarulatos csatornák a vizeletgyűjtő
csatornákban folytatódnak, amelyek ismét a velő felé vezetik a vizeletet, a gyűjtőmedencébe.

 A nephron: a vesék működési egysége.

 Egy – egy vesében kb. 12 millió nephron van.
 Egy része a vesekéreg – vesevelő határon helyezkedik el, ezek tubulusainak leszálló szára és a Henle – kacs
hosszabb a többi nephronénál és lenyúlik egészen a medence faláig.

41.tétel

a) Sztereoszkópos látás:
Pupillán keresztül történik, szemlencse a rájövő fényingereket összegyűjti, retinára vetíti. Rugalmas lencse, amit a
függesztőrostjai tunak vékonyítani, vastagítani. Kül.távolságra tudja a fókuszpontot helyezni. Retinában speciális
fényérzékelő sejtek:csapok, pálcikák. Fény rájuk vetődik, megváltozik a működésük. Ingerület képződik bennük-melyet
továbbítanak a látóidegrostoknak
Érzőideg(nervus opticus) direkt kapcsolatban áll a csapokkal, pálcikákkal. Fény jelenlétében ezeknek a sejteknek az
anyagcseréje megváltozik--ingerület átvivő anyagok szabadulnak fel. Észlelik az érzőideg sejtek, aktiválódnak.
Érzőidegekben pontosan meghatározott, hogy melyik idegsejt a retinának melyik részén lévő csapból/pálcikából
szállította az információt--az ag yrekonstuálni tudja a látott képet ezáltal.

b) A thalamus anatómiája:
Tk. 145 o.: a thalamus egységes struktúra, amely kisebb tyúktojáshoz hasonló (mind nagyságban, mind alakban). A
„tyúktojást” vékony fehérállomány-réteg borítja, belül fontos magrendszerek foglalnak helyet. A magrendszerek nevüket
a thalamusban elfoglalt helyzetük alapján kapják. Így vannak a harmadik agykamrához közeli (medialis), oldalsó
(lateralis), alsó (ventralis), felső (dorsalis), elülső (anterior), és hátulsó (posterior) helyzetű magok. Vannak olyanok is,
melyeknek kiterjedése bonyolult a ventralis posteromedialis (VPM), ventralis posterolateralis (VPL), ventralis anterior
(VA) és ventralis posterior (VP) nevű magvak. Vannak hátul elhelyezkedű, speciális alakú ún. térdes testek (corpus
geniculatum mediale [CGM], és corpus geniculatum laterale [CGL].
Funkcionális szempontból motoros-, érző-, magasabb integrátoros funkciókat betöltő-, és általános aktiváló hatású (ún.
nem specifikus) magokra osztható. Motoros magja a mozgásszabályozásban vesznek részt. Az érző magjaiban az
érzékszervi és a testérző pályarendszerek végződnek. Magasabb integrációs magjai lelki- és ösztön funkciókat
szabályoznak. Általános aktiváló hatású magjai a formatio reticularis folytatásaként, és annak hatására növelik az
agykéreg elektromos aktivitását.
Az anterior magcsoport az ún limbikus rendszer tagjaként memóriafolyamatokban, és az ösztönös viselkedés
szabályozásában vesz részt. A medialis magok az érző thalamusban keletkező feldolgozott testérzeteket vetítik a
prefrontális agykéregbe, ahol ezek a testérzetek komplex átértékelési folyamatokon mennek keresztül. (a tudat értékeli,
megadja jelentőségüket, érzelmi töltéssel is ellátja).
A thalamus sok agykérgi kapcsolattal rendelkezik az egyes magcsoportok az agykéreg egy –egy területével állnak
funkcionális és anatómiai kapcsolatban. Ha ez a kapcsolat elvész a beteg kómába kerül. (ez a szeparáció vérkeringési
zavarok miatt létrejöhet).--> ha a vérkeringési zavar tartós volt a kóma visszafordíthatatlanná válik.a tudatos agykéreg
minden információ forrását elveszíti és elveszíti a nem specifikus aktiváló rendszert. /147. oldali ábra/

c)Ingerület haladása az axonon:

Az idegsejtek nyúlványokkal rendelkeznek, ezek a dendritek illetve axon. mind a dendrindek mind az axon elektromos
impulzusokat képesek vezetni. A nyúlványok közötti összeköttetéseket szinapszisnak nevezzük. A szinapszis sejtközötti
kapcsolat( junkció) melynek részletes felépítése csak elektron mikroszkóppal vizsgálható. A szinapszisnak 2 része van: a
preszinaptikus axon végződés és a posztszinaptikus dendrit vagy egy sejttest. A preszinaptikus és a posztszinaptikus
elemek egymással kapcsolódnak. A kapcsolódás helye az idegsejt membránján lévő speciális terület, ahol a 2
sejtmembránt ( a szinaptikus rés) és az azt kitöltő exracelluláris makromolekulákból álló hálózat választja el egymástól. A
preszinaptikus axonvégződés kémiai anyagokat tartalmaz, melyeket transzmitter anyagoknak hívunk. A transzmitterek
kis hólyagocskákban, vezikulumokban tárolódnak(ezek a szinaptikus vezikulák) A központ idegrendszerben háromféle
glia sejtet különböztetünk meg: asztociat, oligodendrocita és mikroglia. Az asztociták segítenek a transzmitterek
szintézisében és a neuronokat körülvevő extracellulális tér összetételének fenntartásában. Az oligodendrociták az
axonok körül velős hüvelyt(myelin) képeznek. A myelin az axont elektromosan szigeteli és segíti az elektromos
impulzusok vezetését.

d)A bőralja anatómiája

Kültakaró: A bőr felépítése: Az emberi bőr a szervezetünk első védelmi vonala. Három réteg építi fel a hám, az irha és a
bőralja.
Bőr alatti kötőszövet (bőralja): Zsírszövetet, laza rostos kötőszövetet, számos verejtékmirigyet, idegvégződést tartalmaz.
Zsírtartalma egyénenként különböző, tükrözi az egyén táplálkozási szokásait. Feladata a tápanyagok és a zsírban oldódó
vitaminok raktározása, mechanikai- és hővédelem.
Bőralja: (subcutis-hypodermis): irha folytatása, változó vastagságú, laza zsíros kötőszövetből áll. Hozzájárul a bőr
mechanikai védőszerepéhez, zsírszövet révén tápanyagraktár. Sejtes állomány: sárga zsírszövet, ez állandóan zsírt
termel; sejt közötti: kollagén, rugalmas. Rögzíti a bőrt izmokon, csontokon. Nőknél zsírszövet vastagabb.

e)Vese működését szabályozó hormonok

Antidiuretikus hormon(ADH): fokozza a tubulusok vízvisszaszívó hatását, ezáltal csökkenti a vesén átkerülő vizelet
mennyiségét.
Mineralokortikoid: A mellékvesekéreg középső sejtrétegében termelődik. Az ásványi anyag forgalmat befolyásolja.
Aldosteron a felépítés során hatásos termék, mely a vese csatornáiban az ásványi anyagok visszaszívását szabályozza
Vasopressin: A vese kanyarulatos és gyűjtő csatornáiban serkenti a víz visszaszívását.
Parathormon: hatására a csontból kalcium szabadul fel, a vesében pedig csökken a kalcium vizeletbe történő
kiválasztása. Mellékpajzsmirigy hormonja.
Glukokortikoid: A mellékvese külső sejtrétegében termelődik. Szteroid hormon, melyhez hatóanyag csoport tartozik,
mely a szervezet és a sejtek cukorforgalmába szól bele. A szervezet immunrendszerében nélkülözhetetlen a jelenléte.

42. tétel

a) Szőrsejt:
A hallás érzékszerve, nevét az azt elsőként leíró Alfonso Cortiról kapta. A csiga járatának folyadékot tartalmazó középső,
hártyás részén belül találhatjuk a hallás érzékszervét, más néven a Corti szervet. A Corti szerven belüli külső és belső
szőrsejtek alakítják át a vibrációs energiát idegi energiává, amit aztán a VIII. idegen keresztül eljuttatnak az agyba. A
tulajdonképpeni hallószerv (Corti-szerv) a ductus cochlearis fenekét képző membrana basilarison nyugszik. A Corti-
alagúttól befelé 1, kifelé 3-5 sorban a támasztósejteken ülnek a szőrsejtek. A belső szőrsejtek a receptorok, a külsőknek
szabályozó szerepe van.
Egy másik:A membrana basilarison helyezkedik el. Egyik oldala a membrana tectorica, a másik pedig a csiga csontos fala.
A szőrsejtek a hallás receptorai , melyekre a rezgések a perylympha révén terjednek át a membrana basilaris
közvetítésével . A szőrsejtek mechanoreceptorok, a rezgések hatására nekiütődnek a felettük lévő membrana
tectorikának és ez a mechanikai inger váltja ki az ingerületi folyamatot. A szőrsejtekről az ingerület ezután a
hallóidegrostokon keresztül jut a központi idegrendszerbe.

b) Végkészülékek csoportosítása:
 kivitelező végződések: 2 csoportra oszthatók
 izomzatban fejti ki hatását: neuromuscularis junctio
 mirigyekben fejti ki hatását: elválasztó végkészülékek (mirigy végkamrákban szabad idegvégződések)

c) Tudat és gondolkodás:
A gondolkodás szimbolikus tevékenység. A valóság közvetett megismerése, a valóság elvont és fogalmi tükröződése a
beszéd és a fogalomrendszer segítségével. A szimbólumok biztosítják, hogy információt közöljünk másokkal. A
szimbolikus tevékenység lényeges a belátásos tanuláshoz. A gondolkodás és a nyelv fejlődése elválaszthatatlanok
egymástól. Az asszociációs tanulás során kapcsolat jön létre egy inger és egy válasz között. A tanulás aktív viselkedés,
cselekvés révén megy végbe, miközben kiválogatódnak a célszerű magatartásformák, és csak a hatás által megerősített
marad fenn tartósan. Pavlov kísérletében az inger váltja ki a választ, ez afeltételes reflex, a klasszikus kondicionálás
d) A vese funkciói:
A vesék funkciója általában jól ismert: a vizelet, amely a vesében képződik a szervezet
számára felesleges anyagokat, bomlástermékeket tartalmaz, valamint azt a folyadékot,
amely a folyadékháztartásban már nem vesz részt. A vese azonban ennél több feladatot lát el:
• Szabályozza a test folyadék- és elektrolit háztartását,
• Szabályozza a testfolyadékaink sav-bázis egyensúlyát,
• Kiválasztja az anyagcsere végtermékeit, toxikus anyagokat, gyógyszer
bomlástermékeket,
• Szabályozza a vérnyomást,
• Szabályozza a szénhidrát (cukor) háztartást,
• Hormonokat termel.

e) Agyidegek csoportosítása:
- csak érzőrostokat tartalmaz az I., II., VIII. agyideg
- csak mozgatórostokat tartalmaz a III., IV., VI., és a XII. agyideg
- kevert agyidegek az V., VII., IX., X., és a XI. Ezek mozgató és érző rostokat is tartalmaznak.
I. agyideg, a szaglóideg VII. agyideg, az arcideg
II. agyideg, a látóideg VIII. agyideg, a halló és egyensúlyozó ideg
III. agyideg, a közös szemmozgató ideg IX. agyideg, a nyelv-garat ideg
IV.agyideg, a sodorideg X. agyideg, a bolygóideg
V. agyideg, a háromosztatú ideg XI. agyideg, a járulékos ideg
VI. agyideg, a távolító ideg XII. agyideg, a nyelvalatti ideg
- pupilla-reflex: látóideg, a szemmozgatóideg (III.) és a felső nyaki szimpatikus ganglionok közvetítenek

43. tétel

b)Képzelet:
A Papez-féle koncepció szerint a szaglórendszer, a hippocampus, a hypothalamus és a thalamus egyes részei, az
agykéreg medialis (középső) felszínén lévő ún. öntekervény, valamint az őket összekötő fehérállomány kötegek (pályák)
képezik a limbikus rendszert. A felsorolt agyi struktúrák láncszerűen, sorbakapcsoltan helyezkednek el, és zárt
neuronláncot alkotnak, amelyet Papez-féle gyűrűnek nevezzük. A zárt neuronlánc sajátossága, hogy bizonyos ingerek a
gyűrűben „keringenek” és felerősödnek, vagyis kiemelkednek a többi közül – ez a pozitív szelekció az információt
memóriává alakítja. A limbikus rendszer így a tanulás és a memória folyamatok fontos központja.
Az agykéreg az emberi agy legbonyolultabb és legemberibb képződménye. Tömege és bonyolultsága messze meghaladja
a főemlősökét. Számos területe még teljesen ismeretlen, és úgy tűnik, hogy kapacitása egyáltalán nincs kihasználva –
talán egy emberöltő nem is elegendő arra, hogy kihasználjuk. Az agykéregben vannak értelmi képességeink,
kreativitásunk, időérzékelésünk, probléma megoldó képességeink, absztrakcióra, transzcendenciára való hajlamaink,
emlékeink nagy része, és karakterünk, beleértve erkölcsünket, hitünket és másokhoz való viszonyainkat is.

c) A gerincvelő szürke állománya:

A keresztmetszet általános képe.
A gerincvelő keresztmetszetén két részt lehet megkülönböztetni. Az egyik szürke színű, amiért szürkeállománynak
(substantia grisea) nevezzük, a másik fehéresen fénylő, amiért fehér állománynak (substantia álba) hívjuk. A szür-
keállomány központi helyzetű amelyet kívülről körülvesz a fehérállomány. A szürkeállomány idegsejtekből és ideg -
rostokból áll, a fehérállomány főtöme-gét a gerincvelő hosszában futó velős rostok alkotják. A szürkeállomány ke-
resztmetszete H alakhoz hasonlít. A H alak merőleges gerendáinak a vége ven-tralisan megvastagszik és lekerekedik.
Ezeknek a megvastagodó részeknek elülső szarv (cornu anterius) a neve. Az elülső szarv sohasem éri el a gerincvelő
periferikus részét, hanem a keresztül.
A gerincvelő pályái és a szürkeállomány sejtcsoportjai vázlatosan
Kék = hosszú felszálló pályák; Zöld = associatiós pályák; Piros = hosszú leszálló pályák; l - Tractus
spinocerebellaris dorsalis (FLECHSIG); 2 - Tractus spinocerebellaris ventralis (GOWERS); 3 - Tractus
spinothalamicus; 4 - Hátulsó kötélpályák (GOLL, BURDACH); 5 - Philipp-Gombault háromszög;
6 - Flechsig-féle ovális nyaláb; 7 - Schultze-féle kommanyaláb; 8 - Hátulsó alapköteg; 9 - Elülső-oldalsó
alapköteg; 10 - Medialis hosszanti kötél; ÍJ-Fasciculus sulcomarginalis; 12 - Tractus reticulospinalis;
13 - Oldalsó pyramispálya; 14 - Tractus rubrospinalis; /5 - Tractus tectospinalis; 16 - Ttractus olivo-
spinalis (HELWEG); 17 - Tractus vestibulospinalis (HELD); 18 - Elülső pyramispálya.
a-elülső gyökérsejtek; 6 - commissurasejtek; c - Clarke-Stilling-féle oszlopsejtek;
d ~ Hátulsószarvsejtek.

d) A szem belnyomása
 A sugártest hámsejtjei termelik a csarnokvizet.
 A csarnokvíz útja: hátulsó szemcsarnok → pupilla → elülső szemcsarnok → Schlemm f.. csatorna→ vénás
rendszerben felszívódik
 2-3 óránként megújul
 16 Hgmm nyomást eredményez a szemben = szem belnyomása
Ez tartja helyén a szem optikai rendszerét (corne, szemlencse, retina)
 Belnyomás fokozódás → glaucoma (zöld hályog → a beteg zöldes gyűrűket lát): a retina pusztulásához vezet,
mert a nagy nyomás miatt a choroidea erei is összenyomódnak, nem tudják táplálni a retinát

e) Petefészekben zajló ciklusos folyamatok:

A női nemi hormonoknak két nagy csoportját különböztetjük meg. Ezek az ösztrogének és a gesztrogének. Mindkét
csoport a szteránvázas hormonok közé tartozik. Az ösztrogént a granulózasejtek termelik. (granulózasejt = téka sejt a
nemi érés előtt). Az ösztrogén a méh nyálkahártyájának ciklikus változásához kell. A ciklus rendszerint 28 napig tart és az
agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai szabályozzák. Ezek a következők: 1, follikus stimuláló hormon (FSH) 2,
lutenizáló hormon (LH) Ezek a hormonok a petefészekre hatnak. Szabályozzák a tüszőérést, a tüszőrepedést, a sárgatest
kifejlődését és a petefészek hormontermelését. A petefészek hormonjai az ösztrogén = tüszőhormon és a progeszteron =
sárgatesthormon. Az ösztrogént a granulosa és thecasejtek termelik, a progeszteront pedig a sárgatest endokrin sejtjei.
A női nemi ciklust ezeknek a hormonoknak a mennyisége és aránya szabályozza.
Nyálkahártya változása a ciklus alatt:
1-5. nap: az előző ciklus menstruációs fázisa
6-15. nap: regenerálódás
16-25. nap: mirigy- és érdússá válik (ekkora érne ide a hólyagcsíra)
26-28. nap: csökken a progeszteron és ösztrogén szint, a nyálkahártyában a speciális
artériák görcse jön létre ,a nyálkahártya funkcionális rétege elhal ,z érgörcs után
értágulás,érfal megrepedhet,vérzés lelöki a funkcionális réteget, vér +
nyálkahártya a hüvelyen át távozik
menstruáció: 11-12 éves kortól 50-55 éves korig, 3-8 napig tart, kb. 50 cm 3 vér ürül
FSH hatására a tüsző elkezd érni, az érés során a belsejében lévő sejtek elfolyósodnak 
másodlagos tüsző – Graaf tüsző
granulosa sejtekben  ösztrogén termelés (hormonális fogamzásgátlók)
méhnyak fala megvastagszik, mirigyei váladékot termelnek: 0-14.
folyadék felszaporodása miatt a nyomás nő és, a tüsző felreped, a petedombról lesodorja a
petét és elindul
a tüsző helyén seb keletkezik és bevérzik
aktiválódik az LH  kialakul a sárgatest
megindul a progeszteron termelés  14. nap után elkezd hatni
méhnyálkahártya sejtjei megduzzadnak és fala megvastagszik
ha zygota kerül ide, a termelés folytatódik  elnyomja az FSH és ösztrogén termelést 
töszőérés elmarad
ha nincs megtermékenyítés: pete elsorvad, nincs szükség progeszteronra, leáll az LH
termelése, elsorvad a sárgatest, méhnyálkahártya sejtjei nem kapják meg a támogatást, elhal
FSH felszabadul  tüszőérés ösztrogén termelés helyreállítja a méhnyálkahártyát
A méhnyálka funkcionális rétege kb. 28 napos ciklusban kiépül, majd lelökődik. Ez a folyamat a menstruációs ciklus.
A menstruációs ciklus 4 fázisra osztható:
- Regenerációs fázis: a menstruáció megszűnése után a bazalis réteg megmaradt mirigycsonkjainak hámsejtjei gyorsan
osztódnak és még a felszínét behámosítják, ezzel a méh sebe mintegy begyógyul. Ez a fázis a graaf tüsző által termelt
ösztrogének hatására jön létre, időtartama 2-3 nap, a fázis végén a nyálkahártya 1mm vastag. - Proliferációs fázis: a
nyálkahártya jelentősen megvastagszik,a kötőszövetes rétegben kiépülnek az erek és a mirigyek, ezek azonban váladékot
még nem termelnek. Ez a fázis a graaf tüsző által termelt ösztrogének hatására jön létre, időtartama kb. 10 nap, a fázis
végén a nyálkahártya 5mm vastag. - Szekréciós fázis: a nyálkahártya mirigyei váladékot termelnek. A mirigyváladék,
valamint az erekből kilépő folyadék a méhnyálkahártyát átitatja, szerkezetét fellazítja, és így alkalmassá válik az esetleg
megtermékenyített petesejt befogadására. Ez a fázis a sárgatest által termelt progeszteron hatására jön létre,
időtartama kb. 10 nap, a fázis végén a nyálkahártya 8mm vastag. - Deszkvamációs fázis, menstruáció: a méhnyálkahártya
vizet veszít és zsugorodik. Ezután több órás érgörcs alakul ki a nyálkahártya ereiben. A vérellátási zavar következtében
elhalások jönnek létre a nyálkahártyában és az erek falaiban is. Ezután hirtelen értágulat következik be, a károsodott falú
erek megrepednek. Vérzés keletkezik a funkcionális és a bazális réteg határán, amely a funkcionális réteget leemeli a
méh felszínéről. A menstruációs vér a lelökődött funkcionális réteget is tartalmazza. A menstruáció azért jön létre, mert
a sárgatest elsorvadt, és a vér progeszteron szintje hirtelen csökkent. A fázis Időtartama: 1-7 nap, leggyakrabban 3-5
nap. Terhesség bekövetkezése esetén a sárgatest nem pusztul el, és a magas progeszteronszint miatt a menstruáció nem
következik be, a méhnyálkahártyában megkezdődik a méhlepény kialakulása.

44.tétel

Gerincvelő polysynapticus reflexe

Poliszinaptikus reflex:
- Az afferens és efferens neuronok között több közbeiktatott interneuron van
- Szinapszis száma változó
- Szinaptikus késés nagyobb
- Akciós potenciálok időben is széthúzódnak
- Ilyen pl. a hajlító reflex: a bőr, izomzat ingerlésére elhárító tevékenység jön létre, testrész eltávolítása a kiváltó
hatástól (szögbe lépés)
- Keresztezett extenzor: nem csak az ingerelt végtagon lévő reakciók játszódnak le, vele egy időben a másik
végtagon feszítő izmokhoz is küld impulzust
- Mozgásaink izomműködésének zöme ilyen
- a szövetek épségét veszélyeztető behatás elemi reflexet vált ki, amely főként a végtagokon szembetűnő
(végtagvisszahúzó reflexnek is nevezzük)
- a reflex pályája összetett, azaz többneuronos reflex: polysynapticus reflexív
- a nociceptív reflex két részből áll:
azonos oldali flexorreflex – ellenkező oldali extensorreflex
- az azonos oldalon a reflex legalább három neuronból áll, az ellenoldalon legalább négy neuronból
épül fel
- a védekezést, elhárítást, ill. a támadást szolgálják
- mindig kétoldali s legjobban az alsó végtagokon figyelhető meg
- ha az egyik végtagot fájdalominger éri, az azonos oldali hajlítóizmok összehúzódnak, ennek
következtében a végtag behajlik. Ezzel egy időben azonban az ellenkező oldali végtagon a feszítőizmok
is megfeszülnek, anélkül tehát, hogy ezt az oldalt inger érte volna, s így képessé válnak a hirtelen
megnőtt terhelés elviselésére

Mely hormonok hatnak a bőr járulékos képleteire (függelékeire)?

- Szőrszálak, haj, szőrtüszők: -
- faggyúmirigyek: nemi hormonok szabályozzák
- verejtékmirigyek: A vérben keringő adrenalin és noradrenalin serkenti.
- illatmirigyek: nemi hormonok szabályozzák
- köröm: -

A könny összetétele, funkciói

A könnyet a könnymirigy termeli, majd a könnyvezeték az orrüregbe vezeti.
A könny, ami átlátszó, sós ízű, enyhén lúgos kémhatású folyadék. Az átlagos – a látás biztosításához szükséges –
könnytermelés 1–2 mikroliter/perc, azaz napi 1–3 ml. A napi könnytermelés során képződő könny összetétele viszonylag
állandó: 98,2% vizet tartalmaz; az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a 3% nátrium és klorid, a sokkal nagyobb
koncentrációjú mangán-, kálium- és a hidrokarbonátion. A vérplazma fehérjéi közül, bár nagyon kicsi mennyiségben, de
jó néhány megtalálható benne, ilyen az albumin vagy az immunglobulinok, antitestek, ezen kívül tartalmaz a szemfelszín
sejtjei számára fontos hormonokat és növekedési faktorokat is.
Legfontosabb feladata a szemgolyó felszínének védelme, nedvesen tartása. A könny további funkciója a fertőzések elleni
védelem a benne lévő baktérium- és vírusellenes anyagok révén, valamint a szem legkülső rétegét képező hámsejtek
oxigénnel, tápanyaggal, vitaminokkal történő ellátása és a keletkezett anyagcseretermékek eltávolítása. A könny a
szemhéjak súrlódásmentes mozgását „kenőanyagként” segíti.
Aktiv visszaszívás a vesetubulusokban
A tubuláris rendszerben az elsődleges szűrlet mintegy 99 %-a visszaszívódik a vérkeringésbe. A tubulusok membránján
keresztül történő visszaszívás lehet aktív és passzív transzport. Aktív transzport sejtmunkát és energiát igényel. Mivel a
tubulus sejtek csak meghatározott mennyiségű energiakészlettel rendelkeznek, az aktív transzport kapacitása véges.
Aktív transzport segítségével szívódik vissza a szűrletből:
- víz, glükóz, aminosavak, a foszfát, a bikarbonát, a húgysav, valamint a nátrium-, kálium-, a kloridionok.
A szükséges energia mértéke a visszaszívandó molekula nagyságától függ. A nagyobb molekulájú anyagok (glükóz)
esetében csak egy bizonyos mennyiség képes a tubulusokban aktív reabszorpcióval visszaszívódni. Ezt a maximális
mennyiséget tubuláris maximumnak nevezik. Ez a mennyiség minden anyagra jellemző. Ha ennél a mennyiségnél több
került az elsődleges szűrletbe, ez nem szívódik vissza, hanem megjelenik a vizeletben.

Második jelzőrendszer
Az agykéreg rendszeressége
Az ingerek egy része szabályosan (stereotíp) módon, ugyanolyan sorrendben, időben, helyen ún. sztereotípekben
érkezik. A dinamikus stereotípia bizonyítja, hogy az ismétlődő munkát egyre kevesebb fáradtsággal végezzük, ezért
szükséges az ember életében a ritmusosság, ami alapján létrejön a napirend, ami a kiegyensúlyozottságunkat biztosítja.
Az agykéreg az ingerek és gátlások formájában állandóan jelzéseket fog fel, és ezekre reagál.
Az első jelzőrendszer konkrét tárgyak és jelenségek hatására keletkezett kapcsolatok rendszere. A környező világ valós,
szemléletes alakban tükröződik benne.
A második jelzőrendszer szóbeli ingerek hatására keletkezik, a környező világ elvont alakban tükröződik benne.
Másodlagos jelzőrendszer csak az embernél lehetséges.
A jelzőrendszerek együttműködnek, a második működése az első alapján lehetséges, míg az első működését
befolyásolja a második.
Ha mindkettő jól működik, akkor érzéseinket megfelelő szavakba tudjuk önteni, valamint a szavak megfelelő értéseket
keltenek bennünk.

45.tétel

Ciklusos életfolyamatok, -jelenségek az emberi szervezetben

Szív működése, légzés, hormonális ciklusos hatások, alvás/ébrenlét ciklus, a testhőmérséklet, anyagcsere, emésztés

Első jelzőrendszer
Az ingerek egy része szabályosan (stereotíp) módon, ugyanolyan sorrendben, időben, helyen ún. sztereotípekben
érkezik. A dinamikus stereotípia bizonyítja, hogy az ismétlődő munkát egyre kevesebb fáradtsággal végezzük, ezért
szükséges az ember életében a ritmusosság, ami alapján létrejön a napirend, ami a kiegyensúlyozottságunkat biztosítja.
Az agykéreg az ingerek és gátlások formájában állandóan jelzéseket fog fel, és ezekre reagál.
Az első jelzőrendszer konkrét tárgyak és jelenségek hatására keletkezett kapcsolatok rendszere. A környező világ valós,
szemléletes alakban tükröződik benne.

Primér látókéreg (helye, sejttipusai, funkciója) és nem primér látókéreg (helyei, funkciói)
A primer látókéreg a nyakszirti lebenyben a madársarkantyú barázda (sulcus calcarinus) hátsó részének falaiban
helyezkedik el. Sejttipusai:
- A kérgi sejtek többsége irány érzékeny, Egy bizonyos irányú és helyzetű élre válaszol a
legerősebben az általuk kitüntetett iránnyal legjobban, az álló kontúrokat részesíti előnyben.
rendelkező ingerre válaszolnak. Receptív mezőjüknek jól körülhatárolt központi
Egyszerű sejt és környéki része van.
 Komplex sejt képes aktiválni, binokuláris sejtnek nevezzük.
Egy bizonyos irányú ingerre reagál a receptív Két receptív mezővel rendelkeznek, melyeket a
mezőn belül, előnyben részesíti a mozgó látótér egy bizonyos pontjából egyszerre lehet
kontúrokat. Hiperkomplex sejt ingerelni.
Adott irányú és méretű egyenesre érzékeny. - A látókérgi sejtek oszlopokba rendeződnek. Egy-
- színérzékeny sejtek egy oszlopba azonos preferált iránnyal és
- binokuláris sejt: A látókéregben a sejtek azonos szemdominanciával rendelkező sejtek
mindkét szemből kapnak információt. Az olyan tartoznak.
sejtet, melyet bármely szemből érkező inger
Funkciója: Egyszerű vagy lokális mozgásészlelés, nyers adatokat kapja a szemből
Nem primér látókéreg:
A primér látókéreg körül helyezkedik el.
A másodlagos látókéreg a felelős az elsődleges látókéreg adatainak felismeréséért és jelentésének meghatározásáért.

Ismertesse a legkisebb és a legnagyobb emberi sejtet.

A legkisebb emberi sejtek közé a vérlemezke, a legnagyobbak közé a petesejt tartozik.
Vérlemezke:
A lencse alakú vérlemezkék (trombociták) is a vöröscsontvelőben keletkeznek, a poliploid megakariociták
feldarabolódásával. Sejtmagjuk nincs. Átlagos élettartamuk egészséges ember keringésében mintegy 9-11 nap. Méretük
megközelítőleg 2-5 mikron, átlagosan 150-400 ezer van belőlük mm³-enként. Elsődleges szerepük a vérzéscsillapításban
van. A vérerek vagy véredények sérülésekor, a levegővel való érintkezés következtében a vérlemezkék szétesnek, majd
bonyolult vegyi folyamatok révén alvadékot képeznek, mely megakadályozza a további vérzést. A sérülés helyén
keletkezett véralvadék hálózatos fehérje, melyben felgyülemlenek a fehér- és vörösvérsejtek, és belőlük var képződik. A
véralvadékból kiszivárgó sárgás folyadék a vérszérum, népies nevén vérsavó.
Petesejt:
A petesejt igen nagy (kb. 0,2 mm) gömb alakú sejt. Meglehetősen vastag, különleges réteg veszi körül, mely csak egy
hímivarsejtet enged át megtermékenyítéskor. Élettartama 24 óra, azaz csupán egy napig termékenyíthető meg. Mivel
vándorlása a méhbe kb. 7-8 napig tart, ez azt jelenti, hogy a megtermékenyítésnek még a méhkürtben meg kell
történnie.

A neuron=”egység”
Az idegrendszer legkisebb egysége a neuron. Neuronnak nevezzük az idegsejt és összes nyúlványainak együttesét. A
neuronok ingerlékeny sejtek, amelyek ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Méretükben és
alakjukban jelentős változatosságot mutatnak, de mindegyik rendelkezik egy sejttesttel perikaryon, amelynek a
felszínéről egy vagy több nyúlvány indul ki. Neuronok találhatók az agyban, a gerincvelőben és az idegdúcokban
(ganglionokban). Azok a nyúlványok, amelyek az információk felvételéért és a sejttest irányába történő vezetéséért
felelősek a dendritek. A dendriteket és axonokat nevezik idegrostoknak. Az idegsejtet nyúlványaival együtt egységes
sejtmembrán határolja, ezen belül van a citoplazma, amelyben nagyon sok, csoportokba rendeződött granulált felszínű
endoplazmatikus retikulum található. Csoportos elrendeződésük és ribonukleinsav tartalmuk következtében megfelelő
bázikus festékekkel megfestve fénymikroszkóposan is láthatók, mint (Nissl-féle) szemcsék.
A neuronok típusai
Unipoláris neuronok, Bipolaris neuronok, Multipolaris neuronok
Méretük szerint:

 Az érző neuronok az ingerület felvételét és továbbítását végzik.

 Az interneuronok feladata az ingerület továbbadása, valamint más neuronok közötti kapcsolat fenntartása.

 A mozgató neuronok pedig az ingerületre adott válaszreakciót valósítják meg.

46. tétel

a) Milyen ízeket különböztet meg az ember?

 édes
 savanyú
 sós
 keserű
 umami
Ízlelő receptorok szájüregben szétszórtan helyezkednek el. Primer, részei: ingert felvevő rész, sejttest, nyúlvány.
Szekunder: inger felvevő rész, sejttest, nincs nyúlványa. Receptor sejtek között vannak a támasztósejtek. Ezek közösen
ízlelő bimbók. Több ízlelő bimbó összessége a szemölcs. Legnagyobb számban a nyelv háti felszínén, szájpadláson és
garatban. Nyelvet nyálkahártya borítja, és számtalan szemölcsszerű kiemelkedés található. Íz érzékelés kialakulásának
szükséges feltétele, hogy az adott ízt hordozó anyagok a nyálban oldhatók legyenek. Nyelv felszínén egy előre nyitott V
betű rajzolatát, csúcsa szájüreg belseje felé mutat. Ez a V alakú barázda, nyelv felületén elhelyezkedő körülárkolt
szemölcsök sorozatot hozza létre. Ezek száma általában 9-11 és elsősorban keserű ízekre érzékeny. Kúp alakú
szemölcsök, fonalszerű szemölcsök s V alakú barázda előtt helyezkednek el és vannak még gomba alakú szemölcsök. Íz
érzékelés a körülárkolt és gomba alakú, fonalszerű és kúp: tapintás és hő érzékelés. 5 alapíz, létezik: édes, sós, savanyú,
keserű és az umami. Kémiai ingerét felfogó receptorokat az ízlelőbimbóknak nevezzük. Édes ízt a nyelv hegyén,
savanyúkat az oldalán hátul, sósakat nyelv két oldalán, keserűket a nyelv tövén érezzük.

b) Formatio reticularis funkciói:

Az agytörzs a gerincvelő folytatásába esik. A koponyában a koponyaalapon fekszik. Három szakasza van, melyek jól
elkülöníthetőek egymástól. Első szakasza a nyúltvelő, amely fokozatosan vastagszik. Ezután következik a legvaskosabb
agytörzsi szakasz; a híd. Végül pedig a középagy, amely már a köztiagy struktúráihoz kapcsolódik.
Az agytörzs szürkeállománya nem olyan szabályos, mint a gerincvelőé. Itt már különálló szürke magvakat találunk,
amelyeket a fehérállomány és a formatio reticularis választ el. A formatio reticularis az agytörzsre jellemző hálózatos,
laza szerkezetű állomány, amelyben idegsejtek és idegrostok vannak. Tehát a szürkeállomány és a fehérállomány sajátos
keveréke. A formatio reticularis az egész agytörzsben megtalálható neuronrendszert képez. A gerincvelő felszálló pályái,
í leszálló nagy pályarndszerek , az agytörzsi idegmagvak axonjai és a kiagyból eredő axonok szinapszisokat képeznek a
formatio reticularisban. Aformatio reticularis területenként képez funkcionális egységeket. A nyúltvelő területén két
nagy hálózatos neuroncsoport található, amelyek a légzést és a keringést szabályozzák. Ha sérül a nyúltvelői formatio
reticularis, akkor légzés és keringésbénulás miatt halál következik be. A hídban a szemmozgásokat szabályozó terület
található, valamint olyan területek, amelyek az ébredési reakciót váltják ki.
Az agytörzs szürke magvai az agyidegekhez tartoznak. Jól elkülöníthetőek a mozgató, az érző és a vegetatív idegmagvak.
Minden agytörzsi szakasz meghatározott agyideg magvakat tartalmaz.
Az agyidegek magvai mellett az agytörzsben más szürkeállomány struktúrák is találhatók. Az olajkamag a kisagy
rendszeréhez tartozik és a nyúltvelőben található. Emellett nagyon fontosak még a hídmagok is. Ezek elszórt
idegsejtcsoportok, amelyek szintén a kisagyi rendszer részei. A középagyban található a fekete állomány, melynek
idegsejtjei dopamint tartalmaznak. A fekete állomány közelében van a vörös mag, amelyben kisagyi efferensek
végződnek. A vörös magból indul a gerincvelő egyik motoros pályája. Aközépagy másik jellegzetes képlete a tectum,
mely a hallással és a látással kapcsolatos reflexek kiépítésében vesz részt, azaz kapcsolódik a hallópályához és a
látópályához.
d) Hallópálya: A hangérzetet a levegő részecskéinek periodikusan ismétlődő nyomásváltozásai, a hanghullámok keltik. A
hanghullámok a levegő részecskéinek a hang terjedési irányában (longitudinálisán) történő elmozdulásai. A kimozdult
levegőrészecskék nyomásváltozást okoznak a dobhártyán, aminek a hatására a dobhártya lengőmozgásba jön. A
dobhártya kilengéseit a hallócsontocskák veszik át. A hallócsontocskák mozgását a kengyelnek az ovális ablakba
illeszkedő lemeze a belső fül folyadékára (peri-lympha) viszi át. A perilympha, mint zárt térben levő folyadék,
összenyomhatatlan, tehát csak akkor jöhet mozgásba, ha valamilyen irányba kitérhet. Ezt teszi lehetővé a csontos
labyrinthus másik nyílása, a kerek ablak, amelynek a hártyája a fenestra ovális benyomódásakor a dobüreg felé
kidomborodik. A perilympha mozgásai kimozdítják nyugalmi helyzetéből a hártyás labyrinthus alaplemezét. Az
alaplemezen levő Corti-szerv receptorai (szőrsejtek) számára ez az elmozdulás a közvetlen inger. Végeredményben tehát
a hallószerv adaequat ingere a perilympha mozgása. A szőrsejtekben keletkező ingerületet a hallóideg rostjai veszik át és
vezetik az agyba, ahol az hangérzetté alakul.
e) Passzív visszaszívás a vesetubulusokban
 a beáramló vér szétáramlik a vékonyfalú verőerekben
- szűrés után kapjuk az ultrafiltrátumot
- az ultrafiltrálás passzív folyamat
- a vízvisszaszívást értjük alatta
- az ultrafiltrátum besűrűsödik így kapjuk a vizeletet
- kb. 500-1500 ml állandó mennyiségű kiválasztott anyag távozik
- a tubulus hámsejtjeiben történő részben aktív, részben passzív folyamatok zajlanak
VISSZASZÍVÁS:
- az elvezető- és a gyűjtőcsatornában történik
- iránya: elvezető csatorna ürege  az elvezető csatornát behálózó kapillárisok
- részfolyamatai
1. az elvezető csatorna kezdeti szakaszán:
- víz 70%-a + karbamid 55%-a } passzív transzport
- ionok (főleg Na+): 70%-a + glükóz 100%-a (egy bizonyos vércukorszint alatt } aktív transzport
2. Henle-kacsban:
- víz, majd só visszaszívás
3. az elvezető csatorna távolabbi szakaszán:
- víz, sók (főleg Na+), karbamid } visszaszívása hormonális szabályozás alatt  állandó marad a testfolyadék:
- térfogata
- ionösszetétele
- ozmózis nyomása
- kémhatása

47.tétel

Törzsdúcok funkciói
-Apró, precíz, finom mozgások kivitelezésében játszanak szerepet.
-Fontos szabályozófunkciójuk van. Összeköttetésben állnak az agykéreg számos részével, fontos, hogy a motoros
kéreggel is--akaratlagos mozgások kivitelezése.
-Mozgásra vonatkozó utasítások átértékelése történik.
-Átértékelésben fontos szerepe van az egyéb területekről jövő impulzusoknak is, limbikus rendszer. Információt kap
perifériáról, állapot meghatározás.
-Információkat összegzi, ezek alapján eldönti, hogy legyen mozgás vagy ne.
-Információ visszajut a mozgató kéregbe.
-Piramis pályán keresztül eljut a megfelelő izmokhoz az utasítás.
-Tehát: tónuseloszlást szabályoz
-Akaratlagos mozgások kivitelezése
-Tudat alatti mozgások, automatikus--kivitelezése

Extrapyramidalis pályák
Sejtjei a kéreg alatti, subcorticalis dúcokban vannak. Neuritjaik az elülső-oldalsó kötegben haladnak lefelé, és az elülső
szarvi motoros sejteken végződnek. Az extrapiramidális rendszerhez számos pálya tartozik, amelyek a különböző kéreg
alatti központokból erednek, funkciójukat tekintve azonban egységesek. Szerepük van:
a. akaratlagos mozgások egyes szakaszainak sima egésszé való összeolvasztásában (mozgások harmonikussá
tételében).
b. Bizonyos automatikus és kísérőmozgások kivitelezésében (pl. járások a karok automatikus kísérőmozgásával)
c. Izomtónus szabályozásában
d. Emocionális reakciókban
e. Egyedi élet fenntartásához szükséges védekező, menekülési, támadási mozgásokban.

Hormontermelés a vesében
Antidiuretikus hormon(ADH): fokozza a tubulusok vízvisszaszívó hatását, ezáltal csökkenti a vesén átkerülő vizelet
mennyiségét.
Mineralokortikoid: A mellékvesekéreg középső sejtrétegében termelődik. Az ásványi anyag forgalmat befolyásolja.
Aldosteron a felépítés során hatásos termék, mely a vese csatornáiban az ásványi anyagok visszaszívását szabályozza
Vasopressin: A vese kanyarulatos és gyűjtő csatornáiban serkenti a víz visszaszívását.
Parathormon: hatására a csontból kalcium szabadul fel, a vesében pedig csökken a kalcium vizeletbe történő
kiválasztása. Mellékpajzsmirigy hormonja.
Glukokortikoid: A mellékvese külső sejtrétegében termelődik. Szteroid hormon, melyhez hatóanyag csoport tartozik,
mely a szervezet és a sejtek cukorforgalmába szól bele. A szervezet immunrendszerében nélkülözhetetlen a jelenléte.

A csikló anatómiája
 a két kisajak elől összeér; itt található a csikló
 a péniszhez hasonló szerkezetű erectilis szerv (erekcióra képes)
 gazdag érellátással és sok idegvégződéssel rendelkezik
Sok genitális tapintó receptort tartalmaz (fő erogén zóna)
 funkciója: a női kéjérzés egyik legfőbb forrása 
 Mirigyei smegmát termelnek

 Hyperandrogenizmusban megnagyobbodhat

Foglalja össze a bolygóideg anatómiáját és funkcióit.

A leghosszabb agyideg, motoros szenzoros és vegetatív (paraszimpatikus) rostokat tartalmaz.
Az idegnek három magja van: a (1) mozgató mag, a (2) parasympathicus mag, és az (3) érző mag.
Mozgató mag: Ez a mag (nucleus ambiguus) a nyúltvelő hálózatos állományának (formatio reticularis) mélyén
helyezkedik el.Mindkét agyféltekéből kap corticonuclearis rostokat. Az efferens rostok ellátják a garatfűző izmokat és a
gége belső izmait.
Paraszimpatikus mag: A mag a bolygóideg dorsalis magját alkotja, és a negyedik agykamra aljzata alatt fekszik. Afferens
rostokat kap a hipotalamuszból a leszálló autonóm pályákon keresztül. Más afferenseket is kap, beleértve a nyelv-garat
ideg azon a rostjait is, amelyek a sinus caroticusból kiindulva a carotis sinus reflex közvetítésében szerepet játszanak. Az
efferens rostok a hörgők, a szív, a nyelőcső, a gyomor, a vékonybél, és a vastagbél haránt része (colon transversum) kb.
kétharmadáig terjedő része nem akaratlagos izmainak beidegzését látják el.
Érző mag: Ez a mag a tractus solitarius magjának alsó része. Az ízérzés ingerületei a bolygóideg alsó ganglionja
idegsejtjeinek perifériás axonjain vezetődik. Ezeknek a sejteknek a centralis nyúlványa synapsist alkot a mag
idegsejtjeivel. Az efferens rostok átkereszteződnek a középsíkon, és felszállnak az ellenoldali talamuszhoz és a
hipotalamusz számos magjához. A talamusz sejtjeinek axonjai a hátsó központi tekervényben (gyrus postcentralis)
végződnek. Az általános érzésekre vonatkozó afferens információk a bolygóideg felső dúcán keresztül lépnek be az
agytörzsbe, de a trigeminus gerincvelői magjában végződnek